HU215617B

HU215617B - Eljárás belső égésű motor levegőfelvételének szabályozására

Info

Publication number: HU215617B
Application number: HU903082A
Authority: HU
Inventors: Katsuhiko Toyoda
Original assignee: Suzuki Motor Corp.
Priority date: 1989-12-08
Filing date: 1990-05-18
Publication date: 1999-01-28
Also published as: JPH03182657A; US5040505A; CA2030586C; DE4039401C2; CA2030586A1; HU903082D0; HUT57451A; DE4039401A1

Abstract

Az eljárás belső égésű mőtőr levegőfelvételének szabályőzásárahasználható a mőtőr lassításakőr, amely mőtőr egy főjtószelepmegkerülésével levegőt szállító lassításszabályőzó rendszert tartlmaz. Az eljárás sőrán érzékeljük a mőtőr hűtővizének hőmérsékletét, amőtőr főrdűlatszámát és egy üresjárati kapcsőló állapőtát. A lassítástakkőr kezdjük szabályőzni, amikőr a mőtőr hűtővizének hőmérsékleteegyenlő vagy nagyőbb, mint egy előre meghatárőzőtt vízhőmérséklet; azüresjárati kapcsőló (bekapcsőlt állapőtban van, és a mőtőr lassűl; amőtőr főrdűlatszáma (Ne) egyenlő vagy kisebb, mint egy működtetésifőrdűlatszám (DPNe); és a mőtőr főrdűlatszámának (Ne) csökkenésisebessége (DNe/idő) egyenlő vagy nagyőbb, mint egy differenciálisváltőzási sebesség (DPOT); tővábbá a lassításszabályőzás főlyamán alassításszabályőzó rendszeren át – előre meghatárőzőtt összefüggésszerint – a főrdűlatszám (Ne) csökkenési sebességének (DNe/idő)megfelelő mennyisé ű levegőt szállítűnk. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás belső égésű motor levegőfelvételének szabályozására a motor lassításakor, amely motor egy, a fojtószelep megkerülésével levegőt szállító lassításszabályozó rendszert tartalmaz, és az eljárás során érzékeljük a motor hűtővizének hőmérsékletét, a motor fordulatszámát és egy üresjárati kapcsoló állapotát.

Ismeretes olyan eljárás belső égésű motor levegőfelvételének szabályozására, amelynek során egy üresjárati szabályozórendszer segítségével elektromosan vezérlik a fojtószelepet megkerülő csatornába beépített szabályozószelep nyitását és zárását, és ezáltal a megkerülőcsatornán át a motorba áramló levegő mennyiségét, illetve a motor üresjárati fordulatszámát.

Az üresjárati fordulatszámot a szabályozószeleppel, például a 6. ábrán látható táblázat szerint, a hűtővíz hőmérsékletétől függő értékre állítják be.

Ezt a visszacsatolásos üresjárati szabályozást akkor kezdik meg, ha egyidejűleg teljesülnek a következő feltételek: egy üresjárati kapcsoló be van kapcsolva és a motor fordulatszáma kisebb, mint a kívánt fordulatszám, vagy az üresjárati kapcsoló be van kapcsolva és eltelt egy késleltetési idő; a jármű sebessége kisebb, mint a szabályozás megkezdéséhez tartozó referenciasebesség; és a motor fordulatszáma kisebb, mint a szabályozás megkezdéséhez tartozó referencia-fordulatszám. Az eljárást a 7. ábrán látható logikai áramkörrel szemléltetjük, amely a 71- 75 bemenetekkel és a 79 kimenettel rendelkezik, valamint a kétbemenetű 76 ÉS kaput, a kétbemenetű 77 VAGY kaput és a hárombemenetű 78 ÉS kaput tartalmazza. A 71-75 bemenetek közül a 71 bemenet a 77 VAGY kapu egyik bemenetét, a 72, 73 bemenetek a 76 ÉS kapu bemenetelt, a 74, 75 bemenetek pedig a 78 ÉS kapu második és harmadik bemenetét képezik. A 76 ÉS kapu kimenete a 77 VAGY kapu másik bemenetére van kapcsolva. A 77 VAGY kapu kimenete a 78 ÉS kapu első bemenetével van összekötve. A 78 ÉS kapu kimenete alkotja a logikai áramkör 79 kimenetét. Az üresjárati szabályozást abban az esetben kezdik meg, ha a 79 kimeneten (üresjárati szabályozás) magas szintű (IGEN) jel jelenik meg. Ez akkor következik be, amikor a 78 ÉS kapu mind a három bemenetén IGEN jel van. A 78 ÉS kapu első bemenetén, azaz a 77 VAGY kapu kimenetén akkor van IGEN jel, ha vagy a 71 bemenet (üresjárati kapcsoló BE+késleltetési idő), vagy a 76 ÉS kapu mindkét 72, 73 bemenete (üresjárati kapcsoló BE; fordulatszám<kívánt fordulatszám) IGEN szintű. A 78 ÉS kapu második és harmadik bemenetén, azaz a 74 és 75 bemeneten (sebesség< referenciasebesség; fordulat szám< referencia-fordulatszám) szintén IGEN szintű jel szükséges a szabályozás megkezdéséhez.

Abban az esetben, ha az üresjárati szabályozás megkezdéséhez szükséges feltételek nem teljesülnek, a szabályozószelepet vezérlőjel kitöltési tényezője egy rögzített értéken marad.

Az említett ismert megoldásnál a 8. ábra mutatja a szabályozás megkezdéséhez tartozó referencia-fordulatszám („A” görbe) és a kívánt fordulatszám („B” görbe) egymáshoz való viszonyát és változásuk jellegét a hűtővíz hőmérsékletének függvényében.

A 9a. és 9b. ábrán a vezérlőjel kitöltési tényezőjének, illetve az időegységenként adagolt tüzelőanyag mennyiségének változása látható az idő függvényében. Lassításkor a tj időpontban megszakítják, majd a fordulatszám csökkenése után a t₂ időpontban visszaállítják a tüzelőanyag-ellátást, és közben úgy szabályozzák a lassítást, hogy ne csökkenjen le túlságosan a motor fordulatszáma, illetve ne álljon le a motor.

A lassításszabályozó rendszer akkor lép működésbe, ha teljesülnek a következő feltételek: a motor fordulatszáma egyenlő vagy kisebb, mint a tüzelőanyag-ellátás megszakításához tartozó fordulatszám, és az üresjárati kapcsoló be van kapcsolva; vagy a tüzelőanyag-ellátás visszaállítása utáni üzemállapot áll fenn. Ezt a 7. ábrához hasonló módon - a 10. ábra szerinti logikai áramkör szemlélteti, amely a kétbemenetű 101 ÉS kaput és a kétbemenetű 103 VAGY kaput tartalmazza. A logikai áramkör a 105, 107, 109 bemenetekkel és a 111 kimenettel rendelkezik. A 105 bemenet a 103 VAGY kapu első bemenetét, míg a 107 és 109 bemenetek a 101 ÉS kapu első és második bemenetét képezik. A 101 ÉS kapu kimenete a 103 VAGY kapu második bemenetére van kapcsolva. A 103 VAGY kapu kimenete alkotja a logikai áramkör 111 kimenetét. A lassításszabályozást abban az esetben kezdik meg, ha a 111 kimeneten (lassításszabályozás) magas szintű (IGEN) jel jelenik meg. Ez akkor következik be, amikor a 103 VAGY kapu legalább egyik bemenetén IGEN jel van. A 103 VAGY kapu első bemenetén, azaz a 105 bemeneten akkor van IGEN jel, ha a tüzelőanyag-ellátás visszaállt. A 103 VAGY kapu második bemenetén, azaz a 101 ÉS kapu kimenetén akkor van IGEN jel, ha a 101 ÉS kapu mindkét 107, 109 bemenete (fordulatszám < tüzelőanyag-ellátás megszakításához tartozó fordulatszám; üresjárati kapcsoló BE) IGEN szintű.

A tüzelőanyag-ellátás megszakításának szabályozása akkor indul meg, ha teljesülnek a kővetkező feltételek: a motor fordulatszáma percenként 4000 vagy annál több, és az üresjárati kapcsoló be van kapcsolva; vagy a motor fordulatszáma egyenlő vagy nagyobb, mint a tüzelőanyag-ellátás megszakításához tartozó fordulatszám, de kisebb, mint percenként 4000, és az üresjárati kapcsoló be van kapcsolva. Ezeket a feltételeket - szintén a 7. ábrához hasonló módon - a 11. ábrán látható logikai áramkörrel szemléltetjük, amely a kétbemenetű 113, 115 ÉS kapukat és a kétbemenetű 117 VAGY kaput tartalmazza. A logikai áramkör a 114, 116, 118,

119 bemenetekkel és a 120 kimenettel rendelkezik. A 114, 116 bemenetek a 113 ÉS kapu első és második bemenetét, míg a 118 és 119 bemenetek a 115 ÉS kapu első és második bemenetét képezik. A 113 ÉS kapu kimenete a 117 VAGY kapu első bemenetére, a 115 ÉS kapu kimenete pedig a 117 VAGY kapu második bemenetére van kapcsolva. A 117 VAGY kapu kimenete alkotja a logikai áramkör 120 kimenetét. A tüzelőanyag-ellátást abban az esetben szakítják meg, ha a

120 kimeneten (tüzelőanyag-ellátás megszakítása) magas szintű (IGEN) jel jelenik meg. Ez akkor következik be, amikor a 117 VAGY kapu legalább egyik bemenetén IGEN jel van. A 117 VAGY kapu első bemenetén,

HU 215 617 Β azaz a 113 ÉS kapu kimenetén akkor van IGEN jel, ha a 113 ÉS kapu mindkét 114, 116 bemenete (fordulatszám^ 4000/min; üresjárati kapcsoló BE) IGEN szintű. A 117 VAGY kapu második bemenetén, azaz a 115 ÉS kapu kimenetén akkor van IGEN jel, ha a 115 ÉS kapu mindkét 118, 119 bemenete (tüzelőanyag-ellátás megszakításához tartozó fordulatszám < fordulatszám< 4000/min; üresjárati kapcsoló BE) IGEN szintű.

Egy levegófelvételt szabályozó készüléket ismertet például az Sho 63-68738 számú közzétett japán szabadalmi bejelentés. Ez a készülék levegőt táplál a levegőcsatornának a fojtószelep utáni szakaszába a motor lassulásakor, és a betáplált levegő mennyiségét a motor üzemállapotának megfelelő sebességgel csökkenti, például, ha a lassítás egy korai szakaszában nagy a motor fordulatszáma, nagy a csökkentés üteme is, hogy érezhető legyen a lassulás, majd a lassítás egy későbbi fázisában, amikor már lecsökkent a motor fordulatszáma, kisebb lesz a csökkentés sebessége, hogy ne legyen lökésszerű a lassítás.

Egy további ismert megoldást ír le az Sho 63208638 számú közzétett japán szabadalmi leírás. Az itt bemutatott szabályozókészülék a motor lassulásakor a megkerülőcsatornán át fokozatosan csökkenő mennyiségű levegőt bocsát be, továbbá a tüzelőanyag-ellátást a lassításkor megszakító szerkezete, és a megkerülőlevegő mennyiségét detektáló szerkezete van, amely megszünteti a tüzelőanyag-ellátást, ha a megkerülőcsatornán áthaladó levegő mennyisége egy előre meghatározott értéknél kisebb.

A belső égésű motor levegöfelvételét szabályozó hagyományos készülékekben a lassulásszabályozó rendszer mindannyiszor működésbe lép, ha bekövetkezik a tüzelőanyag-ellátás megszakítása.

Azonban, ha a motor hűtővizének hőmérséklete alacsony, a motor fordulatszáma a lassításszabályozó rendszer működése és egy levegőszabályozóból érkező levegctnennyiség miatt megnövekszik, ami műszaki hiba érzetét kelti, és rontja a jármű menettulajdonságait.

Kényelmetlenséget okoz az is, ha sebességváltásnál és a gázpedál helyzetét jelző kapcsoló be- illetve kikapcsolásakor a lassításszabályozó rendszer működésbe lép. Ezt szemlélteti a 12. ábra, amelyen a motor fordulatszámának változása és a lassításszabályozás belépése látható. A t₃ időpontban gázelvétel történik, a gázpedálkapcsoló kikapcsol, és megkezdődik a lassításszabályozás (vonalkázott rész), miközben a motor az Ne fordulatszám lassú csökkenése mellett gyengén fékeződik; a lassításszabályozás következtében a levegőfelvétel a kelleténél jobban megnő, ami ugyancsak műszaki hiba kellemetlen érzetét kelti, és rontja a menettulajdonságokat. Ha a gázpedálkapcsoló kikapcsolása után rövid időn belül a t₂ időpontban erősen fékeznek vagy a t₃ időpontban oldják a tengelykapcsolót, a lassításszabályozó rendszer már nem lép működésbe, és hirtelen, szabályozatlanul csökken a motor fordulatszáma, ami - az üresjárati No fordulatszámra történő beállás helyett - a motor leállásához is vezethet.

Célunk a találmánnyal az ismert megoldások említett hátrányainak kiküszöbölése, és olyan eljárás létrehozása belső égésű motor levegőfelvételének szabályozására, amely a lassításszabályozó rendszert csak akkor működteti, amikor arra valóban szükség van.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy akkor kezdjük szabályozni a lassítást, amikor a motor hűtővizének hőmérséklete egyenlő vagy nagyobb, mint egy előre meghatározott vízhőmérséklet; az üresjárati kapcsoló bekapcsolt állapotban van, és a motor lassul;

a motor fordulatszáma egyenlő vagy kisebb, mint egy működtetési fordulatszám; és a motor fordulatszámának csökkenési sebessége egyenlő vagy nagyobb, mint egy differenciális változási sebesség; továbbá a lassításszabályozás folyamán a lassításszabályozó rendszeren át - előre meghatározott összefüggés szerint - a fordulatszám csökkenési sebességének megfelelő mennyiségű levegőt szállítunk.

A fentieknek megfelelően működtetett lassításszabályozó rendszer feleslegesen nem lép működésbe, javulnak a menettulajdonságok, és a levegőfelvétel megfelelő növelése miatt a motor fordulatszáma nem csökken, illetve a motor nem áll le.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák, és az 1-5. ábrák alapján részletesebben ismertetjük. Az ismert megoldásokat a 6- 12. ábrákon mutattuk be. A rajzokon az

1. ábra: a belső égésű motor levegöfelvételét szabályozó találmány szerinti eljárást szemléltető folyamatábra, a

2. ábra: a belső égésű motor levegőfelvételének szabályozásában közreműködő szerkezeti egységek vázlata, a

3. ábra: a lassításszabályozás feltételeit szemléltető logikai áramkör, a

4. ábra: a motor lassulását szemléltető idődiagram, az

5. ábra: a lassításszabályozó rendszer kitöltési tényezője a fordulatszám időegységenkénti csökkenésének függvényében, a

6. ábra: egy ismert megoldásnál a motor hűtővizének hőmérséklete és a kívánt fordulatszám közötti összefüggést mutató táblázat, a

7. ábra: egy ismert megoldásnál az üresjárati szabályozás feltételeit szemléltető logikai áramkör, a

8. ábra: egy ismert megoldásnál a szabályozás megkezdéséhez tartozó motorfordulatszám és a kívánt motorfordulatszám a hűtővíz hőmérsékletének függvényében, a

9a. és 9b. ábra: egy ismert megoldásnál az üresjárati szabályozás kitöltési tényezője, illetve a tüzelőanyag-felvétel az idő függvényében, a

10. ábra: egy ismert üresjárati lassításszabályozó rendszer működési feltételeit szemléltető logikai áramkör, a

HU 215 617 Β

11. ábra: egy ismert megoldásnál a tüzelőanyag-ellátás megszakításának feltételeit szemléltető logikai áramkör, és a

12. ábra: egy ismert megoldásnál a motor fordulatszáma lassításakor az idő függvényében.

A 2. ábrán a belső égésű 2 motor és az ennek levegőfelvételét szabályozó 4 készülék vázlata látható. A levegöfelvételt szabályozó 4 készülék a belső égésű 2 motor 6 levegőcsatornájának a 8 fojtószelep előtti 6- 1 szakaszát és a 8 fojtószelep utáni 10 kiegyenlítöteret Összekötő 12 megkerülöcsatornát tartalmazza. A 12 megkerülöcsatornába a 14 szabályozószelep van beépítve, amely a 8 fojtószelepet megkerülő levegő mennyiségét egy vezérlőjel kitöltési tényezőjének megfelelően szabályozza. A 14 szabályozószelep segítségével a 12 megkerülőcsatornán át a levegőfelvételt és 2 motor fordulatszámát visszacsatolással úgy szabályozzuk, hogy az egy kívánt értéknek feleljen meg.

A 14 szabályozószelep egy 16 lassításszabályozó rendszerként működik, amely a 8 fojtószelepet áthidaló 12 megkerülöcsatornában van elhelyezve. A 14 szabályozószelep nyitását és zárását elektromosan az üresjárati fordulatszám szabályozórendszere vezérli. A 12 megkerülöcsatornán áthaladó levegő mennyiségét a 14 szabályozószelep határozza meg, és ezáltal a 2 motor lassulásakor szabályozza annak fordulatszámát. A 14 szabályozószelep a 18 vezérlőáramkörrel van összekötve.

A 18 vezérlöáramkörre csatlakozik a belsőégésű 2 motor hűtővizének 20 hőmérséklet-érzékelője, a 22 fordulatszám-érzékelő, a 24 üresjárati kapcsoló amely akkor van bekapcsolva, ha a 8 fojtószelep az üresjáratnak megfelelő mértékben van nyitva, és akkor van kikapcsolva, ha a 8 fojtószelep ennél nagyobb mértékben van nyitva - a jármű 26 sebességérzékelője és a 28 gázpedálkapcsoló, amely a gázpedál lenyomásának mértékét érzékeli, és a motor lassulásakor kikapcsolt (inaktív) állapotban van.

A 2. ábrán látható 30 levegőszabályozó a 32 szelep segítségével nyitja és zárja a 8 fojtószelepet áthidaló 34 levegővezetéket. A 32 szelepet egy hőmérsékletérzékeny elem működteti a hűtővíz hőmérsékletének megfelelően, és korrigálja a 6 levegőcsatornának a 8 fojtószelep utáni 6- 2 szakaszába áramló levegő mennyiségét, ha alacsony a hőmérséklet. A 2. ábrán látható még a 36 égéstér, a 38 kipufogócsatorna és a 40 akkumulátor.

A fenti elrendezésben a levegőfelvételt szabályozó 4 készülékkel a 2 motor üresjárati fordulatszámát a hűtővíz hőmérsékletével összhangban levő, előre meghatározott, kívánt értékre állítjuk be.

A 4 készülék 18 vezérlőáramköre csak akkor működteti a 16 lassításszabályozó rendszert, ha a kővetkező feltételek teljesülnek: a 2 motor hűtővizének a 20 hőmérséklet-érzékelővel mért hőmérséklete egyenlő vagy nagyobb, mint egy előre meghatározott vízhőmérséklet; a 28 gázpedálkapcsoló ki van kapcsolva, azaz a 2 motor lassul; a 2 motor fordulatszáma egyenlő vagy kisebb, mint a 16 lassításszabályozó rendszer működtetéséhez tartozó fordulatszám; és a 2 motor fordulatszámának időegységenként! csökkenése egyenlő vagy nagyobb, mint a 16 lassításszabályozó rendszer működtetéséhez tartozó differenciális változási sebesség. A feltételek teljesülésekor a 16 lassításszabályozó rendszer kitöltési tényezőjét, és ezáltal a 14 szabályozószelepen át szállított levegő mennyiségét a motorfordulatszám időegységenkénti csökkenésének megfelelően növeljük.

A 3. ábrán a lassításszabályozás feltételeit szemléltető logikai áramkör látható. A logikai áramkör a 31 ÉS kaput tartalmazza, amely a 311- 315 bemenetekkel és a 316 kimenettel rendelkezik. A lassításszabályozást abban az esetben kezdjük meg, ha a 316 kimeneten (lassításszabályozás) magas szintű (IGEN) jel jelenik meg. Ez akkor következik be, amikor a 31 ÉS kapu mindegyik 311-315 bemenetén IGEN jel van. A 31 ÉS kapu 311 bemenetén akkor van IGEN jel, ha a 2 motor hűtővizének a 20 hőmérséklet-érzékelővel mért hőmérséklete egyenlő vagy nagyobb, mint egy előre meghatározott vízhőmérséklet (hűtővíz hőmérséklete > meghatározott hőmérséklet). A 31 ÉS kapu 312 bemenetén akkor van IGEN jel, ha a 28 gázpedálkapcsoló kikapcsolt állapotban van, tehát a 2 motor lassul, és a 24 üresjárati kapcsoló be van kapcsolva. A 31 ÉS kapu 313 bemenetén akkor van IGEN jel, ha a 2 motornak a 22 fordulatszám-érzékelővel mért Ne fordulatszáma egyenlő vagy kisebb, mint a 16 lassításszabályozó rendszer DPNe működtetési fordulatszáma (Ne < DPNe). A 31 ÉS kapu 314 bemenetén akkor van IGEN jel, ha a 2 motor ANe fordulatszám-változása negatív, tehát a motor lassul (ANecO). Végül a 31 ÉS kapu 315 bemenetén akkor van IGEN jel, ha a 2 motor Ne fordulatszámának időegységenként! ANe/idő csík kenési sebessége (5. ábra) egyenlő vagy nagyobb, mint a 16 lassításszabályozó rendszer működtetéséhez tartozó DPOT differenciálás változási sebesség (ANe/idö>DPOT).

A 4. ábrán a 2 motor fordulatszámának változása, és ezzel összefüggésben a lassításszabályozás alkalmazása látható. A tj időpontban gázelvétel történik, a 28 gázpedálkapcsoló kikapcsol, és a 2 motor gyengén fékeződni kezd, miközben az Ne fordulatszám lassan csökken. Mivel a lassításszabályozás megindításának a találmány szerinti feltételei ekkor még nem teljesülnek, a 16 lassításszabályozó rendszer - az ismert megoldásokkal ellentétben - nem lép működésbe, a levegöfelvétel nem nö a szükségesnél jobban, nem érezzük úgy, hogy műszaki hiba lépett fel, és kedvezőek a menettulajdonságok. Csak egy ezt követően, a t₂ időpontban megkezdett erős fékezés után valósulnak meg a lassításszabályozás további feltételei, azaz az Ne fordulatszám a DPNe működtetési fordulatszámmal megadott határértékre, illetve az alá csökken (Ne < DPNe), és a csökkenés sebessége egyenlő vagy nagyobb, mint a DPOT differenciális változási sebesség (ANe/idő > DPOT). Ekkor megkezdődik a lassításszabályozás (vonalkázott rész), és a ANe/idő csökkenési sebességnek megfelelően megnövekszik a levegöfelvétel. A folyamatot nem zavarja a tengelykapcsoló kinyomása a t₃ időpontban, a 2 motor egyenletesen, szabályozottan lassul az üresjárati No fordulatszámra.

A fentiek szerint az eljárás lényeges eleme az, hogy a lassításszabályozás folyamán a 16 lassításszabályozó rendszeren át az Ne fordulatszám ANe/idő csökkenési

HU 215 617 Β sebességének megfelelő, optimális mennyiségű levegőt szállítunk. Egy adott motorkonstrukcióhoz a motorok fejlesztésénél, illetve vizsgálatánál és beszabályozásánál alkalmazott eszközck felhasználásával a ANe/idö csökkenési sebesség függvényében megállapítható a szabályozás folyamán szükséges optimális levegómennyiség. Mivel a 8 fojtószelepet megkerülő levegő mennyisége a 2. ábrával kapcsolatban leírt módon - a 16 lassításszabályozó rendszer vezérlőjelének kitöltési tényezőjétől függ, a villamos jelek útján végzett szabályozáshoz a ANe/idö csökkenési sebesség függvényében a vezérlőjel kitöltési tényezőjét változtatjuk.

A fentieknek megfelelően a 16 lassításszabályozó rendszer kitöltési tényezője (%) és a motorfordulatszám ANe/idő csökkenési sebessége közötti összefüggést az 5. ábra mutatja. Mint már említettük, ez az összefüggés - a többi felhasznált határértékkel (vízhömérséklet, DPNe működtetési fordulatszám, DPOT differenciális változási sebesség) együtt - minden motortípushoz előzetesen meghatározható, és beprogramozható a 18 vezérlöáramkörbe. Ennek alapján a 18 vezérlöáramkör úgy határozza meg a 16 lassításszabályozó rendszer kitöltési tényezőjét (%), hogy az a program szerinti összefüggésben legyen a 2 motor fordulatszámának ANe/idö csökkenési sebességével, azaz optimálisan növekedjen a levegöfelvétel. Ennek eredményeként a 2 motor fordulatszáma egyenletesen csökken, és nem fordulhat elő hirtelen fordulatszám-csökkenés, illetve motorleállás.

Amint az 5. ábrán látható, ha a 2 motor Ne fordulatszámának ANe/idő csökkenési sebessége kisebb, mint a 16 lassításszabályozó rendszer működtetéséhez tartozó DPOT differenciális változási sebesség, a 18 vezérlöáramkör megakadályozza a 16 lassításszabályozó rendszer működését; és ha a 2 motor Ne fordulatszámának ANe/idő csökkenési sebessége egyenlő vagy nagyobb, mint a 16 lassításszabályozó rendszer működtetéséhez tartozó DPOT differenciális változási sebesség, a 18 vezérlöáramkör úgy működteti a 16 lassításszabályozó rendszert, hogy annak, kitöltési tényezője - az előre meghatározott összefüggés szerint - megfeleljen az Ne fordulatszám ANe/idö csökkenési sebességének.

A belsőégésű 2 motor levegőfelvételét szabályozó 4 készülék működését az 1. ábra szerinti folyamatábra alapján ismertetjük.

A levegöfelvételt szabályozó programot például a gyújtáskulcs behelyezésével indítjuk el (100 blokk: START).

A belső égésű 2 motor beindítása (102 blokk: motor indul) után a 20 hőmérséklet-érzékelővel figyeljük, hogy a 2 motor hűtővizének hőmérséklete egyenlő vagy nagyobb-e, mint egy előre meghatározott vízhömérséklet (104 blokk: vízhömérséklet ?), azaz hűtővíz hőmérséklete > előre meghatározott vízhömérséklet.

Ha a döntés NEM, a hőmérséklet összehasonlítását mindaddig folytatjuk, amíg a 2 motor hűtővizének hőmérséklete egyenlővé vagy nagyobbá válik, mint az előre meghatározott vízhömérséklet. Ha a döntés IGEN, a következő lépésben azt döntjük el, hogy a 28 gázpedálkapcsoló ki van-e kapcsolva (és ezért a 2 motor lassul-e), azaz a 24 üresjárati kapcsoló bekapcsolt állapotban van-e (106 blokk: ID SW= ON ?), azaz

ID SW= ON.

Ha a döntés NEM, ezt a lépést mindaddig ismételjük, amíg a 24 üresjárati kapcsoló aktív (ON) állapotba kerül. Ha a döntés IGEN, a 108 blokk (Ne<DPNe ?) szerint eldöntjük, hogy a motor NE fordulatszáma egyenlő vagy kisebb-e, mint a 16 lassításszabályozó rendszer DPNe működtetési fordulatszáma, azaz

Ne < DPNe.

Ha a döntés NEM, visszatérünk a 106 blokkhoz annak megállapítására, hogy a 24 üresjárati kapcsoló aktív (ON) állapotában van-e. Ha a 108 blokk szerinti döntés IGEN, a 110 blokkban (ANe/idö > DPOT ?) megállapítjuk, hogy a 2 motor Ne fordulatszámának ONe/idő csökkenési sebessége egyenlő vagy nagyobb-e, mint a 16 lassításszabályozó rendszer működtetéséhez tartozó DPOT differenciális változási sebesség, azaz

ANe/idö> DPOT.

Ha a döntés NEM, visszatérünk a 106 blokkhoz annak megállapítására, hogy a 24 üresjárati kapcsoló aktív (ON) állapotban van-e. Ha a döntés IGEN, működésbe hozzuk a 16 lassításszabályozó rendszert, amelynek kitöltési tényezőjét - előre meghatározott összefüggés szerint - a motorfordulatszám ANe/idő csökkenési sebességének megfelelően állítjuk be. A 16 lassításszabályozó rendszert a 18 vezérlöáramkör segítségével úgy működtetjük, hogy növekedjen a levegőfelvétel (112 blokk: lassításszabályozás).

Ezzel megakadályozzuk a 16 lassításszabályozó rendszer felesleges működtetését, ami a tüzelőanyag-fogyasztás csökkenése miatt előnyös.

Tehát a 16 lassításszabályozó rendszer nem működik, ha a motor hűtővizének hőmérséklete kisebb egy előre meghatározott értéknél, ezért a levegőfelvétel nem növekszik, és így menet közben nem támad a műszaki hiba kellemetlen érzése, és javulnak a menettulajdonságok.

Javul a biztonság is, mivel egy automata vagy kézi váltóval felszerelt kocsi 16 lassításszabályozó rendszere nem lép működésbe, ha a 2 motor lassul, és a hűtővíz hőmérséklete alacsony.

Amint a fentiekben leírtuk, a találmány szerinti eljárás alkalmazásakor nem fordulhat elő a lassításszabályozó rendszer felesleges működtetése (pl. sebességváltáskor és/vagy a gázpedálkapcsoló átkapcsolásakor), és javulnak a menettulajdonságok. Ezenkívül, mivel a lassításszabályozó rendszer kitöltési tényezője megfelel a motorfordulatszám idöegységenkénti csökkenésének, a levegöfelvétel kellő mértékben növekszik, úgyhogy nem esik le hirtelen a motor fordulatszáma, illetve nem áll le a motor.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONT

1. Eljárás belső égésű motor levegöfelvételének szabályozására a motor lassításakor, amely motor egy fojtószelep megkerülésével levegőt szállító lassításszabályozó rendszert tartalmaz, és az eljárás során érzékeljük a motor hűtővizének hőmérsékletét, a motor fordulatszá1

HU 215 617 Β mát és egy üresjárati kapcsoló állapotát, azzal jellemezve, hogy akkor kezdjük szabályozni a lassítást, amikor a motor (2) hűtővizének hőmérséklete egyenlő vagy nagyobb, mint egy előre meghatározott vízhőmérséklet; az üresjárati kapcsoló (24) bekapcsolt állapotban van, és a motor (2) lassul;

a motor (2) fordulatszáma (Ne) egyenlő vagy kisebb, mint egy működtetési fordulatszám (DPNe); és a motor (2) fordulatszámának (Ne) csökkenési sebessége (ANe/idö) egyenlő vagy nagyobb, mint egy differenciális változási sebesség (DPOT); továbbá a lassításszabályozás folyamán a lassításszabá5 lyozó rendszeren (16) át - előre meghatározott összefüggés szerint - a fordulatszám (Ne) csökkenési sebességének (ANe/idö) megfelelő mennyiségű levegőt szállítunk.