HU215333B - Berendezés és eljárás felhevített üvegtáblák vákuumformázására - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 215 333 Β

A találmány tárgya berendezés és eljárás felhevített üvegtáblák vákuumformázására.

A felhevített üvegtáblák vákuumformázását egyforma görbe felületén évek óta alkalmazzák. A vákuumformázást rendszerint úgy végzik, hogy a forma felületében lévő nyílásokban vákuumot létesítenek. Az alkalmazott vákuum nagysága rendszerint körülbelül 1-2,5 kPa (körülbelül 10-25 vo.cm). Ez a szokásos vákuum előállítható a kereskedelemben beszerezhető, melegen működő fúvógépekkel. Ezek fűtött környezetben vannak elhelyezve, amelyben a vákuumformázást végzik. A vákuum előállítható gázsugárszivattyúval is. Ilyen gázsugárszivattyút ismertet McMaster US 4,222,763 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalma, amelyben egy csatornába tengelyirányú és kerületi irányú összetevőket tartalmazó sugámyílásokon át primer gázáramot vezetnek be. Ezek az összetevők lényegében érintőlegesek a csatorna belső felületéhez képest, úgyhogy a primer gázáram szekunder gázáramot létesít, amely alkalmas összekötő csatornákon át létrehozza a vákuumot.

Üvegtáblák vákuumformázására szolgáló rendszereket ismertet Nedelec és társai US 3,778,244 számú, Nitschke és társai US 4,661,141 számú, Frank és társai US 4,711,653 számú, Frank és társai US 4,746,348 számú és Kuster és társai US 4,859,225 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalma, valamint a WO-A-89/10330 számú nemzetközi szabadalmi közzétételi irat, amely szerint sajtolva hajlitást végeznek egy sajtológyűrű és egy alakító felület között, amelyre vákuumot adnak.

Hasonlóan a fentiekhez, egy alakító formát tartalmazó berendezést mutat be az US 4 865 638 számú szabadalom, ahol a vákuumforrás egy fúvógép, és annak szabályozásával egyenletes szívással állítják elő a forma belseje előtt az alacsony vákuumértéket, amellyel az alakítást végzik.

A találmány feladata felhevített üvegtáblák tökéletesített vákuumformázására alkalmas berendezés és eljárás megvalósítása, amely berendezésben az eljárás során az eddig alkalmazott vákuumnagyság többszörösét állítjuk elő, így minőségileg kifogástalan formázott üvegtáblák kialakítását valósítjuk meg.

A találmány elé kitűzött feladat az ismert megoldások javítása egyben a felhevített üvegtáblák tökéletesített vákuum formázására alkalmas berendezés és eljárás megvalósítása, amely berendezésben az eljárás során az eddig alkalmazott vákuum nagyságának többszörösét állítjuk elő, így minőségileg kifogástalan formázott üvegtáblák kialakítását valósítjuk meg.

A kitűzött feladat megvalósítása során az alábbi felismerésre jutottunk: mint ahogy az tudott, a forró üvegtáblának viszkoelasztikus tulajdonságai vannak, ezért az üvegtáblák hagyományos vákuumformázásához képest a rövidebb ideig tartó, nagyobb vákuum csökkenti az üveg felülete és a forma felülete közötti kölcsönhatás által előidézett optikai torzításokat. Részletesebben kifejtve: a vákuumformának az üvegtábla tömített kerületén belül lévő felületén létrehozott vákuum elég nagy ahhoz, hogy az üvegtáblát teljesen a forma felületéhez alakítsa, de nem áll fenn elég hosszú ideig ahhoz, hogy megszüntesse az üveg erősen viszkózus tulajdonságait. Ez az optikai torzítás csökkenését eredményezi az üvegtábla és a forma határfelületén.

A febsmerés részét képezi továbbá a vákuumforma és a vákuumtartályok közötti kapcsolat, összeköttetést létrehozó eszköz: a célszerűen kialakított szeleprendszerrel ellátott vezeték, amely a vákuumimpulzussal szabályozza az összeköttetést. A szeleprendszer legalább egy szelepet tartalmaz, amely

a) zárja a vezetéket, és ezzel elválasztja a vákuumformát mindegyik vákuumtartálytól;

b) részletesen nyitja a vezetéket, és ezzel egy első kezdeti vákuumszintű vákuumimpulzust ad a vákuumformára;

c) véglegesen nyitja a vezetéket, és ezzel egy második, következő emelt mágasabb vákuumszintű vákuumimpulzust ad a vákuumformára.

Az alakító berendezés legalább két vákuumtartálya a kezdeti, első vákuumszintű és az azt követő második emelt magasabb vákuumszintű vákuumimpulzust. A berendezésben vákuumszivattyú hozza létre a vákuumot a vákuumtartályokban.

A kitűzött feladat értelmében a találmány felhevített üvegtábla alakítására szolgáló berendezés, amely egy vákuumformát, egy kerületi formát és egy összekötő eszközt tartalmaz. A vákuumformának tele felülete van, és ez a felület meghatározza azt a formát, amelyre az üvegtáblát alakítani kell. A kerületi forma az üvegtáblát a vákuumforma felületéhez alakítja és tömíti. Az összekötő eszköz, amelyet egy célszerűen kialakított szeleprendszerrel ellátott vezeték képez, kapcsolatot létesít és szüntet meg a vákuumforma - az üvegtábla tömített kerületén belüli felülete és legalább egy pár vákuumtartály között. A vákuumtartályokban lévő részleges vákuum a szelepek zárásával, nyitásával a vákuumformán legfeljebb 90 kPa vagy ennél kisebb abszolút nyomású vákuumimpulzust hoz létre, amellyel az üvegtábla a vákuumforma felületének alakjához hozzáigazítható.

A következőkben a berendezésnek különböző kiviteli alakjait ismertetjük, amelyek szerint a vákuumforma teljes felülete állhat lefelé vagy felfelé, és alakja lehet domború vagy homorú.

A berendezés egy célszerű kiviteli alakja szerint a vákuumformának felfelé álló felülete van, ez a felület domború alakú és a kerületi forma lefelé áll, és homorú alakú. A berendezés egy másik kiviteli alakjában, amelyben a vákuumformának felfelé álló felülete van, a felület homorú alakú és a kerületi forma lefelé áll, és domború alakú. A berendezésnek azon kiviteli alakjai, amelyeknél a vákuumforma felülete felfelé áll, egy működtető taggal vannak ellátva, amely a kerületi formát lefelé mozgatja, és ezáltal az üvegtábla kerületét a vákuumforma felfelé álló felületéhez sajtolja.

A berendezés egy további kiviteli alakjánál a vákuumformának lefelé álló felülete van, amely homorú alakú, a kerületi forma felfelé áll, és domború alakú. A berendezés egy másik kiviteli alakjában, amelyben a vákuumformának lefelé álló felülete van, ez a felület domború alakú, és a kerületi forma felfelé áll, és homo2

HU 215 333 Β rú alakú. A berendezésnek azok a kiviteli alakjai, amelyekben a vákuumforma felülete lefelé áll, olyan működtető taggal vannak ellátva, amely a vákuumformát lefelé mozgatja, úgyhogy a felfelé álló kerületi forma az üvegtábla kerületét a vákuumforma lefelé álló felületéhez sajtolja.

A vákuumforma felülete a kiviteli alakok mindegyikének, úgy a felfelé, mind a lefelé álló alaknak megfelelő változatai. Az egyik változat szerint a feladatnak egész terjedelmében egyenes vonalú elemei vannak, a másik változatban egymásra keresztirányban lévő görbe alakú elemei vannak. Egy további kialakítás inverz görbeszakaszokat tartalmaz.

Az üvegtábla kerületét a vákuumforma felületéhez sajtoló kerületi forma, gyűrű alakú formaként van kialakítva, amelynek nyitott középrésze van.

A feladatot a felhevített üvegtábla alakítására szolgáló eljárás szerint a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy annak lépései során az üvegtábla kerületét a teljes felületű vákuumformához tömítjük, majd létrehozzuk és megszüntetjük az összekötő kapcsolatot a vákuumformának az üvegtábla tömített kerületén belüli felülete és legalább az egyik vákuumtartály között, amelyben a kialakult részleges vákuum a vákuumformán legfeljebb 90 kPa vagy ennél kisebb abszolút nyomású vákuumimpulzust hoz létre, amellyel az üvegtáblát a vákuumforma felületének alakjához hozzáigazítjuk.

A találmány szerinti eljárás foganatosításakor a vákuumforma felületén kezdetben egy első, alacsony vákuumszinten, majd az azt követő, növekvő magas vákuumszinten hozzuk létre a vákuumimpulzust. A kezdeti első és a növelt magas második vákuumszintet úgy létesítjük, hogy a vákuumforma felületét legalább két vákuumtartállyal hozzuk összeköttetésbe. Az eljárás foganatosításának két változata van. Az egyik változat szerint az üvegtábla kerületi szélét a kerületi forma sajtolásával tömítjük a vákuumforma felületéhez. A kerületi formán a sajtoló kapcsolatot fenntartva a vákuumforma felületére alakító vákuumimpulzust juttatunk. A másik változat szerint az üvegtábla kerületi szélét először a vákuumforma felületéhez tömítjük a kerületi forma sajtolásával, majd a kapcsolatot megszüntetjük, amikor a vákuumforma felületére az üvegtáblát alakító vákuumimpulzust adunk.

Találmányunkat és a találmány további céljait, jellemzőit és előnyeit példával, továbbá annak példaképpeni kiviteli alakjait rajzokkal ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a felhevített üvegtábla vákuumformázására szolgáló eljárást megvalósító, találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának résznézet-részmetszete, amelyben az alsó vákuumformának felfelé álló, domború alakja van, és a kerületi fonnának lefelé álló, homorú alakja van, a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés felülnézete az

1-1 metszésvonal szerint, amelyen látható mind a vákuumformának a felfelé álló felülete, amelyen a vákuumformázás végbemegy, mind a lefelé álló kerületi forma, amely az üvegtábla kerületét a folyamat kezdetén a vákuumforma felületéhez tömíti, a

3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti berendezés a vákuumformázási eljárás kezdete ciklusát, a

4. ábra az 1. és 2. ábra szerinti berendezés a vákuumformázás további ciklusát szemlélteti, amelyben a kerületi forma lefelé mozdult, hogy az üvegtábla kerülete szélét a vákuumforma felületéhez tömítse, az

5a. ábra a 4. ábra 5a-5a metszésvonala szerinti metszetét ábrázolja, hogyan lehet egyszerűbb alakokat vákuumformázni úgy, hogy a kerületi forma fenntartja a sajtoló kapcsolódást az üvegtábla kerületével, amikor az üvegtábla alakítása végett vákuumimpulzus jön létre, az

5b. ábra az 5a. ábrával megegyező irányú nézet; az ezen ábrázolt vákuumforma felületének alakja a 4. ábrán látható görbülethez képest keresztirányú keresztgörbületet állít elő; az ábrán látható továbbá, hogy a kerületi forma és az üvegtábla között bizonyos távolság van, amikor az üvegtáblát a vákuumforma ilyen bonyolultabb alakú felületére adott vákuumimpulzus alakítja, az

5c. ábra a berendezésnek az 5a. ábrával megegyező irányú nézete, amelyben a vákuumforma felülete úgy van kialakitva, hogy inverz görbéket állít elő; az ábrán látható továbbá, hogy úgy, mint az 5b. ábrán, a kerületi forma és az üvegtábla között bizonyos távolság van, amikor az üvegtáblát a vákuumforma ilyen bonyolultabb, inverz görbe alakú felületére adott vákuumimpulzus alakítja, a

6. ábra a 4. ábrával megegyező irányú nézet, amelyen az alakított üvegtáblát az alsó vákuumformáról a felső kerületi forma hűtésre való továbbítás végett átvette, a

7. ábra a felhevített üvegtábla vákuumformázására szolgáló berendezés további kiviteli alakja, amelyben a felső forma vákuumforma lefelé álló, homorú felülettel, és az alsó, felfelé domború alakú kerületi forma, amely a vákuumformához sajtolja az üvegtáblát, a

8. ábra a 7. ábra 8-8 vonala szerinti nézet, amelyen látható a felső vákuumforma lefelé álló, homorú felülete, és az üvegtáblát a felső vákuumforma felületéhez sajtoló alsó kerületi forma alakja, a

9. ábra a 7. és 8. ábra szerinti berendezés a vákuumformázási eljárás kezdetén, amikor a felhevített üvegtáblát az alsó kerületi forma tartja, a

10. ábra a 7. és 8. ábra szerinti berendezés az eljárás későbbi szakaszában, amikor a felhevített üvegtábla kerülete a vákuumforma felületéhez van sajtolva, a

11a. ábra a berendezésnek a 10. ábra 11 a—1 la metszésvonala szerinti metszete, amely ábrázolja a sík felületű elemeket tartalmazó alakok formázását a vákuumforma és a kerületi forma sajtoló

HU 215 333 Β kapcsolatával megtartott üvegtábla kerületi részével, a llb. ábra a 1 la. ábrával megegyező irányú metszet; az ezen ábrázolt berendezésben lévő vákuumforma felületének alakja a 10. ábrán látható görbülethez képest keresztgörbületet állít elő; az ábrán látható továbbá, hogyan mozdul el a kerületi forma az üvegtáblával fennálló kapcsolódásból, amikor vákuum lép fel az ilyen bonyolultabb alak kialakítása végett, a llc. ábra a berendezésnek ugyancsak a 11a. ábrával megegyező irányú nézete, amelyben a vákuumforma felületében inverz görbék vannak a 10. ábrán látható görbülethez képest keresztirányban; az ábrán látható továbbá, hogy a kerületi forma és az üvegtábla között bizonyos távolság van, amikor az üvegtáblát ilyen bonyolultabb alakúra vákuumformázzák, a

12. ábra a berendezést egy későbbi szakaszban ábrázolja, ahol a formák tovább távolodnak egymástól, hogy előkészítsék az alakított üvegtábla leadását a felső vákuumformáról hűtésre, a

13. ábra a felhevített üvegtábla vákuumformázására szolgáló berendezés egy további kiviteli alakja, amelynek az alsó vákuumformája egy felfelé álló, homorú felülettel van kialakítva, amelyhez az üvegtábla a felfelé domború alakú felső kerületi formával van hozzásajtolva, a

14. ábra a 13. ábra szerinti berendezés nézete a 13. ábra

14-14 vonala szerint, amelyen látható a vákuumforma felfelé álló felülete, amelyen a vákuumformázás végbemegy, és látható a lefelé álló kerületi forma alakja, amely a folyamat elején az üvegtábla kerületét a vákuumforma felületéhez tömíti, a

15. ábra a felhevített üvegtábla vákuumformázására szolgáló berendezés egy további kiviteli alakja, amelyben egy felső vákuumformának van egy lefelé álló, lefelé domború alakú felületi része, amelyhez a felfelé homorú alakú, alsó kerületi forma az üvegtábla kerületét hozzásajtolja, és a

16. ábra a 15. ábra szerinti berendezés nézete a 15. ábra

16-16 vonala szerint, amelyen látható a vákuumforma lefelé álló felülete, amelyen a vákuumformázás végbemegy, és látható a felfelé álló kerületi forma alakja, amely a folyamat elején az üvegtábla kerületét a vákuumforma felületéhez tömíti.

A felhevített G üvegtábla alakítására szolgáló, találmány szerinti 20 alakító berendezés áttekinthető bemutatása az 1. ábrán látható, amely a 22 vákuumformát tartalmazza. A 22 vákuumforma 24 telefelületének alakja a G üvegtábla kialakítandó alakjával megegyező. A 20 alakító berendezés 26 kerületi formája a G üvegtábla kerületét a 22 vákuumforma 24 telefelületéhez igazítja és tömíti, ahogyan ezt később részletesebben leíquk. A 20 alakító berendezés 28 vákuumrendszerében van a 30 vezeték. A 22 vákuumforma a G üvegtábla tömített kerületén belül lévő 24 telefelülete a 30 vezetékkel kapcsolódik legalább egyik a 32, majd egy további, a 33 vákuumtartályhoz. Ezek vákuumimpulzust szolgáltatnak, amely a G üvegtáblát a 22 vákuumforma alakjára igazítja.

Az 1. és 2. ábrán látható, hogy a 22 vákuumformában a 34 vákuumkamra van kialakítva, amelyhez a 30 vezeték csatlakozik. A 22 vákuumforma 24 telefelületén 36 nyílásokból álló nyíláscsoport van. A 36 nyílások benyúlnak a 34 vákuumkamrába úgy, hogy a 32 vákuumtartályból kapott vákuumimpulzus a 36 nyílásokon át a G üvegtáblára hat, és ezáltal a 22 vákuumforma felületéhez alakítja. A 22 vákuumforma 24 telefelületében lévő 36 nyílások - ahogyan ez a 2. ábrán látható - előnyös módon a 26 kerületi forma szélétől célszerűen 5-10 cm-rel beljebb vannak kialakítva, amelyen a 26 kerületi forma a G üvegtábla kerületét a vákuumforma felületéhez tömíti.

A berendezésnek az 1. ábrán látható 28 vákuumrendszere a 22 vákuumforma és a 32, valamint 33 vákuumtartály közötti 30 vezetéken kívül tartalmaz egy szeleprendszert, amely szabályozza a 22 vákuumforma és a 32, 33 vákuumtartály között a 30 vezetéken át történő összeköttetést. A 38 szeleprendszerhez a áramlásszabályozó szelep és egy 40 elzárószelep tartozik, amelyek a 41 vezetékágban a 30 vezetéket és a vákuumtartály összekötését biztosítják. A 38 szeleprendszer tartalmaz továbbá egy 42 áramlásszabályozó szelepet és egy 43 elzárószelepet. A 42 áramlásszabályozó szelep és a 43 elzárószelep a 44 vezetékágban van, amely a 30 vezetéket a 33 vákuumtartállyal köti össze. A 47 vezetékágban lévő további, 46 elzárószelep a 45 gázforrásból nyomás alatt a 30 vezetékben áramló gázt szabályozza, amely gáz a 22 vákuumformára jut. A későbbiekben részletezett 38 szeleprendszer először zárja a 30 vezetéket, és így elválasztja azt mind a 32 és vákuumtartálytól, mind a 45 gázforrástól. A 38 szeleprendszer a 39 áramlásszabályozó szeleppel és a elzárószeleppel először nyitja a 41 vezetékágat, amelynek során összeköti a kezdetben működő első, 32 vákuumtartályt a 34 vákuumkamrával, és így létrejön a kezdeti első vákuumszintű vákuumimpulzus. Ezután a 40 elzárószelep zár és elválasztja a kezdeti első, 32 vákuumtartályt a 22 vákuumformától, míg a 42 áramlásszabályozó szelep és a 43 elzárószelep összeköti a 44 vezetékágat a következő második, 33 vákuumtartállyal, ahonnan növelt, emelt vákuumszintű vákuumimpulzus jut a 22 vákuumformára. A vákuumot a két, 32 és 33 vákuumtartályban a 48 vákuumszivattyú létesíti az elágazó 49 vezetéken át, amelyen az 50, illetőleg 51 szabályozószelep van.

Az 1. és 2. ábrához kapcsolódó eljárást a következő példa alapján mutatjuk be.

A felismerés értelmében a találmány szerinti eljárás során a 22 vákuumformára adott vákuumimpulzusnak növelt, emelt, magas nagyságúnak kell lennie ahhoz, hogy rugalmasan deformálja a G üvegtáblát az alakítás elején, ezután az üveg viszkózus folyása a G üvegtáblát az alakított alakban megtartsa. A rugalmas alakításhoz szükséges vákuum nagyságát szabályozó változók befolyásolják - többek között - a következők: a 22 vá4

HU 215 333 Β kuumforma 34 vákuumkamrájának nagysága, a G üvegtábla tömített kerületén bekövetkező bármilyen szivárgás, a 32 és 33 vákuumtartály nagysága és az abban a 48 vákuumszivattyú által létrehozott vákuum nagysága. Kielégítő eredményeket kaptunk körülbelül 0,2-0,5 másodpercen át tartó, körülbelül 90-70 kPa abszolút nyomású kezdeti vákuumimpulzussal, majd az ezt követő, 0,5-6 másodpercen át tartó második, emelt, körülbelül 75-30 kPa abszolút nyomású vákuumimpulzussal. Az 50 és 51 szabályozószelep összeköti a folytonosan járó 48 vákuumszivattyút a hozzárendelt 32 és 33 vákuumtartállyal, amellyel körülbelül 84-33 kPa abszolút nyomású vákuum tartható fenn ezekben a tartályokban. A 41 és 44 vezetékágban a 39, illetőleg 42 áramlásszabályozó szelep szabályozza az áramlási keresztmetszetet, egyben szabályozza a vákuumimpulzus kialakulásának sebességét. Ez a folyamat megakadályozza a túl gyors alakítást, amely törést okozhat, ha a G üvegtábla a forma felületéhez ütközik.

Ahogyan ez a 3. ábrán látható, a G üvegtábla alakítási folyamata azzal kezdődik, hogy a G üvegtáblát az alsó, 22 vákuumforma felfelé álló 24 felületére helyezzük. A G üvegtáblát a folyamat kezdetén különbözőképpen lehet az alsó, 22 vákuumformára helyezni. Előnyös az a kiviteli mód, amikor a 22 vákuumformát az 52 csatlakozórúddal a működtetőtaghoz kapcsolják, amely a vákuumformát vízszintes áthelyezéssel a felső oldali - nem ábrázolt - továbbítókészülék alá viszi, amely felső oldali továbbítókészülék a G üvegtáblát tartja, majd lesüllyeszti a 22 vákuumformára. Ezután a 22 vákuumforma visszajut a 26 kerületi forma alá, ahogyan ez a 3. ábrán látható. A vákuumvezetékként kialakított 30 vezetéknek leválasztható csatlakozója van, vagy pedig önmagában hajlékony, hogy a mozgást lehetővé tegye. Ismeretes olyan változat is, ahol a felső oldali továbbítókészülék vízszintesen a 22 vákuumforma feletti helyzetbe mozog, majd lesüllyeszti a G üvegtáblát a 22 vákuumformára úgy, hogy a felső 26 kerületi forma felemelt helyzetbe kerül, ahogyan ez a 3. ábrán látható.

Az 1. ábrán ábrázolt 20 alakító berendezésben a 22 vákuumforma 24 felülete felfelé áll és domború alakú. így a 22 vákuumforma alsó helyzetben van a 26 kerületi formához képest, amely felső helyzetet foglal el. Ez a felső, 26 kerületi forma lefelé áll és homorú alakú, amely komplemens a vákuumforma 24 felületének domború alakjával. A berendezés 13. és 14. ábrán látható másik kiviteli alakja hasonló az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alakhoz. Ezért az azonos berendezési részeket azonos, és egy ’a’-val kiegészített hivatkozási jelekkel jelöltük, és az előzőekben leírtak nagyrészt erre a kiviteli alakra is érvényesek. Az eltéréseket külön megadjuk. A 20a alakító berendezés alsó, 22a vákuumformájának 24a felülete felfelé álló homorú alakú, és a lefelé álló 26a kerületi forma domború alakú, amely alak befogadó komplemens a felfelé álló vákuumforma homorú, 24a felületével. Ahogyan ez a 14. ábrán látható, a felfelé álló vákuumformának ez a homorú, 24a felülete 36a nyílásokat tartalmaz, amelyek a kerületi formával szomszédosak úgy, mint a 2. ábra szerinti kiviteli alakban. A 20a alakító berendezésben alkalmazott, a 13.

ábrán látható 28 vákuumrendszer azonos az 1. ábra szerinti kiviteli alakban alkalmazott vákuumrendszerrel.

Az 1. ábra szerinti 20 alakító berendezésben az 54 működtetőtagnak 56 csatlakozórúdja van a felső, 26 kerületi formához. Az 54 működtetőtag a 26 kerületi formát az alsó, 22 vákuumformához képest függőlegesen mozgatja, és így viszonylagos mozgást hoz lére a két forma között. Részletesebben: az 54 működtetőtag az 56 csatlakozórúddal a felső, 26 kerületi formát lefelé mozgatja a 3. ábra szerinti helyzetből a 4. ábra szerinti helyzetbe úgy, hogy ennek a homorú alakja a G üvegtábla kerületét az alsó, 22 vákuumforma felfelé álló, domború 24 felületéhez sajtolja, és ezzel előkészíti a vákuumimpulzusos alakítást. A 13. ábra szerinti kiviteli alakban hasonló módon, az 54a működtetőtag az 56a csatlakozórúddal a felső, 26a kerületi formát lefelé mozgatja úgy, hogy ennek a domború alakja a G üvegtábla kerületét az alsó, 22a vákuumforma felfelé álló, homorú, 24a felületéhez sajtolja, és ezzel előkészíti a vákuumimpulzusos alakítást.

A vákuumformázás során a vákuumforma 24 felületének különféle alakjai lehetnek, ahogyan ez az 5a., 5b. és 5c. ábrán látható. Részletesebben: ahogyan ez az 5a. ábrán látható, a vákuumforma 24a felületének teljes kiterjedésében egyenes vonalú elemei vannak. Ilyenek a henger alakú és a kúp alakú felületek. Ez esetben az üvegtábla alakítása végezhető úgy, hogy a 26 kerületi forma az ábrázolás szerint sajtoló kapcsolatban marad az üvegtábla kerületével. Az 5b. ábrán a 22 vákuumforma 24b felületének a 4. ábrán látható görbülethez képest keresztirányú görbülete van. Az ilyen kétszer görbült felületek esetén a felső, 26 kerületi formát előnyös módon megfelelő távolságra mozdítjuk el az üvegtábla kerületi kapcsolatából, hogy az üvegtábla a vákuumimpulzusos alakítás közben mozoghasson a vákuumforma felülete mentén. Ahogyan ez az 5c. ábrán látható, a vákuumforma 24c felületének a 4. ábrán látható görbülethez képest keresztirányú inverz görbe: 58 és 60 felületrészei vannak. Ezeknek az inverz görbe 58 és 60 felületrészeknek a görbületi középpontjai a forma felületének ellentett oldalam vannak. Ezt a bonyolultabb alakot az 5b. ábra kapcsán említett keresztgörbülethez hasonlóan előnyös módon úgy alakítjuk ki, hogy a felső, 26 kerületi forma a G üvegtábla kerülete között távolság van. Az alakító berendezés 13. ábra szerinti kiviteli alakjában lévő 22 vákuumforma 24a felülete egész kiterjedésében egyenes vonalú elemeket, vagy egymáshoz képest keresztirányban görbe íveket vagy inverz görbe szakaszokat tartalmaz.

Ahogyan ez a legjobban a 3. ábrán látható, a 26 kerületi formát előnyös módon a 62 gyűrű képezi, amelynek nyitott 63 középrésze van, és így a G üvegtábla felső felülete alakítás közben csak a kerületén kapcsolódik. Ahogyan ez a legjobban a 6. ábrán látható, a 26 kerületi forma zárt 64 térrésze a 66 vákuumkamrát határolja, amelyben a 68 gázsugárszivattyú vagy fúvógép vákuumot létesít. A G üvegtáblát alakitó vákuumimpulzus megszűnte után a 22 vákuumforma a 24 felületéről elengedi az alakított üvegtáblát. Ezt előnyös módon elő5

HU 215 333 Β segíti a korábban az 1. ábra kapcsán leírt 45 gázforrás. Az alakított G üvegtáblát ekkor átveszi és tartja a felső, 26 kerületi formában létrehozott vákuum. A 26a kerületi forma ekkor felfelé, a 6. ábra szerinti helyzetbe mozdul el, hogy előkészítse az alakított üvegtáblát a hűtésre. A változó üvegalakok esetében hasznos a 70 alaktartó párna, amely állítható 72 támaszokkal van rögzítve a gyűrű alakú forma 63 középrészében, ahogyan ez a 2. ábrán látható. Ez a 70 alaktartó párna megakadályozza, hogy a kerületi forma 6. ábrán látható 66 vákuumkamrájában létrehozott vákuum a G üvegtáblát túl nagy mértékben felfelé, homorú alakúra alakítsa a 26 kerületi forma közepén. Ezután az alakított üvegtábla a 26 kerületi formáról hűtésre kerül úgy, hogy lassú hűtés végett - a nem ábrázolt - hűtőgyűrűre helyezik, amely feszültségmentesített üvegtáblát állít elő, vagy hirtelen lehűtés végett egy edzőgyűrűre helyezik, amely hőkezelt üvegtáblát állít elő. Megjegyzendő, hogy a 13. ábrán látható 20a alakító berendezés lefelé domború felső, 26a kerületi formája nem tartalmaz alaktartó párnát, mint az 1. ábra szerinti homorú kiviteli alakban ábrázolt 70 alaktartó párna. Belátható azonban, hogy az alaktartó párna a 13. ábra szerinti kiviteli alakban is alkalmazható.

A 7. ábrán a berendezés egy további kiviteli alakja, a 120 alakító berendezés látható. A 120 alakító berendezés tartalmazza a 122 vákuumformát, amely felső helyzetet foglal el úgy, hogy tele 124 felülete lefelé áll. A 122 vákuumforma lefelé álló 124 felületének lefelé homorú alakja van. A 126 kerületi forma ebben a kiviteli alakban alsó helyzetet foglal el. Görbült alakja felfelé áll és domború. Ez a domború alak komplemens a felső, 122 vákuumforma lefelé álló homorú, 124 felületével. A 28 vákuumrendszer összeköti a felső, 122 vákuumformát, illetőleg annak 134 vákuumkamráját a 32 vákuumtartállyal. A 134 vákuumkamrát a 136 nyílások összekötik a vákuumforma 124 felületével. Amint ez a 8. ábrán látható, a 136 nyílások előnyös módon beljebb helyezkednek el amikor az alsó, 126 kerületi forma az üvegtábla kerületét az alakítási folyamat közben a vákuumforma 124 felületéhez sajtolja.

Ahogyan ez a 9. ábrán látható, az üvegtábla-alakítási folyamat azzal kezdődik, hogy az üvegtábla először az alsó, 126 kerületi formára kerül. Eközben egy 154 működtetőtag a felső, 122 vákuumformához kapcsolódó 156 csatlakozórúdján át a formákat egymástól bizonyos távolságra helyezi. Az alsó, 126 kerületi forma vízszintesen mozgatható egy működtetőtag 152 csatlakozórúdjával, hogy átvegye a felhevített üvegtáblát a felső oldali továbbítókészüléktől, vagy a felső oldali továbbítókészülék mozgatható vízszintesen az alsó kerületi forma fölé, hogy az üvegtáblát alakítás végett arra ráhelyezze. Ezután a 154 működtetőtag a 122 vákuumformát lefelé mozgatja, úgyhogy a 126 kerületi forma az üvegtábla kerületét a vákuumforma lefelé álló 124 felületéhez sajtolja. A 30 vezeték hajlékony, hogy lehetővé tegye a 122 vákuumforma függőleges mozgását.

Ahogyan ez a 11a., 11b. és 11c. ábrán látható, a folyamat során az üvegtáblát a kívánt végleges alakjától függő alakzatra alakítjuk. Részletesebben: a 1 la. ábrán látható G üvegtáblát egy egyenes vonalú elemeket tartalmazó 124a felülethez sajtoljuk. Ilyen felületek a hengeres vagy kúpos hajlatokat tartalmazó felületek. Ebben az esetben a 126 kerületi formát sajtoló kapcsolódásban tartjuk az üvegtábla kerületével. Keresztgörbület is létrehozható. Ilyen a 11b. ábrán látható vákuumforma 124b felülete, amelynek a görbülete keresztirányú a 10. ábrán látható görbülethez képest. Ebben az esetben az alsó 126 kerületi formát bizonyos távolságra eltávolítjuk az üvegtábla kerületétől, hogy ezt a bonyolultabb alakot ki lehessen alakítani. Hasonlóan, a 11c. ábrán a vákuumforma 124c felületében inverzen görbe 158 és 160 felületrész van a 10. ábrán látható görbületre keresztirányban. Az alsó, 126 kerületi formát ebben az esetben is bizonyos távolságban tartjuk az üvegtábla kerületétől a vákuumformázás közben.

Az üvegtáblát ezután a vákuumforma lefelé álló 124 felületén a 28 vákuumrendszer által létrehozott vákuumimpulzussal alakítjuk, az 1-6. ábra szerinti kiviteli alak kapcsán korábban leírt kétlépcsős vákuummal. Az alakított üvegtábla végül a felső, 122 vákuumformáról egy hűtőgyűrűre kerül, amelyen feszültségmentesített üvegtáblát állítunk elő, vagy hirtelen lehűtés során edzőgyűrűre helyezzük át, amelyen hőkezelt üvegtáblát állítunk elő. A 28 vákuumrendszer 45 gázforrásából származó, nyomás alatt lévő gáz útján továbbítja az üvegtáblát a felső, 122 vákuumforma lefelé álló 124 felületéről az átadási szakaszba.

Az alakító berendezésnek a 15. és 16. ábrán látható kiviteli alakja, a 120a alakító berendezés, hasonló a 7. és 8. ábra szerinti kiviteli alakhoz. Ezért az azonos berendezési részeket azonos, és egy ’a’-val kiegészített hivatkozási jellel jelöltük, és az előzőekben leírtak nagyobbrészt erre a kiviteli alakra is érvényesek. A 120a alakító berendezés 122a vákuumformája felső helyzetben van elhelyezve, 126a kerületi formája alsó helyzetben van elhelyezve. A felső, 122 vákuumforma lefelé álló 124a felülete domború alakú, és az alsó, 126a kerületi forma felfelé homorú alakú. Ezenkívül a forma 124a felületén a 136a nyílások a felület teljes kiteijedésében vannak elhelyezve. A vákuumforma 124a felülete tartalmazhat egyenes vonalú elemeket, keresztirányú görbületeket vagy inverz görbe felületrészeket úgy, mint a 1 la., 1 lb. és 1 le. ábra szerinti kiviteli alakok. Az alakítás a 120a alakító berendezésben megegyezik a 7-12. ábra kapcsán leírt alakítással, az eltérés csupán az, hogy a felső és az alsó forma alakja fordított.

A találmánynak ugyan egy adott kiviteli alakját mutattuk be és írtuk le részletesen, de az adott szakterületen járatos szakemberek számára nyilvánvaló, hogy annak számos módosítása és kiviteli alakja lehetséges a találmánynak a csatolt igénypontok által meghatározott terjedelmén belül.

Claims (21)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés felhevített üveglap alakítására, amelynek alsó és fölső formáinak egyike telefelületű, az üveglapot alakító vákuumforma, a másik pedig az üveg6

   HU 215 333 Β lapot a vákuumformához tömítő, egyben a telefelülethez igazító, sajtolással működő kerületi forma, amely formák működtetésére mechanikus és vákuumegységek vannak beépítve, azzal jellemezve, legfeljebb 90 kPa abszolút nyomású impulzust előállító vákuumrendszere (28) van, amelynek legalább egy pár vákuumtartálya (32, 33), továbbá ahhoz és az üveglap (G) tömített kerületén belüli részéhez csatlakozó, összekötő vezetékágakat (41, 47, 44, 49) magába foglaló vezetéke (30) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy vákuumrendszer (28) vezetéke (30) a vákuumforma (22, 22a, 122, 122a) és a vákuumtartályok (32, 33) között van elhelyezve, amelynek a vákuumtartályok (32, 33) és a vákuumforma (22, 22a, 122, 122a) kapcsolatot szabályozó szeleprendszere (38) van.
3. 3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szeleprendszernek (38) legalább egy, a vákuumformát (22, 22a, 122, 122a) a vákuumtartály (32, 33) mindegyikétől elválasztó, továbbá a növekvő impulzust kialakító, egyben a vezeték (30) részleges vagy teljes nyitására alkalmas elzáró- és szabályozó szelepe (39,40,42,43,46, 50, 51) van.
4. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kezdeti és a teljes növekvő impulzus előállítására legalább két vákuumtartály (32, 33) van elhelyezve.
5. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumtartályokban (32, 33) vákuumszivattyú (48) van.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumtartályokban (32, 33) a vákuumnyomás értékének szinten tartására legalább egy szabályzószelep (50, 51) van beépítve.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumformának (22, 22a, 122, 122a) lefelé álló, domború alakú felülete (24) van, és a kerületi forma (26) lefelé álló, homorú alakú.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumforma (22, 22a, 122, 122a) felülete (24) felfelé álló homorú alakban, a kerületi forma (26a) pedig lefelé álló domború alakban van kialakítva.
9. 9. A 7-8. igénypontok bármelyike.szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kerületi formát (26, 26a) lefelé mozgató és az üveglap (G) kerületét a vákuumforma (22, 22a, 122, 122a) felfelé álló felületéhez (24, 24a) sajtoló, működtető tagja (54, 54a) van.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumformának (22, 22a, 122, 122a) lefelé álló, homorú alakú felülete (124) van, és a kerületi forma (126) felfelé álló, domború alakban van kialakítva.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumformának (22, 22a, 122, 122a) lefelé álló, domború alakú felülete (124a) van, és a kerületi forma (126a) felfelé álló, homorú alakú.
12. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumformát (122, 122a) lefelé mozgató, egyidejűleg a felfelé álló kerületi forma (126,126a) útján az üveglap (G) kerületét a vákuumforma (122, 122a) lefelé álló felületéhez sajtoló működtetőtagja (154, 154a) van.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumforma (22) tele felületét (24a) egész terjedelmében egyenes tengelyű hengeres vagy kúpos felület (124a) képezi.
14. 14. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumforma (22) tele felületét (24a) egymásra keresztirányban görbült felület (124b) képezi.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vákuumforma (22) tele felületét (24a) inverz görbe felületi szakaszok (58, 60) képezik.
16. 16. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kerületi forma (26,26a, 126,126a) gyűrű alakú, amelynek nyitott középrésze (134) van.
17. 17. Eljárás felhevített üvegtáblák alakítására formázó berendezésben, amelynek során az üvegtáblát a kerületi formával a vákuumforma felületéhez tömítjük, majd vákuumrendszer útján annak teljes felületéhez igazítva a kívánt formára alakítjuk, azzal jellemezve, hogy a vákuumforma (22,22a, 122,122a) kerületén belüli része és a vákuumrendszer (28) közötti összeköttetést szabályzó és elzáró szelepekkel (39,40,43,46, 50, 51) megszakítjuk, egyidejűleg a vákuumformán (22, 22a, 122, 122a) legfeljebb 90 kPa abszolút nyomású vákuumimpulzust hozunk létre, amellyel az üvegtáblát (G) a vákuumformára (22,22a, 122,122a) simulóan kialakítjuk.
18. 18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vákuumforma (22, 22a, 122, 122a) felületén váltakozva növelt, legfeljebb 90 kPa abszolút nyomású vákuumot állítunk elő.
19. 19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vákuumnyomás emelkedését két vákuumtartállyal (32, 33) állítjuk elő.
20. 20. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üvegtábla (G) kerületét a vákuumforma (22,22a, 122, 122a) felületéhez (24,24a) a kerületi forma (16,126) sajtolásával tömítjük, egyben vákuumimpulzus létesítésével a vákuumformára (22,22a, 122, 122a) alakítjuk.
21. 21. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üvegtábla (G) kerületét a kerületi formáról (26, 126a) az alakító vákuumimpulzussal választjuk le.