HU214361B

HU214361B - Polimerlerakódást gátló készítmény, ezzel bevont polimerizációs reaktor és eljárás ennek alkalmazásával polimerek előállítására

Info

Publication number: HU214361B
Application number: HU9203310A
Authority: HU
Inventors: Toshihide Shimizu; Mikio Watanabe
Original assignee: Shin-Etsu Chemical Co. Ltd.
Priority date: 1991-10-21
Filing date: 1992-10-21
Publication date: 1998-03-30
Also published as: HU9203310D0; EP0540934B1; EP0540934A1; US5424003A; CN1039334C; PL296298A1; ES2097255T3; AU2713792A; HUT66775A; NZ244833A; MX9206025A; DE69217327D1; US5457170A; AU652489B2; CA2081031C; CA2081031A1; CN1074685A; PL172047B1

Abstract

A találmány tárgya őlyan pőlimer lerakódásgátló szer, amelyetilénszerű kettős kötést tartalmazó mőnőmerek pőlimerizációseljárásában alkalmazható. A találmány szerinti pőlimer lerakódásgátlszer egy alkálikűs őldatban egy (A) arőmás aminvegyületből és egy (B)kinőnvegyületből előállítőtt kőndenzációs terméket tartalmaz. A szer apőlimerizációs edények belső falfelületeinek és egyéb fel leteinekbevőnására alkalmas. Az ilyen bevőnattal ellátőtt pőlimerizációs edényhatásősan alkalmazható a pőlimer lerakódás megakadályőzására, és azalkalmazásával előállítőtt pőlimer lemezzé vagy has nló termékekkéfeldőlgőzva nagyőn kevés halszemképződést és jó átlátszóságőt műtat. ŕ

Description

A találmány tárgya etilénszerű telítetlen kettős kötést tartalmazó monomer polimerizációjában alkalmazható polimer lerakódásgátló készítmény, az ezzel bevont polimerizációs edény, valamint az edény alkalmazásával megvalósított polimerizációs eljárás.

Az etilénszerű telítetlen kettőskötést tartalmazó monomerek polimerizálása szuszpenziós polimerizálással, emulziós polimerizálással, oldat polimerizálással, gázfázisú polimerizálással és tömbpolimerizálással történhet. A polimer bármelyik polimerizációs eljárás során lerakodhat a polimerizáció alatt monomerrel érintkező felületeken, mint például a belső falon, keverőberendezésen és a polimerizációs edény egyéb részein.

A polimer belső falon való lerakódása azzal a hátránnyal jár, hogy polimer hozam és a polimerizációs edény hűtőkapacitása csökken; a polimer az edény faláról leválhat és a polimer termékbe keveredve rontja a termék minőségét; emellett a polimer lerakódás eltávolítása nagyon munka- és időigényes folyamat. Ezen túlmenően a képződött polimer el nem reagált monomert is tartalmaz, és az ilyen anyaggal érintkező kezelőszemélyeknél egészségkárosodást idézhet elő.

A 45-30 343 számú japán közrebocsátási iratban olyan, polimer belső falon való lerakódását gátló eljárást ismertetnek, amelyben a polimerizációs edény belső falát és egyéb részeit például egy aminvegyületet, kinonvegyületet vagy aldehidvegyületet tartalmazó lerakódásgátló szerrel vonják be; vagy amelyben a vizes polimerizációs közeghez ilyen vegyületeket adnak.

Ezek az eljárások 5-6 polimerizációs periódus esetén jól alkalmazhatók a lerakódás megszüntetésére, azonban e feletti periódusszám esetén a lerakódásgátló hatás csökken. Ez azt jelenti, hogy a lerakódásgátlás nem tartós. A lerakódásgátlás különösen vízoldható katalizátor alkalmazása esetén olyan mértékben gyengül, hogy az eljárás ipari méretben nem alkalmazható.

Az 53-13689 számú japán közrebocsátási iratban olyan eljárást javasolnak, amelyben a monomerrel érintkező felületeken, mint például a polimerizációs edény belső falán egy aromás amint tartalmazó kondenzációs termékből álló bevonatot alakítanak ki. Ez a kondenzációs termékből álló bevonat 100-200 polimerizációs periódus lefolytatását teszi lehetővé anélkül, hogy a folyadékfázisban lévő részeken, azaz a polimerizációs edényben lévő folyadék felszíne alatt polimerlerakódás jönne létre.

Azonban a polimerizációs edény felső részén érintkező folyadékfázis és gázfázis határfelületének környezetében, ebben az eljárásban is polimerlerakódás jöhet létre. A folyadék- és gázfázis határfelületének környékén egyszer lerakodott polimer a polimerizációs eljárások ismétlésekor fokozatosan nő, és végül a falról leválva a polimer termékbe keveredik. Ha az ilyen lerakódást tartalmazó terméket lemezzé vagy egyéb termékké dolgozzák fel, a késztermékben a termék minőségét jelentősen károsító halszem jelentkezik.

A polimerizálással előállított polimerekkel szemben követelmény a nagymértékű átlátszóság. Ez azt jelenti, hogy ha a polimert színező anyag nélkül lemezzé vagy hasonló termékké dolgozzák fel, a késztermék többé-kevésbé színes. Ennek az ún. kezdeti színnek a lehető leghalványabbnak kell lennie. A fentiekben ismertetett japán közrebocsátási irat szerinti eljárásban alkalmazott aromás amin kondenzációs terméket tartalmazó bevonat azonban leválása és a polimer termékben való oldódása esetén csökkenti az átlátszóságot és növeli a kezdeti elszíneződést.

A találmány célkitűzése olyan polimer lerakódásgátló készítmény létrehozása, amely etilénszerű telítetlen kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizációs eljárásában alkalmazható, a polimer lerakódását nemcsak a folyadékfázisban, hanem a gáz- és folyadékfázis határfelületének környezetében is hatásosan megakadályozza, ezért a polimer lemezekké vagy hasonló termékekké történő feldolgozásakor csak nagyon kis mennyiségű halszem és kezdeti elszíneződés jön létre. A találmány célja továbbá a polimer lerakódásgátló szerrel bevont polimerizáló edény és az edény alkalmazásával megvalósított polimerizációs eljárás kifejlesztése.

Ennek megfelelően a találmány tárgya olyan, etilénszerű kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizációs eljárásában alkalmazható polimer lerakódásgátló készítmény, amely egy alkálikus oldatban (A) egy aromás aminvegyületből és (B) egy kinonvegyületből előállított kondenzációs terméket tartalmaz.

A találmány tárgya továbbá olyan etilénszerű telítetlen kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálására alkalmas polimerizációs edény, amelynek belső falfelületét polimer lerakódásgátló szerrel vonjuk be, és a bevonatot úgy készítjük, hogy a felületre egy (A) aromás aminvegyületből és egy (B) kinonvegyületből előállított kondenzációs terméket tartalmazó alkálikus oldatot alkalmazunk, majd a réteget megszárítjuk.

A találmány tárgya továbbá olyan, etilénszerű telítetlen kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálására alkalmas eljárás, amelynek kivitelezése abelső falfelületen egy polimer lerakódásgátló szerből álló bevonatot tartalmazó polimerizációs edényben történik; és a bevonat előállítása egy (A) aromás aminvegyületből és (B) egy kinonvegyületből előállított kondenzációs termék alkalikus oldatának felületre való alkalmazásával, majd a kapott réteg ezt követő szárításával történik.

A találmány szerinti lerakódásgátló készítmény nemcsak a folyadékfázisban lévő felületekre, hanem a gázés folyadékfázis határfelületének szomszédságában lévő felületekre történő lerakódás hatásos megakadályozására is alkalmas. Ennek eredményeként szükségtelen a polimer lerakódások adagonként történő eltávolítása, ami a termelékenységjavulását eredményezi.

Emellett, ha a találmány szerinti eljárással előállított polimer terméket formázott termékekké, például lemezekké dolgozzuk fel, a kapott végtermék csak nagyon kevés halszemet tartalmaz, és kezdeti elszíneződése is nagyon kicsi. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a JIS Z 8730 (1980) japán szabvány szerint mért fényesség mutatószáma L, poli(vinil-klorid) polimer esetén legalább 70, és SBR esetén legalább 80.

A találmány szerinti megoldásban alkalmazott vegyületek a következők:

HU 214 361 Β (A) aromás aminvegyület:

Az (A) aromás aminvegyületek a következő két fő csoportra oszthatók:

(A-l) a legalább egy hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoportot tartalmazó aromás aminvegyületek; és (A-2) a hidroxil-, karboxil- és szulfocsoportot nem tartalmazó aromás aminvegyületek.

(A—1)A legalább egy hidroxil-, karboxil-vagy szulfocsoportot (-SO3H) tartalmazó aromás aminvegyületek:

Az (A-l) aromás aminvegyület például egy (1)-(3) általános képletű vegyület, illetve az ezek körébe tartozó (la), (lb), (2a), (3a), (3b), (3c) általános képletű vegyület lehet.

Az (1) általános képletben m értéke 1-5 egész szám;

R¹ jelentése legalább egy hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoport; és abban az esetben, ha két vagy több R¹ van jelen, ezek jelentése egymástól független; és

R² jelentése hidrogén- vagy klóratom, amin-, nitro-, karboxi-metil-, oxi-metil-, dimetil-amin-csoport vagy

1-3 szénatomos alkilcsoport, és ha két vagy több R²van jelen, ezek jelentése egymástól független.

Az (1) általános képletű vegyületek jellemző képviselői például a következő vegyületek: 0-, m- vagy pamino-fenol, 2-amino-4-klór-fenol, 5-nitro-2-amino-fenol, 2-nitro-4-amino-fenol, 4-nitro-2-amino-fenol, 0-, m- vagy p-amino-benzoesav, 2,3-, 2,4-, 2,5-, 2,6-, 3,4-,

3,5- vagy 4,6-diamino-benzoesav, 3- vagy 4-amino-ftálsav, 2-, 4- vagy 5-amino-izoftálsav, 4,6-diamino-izoftálsav, 2,5- vagy 2,6-diamino-tereftálsav, 3-, 4vagy 5-amino-szalicilsav, 4-hidroxi-antranilsav, 0-, mvagy p-amino-benzolszulfonsav, 2,3-, 2,4-, 2,5-, 2,6-,

3,4- vagy 3,5-diamino-benzolszulfonsav, 2-amino-l-fenol-4-szulfonsav, 6-amino-4-nitro-l -fenol-2-szulfonsav és 6-amino-4-klór-1 -fenol-2-szulfonsav.

A (2) általános képletben m értéke, és R¹ és R² jelentése azonos a fentiekben meghatározottakkal, és ha két vagy több R¹ vagy R² van jelen, ezek jelentése egymástól független; és n értéke 0-5 egész szám.

Ilyen (2) általános képletű vegyületek például a következők: 4-hidroxi-difenil-amin, 4-amino-4’-hidroxi-difenil-amin, 4-karboxi-difenil-amin, 4-amino-4’-karboxi-difenil-amin, 4-szulfo-difenil-amin és 4-amino-4’-szulfo-difenil-amin.

A (3) általános képletben p értéke 0-4 egész szám;

q értéke 0-3 egész szám; azzal a feltétellel, hogy p és q értéke egyidejűleg nem lehet 0;

R² jelentése azonos a fentiekben meghatározottakkal, és ha két vagy több R² van jelen, ezek jelentése egymástól független;

R³ jelentése legalább egy hidroxil-, karboxil-, metil-karboxil-, etil-karboxil- vagy szulfocsoport, és ha két vagy több R³ van jelen, ezek jelentése egymástól független.

A (3) általános képletű vegyületek jellemző képviselői például a következők:

4-amino-1 -naftol, l-amino-5-naftol,

1.2- naftil-diamin-7-karbonsav,

1.5- naftalin-diamin-2-karbonsav,

1.5- naftalin-diamin-4-karbonsav,

1.6- naftalin-diamin-4-karbonsav,

1.8- naftalin-diamin-4-karbonsav,

1.2- naftalin-diamin-3-szulfonsav,

1.2- naftalin-diamin-4-szulfonsav,

1,2 -naftalin-diamin- 5 -szulfons av,

1.2- naftalin-diamin-6-szulfonsav,

1.2- naftalin-diamin-7-szulfonsav,

1.3- naftalin-diamin-5-szulfonsav,

1.3- naftalin-diamin-6-szulfonsav,

1.4- naftalin-diamin-2-szulfonsav,

1.4- naftalin-diamin-7-szulfonsav,

1.5- naftalin-diamin-2-szulfonsav,

1.5- naftalin-diamin-4-szulfonsav,

1.5- naftalin-diamin-7-szulfonsav,

1.6- naftalin-diamin-2-szulfonsav,

1.6- naftalin-diamin-4-szulfonsav,

1.6- naftalin-diamin-7-szulfonsav,

1.8- naftalin-diamin-4-szulfonsav,

1.8- naftalin-diamin-3,6-diszulfonsav,

1.8- naftalin-diamin-4,5-diszulfonsav, a-amino-P-naftalin-propions av, a-amino-P-naftalin-karbonsav,

2-naftil-amin-1 -szulfonsav,

8-naftil-amin-1 -szulfonsav,

5-naftil-amin-1 -szulfonsav,

-amino-2-naftol-4-szulfonsav,

2-amino-8-naftol-6-szulfonsav (gamma sav),

2-amino-5-naftol-7-szulfonsav (J-sav) és l-amino-8-naftil-3,6-diszulfonsav (H-sav)

Az (la) általános képletben R¹ jelentése hidrogénvagy klóratom, amino-, nitro-, hidroxil-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino-, karboxil-, szulfo- vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, és R² jelentése hidrogénatom, amino-, hidroxil-, metil-, karboxil- vagy szulfocsoport.

Az (lb) általános képletben R¹ jelentése azonos az (la) képletnél megadottakkal, és R² jelentése karboxilvagy szulfocsoport, d értéke 0-3, e értéke 1—4, és d+e értéke 4.

A (2a) általános képletben R¹ és R² jelentése azonos az (la) képletnél meghatározottakkal, és a két R¹ vagy R² jelentése egymástól független.

A (3a) általános képletben R¹ és R² jelentése megegyezik a (2a) képletnél megadottakkal, R³ jelentése karboxil-, karboxi-metil-, karboxi-etil- vagy szulfocsoport, a értéke 1 vagy 2, b értéke 0 vagy 1, és c értéke 0 vagy 1.

A (3b) általános képletben R¹ jelentése megegyezik a (2a) képletnél megadottakkal, R³ jelentése karboxilvagy szulfocsoport.

A (3c) általános képletben R¹ és R³ jelentése megegyezik a (3b) képletnél megadottakkal, c értéke 1-3, f értéke 0-2, és c+f értéke 3.

Az (A-l) vegyületek közül előnyösek a következők:

0-, m- vagy p-amino-fenol, 2,4- vagy 2,5-diamino-benzolszulfonsav, 2,3-, 2,4-, 2,5-, 3,4- vagy 3,5-diamino-benzoesav, 4,6-diamino-izoftálsav, 2,5- vagy 2,6-diamino-tereflálsav, 2,5- vagy 2,6-diamino-tereftálsav,

HU 214 361 Β l,2-naftalin-diamin-7-szulfonsav, 1,5- vagy 1,6-naftalin-diamin-4-szulfonsav, 1,5-vagy 1,6-naftalin-diamin-4-karboxilsav.

(A-2) Hidroxil-, karboxil- és szulfocsoportot nem tartalmazó aromás aminvegyületek:

Az (A-2) aromás aminvegyület például egy (4)-(6) általános képletű vegyület lehet.

A (4) általános képletben R² jelentése egymástól függetlenül azonos a fentiekben meghatározottakkal.

A (4) általános képletű vegyületek jellemző képviselői például a következők: ο-, m- vagy p-fenilén-diamin, ο-, m- vagy p-klór-anilin, ο-, m- vagy p-nitro-anilin, ο-, m- vagy p-metil-anilin, N,N-dimetil-p-fenilén-diamin, 4-klór-o-fenilén-diamin, 4-metoxi-o-fenilén-diamin és 2,3 -diamin-toluol.

Az (5) általános képletben R² jelentése egymástól függetlenül azonos a fentiekben meghatározottakkal.

Az (5) általános képletű vegyületek jellemző képviselői például a következők: 4-amino-difenil-amin, 2-amino-difenilamin, 4,4’-diamino-difenil-amin és 4-amino-3 ’-metoxi-difenil-amin.

A (6) általános képletben R² jelentése egymástól függetlenül azonos a fentiekben meghatározottakkal.

A (6) általános képletű vegyületek jellemző képviselői például a következők: a-naftil-amin, β-naftil-amin,

1,5-diamino-naftalin, 1,8-diamino-naftalin és 2,3-diamino-naftalin.

Az előnyös (A-2) vegyületek a következők: ο-, m- vagy p-fenilén-diamin, 2- vagy 4-amino-difenil-amin, 4,4’-diamino-difenil-amin és 1,5-vagy 1,8-diamino-naftalin.

Az (A) aromás aminvegyületeket alkalmazhatjuk önmagukban vagy két vagy több ilyen vegyületet tartalmazó kombinációban.

Az (A) aromás aminvegyületként legalább egy (A-l) és (A-2) csoporthoz tartozó vegyületet alkalmazunk. Előnyösen legalább egy (A-l) vegyületet és még előnyösebben egy (A-l) és egy (A-2) vegyületet tartalmazó kombinációt alkalmazunk.

(B) Kinonvegyület

A kinonvegyület például egy (7), (8), (9) és/vagy (10) általános képletű vegyület lehet.

A (7) általános képletben

R⁴ jelentése hidrogén-, vagy klór- vagy brómatom vagy amin-, hidroxil-, nitro-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino- vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport; és

R⁵ jelentése hidrogénatom, amino-, hidroxil-, karboxil-, metil- vagy szulfocsoport.

A (8) általános képletben R⁴ és R⁵ jelentése azonos a fentiekben meghatározottakkal.

A (7) és (8) általános képletű vegyületek jellemző képviselői például a következők: ο-, m- vagy p-benzokinon, hidroxi-p-benzokinon, klór-p-benzokinon, bróm-p-benzokinon, durokinon és klóraníl.

A (9) általános képletben az R⁴ és R⁵ jelentése azonos a fentiekben meghatározottakkal, és R⁶ jelentése hidrogén- vagy klór- vagy brómatom, hidroxil-, metil-, metil-karbonil-, metoxi, karboxilés szulfocsoport; és a (10) általános képletben az R⁴, R⁵ és R⁶ jelentése azonos a fentiekben meghatározottakkal.

Ezek közül a kinonvegyületek közül előnyösek a következők: o- vagy p-benzokinon, a-naftokinon, β-naftokinon és lawsone.

A kinonvegyületeket önmagukban vagy két, vagy több ilyen vegyületet tartalmazó változatban alkalmazhatjuk.

A találmány szerinti polimer lerakódásgátló készítmény hatásos komponenseként alkalmazott (A) aromás aminvegyület és (B) kinonvegyület kondenzációs termékét úgy állíthatjuk elő, hogy az (A) és (B) komponenseket adott esetben katalizátor jelenlétében, szobahőmérséklettől 200 °C-ig teijedő hőmérsékleten, megfelelő közegben, 0,5-100 órán át, előnyösen szobahőmérséklettől 150 °C-ig terjedő hőmérsékleten és 3-30 órán át reagáltatjuk.

A fenti kondenzációs reakcióban a kínon katalizátorként viselkedik, és ezért egyéb katalizátor általában nem szükséges. Esetenként azonban valamilyen kondenzációs katalizátort is alkalmazhatunk.

Kondenzációs katalizátorként alkalmazhatunk például azovegyületeket, mint például a, a‘-azo-bisz-izobutironitrilt és a, a‘-azo-bisz-2,4-dimetil-vale ronitrilt, elemi vagy molekuláris halogéneket, mint például jódot, brómot vagy fluort, szervetlen peroxidokat, mint például hidrogén-peroxidot, nátrium-peroxidot, kálium-peroxidot és ammónium-perszulfátot, szerves peroxidokat, mint például perecetsavat, benzoil-peroxidot, kumén-hidrogén-peroxidot, perbenzoesavat és p-mentán-hidrogén-peroxidot, oxisavakat vagy ezek sóit, mint például jódsavat, perjódsavat, kálium-perjodátot, és nátrium-perklorátot, fémsókat, mint például vas(II)-oxidot, vas(III)-oxidot, réz-szulfátot, réz(I)-oxidot és vas(III)-kloridot, aromás nitrovegyületeket, mint például nitrobenzolt, ο-, m- vagy p-hidroxi-nitrobenzolt, ο-, m- vagy p-nitro-anizolt, ο-, m- vagy p-klór-benzolt és ο-, m- vagy p-nitro-benzolszulfonsavat.

A kondenzációs reakcióhoz alkalmazott oldószer lehet szerves oldószer, például alkohol, keton és észter, és ezek közül előnyösek a vízzel kompatibilis oldószerek. Ilyen oldószerek például az alkoholok, mint például metanol, etanol és propanol, a ketonok, mint például aceton vagy metil-etil-keton, és az észterek, mint például metil-acetát és etil-acetát, és ezek közül különösen előnyösek az alkoholok. Víz és vízzel elegyedő szerves oldószerek elegyei is alkalmazhatók.

A kondenzációs reakció reakcióközegének pH-ja általában 1-13. A pH beállításnak nincs különösebb jelentősége.

A kondenzációs reakcióban részt vevő (A) aromás aminvegyület és (B) kinonvegyület mennyisége ugyan az alkalmazott (A) aromás aminvegyület, a (B) kinonvegyület és az oldószer, reakcióhőmérséklet, reakcióidő és egyéb tényezők függvénye, általában azonban a (B) kinonvegyület (A) aromás aminvegyületre számított mennyisége 0,01-10 tömegrész, előnyösen 0,1-5 tömegrész. Ha a (B) komponens (A) komponenshez viszonyított mennyisége túl kicsi vagy túl nagy, a kapott kondenzációs termék polimer lerakódásgátló hatása nem megfelelő.

Az egyik előnyös, találmány szerinti polimer lera4

HU 214 361 Β kódásgátló készítmény (A) komponenseként egy (A-l) vegyületet, még előnyösebben egy (A-l) és egy (A-2) komponenst tartalmazó kombinációt alkalmazunk. Ezzel a szerrel javított polimer lerakódásgátlás érhető el. Ez annak köszönhető, hogy ha a polimerizációs edény belső falára és egyéb felületére a későbbiekben ismertetettek szerint olyan kondenzációs termék alkálikus oldatot alkalmazunk, amelynek előállításához (A) komponensként egy (A-l) és (A-2) vegyületekből álló kombinációt használunk, a kondenzációs termék jobban az edény falára tapad.

Ha az (A) komponensként az (A-l) és (A-2) vegyületekből álló kombinációt alkalmazzuk, az (A-2) vegyület (A-l) vegyületre számított mennyisége előnyösen 0,01-20 tömegrész, még előnyösebben 0,1-5 tömegrész.

(C) Reakciógátló szer

Ha az (A) és (B) komponensek kondenzációja túl magas kondenzációs fokú terméket eredményez, a termék polimer lerakódásgátló szer előállításához szükséges, későbbi oldószeres oldásakor üledék képződhet, és a kapott polimer lerakódásgátló szer nem lesz egységes, és emiatt romlik a polimer lerakódásgátló hatás.

Emiatt az (A) és (B) komponensek kondenzációs reakciója alatt a reakcióelegyhez a megfelelő időben egy olyan (C) reakciógátló szert adunk, amely a kondenzáció további előrehaladását megakadályozza, és a kondenzáció fokát szabályozza. A (C) reakciógátló szer hozzáadása az (A) és (B) komponensek kondenzációs termékének hosszú idejű tárolását is lehetővé teszi.

(C) reakciógátló szerként alkalmazhatunk például a későbbiekben ismertetésre kerülő (C—1) szervetlen redukálószereket, (C-2) aromás hidroxilvegyületeket és (C-3) aromás hidroxilvegyület-bázisú kondenzációs termékeket.

(C—l) szervetlen redukálószerek

A szervetlen redukálószerek jellemző képviselői például a következők: hidrogén, hidrogén-jodid, hidrogén-bromid, hidrogén-szulfid, hidridek, mint például lítium-alumínium-hidrid, nátrium-bór-hidrid, kalcium-bór-hidrid, cink-bór-hidrid, tetraalkil-ammónium-bór-hidrid, triklór-szilán és -trietil-szilán; alacsonyabb oxidok és oxidsavak, mint például szén-monoxid, kén-dioxid, nátrium-tio-szulfát, nátrium-tio-szulfit, nátrium-szulfit, kálium-szulfit, nátrium-biszulfit, nátrium-hidrogén-szulfit; kénvegyületek, mint például Rongalit, nátrium-szulfid, nátrium-poliszulfid és ammónium-szulfid; alkálifémek, mint például nátrium és lítium; elektromosan nagyon pozitív fémek, mint például magnézium, kalcium, alumínium és cink, és ezek amalgámjai; kisebb vegyértékállapotú fémsók, mint például vas(II)-szulfát, ón(II)-klorid, titán(III)-triklorid; foszforvegyületek, mint például foszfor-triklorid, foszfor-trijodid, trimetil-foszfin, trifenil-foszfin, trimetil-foszfit és hexametil-foszfor-triamid; hidrazin; diborán és helyettesített diborán, mint például etán-l,2-diamino-borán, dimetil-amino-borán és piridin-borán. Ezek közül előnyös a hidrogén-jodid, hidrogén-bromid, nátrium-bór-hidrid, kén-dioxid, nátrium-tioszulfát, nátrium-tioszulfit, nátrium-szulfit, kálium-szulfit, kálium-szulfit, nátrium-biszulfit és Rongalit.

(C—2) Aromás hidroxilvegyületek

A (C-2) aromás hidroxilvegyületek jellemző képviselői például az olyan (11) általános képletű vegyületek, amelyekben

R⁷ jelentése hidrogén- vagy klóratom vagy hidroxil-, metil-karbonil-, metoxi-, karboxil-, szulfo- vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport; és

R⁸ jelentése hidrogén- vagy klóratom vagy hidroxil-, metoxi-, etoxi- vagy karboxilcsoport.

Ilyen vegyületek például a fenolvegyületek, mint például fenol, hidrokinon, rezorcinol, katechol, hidroxi-hidrokinon, pirogallol, ο-, m- vagy p-klór-fenol, ο-, m- vagy ρ-hidroxi-benzoesav, 2,4-dihidroxi-benzoesav, 2,5-dihidroxi-benzoesav, 2,6-dihidroxi-benzoesav, 3,4-dihidroxi-benzoesav, 3,5-dihidroxi-benzoesav, 2,5-,

2,6- vagy 3,5-dihidroxi-toluol. Ezek közül előnyösek a hidrokinon, rezorcinol, katechol, hidroxi-hidrokinon, ο-, m- vagy p-hidroxi-benzoesav és a pirogallol; valamint az olyan (12) általános képletű vegyületek, amelyekben R⁷ jelentése egymástól függetlenül azonos a fentiekben meghatározottakkal; és

R⁸ jelentése azonos a fentiekben meghatározottakkal. Ilyen vegyületek például a naftolok és származékaik, mint például cc-naftol, β-naftol, 1,3-, 1,4-, 1,5-, 2,6vagy 2,7-dihidroxi-naftalin, l-hiroxi-2-naftoinsav és

3-hidroxi-2-naftoinsav. Ezek közül előnyös az a-naftol, β-naftol és 1,3-vagy 2,7-dihidroxi-naftalin. Az aromás hidroxilvegyületeket alkalmazhatjuk önmagukban vagy két vagy több ilyen vegyületet tartalmazó kombinációban.

(C-3) Aromás hidroxilvegyület-bázisú kondenzátumok

Az aromás hidroxilvegyület-bázisú kondenzátumok olyan kondenzációs termékek, amelyek lényegében egy fentiekben ismertetett (C-2) aromás hidroxilvegyületet és például egy aromás hidroxilvegyület önmagával alkotott kondenzációs termékét vagy egy aromás hidroxilvegyület egyéb vegyülettel, például acetonnal, aldehidekkel és aromás aminvegyületekkel, természetes aromás hidroxiltartalmú szerves vegyületekkel és természetes flavonoid-hidroxiltartalmú szerves vegyületekkel alkotott kondenzációs termékét tartalmazza.

(C-3—1) Önmagukkal kondenzált aromás hidroxilvegyületek

A fentiekben ismertetett (C-2) aromás hidroxilvegyületek bármelyike kondenzációs termékké kondenzálódhat. Ilyen kondenzátum például a pirogallol, rezorcinol, katechol, 2,7-dihidroxi-naftalin vagy 2-hidroxi-naftokinon.

A kondenzáltatást úgy végezzük, hogy egy aromás hidroxilvegyületet katalizátor, például peroxid, azovegyület, nitrovegyület, halogénvegyület, kinonvegyület vagy fémsó jelenlétében, szobahőmérséklettől 100 °Cig terjedő hőmérsékleten, vízben vagy egy szerves oldószerben, mint például alkoholban, ketonban vagy észterben vagy ezek vizes elegyeiben reagáltatunk.

Az alkalmazott katalizátor lehet például peroxid, mint például perjódsav, kálium-perjodát vagy hidrogén-peroxid, azovegyület, mint például a, a’-azo-biszizobutironitril, fémsó, mint például vas(III)-klorid, aromás

HU 214 361 Β nitrovegyület, mint például a, a’-azo-biszizobutironitril, fémsó, mint például vas(III)-klorid, aromás nitrovegyület, mint például nitro-benzol és aromás kinonvegyület, mint például p-benzokinon.

(C-3-2) Aromás hidroxilvegyület-aceton kondenzátumok

A fentiekben ismertetett (C-2) aromás hidroxilvegyületek minden acetonnal alkotott kondenzációs terméke alkalmazható. Tipikusan ilyen vegyületek például a következők: pirogallol-aceton kondenzátumok, rezorcinol-aceton kondenzátumok, 2,7-dihidroxi-naftalin-aceton kondenzátumok, 1,5-dihidroxi-naftalin-aceton kondenzátumok, 2,6-dihidroxi-naftalin-aceton kondenzátumok, 2,3-dihidroxi-naftalin-aceton kondenzátumok, 2-hidroxi-naftokinon-aceton kondenzátumok és alizarin-aceton kondenzátumok.

Előállításukat úgy végezzük, hogy az alkalmazott aromás hidroxilvegyületet acetonban oldjuk, majd katalizátorjelenlétében, szobahőmérséklettől 100 °C-ig terjedő hőmérsékleten reagáltatjuk. Katalizátorként például foszfor-oxi-kloridot alkalmazunk.

(C-3-3) Aromás hidroxilvegyület-aldehid kondenzátumok

Aldehid reagensként például formaldehidet, acetaldehidet, glioxált, glutáraldehidet vagy benzaldehidet alkalmazunk.

Az aromás hidroxilvegyületek bármelyik aldehiddel alkotott kondenzációs terméke alkalmazható. Tipikusan ilyen kondenzátumok például a következők: formaldehid fenollal alkotott kondenzációs termékek, hidrokinon, katechol, pirogallol, 2,7-dihidroxi-naftalin, 1,5-dihidroxi-naftalin, 2,3-dihidroxi-naftalin, alizarin, antraflavinsav vagy 1,4,5,8-tetrahidroxi-naftalin, pirogallol-benzaldehid kondenzátumok, fenol-benzaldehid kondenzátumok, 2,3-dihidroxi-naftalin-benzaldehid kondenzátumok, katechol-benzaldehid kondenzátumok, antraflavinsav-benzaldehid kondenzátumok, 2,7-dihidroxi-naftalin-benzaldehid kondenzátumok, 1,4,5,8-tetrahidroxi-naftalin-benzaldehid kondenzátumok és 1,5-dihidroxi-naftalin-benzaldehid kondenzátumok.

Ezeket a kondenzátumokat úgy állítjuk elő, hogy az adott aromás hidroxilvegyületet és aldehidet katalizátor jelenlétében, vizes vagy alkoholos oldószerben, szobahőmérséklettől 200 °C-ig terjedő hőmérsékleten reagáltatjuk.

Katalizátorként alkalmazhatunk például foszforsavat vagy sósavat vagy alkálikus anyagokat, mint például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot és ammóniát.

(C-3-4) Aromás hidroxilvegyület - aromás aminvegy lilét kondenzátumok

A kondenzációs reakcióban részt vevő aromás aminvegyület reagensként például fentiekben ismertetett (A) vegyületeket alkalmazhatjuk.

Az aromás hidroxilvegyületek és aromás aminvegyületek kombinációja nincs különösebben korlátozva.

Tipikusan ilyen kondenzátumok a következő vegyületek: pirogallol-p-fenilén-diamin kondenzátumok, rezorcinol-m-fenilén-diamin kondenzátumok, pirogallol-1,8-diamino-naftalin kondenzátumok, katechol-l,8-diamino-naftalin kondenzátumok, 2,7-dihidroxi-naftalin-p-amino-fenol kondenzátumok, 4-amino-difenil-amin-pirogallol kondenzátumok és 2,3-dihidroxi-naftalin-1,5-diamino-naftalin kondenzátumok.

A kondenzációs terméket úgy állítjuk elő, hogy az alkalmazott aromás hidroxilvegyületet és aromás aminvegyületet szobahőmérséklettől 200 °C-ig terjedő hőmérsékleten, katalizátor jelenlétében, vízben vagy egy szerves oldószerben, mint például alkoholban, ketonban vagy észterben vagy ezek vizes elegyében reagáltatjuk.

Katalizátorként például peroxidokat, mint például perjódsavat, kálium-perjodátot, hidrogén-peroxidot vagy azovegyületeket, mint például α,α’-azo-biszizobutironitrilt, fémsókat, mint például vas(III)-kloridot, aromás nitrovegyületeket, mint például aromás kinonvegyületet, például benzokinont alkalmazunk.

(C-3-5) Természetes aromás hidroxiltartalmú szerves vegyületek

A természetes aromás hidroxiltartalmú szerves vegyületek jellemző képviselői például a kínai gallotannin, szömörce tannin, tara tannin, valonia tannin, gesztenye tannin, mirobolan tannin, tölgy tannin, divi-divi tannin, algarobilla tannin, gambirfa tannin, kvebracho tannin, akác tannin, mimóza tannin, mangrove tannin, bürök tannin, lucfenyő tannin, burmai kasu tannin, tölgykéreg tannin, datolyaszilva tannin, kurkumin, urushiol, lignin, nátrium-ligninszulfonát és alkáli-lignin.

(C-3-6) Természetes flavonoid hidroxiltartalmú szerves vegyületek

A természetes flavonoid hidroxiltartalmú szerves vegyületek jellemző képviselői például a Perilla frutescens pigmentek, szőlőlé pigmentek, szőlőhéj pigmentek, vöröskáposzta pigmentek, kukorica pigmentek, koaliang pigmentek, pórsáfrány pigmentek, valamint a kakaó pigmentek.

Az aromás hidroxilvegyület-bázisú kondenzátumok közül előnyösek a pirogallol-aceton kondenzátumok,

2,7-dihidroxi-naftalin-aceton kondenzátumok, 2,3-dihidroxi-naftalin-aceton kondenzátumok, rezorcinol-aceton kondenzátumok, 2,7-dihidroxi-naftalin-benzaldehid kondenzátumok, 2,3-dihidroxi-naftalin-formaldehid kondenzátumok, 1,4,5,8-tetrahidroxi-naftalin-benzaldehid kondenzátumok, pirogallol-formaldehid kondenzátumok, 2,7-dihidroxi-naftalin kondenzátumok, pirogallol kondenzátumok, 2,7-dihidroxi-naftalin-p-amino-fenol kondenzátumok, katechol-4-amino-difenil-amin kondenzátumok, pirogallol-1,8-diamino-naftalin kondenzátumok, valamint a gubacs tannin, akác tannin, mimóza tannin, tölgy tannin, kínai gallotannin, gesztenye tannin, datolyaszilva tannin és mangrove tannin.

A fenti (C) reakciógátló szereket önmagukban vagy két, vagy több ilyen vegyületet tartalmazó kombinációban alkalmazhatjuk.

A (C) reakciógátlószer reakcióelegyhez való hozzáadását végezhetjük az (A) és (B) komponensek kondenzációs reakciójának megkezdése, előnyösen az (A) és (B) komponensek kondenzációs termékének kicsapódása előtt, azaz, amikor az (A) és (B) komponensek kondenzációs konverziója eléri az 50-99 tömeg% értéket. A reakciógátlószer reakcióelegyhez való hozzáadásakor a kondenzációs reakció majdnem megáll. A (C) reakció6

HU214361 Β gátló szer hozzáadása után azonban a reakciórendszert általában 0-50 órán át a reakcióhőmérsékleten tartjuk keverés közben.

Az (A) és (B) komponensek kondenzációs átalakulásának mértékét a kondenzációra elfogyott (A) és (B) komponensek összes mennyiségének a monomerként betöltött (A) és (B) komponensek összes mennyiségére számított [tömeg%]-ban megadott értéke adja. Ennek megfelelően az (A) és (B) komponensek kondenzációs konverzióját a következő egyenlettel számíthatjuk ki:

a -b

Kondenzációs konverzió [tömeg%] =- χ 100 a

az egyenletben a jelentése a monomerként betöltött (A) és (B) komponensek összes mennyisége [tömeg%]-ban;

b jelentése a nem reagált (A) és (B) komponensek mennyisége [tömeg%]-ban.

Az (A) és (B) komponensek 50-99 tömeg%-os konverziója általában 0,1-80 óra alatt megy végbe, a kondenzációs idő azonban az (A) és (B) komponensek fajtája és egyéb tényezők függvénye.

Ha a reakcióelegyhez (C) reakciógátló szert alkalmazunk, ennek az (A) és (B) komponensek összes tömegére számított mennyisége 0,1-5 tömegrész.

Az (A) és (B) komponensek kondenzációs termékét tartalmazó alkálikus oldatból álló polimer lerakódásgátló készítmény

A találmány szerinti polimer lerakódásgátló készítmény egy olyan, (A) és (B) komponensek kondenzációs termékét tartalmazó alkálikus oldat, amely például a polimerizációs edény belső falfelületére alkalmazva, azon bevonatot képez, és ezáltal megakadályozza a polimer lerakódás kialakulását.

A polimer lerakódásgátló készítményt például úgy is előállíthatjuk, hogy egy, a későbbiekben ismertetésre kerülő oldószer alkalmazásával az (A) és (B) komponensek kondenzációs termékét tartalmazó oldatot állítunk elő, majd a pH-t beállítjuk.

Úgy is eljárhatunk, hogy a kondenzációs terméket tartalmazó oldatot hideg vízbe öntjük, a kondenzációs terméket hagyjuk leülepedni, majd az üledéket szűrjük és szárítjuk, és a száraz üledékhez egy, a későbbiekben ismertetésre kerülő oldószert adunk, majd a pH-t beállítjuk.

Mivel a polimer lerakódásgátló készítmény fentieknek megfelelően lúgos pH-jú, az (A) és (B) komponensek kondenzációs termékének oldhatósága nő, a kapott oldat annyira egységes, hogy például egy polimerizációs edény belső falára és egyéb részeire bevonatként alkalmazva nagy mértékben csökkenti a polimer lerakódást.

A találmány szerinti polimer lerakódásgátló készítmény pH-tartománya 7,5-13,5, és előnyösen 8,0-12,5. A pH beállítására alkalmazott alkálikus vegyület lehet például alkálifém-vegyület, mint például lítium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-karbonát, nátrium-hidrogén-foszfát; valamilyen ammóniumvegyület vagy szerves aminvegyület, mint például etilén-diamin, monoetanol-amin vagy trietanol-amin.

A polimer lerakódásgátló készítmény előállításához alkalmazott oldószer lehet például víz; alkohol, mint például metanol, etanol, propanol, butanol, 2-butanol, 2-metil-l-propanol, 2-metil-2-propanol, 3 -metil-1 -butanol, 2-metil-2-butanol, 2-pentanol; keton, mint például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton; észter, mint például metil-formiát, etil-formiát, metil-acetát, etil-acetát, metil-aceto-acetát; éter, mint például 4-metil-dioxolán, etilén-glikol-dietil-éter; furán, mint például tetrahidrofurán, íuríurál, furfuril-alkohol és tetrahidrofurfuril-alkohol; és aprotikus oldószerek, mint például acetonitril, dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid.

Ezek az oldószerek alkalmazhatók önmagukban vagy egy, vagy több ilyen oldószert tartalmazó elegyként.

A fenti oldószerek közül előnyösek a víz, a vízzel elegyített oldószerek és a vízzel kompatibilis szerves oldószerek.

Vízzel kompatibilis oldószerként alkalmazhatunk például alkoholt, mint például metanolt, etanolt és propánok; ketont, mint például acetont és metil-etil-ketont; és észtereket, mint például metil-acetátot és etil-acetátot. A vízzel elegyített oldószereket és a vízzel kompatibilis oldószereket olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy ne legyen gyulladás- vagy robbanásveszély, és kezelése ne legyen ártalmas. A szerves oldószer alkalmazott menynyisége előnyösen legfeljebb 50 tömeg%, és még előnyösebben legfeljebb 30 tömeg%.

Az alkálikus oldat (A) és (B) komponensekből előállított kondenzációs terméktartalma csak a későbbiekben ismertetésre kerülő összes bevonattömeg függvénye. Ez a koncentráció általában 0,001-0,5 tömeg%, előnyösen 0,01-1 tömeg%.

A polimer lerakódásgátló készítmény hatásának további javításához a fenti készítményhez előnyösen (D) egy vízoldható polimer vegyületet; és/vagy (E) legalább egy kolloid szilíciumvegyületet vagy egy alkálifém-szilikátot is adunk.

A (D) és (E) komponensként előnyösen kombinációban alkalmazzuk.

Feltételezésünk szerint a fenti adalékanyagok az (A) és (B) komponensekkel kölcsönhatásba lépnek, és a (D) komponens a bevonat felület hidrofób tulajdonságát, az (E) komponens pedig a bevonat polimerizációs edény belső falához és egyéb részeihez való tapadását javítja.

(D) Vízoldható polimer vegyület

A vízoldható polimer vegyületekhez tartoznak például az amfoter polimer vegyületek, mint például zselatin és kazein; anionos polimer vegyületek, mint például poliakrilsav, polisztirolszulfonsav, karboxi-metil-cellulóz és alginsav; kationosan polimerizált nitrogéntartalmú polimer vegyületek, mint például poli(vinil-pirrolidon); hidroxiltartalmú polimer vegyületek, mint például poli(vinil-alkohol), hidroxi-etil-cellulóz, hidroxi-propil-cellulóz és pektin.

Ezek közül előnyös a zselatin, kazein, poliakrilsav, karboxi-metil-cellulóz, poli(vinil-pirrolidon) és pektin.

A (D) vízoldható polimer vegyület mennyisége az (A) és (B) komponensekből előállított kondenzációs termékre számolva előnyösen 0,01-10 tömegrész, és még előnyösebben 0,05-2 tömegrész.

HU 214 361 Β (E) Kolloid szilícium-oxid és alkálifém-szilikát-vegyületek

A kolloid szilícium-oxid olyan kolloid, amely vizes vagy nemvizes közegben, mint például metanolban, propanolban vagy etilén-glikolban diszpergált ultrafinomszemcsés szilicium-dioxidot (szilícium-oxid) tartalmaz. A kolloid szemcsék átmérője általában 1100 pm.

A kolloid, például vizes közegben diszpergált szilícium-oxid előállítása jól ismert eljárásokkal, például sósav vizes nátrium-szilikát oldathoz való hozzáadásával történik. Az előállítás bármilyen olyan eljárással történhet, amely a fentiekben ismertetett kolloid szilícium-oxid előállítására alkalmas.

Az alkálifém-szilikátok közé tartoznak például az alkálifém-, mint például nátrium-, kálium- és lítium-metaszilikátok (M₂SiO₃), -ortoszilikátok (M4S1O4), -biszilikátok (M₂Si₂0₅), -triszilikátok (M₃Si₃0₇) és -szeszkviszilikátok (M₄Si₃Oi₀) (a képletekben M jelentése alkálifém, mint például nátrium, kálium és lítium) és a vízüveg.

Az (E) komponens mennyisége az (A) és (B) komponensekből álló kondenzációs termékre számítva előnyösen 0,01-10 tömegrész, és még előnyösebben 0,05-5 tömegrész.

A (D) vízoldható polimer komponenst (E) komponens nélkül is alkalmazhatjuk, azonban előnyös az (E) kolloid szilícium-oxid és/vagy alkálifém-szilikát társítása.

Ha a vizoldható polimer vegyületet kolloid szilícium-oxiddal kombinálva alkalmazzuk, a kolloid szilíciumot 100 tömegrész vízoldható polimerre számolva előnyösen 5-3000 tömegrész, és még előnyösebben 50-1000 tömegrész mennyiségben alkalmazzuk.

Ha a vízoldható polimer vegyületet alkálifém-szilikáttal kombinálva alkalmazzuk, az alkálifém-szilikátot 100 tömegrész vízoldható polimerre számolva 5-3000 tömegrész, előnyösen 50-1000 tömegrész mennyiségben alkalmazzuk.

Kiegészítő adalékanyagok

A fenti polimer lerakódásgátló szer adott esetben a fentiekben ismertetett kolloid szilícium-oxidtól eltérő szervetlen kolloidot, például arany kolloidot, ezüst kolloidot, ezüst-jodid szólt, szelén-kolloidot, kén kolloidot és fémoxid, mint például alumínium-, tórium-, titán-, antimon-, ón- és vas-oxid kolloidot is tartalmazhat.

A bevonat előállítása

A polimer lerakódásgátló bevonatot úgy állítjuk elő, hogy a polimerizációs edény belső falára alkalmazzuk, majd megfelelő, szobahőmérséklettől 100 °C-ig terjedő hőmérsékleten megszárítjuk, és szükség esetén vízzel mossuk.

A polimer lerakódásgátló szert előnyösen nemcsak a polimerizációs edény belső falfelületére, hanem azokra a felületekre is alkalmazzuk, amelyekkel a monomer a polimerizáció során érintkezhet. így ezeken a felületeken, mint például a keverő tengelyén, keverő késeken, kondenzátor felületeken, fejeken, mérőtekercseken, csavarokon és anyákon is megfelelő bevonatot alakítunk ki.

A polimer lerakódásgátló készítményt még előnyösebben azokra a felületekre is alkalmazzuk, amelyek a polimerizáció alatt nem érintkezhetnek a monomerrel, de amelyeken polimer lerakódás jöhet létre; ilyen például az el nem reagált monomer visszanyerő rendszer, amelyben elsősorban a berendezés és csövek belső felülete érintkezik az el nem reagált monomerrel. Ide tartoznak elsősorban a monomer desztilláló kolonnák belső felületei, a kondenzátorok, monomer tárolótartályok és szelepek.

A polimer lerakódásgátló készítmény alkalmazási eljárása nem különösebben lényeges; alkalmazhatunk például ecsettel vagy permetezéssel történő bevonást, a polimerizációs edény bevonó szer oldattal való megtöltését és az azt követő leürítését, valamint automatikus bevonó eljárásokat, amint azt például az 57-61001, 55-36288, 56-501116 és 56-501117, valamint az 59-11303 számú japán közrebocsátási iratokban ismertetik.

A nedves bevont felület szárítási eljárása sem kritikus; alkalmazhatjuk például a következő eljárásokat: az oldat alkalmazása után a bevont felületre forró levegőt fujunk; vagy a polimerizációs edény belső felületét és egyéb bevonandó részeit előzőleg 30-80 °C-ra melegítjük, és a meleg felületekre visszük fel a polimer lerakódásgátló szert. A bevont felületeket a szárítás után, szükség esetén vízzel mossuk.

Az így kapott bevonat tömege általában 0,0001 g/m²-5 g/m², előnyösen 0,05-2,0 g/m².

A bevonást minden 1-től 10 feletti számú polimerizációs periódus után elvégezhetjük.

A kapott bevonat nagyon tartós, lerakódásgátló hatását hosszú időn át megtartja; ezért a bevonás ismétlése csak jó néhány polimerizációs periódus után szükséges.

A polimerizációs edény ezért polimer lerakódás nélkül, ismételten használható, és a termelékenység nő.

Polimerizáció

A polimerizálás kivitelezése a polimerizációs edény belső fal felületének és előnyösen egyéb, a polimerizáció alatt monomerrel érintkező felületeinek bevonása után hagyományos eljárásokkal történhet. Ez azt jelenti, hogy a polimerizációs edénybe betöltünk egy etilénszerű kettős kötést tartalmazó monomert, egy polimerizációs iniciátort és adott esetben egy polimerizációs közeget, mint például vizet, egy szuszpendáló szert, egy szilárd diszpergáló szert, mint például egy nemionos vagy anionos felületaktív anyagot, majd a polimerizálást valamilyen hagyományos eljárással lejátszatjuk.

A találmány szerinti eljárásban alkalmazható etilénszerű kettős kötést tartalmazó monomer lehet vinil-halogenid, mint például vinil-klorid; vinil-észter, mint például vinil-acetát és vinil-propionát; akrilsav, metakrilsav és ezek észterei vagy sói; maleinsav, fumársav és ezek észterei vagy sói; dién monomerek, mint például butadién, kloroprén és izoprén; sztirol, akril-nitril; vinilidén-halogenidek, mint például vinilidén-klorid; és vinil-éterek. Ezek önmagukban vagy egymással kombinálva alkalmazhatók.

Az alkalmazott polimerizációs eljárás nem kritikus.

A találmány szerinti eljárás bármilyen típusú polimerizációhoz, mint például szuszpenziós polimerizációhoz, oldat polimerizációhoz, tömbpolimerizációhoz vagy gázfázisú polimerizációhoz alkalmazható. Különösen jól alkalmazható azonban a vizes közegben megva8

HU 214 361 Β lósított, például szuszpenziós vagy emulziós polimerizációs eljárásokban.

Bármelyik polimerizációs eljárásban a következő általános szempontok érvényesek.

A szuszpenziós vagy emulziós polimerizációban a polimerizációs edénybe először betöltjük a vizet és a diszpergálószert, majd a polimerizációs iniciátort. A polimerizációs edényt ezt követően 13 Pa-tól 10 kPa-ig terjedő nyomásúra leszívatjuk, majd betöltjük a monomert (ekkor a polimerizációs edény belső túlnyomása általában 5 kPa-ról 300 kPa-ra nő). Ezután 30-150 °Con lejátszatjuk a polimerizálást. A reakcióközeghez a polimerizáció alatt szükség esetén további vizet, diszpergálószert és polimerizációs iniciátort adhatunk. A polimerizációs reakcióhőmérséklet a polimerizálandó monomer fajtájától függően változik. Például vinilklorid polimerizálása esetén a polimerizációs hőmérséklet 30-80 °C; sztirol polimerizálása esetén a polimerizációs hőmérséklet 50-150 °C.

A polimerizáció befejezését az jelzi, hogy a polimerizációs edény belső túlnyomása 0-70 kPa értékre csökken; vagy a polimerizációs edény köpenyébe bevezetett hűtővíz hőmérséklete a köpenybe való belépésnél és kilépésnél azonos (azaz a polimerizációs hőfelszabadulás megszűnik).

A polimerizációs edénybe betöltött víz, diszpergálószer és iniciátor mennyisége 100 tömegrész monomerre számolva rendre 20-500 tömegrész, 0,01-30 tömegrész és 0,01-5 tömegrész.

Oldatfázisú polimerizálás esetén polimerizációs közegként a víz helyett egy szerves oldószert, mint például toluolt, xilolt és piridint alkalmazunk. Adott esetben diszpergálószert is alkalmazhatunk. Az egyéb polimerizációs körülmények a szuszpenziós és emulziós polimerizálás körülményeivel azonosak.

Tömbpolimerizálás esetén a polimerizációs edényt 1,3-10 kPa nyomásúra leszívatjuk, majd betöltjük a monomert és a polimerizációs iniciátort, és a polimerizálást -10 °C-tól 250 °C-ig terjedő hőmérsékleten lejátszatjuk. Ide tartozó speciális eljárás például a folyadék tömbpolimerizáció és a gázfázisú tömbpolimerizáció.

A találmány szerinti készítmény a polimer lerakódás megakadályozására a polimerizációs edény belső falfelületének és egyéb részeinek anyagától függetlenül alkalmazható. így például a találmány szerinti polimer lerakódásgátló szer alkalmazható acél, mint például saválló acél vagy zománcozott acél anyagból előállított polimerizációs edények polimer lerakódás elleni védelmére.

A polimerizációs eljárásokban szokásosan alkalmazott bármilyen adalékanyag megszorítás nélkül alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti polimer lerakódásgátló szerrel előállított bevonat az olyan polimerizációs rendszerekben is hatásos védelmet nyújt, amelyek például a következő adalékanyagokat tartalmazzák: polimerizációs katalizátor, mint például t-butil-peroxi-neodekanoát, bisz(2-etil-hexil)-peroxi-dikarbonát, 3,5,5-trimetil-hexanoil-peroxid, α-kumil-peroxi-neodekanoát, kumén-hidroperoxid, ciklohexanon-peroxid, t-butil-peroxi-pivalát, bisz(2-etoxi-hexil)-peroxi-dikarbonát, benzoil-peroxid, lauroil-peroxid, 2,4-diklór-benzoil-peroxid, diizopropil-peroxi-dikarbonát, oc, a’-azo-biszizobutiro-nitril, a, a’-azo-bisz(2,4-dimetilvaleronitril), kálium-peroxo-diszulfát, ammónium-peroxo-diszulfát és p-metán-hidroperoxid;.szuszpendáló szerek, amelyek lehetnek természetes vagy szintetikus polimerek, mint például részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-ok, poliakrilsavak, vinil-acetát/maleinsavanhidrid kopolimerek, cellulózszármazékok, mint például hidroxi-propil-metil-cellulóz és zselatin; szilárd diszpergálószerek, mint például kalcium-foszfát és hidroxi-apatit; nemionos emulgeálószerek, mint például szorbitán-monolaurát, szorbitán-trioleát és poli(oxi-etilén)-alkil-éter; anionos emulgeálószerek, mint például nátrium-lauril-szulfát, nátrium-alkil-benzolszulfonátok, mint például nátrium-dodecil-benzolszulfonát és nátrium-dioktil-szulfoszukcinát; töltőanyagok, mint például kalcium-karbonát és titán-oxid; stabilizátorok, mint például tribázikus ólom-szulfát, kalcium-sztearát, dibutil-ón-dilaurőt és dioktil-ón-merkaptid; csúsztatószerek, mint például rizsviasz, sztearinsav és cetil-alkohol; lágyítószerek, mint például DOP és DBP; láncáttevő szerek, mint például merkaptánok, például terc-dodecil-merkaptán és triklór-etilén; és pH-beállító szerek.

A polimerizációs közeghez való alkalmazás

A találmány szerinti polimer lerakódásgátló készítményt a polimer lerakódásgátlás további javítására a bevonatképzésen kívül a polimerizációs közeghez is alkalmazhatjuk.

A polimerizációs közeghez adott polimer lerakódásgátló készítmény mennyisége a betöltött monomer teljes tömegére számolva 10-1000 tömeg ppm.

A polimer lerakódásgátló készítményt általában a fentiekben ismertetett készítményhez hasonlóan folyadék alakban alkalmazzuk, de a készítményformának nincs jelentősége.

Az alkalmazást úgy irányítjuk, hogy a kapott polimer minőségét, elsősorban a halszem kialakulását és szemcseméret-eloszlást károsan ne befolyásolja.

A következő példákat és összehasonlító példákat a találmány részletesebb bemutatására ismertetjük.

1. előállítási példa

1. számú kondenzációs termék előállítása

Egy autoklávba 980 g metanolt és (A-2) aromás aminvegyületként 10 g 1,8-diamino-naftalint adunk, és az elegyet az 1,8-diamino-naftalin metanolban való feloldásáig keverjük.

A kapott metanolos oldathoz (B) komponensként 1 g p-benzokinont adunk, és a kapott elegyet 50 °C-ra melegítjük, és 5 órán át ezen a hőmérsékleten reagáltatjuk, majd lehűtjük. így az 1. számú kondenzációs termék metanolos oldatát kapjuk.

2-15. előállítási példa

2—15. számú kondenzációs termék előállítása

Az előállítást az 1. példában ismertetett eljárással végezzük azzal a különbséggel, hogy az 1. táblázatban ismertetett (A-2) aromás aminvegyületet és (B) kinonvegyületet, a 2. táblázatban ismertetett oldószereket, va9

HU 214 361 Β

1. táblázat

	ÍA) Aromás aminveavület	ΓΒ1 kinonveqvület-
	íft-	n ía-2)
1.		1,8-diamino-naftalin	p-benzokinon
2.*		X,8-diamino-naftalin	-
3. *			p-benzokinon
4.		a-naftil-amin	p-benzokinon
5.		B-naftil-amin	p-benzokinon
6.	-	1,5-diaraino-naftalin	p-benzokinon
7.		2, 3-diamino-naftalin	p-benzokinon
8.		1,8-diaraino-naftalin	Lawson
9.		1,8-diamino-naftalin	o-benzokinon
10.	-	e-naftil-amin	Juglone
11.	-	a-na£til-amin	e-naftokinon
12.		β-naftil-amin	B-naftokinon
13.		1,8-diaaino-naftalin	o-naftokinon
14.	-	1,B-diamino-naftalin	hidroxi-p-benzokinon
15.	-	1.8-diamino-naftalin-	durokinon

2. táblázat

Kondenzációt	Oldótitr	(A2)(«>		(A-l):	Retke 1óh£·	Reakció-
ttntáktzá·	[t6anfl.tr.)	fiuztt konc.		(A-2):	értékItt	(dtf
		ttteeflX]		(B> (W.T.l	fa	lóra!
1.	metanol		1,1		:100:10	50	5
2.*	metanol		1,1		-	50	5
3.*	metanol		1,1		-	50	5
4 .	metanol		2,0	-	:100:5	50	5
5.	metanol:víz	2,0	-	:100:10	30	10
6.	(50:50) metanol:víz	2,0		:100:10	30	50
7.	(70:30) metanol		2,0		:100:20	70	3
8.	metanol		1,0	-	:100:30	100	1
9.	metanol		1,0	-	:100:5	100	0,5
10.	metanol		1,0	-	:100:20	80	2
11.	metanol:víz	3,0	-	:100:5	150	0,5
12.	(80:20) metanol		1,5		:100:10	30	20
13.	metanol		2,0	-	:100:20	50	5
14.	metanol		2,0	-	:100:50	25	20
15 t	metanol		1.1	-	:100:60	ia	10 —

lamint polimerizációs körülményeket [összes koncentráció, (A-1):(A-2):(B) tömegarány, reakcióhőmérséklet és reakcióidő] alkalmazzuk. így a 2-15. számú kondenzációs termékeket kapjuk.

16. összehasonlító példa

16. számú összehasonlító kondenzációs termék előállítása

A 60-30681 számú japán szabadalmi leírásban ismertetett, anilin és nitro-benzol kondenzációs termékéből álló 1. számú kondenzációs terméket reprodukáljuk, és a kapott terméket 16. számú kondenzációs terméknek nevezzük.

17. összehasonlító példa

A 61-7309 számú japán szabadalmi leírás 1. példa, 12. kísérlet, 8. előállítási példája szerinti 1,8-diamino-naftalin és β-naftokinon kondenzációs terméket reprodukáljuk. Az így kapott terméket 17. számú kondenzációs terméknek nevezzük.

1. példa (101-118. számú kísérlet)

A polimerizációt mindegyik kísérletben egy 1000 literes, keverővei ellátott, saválló acél polimerizációs edényben végezzük a következők szerint:

Először a 3. táblázatban ismertetett körülmények között (oldószer összetétel, koncentráció és pH) egy, a 3. táblázatban ismertetett kondenzációs termék, oldószerelegy és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő. Ezt a polimerizációs edény belső falára, valamint a keverő tengelyére, késeire

3.táblázat

Itt	Polimer lerakódásaiit!6 készítmény
Kondenzációt tar- nékazó·	Oldótztr tt&aag.ar.]	Koncent- ráció ttőmoXl	Lúgot vewoiet	PH
101.	1.	víz:oetanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	9,5
102.*	2.	viz:metanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	9,5
103.¹	3.	víz:metanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	9,5
104.	4.	víz:metanol (90:10)	0,2	NaOH	9,5
105.	5.	viz:aetanol (90:10)	0,2	KOH	9,0
106.	6.	víz:metanol (70:30)	0,1	trietanol-amin	9,0
107.	7.	vlz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	10,0
108.	8.	viz:metanol (80:20)	0,1	monoetanol-amin	10,0
109.	9.	viz:metanol (80:20)	0,05	NH4OH	10,0
110.	10.	víz:metanol (80:20)	0,1	LiOH	11,0
111.	11.	víz:metanol (80:20)	0,2	Na2CO₃	11,0
112.	12.	víz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	11,5
113.	13.	víz:metanol (90:10)	0,2	etilén-diamin	12,0
114.	14.	víz:metanol (70:30)	0,3	NaOH	12,5
115.	15.	víz:metanol (70:30)	0,5	KOH	12,0
116.*	16.	ví z:metanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	9,5
117.*	17.	DMAC:aceton (80:20)	0,3	-	6,0
118.*	1.	víz:metanol (80:20)	0,2		6,0

DMAC: dimetil-acetamid és a monomerrel érintkező egyéb felületre alkalmazzuk. A bevont felületeket megszárítjuk. A szárítást 40 °C-on, 15 percig végezzük, és a kapott bevonatot vízzel mossuk.

A bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután 400 kg vizet, 200 kg vinil-kloridot, 250 g részlegesen elszappanosított polí(vinil-alkohol)-t, 25 g hidroxi-propil-metil-cellulózt és 70 g 3,5,5-trimetil-hexanoil-peroxidot töltünk, majd 66 °C-on, 6 óra alatt lejátszatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. A polimerizációs edény belsejét a gyantamaradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A bevonat előállításától a polimerizáláson keresztül a vizes mosásig terjedő műveleteket ötször megismételjük.

Az 5. periódus után megmérjük a polimerizáció során a folyadékfázisban elhelyezkedő területek, valamint a gáz-folyadék fázis határfelülete közelében elhelyezkedő területek felületein lerakodott polimer mennyiségét a következőkben ismertetésre kerülő eljárással.

Polimer lerakódás mennyiségének mérése

Egy saválló acél spatulával a belső fal egy 10 cm-es sugarú felületéről szabad szemmel láthatóan a lehető legjobban lekaparjuk a lerakodott polimert, és a lekapart lerakódást mérlegen megmérjük. A kapott értéket 100zal szorozzuk, és így az 1 m² felületen lerakodott polimer mennyiségét kapjuk.

A kapott polimerben lévő halszemek számát lemezzé feldolgozott polimerben mérjük a következő eljárással.

Halszem mérése

100 tömegrész polimer, 50 tömegrész dioktil-ftalát (DOP), 1 tömegrész dibutil-ón-dilaurát, 1 tömegrész cetil-alkohol, 0,25 tömegrész titán-oxid és 0,05 tömegrész korom összekeverésével keveréket állítunk elő. A keveréket 150 °C-on, 7 percig, 147 mm-es hengerekkel gyúrjuk, majd 0,2 mm vastag lemezzé formáljuk.

A lemezben lévő halszemek számát fényátvilágítással határozzuk meg. A meghatározást a 100 cm²-re eső halszemek megszámolásával végezzük.

A polimer kezdeti színének meghatározásához egy

HU 214 361 Β másik, ugyanekkor előállított lemezt készítünk, és az „L” fényesség mutató számot a kővetkező eljárással határozzuk meg.

L fényesség mutató szám meghatározása

Egy ikerhengeres malomban, 160 °C-on, 5 percig gyúrjuk a következő összetételű keveréket: 100 tömegrész polimer, 1 tömegrész ón-laurát stabilizálószer (Akisima Chem. Co. gyártmányú, TS-101 kereskedelmi nevű termék), 0,5 tömegrész kadmium stabilizátor (Katsuta Kako Co. gyártmányú, C-100J kereskedelmi nevű termék) és 50 tömegrész DOP; és az így kapott keveréket 1 mm vastag lemezzé formáljuk. A lemezt ezután egy 4 cm><4 cm* 1,5 cm (mélység) formába tesszük, és 160 °C-on, 700 kPa nyomáson próbatestet állítunk elő.

A próbatest L fényesség mutatószámát a JIS Z 8730 (1980) japán szabvány szerint Hunter-féle színkülönbség egyenlettel határozzuk meg.

Minél nagyobb az L értéke, annál kisebb a kezdeti elszíneződés.

Az L érték meghatározását a következőképpen végezzük:

Az XYZ színrendszer Y ingerküszöbét a fotoelektromos tristimulus kolorimetriás méréssel mérjük a JIS Z 8722 japán szabvány szerint a C standard lámpa, és fotoelektromos koloriméter (Nippon Denshoku Kogyo K.K. gyártmányú, Model Z-1001DP készülék) alkalmazásával.

A megvilágítás geometriai körülményeit és a megvilágítást a JIS Z 8722 szabvány 4.3.1. pontjában meghatározott d körülményeknek megfelelően alakítjuk ki.

Az L értékét a JIS Z 8730 (1980) szabvány szerinti következő egyenlettel számoljuk: L=10Y^1/2.

A kapott eredményeket a 4. táblázatban foglaljuk össze.

2. példa (201-216. számú kísérlet)

A polimerizálást mindegyik kísérletben egy 20 literes, keverővei felszerelt, saválló acél polimerizációs edényben játszatjuk le a következő szerint:

Először az 5. táblázatban ismertetett körülmények között (oldószer összetétel, koncentráció és pH), egy, az 5. táblázat szerinti kondenzációs termék, oldószerelegy és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő. Ezt a polimerizációs edény belső

5. táblázat

IC (eér- Let	Polimer lerakódisgatló készítmény
Honderűi* cíós ter-	Oldószer [tÖeefl.erJ	Kencent- réció	ÍŰ9O· vegyület	f#
201.	1.	víz:metanol (80:20}	0,3	etilén-diamin	9,5
202.*	2.	víz:metanol (80:20)	0/3	etilén-diamin	9,5
203.*	3.	víz:metanol (80:20)	0,3	etilén-diamin	9/5
204.	4.	vízimetanol (70:30)	0,3	trietanol-amin	9,5
205.	5.	vízzmetanol (90:10)	0,2	NaOH	10,0
206.	6.	víz:metanol (90:10)	0,2	KOH	10,0
207.	7.	víz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	10,5
208.	8.	vlz:metanol (80:20)	0,2	monoetanol-amin	10,5
209.	9.	vlz:metanol (80:20)	0,1	LiOH	11,0
210.	10.	vlz:metanol (80:20)	0,05	NH4OH	11,0
211.	11.	víz:metanol (80:20)	0,2	KOH	12,0
212.	12.	vlz:netanol (70:30)	0,2	NaOH	12,5
213.	13.	viz:metanol (70:30)	0,2	trietanol-amin	10,5
214.	14.	víz:metanol (70:30)	0,2	monetanol-aain	10,5
215.	15.	víz:metanol (70:30)	0,3	etilén-diamin	10,5
216*	1·	vlz:netanol (80:20)	0.3	-	6.0

falára, valamint a keverő tengelyére, késeire és a monomerrel érintkező egyéb felületre alkalmazzuk. A bevont felületeket megszárítjuk. A szárítást 40 °C-on, 15 percig végezzük, és a kapott bevonatot vízzel mossuk.

A bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután 9 kg vizet, 225 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, 12 g t-dodecil-merkaptánt és 13 g kálium-peroxo-diszulfátot töltünk, majd a polimerizációs edény légterét nitrogéngázra cseréljük ki, és 1,3 kg szűrőit és 3,8 kg butadiént töltünk be, és 50 °C-on, 20 óra alatt lefolytatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. A polimerizációs edény belsejét a gyantamaradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A bevonat előállításától a polimerizáláson keresztül a vizes mosásig terjedő műveleteket háromszor megismételjük.

A 3. periódus után az 1. példában ismertetett eljárással megmérjük a polimerizálás során a folyadékfázisban elhelyezkedő területek, valamint a gáz-folyadék fázis határfelülete közelében elhelyezkedő területek felületén lerakodott polimer mennyiségét.

A kezdeti elszíneződés méréséhez a polimerből lemezt formálunk, majd a következőkben ismertetésre kerülő eljárással megmérjük az L fényesség mutatószámot. A kapott eredményeket a 6. táblázatban foglaljuk össze.

L fényesség mutatószám mérése kg polimer latexhez a polimer aggregálódásához és

4. táblázat

Usír- let izén	Az 5.	polimerlzáciÓB periódus utÍni eredmények
lerakódás	nennviséa Γα/ro’l	bel - Ι2Μ «ü	L értek
Folysdfk fétis	λ gét-folysdik fitt» hitírfekülste körűt
101.	0	8	7	72,6
102.*	54	530	30	72,3
103.*	62	610	33	72,8
104.	0	8	7	72,6
105.	O	9	8	72,6
106.	O	8	7	72,7
107.	0	8	8	72,5
108.	0	9	8	72,7
109.	0	20	10	72,8
110.	0	9	7	72,7
111.	0	9	8	72,7
112 ,	0	10	8	72,7
113.	0	9	8	72,6
114.	0	9	9	72,5
115.	0	7	10	72,3
116.*	0	360	30	69,8
117.*	7	280	29	71,3
118.*	5	12Q	27	71 .4

6. táblázat

Kísér- let SZÜS	A 3. noHmerizációs Deriódus Utáni eredménvek
lerakódás mennyiség tg/a¹1	L értik
Folyadék fézis	A βίι-folyadék fétis hatírfskülsts körül
201.	0	10	85,5
202.*	15	310	84,7
203.*	47	510	85,7
204.	0	12	85,5
205.	0	16	85,5
206.	0	15	85,5
207.	0	11	85,6
208.	0	13	85,5
209.	0	16	85,6
210.	0	18	85,7
211.	0	14	85,5
212.	0	15	85,5
213.	0	15	85,5
214.	0	12	85,5
215.	0	10	85,5
216.*	12	130	84,4

HU 214 361 Β leülepedéséhez 1 kg 2 tömeg/térfogat%-os magnézium-szulfát-oldatot adunk. Az üledéket leszűrjük, és 2-3 alkalommal 80-90 °C-os vízzel mossuk, majd vákuumban, 40 °C-on, 25 órán át szárítjuk. A kapott gyantából egy 9^χ9^χ0,1 cm-es (mélység), 195 °C-os formában, 500-600 kPa nyomáson, 800 kPa végnyomásig terjedő nyomással próbatestet készítünk.

A próbateszt L fényesség mutatószámát az 1. példában ismertetett eljárással határozzuk meg.

2. előállítási példa

18. számú kondenzációs termék előállítása

Egy autoklávba betöltünk 490 g metanolt (A-l) aromás aminvegyületként 5 g 3,5-diamino-benzoesavat és (B) kinonvegyületként 5 g p-benzolkinont; a kapott elegyet 30 °C-on melegítve reagáltatjuk 20 órán át, majd hűtjük. így a 18. számú kondenzációs termék oldatát kapjuk.

19—43. számú kondenzációs termék előállítása A termékeket a 18. számú kondenzációs terméknél ismertetett eljárással állítjuk elő azzal a különbséggel, hogy (A-l) agy (A-2) aromás aminként és a (B) kinonvegyületként a 7. táblázatban megadott vegyületeket, oldószerként a 8. táblázatban megadott oldószereket alkalmazzuk, és az egyéb körülmények [összes koncentráció, (A-1):(A:2):(B) tömegarány, reakcióhőmérséklet

8. táblázat

(ondanzócló· tersékszta	Otdóczcr [A-IHD Ecem*g.«r-.J ócezn konc. titesB	(A-1): (A-2): Ili <«η.·Γ.)	KMkcIdhó'- drcóklct nci	Reakció* Idó' tóra!
1B.	metanol	2,0	100:-:100	30	20
19.	metanol	2,0	100:-: 50	30	40
20.	metanol	2,0	100:-:100	50	30
21.	metanol:víz (70:30)	4,0	100:-:100	50	10
22.	metanol	2,0	100:-:150	60	15
23.	metanol	1,0	100:-: 10	80	5
24.	metanol:víz (50:50)	2,0	100:-: 50	80	20
25.	metanol:víz (70:30)	2,0	100:-:200	80	20
26.	metanol:víz (70:30)	0,5	100:-:300	40	20
27.	metanol:víz (70:30)	2,0	100:-:100	50	30
28.	metanol:viz (50:50)	2,0	100:-:100	50	40
29.	metanol:víz (95: 5)	3,0	100:-: 20	50	15
30.	metanol:víz (95: 5)	3,0	100:-: 30	40	20
31.	metanol: víz (90:10)	l,o	100:-: 30	30	40
32.	metanol:víz (80:20)	1,0	100:-: 50	20	60
33 .	metanol:víz (60:40)	1,0	100:-:100	100	5
34.	metanol	2,0	100:-: 50	40	25
35.	metanol	2,0	100:-:200	40	50
36.	metanol:víz (50:50)	2,0	100:-:100	40	50
37.	metanol:víz (95: 5)	2,0	100:-: 50	40	50
38.	metanol:víz (60:40)	2,0	100:-: 30	40	50
39.	metanol	2,5	100:-: 20	30	50
40.	metanol	2,5	100:-; 30	30	25
41.	metanol	3,0	100:-: 50	100	0,5
42.	metanol	2,0	-:100:100	40	15
43.	metanol:víz (80:20)	2,0	-:100: 20	40	15

7.táblázat

Konóenzó* ette tér-	(A) aronás aminveovület	(B) kinonveovület
ÍA-ll (A-21
18.	3,5-diamino-benzoesav	p-benzokinon
19.	1,5-naftilén-diaBÍn-2-karbonsav	p-benzokinon
20.	2,5-dianino-tereftálsav	bróm-p-benzokinon
21.	3,i-dianino-benzoesav	Lawson
22.	4,6-diaaino-benzoesav	a-naftokinon
23.	3,5-diamino-benzoeaav	Plunbagin
24 .	2,5-dianino-benzolszulfonsav -	p-benzokinon
25.	l,2-naftilén-diamin-7- -szulfonsav	durokinon
26.	1,5-naftilén-diamin-7-szulfonsav	S-naftokinon
27.	1,6-naf til4n-dÍamin-4-ssulfonsav	Lawson
28.	2,4-dianino-benzolszulfonsav -	a-naftokinon
29.	p-amino-fenol	p-benzokinon
30.	p-aaino-szalicilsav	p-benzokinon
31.	p-anino-íenol	a-naftokinon
32.	2, 5-diamino-benzoesav	a-naftokinon
33.	p-amino-benzolszulfonsav	a-naftokinon
34.	p-amino-szalicilsav	Juglone
35.	m-aaino-fenol	Lawson
36.	2-naftil-amin-l-szulfonsav	bröm-p-benzokinon
37.	o-amino-fenol	p-benzokinon
38.	2-amino-l-fenol-4-s2Ulfonsav -	p-benzokinon
39.	p-amino-fenol	o-benzokinon
40.	o-amino-fenol	p-tolukinon
41.	m-amino-íenol	durokinon
42.	- 1,8-diamino- -naftalin	p-benzokinon
43.	- m-fenilén- -diamin	Lawson

és reakcióidő] a 8. táblázatban ismertetettekkel azonosak. így a 19-43. számú kondenzációs termékeket kapjuk.

3. példa (301-327. számú kísérlet)

A kísérleteket egy 2000 literes, keverővei ellátott, saválló acél autoklávban folytatjuk le a következők szerint végzett polimerizálással.

Először a 9. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, koncentráció és pH) között, és oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

Ezt a polimer lerakódásgátló készítményt a polimerizációs edény belső falára, keverő tengelyére, keverő késeire és a monomerrel érintkező egyéb felületekre alkalmazzuk. A felvitt polimer lerakódásgátló szert 50 °C-on, 15 percig melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A bevonattal ellátott polimerizációs edényben lefolytatott polimerizálás kivitelezését az 1. példa szerinti eljárással végezzük. A képződött polimert a polimerizálás befejezése után a polimerizációs edényből eltávolítjuk,

9. táblázat

Kf»4r- let	Polimer lerakédésgétlé készítmény
Kordoné- eiós tér* sékaztn	oldószer [tteegerény]	Koncent- ráció ttftmXI	Alkalikua vegyület	1*
301.	18.	vlzxmetanol (90:10)	0,3	NaOH	’,β
302.	19.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	9,5
303.	20.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0
304.	21.	víz:metanol (85:15)	0,2	etilén-diamin	10,0
305.	22.	víz:metanol (85:15)	0,4	KOH	8,5
306.	23.	vlz:metanol (85:15)	0,5	KOH	8,0
307,	24.	víz	0,5	etilén-diamin	10,0
308,	25.	víz:metanol (90:10)	0,2	NaOH	9,5
309.	26.	víz:metanol (90:10)	0,4	NaOH	11,0
310.	27.	viz:metanol (95: 5)	0,3	etilén-diamin	12,0
311.	28.	víz:metanol (95: 5)	0,3	NaOH	12,0
312.	29.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0
313.	30.	víz:metanol (90:ló)	0,3	NaOH	9,5
314.	31.	víz:aceton (95: 5)	0,4	KOH	9,0
315.	32.	viz:metanol (90:10)	0,5	KOH	9,0
316.	33.	vlz:metanol (80:20)	0,2	KOH	9,0
317.	34.	DMACíaceton (80:20)	0,1	NaOH	8,5
318.	35.	víz:metanol (80:20)	0,3	etilén-diamin	11,0
319.	36.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	12,0
320.	37.	víz:metanol (90:10)	0,3	etilén-diamin	12,5
321.	38.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	12,5
322.	39.	ví z:metanol (80:20)	0_r2	trietanol-amin	9,0
323 .	40.	ví z:metanol (80:20)	0,2	NaOH	12,5
324.	41.	vi z:metanol (60:20)	0,2	NaOH	10,5
325.	42.	víz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	9,0
326.	43.	vizzmetanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	9,5
327.*	18.	vízzmetanol (90:10)	0,3		5,5

* A 10. polimerizációs periódus után

HU 214 361 Β és az el nem reagált monomert visszanyerjük. Ezután a polimerizációs edény belsejét a gyantamaradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust a 327. kísérlet kivételével 20-szor megismételjük. A 20. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gáz-folyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer mennyiségét. A *-gal jelzett 327. kísérletben keletkező polimer lerakódás mennyiségét a 10. periódus után mérjük. A kísérletekben előállított polimerek halszemképződését a lemezzé feldolgozott polimerben, az 1. példában ismertetett eljárással mérjük.

A kezdeti elszíneződés és az L fényesség mutatószám mérését is a lemezzé feldolgozott polimer alkalmazásával, az 1. példában ismertetett eljárással végezzük.

A kapott eredményeket a 10. táblázatban foglaljuk össze.

10. táblázat

Kfsér- lat •ito	A 20. polimerizációs periódus utáni eredmények
lerakodás mennyiség rq/a¹!	hal»	L érték
Folyadék fázta	A gáz-folyadék fázis hatérfalülata körül
301.	0	7	7	72,6
302.	0	10	8	72,5
303.	0	8	7	72,6
304.	0	7	7	72,6
305.	0	8	7	72,5
306.	0	13	8	72,5
307.	0	10	8	72,5
308.	0	7	7	72,5
309.	0	8	7	72,5
310.	0	14	9	72,5
311.	0	13	8	72,5
312.	0	9	7	72,6
313.	0	10	7	72,5
314.	0	9	7	72,5
315.	0	9	7	72,5
316.	0	17	9	72,6
317.	0	15	9	72,6
318.	0	11	8	72,5
319.	0	10	8	72,5
320.	0	13	9	72,5
321.	0	10	7	72,4
322.	0	18	11	72,5
323.	0	13	9	72,6
324.	0	19	12	72,5
325.	0	58	24	72,1
326.	0	52	23	72,2
327.*	18	105	26	71,1

* A 10. polimerizációs periódus után

4. példa (401-422. számú kísérlet)

A kísérletek mindegyikét egy 20 literes, keverővei ellátott, saválló acél autoklávban folytatjuk le a következők szerint végzett polimerizálással.

Először all. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, koncentráció és pH) között, és oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

A bevonattal ellátott polimerizációs edényben lefolytatott polimerizálás kivitelezését a 2. példa szerinti eljárással végezzük. A képződött polimert a polimerizálás befejezése után a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. Ezután a polimerizációs edény belsejét a gyantamaradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A fenti, bevonatképzéstől a polimerizáláson át a mosásig terjedő periódust 10-szer megismételjük, majd a

10. periódus után, az 1. példában ismertetett eljárással megmérjük a polimerizáció alatt folyadékfázisban lévő felületeken és a gáz-folyadék határfázis környezetében létrejött polimer lerakódást.

A kezdeti elszíneződést és az L fényesség mutatószámot a lemezzé feldolgozott polimer alkalmazásával, a

2. példa szerinti eljárással mérjük.

A kapott eredményeket a 12. táblázatban foglaljuk össze.

11. táblázat

		cód&saé
Cl sár-	Kendémé-	Oldéazer	Kencant ·	Alkakikua
let uéa	elés tar-	Köeegerény]	ráctó [tÓaecXl	vegyület	P«
401.	18.	víz:metanol (85:15)	0,3	NaOH	9,0
402.	20.	vlz:metanol (90:10)	0,3	etilén-dianin	9,0
403 .	21.	vlz:metanol (90:10)	0,05	KOH	10,0
404.	22.	viz:aetanol (90:10)	0,1	trietanol-anin	11,0
405.	24.	vlz:netanol (90:10)	0,3	NaOH	9,0
406.	25.	vlz:metanol (95: 5)	0,3	étilén-diamin	9,0
407.	26.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	12,0
408.	29.	vlz:netanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0
409.	30.	vlz:metanol (90:10)	0,3	KOH	10,0
410.	31.	vlz:aetanol (90:10)	0,3	KOH	10,0
411.	32.	vlz:netanol (90:10)	0,1	KOH	9,0
412.	33.	vlzznetanol (90:10)	0,05	etilén-diamin	11,0
413.	34.	vlz:netanol (90:10)	0,3	monoetano1-anin	12,0
414.	35.	vlz:etanol (80:20)	0,5	NaOH	12,5
415.	36.	vlz:aceton (80:20)	0,3	trietanol-anin	12,0
416.	37.	víz:metanol (80:20)	0,3	KOH	10,0
417.	38.	vlz:metanol (80:20)	0,3	KOH	10,0
418.	39.	vlz:netanol (80:20)	0,2	NaOH	9,5
419.	40.	vlzxmetanol (80:20)	0,2	NaOH	9,5
420.	41.	vlz:netanol (90:10)	0,2	NaOH	10,5
421.	42.	vizzmetanol (90:10)	0,2	NaOH	10,5
422.	43.	víz:netanol (80:20)	0,2	etilén-dianin	10,5

12. táblázat

(faár- lat BZéa	A 10. Dolimerizáciös DeriótJ	US utáni eredmények
lerakó*	dás nennvisáa fa/m* 1	L érték
Folyadék fázis	A géz-folyadék fázta hatérfalülata körül
401.	0	10	85,6
402.	0	14	85,6
403.	0	12	85,6
404 .	0	10	85,5
405.	0	11	85,5
406.	0	14	85,5
407.	0	10	85,5
408.	0	12	85,6
409.	0	14	85,5
410.	0	17	85,5
411.	0	15	85,6
412.	0	18	85,6
413.	0	16	85,5
414.	0	13	85,4
415.	0	15	85,5
416.	0	16	85,5
417.	0	14	85,5
418.	0	32	85,5
419.	0	30	85,5
420.	0	31	85,5
421.	0	52	85,3
422.	0	58	85,4

HU 214 361 Β

3. előállítási példa

44. számú kondenzációs íermék előállítása

Egy autoklávba betöltünk 980 g metanolt és (A-l) aromás aminvegyületként 10 g p-amino-fenolt, (A-2) aromás aminvegyületként 8 g 4-amino-difenil-amint, és az elegyet a p-amino-fenol és 4-amino-difenil-amin feloldódásáig keverjük.

Az így kapott metanolos oldathoz (B) kinonvegyületként 2 g p-benzokinont adunk, és az elegyet 30 °C-ra melegítve 50 órán át reagáltatjuk, és utána lehűtjük. így a 44. számú kondenzációs termék metanolos oldatát kapjuk.

45-54. számú kondenzációs termék előállítása

A termékek mindegyikét a 44. számú kondenzációs termék fentiekben ismertetett előállítási eljárással állítjuk elő azzal a különbséggel, hogy az (A-l) és (A-2) aromás aminvegyületként, valamint a (B) kinonvegyületként a 13. táblázatban megadott vegyületeket és oldószerként a 14. táblázatban megadott oldószert alkalmazzuk a 14. táblázat szerinti körülmények [összes koncentráció, (A-1):(A-2):(B) tömegarány, reakcióhőmérséklet, reakcióidő] között. így a 45-54. számú kondenzációs terméket kapjuk.

55. számú kondenzációs termék előállítása

Egy autoklávba betöltünk 980 g metanolt és (A-2) aromás aminvegyületként 5 g 4-amino-difenil-amint, (A-l) aromás aminvegyületként 10 g p-amino-benzoesavat, és az elegyet a 4-amino-difenil-amin és a p-amino-benzoesav feloldódásáig keveijük.

A metanolos oldathoz (B) kinonvegyületként 5 g 2-hidroxi-l,4-naftokinont adunk, és a kapott elegyet 50 °C-ra melegítve 5 órán át reagáltatjuk, majd lehűtjük. A reakcióelegyhez ezután ötszörös mennyiségű vizet adunk, majd az oldat pH-ját a kondenzációs termék leülepedéséhez 1 tömeg/térfogat%-os kénsavval 2-3 értékre állítjuk be. Az üledéket leszűrjük, vízzel mossuk, és így az 55. számú kondenzációs terméket kapjuk.

56—65. számú kondenzációs termék előállítása

13. táblázat

(ondanió*		(B) kinonveovület
ttiu	·*· bf
ÍA-11	ÍA-21
44.	P-	aaino-fenol	4-anino-difenil-anin	p-benzokinon
45.	p-aaino-fenol	2-aaino-difenil-anin	p-benzokinon
46.	m-	aaino-fenol	2-aaino-difenil-aain	p-benzokinon
47.	o-	aaino-fenol	4,4’-dlaaino-fenil-aain	o-benzokinon
48.	4-aaino-2-aaino-fenol	4-anino-difenil-aain	p-tolukinon
49.	p-	aaino-fenol	a-fenilén-díaain	hidroxi-p-benzokinon
50.	P-	aaino-fenol	4-aaino-difenil-aain	brön-p-benz okinon
51.	2-nitro-4-aai- no-fenol	4-anino-difenil-aain	durokinon
52.	4-aaino-2-aai- no-fenol	p-fenilén-diaain	klór-p-benzokinon
53.	p-	aaino-fenol	a-fenilén-diaain	p-benzokinon
54.	P-	aaino-fenol	2,3-dianino-toluol	p-benzokinon
55.	p-aaino-benzoe- sav	4-aaino-difenil-aain	2-hidroxi-1,4-naftokinon
56.	a-aaino-benzoe- eav	4-amino-difenil-amin	o-benzokinon
57.	p-aaino-szali- cilsav	1,8-dianino-naftalin	p-benzokinon
58.	3	5-diaaino- benzoesav	2-amino-difenil-amin	o-naftokinon
59.	2,	4-diaaino- benzoesav	o-naftil-aain	Lawson
60.	2-aaino-S-naf- p-fenilén-dianin tol-7-ezulfonsav	p-benzokinon
61.	l-aaino-8-hid- roxi-3,6-di- szulfoneav	4-anino-difenil-anin	p-benzokinon
62.	2-amino-8-naf- anilin tol-6-szulfonsav	2-hidroxi-l,4- -naftokinon
63.	p-diamino-benzolszulfohsav	4-anino-difenil-anin	p-benzokinon
64.	2,	5-diaaino- 1,8-diamino-naftalin be η z o lazu 1fonsav	a-naftokinon
65.	2«	4-diaaino- 4-anino-difenil-aain benzolezulfoneav	p-benzokinon

14. táblázat

Kondenzáció* ten*ók»zó·	Otddazer (taMS-ar.)	&9UM konc. OtaMt)	(A-U: (A-21: <taa.*r.)	RMkeióhö- eér*óklet PCI	IteBkcíó* idó' I6r>1
44.	metanol	2,0	100	80: 20	30	50
45.	metanol	2,0	100	80: 20	25	50
46.	metanol	3,0	100	200: 50	50	5
47.	metanol	1,0	100	ío: 10	80	2
48.	metanol	0,5	100	30: 50	130	0,5
49.	metanol	0,5	100	30: 5	100	0,5
50.	metanol:viz (80:20)	1,0	100	100:10	50	0,5
51.	metanol	1,0	100	100: 20	30	20
52.	metanol	2,0	100	50: 20	40	30
53 .	metanol:víz (80:20)	2,0	100	50: 20	50	10
54.	metanol	2,5	100	80: 10	50	5
55.	metanol	2,0	100	► 50: 50	30	50
56.	metanol: víz (80:20)	l,o	100	.100: 50	50	15
57.	metanol:víz (80:20)	1,0	100	: 20: 10	80	5
58.	metanol:víz (80:20)	2,0	100	: 30:200	60	5
59.	metanol:víz (80:20)	2,0	100	. 100:100	60	10
60.	metanol	2,0	100	: 33: 10	30	40
61.	metanol	1,0	100	: 20: 4	50	10
62.	metanol:víz (80:20}	2,0	100	: 50: 15	50	7
63.	metanol	2,0	100	: 50: 25	50	5
64.	metanol:víz (70:30)	2,0	100	: 20:500	30	30
65.	metanol:víz (80:20)	2,0	100	: 50:100	50	10

A termékek mindegyikét az 55. számú kondenzációs termék fentiekben ismertetett előállítási eljárásával állítjuk elő azzal a különbséggel, hogy (A-l) és (A-2) aromás aminvegyületként és a (B) kinonvegyületként a 13. táblázatban megadott termékeket, oldószerként a 14. táblázatban megadott oldószereket alkalmazzuk a 14. táblázatban megadott körülmények [összes koncentráció, (A-1):(A-2):B tömegarány, reakcióhőmérséklet és reakcióidő] között. így az 56-65. számú kondenzációs termékeket kapjuk.

5. példa (501—522. számú kísérlet)

A kísérletek mindegyikét egy 1000 literes, keverővei ellátott, saválló acél autoklávban folytatjuk le a következők szerint végzett polimerizálással.

Először a 15. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, koncentráció és pH) között, és oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

Ezt a polimer lerakódásgátló szert a polimerizációs edény belső falára, keverő tengelyére, keverő késeire és a monomerrel érintkező egyéb felületekre alkalmazzuk. A felvitt polimer lerakódásgátló szert 40 °C-on, 15 percig melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A bevonattal ellátott polimerizációs edényben lefolytatott polimerizálás kivitelezését az 1. példa szerinti eljárással végezzük. A képződött polimert a polimerizálás befejezése után a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. Ezután a polimerizációs edény belsejét a gyantamaradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust 50-szer megismételjük.

Az 50. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gázfolyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott poli14

HU 214 361 Β

15. táblázat

17. táblázat

Kísér- let	Polimer lerakódisoatló készítmény
Kondenzáció· tér-	Oldószer [xEe*0erlny]	Kercent- ráció [tteű	AtUtikue vegyület	pH
501.	44.	víz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	9,5
502.	45.	víz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	9,5
503.	46.	víz:metanol (80:20)	0,1	KOH	9,5
504.	47.	vlz:metanol (90:10)	0,05	KOH	11,0
505.	48.	víz:metanol (70:30)	0,3	Na₂CO₃	9,0
506.	49.	víz:metanol (80:20)	0,5	LiOH	12,0
507.	50.	víz:metanol (80:20)	0,2	Na₂SiO₃	10,0
5OB.	51.	vlz:metanol (80:20)	0,2	nh₄oh	10,5
509.	52.	vlz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	9,0
510.	53.	vlz:metanol (90:10)	0,2	NaOH	11,5
511.	54.	viz:metanol (80:20)	0,2	monoetanol-amin	9,5
512.	55.	víz:aetanol (80:20)	0,1	etilén-diamin	9,5
513.	56.	vlztsetanol (70:30)	0,2	NaOH	11,0
514.	57.	vlz:aceton (70:30)	0,2	trietanol-amin	10,0
515.	58.	víz:metanol (90:10)	0,2	NaOH	9,0
516.	59.	vlz:metanol (90:10)	0,2	etilén-diamin	9,5
517.	69.	DMAC:aceton (80:20)	0,2	NaOH	10,0
518.	70.	vlz:metanol (70:30)	0,3	monoetanol-amin	10,0
519.	71.	viz:metanol (90:10]	0,2	LiOH	9,0
520.	72.	víz:metanol (90:10]	0,2	etilén-diamin	9,5
521.	73.	vlz:metanol (70:30]	0,2	NaOH	9,0
522 .	74.	vlzxmetanol (80:20]	0,2	NaOH	9,0

mer mennyiségét. A kísérletekben előállított polimerek halszemképződését a lemezzé feldolgozott polimerben, az 1. példában ismertetett eljárással mérjük. A kezdeti elszíneződés és az L fényesség mutatószám mérését is a lemezzé feldolgozott polimer alkalmazásával, az 1. példában ismertetett eljárással végezzük.

A kapott eredményeket a 16. táblázatban foglaljuk össze.

16. táblázat

Kísér- let ssée	A 20. pollneriziclós per:	ódus utánj eredmények
lerakódfts	mennvlséd ία/η’ 1	hel- izea zte	L érték
Folyeóók fizi»	A góz-folyeóók féli» hstérfelOlstt kóröl
501.	0	6	6	72,6
502.	0	6	7	72,7
503.	0	7	6	72,7
504.	0	18	10	72,8
505.	0	7	7	72,6
506.	0	7	7	72,8
507.	0	8	8	72,7
508.	0	8	7	72,7
509.	0	7	7	72,6
510.	0	7	6	72,6
511.	0	7	7	72,7
512.	0	15	11	71,4
513.	0	15	10	71,4
514.	0	13	10	71,4
515.	0	12	8	71,7
516.	0	14	9	71,8
517.	0	12	9	71/4
518.	0	16	11	71,4
519.	0	16	10	71,4
520.	0	15	10	71,3
521.	0	11	8	71,8
522.	0	10	8	71,8

6. példa (601-622. számú kísérlet)

A kísérletek mindegyikét egy 20 literes, keverővei ellátott, saválló acél polimerizációs edényben folytatjuk le a következők szerint végzett polimerizálással.

Először a 17. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, koncentráció és pH) között, és oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

Kísér- let	Polimer lerakódásaátló készítmény
Kondenzációs t»r- aéksiéa	Oldószer [tónegaróny]	Koncent- ráció	Alkálikus vegyület
601.	51.	víz:metanol (80:20)	0,2	NaOH	10,5
602.	54.	vlzimetanol (80:20)	0,2	NaOH	10,5
603.	55.	viz:metanol (80:20)	0,3	KOH	10,0
604.	56.	víz:metanol (70:30)	0,3	NH₄0H	9,0
605.	57.	vlz:metanol (80:20)	0,3	monoetanol-amin	9,0
606.	58.	viz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	9,5
607.	59.	viz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	11,0
608.	60.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	12,0
609.	61.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	12,5
610.	62.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	11,0
611.	63.	víztmetanol (80:20)	0,3	NaOH	10,5
612.	65.	viz:metanol (80:20)	0,3	trietanol-amin	10,0
613.	64.	vlz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	11,0
614.	66.	víz:metanol (70:30)	0,2	etilén-diamin	11,0
615.	67.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,5
616.	68.	viz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0
617.	69.	viz:metanol (70:30)	0,3	etilén-diamin	10,0
618.	70.	víz:metanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	11,0
619.	71.	víz:metanol (90:10)	0,2	Na₂CO₃	12,0
620.	72.	víz:metanol (90:10)	0,2	nh₄oh	12,0
621.	73.	vízsmetanol (90:10)	0,2	NaOH	10,0
622.	74.	vlz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0

Ezt a polimer lerakódásgátló szert a polimerizációs edény belső falára, keverő tengelyére, keverő késeire és a monomerrel érintkező egyéb felületekre alkalmazzuk. A felvitt polimer lerakódásgátló szert 50 °C-on, 15 percig melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust a 327. kísérlet kivételével 15szor megismételjük. A 15. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gázfolyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer mennyiségét. A *-gal jelzett 327. kísérletben keletkező polimer lerakódás mennyiségét a 10. periódus után mérjük. A kísérletekben előállított polimerek halszemképződését a lemezzé feldolgozott polimerben, az 1. példában ismertetett eljárással mérjük.

A kapott eredményeket a 18. táblázatban foglaljuk össze.

HU 214 361 Β

18. táblázat

K1«Ar- lét »záa	λ 15. polimerizációs periócus utáni eredmények
larakődés mennyiség Γα/ϋΡΤ	L érték
Folyadék <&il*	A bAz-folyadék fizi· hatArfotOlota kArQl
601.	0	7	85,6
602.	0	10	85,6
603.	0	16	85,6
604.	0	11	85,6
605.	0	12	85,6
606.	0	9	85,5
607.	0	8	85,6
608.	0	11	85,6
609.	0	13	85,5
610.	0	10	85,6
611.	0	9	85,6
612 .	4	12	84,7
613.	5	16	84,7
614.	5	17	84,7
615.	4	16	84,8
616.	3	13	84,8
617.	3	17	84,7
618.	5	20	84,8
619.	4	21	84,7
620.	4	17	84,7
621.	3	15	84,9
622.	3	12	84,8

4. előállítási példa

66. számú kondenzációs termék előállítása

Egy autoklávba betöltünk 882 g metanolt, (A-2) aromás aminvegyületként 4 g 4-amino-difenil-amint, (A-l) aromás aminvegyületként 10 g 4-amino-szalicilsavat, és az elegyet a 4-amino-difenil-amin és a 4-amino-szalicilsav feloldódásáig keverjük.

A metanolos elegyhez (B) kinonvegyületként 2 g 1,4-naftokinont adunk, és a reakcióelegyet 40 °C-ra melegítve 10 órán át reagáltatjuk, majd (C) reakciógátló szerként 4 g nátrium-hidrogén-szulfitot adunk hozzá. A reakciógátló szer hozzáadásakor a következőkben ismertetésre kerülő eljárással megmérjük az aromás aminvegyületeket és a kinonvegyület kondenzációs konverzióját. A mérés eredményeként 97%-os konverziót kapunk.

A fentiekben ismertetett reakciógátló szert tartalmazó oldatot további 10 órán át keverjük, majd lehűtjük, és így a 66. számú kondenzációs terméket kapjuk. Kondenzációs konverzió mérése A reakcióelegyben lévő el nem reagált, aromás amin-, valamint kinonvegyületek mennyiségét (azaz a 4-amino-difenil-amin, 4-amino-szalicilsav és 1,4-naftokinon 66.

kondenzációs termékben lévő mennyiségét) folyadékkromatográfiás eljárással mérjük.

A kondenzációs konverziót a következő egyenlettel számítjuk ki:

kondenzációs konverzió [tömeg%]=[(a-b)/a]xl00, az egyenletben a jelentése a betöltött aromás amin- és kinonvegyületek összes mennyisége; és b jelentése a fentiekben ismertetett el nem reagált aromás amin- és kinonvegyületek összes mennyisége.

67— 82. számú kondenzációs termékek előállítása

A kísérletek mindegyikét a 66. számú kondenzációs termék fentiekben ismertetett előállítási eljárásával folytatjuk le azzal a különbséggel, hogy (A-l) és (A-2) aromás aminvegyületként, valamint (B) kinonvegyület25 ként a 19. táblázatban megadott vegyületeket, oldószerként a 20. táblázat szerinti oldószereket alkalmazzuk a 20. táblázatban megadott körülmények között [összes koncentráció, (A-1):(A:2):B:C tömegarány, reakcióhőmérséklet, az (A) és (B) komponensek kondenzációjának kezdetétől a (C) komponens hozzáadásáig eltelt idő (a továbbiakban „a (C) komponens hozzáadásáig eltelt idő”), az (A) és (B) komponensek kondenzációs konverziója a

19. táblázat

Kondenzáció· tar**	(A) aromás aainvegvület	(B) kinonveervület	(C) reakciftgátlé szer
(A-l)	ÍA.-2)
66.	4-amino-szalicilsav	4-amino-difenil-amin	1,4-naftokinon	nátrium-hidrogén-szulfit
67.	2,3-diamino-benzoesaV	2-aiuino-difenil-amin	2-hidroxi-l,4- -naftokinon	nátrium-szulfid
68.	2,6-diamino-tereftálsav	4,4’-diaaino-difenil- amin	p-benzokinon	kálium-szulfit
69.	4-hidroxi-antranilsav	4-amino-difenil-amin	p-tolukinon	nátrium-biszulfit
70.	a-naftil-arain-8-kar- bonsav	a-naftil-amin	p-benzokinon	nátrium-hidrogén-szulfit
71.	3,5-diamino-benzoesav	2-nitro-4-amino-fenol	p-benzok inon	Rongalit
72.	4-amino-szalicilsav	1,8-diamino-naftalin	p—benzokinon	nátrium-szulfid
73.	4-amino-izoftálsav	4-amino-difenil-amin	α-naftokinon	nátrium-hidrogén-szulfit
74.	p-amino-benzolszulfonsav	p-fenilén-diamin	p-benzokinon	nátrium-hidrogén-szulf it
75.	H-eav	5-nitro-2-amino-fenol	p-tolukinon	foszfor-triklorid
76.	J-sav	anilin	p-benzokinon	nátrium-hidrogén-szulfit
77.	p-amino-benzolszulfonsav	m-fenilén-diamin	p-benzokinon	kálium-szulf it
78.	H-sav	a-naftil-amin	durokinon	hidrazin
79.	J-sav	2,3-diamino-naftalin	p-benzokinon	Rongalit
80.	o-amino-benzolszulfonsav	2-amino-difenil-amin	Laswon	Rongalit
81.	2,4-aiaino-benzolszulf onsav	1,8-diamino-naftalin	α-naf tok. inon	nátrium-hidrogén-szulfit
82.	2,5-anino-benzolszulfonsav	p-fenilén-diamin	p-benzokinon	nátrium-hidrogén-szulfit

HU 214 361 Β (C) komponens hozzáadásának kezdetéig, a (C) komponens hozzáadása utáni keverési idő és az (A) és (B) komponensek kondenzációjának kezdetétől a (C) komponens hozzáadása utáni keverés leállításáig eltelt teljes reakcióidő (a továbbiakban „teljes reakcióidő”)].

83—111. számú kondenzációs termékek előállítása A kísérletek mindegyikét a 66. számú kondenzációs termék fentiekben ismertetett előállítási eljárásával folytatjuk le azzal a különbséggel, hogy (A—1) és (A 2) aromás aminvegyületként és (B) kinonvegyületként, valamint (C) reakciógátló szerként a21.,23.és25. táblázatban megadott vegyületeket, oldószerként a 22., 24. és 26. táblázatban megadott oldószereket alkalmazzuk a 22., 24. és 26. táblázatban ismertetett körülmények között [összes koncentráció, (A-1):(A:2):(B):(C) tömegarány, reakcióhő5 mérséklet, a (C) komponens hozzáadásáig eltelt idő, az (A) és (B) komponensek kondenzációs konverziója a (C) komponens hozzáadásának kezdetéig, a (C) komponens hozzáadása utáni keverési idő és teljes reakcióidő].

A 92-95. számú kondenzációs termékek előállítását (A) aromás aminként csak (A-l) aromás aminvegyület alkalmazásával végezzük.

20. táblázat

Kondenzáció· tar- oldószer	(A-1)+(A-2)+ +(B)+(C) öaaz.a konc. (töiwat 1	(A-l):{A-2)i (B):(C) rtöm.ar.1	Reakclóhff- mársóklet r°ci	A <c> hozzáadásáig eltelt idff fői	Kondanztclö konverzió r% i	Teljes reakcióidő rói	Keverési id® (61
nékazím	rtöm.ar.1
66.	metanol:víz (90:10)	2,0	250:100: 50:100	40	10	97	20	10
67.	metanol:víz (90:10)	1,0	500:100:100:200	100	10	97	15	5
68.	metanol:víz (90:10)	1,0	500:100:200:200	100	8	85	10	2
69.	metanol:víz (90:10)	0,5	500:100: 50:100	150	8	95	10	2
70.	metanol:víz (90:10)	2,0	200:100: 50: 50	50	10	94	15	5
71.	metanol:víz (60:40)	3,0	100: 50:150: 30	60	10	95	15	5
72.	metanol:víz (70:30)	3,0	100: 30:200: 50	50	10	90	15	5
73.	metanol:víz (70:30)	3,0	100: 30:200: 50	50	10	87	15	5
74.	metanol:víz (80:20)	2,0	200:100:100:100	50	10	87	20	10
75.	metanol:víz (80:20)	1,0	100:100: 50: 50	50	10	88	15	5
76.	metanol:víz (80:20)	5,0	100: 50: 30: 50	100	8	82	10	2
77.	metanol:víz (80:20)	2,0	200:100: 50:100	150	8	97	20	12
78.	metanol:víz (50:50)	2,0	150:100: 50: 30	50	30	86	40	10
79.	metanol:víz (70:30)	2,0	50:100: 50: 50	30	10	96	20	10
80.	metanol:víz (60:40)	3,0	100: 50:200: 50	70	10	96	20	10
81.	metanol:víz (60:40)	3,0	100: 50:100: 30	50	10	92	20	10
82.	metanol:víz (60:40)	3,0	100: 20:100: 30	50	10	95	20	10

21. táblázat

Kende rtzft- cióe tér- rnékszAín	(A) aromás aminveavület	(B) kinon- veavület	(C) reakciógátló szer
(A-l)	(A-2)
83.	p-amino-fenol	4-amino-difenil-amin	p-benzokinon	pirogallol
84.	p-amino-fenol	1,8-diamino-naftalin	o-benzokinon	fenol
85.	4-nitro-2-amino-fenol	m-fenilén-diamin	p-benzokinon	katechol
86.	2-nitro-4-araino-fenol	2,3-diamino-toluol	a-naftokinon	β-naftol
87.	m-amino-fenol	p-fenilén-diamin	a-naftokinon	rezorcinol
88.	p-amino-szalicilsav	4-amino-difenil-amin	p-benzokinon	pirogallol
89.	p-amino-fenol	1,8-diamino-naftalin	durokinon	hidroxi-benzoesav
90.	p-amino-benzoesav	4-amino-difenil-amin	a-naftokinon	hidrokinon
91.	p-amino-fenol	4,4'-diamino-difenil- -amin	Juglone	a-naftol
92 .	p-amino-szalicilsav	—	Lawson	2,7-dihidroxi-naftalin
93.	m-amino-fenol	—-	p-benzokinon	pirogallol
94.	p-amino-fenol	—	a-naftokinon	hidroxi-hidrokinon
95.	o-amino-fenol		o-benzokinon	rezorcinol

HU 214 361 Β

22. táblázat

Kondenzációs terméke záa	oldószer ítöm.ar.1	(A-l) + (A-2) + +(B)+(C) ÖBSzee konc. rtömeo»1	(A-l).<A-2). (B):(C) Itöra.ar.1	Roakcióhő- mérséklet CC1	A (C) hozzáadásáig eltelt idő tói	Kondenzáció konverzió r*i	Teljes reakcióidő í 6)	Keverési idő íól
83.	metanol	2,0	100: 50: 20: 30	40	10	92	50	40
84.	metanol	2,0	100: 50: 20:100	50	5	90	50	45
85.	metanol: (80:20)	víz 2,5	100:100: 10:100	30	10	93	50	40
86.	metanol	1,5	100:200: 20:200	60	20	78	50	30
87.	metanol	1,5	100: 50: 50: 50	100	10	89	50	40
88.	metanol	1,5	100:100: 50: 50	80	5	79	50	45
89.	metanol	1,0	100:150: 10:100	30	3	82	50	47
90.	metanol	1,0	100:100: 10:100	30	5	78	50	45
91.	metanol	1,0	100:100: 20: 50	30	10	80	50	40
92.	metanol	1,5	100: - : 20: 50	60	10	87	50	40
93.	metanol	2,0	100: - : 20: 50	60	5	95	50	45
94.	metanol	1,0	100: - : 50: 50	50	5	94	50	45
95.	metanol	2,0	100: - : 20:100	40	5	90	50	45

23. táblázat

Kondenzáció» t«r-	(A1 aromás aminveavület	(B) kinonveevület	(C) reakciógátló szer
ÍA-1)	ÍA-2)
96.	p-ami.no-fenol	4-amino-difenil-amin	p-benzokinon	nátrium-hidrogén-szulfit
97.	4-amino-2-araino-fenol	m-fenilén-diamin	a-naftokinon	nátrium-tioszulfát
98.	m-amino-fenol	2-amino-difenil-arnin	p-benzokinon	nátrium-szulfid
99.	l-amino-5-hidroxi-naf- talin	p-fenilén-diamin	p-benzokinon	nátrium-tioszulfát
100.	m-amino-fenol	2-amino-difenil-amin	durokinon	Rongalit
101.	2,4-diamino-benzol- szulfonsav	4-amino-difenil-amin	a-naftokinon	Rongálit
102.	3,5-diamino-benzoesav	1,8-diamino-naftalin	p-benzokinon	ammónium-szulf id

24. táblázat

Kondenzációs tér- oldószer mékszám ftöm.ar.T	(A-l)+(A-2)+ össze konc. rtömecrtl	<Α-1)ί(Α-2) : B (B)!(C)	ReakciÓhö— mérséklet f^eCl	A (C) hozzáadásáig éltéit idff ró!	Kondenzáció konverzió r% i	Teljes reakcióidő rói	Keverési idő rót
töm.	ar.l
96. metanol:víz (90:10)	2,0	100: 50	30: 20	30	8	78	30	22
97. metanol:víz (90:10)	2,0	100:100	: 50:100	50	5	83	30	25
98. metanol:víz (90:10)	1,0	100: 30	: 30: 10	30	20	84	30	10
99. metanol:víz (90:10)	1,0	100: 20	: 10: 30	50	25	96	30	5
100. metanol:víz (80:20)	2,0	100:100	:100:100	25	8	75	30	22
101. metanol:víz (60:40)	3,0	100: 50	: 30:200	50	10	87	15	5
102. metanol:víz (60:40)	3,0	100: 50	: 50:100	50	10	89	15	5

HU 214 361 Β

25. táblázat

Kondenzációs tér- mékszós	(A) aromás aminveovület	(B) kinonvecrvület	(C) reakciógátló szer
(A-l)	(A-2)
103.	p-amino-fenol	4-amino-difenil-amin	p-benzokinon	mimóza tannin
104.	m-amino-fenol	1,8-diamino-naftalin	1,4-naftokinon	lignin
105.	p-amino-benzoesav	o-fenilén-diamin	durokinon	tara tannin
106.	p-amino-szalicilsav	1,8-diamino-naftálin	p-benzokinon	mangrove tannin
107.	p-amino-szulfonsav	4-anino-difenil-amin	1,4-naftokinon	lignin
108.	p-amino-fenol	m-fenilén-diamin	2-hidroxi-l,4- -naftokinon	mimóza tannin
109.	p-amino-fenol	1,8-diamino-naftalin	p-benzokinon	perzimmon tannin
110.	3,5-diamino-benzoesav	4-amino-difeni1-amin	a-naftokinon	kínai gallotannin
111.	2,5-diamino-benzol- szulfonsav	m-fenilén-diamin	p-benzokinon	mirobalan tannin

26. táblázat

Kondenzációs tér- oldószer	<A-l)+(A-2)+ +(B)+(C) ÖBSZ· konc. rtömect1	(A-l):(A-2): ftöm.ar.1	Reakcióhd- mérséklet [•Cl	A (C) hozzáadáséig eltelt idd íól	Kondenzáció konverzió r»l	Teljee reakcióidéi [ól	Keverési idd [ól
méksz&m	ftöm.ar.l
103.	metanol:víz (70:30)	2,5 .	100: 20: 30:100	40	20	93	50	30
104.	metanol:víz (80:20)	1,0	100: 10: 50:200	20	20	94	50	30
105.	metanol:víz (90:10)	2,0	100: 50: 10:100	50	30	92	50	20
106.	metanol:víz (90:10)	1,5	100: 50: 10: 50	50	45	98	50	5
107.	metanol:víz (90:10)	1,5	100: 10: 50: 50	50	10	95	50	40
108.	metanol:víz (70:30)	2,0	100: 20: 50: 50	40	10	91	50	40
109.	metanol:víz (70:30)	2,0	100: 20: 50: 50	40	10	93	50	40
110.	metanol:víz (70:30)	3,0	100: 20:200:100	40	10	88	15	5
111.	metanol:víz (70:30)	3,0	100: 40:200:100	40	15	94	20	5

7. példa (701-746. számú kísérlet)

A kísérletek mindegyikét egy 1000 literes, keverővei ellátott, saválló acél polimerizációs edényben végezzük a következő polimerizálással.

Először a 27. és 28. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, koncentráció és pH) között, és oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

Ezt a polimer lerakódásgátló készítményt a polimerizációs edény belső falára, keverő tengelyére, keverő késeire és a monomerrel érintkező egyéb felületekre alkalmazzuk. A felvitt polimer lerakódás gátló szert 40 °C-on, 15 percig melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosá55 sig terjedő periódust 100-szor megismételjük. A 100. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gáz-folyadék határfelület kör60 nyezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer

HU 214 361 Β

27. táblázat

Kíkir- lat	.Polimer lerakódásaátld készítmény
Kondenzáció· tar-	Oldószer ítöeeflerinyj	Koncent- ráló	Átkeli kút vegyidet	P*
701.	66.	víz:metanol (90:10)	0/3	NaOH	9/0
702.	67.	víz:metanol (80:20)	0,5	NaOH	9,5
703.	68.	víz:metanol (80:20)	0,1	KOK	10,0
704.	69.	víz:metanol (80:20)	0,05	KOH	10,0
705.	70.	vízzmetanol (90:10)	0,2	NaOH	9,0
706.	71.	vlr:metanol (80:20)	0,3	NaOH	9,0
707.	72.	vízzmetanol (80:20)	0,3	etilén-diamin	9,5
708.	73.	vízzmetanol (80:20)	0,3	KOH	9,0
709.	74.	vízzmetanol (90:10)	0,3	NaOH	8,5
710.	75.	vlz:netanol (90:10)	0,3	NaOH	9,0
711.	76.	vízzmetanol (80:20)	0,5	etilén-diamin	9,0
712.	77.	víz:metanol (80:20)	0,2	trietanol-amin	10,0
713.	78.	vízzmetanol (70:30)	0,2	NaOH	11,0
714.	79.	víz metanol (60:40)	0,2	NaOH	12,0
715.	80.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	9/5
716.	81.	víz:netanol (80:20)	0,3	KOH	9/5
717.	82.	vízzmetanol (80:20)	0,3	etilén-diamin	9,5
718.	83.	vízzmetanol (70:30)	0,3	trietanol-amin	8,5
719.	84.	vízzmetanol (80:20)	0,3	NaOH	9,0
720.	85.	vízzmetanol (80:20)	0,3	etilén-diamin	9,5
721.	86.	vízzmetanol (80:20)	0,2	KOH	10,0
722.	87.	vízzmetanol (80:20)	0,1	KOH	10,0
723.	88.	víz;metanol (80:20)	0,3	KOH	10,0

28. táblázat

Klár- iét	Polimer lerakódásgátló készítmény
Kandmzi- eló* tar- éksti·	Oldóazar (taaeHrtny)	Korcvit- réciS («tedd	Alkálikul vegyült:	1*
724.	89.	vízzmetanol (70:30)	0,3	etilén-diamin	11,0
725.	90.	vízzmetanol (90:10)	0,3	NaOH	11,0
726.	91.	vízzmetanol (60:40)	0,3	NaOH	11,5
727.	92.	vlz:metanol (50:50)	0,3	NaOH	12,0
728.	93.	vlz:»etanol (70:30)	0,2	NaOH	12,0
729.	94.	vízzmetanol (70:30)	0,2	trietanol-amin	9,0
730.	95.	vízzmetanol (70:30)	0,3	trietanol-amin	9,0
731.	96.	vízzmetanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	10,0
732.	97.	vízzmetanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	10,0
733.	98.	vízzmetanol (70:30)	0,3	etilén-diamin	9,0
734.	99.	vlz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	9,0
735.	100.	vízzmetanol (80:20)	0,2	NaOH	10,0
736.	101.	vízzmetanol (90:10)	0,3	NaOH	9,0
737.	102.	vízzmetanol (90:10)	0,3	etilén-diamin	9,5
738.	103.	vízzmetanol (80:20)	0,3	NaOH	9,5
739.	104.	vízzmetanol (80:20)	0,3	NaOH	11,5
740.	105.	vízzmetanol (90:10)	0,2	tr i etanol-ami n	10,0
741.	106.	vízzmetanol (80:20)	0,2	etilén-diamin	9,0
742.	107.	vízzmetanol (70:30)	0,2	monoetanol-amin	8,0
743.	108.	vízzmetanol (80:20)	0,3	NaOH	9,5
744.	109.	vízzmetanol (80:20)	0,3	NaOH	9,5
745.	110.	vízzmetanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0
746.	111.	vízzmetanol (80:20)	0,3	NaOH	9,5

mennyiségét. A kísérletekben előállított polimerek halszemképződését a lemezzé feldolgozott polimerben, az 1. példában ismertetett eljárással mérjük.

A kapott eredményeket a 29. és 30. táblázatban foglaljuk össze.

8. példa (801-844. számú kísérlet)

Először a 31. és 32. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, koncentráció és pH) között, és oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

29. táblázat

Kísér- III szó·	A 100. polimerizáclés periódus utáni	eredmények
lerakódás	mennyisén Γα/η¹!	hal· azea »zia	L érték
Folyadék fizit	A git-folyadók fizik hatirfalúlate kóröl
701.	0	21	7	72,7
702.	0	25	8	72,7
703.	0	24	7	72,7
704.	1	32	9	72,6
705.	0	28	8	72,6
706.	0	17	7	72,7
707.	0	20	8	72,7
708.	0	16	7	72,7
709.	0	21	7	72,6
710.	0	26	8	72,7
711.	0	26	7	72,5
712.	0	27	8	72,7
713.	0	25	8	72,7
714.	0	20	7	72,7
715.	0	22	8	72,7
716.	0	21	8	72,7
717.	0	18	8	72,7
718.	0	24	7	72,7
719.	0	26	8	72,6
720.	0	24	7	72,6
721.	0	23	7	72,5
722.	0	28	8	72,5
723.	0	25	8	72,7

30. táblázat

(fair- lat izén	A 100. DolísierMciós periódus utáni eredménvek
lerakódás mennyiség fa/nPI	hal- sz·· szte	L érték
Folyadék fizi·	A git-folyadók fizik tietirfelOlete kóröl
724.	0	23	7	72,6
725.	0	21	7	72,6
726.	0	27	8	72,5
727.	0	62	24	72,5
728.	0	73	24	72,5
729.	0	81	26	72,5
730.	0	75	25	72,5
731.	0	20	7	72,7
732.	0	22	8	72,5
733.	0	20	7	72,5
734.	0	21	7	72,6
735.	0	28	8	72,5
736.	0	17	7	72,6
737.	0	20	8	72,7
738.	0	18	7	72,7
739.	0	25	8	72,6
740.	0	27	9	72,6
741.	0	20	7	72,6
742.	0	26	8	72,6
743.	0	30	9	72,5
744.	0	28	9	72,5
745.	0	16	7	72,6
746.	0	18	8	72,6

Ezt a polimer lerakódásgátló készítményt a polimerizációs edény belső falára, keverő tengelyére, keverő késeire és a monomerrel érintkező egyéb felületekre alkalmazzuk. A felvitt polimer lerakódásgátló szert 40 °C-on, 15 percig melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

HU214 361 Β

31. táblázat

Kísér- let	Polimer lerakődSsaitló készítmény
Kondenzációs tcr*	Oldószer (ttaegsrény)	Koncent- ráció	Alksltkus vegyület	pH
801.	66.	víz:metanol (80:20}	0,3	NaOH	9,0
802.	67.	víz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	9,5
803.	68.	víz:metanol (60:40)	0,2	NaOH	9,5
804.	69.	víz:metanol (50:50)	0,2	NaOH	10,0
805.	70.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	10,0
806.	71.	vlz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	9,5
807.	72.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	9,5
808.	73.	viz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	10,0
809.	74.	víz:metanol (70:3 o)	0,3	NaOH	9,0
810.	75.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	9,0
811.	76.	víz:metanol (80:20)	0,2	etilén-dianin	10,5
812.	77.	víz:metanol (80:20)	0,2	trietanol-amin	10,5
813.	78.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,5
814.	79.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	11,0
815.	80.	víz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	9,5
816.	81.	vlz:metanol (90:10)	0,3	NaOH	11,0
817.	82.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	11,0
818.	83.	víz:metanol (70:30)	0,2	trietanol-amin	10,0
819.	84.	vlz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	11,5
820.	85.	víz:metanol (80:20)	0,3	KOH	11,0
821.	86.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	8,5
822.	87.	víz:metanol (50:50)	0,3	dietanol-amin	8,0

32. táblázat

Kísér- let
Kondenzáció· tar*	Oldószer ttÓMflerényl	Kencent- rtctó	Alkálikul wgyütet
823.	88.	vlz:metanol (30:70)	0,5	dietanol-amin	12,0
824.	89.	vizzmetanol (50:50)	0,2	dietanol-amin	8,5
825.	90.	vlz:metanol (80:20)	0,1	étilén-diamin	10,0
826.	92.	viz:metanol (80:20)	0,2	KOH	10,0
827.	93.	víz:metanol (80:20)	0,2	trietanol-amin	11,0
828.	94.	vlz:metanol (70:30)	0,2	étilén-diamin	11,0
829.	95.	viz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	9,5
830.	96.	víz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	9,5
831.	97.	vlz:metanol (80:20)	0,3	KOH	9,5
832.	98.	vlz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	12,0
833.	99.	viz:metanol (70:30)	0,2	monoetanol-amin	12,0
834.	101.	viz:metanol (00:20)	0,3	NaOH	11,0
835.	102.	víz:metanol (B0:20)	0,3	NaOH	10,5
836.	103.	vlz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	10,0
837.	104.	víz:metanol (70:30)	0,2	NaOH	9,0
838.	105.	vízmetanol (70:30)	0,2	NaOH	8,5
839.	106.	víz·metanol (90:10)	0,3	éti. lén-diamin	10,0
840.	107.	viz:metanol (90:10)	0,3	etilén-diamin	11,0
841.	108.	viz:metanol (80:20)	0,3	NaOH	10,0
842.	109.	víz metanol (80:20)	0,3	NaOH	10,0
843.	110.	víz metanol (90:10)	0,3	NaOH	9,5
844 .	111.	víz metanol (90:10)	0,3	NaOH	10,0

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust 50-szer megismételjük. Az 50. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gáz-folyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer mennyiségét.

A kezdeti elszíneződés és az L fényesség mutatószám mérését is a lemezzé feldolgozott polimer alkalmazásával, a 2. példában ismertetett eljárással végezzük.

A kapott eredményeket a 33. és 34. táblázatban foglaljuk össze.

34. táblázat

Kísér- let szón	Az 50. polimerizéciőa periódus utáni eredmények
lerakódás mennviséq Γα/n»1	L érték
Folyadék fétis	A gét-folyadék fájl» határfelülete körűi
823.	0	22	85,2
824.	0	25	85,7
825.	3	43	85,6
826.	8	78	85,6
827.	6	65	B5,6
828.	8	76	85,6
829.	7	71	85,4
830.	0	21	85,6
831.	1	30	85,6
832.	1	24	85,6
833.	1	26	85,5
834.	0	17	85,6
835.	0	15	85,6
836.	0	18	85,6
B37.	0	21	85,6
838.	0	22	85,6
839.	0	20	85,6
840.	0	23	85,6
841.	1	41	85,5
842.	1	36	85,5
843.	0	16	85,6
844 .	0	15	85,6

9. példa (901-923. számú kísérlet)

A kísérletek mindegyikét egy 1000 literes, keverővei ellátott, saválló acél polimerizációs edényben folytatjuk le a következők szerint végzett polimerizálással.

Először a 35. és 36. táblázatban megadott körülmények között (oldószer összetétel, összes koncentráció és pH), (F) kondenzációs termék, (D) vízoldható polimer vegyület, (E) kolloid szilícium-oxid és/vagy alkálifém-szilikát, oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő. Az ebben és a következőkben ismertetésre kerülő 10-12. példákban alkalmazandó kolloid szilícium-oxidokat (a 35., 36., 40^4-2., 46., 47. és 52. táblázatban a-g jelű anyagokat) a 39. táblázatban foglaljuk össze.

A polimer lerakódásgátló készítményt a polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyre, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre alkalmazzuk. A felvitt polimer lerakódásgátló szert 40 °C-on, 15 percig melegítve megszárítjuk, majd a kapott bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edényben a polimerizálást az 1. példa szerinti eljárással folytatjuk le. A polimerizáció befejezése után a polimerizációs edényből a kapott polimert eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. A polimerizációs edény belsejét a monomer maradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig teqedő periódust 100-szor megismételjük. A 100.

HU 214 361 Β

35. táblázat

	Polimer leraködáscr&tlö készítménv
Kísér-	(F) Kondsn-	(D) Vlzold-	(E) Kolloid		P)+(D)+(E)	(F)8(D>!(1>	Alkálikus
Let	záció* tsr-	ható polimer	szillcium-oxid	oldószer	ossz.konc.	[töm.ar.]	vegyület
szácn	mékszám	vegyület	ée/vagy alkáli* fém-szilikát	[töm.ar.]	[tömeg*]		(PH)
901.	44.			víz:metanol (90:10)	0,2		NaOH (9,5)
902.	54.	-		víz:metanol (90:10)	0,2	-	NaOH (9,5)
903.	60.	-		viz:metanol (90:10)	0,2	-	KOH (10,0)
904.	64.	-		viz:metanol (80:20)	0,3	-	KOH (10,0)
905.	56.	-	-	viz:metanol (90:10)	0,3	-	NaOH (11,0)
906.	58.	-		vlz:metanol (90:10)	0,3	-	NaOH (11,0)
907.	20.	poli(vinil-pirrolidon)	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	NaOH (9,5)
908.	23.	zselatin	c	viz:metanol (90:10)	0,3	100:100:100	NaOH (9,5)
909.	28.	poli(vinil- -alkohol)	b	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	KOH (9,5)
910.	31.	pektin	a	vlz:roetanol (90:10)	0,3	100:200:100	KOH (9,5)
911.	32.	poliakrilát	b	víz:metanol (90:10)	0,3	100:100:200	KOH (10,5)
912.	33.	poli(vinil-pirrolidon)	c	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 30:100	KOH (10,5)

36. táblázat

Kísér- let szám	(F) Kondenzációs terméke zám	Polimer leraködásaátló készítménv
(D) Vízoldható polimer vegyület	(E) Kolloid szilícium-oxid ée/vagy alkáli fém-szilikát	oldószer [töm.ar.]	(F) + <D>+ (B) ossz.konc. [tömegt]	(F)l[D)t(E> [töm.ar.]	Alkálikus vegyület (PH)
913.	46.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	KOH (9,5)
914.	47.	zselatin	b	zíz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (9,5)
915.	50.	zselatin	b	/iz:metanol (90:10)	0,3	100:100:100	NaOH (9,5)
916.	52.	pektin	c	vlz:metanol (90:10)	0,3	100:100:300	NaOH (10,0)
917.	54.	kazein	c	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:300	NaOH (11,0)
918.	62.	poli(vinil- -pirrolidon)	a	víz:metanol (80:20)	0,3	100:100:100	KOH (11,0)
919.	64.	poli(vinil-alkohol)	a	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:200	KOH (12,0)
920.	57.	zselatin	b	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 20:100	KOH (12,0)
921.	58.	zselatin	f	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 20: 50	KOH (11,0)
922.	59.	zselatin	c	viz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:200	KOH (11,0)
923.	41.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	KOH (9,5)

periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban 50 lévő felületen, valamint a gáz-folyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer mennyiségét. A kísérletekben előállított polimerek halszemképződését a lemezzé feldolgozott polimerben, az 1. példában ismertetett eljárással mérjük.

A kapott eredményeket a 37. és 38. táblázatban foglaljuk össze.

37. táblázat

	á 100. polimerizációs periódus utáni eredmények
Kfeér-	lerakódás	annviséa Γα/η²1
tét	folyadék	A íáz-fölyédék Miié	. hit-	L
Mán	lázit	határfelülete körül	szén szán	értik
901.	0	235	26	71,9
902.	0	245	27	71,8
903.	0	220	26	71,2
904.	0	215	24	71,1
905.	0	220	25	71,2
906.	0	210	24	71,2
907.	0	38	8	72,5
908.	0	54	10	72,5
909.	0	42	8	72,5
910.	0	55	10	72,4
911.	0	41	8	72,4
912.	0	47	9	72,4

HU 214 361 Β

38. táblázat

Kolloid szillciun- -oxid	Kolloid szencsék szeracseátmérSje	negjegyzés *1
a	5 - 7 μη	Snovtex CXS-9 *²
b	7 - 9 μη	Snovtex s *²
c	10 - 20 μη	Snovtex 0 *²
d	10 - 20 μη	metanol
		szillciua-oxid szol
e	ΙΟ - 20 μη	etilén-glikol
		szilícium-oxid szol
f	10 - 20 μη	Snovtex N *²
9	10 - 20 μη	Snovtex C *²

* 1 = Mindegyik termék Nissan Chemical Industries, Ltd. gyártmány *2 = Kereskedelmi nevek

10. példa (1001-1040. számú kísérlet)

Mindegyik kísérletben polimer lerakódásgátló szert 30 állítunk elő a 40—42. táblázat szerinti (F) kondenzációs termék, (D) vízoldható polimer vegyület, (E) kolloid szilícium-oxid és/vagy alkálifém-szilikát, oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával, a megadott körülmények [oldószer összetétel, összes koncentráció, (F):(D):(E) tömegarány és pH].

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust 150-szer megismételjük.

A 150. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gáz-folyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott poli25 mer mennyiségét. A kísérletekben előállított polimerek halszemképződését a lemezzé feldolgozott polimerben, az 1. példában ismertetett eljárással mérjük. A kezdeti elszíneződés és az L fényesség mutatószám mérését is a lemezzé feldolgozott polimer alkalmazásával, az 1. példában ismertetett eljárással végezzük.

A kapott eredményeket a 43. és 45. táblázatban foglaljuk össze.

40. táblázat

Kísér- let szén	(Γ) Kondenzációs teroékszám	Polimer lerakód&sgátló készítmény
(D) VIzold- (E) Kolloid	oldószer [töm.ar.]	(F)+(D)+(E) ossz.konc. [tömeg»]	(F)»(D)i(E) (töm.ar.)	Alkálikus vegyület (PH)
ható polimer vegyület	szilicium-oxid és/vagy alkáli fém-azilikát
1001.	83.	-		víz:metanol (90:10)	0,2		NaOH (9,0)
1002.	103.	-	-	víz:metanol (90:10)	0,2	-	NaOH (9,0)
1003.	96.	-		víz:raetanol (80:20)	0,3	-	KOH (9,5)
1004.	66.	-		víz:metanol (80:20)	0,3	-	KOH (9,5)
1005.	67.	-	*	vízsmetanol (70:30)	0,3	-	KOH (10,0)
1006.	72.	-		vlz:metanol (70:30)	0,3	-	KOH (10,5)
1007.	73.	-		vlz:metanol (70:30)	0,3	-	KOH (11,0)
1008.	83.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (9,0)
1009.	103.	poli(vinil- -alkohol)	a	viz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	NaOH (9,0)
1010.	96.	poli(vinil- -pírrolidon)	c	vlz:metanol (80:20)	0,3	100:100:300	KOH (9,5)
1011.	70.	pektin	c	víz:metanol (70:30)	0,3	100:100:100	KOH (9,5)
1012.	80.	karboxi-rnetll- b -cellulóz	víz:metanol (70:30)	0,3	100:100:100	KOH (10,0)
1013.	81.	zselatin	b	víz:metanol (70:30)	0,3	100:200:100	KOH (10,5)
1014.	75.	poliakrilát	b	víz:metanol (70:30)	0,3	100: 50:300	KOH (11,0)

HU 214 361 Β

41. táblázat

	1 Polimer lerakódásáétló készítmény
Kísér- let szám	(F) Ronda zációe te mókázta	1- (D) Vízold- r- ható polimer vegyület	(B) Rollold \| sziliclum-oxld oldóazer Óa/vagy alkáli- [töm.ar.] fta-azlllkát	(F)+(D)+(E) (F):(D)i(B) Ossz.konc. [töm.ar.] (tömeg*]	Alkálikus vegyület (pH)
1015.	45.	zselatin		vlz:metanol	(90:10)	0,2	100:100:200	NaOH	(10,0)
1016.	46.	hidroxi-etil	c	víz:metanol	(90:10)	0,2	100:200:500	NaOH	(10,0)
		-cellulóz
1017.	47.	poli(vinil-pirrolidon)	b	víz:metanol	(80:20)	0,3	100: 50:100	KOH	(10,0)
1018.	48.	kazein	f	víz:metanol	(80:20)	0,3	100:100:200	etilén-di-
								anin	(10,0)
1019.	49.	pektin	<3	víz:metanol	(80:20)	0,3	100:100:200	NaOH	(9,0)
1020.	50.	poliakrilát	d	víz:metanol	(90:10)	0,5	100: 30:200	NaOH	(9,5)
1021.	60.	polifvinil-	nátrium-or-	víz:metanol	(90:10)	0,5	100: 10:200	NaOH	(11,0)
		-alkohol)	toszilikit
1022.	64.	karboxi-me-	nátrium-me-	víz:metanol	(90:10)	0,3	100: 50:300	KOH	(11,0)
		til-cellulóz	taszilikát
1023 .	65.	zselatin	c	víz:metanol	(80:20)	0,3	100:100:100	KOH	(12,0)
1024.	55.	zselatin	e	víz:metanol	(80:20)	0,3	100: 20: 50	NaOH	(12,0)
1025.	58.	zselatin	c	víz:metanol	(80:20)	0,3	100: 50:200	NaOH	(12,5)
1026.	84.	poli(vinil- -pirrolidon)	d	víz:metanol	(80:20)	0,3	100: 50:200	NaOH	(9,5)
1027.	86.	poli(etilén- b	víz:metanol	(80:20)	0,3	100:100:100	NaOH	(9,5)
		-imin)

42. táblázat

Kísér- let	(F) Kondei zációs tér	Polimer lerakÓdásoátlö készítmény
- <D) Vízold- - ható polimer	(B) Kolloid \| izilícium-oxid oldószer	(F)-t-(D) + (E> (F) x (D) s (E) ösez.konc. [töm.ar.]	Alkálikus vegyület
BZta	mókázta	vegyület	És/vagy alkáli- (töm.ar fém-szilikát	•1	[tömeg*]	(PH)
1028.	87.	poliakrilát	b	víz:metanol	(70:30)	0,3	100:100:300	KOH (9,5)
1029.	88.	kazein	c	víz:metanol	(70:30)	0,3	100: 50:100	etilén-di- amin (9,5)
1030.	89.	zselatin	c	víz:metanol	(90:10)	0,3	100: 30:200	NaOH (9,5)
1031.	103.	zselatin	a	víz:metanol	(90:10)	0,5	100:200:100	NaOH (10,5)
1032.	104.	zselatin	b	víz:metanol	(90:10)	0,5	100:100:100	NaOH (10,0)
1033.	105.	poli(vinil-alkohol)	b	víz:metanol	(90:10)	0,5	100: 40:100	trietanol- -amin (11,0)
1034.	96.	poliakrilát	b	víz:metanol	(70:30)	0,5	100: 10:100	NaOH (11,0)
1035.	97.	poli(vinil-alkohol)	b	víz:metanol	(90:10)	0,5	100: 50:100	NaOH (11,0)
1036.	66.	zselatin	a	víz:metanol	(95: 5)	0,5	100: 50:300	NaOH (11,0)
1037.	67.	zselatin	c	víz:metanol	(95: 5)	0,5	100:100:200	NaOH (9,5)
1038.	80.	zselatin	f	víz:metanol	(90:10)	0,5	100:100:200	NaOH (9,5)
1039.	93.	pektin	g	víz:metanol	(90:10)	0,5	100:100:200	NaOH (9,5)
1040.	95.	hidroxi-etil- -cellulóz	a	víz:metanol	(90:10)	0,5	100:100:100	NaOH (9,5)

HU 214 361 Β

43. táblázat

45. táblázat

Kísér- let tzé·	A 150. polimerizációs periódus utáni. eredmények
lerakódás mennyiség fq/m^JΊ	hal- aié· azt·	L érték
Folyadék flzia	A géz-folyadék fizta hetérfelOlate körül
1001.	2	120	17	72,5
1002.	4	124	18	72,5
1003.	5	133	18	72,4
1004.	4	126	17	72,4
1005.	3	135	19	72,5
1006.	5	142	19	72,4
1007.	4	126	17	72,5
1008.	0	12	6	72,6
1009.	0	10	6	72,6
1010.	0	18	7	72,6
1011.	0	11	6	72,6
1012.	0	14	7	72,6
1013.	0	13	6	72,6
1014.	0	16	7	72,6

	A 150.	polimerizációs periódus ut&n:	eredmények
Kísér·	lerakódéi	mennyisén Γ cr/m* 1
lat	Folyadék	A géz-folyadék fizta	kai-	L
azé·	fázis	hatérfalülata körül	(ZM	érték
1028.	0	10	6	72,6
1029.	0	13	7	72,5
1030.	0	11	6	72,5
1031.	0	14	7	72,5
1032.	0	14	7	72,5
1033 .	0	9	6	72,6
1034.	0	8	5	72,6
1035.	0	12	6	72,6
1036.	0	15	7	72,5
1037.	0	10	6	72,6
1038.	0	9	6	72,6
1039.	0	31	8	72,5
1040.	0	35	9	72,6

44. táblázat

Kitér- Itt azé·	A 150. polimerizációs periódus utAni eredmények
lerak6d&s mennyiség Γσ/η>Ί	hal- tZCB szén	L érték
Folyadék fázis	A gél-folyadék fázis határfelülete körül
1015.	0	80	13	72,4
1016.	0	84	14	72,3
1017.	0	91	15	72,4
1018.	0	97	16	72,4
1019.	0	83	14	72,3
1020.	0	80	13	72,3
1021.	0	80	13	72,4
1022.	0	85	14	72,4
1023.	0	98	17	72,4
1024.	0	92	15	72,4
1025.	0	95	16	72,4
1026.	0	10	6	72,6
1027.	0	13	7	72,5

11. példa (1101-1121. számú kísérlet)

A kísérletek mindegyikét egy 20 literes, keverővei ellátott, saválló acél polimerizációs edényben végezzük a következők szerint végzett polimerizálással.

Először a 46. és 47. táblázatban megadott körülmények (oldószer összetétel, összes koncentráció és pH) között és (F) kondenzációs termék, (D) vízoldható poli15 mer vegyület, (E) kolloid szilícium-oxid és/vagy alkálifém-szilikát, oldószer és alkálikus vegyület alkalmazásával polimer lerakódásgátló szert állítunk elő.

A bevonattal ellátott polimerizációs edényben lefoly25 tatott polimerizálás kivitelezését a 2. példa szerinti eljárással végezzük. A képződött polimert a polimerizálás befejezése után a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. Ezután a polimerizációs edény belsejét a gyantamaradék eltávolí30 tására vízzel kimossuk.

Az 50. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljá35 rással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfá46. táblázat

Kísér- let szára	<K) Kondenzációé ter- oékBzám	Polimer lerakődásgátlő készítmény
(D) Vízoldható polimer vegyület	(B) Kolloid \| azilícium-oxid oldószer	(F)+(D)+(E) őssz.konc, [tömeg*]	(F):(D):(B) [töm.ar.)	Alk&likus vegyület (PH)
és/vagy alk&l fém-Bzilikát	[töm.ar.}
1101.	45.			víz:metanol (90:10)	0,3		NaOH (9,0)
1102.	50.	-	-	vízrmetanol (90:10)	0,3	-	NaOH (9,5,
1103.	53.	-	-	víz:metanol (90:10)	0,3	-	NaOH (9,5)
1104.	64.	-	-	víz:metanol (90:10)	0,3	-	NaOH (10,0)
1105.	56.	-	-	víz:metanol (90:10)	0,3	-	NaOH (10,0)
1106.	18.	zselatin	a	víz:metanol (80:20)	0,3	100:100:200	NaOH (9,5)
1107.	19.	pektin	b	víz:metanol (95: 5)	0,3	100: 30:100	NaOH (9,5)
1108.	24.	poli(vinil- -pirrolidon)	a	viz:metanol (90:10,	0,3	100:200:100	KOH (10,0)
1109.	25.	zselatin	c	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:200	KOH (10,0)
1110.	29.	poli(vinil- -alkohol)	c	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	etilén-diaiéin (10,5)
Ilii.	32.	poliakrilát	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50: 50	etilén-di- amin (10,5)

HU 214 361 Β

47. táblázat

Kísér-	(F) Konden-	--Polimer lerakódáscrátlő készítmény
(D) Vízold-	(K) Kolloid \|	;F)+(D)+(B)	(F):(D):(S)	Alkálikus
lat •zén	z&ciös ter- méksz&m	ható polimer vegyület	szilícium-oxid oldószer íe/vagy alkáli- [töm.ar.] fám-szllikát	ossz.konc. [tűmegt J	[töm.ar.]	vegyület (PH>
1112.	45.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (10,0)
1113.	50.	poli(vinil-alkohol)	c	víz:metanol (90:10)	0,5	100: 50:100	NaOH (10,0)
1114.	53.	poli(vinil- -pirrolidon)	c	víz:metanol (80:20)	0,5	100:100:100	etilén-di- amin (11,0)
1115.	64.	zselatin	b	viz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:100	KOH (10,0)
1116.	56.	kazein	b	víz:metanol (70:30)	0,3	100: 20: 50	KOK (9,5)
1117.	55.	pektin	b	víz:metanol (95: 5)	0,3	100: 50:100	NaOH (9,5)
1118.	57.	poliakril&t	b	víz:metanol (95: 5)	0,3	100: 50:200	NaOH (9,5)
1119.	58.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 30:300	NaOH (9,5)
1120.	39.	zselatin	a	vlz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (10,0)
1121.	40.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (10,0)

48. táblázat

Kitér- íti txé·	Az 50. pollBerizációs periódus utáni eredmények
lerakódás mennyiség fg/a¹!	L érték
Folyadék fizit	A ®4z-folyadék fizit hitirftlülrtt térül
1101.	26	270	83,5
1102.	25	250	83,6
1103.	20	195	83,6
1104.	28	290	83,4
1105.	21	215	83,2
1106.	0	23	85,5
1107.	0	26	85,4
1108.	2	3B	85,4
1109.	1	35	85,5
1110.	0	25	85,5
1111.	0	28	85,4
49. táblázat

((tér- Lót ízte	Az 50. polimerizációs periódus utáni eredmények
lerakódt	is mennyiség tg/m’l	L érték
Folyadék fizit	A géz-folyadik fizit hatirfalülat· körül
1112. 1113. 1114. 1115. 1116. 1117. 1118. 1119. 1120. 1121.	0 0 0 0 0 0 0 0 0 2	5 5 6 5 7 5 6 5 23 38	85,6 85,6 85,6 85,6 85,2 85,2 85,1 85,1 85.4 85.5

zisban lévő felületen, valamint a gázfolyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer mennyiségét. 55

A kezdeti elszíneződés és az L fényesség mutatószám mérését is a lemezzé feldolgozott polimer alkalmazásával a 2. példában ismertetett eljárással végezzük.

A kapott eredményeket a 48. és 49. táblázatban foglaljuk össze. 60

12. példa (1201-1242. számú kísérlet)

Mindegyik kísérletben polimer lerakódásgátló szert állítunk elő az 50-52. táblázat szerinti (F) kondenzációs termék, (D) vízoldható polimer vegyület, (E) kolloid szilícium oxid és/vagy alkálifém szilikát, oldószer és alkálikus vegyület, alkalmazásával, a megadott körülmények között [oldószer összetétel, összes koncentráció, (F):(D):(E) tömegarány és pH].

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edényben a polimerizálást a 2. példa szerinti eljárással folytatjuk le. A polimerizáció befejezése után a polimerizációs edényből a kapott polimert eltávolítjuk, és az el nem reagált monomert visszanyerjük. A polimerizációs edény belsejét a monomer maradék eltávolítására vízzel kimossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust 80-szor megismételjük.

A 80. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét úgy, hogy az 1. példában ismertetett eljárással meghatározzuk polimerizáció alatt a folyadékfázisban lévő felületen, valamint a gáz-folyadék határfelület környezetében lévő felületeken lévő lerakodott polimer mennyiségét.

A kezdeti elszíneződés méréséhez a polimert lemezzé dolgozzuk fel, és az L fényességet a 2. példa szerinti eljárással mérjük.

A kapott eredményeket az 50-55. táblázatban foglaljuk össze.

HU 214 361 Β

50. táblázat

Kísér- let ?zám	L_Polimer lerakód&sgátló készítmény
(F) Konden- (D) Vízold-	(E) Kolloid szilícium—oxíd és/vagy alkáli fém-flzilík&t	oldószer [töm.ar.)	(F)+(D)+(E) ÖBsz.konc, [tömegá]	(F):(D)s(E> (töm.ar.]	Alkálikus vegyület (PH)
zációe tej mékszám	T- haté polimer vegyület
1201.	83.			víz:metanol (90:10)	0,3		NaOH (9,5)
1202.	106.	—	—	vlz:netanol (90:10)	0,3	—	etilén-di- amln (9,5)
1203.	107.	-	-	vlz:metanol (80:20)	0,3	-	NaOH (9,5)
1204.	68.	-	-	vlz:metanol (80:20)	0,3	-	NaOH (10,0)
1205.	76.	-	-	viz:metanol (80:20)	0,3	-	NaOH (10,0)
1206.	77.	-	-	vlz:metanol (80:20)	0,3	-	NaOH (10,0)
1207.	83.	zselatin	a	vlz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	NaOH (9,5)
1208.	85.	poliakril&t	c	viz:metanol (90:10)	0,3	100: 30:200	KOH (9,5)
1209.	90.	poli(vinil- -alkohol)	c	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:100	NaOH (10,0)
1210.	91.	kazein	b	vlz:metanol (80:20)	0,3	100:100:300	NaOH (10,0)
1211.	106.	pektin	b	vlz:metanol (80:20)	0,3	100:100:100	NaOH (10,0)
1212.	107.	zselatin	a	vlz:metanol (80:20)	0,3	100:100: 50	NaOH (10,0)
1213.	50.	poliakrilát lítium- triszilikát	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (10,0)
1214.	51.	poli(akril-amid) a	vlz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (10,0)

51. táblázat

Polimer lerakódásaátló szer készítmény

Kísér- let szám	(F) Kondenzációs terméke z ám	(D) Vízold- ható polimer vegyület	(E) Kolloid	F)+(D)+(E] ö»»z.konc. [tőiMgl]	[töm.ar.]	Alkálikus vegyület (pH)
ezilícium-oxid és/vagy alkáli- féra-szilikát	oldószer [töm.ar.]
1215.	52.	hidroxi-etil	d	viz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:200	NaOH (10,0)
		-cellulóz
1216.	53.	pektin nátrium-me-	víz:me£anol (90:10)	0,3	íoo: 50:200	NaOH (10,0)
i 1		taszilikát
'1217.	54 .	poli(vinil-	c	víz:metanol (80:20)	0,3	100:100:300	KOH (10,5)
		-alkohol)
jl218.	61.	zselatin	b	vlz:metanol (80:20)	0.3	100:100:300	KOH (10,5)
'1219.	62.	kazein	e	víz:metanol (80:20)	0,3	100:100:300	KOH (10,5)
1220.	55.	pektin	c	víz:metanol (80:20)	0,3	100:100:300	KOH (10,5)
1221.	57 .	karboxi-metil- c	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:200	etilén-di-
		-cellulóz					amin (9,5)
1222.	58 .	kazein	c	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:100	trietanol-
							-amin (10,5)
1223.	59.	zselatin	c	vízzmetanol (95: 5)	0,5	100: 30:150	NaOH (10,0)
1224.	58.	poliakrilát	b	viz:metanol (95: 5)	0,5	100: 30:150	NaOH (10,0)
1225.	58.	poli(vinil-	f	víz:metanol (95: 5)	0,5	100: 30:150	NaOH (10,0)
		-pirrolidon)
1226.	58.	zselatin	o	víz:metanol (95: 5)	0,5	100: 30:150	NaOH (10,0)
1227.	59.	zselatin	b	víz:metanol (95: 5]	0,5	100: 30:150	NaOH (10,0)
1228.	108.	zselatin	a	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	NaOH (10,5)

HU 214 361 Β

52. táblázat

Kísér- let szám	1. (P) Kondenzációs termékszám	Polimer lerakódásaátló készítménv
(D) Vízoldható polimer vegyület	(E) Kolloid 1 szilícium-oxid és/vagy alkáli fém-szilikát	I oldószer [töm.ar.·]	F)+(D)+(E) ossz.konc. (tömeg%)	(F)ϊ(0)i(E) (töm.ar.]	Alkálikus vegyület (PH)
1229.	109.	pektin	c	víz:metanol (90:10)	0,3	100:200:300	NaOH (10,5)
1230.	110.	poliakrilát	c	víz:metanol (90:10)	0,5	100:100:400	NaOH (10,5)
1231.	111.	poli(akril- -amid)	c	víz:metanol (90:10)	0,5	100: 20:100	NaOH (10,5)
1232.	98.	hidroxi-etil -cellulóz	a	víz:metanol (90:10)	0,5	100:100:300	NaOH (10,5)
1233.	99.	poliakrilát	b	vízjjnetanol (80:20)	0,3	100:100: 50	KOH (10,0)
1234.	100.	poli(vinil-pirrolidon)	b	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:100	etilén-di- amin (9,5)
1235.	101.	poli(vinil- -alkohol)	c	víz:metanol (80:20)	0,3	100: 50:100	KOH (10,5)
1236.	102.	poli(vinil-alkohol)	c	víz:metanol (90:10)	0,3	100: 50:100	NaOH (11,0)
1237.	67.	poli(vinil- -alkohol)	d	víz:metanol (90:10)	0,3	100:100:200	NaOH (11,0)
1238.	69.	zselatin	e	víz:metanol (90:10)	0,3	100:100:200	NaOH (11,0)
1239.	92.	zselatin	a	iviz:metanol (90:10)	0,3	100:100:200	NaOH (11,0)
1240.	94.	zselatin	a	!viz:metanol (90:10)	0,3	100:100:200	NaOH (10,0)
1241.	94.	zselatin	a	víz:metanol (90:10]	0,3	100:100:200	NaOH (10,0)
1242 .	82.	zselatin	a	víz:metanol (90:10]	0,3	100:100:200	NaOH (10,0)

53. táblázat

55. táblázat

E(Wr· lat ué*	_A 80. POllaerizáciÓB neriódng utAni eredmények
lerakódás mennyiség fq/m^a1	L érték
Folyadék fázis	A gél-folyadék fétis hatérfalülata körül
1201.	4	62	85,3
1202.	5	68	85,3
1203.	5	64	85,3
1204.	7	78	85,2
1205.	6	69	85,3
12 06.	4	57	85,3
1207.	0	7	85,6
1208.	0	5	85,5
1209.	0	6	85,6
1210.	0	5	85,6
1211.	0	8	85,5
1212.	0	5	85,6
1213.	7	103	85,4
1214.	9	114	85,3

Kísér- lat szán	A 80. DOlinerizSciős oeriód	us utáni eredmények
lerakódás mennyiség fo/m’l	L érték
Folyadék fázis	A féz-folyadék fázis határfelültta körül
1229.	0	6	85,6
1230.	0	6	85,5
1231.	0	6	85,5
1232.	0	5	85,5
1233 .	0	5	85,6
1234.	0	7	85,5
1235.	0	5	85,6
1236.	0	6	85,5
1237.	0	5	85,6
1238.	0	5	85,6
1239.	0	45	85,2
1240.	1	48	85,1
1241.	0	5	85,6
1242.	0	5	85,6

54. táblázat

Kísér- let tzfcs	A 80. polimerizációs periód	us utáni eredmények
lerakód*	is mennviséo fq/n’l	L érték
Folyadék fázis	A gáz-folyadék fázis hatérfalülata körül
1215.	8	110	85,3
1216.	10	125	85,2
1217.	6	98	85,4
1218.	8	109	85,3
1219.	5	91	85,3
1220.	10	120	85,3
1221.	5	95	85,4
1222.	8	107	85,3
1223.	6	102	85,4
1224 .	10	124	85,2
1225.	B	112	85,3
1226.	6	97	85,3
1227 .	9	121	85,3
1228.	0	5	85,5

. példa

A kísérletet egy 1000 literes, keverővei felszerelt, saválló acél polimerizációs edényben folytatjuk le a következők szerint.

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1213. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A felvitt polimer lerakódásgátló készítményt 10 percig 50 °C-on melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 400 kg vizet, 260 kg sztirolt, 140 kg akril-nitrilt, 400 kg részlegesen elszappanosított poli(akril-amid) terméket és 1,2 kg a, a’-azo-biszbutironitrilt,

HU 214 361 Β és 90 °C-on, 5 óra alatt lefolytatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a reakcióedényből kivesszük a polimer terméket és a monomert visszanyerjük. A polimerizációs edény belsejét ezután a maradék gyanta eltávolítására vízzel mossuk.

A bevonatképzéstől a polimerizáláson át a vizes mosásig terjedő periódust 50-szer megismételjük. Az 50. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az

1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizáció alatt a folyadékban lévő felületeken, illetve a gáz-folyadék fázis határfelület környezetében lerakodott polimer mennyisége 0 g/m², illetve 12 g/m².

14. példa

A kísérletet egy 20 literes, keverővei felszerelt, saválló acél polimerizációs edényben folytatjuk a következők szerint.

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1207. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 9,5 kg vizet, 240 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, 15 g terc-dodecil-merkaptánt, 2,1 kg butadiént, 2,8 g metil-metakrilátot, 320 g sztirolt és 16 g kálium-perszulfátot, majd 60 °C-on, 10 óra alatt lefolytatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és a monomert visszanyerjük. Ezt követően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

A 80. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében 9 g/m² polimer rakódik le.

15. példa

A polimerizálást egy 100 literes, keverővei felszerelt, saválló acél autoklávban folytatjuk le a következő eljárással.

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1233. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A felvitt polimer lerakódásgátló készítményt 15 percig 50 °C-on melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 40 kg vizet, 500 g nem kálium-rodanátot, , 13 kg polibutadién latexet (szilárd anyagtartalom: 45 tömeg%), 9 kg sztirol monomert, 5 kg akril-nitril monomert, 40 g terc-dodecil-merkaptánt és 140 g kumén-hidrogén-peroxidot. Amikor a belső hőmérséklet 47 °C-ra emelkedik, az edénybe 200 g dextrózt, 2 g vas(II)-szulfátot 100 g nátrium-pirofoszfátot adunk, majd 65 °C-on 4 óra alatt lejátszatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és a monomert visszanyerjük. Ezt követően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

A 80. sarzs után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében 8 g/m² polimer rakódik le.

16. példa

A kísérletet egy 20 literes, keverővei felszerelt, saválló acél polimerizációs edényben folytatjuk le a következők szerint.

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1218. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 4,0 kg vizet és 6 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, és az elegyet keverés közben 60 °Con melegítjük. A polimerizációs edény légterét nitrogénre cseréljük, majd betáplálunk 94 g n-butil-akrilátot, 220 g metil-metakrilátot, 5 g akrilsavat és 5 g metakrilsavat, majd ezt követően 1 g ammónium-perszulfátot és 1 g nátrium-hidrogén-szulfitot, és a 60 °C-on végzett keverést további 20 percig folytatjuk.

Ezt követően a reakcióelegybe 3 óra alatt egyenletes sebességgel egy olyan monomer elegyet adunk, amelynek összetétele a következő: 2,1 kg n-butil-akrilát, 4,8 kg metil-metakrilát, 100 g akrilsav és 100 g metakrilsav, 500 g 1 tömeg%-os vizes ammónium-perszulfát oldat, 500 g 1 tömeg%-os vizes nátrium-hidrogén-szulfit oldat és 2,0 kg 25 tömeg%-os poli(oxi-etilén)-nonil-fenil-éter oldat. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 70 °C-ra melegítjük, és 70 °C-on, 2 óra alatt lejátszatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és a monomert visszanyerjük. Ezt követően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

Az 50. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében 13 g/m² polimer rakódik le.

17. példa

HU 214 361 Β

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1236. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A felvitt polimer lerakódásgátló készítményt 10 percig 60 °C-on melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 4,5 kg vizet, 312 g teljesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t és 6 g nátrium-karbonátot, és az elegyet keverés közben 65 °C-on melegítjük. Az elegyhez ezután 550 g vinil-acetátot és 550 g 1 tömeg%-os vizes ammónium-perszulfát oldatot adunk, és az elegyet 80 °C-ra melegítjük. Ezután 4 óra alatt, egyenletes sebességgel betáplálunk 5,0 kg vinil-acetátot és 1,0 kg 1 tömeg%-os vizes ammónium-perszulfát oldatot. A vinil-acetát és az ammónium-perszulfát hozzáadása után a reakcióelegyet 90 °C-ra melegítjük, és 90 °C-on, 2 óra alatt lejátszatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és a monomert visszanyerjük. Ezt követően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

A 80. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében 5 g/m² polimer rakódik le.

18. példa

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1209. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A felvitt polimer lerakódásgátló készítményt 20 percig 50 °C-on melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 7,0 kg vizet, 430 g részlegesen elszappanosított poli(vinil-alkohol)-t, 7 g nátrium-pirofoszfátot, és 7 g nátrium-hidrogén-szulfitot, majd az elegyet 50 °C-ra melegítjük. Ezután a reakcióedény légterét kicseréljük nitrogéngázzal, és a reakcióelegyet 70 °C-ra melegítjük. Ezután az edénybe annyi etilént töltünk, hogy a belső nyomás 14 kg/cm² túlnyomás legyen. Ezt követően 4 óra alatt, egyenletes sebességgel betáplálunk 6,0 kg vinil-acetátot és 1,0 kg 2 tömeg%-os vizes ammóniumperszulfát-oldatot. A vinil-acetát és az ammóniumperszulfát hozzáadása után a reakcióelegyet 80 °C-ra melegítjük, és 3 óra alatt lejátszatjuk a polimerizálást. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és a monomert visszanyerjük. Ezt követően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

A 80. periódus után megmétjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében g/m² polimer rakódik le.

19. példa

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1021. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

A felvitt polimer lerakódásgátló készítményt 20 percig 60 °C-on melegítve megszárítjuk, és a kialakult bevonatot vízzel mossuk.

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk egy olyan vizes oldatot, amely 15 liter vízben 1,2 kg 99,4 mol%-ban elszappanosított és 2250 polimerizációs fokú poli(vinil-alkohol)-t tartalmaz. A vizes oldathoz keverés közben hozzáadunk 1 kg 35 tömeg/térfogat%-os koncentrált sósavat. A koncentrált sósav hozzáadása után 10 perccel 800 g butiraldehidet csepegtetünk az elegyhez 15 perc alatt. A reakcióelegyet 60 °C-ra melegítjük, és 3 óra alatt lejátszatjuk a reakciót. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és anionomért visszanyerjük. Eztkövetően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

A fenti bevonatképzéstől a polimerizáción át a mosásig terjedő periódust 100-szor megismételjük.

A 100. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében g/m² polimer rakódik le.

20. példa

1. Prepolimer előállítás

A prepolimer előállítást a következők szerint végezzük. Egy polimerizációs edénybe betöltünk 6000 g sztirol monomert, 720 g polibutadién gumit, 480 g ásványolajat (CP-50 kereskedelmi nevű, Idemitsui Kosán K.K. gyártmányú termék) és 6000 g n-dodecil-merkaptánt, és a komponenseket 5 óra alatt, 115 °C-on prepolimerré reagáltatjuk.

2. Polimerizálás

A polimerizációs edény belső falára, a keverő tengelyére, keverő késekre és a monomerrel érintkező egyéb felületekre a 1020. számú kísérlet szerinti polimer lerakódásgátló szert alkalmazzuk.

HU 214 361 Β

A fenti bevonattal ellátott polimerizációs edénybe ezután betáplálunk 7000 g vizet, 7000 g fenti prepolimert, 70 g hidroxi-apatitot, 0,14 g nátrium-dodecil-benzolszulfonátot, 17,5 g benzoil-peroxidot és 10,5 g terc-butil-perbenzoátot. A polimerizálási reakciót először 92 °C-on, 3,5 órán át, majd 135 °C-on, 1 órán át végezzük. A polimerizálás befejezése után a kapott polimert a polimerizációs edényből eltávolítjuk, és a monomert visszanyerjük. Ezt követően a polimerizációs edény belsejét a maradék gyanta eltávolítására vízzel kimossuk.

A 100. periódus után megmérjük a polimer lerakódás mennyiségét az 1. példában ismertetett eljárással. Ebben az esetben a polimerizálás alatt folyadékban lévő felületen 0 g/m², a gáz-folyadék határfázis környezetében 22 g/m² polimer rakódik le.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Polimer lerakódásgátló készítmény etilénszerű kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálási eljárásához, amely (A) egy aromás aminvegyületből; és (B) egy benzokinonvegyületből előállított kondenzációs terméket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a kondenzációs terméket alkálikus, 7,5-13,5 pH-jú oldatban tartalmazza. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
2. Polimer lerakódásgátló készítmény etilénszerű kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálási eljárásához, amely (A) egy aromás aminvegyületből; és (B) egy kinonvegyületből előállított kondenzációs terméket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a kondenzációs terméket alkálikus, 7,5-13,5 pH-jú oldatban tartalmazza. (Elsőbbsége: 1991. 12. 27.)
3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (A) reagens legalább egy hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoportot tartalmazó, olyan (1) vagy (2) általános képletű vegyületek körébe tartozó (1 a) vagy (2a) általános képletű vegyület, ahol az (la) általános képletben

R¹ jelentése hidrogén- vagy klóratom, amino-, nitro-, hidroxil-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino- vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, és

R² jelentése hidrogénatom, amino-, hidroxil-, metil-, karboxil- vagy szulfocsoport;

a (2a) általános képletben

R¹ és R² jelentése azonos az (la) képletnél meghatározottakkal, és a két R¹ vagy R² jelentése egymástól független.

(Elsőbbsége: 1991. 10.21.)

4. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzaljellemezve, hogy az (A) reagens legalább egy hidroxil-, karboxilvagy szulfocsoportot tartalmazó, legalább egy olyan (1), (2) vagy (3) általános képletű vegyületek körébe tartozó (la), (2a) vagy (3a) általános képletű vegyület, ahol az (la) általános képletben

R¹ jelentése hidrogén- vagy klóratom, amino-, nitro-, hidroxil-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino-, karboxil-, szulfo- vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, és

R² jelentése hidrogénatom; amino-, hidroxil-, metil-, karboxil- vagy szulfocsoport;

a (2a) általános képletben

R¹ jelentése hidrogén- vagy klóratom, amino-, nitro-, hidroxil-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino- vagy 1-3 szénatomos alkil- R² csoport, jelentése azonos az (1 a) képletnél megadot- és két R¹ takkal, vagy R² jelentése egymástól független; a (3 a) általános képletben R¹ és R² jelentése megegyezik a (2a) képletnél meg- R³ adottakkal, jelentése karboxil-, karboxi-metil-, karboxi- a értéke -etil- vagy szulfocsoport, 1 vagy 2, b értéke 1, és c értéke 0 vagy 1.

(Elsőbbsége: 1991. 12. 27.)

5. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (A) reagens legalább egy olyan (1) vagy (3) általános képletű vegyületek körébe tartozó (lb), (3b) vagy (3 c) általános képletű vegyület, ahol az (lb) általános képletben

R¹ jelentése azonos az (la) képletnél megadottakkal,

R² jelentése karboxil- vagy szulfocsoport, d értéke 0-3, e értéke 1-4, és d+e értéke 4; a (3 b) általános képletben

R¹ jelentése azonos az (la) képletnél megadottakkal,

R³ jelentése karboxil- vagy szulfocsoport;

a (3 c) általános képletben

R¹ és R³ jelentése megegyezik a (3b) képletnél megadottakkal, c értéke 1-3, f értéke 0-2, és c+f értéke 3.

(Elsőbbsége: 1992. 06. 11.)
6. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (A) reagens legalább egy (A-l) legalább egy hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoportot tartalmazó, olyan (1), (2) vagy (3) általános képletű vegyület, ahol az (1) általános képletben m értéke 1-5 egész szám;

R¹ jelentése hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoport; és abban az esetben, ha két vagy több R¹van jelen, ezek jelentése egymástól független; és

R² jelentése hidrogén- vagy klóratom, amino-, nitro-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino-csoport vagy 1-3 szénatomos alkilcso31

HU 214 361 Β port, és ha két vagy több R² van jelen, ezek jelentése egymástól független;

a (2) általános képletben m értéke, és

R¹ és R² jelentése azonos az (1) képletnél meghatározottakkal, és ha két vagy több R¹ vagy R² van jelen, ezek jelentése egymástól független; és n értéke 1-5 egész szám; és a (3) általános képletben p értéke 0-4 egész szám;

q értéke 0-3 egész szám; azzal a feltétellel, hogy p és q értéke egyidejűleg nem lehet 0;

R² jelentése azonos az (1) képletnél meghatározottakkal, és ha két vagy több R² van jelen, ezek jelentése egymástól független,

R³ jelentése hidroxil-, karboxil-, karboxi-metil-, karboxi-etil- vagy szulfocsoport, és ha két vagy több R³ van jelen, ezek jelentése egymástól független; vagy (A-2) hidroxil-, karboxil- és szulfocsoportot nem tartalmazó, olyan (4), (5) vagy (6) általános képletű vegyület, amelyben az R₂ jelentése egymástól függetlenül azonos az (1) képletnél meghatározottakkal.

(Elsőbbsége: 1992. 10. 21.)
7. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (A) reagens legalább egy olyan aromás aminvegyület, amely hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoporttal helyettesített. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
8. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (A) reagens legalább egy hidroxil-, karboxil- vagy szulfocsoporttal helyettesített aromás aminvegyületet és legalább egy hidroxil-, karboxilvagy szulfocsoporttól mentes aromás aminvegyületet tartalmazó reagenselegy. (Elsőbbsége: 1991. 12. 27.)
9. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (B) reagens legalább egy olyan (7) vagy (8) általános képletű vegyület, ahol R⁴ és R⁵jelentése azonos R¹ és R² jelentésével. (Elsőbbsége:

1991. 10. 21.)
10. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (B) reagens legalább egy olyan (7), (8), (9) vagy (10) általános képletű vegyületet, ahol a (7) általános képletben

R⁴ jelentése hidrogén-, klór- vagy brómatom vagy amino-, hidroxil-, nitro-, metil-karbonil-, metoxi-, dimetil-amino- vagy 1—3 szénatomos alkilcsoport; és

R⁵ jelentése hidrogénatom, amino-, hidroxil-, karboxil-, metil- vagy szulfocsoport;

a (8) általános képletben

R⁴ és R⁵ jelentése azonos a (7) képletnél meghatározottakkal;

a (9) általános képletben

R⁴ és R⁵ jelentése azonos a (7) képletnél meghatározottakkal, és

R⁶ jelentése hidrogén-, klór- vagy brómatom, hidroxil-, metil-, metil-karbonil-, metoxi-, karboxil- és szulfocsoport; és a (10) általános képletben

R⁴ és R⁵ jelentése azonos a (7) képletnél meghatározottakkal.

(Elsőbbsége: 1991. 12.27.)
11. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a kondenzációs terméket úgy állítjuk elő, hogy az (A) és (B) reagensek kondenzációs reakcióját először iniciáljuk, majd a kondenzációs reakcióelegyhez egy (C) reakciógátló készítményt adunk. (Elsőbbsége:

1991. 12.27.)
12. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (C) reakciógátló készítményként egy szervetlen redukálószert alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1992. 02. 24.)
13. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (C) reakciógátló készítményként egy aromás hidroxilvegyületet alkalmazunk. (Elsőbbsége:

1991. 12.27.)
14. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (C) reakciógátló készítményként egy aromás hidroxil-vegyület-bázisú kondenzátumot alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1991. 12. 27.)
15. A 11. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (C) reakciógátló készítményt akkor adjuk a reakcióelegyhez, amikor az (A) és (B) reagensek kondenzációs konverziója 50-99 tömeg%. (Elsőbbsége:

1992. 10.21.)
16. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (A) és (B) reagensek kondenzációs termékét 0,001-5 tömeg%-ban tartalmazza. (Elsőbbsége:

1992. 10.21.)
17. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még (D) egy polimer vegyületet; és/vagy (E) legalább egy kolloid szilícium-oxidot vagy alkálifém-szilikátot is. (Elsőbbsége: 1991. 12.27.)
18. A 17. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a (D) és az (E) komponenst az (A) és (B) reagensek kondenzációs termékének tömegére számítva 0,01-5 tömegrész mennyiségben tartalmazza. (Elsőbbsége: 1992. 10.21.)
19. Polimerizációs edény etilénszerű kettős kötést tartalmazó monomer polimerizálásához, azzal jellemezve, hogy az edény felülete valamely, az 1. igénypont szerinti készítménnyel van bevonva és megszárítva. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
20. A 19. igénypont szerinti polimerizációs edény, azzal jellemezve, hogy a bevonat az edény belső falán kívül a monomerrel érintkező egyéb felületein is ki van alakítva. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
21. A 19. igénypont szerinti polimerizációs edény, azzal jellemezve, hogy bevonatot tartalmaz olyan felületen is, ahol az el nem reagált monomerek érintkezésbe kerülnek az el nem reagált monomerek visszanyerésére szolgáló rendszerrel. (Elsőbbsége: 1991. 10.21.)
22. A 19. igénypont szerinti polimerizációs edény, azzal jellemezve, hogy a bevonat tömege 0,05-2 g/m². (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
23. A 19. igénypont szerinti polimerizációs edény, azzal jellemezve, hogy a bevonat tömege 0,001-2 g/m². (Elsőbbsége: 1991. 12. 27.)

HU 214 361 Β
24. A 19. igénypont szerinti polimerizációs edény, azzal jellemezve, hogy a bevonat tömege 0,001-5 g/m². (Elsőbbsége: 1992. 10. 21.)
25. Eljárás etilénszerű telítetlen kettős kötést tartalmazó monomerek polimerizálására, azzal jellemezve, hogy a polimerizálást valamely, a 19. igénypont szerinti polimerizációs edényben hajtjuk végre. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
26. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizálást szuszpenziós polimerizálással, emulziós polimerizálással, oldat polimerizálással, tömb polimerizálással vagy gázfázisú polimerizálással végezzük. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)
27. A 25. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, 5 hogy monomerként vinil-észtereket; vinil-halogenideket; vinilidén-halogenideket; akrilsavat, metakrilsavat, valamint ezek észtereit és sóit; dién monomereket; szűrőit; akrilnitrilt; alfa-metil-sztirolt és vinil-étereket alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1991. 10. 21.)