HU213335B - Safety belt retaining device for vehicles - Google Patents
Safety belt retaining device for vehicles Download PDFInfo
- Publication number
- HU213335B HU213335B HU9300371A HU9300371A HU213335B HU 213335 B HU213335 B HU 213335B HU 9300371 A HU9300371 A HU 9300371A HU 9300371 A HU9300371 A HU 9300371A HU 213335 B HU213335 B HU 213335B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- strap
- clamping
- belt
- load
- sliding
- Prior art date
Links
Classifications
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B60—VEHICLES IN GENERAL
- B60R—VEHICLES, VEHICLE FITTINGS, OR VEHICLE PARTS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- B60R22/00—Safety belts or body harnesses in vehicles
- B60R22/34—Belt retractors, e.g. reels
- B60R22/341—Belt retractors, e.g. reels comprising energy-absorbing means
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B60—VEHICLES IN GENERAL
- B60R—VEHICLES, VEHICLE FITTINGS, OR VEHICLE PARTS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- B60R22/00—Safety belts or body harnesses in vehicles
- B60R22/34—Belt retractors, e.g. reels
- B60R22/36—Belt retractors, e.g. reels self-locking in an emergency
- B60R22/42—Belt retractors, e.g. reels self-locking in an emergency having means for acting directly upon the belt, e.g. by clamping or friction
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- Automotive Seat Belt Assembly (AREA)
- Clamps And Clips (AREA)
- Emergency Lowering Means (AREA)
- Devices For Conveying Motion By Means Of Endless Flexible Members (AREA)
Description
A találmány tárgya biztonságiöv-visszatartó szerkezet járművekhez, amelynek heveder-feltekercselő eszköze, valamint ezután elrendezett hevederszoritó szerkezete van, ahol a hevederszorító szerkezet a heveder két oldalán egymással szemben fekvőén elrendezett két szorítóékkel van ellátva, amelyek a hevedertől elfordított oldalukon csúszófelületekkel házhoz rögzített támasztófelületeknek támaszkodnak, és amelyek egymással szemben fekvő szorítófelületeikkel együtt a jármű és/vagy a heveder mozgására érzékenyen nyugalmi helyzetből a heveder lehúzási irányában a hevederen való felfekvési szorítóhelyzetbe mozgathatóan vannak elrendezve.
Az ilyen jellegű, például a DE OS 33 30 938 lajstromszámú közrebocsátási iratból ismert szerkezet esetén a hevederszorító szerkezetnek az a feladata, hogy a heveder-feltekercselő eszköznek a jármű mozgásának vagy heveder mozgásának hatására történő reteszelése esetén a filmtekercshatást kiküszöbölje vagy legalábbis csökkentse, amely a hagyományos heveder-feltekercselő eszköz esetén ahhoz vezetett, hogy a hevederesévé blokkolását követően a hevedertekercs megfeszítése révén néhány centiméter hevederszalag még lehúzásra került. Ezenkívül a hevederszorító szerkezet a hevederfeltekercselő eszközt tehermentesíti, úgyhogy az kisebb mechanikus igénybevételhez méretezhetővé válik. A hevederszorító szerkezeteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy a heveder mozgásirányába mutató irányban viszonylag kis hosszirányú megnyúlásuk révén meglehetősen nagy, a hevederre kifejtett erőt vegyenek fel. Ezért a heveder a jármű ütközése esetén a szorítószerkezet támadásának tartományában rendkívül nagy terhelésnek van kitéve normál járműüzemben is igénybe van véve a heveder a hevederszorító szerkezet által. A hevederszorító szerkezet működésbe lépési küszöbét igyekeznek kis értéken tartani, hogy a hevederszorító szerkezet a jármű ütközése esetén minél gyorsabban működésbe lépjen. Kis értéken tartott működésbe lépési küszöb esetén viszont a heveder normál üzemben is gyakran és általában ugyanazon a helyen igénybe van véve a hevederszorító szerkezet által és így viszonylag rövid idő alatt a biztonság szempontjából hátrányosan megsérülhet.
Az ismert kialakítású, a heveder mindkét oldalán elrendezett szorítóékkel ellátott hevederszorító szerkezet alkalmas arra, hogy az említett igénybevételeket csökkentse, mivel a szorítóékek egymással szinkronban mozognak és így köztük a hevedert igénybe vevő viszonylagos mozgás nem valósul meg, tehát a heveder mindkét oldalról szimmetrikusan van megterhelve. A gyakorlati alkalmazás során tapasztalható, hogy a heveder mégis elszakadt olyan igénybevételeknél, amelyek lényegesen a heveder statikus szakítószilárdsága alatt vannak.
A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy az ismert biztonságiöv-visszatartó szerkezet dinamikus terhelhetőségét tovább növeljük.
A feladat megoldására járművekhez olyan biztonságiöv-visszatartó szerkezetet hoztunk létre, amelynél a találmány szerint csúszófelületek tartóeszköz által a támasztófelületekhez képest ferde helyzetben, a szorítófelületek pedig a hevederrel párhuzamosan vannak tartva, ahol a tartóeszköz a csúszófelületeknek a támasztófelületekkel való felületi érintkezését lehetővé tévőén és szorítófelületek között a heveder lehúzási iránya felé nyitott, hozzávetőlegesen l°-os szög kialakulását biztosítóan terhelés alatt hatástalanná váló tartóeszköz.
A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, hogy az ismert hevederszorító szerkezet esetén a heveder húzó igénybevétele a szorítóékek élein nem egyenletes, a gyakorlatban való alkalmazás során a heveder leginkább a szorítóékeknek a heveder lehúzási irányában elhelyezkedő élein szakad el. Ez arra vezethető vissza, hogy ebben a tartományban a hevederre nemcsak maximális húzóerők, hanem keresztirányú erők is hatnak.
A szorítófelületek nyugalmi helyzetben hozzávetőlegesen párhuzamosan helyezkednek el a heveder lehúzási irányával. A hevederrel való soron következő érintkezés esetén a szorítófelületek első fázisban egymással és a hevederrel párhuzamosan helyezkednek el úgy, hogy a hevedernek a gyenge, de viszonylag gyakori kezdeti súrlódási igénybevételei a hevederszorító szerkezet működésbe lépése esetén lehetőleg nagy felületen oszlanak el és a szorítóékek vonatkozásában kiváló menesztési hatás érhető el.
A találmány szerinti megoldásnál a szorítóékeknek az előnyösen súrlódásfokozó szerkezetű szorítófelületei a hevederfeltekercselő eszköz felé mutató oldalukon erősebben nyúlnak a hevederanyagba, mint a másik oldalon. Az utóbbi, húzó igénybevételnek különösen erősen kitett oldalon a szorítófelületek közötti szög alkalmas megválasztása esetén a hevederre keresztirányú erők egyáltalán nem vagy csak kismértékben hatnak. így tehát az említett okok miatti elszakadásra való hajlamot kiküszöböltük. A további hevedermozgás során a szorítóékek között fellépő keresztirányú erők a heveder-feltekercselő eszköz irányában folyamatosan nőnek, ez viszont nem hat hátrányosan, mivel ezzel egyidejűleg a húzó igénybevétel csökken. A heveder kétoldali szimmetrikus keresztirányú terhelése miatt - amely ugyanolyan mértékben növekszik, mint ahogy a húzó igénybevétel csökken - a heveder-feltekercselő eszköz dinamikus szakítószilárdságának lényeges növelése érhető el.
A találmány szerinti szerkezetnek egy előnyös kiviteli alakja esetén a hevederrel szemben a szorítófelületek említett l°-os szöge csupán nagy terhelések esetén, például a jármű ütközése során keletkezik. Ennek érdekében előnyös, ha a csúszófelületen és/vagy támasztófelületen a heveder lehúzási irányára merőlegesen, előre meghatározott terhelés hatására képlékenyen deformálódó és/vagy előre meghatározott terhelés hatására lenyíródó és ezáltal a csúszófelületeknek a támasztófelületeken való felületi felfekvését biztosító borda van elrendezve.
A csúszófelületek felületi felfekvésének biztosítása érdekében a borda szerkezetileg egyszerű módon úgy távolítható el, hogy a bordával ellátott csúszófelületen, illetve támasztófelületen a borda mellett a bordát terhelés alatti kitérése esetén befogadó horony van kialakítva.
HU 213 335 Β
Előnyös az olyan kiviteli példa is, amelynél a borda nem sérül meg. Ebben az esetben a csúszófelületen és/vagy támasztófelületen a heveder lehúzási irányára merőleges borda van elrendezve, míg a szemben lévő támasztófelületen, illetve csúszófelületen bemélyedés van oly módon elrendezve és kiképezve, hogy a szorítóhelyzet megközelítése esetén a borda a bemélyedésbe belemerülően, a csúszófelületek pedig felületileg a támasztófelületeken felfekvően vannak elrendezve.
A borda helyett a támasztófelületen és/vagy csúszófelületen kiképzett vályúban rugó rendezhető el, amely meghatározott terhelés hatására rugalmasan deformálódik és ezáltal lehetővé teszi, hogy a csúszófelületek a támasztófelületeken felületileg felfeküdjenek. Azon időpontot, amikor a szorítófelületek és a heveder közötti szög a kívánt értéket eléri, a rugóerő segítségével egyszerű módon beállíthatjuk.
Előnyös, ha a csúszófelületek egymással hozzávetőlegesen 27°-os szöget bezáróan vannak elrendezve.
Előnyös továbbá, ha a támasztófelületek és/vagy a csúszófelületek csúszóbevonattal vannak ellátva.
Célszerű, ha a szorítóékek szorítófelületei súrlódást fokozó szerkezettel vannak kialakítva, ahol a súrlódást fokozó szerkezet a hevedert kímélő módon a hevederanyaghoz van illesztve.
Különösen előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél a jármű és/vagy heveder mozgására érzékenyen reteszelhető heveder-feltekercselö eszköz és a hevederszorító szerkezet a hevederre kifejtett erőnek egy előre meghatározott értéken való túllépése esetén képlékeny deformáció révén rugalmas, a hevederszorító szerkezetnek a heveder-feltekercselö eszköztől való korlátozott eltávolodását lehetővé tevő összekötő eszközökön keresztül egymással össze van kötve.
A hevederszorító szerkezetnek a heveder-feltekercselő eszköztől való eltávolodását és az összekötő eszközök ezzel egyidejűleg történő képlékeny deformálódását arra hasznosítjuk, hogy a hevederrendszerben a terhelési csúcsokat leépítsük amikor is a szerkezet viszonylag kismértékű meghosszabbodása nemcsak nem hátrányos, hanem kifejezetten előnyös. Az összekötőeszközök képlékeny deformálódása során blokkolt hevedercsévére húzóerők hatnak, amelyek meghaladják azon erőket, amelyeknek felvételéhez a hevederszorító szerkezet maximálisan meg van méretezve. A visszatartó szerkezetre való erőátvitel így tehát különösen egyenletes a heveder mentén. A hevederesévé és annak ágyazása és a hevederszorító szerkezet lényegesen gyengébbre lehetnek méretezve, mint a hagyományos megoldásoknál, és így kisebb súllyal és költségekkel állíthatók elő. A hevederesévé és a hevederszorító szerkezet modulszerűen építhető fel, így a biztonságiövvisszatartó szerkezettel szemben támasztott, különböző követelményeknek megfelelően állíthatók össze.
Előnyös továbbá, ha a heveder-feltekercselö eszköz és a hevederszorító szerkezet terheléshordozó házai deformálható bordákon keresztül vannak egymással összekötve.
Célszerű, ha a deformálható bordák ívesen vannak kiképezve és az egymással szomszédos házvégekhez vannak csatlakoztatva.
Célszerű továbbá, ha a deformálható bordák csúcspontjai egyesítve vannak és egyesítésük tartományában kényszertörési helyet képezően vannak kialakítva.
Előnyös, ha a heveder-feltekercselö eszköz terheléshordozó háza legalább egy, hevederszerű nyúlvánnyal van ellátva, amelyen a hevederszorító szerkezet terheléshordozó háza a heveder lehúzási irányában eltolhatóan van ágyazva és amely legalább egy, a heveder lehúzási irányára merőleges deformálható bordával van ellátva, ahol a hevederszorító szerkezet terheléshordozó háza legalább egy toldattal van ellátva, amelyen keresztül a hevederszorító szerkezet terheléshordozó háza a heveder lehúzási irányával szemben a bordának támaszkodik.
Előnyös még, ha több, ívesen kialakított borda amelyeknek csúcspontja a toldat felé mutatóan van elrendezve - egymással párhuzamosan és egymástól meghatározott távolságban van elrendezve.
A találmányt az alábbiakban előnyös kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az
1. ábra kettős szorítóéket tartalmazó, utánkapcsolt hevederszorító szerkezettel ellátott heveder-feltekercselő eszköz egy előnyös kiviteli példájának oldalnézete, részben metszetben, a
2. ábra az 1. ábra II-II vonala mentén vett metszet, a
3. ábra az 1. ábra szerinti, kettős szorítóéket tartalmazó hevederszorító szerkezet vázlatos metszeti képe, a
4. ábra a 3. ábra szerinti hevederszorító szerkezet vázlatos részletrajzának metszete, az
5. és 6. ábrák a hevederszorító szerkezet további kiviteli alakjainak metszete, vázlatos részletkép alakjában, a
7. ábra a heveder-feltekercselö eszköz és az azzal képlékenyen deformálható összekötő eszközökön keresztül összekötött hevederszorító szerkezet perspektivikus nézete nagy terhelés fellépése előtti állapotban, a
8. ábra a 4. ábrán bemutatott szerkezet nézete nagy terhelés fellépése után, a
9. ábra az 1. és 2., illetve 4. és 5. ábra szerinti szerkezet esetén a hevederen fellépő elvi erőgörbe a heveder nyúlásának függvényében, míg a
10-14. ábrákon az összekötő eszközök további kiviteli alakjai láthatók.
Az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli példán látható, hogy önmagában ismert 10 heveder-feltekercselö eszköz 14,16 bordákon keresztül 12 hevederszorító szerkezettel van összekapcsolva.
A 10 heveder-feltekercselö eszköz U alakú 18 házzal van ellátva, amelynek szárában 20 hevederesévé van sugárirányban rugalmasan ágyazva. A 20 hevedercsévére 22 heveder van részben feltekercselve, amely (az ábrákon nem szerepel) központosán a 12 hevederszorító szerkezeten keresztül van vezetve. A 20 heveder csövéhez oldalsó reteszelő 24 fogaskerekek vannak hozzáalakítva, amelyek a 20 hevederesévé kitérése esetén reteszelő 26 fogazatokkal működnek együtt, amelyek a 18 ház szárainak nyílásaiban vannak elrendezve. A 24 fogaskerekek egyikén ezenkívül csillagalakban fogazott 28 ve3
HU 213 335 Β zérlőtárcsa van elforgathatóan ágyazva. Ezen 28 vezérlőtárcsa ismert módon 30 reteszelő kilincset vezérel, részben a 24 fogaskerekekbe bekapcsolódóan, amennyiben járműérzékeny gömb alakú 32 érzékelő a jármű fékezéseinek hatására vagy részletesebben nem ábrázolt, tehetetlenségi 34 érzékelő a heveder lehúzásának hatására működésbe lép. További hevederlehúzás esetén a reteszelő 24 fogaskerekek a reteszelő 26 fogazatokba kapcsolódnak bele úgy, hogy a 20 hevedercsévét a hevederlehúzási irányba történő elfordulással szemben blokkolják. A 28 vezérlőtárcsa a 30 reteszelő kilincs működtetésével egyidejűleg egy, a 18 házon ágyazott 36 terelőkart a 12 hevederszorító szerkezet irányába kitérít.
A 12 hevederszorító szerkezet felépítését részletesebben a 3. ábra alapján ismertetjük. A 22 hevederszorító 40 házzal van körülvéve, amely belső oldalán a 22 heveder síkjához képest tükörszimmetrikusan elhelyezkedő és a 22 heveder lehúzást G irányában szöget bezáróan egymást megközelítő két 42, 44 támasztófelülettel van ellátva. A 42, illetőleg 44 támasztófelületek és a 22 heveder között egy-egy 46, illetve 48 szorítóék van elrendezve. A két 46,48 szorítóék a 22 heveder síkjához képest tükörszimmetrikusan van kiképezve. A biztonságiöv-visszatartó szerkezet nyugalmi állapotában az ábrán nem szereplő rugók arról gondoskodnak, hogy a 46,48 szorítóékek és a 22 heveder között megfelelő távolság legyen, ahol a 46, 48 szorítóékeknek a 22 heveder felé mutató 50, 52 szorítófelületei egymással és a heveder lehúzást G irányával párhuzamosan helyezkednek el. Az 50, 52 szorítófelületek súrlódásfokozó szerkezetűek, éspedig előnyösen fogakkal vannak ellátva, amelyeknek fogosztása a 22 heveder szerkezetéhez és nyúlási tulajdonságához illesztve van kialakítva, hogy a 22 hevederbe megbízható és ennek ellenére anyagkímélő kapcsolódást biztosítsunk. A 46,48 szorítóékeknek a 22 hevedertől elfordított hátsó oldalai 54,56 csúszófelületként vannak kialakítva, amelyek a szorító 40 ház egy-egy 42,44 támasztófelületén csúsznak, amikor a 46, 48 szorítóékeket a 36 terelőkar segítségével a heveder lehúzást G irányába mozgatjuk. Ennek során az 50, 52 szorítófelületeken kiképzett fogak a heveder anyagába hatolnak. A 42, 44 támasztófelületek és az 54, 56 csúszófelületek, valamint az heveder lehúzást G irány közötti szögek úgy vannak megválasztva, hogy minden egyes, soron következő hevederlehúzás a 46,48 szorítóékek önműködő beékelődéséhez vezet úgy, hogy a 22 heveder a 12 hevederszorító szerkezettel szemben rögzítve van. A 42, 44 támasztófelületek, illetve az 54, 56 csúszófelületek csúszóbevonattal láthatók el, amely a 46, 48 szorítóékek könnyű mozgatását biztosítják.
A 22 hevederre ható húzóerőknek a 12 hevederszorító szerkezetre való állandó átvitele érdekében azon szög, amelyet a két 54, 56 csúszófelület egymással bezár, amikor 50, 52 szorítófelületei a 22 heveder felületével párhuzamosak, kismértékben kisebb, mint az a szög, amelyet a 42, 44 támasztófelületek bezárnak. A kiviteli példa esetén az 54 és 56 csúszófelületek közötti szög hozzávetőlegesen 27°-os, míg a 42,44 támasztófelületek közötti szög hozzávetőlegesen 26°-os, amennyiben az 50, 52 szorítófelületek nyugalmi állapotban a 22 hevederrel párhuzamosak. így tehát egy-egy 42, illetve 44 csúszófelület és a hozzátársított 54, illetve 56 támasztófelület között a különbségi szög van, amelynek értéke hozzávetőlegesen 0,5°. A 12 hevederszorító szerkezet aktiválása esetén az 50, 52 szorítófelületeknek a 10 heveder-feltekercselő eszközzel szomszédos részei mélyebben hatolnak be a hevederanyagba, mint a heveder lehúzást G irányában elhelyezkedő részei. A nyomás és ezáltal a 22 heveder és a 12 hevederszorító szerkezet között történő erőátvitel, így tehát a 22 hevederlehúzási G irányában folyamatosan csökken. Ideális esetben az a különbségi szöget a hevederanyag vastagságához és nyúlásához, valamint a 12 hevederszorító szerkezet méretéhez igazodóan oly módon választjuk meg, hogy az 50, 52 szorítófelületeknek a heveder lehúzást G irányában fekvő végein semmilyen vagy csupán viszonylag kismértékű erőátvitel valósuljon meg a 22 heveder és a 12 hevederszorító szerkezet között. Ezáltal ebben a tartományban a 22 heveder gyakorlatilag nincs keresztirányú igénybevételeknek kitéve, amelyek a hagyományos hevederszorító szerkezetek esetén a hevedernek ezen a helyen ható legnagyobb húzóigénybevétele miatt a heveder szakadási hajlamát erősítik.
A 46,48 szorítóékek szimmetrikus kiképzése miatt a 12 hevederszorító szerkezet terhelésekor köztük viszonylagos, a 22 heveder terjeszkedési irányába való mozgás nem jön létre, ami szintén előnyös hatással van a 22 heveder terhelhetőségére. Annak érdekében, hogy normál üzemben—amikor a 46,48 szorítóékek többé-kevésbé gyakran működésbe lépnek és ennek során a 22 hevederen felfekvésre kerülnek - se lépjen fel az üzembiztonságot befolyásoló kopás, a 46,48 szorítóéket előnyösen együttesen működtetjük (vezetjük). Mivel az 50, 52 szorítófelületek, mielőtt a 22 hevederrel érintkezésbe lépnének, azzal párhuzamosak, a 22 heveder lehúzási G irányában meneszti a 46,48 szorítóékeket, amikor további hevederlehúzás történik. A 46,48 szorítóékek működtetése érdekében a 36 terelőkar megfelelően lehet kiképezve, vagy pedig a 46, 48 szorítóékek a rajzon nem ábrázolt módon alakzáróan egymással köthetők össze, például a heveder oldalán túlnyúló vezetőelemek segítségével úgy, hogy a 46, 48 szorítóékek mindig együtt a heveder lehúzási G irányába mozogjanak.
Ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy az 50, 52 szorítófelületek nyugalmi állapotban a 22 hevederrel párhuzamosak legyenek és különösen nagy terhelések esetén, például a jármű ütközése esetén az 54, 56 csúszófelületek a 42,44 támasztófelületeken felületileg felfeküdjenek, a 42, 44 támasztófelületeken egy-egy 402, 404 borda, valamint 406,408 horony van kiképezve. Ez a kialakítás a 4. ábrán jól látható, ahol a jobb áttekinthetőség kedvéért a szorító 40 háznak csak a felét mutattuk be.
Kismértékű terhelések esetén az 56 csúszófelületet a 404 bordán vezetjük és így az 50,52 szorítófelületeket a 22 hevederrel párhuzamos helyzetben tartjuk. Az 52 szorítófelület a 12 hevederszorító szerkezet működtetésekor teljes felülettel támaszkodik a 22 hevederen úgy, hogy azt a teljes 52 szorítófelület egyenletesen megterheli. Ugyanez érvényes a 46 szorítóékre és a 402 bordára is.
HU 213 335 Β
Például járműütközéskor, amelynek során nagy terhelések lépnek fel, a 48 szorítóék első lépésben a heveder lehúzási G irányában a 22 hevedert közelíti meg úgy, hogy az 52 szorítófelület a 22 hevederen fekszik fel. Növekvő terheléssel a 48 szorítóék a 404 bordát képlékenyen deformálj a és a szomszédos 408 horonyba nyomja. Ebben az esetben az 56 csúszófelület felületileg a 44 támasztófelületen fekszik fel és a hevederlehúzási G irányban nyitott hegyesszög képződik az 52 szorítófelület és a 22 heveder között. Hasonló folyamat játszódik le a 46 szorítóék vonatkozásában, amely a 402 bordát képlékeny deformálás mellett a 406 horonyba nyomja.
A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli példa helyett választhatóan az 5. és 6. ábrákon bemutatott kiviteli példákat is alkalmazhatjuk.
Az 5. ábra szerint a 48 szorítóékben az 56 csúszófelületen 410 borda van kiképezve, így a 48 szorítóék a 410 bordán keresztül a szorító 40 háznak támaszkodik. A szorító 40 házban a 44 támasztófelületen 412 bemélyedés van kialakítva. A 412 bemélyedés lejtősen van kiképezve és a 410 bordához képest távköznyire van elrendezve. A távolság és a lejtős kialakítás úgy van megválasztva, hogy - amikor az 52 szorítófelület a 22 hevederen felfekszik - a 410 borda a 22 heveder összenyomásával a 412 bemélyedésbe merül. Az előbbiekben ismertetett kialakításnak megfelelő kialakítással vannak kiképezve a 46 szorítóék és a 42 támasztófelület is, amelyeket az egyszerűség kedvéért itt nem mutattunk be. A fentiekben ismertetett kiviteli alak lehetővé teszi, hogy a 410 borda nagy terhelések esetén se sérüljön meg.
Egy másik, a 6. ábrán bemutatott kiviteli alak a 46,48 szorítóékek és a 22 heveder közötti szög változtatása érdekében 416 vályúban elrendezett 414 rugóval van ellátva. A 416 vályú a szorító 40 ház 44 támasztófelületén van kiképezve és a 414 rugó a 48 szorítóék 56 csúszófelületén fekszik fel. A 414 rugó úgy van méretezve, hogy előre meghatározott terhelés túllépése esetén a 48 szorítóék azt benyomja a 416 vályúba. Ebben az esetben az 56 csúszófelület felületileg a 44 támasztófelületen fekszik fel, ha a 414 rugó teljes mértékben a 48 szorítóék által a 416 vályúba van benyomva. A 414 rugó és a 416 vályú megfelelő elrendezésével és kiképzésével a másik 46 szorítóék is el van látva úgyhogy a két 46,48 szorítóék szinkronmozgását biztosítsuk.
A fentiekben leírt 12 hevederszorító szerkezetekkel elvégzett kísérletek olyan eredménnyel jártak, hogy a hevederanyagtól függően hozzávetőlegesen 24 kN-os statikus szakítószilárdság esetén 20 kN-ig terjedő dinamikus szakítószilárdságot értünk el. Bebizonyosodott, hogy a dinamikus szakítószilárdság lényegesen közelebb állt az elvileg maximálisan elvárható statikus szakítószilárdsághoz, mint az eddig ismert szorítószerkezeteknél. Ezenkívül a 12 hevederszorító szerkezet olajjal, zsírral, üregvédelmi és más anyagokkal való szennyeződésekkel szemben nem mutatkozott érzékenynek, mivel az ilyen anyagok jelenléte a szakítószilárdságot nem csökkentette és ezenkívül a terhelés alatti hevederkihúzást sem növelte.
A fentiekben ismertetett 12 hevederszorító szerkezetek tehát megbízhatóan szilárdan és egyben kimélően befogják a 22 hevedert. Az ilyen felépítésű 12 hevederszorító szerkezet kis súllyal és kis költséggel történő előállítására számos lehetőség kínálkozik, amelyek közül csak néhányat említünk: a 46,48 szorítóék műanyagból, könnyűfém-présöntéssel vagy üreges fémszelvényekből állítható elő. Az előnyösen acélból vagy színtereit anyagból álló szorító 40 ház Al- vagy Zn-présöntéssel is előállítható, az 1. ábrán látható 58 bordák a szorító 40 ház merevítésére szolgálnak.
A 2. ábrán csupán részben látható, a 10 heveder-feltekercselő eszközt és a 12 hevederszorító szerkezetet egymással összekötő 14, 16 bordák kialakítását és funkcióját az alábbiakban a 7. és 8. ábra alapján ismertetjük. Az ezeken az ábrákon bemutatott kiviteli alak esetén a 10 heveder-feltekercselő eszköz 18 háza ívalakú 60 bordán keresztül a 12 heveder-feltekercselő eszköz 64 házának ellentétes íveltséggel kialakított 62 bordájával van összekötve. A 60, 62 bordák csúcspontjukban egybeolvadnak és szabad végükön a hozzátartozó 18, 64 házra vannak csatlakoztatva. Az ívalakú 60, 62 bordák szélessége a 60, 62 bordák csúcspontjainál a legkisebb, hogy ott kényszertörési hely keletkezzen. Előre meghatározott érték elérésekor - amely érték eléréséig a 22 heveder blokkolása kizárólagosan a 12 hevederszorító szerkezet hatására történik - kezdődik a 60, 62 bordák képlékeny deformálása. Ennek során a 18, 64 házak egymástól eltávolodnak. Egy meghatározott terhelési érték elérésekor a 60, 62 bordák egyesítési pontjukon csúcspontjuk tartományában szétszakadnak, a megmaradó bordaszakaszok megnyúlnak, míg a 8. ábrán bemutatott állapotot el nem érik. A két 18,64 ház egymástól való eltávolodására jellemző D szakasz elegendő ahhoz, hogy a 20 hevederesévé reteszelő 24 fogaskerekei a házhoz rögzített reteszelő 26 fogazatokkal kapcsolódásba kerüljenek.
Az 1. és 2. ábra szerinti 14, 16 bordák megnövelt terhelés esetén elvileg ugyanúgy deformálódnak, mint a
7. és 8. ábrák alapján ismertetett kiviteli példa esetén. A különbség abban van, hogy a 14, 16 bordák a 10 heveder-feltekercselő eszköz 18 házának toldalékait képező szögdarabok, amelyek a 12 hevederszorító szerkezettel például 66 szegecsen keresztül össze vannak kötve. A két 14,16 borda ennél a kiviteli alaknál nem kényszertörési helyen keresztül van egymással összekötve, mivel azok viszonylag szélesek és így eleve merevebbek.
A 14,16, illetve 60,62 bordák képlékeny deformálása során munkavégzés valósul meg, tehát energia abszorbeálódik, aminek következtében kívánt módon a biztonsági övszerkezetben a terheléscsúcsok csökkennek. Az energia-abszorpció a 9. ábrán megjelölt D szakaszon belül valósul meg, ahol S a teljes hevedermegnyúlást jelöli, beleértve a szerkezet házdeformálását is. A 9. ábrán látható függvény mutatja a 22 hevederre ható F erőt S hevedermegnyúlás függvényében az 1. és 2. vagy 7. és
8. ábrák szerinti kiviteli példák esetén. Szaggatott vonallal szemléltetjük a lényegesen meredekebb erőfüggvényt rögzített hevederszorító szerkezet esetén.
Az energia-abszorpcióhoz hasznosított D szakasz mérete 50 mm-ig terjedhet és előnyösen úgy van megválasztva, hogy a 12 hevederszorító szerkezet terhelése ne
HU 213 335 Β haladjon meg egy immanens kritikus értéket és az ezt meghaladó erőket a 10 heveder-feltekercselő eszköz vegye át, ahol az ezen erőknek megfelelő filmtekercshatást is figyelembe kell venni. A filmtekercshatás alapján még megvalósuló hevederlehúzás viszont lényegesebben kisebb, mint a 12 hevederszorító szerkezet nélküli rendszereknél és a 9. ábra szerinti, laposabb görbéjú erőhatás esetén, akár kívánatos is, mivel további energia-abszorpció valósul meg. Az erőcsúcsok hiánya miatt lehetőség van arra is, hogy költségkímélő és könnyű szerkezeti elemeket alkalmazzunk, így például a 20 hevederesévé és/vagy az ezt tartó tengely, illetve a 46, 48 szorítóékek műanyagból készülhetnek.
A képlékenyen deformálható összekötő eszközök különböző módon alakíthatók ki. Erre vonatkozóan néhány előnyös kiviteli példát az alábbiakban ismertetünk:
A 10. ábrán felülnézetben látható 70 cséveház, egy 72 hevederszorító szerkezet és azokat összekötő, oldalt elrendezett 74, 76 bordák. A 74, 76 bordák úgy vannak kiképezve, hogy a 72 hevederszorító szerkezet és a 70 cséveház között ható, például 10-12 kN-t kitevő küszöbértéket meghaladó erő esetén leszakadnak. Ezt követően oldalirányban túlnyúló, egy résztartományban összehajtott nyúlási 78, 80 elemek képlékenyen megnyúlnak, a 70 cséveház és a 72 hevederszorító szerkezet egymástól való eltávolodását viszont csupán a saját megnyúlást mértékéig engedik meg.
All. ábrán bemutatott kiviteli példa abban különbözik a 10. ábrán bemutatottól, hogy hiányoznak a küszöbértéket meghatározó bordák és 86 cséveházon közvetlenül nyúlási 82, 84 elemek vannak elrendezve. A nyúlási 82, 84 elemek a 86 cséveházzal egydarabból készült nyúlványokként is ki lehetnek alakítva.
A 12. ábrán bemutatott kiviteli példa csupán abban különbözik a 10. ábrán bemutatottól, hogy az összehajtott nyúlási 78,80 elemek hiányoznak és a 74,76 bordák képlékenyen deformálódhatnak. A 74, 76 bordák a 12 hevederszorító szerkezetnek a 10 heveder-feltekercselő eszköztől való korlátozott eltávolodását teszik lehetővé, ha a 22 hevederre kifejtett erő egy előre meghatározott értéket túllép.
A képlékenyen deformálható összekötő eszközök vonatkozásában további kiviteli alakok a 13. és 14. ábrákon láthatók, amelyeken a jobb tájékozódás érdekében vázlatosan egy-egy, az 1. ábrán bemutatott 12 hevederszorító szerkezetnek megfelelő 90 hevederszorító szerkezet van megjelölve. A heveder-feltekercselő eszköz terheléshordozó háza csak részben látható, éspedig a 13. ábrán ezen ház hevederszerű 92 nyúlványaként. Egy vagy több ilyen jellegű 92 nyúlvány a hevederszorító szerkezet egy-egy oldala mentén helyezkedik el. Mindegyik 90 nyúlvány 94 hosszlyukakkal van ellátva, amelyekben a 90 hevederszorító szerkezet előrenyúló 96 csapok segítségével a 22 heveder lehúzási G irányában mozgathatóan van ágyazva. A 13. ábra szerinti 92 nyúlvány négy szabadon álló, a 22 heveder lehúzási G irányára merőleges 98,100, 102, 104 bordával van ellátva, amelyek anyagkihagyások révén a 92 nyúlványban vannak kiképezve. A 90 hevederszorító szerkezet terheléshordozó háza 105 toldattal van ellátva, amely a 92 nyúlványban kiképzett anyagkihagyások egyikébe nyúlik bele és a heveder lehúzási G irányában a 98 borda által meg van támasztva. A biztonságiöv-visszatartó szerkezetnek a 105 toldat irányában hajlított 98, 100, 102, 104 bordák merevsége által meghatározott küszöbértéket meghaladó terhelése esetén a 98, 100, 102, 104 bordák egymást követően képlékenyen deformálódnak, ennek során lehetővé teszik a 90 hevederszorító szerkezetnek a heveder lehúzási G irányába való energialeadás mellett történő elmozdulását.
A 13. ábrán bemutatott kiviteli alak lehetővé teszi, hogy a 90 hevederszorító szerkezet hozzávetőlegesen 30 mm-rel elmozduljon, míg a 14. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén a 90 hevederszorító szerkezet hozzávetőlegesen 10 mm-rel mozdulhat el. A 14. ábrán bemutatott kiviteli alak az előtte ismertetettétől lényegében abban különbözik, hogy a heveder-feltekercselő eszközhöz való házon lévő hevederszerű 106 nyúlvány csupán két 108,110 bordával van ellátva, amelyek egymással ellentétes irányban vannak meghajlítva. A 108 bordán, ahogy a fentiekben leírtuk, G 90 hevederszorító szerkezet 112 toldaléka támaszkodik.
A találmány szerint kialakított biztonságiöv-visszatartó szerkezet szerkezeti elemeinek előnyei különösen a hatékonyan megnövelt törésszilárdság, a könnyűszerkezetes felépítés és a modulszerű felépítés a teljes szerkezetre érvényesek, ahol a rugalmasan ágyazott hevedercsévével ellátott heveder-feltekercselő eszköz, a kettős ékkel ellátott hevederszorító szerkezet és a rugalmasan deformálható összekötő eszközök a fentiekben leírtaknak megfelelően egymással együttműködnek.
Claims (14)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Biztonságiöv-visszatartó szerkezet járművekhez, amelynek heveder-feltekercselő eszköze, valamint ezután elrendezett hevederszorító szerkezete van, ahol a hevederszorító szerkezet a heveder két oldalán egymással szemben fekvőén elrendezett két szorítóékkel van ellátva, amelyek a hevedertől elfordított oldalukon csúszófelületekkel házhoz rögzített támasztófelületeknek támaszkodnak, és amelyek egymással szemben fekvő szorítófelületeikkel együtt a jármű és/vagy a heveder mozgására érzékenyen nyugalmi helyzetből a heveder lehúzási irányában a hevederen való felfekvési szorítóhelyzetbe mozgathatóan vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy nyugalmi helyzetben a csúszófelületek (54, 56) tartóeszköz által a támasztófelületekhez (42, 44) képest ferde helyzetben, a szorítófelületek (50,52) pedig a hevederrel (22) párhuzamosan vannak tartva, ahol a tartóeszköz a csúszófelületeknek (54, 56) a támasztófelületekkel (42, 44) való felületi érintkezését lehetővé tevő és a szorítófelületek (50, 52) között a hevederlehúzási iránya (G) felé nyitott, hozzávetőlegesen l°-os szög kialakulását biztosító terhelés alatt hatástalanná váló tartóeszköz.
- 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzaljellemezve, hogy a csúszófelületen (54, 56) és/vagy támasztófelületen (42, 44) a heveder (22) lehúzási irányára (G) merő6HU 213 335 Β legesen, előre meghatározott terhelés hatására képlékenyen deformálódó és/vagy előre meghatározott terhelés hatására lenyíródó és ezáltal a csúszófelületeknek (54, 56) a támasztófelületeken (42,44) való felületi felfekvését biztosító borda (402; 404) van elrendezve.
- 3. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a bordával (402, 404) ellátott csúszófelületen (54, 56), illetve támasztófelületen (42,44) a borda (402,404) mellett a bordát (402,404) terhelés alatti kitérése esetén befogadó horony (406,408) van kialakítva.
- 4. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a csúszófelületen (54, 56) és/vagy támasztófelületen (42,44) a heveder (22) lehúzást iránya (G) merőleges borda (410) van elrendezve, míg a szemben lévő támasztófelületen (42, 44), illetve csúszófelületen (54, 56) bemélyedés (412) van oly módon elrendezve és kiképezve, hogy a szorítóhelyzet megközelítése esetén a borda (410) a bemélyedésbe (412) belemerülően, a csúszófelületek (54, 56) pedig felületileg a támasztófelületeken (42,44) felfekvően vannak elrendezve.
- 5. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a támasztófelületen (42,44) és/vagy csúszófelületen (54,56) egy kiképzett vályúban (416) meghatározott terhelés hatására rugalmasan deformálódó és ezáltal a csúszófelületeknek (54, 56) a támasztófelületeken (52, 54) való felületi felfekvését lehetővé tevő rugó (414) van elrendezve.
- 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a csúszófelületek (54, 56) egymással hozzávetőlegesen 27°-os szöget bezáróan vannak elrendezve.
- 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a támasztófelületek (42, 44) és/vagy a csúszófelületek (54, 56) csúszó bevonattal vannak ellátva.
- 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szorítóékek (46, 48) szorítófelületei (50, 52) súrlódást fokozó szerkezettel vannak kialakítva, ahol a súrlódást fokozó szerkezet a hevedert (22) kímélő módon a hevederanyaghoz van illesztve.
- 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a jármű és/vagy heveder (22) mozgására érzékenyen reteszelhető heveder-feltekercselő eszköz (10) és a hevederszorító szerkezet (12) a hevederre (22) kifejtett erőnek egy előre meghatározott értéken való túllépése esetén képlékeny deformáció révén rugalmas, a hevederszorító szerkezetnek (12) a heveder-feltekercselő eszköztől való korlátozott eltávolodását lehetővé tevő összekötő eszközökön keresztül egymással össze van kötve.
- 10. A 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a heveder-feltekercselő eszköz (10) és a hevederszorító szerkezet (12) terheléshordozó házakon kialakított (18, 64) deformálható bordákon (14, 16; 60, 62; 74, 76) keresztül vannak egymással összekötve.
- 11. A 10. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a deformálható bordák (14, 16; 60, 62) ívesen vannak kiképezve és az egymással szomszédos házak (18, 64) végeihez vannak csatlakoztatva.
- 12. A 11. igénypont szerinti szerkezet, azzaljellemezve, hogy a deformálható bordák (60, 62) csúcspontjai egyesítve vannak és egyesítésük tartományában kényszertörési helyet képezően vannak kialakítva.
- 13. A 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a heveder-feltekercselő eszköz (10) terheléshordozó háza (18,64) legalább egy, hevederszerű nyúlvánnyal (92, 106) van ellátva, amelyen a hevederszorító szerkezet (90) terheléshordozó háza (18,64) a heveder (22) lehúzást irányában (G) eltolhatóan van ágyazva és amely legalább egy, a heveder (22) lehúzást irányára (G) merőleges deformálható bordával (98, 100,102,104,108,110) van ellátva, ahol a hevederszorító szerkezet (90) terheléshordozó háza (18, 64) legalább egy toldattal (105, 112) van ellátva, amelyen keresztül a hevederszorító szerkezet (90) terheléshordozó háza (18, 64) heveder (22) lehúzást irányával (G) szemben a bordának (98,108) támaszkodik.
- 14. A 13. igénypont szerinti szerkezet, azzaljellemezve, hogy a bordák (98, 100, 102, 104, 108) ívesen vannak kialakítva az ívek csúcspontja a toldat (105, 112) felé mutatóan van elrendezve és a bordák (98, 100, 102, 104) egymással párhuzamosan és egymástól meghatározott távolságban vannak elhelyezve.
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
DE9202219U DE9202219U1 (de) | 1992-02-20 | 1992-02-20 | Sicherheitsgurt-Rückhaltesystem für Fahrzeuge |
Publications (3)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU9300371D0 HU9300371D0 (en) | 1993-04-28 |
HUT68384A HUT68384A (en) | 1995-06-28 |
HU213335B true HU213335B (en) | 1997-05-28 |
Family
ID=6876363
Family Applications (2)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU9300371A HU213335B (en) | 1992-02-20 | 1993-02-12 | Safety belt retaining device for vehicles |
HU9300370A HU213276B (en) | 1992-02-20 | 1993-02-12 | Safety belt retaining device for vehicles |
Family Applications After (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU9300370A HU213276B (en) | 1992-02-20 | 1993-02-12 | Safety belt retaining device for vehicles |
Country Status (10)
Country | Link |
---|---|
US (2) | US5344096A (hu) |
EP (2) | EP0556719B1 (hu) |
JP (2) | JPH0818535B2 (hu) |
CN (2) | CN1026676C (hu) |
CZ (2) | CZ279977B6 (hu) |
DE (3) | DE9202219U1 (hu) |
ES (2) | ES2044802T3 (hu) |
HU (2) | HU213335B (hu) |
PL (2) | PL170597B1 (hu) |
RU (2) | RU2060178C1 (hu) |
Families Citing this family (24)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
DE4432151C2 (de) * | 1993-09-10 | 1997-02-20 | Nsk Ltd | Aufrollvorrichtung mit Klemmechanismus |
US5588611A (en) * | 1994-03-10 | 1996-12-31 | Nsk Ltd. | Retractor with a clamping mechanism |
GB2287869B (en) * | 1994-03-22 | 1997-10-22 | Autoliv Dev | Improvements in or relating to a safety-belt arrangement |
US5588609A (en) * | 1994-04-13 | 1996-12-31 | Nsk Ltd. | Seat belt winding device |
JP3464545B2 (ja) * | 1994-11-08 | 2003-11-10 | 株式会社東海理化電機製作所 | プリローダ装置 |
JPH08175324A (ja) * | 1994-12-27 | 1996-07-09 | Nippon Seiko Kk | クランプ付リトラクター |
US5531479A (en) * | 1995-01-20 | 1996-07-02 | Trw Vehicle Safety Systems Inc. | Vehicle seat belt restraint system |
US5788280A (en) * | 1995-07-03 | 1998-08-04 | Nsk Ltd. | Seat belt system |
US5624087A (en) * | 1995-09-01 | 1997-04-29 | Trw Vehicle Safety Systems Inc. | Seat belt retractor with cinch mechanism |
GB2334694B (en) | 1997-09-08 | 2000-07-12 | Alliedsignal Ltd | Weblocker retractor |
DE29719307U1 (de) * | 1997-10-30 | 1999-03-18 | Engelhard, Jörg, 50674 Köln | Rückhaltevorrichtung |
DE19758497C2 (de) * | 1997-11-11 | 2001-02-22 | Giok Djien Go | Energieabsorber für ein Rückhaltesystem in Fahrzeugen, Zügen und Flugzeugen |
DE19758498C2 (de) | 1997-11-11 | 2001-07-05 | Giok Djien Go | Rückhaltesystem mit Schulter- und/oder Halshalter zur Erhöhung des Insassenschutzes |
KR100310013B1 (ko) * | 1999-09-30 | 2001-09-29 | 류정열 | 자동차의 시트벨트 리트렉터 설치구조 |
DE10052688A1 (de) * | 2000-10-24 | 2002-05-23 | Takata Europa Vehicle Safety T | Sicherheitsgurtvorrichtung |
BR0205059B8 (pt) * | 2002-11-13 | 2013-02-19 | dispositivo absorvedor de energia com limitador de curso. | |
TW200517073A (en) * | 2003-11-18 | 2005-06-01 | Britax Childcare Pty Ltd | Seat belt retraction mechanism |
DE102010044565B4 (de) * | 2010-09-07 | 2014-06-26 | Autoliv Development Ab | Sicherheitsgurteinrichtung mit einer Vorrichtung zum Aufblasen eines wenigstens zweilagigen aufblasbaren Sicherheitsgurtes für ein Kraftfahrzeug |
US20130119722A1 (en) * | 2011-11-11 | 2013-05-16 | Ford Global Technologies, Llc | Energy Absorbing Anchor for Child Safety Seat |
CN103386906B (zh) * | 2012-05-10 | 2016-04-13 | 宝钜儿童用品香港股份有限公司 | 儿童座椅 |
FI20125952A (fi) * | 2012-09-14 | 2014-03-15 | Promeco Solutions Oy | Mekaaninen sulake ja sen käyttö, sekä menetelmä voimien vastaanottamiseksi |
US9168890B1 (en) * | 2014-09-03 | 2015-10-27 | Ford Global Technologies, Llc | Seat belt retractor with wedge clamp and load limiter |
DE102016205068B4 (de) * | 2016-03-25 | 2020-11-12 | Joyson Safety Systems Germany Gmbh | Gurtumlenkeinrichtung |
US10399536B2 (en) * | 2017-10-10 | 2019-09-03 | Ford Global Technologies, Llc | Seatbelt anchor |
Family Cites Families (23)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
DE2452336C2 (de) * | 1974-11-05 | 1984-06-14 | Porsche Design, 7000 Stuttgart | Energieabsorbierendes Glied, vorzugsweise als Kraftbegrenzer für Sicherheitsgurte |
DE2460163A1 (de) * | 1974-12-19 | 1976-06-24 | Volkswagenwerk Ag | Kraftbegrenzungsvorrichtung fuer sicherheitseinrichtungen |
US4319667A (en) * | 1978-03-28 | 1982-03-16 | Toyota Jidosha Kogyo Kabushiki Kaisha | Locking device for seatbelt systems |
DE2931973A1 (de) * | 1979-08-07 | 1981-02-26 | St Schalltechnik Gmbh | Schaltungsanordnung fuer den betrieb eines elektroakustischen wandlers |
US4381086A (en) * | 1980-09-25 | 1983-04-26 | Allied Corporation | Seat belt retractor structure |
JPS6223659Y2 (hu) * | 1980-12-03 | 1987-06-16 | ||
US4451062A (en) * | 1981-08-20 | 1984-05-29 | American Safety Equipment Corporation | Automatic locking safety belt retraction apparatus with resetting means |
US4437623A (en) * | 1982-09-21 | 1984-03-20 | American Safety Equipment Corporation | Integrated weblocker with program pawl retractor |
DE3400115A1 (de) * | 1984-01-04 | 1985-07-18 | Autoflug Gmbh, 2084 Rellingen | Sicherheitsgurtsystem |
DE3421837A1 (de) * | 1984-02-16 | 1985-12-12 | Hans-Hellmut Dipl.-Ing. 2061 Sülfeld Ernst | Arretiervorrichtung fuer einen sicherheitsgurt |
DE3413488C2 (de) * | 1984-04-10 | 1994-05-11 | Britax Kolb Gmbh & Co | Gurtstrammer |
EP0185367B2 (de) * | 1984-12-21 | 1993-03-24 | Autoliv-Kolb GmbH & Co. | Sicherheitsgurtsystem |
EP0362239B1 (de) * | 1987-05-22 | 1993-03-10 | General Engineering (Netherlands) B.V. | Klemmvorrichtung für das gurtband von kraftfahrzeugsicherheitsgurten |
DE3731143A1 (de) * | 1987-09-16 | 1989-04-20 | Britax Kolb Gmbh & Co | Gurtbandklemmvorrichtung fuer ein sicherheitsgurtsystem |
DE3733611A1 (de) * | 1987-10-05 | 1989-04-13 | Ernst Hans Hellmut | Zweistufiger kraftbegrenzer mit progresssiver kennlinie |
DE3801858A1 (de) * | 1988-01-22 | 1989-08-03 | Trw Repa Gmbh | Kraftbegrenzer an einer sicherheitsgurtvorrichtung |
GB2216773B (en) * | 1988-04-05 | 1992-07-15 | Gen Engineering | Improvements in or relating to a safety belt arrangement |
JPH0321548A (ja) * | 1989-06-20 | 1991-01-30 | Mazda Motor Corp | 自動車のシートベルト装置 |
US5211694A (en) * | 1989-06-20 | 1993-05-18 | Mazda Motor Corporation | Safety apparatus including an air bag and a safety belt supported on a vehicle with a deformable coupling |
DE3931973C2 (de) * | 1989-09-25 | 2002-04-11 | Trw Repa Gmbh | Gurtband-Klemmeinrichtung |
JPH03197257A (ja) * | 1989-12-26 | 1991-08-28 | Takata Kk | シートベルトリトラクタ |
JPH0810045Y2 (ja) * | 1990-08-31 | 1996-03-27 | 株式会社東海理化電機製作所 | ウエビング巻取装置 |
ES2032368T1 (es) * | 1990-11-26 | 1993-02-16 | Trw Repa Gmbh | Dispositivo de retencion de cinturon de seguridad para vehiculos. |
-
1992
- 1992-02-20 DE DE9202219U patent/DE9202219U1/de not_active Expired - Lifetime
-
1993
- 1993-02-11 DE DE59304151T patent/DE59304151D1/de not_active Expired - Fee Related
- 1993-02-11 ES ES93102138T patent/ES2044802T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1993-02-11 EP EP93102138A patent/EP0556719B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1993-02-11 ES ES93102137T patent/ES2042452T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1993-02-11 EP EP93102137A patent/EP0556718B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1993-02-11 DE DE59304152T patent/DE59304152D1/de not_active Expired - Fee Related
- 1993-02-12 HU HU9300371A patent/HU213335B/hu not_active IP Right Cessation
- 1993-02-12 HU HU9300370A patent/HU213276B/hu not_active IP Right Cessation
- 1993-02-16 PL PL93297751A patent/PL170597B1/pl unknown
- 1993-02-16 PL PL93297752A patent/PL170609B1/pl unknown
- 1993-02-17 US US08/019,368 patent/US5344096A/en not_active Expired - Fee Related
- 1993-02-17 US US08/018,768 patent/US5323977A/en not_active Expired - Fee Related
- 1993-02-19 CZ CZ93237A patent/CZ279977B6/cs unknown
- 1993-02-19 CZ CZ93236A patent/CZ279976B6/cs unknown
- 1993-02-19 RU RU9393004582A patent/RU2060178C1/ru active
- 1993-02-19 CN CN93101818A patent/CN1026676C/zh not_active Expired - Fee Related
- 1993-02-19 CN CN93101819A patent/CN1036907C/zh not_active Expired - Fee Related
- 1993-02-19 JP JP5030696A patent/JPH0818535B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1993-02-19 RU RU9393005191A patent/RU2062721C1/ru active
- 1993-02-19 JP JP5030697A patent/JPH0818536B2/ja not_active Expired - Lifetime
Also Published As
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
HU213335B (en) | Safety belt retaining device for vehicles | |
US4687253A (en) | Safety-belt system | |
US5242213A (en) | Safety belt restraining system for vehicles | |
US8230558B2 (en) | Buckle device | |
US4323204A (en) | Belt clamps for vehicle passenger restraint belts | |
US5480190A (en) | Energy converter in a restraining system for vehicle occupants | |
US4422593A (en) | Belt clamps for vehicle occupant restraint belt systems | |
JPH06171459A (ja) | 自動車安全ベルト装置のベルト締め器 | |
CZ33193A3 (en) | Linear drive for safety belt systems in vehicles | |
US5104193A (en) | Tightening means for safety belt restraining systems in vehicles | |
HU213340B (en) | Retaining structure for vehicle safety belt provided with belt stretching unit | |
US20010008262A1 (en) | Belt retractor force limiter | |
US4394992A (en) | Energy absorber for load carrying flexible pulling means | |
CA1133868A (en) | Belt clamps for vehicle passenger restraint belts | |
JPS61205532A (ja) | 安全ベルト装置 | |
WO1996013409A1 (en) | Method for locking and load limiting of a seat belt | |
DE3707056A1 (de) | Gurtklemmer-system | |
JPH07246913A (ja) | シートベルト巻取り装置 | |
CN111344196A (zh) | 带实心体驱动装置的安全带张紧器 | |
JPH03143754A (ja) | シートベルト装置 |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |