HU212972B

HU212972B - Procedure and apparatus for moulding ceramic-parts from moulding-slag

Info

Publication number: HU212972B
Application number: HU9501788A
Authority: HU
Inventors: Stefan Bitter; Konrad Dueblin; Thomas Gerster; Gerold Spieler
Original assignee: Laufen Keramik Holding
Priority date: 1994-06-29
Filing date: 1995-06-19
Publication date: 1997-01-28
Also published as: JPH0852728A; TR199500787A2; US5741388A; BR9503013A; FI953224A; HU9501788D0; PL177621B1; EP0689912A1; FI953224A0; PL309385A1; HUT71995A; TW393390B

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés kerámiaalkatrészek öntésére olvasztósalakból, részletesebben eljárás, amelynél

a) legalább egy több porózus formázórészből képezett, formázó üreges térrel rendelkező öntőformát egy kamrán belül úgy helyezünk el, hogy egy közbenső tér legalább részben a legalább egy öntőformát körülveszi,

b) betöltéskor az olvasztósalakot egy, a környezeti nyomásnál nagyobb első nyomással a formázandó üreges térbe vezetjük,

c) a formázó üreges térbe bevezetett olvasztósalakra öntéskor egy második nyomást gyakorolunk, amely nagyobb, mint az első nyomás, minek következtében az olvasztósalakból víz lép be a formázórészekbe, míg meghatározott sűrűségű kerámia-alkatrész képződik a formázó üreges térben,

d) az öntőformát képező formázórészeket az olvasztósalak formázó üreges térbe történő bevezetése és az azt követő öntési folyamat alatt nyomásállóan együtt tartjuk és amelynél a kerámia-alkatrész kialakulása után a maradék olvasztósalakot a formázó üreges térből elvezetjük és a kerámia-alkatrészt a legalább egy öntőformából kivesszük;

és berendezés a találmány szerinti eljárás kivitelezésére, kamrával és legalább egy, több porózus formázórészből képezett valamint formázó üreges teret magába foglaló öntőformával, amely a kamrán belül úgy van elhelyezve, hogy legalább részben egy közbenső tér az öntőformát körülveszi.

Az eljárás és a berendezés különösen arra szolgálnak, hogy kerámia mosdóedényeket, vécécsészéket és hasonlókat állítsunk elő.

Az ismert olvasztósalak öntési eljárásoknál az olvasztósalakot 0,5-2 MPa nyomás alatt nyomásálló, porózus öntőforma formázó üreges terébe öntik oly módon, hogy az olvasztósalakban levő víz ezen nyomás hatására a formázó üreges teret képező formázórészekbe adódik át vagy adott esetben kifelé vezetődik. Ez az öntési folyamat mindaddig tart, míg az olvasztósalak a formázórészek belső felületének tartományában víztelenítődik, úgy hogy erre bizonyos sűrűségű rétegben lerakódik. Ennek a továbbiakban kerámiatárgynak nevezett olvasztósalak rétegnek a kialakulása után az öntőformát forgatják vagy meghajtással alakítják és a formázó üreges térbe nyomólevegőt vezetnek, hogy a maradék olvasztósalakot ürítőnyíláson át az öntőformából ismét kiszorítsák.

A C2-37 26 383 német szabadalmi leírásból ismeretes eljárás kerámia-alkatrészek fröccsöntésére az előbbiekben említett módon. Ennél az eljárásnál a több porózus formázórészből képezett és folyadéktömített külső oldallal rendelkező öntőforma nyomásálló tartályon belül van elhelyezve, egy közbenső tér képzése céljából, amely az öntőformát körülveszi. A nyomásálló tartályt utána tömören elzárják, mire azután az olvasztósalak első nyomással beomlik és az öntőforma formázó üreges terébe betöltődik. Az elzáráshoz az öntőformát több, a formázórész külső felületén elroncsolható befogó készülékkel megfeszítik és mozgásgátlóan rögzítik. Utóbbi például felfújható légtasak segítségével képezhető, amely a közbenső térben van elhelyezve és nyomólevegő felvételével az öntőforma megfeszíthető. Az öntőforma megfeszítéséhez felfújható légtasakok helyett más befogó készülékek, mint például hidraulikus vagy pneumatikus hengeregységek is felhasználhatók.

Utána egy második nyomás alatt, amely nagyobb, mint az első nyomás, folyadékot vezetnek be az öntőformát körülvevő közbenső térbe. Ez a második nyomás közlekedő összeköttetés révén hatással van a formázó üreges térben lévő olvasztósalakra, minek következtében víz lép be a porózus, előnyösen gipszből álló formázórészekbe, míg meghatározott sűrűségű idomdarab képződik az öntőformában. A formázórészeknek ekkor mindig több csatornájuk van, amelyeken keresztül a belépő víz az öntőformából elvezethető. A kerámiatárgy kialakulása után az formát megforgatják, nyomólevegőt vezetnek be a formázó üreges térbe és a maradék olvasztósalakot a formázó üreges térből elvezetik. Egy bizonyos időszak eltelte után a formázó üreges teret atmoszferikus nyomásra feszültségmentesítik, az öntőformát kinyitják és a képződött kerámiatárgyat kiveszik.

A C2-37 26 383 sz. német szabadalmi leírás szerinti eljárás lényeges hátránya, hogy az öntőformára ható második nyomás kialakításához a tartálynak folyadéktömítetten, különlegesen légtömören kell lezárva lennie. Ez a körülmény ugyanis megfelelően komplikáltan kialakított berendezést, kiváltképpen azonban folyadéktömítetten lezárható tartályt tételez fel, ami végül nemcsak magas beszerzési költségekhez, hanem pótlólagos karbantartási ráfordításhoz is vezet.

Minthogy a formázórészek külső felülete ezenfelül nem abszolút sima, a C2-37 26 383 német szabadalmi leírás szerinti ismert berendezéssel, valamint más ismert berendezésekkel is folyadéktömített öntőformák nagyon gyakran fáradságosan állíthatók elő. Ennek megfelelően az ismert eljárásoknál a formázórészeket rendszerint aránylag magas, minden oldalról a formázórészekre ható nyomással megfeszítik úgy, hogy ezáltal azok élettartama jelentősen lecsökken.

Ami végül a vécécsésze előállítását illeti, különböző országok különböző követelményeket állítanak fel a vízfogyasztással szemben és a fekáliát elvezető szifonvezeték tekintetében. így esetleg a közép-európai térségen kívüli országokban olyan vécécsészéket követelnek meg, amelyek zárt vízgyűrűvel rendelkeznek az edény belső terébe torkolló nyílásokkal, ilyen vécécsésze előállítására ismert módon két egymástól függetlenül kezelhető öntőforma használható, amelyekkel egymástól elválasztva - két egymáshoz illeszthető idomdarabot öntenek, amelyeket olvasztósalak segítségével a varrathelyeken kézzel egymással összeragasztanak, azaz díszítenek. Idomdarabokként ennél az edényt alkotó első kerámiatárgyat és ízgyűrűt alkotó második kerámiatárgyat készítenek.

Eljárások, amelyeknél az előállítandó termékeket legalább két kerámiatárgyból (ezeket a továbbiakban kerámia-alkatrészeknek is nevezzük) készítik, a kerámia egészségügyi iparban eléggé ismertek. így a vécé2

HU 212 972 Β csészék is belül elhelyezett S-alakú szifonnal szintén több öntött kerámia-alkatrészből állíthatók össze, amikor is ezekben az esetekben azután például legalább négy kerámia-alkatrészt egymással a varrathelyeiken össze kell ragasztani.

Az összeállítás ill. díszítés manapság főleg manuálisan történik, tehát legalább egy személy végzi. Ez és az a tény, hogy a vécécsészéket rendszerint üreges öntőeljárással állítják elő, nagyon gyakran minőségcsökkenéshez vezet a végterméken jól látható varrathely következtében. Minőségcsökkenés adódik továbbá abból a tényből is, hogy az ismert eljárásoknál az egymástól elkülönített öntőberendezésekben előállított és utólag összeállított kerámia-alkatrészek előállítása legtöbbször nem azonos fizikai és kémiai körülmények között történik és ezért a konzisztenciájukat illetően eltérők lehetnek.

Végül a vécécsészék és hasonlók olvasztósalakból történő öntésére ismert eljárások további hátránya, hogy az egyes kerámia-alkatrészek összeállítását ill. díszítését még mindig kézzel kell végezni, aminek többek között fokozott idejű munkaráfordítás a következménye.

A jelen találmány feladata - kiindulva a C237 26 383 lsz. német szabadalmi leírásból - olyan eljárás kidolgozása kerámia-alkatrészek öntésére olvasztósalakból, amely kiküszöböli az előbb említett eljárások hátrányait.

A találmány tárgya a célkitűzés értelmében eljárás kerámia-alkatrészek öntésére olvasztósalakból, amikor is

melynek lényege, hogy az olvasztósalak formázó üreges térbe való bevezetése előtt cseppfolyós közeget vezetünk a közbenső üreges térben levő több légtasakba, miáltal az öntőformát a kamrában feszített állapotba hozzuk, amelynél ehhez a cseppfolyós közeg olyan nyomással ömlik be, hogy az öntési folyamat kezdetén a légtasakokban az említett második nyomás jön létre és hogy ez a második nyomás az egész öntési folyamat alatt a legalább egy öntőformát nyomásállóan összetartja.

Az említett második nyomással közlekedőén egy sűrítettlevegő-vezetéken keresztül is az olvasztósalakra a legalább egy öntőforma formázó üreges terében hatást gyakorolunk.

Két öntőformában, két vízszintesen vagy függőlegesen egymással összeilleszthető kerámia-alkatrészt öntünk, amelyek együtt a vécécsésze idomdarabját képezik, és ehhez

a) a két öntőformát egymás mellett vagy egymás fölött a kamrában úgy helyezzük el, hogy az említett közbenső tér mindkét öntőformát legalább részben körülveszi, és

b) a két kerámia-alkatrészt egyidejűleg és együtt egyetlen munkafolyamatban öntjük, az olvasztósalak öntőformából való elvezetése után kivesszük és azután olvasztósalak segítségével egymással összeragasztjuk.

Az említett öntő- és/vagy formából történő kiviteli folyamatot ellenőrző és vezérlő egységgel szabályozzuk.

Cseppfolyós közegként sűrített levegőt alkalmazunk és ezt a sűrített levegőt a légtasakokba 1-2 MPa második nyomás alkalmazásával vezetjük be.

A kerámia-alkatrész kialakulása után a formázó üreges térbe cseppfolyós közeget vezetünk, melynek segítségével a maradék olvasztósalakot a formázó üreges térből elvezetjük és a kerámia-alkatrészt tovább víztelenítjük.

A cseppfolyós közeget olyan nyomással vezetjük be a formázó üreges térbe, amely nagyobb, mint a környezeti levegő nyomása.

A légtasakokban létesíthető nyomásokat legalább részben egymástól elválasztva szabályozzuk.

A találmány tárgya továbbá berendezés az előzőekben ismertetett eljárás kivitelezésére, kamrával és legalább egy, több porózus formázórészből képezett, valamint formázó üreges teret magába foglaló öntőformával, amely a kamrán belül úgy van elhelyezve, hogy legalább részben egy közbenső tér az öntőformát körülveszi, melynek lényege, hogy több, a közbenső térben elhelyezett és a legalább egy öntőforma szabadon fekvő oldalfalán elhelyezkedő légtasakok vannak, amelyek ily módon cseppgolyós közeggel feltölthetők és felfújhatok; a legalább egy öntőforma a töltési és öntési folyamat alatt feszített állapotba hozható.

A légtasakok a levegővezetékeken keresztül közlekedőén a formázó üreges térrel vannak összekötve.

A berendezésnek egy függőlegesen eltolható és a legalább egy öntőformára felhelyezhető harangja van, amely üzemi állapotban az említett kamrát létrehozza.

A berendezés egy olvasztósalak-tartállyal van felszerelve, amely a legalább egy öntőforma formázó üreges terével és a légtasakokkal közlekedőén össze van kötve.

A berendezés az egyik előnyös kivitelnél a két függőlegesen vagy vízszintesen egymással összeilleszthető kerámia-alkatrészt előállító két öntőformával és egy, a kerámia-alkatrészeket a két öntőformából kivevő és a két kerámia-alkatrészt egymással a varrathelyeken összeragasztó készülékkel van ellátva.

A berendezésnek egy, az öntési folyamatot és az öntőformából történő kivételt ellenőrző és vezérlő egysége van.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel vécécsésze és hasonló termék legalább két egymással egyesíthető kerámia-alkatrészből állítható elő aránylag

HU 212 972 Β magas termékminőséggel legalább részben automatikusan szabályozható módon.

A találmány tárgyát a rajzokon ábrázolt kiviteli példák alapján közelebbről megvilágítjuk. A rajzon az

1. ábra sematikus, részben metszetben, részben nézetben ábrázolt berendezés vécécsésze öntésére olvasztósalakból egymástól elválasztott formázórészekkel, a

2. ábra ennek a berendezésnek a sematikus ábrázolása üzemi állapotban, a

3. ábra nyomás-idő-diagram az öntőfolyamat szemléltetésére, a

4. ábra egy kerámia vécécsésze előállítására szolgáló berendezés sematikus ábrázolása két egymás mellé elhelyezett öntőformával, az

5. ábra a 4. ábrán bemutatott berendezés sematikus ábrázolása üzemi állapotban, a

6. ábra a 4. és 5. ábrán bemutatott két öntőforma sematikus ábrázolása két öntött kerámia-alkatrésszel, a

7. ábra a 6. ábra két kerámia-alkatrészéből összeállított idomdarab elölnézete, a

8. ábra egy vécécsésze oldalnézete, amely a 4-6. ábrán bemutatott működésű berendezéssel állítható elő, a

9. ábra egy berendezés sematikus ábrázolása két függőlegesen egymás fölé rendelt öntőformával, a

10. ábra a 9. ábrán bemutatott két öntőforma sematikus ábrázolása két öntött kerámia-alkatrésszel, a

11. ábra a 10. ábra két kerámia-alkatrészéből összeállított idomdarab oldalnézete, a

12. ábra egy készülék sematikus ábrázolása formából való kivételhez, a

13. ábra egy vécécsésze oldalnézete, amely a 9. és 10.

ábrán bemutatott berendezéssel állítható elő, és a

14. ábra egy berendezés sematikus ábrázolása három öntőberendezéssel és a három öntőberendezést kiszolgáló készülékkel a formából való kivételhez.

Az 1. és 2. ábrán bemutatott és mint egészet 1-gyel jelzett berendezés kerámia-alkatrészek öntésére olvasztósalakból a 2 tartószerkezeten elhelyezett, függőlegesen eltolható 3 haranggal és 4a, 4b és 4c három formázórésszel rendelkezik. Utóbbiak az 5 fenékrészszel és egy további - a rajzon nem ábrázolt - formázórésszel együtt egy 6 öntőformát képeznek, amely egy hajlítószilárdsággal rendelkező, előnyösen fémből vagy betonból képezett 7 lemezen áll.

Mint a rajzból látható, az 1. ábra a 4a, 4b, 4c formázórészeket és az 5 fenékrészt egymástól elválasztott állapotban mutatja, míg a 2. ábrán a 6 öntőforma üzemi állapotban látható. Ezekből az ábrákból világosan látható, hogy a 4a és 4b a 8 nyílirányban egymással szemben vízszintesen eltolhatok. Ezzel szemben a 6 öntőforma fedelét képező 4c formázórész a 9 nyílirányban függőlegesen tolható el. A 4c formázórész ennél például az 1. ábrán nem mutatott tartóeszközökkel a 3 harangon rögzíthető.

Mindegyik előbb említett 4a, 4b és 4c formázórész előnyösen porózus anyagból, például poliakrilgyantából vagy más hasonló anyagból áll. Ezeknek a formázórészeknek nagyszámú, lényegében párhuzamos átjáratuk van, amelyeken az 1 berendezés működésekor a formázórészekbe belépő olvasztósalakvíz keresztülvezethető. A találmány szerinti berendezéshez felhasználható formázórészek előnyösen a 4 591 472 lsz. USA szabadalmi leírásban közölt eljárás szerint állíthatók elő.

Mint a 2. ábrán látható, üzemi állapotban a 6 öntőforma és az ezt lefedő, a 7 lemezzel egy kamrát képező 3 harang egy 10 közbenső teret határol, amely a 6 öntőformát legalább részben körülveszi. Ebben a 10 közbenső térben több, előnyösen azonban öt, felfújható 11 légtasak van elhelyezve, amelyek együttműködhetnek, hogy a 6 öntőformát az egész öntési folyamat alatt mozgásgátlóan rögzítsék. A 11 légtasakok a 6 öntőforma oldalfalait csaknem teljesen lefedik és a 12a-12e légvezetékeken keresztül 13 levegőbevezető vezetékre vannak csatlakoztatva, amely a maga részéről 14 beömlőszelepen keresztül a 2. ábrán nem látható sűrítettlevegő-tartállyal van összekötve. Ez legalább egy kompresszorból és egy tárolótartályból áll sűrített gáz, mégpedig sűrített levegő előállítására. A 13 levegőbevezető vezeték továbbá 15 levegőkibocsátó szelepen keresztül a külső atmoszférával áll összeköttetésben. Hogy a levegőmennyiséget, amelyet a 11 légtasakokba a 6 öntőforma teljes rögzítéséhez be kell vezetni, csökkentsük, viszonylag szűk 10 közbenső teret kell előirányozni.

Mint a 2. ábrából még látható, a 13 levegőbevezető vezeték egy szabályozható 16 záró szerkezettel van ellátva, amellyel a 11 légtasakokba bevezetendő levegő nyomása beállítható. További 17, 18 és 19 szabályozható szelepek vannak a 13a elosztó kereszt után áramlás mentében elhelyezett 13b és 13c vezetékszakaszokban, valamint a 12e légvezetékben.

A jelzett formázórészek mindegyike a mindenkori külső oldalán 20a ill. 20b ill. 20c külső réteggel van ellátva. Ezek a külső rétegek arra szolgálnak, hogy az előbb említett átjárókon átvezetett nyomás alatt álló vizet felvegyék és elvezessék. Mindegyik külső réteg üzemszerűen egy flexibilis 21 tömlőhöz van csatlakoztatva, amely 22 szelepen keresztül a külső atmoszférával össze van kötve.

A 6 öntőforma 5 fenékrésze 23 nyílással van ellátva, amelyen keresztül az olvasztósalak a 6 öntőforma 24 formázó üreges terébe jut és ebből elvezethető. Ezért a 23 nyílás 25 záró szerkezettel ellátott 26 vezetéken keresztül 27 olvasztósalak-tartállyal van összekötve. A 26 vezeték - különösen az olvasztósalak-bevezetéshez - 28 szelepen és 29 szivattyún keresztül pótlólag még egy a rajzon nem ábrázolt olvasztósalak-forrással van összekötve.

Miként még a 2. ábrán látható, a 27 olvasztósalaktartály 30 sűrítettlevegő-vezetéken keresztül, amelyben további 31 záró szerkezet van elhelyezve, a 13 levegőbevezető vezetékkel közlekedőén van összekötve, úgyhogy a találmány szerinti 1 berendezéssel nyomáskiegyenlítés jöhet létre a 24 formázó üreges tér és a 11 légtasakok között.

HU 212 972 Β

Végül a 4c formázórésznek van még egy a 24 formázó üreges térbe torkolló 32 nyílása, amely 33 záró szerkezettel ellátott 34 vezetékhez csatlakozik. Utóbbi amellett - miként a 13 levegőbevezető vezeték is - nem ábrázolt sűrítettlevegő-forrással van összekötve.

A 2. ábrán látható és előbb említett 14—19, 22, 25, 28, 31 és 33 szelepeknek ill. záró szerkezeteknek egyegy átjárójuk valamint az átjáró tetszés szerinti lezárására vagy szabaddá tételére szolgáló záróeszközük van és legalább a sűrített levegő odavezetésére és/vagy elvezetésére szolgáló pneumatikus vezetéken keresztül elektronikus 35 ellenőrző és vezérlő berendezéssel vannak összekötve, ahol a 2. ábrán szelepként ill. záró szerkezetként csak egy ilyen vezeték van megjelölve. Ennél különösen a 16-19 és 31 szelepek ill. záró szerkezetek pneumatikusan úgy szabályozhatók, hogy a záróeszközökkel szabaddá tehető áteresztő keresztmetszet-felületek legalább fokozatosan beállíthatók.

Az elektronikus 35 ellenőrző és vezérlő egység a továbbiakban leírt öntési folyamat teljes vagy részleges automatikus szabályozására szolgál. Ehhez a 35 ellenőrző és vezérlő egységhez vezérlő kapcsoló tartozik elektromos és/vagy elektronikus szerkezeti elemekkel a méréshez, vezérléshez és szabályozáshoz. A 35 ellenőrző és vezérlő egység kiszolgálható kezelő elemekkel is rendelkezik, melyekkel legalább néhány a 35 ellenőrző és vezérlő egységgel szabályozható funkció manuálisan kivitelezhető.

A találmány szerinti öntési folyamatot a 3. ábra alapján közelebbről megvilágítjuk. Itt a 3. ábra abszcisszáján a t idő és az ordinátán a P nyomás van feltüntetve. A diagramon a 36 kihúzott görbe az egész folyamat alatt a 11 légtasakokban változó nyomáslefutást és a 37 szaggatott görbe a 24 formázó üreges térben a megfelelő nyomáslefutást mutatja. Az ezután megnevezett nyomásértékekhez ezen a helyen még meg kell említenünk, hogy a megadott értéket illetően mindenkor nagyobbak, mint a környezet légnyomása.

Ha az 1. és 2. ábrán bemutatott 1 berendezéssel kerámiai mosdótálat állítunk elő, a 6 öntőformát képező 4a, 4b és 4c formázórészeket a 8 ill. 9 nyilak irányában oly módon eltoljuk, hogy a 2. ábrán bemutatott üzemi állapot jön létre.

Ezután a 16 záró szerkezetet és a 14, 17, 18 és 19 szelepeket kinyitjuk és 100-300 kPa nyomással levegőt vezetünk a 11 légtasakokba ezek felfújása céljából és a 4a, 4b és 4c formázórészekből képezett 6 öntőforma előfeszítésére.

Egyidejűleg vagy röviddel ezután zárt 25 záró szerkezetnél a 28 szelepet az olvasztósalak hozzávezetéséhez megnyitjuk és a 29 szivattyú segítségével (vagy sűrített levegő alkalmazásával) az olvasztósalakot a 27 olvasztósalak-tartályba bevezetjük.

Amint a 11 légtasakokban körülbelül 100 kPa nyomás alakult ki, a 16 záró szerkezet és az olvasztósalak hozzávezető 28 szelep elzáródik, a 31 és 25 szelepek kinyílnak és sűrített levegővel az előbbiekben a 27 olvasztósalak-tartályba bevezetett olvasztósalak legalább egy része a 26 vezetéken keresztül a 24 formázó üreges térbe jut. Ekkor a nyomáscsökkentő 21 tömlők szelepei kinyílnak, úgyhogy az olvasztósalak betöltésekor a 24 formázó üreges térben lévő levegő legalább részben a porózus 4 formázórészeken és a 21 tömlőkön ki tud áramlani. A 24 formázó üreges tér olvasztósalakkal történő megtöltésekor ebben legfeljebb 100 kPa belső nyomás lép fel. Ez a nyomáskialakulás és az olvasztósalak szint ellenőrzése a 6 öntőformában az elektronikus 35 ellenőrző és vezérlő berendezés segítségével megy végbe.

Ezután a 11 légtasakokban - éspedig a 13 levegőbevezető vezetéken keresztül - 1-2 MPa, előnyösen pedig 1,5 MPa nyomás jön létre. Nyitott 31 záró szerkezetnél ekkor biztosítva van, hogy a nyomás a 11 légtasakokban egyenlő azzal, ami az olvasztósalak szabad felületére is hat a 27 olvasztósalak-tartályban. Minthogy ez a 27 olvasztósalak-tartály cseppfolyós közeg útján kapcsolatban van a 24 formázó üreges térrel, a 24 formázó üreges térben az olvasztósalakra ható nyomás is egyenlő azzal a nyomással, amely a 27 olvasztósalak-tartályban fellép. Ennek következtében egy közel azonos nyomás alkalmazása következik be mindegyik formázórésznek mind a mindenkori belső felületén, mind a mindenkori külső felületén. Mint a 3. ábrából látható, az öntési folyamat alatt a 24 formázó üreges térben uralkodó nyomás azonos időszakaszon belül némileg kisebb, mint a 11 légtasakban ható nyomás, azaz egy kis nyomáskülönbség áll fenn. Ez a nyomáskülönbség különösen arra szolgál, hogy az egész öntési folyamat alatt az öntőformát optimálisan megfeszített és biztosított formában tartsa. A nyomáskülönbséget ekkor az elektronikus 35 ellenőrző és vezérlő egység hozza létre és szabályozza, amihez különösen a 16 és 31 záró szerkezetek eltérően vannak szabályozva.

A fröccsöntéshez szükséges, előnyösen 1,5 MPa öntési nyomás létrejötte után az olvasztósalakban levő víz a 4 pórusos formázórészeken keresztül a 20 külső rétegekbe nyomul, mire a 38 kerámia-alkatrész ill. az előállítandó vécécsésze idomdarab kialakul.

Ezután - előnyösen változatlan öntési nyomás és nyitott 22 szelepek mellett - mindegyik 4 formázórészen átáramló nyomás alatti víz a 21 tömlőkön keresztül eltávozik.

T) időszakasz után - a töltési folyamat kezdetétől számítva- ami 200-400 s, például 300 s lehet, a 38 kerámiaalkatrész teljesen kialakul. A 38 kerámia-alkatrész kialakulása után azután mind a 11 légtasakokat, mind a 24 formázó üreges teret is részben légtelenítik. Ez például a 15 levegőkibocsátó szelep kinyitásával történhet. A 24 formázó üreges térben történő nyomáscsökkenés alatt azonban - éspedig nyitott 33 záró szerkezetnél - a 34 vezetéken keresztül újból sűrített levegőt vezetünk a 24 formázó üreges térbe, hogy az ebben még jelen levő olvasztósalakot a 26 vezetéken keresztül elvezessük. Az ily módon az öntőformából elvezetett maradék olvasztósalak ekkor például a 25 záró szerkezeten keresztül a 27 olvasztósalak-tartályba áramlik, amelyben további felhasználásra tárolják. Az olvasztósalak azonban egy másik, a 26 vezetékhez csatlakoztatott, nem ábrázolt, pótlólagos vezetéken is elvezethető.

HU 212 972 Β

Az előbb említett nyomáscsökkenés alatt a 14, 15, 16, 31 és 33 szelepeket ill. záró szerkezeteket az elektronikus 35 ellenőrző és vezérlő egység oly módon szabályozza, hogy mind a 24 formázó üreges térben, mind a légtasakokban is körülbelül 0,3 MPa nyomás maradjon, amikor is a nyomás a 11 légtasakokban előnyösen kissé magasabb, mint a nyomás a 24 formázó üreges térben.

Mihelyt az olvasztósalak-leeresztő folyamat lezárult, a 34 vezetéken keresztül ismét sűrített levegőt vezetnek a 24 formázó üreges térbe, éspedig legalább addig, míg ebben 0,5-1 MPa, előnyösen 0,7 MPa belső nyomás jön létre. Magától értetődően a többi, előzőleg említett szelepeket és záró szerkezeteket a 35 ellenőrző és vezérlő berendezés oly módon szabályozza és vezérli, hogy a 11 légtasakokban uralkodó nyomás is azonosan emelkedjen.

Az ezután következő 20-60 s T₂ időszakasz után a 38 kerámia-alkatrészt ismét víztelenítjük, mégpedig addig, míg ez csak még legfeljebb 20 tömeg%, például 17 tömeg% vizet tartalmaz.

Ezen víztelenítési fázis után végül - a 36 és 37 görbék lefutásának megfelelően - a 24 formázó üreges teret és a 11 légtasakokat együtt légtelenítik. Ezután a 6 öntőformát kinyitják és a 38 kerámia-alkatrészt eltávolítják, amihez előnyösen kívülről sűrített levegőt vezetnek be a 21 tömlőn keresztül, hogy ezáltal a nedves 38 kerámia-alkatrészt a 6 öntőforma belső faláról leválasszák.

Mint a 2. ábrából látható, a 13a elosztó kereszt után elhelyezett 13b és 13c vezetékszakaszokban, valamint a 12e légvezetékben további pótlólagos szelepek, mégpedig a 35 ellenőrző és vezérlő berendezés által szintén szabályozható 17, 18 és 19 szelepek vannak elhelyezve. Ezek különösen arra szolgálnak, hogy a 11 légtasakokban egymástól eltérő nyomásfeltételeket hozzanak létre, amikor is a 6 öntőforma oldalfalain elhelyezett 11 légtasakok mindenkor párosával és egymástól elválasztva és a 4c formázórészen felfekvő 11 légtasaktól is elválasztva szabályozhatók. A nyomásszabályozás ezen kiegészítő szabadságával elérhető, hogy a különböző 4a, 4b és 4c formázórészek az egész öntési folyamat alatt optimálisan együtt megfeszített állapotban maradnak és együtt egy folyadéktömített 6 öntőformát képeznek a formázórész túlságosan erős mechanikai leterhelése nélkül, úgyhogy ezáltal a formázórészek élettartama lehetőség szerint meghosszabbodik.

A találmány szerinti berendezés előnye a bevezetésben leírt és a C2-37 26 383 német szabadalmi leírásból ismert berendezéssel szemben az, hogy építési módja egyszerű. A 6 öntőforma lefedésére szolgáló 3 harangnak ugyanis nem kell folyadéktömítetten lezártnak lennie. Ez különösen azért van így, mert az öntési folyamat alatt szükséges és a 6 öntőformára ható külső nyomás nem a 10 közbenső térben, hanem a 10 közbenső térben elhelyezett 11 légtasakokban jön létre.

A 4. és 5. ábrákon bemutatott és mint egészet 101 gyei jelölt berendezés kerámia vécécsésze öntésére olvasztósalakból általában ugyanúgy van kialakítva, mint az előzőekben leírt 1 berendezés és a 102 tartószerkezeten elhelyezett, függőlegesen eltolható 103 harangja és több vízszintesen eltolható formázórész van, amelyekből a rajzon kettő van ábrázolva és 104a ill. 104b a jelölésük. Ebben a kiviteli példában ezek a 104a és 104b formázórészek egy kétrészes, rögzített 105 formázórésszel együtt két 106a és 106b öntőformát képeznek. A 105 formázórésznek ehhez két felületszimmetrikusan egymáshoz rendezett és öntőmagként kialakított 105a és 105b szakasza van, amelyek közül egy-egy a 106a ill. 106b öntőforma részét képezi. A rajzból látható, hogy a 101 berendezéssel előállítható vécécsésze függőleges szegélyen egymással összekötendő két kerámia-alkatrészből van összeállítva, amikor is mindkét 106a ill. 106b öntőformában egy-egy ilyen alkatrész öntése játszódik le.

Üzemi állapotban a 106a és 106b öntőformák és az ezeket lefedő 103 harang együtt egy 110 közbenső teret határolnak, miként az az 5. ábrán látható. Ebben a 110 közbenső térben több, előnyösen azonban öt, felfújható 111 légtasak van elhelyezve, amelyek képesek együttműködni, hogy a 106a és 106b öntőformákat az öntési folyamat alatt mozgásgátlóan rögzítsék. Alii légtasakok ugyanúgy vannak kialakítva, mint az 1 berendezés 11 légtasakjai, tehát közel teljesen lefedik a 106a és 106b öntőformák szabad oldalfelületeit és a 112a—112e légvezetékeken keresztül 113 levegőbevezető vezetékhez vannak csatlakoztatva.

Miként az 5. ábrából még látható, a 104a és 104b formázórész egy-egy 105a ill. 105b szakasszal együtt és más nem ábrázolt formázórésszel 123a ill. 123b formázó üreges teret képeznek. Mindegyik 123a ill. 123b formázó üreges térbe 124a ill. 124b vezeték torkollik, amelyen keresztül az olvasztósalak a 123a ill. 123b formázó üreges térbe jut és ebből ismét elvezethető.

A 101 berendezés egyébként pontosan úgy van kialakítva, mint a korábban leírt 1 berendezés, tehát van egyebek között több szabályozható szelepe, egy 127 olvasztósalak-tartálya és egy 132 ellenőrző és vezérlő berendezése.

Ha a 4. és 5. ábrán bemutatott 101 berendezéssel vécécsészét kell előállítani, a 106a és 106b öntőformákat képező 104a és 104b formázórészeket és a 103 harangot a 137a és 137b nyilak irányában úgy kell eltolni, hogy az 5. ábrán bemutatott üzemi állapot jöjjön létre.

Akkor levegőt vezetünk a 111 légtasakokba és olvasztósalakot a 123a és 123b formázó üreges terekbe, éspedig úgy, miként azt már korábban az 1 berendezés alapján leírtuk. Ehhez különösen kinyitjuk a 121 nyomáscsökkentő tömlők 122 szelepeit, úgyhogy az olvasztósalak betöltésekor a 123a és 123b formázó üreges terekben még benne levő levegő a porózus 104a, 104b és 105 formázórészeken és a 121 nyomáscsökkentő tömlőkön keresztül ki tudjon áramlani.

A fröccsöntéshez szükséges és egyidejűleg mindkét 106a és 106b öntőformára ható öntési nyomás létrejötte után az olvasztósalakban levő víz a 104a, 104b és 105 porózus formázórészeken áthatol, mire azután

HU 212 972 Β mindegyik 106a és 106b öntőformán belül egy-egy 138a ill. 138b olvasztósalak kerámia-alkatrész keletkezik. Mindkét 138a és 138b kerámia-alkatrész együttesen képezi az előállítani szándékozott vécécsészét, miként az a 6. és 7. ábrákon látható.

A 138a és 138b két kerámia-alkatrész öntésére vonatkozó eljárás folyamatának lefutása csaknem azonos az egy vécécsésze előállítására korábban leírt eljáráséval, úgyhogy a továbbiakban a 101 berendezéssel kivitelezhető eljárás részletes leírásáról lemondhatunk.

A két 138a és 138b kerámia-alkatrész együtt képezi az előállítani szándékozott vécécsésze 139 idomdarabját. A139 idomdarab kialakításához a 138a és 138b kerámiaalkatrészeket folyékony olvasztósalakkal a függőleges szegélyek mentén egymással összekötik ill. összeragasztják éspedig előnyösen még nedves állapotban.

A 138a és 138b kerámia-alkatrészek kivételéhez előnyösen olyan készüléket alkalmazunk, amely úgy van kialakítva, hogy mindkét 138a és 138b kerámia-alkatrészt egyidejűleg és még nedves állapotban a nyitott 106a és 106b öntőformából kivegye és díszítő robot segítségével olvasztósalakkal ragasztózva összeillessze valamint összeerősítve - szárításhoz - 140 állványra helyezze. A kivételre szolgáló készülék és díszítő robot ehhez a 132 ellenőrző és vezérlő egységgel szabályozhatóan össze van kötve.

A 101 berendezéssel kivitelezhető eljárás lényeges előnye abban van, hogy a függőlegesen egymással összekötendő két 138a és 138b kerámia-alkatrészt egyidejűleg egy eljáráslépésben és azonos fizikai körülmények között öntik.

A 8. ábrán olyan 141 vécécsésze látható, amely az 1., 2. ill. 4., 5. ábrákon bemutatott bármelyik berendezéssel előállítható. Itt ennek a vécécsészének lefelé nyitott 143 vízgyűrűje és a 144 hátfalból kilépő 145 szifon-vezetéke van.

A 4-6. ábrák alapján bemutatott 101 berendezéssel egyszerű módon és kiegészítő manuális munkaráfordítás nélkül olyan vécécsészék állíthatók elő, amelyeknek S-alakú szifonjuk van. Ez különösen azért lehetséges, mert az előbbiekben leírt 101 berendezéssel két kerámia-alkatrész önthető, amelyek mindegyike az Salakú szifon félhéját képezi.

A 9-12. ábrák alapján most a találmány további kiviteli alakját írjuk le.

A 9. és 10. ábrán bemutatott és mint egészet 151gyel jelzett berendezés lehetővé teszi - miként a következőkben még fejtegetni fogjuk - zárt vízgyűrűs vécécsésze előállítását. A 151 berendezésnek ehhez, mint az 1-6. ábrák alapján leírt 1 és 101 berendezéseknek, 152 tartószerkezeten elhelyezett, függőlegesen eltolható 153 harangja valamint több formázórésze van. A formázórészek közül hat van ábrázolva és a jelölésük 154-159. Itt a 154, 155, 156 és 157 formázórész ill. 158 és 159 formázórész egy-egy öntőformát képez. A 157 és 158 formázórészek ezenfelül úgy vannak egymással összekötve, hogy a két öntőforma függőlegesen egymáson összeállítható. A 154, 155 és 156 formázórészek hajlítás felvételére képes, előnyösen fémből vagy betonból készített 160 lemezen állnak és az öntőmagként kialakított 157 formázórésszel együtt használhatók a vécécsésze előállítására, miként az a 10. ábrán látható. Ezzel szemben a 158 és 159 formázórészek a vízgyűrű előállítására szolgálnak.

Az eljárás a csészét és a vízgyűrűt képező 161 és 162 (10. ábra) kerámia-alkatrészek előállítására az 1-3. ill. 4-6. ábrák alapján leírt eljárással messzemenően azonos, mikor is ebben az esetben a 151 berendezés magától értetődően díszítő robottal van ellátva, amely vízszintes díszítésre van kialakítva.

Mint már említettük, az öntőformák kivételére szabályozható készüléket használnak. A 12. ábrán egy ilyen készülék látható a 151 berendezéshez és a jelölése 163. Ennek a 163 készüléknek két vízszintesen és függőlegesen eltolható 164 és 165 tartókaija van a 161 és 162 öntött kerámia-alkatrészek tartására és szállítására. A 164 tartókarnak két 164a hordozója (a rajzon csak egy van ábrázolva) van, amelyek mindegyike a 161 kerámia-alkatrészre felfektetendő állandó 164b védőburkolattal van ellátva. A 164 és 165 tartókarok vízszintesen eltolható 166 szánon oly módon vannak elhelyezve, hogy a két 161 és 162 kerámia-alkatrész a kivételre szolgáló 163 készülékkel függőleges irányban összeállítható és díszíthető és a vécécsésze két 161 és 162 kerámia-alkatrészből képezett idomdarabja szárításra egy 168 állványra helyezhető, miként az a 11. ábrából látható.

A díszítést, mint már említettük, egy - a rajzon nem ábrázolt - robot végzi, amely a 132 ellenőrző és vezérlő egységgel szabályozható. Optimális és pontos díszítés elérése érdekében, amellyel a varrat- ill. illesztési helyek csaknem láthatatlanná tehetők, az öntőformákat képező formázórészek járulékosan még úgy alakíthatók ki, hogy öntéskor a 161 kerámia-alkatrész a 162 kerámia-alkatrészre fektetendő meghatározott homlokfelületén egy körbefutó hornyot és a 162 kerámia-alkatrész ebbe a horonyba illő bordázatot kap.

A 13. ábrán még egy 171 vécécsésze van bemutatva, amely a 9. és 10. ábrán feltüntetett berendezéssel állítható elő. Itt egy 172 vécé-öblítőtartálya van és egy lényegében zárt 173 vízgyűrűje a 174 belsőtérbe torkolló 175 nyílásokkal.

A 14. ábrán végül az előbbiekben leírt fajtájú három

180 berendezés elrendezése látható, amelyeket egy közös

181 készülék szolgál ki a formából való kivételhez. Utóbbi ennél előnyösen úgy van kialakítva, hogy periodikusan mindegyik 180 berendezés által előállított és együtt egy vécécsészét képező kerámia-alkatrészeket felvesz, ezeket aztán függőlegesen vagy vízszintesen egy idomdarabbá összeilleszti és utóbbit végül egy 182 szárítókészüléken elhelyezi, amikor is még a szárítás előtt a kerámia-alkatrészeket díszítő robot segítségével a varrathelyen egymással összeragasztja.

A 180 berendezés vezérlésére az előbbiekben leírt fajtájú ellenőrző és vezérlő berendezés szolgál, amikor is ennek még kiegészítő szabályozó eszköze van a 180 berendezések ciklikus üzemeltetésének vezérlésére és rendező eszköze a 181 készülék automatikus rangsorolására a formából való kivételhez.

Befejezésként még meg kell itt említeni, hogy az 114. ábrák alapján leírt eljárás csak egy kiválasztott példa

HU 212 972 Β a találmány több lehetséges kiviteli formájai közül és különböző szempontból változtatások lehetségesek.

így például a 11 ill. 111 légtasakok felfújásához sűrített levegő helyett más sűrített gáz vagy még nyomás alatti víz is felhasználható.

A két függőleges vagy vízszintes metszősíkban egymással összeilleszthető 138a és 138b vagy 161 és 162 kerámia-alkatrészeket nemcsak egyidejűleg, hanem azonos fizikai paraméterekkel is öntik. Magától értetődően a találmány szerinti berendezés azonban oly módon is kialakítható és kiegészítő szelepekkel és szabályozó eszközökkel is ellátható, hogy mind a nyomás, mind az időegység alatt a formázó üreges térbe betölthető olvasztósalakmennyiség mindegyik öntőformára vonatkozóan külön szabályozható. Ilyen berendezés azonban - a találmány szerint - továbbra szabályozható marad úgy, hogy az öntési folyamat mindkét kerámia-alkatrészre vonatkozóan egyidejűleg fejeződhet be.

Végül az eljárás és berendezés úgy is módosítható, hogy az előállítandó idomdarabok több, mint csak két kerámia-alkatrészből, például három vagy négy ilyenből állíthatók össze, amikor is ezekben az esetekben a berendezés üzemeltetésekor a kerámia-alkatrészek előállítására szolgáló összes öntőforma előnyösen csak egy haranggal képezett kamrában van elhelyezve.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás kerámia-alkatrészek öntésére olvasztósalakból, amelynél

a) legalább egy több porózus formázórészből (4a, 4b, 4c, 104a, 104b, 105, 154-159) képezett, formázó üreges térrel (24, 123a, 123b) rendelkező öntőformát (6, 106a, 106b) egy kamrán belül úgy helyezünk el, hogy egy közbenső tér (10, 110) legalább részben a legalább egy öntőformát (6, 106a, 106b) körülveszi,

b) betöltéskor az olvasztósalakot egy, a környezeti nyomásnál nagyobb első nyomással a formázó üreges térbe (24, 123a, 123b) vezetjük,

c) a formázó üreges térbe (24, 123a, 123b) bevezetett olvasztósalakra öntéskor egy második nyomást gyakorolunk, amely nagyobb, mint az első nyomás, minek következtében az olvasztósalakból víz lép be a formázórészekbe (4a, 4b, 4c, 104a, 104b, 105, 154— 159), míg meghatározott sűrűségű kerámia-alkatrész (38, 138a, 138b, 161, 162) képződik a formázó üreges térben (24, 123a, 123b),

d) az öntőformát (6,106a, 106b) képező formázórészeket (4a, 4b, 4c, 104a, 104b, 105, 154-159) az olvasztósalak formázó üreges térbe (24, 123a, 123b) történő bevezetése és az azt követő öntési folyamat alatt nyomásállóan együtt tartjuk, és amelynél a kerámia-alkatrész (38, 138a, 138b, 161, 162) kialakulása után a maradék olvasztósalakot a formázó üreges térből (24, 123a, 123b) elvezetjük és a kerámia-alkatrészt a legalább egy öntőformából (6, 106a, 106b) kivesszük, azzal jellemezve, hogy az olvasztósalak formázó üreges térbe (24, 123a, 123b) való bevezetése előtt cseppfolyós közeget vezetünk a közbenső üreges térben (10,110) levő több légtasakba (11, 111), miáltal az öntőformát (6, 106a, 106b) a kamrában feszített állapotba hozzuk, amelynél ehhez a cseppfolyós közeg olyan nyomással ömlik be, hogy az öntési folyamat kezdetén a légtasakokban (11, 111) az említett második nyomás jön létre és hogy ez a második nyomás az egész öntési folyamat alatt a legalább egy öntőformát nyomásállóan összetartja.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett második nyomással közlekedőén egy sűrítettlevegővezetéken (30) keresztül is az olvasztósalakra a legalább egy öntőforma (6, 106a, 106b) formázó üreges terében (24, 123a, 123b) hatást gyakorolunk.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, kerámiai vécécsésze (141, 171) vagy hasonló öntésére olvasztósalakból, azzal jellemezve, hogy két öntőformában (106a, 106b), két vízszintesen vagy függőlegesen egymással összeilleszthető kerámia-alkatrészt (138a, 138b; 161, 162) öntünk, amelyek együtt a vécécsésze (141, 171) idomdarabját (139, 167) képezik, és hogy ehhez

a) a két öntőformát (106a, 106b) egymás mellett vagy egymás fölött a kamrában úgy helyezzük el, hogy az említett közbenső tér (110) mindkét öntőformát (106a, 10b) legalább részben körülveszi, és

b) a két kerámia-alkatrészt (138a, 138b; 161, 162) egyidejűleg és együtt egyetlen munkafolyamatban öntjük, az olvasztósalak öntőformából (106a, 106b) való elvezetése után kivesszük és azután olvasztósalak segítségével egymással összeragasztjuk.

(Elsőbbsége: 1995. 02. 09.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett öntő- és/vagy formából történő kivételi folyamatot ellenőrző és vezérlő egységgel (35, 132) szabályozzuk.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
5. Az l^t. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy cseppfolyós közegként sűrített levegőt alkalmazunk és ezt a sűrített levegőt a légtasakokba (11, 111) 1-2 MPa második nyomás alkalmazásával vezetjük be.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kerámia-alkatrész (38, 138a, 138b, 161, 162) kialakulása után a formázó üreges térbe (24, 123a, 123b) cseppfolyós közeget vezetünk, melynek segítségével a maradék olvasztósalakot a formázó üreges térből (24,123a, 123b) elvezetjük és a kerámia-alkatrészt (38,138a, 138b, 161,162) tovább víztelenítjük.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 19.)
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cseppfolyós közeget olyan nyomással vezetjük be a formázó üreges térbe (24, 123a, 123b), amely nagyobb, mint a környezeti levegő nyomása.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a légtasakokban (11, 111) létesíthető nyomásokat legalább részben egymástól elválasztva szabályozzuk.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)

HU 212 972 Β
9. Berendezés az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kivitelezésére, kamrával és legalább egy, több porózus formázórészből (4a, 4b, 4c, 104a, 104b, 105, 154-159) képezett, valamint formázó üreges teret (24, 123a, 123b) magába foglaló öntőformával (6, 106a, 106b), amely a kamrán belül úgy van elhelyezve, hogy legalább részben egy közbenső tér (10, 110) az öntőformát (6, 106a, 106b) körülveszi, azzal jellemezve, hogy több, a közbenső térben (10, 110) elhelyezett és a legalább egy öntőforma (6, 106a, 106b) szabadon fekvő oldalfalán elhelyezkedő légtasakok (11, 111) vannak, amelyek ily módon cseppfolyós közeggel feltől thetők és felfujhatók; hogy a legalább egy öntőforma (6, 106, 106b) a töltési és öntési folyamat alatt feszített állapotba hozható.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a légtasakok (11, 111) a levegővezetékeken (13, 30) keresztül közlekedőén a formázó üreges térrel (24, 123a, 123b) vannak összekötve.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy függőlegesen eltolható és a legalább egy öntőformára (6, 106a, 106b) felhelyezhető harangja van (3, 103, 153), amely üzemi állapotban az említett kamrát létrehozza.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy olvasztósalak-tartállyal (27, 127) van felszerelve, amely a legalább egy öntőforma (6, 106a, 106b) formázó üreges terével (24, 123a, 123b) és a légtasakokkal (11, 111) közlekedőén össze van kötve.

(Elsőbbsége: 1994. 06. 29.)
13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kerámiai vécécsésze vagy hasonló előállítására azzal jellemezve, hogy a két függőlegesen vagy vízszintesen egymással összeilleszthető kerámia-alkatrészt (138a, 138b; 161,162) előállító két öntőformával (106a, 10b) és egy, a kerámia-alkatrészeket (161, 162) a két öntőformából kivevő és a két kerámia-alkatrészt egymással a varrathelyeken összeragasztó készülékkel (163) van ellátva.

(Elsőbbsége: 1995. 02. 09.)
14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, az öntési folyamatot és az öntőformából történő kivételt ellenőrző és vezérlő egysége (35, 132) van.