HU212168B - Method and apparatus for forming sheet metal - Google Patents

Description

alább egy, alternáló mozgást végző dugattyúrúddal rendelkező, hidraulikus egységet tartalmaz.

A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a hidraulikus egységek az alsó keret két oldalán vannak elhelyezve, az alsó keretben nagynyomású folyadékot szállító csatornák vannak kiképezve, a hidraulikus egységek folyadékellátása az alsó keretre szerelt belső nyomószán elmozdulásához van hozzárendelve, az alsó keret pedig az alsószerszámból (25) kifolyó folyadék összegyűjtését szolgáló folyadéktartályként van kialakítva.

A találmány tárgyához tartozik a fenti berendezéssel végrehajtott eljárás is, miszerint először a lemezt (80) előformázzuk úgy, hogy hidraulikus munkahengerek útján a lemezt (80) a felsőszerszámmal (51) az alsószerszám (25) felületére hajlítjuk, ahol a hidraulikus egységeket a belső nyomószán lenyomásával hozzuk működésbe, majd az előformázást követően az alsószerszám (25) felső felülete (62) és az alakítandó lemez (80) közé közvetlenül nagynyomású folyadékot nyomunk, miközben a lemezt (80) belesimítjuk a felsőszerszámban (51) kialakított formázó üregbe (78).

A találmány tárgya fémlemezek alakítása, különösképpen pedig eljárás és berendezés gépkocsi lökhárítók, ajtók, karosszériaelemek és hasonló fémlemezből sajtolással, hidroform eljárással való előállítására.

Az edények, háztartási készülékek és gépkocsialkatrészek nagy sorozatban való gyártásánál, valamint a repülőgép- és űrkutatási iparra, továbbá az egyedi megrendelésekre gyártó üzemekre jellemző kis- és közepes sorozatú alkatrészgyártásnál igen gyakran alkalmazzák a fémlemezek különböző sajtoló szerszámokkal való alakítását, ahol is a szerszám alakját és típusát az előállítandó alkatrész alakja és annak tervezett alkalmazása határozza meg. Az egyik, igen sokféle alkatrész előállítására alkalmazott hidegalakítási eljárás a hagyományos mélyhúzás.

A hagyományos hidromechanikai mélyhúzással alakító berendezést ismertet a DE 2 345 985 számú közzétételi irat is, ahol a két alakító szerszámfél közé helyezett fémlemezt hidraulikus munkahenger nyomásközvetítésével formázzuk.

A mélyhúzásnál a fémlemezt egy húzógyűrűbe sajtolják be, minek során a lemez anyaga a gyűrűnél megfolyik, és így alakul ki az alkatrész. A formázás során azonban az alkatrészben jelentős mértékben különböző. egyenlőtlen feszültségek lépnek fel, a fémlemez egyes helyeken eltérő mértékű megnyúlásokat is szenved. Ennek következtében igen komoly rugalmassági és alaktartási problémák jelentkeznek, és szinte lehetetlen előre pontosan felmérni, különösen nagyméretű alkatrészek esetében, a várható rugalmas visszaalakulást.

A mélyhúzási eljárásnál jelentkező problémák megoldására a gyakorlatban az a szokásos eljárás, hogy az alkatrészt „túlhúzzák”, azaz az elméletileg kívánt alakhoz képest erősebben deformálják. A „túlhúzás” szükséges mértéke viszont csak kísérletileg állapítható meg, s ehhez számos, költséges próba szükséges. A mélyhúzási művelet egyszersmind jelentős anyagveszteséggel is jár, mivel a terítéket az anyag megfolyásának és az egyenetlen felkeményedésből adódó változó szilárdság kompenzálására túl kell méretezni.

Az US 4 576 030 számú szabadalmi leírás - amelynek feltalálója azonos a jelen találmányéval - egy olyan eljárást ismertet, amelynek segítségével az egymáshoz illeszkedő szerszámfelek között lemez, teljes mértékben nyújtással alakítható. A művelethez az eljárás olyan páros lemezleszorító szerszámot használ, ahol is legalább az egyik fél felülete bordázott, s a bordák belemélyednek a lemez anyagába, amikor a leszorító szerkezet záródik. így a lemez homogén, kizárólag nyújtással történő alakítása valósítható meg, s a késztermék alaktartóbb, nem lép fel ráncosodás, kevesebb a gyártási hulladék, és az előállított alkatrész nagyobb szilárdságú.

Egy másik, tökéletesebb alkatrészeket eredményező hidegalakítási mód az ún. hidroform eljárás, ahol is a lemez egyik oldalára folyadéknyomás hat. Az eljárás fő előnyei: igen változatos alakú alkatrészek állíthatók elő, a késztermék jó kidolgozású, a szerszámkarbantartási költségek kisebbek.

Jóllehet az említett eljárások javították a késztermék minőségét és a gyártható alkatrészek alakját illetően kiterjesztették a mélyhúzási technológia alkalmazási lehetőségeit, viszont növekedett a szükséges szerszámok mérete és száma, s így a vonatkozó költségek is emelkedtek. További lényeges szempont, hogy a piaci verseny folyamatosan követeli egyre jobb és esztétikailag is tetszetősebb új termékek forgalomba hozását. Minden új termékhez új alkatrészek kellenek, amelyek gyártásához viszont új szerszámok és kiegészítő gépi berendezések szükségesek.

A jelen találmány célja olyan lemezalakító berendezés létrehozása, amely egyesíti a folyadéknyomásos alakítás és a nyújtással történő alakítás előnyeit, tökéletesebb alakhűség elérését teszi lehetővé, csökkenti vagy éppenséggel kiküszöböli a próbagyártási és bevizsgálási igényeket, felszerszámozása egyszerűbb és olcsóbb, mint az ismert berendezéseké, és amely adaptálható a hagyományos, standard méretű sajtológépekhez.

Általánosan fogalmazva, a jelen találmány tárgya olyan, önálló egységet képező, folyadéknyomásos alakítással működő sajtoló berendezés, amelyet standard kettős működésű sajtológép működtet, és amelynek segítségével alkatrészek széles választéka állítható elő fémlemezből.

A jelen találmány célja fémlemezek sajtolására szolgáló, tökéletesített berendezés kialakítása, ahol a lemez alakítása kizárólag nyújtással történik. A talál2

HU 212 168 Β mány további célja olyan berendezés kialakítása, amely adaptálható a már meglévő sajtológépekre is a fémlemezek folyadéknyomással történő alakítására.

A találmány egy másik célja olyan berendezés kialakítása fémlemezek sajtolására, amellyel a különböző alkatrészeknek nagyobb választéka állítható elő, mint az eddig ismert berendezésekkel, s ugyanakkor a felszerszámozás költsége is időigénye minimális.

A találmány szerinti feladat megvalósítására, a fémlemezek nyújtással történő alakítására egy olyan berendezés szolgál, amely egy gépalappal, valamint két, függőlegesen le-fel mozgó nyomószánnal rendelkező, kettős működésű sajtológépre egy olyan alapkészülék van felszerelve, amely magában foglal egy, a külső nyomószánra szerelt felső keretet, egy, a gépalapra szerelt, folyadéktartállyal kombinált alsó keretet. valamint két, az alsó kerethez csatlakozó hidraulikus egységet. Mindkét hidraulikus egységnek része egy-egy függőlegesen felfelé mutató dugattyúrúd, amelyekre a belső nyomószán leereszkedésekor nyomást gyakorol. A berendezést a gyártandó alkatrész alakjának megfelelő speciális alsó- és felsőszerszám egészíti ki, amelyek az alsó, illetve a felső keretre vannak felszerelve, és egymásra illeszkednek. A felsőszerszámban alulról nyitott formázó üreg, az alsószerszámon pedig a gyártandó alkatrész alakjához igazodó felület van kiképezve. A terítéket, amely lehet különálló lemez, vagy pedig egy lemeztekercs bizonyos szakasza, megfelelő ütközőelemek állítják be az alsószerszámon a kívánatos helyzetbe, majd pedig ahogy a külső nyomószán leereszkedik, a felsőszerszám ráhajlítja a lemezt az alsószerszám felületére, a két szerszámfél a lemezt teljesen közrefogja, a lemez kerületét pedig az alsó- és felsőszerszámra felszerelt, egymásra illeszkedő szorító lécek biztonságosan rögzítik. A külső nyomószán ezután nyugalomba kerül, míg a belső nyomószán lefelé mozog, és érintkezésbe jutva a hidraulikus egységek felfelé kiálló dugattyúrúdjaival, azokat lenyomja, úgyhogy az alsó keretben és az alsószerszámban kiképzett csatornákon keresztül folyadék áramlik a befogott lemez és az alsószerszám közötti térbe, és a folyadéknyomás a lemezt, azt húzóigénybevételnek kitéve, a formázó üreg alakjára formálja.

Az alakítási művelet végén mind a belső, mind pedig a külső nyomószán felemelkedik, a hidraulikus egységek dugattyúrúdjait pedig beépített légrugók a kiinduló helyzetbe emelik. Ahogy a külső nyomószán felfelé mozog, felemelve ezzel a felsőszerszámot, az elkészült alkatrész és az alsószerszám között található, nyomás alatt álló folyadék körös-körül átömlik az alsószerszám kerületén, és befolyik az alsó keretben kialakított, felülről nyitott tartályokba, amelyek összeköttetésben állnak a hidraulikus egységekkel. A berendezés ilymódon megoldja a folyadék tárolását és recirkuláltatását is.

Ha a találmány szerinti berendezéssel másik alkatrészt kívánunk készíteni, csupán a felső- és alsószerszámot kell kicserélni az új alaknak megfelelő formázó üreggel és felülettel rendelkező elemekre. A berendezés többi része változatlan marad, és több éven keresztül használható - természetesen a speciális alsó- és felsőszerszámok megfelelő cseréjével - a legkülönbözőbb alakú alkatrészek előállítására.

A találmány egy másik kiviteli alakjánál a folyadéktartállyal kombinált alsó keretet és az ehhez illeszkedő alsószerszámot egy, a sajtológép alaplapjára felszerelt nyitott teknő és abban elhelyezett alsószerszám helyettesíti. Az alsószerszámban csatornák vannak kiképezve, amelyek összeköttetést biztosítanak a hidraulikus egységek és az alsószerszám felső felülete között. Mindegyik hidraulikus egység két-két különálló munkahengert és a két munkahenger közé beépített két-két, függőleges elrendezésű légrugót tartalmaz. A két munkahenger és a légrugók úgy vannak elrendezve, hogy a sajtológép belső nyomószánjához kapcsolódó közös nyomófej azokat egyetlen egységként, együtt működteti.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti önálló berendezés fémlemez nyújtással történő alakítására, amelynek fő része egy kettősműködésű sajtológép, a sajtológép egy függőleges irányban alternáló mozgást végző belső nyomószánnal és egy külső nyomószánnal rendelkezik, a külső nyomószánra egy felső keret, a belső nyomószánra pedig egy alsó keret van szerelve, a berendezés tartalmaz egy formázó szerszámot, ahol a szerszám egy alsószerszámból és egy felsőszerszámból tevődik össze, amelyek egy nyitott és egy zárt állapot között mozgathatók, a felsőszerszám a felső keretre van cserélhetően felfogva, az alsószerszám felső felülete a felsőszerszám illeszkedő felületéhez igazodik, úgy hogy a felső felület és az illeszkedő felület közé egy alakítandó lemez helyezhető be, továbbá pedig a berendezés legalább egy, alternáló mozgást végző dugattyúrúddal rendelkező, hidraulikus egységet tartalmaz.

A találmány szerinti berendezés oly módon van kialakítva, hogy a hidraulikus egységek az alsó keret két oldalán vannak elhelyezve, az alsó keretben nagynyomású folyadékot szállító csatornák vannak kiképezve, a hidraulikus egységek folyadékellátása az alsó keretre szerelt belső nyomószán elmozdulásához van hozzárendelve, az alsó keret pedig az alsószerszámból kifolyó folyadék összegyűjtését szolgáló folyadéktartályként van kialakítva.

A találmány egy további ismérve szerint az alsószerszám az alakítandó lemez pozicionálására és a lemez alsószerszám és felsőszerszám közötti rögzített helyzetének megtartására támasztó lécekkel van ellátva.

A berendezés egy másik ismérve szerint a felsőszerszámra leszorító lécek vannak felszerelve, a leszorító lécek alsó felülete legalább két hosszanti bordával van ellátva.

A találmány szerinti előnyös kialakításnál a támasztó lécek úgy vannak elhelyezve, hogy a felsőszerszám és az alsószerszám összezárt állapotában a leszorító lécek a támasztó lécekre illeszkednek.

A fémlemez alakítására kifejlesztett önálló berendezés további ismérve még, hogy a leszorító lécek úgy vannak a felsőszerszámon elrendezve, hogy az alsószerszám és a felsőszerszám zárt helyzetében a leszorí3

HU 212 168 B tó lécen kiképzett bordák gyakorlatilag egy teret folytonosan körülzáró körvonalat képeznek.

A találmány szerinti berendezés ismérveihez tartozik, hogy a bordák magassága a szomszédos bordák között mérve olyan, hogy a formázó üreg belseje felé eső borda magassága 2-3%-kal kisebb mint a kifelé eső szomszédos borda magassága, továbbá hogy a bordák magassága a szomszédos bordák között mérve olyan, hogy a formázó üreg belseje felé eső borda magassága 0,508 mm (0,002 inch) értékkel alacsonyabb mint a kifelé eső borda magassága.

Egy előnyös kiviteli alak szerint a leszorító lécek három hosszanti bordával vannak ellátva.

A találmány szerinti önálló berendezés fémlemez alakítására, úgy van kialakítva, hogy a hidraulikus egységek legalább egy hidraulikus munkahengert tartalmaznak, amelynek egy, a belső nyomószán lenyomásával mozgatott, alternáló mozgást végző nyomórúdja van.

A találmány jellemzője, hogy a hidraulikus egységek munkahengereik folyadékellátására és az alsószerszámból kifolyó folyadék összegyűjtésére egy folyadéktároló teknőt tartalmaznak, a teknő pedig a sajtológép alaplemezére van szerelve.

A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakja szerint az alsószerszám két oldalán van a két hidraulikus egység elhelyezve.

A fémlemez alakítására szolgáló berendezés egy másik kiviteli alakja szerint a két hidraulikus egység két-két munkahengert, valamint egy-egy, függőlegesen felfelé ható erőt kifejtő, a munkahengerek dugattyúrúdjait alaphelyzetbe állító rugószerkezetet foglal magában.

A találmány szerinti eljárás fémlemezek nyújtással történő alakítására, nyomószánokkal rendelkező sajtológépen. ahol a külső nyomószánhoz erősített felső keretet és a belső nyomószán által működtetett, az alsószerszámba nagynyomású folyadékot szállító hidraulikus egységeket alkalmazunk, egy cserélhető felsőszerszámot szerelünk fel a felső keretre és egy cserélhető alsószerszámot pedig a sajtológép gépalapjára szereljük fel, az alakítandó lemezt behelyezzük a felsőszerszám és az alsószerszám közé, a külső nyomószánt leengedjük, miáltal a felső szerszám ráereszkedik az alsószerszámon elhelyezett lemezre, a felsőszerszám lezárt helyzetében a lemezt támasztólécek útján szilárdan rögzítjük az alsószerszámon, ezt követően a lemezt előformázzuk az alsószerszám felső felületén, majd a lemez végső alakításához a hidraulikus egységekbe nagynyomású folyadékot vezetünk.

A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a lemez nyújtással való formázásához a hidraulikus egységeket a belső nyomószán lenyomásával hozzuk működésbe, és a nagynyomású folyadékot közvetlenül az alsószerszám felső felülete és az alakítandó lemez közé nyomjuk, miközben a lemez belesimul a felsőszerszámban lévő formázó üregbe.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a mellékelt ábrák segítségével ismertetjük, ahol is az

1. ábra a találmány szerinti, fémlemezek hidroform alakítására szolgáló, hagyományos kettős működésű sajtológépre szerelt berendezést oldalnézetben, egyes részleteket metszetben ábrázolva mutatja be; a

2. ábra az 1. ábrán látható, találmány szerinti berendezés elölnézete; a

3. ábrán az 1. ábrán bemutatott, találmány szerinti berendezés alsó része felülnézetben látható, amely alsó rész magában foglalja a 16 alsó keretet, a 17, 18 hidraulikus egységeket és a 25 alsószerszámot; a

4. ábra a találmány szerinti berendezés egyik hidraulikus egységének oldalnézeti hosszmetszete; az

5. ábra a találmány szerinti berendezés 51 felsőszerszámának és 25 alsószerszámának a 3. ábrán jelölt 5-5 síkban felvett metszete, az ott nyíllal jelölt irányból tekintve, ahol is az 51 felsőszerszám és a 25 alsószerszám összezárt helyzetben látható; a

6. ábra a találmány szerinti berendezést 51 felsőszerszámának és 25 alsószerszámának a 3. ábrán jelölt 6-6 síkban felvett metszete, az ott nyíllal jelölt irányból tekintve, ahol is az 51 felsőszerszám és a 25 alsószerszám öszszezárt helyzetben látható; a

7. ábra a 66 rövid ütközőrúd perspektivikus képe; a

8. ábra a 6. ábrán látható 68 végütköző kinagyított, metszeti képét mutatja be; a

9. ábra a 67 kivető csapnak a 3. ábrán jelölt 9-9 síkban felvett metszete, a nyíllal jelölt irányból tekintve; a

10. ábra a 75 leszorító léc és a 61 támasztó léc kinagyított metszeti képét mutatja; a

11. ábrán a 75 leszorító léc bordázott profiljának kinagyított képe látható; a

12. ábra a találmány szerinti, fémlemezek hidroform alakítására szolgáló, hagyományos kettős működésű sajtológépre szerelt berendezés egy másik kiviteli alakjának elölnézete, egyes részeket metszetben ábrázolva; végezetül a

13. ábra a 12. ábrán látható berendezés egyik hidraulikus egységének oldalnézeti képét mutatja, egyes részleteket metszetben ábrázolva.

A találmány lényegét a következőkben a mellékelt ábrákon bemutatott kiviteli példák részletes leírásával, ezekhez kapcsolódó speciális megnevezések alkalmazásával ismertetjük.

Az 1., 2. és 3. ábrán látható a 80 fémlemezek hidroform alakítására szolgáló 10 berendezés egy célszerű kiviteli alakjának összeállítási rajza. A 10 berendezés egy hagyományos kettős működésű sajtológépre van felszerelve. Az ilyen sajtológépek egyik fő eleme általában egy, a mélyhúzásnál a ráncfogó szerepét betöltő 11 külső nyomószán, amely négyszög-keresztmetszetű, üreges kiképzésű, és függőleges irányban le-fel mozog. A 11 külső nyomószán belsejében helyezkedik el az ahhoz hasonló kialakítású, ugyancsak le-fel mozgó 12 belső nyomószán. A 12 belső nyomószánt és a 11 külső nyomószánt a felettük elhelyezett, az ábrán nem látható hajtószerkezet egymástól függetlenül mozgatja.

HU 212 168 Β

A 10 berendezés itt tárgyalt kiviteli alakja esetében megkülönböztetjük az „alapszerkezetet” és a „formázó szerszámokat”. Az alapszerkezet az állandóan használt elemek egy bizonyos csoportját foglalja magában. Alapszerkezet alatt tehát a berendezés azon szerkezeti részeit értjük, amelyeket hosszú időn keresztül, különböző alkatrészek gyártásához egyaránt használunk. A formázó szerszámok viszont csak egy-egy meghatározott alakú alkatrész gyártásához használhatók. A formázó szerszámok olyan az alapszerkezetre felszerelt és annak segítségével működtetett elemek, amelyeket a különböző alakú alkatrészek gyártásának megfelelően mindig cserélni kell.

,Uemez” alatt az 51 felsőszerszám és a 25 alsószerszám közé behelyezett, a találmány szerinti eljárással alakított anyagot értjük. A „lemez” lehet különálló, megfelelően leszabott lemezdarab (lásd az 1. és 3. ábrán a 80 tételszámot), vagy pedig - folyamatos adagolásé berendezésnél - egy lemeztekercsnek a szerszámok közé eső része.

Az alapszerkezet egy hagyományos kettős működésű sajtológépre van felszerelve, fő elemei a 15 felső keret, a folyadéktartállyal kombinált 16 alsó keret és a 17, 18 hidraulikus egységek. A 15 felső keret a 11 külső nyomószánra van felerősítve, és azzal együtt mozog. A 15 felső keret csak olyan széles, hogy elférjen a 17, 18 hidraulikus egységek között (lásd a 2. ábrát), hossza viszont elegendő nagy ahhoz, hogy fel lehessen erősíteni a 11 külső nyomószán szembefekvő 14 oldallapjaihoz (lásd az 1. ábrát). A 16 alsó keret egy 19 alaplemezen fekszik fel, amely a sajtológép alapjához vagy alaplemezéhez van erősítve. A 16 alsó keret egy 24 ágyazott és több, akörül elrendezett, felülről nyitott 20 tartályt foglal magában. A 24 ágyazat úgy van kiképezve, hogy befogadja a formázó szerszámok közé tartozó 25 alsószerszámot. A 20 tartályokat 21 csatornák és belső áteresztő nyílások rendszere kapcsolja össze, úgyhogy végeredményben valamennyi 20 tartály összeköttetésben áll egymással. A 20 tartályok így tulajdonképpen egyetlen közös folyadéktartályt képeznek a 17, 18 hidraulikus egységek számára. A 20 tartályokban összegyűlt folyadék leeresztésére megfelelő nyílások szolgálnak, ezeket az ábrán nem tüntetik fel. A találmány szerinti berendezés itt tárgyalt kiviteli alakjánál alkalmazott folyadék 95%-a víz. A fennmaradó 5%-ot korróziógátló adalékok és kenőanyagok teszik ki. A szóbanforgó folyadék a kereskedelemben kapható.

Az 1—4. ábrákon látható 17 és 18 hidraulikus egységek azonos felépítésűek, a 4. ábrán bemutatott 18 hidraulikus egység itt következő leírása mindkét egységre egyaránt érvényes. A 18 hidraulikus egység fő elemei a 26 alsó hengerfej, a 27 munkahenger, az üreges 28 dugattyúrúd és a 29 nyomórúd. A 18 hidraulikus egység a 19 alaplemezre fekszik fel, és a 26 alsó hengerfejen kiképzett 32 rögzítő fül segítségével mereven oda van csavarozva a 16 alsó kerethez. A 26 alsó hengerfejhez egy 30 szűrő csatlakozik, ezen keresztül áll összeköttetésben a 26 alsó hengerfej a folyadéktartállyal. A 30 szűrőt egy U-alakú 31 vezeték köti össze a legközelebbi 20 tartállyal.

A 38 dugattyú lefelé irányuló mozgása a folyadékot kinyomja a 27 hengerből, s a folyadék a 33a kifolyónyíláson, valamint a 16 alsó keretben kiképzett vízszintes 34 csatornán és függőleges 35 csatornán keresztül a 24 ágyazaton kialakított 36 nyíláshoz áramlik. Ha a 25 alsószerszám pontosan van felszerelve a 24 ágyazatra, a 25 alsószerszámban található 57 függőleges csatorna pontosan a 36 nyílásra illeszkedik, és a nyomás alatt álló folyadékot a 25 alsószerszám 62 felső felületére vezeti. A 33a kifolyónyílásba beépített megfelelő szelep - ezt az ábra nem tünteti fel - szabályozza a folyadék áramlását a 27 munkahenger és a vízszintes 34 csatorna között. A 27 munkahenger a 33b szívó/ürítő nyíláson, a 30 szűrőn és a 31 vezetéken keresztül a 20 tartályokkal is összeköttetésben áll. A 27 munkahenger és a 20 tartályok közötti folyadékáramlást a 33b szívó/ürítő nyílásba beépített szelep szabályozza (a szelepet az ábra nem tünteti fel).

A 4. ábrán bemutatott, a tárgyalt kiviteli alakhoz alkalmazott 18 hidraulikus egységnél a lökethossz 12 (304,8 mm), a hengertérfogat 5,875 gallon (22,24 liter), ezek a paraméterek azonban a teljes 10 berendezés méreteitől és kapacitásától függően változhatnak. Az üreges 28 dugattyúrúd alsó vége mereven kapcsolódik a 38 dugattyúhoz, és a 37 fedélben kiképzett 37a furaton keresztül van kivezetve a 27 munkahengerből. A37 fedélben található 37b kenőfurat egyik vége a 37a furathoz, másik vége egy 37c csőhöz csatlakozik. A 37c cső összeköttetésben áll a 33a kifolyónyílással, s rajta keresztül kis mennyiségű, a megfelelő kenést biztosító folyadék jut az üreges 28 dugattyúrúd és 37a furat felületei közé. Az üreges 28 dugattyúrúd belsejébe két sorba kapcsolt, 39 és 40 légrugó van beépítve, amelyek rögzítik a 38 dugattyút a felső holtponti helyzetben. A 39 és 40 légrugók tömítése csak arra szolgál, hogy azok belsejéből a levegő ne szökhessen ki, de általában nem nyújt védelmet a nagynyomású, külső folyadék behatolásával szemben. Ezért vannak a 39, 40 légrugók az üreges 28 dugattyúrúd belsejében elhelyezve, s így elszigetelve a 27 munkahengerben uralkodó nyomástól. Az üreges 28 dugattyúrúd alsó végébe egy 41 persely van beépítve, szoros és illeszkedéssel. A 27 munkahenger aljára egy 42 rúd támaszkodik, amely a 41 perselyen keresztül benyúlik az üreges 28 dugattyúrúd belsejébe. A 39, 40 légrugók, valamint egy bronz 44 távtartó gyűrű a 42 rúd és az üreges 28 dugattyúrudat felülről lezáró 43 zárótárcsa közé vannak sorba beépítve, úgy, hogy valamennyi alkatrész közös tengelyen helyezkedik el. A 44 távtartó gyűrű tengelyirányban mozoghat az üreges 28 dugattyúrúdban, s alul-felül egy-egy 45 fészekkel van ellátva, amelyekben, a 39 és 40 légrugók vége illeszkedik. A 39,40 légrugók, a 44 távtartó gyűrű és a 42 rúd méretei úgy vannak kialakítva, hogy ezen alkatrészek a 38 dugattyú alsó holtponti helyzetében is enyhén összenyomott állapotban vannak. A 39,40 légrugók a kereskedelemben kapható típusok, lökethosszuk 6 (152,4 mm). A 41 persely és a 42 rúd közé egy megfelelő 46 tömítés van beépítve, amely az üreges 28 dugattyúrúd belsejében, a 43 zárótárcsa és a 41 persely, valamint a 42 rúd között a 39, 40 légrugók számára a 27 munkahengert kitöltő, nagynyomású folyadéktól elzárt,

HU 212 168 B jól szigetelt belső teret biztosít, míg a 38 dugattyú, az üreges 28 dugattyúrúd és a 41 persely a 42 rúdon le-fel mozog.

A 29 nyomórúd a 43 zárótárcsából áll ki, függőlegesen felfelé. A 29 nyomórudat egy 47 csavar rögzíti a 43 zárótárcsához; a 47 csavarhoz egy központi 48 furaton keresztül lehet hozzáférni. Mint az az 1. és 2. ábrán látható, a 17, 18 hidraulikus egységek, különösképpen pedig az azokhoz tartozó 29 nyomórudak, a 12 belső nyomószán szembenfekvő 49 oldallapjaival esnek egy vonalba. Amikor a 12 belső nyomószán leereszkedik, annak 49 oldallapjaival lenyomják a 29 nyomórudakat, s így működésbe lépnek a hidraulikus egységek. Ha a 26 alsó hengerfejbe beépített szelep a megfelelő állásban van, a 12 belső nyomószán leereszkedésével működésbe lépő 17, 18 hidraulikus egységek 27 hengereiből a 34 és 35 csatornákon keresztül folyadék áramlik az 57 függőleges csatornákba, mint arra már föntebb utaltunk.

Az eddigiekben ismertetett „alapszerkezet” tölti be a találmány szerinti berendezésnél a tartószerkezet és az energiaátalakító szerepét, a „formázó szerszámok” pedig az adott alkatrész előállításához szükséges cserélhető elemek. A berendezés itt tárgyalt kiviteli alakjánál a formázó szerszámok a 25 alsószerszám és az 51 felsőszerszám. A 25 alsószerszám a 24 ágyazaton fekszik fel, és 52 ékekkel van pontosan vízszintes helyzetbe állítva. Az 51 felsőszerszám hagyományos módon van a 15 felső keret aljához rögzítve, és akárcsak a 25 alsószerszám, ez is megfelelően elhelyezett 50 ékekkel van pontosan vízszintbe állítva. így tehát, amikor a 11 külső nyomószán és a 15 felső keret leereszkedik, az 51 felsőszerszám tökéletesen illeszkedik a 25 alsószerszámra. mivel mindkettő pontosan vízszintesen síkba van beállítva. Az 51 felsőszerszám minden sarkára egy-egy pár, az 51 felsőszerszám és a 25 alsószerszám pontos illeszkedését elősegítő és biztosító 53 vezetőlemez van felszerelve. Mindegyik 53 vezetőlemez alsó. befelé néző felületén egy-egy 54 bronz betétlap található. ezek érintkeznek a 25 alsószerszám oldalával, és csúsznak végig annak külső felületén.

A 25 alsószerszám mind a négy sarkán egy-egy 55 fészek van kialakítva (lásd az 1. és 3. ábrát). Mindegyik 55 fészekben egy-egy 56 ütköző helyezkedik el. Az 56 ütközők mérete és beállítása olyan, hogy a 75 leszorító léc és a 61 támasztó léc felületei között kb. a megmunkált 80 lemez vastagságának felével megegyező hézagot biztosítanak. így ha az 51 felsőszerszám leereszkedik, és a 25 alsószerszámon ott van a megmunkálandó 80 lemez, az 56 ütközők nem érintkeznek az 51 felsőszerszám alsó felületével. Ha viszont az 51 felsőszerszám leereszkedésekor nincsen a 25 alsószerszámon lemez, az 51 felsőszerszám alsó felülete felütközik az 56 ütközőkön, amelyek tehát megakadályozzák az 51 felsőszerszám és a 25 alsószerszám érintkezését, s ami még fontosabb, megóvják a 75 leszorító léc 133, 134. 135 bordáit (lásd a 10. ábrát) a 61 támasztó lécre való rányomódástól.

A 25 alsószerszámban két 57 függőleges csatorna található, amelyek pontosan illeszkednek a 36 nyílásokhoz, ha a 25 alsószerszám a 24 ágyazaton az 52 ékek segítségével pontosan vízszintbe van állítva. Az 57 függőleges csatornák a 25 alsószerszám 62 felső felületére vezetnek. Mint a 3. ábrán látható, a 25 alsószerszám továbbá el van látva két darab 65 hosszú ütközőrúddal, két darab, az előbbiekkel szemben elhelyezett 66 rövid ütközőrúddal, két darab, egymással szemben elhelyezett, rugóterhelésű 67 lemezkivető csappal és egy rugóterhelésű 68 végütközővel.

Mint az a 3., 5. és 6. ábrák összetevéséből látható, a 62 felső felületnek a 70 középvonalra merőleges metszete a 70 középvonal teljes hosszában gyakorlatilag állandó. Ezt a keresztmetszetet, mint az a 2. és 5. ábrákon látható, kétoldalt egy-egy 63 vízszintes felület, középen pedig két 64 lejtős felület metszete alkotja, amely utóbbiak a 82 hajlító élen találkoznak. A 61 támasztó lécek a 25 alsószerszámon kiképzett, megfelelő alakú 72 hornyokban vannak rögzítve, elrendezésük felülnézetben négyszög alakot határoz meg (lásd a

3. ábrát), és ez az alak megfelel készítendő alkatrész befoglaló alakjának. A 61 támasztó lécek egyszersmind meghatároznak egy 73 alsó üregfelületet, azt körbevéve.

Az 51 felsőszerszámon egy 74 illeszkedő felület van kialakítva, amely a 62 felső felülethez illeszkedik. Az 51 felsőszerszám is el van látva 76 hornyokkal, ezekben vannak rögzítve a 75 leszorító lécek. A 75 leszorító lécek és a 61 támasztó lécek egymásra illeszkednek, és olyan szembenfekvő felületekkel vannak kialakítva, amelyek a közéjük helyezett lemezt az US 4 576 030 sz. szabadalomban részletesen ismertetett módon megfogják. Az 51 felsőszerszámban, a 75 leszorító lécek között, a készítendő alkatrész alakját pontosan meghatározó 78 formázó üreg van kiképezve.

A lemeznek a 10 berendezésbe való behelyezéséhez az 51 felsőszerszámot a ráerősített 53 vezetőlemezekkel együtt fel kell emelni felső, a készülék nyitott állapotának megfelelő helyzetbe, mikor is az 51 felsőszerszám és a 25 alsószerszám között kb. 0.6-1,2 m a távolság. Ekkor a 80 lemez elölről (az 1. és 6. ábrán balról) betolható a 25 alsószerszámra. A 80 lemezt (lásd a 3. és 5. ábrán szaggatott vonallal jelölve) a 65 hosszú ütközőrudak és a 66 rövid ütközőrudak vezetik be és tartják a megfelelő pozícióban. A 65 hosszú ütközőrúd körkeresztmetszetű, felső szakaszán pedig egy ívelt 81 vezető felület van kialakítva. A 65 hosszú ütközőrudak úgy vannak felszerelve a 25 alsószerszámra, hogy a két 81 vezető felület gyakorlatilag azonos távolságra van a 82 hajlító éltől. A 65 hosszú ütközőrudak alsó vége a 25 alsószerszámon található 83 furatokba, valamint az ezekhez illeszkedő, a 61 támasztó léceken kiképzett 84 kivágásokba illeszkedik, szoros illesztéssel. A 65 hosszú ütközőrudakat 85 rögzítő betétek rögzítik, amelyek az egymáshoz illeszkedő, a 65 hosszú ütközőrúdon kiképzett 87 bemarásba, valamint a 25 alsószerszámon kiképzett 86 bemarásba vannak behelyezve. A 85 rögzítő betéteket megfelelő 88 csavarok kötik a 25 alsószerszámhoz. A 65 hosszú ütközőrudak felső részének befogadására az 51 felsőszerszámon 91 furatok, a 75 leszorító léceken pedig megfelelő íves 92 kivágások vannak kialakítva, ezekbe tolódnak be a 65 hosszú ütközőrudak, amikor az 51 felsőszerszám leereszkedik a 25 alsószerszámra.

HU 212 168 Β

Mint az az 5. és 7. ábrákon látható, a 66 rövid ütközőrudak is alapjában véve körkeresztmetszetűek, s akárcsak a 65 hosszú ütközőrudak esetében, ezek alsó vége is a 25 alsószerszámban kiképzett furatokba illeszkedik, és ott megfelelő 93 rögzítő betéttel van megfogva. A 66 rövid ütközőrúd felső szakasza hosszirányban le van marva, és itt egy befelé néző, sík 94 vezető felület van kiképezve. A 66 rövid ütközőrúd felső végébe egy központi 95 hasíték van bemarva, a 94 vezető felületre merőlegesen, a 95 hasítékban egy 96 nyelv helyezkedik el, amelyet egy 97 csapszeg tart olymódon, hogy a 96 nyelv azon elfordulhat. A 96 nyelven egy 98 orr, egy 99 leszorító felület és egy 101 ütköző felület van kialakítva.

Mint az az 5. ábrán látható, a zárási állapotnak megfelelő alaphelyzetben a 101 ütköző felület felfekszik a 95 hasíték alján kiképzett 102 támasztó felületre, így a 96 nyelv az óramutató járásával megegyező irányban nem tud továbbfordulni. Az 5. ábrán látható helyzetből a 96 nyelv az óramutató járásával ellentétes irányban azonban elfordulhat, ha a 94 vezető felületből kiálló 98 orra felé irányuló erő hat. Ilyen erő jelentkezik, ha a 80 lemez 103 jobb széle felülről felfekszik a 98 orra, miáltal a 96 nyelv az óramutató járásával ellentétes irányban felfordul a 97 csapszegen, és szabaddá teszi az utat a 80 lemez lesüllyedéséhez. Ahogy a 80 lemez 103 jobb széle a 98 orr és a 99 leszorító felület alá kerül, a 96 nyelv az óramutató járásával megegyező irányban visszafordul az alaphelyzetbe, mivel a 96 nyelv olyan kialakítású, hogy súlypontja lásd az 5. ábrát - jobbra esik a 97 csapszegtől. Ekkor a 80 lemez 103 jobb szélét a 96 nyelven kiképzett 99 leszorító felület maga alá szorítja, a 80 lemez 103 jobb széle nem emelkedhet fel, azaz a 80 lemez nem hajolhat fel, az óramutató járásával ellentétes irányban, a 82 hajlító él fölé.

Mint az a 3., 6. és 8. ábrákon látható, a 25 alsószerszám hátsó (belső) végén egy függőleges 106 furat található, ebben helyezkedik el a rugós alátámasztású 68 végütköző. A 68 végütköző egy körkeresztmetszetű rúd, amelynek felső szakasza hosszirányban le van marva, és itt egy sík 110 ütköző felület és egy 112 váll van kialakítva. A 106 furat úgy van elhelyezve a 25 alsószerszámon, hogy egy 61 támasztó léc alá, és a 82 hajlító éllel egy vonalba essék. A 61 támasztó lécen egy 111 kivágás van kialakítva, amely egy sík 113 vezető felületet határoz meg. Alii kivágás a 106 furathoz illeszkedik, és a 113 vezető felület és a 68 végütközőn kiképzett 11 ütköző felület érintkezik egymással.

A 10 berendezés összeszerelésekor, még a 61 támasztó lécnek a 72 horonyba való behelyezése előtt, a 106 furatba egy 114 tekercsrugót kell behelyezni, majd ezt követi a 68 végütköző behelyezése. Ezután kerül sor a 61 támasztó lécnek a 72 horonyban való rögzítésére, olymódon, hogy a 111 kivágás illeszkedjék a 106 furathoz, a 113 vezető felület pedig a 110 ütköző felülethez. A 68 végütköző a 114 tekercsrugó ellenében betolható a 106 furatba. A 68 végütköző a 106 furatból addig emelkedhet ki, miközben a 110 ütköző felület végigcsúszik a 113 vezető felületen, míg a 112 váll felütközik a 61 támasztó léc alján a 115 alsó felületre. Ez határozza meg a 68 végütköző felső állását, mikor is a 68 végütköző 116 véglapja kb. l,25-al (31,75 mmrel) van magasabban, mint a 82 hajlító él. Az 51 felsőszerszám felemelt helyzetében - lásd az 1. ábrát - a 68 végütköző ebben a felső állásban van. Amikor az 51 felsőszerszám leereszkedik a 25 alsószerszámra, a 75 leszorító léc érintkezésbe kerül a 68 végütköző 116 véglapjával, és egyszerűen benyomja a 68 végütközőt a 106 furatba. A felső helyzetből a benyomott helyzetbe való elmozdulás során a 68 végütköző S1 úthossza kb. 1,25 (31,75 mm).

Mint az a 3., 6. és 9. ábrákon látható, a 25 alsószerszámban mindkét 67 kivető csap számára egy-egy függőleges 119 furat van kiképezve, amelyekben a 67 kivető csap le-fel mozoghat; a 119 furatok - a 25 alsószerszám elejétől számítva - a 25 alsószerszám hosszának kb. 2/3-ánál vannak elhelyezve. A 67 kivető csap 120 alsó szakaszának átmérője gyakorlatilag azonos a 119 furat átmérőjével, míg a 121 felső szakasz átmérője kisebb, s így a két szakasz között egy 122 ütköző váll található. A csatlakozó 61 támasztó lécen egy 123 íves kivágás van kiképezve, amely felülről illeszkedik a 119 furathoz, és amelynek sugara gyakorlatilag megegyezik a 67 kivető csap 121 felső szakaszának sugarával. A 67 kivető csap és a 119 furat 125 alsó felülete közé egy 124 rugó van behelyezve, amely a 67 kivető csapot állandóan felfelé nyomja. A 119 furat és a 123 úgy van elhelyezve a 25 alsószerszámban és a 61 támasztó lécben, hogy amikor a 80 lemez az alább leírt módon be van fogva a 61 támasztó léc és a75 leszorító léc közé, a 80 lemez bizonyos 127 szélességben fedi a 67 kivető csap 126 véglapját (lásd a 9. ábrát). A 67 kivető csap S2 úthosszát két szélsőhelyzet határozza meg; az egyik a 9. ábrán látható alsó helyzet, amikor is a 67 kivető csap 126 véglapja egy síkba esik a külső 63 vízszintes felülettel, a másik pedig az itt nem ábrázolt felső helyzet, amikor is az 51 felsőszerszám felemelkedett a 25 alsószerszámról, és a 124 rugó a 67 kivető csapot addig emeli, míg a 122 ütköző váll felütközik a 61 támasztó léc 128 alsó felületén.

Mint az a 10. ábrán látható, a 75 leszorító léc három azonos keresztmetszetű, egymással párhuzamos, hosszanti 133, 134, 135 bordával van ellátva, amelyek a 75 leszorító léc felületéből függőleges irányban, lefelé állnak ki.

A 133, 134, 135 bordák formája és kialakítása olyan, hogy amikor bemélyednek a 80 lemez felületébe, annak anyaga begyűrődik a bordák közötti 138 hézagokba, s így a bordák között megnövekszik a lemezvastagság. Ebben az állapotban a 75 leszorító lécek és a 61 támasztó lécek közötti összeszorító erő közel teljes mértékben a 138 hézagokba koncentrálódik, s ez tökéletes biztosítékot ad arra, hogy a 80 lemez nem csúszhat el, miközben az alkatrész húzással való formázása történik.

All. ábra részletesen bemutatja a két szomszédos 134 és 135 borda kiképzését. Mindkét 134, 135 borda alapjában véve négyszög-keresztmetszetű, és olyan hosszanti élekkel rendelkezik, hogy a 75 leszorító léc

HU 212 168 B és a 61 támasztó léc összeszorításakor belemélyed a 80 lemez anyagába. Jóllehet a bordák mérete, alakja és egymástól való távolsága bizonyos mértékig függ olyan tényezőktől, mint az alsószerszám mérete, a bordák anyaga, valamint a lemez anyaga, ugyanakkor azonban vannak bizonyos általános érvényű méretezési követelmények is. Az E bordamagasság célszerűen kb. a B lemezvastagság 1/4-e, a C bordaszélesség pedig kb. az E bordamagasság 1-2-szerese legyen. A 134,

135 bordák teljes hosszukban párhuzamosak egymással, és a D bordatávolság kb. 0,1875-0,375 (4,769,525 mm). A szomszédos 134, 135 bordák között belül mérhető E bordamagasság legyen 2-3%-kal kisebb, mint a szélső 133, 135 bordák külső oldalán mérhető A külső bordamagasság. Célszerű, ha az E méret 0,002kel (0,05 mm-rel) kisebb, mint az A méret. A találmány lényeges felismerése, hogy ez a magasságkülönbség nagy mértékben elősegíti a 133, 135 bordák bemélyedését a 80 lemez anyagába. Ez a kialakítás jelentősen fokozza a 133, 134, 135 bordák között a lemezanyag helyi összenyomódását.

A hivatkozott ábrák a találmány szerinti berendezésnek egy olyan kiviteli alakját mutatják be, amely 0,30 (0,76 mm) vastagságú fémlemezből hagyományos kivitelű gépkocsiajtókat gyárt folyadéknyomásos alakítással. A 75 leszorító lécek anyaga 60-62 RC keménységű AISI D2 szerszámacél, az A külső bordamagasság 0,0077 (0,196 mm), az E bordamagasság 0,0075 (0,191 mm), a C bordaszélesség 0,010 (0,254 mm) és a D bordatávolság 0,250 (6,35 mm). Minden borda töve R sugarú lekerekítéssel van kialakítva, ennek értéke E és E/2 közé esik. A 61 támasztó lécek anyaga 58-60 RC keménységű AISI D2 szerszámacél.

Mint az a 3. ábrán látható, a 61 támasztó lécek teljesen körülzárják és meghatározzák a 73 alsó üregfelületet. A 75 leszorító lécek, amelyek a 61 támasztó lécek fölött, azokhoz illeszkedően vannak elrendezve, teljesen körülzárják a 78 formázó üreget, amelynek

136 körvonala a 3. ábrán pont-vonallal van feltüntetve. A 80 lemezt szorosan befogva az 51 felsőszerszám és annak 75 leszorító élei, valamint a 25 alsószerszám és az azon elhelyezett 61 leszorító lécek közé, a 80 lemez és a 25 alsószerszám 73 alsó üregfelülete egy gyakorlatilag zárt üreget alkot, amelyet a 61 támasztó lécek határolnak.

A találmány szerinti 10 berendezés működése a következő:

A 10 berendezés nyitott helyzetében (lásd az 1. ábrát) a 12 belső nyomószán felső holtponti helyzetben van, nem érintkezik a 29 nyomórudakkal, amelyek - a 39, 40 légrugók hatására - úgyszintén felső helyzetet foglalnak el. A 11 külső nyomószán, a 15 felső keret és az 51 felsőszerszám szintén felső holtponti helyzetben van. kb. 1 méter távolságra a 25 alsószerszámtól (a valóságban a két szerszámfél közötti távolság nagyobb, mint azt az 1. ábra mutatja). Ekkor egy négyszögletes, sík 80 lemezt helyezünk be a 25 alsószerszámra, a 65 hosszú ütközőrudak és a 66 rövid ütközőrudak közé, olymódon, hogy felfeküdjék a 82 hajlító élre, és a 80 lemezt úgy igazgatjuk, hogy végül annak 103 jobb széle (lásd az 5. ábrát) a 96 nyelv 99 leszorító felülete alá kerüljön. Amikor az 51 felsőszerszám felső helyzetben van, a 68 végütköző és a 67 kivető csapok a hozzájuk tartozó rugók hatására kiemelkednek az őket a 25 alsószerszámon befogadó furatokból. A 80 lemezt addig toljuk befelé a 25 alsószerszámon, míg a 80 lemez 139 vezető éle felütközik a 68 végütköző 110 ütközőfelületén. A 67 kivető csapok, jóllehet teljesen kiemelt állásban vannak, nem érik el a 63 vízszintes felületek síkját, és így nem érintik az eredetileg sík 80 lemezt. A 25 alsószerszámra megfelelően felhelyezett 80 lemez helyzete az 1. ábrán látható, a 3. és 5. ábrán pedig szaggatott vonal jelzi a 80 lemezt.

Miután a 80 lemez megfelelően a helyére került, leereszkedik a 11 külső nyomószán, és ráengedi az 51 felsőszerszámot a 80 lemezre és a 25 alsószerszámra. Az 51 felsőszerszám 140 alsó felülete (lásd a 2. ábrát) először a 80 lemezt érinti. Mivel a 96 nyelv 99 leszorító felülete nem engedik a 80 lemez túlsó oldalát felemelkedni, a 80 lemez a 82 hajlító él mentén meghajlik a 25 alsószerszám felé. A 11 külső nyomószán és az 51 felsőszerszám tovább ereszkedve teljesen ráhajlítva a 80 lemezt a 25 alsószerszámra, míg végül a 75 leszorító lécek és a 61 támasztó lécek befogják a 80 lemez kerületét. Ahogy az 51 felsőszerszám rányomódik a 25 alsószerszámra, a 133, 134, 135 bordák behatolnak a 80 lemezbe, annak anyagát a közöttük lévő 138 hézagokba préselve, s ezáltal a 80 lemez körös-körül szilárdan rögzítve lesz. Végezetül a 11 külső nyomószán nyugalomba kerül, és leereszkedik a 12 belső nyomószán, amelynek 49 oldallapjai lenyomják a 17, 18 hidraulikus egységek 29 nyomórúdjait. A 26 alsó hengerfejekbe beépített szelepek összekapcsolják a 27 munkahengereket a vízszintes 34 csatornákkal, és elzárják a 31 vezetéket. Ennek következtében a 27 munkahengerekből a vízszintes 34 csatornákon, valamint a függőleges 35 csatornán és a 37 fedélen keresztül folyadék áramlik be a 80 lemez és a 73 alsó üregfelület közé. A 75 leszorító lécek és a 61 támasztó lécek a 80 lemezt szorosan tartják, úgyhogy a 80 lemez és a 61 támasztó lécek között folyadék gyakorlatilag nem távozhat, s így a folyadéknyomás besajtolja a 80 lemezt az 51 felsőszerszámon kiképzett 78 formázó üregbe. A felesleges folyadék a 33b szívó-ürítő nyílásba beépített nyomáshatároló szelepeken (ezeket az ábrák nem tüntetik fel) és a 31 vezetéken keresztül a 20 tartályokba folyik el.

A 80 lemeznek a 78 formázó üregbe való tökéletes besajtolásához szükséges folyadéknyomás értéke függ a lemezanyag tulajdonságaitól és a lemezvastagságtól, valamint a 78 formázó üreg felületén kialakított legkisebb lekerekítési sugártól. A folyadéknyomás értékét tehát mindig megfelelően be kell szabályozni, ha szerszámcserére vagy más típusú lemez alkalmazására kerül sor. A nyomás beszabályozása a 26 alsó hengerfejben található nyomáshatároló szelepek megfelelő beállításával történik.

A lemezalakítási művelet befejeztével a 12 belső nyomószán felemelkedik, és megszűnik kapcsolata a 17, 18 hidraulikus egységekkel. A 17, 18 hidraulikus

HU 212 168 Β egységekbe beépített 39, 40 légrugók hatására a 28 dugattyúrudak felső helyzetbe emelkednek. A 26 alsó hengerfejbe beépített szelepek lezárják a vízszintes 34 csatornákat, ugyanakkor megnyitják az összeköttetést a 27 hengerek és a 31 vezeték között. A 28 dugattyúrudak felfelé mozgásából adódó szívóhatás újból feltölti folyadékkal a 27 hengereket a 20 tartályokból.

A 12 belső nyomószán felemelkedése közben egyszersmind a 11 külső nyomószán is felemelkedik, és az 51 felsőszerszám eltávolodik a 80 lemeztől és a 25 alsószerszámtól. A beépített rugók hatására a 67 kivető csapok és a 68 végütköző is felemelkednek. A 67 kivető csapok, amelyek a 141 hosszanti középvonal belső oldalán vannak elhelyezve (lásd a 3. ábrát) felemelik a 142 kész alkatrész belső élét a 25 alsószerszámról (lásd az 5. ábrát), mégpedig a 68 végütköző fölé. így a 142 kész alkatrészt, akár kézi mozgatással, akár valamilyen alkalmas mechanikus szerkezettel ki lehet venni a 10 berendezés hátoldala felé.

A 10 berendezés hidraulikus rendszere automatikus recirkulációt biztosít. Ahogy az 51 felsőszerszám felemelkedik a 25 alsószerszámról, a folyadék kifolyik a 25 alsószerszám kerületén. A 25 alsószerszám két oldalán 143 terelőlemezek vannak elhelyezve, amelyek a folyadékot a 16 alsó keret két szembenfekvő vége felé, a 20 tartályokba vezetik. A 16 alsó keret két végén további, U-alakú 144, 145 terelőlemezek találhatók, amelyek a kiömlő folyadékot felfogják és a 20 tartályokba irányítják.

A találmány szerinti 10 berendezésnél, új gyártmányra való áttéréskor, nem szükséges a sajtológéphez kapcsolódó teljes formázó szerkezetet kicserélni, mint az eddig használatos berendezéseknél - egy ilyen több részes, nagyméretű formázó szerkezet tömege meghaladhatja az 50 000 kg-ot is hanem csupán a formázó szerszámokat, azaz az 51 felsőszerszámot és a 25 alsószerszámot kell váltani. E két szerszám a találmány szerinti berendezésnél viszonylag kis méretű, együttes tömegük kb. 5000 kg. Ennek megfelelően a találmány lényeges gazdasági és szervezési előnyökkel jár.

A találmány szerinti berendezés eddigiekben ismertetett kiviteli alakjánál különálló lemezek egyedi adagolását tételezzük fel, megvalósítható azonban feltekercselt lemez szakaszos adagolása is. Ebben az esetben a berendezést, annak hátsó, kimeneti oldalán ki kell egészíteni egy, a sajtológép munkalökete által működtetett vágószerkezettel, amely leválasztja a kész alkatrészt. A lemezt a 82 hajlító élre merőlegesen kell bevezetni a berendezésbe. A 217, 218 hidraulikus egységeket a sajtológép bal és jobb oldalán kell elhelyezni (akárcsak az 1. ábrán látható megoldásnál). A 20 tartályokat magában foglaló 16 alsó keret alakját megfelelően módosítani kell, hogy a folyadék recirkulációja biztosítva legyen.

A 12. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli alakját mutatja be.

A 12. ábrán látható 210 berendezés alapszerkezete ugyancsak egy hagyományos, kettős működésű sajtológépre van felszerelve, de itt az alapszerkezet fő elemei a 215 felső keret, a 216 teknő és a 217, 218 hidraulikus egységek. A 215 felső keret mereven rögzítve van a 211 külső nyomószánon, és azzal együtt függőleges alternáló mozgást végez a 217, 218 hidraulikus egységek között. A 216 teknő egy 219 alaplemezen helyezkedik el, a 219 alaplemez pedig a sajtológép alapjához van rögzítve. A 216 teknő középső részét egy 224 fenéklemez alkotja, amelyet körben felhajlított 222 perem zár körül; a 216 teknő összeköttetésben áll a 217, 218 hidraulikus egységekkel. A 225 alsószerszám közvetlenül a 224 fenéklemezen nyugszik.

A 12. ábrán látható két 217, 218 hidraulikus egység azonos felépítésű, a 13. ábrán bemutatott 218 hidraulikus egység itt következő leírása érvényes a 217 hidraulikus egységre is. A 218 hidraulikus egység fő részei a két 226, 227 munkahenger és a két, sorosan elrendezett 239, 240 légrugó. Mindkét 226, 227 munkahenger tartalmaz egy-egy 218 alsó hengerfejet, 229 hengert és 230 dugattyúrudat. Mindkét 226, 227 munkahenger a 224 fenéklemezre és a 225 alsószerszámhoz van felerősítve. A 228 alsó hengerfej el van látva szűrővel, valamint megfelelő szelepekkel, amelyek ugyanazt a működési módot biztosítják, mint amit a 17, 18 hidraulikus egységekkel kapcsolatban, az 1—4. ábrákra való hivatkozással az előzőekben már ismertettünk.

A tárgyalt kiviteli alaknál a 225 alsószerszámban 234 vízszintes csatornák és ezekhez csatlakozó 235 függőleges csatornák vannak kiképezve, mely utóbbiak a 225 alsószerszám 236 felső felületére vezetnek. A 228 alsó hengerfejeket egy megfelelő 237 vezeték köti össze a 225 alsószerszámmal, ez biztosítja a folyadék közlekedését a 234 vízszintes csatorna és a 226, 227 munkahengerek között.

A 226, 227 munkahengerek közé van beszerelve a két függőleges elrendezésű, sorbakapcsolt 239, 240 légrugó. Az alsó 239 légrugó 242 hengere egy 241 persellyel van a 224 fenéklemezre erősítve, a 239 légrugót csavarok rögzítik a 241 perselyben. Az alsó 239 légrugó 243 dugattyúrúdjának felső végét és a felső 240 légrugó 244 hengerét egy 245 közgyűrű kapcsolja össze, így a két 239, 240 légrugó végeredményben egy egységet képez; a 243 dugattyúrudat és a 244 hengert egy vagy több csavar rögzíti a 245 közgyűrűben. A 230 dugattyúrudakra, valamint a felső 240 légrugó 249 dugattyúrúdjára egy közös 248 nyomófej van felszerelve, amelyre a 212 belső nyomószán 247 alsó homlokfelülete támaszkodik (lásd a

12. ábrát). A 248 nyomófej és a 230 dugattyúrudak, valamint a 249 dugattyúrúd között 250 csavarok segítségével merev kapcsolat van kialakítva, így ezek mind együtt mozognak; a 250 csavarok behelyezéséhez a 248 nyomófej 251 furatokkal van ellátva. Az itt vázolt kiviteli alaknál a 249 dugattyúrudat csupán egy 250 csavar rögzíti a 248 nyomófejhez, míg a 230 dugattyúrudak rögzítéséhez célszerűen legalább négy-négy 250 csavar szükséges.

A tárgyalt kiviteli alaknál a 215 felső keret a 211 külső nyomószán 254 alsó homlokfelületére van felszerelve; kialakítása gyakorlatilag megegyezik a 2. ábrán látható 15 felső keret kialakításával, azzal a különbséggel, hogy a 215 felső keret függőleges mérete

HU 212 168 Β nagyobb. Amint az az 1. ábrán látható, a 15 felső keret áthidalja a 11 külső nyomószán szembenfekvő 14 oldallapjai közötti távolságot, és ahogy a 11 külső nyomószán lesüllyed, a 15 felső keret középső részére a 25 alsószerszámon való felfekvéskor igen nagy, felfelé mutató erő hat. A 215 felső keret, megnövelt függőleges irányú mérete folytán, jobban ellenáll a hajlításnak, így nagyobb erővel terhelhető, s ezáltal a 210 berendezés nagyobb és bonyolultabb alakú alkatrészek előállítására használható.

A 252 felsőszerszám ugyanolyan, mint az 1. és 2. ábrán bemutatott 51 felsőszerszám, és a 215 felső keret aljára van felerősítve. A 225 alsószerszám közvetlenül a 224 fenéklemezre van felszerelve, és megfelelő 253 ékek segítségével állítható vízszintbe. Mint fentebb már leírtuk, a 225 alsószerszámban egymáshoz csatlakozó 234 vízszintes csatornák és 235 függőleges csatornák vannak kialakítva, amelyek a 237 vezetéken keresztül összeköttetésben a 217, 218 hidraulikus egységek 228 alsó hengerfejeivel, és a 235 függőleges csatornák a 225 alsószerszám 236 felső felületére nyílnak.

Ami a 210 berendezés működését illeti, a kezdő fázis gyakorlatilag megegyezik az 1. és 2. ábrán bemutatott 10 berendezés működésével, amikor is a 211 külső nyomószán leereszkedik, és megtörténik a lemez (ezt a 12. ábra nem tünteti fel) befogása a 252 felsőszerszám és a 225 alsószerszám közé. Ahogy a

211 külső nyomószán nyugalomba jutott, lesüllyed a

212 belső nyomószán, amely a 248 nyomófejekre támaszkodva lenyomja a 230, 249 dugattyúrudakat, s ezáltal a 229 hengerekből a 238 alsó hengerfejekbe beépített szelepeken keresztül, valamint a 237 vezetéken. a 234 vízszintes csatornákon és a 235 függőleges csatornákon át folyadék áramlik a befogott lemez és a 252 felsőszerszám 255 alsó felülete által alkotott üregbe (ezt az ábra nem tünteti fel). A 212 külső nyomószán felemelkedésekor a 239, 240 légrugók felemelik a 248 nyomófejet, ezáltal a 230 dugattyúrudakat is, és a 226, 227 munkahengerek a kiindulási állapotba kerülnek. A 252 felsőszerszám és a 225 alsószerszám között lévő folyadék lefolyik a 216 teknőbe, onnan pedig a 226, 227 munkahengerek a 228 alsó hengerfejekben kialakított, megfelelő szelepekkel ellátott nyílásokon keresztül (ezeket az ábra nem tünteti fel) beszívják.

Akárcsak az 1. és a 2. ábrán látható 10 berendezéssel, a 12. ábrán bemutatott 210 berendezéssel is az alkatrészek széleskörű választéka állítható elő, a sajtológép lényeges szerkezeti változtatása nélkül, csupán a 252 felsőszerszám és 225 alsószerszám cserélésével.

A találmány szerinti hidegalakítási eljárással előállított formázott lemez méretpontossága és homogenitása jelentősen javul.

Az eljárás és a berendezés különösen alkalmas tömeggyártásra és lényegesen lecsökkenthető az átállási idő' is. ha különböző alkatrészek gyártására állnak át. További előny, hogy a hagyományos sajtók esetében is alkalmazható a meglévő berendezés jelentősebb átalakítása nélkül.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés fémlemez alakítására nyújtással, amelynek fő része egy kettős működésű sajtológép, a sajtológép egy függőleges irányban alternáló mozgást végző belső nyomószánnal és egy külső nyomószánnal rendelkezik, a külső nyomószánra egy felső keret, a belső nyomószánra pedig egy alsó keret van szerelve, a berendezés tartalmaz egy formázó szerszámot, ahol a szerszám egy alsószerszámból és egy felsőszerszámból tevődik össze, amelyek egy nyitott és egy zárt állapot között mozgathatók, a felsőszerszám a felső keretre van cserélhetően felfogva, az alsószerszám felső felülete a felsőszerszám illeszkedő felületéhez igazodik és egy formázóüreget zár be, úgy hogy a felső felület és az illeszkedő felület közé egy alakítandó lemez helyezhető be, továbbá pedig a berendezés legalább egy, alternáló mozgást végző dugattyúrúddal rendelkező, hidraulikus egységet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus egységek (17, 18) az alsó keret (16) két oldalán vannak elhelyezve, az alsó keretben (16) nagynyomású folyadékot szállító csatornák (34, 35) vannak kiképezve, a hidraulikus egységek (17, 18) folyadékellátása az alsó keretre (16) szerelt belső nyomószán (12) elmozdulásához van hozzárendelve, az alsó keret (16) pedig az alsószerszámból (25) kifolyó folyadék összegyűjtését szolgáló folyadéktartályként van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy az alsószerszám (25) az alakítandó lemezt (80) pozicionáló és a lemezt (80) az alsószerszám (25) és felsőszerszám (51) között rögzítő támasztó lécekkel (61) van ellátva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a felsőszerszámra (51) leszorító lécek (75) vannak felszerelve, a leszorító lécek (75) alsó felülete legalább két hosszanti bordával (133, 134, 135) van ellátva.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a támasztó lécek (61) úgy vannak elhelyezve, hogy a felsőszerszám (51) és az alsószerszám (25) összezárt állapotában a leszorító lécek (75) a támasztó lécekre (61) illeszkednek.
5. 5. A 3. vagy 4. igénypontok szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a leszorító lécek (75) úgy vannak a felsőszerszámon (51) elrendezve, hogy az alsószerszám (25) és a felsőszerszám (51) zárt helyzetében a leszorító lécen (75) kiképzett bordák (133, 134, 135) gyakorlatilag egy teret folytonosan körülzáró körvonalat (136) képeznek.
6. 6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a bordák (133, 134, 135) magassága a szomszédos bordák (133, 134, 135) között mérve olyan, hogy a formázó üreg (78) belseje felé eső borda (133) magassága 2-3%-kal kisebb mint a kifelé eső szomszédos borda (134) magassága.
7. 7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a

   HU 212 168 Β bordák (133, 134, 135) magassága a szomszédos bordák (133, 134, 135) között mérve olyan, hogy a formázó üreg (78) belseje felé eső borda (133) magassága 0,0508 mm (0,002 inch) értékkel alacsonyabb mint a kifelé eső borda (134) magassága.
8. 8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a leszorító lécek (75) három hosszanti bordával (133, 134, 135) vannak ellátva.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus egységek (17, 18) legalább egy hidraulikus munkahengert (27) tartalmaznak, amelynek egy, a belső nyomószán (12) lenyomásával mozgatott, alternáló mozgást végző nyomórúdja (29) van.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus egységek (217, 218) munkahengereik (226, 227) folyadékellátására és az alsószerszámból (225) kifolyó folyadék összegyűjtésére egy folyadéktároló teknőt (216) tartalmaznak, a teknő (216) pedig a sajtológép alaplemezére (219) van szerelve.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypontok szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy az alsószerszám (225) két oldalán van a két hidraulikus egység (217, 218) elhelyezve.
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés fémlemez alakítására, azzal jellemezve, hogy a két hidraulikus egység (217, 218) két-két munkahengert (226, 227), valamint egy-egy függőleges felfelé ható erőt kifejtő, a munkahengerek (226, 227) dugattyúrúdjait (230) alaphelyzetbe állító rugószerkezetet foglal magában.
13. 13. Eljárás fémlemezek alakítására nyújtással, nyomószánokkal rendelkező sajtológépen, ahol a külső nyomószánhoz erősített felső keretet és a belső nyomószán által működtetett, az alsószerszámba nagynyomású folyadékot szállító hidraulikus egységeket alkalmazunk, egy cserélhető felsőszerszámot szerelünk fel a felső keretre; és egy cserélhető alsószerszámot pedig a sajtológép gépalapjára szerelünk fel, az alakítandó lemezt behelyezzük a felsőszerszám és az alsószerszám közé; a külső nyomószánt leengedjük, miáltal a felső szerszám ráereszkedik az alsószerszámon elhelyezett lemezre, a felsőszerszám lezárt helyzetében a lemezt támasztólécek útján szilárdan rögzítjük az alsószerszámon, ezt követően a lemezt előformázzuk az alsószerszám felső felületén, majd a lemez végső alakításához a hidraulikus egységekbe nagynyomású folyadékot vezetünk, azzal jellemezve, hogy először a lemezt (80) előformázzuk úgy, hogy hidraulikus munkahengerek (226, 227) útján a lemezt (80) a felsőszerszámmal (51, 252) az alsószerszám (25, 225) felületére hajlítjuk, ahol a hidraulikus egységeket (17, 18, 217, 218) a belső nyomószán (12, 212) lenyomásával hozzuk működésbe, majd az előformázást követően az alsószerszám (25, 225) felső felülete (62) és az alakítandó lemez (80) közé közvetlenül nagynyomású folyadékot nyomunk, miközben a lemezt (80) belesimítjuk a felsőszerszámban (52, 252) kialakított formázó üregbe (78).