HU207402B - Substratum for earthless plant cultivation - Google Patents

Substratum for earthless plant cultivation Download PDF

Info

Publication number
HU207402B
HU207402B HU901390A HU139090A HU207402B HU 207402 B HU207402 B HU 207402B HU 901390 A HU901390 A HU 901390A HU 139090 A HU139090 A HU 139090A HU 207402 B HU207402 B HU 207402B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
fibers
felt sheet
substrate
felt
substrate according
Prior art date
Application number
HU901390A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT57514A (en
HU901390D0 (en
Inventor
Bernard Kafka
Original Assignee
Saint Gobain Isover
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=9379696&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU207402(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Saint Gobain Isover filed Critical Saint Gobain Isover
Publication of HU901390D0 publication Critical patent/HU901390D0/hu
Publication of HUT57514A publication Critical patent/HUT57514A/hu
Publication of HU207402B publication Critical patent/HU207402B/hu

Links

Classifications

    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H3/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length
    • D04H3/08—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length characterised by the method of strengthening or consolidating
    • D04H3/12—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length characterised by the method of strengthening or consolidating with filaments or yarns secured together by chemical or thermo-activatable bonding agents, e.g. adhesives, applied or incorporated in liquid or solid form
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01G—HORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01G—HORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A01G24/40—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor characterised by their structure
    • A01G24/44—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor characterised by their structure in block, mat or sheet form
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01G—HORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A01G24/60—Apparatus for preparing growth substrates or culture media
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01G—HORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G31/00—Soilless cultivation, e.g. hydroponics
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4209—Inorganic fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4209—Inorganic fibres
    • D04H1/4218—Glass fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/58—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties by applying, incorporating or activating chemical or thermoplastic bonding agents, e.g. adhesives
    • D04H1/64—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties by applying, incorporating or activating chemical or thermoplastic bonding agents, e.g. adhesives the bonding agent being applied in wet state, e.g. chemical agents in dispersions or solutions
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H3/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length
    • D04H3/002—Inorganic yarns or filaments
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H3/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length
    • D04H3/002—Inorganic yarns or filaments
    • D04H3/004—Glass yarns or filaments
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01G—HORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A01G24/10—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor based on or containing inorganic material
    • A01G24/18—Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor based on or containing inorganic material containing inorganic fibres, e.g. mineral wool

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Textile Engineering (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Dispersion Chemistry (AREA)
  • Cultivation Of Plants (AREA)
  • Hydroponics (AREA)
  • Nonwoven Fabrics (AREA)
  • Soil Conditioners And Soil-Stabilizing Materials (AREA)
  • Road Paving Structures (AREA)
  • Apparatus Associated With Microorganisms And Enzymes (AREA)
  • Fertilizers (AREA)
  • Paper (AREA)
  • Mushroom Cultivation (AREA)
  • Chemical Or Physical Treatment Of Fibers (AREA)
  • Cultivation Of Seaweed (AREA)

Description

A találmány tárgya szubsztrátum föld-mentes növénytermesztéshez, melynek tulajdonságai kielégítik a növényi kultúrák igényeit.
A növények növekedéséhez és fejlődéséhez fontos, hogy a szubsztrátum tartalmazzon levegőt, és képes legyen a víz vagy más folyékony tápoldatok felszívására és megtartására.
Növényi kultúrák termesztéséhez javasoltak ásványi szálakból készült, nemezből kialakított szubsztrátumokat, például kő- vagy üveggyapotból, mivel ezek a szubsztrátumok rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy nagyon porózusak, a szálak általában a szubsztrátum teljes térfogatának az 5%-át foglalják el. Ezek a gyökérzet megtámasztására és tartására szolgálhatnak, megtartják a levegőt és a vizet vagy tápoldatot, másrészt könnyűek és kémiailag közömöbösek.
Ismeretes, hogy különböző szubsztrátumokra van szükség a különbözhő kultúrnövény-fajok esetében, és hogy ez függ a növények növekedési állapotától. Valójában a növények fejlődésével arányos mértékben a szubsztrátumoknak egyre nagyobb térfogatúnak kell lenniük, és olyan szerkezettel kell rendelkezniük, mely lehetővé teszi a növények számára azon elemeknek a szolgáltatását, melyekre azoknak szüksége van (vízre, levegőre, tápoldatokra), továbbá elegendő helyet biztosítanak a gyökérzet kifejlődésére.
A gyakorlatban a melegházi növényi kultúrákhoz két különböző fokozatban alkalmaznak szubsztrátumokat. Az első fokozat megfelel a kis térfogatú, azaz kisméretű növényfejlődési fokozatnak és azok igényeinek (pld. a palánták), melyeknek a gyökérrendszere kevéssé fejlett, és ezeket gyakran kockáknak hívják. A második fokozat során a kis térfogatú szubsztrátumokat nagyobb térfogatú szubsztrátumokra helyezik, melyeket „cipó”-nak is neveznek, melyek lehetővé teszik a gyökérzet tökéletesebb kifejlődését és a növényzet jó növekedését. A „cipó” szubsztrátumok általában több kis „kocka”-nak nevezett szubsztrátumot hordoznak.
A találmány különösen ezen második kategóriába esó szubsztrátumokra vonatkozik (a „cipókra”), melyek a növények számára nem csupán a megfelelő térfogatot biztosítják a gyökérzet fejlődéséhez, de elegendő mennyiségű vizet és levegőt is azok növekedéséhez, és ezt több növény számára biztosítják egyidejűleg.
Egy szubsztrátum vízmegtartó képessége vagy hidroretenciója különösen jelentős a növényi kultúrák termesztése szempontjából. A nedvességtartalom különböző tényezők szerint változhat, így például a termesztendő növény típusától, az éghajlattól, az évszakoktól, a növény fejlődésének fokától. Bármilyenek legyenek is egy adott szubsztrátum típus esetében a kívánt nedvesség! feltételek, szükséges, hogy a szubsztrátum meghatározott mértékben legyen képes a víz magába szívására és megtartására: nem szabad, hogy a víz azonnal kifolyjék abból, hanem azt meg kell tartania, hogy a növény számára rendelkezésre álljon. Valójában a szubsztrátumhoz nagyon erősen kötött víz vagy oldat, vagy pedig a szubsztrátumon nagyon gyorsan keresztülfolyó víz nem hasznosítható a növény számára megfelelő igényekkel.
Ismeretes, hogy a vízmegtartó képesség a szubsztrátumot képező nemez hajszálcsövességével van öszszefüggésben. A hajszálcsövesség vagy kapillaritás a szálak átmérőjétől függ, vagyis azok finomságától, továbbá az ezen szálakból kialakított nemez sűrűségétől.
Az azonos sűrűségű nemezek közül annak nagyobb a vízmegtartó képessége, amelyben a szálak finomabbak. Az ugyanolyan átlagos átmérőjű szálakat tartalmazó nemezek közül annak nagyobb a vízmegtartó képessége, amelynek sűrűsége (azaz fajsúlya) kisebb.
A termesztendő növények típusától függően előnyös lehet különböző szerkezeti felépítésű szubsztrátumok alkalmazása, melyeknél változtathatjuk például a sűrűséget és a szálak átmérőjét.
Például egy megnövelt vízvisszatartó képességű szubsztrátumnak kisebb átmérőjű szálakat kell tartalmaznia, és sűrűségének nagyobbnak kell lennie.
Ha a jó növekedéshez a növénynek vízre van szüksége, szüksége van egyidejűleg bőséges levegőre is. A megnövelt sűrűségű szubsztrátumoknál, melyek jó vízmegtartó képességgel rendelkeznek, ami hasznos a növény számára, előfordulhat, hogy a levegőtartalékuk nem elegendő a növény számára.
A szubsztrátumban lévő gyökérzet levegőztetésének kapacitása növelése érdekében a szubsztrátumban ki lehet alakítani például légjáratokat oly módon, hogy a szubsztrátum vastagságában lyukakat alakítunk ki. A szubsztrátum sűrűségét is lehet csökkenteni, de ekkor figyelembe kell venni, hogy a sűrűség csökkentése a vízmegtartó képesség csökkenését idézi elő.
Ugyanakkor a szubsztrátumban lévő lyukak jelenléte vagy a csekély sűrűség csökkentheti a szubsztrátum mechanikai ellenállóképességét. Nevezetesen, ha egy csekély sűrűségű szubsztrátum (amelynek sűrűségét a levegőmegtartó képesség növelése érdekében csökkentjük) kis átmérőjű szálakból áll, ami lehetővé teszi a hajszálcsövesség jelenségének megnövelését, és következésképpen a szubsztrátum vízmegtartó képességének növekedését, annak mechanikai ellenállóképessége kicsi lesz. Amint ezeket a szubsztrátumokat átitattuk vízzel, azok besüppedhetnek, ami még fokozottabb mértékű lesz abban az esetben, ha a szubsztrátumot több „kockát” hordozó „cipó”-ként használjuk. A vastagságban fellépő veszteségek, melyek abból erednek, a levegőmegtartó-képesség csökkenését is előidézik, és a vastagságbeli veszteségek annál nagyobbak, minél kisebb a szubsztrátum sűrűsége és minél kisebb a szálak átmérője.
A találmány feladata tehát az volt, hogy olyan szubsztrátumokat állítsunk elő föld-mentes növénytermesztéshez, melyeknek mechanikai ellenállóképessége elegendően nagy ahhoz, hogy a víznyomás következtében fellépő besüppedést elviselje, ugyanakkor a vízmegtartó képessége és a levegőtartaléka elegendő legyen a növények gyökérzetének jó kifejlődéséhez és a növény kielégítő növekedéséhez.
A találmány szerint tehát egy olyan szubsztrátumot hoztunk létre föld-mentes növénytermesztéshez, mely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik.
A találmány szerinti szubsztrátum föld-mentes nö2
HU vénytermesztéshez ásványi szálakból van kialakítva, melyek hőkezeléssel hálósított gyantás kötőanyag segítségével vannak összekötve, melyben az új megoldás lényege az, hogy egy ásványi szálakból álló nemezből van kialakítva, mely adott esetben nedvesítőszert tartalmaz, és amelyet egy ásványi szálakból álló réteg 1,5-15%-os arányban folyamatosan végrehajtott hosszirányú, legalább egyszer elvégzett préseléssel állítottuk elő, amelyben a szálak kiinduláskor az ágy vagy réteg irányában rendeződnek el a- nemezréteg belső és külső lapjaival párhuzamosan, és a préselést a nemezrétegnek a kötőanyag hálósítására szolgáló hőkezelése előtt hajtottuk végre.
A „hosszirányú folyamatos préselés” kifejezés alatt azt értjük, hogy a nemezlap előállítására szolgáló ásványszálakból készült nemezréteget a hőkezelést megelőzően, mely hőkezelés a kötőanyag hálósítására szolgál, legalább egy préselésnek vetjük alá folyamatosan oly módon, hogy szállítószalag párok között vezetjük át, ahol a szállítószalagok a nemezréteg alsó és felső felületeit határolják, és a szállítószalag párok sebessége mindenkor kisebb, mint az előttük lévő szállítószalag párok sebessége.
A „préselési arány” kifejezés alatt azt az arányt értjük, ahogyan a felületegységre eső szálak tömege aránylik egymáshoz a préselés előtt és után.
Az ásványi szálakból készült nemezréteget a szigetelő szálakból készült termékek gyártásában általában alkalmazott módszer szerint úgy állítjuk elő, hogy az ásványi szálakat hordozógáz segítségével egy szállítószalagra visszük fel, mely szállítószalag a gázokat átereszti, és a szálakat megtartja. A szálak a szállítószalag síkjával gyakorlatilag párhuzamos rétegekben helyezkednek el, mely rétegekben azok iránya tetszőleges lehet. A nemezréteg alsó felülete úgy alakul ki, hogy a szálak a szalaggal érintkezve egymáshoz nyomódnak, és így gyakorlatilag ezen felülettel párhuzamosan helyezkednek el.
A préskezelés annak felel meg, hogy az ásványi szálakból álló nemezréteget kreppesítjük, mely ezután összekuszált kis csomókkal vagy göndörödésekkel rendelkezik, a nemezréteg vastagságában annak egy hosszanti szakaszában, mely hosszanti szakasz megfelel a nemezrétegnek a szállítószalagon történő elmozdulási irányának. Ezek a kis göndörödések megfigyelhetők, mivel a kötőanyag miatt a szálak színének változása csekély.
Az ásványi szálakból álló nemezrétegre kifejtett összenyomás mértéke függ a szálak minőségétől, nevezetesen azok átmérőjétől. A találmány szerinti nemezréteghez ez az arány 1,5-nél nagyobb, kisebb arányok esetén a kreppelés mértéke nem elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékű hullámosodást kapjunk, ami a szubsztrátumnak megnövelt mechanikai ellenállást ad, és olyan tulajdonságot, hogy a szubsztrátum vastagságában a gyökérzet jobban tudjon fejlődni. Az összenyomás aránya előnyösen 7-nél kisebb, és előnyösen 4-5 körüli értékű.
A hosszirányú összenyomással egyidejűleg a vastagság irányában is alkalmazhatunk egy összenyomást, melyet folyamatosan, előnyösen fokozatosan hajtunk végre.
402 B 2
Amennyiben a nemzréteg nedvesítő közeget tartalmaz, amelyet akkor alkalmazunk, hogyha maga a nemezréteg nem elég jó nedvszívó tulajdonságú, akkor ezt a közeget önmagában ismert módon lehet bevinni, például az EPA 099801 számú közzétételi iratban foglaltak szerint
A találmány szerinti szubsztrátum mechanikai ellenállása az ismerteknél jobb. Különösen ellenállóbb a besüppedéssel szemben, amikor azt valamilyen oldattal átitatjuk.
Másrészt a találmány szerinti szubsztrátum egy előnyös kialakítási módjánál a kezelt nemezréteget egy irányban elvágjuk, és a szubsztrátumokat 90°-kal elforgatjuk, ezáltal megváltoztatjuk a szubsztrátumban a nemez felületeket, és ezzel kihasználhatjuk a szerkezeti felépítés tulajdonságait arra, hogy a gyökérzet fejlődése szempontjából az előnyösebb irányba forgatva használjuk, és így annak teljes vastagságában az összekuszált gyűrődések megakadályozzák a gyökérzet gyors előrehaladását a nehézségi erő irányában. Ezt különösen az olyan szubsztrátumok esetében figyeltük meg, melyeket a nemezrétegnek a szállítószalagon történő mozgásirányához képest keresztben vagy hoszszanti irányban vágtunk el.
Az ásványi szálakból készült nemezrétegek, melyeket előnyösen lehet használni növényi kultúrák szubsztrátumaként, előnyösen legfeljebb 60 kg/m3 sűrűségűék, előnyösebben 15-30 kg/m3 között van a sűrűségük, és olyan szálakat tartalmaznak, melyeknek átmérője 2-12 pm, előnyösen legfeljebb 8 pm, mellyel a növények növekedéséhez kielégítő vízmegtartó képességet érünk el. A növények termesztéséhez megfelelő szubsztrátum vízmegtartó képessége legalább a víznek kb. 50%-ának felel meg, és a víz hatására bekövetkező besüppedése 10 cm. A szubsztrátum vízmegtartó képességének, melyet hidroretentivitásnak is nevezhetünk, meghatározását úgy végezzük el, hogy miután a szubsztrátumot átitattuk vízzel, szívóerőnek vetjük alá, és meghatározzuk annak víztartalmát a szívóerők függvényében. így meghatározzuk egy adott besüppedés esetében, melyet a víz cm-eiben fejezünk ki, a víznek azt a mennyiségét, amelyet a szubsztrátum tartalmaz, és amely a szubsztrátum térfogatának egy bizonyos %-át jelenti.
A találmány szerinti szubsztrátumot az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az
1. ábrán egy nemez mintadarab látható vázlatosan, nézeti ábrázolásban, mely nincs hosszirányban összenyomva, a
2. ábrán egy nemez mintadarab látható vázlatosan, nézeti ábrázolásban, mely hosszirányban össze van nyomva, és amelyet növényi kultúrákhoz szubsztrátumként lehet használni a találmány szerint. A hosszanti vágásirányt x-szel, a keresztirányút y-nal jelöltük, a
3. ábrán a relatív deformációk (%) görbéjét ábrázoltuk a mechanikai feszültség (kN/m2) függvényében, melyet egy hosszirányú összenyomás nélküli A mintadarabra és egy
HU 207 402 Β hosszirányban összenyomott B mintadarabra vettünk fel, mely utóbbit a találmány szerinti növényi kultúra szubsztrátumaként lehet alkalmazni, a
4. ábra egy berendezés vázlatos képe, melyet a találmány szerinti, növényi kultúrához használható szubsztrátumot képező nemezlapok előállítására lehet használni.
Mint az 1. ábrán látható, egy hagyományos nemezlap szálai, melyet csak a vastagság irányában vetettünk alá sajtolásnak, előnyösen párhuzamosan helyezkednek el a nemezlap felületeihez képest. A szálak elhelyezkedése lényegében ugyanolyan, éspedig a nemezlap hosszirányába esnek, melyet az 1. ábrán nyíllal jelöltünk, vagy pedig arra merőleges irányúak (azon szállítószalaghoz képest, amelyen a nemezlapot előállítottuk). Az ilyen típusú nemezlap könnyen összenyomódik a vastagság irányában, különösen akkor, ha sűrűsége kicsi.
A 2. ábrán egy olyan nemezlap látható, mely hosszirányú sajtolásnak lett kitéve a kötőanyag vegyületének hálósítására szolgáló hőkezelést megelőzően. Hosszirányban kis csomócskák vagy göndörödések láthatók, melyek össze vannak kuszálódva; a szálak véletlenszerűen helyezkednek el. Keresztirányban a többi szál elhelyezkedése, tipikus módon, párhuzamos a nemezlap alsó és felső felületével. Ez a szerkezeti felépítés, mint azt a korábbiakban már jeleztük, lehetővé teszi a gyökérzet jelentős mértékű fejlődését a szubsztrátum teljes vastagságában és jobb mechanikai ellenálló képességet nyújt.
Egy ásványi szálakból álló nemezlap előállítására szolgáló eljárást, mely nemezlapot a találmány szerint föld-mentes növénytermesztés szubsztrátumaként lehet alkalmazni, például az EPA 133 083 számú megadott találmányi bejelentés anyagából ismertetnek. Az ásványi szálakból álló nemezszövetet úgy alakítják ki, hogy a szálakat a szállítószalagra helyezik az előzőekben ismertetett módon.
A szálakra kötőanyag vegyületet juttatunk, miközben azok a szállítószalag felé haladnak. A nemezlapot, mely esetleg a vastagság irányában össze van nyomva, legalább egy hosszirányú sajtolásnak vetjük alá folyamatosan, miközben az szállítószerkezet párok között halad el, az egyes szállítószerkezet párok sebessége a nemezlap mozgásának irányában egyre csökken. A nemezlapot tehát hőkezelésnek vetettük alá, hogy a kötőanyagot hálósítsuk, és az így kapott nemezlap szerkezeti felépítését rögzítsük.
A 4. ábrán egy olyan berendezés vázlata látható, melyet ásványi szálakból készült nemezlapok előállítására lehet használni, mely nemezlapokat növényi kultúrák szubsztrátumaként lehet felhasználni, és ezt a berendezést az EPA 133 083 számú megadott szabadalmi bejelentésben ismertetik.
Ez a berendezés jól elkülöníthető három részre, melyek közül az egyik rész az, ahol a nemezlapot a szálakból kialakítjuk, a másik rész az, ahol a nemezlapot hosszirányban összenyomjuk, és végül a harmadik rész az, ahol a nemezlapot hőkezelésnek vetjük alá, hogy a kötőanyag hálósodását megvalósítsuk.
A szálak elhelyezésére szolgáló berendezést vázlatosan három darab (1) centrifugával jelöltük. A szálaknak a szállítószalagra történő juttatása nincs összekötve semmilyen speciális berendezéssel, amelyre itt hivatkozunk, az csupán annyiban tér el a többitől, hogy az ipari berendezésekben az üvegszálakból készült szövetek előállítására leggyakrabban ezt használják, 'de ugyanígy lehetségesek más módszerek is, nevezetesen azok, amelyeket szokásosan kőgyapot kialakítására használnak, és amely több centrifuga kerékből álló szerelvényt tartalmaz, amelyeknek oldalfalaira az anyagot felviszik, hogy azt ott felgyorsítsák és szálak formájában kilövelljék.
A három darab centrifuga egy sorban van felszerelve. A nagy berendezésekben az (1) centrifugák száma elérheti vagy akár meg is haladhatja a tizenkettőt.
Az egyes (1) centrifugák által előállított szálak kezdetben egy (2) gyűrű alakú fátylat képeznek. Ezeket gázáramok viszik magukkal egy (3) fogadókamra belseje felé, ahol egy (4) szállítószalag helyezkedik el, mely a gázokat átereszti, a szálakat pedig fenntartja. A gáz cirkuláltatását egy, a (4) szállítószalag alatt elhelyezett szívóberendezés biztosítja, mely egy (5) mellékládában van elhelyezve, amely a (3) fogadókamra légteréhez képest süllyesztetten van elhelyezve.
A szálak a (4) szállítószalagra bizonyos vastagságban érkeznek le, mely vastagság növekszik, ahogy a (4) szállítószalag a (3) fogadókamra kijárata felé halad.
A (3) fogadókamra belsejében a 4. ábrán nem feltüntetett eszközökkel folyékony kötőanyag vegyületet permetezünk a szálakra.
A (6) nemezlap a (3) fogadókamrából való kilépéskor rendszerint viszonylag könnyű. Annak átlagos sűrűsége egy nagyobb vastagság esetében csekély. Egyébként a nemezlap kialakításához a szálakat réteges formában helyezzük el, mely rétegek gyakorlatilag párhuzamosak a (4) szállítószalag síkjára, és ezekben a rétegekben a szálak iránya tetszőleges. Különböző módosítások után a (6) nemezlap sűrűsége jelentősen megnő, és a szálak elhelyezkedése is eltérő lesz.
Ezek a módosítások magukba foglalhatják a (6) nemezlapnak a vastagság irányában történő összepréselését. Ezt a préselést például a 4. ábrán látható módon úgy lehet végrehajtani, hogy a (6) nemezlapot két darab (7 és 8) szállítószerkezet közé vezetjük. A két (7 és 8) szállítószerkezetet egymástól elválasztó távolság előnyösen fokozatosan csökken a (6) nemezlap előrehaladása irányában, hogy elkerüljük a szálak tönkremenetelét.
A (6) nemezlap vastagságának irányában való öszszenyomás eközben az útvonal végén elhelyezkedő (13) szárítókemence előtt folyamatosan történhet; a nyomás mértékét a (6) nemezlap útvonala mentén fokozatosan változtathatjuk, vagy állandó értéken tarthatjuk a nyomvonal egy része fölött, például úgy, hogy állandó értéken tartjuk a (6) nemezlapot közrefogó szállítószerkezetek közötti távolságot. A távolság változhat úgy is, hogy az egyes szállítószerkezet-párok közötti távolságot változtatjuk, például először csökkenthetjük, majd növelhetjük, a kívánt nyomóhatástól függően.
HU 207 402 Β
A (6) nemezlap ezután a (9, 10 és 11, 12) szállítószerkezetekből álló párok között halad el, és az egyes párok sebessége mindig kisebb, mint a (4) szállítószalag mentén az előtte lévő szállítószekezet-pár sebessége, melynek hatására a (6) nemezlap folyamatos hosszirányú összenyomását valósítjuk meg.
Ezután a (6) nemezlapot közvetlenül bevezetjük a (13) szárítókemencébe, ahol a hőkezelés biztosítja a kötőanyag hálósodását, és stabilizálja a termék szerkezetét.
A (13) száítókemence kijáratánál az így kapott (6) nemezlapot elvágjuk, és a későbbi felhasználástól függően különböző kezeléseknek vetjük alá.
Az így kapott (6) nemezap szerkezeti felépítése tehát a szálakból álló (6) nemezlap sűrűségétől és annak vastagságától függ. Az egymással szemben elrendezett (7, 8; 9, 10, illetve 11, 12) szállító szerkezetek közötti távolság szabályozása lehetővé teszi a sűrűség és a vastagság állandó értékre való beállítását, figyelembe véve a (6) nemezlap kiindulási vastagságát a (3) fogadókamra kimeneténél, és annak a (13) szárítókemence bemeneténél szükséges vastagságát.
A találmány szerinti, föld-mentes növénytermesztéshez használható szubsztrátum előállítására alkalmas nemezlap gyártására szolgáló berendezést és eljárást részletesebben megtalálhatjuk az EPA 133083 számú megadott szabadalmi bejelentésben, mint azt a korábbiakban már említettük.
A (6) nemezlapnak a vastagság irányában történő összenyomásával, az egyidejű hosszirányú összenyomással együtt lehetővé teszi egy olyan nemezlap kialakítását, amely a felső és alsó felületeken lévő ágyakat foglal magába, melyekben a szálak gyakorlatilag párhuzamosan helyezkednek el a (4) szállítószalag síkjával. Az alsó felületen lévő ágyak úgy alakulnak ki, hogy a szálak érintkezve a (4) szállítószalaggal odatapadnak. A felső felületen lévő ágyak annak eredményeképpen jönnek létre, hogy a (6) nemezlapot a vastagság irányában összenyomjuk. Ezen két felületen lévő ágyak hozzájárulnak ahhoz, hogy a (6) nemezlap belsejében lévő szálak átrendeződnek különböző irányokba, amikor a hosszirányú préselést végezzük.
Az ilyen nemezlapok, melyeket növényi kultúrák szubsztrátumáként használunk, igen kedvező tulajdonságúak abból a szempontból, hogy a vizet vagy tápoldatot a szubsztrátum teljes felületén eloszlatják, mivel a felületükön ilyen ágyak vannak, amelyekben a szállítószalag síkjával gyakorlatilag párhuzamosan elrendezett szálak találhatók.
Az alábbi példák, az oltalmi kört nem korlátozó jelleggel, bemutatják a találmányt.
A példák egy A szubsztrátum mintának felelnek meg, melyet egy nemezlapból kiindulva alakítottunk ki, amelyet hosszirányban nem préseltünk össze (lásd
1. ábrát), illetve egy, a találmány szerinti B szubsztrátumnak, melyet egy olyan nemezlapból alakítottunk ki, melyet hosszirányban összepréseltünk (lásd 2. ábrát).
Az A és B szubsztrátumok átlagosan 6 μτη-rel egyenlő átmérőjű üvegszálakból vannak kialakítva.
Az A szubsztrátum mintát egy hagyományos módon kapott, nem folytonos üvegszálakból álló nemezlapból alakítottunk ki, azaz a szállítószalagon kialakított üvegszál-lapot a vastagság irányában sajtoltuk össze és hőkezelésnek vetettük alá, hogy így egy nemezlapot alakítsunk ki. Ennek sűrűsége 28 kg/m3-rel egyenlő.
A találmány szerinti szubsztrátumot, melyet B betűvel jelöltünk, az EPA 133 083 számú megadott szabadalmi bejelentésben leírt eljárás szerint alakítottunk ki, és a berendezést, mellyel az eljárást végrehajtottuk, a 4. ábrán ábrázoljuk vázlatosan.
A különböző (7, 8; 9, 10; 11, 12) szállítószerkezetek sebességét úgy szabályoztuk, hogy az összesajtolás végső aránya 4-gyel legyen egyenlő. A szálakat fogadó szerv és az első (7, 8) szállító szerkezetből álló csoport sebessége 30 m/perc. A második csoport, vagyis a (9, 10) szállító szerkezetek sebessége 14 m/perc, a (11,12) szállító szerkezetekből álló csoporté pedig 6 m/perc. A (13) szárítókemencébe történő bevitel sebessége 6 m/perc. Az első csoportban lévő (7,8) szállítószerkezetek közötti távolság állandó és 100 mm-rel egyenlő, a második csoport (9, 10) szállítószerkezetei közötti távolság 120 mm, a harmadik csoportban lévő (11,12) szállítószerkezetek között pedig 80 mm a távolság. Miután a (6) nemezlap áthaladt a (13) szárítókemencén, egy 22 kg/m3 sűrűségű (6) nemezlapot kapunk.
Az A és B szubsztrátumok névleges vastagsága 75 mm.
Ezen két (A és B) szubsztrátum ellenállását a préseléssel szemben kiértékeljük oly módon, hogy azok viszonylagos alakváltozását (%-ban) vizsgáljuk egy feszültség (kN/m2-ben mérve) függvényében (lásd 3. ábrát).
Ezt a vizsgálatot úgy hajtjuk végre, hogy a 0,16 m2es A, B szubsztrátum mintákat különböző mértékű nyomóerőnek tesszük ki, és Instrom 1195 típusú dinamóméiért használunk.
A 3. ábra alapján megállapítható, hogy ugyanolyan feszültség hatására, legalábbis a kis értékeknél, az A szubsztrátum minta jobban deformálódik, mint a találmány szerinti B szubsztrátum, jóllehet sűrűsége nagyobb (28 kg/m3).
A találmány szerinti B szubsztrátum tehát jobban ellenáll a sajtolásnak, és emiatt ez előnyösen alkalmazható növényi kultúrákhoz. Valójában, mint azt már jeleztük, az a tény, hogy ez mechanikai ellenálló tulajdonsággal rendelkezik, emiatt ez a szubsztrátum ellenállóbb a besüppedéssel szemben, amikor azt vízzel vagy oldattal átitatjuk. A szubsztrátum tehát jobban megőrzi a kiindulási jellemzőit, és különösen a gyökérzet jó fejlődéséhez szükséges levegő/víz arányt, és biztosítja a növény kielégítő fejlődését, növekedését. Ezenkívül jobb mechanikai ellenállású szubsztrátumokat lehet előállítani kis tömegtérfogatú nemezlapokból (például 22 kg/m3), amelyek viszonylag kis átmérőjű szálakat tartalmaznak (6 pm). Tehát a találmány szerint olyan szubsztrátumokat tudunk kialakítani, melyeket „cipó”-ként lehet használni, amelyek alkalmasak arra, hogy több kockát helyezzünk rájuk, mely nem csak hogy több levegőt tud tárolni, de jó a vízmegtartó
HU 207 402 Β képessége, melyek olyan tulajdonságok, melyek lehetővé teszik a gyökérzet jobb fejlődését és a növényzet jobb növekedését.

Claims (9)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Szubsztrátum föld-mentes növénytermesztéshez, mely ásványi szálakból van kialakítva, melyek hőkezeléssel hálósított gyantás kötőanyaggal vannak egymással összekötve, azzal jellemezve, hogy ez ásványi szálakból álló nemezlap (6), amely adott esetben nedvesítő közeget is tartalmaz, és amely legalább egy folytonos, hosszirányú összenyomásnak volt kitéve, mégpedig az ásványi szálakat egymással összekötő gyantás kötőanyag hőkezelése előtt, ahol az összenyomást arány 1,5 és 15 között volt, és az ásványi szálak eredetileg a nemezlap (6) alsó és felső felületével párhuzamosan ágyakban vagy rétegekben helyezkednek el.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy a szálak átlagos átmérője 2 és 12 pm között van.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy a nemezlap (6) sűrűsége 1060 kg/m3, előnyösen 15-30 kg/m3
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy olyan nemezlapból (6) van kialakítva, mely legfeljebb 7, előnyösen 4-5 arányszámnak megfelelő, folyamatos hosszirányú sajtolásnak lett kitéve.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy a nemezlap (6) folyamatos hosszirányú sajtolásnak és a vastagság irányú sajtolsának lett alávetve.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy üvegszálakból van kialakítva.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bámelyike szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy ásványi szálakból álló nemezlapból (6) van kialakítva, a nemezlap (6) kialakítására szolgáló szállítószalag (4) haladási irányára merőleges irányban történő vágással.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy ásványi szálakból álló nemezlapból (6) áll, mely a nemezlap (6) kialakítására szolgáló szállítószalag (4) mozgásirányára nézve hosszirányban történő vágással van kialakítva.
  9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti szubsztrátum, azzal jellemezve, hogy olyan nemezlapból (6) áll, amely keresztirányú vagy hosszirányú vágással van kialakítva, és 90°-kal el van forgatva.
HU901390A 1989-03-15 1990-03-11 Substratum for earthless plant cultivation HU207402B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR8903372A FR2644321B1 (fr) 1989-03-15 1989-03-15 Substrat pour culture hors-sol a structure macroscopiquement isotrope

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU901390D0 HU901390D0 (en) 1990-05-28
HUT57514A HUT57514A (en) 1991-12-30
HU207402B true HU207402B (en) 1993-04-28

Family

ID=9379696

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU901390A HU207402B (en) 1989-03-15 1990-03-11 Substratum for earthless plant cultivation

Country Status (19)

Country Link
US (1) US5086585A (hu)
EP (1) EP0388287B1 (hu)
JP (1) JPH02276513A (hu)
KR (1) KR900013836A (hu)
AT (1) ATE93120T1 (hu)
AU (1) AU644066B2 (hu)
BR (1) BR9001219A (hu)
CA (1) CA2012273A1 (hu)
DD (1) DD292829A5 (hu)
DE (1) DE69002784T2 (hu)
ES (1) ES2045834T3 (hu)
FI (1) FI92455C (hu)
FR (1) FR2644321B1 (hu)
HU (1) HU207402B (hu)
IL (1) IL93638A0 (hu)
MA (1) MA21769A1 (hu)
NO (1) NO174651C (hu)
PT (1) PT93432A (hu)
ZA (1) ZA901908B (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPH0661191B2 (ja) * 1989-05-17 1994-08-17 ニチアス株式会社 水稲育苗用マットの製造法
JPH0634659B2 (ja) * 1990-04-18 1994-05-11 新日鐵化学株式会社 植物栽培用成型培地及びその製造法
JPH0694201B2 (ja) * 1990-06-28 1994-11-24 新日鐵化学株式会社 軽量板材及びその製造方法
DE4035249A1 (de) * 1990-11-06 1992-05-07 Gruenzweig & Hartmann Formteil aus gebundener mineralwolle zur kultivierunng von pflanzen
FR2709919A1 (fr) * 1993-08-10 1995-03-24 Saint Gobain Isover Substrat de culture hors-sol.
DE59507090D1 (de) * 1994-10-13 1999-11-25 Wolfgang Behrens Hygroskopische Steinwollmatte
ES2154833T3 (es) * 1995-08-30 2001-04-16 Rockwool Int Sustrato hidrofilo para el crecimiento de plantas, que comprende una resina de furano.
DE19728184C2 (de) * 1997-07-02 2002-08-14 Fraunhofer Ges Forschung Multifunktionale Mineralfaserplatte, Verfahren zu deren Herstellung und deren Verwendung
DE60039084D1 (de) 1999-03-19 2008-07-17 Saint Gobain Cultilene B V Substrat für erdlose Kultur
FR2813750B1 (fr) 2000-09-08 2003-06-06 Tech Etancheite Ct Coussins et cellules de retention d'eau, leurs procedes de fabrication et leurs applications
KR100502624B1 (ko) * 2002-12-13 2005-07-22 경상남도 섬유부산물 보온덮개를 이용한 과채류의 양액재배용 배지
JP4528565B2 (ja) * 2004-07-01 2010-08-18 日本板硝子株式会社 緑化用保水マット
KR100790347B1 (ko) * 2006-10-27 2008-01-02 주식회사 대목환경건설 수생식물용 식생블록
EP1961291A1 (en) * 2007-07-23 2008-08-27 Rockwool International A/S Mineral wool growth substrate and its use
US9511349B2 (en) 2011-05-31 2016-12-06 Knauf Insulation Mineral wool product
CN104705179A (zh) * 2013-12-11 2015-06-17 旅顺鸡冠山农场 一种无土栽培装置
BR112022022502A2 (pt) * 2020-05-07 2023-01-10 Profile Products Llc Placa horticultural compactada e método para formar una placa horticultural compactada

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DK235775A (da) * 1975-05-28 1976-11-29 Kosan As Dyrkningsklods og fremgangsmade til fremstilling af denne
US4826722A (en) * 1983-07-07 1989-05-02 Saint-Gobain Recherche Forming of felts which have an isotropic structure
FR2548695B1 (fr) * 1983-07-07 1986-06-20 Saint Gobain Isover Formation de feutres a structure isotrope
FR2581503B1 (fr) * 1985-05-07 1988-09-16 Saint Gobain Isover Substrat pour culture hors-sol
CA1276077C (en) * 1985-07-19 1990-11-13 Nippon Steel Chemical Co., Ltd. Culture medium supports for plant tissue culture
JPH0626499B2 (ja) * 1986-03-24 1994-04-13 東京戸張株式会社 植物のロツクウ−ル栽培法
US4777763A (en) * 1986-06-17 1988-10-18 Owens-Corning Fiberglas Corporation Plant growing medium
EP0331692A1 (en) * 1987-08-28 1989-09-13 DUNN, Kenneth, Roy Cultivation substrates based on mineral wool
FR2621218B1 (fr) * 1987-10-02 1989-12-08 Saint Gobain Isover Substrat pour culture hors sol a teneur en eau controlee dans son epaisseur

Also Published As

Publication number Publication date
ATE93120T1 (de) 1993-09-15
NO174651C (no) 1994-06-15
NO901164D0 (no) 1990-03-13
AU644066B2 (en) 1993-12-02
CA2012273A1 (fr) 1990-09-15
FI901283A0 (fi) 1990-03-14
DE69002784T2 (de) 1994-03-31
AU5111090A (en) 1990-09-20
FI92455C (fi) 1994-11-25
KR900013836A (ko) 1990-10-22
DD292829A5 (de) 1991-08-14
FR2644321B1 (fr) 1992-04-24
ZA901908B (en) 1991-12-24
NO901164L (no) 1990-09-17
US5086585A (en) 1992-02-11
DE69002784D1 (de) 1993-09-23
PT93432A (pt) 1990-11-07
EP0388287A1 (fr) 1990-09-19
IL93638A0 (en) 1990-12-23
BR9001219A (pt) 1991-03-19
MA21769A1 (fr) 1990-10-01
HUT57514A (en) 1991-12-30
ES2045834T3 (es) 1994-01-16
HU901390D0 (en) 1990-05-28
JPH02276513A (ja) 1990-11-13
EP0388287B1 (fr) 1993-08-18
FR2644321A1 (fr) 1990-09-21
NO174651B (no) 1994-03-07
FI92455B (fi) 1994-08-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU207402B (en) Substratum for earthless plant cultivation
DK157309C (da) Fremgangsmåde ved og anlæg til fremstilling af glasfiberfilt med isotrop struktur
EP1272701B1 (en) Chopped strand non-woven mat production
EP2206588B1 (en) Method for manufacturing laminated bamboo strips lumber
ATE189594T1 (de) Verfahren zum herstellen einer absorbierenden struktur sowie artikel mit einer gemäss diesem verfahren hergestellten struktur
CZ291111B6 (cs) Způsob výroby izolačního rouna z minerálních vláken
HUT59786A (en) Earthless plant-cultivating member
WO2005070664A1 (en) Multilayer product made out of a substrate and on either side at least one cover layer; process for the manufacture of a multilayer product and paiinted multilayer product and process for painting a multilayer product
CA2501489A1 (en) Beneficiated fiber, composite and method for its manufacture
EP0822282A3 (en) Melt blowing method for forming a fibrous layered web of filter media, melt blowing apparatus and a layered filter media web product
EP3503714A1 (en) Composite structure and a method for producing the same
JPH05309752A (ja) 傾斜複合材料用素材の製造方法
FI87509C (fi) Foerfarande foer tillverkning av en produkt foer odling av vaexter samt en foer odling av vaexter avsedd produkt
US4950218A (en) Multiple pot for raising and transplanting seedlings and method of fabricating the same
EP0833992B1 (en) A method of producing an annular insulating mineral fiber covering
JPH10503556A (ja) 長いウール繊維を収集する直接形成方法
US6389748B1 (en) Plant cubes
EP0006704B1 (en) Fibrous structure
EP0209958B1 (en) Water-absorbing porous product for the cultivation of plants and method for the cultivation of plants by means of a water-absorbing product
CZ179495A3 (en) Process for producing insulating web from mineral fibers, apparatus for producing the web from mineral fibers and insulation board made from mineral fibers
JPH08501944A (ja) 土壌を用いない栽培基質
KR20030082436A (ko) 절단유리섬유 매트 및 그 제조방법
CA2322591A1 (en) Method and apparatus for preparation of mineral fibre based growth medium, a plant growth medium and use of it
US20030175486A1 (en) Method of preparing a mineral fiber panel comprising one or more shaped cavities
FI97743C (fi) Eriste ja sen valmistusmenetelmä

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee