HU202696B

HU202696B - Method and apparatus for electronic processing video signals stored on magnetic tape

Info

Publication number: HU202696B
Application number: HU863457A
Authority: HU
Inventors: Hans-Joachim Platte; Robert Einsel; Werner Adrianus Lam Heijnemans
Original assignee: Thomson Brandt Gmbh; Philips Nv
Priority date: 1985-07-05
Filing date: 1986-07-01
Publication date: 1991-03-28
Also published as: FI880010A0; NO870756L; US4974111A; NO170186C; FI880010A; NO870756D0; KR950011187B1; WO1987000381A2; FI86128C; AU595820B2; HUT46978A; NO170186B; EP0264375B1; JPS6276381A; KR880700593A; JP2645435B2; DK111587A; DE3678170D1; FI86128B; WO1987000381A3

Description

A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a videojelek feldolgozását meghatározott sorrendben ciklikusan ismételjük, és valamennyi feldolgozott videojelet a feldolgozandó videojel részekhez térben hozzárendelve rögzítjük.

A találmány szerinti készülék lényege, hogy a képrögzítő egy fejdobjának hengerpalástján két, tengelyirányban egymás felett elrendezett fejrendszer van, amelyek közül legalább az egyik egy képrögzítő szabványnak megfelelő, és tengelyirányú távolságuk a magnesszalag szélességének a fele. (1. ábra) j

í j

HU 202696 Β

A találmány tárgya egyrészről eljárás mágnesszalagon tárolt videojeleknek a képinformáció (világosság, színtartalom) szempontjából történő elektronikus feldolgozására, amelynek során meghatározott számú képsort, képet vagy képrészeket képviselő videojelet a mágnesszalagról leolvassuk és egy közbenső tárolóba beírjuk, ezt követően a további videojelek leolvasását és beírását megszakítjuk, a közbenső tárolóba beírt videojeleket egy processzorral feldolgozzuk és a feldolgozott videojeleket tároljuk, a feldolgozott és tárolt videojeleket az eredeti, a feldolgozandó videojelek előállítására használt készülékkel az eredeti mágnesszalagra rögzítjük.

A találmány tárgya másrészről az eljárás foganatosítására szolgáló készülék, amelynek állóképet előállító képrögzítője, vezérelhető start-stop készüléke valamint felvevő/lejátszó fejelrendezése van, a fejelrendezés egy tárolóval van összekötve, amelyhez egy processzor csatlakozik.

A televízió stúdiótechnikában ismeretes az, hogy hogyan lehet egy televízió kamera által előállított videojelet feldolgozni, amely feldolgozás lehet trükktechnika, vagy egy olyan előtorzítás, amellyel a vevőkészülékekben a képminőség javulását lehet elérni. A stúdiótechnikában alkalmazott eljárások és készülékek nem alkalmazhatók a házi elektronikában költségük és helyfoglalásuk következtében.

A bevezetőben körülírt eljárást már ismertették azon elektronikus könyvszerkesztő rendszer kapcsán, amely megismerhető a Conference Record on the IEEE Global Telecommunications Conference, vol.3; R. Gordon: „An intelligent electronic book system and publishing facility” című cikk F8.3.1.-F8.3.5 oldalairól (ismertetve az Amerikai Egyesült Államokbeli Miami-ban 1982. november 29. december 2. között tartott konferencián). Ezt az eljárást és az azt foganatosító, fentebb a jelen találmány vonatkozásában érdekes jellemzőkkel körülírt készüléket egy elektronikus könyvszerkesztő rendszerhez szánták, ámikor is a szerkesztendő könyvhöz szükséges szöveg- vagy képrészleteket előzetesen részben mágnesszalagon rögzítették és felmerült annak lehetősége is, hogy a már megszerkesztett részleteket mágnesszalagon rögzítsék. A cikk nem ismerteti a feldolgozandó és feldolgozott videojel rögzítési módját, ami célszerűségénél fogva teljesen eltérő egy könyvszerkesztő rendszernél és egy házi képszerkesztő rendszernél.

A 4 334 247 sz. US szabadalmi leírás egy elektronikus videojel feldolgozó rendszert ismertet, amelynél a bevezetőben körülírt eljárás és készülék főbb jellemzői felismerhetők. A rendszer lényege abban van, hogy egy mágnesszalagos képrögzítő segítségével egy tárolt videojelet start-stop üzemmóddal tárolóba vezetnek, majd feldolgozás után egy másik mágnesszalagon egy másik képrögzítő segítségével rögzítik a feldolgozott jelet. Ebben a rendszerben a videojel képtartalmát (világosság, színtartalom) nem módosítják, hanem elsősorban új szinkronjelekkel látják el, amit különösen normaváltás céljára alkalmaznak. Á készülék segítségével lehetőség van továbbá állókép előállítására is, amelyet mozgó mágnesszalagon tárolnak. Lehetőség van továbbá több mágnesszalagon lévő képek egybemásolására is. Ez a rendszer a házi képrögzítés technikában legfeljebb csak állókép előállítását tenné lehetővé, de a képtartalom módosítására nincs lehetőség.

A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eljárásnak és azt foganatosító készüléknek a kidolgozását, amely egyszerűségénél és olcsóságánál fogva a videojeleknek a házi elektronika keretében történő feldolgozását is lehetővé teszi.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy értük el, hogy a videojelek feldolgozását meghatározott sorrendben ciklikusan ismételjük, és valamennyi feldolgozott videojelet a feldolgozandó videojel részekhez térben hozzárendelve rögzítjük. A rögzítést egy lehetséges foganatosítást mód szerint végezhetjük úgy, hogy valamennyi feldolgozott videojelet a mágnesszalagnak olyan felületére vagy felületrészeire rögzítjük, amelyek a feldolgozandó videojeltől szabadon vannak hagyva.

Egy másik lehetséges foganatosrtási mód szerint a feldolgozott videojeleknek a rögzítését a mágnesszalagon a feldolgozandó videojelek által elfoglalt felületekkel vagy felületrészekkel váltakozó felületeken vagy felületrészeken hozzuk létre.

Egy célszerű foganatosrtási mód szerint a mágnesszalagon a feldolgozandó videojeleknek megfelelő sávok között egy közbenső részt hagyunk és a feldolgozott videojeleknek megfelelő sávokat ezekre a közbenső részekre rögzítjük.

A találmány szerint lehetőség van arra is, hogy a képsor egy feldolgozandó részének megfelelő videojelet az ennek megfelelő feldolgozott videojellel részben vagy egészben átírjuk vagy, hogy a képsor egy feldolgozandó része videojelének a mágnesszalagon lévő sávjai teljes vagy fél szélességét a megfelelő feldolgozott videojellel átírjuk.

A processzoros feldolgozás szempontjából előnyös, ha mindegyik sávot egy címhez hozzárendeljük vagy egy címmel látjuk el.

A találmány szerinti eljárás ugyanis azon a felismerésen alapszik, hogy a videojeleknek a feldolgozására házilag több idő áll rendelkezésre, mint egy stúdióban. Alapjában véve a találmány szerinti eljárással azt a lehetőséget használjuk ki, hogy az egy képrögzítővel mágnesszalagon tárolt videojelet képsoronként, képenként vagy képrészletről-képrészletre egy tárolóba beolvassuk, ott elektronikusan feldolgozzuk - nevezetesen korrigáljuk, megváltoztatjuk és/vagy változatlanul hagyjuk - majd végül a tárolóból ugyanarra a mágnesszalaggal, ugyanazzal a képrögzítővel rögzítjük.

Az eljárás foganatosítására szolgáló szintén találmány szerinti készüléknek a lényege, hogy a képrögzítő egy fejdobjának hengerpalástján két, tengelyirányban egymás felett elrendezett fejrendszer van, amelyek körül legalább az egyik egy képrögzítő szabványnak megfelelő, és tengelyirányú távolságuk a mágnesszalag szélességének a fele.

A találmány szerinti készülék egy másik lehetséges változata szerint a fejelrendezés fejdobján egy képrögzítő szabványnak megfelelő fejeken kívül további - egyébként ennek a képrögzítő szabványnak megfelelő - fejeket is tartalmaz, amelyeknek a résszélessége az előbbi fejek résszélességének a fele, és a fejdobon a tengelyirányú magasságban úgy vannak elrendezve, hogy résük az előbbi fejek résszélessége útjának egyik felébe esik.

HU 202696 Β

A találmány további előnyeit és részleteit az alábbiakban az előnyös kiviteli példákat bemutató rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló készülék tömbvázlata, a

2. ábra a mágnesszalagra rögzítés egy lehetséges módját szemlélteti, a

3. ábra a 2. ábra szerinti metszet felnagyított képe, a

4. ábrán a 2. és 3. ábra szerinti rögzítésre szolgáló fejelrendezés felülnézete látható, az

5. ábra egy másik kiviteli példa szerinti ferdesávos képrögzítés fejdobjának felülnézete, a

6. ábra az 5. ábra szerinti fejdob hengerpalástjának a fejek tartományába eső részének kiterített rajza, a

7. ábra az 5. ábra szerinti fejdob egyik ikerfejének felülnézete, a

8. ábra a 7. ábra szerinti ikerfej oldalnézete, a

9. ábra az 5. ábra szerinti fejdob második fejeivel rögzített eredeti képinformációt tartalmazó sávminta, a

10. ábra a 9. ábra szerinti sávminta a járulékosan rögzített, feldolgozott képinformációval, a

11. ábra egy harmadik kiviteli alak ferdesávos fejdobjának felülnézete, a

12. ábra a 11. ábra szerinti fejdob fejek tartományába eső hengerpalástjának kiterített rajza, a

13. ábra a 11. ábra szerinti fejdob második fejei által rögzített sávminta, a

14. ábra a 11. ábra szerinti fejdob második fejei által feljegyzett sávminta, a

15. ábra egymás után mutatja a 13. ábra szerinti, majd a 14. ábra szerinti rögzítés sávmintáját, a

16. ábra egy negyedik kiviteli alak ferdesávos rendszerű fejdobjának perspektivikus képe, a

17. ábra a 16. ábrán bemutatott fejdob és azt részben körülfogó mágnesszalag együttműködésének perspektivikus képe, a

18. ábra a 16. ábra szerinti fejdob fejei által rögzített sávminta, és a

19. ábra egy ötödik kiviteli alak szerinti ferdesávos eljárással rögzített sávminta.

Az 1. ábrán vázlatosan látható egy 1 képrögzítő, amelyen egy feljegyzéshordozóként szolgáló 4 mágnesszalag van, amelyet egy 2 meghajtógörgő és egy nyomógörgő mozgat. A 2 meghajtógörgőt egy 5 motor forgatja. A például egy képsornak megfelelő videojelek rögzítésére, és a rögzített jelek lejátszására egy vázlatosan ábrázolt 6 fej szolgál.

A felvevő- és lejátszórendszer egy szokásos VHS-, Béta-, Videó 2000- vagy 8 mm-es képrögzítőrendszer lehet. Egy előnyös kiviteli alaknál, amint azt az alábbiakban a 2-4. ábrák kapcsán ismertetjük, egy a P 35 09 584.9 számú DE szabadalmi bejelentésszerinti képrögzítőt alkalmazunk. Ennél a megoldásnál a videojeleket egymással párhuzamosan elhelyezkedő, korlátozott hosszúságú hosszanti sávokban rögzítjük, amely hosszanti sávok egymást blokkonként követik.

Az 5-19. ábrákon további előnyös kiviteli alakokat mutatunk be, amelyeknél ferdesávos képrögzítő rendszereket alkalmazunk. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti megoldás olyan képrögzítő rendszereknél is alkalmazható, amelyeknél a videojeleket a feljegyzéshordozó mozgási irányára lényegében keresztirányú sávokban veszik fel.

A 4 mágnesszalagról egy 6 fej segítségével letapogatott jeleket egy 6’ vezetéken keresztül egy 7 fejerősítőbe vezetjük, ahonnan azokat 7’ vezetéken keresztül egy 8 tárolóba juttatjuk. A 8 tároló az 1 képrögzítő részét képezheti. A 8 tároló úgy van méretezve, hogy az egy képnek vagy képrésznek megfelelő videojeleket tárolni tudja. Tárolóként alkalmazható például az IDT 7201 vagy IDT 7202 típusú tároló.

A 8 tároló egy 9 processzornak, például egy mikroprocesszornak vagy egy külön rendelkezésre álló házi vagy személyi számítógép mikroprocesszorának a bemenetével úgy van összekötve, hogy a 9 processzor a tárolt videojeleket meghatározott módon feldolgozza - például részben megváltoztassa és részben változatlanul hagyja -, és a feldolgozott egység ugyanabba a 8 tárolóba (például annak ugyanazon a helyén), vagy egy másik 8a tárolóba kerüljön. A 9 processzor lehet egy számóló- vagy mikroprocesszor kapcsolás, amely előre meghatározott korrekciósés/vagy módosított programok feldolgozásához szükséges eszközöket tartalmaz, és általában egy billentyűzeten keresztül programozható.

A 8 tároló és a 9 processzor összekapcsolása egy Dl DMA (Direct Memory Access) interfészen keresztül történhet, míg a 8a tároló és a 9 processzor összeköttetése megfelelő módon egy D2 DMA interfészen keresztül jöhet létre.

Abban az esetben, ha egy rögzített információt fel kell dolgozni, akkor a kezelő a 4 mágnesszalagot az 1 képrögzítőn szokásos kezelőszervek segítségével a megfelelő helyre állítja, ahonnan a rögzített videojelek feldolgozását el kell kezdeni. Lehetséges az is, hogy a 4 mágnesszalag megfelelő beállítása után csupán a 4 mágnesszalagon adott esetben a videojellel együtt tárolt képszámot kell figyelni, és a 9 processzorra továbbítani. Nyilvánvaló, hogy ez a képszám a 9 processzorhoz egy 14 billentyűzet segítségével is beadható. A feldolgozandó jelenet tartama vagy az ebben levő képek száma szintén a billentyűzeten keresztül adható be a 9 processzorba. Ehelyett lehet azonban az utolsó kép képszámát is ugyanolyan módon beadni, mint ahogy a feldolgozandó jelenet első képének számát beadtuk, illetve az 1 képrögzítőről a 9 processzorra továbbítottuk.

Egy, például kézzel vagy automatikusan beadott start utasítás után a 9 processzor vezérli a feldolgozás teljes lefolyását, vagyis a videojelek előre meghatározott elektronikus feldolgozása mellett adott esetben vezérelheti a képrögzítő start-stop működtetését. A start-stop ciklusok számát a feldolgozandó képek számának és egy kép törtrészeinek (vagy képek számának) hányadosából lehet számítani, amelyet egy ciklusban a 8, 8a tároló be tud fogadni.

A videojel feldolgozása alatt az 1 képrögzítőn levő állókép üzemmódot egy St kapcsoló segítségével be kell kapcsolni. A képrögzítőhöz egy 10 start-stop készülék tartozik, amellyel a 4 mágnesszalag és a 6 fej közötti relatív hajtás, valamint a 6 fejről a 8 tárolóba történő jel átvitele vezérelhető. Egy kívülről hozzáférhető 11 működtető szerv segítségével a 10 start-stop készüléket üzembe helyezzük vagy kikapcsoljuk, és ily módon az utasítás-továbbítás előkészíthető. A start és stop utasításokat a 10 start-stop készülék egy 12 vezérlővezetéken kapja. A 8 tárolóhoz

HU 202696 Β egy 13 detektor tartozik, amely az utolsó képelemnek megfelelő, a 4 mágnesszalagról érkező videojel tárolása után a 12 vezérlővezetéken keresztül a 10 start-stop készüléknek egy jelet ad, amely a 4 mágnesszalag és a 6 fej közötti relíatív hajtást és/vagy a jelátvitelt leállítja. Ezzel egyidejűleg a 9 processzornak a 13 detektor egy 13’ vezérlővezetéken utasítást ad a videojel feldolgozásának megkezdésére. A 8a tárolóhoz egy később még ismertetendő, hasonló módon működő 13a detektor tartozik, amely egy 12a, illetve 13a’ vezérlővezetéken keresztül a 10 start-stop készülékkel, illetve a 9 processzorral össze van kötve.

Videojel feldolgozásaként végrehajtható egy képminőség-javítás, vagyis egy gradáció korrekció, vagy kontúrerősítés („Crispening”), vagy hasonló. Lehetőség van azonban arra is, hogy a képet szándékosan megváltoztassuk, például trüktófelvételt készítsünk. Ez lehet például valamilyen színezés, színváltoztatás, vagy valamilyen grafikának a képbe történő bemásolására, például címfeliratnak vagy videojátékok mozgó szimbólumainak a bemásolása. A feldolgozási mód kiválasztása például egy nyomógombos 14 billentyűzetről történhet. A processzor lehet azonban egy házi számítógép is, amelyhez egy előkészített programmodul, programkazetta- vagy mágneslemezegység tartozik.

A bemutatott kiviteli alaknál a 9 processzorhoz egy további beadó készülékként egy fényérzékeny detektor csatlakozik, egy úgynevezett L fényceruza, amint az ismeretes például a „TO 7 (Ref. UC 90.001)” típusú, Thomson gyártmányú (francia) házi számítógépnél. Az L fényceruza fényérzékeny hegyét a T képernyő egy pontjára helyezve, az adott pont koordinátái a 9 processzorba beadhatók anélkül, hogy a koordináták számszerű értékét a 14 billentyűzeten keresztül be kellene adni, vagy, hogy a kezelőnek ezt ismerni kellene. A feldolgozandó képrészek ilymódon az L fényceruza segítségével egyszerű módon beadhatók a 9 processzornak, például a T képernyőn ábrázolt mindenkori kezdő- és végpont érzékelésével. Nyilvánvaló, hogy e célra egy irodai számítógéphez, de egy házi számítógéphez is alkalmazható úgynevezett „Maus” is használható, amely által a T képernyőn megjeleníthető kurzor vezérlése elvégezhető.

A videojelek feldolgozása képenként vagy képrészenként egymás után történik, amelynek során minden képhez vagy minden képrészhez sok idő áll rendelkezésre a televíziós stúdiótechnikában alkalmazott feldolgozási időkhöz képest. Minden egyes képrésznek megfelelő videojel az állókép üzemmódban a 8 tárolóba kerül, majd végül ott feldolgozzuk, ami közben a 4 mágnesszalag és a 6 fej közötti relatív hajtást kikapésoljuk, és a teljes tártartalomnak a 9 processzor, például egy házi számítógép segítségével történő feldolgozásához majdnem tetszőlegesen hosszú idő áll rendelkezésre. Mihelyst a feldolgozás befejeződött, és a feldolgozott jelek ismét tárolva vannak - ugyanazon 8 tároló ugyanazon helyén, vagy más esetben egy 8a tárolóban -, a 10 start-stop készülék a 13 detektortól a 12 vezérlővezetéken keresztül, illetve 13a detektortól a 12a vezérlővezetéken keresztül utasítást kap a 4 másnesszalag és a 6 fej közötti relatív hajtás bekapcsolására, és a tártartalom a 4 mágnesszalagra, vagy egy más feljegyzéshordozóra kerül. Lehetőség van arra is, hogy a start-stop készülék itt közelebbről nem ismertetett módon a vezérlő utasításokat a 9 processzortól kapja. Az ehhez szükséges 8, 8a tároló feltöltési állapotát tartalmazó információt például a Dl, D2 DMA interfészen keresztül, vagy a 13, 13a detektoroktól a 13’, 13a’ vezérlővezetékeken keresztül jelezhetjük vissza a 9 processzornak.

A 8, illetve 8a tárolóban tárolt feldolgozott videojel a 8’, illetve 8a’ vezetékeken keresztül a 7 fejerősítő ellenirányú csatornájába kerül, ahonnan a 6’ vezetéken át a 6 fejhez van vezetve, és a bemutatott kiviteli példa szerint ugyanarra a 4 mágnesszalagra, annak korrelált tartományára lesz rögzítve. Ez esetben a 4 mágnesszalagnak például az egyik oldala vagy fele a feldolgozandó, és a másik oldala vagy fele a feldolgozott videojelnek van fenntartva. A feldolgozott jel ily módon mindig összehasonlítható az eredeti jellel. E célra egy szalagnál az eredeti jel és a feldolgozott jel sávirányban egymás mellé van rögzítve, és ennek megfelelően vannak a fejek meghelyezve. Erre a célra előnyös a 2-4. ábrákon, illetve az 5-19. ábrákon bemutatott rögzítési eljárás.

A 2. ábra egy 4 mágnesszalagot mutat nem méretarányosan, digitális videojelek rögzítésére alkalmas rögzítési móddal. A videojelek a 22 sávokban vannak rögzítve, amelyek megközelítően párhuzamosak a 23 szalagszéllel, és amelyeknek korlátozott hosszúságuk van. Egy gyakorlatban elvégzett kísérlet során jól bevált az a sávelrendezés, amelynél a hajlásszög β - arc tg b/1, ahol b a 22 sáv szélessége (10 pm), és 1 a 22 sáv hosszúsága (15 mm).

A 22 sávok ílymódon β hajlásszög alatt húzódnak, amelynek nagysága mintegy 0,04°, vagyis megközelítően párhuzamosak a 23 szalagszéllel. A 22 sávok a 2. ábrán blokkonként helyzekednek el egymás mellett, és az egyes Bn (n-1, 2, 3, ....) blokkok sávjainak kezdete, illetve vége a Bn blokkokat egymással összekötő és a 23 szalagszélre lényegében merőlegesen húzódó 24 és 25 határvonalnál van.

A 3. ábra a vázlat felnagyított képe. A 22 sávok 27 kezdőimpulzusokkal és 28 végimpulzusokkal vannak jellemezve, annak érdekében, hogy a letapogatáskor a 22 sávok ismételten felismerhetők legyenek. A Bn blokkok gyakorlatilag térköz nélkül helyezkednek el egymás mellett.

A 4. ábra egy 31 fejdob vázlatos elrendezését mutatja, amelyen négy KI, K2, K3, K4 fej van, továbbá a 4 mágnesszalag látható, amely 29, 30 terelőgörgők segítségével a 31 fejdob köré van vezetve, és amelyet mintegy 180’ szögben hurkol körül. A 31 fejdob 32 tengelye merőleges a 4 mágnesszalag mozgási irányára, és párhuzamos a 4 mágnesszalag felületével. A 31 fejdob a 32 tengelyének irányában fel és le mozgathat. Mindegyik K1-K4 fej rögzít egy 22 sávot. Ez a 22 sáv a 31 fejdob és a 4 mágensszalag folyamatos mozgása közben, a szalagmozgás következtében kismértékben ferde, amint azt korábban már a 2. ábra kapcsán részletesebben ismertettük.

A fentiekben a 2-4. ábrák kapcsán ismertetett rögzítési vázlat nem csak a rögzített 22 sávok gyors megtalálását teszi lehetővé. A K1-K4 fejek átvezérlése révén lehetőség van arra is, hogy szalagmozgatás nélkül a korrigált videojeleket közvetlenül az eredeti 5

HU 202696 Β videojelek mellé rögzítsük, és csak egy letapogatástárolás-korrekció-tárolás-rögzítés műveletsor után jöjjön létre a szalagmozgatás, például egy sáv hosszúságának mértékében.

Az alábbiakban az 5-19. ábrák kapcsán további előnyös kiviteli alakokat ismertetünk, amelyeknél a képrögzítő ferdesávos rendszerében a találmány szerint feldolgozott képinformáció rögzítése és lejátszása alkalmazható.

Az 5. és 6. ábrákon egy második kiviteli alak szerinti 40 fejdob van alkalmazva az ismert ferdesávos eljáráshoz. Ez lehet egy VHS- , Béta-, Videó 2000vagy 8 mm-es rendszernek megfelelő fejdob.

A 40 fejdobnak két, egymással átlósan szembenfekvő A és B ikerfeje van, amelyek mindegyike két különálló a, b, fejet, illetve c, d fejet tartalmaz. Ezeknek az a-d fejeknek a helyzete úgy van beállítva, hogy az a és c fejek rése ugyanabban a tengelyirányú helyzetben („magasságban”) legyen. Ugyanez igaz a b és d fejekre is, miközben az a és b fejek rése, valamint a c és d fejek rése közötti magasságkülönbség hozzávetőlegesen az illető rendszerhez alkalmas 4’ mágnesszalag sávjai közötti távolságnak a felével egyenlő (lásd 9. ábra).

A 7. és 8. ábra az A ikerfej előnyös kiviteli alakját mutatja, amely megfelel a technika állásához tartozó analóg videó mágneses rögzítésnek. Hasonlóan kialakított fejeket alkalmaznak például arra a célra, hogy nehezebb trükköket, például állóképet VHS képrögzítőnél létrehozzanak.

A rögzített, még fel nem dolgozott, vagyis eredeti képinformáció „sávmintája” a 9. ábrán látható. Ezt a mintát a 6. ábra szerinti a és c fejek veszik fel és játsszák le. Az a-d fejek w résszélessége, a 40 fejdob forgási sebessége és a szalagmozgatás sebessége úgy van egymással összehangolva, hogy - amint ez a 9. ábrán is látható - az ily módon rögzítendő vagy lejátszandó 41 és 42 sávok közötti s távolság, vagyis az egymás melletti 41, 42 sávok egymásnak megfelelő pontjai közötti s távolság a 41, 42 sáv szélességének kétszerese.

A 10. ábra az eredeti és a feldolgozott képtartalom sávmintáját mutatja. A 41 és 42 sávokat ismét az a és c fejek rögzítik, amelyek az eredeti információt tartalmazzák. A 43 és 44 sávokat a 6. ábrán bemutatott b és d fejek rögzítik, és ezek a feldolgozott információt tartalmazzák. Annak érdekében, hogy a 43 és 44 sávokon rögzített információnak a 41 és 42 sávok információjával történő átírását messzemenően elkerüljük, lényeges, hogy az a-d fejek pontosan a fentebb leírt módon tengelyirányú magasságukba be legyenek állítva, másrészről lényeges az is, hogy nemcsak a 41 és 42 sávok közötti távolság, hanem a 43 és 44 sávok közötti távolság is a sáv szélességének kétszerese legyen. Abban az esetben, ha a szomszédos csatornák közötti áthallás csökkentése érdekében az azimut-felvételi eljárást alkalmazzuk, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az a és c fejek rése ugyanabban az azimut-szögben legyenek, míg a b és d fejek rése az előbbiekkel ne legyen azonos azimut-szögben.

A fentiekben ismertetett ferdesávos rendszerű, találmány szerinti kiviteli alak lényeges előnye abban van, hogy a jelek felvétele és lejátszása valamely szokásos képrögzítő szabvány szerinti lehet, például 6

VHS-, Béta-, Videó 2000- vagy 8 mm-es rendszerű; ily módon teljes kompatibilitás érhető el. Ezt a kompatibilitást az alábbiakban ismertetendő intézkedések révén érhetjük el.

A 6. ábrával kapcsolatban tételezzük fel, hogy mindegyik a-d fej esetén a rés szélessége valamely szokásos képrögzítő szabvány szerinti sáv szélességének felel meg. Ebben az esetben csak két fejre, például az a és/vagy a c vagy a d fejre lenne szükség. A c fej azonban ehhez rossz azimut-szögben van, és a d fej tengelyirányú magassága szempontjából rossz helyzetben van.

Egy lehetséges megoldás szerint az a/b és/vagy c/d ikerfejek, vagy az a-d fejek közül egy vagy több aktuátorra van rögzítve annak érdekében, hogy a tengelyirányú magasság pontos vezérlése lehetővé váljék. Erre a célra piezokeramikus aktuátorok a legalkalmasabbak, amelyek például a Videó 2000 rendszerben vannak alkalmazva.

Egy további lehetőség szerint egy további, ötödik fejet lehet alkalmazni, amelynek alkalmas azimut-szöge van. Tekintettel arra, hogy ez az ötödik fej nem helyezhető el pontosan 180°-kal eltolva az a fejhez képest a fejkeréken, mivel a c és d fejek vannak ezen a helyen, ezért ennek az ötödik fejnek a tengelyirányú magassága az a fej tengelyirányú magasságától kismértékben különbözik. Ily módon mindenkor elérhető az optimális sávbeállítás (tracking).

Az ötödik fej jelének időbeni késleltetése - amely a 180°-tól eltérő szöghelyzetből adódik - egyszerű módon korrigálható elektronikus úton.

A már meglevő szabványokkal való kompatibilitás elérésére más megoldások is lehetségesek. Ezek azon az ismert tényen alapszanak, hogy jobb minőségű fejekkel és szalagokkal, amelyek jobb jel/zaj viszonyt biztosítanak, keskenyebb sávokra történő felvétel és lejátszás hozzávetőlegesen az eredeti minőséget biztosítják. Egy harmadik kiviteli példát, amelynél ismét egy ferdesávos rendszerű képrögzítőt alkalmazunk, és amelynél a fentiekben ismertetetteket alkalmazzuk, a 11-15. ábrák kapcsán ismertetünk.

A 11. és 12. ábrákon bemutatott 40’ fejdobon egymáshoz képest 180° szög alatt eltolt e és g fejek vannak elrendezve, amelyek résszélessége azonos, és a réseik egymáshoz képest ellentétes azimut-szögben van. Ezek egyébként valamely szokásos képrögzítő szabványnak megfelelnek; így ebben az esetben is teljes kompatibilitás biztosítható az illető képrögzítő szabvánnyal.

A 13. ábra 45 és 46 sávokat mutat, amelyek az e, illetve g fejek segítségével lettek rögzítve. A 12. ábra szerinti f és h fejek, amelyek szintén a 40’ fejdobon egymáshoz képest 180°-kal eltolva helyezkednek el, fele akkora résszélességgel rendelkeznek, mint az e és g fejek résszélessége. Az f és h fejek rése egymáshoz képest tengelyirányú magasságban akkora különbséggel vannak eltolva, amely megfelel hozzávetőlegesen az általuk felvett és lejátszandó 47, illetve 48 sávok közötti távolságnak, amint az a 14. ábrán fel van tüntetve. Az e és f, illetve g és h fejek - az 5-8. ábrák szerinti A ikerfejhez hasonlóan - C, illetve D ikerfejként vannak kialakítva. Az e és g fejek az eredeti képinfomáció rögzítésére és lejátszására szolgálnak, míg az f és h fejek a találmány szerint feldolgozott képinformációnak felelnek meg.

HU 202696 Β

Abban az esetben, ha egy 4’ mágnesszalagra amelyre az e és g fejek segítségével egy imformációt rögzítettünk (13. ábra), most az f és h fejekkel készítünk felvételt (14. ábra), akkor ez - hasonlóképpen a 10. ábra 41-44 sávjaihoz - egy a 15. ábrán látható sávmíntát állítja elő. Ebben az esetben azonban a 47 sávok (14. ábra) nagy részben a 46 sávokra (13. ábra) vannak rögzítve, amelyeknél az eredeti 46 sávokból a mintegy fél sávszélességre csökkentett 46’ sávok maradnak. Megfelelő módon, a 48 sávok a 45 sávokra vannak rögzítve, amelyeknél az eredeti 45 sávokból a mintegy fél sávszélességre csökkentett 45’ sávok maradnak. A 15. ábrán a 45, 46 sávoknak a már átírt tartományainak kezdete vagy vége 45”, 46” szaggatott vonalakkal vannak ábrázolva. Ezek a helyek nem esnek egybe a 48, 47 sávok kezdetével vagy végével. Az e-h fejek tengelyirányú magassága, szöghelyzete a 40’fejdobon és azimut-szöge - az illető képrögzítő szabvány figyelemebevétele mellett - az előző kiviteli példa szerint úgy lett megválasztva, hogy két újonnan felvett 47, 48 sávot a második, eredetileg felvett 45 , 46 sávok fennmaradó 45’, 46’ sávjai követik, majd ezt követően ismét az újonnan felvett két 47, 48 sávok következnek, és így tovább.

Lejátszáskor az e és g fejek, amelyek résszélessége a 45’, 46’, 47, 48 sávok szélességének mintegy kétszeresének felel meg, a 45’, illetve 46’ sávok jeleit olvassák le. A szomszédos 47, illetve 48 sávokról történő áthallás az f és h fejek azimut- szögének optimalizálásával és/vagy a feldolgozott képinformáció felvételekor alkalazott modulálórendszer segítségével minimalizálható.

A 16-18. ábrák kapcsán a következőkben egy negyedik kiviteli példát ismertetünk. Ebben az esetben is egy ferdesávos felvételi és lejátszó rendszert alkalmazunk. Amint az a 16. ábrán látható, ebben a kiviteli példában egy felvevő- és lejátszó készülék egy 50 dob 51 hengerpalástján egymás fölött elrendezett két A’ és B’ ferdesávos fejrendszert tartalmaz. Az 50 dob 52 tengely körül részletesebben nem ábrázolt módon forgathatóan van csapágyazva. Az 50 dob és az A’, B’ ferdesávos fejrendszer kialakítása egyebekben megfelel a technika állásához tartozó ferdesávos képrögzítő rendszereknek, amelyeknél a fejrendszerek egy fejkeréken egy síkban vannak elrendezve. A 17. ábrán egy az 50 dobot körülhurkoló, két 53 terelőgörgővel irányított 54 mágneszalag látható, amelynek pereme az 52 tengellyel 90°-tól eltérő szög alatti ferdeségben halad. Az 58 és 59 szaggatott görbék jelzik az A’, illetve B’ ferdesávos fejrendszerek útját. A hozzájuk tartozó sávmintát a 18. ábra mutatja, ahol a 61 sávok az A’ ferdesávos fejrendszerhez, és a 62 sávok a B’ ferdesávos fejrendszerhez tartoznak.

Belátható, hogy az A’ és B’ ferdesávos fejrendszerek egyike a hozzájuk tartozó sávmintán az eredeti képinformáció felvételére és visszajátszására szolgál, míg a másik fejrendszer a feldolgozott információhoz tartozik.

A 19. ábrán egy ötödik kiviteli példát mutatunk be, amelynél szintén egy ferdesávos rendszer van alkalmazva. Ebben az esetben egy olyan sávmintát tüntettünk fel, amelyen egy ferdesávos felvétel van, például VHS-, Béta-, Videó 2000 vagy 8 mm-es szabvány szerint. Az egyes sávok fel vannak osztva oly módon, hogy egymással párhuzamosan futó 71,

71’ sávokból álló első részek vannak a 4’ mágnesszalag egyik felén a feldolgozatlan információ számára, és egymással párhuzamosan, egymás mellett húzódó 72, 72’ sávok által alkotott másik részek a 4’ mágnesszalag másik felén a feldolgozott információ számára. Ebben az esetben a 71, 72 sávok más azimut-szögben vannak rögzítve, mint a velük közvetlenül szomszédos 71’, 72’, sávok. A 71, 72 sávok éppúgy, mint a 71’, 72’ sávok egymással egyvonalba esnek, és egymástól körülbelül a mágnesszalag középső részén levő 73 tartománnyal el vannak választva. A 4’ mágnesszalagon ez a 73 tartomány például mágnesesen egy meghatározott nagyfrekvenciás azonosító jellel látható el, amelyet a 71, 72, 7Γ, 72’ sávok rögzítésére és lejátszására szolgáló fejekkel vihetünk át.

Valamennyi említett kiviteli példánál lehetőség van a sávonkénti leolvasásra, korrigálásra és ismételt rögzítésre. Lehetséges azonban az is, hogy az olvasási időt a 8, 8a tárolók mindenkori kapacitásához illesszük, és így adott esetben például egy teljes képhez tartozó minden egyes sávot egy teljes képtárolóba olvassunk be.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás mágnesszalagon tárolt videojeleknek a képinformáció (világosság, színtartalom) szempontjából történő elektronikus feldolgozására, amelynek során meghatározott számú képsort, képet vagy képrészeket képviselő videojelet a mágnesszalagról leolvassuk és egy közbenső tárolóba beírjuk, ezt követően a további videojelek leolvasását és beírását megszakítjuk, a közbenső tárolóba beírt videojeleket egy processzorral feldolgozzuk és a feldolgozott videojeleket tároljuk, a feldolgozott és tárolt videojeleket az eredeti, a feldolgozandó videojelek előállítására használt készülékkel az eredeti mágnesszalagra rögzítjük, azzal jellemezve, hogy a videojelek feldolgozását meghatározott sorrendben ciklikusan ismételjük, és valamennyi feldolgozott videojelet a feldolgozandó videojel részekhez télben hozzárendelve rögzítjük.
2. A 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy valamennyi feldolgozott videojelet a mágnesszalagnak olyan felületére vagy felületrészeire rögzítjük, amelyek a feldolgozandó videojeltől szabadon vannak hagyva.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feldolgozott videojeleknek a rögzítését a mágnesszalagon (4) a feldolgozandó videojelek által elfoglalt felületekkel vagy felületrészekkel váltakozó felületeken vagy felületrészeken hozzuk létre.
4. Az 1-3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mágnesszalagon (4) a feldolgozandó videojeleknek megfelelő sávok között egy közbenső részt hagyunk és a feldolgozott videojeleknek megfelelő sávokat ezekre a közbenső részekre rögzítjük.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a képsor egy feldolgozandó részének megfelelő videojelet az ennek megfelelő feldolgozott videojellel részben vagy egészében átírjuk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a képsor egy feldolgozandó része videoje7

HU 202696 Β lének a mágnesszalagon (4) lévő sávjai teljes szélességét a megfelelő feldolgozott videojellel átírjuk.
7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a képsor egy feldolgozandó része videojelének a mágnesszalagon (4) lévő sávjainak fél szélességét a megfelelő feldolgozott videojellel átírjuk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mindegyik sávot egy címhez hozzárendeljük vagy egy címmel látjuk el.
9. Készülék az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amelynek állóképet előállító képrögzítője, vezérelhető start-stop készüléke valamint felvevő/lejátszó fejelrendezése van, a fejelrendezés egy tárolóval van összekötve, amelyhez egy processzor csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a képrögzítő egy fejdobjának (50) hengerpalástján (51) két, tengelyirányban egymás felett elrendezett fejrendszer (A’, B’) van, amelyek közül legalább az egyik egy képrögzítő szabványnak megfelelő, és tengelyirányú távolságuk a mágnesszalag (4) szélességének a fele.

5 10. Készülék a 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amelynek állóképet előállító képrögzítője, vezérelhető start-stop készüléke valamint felvevő/lejátszó fejelrendezése van, a fejelrendezés egy tárolóval van összekötve, amelyhez egy pro10 cesszor csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a fejelrendezés fejdobján (40’) egy képrögzítő szabványnak megfelelő fejeken (e, g) kívül további egyébként ennek a képrögzítő szabványnak megfelelő - fejeket (f, h) is tartalmaz, amelyeknek a

15 résszélessége az előbbi fejek (e, g) résszélességének a fele, és a fejdobon (40’) a tengelyirányú magasságban úgy vannak elrendezve, hogy résük az előbbi fejek (e, g) résszélessége útjának egyik felébe esik.