HU191829B - Method for reinforcing overclothes cutting pieces or interlinings - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás ruhadarabokhoz való felsőruházati szabászdarabok vagy közbélések erősítésére, amely során a szabászdarab vagy közbélés egyik oldalát mélynyomás útján vizes, térhálósodó diszperziós pasztával megnyomjuk, majd ide elektrosztatikus úton száltömeget hordunk fel, ahöl a száltömeg megtapad, majd a pasztát hőkoagulálással és/vagy előszárítással előstabüizáljuk és ezután kikondenzáltatjuk,

A 3 014 656 számú német szabadalmi leírásban olyan eljárás és berendezés van ruhadarabok felsőruházati szabászat! darabjainak hátoldali erősítésére ismertetve, amelynek első fázisában a felsőruházati darabot raszter alakban száltömeget megkötő, térhálósítható diszperziós pasztával nyomják meg, ami után ene a diszperziós pasztára elektrosztatikus úton először száltömeget hordanak fel, majd hőkoagulálással és/ vagy előszárítással előstabilizálják. Végezetül további munkafolyamatban végzik a kikondenzáltatást fűtött kamrában 90 és 140 °C, célszerűen 100 és 130 °C között. A kikondenzáltatáshoz a darabokat célszerűen egymásra rakják. Száltömegként itt elsősorban olyan szálakat alkalmaznak, amelyek például pamutszálak őrlésével, regenerált cellulózszálak vagy szintetikus szálak, különösen poliamid szálak őrlésével vagy vágásával jönnek létre.

Ennek az ismert eljárásnak a gyakorlati alkalmazása megmutatta, hogy különös jelentősége van annak, hogy a hőkezelést két fokozatra osztják, az első fokozatban a hőkoagulálással és/vagy az előszárítással az elő stabilizálást, másik fokozatban nagymennyiségű nedvesség beadagolásával az egymásra rakott síkalakzatokat kikondenzáltatják. Ezzel ugyanis elkerülhetők egyrészt a sárgulási, fakulási, másrészről a kiszáradás! jelenségek, amelyek közül az utóbbiak nemcsak a későbbi feldolgozást nehezítik meg, hanem a szabászdarabok méretének változásához is vezethetnek. A száltömeg réteggel ellátott első részek és a többnyire kezelés nélküli ujjak, oldal- és hátrészek közötti mindenféle színárnyalat változás kiküszöbölése tisztességes ruhadarab számára legalább annyira fontos, 'mint a méretpontosság betartása a száltömeggel való erősítés, illetve a kikondenzáltatás során.

Ahhoz, hogy a halomba rakott darabok kikondenzáltatása a kamrában megtörténhessék, az első munkafokozatból érkező szabászdarabokat kézzel le kell fektetni, majd a halmot a fűtött kamrába kell bejuttatni. Némely esetben azonban kívánatos lenne az ilyen kézzel történő kezelés elkerülése,hogy ehelyett-a száltömeggel ellátott egyes darabokat lehessen ldkondenzáltatni.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan eljárás létrehozása rugalmas síkalakzatok, különösen felsőruházati darabok vagy közbélések erősítésére, amely lyel a korábbi megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett az erősítést, különösen a kikondenzáltatást egyszerűbben, biztonságosabban és az anyag károsodása, deformációja nélkül lehet végrehajtani.

A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a kikondenzálás során megakadályozzuk levegőnek a kikondenzálás körzetébe való bejutását miközben 0,5 és 50,0 kPa nyomást gyakorolunk a szabászdarabra vagy közbélésre, a hőmérsékletet pedig 90 és 155 ^eC közé állítjuk be. Meglepő módon ugyanis azt tapasztaltuk, hogy eme megoldás alkalmazása soián a fakulási, kiszáradási és zsugorodási jelenségeket egyaránt el lehet kerülni anélkül, hogy további hátrányok jelentkezűének. Célszerű a kikondenzáltatást a levegő redukálótérbe való bejutásának teljes megakadályozásával végezni,

Az egyik célszerű foganatosítási mód értelmében a szabászdarabot vagy közbéléseket sík vagy dombo ritott felületek közé záijuk és ezekkel gyakorolunk nyomást iájuk. Ezek a felületek fémből, szilikongumiból, üvegszállal erősített szilikongumiból, teflonból, üvegszállal erősített teflonból vagy hasonló anyagokból készülhetnek.

Az első munkafázisból viszonylag magas nedvességgel jövő előstabilizált síkalakzatok a felületi nyomással csatlakozó lefedések között gőzpámát alkotnak, ami a levegő behatolását megakadályozza vagy jelentős mértékben hátráltatja, akadályozza és egyúttal gyors hőcserét tesz lehetővé. Meglepő azonban, hogy a gözatmoszféra a kikondenzálást nem befolyásolja. 100 °C feletti hőmérsékleteken ez a gőz túlhevített.

A találmány egyik célszerű foganatosítási módja értelmében a kikondenzálást redukáló közegben vé, gezzük. Ez történhet redukáló komponensek, például hangyasav hozzákeverésével, de létrejöhet különösen előnyös módon az alkalmazott diszperziós paszta bomlástermékeiből is. Alkalmazhatunk olyan diszperziós pasztát, amely az említett körülmények között nyomokban formaldehidet ad le.

A formaldehidet kismértékben tartalmazó gőzatinoszféra megakadályozza a levegő oxigénjének oxidációs jelenségeit és a nyilvánvalóan ezen alapuló fakuld ί jelenségeket. A felületi nyomás ezenkívül lehetővé teszi, hogy a felsőruházati szabászdarabok méretei állandók maradjanak. Végezetül az ilyen módon kikondenzáltatott és száltömeggel ellátott síkalakzatoknak a kondenzálásí folyamat után is viszonylag magas a maradék nedvességtartalma; különösen akkor, ha a rákövetkező hűtést a lefedő felületek között végezzük, ami a halomban történő kondenzálás során semmifél nehézséget nem okoz, de az egyes darabok kondenzál tatásakor is könnyedén kivitelezhető.

A találmány szerinti kikondenzáltatás egyik célszerű foganatosítás módjának ismertetésekor hivatkozunk a saját tulajdonunkat képező 3 014 656 és 3 021 039 számú szabadalmi leírásokra. A kikondenzáltatást ekkor elviekben a 3 014 656 számú német szabadalmi leírásban ismertetett módon végezhetjük azzal a különbséggel, hogy magasabb hőmérsékletet például 150 °C-t alkalmazunk és ennek a hőhatásnak 10- 20 percig tesszük ki a síkalakzatokat. A halmokat úgy alakítjuk ki, hogy 10-30, hátoldalukon száltömeggel ellátott síkalakzatot, például mellrész szabászdarabot, egy-egy balt és jobbat száltömegrétegükkel egymás felé fordítva egymásra helyezünk és a halmot két, mintegy egy milliméter vastagságú és például merevítőkkel ellátott alumíniumlap közé helyezzük. Az alumíniumlapok szélei túlnyúlnak a szabászdarabok szélein. A lapok egymáshoz képesti távolságit a rájuk alkalmazott nyomással felére csökkentjük annak, mint ami a nyomás alkalmazása előtt a ráhelyezéskor a laza szabászdarabok esetén megvolt. A lapoknak a szélén elrendezett tömítőcsíkokkal és szorítópofákkal a két lapot zárt halomcsomaggá szorítjuk össze. Néhány ilyen csomagot helyezünk egymásra olyan módon, hogy közöttük légrés marad és megfelelően méretezett légfűtéses kemencébe helyezzük, a kemence belső levegőjét pedig 150 °C-ra állítjuk be. A kezelést percig végezzük. A hőmérsékletet ezután J20 ’Cra csökkentjük és mindösszesen 60 percig hagyjuk a csomagokat ezen a hőmérsékleten a kemencében. Eme felfűtési és kondenzációs időtartam eltelte után a halomcsomagokat kivesszük és 80 °C alá hűtjük, majd oldjuk a szorítópofákat.

A felsőruházati daraboknak ekkor természetesen nedvességük van és vasalva is vannak. A száltömeggel ellátott oldal tapintása ekkor selymes és optikai hatása is igényes.

Lehetőség van arra is, hogy a halomba történő kondenzálás helyett az egyes darabokat külön-külön kondenzáltassuk ki, például egy bal és egy jobb darab elsőrészt, amelyek száltömeggel kezelt oldalukkal fekszenek egymáson fel.

Az egyes darabok kikondenzáltatása során különösen célszerű a fűtött lefedőszalagok alkalmazása, amelyek például üveg szállal erősített teflonból készülhetnek.

A találmány alkalmazása során, amelyben a felületi nyomás 0,5 és 50,0 kPa között van. Célszerű azonban a 1,0 és 15,0 kPa közötti tartományba eső felületi nyomás alkalmazása.

A teflonszalagok között elhelyezett felsőruházati darabokra gyakorolt és megkívánt felületi nyomás létrehozása érdekében célszerű, ha a teflonszalagokat a kondenzációs zónában enyhén meghajlított fűtőlapok között a megkívánt 150—160 °C közötti hőmérsékleten csúszva átvezetjük.

A második teflonszalag szemben fekvő cádalánál, amelyik a tovacsúszó teflonszalaggal érintkezik, kiegészítő infravörös sugárzó fűtés is lehet. Elviekben ez a berendezés megfelel a szokásos átmenő fixirprésnek, amivel a raszter alakban textilragasztóval ellátott bélésanyagokat szokták rögzíteni. A kondenzációs berendezést a szállítószalagokkal közvetlenül az előszárító és előstabilizáló kemence után lehet csatlakoztatni, célszerű azonban tisztítást közbeiktatni a felesleges szálak eltávolítása érdekében. Lehetőség van továbbá arra is, hogy az előstabilizált, száltömeggel ellátott fel•sőiuházati szabászdarabot a kondenzációs készülékbe való belépése előtt további merevítő bélés szabászdarabbal lássuk el, például zakó elsőrész, mell- és vállerősítése számára. A textilragasztó-réteg a kondenzációs készülékben megolvad és összeköttetésbe lép a száltömeg-réteggel, amikor - ahogy ez az átmenő flxirpiések esetében szokásos — a berendezés kimeneténél még két nyomóhenger között halad el, amelyek a bélést a felsőruházati szabászdarabra rányomják. A két nyomóhenger mögött szétválik egymástól a két lefedő végtelenített szállítószalag és szabaddá teszi a kikondenzált síkalakzatot, amelyre adott esetben még egy bélést is rögzítünk. A végtelenített szállítószalagok azután a kondenzációs zóna belsejében haladó pályájuk felett, illetve alatt terelőhengerekkel megvezetve visszatérnek a kondenzációs zóna bejáratához, ahol újabb terelőhengerek kifejtik azt a felületi nyomást, amely a közöttük szállított síkalakzatokra a fűtőlapok között hat.

A kondenzációs zóna szükséges hossza a megválasztott hőmérséklet értékéhez, a száltömeg megkötőjeként szereplő diszperziós paszta reakcióidejéhez és az előstabilizált síkalakzatok haladási sebességéhez igazodik. A kondenzációs zónában való 150 °C melleit mintegy egy perces tartózkodási idő elégséges, amely egy 4 m/perc haladási sebesség esetén mintegy m hosszúságú kondenzációs zónát tesz szükségessé.

Lehetőség van végezetül arra is, hogy a két szállítószalag helyett egy nagy forgó fűtődobot alkalmazzunk, amelyik a két szállítószalag közül az egyikkel szinkronfut és ez a szállítószalag legalább részben körülveszi őt. A síkalakzat itt a fűtodob falazata és α szállítószalag között helyezkedik el és a fűtődob forgása során kikondenzálódik. Minthogy a szállítószalag rá van feszítve a fűtő dobra, létrejön egyrészt a szükséges felületi nyomás, másrészt pedig a kültéri levegő oxigénjének kedvezőtlen hatásával szembeni árnyékolás.

A továbbiakban a találmány szerinti eljárás részletesebb ismertetése érdekében a mellékelt rajzra hivatkozunk, ahol az eljárást példaként foganatosítási berendezés látható. A rajzon az

1. ábra az eljárást célszerűen foganatosító berendezés részlete: a dombot forma metszete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti dombor forma alulnézete, a

3. ábra a kondenzációs berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete.

Az 1. és 2. ábrán mutatott berendezésnek 1 alaplapja van, amelyben kihagyás, lyuk van 3 dombor forma számára. A 3 dombor formát például férfizakó mellrész szabászdarabjánál használják a mellrész kiformásához. A sík 1 alaplapra egymásra helyezik a szabászdarabból álló halmot második lappal, 2 fedlappal fedik le, amelyen 2 domborulat van, ezt pedig egybeesik az 1 alaplapon lévő lyukkal. A 2 domborulat alakja megegyezik a zakó mellrészének domborulatával. Nagy nyomást alkalmazva az 1 alaplapot és a 2 fedlapot 4 feszítőcsavar vagy más egyéb feszítőelem útján összeszorítjuk és csomagot hozunk létre belőle. Az 1 alaplapon lévő kihagyásba most már behelyezzük a 3 dombor formát és összekötjük vele. Az 1 alaplap és a 2 fedlap közé beszorított síkalakzatok most már a benyomott 3 dombor forma hatására kidomborodnak. Ez a domború alak a rákövetkező kondenzációs folyamat során rögzül olyan módon, hogy a későbbi kémiai tisztítás sem okozza ennek az alaknak az elvesztését. A kikondenzálást természetesen sík lapok között is elvégezhetjük. De akár sík lapok esetében, akár a 3 domhroforma alkalmazásával végezzük a kikondenzálást, célszerű az 1 alaplap és a 2 fedlap szélein habgumi csíkokat, például szilikongumit elhelyezni, amivel a környezeti levegő behatolását megakadályozzuk.

A fentiek szerint kialakított csomagokat azután egymásra rakjuk olyan módon, hogy közöttük légrést hagyunk szabadon és meleglevegős kemencében kikondenzáljuk, Ehhez előbb gyorsan 150 °C-ra fűtjük, majd eme hőmérséklet elérése után a benti forró levegőt lassan kiszellőztetjük_bhogy mintegy 15-30 perc alatt a hőmérséklet 120 ’C-ra csökkenjen. Ezt a hőmérsékietet tartjuk meg a kondenzáció végéig. A felmelegítést és a kondenzációs időtartam összesen 70 perc, amelynek lejárta után a kivett csomagokat 80 ⁶C alatti hőmérséídetre hűtjük, ezután pedig oldjuk a feszítőelemeket. A síkalakzatoknak a kemencében való kezelése során a csomag közepén 120 °C hőmérséklete, míg az 1 alaplap illetve a 2 fedlap közelében kb. 130 °C lesz. Megőrzik természetes nedvességüket és vasalva is vannak. A száltömeggel ellátott oldal érintése selymes, optikai megjelenése pedig igényes. A drága forrólevegős hűtés helyett nagyfrekvenciás fű-31

191.829 tést is alkalmazhatunk, amelynek az az előnye, is megvan, hogy a felfűtés időtartama lerövidül.

A példa kedvéért a 3. ábrán olyan kondenzációs 5 berendezést mutatunk, amelyeik a szokásos átmenő fixirpréseknek felel meg. A letisztított A terméket 4 teflonszalaggal és 5 ellenszalaggal 6 fűtőlapok mellett vezetjük el, amelyeknek körzetében egy-egy infravörös 7 sugárzó van elhelyezve. Az ezen a berendezésen ₁« áthaladó termék készre van kikondenzálva, és a 4 tef- ^{1 υ} lonszalag visz magával.

Claims (6)

1. Eljárás felsőruházati szabászdarabok egy közbé- -) 5 lések erősítésére, amely során a szabászdarab vagy közbélés egyik oldalát mélynyomás útján vizes, térhálósodó diszperziós pasztával megnyomjuk, majd ide elektrosztatikus úton száltömeget hordunk fel, ahol a száltömeg megtapad, majd a pasztát hőkoagulálással és/vagy előszárítással elő stabilizáljuk és ezután lókon- 20 senzáltatjuk, azzal jellemezve, hogy a szabászdarabra vagy közbélésre felhordott pasztát 0,5-50 kPa, célszerűen 1-15 kPa nyomás alatt, önmagában ismert 90-155 °C hőmérsékleten - redukáló közegben kikondenzáltatjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szabászdarabokat vagy közbéléseket a kikondenzáltatáshoz sík vagy domborított felületek közé zárjuk.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a redukáló közeget az alkalmazott diszperziós paszta bomlástermékeiből hozzuk.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás,a z z a 1 jellemezve, hogy a ldkondenzáltatás ideje 1—60 perc,

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a kikondenzáltatáshoz a szabászdarabot vagy a közbélést levegő és nedvesség számára átjárhatatlan megfeszített szalagok között vezetjük, miközben felületi nyomást fejtünk ki, a szalagokat pedig a kívánt hő közlése mellett megfeszítve vezetjük

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szabászdarabokat vagy közbéléseket forgó, célszerűen fűtött henger körül vezetjük és eközben a hengert legalább részben körülvevő szalaggal rányomjuk őket a henger felületére.

3 db ábra