HU191371B - Process for production of new muramil-peptid-derivatives and medical preparatives containing thereof - Google Patents

Description

A találmány új (I) általános képlelű vegyületek és/vagy alkálifémsói és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítási eljárására vonatkozik.

Az (I) általános képletben R² jelntésc 1-4 szénatomos alkilcsoport,

R³ jelentése hidrogénalom vagy metilcsoport,

R⁷ jelentése metilcsoport,

R⁸ jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport,

X jelentése =NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport és

R⁹ és R¹⁰ jelentése 11-17 szénatomos alkilcsoport.

Az (1) általános képletű vegyületek aszimmetrikus szubsztitúció esetén a C-R³ részletben (D)-, a C-R⁷ részletben (L)-, a C-C-OR⁸ részletben (D)-, az Y csoportban (L)— és a D-glükozcsoport 1-helyzetében acs/vagy (3-koiifÍgurációjúak, azaz az (I) általános kcplclű vegyületek tiszta anomcrck vagy anomerkeverékek alakjában képződhetnek.

A glicerinrész középső szénatomja jelölésére az UJPAC nomenklatúrának megfelelően a glicerinrész „sn-nel jelölt szénatomjának sztereospecifikus számozását alkalmazzuk. A legfelső szénatom a függőleges szénatomlánc Fischer projekciójában, ahol a 2-helyzetben kapcsolódó hidroxilcsoport bal oldalon áll. az 1 számot kapja. A találmány szerint előállított vegyületekben a sztereospecifikus számozás értelmében a foszforsavesoport 3-helyzetben kapcsolódik.

Az előzőekben és az ezután következőkben rövidszénláncú csoportok alatt olyan csoportokat értünk, melyek 1-4 szénatomot tartalmaznak.

Rövidszénláncú alkilcsoportként a következők jöhetnek számításba: n-propil-', η-butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, elsősorban azonban a metil-, etil- vagy izopropilcsoport.

Ha R³ jelentése metilcsoport, akkor R² alkilcsoport jelentése főként metilcsoport, ha viszont R³ jelentése hidrogénatom, akkor R² etilcsoportot jelent, vagy izopropilcsoportot és R⁸ alkilcsoportot, főként 1-4 szénatomos alkilcsoportot, kiváltképpen egyenes láncú 1-4 szénatomos alkilcsoportot, mindenekelőtt n-butil-csoportot jelent.

Y etilidéncsoport egy előnyösen 1,1-helyzetben kapcsolódó kétértékű csoport, melyben mindkét kötés ugyanabból a szénatomból indul ki.

Az R⁹ vagy R‘° 11-17 szénatomos alkilcsoportok egyenes vagy elágazóláneúak lehetnek. Főként az egyenes láncúak jönnek számításba, elsősorban az egyenes láncú, páratlan szénatomszámú csoportok, mint például az η-undecil-, vagy n-tridecil-csoport, mindenekelőtt azonban az egyenes láncú 15—17, páratlan számú szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, azaz n-heptadecilvagy mindenekelőtt n-pentadecilcsoport.

Az oxigénatomon keresztül kapcsolódó foszforatomhoz kötődő proton savas, bázissal könnyen hasítható és valamely más kationra cserélhető. 7 pH-értéknél ezért az (1) általános képletű vegyületek teljesen vagy túlnyomórészt sóalakban vannak jelen. Ezek a sók, valamint a sav-só keverékek ugyancsak a találmány szerini előállítható vegyületek körébe tartoznak. Az (1) általános képletú vegyületek sói közül különösen a gyógyászatban elfogadható, nem toxikus sók jelentősek. Ilyenek elsősorban az alkálifémsók, például a nátrium-, káliumsók. Az (1) általános képletú vegyületek elkülö2 nílésere vagy tisztítására megfelelőek a gyógyászatban nem elfogadható sók is. Terápiás felhasználásra azonban csak a gyógyászatban elfogadható, nemtoxikus sók alkalmasak.

Az (I) általános képletú vegyületek, a 0025 495 szám alatt közzétett európai szabadalmi bejelentés körébe esnek, és immunstimulátorokként alkalmazhatók. Az emlí-. tett szabadalmi bejelentésben ismertetett vegyületekkel szemben a találmány szerint előállított vegyületeknél sokkal kevesebb nem kívánatos mellékhatás mutatkozik, így az utóbbiak sokkal kisebb mértékben, gyakorlatilag egyáltalán nem pirogének. Ez annál is nagyobb jelentőségű, mert egy pirogén anyag adagolásakor termikus sokkot idézhet elő, amiért biztonságos alkalmazás csak állandó orvosi felügyelet mellett lehetséges és meghatározott adagolási módok, például az intravénás adagolás nem jöhet számításba.

A pirogenitást az Európai Gyógyszerkönyv 2. kötetének 56-59. oldalán (1971) megadott előírás szerint házinyulakon vizsgálhatjuk. Eszerint például 30 mg/kg N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C~)-Lalanin-2-(2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforiloxi)-etilamid-nátriumsót ((1) általános képletű vegyület) szubkután adagolva pirogén hatás nem lépett fel.

Ezzel szemben az N-.acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil- L - alanin - 2 - (1,2 - dipalmitoil - en - gjicero - 3hidroxi-foszforil-oxi)etilamid-nátriumsó hasonló mennyiségben történő adagolás esetén erősen pirogén.

Az alábbiakban felsorolt vegyületekkel pirogenitási vizsgálatokat végeztünk, a vegyületek 1 mg/kg ív. adagolása után a táblázatban szereplő hőmérsékletváltozásokat (ΔΤ) állapítottuk meg.

I. N-Acetil-muramil-L alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇))-2-alanin-2-(l ,2-dipolmitoi!-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxij-etilamid-nátriumső,

II. N-Propi onil-normuramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a )n-butilészter-(C₇>L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero- I

3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó,

III. N-Propionil-normuramil-L-a!anil-D-glutamil-(C_a)metilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforÚ-oxi)-etilamid-nátriumsó,

V. N-Acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-nietilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó,

VI. N-Propionil-normuramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)terc-butilészter(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dÍpalmitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó,

VII. N-Acetil-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-Lalanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforiloxi)-etilamid-nátriumsó.

1. táblázat

A vegyület száma	AT[°C]
I.	+1,1
V.	+1,0
II.	+0,69
VI.	+0,65
III.	+0,48
VII.	+2,0

-2191 371 #í<Az'eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek a VII. vegyülethez - amely a technika állásából ismert és szerkezetileg a legközelebb álló vegyület — képest 2-4-szer kisebb hőmérsékletváltozást okozlak.'·';.

A találmány szerint előállított vegyületek a

0025 495 számú európai szabadalmi bejelentésben leírtakhoz hasonlóan alkalmazhatók.

A találmány szerinti vegyületek igen jó elviselhetőségük következtében azonban főleg fertőző beteségek gyógyítására és megelőző kezelésére alkalmasak, és kiváló hatást mutatnak nemcsak baktériumok, hanem vírus kórokzók esetén is. Ez utóbbi hatást eddig nem ismertették, és annak igen nagy jelentősége van, mivel a gyógyszerészeiben vírusokkal szemben hatékony készítmények nem állnak rendelkezésre kielégítő számban. Említésre méltó, hogy e vegyületek hosszú megelőző illetve terápiás hatással rendelkeznek, mely az egyszeri adagolást követően néhány nap és egy hét közötti ideig megmarad. Ugyancsak jelentős, hogy a találmány szerinti vegyületeknek széles a vírusellenes hatásspektruma.

Az (I) általános képletű muramil-peptidek főleg olyan megbetegedések kezelésére és megelőzésére alkalmasak, melyeket az alábbiakban leírt vírusok okoznak [nomenklatúrát lásd J. J. Melnick.Prog.Med. Virol,26, 214-232 (1980) és 28, 208-211 (1982)]:

Térbeli szimmetriájú és csupasz nukleokapsziddal rendelkező DNS-vírusok, burkolt virionnal rendelkező DNS-vírusok, valamint térbeli illetve spirál kapszidszimmetriával rendelkező RNS-vírusok.

Előnyösen alkalmazhatók a találmány szerinti I általános képletű vegyületek burkolt virionnal és térbeli kapszid-szimmetriával rendelkező DNS-vírusok, térbeli kapszid szimmetriával és csupasz virionnal rendelkező RNS-vírusok és olyan spirál kapszid-szimmetriával rendelkező RNS-vírusok esetén, melyekben a nukleokapszid-burok a felületi membránon helyezkedik el, továbbá Adenoviridae, Poxviridae és Coronaviridae, főleg humán Corona-vírusok esetén.

A találmány szerinti (1) általános képletű vegyületeket elsősorban Herpesviridae, Picomaviridae és Myxoviridae, valamint Mastadenoviridae, főleg humán adenovírusok ellen, továbbá Chordopoxvirídae, főleg Orthopoxviridae, például Vaccinia-vírusok ellen, vagy Reoviridae, elsősorban humán rotavírusok ellen, valamint Caliciviridae és Rhadboviridae, főleg humán, valamint ló, szarvasmarha és sertés Vesiculo-virusok ellen.

Az (1) általános képletű vegyületeket főleg alfa-herpesz-vírusok, rhino-virusok, cardio-vírusok és Orthomyxo-vírusok, továbbá béta-herpesz-vírusok esetén használjuk, például humán citomegália-vírusok ellen, Aphtovírusok, elsősorban párosujjú patások, főleg szarvasmarhák afta-vírusai ellen, valamint Paramyxoviridae esetén, főleg Pncumo-virusok, főleg humán légúti szinciciumvírusok ellen, valamint Morbilli-vírusok és paraniyxovírusok esetén, például humánpáráin fluenza-vírusok - a Sendai-vírusokat is beleértve — ellen.

’ A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületeket • elsősorban Simplex-vírüsok, például humán 1 és 2 típusú Herpés simplex virusok, enceTalomyocárditis-vírusok és influenza-vírusok, főleg A és B influenza-vírusok, például ι a példákban leírt vírusok ellen használjuk.'

Az (I) általános képletű murám!l-peptideket vírusos ^; fertőzések ' megelőzésére, illetve kezelésére enterálisan . vagy parenterálisan, elsősorban segéd- vagy hordozóanyagokkal együtt adagolhatjuk. Az adagolást előnyösen a nyálkahártyára, például orron keresztül, rektálisan, vaginálisan vagy a szem kötőszövetére, vagy orálisan végezzük. A vírusellenes hatás azonban más adagolási módszer, példul szubkután, intravénás, intramuszkuláris, vagy a normál bőrre történő adagolás esetén is jelentkezik.

A legelőnyösebb adagolási forma függ többek között a vírus fajtájától, például légúti vírusok esetén sok esetben előnyös a nazális adagolás. A hatóanyag dózisa függ többek között a melegvérű fajtájától, a szervezet ellenáll óképességétől, az adagolás formájától és a vírustól.

A találmány szerinti vegyültek további igen érdekes hatása, hogy meggátolják bizonyos tumorok, például főleg tüdő-daganatok áttételét, melyet kísérleti úton, B16-BL6-meIanoma-modellen, Lewis-tüdőrák esetében mutattunk ki, ahol a íiposzómákon történő adagolás különösen előnyös volt.

Értékesek az olyan (1) általános képletű vegyületek, ahol R¹ jelentése 1—2 szénatomos alkilcsoport, R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R⁷ jelentése metilcsoport, R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, X jelentése =NH-csoport, Y etilidéncsoport és R⁹ és R¹⁰ jelentése egymástól függetlenül egyenes láncú 11-17 szénatomos alkilcsoport. Ugyancsak jelentősek az ilyen vegyületek alkálifém sói.

Elsősorban az olyan (I) általános képletű vegyületek jelentősek, melyekben R² jelentése metil- vagy etilcsoport, R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R⁷ jelentése metilcsoport, R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, X =NH-csoport, Y etilidéncsoport és R⁹ és R¹⁰ egymástól függetlenül egyenes láncú 11-17, páratlan szénatomszámú alkilcsoport. Szintén értékesek az ilyen vegyületek alkálifém sói.

Különösen jelentősek az olyan (I) általános képletű vegyületek és sóik, melyekben R⁸ jelentése a fent említett alkilcsoportok egyike.

Kiváltképpen jelentősek az olyan (I) általános képletű vegyületek és sóik, melyekben R² jelentése metilcsoport vagy etilcsoport, R³ hidrogénatom, abban az esetben, ha R² etilcsopórt és ha R² metilcsoportot jelent, R³ metilcsoport, R⁷ jelentése metilcsoport, R⁸ jelenetése egyenes láncú 1 -4 szénatomos alkilcsoport, X jelentése =NH-csoport, Y etilidéncsoport és R⁹ és R’° egymástól függetlenül egyenes láncú 15-17, páratlan szánatomszántú alkilcsoport.

Mindenekelőtt értékesek az olyan (I) általános képletű vegyületek és sóik, melyekben R³ metilcsoport, R⁸ n-butilcsoport, X =NH-csoport és/vagy R⁹ és R*° n-pentadecil-csoport. Értékesek továbbá azok az (1) általános képletű vegyületek, melyek előállítását a példákban ismertetjük.

Az (1) általános képletű vegyietekhez jutunk, ha

a) egy (V) általános képletű vegyűletet vagy ennek valamely rcakciókcpcs karbonsavszármazékát - ahol R', R³, R⁷ á z. előzőekben megadott jelentésű, azzal a megkötéssel, hogy az (V) általános képletű vegyületben jelenlevő szabad funkcionális csoportok, a reakcióban résztvevő csoport kivételével védettek, egy (VI) átalános képletű vegyülettel vagy ennek valamely reakcióképes származékával reagáltatunk - ahol R⁸ rövidszénláncú alkilcsoport, vágy egy karboxilcsoportot védő csoport, X, Y, R⁹ és R^laaz előzőekben megadott jelentésű, majd az adott esetben jelenlevő védőcsoportokat lehasítjuk, vagy -.· ·:'· ίyj j/ι

b) egy olyan (1) általános képletű vegyület ben, ahol az R^J, R³ R⁷, R’, R¹⁰ X és Y, R* védett alakban ’van jelen, a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben az a)-b) eljárások valamelyike szerint előállított (I) általános képletű vegyületet sójává alakítjuk át.

Egy aminocsoportot például egy foszflttal, például d ie til-klór-foszfi ttal, etilén-klór-foszflttal, 1,2-fenilénklór-foszfittal, etil-diklór-foszfittal vagy tetraetil-pirofoszfittal reagáltatva tehetünk reakcióképessé. Reakcióképes aminocsoportot tartalmaznak a karbaminsav- t halogenidek és az izociainátok is, ahol az aminocsoport a halogén-karbonll-csoporthoz, például a klór-kárbonilcsoporthoz kapcsolódik, illetve izocianátcsoport alakjában van jelen, olyan (1) általános képletű vegyületekhez juthatunk, melyekben a reakció során a nitrogénatomnál 1 kialakult amidcsoporthoz egy hidrogénatom kapcsolódik.

Reakcióképes karbonsavszármazékok például egy reakcióképes karbonsavészter, karbonsavanhidrid, vagy gyűrűs amid. A reakcióképes karbonsavszármazékokat, 2 in situ is képezhetjük.

Savak aktivált észtereiként főként az észterező csoport kapcsolódó szénatomjánál telítetlen észterek említendők, például a vinil-észter-típusúak, például a vinilészter (melyet egy megfelelő észter vinilacetáttal történő' 2 átészterezésével állíthatunk elő; aktivált vinilészter-módszer), a karbamoíl-vinil-észter (melyet úgy állíthatunk elő, hogy egy megfelelő savat izoxazolium-reagensesel kezelünk; 1,2-oxazolium- vagy Woodward-módszer) vagy egy l-(rövidszénláncú)-alkoxi-vinil-észter (melyet úgy 2 állíthatunk elő, hogy egy megfelelő savat egy rövidszenláncú alkoxi-acetilénncl kezelünk; etöxi-acetilén-tnódszer). Egy másik csoportot alkotnak az amidino-típusú, például az Ν,Ν’-diszubsztituált karbodiimiddel, például N.N’-diciklo-hexil-karbodiimiddel reagáltatunk; karbodi- 5 imidmódszer), vagy az olyan Ν,Ν’-diszubsztituált amidino-észterek, melyeket úgy állítunk elő, hogy egy megfelelő savat, egy Ν,Ν’-diszubsztituált-ciánamiddal kezelünk (ciánamid-módszer). Említhetők továbbá a megfelelő arilészterek, főként elektronvonzó szubsztituenst t tartalmazó megfelelő fenilészterek, melyeket úgy állíthatunk elő, hogy egy megfelelő savat megfelelően szubsztituált fenollal, például 4-nitro-fenoIlal, 4-metilszulfonil-fenollal, 2,4,5-triklór-fenollal, 2,3,4,5,6-pentaklór-fenollal vagy 4-fenil-diazofenollal kezelünk, egy < kondenzálószer, például N,N’-diciklo-hexil-karbodiimid jelenlétében (az aktivált arilészter-módszer). Aktivált észterek továbbá például a cián-metilészterek, (melyeket úgy állíthatunk elő, hogy egy megfelelő savat klóracetonitrillel kezelünk, bázis jelenlétében; ciánmetil-észter- í módszer), a tioészterek, főként adott esetben például nitrocsoporttal szubsztituált fenil-tioészterek (melyek úgy állíthatók elő, hogy egy megfelelő savat adott esetben például nitrocsoporttal szubsztituált tiofenolokkal kezelünk, többek között az anhidrid- vagy karbodiimid ! módszer segítségével; aktivált tiolészter-módszer), vagy nz ninlnó- vagy nmldnésztcrk (melyeket úgy állíthatunk elő, hogy a megfelelő savat egy N-hidroxl-amlno·, illetve N-hidroxi-amido-vegyülettei, például n-hidroxt-szukcinimiddel vagy 1-hidroxi-benztriazollal kezelünk, például .1 az anhidrid- vagy karbo-diimid-módszer szerint, aktivált N-hidroxi-észter-módszer). A karbonsavak megfelelő, reakcióképes anhidridjei _: szimmetrikus vagy előnyösen vegyes anhidridek lehetnek, így például szervetlen savakkal alkotott savanhídri-·⁵ 4 dek, például a savhalogenídek, főként a savkloridok (melyek úgy állíthatók elő, hogy egy megfelelő savat tionilkloriddal, foszforpentakloriddal vagy oxalilkloriddal kezelünk; savklorid-módszer), az azidok (melyek úgy állíthatók elő, hogy egy megfelelő savészterből hidrazidot képezünk és ezt salétromossawal kezeljük; azidmódszer), a szénsav-félszármazékokkal, például megfelelő észterekkel, például szénsav-(rövidszénláncú)-alkilfélészterekkel alkotott anhidridek (melyek úgy állít0 hatók elő, hogy egy megfelelő savat, halogén-, például klórhangyasav-(rövidszénláncú)-alkilészterrel, vagy egy 1 -(rövidszénláncú)-alkoxi-karbonil-2-(rövidszénláncú)-alkoxi-l,2-dihidro-kinolinnal, például l-(rövidszénláncú)alkoxi-karbonil-2-etoxi-1,2-dihidro-kinolinnal kezelünk;

vegyes O-alkil-szénsavanhidrid módszer). Megfelelő anhidridek továbbá a dihalogénezett, főként diklórozott foszforsavval akótott anhidridek (melyek úgy nyerhetők, hogy egy megfelelő savat foszforoxikloriddal kezelünk; foszforoxi-klorid-módszer), vagy a szerves savakkal alkotott anhidridek, például a szerves karbonsavakkal alkotott vegyes anhidridek (melyek úgy állíthatók elő, hogy egy megfelelő savat egy adott esetben szubsztituált rövidszénláncú alkán- vagy fenil-alkán-karbonsav-halogenidel, például fenilecetsav-, pivalinsav- vagy trifluorecetsav-, pivalinsav- vagy trifluor-ecetsav-kloriddal kezelünk; vegyes karbonsav-anhidrid-módszer), vagy a szerves szulfonsavakkal alkotott anhidridek), melyek úgy állíthatók elő, hogy egy megfelelő sav valamely sóját, például alkálifémsóját szintén megfelelő szulfonsav-halogéniddel, például rövidszénláncú alkán-, vagy aril-szulfonsav-halogcniddcl, például metán- vagy p-toluol-szulfonsav-kloriddal kezelünk; vegyes szulfonsav-anhidrid-módszer). Termesztésen megfelelőek a szimmetrikus anhidridek is, melyeket a megfelelő sav karbodiimid vagy 1-dietilaminópropin jelenlétében végzett kondenzációjával nyerhetünk (szimmetrikus-anhídrid-módszer).

Megfelelő ciklusos amidok főként az öt gyűrűatomot tartalmazó, aromás jellemű diazaciklének, például az imidazolok, például maga az imidazol (melyek úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő savat N,N’-karbonil-dümidazollal kezeljük; imidazolid-inódszer) vagy a pirazolok, például á 3,5-dimetil-pirazol (melyek savhidrazidon keresztül, acetilacetonnal történő kezeléssel állíthatók elő; pirazolid-módszer).

Az adott esetben jelenlevő funkcionális csoportok védőcsoportjaiként például az alábbiakban említett védőcsoportok szerepelhetnek.

A reakciót az önmagukban ismert módszerek szerint végezhetjük. A körülmények megválasztása elsősorban ¹ attól függ, hogy a reakcióban résztvevő karboxilcsoport aktivált-e és milyen módon aktivált. A szokásos módon egy megfelelő oldószerben vagy hígítószerben, vagy ilyenek elegyében, és szükség esetén egy kondenzálószer -mely abban az esetben, ha a reakcióban résztvevőkarí boxilcsoport anhidrid alakú, savkötőszer is lehet— jelenlétében, melegítés vagy hűtés közben, például -30 °C és 150°C közti hőmérsékleten, zárt edényben és/vagy iiicrtgáz, például nitrogénatmoszférában dolgozunk. Szokásos kondenzálószerek, például a karbodiimidek, > például az Ν,Ν’-dietil-, Ν,Ν’-dipropil-, Ν,Ν’-diciklohexilvágy N-ctil-N-(3-dimctil-amino-propil)-karbodiimid, megfelelő karbonii-vegyületek, például a karbonil-diimidazol vagy az 1,2-oxazolium-vegyületek, például a 2-etil-5fenil-l,2-oxazolium-3’-szulfonát és a 2-terc-butil-5-metil» izoxázőlium-perklorát, vagy egy megfelelő acilamino-41

191 371 ,'-'^^vpgtülct,’például a 2-ctoxi-l-cloxikarbonil-l,2-dihidroh'k ^pMiViSzofeásos. savkötő kondenzálószerek például az ' ’ alkálifém- vagy alkáliföldfémkarbonátok vagy -hidrogénkarbonátok (általában egy szulfáttal együtt), vagy szerves bázisok, például az általában alkalmazott, sztérikusan gátolt tri(rövidszénláncú>alilaminok, például az N,N/ diizopropil-N-etil-amin.

Előnyösen a reakciót úgy végezzük, hogy egy aktivált karbonsavésztert, vagy egy reakcióképes karbonsavanhidridet vagy ciklusos amidot egy olyan (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, melyben a reakcióban résztvevő hidroxil- és/vagy aminocsoportok szabad alakban vannak jelen.

A védőcsoportok bevezetését és hasítását például a következő helyen ismertetett módszerek szerint végezhetjük: „Protective Groups in Organic Chemistry”, Plcnum Press. London, New York, 1973; és „Methoden dér organischen Clieniic, lloubcn-Weyl 4. kiadás, 15/1 kötet, Georg-Thhne-Verlag- Stuttgart, 1974. A védőcsoportokra jellemző, hogy könnyen, azaz mellékreakciók nélkül, például szolvolízissel, redukcióval, fotolízissel vagy fiziológiás körülmények között is hasithatók.

¹ Hidroxilcsoportokat védő csoportok például az acilcsoportok, így adott esetben például halogén a tómmal szubsztituált rövidszénláncú alkanoilcsoportok, például a

2,2-diklór-acetil-csoport, vagy a szénsav-félészterek acilcsoportjai, főként a terc-butoxi-karbonil-csoport, adott esetben szubsztituált benziloxi-karbonil-csoportok, például a 4-nitro-benziloxi-karbonil-csoport, vagy a difenilmetoxi-karbonil-csoport, továbbá a 2-halogén-(rövidszénláncú)-alkoxi-karbonil-csoportok, például a 2,2,2-triklóretoxi-karbonil-csoport, továbbá a tritil- vagy a formilcsoport, vagy a szerves szilil- vagy sztannilcsoportok, ezen kívül a könnyen hasítható éterező csoportok, például a terc-(rövidszénláncú)-alkil-csoportok, például a terc-butil-csoport, a 2-oxa- vagy 2-tia-alifás- vagy -cikloalifás-szénhidrogéncsoportok, elsősorban az l-(rövidszénláncú)-alkoxi-(rövidszénláncú)-alkilcsoportok vagy az 1(rövidszénláncú)-alkiltio-(rövidszénláncú)-alkÍlcsoportok, például a metoxi-metil-,1 -metoxi-etil, 2-etoxi-etil-, 1-metiltio-metil-, 1-metiltio-etil- vagy az 1-etiltio-etil-csoport, vagy az olyan 2-oxa- 2-tia-ciklo-alkil-csoportok, melyek

5—6 gyűrűatomot tartalmaznak, például a tetrahidrofuril- vagy a 2-tetrahidro-piranil-csoport, vagy a megfelelő tia-analógok, valamint az adott esetben szubsztituált l-fenil-(rövidszénláncú)-alkil-csoportok, például az adott esetben szubsztituált benzil- vagy difenil-metilcsoportok, ahol a fenilcsoportok szubsztituenseiként például halogénatomok, például a klóratom, rövidszénláncú alkoxiesoportok, például a metoxicsoport és/vagy nitrocsoportok jöhetnek számításba.

í á-Az (V) általános képletű vegyületek reakcióképes karbonsav-származékai a fentiekben leírtakhoz hasonlóan a • reakcióképes észterek, anhidridek és amidok.

• ’ Az (V) általános képletű savak származékai in situ is . képezhetők, igy például Ν,Ν’-diszubsztituált aniidino' észtert in situ úgy állíthatunk elő, hogy a (VI) általános ' képletű kiindulási anyag és (V) általános képletű sav --‘-keverékét egy megfelelő Ν,Ν’-diszubsztituált ikarbodi·* imid, például N,N’dicikloliexil-karbodiÍrnid jelenlétében reagáltatjuk.*Az (V) általános képletű savak amino- vagy ζ'-amidoészterei & (VI) általános képletű acilezendő kiindu'/Jási anyag jelenlétében állíthatók elő, úgy, hogy a meg·* felelő ?sav és amino-kiindulási anyagokat egy megfelelő

Ή.Ν’-dis/.uhszlituált karbodiimid, például N,N’-diciklohexil-karbodiimid és egy N-hidroxi-amin vagy N-hidroxiamid, például N-hidroxi-szukcinimid és adott esetben egy megfelelő bázis, például 4-dimetil-amino-piridin jelenlétében reagáltatjuk.

Olyan (VI) általános képletű vegyületet, melyben a reakcióban résztvevő aminocsoport aktív alakban van jelen, úgy állíthatunk elő, hogy a (VI) általános képletű vegyületet a fentiekben ismertetett foszfitok egyikével reagáltatjuk. Reakcióképes alakban levő (VI) általános képletű vegyűlet, például egy karbaminsav-halogenid vagy egy izocianát is, melyekben a reakcióban résztvevő aminocsoport a fVI) általános képletű vegyületben halogén-karbonil-csoporthoz, például klór-karbonil-csoporthoz kapcsolódik, illetve izocianátcsoport alakjában van jelen. Ez utóbbi esetben csak olyan (I) általános kcplctű vegyületekhez juthatunk, melyekben a reakció során kialakult amidcsoport nitrogénatomjához egy hidrogénatom kapcsolódik.

A reakció során előnyösen úgy dolgozunk, hogy egy (V) általános képletű reakcióképes karbonsavszármazékot olyan (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol a reakcióban résztvevő amino- vagy hidroxilcsoport szabad alakban van jelen.

Végül úgy is eljárhatunk, hogy egy (V) általános képletű szabad savat olyan (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, melyben a reakcióban résztvevő csoportok aktív alakban vannak jelen.

A (VI) általános képletű vegyületek vagy reakcióképes származékaik (V) általános képletű vegyületekkel vagy reakcióképes származékaikkal történő-acilezését az önmagában ismert módszerek szerint végezhetjük. A reakciókörülmények elsősorban az alkalmazott acilezőszer jellegétől függenek, egyébként a szokásos módon egy oldó- vagy hígítószerben vagy ilyenek elegyében, szükség esetén egy kondénzálószer — amely, például ha acilezőszerként egy anhidridet használunk, savkötőszer is lehet - jelenlétében, melegítés vagy hűtés közben, például körülbelül -30 °C és körülbelül +150°C közötti hőmérsékleten, zárt eredményben és/vagy inertgáz, például nitrogén-atmoszférában dolgozunk.

A savas foszforsavesoport észterezett formában lehet védett. Észterező csoportokként olyanok előnyösek, melyeket regioszelektív úton hasíthatunk. Ilyen például a metil-csztcr-csoport, mely lúgos szappan osítással hasítható. vagy előnyösek főként a hidrogénezéssel eltávolítható csoportok, például a benzilészter- vagy a fenilcszter-csoportok. A benzilészter-csoportok palládium katalizátor, például a palládium-szén katalizátor és a fenilészter-csoportok például ptatina- vagy vegyes platina-palládium katalizátorok jelenlétében hasíthatok.

Kétértékű, hidroxilcsoportot védő csoportok főként adott esetben szubsztituált atkilidén- vagy cikloalkilidéncsoportok. Alkiíidéncsoportként főként a rövidszénláncú alkilidéncsoportok, például az izopropilidéncsoport, cs ciklqalkilidéncsoportként elsősorban a ciklopcntilidén- vagy a ciklohexilldéncsoport említendők. Az alkilidéncsoportok szubsztituenseiként pedig főként az aromás csoportok, például a fenilcsoportok jönnek számításba.

Az ebben a bejelentésben említett védőcsoportok hasítása az önmagában ismert módszerek szerint szolvolízissel, főként hidrolízissel, alkoholízissel vagy acidolízissel, néhány esetben óvatos redukcióval történik, mely utóbbit a szolvolizis után vagy egyidejűleg végez5

-5191 371 zük. A szilil-védőcsoportokat előnyösen fluoridokkal, például tetra-etil-ammónium-fluoriddal hasítjuk. A fentiekben említett hidroxilvédőcsoportok hasítását például bivalens hígított savval, legkedvezőbben 2 és 4 pH érték között, például 3 pH értéknél, egy reakciós edényben szintén önmagában ismert módszerek szerint, például egy savas ioncserélővel, főként szulfonsavcsoportokat tartalmazó ioncserélővel, például Amberlit IR-120 jelűvel (sztirolgyanta erősen savas szulfocsoportokkal) vagy Dowex 50 jelűvel (polisztirolszulfonsava) vagy erős szervetlen vagy szerves savakkal, például sósavval, brómhidrogénnel vagy kénsavval, vagy egy szulfonsavval, például metánszulfonsavval, vagy az aromás gyűrűben adott esetben szubsztituált fcnolszulfonsawal, például p-toluol-szulfonsavval vagy trifluor-ecetsavval végezzük.

A fentemlített eljárásoknál szükséges kiindulási anyagok ismertek vagy az önmagában ismert módszerek, például az előző eljárásokban leírtak szerint előállíthatók.

Az (I) általános képletű vegyületek alkálifémsól, legtöbbször már a feldolgozás során képződnek, például egy 7 pH értékű pufferoldattal szembeni dialízisnél. A sók az önmagában ismert módszerek szerint állíthatók elő. így az (1) általános képletű vegyületek sói, például fémvegyületekkel, például megfelelő karbonsavak alkálifémsóival, például az o-etil-kapronsav-nátrlumsójával, vagy szervetlen alkálifém vegyületekkel, például megfelelő -hidroxidokkal, -karbonátokkal vagy -hidrogénkarbonátokkal, például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal, -karbonáttal vagy -hidrogén-karbonáttal. képezJietők. A sóképző szereket előnyösen egyenértéknyi mennyiségben vagy kis feleslegben alkalmazzuk.

Az izomerek keverékei az önmagában ismert módszerek szerint, például frakcionált kristályosítással, kromatografálással és ezekhez hasonló módszerekkel választhatók szét az egyes izomerekre. A racemátok optikailag aktív származékok előállításával és az így nyert diasztereomerelegyek elválasztásával hasíthatok az optikailag aktív antipódokra.

Az előzőekben ismertetett eljárásokat, melyek körébe tartoznak a védőcsoportok hasítási reakciói és az utólagosan végzett eljárási műveletek is, az önmagában ismert módszerek szerint, oldó- vagy hígítószer jelenlétében vagy anélkül, szükség esetén kondenzálószer vagy katalizátor jelenlétében hűtés vagy melegítés közben, például körülbelül —20 °C és körülbelül +150 °C közötti hőmérsékleten, zárt edényben és/vagy inertgáz, például nitrogén-atmoszférában végezzük.

Az eljárások során, tekintettel a molekulában található összes szubsztituensre, ha szükséges, például könnyen hidrolizálható csoportok jelenléte esetén, különösen kíméletes reakciókörülmények között dolgozunk. így például rövid ideig reagáltatunk, kis töménységű, enyhén savas vagy bázisos szereket használunk, egyenértéknyi mennyiségben megfelelő katalizátort, oldószert, hőmérsékleti-, és nyomásértéket választunk.

Szintén a találmány tárgya gyógyszerkészítmények előállítása, melyek Q hatóanyag gyógyászatilag hatásos mennyiségét, a gyógyszertechnológiában elfogadható hordozóanyagokkal összekeverve tartalmazzák, melyek enterális, például orális vagy,rektális, vagy parenterális adagolásra alkalmasak, és szervetlenek vagy szervesek, szilárd vagy folyékony halmazállapotúak. igy készíthetünk tablettákat vagy zselatinkapszulákat, melyek a hatóanyagot egy hígítószerrel, például laktózzal, dextrózzal, szacharózzal, manittal, szorbittal, cellulózzal és/ vagy glicerinnel és/vagy csúsztató anyagokkal, például kovafölddel, talkummal, sztearinsavval vagy ennek sóival, például kalcium- vagy magnéziumsztearáttal és/vagy polietilénglikollal együtt tartalmazzák. A tabletták tartalmazhatnak még kötőanyagokat, például magnéziumalumínium-szilikátot, keményítőket, például kukorica-, búza- vagy rizskeményítőt, zselatint, metilcellulózt,. nátrium-karboxi-metilcellulózt és/vagy polivinil-pirrolidont és kívánt esetben szétesést elősegítő anyagokat, például keményítőket, agart, algjnsavat vagy ennek valamely sóját, például nátriumalginátot és/vagy pezsgőkeverékeket vagy adszorpciós anyagokat, színezőanyagokat, ízesítőanyagokat és édesítő szereket. A gyógyászatban hatásos, találmány szerinti vegyületeket parenterális adagolásra alkalmas alakban vagy infúziós oldatok alkjában alkalmazhatjuk. Ilyen oldatok előnyösen az izotoniás vizes oldatok vagy szuszpenziók, melyeket közvetlenül felhasználás előtt készíthetünk el. Ez történhet például a liofilizált készítményekből, melyek a hatóanyagot egymagukban vagy egy hordozóanyaggal, például manittal együtt tartalmazzák. A gyógyászati készítmények sterilizáltak lehetnek és/vagy segédanyagokat, például konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő és/vagy emulgeáló-anyagokat, oldódást elősegítő szereket, az ozmózisnyomás szabályozására sókat és/vagy puffért tartalmazhatnak. Ezek a gyógyászati készítmények tartalmazhatnak továbbá más, gyógyászatilag hatásos anyagokat, például antibiotikumokat és az önmagukban ismert módszerek szerint például a szokásos keverő-, granuláló-, drazsírozó-, oldó- vagy liofilizáló eljárásokkal állíthatók elő. A készítmények hatóanyag-tartalma körülbelül 0,001-99 %, főként körülbelül 0,01-10 %, elsősorban 0,1-5 %. Az 1 %-nál kevesebb hatóanyagot tartalmazó készítmények főként topikus adagolásra alkalmasak.

A vírusfertőzések megelőzésére és kezelésére különösen előnyösek a következő, topikus adagolásra alkalmas készítmények: krémek, kenőcsök és paszták, melyek hatóanyagtartalma 0,001-1 %, főként 0,01—0,1 %, például 0,05 %, például intranazális adagolásra alkalmas kenőcsök vagy ajakstiftek, vagy vizes oldatok, melyek hatóanyag-tartalma 0,001—1 %, főként 0,05-0,5 %, például 0,1 %. Ezek az oldatok előnyösen izotoniás, steril és fiziológiai szempontból elfogadható oldatok, ilyenek például a szemcseppek, melyek egyszeri felhasználásra elegendő mennyiségű készítményt tartalmazó mikrotartályokból adagolhatok. A szájüreg és a torok kezelésére a sprayek alkalmasak.

Különösen előnysek a példákban ismertetett gyógyászati készítmények.

A krémek olaj-vízben emulziók, melyek 50 %-nál több vizet tartalmaznak. Olajalapként elsősorban zsíralkoholokat, például lauril-, cetil- vagy sztearilalkoholt, zsírsavakat, például palmitin- vagy sztearinsavat, viaszokat folyékony és szilárd halmazállapotban például az izo-propil-mirisztátot, a gyapjúviaszt vagy a méhviaszt és/vagy szénhidrogéneket, például vazelint (petrolátum) vagy paraffinolajat alkalmazhatunk. Emulgeátorokként főként hidrofil tulajdonságú felületaktív anyagok jönnek számításba, például a megfelelő ncmionos emulgeátorok, például a polialkoholok zsírsavészterei vagy ezek etilénoxid adduktjai, például a poli-gliccrin-zsírsavcszter vagy a poli-oxi-etilén-szorbitan-zsírsavcszter' (Tween), továbbá a poli-oxi-etilén-zsíralkoholéterek vagy -zsirsaveszterek, vagy a megfelelő ionos emulgálószerek, például a zsíralkoholszulfátok alkálifémsói, például a ί 371 nátrium-lauril-szulfát, nátiium-cetil-szulfát vagy a nátrium-sztrearil-szulfát, melyeket a szokásos módon zsíralkoholok, például cetilalkohol vagy sztearilalkohol jelenlétében alkalmazunk. A vizes fázis olyan adalékanyagokat tartalmaz, mely a krém kiszáradását csökkenti, ilyen például egy polialkohol, például a glicerin, szorbit, propilénglikol és/vagy a poli-etilcn-glikolok. Ezenkívül tartalmazhat még konzerváló anyagot, illatosító anyagot és hasonlókat.

A kenőcsök víz-olajban emulziók, melyek legfeljebb 70 %, előnyösen azonban körülbelül 20-50 % vizet vagy vizes fázist tartalmaznak. Zsírfázisként elsősorban a szénhidrogének jönnek számításba, például a vazelin, paraffinolaj és/vagy a kemény paraffinok, melyek a vízkötőképesség javítására, előnyösen megfelelő hidroxilvegyületeket, például a zsíralkoholokat, vagy ezek észtereit, például a cetilalkoholt vagy a gyapjúviasz-alkoholt, illetve gyapjúviaszt tartalmaznak. Emulgeátorokként a megfelelő lipofil anyagok, például a szorbitán-zsirsavészterek (Span), például a szorbitánoleát és/vagy szorbitán-izosztearát említendők. A vizes fázis adalékanyagokat tartalmazhat, például a nedvesség megtartására a polialkoholokat, például a glicerint, propilénglikolt, szorbitot és/vagy polietilénglikolt, konzerválóanyagokat, illatosító anyagokat és más hasonlókat.

A zsíros kenőcsök vízmentesek és alapként főként szénhidrogéneket, például paraffint, vazelint és/vagy folyékony paraffinokat, továbbá természetes és részben szintetikus zsírokat, például kókusz-zsírsav-trigliceridet vagy előnyösen keményített olajokat, például hidrogénezett földimogyoró- és ricinusolajat, továbbá a glicerin zsírsav-részésztereit, például glicerin-mono- és -disztearatot, valamint például a kenőcsöktől megkívántakkal összemulgeátorokat és/vagy adalékanyagokat tartalmaznak.

A paszták krémek és kenőcsök, melyek a szekrétumokabszorbeálására púder alkotórészeket, például fémoxidokat, például titánoxidot vagy cinkoxidot, továbbá taikumot és/vagy alumíniumszilikátot tartalmaznak, melyeknek az a feladata, hogy a jelnlevő nedvességet vagy szekrétumot megkössék.

A habok nyomás alatt levő tartályból adagolhatok és aerosol alakban jelenlevő folyékony, olaj-vízben emulziók. Hajtóanyagként halogénezett szénhidrogéneket, például klór-fluor-(rövidszénláncú)-alkánokat, például diklór-difluor-metánt vagy diklór-tetrafluor-etánt használunk. Olajos fázisként többek között szénhidrogének, például paraffmolaj, zsíralkoholok, például cetilalkohol, zsírsavészterek, például izopropil-mirisztát és/vagy más viaszok megfelelőek. Emulgeátorokként többek között, túlnyomórészt hidrofil tulajdonságú poli-oxi-etilén-szorbitán-zsírsavészterk (Tween) és túlnyomórészt lipofil tulajdonságú szorbitán-zsírsavészterek (Span) elegyét használjuk. Ezek a szokásos adalékanyagokat tartalmazzák, például konzerválószeri és más adalékokat.

A (inktúrák és okiatok vizes-elanolos okiatok, melyek többek között polialkoholokat, például glicerint, glikolokat és/vagy poli-ctilén-glikolt,párolgást gátló anyagokat, visszazsírosító anyagokat, például alacsonyabb polimerizációs fokú poli-etilén-glikolokkal alkotott zsírsavésztereket, azaz olyan, vizes elegyben oldható lipofil anyagokat tartalmaznak, melyek pótolják a bőrből az etanol által kivont zsíranyagokat. A tinktúrák és oldatok ezenkívül tartalmazhatnak szükség esetén más segéd- és adalékanyagokat.

A topikus adagolásra alkalmas gyógyászati készítményeket az önmagukban ismert módszerek szerint állíthatjuk elő. így például a hatóanyagot az alapként szolgáló szerben vagy ennek egy részében oldjuk vagy emulgcáljuk. A hatóanyag oldattá történő feldolgozását úgy végezzük, hogy az emulgeálás előtt a két fázis egyikében oldjuk; ha szuszpenziót állítunk elő, a hatóanyagot az emulgeálás után az alapként szolgáló szer egy részével összekeverjük, majd hozzáadjuk az alap maradékát.

A hatóanyag mennyisége különböző tényezőktől függ, például az adagolás módjától, az egyéntől, a szervezet ellenállóképességétöl, valamint alapvetően a kezelendő betegség jellegétől. Ennek megfelelően a napi hatóanyag-mennyiség 70 kg súlyú melegvérünek orálisan adagolva körülbelül 0,0001 g és 0,1 g között van. 0,001 g-nál kisebb mennyiséget a primertumor eltávolítása után az áttétel elkerülése céljából adagolunk.

A vírusfertőzés megelőzésére egy részletben körülbelül 0,5—50 mg, előnyösen 15—25 mg mennyiségű hatóanyagot, például egy 70 kg súlyú melegvérűnek, például embernek 7 mg hatóanyagot adagolunk. Szükség esetén, például nagyobb járványveszély idején e hatóanyag mennyiségének az adagolását 1—3 hetes időtartamonként, például minden második héten megismételhetjük.

Egy 70 kg súlyú melegvérünek adható hatóanyag mennyisége vírusfertőzés esetén 1 50 mg, előnyösen 5— 20 mg, orális adagolás mellett Intranazális adagolásnál a hatóanyag mennyisége 10 faktorig alacsonyabb. Szükség esetén az 1 általánosképletűhexo-piranóz-vegyületek adagolását néhány, például 1-3 napon át történő adagolását addig ismételjük, míg a betegségben javulás nem következik be.

A következő példák közlebbről mutatják be a találmány szerinti eljárást. Az Rf értékeket Merck szilikagél vékonyréteg lemezeken határoztuk meg. A futtatószer arányát az alkalmazott futtatószer-elegyekben térfogatarányban, a hőmérsékleti értékeket Celsisus fokokban adtuk meg.

1. példa

3,60 g (5,66 minői)N-acctil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_Q.)-n-butilésztert (0,6 mól H₂O) és 0,88 g (7,54 mmól) N-hidroxi-szukcinimidct oldunk keverés közben 20 ml 4:1 arányú kloroform-metanol elegyben. Ezután 1.60 g (7,54 mmól) szilárd diciklohexil-karbodiimidet adunk hozzá, végül 3,7 g (4,72 mmól) L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sii-glicero-3-lűdroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó 40 ml kloroformmal készített oldatát csepegtetjük a reakcióelegyhez, folyamatosan 4 óra alatt. A csepegtetést szobahőmérsékleten végezzük. További egy óra múlva a rcakcióoldatot forgóbepárlón erősen bepároljuk, 200 ml ilioxánl öntünk a maradékhoz és liofilizáljuk. A nyersterméket 100 ml kloroformban szuszpendáljuk, 600 ml ecetsav-etil-észtert adunk hozzá és az egészet egy órán át keverjük jéggel történő hűtés közben. Az oldhatatlan diciklo-hexil-karbamidot kiszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot 700 g „60 reinst” jelű szilikagéllel töltött (Merck, szemcsenagyság 0,07— 0,85 mm, ASTM) 4,5 cm átmérőjű és 80 cm hosszú oszlopon kromatografálva tisztítjuk, Eluálószerként 70:30:5 arányú kloroform-metanol-víz elegyet haszná7

191 371 lünk. A nyersterméket 14 ml futtatószerben oldjuk és az oszlopra öntjük. Kétszer 500-500 ml eluálószer átengedése után 10 ml-es frakciókat fogunk fel. A 133-152, illetve 153-236 frakciókban levő anyagot külön-külön összegyűjtjük és dializáló szűrésnek vetjük alá. A főfrakciónál következőképpen járunk el; az anyagot 300 ml kétszer desztillált vízben oldjuk, rövid ideig melegítjük 40 °C-on és az oldhatatlan diciklohexil-karbamidot lehűtés után centrifugálással távolítjuk el. A felülúszó anyagot egy dializáló cellába (gyártó: Amicon Corporation, Danvers, Massachussets 01932, USA, 402 modell, ultraszűrő PM/10/76 mm φ, inért, nem-ionos, poliszulfonbázisú polimer, közepes pórusnagyság 10 A) helyezzük és 4 bar túlnyomáson 1,5 liter kétszer desztillált vízzel, 0,5 liter 1:1 arányú foszfát-puffer-nátriumklorid eleggyel (egyaránt 0,1 mólos töménységnek, pH = 7) és

1.5 liter vízzel szemben kloridmentesre dializáljuk. A belső dializátumot (70 ml) Millipore-szűrővel (0,2 μ) sterilre szűrjük és liofilizáljuk. Így 4,13 g (az elméleti hozam 67 %-a) N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil(C_a)-n-butil-észter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxij-ctilamid-nátriumsót kapunk (3,4 mól H₂O) színtelen por alakú anyag formájában.

[o]d° = +14°±1° (c = 0,44; vízben),

Rf = 0,37 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,64 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecetsav-víz, :21 :21 :16:10 rendszerben)

Elemanalízis a C₆₃H,_lsO₂₀N_sPNa-3,41 H₂O (1381,63) képlet alapján:

számított: C 54,77 %, H 8,94 %, N 5,07 %,

P 2,24 %, H2 0 4,71%;

talált; C54,3%, H9,l%, N 5,6 %,

P2,3%, H₂O4,7%.

Elemanalízis a C₆₃H,_]SO₂oN₅PNa (1316,59) képlet alapján:

számított: Na 1,75 %;

talált: Na 1,57%.

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

5,5 g (8,1 mmól) 4,6-0-izopropilidén-N-acetil-muramil - L - alanil - D - glutaminsav - (C_a) - n - butil - (C₇) benzil-észtert oldunk 60 ml 60 %-os ecetsavban cs egy éjszakán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten. Az enyhén sárga színű oldatot forgóbepárolón, 30 °C-on, körülbelül fele térfogatúra pároljuk be, 300 ml dioxánt adunk hozzá, majd liofilizáljuk. A nyerstermék 4,8 g-ját (~7,5 mmól) 100 ml 9:1 arányú dimetoxi-etán-viz elegyben oldjuk, 0,8 g palládiumoxid-szén (10 %-os) katalizátort adunk hozzá é; négy órán át hidrogénezzük. A katalizátort kiszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk cs a a maradékot 60 jelű szilikagélen 70:30:5 arányú kloroform-metanol-víz eleggyel. történő kétszeri kromatografálással tisztítjuk (Merck, 1:200, 10 ml-es és 5 ml-es frakciók). A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldószert lepároljuk. A részben nátriumsó alakjában jelenlevő nyersterméket 40 ml kétszer desztillált vízben oldjuk és 50 ml jól előre tisztított, erősen savas ioncserélővel (Dowex 50 W X8, 0,15-0,3 mm szemcseméret, H-form) kezeljük és az oszlopot teljes 100 ml kétszer desztillált vízzel utána mossuk. Az eluátumot Milli8 pore-szűrőn (0,2 μ) szűrjük és liofilizáljuk. így 3,7 g (az elméletileg számított 69 %-a) N-acetil-muramil-L-alanilD-glutamin-sav(C_tt>n-butilésztert kapunk színtelen por alakú anyag formájában. A termék 0,6 mól kristályvizet tartalmaz.

[aj²⁰ - +45°±1° (c = 1,142; metanolban)

Rf = 0,23 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5, rendszerben) cs

Rf = 0,40 (n-butanol-ecetsav-víz, 75 :7,5 :21 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

4,4 g (11 mmól) N-acetil-4,6-0-izo-propilidén-muraminsav-nátriumsót (2,5 mmól/g) 60 ml vízmentes dimetil-formamidban szuszpendálunk. Erős keverés közben egymást követően 4,4 g (11 mmól) Lalanil-D-glutaminsav - (C_e) - n - butilészter - (C₇) - benzilészter - hidrokloridot, 2,53 g (22 mmól) N-hidroxi-szukcinimidet és végül

2,5 g (12,1 mmól) diciklo-hexil-karbodiimidet adunk hozzá és egy éjszakán át keverjük szobahőmérsékleten. A szuszpenziót 100 ml ecetsav-etil-észterrel hígítjuk, fél órán át keverjük 0 °C-on, majd az oldhatatlan csapadékot kiszűrjük (diciklo-hexil-karbamid, nátriumklorid). A szűrletet nagy vákuumban, 30 °C-on bepároljuk, a maradékot 400 ml etilacetátban oldjuk és tízszer extraháljuk, 50-50 ml kétszer desztillált vízzel. A szerves fázist szárítjuk, az oldószert lepároljuk, így 5,6 g (az elméleti hozam 75 %-a) N-aceti!-4,6-0-izopropilidén-Lalanil - D - glutaminsav - (C_a) - n - butil - észter - (C₇)benzilésztert kapunk amorf por alakú anyag formájában.

[a]p° = +30°±l ° (c = 0,732; metanolban)

Rf = 0,87 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,83 (n-butanol-ecetsav-víz, 75 :7,5 :21 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő:

5,6 g (12,1 mmól) Ν-ΙβΓθώηΙϊ1-οχί4<ΗΓϋοηϊ1-Ι^3ΐ3ηί1D-glutaminsav-(Co,)-n-butilészter-(C₇)-benzilésztert oldunk 20 ml vízmentes ecetsav-etil-észterben, majd erős keverés közben a nedvessség kizárása mellett 50 ml 4,5 n sósavas etilacetátot csepegtetünk hozzá és a reakcióelegyet egy órán át hagyjuk állni 0 °C-on. A sárgás színű oldatot szobahőmérsékleten körülbelül 20 ml térfogatúra pároljuk be, 150 ml dioxánt adunk hozzá és liofilizáljuk. így 4,75 g (az elméletileg számított 97 %-a) L-alanil-D-gIutaminsav-(C_a)-n-butiIészter-(C₇)-benzil-észter-hidrokloridot nyerünk, síntelen olajos anyag alakjában.

t [ajp* = +19°±1° (c = 0,313; metanolban)

Rf = 0,58 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,56 (etilacetát-n-butanol-piridin-víz, :21:6:10 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

8,5 g (25,8 mmól) D-glutaminsav-(Ca)-n-butil-észter(C₇)-benzil-észter-hidroklorid és 7,4 g (25,8 mmól) N-terc-butil-oxi-karbonil-L-alanin-N-hidroxi-szukcinimidészter 150 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített

191 371 oldatához 2,6 g(25,8 mmól) N-metil-morfolint adunk és a reakcióelegyet 20 órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten. A tiszta, sárga oldatot nagy vákuumban 30 °C-on bepároljuk, a félig szilárd maradékot 500 ml etilacetátban oldjuk és hétszer extraháljuk 50-50 ml vízzel. A szerves fázist vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. Az etilacetát lepárlása után a maradékot 600 g 60 jelű szilikagélen (Merck, szemcsenagyság 0,07-0,2 mm, ASTM) 98:2 arányú kloroform-metanol rendszerben kromatografálva tisztítjuk. A 36—82 frakcióban levő anyagot összegyűjtjük és szárítjuk. Így az N-terc-butiloxi - karbonil - L - alanil - D - glutaminsav - (C_a) - n butilészter-(C₇)-benzilésztert nyerjük színtelen olajos anyag alakjában.

ί^α1έ° ⁼ 3-7° ± 1⁰ (c = 0,315; dimetil-formamidban),

R_r = 0 ,73 (kloroform-izopropanol-ccetsav,

70:8:2 rendszerben) és

Rf = 0,75 (n-butanol-ecetsav-víz, 75 :7,5 :21 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

11,0 g (30 mmól) N-terc-butil-oxi-karbonil-D-glutaminsav-(C_a)-n-butil-észter-(C₇)-benzilésztert oldunk 25 ml vízmentes etilacetátban, majd hidegen keverés közben, a nedvesség kizárása mellet 25 ml 4 n etilacetátos sósavoldatot adunk hozzá és a reakcióelegyet egy órán át hagyjuk állni. Az illékony alkotórészeket 25 °C-on lepároljuk, az olajos maradékot 150 ml vízmentes dietiléterben oldjuk, majd bepároljuk (ezt a műveletet háromszor ismételjük). Az olajos maradékot nátronazbeszt felett szárítjuk, nagy vákuumban. így a D-glutaminsav(C_a)-n-butil-észter-(C₇)-benzilészter-hidrokloridot nyerjük.

[ajp,⁰ = -9°±1° (c = 0,646<; metanolban)

Rf = 0,82 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,68 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecetsav-víz,

42:21:21:6:10 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

20,0 g (64,6 mmól) N-lere-butil-oxi-karbonil-D-glutaininsav-(C₇)-benzilésztert oldunk 750 ml vízmentes tetrahidrofuránban, majd 21,05 g (64,6 mmól) céziumkarbonát (Fluka, purum') 80 ml vízzel készített oldatát csepegtetjük hozzá és a reakcióelegyet vízsugárszivattyú vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 200 ml vízmentes dimetil-formamidban oldjuk, az oldószert lepároljuk. Ezt a műveletet megismételjük. A keletkezett kristályos maradékot nagy vákuumban szárítjuk, majd 1 liter vízmentes dimetil-formamidban oldjuk és ehhez az oldathoz keverés közben 13,3 g (97 mmól) n-butil-bromidot csepegtetünk. A reakcióelegyet 18 órán át keverjük szobahőmérsékleten, a keletkezett szuszpenziót szűrjük, a szűrletet fele térfogatúra pároljuk be, majd 1 liter etilacetát hozzáadása után tlzszter 100-100 ml vízzel alaposan extraháljuk. A szerves fázist vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Az olajos maradékot 100 ml dietiléterbcn oldjuk, 1800 ml petrolctcrt adunk hozzá és —10 °C-on hagyjuk állni. így kristályos anyagot nyerünk, melyet szűrünk, mosunk és szárítunk. A termék az N-terc-butil-oxi-karbonil-D-glutaminsav(C_a)-n-butil-észter-(C₇)-benzilcszter. mely színtelen tűs kristályú anyag és 70-71 °C-on olvad.

[aj()° = 20°±l° (c = 1,149; metanolban),

Rf = 0,77 (kloroform-izopropanol-ecetsav, 30:8:2 rendszerben) és

Rf = 0,92 (ecetsav-elil-észter-n-butanol-piridin-ecetsavvíz, 42:21 :21:6:10 rendszerben).

E vegyület előállítását már röviden ismertették a következő helyen: P-Lefrancier és E. Lederer, Fortschritte d. Chcrn. Org. Naturst, 40, 1-47, 13. oldal (1980).

Λ kiindulási anyagként szolgáló L-alanin-2-(l ,2-dipalniitoil-sn-glicero-3-hidroxí-foszforil-oxi)-etilamidot a következőképpen állítjuk elő:

13,25 g (14,9 mmól) N-terc-butil-oxi-karbonil-L-alanin - 2 - (1,2 - dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil-oxij-ctilamidot adunk keverés közben 170 ml 1:3 arányú (v/v), 0°C-ra hűtött trifluor-ecetsav-metilénklorid elegyhez, eközben tiszta oldat képződik. A reakcióelegyet 2 és fél órán át hagyjuk állni szobahőmérsékleten, majd forgóbepárolón bepároljuk. A félig szilárd maradékból a felesleges trifluor-ecetsavat úgy távolítjuk et, hogy 100 ml metílén-kloridot adunk hozzá, majdbepároljuk. Ezt a műveletet többször ismételjük. A maradékot ötször dörzsöljük el 100—100 ml vízmentes dietiléterrel és a felülüszót dekantáljuk. így egy jól szűrhető szuszpenziót nyerünk. A szűrés után a szilárd anyagot először dietiléterrel, majd kétszer 100—100 ml forró acetonnal mossuk és vízsugárszivattyús vákuumban szárítjuk, 60-70 °C-on. így 10,9 g (az elméleti hozam 95,6 %-a) L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etil-amidot nyerünk, színtelen, kristályos anyag alakjában. A termék 138—147 °C-on olvad.

[ajp⁰ = +30°±l° (c = 1; kloroform-metanol-víz,

70:30:5 elegyben)

Rf = 0,14 (kloroform-metanol, 7:3 rendszerben) és Rf — 0,40 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben).

Az így keletkezett terméket a következőképpen alakítjuk ál nátriumsóvá:

3,82 g (5 mmól) L-aIanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamidot oldunk 100 ml 7:3 arányú kloroform-metanol elegyben, 35 °C-on történő rövid melegítés közben. Ezután az oldatot lehűtjük, és óvatosan 5 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá. A tiszta oldatot ezután az eredeti térfogatnak körülbelül 1/3-ára pároljuk be, majd 200 ml dioxán hozzáadása után liofílizáljuk. így az L-alanin-2-(l,2-dpaimitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi) - etilamid-nátriumsót nyerjük, laza poralakú anyag formájában.

2. példa

Az 1. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő α 3 -10, példákban említett, valamint a következő vegyületeket:

N-acctil-muramil-N-metil-L-alanil-D-glutamilTCo,)etiIészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmiton-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó:

N-acetil-dezinetil-tnuramil-L-alanil-D-glutamil-(C_o)mctilés7tcr-(C₇ )-L-alanin-2-(1,2-dipalmitoil-sn-glicero3-liidroxi-foszforil-oxi)-etilaniid-nátriumsó;

-9191 371

N-acetil-muramil-L-szeril-D-glutamil-(C_a)-n-butilcsztcr(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforii-oxi)-etilamid-nátriumsó;

N-acetil-muramil-L-ciszteinil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter(C₇)-L-alanin-2-(1.2-dipalmitoil-sn-glicero-3Iüdroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó;

N-acetH-muramil-L-metionil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó;

N-acetiI-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(1,2-dimirisztoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-eti!amid-nátriumsó;

N-acetil-muraiTul-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-disztearoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó;

N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dioleoil-sn-glicero)-3-hidroxifoszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó;

N-benzoil-muramil-L-alanil-D-g!utamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszroril-oxi)-etilamid-nátriumsó;

N-glikolil-murnmil-L-alanil-D-glutanűl-(C_a )-n-butiIészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó és

N-acetil-l,4,5-0-triacetil-muramil-L-aIanil-D-glutamil(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriuinsó.

3. pclda

Szetncseppek

Összetétel

N-acetil-murami!-L-a-amino-butiril-D-glutamil-(C_a)n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoiI-sn-glicero3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilainid-nátriumsó (II vegyület) 0,10 mg

Bórsav 30,00 mg

Nátrium-tetraborát· 1 OH₂O 0,10 mg

Benzalkonium-klorid 0,20 mg

Víz l,0ml-re

Előállítás

A fent említett mennyiségű víz egy részében, aszeptikus körülmények között szobahőfokon keverés közben oldjuk a bórsavat, nátrium-tetra-borátot és a benzalkonium-kloridot. Ezután oldjuk fel a hatóanyagot és az oldatot vízzel 1,0 ml végtérfogatra egészítjük ki.

Az. oldatot, vagy annak egy részét, vagy annak többszörösét mcmbránszűrűn át szűrjük és tiszta tartályba töltjük. Megfelelő tartályok például a következők:

Flexibilis műanyagból készült tartály (5 ml vagy 10 ml térfogatú), csepegtető feltéttel, üvegből készült tartályok (5 ml és 10 ml térfogatú), üvegből vagy műanyagból készült csepegtető pipettával és elasztomer szívófejjel ellátva, műanyag pipetta, egyszeri használatra <1—2 ml űrtartalmú).

4. példa

Nem-vizes, egyszeri dózis, nazális adagolásra Összetétel

N-propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumső (111) vegyület) 0,03 mg

Migliol 812 30,00 mg-ra kiegészítve.

Előállítás

0,03 mg III vegyületet oldunk 29,97 mg migliol 812ben, aszeptikus körülmények között.

Ezt az oldatot egy. a kereskedelmi forgalomban levő, egyszeri, nazális adagoló készülékbe töltjük, például egy, a 3,739.951 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésben leírtak szerint gyártott készülékbe, mely használat előtt hajtóanyaggal töltött tartályra szerelhető.

5. példa Orrcseppek Összetétel

N-acetil-muramil-L-valil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin«2-(l ,2-dipalmitolil-sn-glicero-3hÍdroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó

	I.	II.
(ÍV vegyület)	0,15 mg	0,10 mg
Thiomersal	0,02 mg	-
Dinátriumhidrogén-
foszfát’2H20	0,30 mg	0,30 mg
Nátrium-dihidrogén-
foszfát’12 H2O	10,10 mg	10,10 mg
Benzalkonium-klorid	—	0,10 mg
Etilén-diamin-tetra-
ecetsav-dinátriumsó
(EDTA)	0,50 mg	0,50 mg
Nátrium-klorid	3,70 mg	4,50 mg
lonmentesített víz	988,30 mg 987,60 mg
pH-érték	5,0+0,3	5,0+0,3
Fagyáspontcsökkenés At	-51 °C	-0,56 °C

Előállítás

Az ionincntcsílclt víz egy részében keverés közben, szobahőmérsékleten oldjuk a nátrium-dihidrogén-foszfátot, a dinátrium-hidrogén-foszfátot, a nátrium-kloridot, thiomersalt és az EDTA-dinátriumsót.

Ebben az oldatban oldjuk a (IV) vegyületet', majd hozzáadjuk a maradék ionmentesített vizet.

Az oldatot vagy annak egy részét, vagy annak többszörösét membránszűrőn át szűrjük és tiszta tartályokba töltjük. Megfelelő tartályok például:

-10a) üveg vagy műanyagtartályok (5 ml vagy 10 ml térfogatú^, üvegből vagy műanyagból készült csepegtetőpi pettával és elasztomer szívófejjel ellátva;

b) puha műanyagtartály, melyben egy felszálló cső és műanyag porlasztókj van;

c) egyszeri használatra alkalmas műanyag tartály (2-3 cseppet tartalmaz);

d) üveg vagy műanyag tartályok, melyek szabványos, műanyagból készült pumpás permetezővel vannak ellátva (hajtógáz nélkül).

6. példa

Gél

Összetétel

N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dilauroil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó (V vegyület) 0,01 g

Glicerin 85 %-os 10,00 g

Metilparaben 0,12 g

Propilparaben 0,03 g

Nátrium-karboxi-metil-cellulóz (nagy viszkozitású) 2,50 g

Ionmentesített víz 87,34 g

371

Előállítás

A zsírfázist, mely a szorbitán-monosztearátból, cetilalkoholból, sztearinsavból PEG (20)-szorbitán-monosztcarátból, izopropil-palmitátből és paraffinolajból áll, összeolvasztjuk. Ezután a metil- és propilparabent a forró, ionmentesített víz egy részében oldjuk. A vizes oldatot hozzáöntjük a szorbitoldathoz, majd körülbelül 75 °C-on keverés közben adjuk a vizes fázist a zsírfázishoz. A krémalapot ezután keverés közben hagyjuk kihűlni. A hatóanyagot (VI vegyület) a maradék vízben oldjuk és körülbelül 40 °C-on adjuk a krémalaphoz.

8. példa

Orrkenőcs

Összetétel

N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-metilészter-

(C7)-L-alanin-2-(l,2-dipa!mitoil-3-hidroxi-foszforil-oxi)- etilamid-nátriumsó
(VII vegyület)	0.03 g
Paraffinolaj (sűrűnfolyó)	20,00 g
Fehér vazelin	30,00 g
Vízmentes gyapjúzsír	40,00 g
lonmentesített víz	19,17 g

Előállítás

A metil- és propilparabent oldjuk először a forró, ionmentesített víz egy részében. Ezután erős keverés közben dolgozzuk bele az oldatba a nátrium-karboxi-metil-cellulózt. A kásás anyagot keverés közben hagyjuk duzzadni. Lehűlés után adjuk hozzá a glicerint és az V vegyületnek a maradék vízzel készített oldatát.

7. példa

Krém

Összetétel

N-acetil-murainil-L-alanil-D-glutamÍl-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-palmitoil-2-oleil-sn-glicero3-hidroxi-foszforil-oxiFetilamid-nátriumsó

(VI vegyület)	0.10g
Szorbitán-monosztearát	0,60 g
Cetilalkohol	3,00 g
Izopropií-palmitát	2,00 g
Metilparaben	0,12g
Paraffinolaj (sűrűnfolyó)	10,00 g
PEG (20)-szorbitán-mono-
sztearát	4,40 g
Propilparaben	0.03 g
Kristályos szerbit
ionmentesített vízzel
készített 70 %-os oldata	6,00 g
Sztearinsav	9,00 g
Ionmentesített víz	64,67 g

Előállitás

A paraffinolajból, vazelinből és gyapjúzsírból álló zsírfázist összeolvasztjuk. A hatóanyag vizes oldatát körülbelül 50 °C-on dolgozzuk bele a zsírfázisba.

9. példa

Bőrkenőcs összetétel

N-propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamil(C_a)-. n-butilészter-(C₇)glicin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3liidroxi-foszforil-oxipetilamid-nátriumsó (Vili vegyület) 0.25 g

Szorbitáu-szeszkvioleát 10.00 g

Fehér méhviasz 5,00 g

Cetilalkohol 2,50 g

Metilparaben 0,15

Paraffinolaj (sűrűnfolyó) 20,00 g

Propilparaben 0.15 g

Sztcarilalkohol 2,50 g

Fehér vazelin 40,00 g lonmentesített víz 19,58 g

Előállítás

A szorbitán-szeszkvioleátból,fehér méhviaszból cetilalkoholból, paraffinolajból, sztearilalkoholból és fehér vazclniből álló zsírfázist összeolvasztjuk. Ezután ametíl-111

191 371 cs propilparabcnt a víz nagyobb részében forrón oldjuk. Körülbelül 80 °C-on dolgozzuk bele a vizes fázist a zsírfázisba. A maradék vízben oldjuk a hatóanyagot és körülbelül 40 °C-on adjuk az előállított kenőcsalaphoz.

10. példa Ajakstift Összetétel

N-acetil-muramil-N-metil-L-a1anil-D-glutamil-(C_n )-nbutilcszter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó (IX vegyület) 1,00 g

Átlag 400 molekulasúlyú polietilén-glikol 15,00 g

Átlag 1000 molekulasúlyú polietilén-glikol 83,00 g

Állag 4000 molckulasúlyú polietilén-glikol 1,00 g

Előállítás

A hatóanyagot a polietilén-glikolok olvadékában finoman eloszlatjuk. A sűrűnfolyó olvadékot egy megfelelő ceruzahüvelybe töltjük és hagyjuk megdermedni.

11. példa

3,50 g (6, 9 mmól) N-acetil-muramil-L-alanil-D-ghitaminsav-(C_a)-metiIésztert és 1,20 g N-hidroxi-szukcinimidet oldunk 50 ml 1:3:6 v/v arányú dimetil-formamidizopropanol-kloroform elegyben. 2,10 g (10,35 mmól) diciklohexil-karbodiimidet adunk hozzá, majd a nedvesség kizárása mellett egy órán át keverjük szobahőmérsékleten. A szuszpenzióhoz 50 ml ctilacetátot adunk. 30 percen át keverjük jéggel történő hűtés közben, majd az oldhatatlan diciklo-hexil-karbamidot szűrjük. A szűrletet forgóbepárolón körülbelül 40 ml térfogatúra pároljuk be, az aktív észtert 150 ml vízmentes dietiléter hozzáadásával csapjuk ki (kétszer), ezután szűrjük, szárítjuk. Így az N-szukcinimiddel alkotott észter 5,1 g-ját nyejiik, mely kloroform-metanol-víz 70:30:5 rendszerben 0,43 Rf értéket mutat (nyerstermék).

3,43 g (4,4 mmól) L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamidot szuszpendálunk 45 ml kloroformban és 40 °C 0,86 ml (6,1 mmól) trietil-amin 5 ml kloroformmal készített oldatát csepegtetjük hozzá 5 perc alatt. Eközben tiszta oldatot nyerünk. Ezután erős keverés közben a fenti aktívészter 100 ml 1:14:6 If/lf arányú dimctil-forinamid-klorofornidioxán eleggyel készített oldatát csepegtetjük hozzá, 5 perc alatt a nedvesség kizárása mellett. A reakcióelegyet 2 és fél órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd az enyhén zavaros oldatot forgóbepárolón 30 “’Con szárazra pároljuk. A nyersterméket szilikagélen („60 reinst”, Merck, szemcsenagyság 0,07-0,2 mm, ASTM) kloroform-metanol-víz 70:30:5 rendszerben (5 ml-es frakciók) tisztítjuk. A terméket tartalmazó frakciókat (DC) összegyűjtjük. Az oldószer lepárlása után a maradékot 250 ml kétszer desztillált vízben oldjuk és az 1. példában leírtakhoz hasonlóan dialízissel (AMICON-keverőcella, 402 típus, ultraszűrő PM 30/76 mm ψ) tisztítjuk. A cellában visszamaradt oldatot Millipore-szűrőn (0,2 g) át szűrjük és liofilizáljuk. így az N-acetil-muramil-Lala-. nil-D-glutainil-(C_a)-metilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi) - etilainid-nátriumsó 3,1 g-ját kapjuk (az elméleti hozam 55 %-a). mely 2,96 mól kristályvizet tartalmaz. A tennék színtelen por alakú anyag.

[qIq¹ = +11°±1° (c =0,285; 10 %-os ecetsavban)

Rf = 0,25 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,39 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecetsav-víz, :21:21 :6:10 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

7,7 g (21,2 mmól) L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-metilészlcr-(C₇)-bciizilészter-hidroklorid és 8,96 g (23,3 mmól) N-acetil-4,6-O-izopropilidén-muramilsav-nátriumsót kapcsolunk az 1. példában leírtakhoz hasonlóan a diciklohexil-karbodiimid-N-hidroxi-szukcinimid módszerrel. A nyersterméket tisztítás nélkül hasítjuk 100 ml 60 %-os ecetsavban. Az oldatot 5 és fél órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd erősen bepároljuk, a maradékhoz vizet adunk, majd ismét bepároljuk, végül 100 ml dioxán hozzáadása után liofilizáljuk. A maradékot 600 g szilikagélen (60 jelű) kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben (7 ml-es frakciók) tisztítjuk (kétszer).

A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldószert lepároljuk. így az N-acetil-muramil-L-alanil-Dglutaminsav-(C_e)-metilészter-(C₇)-’oenzilésztert nyerjük színtelen habalakú anyag formájában. Rf = 0,63 (kloroform-metanol-víz, 7:30:5 rendszerben).

6.0 g (10 mmól) N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-^aj-metilészter-ÍCyj-benzilésztert 95:5 v/v arányú 1.2-dimetoxÍ-etán-víz elegyben oldjuk és 0,6 g palládium-szén katalizátor (10 %-os) hozzáadása után normál nyomáson hidrogénezzük, másfél órán át. A ktalizátort kiszűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson szobahőmérsékleten bepároljuk. A maradékot 400 g 60 jelű szilikagélen, 70:30:5 arányú kloroform-metanolvíz rendszerben (10 ml-es frakciók) a fent leírtak szerint tisztítjuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldószert lepároljuk. A részben nátriumsó alakjában jelenlevő terméket az 1. példában leírtak szerint 50 ml DOWEX 50 W X 8 (50/100 mesh, H-ciklusú, erősen savas kationcseiélő) jelű ioncserélőn sómentesítjük. A szűrletet Millipore-szűrőn (0,45 g) szűrjük át és liofilizáljuk. így az N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav(C_a fmetilésztert kapjuk (1,27 mól kristályvizet tartalmaz) színtelen por alakú anyag formájában.

I^ö]d° ⁼ +47°±1° (c = 1,249, metanolban)

Rf = 0,08 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben),

Rf = 0,30 (acctonitril-víz, 3:1 rendszerben) és Rf = 0,43 (ecetsav-etilészter-ecetsav-víz-metanol,

67:10:23:12 rendszerben).

-121

191 37 ί

72. példa

9,4 g (11,1 mmól) N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-terc-butilészter a 11. példában leírtakhoz hasonlóan alakítunk aktív észterré, majd szintén az ott leírtak szerint 6,48 g (8,2 mmól) L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamiddal kapcsoljuk trietilamin jelenlétében. A nyersterméket 250 ml kétszer desztillált vízben szuszpendáljuk és rövid ideig melegítjük 37 °C-on. Ezután 15 percen át keverjük jéggel történő hűtés közben, az oldhatatlan diciklo-hexilkarbamidot szűrjük és a szűrletet az 1. példában leírt módszer szerint dializáljuk (AM1C0N keverőcella 402, ultraszűrő PM 30/76 mm 0). A cellában visszamaradt oldatot (120 ml) liofilizáljuk és a terméket 550 g 60 jelű szilikagélen, a szokásos módon kromatografáljuk. A kívánt anyagot összegyűjtjük, 200 ml kétszer desztillált vízben (pH = 7) oldjuk, sterilre szűrjük (0,45 μ) és liofilizáljuk. így 8,39 g (az elméleti hozam 78 %-a) N-acetilmuramil - L - alanil - D - glutamil - (C„) - tere - butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-g!icero-3-hidroxi foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsót kapunk, színtelen por alakjában (a termék 3,4 mól kristályvizet tartalmaz).

[ajjj = +14°±1° (c = 0 817, 10 %-os ecetsavban)

Rf = 0,29 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,53 (ecetsav-etíl-észter-n-butanol-piridin-ecetsavvíz, 42:21:21:6:10 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőppen állítjuk elő:

Az 1. példában leírtakhoz hasonlóan N-acetil-4,6Oizopropilidán-muraminsav-nátriumsót és L-alanil-D-glutaminsav-(C_Q)-terc-butilészter-(C₇)-benzilészter kapcsolunk diciklo-hexil-karbodiimid-N-hidroxi-szukcintmid módszerrel. Az izopropilidéncsoport 60 %-os ecetsavban történő savas hasítása és a benzilcsoport katalitikus hidrogénezéssel történő eltávolítása után, az 1. példában leírtakhoz hasonlóan nyerjük az N-acctil-inurainil-L-alaiiilD-glutaminsav-(C_a)-terc-butilésztert, színtelen por alakjában.

[α]θ° = +44°±1° (c = 1,004, metanolban)

Rf = 0,20 (kloroform-metanol-viz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,41 (acetonitril-víz, 4:1 rendszerben).

A kiindulási anyagként alkalmazott dipeptid-származékot a következőképpen állítjuk elő;

38,3 g (63,5 mmól) N-[2-(4-bifenililj-propil-oxi-karbonil]-L-alanil-D-glutaminsav-(C_Q)-terc-butilészter-(C₇)benzilésztert oldunk 700 ml 9:1 árányú trifluor-metanol-víz elegyben és ugyanilyen oldószerelegyes 1,23 n sósavoldatot csepegtetünk hozzá (l terfogatrész tömény sósav és 9 térlógatrcsz triíluor-etanol), míg a pH érték

1.5 nem lesz (a csepegtetcs 2 és fél órán át tart, 51,66 ml a felhasznált mennyiség, az elméletileg számított 81 %-a). A.z enyhén sárga színű oldatot forgóbepárolón, vízsugárszivattyús vákuumban, 30°C-on, pontosan 100 ml térfogatúra pároljuk be, 200 ml dioxánt adunk hozzá és az egészet fagyasztva szárítjuk. A félig szilárd maradékot 30 ml vízmentes dietiléterben oldjuk és 0 °C és 5 °C közötti hőmérsékleten keverés közben 150 ml petrolétert adunk hozzá. Ezután hagyjuk hidegen (-20 °C) állni, dekantáljuk cs ezt a műveletet meg kétszer megismételjük. Az olajos maradékot végül 100 ml tec-butanolban oldjuk, liofilizáljuk és a maradékot nátronazbeszt (Merck) felett nagy vákuumban szárítjuk.

így az L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-terc-butilészter(C₇)-bcnzilcszler-hidrokloridot kapjuk erősen higroszkópos por alakjában.

[α|ρ^θ = +7°±1° (c = 1,630, kloroformban)

Rf = 0,60 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0.45 (n-butanol-ecetsav-víz, 10:1:2,8 rendszerben).

A védett vegyületet a következőképpen állítjuk elő:

65,96 g (0,2 mól) D-glutaminsav-(C_a)-terc-butilészter-(C₇)-benzilészter-hidrokloríd és 65,47 g (0,2 mól) N-(2-(4-bifcnilil)-propil-oxi-karbonilj-L-alanin 650 ml vízmentes dimetilformamiddal készített és 0 °C-ra hűtött oldatához keverés közben 22 ml (0,24 mól) N-metil-morfolint, majd 59,11 g(0,24 mól) 2-etoxi-N-etoxi-karbonil1,2-dihidro-kinolint (EEDQ) adunk. A reakcióelegyet 10 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd az oldatot forgóbepárlón 30 °C-on bepároljuk. A maradékot 1 liter etilacetátban oldjuk, ötször extraháljuk 200-200 ml vízzel, a vizes fázist 0,5 liter etilacetáttal visszaextraháljuk. majd az egyesített szerves extraktumokat szárítjuk. Az oldószert lepároljuk, a nyersterméket (150 g) 60 jelű szilikagélen (1:20), töbszöri kromatografálással tisztítjuk. Eluálószerként etilacetátot alkalmazunk. így N-[2-(4-bifenilil)-propiloxi-karboniI]-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-terc-butilészter-(C₇>benzilésztert nyerünk, színtelen olajként.

[ft|p⁰ = —Ι4°±Γ (c = 1,625, etilacetátban)

Rf = 0,73 (kloroform-izopropanol-ecetsav,

70:8:2 rendszerben) és

Rf — 0,51 (toluol-ecetsav, 1:1 rendszerben).

A kiindulási anyagként szolgáló D-glutaminsav-(C_a)terc-butilészter-(C₇ j-benzilészter-hidrokloridot hasonlóan állítjuk elő, mint az L-származékot, tehát D-glutaminsav-(C₇)-benzilésztert reagáltatunk izobuténnal, 1,4dioxán és kénsav keverékében [az eljárást R. Roeske ismerteti a J. Org. Chem., 28, 1251 (1963) helyen]. A termék színtelen tűkristály olvadáspontja 108— 109 °C.

[αβ° = —16°±1° (c = 1,235, etanolban)

R_f = 0 ,84 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,64 (ecetsavetilészter-n-butanol-piridin-ecetsavvíz, 42:21:21:6:10 rendszerben).

13. példa

4,62 g (6.05 mmól) L-aIanin-2-(l ,2-dipalmitoll-sng!icero-3-liidroxi-foszforiloxi)-etilainid 100 ml 70:30:2 arányú kloroform-izopropanol-víz eleggyel készített oldatához keverés közben, 15 °C-on, 10 perc alatt 14,52 ml (7,26 mmól) 0,5 mólos, 70:30:2 arányú kloroformizopropanol-víz eleggyel készített trietilamin oldatot csepegtetünk.

Ezután 20 perc alatt összesen 6,0 g (7,26 mmól) N13

-13191 371 propionil-dezinetil-niuramil-L-alanil-D-gliitaminsf'-(C_a)metilészter-(C_T)-N-hidroxi-szukcinimidészert - amely még kevés diciklohexilkarbamidot tartalmaz - at ink az oldathoz, négy egyenként 1,5 g-os részletben, szil: d formában. Eközben az oldat szemmel láthatóan /.varos lesz.

A reakcióelegyet 15 percen át keverjük, 15’?-on, majd a hűtést megszüntetve további két és féi ó in át keverjük szobahőmérsékleten.

Az így nyert zavaros reakcióoldatot vákuumbat pároljuk be 30 °C-on. A nyersterméket (10,75 g) e;. itán 170 ml kétszer desztillált vízben szuszpendáljuk tpH 5.5), a szuszpenzió pH-ját 0,3 ml trietilamin hozzáadásával 6,0 értékre állítjuk, az oldhatatlan diciklohexilkarbamidot szűrjük és a szűrletet nagyvákuumban liofili?áijuk.

Az így nyert liofilizátumot 300 ml kétszer desztillált vízben oldjuk és az oldatot AMICON dializáló cellában (402 modell, ultraszűrö PM 10/76 mm φ) 3 bar túlnyomáson 75 ml térfogatúra szűkítjük be, majd 250 ml 1:1 arányú foszfátpuffcr-nátriumkloridoldattal (egyaránt 0,1 mólos tömenysegűek, pH = 7) és 1750 ml kétszer desztillált vízzel szemben kloridmentesre szűrjük. A cellában visszamaradó körülbelül 75 ml oldatot egymásután két Millipore-szűrőn (NALGENE S, 0,45 μ és 02, μ) szűrjük és az így kapott színtelen oldatot nagyvákuumban liofilizáljuk.

így 7,36 gmég szennyezett színtelen, poralakú N-propionil-l-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamil-(C₀)-metilészter - (C₇) - L - alanin - 2 - (1,2 - dipalmitoii - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi) - etilamid - nátriumsót 7:17:18:6 arányú széntetraklorid-kloroform-metanol0,5 %-os nátriumhidroxidoldat eleggyel végzett CRAIGmegoszlatással tisztítjuk. A tisztítás során 547 lépcsőt alkalmazva, a kívánt terméket a 160-220 frakciók tartalmazzák; K = O,58. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és nagyvákuumban melegítés nélkül (hűtés közben) szárazra pároljuk. így színtelen port nyerünk, mely tartalmaz még nátriumkloridot. Ennek eltávolítására a terméket 600 ml kétszer desztillált vízben oldjuk és AMICON-dializáló cellában (402 modell, ultraszűrő Ph 30/76 mm φ) 3 bar túlnyomáson először körülbelül 50 ml belső térfogatra, szűkítjük be, majd összesen 1750 ml kétszer desztillált vízzel kloridmentesre szűrjük.

A cellában visszamaradt oldatot (kb. 50 ml) végül egymásután két Millipore-szűrőn (NALGENE S 0,45 μ, illetve 0,2 μ) sterilre szűrjük és nagyvákuumban liofilizáljuk.

így 5,64 g (az elméleti hozam 71,2 %-a) N-propionildezmetilmuramil - L - alanil - D · glutamil - (C„) - metilészter - (C₇) - L -alanin - 2-(1,2- dipalmitoil - sn - gliccro-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsót nyerjük színtelen por alakú anyagként. A termék 1,90 mól kristályvizet tartalmaz.

[o|‘ⁿ -- +3.7°+0,l° (e — 0,672: kloroformban),

Í^wlu ¹ l,7^{n ,}0,l (e - 1,044; vízben),

Rf = 0,42 (kloroform-inctanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,62 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecctsav-víz;

42:21:21:6:10 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

5,12 g (10,1 mmól) N-propionil-dezmetil-muramil-Lalanil-D-glutaminsav-a-metilésztert keverünk össze 100 14 ml 7:3 arányú kloroform-izopropanol eleggyel, ezután 10 ml dimetilformamidot hozzáadva tiszta oldatot nyerünk.

Ehhez az oldathoz 2,68 g (13 mmól) diciklohexilkarbodiimidet és 1,50 g (13 mmól) N-hidroxi-szukciniinidet adunk, majd a tiszta színtelen oldatot másfél órán át keverjük szobahőmérsékleten, végül 17 órán át hagyjuk állni 4 °C-on.

A keletkezett szuszpenzióhoz 400 ml dietilétert adunk és még egy órán át keverjük szobahőmérsékleten.

így kristályos anyagot nyerünk, melyet szűrünk, dieíiléterrel mosunk és foszforpentaoxid felett, vákuumban szárítunk.

Λ nyersterméket az N-propionil-dezmetilmuramil-Lalanil - D - glutaminsav - (C_a) - metilészter - (C₇) · N hidroxi-szukcinimidésztert, mely még kevés diciklohexil-karbamidot tartalmaz, tisztítás nélkül használjuk fel.

Rf = 0,46 (kloroform-metanol 5:1 rendszerben) és Rf - 0,72 (kloroform-metanol 7:3 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

13,0 g (21,75 mmól) N-propionil-dezmetilmuramil-Lalanil - D - glutaminsav - (C_a) - metilészter - (C₇)-benzilcszter 250 ml 20:1 arányú dimetoxi-etán-viz eleggyel készített oldatát 2,5 g 10 %-os palládium-szán katalizátor jelenlétében egy órán át hidrogénezzük, normál nyomáson és szobahőmérsékleten.

Ezután a katalizátort szűrjük, a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk, a keletkezett maradékot háromszor 50-50 ml vízzel elkeverjük és ismételten bepároljuk.

A maradékot ismét 100 ml kétszer desztillálta vízzel oldjuk, az oldatot Millipore-szűrőn (NALGENE S, 0,2 μ) szűrjük és nagyvákuumban liofilizáljuk.

így az N-propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutaminsav-a-metilésztert (0,68 mól kristályvíz tartalmú) nyerjük, színtelen liofilizátum alakjában.

I^ö]d° ~ +14,9°±0,l° (c — 1,067; metanolban),

Rf = 0,78 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,57 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecetsav-víz 42:21:21:6:10 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

20,7 g (32,46 mmól) 4,6-0-izopropilidén-N-propionil - dezmetílmuramil- L -alanil - D - glutaminsav - (C_a)metilészter-(C₇)-benzilésztcrt keverünk 400 ml 60 %-os ecetsavban 21 órán át, szobahőmérsékleten, majd vákuumban, 30 °C-on bepároljuk. Az így keletkezett maradékot háromszor keverjük össze 100-100 ml vízzel, majd ismételten bepároljuk. A nyersterméket végül oszlopkromatografálással tisztítjuk. Az oszlop 1000 g sziljkagclt („60 rcinst”. Merck 0,063-0,200 mm) tartalmaz, elii.ílószetkénl mctilénklorid-mctanol, 85:15 arányú elegyet használunk, és 15 ml-es frakciókat fogunk fel. A 207-290 frakciókat egyesítjük és vákuumban, 30 °C-on bepároljuk.

így az N-propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a.)-metilészter-(CT,)-benzilésztert nyerjük, mely 0,24 mól kristályvizet tartalmaz.

-141

191 371 [αίρθ = + 16,1°±0,1° (c = 1,463; metanolban),

Rf = 0,24 (kloroform-metanol, 9:1 rendszerben) és Rf —0 ,55 (kloroform-metanol, 5:1 rendszerben) és Rf = 0,94 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

13.2 g (35,77 mmól) 4,6-O-izopropilidén-N-propionildezmetilmuraminsav-nátriumsó 200 ml dimetil-formamiddal készített szuszpenziójához szobahőmrsékleten, keverés közben 9,6 g (46,5 mmól) diciklo-hexil-karbodiimidet, 5,35 g (46,5 mmól) N-hidroxi-szukcinimidet és 12,8 g (35,77 mmól) L-alanil-D-gIutaminsav-(C_Q )metilészter-(C₇)-benzilészter-hidrokloridot adunk és az egészet 21 órán át keverjük szobahőmérsékleten.

A keletkezett fehér színű szuszpenzióhoz 200 ml etilacetátot adunk 1 órán át keverjük 0°C-on, a kiváló diciklohexilkarbamidot szűrjük, jéghideg etilacetáttal utánamossuk és a szűrletet vákuumban, 30 °C-on bepároljuk.

A maradékot 300 ml etilacetátban oldjuk és egymást követően 50-50 ml 2 n citromsavoldattal, vízzel, 10 %os nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és vízzel mossuk.

Az etilacetátot fázisokat egyesítjük, nátriumszutlat felett szárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk.

így a 4,6-0-izopropilidén-N-propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-metilészter-(C₇) - benzil észtert kapjuk.

Rf = 0.65 (kloroform-metanol, 9:1 rendszerben) és Rf = 0,86 (kloroform-metanol, 5:1 rendszerben).

A két kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

20.3 g (48,0 mmól) N-terc-butiloxí-karbonil-L-alanilD-glutaminsav-(Ca)-metilészter(C_?)-benzilészter [P. Lefrancier. M. Derricn, I. Lcdcrman, F. Nicf, J. Choay és E. Lederer, Int. J. l’eptide Protein Rcs. 11, 289—296 (1978)| 100 ml vízmentes etilacetáttal készített oldatához 0⁴C-on 100 ml körülbelül 5 n sósavas etilacetát oldatot adunk és két órán át keverjük 0 °C-on.

A sárgás színű oldatot vákuumban bepároljuk, a maradékot kétszer 100-100 ml etilacetáttal elkeverjük és ismételten bepároljuk. Kétszer 100-100 ml vízmentes dietiléterrel történő digerálás után a maradékot nagyvákuumban szárítjuk. így az L-alanil-D-glutaminsav-(C_a. )metilészter-(C₇)-benzilészter-hidrokloridot nyerjük, mely 0,31 mól kristályvizet tartalmaz.

[ο]β° = +18,6°±0,1° (c = 0,043; metanolban),

Rf = 0,72 (kloroform-metanol-víz; 70:30:5 rendszerben) Rf = 0,44 (kloroform-metanol, 5:1 rendszerben) és Rf = 0,31 (kloroform-metanol, 9:1 rendszerben).

34.4 g (73.8 mmól) meg 2,14 mtnól/g nátriumkloridot tartalmazó la-0-benzil-4,6-0-izopropilidén-N-propionil-dezmetilmuraminsav-nátriumsé 340 ml vízzel készített oldatát, 7,1 állandó pH értéken 6,0 g palládiumszén katalizátor jelenlétében 23 órán át hidrogénezzük normál nyomáson és szobahőmérsékleten.

Ezután a katalizátort szűrjük, a szűrletet pH = 7,1 értéknél vákuumban, 30 °C-on bepároljuk és a maradékot nagy vákuumban foszforpentoxid felett szárítjuk.

így a 4,6-0-izopropilidén-N-propionil-dezmetil-muraminsav-nátriumsót kapjuk, színtelen por alakjában.

Rf = 0,50 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,66 (acetonitril-viz, 3:1 rendszerben).

A kiindulást anyagot a következőképpen állítjuk elő:

14.3 g (32,7 mmól) la-Obenzil-4,6O-izo-propilidénN-propionil-dezmetilmuraminsav-metilészter 130 ml metanollal készített oldatához 24,4 ml (48,7 mmól) 2 n nátríumhidroxidot adunk és 1,5 órán át keverjük szobahőmérsékleten.

Az így keletkezett tiszta, halványsárga oldat pH-ját 1 n sósav hozzáadásával 7,0 értékre állítjuk, majd 30 °Con vákuumban bepároljuk.

A termeket foszforpentoxid felett szárítjuk. Az labenzil4,6-0-izopropilidén-N-propionil-dezmetilmuraminsav-nátriumsó színtelen kristályos anyag,

Rf = 0,67 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,74 (acetonitril-víz, 3 :1 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

6,75 g (224.7 mmól) nátriumhidrid 120 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójához 5 °C-on, nitrogénatmoszférában keverés közben 5 perc alatt

31,3 g (85,65 mmól) la-O-benzil-2-dezoxi-4,6-0-izopropilidén-N-propion-amido-a-D-giükopiranozid 200 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát csepegtetjük. Eközben a hőmérséklet 20 °C-ra emelkedik.

Az így keletkezett szuszpenzíót két órán át keverjük 40 °C-on, majd 0 °C-ra hűtjük le, és nitrogénatmoszférában keverés közben 20,7 g (135,77 mmól) brómecetsavmetilészter 95 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített és -15°C-ra hűtött oldatához csepegtetjük 30 perc alatt.

A szuszpenzíót még három órán át keverjük 0—5 °Con, majd 20 ml tetrahidrofuránt adunk hozzá. A pH-t

4,5 ml jégecet hozzáadásával 6 értékre állítjuk, majd a reakcióelegyet vákuumban, 30 °C-on bepároljuk.

A maradékot 200 ml metilénkloridban oldjuk és az így keletkezett oldatot háromszor mossuk 125-125 mt vízzel. A metilénkloridos fázisokat egyesítjük, nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és vákuumban, 30 °C-on bepároljuk.

A halványsárga, kristályos nyersterméket 500 g semleges ahimíniumoxiddal (Woelm N, Super 1) töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk. Eluálószerként etilacetátot alkalmazunk, 10 ml-es frakciókat fogunk fel. A 14236 frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk.

így az la-O-benzil-4,6-0-izopropilidén-N-propionildezmctilinurauiinsav-mctilésztert nyerjük, színtelen kristályos anyag alakjában. A termék olvadáspontja 121 — 123 (' (1:2 arányii dietilcler-pctroléter elegyéből átkristályosítva).

[aj²⁰ = +146.9°±0.1° (c = 0,849, kloroformban),

Rf = 0.67 (kloroform-metanol, 9:1 rendszerben).

-151

191 371

14. példa

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 5,525 g (6,43 mniól) nyers (kevés diciklo-hexil-karbamidot tartalmazó) N-propionil-dcznictilmuraniil-L-alanil - D - glutaminsav - (C_tt) - tere - butilészler - (C₇) - Nhidroxi-szukcinimidészterből és 3,78 g (4,95 mmól) Lalanin - 2 - (1,2 - dipalmitcil - sn - glicero - 3 - hidroxifoszforil-oxi)-etilamidból 4,32 g (az elméleti hozam 64 %-a) N-propionil-dezmetii-muramil-L-alanil-D-glutamil(Cfc) - tere - butilészler - (C₇) - L - alanin - 2 - (1,2 - dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsót, mely színtelen poralakú anyag és 2,64 mól kristályvizet tartalmaz.

[α]λ^θ = +2.5°±O,l° (c = 0,649, vízben), [α]β* = +5,8°±O,l° (c = 0,649, kloroformban) és Rf = 0,60 (klorofonn-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 3,44 g (6,15 mmól) N-propionil-dezmetilmuramil-Lalanil-D-g!utaminsav-a-terc-butilészterből, 1,68 g (8,14 mmól) diciklo-hexil-karbodiimidből és 0,94 g (8,14 mmól) N-hidroxi-szukcinimidből a nyers N-propionildezmetilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav - (C_a) terc-butilészter-(C₇)-N-hidroxi-szukcinimidésztert. A terméket. mely színtelen kristályos anyag és még kevés diciklo-hexil-karbatnidot tartalmaz, tisztítás nélkül dolgozzuk fel.

Rf = 0,61 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

5,1 g (7 mmól) la-O-bcnzil-N-propionil-dezmelilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav - (C_a) - tere - butilészter-(C₇)-benzilészter 100 ml 9:1 arányú dimetoxietán-víz eleggyel készített oldatát 1,5 g 10 %-os palládium-szén katalizátor jelenlétében hidrogénezzük 20 órán át normál nyomáson és szobahőmérsékleten. 20 óra múlva a katalizátort kiszűrjük és a hidrogénezést 1,5 g friss katalizátor hozzáadása után még 26 órán át folytatjuk. Ezután a katalizátort ismét szűrjük és a szűrletet vákuumban 30 °C-on szárazra pároljuk.

A maradékot 100 ml metilénklorid és 5 ml izopropanol elegyében oldjuk, az oldathoz 500 ml 3:2 arányú dietil-éter-petrol-éter elegyet adunk és egy órán át keveijük szobahőmérsékleten.

A kivált terméket szűrjük és dictléterrel utánmossuk. így az N-propionil-dezmetilniurainil-L-alanil-D-glutaminsav-a-terc-butilésztert nyerjük színtelen porként. A termék 0.52 mól kristályvizet tartalmaz.

Ια]£>° = +20,2°±0,1° (c = 0,902, vízben),

Rf = 0,32 (kloroforin-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0.54 (acctonitril-víz, 3: 1 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 7,3 g (9,5 mmól) lot-0-benzil-4,6-0-izopropilidén-N1 A propionil - dezmetilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav(C_o)-terc-butilészter-(C₇)-benzilészterből és 150 ml 60 %-os ecetsavból az la-O-benzil-N-propionil-dezmetilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav - (C_a) - tere - butilcszter-(C₇)-benzil-észtert. A termék színtelen kristályos anyag, olvadáspontja 152-153 °C (1:5 arányú metanolvíz elegyből átkristályosítva).

[ű]$ = +68,9°±Ο,Γ (c = 0,991, metanolban),

Rf = 0,40 (kloroform-metanol, 9:1 rendszerben) és Rf = 0,70 (acetonitril-víz, 3:1 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 4,65 g (9,62 mmól, még 2,066 mmól/g nátriumkloridot tartalmazó) la-O-benzil-4,6-0-izopropilidén-N-propionil-dezmetibnuraminsav-nátriumsóból, 2,38 g (11,54 mmól) diciklo-hexil-karboxiimidből, 1,33 g (11,54 mmól) N-hidroxi-szukcinimidből és 3,86 g (9,62 mmól) L-alanil-D-glutamin-sav(C_a)-terc-butilészter-(C₇)-benzilészter-hidrokloridból az la-O-benzil-4,6-0-izopropilidénN - propionil - dezmetilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav-(C_Q)-terc-butilésztcr-(C₇)-benzilésztert, mely 0,31 mól kristályvizet tartalmaz.

[a]p° = +38,4°±0,1° (c = 1,086, metilénkloridban),

Rf = 0,86 (acetonitril-víz, 3:1 rendszerben) és Rf = 0,83 (kloroform-metanol, 9:1 rendszerben).

75. példa

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 3,08 g (4 mmól) nyers (még kevés diciklo-hexilkarbamidot tartalmazó) N-propionil-dezmetilmuramil-Lalanil - D - glutaminsav - (C_tt) - n - butilészter - (C₇) - Nhidroxi-szukcinimidészterből és 2,37 g (3,1 mmól) Lalanin -2-(1.2- dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxifoszforil-oxi)-etilamidból 2,93 g (az elméleti hozam 70,9 %-a) N-propioníl-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamií - (C_a) - n - butilészter - (C₇) - L - alanin - 2 - (1,2 - dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforíl - oxi) - etilamid-nátriumsót. A termék színtelen por, mely 2,93 mól kristályvizet tartalmaz.

[ajp¹ = +6,9°±0,l° (c = 0,504, metilénkloridban),

Rf = 0,65 (kloroforro-metanol-víz, (70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,63 (kloroform-metanol, 7:3 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

Λ 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 2.2 g (3,9 mmól) N-propionil-dezmetilmuramH-L-alanil-D-glutaminsav-a-n-butilészterből, 1,2 g (5,8 mmól) diciklohexil-karbodiiinidből és 0,69 g (5,8 mmól)N-hidroxi-szukcinimidből a nyers N-propionil-dezmetilmuramil-L-alani!-D-glutaminsav-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-N-hidroxi-szukcinimidésztert. A terméket, mely színtelen kristályos anyag és még kevés diciklohexil-karbamidot tartalmaz, tisztítás nélkül dolgozzuk fel.

Rf = 0,66 (kloroform-inetanol-víz, 70:30:5 rendszerben).

-16191 371

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

A 14. példában leírt módszerhez hasonlóan (hidrogénezési idő 20 perc) állítjuk elő 7,3 g (11,3 mmól) N-propionil - dezmetilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav(C_a)-n-butilészter-(C₇)-benzilészterből az N-propionildezmetilmuramil-L-alanil-D-glutaminsav-a-n-butilésztert. A termék színtelen por és 0,88 mól kristályvizet tartalmaz.

[ajp = + 16,4° ±0,1° (c = 0.959, vízben),

R_f = 0 ,61 (metilénklorid-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben) és

Rf = 0,52 (acetonitril-víz, 3:1 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 9,5 g (13,97 mmól) 4,6-0-izopropilidén-N-propionildezmetibnuramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-n-butilcsz· ter-(C₇)-benzilészterből és 120 ml 60 %-os ecetsavból az N-propionil-dezmetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav(C„)-n-butilcszter-(C7)-benziiésztert,. mely 0,41 mól kristályvizet tartalmaz.

[a]²⁰ = +15,7°±0,l° (c= 1,019, metanolban),

Rf = 0,23 (metilénkiorid-metanol, 9:1 rendszerben),

Rf = 0,45 (metilénkiorid-metanol, 5:1 rendszerben) és Rf = 0,82 (metilénklorid-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben).

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

A 13. példában leírt módszerhez hasonlóan állítjuk elő 3,81 g (10,76 mmól, még 2,72 mmól/g nátriumkloridot tartalmazó) 4,6-0-izopropilidén-N-propionil-dezmetilmuramilsav-nátriumsóból, 2,44 g (11,83 mmól) diciklo-hexil-karbodiimidből, 1,36 g (11,83 mmól) N-hidroxiszukcinimidből és 4,3 g (10,76 mmól) L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-benzilészter-hidrokloridból a 4,6-0-izopropilidcn-N-propionil-dezmetÍlmuramilL-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-n-butilészter-(C₇) - bcnzilcsztert.

[a]5°= 10,6°+0,1° (c = 0,928, metanolban),

Rf = 0,81 (metilénklorid-metanol-vízm 70:30:5 rendszer rendszerben) és

Rf = 0,57 (metilénkiorid-metanol,5:1 rendszerben).

16. példa

2,85 g (2,09 mmól) a 14. példában leírtakhoz hasonlóan előállított N-propioni!-dezmetilinuramil-L-alanil-Dglutamil - (C_o) - tere - butilészter - (C₇) - L - alanin - 2(1,2 - dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforiloxi)-etilamid-nátriumsó 112 ml vízmentes metilénkloriddal készített oldatához 28 ml trifluor-ecetsavat adunk cs az egészet 3 órán át keveijük szobahőmérsékleten.

A színtelen, tiszta oldatot vákuumban 30°C-on bepároljuk és a maradékot többször keverjük el metilénkloriddal és ismételten bcpároljuk.

így 3,0 g színtelen olajos anyagot nyerünk, melyet 350 ml foszfátpuffer-nátriumklorid oldat (egyaránt 0,1 mólosak, 1:1, pH = 7) elegyében oldunk és AMICON-dialízáló cellában (402 modell, ultraszűrő PM 37/76 mm φ) 3 bar túlnyomáson szűrjük. Végül még összesen 2,1 liter kétszer desztillált vízzel szemben dializálva szűrjük kloridmentesre. A cellában visszamaradt oldatot (körülbelül 50 ml) nagyvákuumban liofilizáljuk.

Az így nyert liofilizátumot 260 g szilikagéllel („60 reinst” Merck, 0,063-0,200 mm) töltött oszlopon kromatografálva tisztítjuk. Eluálószerként 70:30:5 arányú kloroform-metanol-víz elegyet alkalmazunk, 10 mles frakciókat fogunk fel.

A 90-260 frakciókat egyesítjük és nagyvákuumban melegítés nélkül (hűtés közben) szárazra pároljuk. A maradékot 250 ml kétszer desztillált vízben oldjuk és AMICON-dializálócellában (402 modell, ultraszűrő PM 80/76 mm Φ) 3 bar túlnyomáson először 50 ml-re szűkítjük be, majd egymást követően 250 ml foszfátpuffer-nátriumkloridoldattal (egyaránt 0,1 mólosak, 1:1, pH =7) és 1750 ml kétszer desztillált vízzel szemben kloridmentesres szűrjük. A cellában visszamaradó oldatot végül két Millipore-szűrőn (NALGENE S, 0,45 μ, illetve 0,2 μ) sterilre szűrjük és nagyvákuumban liofilizáljuk.

így 1,04 g (az elméleti hozam 36,4 %-a) N-propionildeznietilmurainil-L-alanil-D-glutaminsav-(C₇)-L-alanin-2(1,2 - dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil oxi)-etilamid-nátriumsót nyerünk, színtelen, higroszkópos por alakjában, mely 4,80 mól kristályvizet tartalmaz.

[aj|jⁿ = -6,l°±0,l° c(c = 0,489, metilénkloridetanol,

1:1 rendszerben),

Rf = 0.28 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecetsav-víz,

42:21:21:6:10 rendszerben) és

Rf = 0,62 (acetonitril-víz, 3:1 rendszerben).

17. példa

4.5 g (34 mmól) 12. példában leírt módszer szerint előállított N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-tercbutilcszter - (C₇) - L - alanin -2-(1,2- dipalmitoil - sngHcero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsót, melyet foszforpentoxid felett nagyvákuumban szárítottunk, oldunk 75 ml vízmentes diklórmetánban. Az oldatot 0 °C-ra hűtjük le és keverés közben, a nedvesség kizárása mellett 25 ml vízmentes triklórecetsavat öntünk hozzá, majd hagyjuk szobahőmérsékletűre melegedni. Két és fél óra múlva a tiszta, sintelen oldatot forgóbepárolóban, szobahőmérsékleten körülbelül 10 ml térfogatúra pároljuk be, többször adunk hozzá 100-100 ml diklórmetánt és ismételten bepároljuk. A visszamaradó olajos anyagot 100 ml terc-butanolban oldjuk és liofilizáljuk. A nyersterméket kétszer kromatografáljuk 400—400 g 60 jelű szilikagélen. Eluálószerként kloroform-metanol-víz, 70:30:5 arányú elegyet alkalmazunk. A92—172 frakcióban levő anyagot 100 ml kétszer desztillált vízben oldjuk és dializáló szűréssel (AMICON-dializálócella, 402 modell, ultraszűrő PM 30/76 mm φ) az 1. példában leírtak szerint tisztítjuk. A cellában visszamaradt oldatot Millipore-szűrőn (0,2 μ) szűrjük és liofilizáljuk.

•gy 1.1 g (az elméleti hozam 25 %-a) N-acetil-muramil · L - alanil - D · glutaminsav - (C₇) · L · alanin · 2(1,2 - dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil oxi)-etilamid-dinátriumsót nyerünk, mely 4,89 mól kristály vizet tartalmaz. A termék színtelen, laza por.

-171

191 371 [°]d ⁼ +10*1° (^{c =} 0.675, metanolban),

Rf = 0,08 (kloroform-metanol-víz, 70:30:5 rendszerben),

Rf = 0,15 (etilacetát-n-butanol-piridin-ecetsav-víz 42:21:21:6:10 rendszerben) ős Rf = 0,30 (kloroform-metanol-víz-ecetsav, 70:40:9:1 rendszerben)

18. példa

Patkány alveoláris makrofágokat izoláltunk tüdőmosással, tenyésztettük, majd in vitro 24 órán át vágj' a hatóanyaggal telített liposzómákkal, vagy a hatóanyagot tartalmazó fiziológiás sóoldattal (phosphate buffered saline, PBS) készített oldatával inkubáljuk. Ezután ^1ISIjelzett tumorsejteket adunk hozzá és további 72 órán át inkubáltuk. Ezután kimostuk az elhalt tumorsejteket és radioaktivitásuk alapján meghatároztuk a még elő tumorsejtek számát. A makrofág-aktivitást a cítotoxicitás alapján értékeljük, azaz a kísérlet végére elpusztult tumorsejtek aránya alapján. A fajlagos citotoxicilást (%) az alábbi képlet szerint számítjuk:

cpm a makrofággal és hatóanyaggal inkubált tumorsejtekben

100X-—cpm a makrofággal és PBS-sel inkubált tumorsejtekben

A fenti vizsgálati módszert részletesen ismertetik

I. J. Fidlre és munkatársai, J. Biol-Response Modifiers 1, 43—55 (1982). Az alábbi táblázatban néhány találmány szerinti hatóanyag fajlagos citotoxicitását adjuk meg:

I. N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutainil-(C_a)-n-butilészter-(C_a)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hiroxi-foszforiloxi)-etilamid-nátriunisó;

II. N-propionil-dczmetilmuramil-L-alanil-D-gluíaniil(C_a)-n-butilészter-(C_a)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriunisó;

III. N-propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamil(C_a)-n-metilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalniitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriunisó;

IV. N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_Q)-tercbutílészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glÍcero-3hidroxÍ-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó;

V. N-Acctil-murainil-L-alanil-D-glutamiI-(C_a)-inetilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó;

VI. N-Propionil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamil(C_a)-terc-butilészter-(C₇)-L-alnín-2-(l,2-dipamitoil-snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó.

2. táblázat

Fajlagos cítotoxicitás
Ható- Hatóanyag 0,2 ml anyag PBS-ben jug/tenyészet	Hatóanyag 100 gg liposzómában/0,2 ml gg/tenyészet
0,02 0,2 2	20 0,02 0,2 2 20

1.		39	59		56	51	44
II.		21	48 74		10	23	11
III.	3	81	47	64	76	79
IV.	23	18	20	64	68	52
V.		5			60
VI.		29			73

19. példa

0,5 % hatóanyagot tartalmazó 1000 tabletta előállítása

Összetétel 1000 tablettára

N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-metilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoiI-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó 0,5 g Laktóz (őröli) 43,0 g

Kukoricakeményítő 52,0 g

Pharmacoat 603® (hidroxipropil-metil-cellulóz, mely 28-30 % metoxicsoportot tartalmaz, gyártó:

Shinetsu Chemical Company, Tokyo,

Japán) 3,0 g

Aerosil® (kolloidális szilíciumoxid, gyártó:

Dcgussa, Frankfurt, NSZK) 1,0 g

Magnéziumsztearát 0,5 g

Előállítás

A hatóanyagot előre összekeveijük 15 g laktózzal. Ezt ez előkeveréket keverjük össze 28 g laktózzal és 47 g kukoricakeményítővel. A porkeverékből és a Pharmacoat vizes oldatából egy granulálható masszát készítünk, melyet granulálunk,'szárítunk és őriünk. Ehhez keverjük a maradék 5 g kukoricakeményítőt, Aerosilt és magnéziumsztearátot, és 1000, egyenként 100 mg súlyú tablettává préseljük.

A tabletták az önmagukban ismert módszerek szerint gyomornedv-rezisztens lakkal vonhatók be.

20. példa

Hatóanyag feldolgozása fagyasztva szárított por alakban.

mg N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-metilészter - (C₇) - L - alnin -2-(1,2- dípalmitoil - sn - glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsót és 500 mg mannitot (pirogénmentes) injekciós célra alkalmas víz-18191 371 ben oldunk és nieinbráuszűröu keresztül sterilre szűrjük.

Ezt a sterilre szűrt oldatot aszeptikus körülmények között töltjük sterilizált üvegampullába vagy üvegfiolába, majd fagyasztva szárítjuk. A liofilizálás után az ampullát leforrasztjuk, illetve a fiolát elasztomer dugasszal 5 és alumínium kupakkal zárjuk le.

21. példa

A = N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C₇)-L· alanin-2-(l ,2-dipalmitoiI-sn-glicero-3-hidroxi-foszforiloxi)-e t ilamid-ná tri umsó

B = N-acetil-murainil-L-aInil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hid- 15 roxi-foszforil-oxij-etilamid-nátriumsó és

C = N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_o)-metilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmito:!-sn-glicero-3hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumsó.

14—16 g testsúlyú 20 vagy 30 nőstény, MF-28 SPF egeret enyhe anesztéziában — amelyhez dietiléter, etanol és kloroform egyenlő arányú elegyét használtuk-intranazálisan fertőztünk 1-4 plakkot képező egységnyi mennyiségű (PFU) influenza Texas A/77/1 vírus törzs- 25 zsel, (egéren adaptált) 0,05 ml vírus-szuszpenzió alakjában.

A táblázatban megadott időben (napok) a fertőzés napjához viszonyítva, 10 egérnek egyetlen adag - a 3. táblázatban megadott mennyiségű hatóanyagot adagol- 30 tünk 0,2 ml 0,005 súly%-os nátrium-karboxi-metilcellulóz kétszer desztillált vízzel készített oldatával orálisan vagy intranazálisan, a 3. táblázatban megadottak szerint.

A többi 10 vagy 20 egér a kontroli-állatok csoportját 35 képezi és placebót kaptak (0,005 súly%-os nátrium-karboxi-metil-cellulóz oldatát).

A hatóanyagot intranazálisan adagoltuk szintén enyhe anesztéziában, amelyhez dietiléter, etanol és kloroform egyenlő arányú elegyét használtuk. 40

A fertőzést 24 nappal túlélő egerek százalékát a 3.

táblázat mutatja be.

Claims (19)

1. Eljárás új (I) általános képletű vegyületek és/vagy ezen vegyületek alkálifém sói előállítára, ahol

R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport,

R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport,

R⁷ jelentése metilcsoport,

R® jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport,

X jelentése -NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport és

R⁹ és R¹⁰ jelentése 11-17 szénatomos alkilcsoport azzal jellemezre, hogy

a) egy (V) általános képletű vegyületet vagy ennek valamely reakcióképes karbonsavszármazékát — ahol R², R³, R⁷ jelentése a tárgyi kör szerinti és R® jelentése rövidszénláncú alkilcsoport vagy karboxil-védőcsoport, azzal a megkötéssel, hogy az (V) általános képletű vegyületben jelenlevő szabad funkcionális csoportok, a reakcióban résztvevő csoport kivételével adott esetben védettek - egy (VI) általános képletű vegyülettel, ennek egy reakcióképes származékával vagy ennek egy alkálifémsójával reagáltatunk - ahol X, Y, R’ és R*° jelentése a tárgyi kör szerinti; ezt követően az adott esetben jelenlevő vcdőcsoportot lehasítjuk, vagy

b) egy olyan (Π) általános képletű vegyületben, ahol az R® védett alakban van jelen, R², R³, R⁷, X, Y, R⁹ és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely alkálifémsójává alakítjuk át.

2. Az 1. igénypont szerinti a) vagy b) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek és/vagy sói előállítására, mely képletban R¹ jelentése 1-2 szénatomos alkilcsoport, R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R⁷ jelentése metilcsoport, R® jelentése hidrogénatom vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoport, X jelentése =NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport, és R⁹ és R¹⁰ jelentése egymástól függetlenül egyenes láncú 11-17 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy

3. táblázat

A ható-. . anyag jele Az alkalmzás módja Az adagolás ideje (napokban) fertőzés előtt +: fertőzés után A fertőzést 24 nappal túlélő egerek százaléka az alábbi mennyiségű hatóanyag alkalmazásával [mg/kg] (n. v. = nem vizsgált) 0,1 0,01 0 = kontroll 100 10 1 orális +7 80 70 80 n.v. n. v. 15 orális +7 n. v. rí. v. 58 30 30 0 A intranazális —7 n. v. n. v. 80 60 90 10 intranazális -7 n. v. il. v. 70 90 20 10 orális + 7 80 30 80 n. v. n. v. 20 B orális +7 70 40 20 50 n. v. 20 intranazális —7 n. v. 40 50 30 n. v. 0 orális +7 60 40 70 n. v. n. v. 15 p orális +7 n. v. n. v. 40 55 30 0 intranazális —7 n. v. n. v. 70 50 50 10 intranazális —7 n. v. n. v. 50 50 50 10

-191

191 371

a) egy (V) általános képletű vegyületei. vagy ennek egy reakcióképes karbonsavszármazékát, ahol R², R³, R⁷ és R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, azzal a megkötéssel, hogy az (V) általános képletű vegyületben jelenlevő szabad vagy funkcionális csoportok, a reakcióban résztvevő csoport kivételével védettek, egy (VI) általános képletű vegyülettel vagy ennek egy reakcióképes származékával reagáltatunk - ahol X, Y R⁹ és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, ezt követően az adott esetben jelenlevő védőcsoportot lehasítjuk, vagy

b) egy olyan (I) általános képletű vegyületben, ahol

R², R³, R⁷, R⁹ és R¹⁰, X és Y jelentése a tárgyi kör szerinti, R⁸ védett alakban van jelen, a védőcsoportját lehasítjuk és kívánt esetben a kapott vegyűletet alkálifémsójává alakítjuk.

3. A 2. igénypont szerinti a) vagy b) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek és/vagy alkálifémsói előállítására, ahol R² jelentése metil- vagy etilcsoport, R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, R⁷ jelentése metilcsoport, R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, X jelentése =NH-csoport, Y jelentése etilidéncsoport és R⁹ és R¹⁰ jelentése egymástól függetlenül egyenes láncú 11-17 páratlan szénatomszámú alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy

a) egy (V) állalános képletű vegyűletet vagy ennek valamely reakcióképes karbonsavszármazékát —ahol R², R³, R⁷ és R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, azzal a megkötéssel, hogy az (V) általános képletű vegyületben jelenlevő szabad funkcionális csoportok, a reakcióban résztvevő csoport kivételételével adott esetben védettek, ^eRY (VI) általános képletű vegyülettel vagy ennek reakcióképes származékával reagáltatunk, ahol X, Y, R⁹ és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, ezt követően az adott esetben jelenlevő védőcsoportot lehasítjuk, vagy

b) egy olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R², R³, R⁷, R⁹ és R¹⁰, X és Y jelentése a tárgyi kör szerinti, R⁸ védett alakban van jelen, védőcsoportját lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet alkálifémsójává alakítjuk.

4. Az 1—3. igénypont szerinti a) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek, és/vagy alkálifémsói előállítására, mely képletben R⁸ jelentése az ezekben az igénypontokban említett alkilcsoport,

R² jelentése 1 4 szénatomos alkilcsoport.

R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport,

R⁷ jelentése metilcsoport,

X jelentése =NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport és

R⁹ és R¹⁰ jelentése 11-17 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy egy (V) általános képletű vegyűletet ·- ahol R², R³. R⁷, R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, egy (VI) általános képletű vegyülettel vagy ennek egy reakcióképes származékával reagáltatunk - ahol X, Y, R? és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, és az adott esetben jelenlevő védőcsoportot lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyűletet alkálifémsójává alakítjuk.

5. A 3. igénypont szerinti a)eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek, és/vagy alkálifémsói előállítására, amelyek képletében R² jelentése metilcsoport vagy etilcsoport, R³ jelentése hidrogénatom, ha R² jelentése etilcsoport és R³ jelentése metilcsoport, ha R² jelentése metilcsoport, R⁷ jelentése metilcsoport és R⁸ jelentése egyenes láncú 1—4 szénatomos alkilcsoport, X jelentése τη =NII-csoport, Y jelentése etilidéncsoport, és R⁹ és R¹⁰ egymástól függetlenül egyenes láncú, 15-17 páratlan szénatomszámú alkilcsoporoport, azzal jellemezve, hogy egy (V) általnos képletű vegyűletet, ahol R², R³, R⁷ és R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, egy (VI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol X, Y, R⁹ és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, és az adott esetben jelenlevő védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyűletet alkálifémsójává alakítjuk.

6. Az 1-5. igénypont szerinti a) vagy b),eljárás olyan (1) általános képletű vegyületek, és/vagy alkálifémsói előállítására, amelyek képletében R³ metilcsoport,

R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport,

R⁷ jelentése metilcsoport,

R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport,

X jelentése =NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport és

R⁹ és R'° jelentése 11-17 szénatomos alkilcsoport, azzal jelllemezve, hogy

a) egy (V) általános képletű vegyűletet - ahol R², R⁷ és R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, egy (VI) általános képletű vegyülettel vagy ennek egy reakcióképes származékával reagáltatunk, ahol

X, Y, R⁹ és R’° jelentése a tárgyi kör szerinti, ezt követően az adott esetben jelenlevő védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, vagy

b) egy (I) általános képletű vegyület, ahol R⁸ védett alakban van jelen,

R², R³, R⁷, X, Y, R⁹ és R^!0 jelentése a tárgyi kör szerinti, a védőcsoporto(ka)-t lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet alkálifémsójává alakítjuk.

7. Az 1-6. igénypont szerinti a) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek, és/vagy alkálifémsói előállítására, amelyek képletében R⁸ jelentése n-butilcsoport,

R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport,

R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport,

R⁷ jelentése metilcsoport,

X jelentése =NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport,

R⁹ és R¹⁰ jelentése 11-17 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy egy (V) általános képlclíí vegyűletet, ahol R². R³, R⁷ és R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, egy általános képletű vegyülettel vagy ennek egy reakcióképes származékával reagáltatunk, ahol

X, Y, R⁹ és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, és az adott esetben jelenlevő védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyűletet alkálifémsójává alakítjuk.

8. Az 1-7. igénypont szerinti a) vagy b) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek, és/vagy sói előállítására, amelyek képletében R⁹ és R¹⁰ jelentése n-pentadecilcsoport,

R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport,

R³ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport,

R⁷ jelentése metilcsoport,

R⁸ jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport,

X jelentése =NH-csoport,

Y jelentése etilidéncsoport, azzal jellemezve, hogy a) egy (V) általános képletű vegyűletet, ahol R², R³,

R⁷ és R⁸ jelentése a tárgyi kör szerinti, egy (VI) általá-20ÍVJ J / ι nos képletű vegyülettel vagy ennek egy rckaeiókcpes származékával reagáltatunk, ahol

X, Y, R⁹ és R¹⁰ jelentése a tárgyi kör szerinti, és az adott esetben jelenlevő védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, vagy

b) egy olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R , R³, R⁷, R¹⁰, X és Y jelentése a tárgyi kör szerinti R⁸ védett alakban van jelen, a védőcsoporto(ka)t lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet alkálifémsójává alakítjuk.

9. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás N-acetil-muramilL-alanÍl-D-glutamil-(C_a)-terc-butilészter-(C₇)-L-alanÍn-2(1.2 -dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil oxi}-etilamid és/vagy nátriumsójának előállítására, azzaljellemezve, hogy N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a>terc-butilésztert reagáltatunk L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi) - etilamiddal, és kívánt esetben a kapott vegyületet nátriumsójává alakítjuk.

10. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás N-acetil-muranrit-L-alanll-D-glutaminsav-(C_a)-L-alanin-2-(1.2-dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi) - etilamid és/vagy nátriumsójának előállítására, azzal jellemezve, hogy N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutamil-(C_a)-terc-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etllamid-nátriumsót egy erős szervetlen vagy szerves savval, előnyösen trifluorecetsawal reagáltatunk és kívánt esetben a kapott vegyületet nátriumsójává alakítjuk.

11. Az 1. igénypont szerinti eljárás N-acetil-muramilL-alanil-D-glutamil-(C_a)-n-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2 - dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi)etilamid vagy nátriumsója előállítására, azzal jellemezve, hogy N-acetil-muramil-L-alanil-D-glutarninsav-(C_a)-n-butilésztert reagáltatunk L-alanin-2-(l,2-dipalnutoil-sn-g!icero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamiddal és kívánt esetben a kapott terméket nátriumsójává alakítjuk.

12. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás N-propionildezmetilmuramil - L - alanil - D - glutamil - (C_a) - nbutilészter - (C₇) - L - alanin -2-(1,2- dipalmitoil - snglicero-3-hidroxi-foszforil-oxi>etilamid és/vagy nátriumsója előállítására, azzal jellemezve, hogy N-propionil-dezmetilmuramil - L - alanil - D - glutaminsav - (C_a) - butilészter-^yN-hidroxi-szukcinimidésztert reagáltatunk Lalanin -2-(1,2- dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi foszforil-oxi)-etilamiddal és kivánt esetben a kapott vegyületet nátriumsójává alakítjuk.

13. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás N-acetil-muramil -1 r alanil - D - glutamil - (C_a) - metilészter - (C₇) - Lalanin -2-(1,2- dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxifoszforil-oxi)-etilamid és/vagy nátriumsója előállítására. azzal jellemezve, hogy L-alanin-2-(l,2-dipaímitoil-sn-gliccro-3-liidroxi-foszforil-oxi)-etilamidot reagáltatunk Nacetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-metilészterrel és kívánt esetben a kapott vegyületet nátriumsójává alakítjuk.

5

14. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás N-propionildezmetilmuramil - L - alanil - D - glutamil - (C_a) - metilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid és/vagy sója előállítására, azzal jellemezve, hogy L-alanin-2-(l ,2-dipalmitoil-sn-glicero-310 hidroxi-foszforil-oxi)-etilamidot és N-propionil-dezmetilmuramil-L-alaniI-D-glutaminsav-(C_a)-metilészter-(C₇)-Nhidroxi-szukcinimidésztert reagáltatunk és kívánt esetben a kapott vegyületet nátriumsójává alakítjuk.

15. Az 1. igénypont szerinti a) eljárás N-propio15 nil-dezmetilmuramil-L-alanil-D-glutamil-(C₇)-terc-butilészter-(C₇)-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-sn-glicero-3-hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid és/vagy nátriumsójának előállítására, azzal jellemezve, hogy N-propionil-demetil-muramil-L-alanil-D-glutaminsav-(C_a)-terc-butil-észter-(C₇)-N20 hidroxi-szukcinimidésztert reagáltatunk L-alanin-2-(l,2dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxi - foszforil - oxi etilamiddal és kívánt esetben a kapott vegyületet nátriumsójává alakítjuk.

16. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás N-propionil25 dezmetilmuramil - L - alanti - D - glutaminsav - (C₇) - Lalanin -2-(1,2- dipalmitoil - sn - glicero - 3 - hidroxifoszforil-oxi)-etilamid és/vagy nátriumsójának előállítására, azzal jellemezve, hogy N-propionil-dezmetilmuramil · L - alanil - D - glutamil - (C_a) - tere - butilészter 30 (C₇) - L - alanin -2-(1,2- dipalmitoil - sn - glicero - 3 hidroxi-foszforil-oxi)-etilamid-nátriumot egy erős szervetlen vagy szerves savval, előnyösen trifluor-ecetsawal reagáltatunk.

17. Az 1-9., 11-15. igénypont szeriti a) eljárás az

35 (I) általános képletű vegyületek gyógyászatban elfogadható alkálifém sói előállítására, azzal jellemezve, hogy a (VI) általános képletű vegyület alkálifémsóját reagáltatjuk az (V) általános képletű vegyülettel, a képletekben R², R³, R⁷, R⁸, R⁹, R'°, X és Y jelentése az 1. igény40 pont szerinti.

18. Az 1-9., 11-15. és 17. igénypont szerinti a) eljárás az (1) általános képletű vegyületek nátriumsói előállítására, azzal jellemezve, hogy a (VI) általános képletű vegyület nátriumsóját reagáltatjuk az (V) általános

45 képletű vegyülettel, a képletekben R², R³, R⁷, R⁸, R⁹, R¹⁰, X és Y jelentése az 1. igénypont szerinti.

19. Eljárás antivirális hatású gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1—18. igénypont szerint előállított (1) általános képletű vegyületek - álról

50 R², R³, R⁷, X, Y, R⁸, R⁹ és R ° jelentése az 1. igénypontban megadott - a gyógyszertechnológiában szokásos segédanyagokkal összekeverve gyógyszerkészítménnyé alakítjuk.