HU187060B - Method and device for hygienic taking and collecting edible and inedible animal blood - Google Patents

Description

A találmány tárgya állati — főleg sertés, marha, birka — vér vételére és gyűjtésére szolgáló olyan eljárás és berendezés, melyek alkalmazásával biztonságosan lehet a vett állati vérből különválasztani az étkezési célra felhasználható vért, és amely eljárás, valamint berendezés biztosítja az állatokból a maximális mennyiségű vér kivétele mellett, az étkezési célra szolgáló vér higiénikus, fertőzésmentes kinyerését.

Az állati vér igen nagy (a sertésvér 18,5%) fehérje tartalmú, nagy mennyiségben kinyerhető, táplálkozás-élettani szempontból értékes komponenseket tartalmazó nyersanyag.

Az állati vér kinyerése a vágás első szakaszában fertőzésveszélyes övezetben történik. Számos országban előírás, hogy az állati vért fogyaszthatóság szempontjából ellenőrizni és az azonosíthatóságot az állattest, valamint a leválasztott egyéb részei között egészen a végső ellenőrző helyig biztosítani kell. Ilyen előírások vannak érvényben Magyarországon és a Német Szövetségi Köztársaságban is. Ez utóbbi országban érvényes előírásokat összefoglaló cikk a FLEISCHWIRTSCHAFT című szakfolyóirat 1981. október 10-i számának 1460- 1464. oldalán jelent meg (szerzője: Gratz),

A hagyományos vérvételnél szúrás esetén a sertést a toka tájon, hozzávetőlegesen a toka közepén szúrják meg. A szúrás átvágja a fő ütőeret és szabad folyással engedi távozni a vért az állat testéből. Amennyiben a vért továbbfeldolgozásra szánják, nem hagyományos lapos, hanem üreges késsel szúrnak, a kés végére tömlőt helyezve, melyen át a kifolyó vér kannába kerül, A kannába előzőleg alvadásgátló szert tesznek. A kannát a vérvétel helyén tárolják, amíg az ellenőrző szerv döntése meg nem érkezik. Mivel az állattesteket nem a szúrás alkalmával, hanem csak később jelölik meg, az azonosítás nincs biztosítva, és ezért a fertőzés veszélye nagy.

A hagyományos vérvételnél fejlettebb eljárás az ALFA-LAVALVAMPIR rendszere (KGM TMTI

1977. IX. 15-i irodalomösszesítője). Itt az alvadásgátló szert a csőkésbe vezetik be, vákuum segíti a vér leszívását, mosó és fertőtlenítő folyadék vezethető a rendszer egy részébe. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozására a csőkés mosása és fertőtlenítése, valamint az azonosítás nincs megoldva. Az azonosítást arra alapozzák, hogy a szúrás sorrendjében kerül az állat a vágóvonalra, illetve a végső állategészségügyi ellenőrző helyre.

A forrázás, kopasztás előtt azonban keveredhetnek az állatok, megváltozhat a sorrend, mely esetben nem azonosítható az állat teste a vérével. További hibája a rendszernek, hogy sok állat vérét gyűjti a tartályba még a döntés meghozatala előtt, így egyetlen beteg állat miatt százas nagyságrendű állat vére kerül kobzásra. Hibája ennek a megoldásnak az is, hogy a vért hűtve viszi tárolásra, ezért a vér rosszul szeparálható, mert az optimális szeparálást hőfok 30 - 40 °C (SZKI típusú szovjet szeparátor gépkönyvi adata, melyet más vizsgálati adatok is megerősítenek). Hátránya még, hogy a rendszerhez használatos kés többélű, szétszedhető, ezért egyrészt nagy sebet hagy, másrészt a kés a nagy, illetve sok felület miatt nehezen tisztítható'. Ennél a módszernél az étkezési célra vett vér mennyisége az állattest súlyának 2,2-2,5%-a.

Fejlődést jelentett a BEMEG-Industrieplanung berendezés. Ez egy karusszelből áll, tömlővel felszerelt tizenkét késsel. A karusszel a körpályán mozgó sertésekkel együtt halad, a vér a sertésbe szúrt csőkésen keresztül 40 állat vérét felfogó tartályba jut, ahol bevárja az állategészségügyi döntést. Ennél a berendezésnél a kést és a tömlőt mossák, de nem elég jó hatásfokkal. Ennek a megoldásnak is hátránya, hogy a vérnek és az állati testnek azonosítása nincs megoldva, mert ez a módszer is a sorrend megtartására épít. Nagy az eljárásnak a rizikó faktora is, mert egy kifogásolt állat miatt 40 állat vére megy kobzásra. A kés hasonló a Vámpír késhez, tehát ez a kés is előnytelen. A levett vér mennyisége azonos a Vámpír módszer szerint kinyert vér menynyiségével.

Fejlettebb megoldást ajánl a RINEKER svájci cég, mely megoldást alkalmazzák a Kaposvári Húskombinát Export Üzemében. Ennél a módszernél a késmosás a BEMEG típusú késmosással azonos.

Az eljárás rizikó faktora kicsi, mert 5 állat vére folyik egy tartályba. Hibája, hogy a vért hűtik szeparálás előtt, az alvadásgátlót szivattyú nyomja a késbe, mely a dugulás miatt hátrányos megoldás, továbbá az azonosítás itt sincs megoldva, és a berendezés drága. A kés szétszedhető, tehát rosszul fertőtleníthető, és nem lehet 2,5%-kal nagyobb vérmennyiséget kinyerni.

Az ismert berendezések között a legkorszerűbb a NUTRIDAN dán cég berendezése. Ez mechanikus összerendezéssel azonosítja a vért és az állattestet kódolt magaspályakocsik segítségével, ezért a függőleges helyzetű forrázás és kopasztás feltétele a berendezés alkalmazhatóságának. Ezt a berendezést csak kevés helyen használják. Hátránya, hogy a nagy kapacitása miatt két késsel vesz egyszerre vért, ami a csoporthatároknál jelentkező kobzás esetén zavart okoz, mert nem lehet megállapítani, hogy melyik csoportban van a kobzott állat vére. További hibája, hogy nagy a rizikó faktora, mert 50 állat vérét gyűjti egy edénybe. Előnytelen az is, hogy a kés szétszedhető. A vett vér mennyisége

2,5-2,8% között mozog.

Az ismert megoldások hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti eljárás és berendezés, mely az eddig alkalmazott megoldásoknál biztonságosabb állatazonosítási módszer alkalmazásával, kisebb rizikó faktorral, nagyobb mennyiségű étkezési célra szolgáló vérnek — célszerűen kialakított csőkés felhasználásával történő - higiénikus kinyerését teszi lehetővé, és az étkezési célra kinyert vérnek az eredeti hőmérsékleten történő összegyűjtésével a találmány előnyösen segíti elő a tárolt vér szeparálását.

A találmány feladata elsősorban az étkezési célra történő vérvétel nagymennyiségű higiénikus megvalósítása, az ehhez szükséges berendezésekkel, vezérlésekkel, és mechanikus műveletek rendszerével. Feladata másodsorban a nem étkezési vér gyűjtésének célszerű megoldása is.

A találmány keveredés kizárásával teljesértékűen biztosítja a vérnek és az állati testnek az azonosítá-21

7 OóO sát. Megvalósítja a teljeskörű mosást és fertőtlenítést, melynek során újra felhasználás előtt minden a vérrel érintkezésbe lépő elem mosásra és fertőtlenítésre kerül. Ezzel az állattestek továbbfertőzését, illetve az étkezési célra gyűjtött vérnek a fertőzését a találmány megakadályozza. Optimális mennyiségben célszerű csoportosításban gyűjti az állatok vérét, igy a gazdaságosság fenntartása mellett alacsony a rizikó faktora. Az étkezési célra gyűjtött vér külön vezetékrendszeren távozik el a vérgyűjtő tartályból a tárolóba. Az étkezési célra gyűjtött vér megfelelő magas hőmérsékleten (32-34°C) kerül a tároló tartályba, és csak akkor kerül hűtésre, ha nem szeparálják, vagy szeparálás után. A vákum fokozott mértékű alkalmazásával a találmány a vér habosodását megakadályozza. A zárt rendszer, a célszerűen kialakított elemek és egységek meggátolják a vér pangását, és egyben könnyítik az egész berendezés mosását és fertőtlenítését.

A találmány biztosítja a maximális (előnyösen 3,7%) mennyiségű vér vételét, ezzel egyrészt több alapanyagot nyer a felhasználó, másrészt csökken a kivéreztetett állattest romlásának veszélye,’ mert az egyik legromlandóbb anyag a vér, a lehető legnagyobb mértékben távozik el az állat szervezetéből. A végső állategészségügyi ellenőrzési helyről történő irányítással a találmány biztonságosan valósítja meg az étkezési vér különválasztását. Lehetővé teszi a találmány a különféle mutatók (kitermelési mutatók, trichinella, csoportszám, vérvételi szám) összevonását, és ezzel munkaerő megtakarítását.

A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével a különféle fajtájú, nemű és korú állatokból, a fejlett országok higiéniai előírásainak megfelelően, az eddigieknél előnyösebben valósítható meg a vérvétel, valamint a vérgyűjtés, olyképpen, hogy az egészséges állatok teljes vérállományának kb. 90%a étkezési célra használható fel, és csak kb. 10%-a kerül ipari célra alkalmazásra. A találmány biztosítja, hogy az emberi táplálkozásra alkalmatlan, csökkent értékű vagy gyanús állatok vére 100%ban az ipari célú vért gyűjtő rendszerbe jusson.

A találmány műszaki hatása a vágóhídi főfolyamatot tekintve a vágóvonalon a hagyományos kábító boxba való hajtástól kezdődik, és a vérvétel után az utóvéreztető szakaszra adáson át a végső állategészségügyi ellenőrző helyet követő gyanúspálya szakaszra kapcsoló váltóig tart.

A találmány a vágóvonalon történő vérvételi folyamatnál az állattest sorszámozására, a steril szúrásra, a vér gyűjtésére, ellenőrzésére, osztályozására, szállítására szolgáló berendezéseket foglalja magában, mind étkezési, mind nem étkezési (ipari) vér tekintetében. Étkezési vérnél a vérvételi, illetve vérgyüjtési folyamat a szeparátor (úgynevezett ráfolyó) tartályig, ipari vérnél a gyűjtő tartályig tart. A találmánynak része a teljeskörű mosó és fertőtlenítő alrendszer, mely az étkezési és ipari vérrel érintkezésbe kerülő összes eszköz teljesértékű mosására és fertőtlenítésére alkalmas.

Továbbá része a találmánynak az irányító és ellenőrző (célszerűen elektro-pneumatikus) alrendszer, amely vezérli és ellenőrzi a teljes eljárást, különösen az ütemes vágást, az állattest azonosítását a vet vérrel, a mosási és fertőtlenítési folyamatok különböző időtartamú és gyakoriságú elvégzését, az étkezési és nem étkezési vér megfelelő különválasztását.

A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy az állati - főleg sertés, marha, birka - vér, célszerűen az étkezési vér, vételét és gyűjtését úgy lehet a higiéniai követelmények kifogástalan betartásával, a maximális étkezési (előnyösen

3,7 %) vér mennyiség biztonságos, kis veszteséggel történő kinyerésével a legelőnyösebben megvalósítani, ha a vérvételt az állattól a tároló tartályig célszerűen zárt rendszerben végezzük el, és a vérvételt megelőzően, valamint azt követően az állati vérrel érintkezésbe kerülő minden eszközt folyamatosan tisztítunk, illetve fertőtlenítünk, a véradó állatokat a vérvétel előtt olyan megjelöléssel látjuk el, hogy azoknak a karusszelszerüen körbeléptetett tartályokba - előnyösen 3-10 állatból - vett vérét az állategészségügyi ellenőrző szerv a véradó állattal pontosan azonosítani tudja, amivel biztosítható, hogy az állategészségügyi ellenőri) szerv a hozzá beérkező állattest ellenőrzése, és az állat megjelölése alapján kétséget kizáróan állapítsa meg, hogy melyik tartály tartalmaz étkezési célra alkalmas, és melyik étkezési célra alkalmatlan vért, és ezen megállapítás szerint adjon az ellenőrző szerv a vérgyűjtő tartályokat karusszelszerüen körbeléptető berendezésnek utasítást a vérnek az étkezési vért, illetve a nem étkezési vért összegyűjtő rendszerbe való ürítésére. A találmányi gondolathoz tartozik, hogy a találmány szerinti eljárást olyan berendezéssel lehet célszerűen foganatosítani, mely az állat szúrt sebéből a vérnek a karusszelen elhelyezett vérgyűjtő tartályokba vezetésére — előzetesen előnyös mosó- fertőtlenítő készülékben kívül-belül fertőtlenített - speciálisan kialakított tömlős csőkéssel rendelkezik, a vérgyűjtő tartályokat a kivéreztetett állattestek haladási ütemével koordinálva karusszel lépteti körbe, az állategészségügyi ellenőrző szerv azonosítva az állattesteket a tartályokba gyűjtött vérrel, az ellenőrzés eredményétől függően, vezérlő rendszer útján ad utasítást a gyűjtő tartályokban lévő vérnek az étkezési vért, tároló vagy az étkezésre nem alkalmas vért gyűjtő rendszerbe való ürítésére. Továbbá a karusszelen lévő kiürített vérgyűjtő tartályokat célszerűen kialakított mosóegység teszi alkalmassá az állati vér steril befogadására, a tömlős csőkés mosásával és fertőtlenítésével pedig előnyösen kiképzett mosókészülék biztosítja minden állat vérvételén<íl a steril tömlős csőkés alkalmazását.

Az étkezési és nem étkezési állati vér higiénikus vételére és gyűjtésére irányuló találmány szerinti eljárásban a szúrás (vérvétel) előtt az elkábított adatokat - az állattest és veendő vér azonosítására a kalmas — sorszámmal látjuk el, az állatok torkán a szúrás helyét fertőtlenítjük, majd az állatnak a szúróhelyre történő, előirányzott ütemű, továbbítása után a szúrást (vérvételt) állatonként cserélt, fertőtlenített zárt elvezetésü szúróeszközzel - célszerűen tömlős csőkéssel - foganatosítjuk, a zárt e’vezetésü szúróeszközön keresztül a karusszelszerien elhelyezett, és szakaszosan körbeléptethető vérgyüjtő tartályokba a vérvételt a higiéniai feltéte3

187 0(0 lek betartásával — előnyösen véralvadásgátló ismert felhasználásával és a maximális mennyiségű vér gyorsított kinyerése érdekében vákuum ismert alkalmazásával — úgy hajtjuk végre, hogy a vérvételi pozícióban léptetett soronlévő vérgyűjtő tar- 5 tályba az állat fajtájától függő - sertés, birka esetében célszerűen legfeljebb tíz, marha esetében előnyösen legfeljebb három darab állatból folyatunk vért, a soronlévő tartály töltésének befejezése után, előnyösen fény és/vagy hangjelre, az egymástól 10 egyenlő ívtávolságra elhelyezett tartályokat elforgatva, egy pozícióval továbbléptetjük, mikoris egy másik fertőtlenített üres tartály lép a vérvételi helyre, mely tartály megtöltését a már ismertetett módon eszközöljük, míg a vérrel már megtöltött tar- 15 tály, illetve tartályok addig lépnek tovább, amíg a vágóvonalon az állattesteket az ellenőrző szervhez érkezett kivéreztetett állattesteket az ellenőrző szerv azonosítja, az étkezési vér ürítő pozícióban álló tartályban lévő vérrel, majd ehhez a vérhez 20 tartozó, ellenőrzött valamennyi állattest állategészségügyi kifogástalansága esetén, vezérlőszervek útján utasítást ad a tartályban lévő vérnek az étkezési vérrendszerbe való ürítésére, melyet beavatkozó szerv hajt végre, kifogás esetén a tartályt 25 a benne lévő vérrel továbbléptetjük, és a vért a nem étkezési vérrendszerbe ürítjük, majd a kiürített tartályokat kimossuk, fertőtlenítjük, és a fertőtlenített üres tartálynak a vérvételi pozíciójába léptetésével a vérvételi, vérgyűjtési, illetve az étkezési és nem 30 étkezési vér különváíasztási folyamatot a higiéniai követelmények biztosításával folytjuk, illetve ismételjük.

Az 1. ábra példaképen szemlélteti egy sertésvágó vonal technológiai folyamatát, melyből a sertéstes- 35 tét kezelő a - s technológiai lépések ismert műveletek sora, míg a sertésvér higiénikus és zártrendszerű vételével, valamint gyűjtésével továbbá ellenőrzésével és különválasztásával kapcsolatos t-u-y, valamint v_t-v₃, illetve Xj -x₃ műveletek a talál- 40 mány .szerinti vérvételi eljáráshoz tartoznak.

Az 1. ábra szerint a technológiai folyamat a következő műveletekből áll:

a kábítás 45 b bilincselés c pályaráemelés d adagolás, állatsorszámozás, szúrás helyének fertőtlenítése e szúrás (vérvétel) 5° f utóvéreztetés g test mosás h bilincs levétel i forrázás j kopasztás ⁵⁵ k pályára emelés

I gépi tisztítás m kézi tisztítás n test mosás o bontás (belsőség kivétele) 60 p hasítás q a sertés étkezésre alkalmasságának állategészségügyi ellenőrzése r hűtés s gyanús hús vizsgálata 65

Az e szúrás (vérvétel) művelethez csatlakozó higiénikus és célszerűen zárt rendszerű vérkezelési technológia a következő:

t szúrás (vérvétel) előtt és után a tömlős csőkés mosása és fertőtlenítése kívül-belül u az állatcsoportonként (pl.: 10 db sertésenként) vett vérnek karusszelszerűen elforgatható vérgyűjtő tartályokba vezetése y a q állategészségügyi ellenőrzés alapján a vett vér étkezésre alkalmasságának megállapítása majd ennek megfelelően utasítás az étkezési és nem étkezési vér különválasztására v, étkezési vér ürítésé a kifogástalan vért tartalmazó tartályból v₂ étkezési vér elvezetése hőszigetelt vezetéken v₃ étkezési vér tárolása (zárt előtároló tartályban) v₄ étkezési vér csővezeték v₅ szeparátor v₆ szivattyú x, nem etkezesi ver ürítése x₂ nem étkezési vér elvezetése x₃ nem étkezési vér tárolása gyűjtő tartályban x₄ nem étkezési vér átfúvató tartályban x_s átfúvató csővezeték x₆ központi hulladékgyűjtő tartály

A találmány szerinti eljárást a következő példákkal mutatjuk be:

I. példa

A legfeljebb 100 db/óra kapacitású (2. ábrán vázlatosan szemléltetett) sertésvágó vonalon ismert módon a sertések torlódásának elkerülésére a sertések beérkezésének ütemét a beszállító konvejor tolólapjai által adott jelek szabályozzák, mely fényjelek a kábítás helyén biztosítják az ütemes kábítást. Majd a hátsó lábak bilincselése után a sertések a hátsó lábukkal felfüggesztve magas pályán érkeznek a várakozó- adagoló helyre.

Itt a felfüggesztett várakozó sertéseket a központi vezérlő egység által adott jelzés szerint, előnyösen félautomata szerszámmal, sorszámmal látjuk el, és utána a torkukon a szúrás helyét célszerűen kialakított ecsettel fertőtlenítjük.

Ezután az adagoló szerkezet által, a megfelelő ütemben a szúróhelyre továbbított sertés fertőtlenített torok részébe úgy szúrják be az előzőleg kívül belül megmosott és fertőtlenített tömlős csőkés szúrórészét, hogy a sertés vére kizárólag a csőkésen és a hozzá illesztett tömlőn keresztül folyjék be a karusszelen elhelyezett soronlévő - előzőleg kimosott és fertőtlenített - vérgyüjtő tartályba. A vér a sertésből tehát zárt rendszerben, kizárólag előzőleg mosott és fertőtlenített eszközökkel (csökés, tömlő, tartály) érintkezve, kerül a karusszelszerűen elhelyezett és elforgatva tovább léptethető tartályba.

A vérvételt vákuum ismert létesítése segíti elő, a vér alvadását pedig ugyancsak ismert módon alva-41

187 060 dásgátló szernek a kifolyt vérhez adagolásával akadályozzuk meg.

A sertés kivéreztetését hangjel jelzi, mire kiveszszük a felhasznált tömlős csőkést (egyik végét, a szúrórészt a sebből, a másik végét, a tömlővéget a tartályból) és a mosó- fertőtlenítő készülékbe helyezzük. A kivéreztetett sertést konvejor szállítja tovább az utóvéreztetőbe. Ezután egy másik megmosott és fertőtlenített csőkéssel veszünk a szúróhelyre érkező soronkövetkező sertésből az előzőhöz hasonló módon, a vérgyűjtő tartályba befolyatva, vért.

A példa szerint tíz darab vérgyüjtő tartály helyezkedik el egymástól egyenlő ívtávolságra a karusszel kerületén, és egy-egy tartályba tíz darab egymást követő sertés vérét folyatjuk be. A vérvételre kerülő sertés sorszámát célszerűen a szúróhelyen kijelző tábla tünteti fel.

Amikor — előnyösen fény és/vagy hang jelzi, hogy — a tizedik sertés vére is befolyt a vérgyűjtő tartályba, a tömlős csőkés kiemelése után, a célszerűen automatikusan záródó szájrészü - vérrel megtöltött tartállyal a karusszel egy pozícióval (a példa szerint 36°-os középponti szöggel) továbbfordul, és a következő mosott, fertőtlenített üres tartályt fordítja az A vérvételi pozícióba. Ennek tíz darab soronkövetkező sertés vérével való megtöltése az előbbiekhez hasonlóan történik.

A karusszel, illetve a tartályok elfordulása a kivéreztetett sertéstesteknek a vágóvonalon való továbbhaladásával úgy van koordinálva, hogy amikor a vérvétel után a vérrel telt tartály - a példa szerint - négy B, C, D, E várakozó pozíció után az ötödik elforduló lépést teszi meg, azaz az A vérvételi pozícióhoz viszonyítva 180°-kal fordul el, a tartálynak ebben a hatodik F étkezési vér ürítő pozíciójában már mind a tíz darab azon sertés elhaladt az állategészségügyi ellenőrző szerv előtt, amelyeknek vérét ez a tartály tartalmazza. Az állategészségügyi szerv ezt úgy kontrollálja, hogy az ott lévő jelzőtábla az állategészségügyi ellenőrző szervhez érkező sertések sorszámát egymás után feltünteti.

Ha az állategészségügyi ellenőrző szerv az F étkezés vér ürítő pozícióban lévő tartályba mind a tíz vértadó sertést étkezésre alkalmasnak minősíti, a központi vezérlő egységen keresztül engedélyt ad a tartályban lévő vérnek az étkezési vért tároló, illetve feldolgozó rendszerbe való ürítésére. Az étkezési vér elvezetése a (vérplazma és sürűvér) szeparálás előnyös foganatosítása érdekében magas vér hőmérsékleten (32-34 ° C-on), különleges szivattyú működtetésével történik. Ha az említett tíz sertés közül étkezés szempontjából bármelyik gyanús, vagy alkalmatlan (kobzandó), továbbá ha az ellenőrző szervhez nem érkezik mind a tíz sertés (pl.: egy menetközben leesett a szállítóeszközről), akkor az állategészségügyi ellenőrző szerv megtiltja a tartályban lévő vérnek az étkezési vér-rendszerbe való ürítését,' és a vérrel telt tartályt továbblépteti a hetedik pozícióba, célszerűen a G várakozó pozícióba, majd továbblépteti a H étkezési célra alkalmatlan vért ürítő pozícióba. Ez a példa szerint az A vérvételi pozíciótól 252°-os középponti szögelfordulással a nyolcadik pozíció.

Ebben a H pozícióban a példa szerint mindegyik tarály ürítésre van beszabályozva, akár üresen, (az étkezési vért már leürítve), akár étkezésre nem alkalmas vérrel telve érkezik ide.

A következő kilencedik I pozícióba, az A vérvételi pozíciótól 288°-os középponti szögelfordulással. a tartály már üresen érkezik. Itt a tartályt átmossuk és fertőtlenítjük.

továbblépve a tartály a tizedik J pozícióba, az A ' érvételi helytől 324°-os középponti szögelfordulás >al, kifolyatja a tisztító folyadékot. Ebben a J csepegtető pozícióban készítjük fel a fertőtlenített törilők (csőkéstömlő, vákuumtömlő, véralvadásgát ló-tömlő) csatlakoztatásával a tartályt az újabb vérvételi ciklusra.

Ezután a tartály az első A vérvételi pozícióba fordul, ahol a már ismertetett módon teljesen higiénia us körülmények között fertőtlenített eszközökkel, zárt rendszerben ismétlődik meg a vérvétel, illetve a tíz pozíciójú vérgyűjtési és vér különválasztás! körfolyamat, ciklus, mely tehát a karusszelnek egy 360°-os körbefordulásával valósul meg.

\z állategészségügyi ellenőrző szerv a sertések fülében lévő és az ellenőrő szerv kijelző tábláján a sei tések odaérkezésekor jelentkező állatsorszámok ak pján azonosítja az F étkezési vér ürítési pozícióban lévő tartály tartalmát képező tíz sertés vérét a hozzátartozó, ellenőrzött vért adó állati testekkel.

Ha a tízes csoportban gyanús, vagy kobzandó seités van, az állategészségügyi ellenőrző szerv a vezérlő vonalon keresztül letiltja az F pozícióban álló tartály tartalmának az étkezési vért gyűjtő rendszerbe való ürítését, és a kifogásolt állattestet a gyanús pályaszakaszra irányítja.

A vérvétel és az ellenőrző szerv között a vágóvonalon történt állat felcserélésnél (leesésnél), ha az ál atot nem akasztják vissza az eredeti helyére, az ellenőrző helyen a kijelző számlálót előreléptetik, de az érintett tízes csoport vére ez esetben már nem kerülhet ürítésre az étkezési vér rendszerbe.

2. példa

Marhából történő vérvétel esetében - mellőzve a marha és sertésvágóvonalak közötti összehasonlítást — a találmány szerinti vérvételi illetve vérgyűjtési eljárás abban különbözik az 1. példában leírt eljárástól, hogy egy-egy tartályba három-három marha vérét gyűjtik, és az A vérvételi pozícióból a tartály három marhából történt vérvétel után lép tc vább a következő pozícióba. Ennél az eljárásnál cé Iszerüen tizenegy tartály van a karusszel kerületén elhelyezve, és ennek megfelelően a körfolyamat során a tartályok tizenegy pozícióba léptethetők körbe. A pozíciók számának növekedése célszerűen az A vérvételi pozíció utáni várakozó pozícióknál történik meg. Az eljárás egyebekben (tehát a vérvétel, az étkezési vér ürítése, illetve az ezután következő műveleti lépések a mosás és fertőtlenítés (megegyezik az 1. példában leírtakkal.

Az étkezési és nem étkezési állati vér higiénikus vételére és gyűjtésére irányuló találmány szerinti e járás foganatosítására szolgáló berendezésnek

187 Ü6Ü léptető szerkezettel és vezérlő szervekkel ellátott, szakaszosan körbeforgatott karusszelje, központi vezérlő egysége és ezáltal irányított szabályozó rendszere van, az állat testének a vérével való azonosítására alkalmas sorszámozóval, az állat előzetesen fertőtlenített torok részébe szúrt sebéből a vért, célszerűen zárt, rendszerben, a karusszelen vérvételi pozícióban álló tartályba vezető, egydarabból készült, bordás szúrórésszel rendelkező tömlős csőkéssel, ehhez valamint a vákuumvezetékhez és az alvadásgátló tömlőhöz kúpos felső részén csatlakoztatható, kúpos alsó részen pedig tömlőcsappal üríthető, a karusszel kerületén egymástól egyenlő ívtávolságra elhelyezett tartályokkal, a karusszelen az étkezési vér ürítő pozícióban lévő tartály tömlőcsapjához alul csatlakozó étkezési vér tároló rendszerrel, a nem étkezési vér ürítő pozícióban lévő tartály tömlőcsapjához alul csatlakozó nem étkezési vér gyűjtő rendszerrel, a mosó-fertőtlenítő pozícióban, előnyösen a tartály felett elhelyezett, tartály mosó-egységgel, a tömlős csőkés mosására és fertőtlenítésére csőkésmosó készülékkel és az állategészségügyi ellenőrző szerv utasítására az étkezési vér ürítő pozícióban lévő tartály tömlőcsapját nyitó — majd kiürítés után záró — ismert beavatkozó szervvel, a nem étkezési vér ürítő pozícióban, valamint a mosó-fertőtlenítő pozíció utáni helyzetben lévő tartály tömlőcsapját nyitó, ismert vezérlő elemekkel van ellátva.

A találmányhoz tartozik az állati vér vételére szolgáló tömlős csőkés, melynek egydarabból álló szúrórésze lapos késpengével, erre előnyösen merőleges hosszanti bordákkal, hosszanti nyílásokkal, alsó csőrésszel és ezt körülvevő karimával van ellátva, továbbá az alsó csörészhez oldhatóan illeszkedő csőtoldattal, ehhez ugyancsak oldhatóan csatlakozó tömlővel, ennek végén pedig dugóval ellátott bevezető csőcsonkkal rendelkezik. Része a találmánynak az állati vér gyüjtőtartály mosóegység, mely nyílásokkal ellátott gömbalakú mosófejből, ezt függőlegesen, alternálva mozgató eszközből, valamint kúpos behelyező elemet a tartály szájrészére illesztő szervből és a mozgató szerveket, célszerűen ismert pneumatikus hengereket, vezérlő ugyancsak ismert végállákapcsolókból áll. További része a találmánynak az állati vér vételére szolgáló tömlős csőkést mosó készülék, mely állványhoz rögzített és a belső terükben mosó, illetve fertőtlenítő szert sugárzó fúvókákkal ellátott felső- és alsó edénnyel rendelkezik, a felső edénynek a tömlős csőkés belső részét fertőtlenítő és a csőkés rugó megfogó elemhez illeszkedő, fertőtlenítőszert bevezető csőcsonkja, a tömlős csőkést kívülről fertőtlenítő folyadékot bevezető csőcsonk, illetve fúvókái és alul gyorsszárítóval ellátott bevezető nyílása, az alsó edénynek a mosóprogramot ismert végállákapcsolókkal automatikusan szabályozó billenő fedele, a csőkés szúrórészét megfogó kerete, és az elfolyó folyadékot a csatornába vezető — csőcsonkkal ellátott — víznyelő tölcsére van.

Az ábrák vázlatosan szemléltetik a találmány szerinti higiénikus vérvételi és vérgyüjtési berendezés példaképpen! kiviteli alakját sertésvágóvonalon.

2. ábra a találmány szerinti vérvételi és vérgyűjté6 si találmányt magában foglaló sertésvágóvonal elrendezési vázlata,

3. ábra a karusszel oldalnézete, részben metszetben,

4. ábra a karusszel felülnézete, részben metszetben,

5. ábra a karusszelt szakaszosan forgató máltai kereszt felülnézete reteszelt helyzetben,

6. ábra az 5. ábra szerinti máltai kereszt felülnézete elforgatás közben,

7. ábra a tömlős csőkés elölnézete,

8. ábra a cső kés szúrórésze és a hozzáiíleszkedő markolat elölnézete, részben metszetben,

9. ábra a csőkés axonometrikus ábrázolása,

10. ábra a vérgyűjtő tartályok mosó-egysége elölnézetben,

11. ábra a tömlős csőkés mosó-készülék függőleges metszete.

A 2. ábrán látható elrendezési vázlaton a sertések haladását a vágóvonalon pont-vonal-pont nyíl jelzi. A 2. ábra a sertésvágási technológia menetében ’ünteti fel az ismert 1 kábítóboxot, a 2 bilincselő asztalt, a 3 ferde felvonót, a 4 várakozó adagolót és az 5 szúróhelyet.

Az 5 szúróhelyen ágazik le a vágóvonalról a alálmány szerinti vérvételi és vérgyűjtési berendezés, míg a 7 utóvéreztető konvejorra a kivéreztetett sertéstesteket a 6 adagoló továbbítja. Ezt követően a kivéreztetett állattest az 1. ábrán felsorolt technológiái műveleteket foganatosító — a 2. ábrán nem íbrázolt - gépegységeken keresztülhaladva érkezik a vágott sertések húsának és vérének étkezésre ilkalmasságát állategészségügyileg q ellenőrző szervhez.

A 2. ábra szemlélteti vázlatosan a vérvételre szolgáló, és a sterilen tartás érdekében állatonként cserélendő, tömlős 9 csőkést, a 8 karusszelt, az ennek kerületén egyenlő ívtávolságokra elhelyezkedő a példa szerint tíz darab - vérgyűjtő 10 tartályt, az étkezési vért elvezető, hőszigetelt 11 vezetéket, a 11b szeparátor (ráfolyó) a 12b gyűjtő tartályt, a vérvételt a 10 tartályba a 13a vákuumvezeték útján elősegítő 13 vákuum szivattyút, a központi 14 vezérlő egységet, az 5 szúróhelyen a soronlévő szúrt sertés sorszámát 15 kijelző táblát.

A 2. ábra szerinti vérvételi és vérgyüjtési berendezés a sertés torkába szúrt 9 csőkéstől, előnyösen zárt rendszerben, steril körülmények között biztosítja a sertés testéből az étkezési vér elvezetését a 1 íb szeparátor (ráfolyó) tartályig, valamint biztonságosan választja le a vett vérből az étkezésre nem alkalmas vért, és irányítja ezt a 12b gyűjtő tartályba. A 3. és 4. ábra a szakaszosan elforduló (körbe léptetett) 8 karusszelnek és az ezen elhelyezett - a példa szerint tíz darab - vérgyüjtő 10 tartályoknak a szerkezeti kialakítását mutatja be.

A 10 tartályok célszerűen rozsdamentes, saválló acélból készült, mind felül, mind alul kúpos kialakítású, álló hengeres tartályok, melyek a belső vákuum létesítésénél a külső nyomást szilárdan állják. A 10 tartályok belső és külső felülete előnyösen teljesen sima, polírozott.

A 10 tartályok tetején lévő csőalakú — 16 szájrészéhez csatlakoztatható a tömlős 9 csőkés 39 tömlőjének 32 dugója a 32a csőcsonkkal, melyen ke-61 i87 060 resztül ömlik a sertés szúrt sebéből a 9 csőkésen és a 39 tömlőn át a vér a 10 tartályba. A 16 szájrészhez oldalt illeszkedik a 17 vákuumcsatlakozó, — melyhez oldható kötéssel gyorsan és könnyen csatlakoztatható a 13a vákuumvezeték, — és a 18 alvadásgátló csatlakozó, mellyel ugyancsak egyszerűen és oldhatóan köthető össze a 18a alvadásgátló tömlő.

A vákuum a vérnek az állat testéből való kiáramlását gyorsítja meg, segíti az alvadásgátlószer beadagolását, egyben mivel a sertés torkába a 37 karimáig beszúrt 9 csőkésre mintegy rászívja az állat húsát, a 9 csőkésre rátapadó rugalmas állati hús a külső tértől hermetikusan elzárva biztosítja az állat vérének beáramlását a steril 9 csőkésen és a 39 tömlőn (7., 8. ábra) keresztül a fertőtlenített 10 tartályba.

A vér higiéniai követelményeknek megfelelő ürítésére, valamint a mosófolyadék leeresztésére, a 10 tartály alsó kúpos végéhez 19 tömlőcsap csatlakozik. Ezt alaphelyzetében két hengeres 24 zárórugó zárva tartja, úgy, hogy amíg a 27 pecek benyomásával a beavatkozó szerv, a 25 pneumatikus henger vagy célszerűen a 26 vezérlő elem, a 19 tömlöcsapot a rugóerö ellenében a 24 zárórugó összenyomásával nem nyitja, a vér vagy mosófolyadék nem folyhat a 10 tartályból.

A célszerűen rozsdamentes acélból készült és a belső teret hermetikusan lezáró 23 burkolattal ellátott 8 karusszelt az álló 20 tengely körül, az erre a 20 tengelyre és a 22 alaplemezre szerelt léptető szerkezet, a példa szerint a 21 máltai kereszt (5., 6. ábra) szakaszosan forgatja (lépteti körbe). Mivel a 8 karusszel 28 vázszerkezetére egymástól egyenlő távolságokra a példa szerint összesen tíz darab 10 tartály van rögzítve, egy-egy léptetésnél 36°-os középponti szögnek megfelelő ívben fordul el ütemesen - a példában az óramutató járása szerint a 8 karusszel, illetve ilyen ívhosszban lép a körpályán tovább mindegyik 10 tartály.

A berendezés vezérlő rendszere, a vérvételi és azonosítási követelmények, valamint a gyűjtő, ürítő és mosóegységek beállítása, pontos körbe léptetést igényel, amit az 5. és 6. ábrákon látható ismert, tízágú 21 máltai kereszt hajt végre. A 21 máltai keresztet, ismert módon, a 30 csappal ellátott 29 meghajtó kerék útján a nem ábrázolt két végálláskapcsolóval rendelkező pneumatikus henger mozgatja. A 29 meghajtó kerék egy teljes (360°-os) körfordulatára, a 21 máltai kereszt, az egy osztásnak megfelelő 36°-os szögben fordul el. A 21 máltai keresztet álló helyzetében a 29 meghajtó kerék 31 rátétje rögzíti.

A 2. és 4, ábrákon látható, hogy - a példa szerint - a 8 karusszelen körbe forduló mindegyik 10 tartály a körbeléptetése során, az A —J betűkkel jelzett tíz pozícióba kerül. Az A vérvételi pozícióban történik a 9 csőkéshez illeszkedő 39 tömlőn keresztül a szúrt állatból nyert vér bevezetése az előzőleg mosott és fertőtlenített vérgyüjtő 10 tartályba. A vért tartalmazó 10 tartályoknak a B-E várakozó pozíciókban tartózkodása alatt annyi idő telik el, amennyi idő alatt az egy-egy 10 tartályba vért adó tíz darab sertés az 5 szúróhelyről az állategészségügyi q ellenőrző szervhez érkezik. Az F étkezési vér ürítő pozícióban a q ellenőrző szerv utasításától függően a beavatkozó szerv, a 25 pneumatikus henger, a 19 tömlőcsap útján üríti vagy a vért benne hagyva, zárva tartja a 10 tartályt. A G várakozó pozíció után a H nem étkezési vér ürítő pozícióban a 26 vezérlő elem, ami lehet pneumatikus henger, vagy a példa szerint kényszerpályával ellátott szerv, a 27 pecek útján nyitja a 19 tönlőcsapot. Az I mosó és fertőtlenítő pozíció után, valamint a J csepegtető pozícióban a 26 vezérlő elem (pneumatikus henger vagy kényszerpályás vezérlőszerv) nyitva tartja a 19 tömlőcsapot. Ebben a J pozícióban csatlakoztatjuk a 10 tartályhoz a esc kés, a vákuum- és alvadásgátló vezetékek tömlői’ .

Λ körfolyamat (a 8 karusszel 360°-os körbeforgásának) befejezése után zárt 19 tömlőcsappal, kimcsva és fertőtlenítve lép a soronlévő 10 tartály az A vérvételi pozícióba, és kezdődik meg ennek a soionlévő 10 tartálynak a vérrel való megtöltése, majd a már leirt módon történő körbeléptetése.

A végállás kapcsolókkal reteszelt 25 pneumatikus henger, és a 26 vezérlőelem az álló 20 tengelyhez’. van rögzítve.

A 7. ábra tünteti fel a 39 tömlővel ellátott 9 csckést, melyből az állatonként való cserélhetőség érdekében, illetve a felváltva történő mosás és fertőtlenítés céljából legalább két darabra van szükség. A 9 csőkést a csőkiképzésű 38 markolat köti ős: ze a 39 tömlővel. Ez utóbbi a 32 dugóval csatlakoztatható a 10 tartály 16 szájrészéhez, melybe beiyúlik a - megfelelően lágy, élelmiszeripari célra alkalmas gumiból készült - 32 dugóhoz illeszkedő 32a bevezető csőcsonk.

A 8. és 9. ábrák a 9 csőkést mutatják be, melynek egy darabból álló szúrórésze célszerűen rozsdamentes acélból készült. A szúrórészt a 33 lapos késpengéből az ezen kiképzett s erre előnyösen merőleges hosszanti 34 felső bordákból és 35 alsó bordákból, a 33 lapos késpenge középső részén kialakított hosszanti, a kés hegye felé ívben végződő 33a nyílásból, a 34, 35 bordákon kiképzett — csak részben ábrázolt - hosszanti 34a nyílásokból áll. A bordázott 33 lapos késpenge 36 alsó csőrészben folytatódik melyet a 37 alsó karima vesz körül. A 36 alsó csőrészhez csatlakozik a 38 markolat csőtoldat, melyhez gyors cserét biztosító, célszerűen bajonett zárral illeszkedik az előnyösen átlátszó műanyagbe 1 készült 39 tömlő.

A 10. ábra szemlélteti a kiürült 10 tartályokat az I pozícióban mosó és fertőtlenítő 40 tartálymosó egységei.

A 40 tartálymosó egység a 8 karusszel I mosó pczíciója felett van - nem ábrázolt ismert módon - célszerűen oldható kötéssel felfüggesztve.

A 40 tartálymosó egység részei: a nyílásokkal ellátott gömbalakú mosófej, és az ezt mozgató szervek, az ismert végálláskapcsolókkal vezérelt 43, 44 preumatikus hengerek. Ezek közül az egyik a 41 mosófejet, a 10 tartályba a 16 szájrészen keresztül a 42 kúpos behelyező elem segítségével bevezető 43 pneumatikus henger, a másik a 41 mosófejet függőlegesen, alternálva mozgató 44 pneumatikus henger, mely célszerűen a 43 pneumatikus henger dugattyú rúdjára van erősítve. A 41 mosófej a 44 pneumatikus henger végéhez illeszkedik.

-7187 OCO

Előnyös megoldás, hogyha a 43, 44 pneumatikus hengerek, azaz két henger helyett egy pneumatikus henger végzi el mind a 41 mosófej pozícionált bevezetését a 10 tartályba, mind a 41 mosófej függőlegesen alternáló mozgatását.

A levegőnek és a mosóvíznek a 40 tartálymosó egységhez való vezetése nem ábrázolt flexibilis csövei történik. A víz spriccelésével szemben a 45 védősapka nyújt védelmet.

A 40 tartálymosó egység kívülről célszerűen rozsdamentes acélburkolattal van ellátva, a belső részek előnyösen rozsdamentes acélból, vagy alkalmas műanyagból készülnek.

All. ábrán látható a tömlős 9 csőkés mosó és fertőtlenítő 46 csőkésmosó készülék. A találmány szerinti berendezéshez legalább két ilyen készülékre van szükség, hogy a mindegyik állathoz sterilen biztosítandó, cserélendő és ezért legalább két példányban rendelkezésre álló tömlős 9 csőkés mosása és fertőtlenítése folyamatos legyen.

A 46 csőkésmosó készüléknek a 47 felső edényét és a 48 alsó edényét a 49 állvány tartja. A 9 csőkés szúrórészét a 48 alsó edényben lévő 50 megfogó keret rögzíti, míg a tömlős 9 csőkés másik végén lévő 32 dugót a 32a bevezető csőcsonkkal a 47 felső edény (gyorsszorítással működő) 58 bevezető nyílásán keresztül vezetve, az 57 dugómegfogó elemhez kell csatlakoztatni.

A 48 alsó edény 51 billenő fedelének, az 52 végálláskapcsoló által érzékelt lezárása indítja a mosóprogramot. A mosóprogram lefutását ismert 14 vezérlőegység irányítja úgy, hogy a mosás befejezését nem ábrázolt jelzőlámpa jelzi.

A tömlős 9 csőkés a mosóprogram befejezése után vehető ki, az 51 billenőfedél kinyitása után.

A 46 csőkésmosó készülék a tömlős 9 csőkés tisztítását, fertőtlenítését a vízzel történő öblítés után, alacsony nyomású gőzzel végzi. A víz adagolása a 47 felső edényben az 54 fúvókasor, a 48 alsó edényben pedig az 53 fúvókasor útján történik. A tömlős 9 csökést kívülről tisztító folyadék a 47 felső edény 54 fúvókáin a 48 alsó edény 53 fúvókáin, a belső részt tisztító folyadék az 56 bevezető csövön jut a készülékbe.

A 9 csőkés fertőtlenítését az 55 bevezető részen lévő 55a fúvókán át gőz végzi.

Az elfolyó mosófolyadékot alul az 59 víznyelő tölcsér vezeti el a csatornába.

A 46 csőkésmosó készülék célszerűen szintén rozsdamentes, saválló acélból állítandó elő. A készüléket előnyösen oldható kötés rögzíti a padozathoz.

A találmány szerinti sertésvér-vételi berendezés a következőképpen működik;

Egy 100 db/óra kapacitású, ismert szerkezetű vezérlőrendszerrel ellátott sertésvágó vonalon a 4 várakozó adagolóban (2. ábra) célszerűen négyjegyű számmal jelöljük meg az első véradó sertés fülét. Előnyösen a négyjegyű szám első két jegye jelzi, hogy hányat fordult inár a 8 karusszel, a harmadik számjegy azt, hogy hányas jelű 10 tartályban van a sertés vére, és a negyedik számjegy jelzi, hogy a megjelölt sertés hányadik állat a 0 — 9 számozású tízes csoportban. Ezt a sertés sorszámot az 5 szúróhely 15 jelzőtáblája is kijelzi.

Áz állat torkán a szúrás helyének fertőtlenítése után a sertést az 5 szúróhelyre továbbítjuk, ahol már várja a — példa szerint tíz 10 tartályt hordozó — 8 karusszel. A vérvételi pozíciójában az előzőleg mosott, fertőtlenített, soronlévő üres vérgyüjtő 10 tartály. Ennek a 16 szájrészéhez a tömlős 9 csőkés 32a bevezető csőcsonkja, a 17 vákuumcsatlakozóhoz a 13a vákuumvezeték, a 18 alvadásgátló csatlakozóhoz pedig a 18a alvadásgátló tömlő van csatlakozatva.

A 9 csőkés szúrórészének a 37 alsó karimáig való bedöfése után a szúrórészig terjedő vákuum hatás egyrészt a külső tértől hermetikus elzárást biztosító módon rászívja a szúrórészt körülvevő állati húst a 9 csőkésre, másrészt gyorsítja a vér beáramlását (beszívja a vért) a 10 tartályba. A sertés kivéreztetéseután - célszerűen hang vagy fényjelre - kiveszsziik a 9 csőkést a sebből, oldjuk a 16 szájrészről a csőkés 32 dugóját, illetve a 32a bevezető csőcsonkot és másik steril tömlős 9 csőkést (32 dugót, illetve 32a bevezető csőcsonkot) csatlakoztatunk a 10 tartály 16 szájrészéhez. Közben a 7 utóvéreztető konvejor 6 adagolója által továbbított kivéreztetett sertés helyére a 4 várakozó adagolóról újabb sorszámmal megjelölt és a torkán fertőtlenített sertés érkezik, melyből a vérvétel az előbbivel azonos módon történik meg.

Tíz sertésből vett vérnek az A vérvételi pozícióban lévő 10 tartályba való bocsájtása után, a tömlős 9 csőkés 32 dugóján és 32a bevezető csőcsonkján kívül a 13a vákuumvezetéket, és a 18a alvadásgátló tömlőt is oldjuk a vérrel töltött 10 tartályról, és a 21 máltai kereszttel működő szerkezettel célszerűen hang- és/vagy fényjelre — 36°-os ívben elfordítva, a példa szerint az óramutató járásával azonos irányban továbbléptetjük a 8 karusszelt. Ezzel a vérrel töltött 10 tartály az A vérvételi pozícióból a B várakozó pozícióba kerül, míg az A vérvételi pozícióba újabb üres, fertőtlenített 10 tartály áll be, melyet a soronkövetkező tíz sertés vérével a már leírt módon töltünk meg.

A vérrel megtöltött 10 tartályokat a 8 karusszel a vérvételi időtartamnak megfelelő ütemben lépteti 36 középponti szögfokos ívszakaszokban tovább. A vérrel töltött 10 tartályok a B - E várakozó pozíciókban megvárják, amíg az egy-egy 10 tartályba kivéreztetett tíz darab sertéstest megérkezik az állategészségügyi q ellenőrző szervhez, ahol ezeknek a sertéseknek a sorszáma a jelzőtáblán megjelenik, és egyidejűleg ezeket a sertéseket a q ellenőrző szerv étkezésre alkalmasság szempontjából ellenőrzi. Az egy-egy 10 tartályba kivéreztetett tíz sertéstest egészségügyi ellenőrzésének befejezésével azonos időpontban áll ennek a tíz sertésnek vérét tartalmazó 10 tartály az F étkezési vér ürítő pozícióban. Ha a tíz állattestnek és az utóbbi 10 tartályban lévő vérnek a - q ellenőrző szervnél lévő jelzőtáblán megjelenő állatsorszámok alapján történő — pontos azonosítása után, a q ellenőrző szerv a tíz állattestet egészségügyileg kifogástalannak és ezzel az F pozícióban álló tíz tartályban lévő vért étkezésre alkalmasnak minősíti, utasítást ad a 14 központi vezérlő egységen keresztül a 19 tömlőcsapot vezérlő beavatkozó szervnek, a 25 pneumatikus hengernek, a 19 tömlőcsap nyitására, és ezzel a 10

187 060 tartályban lévő vérnek a hőszigetelt 11 étkezési vér vezetéken keresztül az étkezési vért tároló rendszerbe ürítésére. A 10 tartály kiürítése után a 25 pneumatikus henger zárja a 19 tömlőcsapot. Az étkezési vér tehát az állat testéből a 1 lb szeparátor (ráfolyó) tartályig teljesen steril körülmények között, hőszigetelt vezetéken, magas (32 - 34 °C) hőmérsékleten, zárt rendszerben jut el. Ezen a magas hőmérsékleten az étkezési vér könnyebben szeparálható vérplazmára és sűrű-vérre, mintha a vér szeparálás előtt lehűl.

Ha a tíz sertéstest közül bármelyiket gyanúsnak, vagy elkobzandónak minősíti a q ellenőrző szerv, vagy a tíz sertéstest közül egy vagy több hiányzik, a q ellenőrző szerv megtiltja a 25 pneumatikus hengernek a 19 tömlőcsap nyitását, és a 10 tartályban lévő vér, mint étkezésre alkalmatlan lép tovább a G várakozó pozícióba, majd a H nem étkezési vér ürítő pozícióba, ahol a 26 vezérlő elem - függetlenül attól, hogy van-e vér a 10 tartályban, vagy a 10 tartály már üres — mindenképpen nyitja a 19 tömlőcsapot. Ha van vér a 10 tartályban a 19 tömlőcsapon keresztül a vér a 12a szivattyú működtetésével a 12 vezetéken át a 12b gyűjtőtartályba áramlik. Az étkezésre nem alkalmas vér tehát, a 12b gyűjtőtartályban gyűlik össze.

Az I pozícióban a 10 tartály felett felfüggesztett 40 tartálymosó egység 42 kúpos behelyező elemét a 43 pneumatikus henger a 10 tartály 16 szájrészére illeszti. Ezután a 43 pneumatikus henger dugattyú rúdjára rögzített 44 pneumatikus henger a 10 tartályban alternálva, fel-le mozgatva a gömbalakú 41 mosófejet, az ennek nyílásán kiáramló mosófolyadék kimossa és fertőtleníti a 10 tartályt. A J pozícióban a nyitott 19 tömlőcsapon keresztül a mosófolyadék távozik a 10 tartályból és az üres, fertőtlenített 10 tartály a tömlős 9 csőkés 32 dugójának és 32a bevezető csőcsonkjának, a 13a vákuum vezetéknek és a 18a alvadásgátló tömlőnek a 16 szájrészhez, illetve a 17, 18 csatlakozókhoz való illesztésével készen áll az A vérvételi pozícióban léptetésre, és ott a már ismertetett módon a vérrel való higiénikus módon történő megtöltésre.

A tömlős 9 csőkést mindegyik sertésből történt vérvétel után behelyezzük a 46 cső késmosó készülékbe, mely a már ismertetett módon kívül-belül kimossa, és fertőtleníti a tömlős 9 csőkést.

A marhavérnek higiénikus vételére, és gyűjtésére szolgáló találmány szerinti berendezés kiképzése és működése abban különbözik a sertésvér vételi és gyűjtési berendezéstől, hogy egy-egy 10 tartályba három marha vérét folyatjuk, és az A vérvételi pozíció utáni négy várakozó pozíciót ötre emeljük. A 8 karusszelen ezért tizenegy darab 10 tartály van elhelyezve, és a 8 karusszel egy körfolyamat során tizenegy pozíciót foglal el. Egyebekben a berendezés, a tömlős csőkés, a tartálymosó egység, a tömlős csőkésmosó készülék, hasonló az ábrákon szemléltetett kialakítással, és ugyancsak hasonlóak azok az intézkedések, melyek biztosítják a vérvétel és vérgyűjtés során a higiéniai követelmények betartását.

A birkavér higiénikus vételére és gyűjtésére szolgáló találmány szerinti berendezés azonos a sertésvér vételére és gyűjtésére szolgáló találmány szerinti berendezéssel.

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok

   í. Eljárás étkezési és nem étkezési állati vér higiénikus vételére és gyűjtésére, melynél a vágóvonalra vitt állat - főleg sertés, marha, birka — kábítását, továbbítását, valamint a szúrás (vérvétel) utáni technológiai műveleteket ismert módon foganatosítjuk, azzaljellemezve hogy a szúrás (vérvétel) előtt az elkábitott állatokat - az állattest és a veendő véi azonosítására alkalmas - sorszámmal látjuk el, az állatok torkán a szúrás helyét fertőtlenítjük, msjd az állatoknak a szúróhelyre történő - előirányzott ütemű - továbbítása után a szúrást (vérvél élt) állatonként cserélt, fertőtlenített, zárt elvezetésü szúróeszközzel, célszerűen tömlős csőkéssel foganatosítjuk, a zárt el vezetésű szúróeszközön keresztül a karusszelszerűen elhelyezett és szakaszosan körbeléptethető vérgyűjtő tartályokba a vérvételt a higiéniai feltételek betartásával, előnyösen vé alvadásgátló szer ismert felhasználásával, és a maximális mennyiségű vér gyorsított kinyerése érdekében vákuum ismert alkalmazásával úgy hajtjuk végre, hogy a vérvételi pozícióba léptetett soro tlévő vérgyűjtő tartályba az állat fajtájától függő - sertés, birka esetében célszerűen legfeljebb tíz, marha esetében előnyösen három - darabszámú állatból veszünk vért, a töltés befejezése után — előnyösen fény- és/vagy hangjelre — az egymástól egyenlő ivtávolságra elhelyezett tartályokat elforgatva, egy pozícióval továbbléptetjük, mikoris egy másik fertőtlenített üres tartály lép a vérvételi helyre mely tartály megtöltését a már ismertetett módén eszközöljük, míg a vérrel már megtöltött tartály, illetve tartályok addig lépnek tovább, amíg a vágóvonalon az állategészségügyi ellenőrző szervhez érkezett kivéreztetett állattesteket az ellenőrző szerv azonosítja, az étkezési vér ürítő pozícióban álló tartályban lévő vérrel, majd ehhez a vérhez tartozó ellenőrzött valamennyi állattest állategészségügyi kifogástalansága esetén, vezérlőszervek útján utasítást ad a vérgyűjtő tartályban lévő vérnek az étkezési vérrendszerbe való ürítésre, melyet beavatkozó szerv hajt végre, kifogás esetén a tartályt a benne lévő vérrel továbbléptetjük, és a vért a nem étkezési vérrendszerbe ürítjük, majd a kiürített tartályokat kimossuk, fertőtlenítjük és a fertőtlenített, üres tartálynak a vérvételi pozícióba vtló léptetésével a vérvételi, vérgyűjtési, illetve az étkezési és nem étkezési vér különválasztási folyamatot a higiéniai követelmények biztosításával folytatjuk, illetve ismételjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve hogy a sertés- és birkavér vételénél, és gyűjtésnél a tartály vérvételi pozícióját negv várakozási pozíció, a marhavér vételénél és gyűjtésénél öt várakozó pozíció követi az étkezési vé r ürítő pozícióig, míg az étkezési vér ürítő pozíció

   -9I

   187 060 és a vérvételi pozíció közötti szakaszon a pozíciók száma és a foganatosított műveletek mindhárom fajta állat tekintetében megegyezik.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve hogy a vérvétellel és ^! vérgyűjtéssel kapcsolatos összes eszköz, valamint az étkezési vért továbbító vezetékrendszer minden újabb vérvételnél mosva, frissen fertőtlenítve, vegyszerektől mentes csíraszegény állapotban kerül felhasználásra. 1
4. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve hogy az állategészségügyi ellenőrző szerv az állatsorszám alapján azonosítja, hogy az étkezési vér ürítő pozícióba érkezett tartályban, melyik — általa ellenőr- 1 zött - állattestekből vett vért tárol, és csak akkor ad a vérnek az étkezési vérrendszerbe való ürítésre utasítást, ha a tartályban lévő vért adó valamennyi állat ellenőrzése után, közöttük állategészségügyileg kifogásolható (gyanús vagy kobzandó) ál- 2 lattestet nem talál.
5. 5. Berendezés az 1. igénypont szerinti étkezési és nem étkezési állati vér higiénikus vételi és gyűjtési eljárás foganatosítására, melynek léptető szerkezettel és vezérlő szervekkel ellátott, szakaszosan kör- S beforgatható karusszelje, központi vezérlőegysége és ezáltal irányított szabályozási rendszere van, azzal jellemezve hogy az állat testének a vérével való azonosítására alkalmas sorszámozóval, az állat előzetesen fertőtlenített torokrészébe szúrt sebéből í a vért célszerűen zárt rendszerben, a karusszelen (8) vérvételi pozícióban álló tartályba (10) vezető, egy darabból készült bordás (34, 35) szúrórésszel rendelkező tömlős (39) csőkéssel (9), ehhez valamint a vákuum vezetékhez (13a) és az alvadásgátló töm- , lőhöz (18a) kúpos felsőrészén csatlakoztatható (16, 17, 18), kúpos alsó részén pedig tömlőcsappal (19) üríthető, a karusszel (8) kerületen egymástól egyenlő ívtávolságra elhelyezett tartályokkal (10), a karusszelen (8) étkezési vérürítő pozícióban lévő tar- ‘ tály (10) tömlőcsapjához (19) alul csatlakozó étkezési vért tároló rendszerrel (11, 11a, 11b), a nem étkezési vér ürítő pozícióban lévő tartály (10) tömJőcsapjához (19) alul csatlakozó nem étkezési vér gyűjtő rendszerrel (12, 12a, 12b), a mosó-fertőtlení- tő pozícióban, előnyösen a tartály (10) felett elhelyezett, tartálymosó egységgel (40), a tömlős (39) csőkés (9) mosására és fertőtlenítésére csőkésmosó készülékkel (46) és az állategészségügyi ellenőrző szerv (q) utasítására az étkezési vér ürítő pozíció- !

   bán lévő tartály (10) tömlőcsapját (19) nyitó — majd kiürítés után célszerűen záró — ismert beavatkozó szervvel (25), a nem étkezési vér ürítő pozícióban valamint a mosó-fertőtlenítő pozíció utáni helyzetben lévő tartály (10) tömlőcsapját (19) nyitó, ismert vezérlő elemekkel (25, 26) van ellátva.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításhoz állati vér higiénikus vételére szolgáló tömlős csőkés, azzal jellemezve hogy az egy darabból álló szúrórészének lapos késpengéje (33), erre előnyösen merőleges hosszanti bordái (34, 35), hosszanti nyílásai (33a, 34a, 35a), alsó csőrésze (36) és ezt körülvevő karimája (37) van, továbbá az alsó csőrészhez (36) oldhatóan illeszkedő csőtoldattal (38), ehhez ugyancsak oldhatóan csatlakozó tömlővel (39), ennek végén pedig dugóval (32) ellátott bevezető csőcsonkkal (32a) rendelkezik.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására állati vérgyüjtő tartály mosóegység, azzal jellemezve hogy nyílásokkal ellátott, gömbalakú mosófeje (41), ezt függőlegesen alternálva mozgató eszköze (44), valamint kúpos behelyező elemet (42) a tartály (10) szájrészére (16) illesztő szerve (43) van, és a mozgató szerveket (43, 44), célszerűen ismert pneumatikus hengereket vezérlő ugyancsak ismert végálláskapcsolókkal rendelkezik.
8. 8. A 7. igénypont szerinti mosóegység kiviteli alakja, azzal jellemezve hogy a kúpos behelyező e emet (42) a tartály (10) szájrészére (16) illesztésére és a mosófej (41) függőleges alternáló mozgatására egy közös mozgató szervvel, célszerűen ismert pneumatikus hengerrel van ellátva.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosításához állati vér higiénikus vételére szolgáló tömlős csőkést mosó készülék, azzal jellemezve hogy állványhoz (49) rögzített és a belső terükben mosó illetve fertőtlenítő szert sugárzó fúvókákkal (53, 54) ellátott felső edénnyel (47) és alsó edénnyel (48) rendelkezik, a felső edénynek (47) a tömlős (39) csőkés (9) belső részét fertőtlenítő és a csőkés dugó (32) megfogó elemhez (57) illeszkedő, fertőtlenítő szert bevezető csőcsonkja (56), a tömlős (39) kívülről fertőtlenítő folyadékot bevezető fúvókái (55) és flul gyorsszorítóval (57) ellátott bevezető nyílása (58), az alsó edénynek (48) a mosó programot ismert végállás kapcsolókkal (52) automatikusan szabályozó billenő fedele (51), a csőkés (9) szúrórészét megfogó kerete (50) és az elfolyó folyadakot a (satornába vezető — csőcsonkkal ellátott - víznyelő tölcsére (59) van.