HU184673B

HU184673B - Method and apparatus for yielding the solid material from fluids e.g. colloidlike solutions, sludges and suspensions containing protein and grease the solid content of which may be granulated by heat effect and/or the moisture content of solid content of which may be decreased by heat effect

Info

Publication number: HU184673B
Application number: HU79RI703A
Authority: HU
Inventors: Peter Rudolf; Istvan Takacs; Bela Szabo; Zoltan Banos; Laszlo Czebe; Gyoergy Kerey; Janos Illes; Endre Vereczkey; Gyula Bosits
Original assignee: Richter Gedeon Vegyeszet
Priority date: 1979-03-21
Filing date: 1979-03-21
Publication date: 1984-09-28
Also published as: NL184156C; ZA801562B; ES490539A0; ATA141780A; IT8067439A0; GB2049648B; GB2049648A; IN152917B; FR2451767A1; DK154005C; US4406795A; FR2451767B1; JPS55162945A; NL8001691A; BR8001719A; DE3011025C2; YU78880A; DD149469A5; JPS6243651B2; CA1141943A

Description

A találmány hőhatással szemcsésíthető és/vagy hőhatással csökkenthető nedvességtartalmú szilárd anyagot tartalmazó folyadékokból, például fehérjetartalmú zagyból, kolloidszerű oldatokból és szuszpenziókból a szilárd anyag kinyerésére, valamint- amennyiben zsírt tartalmaz - a szilárd anyag zsírtartalmának csökkentésére szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik.

Számos iparágban keletkeznek olyan organikus eredetű oldatok, zagyok, szuszpenziók és hasonló anyagok, amelyeknek - kémiailag vagy fizikailag nagy mennyiségű nedvességet megkötni képes kolloidális vagy szemcsés szilárd fázisa (szárazanyagtartalma) van. Az ilyen anyagok nagy víztartalmú, képlékeny szemcséi hőhatással részlegesen vizteleníthetők, illetve a kolloid állapotú részek hőhatással szemcsésíthetők. Mivel az említett anyagok egyrészt környezetszennyezést okoznak, másrészt értékes, például élelmezésre, ipari vagy mezőgazdasági célokra hasznosítható komponenseket tartalmaznak, a szakemberek egyrészt ez utóbbiak kinyerésére, másrészt a környezetet károsító tulajdonságaik kiküszöbölésére törekszenek.

Vágóhidakon például nagy mennyiségben keletkeznek magas fehérje- és zsírtartalmú hulladékok, szennyvizek. Különösen a vágó- és bontó- és béltisztító üzemegységekben keletkező hulladékok és szennyvizek feldolgozása (kezelése) okoz nagy problémát, mert ezekben az üzemrészekben a vízfelhasználás igen nagy, így az elfolyó szennyvizek az organikus szennyezést, hulladékot is nagy hígításban, gyakran részlegesen vagy teljesen oldott állapotban tartalmazzák. A konzervipari szennyvizek szerves szárazanyag-tartalma is igen magas. Az organoterápiás gyógyszergyártásban az értékes hatóanyagot állati szervekből állítják elő, és a gyártás során képződő hatóanyagmentes szervhulladék kezelése súlyos problémákat okoz. Ugyanez mondható el a mezőgazdasági és gyógyszeripari fermentációs eljárásokban keletkezett - esetenként igen magas tápértékű - hulladékanyagról. Mind a kommunális, mind az állattartó telepek szennyvizeinek iszapjai értékes anyagokat tartalmaznak, amelyek megfelelő formában történő kinyerésük esetén hasznosíthatók. Mind ez ideig azonban nem sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek a fentiekben példálódzó jelleggel felsorolt esetekben gazdaságosan lennének képesek megfelelő minőségű értékes anyagokat, például fehérjét, heparint ,slb. kinyerni a hulladékból. A jelenleg ismert megoldások hátránya, hogy több lépcsősek, szakaszosak, nem zárt rendszerűek, úgyhogy (gazdaságtalanságukon túlmenően) nem képesek meggátolni a hulladékok értékes anyagainak a bomlását, degradálódását, ezzel azok károsodását, értékcsökkenését. Például a húsliszt készítése céljára összegyűjtött nyersanyagok feldolgozása minden esetben anyaggyűjtéssel kezdődik, igy abban bomlás, a mikroorganizmusoki szaporodása már a hőkezelés^f előtt megindul? A szakaszosan hőkezelt anyagot időszakosan tárolják, és közben fülledés, bomlás, visszafertőződés következik be. A hőkezelt anyagot szárítani, őrölni, végül zsírtalanítani kell.

A zsirtalanítás nemcsak a húslisztgyártásban, hanem más területeken is súlyos gondokat okoz a szakembereknek. A húsipari szennyvizekben levő, szilárd szemcsék (például húscafatok, bélbolyhok;egyéb nagy víztartalmú, nem oldott melléktermékek, például vastagbél bélsárral vagy anélkül, belsőségek stb.) általános jellemzője a magas zsirtarta-. lom, amelyet ún. felületi és szerkezeti zsír alkot. A felületi zsír (zsírszövetek) egy részei hulladékfeldolgozás előtt fáradságos kézi munkával ugyan eltávolítható, e műveletet azonban gyakorlatilag nem hajtják végre, a szerkezeti zsír viszont - amely általában a zsírtartalom nagyobb részét teszi ki előtisztítással eltávolíthatatlan. Bár a voluminózus hulladékokat feldolgozás előtt értelemszerűen durván aprítják, az aprítást követő főzés, hőkezelés, majd szárítás során a zsír nem távolítható el. Ezért - elsősorban húslisztet - csak úgy lehet tárolható, nem tapadó, nem avasodó végtermékként nyerni, ha a szárítás után őrlést és szerves oldószeres részleges zsírmentesítési hajtanak végre. Ennek az utólagos zsírmentesítésnek nemcsak a költségkihatása (anyag, munkaerő, energia, beruházás) jelentős, hanem a szerves oldószerek kényszerű alkalmazása fokozza az üzemben a robbanásveszélyt is. Az a módszer, hogy az anyag olyan mértékű aprításával (felületnövelésével), amelynek eredményeként nem robbanásveszélyes közeggel, például forró vízzel is kiolvasztható a zsírok fő tömege, majd az olvadt zsír és a forró víz eltávolítása után a részlegesen zsírmentesített rostok utókezelés nélkül is száríthalóvá válnak, a gyakorlatban racionálisan nem alkalmazható. Az igen kis szemcseméretű, még mindig igen magas víztartalmú szilárd anyag elkülönítése a zagytól ugyanis (például szűrőprés, szűrőcentrifuga, dobszűrő) nem oldható meg, mert az apró szemcsék a szürőfelületet azonnal eltömik, képlékenységük következtében a szemcsék kapillárisai is eítömődnek, így - szűrési szempontból kvázi tömör réteget alkotnak. A finom szemcséknek a zagytól való elválasztása csak rendkívül költséges, állandó felügyeletet igénylő csigás szeparátokkal, dekanterekkel lehetséges. Dekanteres elválasztást alkalmaznak például zsirszalonna 92-96 ’C hőmérsékletű gőzzel végrehajtott, úgynevezett nedves olvasztásakor keletkező fehérjerostnak a vizes oldott zsírtól való elkülönítéséhez, valamint az alvadt és hőkezelt vér magas víztartalmú, képlékeny szemcséinek a kinyeréséhez is.

A találmány feladata, hogy olyan eljárást szol-, gáltasson hőhatással szemcsésíthető és/vagy hőhatással csökkenthető nedvességtartalmű szilárd anyagot tartalmazó folyadékokból, például zagy-21

184 673 ból, kollöidszerű oldatokból és szuszpenziókból a szilárd anyag kinyerésére, amelynek segítségével a szilárd fázis a folyadékfázistól - költséges és munkaigényes berendezések nélkül - egyszerű szűrési művelet alkalmazásával elkülöníthető, a szilárd fázisban levő értékes anyagok, például fehérjék az eljárás során nem károsodnak, és az esetleges zsírtartalom túlnyomó része az eljárás során, vagyis járulékos, például vegyszeres zsírtalanítási művelet nélkül eltávozik az anyagból.

A találmány az alábbi felismeréseken alapszik: az élő állati vagy növényi szervekből keletkezett organikus anyagokban levő, illetve mikroorganizmusok által termelt enzimek - az általában nem steril körülmények között feldolgozott és tárolt anyagban - bomlást, önemésztést, rothadást stb., következésképpen hatóanyag-károsodást idéznek elő. Ez azáltal küszöbölhető ki, ha az enzimműködést a nyersanyag keletkezés ütemében folyamatosan és gyakorlatilag teljes mértékben meggátoljuk; az enzimet is termelő mikroorganizmusokat elöljük, illetve szaporodásukat gátoljuk; a mikrobiális visszafertőződés veszélyét gyakorlatilag kizárjuk; végül szárítással az esetlegesen visszamaradó mikroorganizmusok számára bakteriosztatikus állapotot teremtve, azok hatását gyakorlatilag teljesen kizárjuk. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy ha az igen finomra őrölt vagy finom csapadék formájában az oldatból kicsapódó, magas zsír- és fehérjetartalmú anyagot tartalmazó folyadékot (például zagyot) pillanatszerűen felhevitjük, egyrészt szemcsék képződnek, másrészt szemcsék részleges víztelenítése következik be, végül az anyagban levő felületi és szerkezeti zsír fő tömege megolvad. Az anyag hőntartásával a szemcsék öszszecsapódása, aggregációja, illetve víztelenítése folytatódik, a szemcsék stabilizálódnak, közben a zsír olvadt állapotban marad. Az ilyen anyag gravitációs erőtérben is már kifogástalanul szűrhető, és a szűrlettel együtt az olvadt zsír is eltávozik, vagyis nincs szükség a rendkívül költséges utólagos szerves oldószeres zsírtalanításra.

A fenti felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynél a folyadékban hőhatással szemcséket képezünk, és/vagy a szemcsék nedvességtartalmát csökkentjük, majd ezeket a folyadékból eltávolítjuk és szárítjuk, és amely eljárásnak az a lényege, hogy a folyadékot rövid, legfeljebb kétperces időtartamon át végzett hőközléssel („pillanathevítéssel”) 50-125 ’C hőmérsékletre melegítjük, majd a felmelegitett anyagot legalább 2 perces, előnyösen 5—13 perces időtartamon át 50—125 ’C hőmérsékleten tartjuk, és - amennyiben a szilárd anyag zsírt tartalmaz - e hőkezelési műveletekkel a zsír legalább egy részét a szilárd anyagból kiolvasztjuk, majd a szemcséknek a folyékony fázistól szűréssel való elválasztását 50—125 ’C hőmérsékletű párát tartalmazó térben legalább 4 perces, előnyösen 8—15 percen át végzett szűrési művelettel hajtjuk végre, majd a folyékony fázistól elválasztott nedves szilárd anyagot szárítjuk. ,

Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre az jellemző, hogy gyűjtőtartálya, pillanathevítője, hőntartója, zárt térben elhelyezett - célszerűen gravitációs - szűrője, valamint szárítója van, amelyek egymással csővezetékek és adagolószerkezet(ek) útján zárt rendszerré vannak egyesítve, amely rendszerbe egy vagy több szivattyú van beiktatva.

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ-kezőkben foglalhatók össze:

a jelenlegi módszerekkel nehezen kezelhető kolloidszerü oldatok, zagyok és szuszpenziók szilárdanyag-tartalmának kinyerését a találmány egyszerű eszközökkel úgy teszi lehetővé, hogy a végtermék mind minőségi, mind egyéb használati tulajdonságait tekintve kiváló, nedvességtartalma. 5-10%-ra csökkenthető. A kezelés előtt az anyag amennyiben szükséges - minimális szemcseméretűvé aprítható, és az aprító a pillanathevítőből, hőntartóból, szűrőből és szárítóból álló zárt rendszer részét képezheti. A zárt rendszer lehetővé teszi, hogy a hulladék értékes anyaggá történő feldolgozása ideális körülmények között (például a bomlás kiküszöbölésével, a bűzképződés kizárásával) menjen végbe. A mikroorganizmusok szaporodásának és az enzim-működésnek már a folyamat kezdetén, a pillanalhevítéssel gátat vetünk, és a zárt rendszerben végrehajtott további műveletekkel az enzimműködést a teljes eljárásban kiküszöböljük. Amennyiben a hulladék zsírt tartalmaz, az eljárás során a zsírtalanítás automatikusan, mintegy a találmány szerinti műveletsor mellékhatásaként végbemegy, és a teljes eljárás eredményeként - fertőződést és visszafertőződési veszély nélkül - az értékes nyersanyagok nagy fajlagos felületű, amorf szemcsék formájában állnak rendelkezésre. A végtermékként kapott száraz anyag állandó összetételű, stabil állapotú, tehát jól tárolható, hatóanyaga szükség esetén - kiválóan extrahálható.

A berendezés blokkszerüen zárt egységgé összeszerelt gépekből áll, aminek igen kicsi a helyigénye, igya kezelendő folyadék keletkezési helyén - például vágóhídon - felállítható, ugyanakkor a zárt rendszer a közbenső befertőződés veszélyét kizárja. A berendezés gépegységei szerkezetileg egyszerűek, fordulatszámuk alacsony, könnyen műszerezhetők, kezelésükhöz minimális élőmunka-ráfordítás szükséges. A beruházási költségek viszonylag csekélyek, az üzemelés fajlagos energiafelhasználása pedig alacsony.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzók alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy előnyös kiviteli példáját, valamint annak néhány részegység gét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán vázlatos függőleges metszetben látható a berendezés egy előnyös kiviteli alakja;

a 2. ábra az 1. ábra szerinti pillanathevítő és hőntartó egységet nagyobb méretarányban mutatja. . . . · /'

Amint az 1. ábrán látható, a berendezésnek ! tartálya van, amelybe 2 betáplálócső, valamint 3 zagyszivattyút tartalmazó 4 recirkulációs vezetéjc tangenciálisan torkollik. Az 1 tartályba 5 keverőszerkezet nyúlik be. A tartály alsó részéből 7 cső van kivezetve, amelyről egyrészt az említett 4 recirkulációs vezeték van leágaztatva, másrészt a 8 tóvábbító.vezeték, amely az egészében 9 hivatkozási számmal jelölt pillanathevitőbe torkollik, amely-3bén Í4 perforált csővezeték van. A 8 vezetékben az 1 tartály és a 9 pillanathevítő között 10 adagolószivattyú van beépítve. A 9 pillanathevítő 12 vezeték útján van a 11 hőntai tóval összekapcsolva, amelyben 13 szigetelt csővezeték van. A 9 pillanathevitőhöz 15 gőzvezeték csatlakozik, amelyhez 16 szabályozóegység tartozik.

A 9 pillanathevítő, a 11 hőntartó, valamint a később ismertetésre kerülő 18 szűrő belső tisztántarthatósága céljából a 8 vezetékre az 1 homogenizáló tartály és a 10 szivattyú között 90 mosóvíztartály van csatlakoztatva, amelyből az említett gépegységek mind hideg-, mind melegvizes mosása végrehajtható. A 91 adagolótölcsérből a 10 szívatytyúval fertőtlenítőszer is betáplálható a rendszerbe. Az 1 gyűjtő-homogenizáló tartály mosására a 92 adagolótölcsér és 3 szivattyú segítségével betáplált folyadék szolgál.

A 11 hőntartót 17 vezeték köti össze az egészében 18 hivatkozási számmal jelölt szűrövei, amelynek 19 zárt házában a hosszanti vízszintes x geometriai tengely körül forgatható, egészében 20 hivatkozási számmal jelölt üreges test van, amely I első szakasszal és II második szakasszal rendelkezik; az előbbit csonkagúla alakú 21 dob, az utóbbit három sokszög keresztmetszetű hasáb-alakú 22, és 24 tag alkotja, amelyek cikcakk alakban, mereven egymásba torkolló módon vannak egymáshoz csatlakoztatva. A 21 dob 25 és 26 homloklapja tömör lemezanyagból készül, a nagyobb 26 homloklapban az x hossztengelyhez képest excentrikus helyzetű, sokszög alakú 27 nyílás van, ehhez csatlakozik a II második szakasz első 22 tagja úgy, hogy a 22 tag hossztengelye az x geometriai forgástengelyt a 21 dobon kívül metszi, ugyanúgy, mint a 23 és 24 tagok hossztengelyei. A 21 dob kisebb 25 homloklapján át 28 cső torkollik a dob belső terébe, és ez a cső szolgál a 20 üreges test mechanikai forgástengelyeként, amelyen a 21 dob 29 csapágyával illeszkedik. A 11 hőntartóból kilépő 17 csővezeték a 28 csőhöz csatlakozik. A 21 dob és a 22, 23, tagok oldalfelületét - legalább részben - 30 szűrő alkotja. A 9 dobtól legtávolabb eső hasáb alakú 24 tag a 31 szekrénybe torkollik, amely együtt forog a 20 üreges testtel, és kerülete mentén nyitott. A 31 szekrényt két párhuzamos, kör alakú, függőleges helyzetű 32 és 33 lemez alkotja, amelyet 35 távtartócsavarok fognak össze. A belső 33 lemezben centrális 36 nyílás van, amelybe az utolsó hasáb alakú 24 tag torkollik, a külső 32 lemezhez viszont mereven van - az egész 20 üreges test forgatására szolgáló - 37 tengely kapcsolva, amely 38 csapágyban forog, és 39 hajtóművel áll kapcsolatban. A forgásirányt az ω, nyíl jelzi. A 19 ház alsó része 40 teknőként van kiképezve, ennek legmélyebb pontjáról 41 csőcsonk torkollik ki, amelyen át a szűrlet távozik. A 39 szekrény alatt 42 cső van, amely a 43 szállítócsiga házának egyik végébe torkollik felülről. Ugyanennek a 43 csigának a másik végéhez alulról 44 cső csatlakozik, amelyben 44a cellás adagoló van, ez alatt pedig a 44 cső egy egészében 45 hivatkozási számmal jelölt kontaktfluid szárítóba torkollik felül, annak egyik - az 1. ábrán bal oldali - végén./A. 18 szűrőben felül egészében 68 hivátkozási számmal jelölt mosószerke·?

zet van beépítve, amely 69 csővezetékből, és arra szerelt 70 szórófejekből áll, és a 69 csőhöz a szűrőn kívül szivattyú csatlakozik. A 68 mosószerkezet a 20 üreges test külső mosására szolgál; mosóközegként például víz, vízgőz, nagynyomású meleg víz, préslevegő stb. alkalmazható. A 19 ház felső részéből, a kitáplálási hely felett 93 csővezeték lép ki, és a 63 szagtalanítóba torkollik, ide-juttatva a 19 házban keletkező párákat. A 63 szagtalanító önmagában ismert nedves mosó, abszorber vagy hasonló, lehet. ' 7

A 45 szárítónak fekvő henger alakú háza van, amelynek 46 és 47 homloklapjai, valamint duplikált 48 hengeres fala 49 zárt teret határolnak. A 45 szárító hosszanti vízszintes y geometriai tengelyében 50 hajtótengely húzódik végig, amely 51 hajtóműhöz kapcsolódik. Az 50 tengelyen 52 és 53 tárcsák vannak egymástól távközzel mereven rögzítve, és a szomszédos tárcsák a 48 hengeres fallal együtt cellákat alkotnak. Az 52 tárcsák kerület menti tartományában 54 kaparó-keverőlapok, az 53 tárcsák kerület menti tartományában pedig szabadonfutó 55 görgők vannak felszerelve. Minden második tárcsán vannak kaparó-keverőlapok, illetve görgők, például tárcsánként négy-négy, egyenletes (90°-os) kiosztásban. Az 52 tárcsáknak az 50 hajtótengely közelében van 56 nyílása, míg az 55 görgőket tartalmazó 53 tárcsákban, azok kerület menti tartományában vannak 57 nyílások kialakítva. Mind az 54 lapátok, mind az 55 görgők - amely utóbbiak forgástengelye az x hosszanti középtengellyel párhuzamos - csekély hézaggal helyezkednek el a 48 hengeres fal belső felületétől; a görgők és a hengeres falfelület közötti távköz célszerűen változtatható. A 45 szárító házából középen felfelé cső alakú 58 porleválasztó nyúlik ki, amelyben 59 porzsák van; ez utóbbi 60 rázószerkezettel van ősz-, szekapcsolva. Porzsák helyett porleválasztó ciklon is alkalmazható. Az 58 porleválasztó felső részéhez 61 csőcsonk csatlakozik, amely 62 csővezetékhez 'kapcsolódik. Ez utóbbi 63 szagtalanító készülékbe torkollik. A 45 szűrő hengeres házába, annak két végén felül egy-egy 64 és 65 szárítógáz-bevezeto nyílás torkollik, amelyekhez 64a és 65a csőcsonkok: csatlakoznak kívülről. A hengeres ház 49 belső teréből a betáplálási oldallal ellentétes végén alul 66 cső nyúlik ki lefelé, amelybe 67 cellás adagoló van beépítve. Ilyen szárítóberendezést egyébként részletesen ismertet az Rí—701 számú magyar találmányi * bejelentés. 5

A 2. ábrán részletesebben látható a 9 pillanathevitő és a 11 hőntartó, valamint ezek egymáshoz kapcsolása. A 9 pillanathevítőnek tömör falú, függőleges helyzetű 71 csöve van, amelybe alul, a 72 csőcsonkon keresztül a 8 csővezeték torkollik, és a 74 csőcsonk lép ki, felső részéhez pedig a kiszélesedő 73 tartály - átmenet nélkül - csatlakozik. A 74 csőcsonkra 75 tolózárat tartalmazó 76 vezeték van kötve, amely a folyadék leeresztésére szolgál. A 71 csőben, annak függőleges geometriai középtengelyében 14 perforált cső van végigvezetve, amely felső, derékszögben meghajlított 14a perforálatlan szakaszával a 73 tartályba alul oldalirányból van bevezetve, és abba a tartályon kívül 80 szabályozószelep van beiktatva, amely részét képezi áz 1. áb-4184 673 rán is látható, egészében 16 hivatkozási számmal jelölt szabályozóegységnek. A tolózár másik oldalához kapcsolódik a 15 gőzbetápláló cső. A 14 perforált cső alsó lapjában 14B nyílás van. A 16 szabályozóegységnek egyébként a 73 tartályba nyúló 77 hőmérője és 78 hőfokérzékelője van, amely a 79 vezeték utján a 80 szabályozószeleppel működési kapcsolatban aíí. Á 73 tartály felső részéből oldalirányba 81 csőcsonk lép ki, és ehhez csatlakozik az

1. ábrán is látható 12 csővezeték, amelynek útján a 9 pillanathevítő a 11 hőntartóval van összekötve;. ez utóbbinak a 82 csőcsonkjába torkollik, és e csőcsonk előtt 83 zárószerelvényt tartalmaz. A 83 zárószerelvény előtt a 12 vezetékről 84 leeresztőcső van leágaztatva, amelybe 84a zárószerelvény van beépítve. A 11 hőntartónak a 85 szekrényben elhelyezkedő, pontvonallal jelölt 86 csővezetéke van, amely alul a 82 csőcsonkhoz kapcsolódik, és geometriailag függőleges síkban húzódó spirálként van kialakítva, amely 87 egyenes csőszakaszokból, és azokat összekötő 88 íves csőszakaszokból áll. A síkbeli spirál emelkedési szöge a, ez néhány fokos, előnyösen legfeljebb 10°-os szög. A teljes 86 csővezeték hőszigeteléssel van ellátva. Á 86 csővezeték felül a 89 csőcsonkba torkollik, amely 17 csővezetékben folytatódik; ez utóbbi köti össze a 11 hóntartót a már részletesen ismerteteti 18 szűrővel.

A találmány szerinti berendezés a következőképpen működik:

a például zömében fehérjetartalmú (vízben oldott fehérjét tartalmazó) vizes szuszpenziót, vagy kolloid-gélszerű oldatot, amelynek szilárdanyagtartalma alacsony, például 2-5%, keletkezési helyén az 1 gyűjtő-homogenizáló tartályba vezetjük (a nyíl), amely a puffertartály szerepét is betölti. A homogenizálást a 3 zagyszivattyúval és/vagy az 5 keverőszerkezet működtetésével biztosítjuk. A homogenizálás a további műveletek végrehajtásához előnyös. Az 1 tartályban végzett folyadékkezeléssel elérhető, hogy értéktelen kísérőanyagok sem a pillanathevítőben, sem a hőntartóban ne koaguláljanak, a szemcsésített anyagra ne tapadjanak, ezáltal a szűréskor a szemcsékről könnyen lemosódva a szűrlettel eltávolíthatók legyenek.

Az 1 tartályból a 10 szivattyúval továbbítjuk az anyagot a 9 pillanathevítőbe, ahol á 14 perforált csövön keresztül a 15 vezetékből 50-125 °C hőmérsékletű, 0,2-0,4 átt nyomásúra redukált gőzt vezetünk - legfeljebb 2 percen át - az anyagba. A gőzbetáplálás mennyisége, és ezáltal a kívánt hőfoktartomány a mindenkori igényeknek megfelelően a 16 szabályozóegység segítségével biztosítható. A pillanathevítés hatására az anyag - jórészt fehérjetartalmú - komponensei a harmadlagos és negyedleges kémiai struktúrájukban bekövetkező változtatások hatására részben elvesztik hidrofil kolloid jellegüket, és az őket környező közegtől elkülönithetővé válnak. Amennyiben a folyadék gyógyászatilag értékes anyagot, például heparint tartalmaz, ez majdnem teljes, egészében a 9 pillanathevítőben kiváló, koagulált fehérjékhez kötődik, igy könnyen szűrhető formába kerül. Ugyanakkor olyan kísérő anyagoknak á koagulált fehérjékhez kötődése, amelyek a további feldolgozás menetét zavarnák, az előkezelés mértékétől füatiően ..iránvíthátóan” csökkenthető. A pillanathevítés hatására jelentős csíraszegényítés következik be, és a szemcsésítés ered-, ményeként előviztelenítés is lejátszódik. _t ··

A szemcsés anyag a 9 pillanathevitőbőí a 11 hőn-[ tartóba kerül, ahol legalább két, előnyösen öttizenkét percen át ugyancsak 50-125 ’C hőmérsékleten tartózkodik. A hőntartással a pelyhesen kiváló, hidrofil jellegüket, így vízkötő képességüket : részben elvesztő szemcsék mérete növelhető, a koagulálási folyamat teljessé vagy csaknem teljessé tehető, a szemcsék „ridegebbé” válnak, aminek eredményeként a következő művelet, a szűréssel történő szétválasztás könnyebb lesz. Egyes esetekben a szemcsésítés hatékonysága fokozható azáltal, hogy még a hőkezelés előtt vegyszert adunk az anyaghoz. / A 11 hőntartóban a csíraszegényités tovább fokozódik.

A 11 hőntartóból a 17 csővezetéken át tápláljuk; az anyagot a 18 szűrőbe, amelynek 19 zárt házában a szűrési műveletet 50-125 ’C-os hőmérséklettartományban - vagyis lényegében a pillanathevítés és hóntartás hőmérsékletén - végezzük. Az I első szakasz forgó 21 dobjában bekövetkezik az anyag előviztelenitése, majd a II második szakasz hasáb; alakú 22, 23, 24 tagjaiban a nedves anyaghalmaz előre-hátra mozgása (lásd a pontozott nyilakat), vissza-visszacsúszása közben kényszerül előrehaladó mozgásra, közben folyamatosan osztódik, tartózkodási ideje hosszú, és a 30 szűrőfelületeket folyamatosan tisztítja, megújítja. A 30 üreges testben az anyag szürletre és 15-35% szilárd anyagot tartalmazó frakcióra válik szét. Az elválasztás során bekövetkezik áz anyag igen kedvező frakcionáiása is, mivel a vizes szűrlettel, amely a 40 teknőben gyűlik össze, a 41 csőcsonkon át távozik a nem szemcsésített anyagok, valamint egyéb kísérő anyagok, például a folyékony állapotú zsír jelentős része is, ugyanakkor visszamarad a koagulált fehérjékhez kötődött értékes anyagok nagy része (97-99%a). Amennyiben ugyanis a kísérőanyag zsír, az már a pillanathevítés során folyékonnyá válik, és a szűrőben a párahőmérsékleten nem tud a szilárd anyagra kötődni, a 20 üreges testben végbemenő előre-hátra mozgás következtében pedig a folyékony zsír jelentős része lefolyik. Ugyanakkor az iparilag értékes anyag (pl. heparin) a pillanathevitőben és a hőntartóban a szemcséseden szilárd fázisban veszteségmentesen kötődik, a hasznosítható anyag a szűrlettel már nem távozik el. Mivel a forgó 20 üreges test (szűrőtest) zárt térben, vagyis forró gőztérben van, a csíraszegényités tovább folytatódik. A hosszú benntartózkodási idő és az állandó kétirányú, előre-hátra végbemenő, kíméletes mozgás eredményeként a szemcsésedési folyamat tovább tart, az apróbb szemcsék összetapadnak úgy, hogy a 42 csövön ál a 43 szállítócsigába kerülő anyag szemcsemérete - igen kedvezően - nagy.

Amennyiben a 41 csőcsonkon át távozó szűrlet zsírt is tartalmaz, abból a zsír önmagában ismert zsirtalanitóba (fagyasztó-zsírfogó, szeparátor stb.) juttatandó. A zsírtalanított szűrlet mosófolyadékként a 20 üreges testbe vagy testre recirkuláltatható, ezzel a benne levő értékes anyagok a folyamatban maradnak, és legalább részben kinyerhetők. A zárt 19 házban a melee szűrletből felszálló pára

-5184 673 kondenzál, és a szűrlettel távozik, vagy - egyes esetekben - a 93 vezetéken a 63 szagtalanítóba jut.

A 68 mosószerkezet arra is felhasználható, hogy a folyamatos szűrés alatt anyagot- vegyszert bepermetezve - részlegesen kémiailag kezeljük vágy elő- ⁵kezeljük, például a vegyszeres kezeléssel szemcsésített anyagot forróvízzel zsírtalanítjuk stb.

A 20 üreges testnek pufferoló hatása van, aminek eredményeként a folyadékkoncentráció és -összetétel ingadozásai az üzemvitelt nem zavarják. ¹⁰

A 45 kontakt-fluid szárítóba került anyagot egyidejűleg tesszük ki kontakt hőközlés és vegyes áramú konvektív hőközlés hatásának. A kontakt hőközlés a duplikált hengeres falon keresztül a 100 zárt térbe vezetett fűtőközeggel történik. A forgó ¹⁵52, 53 tárcsákkal cellákra osztott száritótérben az anyag előrehaladását jelentősen meglassítjuk, a benntartózkodási időt jelentősen növeljük, ezzel hosszú időn át érintkezésben tartjuk a pontozott nyilak irányában haladó anyagot a folytonos nyi- ²⁰, lak irányában áramló, a 64 és 65 nyílásokon át befúvatott meleg levegővel. A 45 kontakt-fluid szárítóban 100-135 ’C legfeljebb 180 ’C hőmérsékleten szárítjuk az anyagot. Az 55 görgők a belső hengeres falfelületre mintegy felkenik az anyagot, ²⁵és az ott felszáradt anyagréteget az 54 kaparó-keverőlapok a levegőáramokba diszpergálják. Az 55 görgők további szerepe, hogy a megszáradt és levált anyagot a kívánt szemnagyságúra aprítsák, ami a hengeres fal belső felületétől való távolságuk ³⁰megfelelő beállításával érhető el. Az elmenő levegő tisztítása az 58 porszűrő-berendezés és a 63 szagtalanító segítségével történik. A végtermék a 45 kontakt-fluid szárítóból a 66 cellás adagolón át távozik. _s_____________________ ³⁵

A 45 kontakt-fluid szárítóból 90% szilárdanyag (szárazanyag)-tartalmú, egyenletes szemcseméretüre aprított végterméket kapunk. Az e művelet során tovább folytatódott csíraszegényítés eredményeként a végtermék ΙΟ²- 10⁴ db/g csíraszámú és spe- 40 ciális légszűrő alkalmazásával a csíraszám még tovább csökkenthető, néhány spóra/g értékre korlátozható.

A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 45

1. példa

Vágóhídi zsirüzemben a zsírszalonna úgyneve- 50 zett nedves olvasztásakor 92-96 ’C hőmérsékletű gőz alkalmazásával dekanteren fehérjetartalmú szemcsés anyagot választanak le, amely magas zsírés víztartalmú: a zsír a szárazanyag-tartalom 25-50%-át, a víz pedig a teljes súly 60-70%-át teszi 55 kí.

Eljárásunk szerint á fehérjerost kinyerése ebből az anyagból a következőképpén történik:

A folyamatosan keletkező szemcsés anyaghoz 82 ’C hőmérsékletű forró vizet adunk, és nyitott 60 garatú csavarszivattyúval gyűjtőtartályba juttatjuk. Annyi vizet adagolunk, hogy a tartályba kerülő zagy szárazanyag-tartalma 5-15% között legyen.

A tartályban összegyűlt¹ anyagot zagyszivattyúval folyamatosan recirkuláltatjuk, miáltal egyrészt ho- 65 mogenizáljuk, másrészt azsírolvasztásnál alkalmazott hőkezeléssel szemcséssé tett, pépesített darabos anyag fajlagos felületét - a zsírcsökkentés hatékonyabbá tétele érdekében - aprítással növeljük. / '

A homogenizált és aprított szilárd anyagot tartalmazó elegyet adagolószivattyú segítségével a berendezés pillanathevítő egységébe juttatjuk, ahol 30 sec-on át végzett 0,5 att-os nyomású gőz direkt befúvatásával hőmérsékletét 92-96 *C-ra növeljük.; Az anyagot - spirális csővezetékben (hőntartó egyseg) lassan áramoltatva - 12 percen át ugyanezen a hőmérsékleten tartjuk. '

A hőhatásnak kitett szemcsék felületi és szerkezeti zsírtartalmának fő tömege megolvad, és a forró vizes közeggel elegyedik. A pillanathevítéssel és hőntartással az aprított és pépesített fehérjetartalmú szilárd anyagot koaguláltatjuk, miáltal olyan szemcseméretü aggregátumok keletkeznek, amelyek szűréssel könnyen elkülöníthetők a folyadékfázistól, és a kiválasztott, rugalmas szemcsék könynyen száríthatók,

A hőhatásra koagulálódott fehérjetartalmú szemcsék elválasztása a zsírtartalmú víztől gravitációs szűrőben, 90 ’C hőmérsékletű páratérben, fo-. lyamatos üzemvitellel történik. Szűrés közben az, anyagot 82 ’C hőmérsékletű forró vízzel mossuk.:, A forró vizet a szűrőberendezés felett elhelyezett szórófejeken át vezetjük be.

A zsírtartalmú szűrletet valamilyen önmagában ismert módon továbbkezeljük, a zsírtartalmának nagy részétől megszabadított fehérjetartalmú anyagot pedig kóntakt-fluid szárítóberendezésben folyamatosan szárítjuk, amelyben 140-150 ’C hőmérsékletű levegőt áramoltatunk. Az ilyen hőmérsékletű szárítógázzal és egyidejű kontakt hőközléssel 85—95 ’C hőmérsékleten tartott anyag mintegy 35 percen át tartózkodik a szárítóban. E hőmérséklettartományban az anyag nem károsodik, a fehérjetartalom emészthetősége nem romlik. A végtermék analitikai vizsgálatának eredményei a következők:

víztartalom fehérjetartalom emészthető fehérje zsírtartalom:

csíraszám:

7,8%

79,7%

97,4% (az összes fehérje %-ában)

11,8%

1500 db/g

Jól tárolható, olcsón szállítható, alacsony csíraszámú, a közvetlen szárítással nyert termékhez ké-, pest lényegesen csökkent zsírtartalmú, igen magas és jól emészthető fehérjetartalmú termék, amely: állattakarmányozási és élelmiszeripari célra is alkalmazható, stabil minősége lehetővé teszi az optimális felhasználás felderítését.

2. példa

Vágóhídon keletkező marha-vastagbelet - kelet-; kezési ütemének megfelelően - ipari húsdaráló 6 és! 8 mm lyukbőségü tárcsák alkalmazásával aprítjuk. A kb. 17% szárazanyag-tartalmú őrleményt 15—25 ’C hőmérsékletű víz folyamatos adagolása: mellett gyüjtőtartályba juttatjuk. Az adagolt vízi mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a zagy szárazanyag-tartalma 4-7% között legyen. A gyűjtőtar-61

184 673 tályban levő elegyet zagyszivattyúval való recirkuláltatással homogenizáljuk. A homogenizált anyagot pillanathevítőbe juttatjuk, és ott 0,5 att-os gőz direkt befúvatásával a hőmérsékletet 87-93 ’C-ra növeljük, és az anyagot mintegy 12 percen át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A hőkezeléssel a szárazanyag oldott állapotú, illetve kolloid szuszpenzióként jelen levő fehérjéinek harmad- .és negyedleges szerkezete jórészt irreverzibilisen változik, a szemcsék elvesztik hidrofil jellegüket, jórészt vízoldhatatlanná válnak, szerkezeti vizük egy részét leadják, és gravitációs erőtérben is jól szűrhető, rugalmas szemcsés koagulátumokká állnak össze. A hőkezelés járulékos hatásaként a felületi és szerkezeti zsír fő tömege megolvad, és a vizes közeggel emulgeálódik; a csiraszám több nagyságrenddel csökken, mivel a virulens csirák elpusztulnak.

A főként fehérjetartalmú koagulátum elválasztását a folyadékfázistól - amely utóbbi főként zsírt, valamint csekély mennyiségű fehérje-hidrolizátumokat (perlidek, peptidek) tartalmaz - 90 ’C hőmérsékletű páratérben folyamatos szűréssel végezzük. Szűrés közben 80 ’C hőmérsékletű vízzel további zsírkiválasztás céljából - mosást alkalmazunk. A kiszűrt szemcsés anyagot az 1. példában megadott módon szárítjuk. A végtermék analitikai vizsgálatának eredményei:

víztartalom zsírtartalom fehérjetartalom emészthető fehérje

9,2%

9,7%

72,4%

96,2% (az összes fehérje %-ában) csíraszám 3500 db/g

Ennek megfelelően a termék stabil minőségű, jól tárolható, a keletkezési állapotához képest lényegesen csökkent csíraszámú és zsírtartalmú, a bélféleségekből szokásosan előállított húslisztekhez képest magas és jól emészthető fehérjetartalmú, állattakarmányozási célra kiválóan alkalmas. Külön előnye, hogy a többszörös hőkezelés és a gravitációs erőtérben végzett folyamatos szűrés és mosás kedvező hatásaként a vastagbél (vagy általában bél) előzetes bélsármentesítése nem szükséges.

3. példa

Vágóhídon folyamatosan keletkező vért alvadást elősegítő vegyszerrel, például kálcium-kloriddal kezelünk, az alvadékot kíméletes aprítással 10—15 mm-es szemcsékké alakítjuk, 85 ’C hőmérsékletű vízzel elegyítjük, és a kapott zagyot pillanathevítőben 0,5 att-os direkt gőzbefúvással 95-100 ’C hőmérsékletre melegítjük. Az anyagot 8 percig tartjuk ezen a hőmérsékleten. A kémiailag kezelt és aprított alvadék fehérjetartalma a hőkezelés hatására hidrofil jellegét elveszti, rugalmas szemcsék keletkeznek, amelyek könnyen szűrhetővé válnak. A szűrés során a folyadékfázistól elválasztott koagulátum körülbelül 25%-os szárazanyag-tartalma a vér eredeti, mintegy 19%-os szárazanyag-tartalmát jelentősen meghaladja. Ennek eredményeként, továbbá annak köszönhetően, hogy a fehérjék vízkötő képessége jelentősén csökkent, a következő lépésben a szárítás lényegesen kedvezőbben hajtható végre, a véralvadást elősegítő vegyszer a szürlettel folyamatosan távozik. A kiszűrt szemcsék szárítását egyébként ugyancsak kontakt-fluid szárítóban hajtjuk végre, 120-130 °C hőmérsékletű szárító le5 vegő alkalmazásával. Az anyag 25 percig tartózkodik a szárítóban, a levegő kilépési hőmérséklete 80-85 'C, a végtermék szárazanyag-tartalma 90%, egyéb jellemző analitikai adatai pedig a követke zők:

víztartalom 8,7% zsírtartalom 0,4% fehérjetartalom 89,2% emészthető fehérje 98,0% (az összes fehérje %-ában) csíraszám 4800 db/g

A kapott szilárd granulátum tehát alacsony csiratartalmú, magas, kiválóan emészthető fehérjetartalmú, jól tárolható, stabil minőségű, állat-takarmányozási célra kiválóan alkalmas termék.

A találmány természetesen nem korlátozódik ás fenti eljárási példákra és a berendezés konkrét kiviteli alakjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. A marha-vastagbélre adott példa értelemszerűen sertés vastag- és vékonybél feldolgozására is vonatkozik stb.

Claims

Szabadalmi igénypontok ³⁰

1. Eljárás hőhatással szemcséstthető és/vagy hőhatással csökkenthető nedvességtartalmú szilárd anyagot tartalmazó folyadékokból, különösen fehérjetartalmú kolloidszerű oldatokból, szuszpen35 ziókból és zagyokból a szilárd anyag kinyerésére, valamint - amennyiben Zsírt tartalmaz - a szilárd; anyag zsírtartalmának csökkentésére, amely eljárás_:során a folyadékban hőhatással szemcséket képezünk, és/vagy szemcsék nedvességtartalmát csök40 kentjük, majd azokat a folyadékból eltávolítjuk és szárítjuk, azzal jellemezve, hogy a folyadékot rövid, legfeljebb 2 perces időtartamon át végzett hőkozléssel („pillanathevítéssel”) 50-125 ’C hőmérsékletre melegítjük, majd a felmelegített anyagot leg45 alább 2 perces, előnyösen 5-15 perces időtartamon át 50-125 ’C hőmérsékleten tartjuk; és - amennyiben a szilárd anyag zsírt tartalmaz - e hőkezelési műveletekkel a zsír legalább egy részét a szilárd anyagból kiolvasztjuk; majd a szemcséknek a folyé50 kony - adott esetben az olvasztott zsírt is tartalmazó - fázistól szűréssel való elválasztását 50-125 ‘C hőmérsékletű, párát tartalmazó térben legalább 4 perces, előnyösen 8-15 percen át végzett szűrési művelettel hajtjuk végre; és a folyékony fázistól

55 elválasztott nedves szilárd anyagot szárítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szárításhoz 100-180 ’C - előnyösen mintegy 130 ’C hőmérsékletű - áramló gáznemü közeget, célszerűen forró

60 levegőt használunk, és az anyagot 20-40 percen, célszerűen mintegy 30 percen át tesszük ki a forró gázáram hatásának. < -./ /
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jeZ/emezve, hogy a sziíárd65 anyag-tartalmú folyadékhoz a pillanathevítési mű-7veiét előtt - például szemcsésítés céljából - vegyszert adagolunk.
4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-tartalmu folyadékot a pillanathevítési ⁵műveletet megelőzően- például keveréssel és/vagy recirkuláltatással - homogenizáljuk.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti lejárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a pillanathevítést - célszerűen 0,2-0,6 att-ra redukált ¹⁰nyomású - gőz direkt befúvatásával hajtjuk végre.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a pillanathevítési - hőntartási - szűrési-szárítási műveletsort zárt rendszerben, folyamatosan hajtjuk ¹⁵végre.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a folyadékban levő szilárd anyagot a pillanathevitést megelőzően - célszerűen a folyadék egyidejű homo- ²⁰genizálásával - aprítjuk, és/vagy a szilárd anyagot mechanikailag aprítjuk, majd a pillanathevitést megelőzően folyadékkal keverjük össze.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzaljellemezve, hogy szü- ²⁵rés közben az anyagot - célszerűen az anyagra szórással juttatott - 75-90 ’C hőmérsékletű forró vízzel mossuk, és a mosáshoz célszerűen - adott esetben zsírtalanított - szűrletet használunk.
9. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás fo- ³⁰ganatosítására azzal jellemezve, hogy gyűjtőtartálya (1), pillanathevítője (9), hőntartója (11), zárt térben elhelyezett - célszerűen gravitációs - szűrője (18), valamint szárítója (45) van, amelyek egymással csővezetékek (12) és adagolószerkezet(ek) (43, ³⁵44) útján zárt rendszerré vannak egyesítve, amely rendszerbe egy vagy több szivattyú (3, 10) van beiktatva.
10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tárolótartályban (1) ⁴⁰az anyag homogenizálására szolgáló keverőszerkezet (5) van, vagy/és a tartályból (1) kilépő vezetékről (7) recirkulációs vezeték (4) van a tartályba (1) visszavezetve, amelybe szivattyú (3) van iktatva.
11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés 45 kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tartályt (1) a pillanathevítővel (9) összekötő vezetékbe (8) szivattyú (10) van beiktatva, és a tartály (1) és a szivattyú (10) közötti vezetékszakaszra mosóközegtartály (90), valamint fertőtlenítőzert és/vagy ⁵⁰koagulálást elősegítős vegyszert adagoló szerkezet (91) van rákötve.
12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a pillanathevítőnek (9) függőleges, zárt csöve (71) ⁵⁵van, amelynek alsó részébe a tartályból (1) kivezetett és szivattyút (10) tartalmazó cső (8) torkollik, és amelyben annak függőleges geometriai hossztengelyében húzódó perforált cső (14) van; a függőlegeszárt csőnek (71) felül kiszélesedő része (73) van, θ° amelyből a perforált cső (14) perforálatlan felső vége (14a) van kivezetve, és gőzbetápláló csőhöz csatlakoztatva, és amely kiszélesedő rész (73) felső tartományából a pillanathevitéssel hőkezelt anyag továbbítására szolgáló csővezeték (12) van leágazd tatva. -
13. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a pillanathevítőhöz (9) a bevezetendő gőz mennyiségének szabályozására szolgáló egysége (16) van, amely a pillanathevítőben (19) levő anyag hőmérsékletét érzékelői szervet (78), valamint a gőzbevezető csőhöz (15); kapcsolódó szabályozószelepet^ (80)¾ tartalmaz! amely a hőérzékelővel (78) vezetéken keresztül mű4 ködésí kapcsolatban áll. (2. ábra) ¹ *
14. A 9-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a.i hőntartót (11) síkbeli spirál-alakban vezetett, célszerűen függőleges síkban elhelyezkedő; egyenes: szakaszokból (87) és a szomszédos egyenes szaka-: szokat (87) összekötő íves szakaszokból (88) álló, hőszigetelt csővezeték alkotja. (2. ábra) ^?
15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szűrőnek (18) zárt házban (19) elhelyezett, forgatható, legalább részben átmenő nyílásokat tartalmazó falazatú üreges teste (20); á szűrendő anyagi betáplálására, valamint a szétválasztott kompo-; nensek eltávolítására szolgáló szerkezete van; és; hogy az üreges test (20) két szakasszal (I, II) rendel-: kezik, amelyek közül az első szakasznak (I) - célszerűen vízszintes vagy közel vízszintes - hosszanti geometriai középtengely (x) körül forgatható, fekvő helyzetű, csonkagúla vagy csonkakúp alakú, dobja (21) van, amelynek oldálfelületét - legalább, részben - szűrő (30) alkotja; kisebb homloklapján’’ (25) át anyagbetápláló cső (28) torkollik, vagy van vezetve a belső terébe, nagyobb homloklapjában pedig nyílás (27) van, amely a középtengelyhez (x) képest excentrikusán helyezkedik el, és e nyíláshoz (27) csatlakozik az üreges testnek (20) az első sza-, kasszái (I) együtt forgatható második szakasza (II), amely legalább három - célszerűen hosszúkás sokszög alaprajzú hasáb alakú, egymásba torkolló taggal (22, 23,24) rendelkezik, amelynek oldalfelületét - legalább részben - szűrő (30) alkotja, és amely tagok (22, 23, 24) geometriai hossztengelyei együttesen cikcakk vagy hasonló alakú vonalat al4 kotnak, és ajdob (21) középtengelyét (X) - amely; az üreges test (20) két szakaszának (Ιξ II) közős forgástengelye - a dobon (21) kívül metszik.
16. A 9-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szárító olyan kontakt-fluid szárítóként (45) van kialakítva, amelynek kívülről hevített fekvő henger alakú test belsejében kialakított szárítótere, ebben elhelyezett keverő szerkezete, nedves anyagnak és gáznemű szárítóközegnek a szárítótérbe juttatására, valamint szárított anyagnak és a gáznemű szárítóközegnek a szárítótérből való eltávolítására szolgáló szerkezetei vannak, mimellett a hengeres szári.tótér (49) vízszintes vagy közel vízszintes geometriai hossztengelyére (y) keresztirányú, előnyösén arra merőleges, egymástól távközzel elrendezett falakkal (52, 53) cellákra van osztva, amely falakban a szárítandó anyagnak és a gáznemű száritóközegnek a cellákon való áthaladását biztosító nyilasok (56, 57) vannak; a keresztirányú falak (52, 53) és a szárítótér (49) hengeres fala (48) egymáshoz viszo-81

184 nyitva elforgathatóan vannak kialakítva; és hogy a keresztirányú falak (52, 53) legalább egy részéhez a szárítótér (49) hengeres fala (48) közelében elhelyezkedő kaparó-keverőlapok (52) vannak csatlakoztatva, és ilyen kaparó-keverőlapokat (52) tartalmazó és/vagy más keresztirányú fal(ak)on (52, 53) a szárítandó anyagnak a szárítótér (49) hengeres falára (48) való felkenésére, valamint a száradt anyag aprítására szolgáló szerkezetek - célszerűen görgők (55) vannak - ugyancsak a keresztirányú 1 falak (52,53) kerület menti tartományában, a szári-. tótér (49) hengeres fala (48) közelében elhelyezve.
17. A 9-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a

673 szűrő (18) és a kontakt-fluid szárító (45) közé száll!-, tócsiga (43) és cellás adagoló (44) van beiktatva. I
18. A 9-16. igénypontok bármelyike szerinti be-; rendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy szag-.

5 talanitója (63) van, amelybe a szűrőből (18) és/vagy a szárító porleválasztójából kivezetett csővezeték (62, 93) torkollik.
19. A 9-18. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a θ szűrőberendezés (18) felett és/vagy annak belsejében - előnyösen szórófejeket tartalmazó - folyadék, betáplálásra, például forró víz betáplálására szolgáló szerkezet van elhelyezve.