HU184556B - Valve construction for regulating leak of metal from holder - Google Patents

Description

A találmány tárgya szelepelrendezés tartály fémkifolyásának szabályozására szelepgyűrűvel és ehhez csatlakozó, a szelepgyűrű lezárására képes csúszólappal. A fémkifolyás ilyen szabályozására van szükség pl. kohó csapolónyílásánál.

Ivkemence hagyományos lezárásakor az olvadt fém és salak kiömlik a kemence kiömlőcsőrénél, amikor megbillentik. A fém és a salak ezután egy kiömlőcsatornán folyik végig — ha egyáltalán van ilyen — és öntőüstben gyűlik össze. A salak jelenléte természetesen rendkívül hátrányos. Az lenne az igazán jó, ha a kemencét úgy lehetne kiüríteni, hogy csak az olvadt fém jöjjön ki és a salak belül maradjon.

Ha a csapolónyílást jóval a kemence felső pereme alatt helyezzük el, lehetségessé válik csak az olvadt fém kiöntése, ha a kemencét megbillentjük. Valamilyen lezáró elemre van szükség azonban, amely a csapolónyílást lezárja mindaddig, amíg a csapolást meg nem akarjuk kezdeni. A legegyszerűbb olyan szelep lenne, amelyik tetszés szerint nyitható és csukható, mert ez lehetővé tenné több öntőüstnek egy kemencetöltettel való feltöltését , a kemencét ehhez pedig csak egyszer kellene megbillenteni, mégpedig akkor, amikor a csapolást megkezdjük.

Elméletileg ebből a célból a csúszókapus szelep is megfelelőnek látszik, mégsem vált eleddig ismertté olyan csúszókapus szelep, amely segítségével a fémkifolyást a csapolónyílásnál kielégítően lehetne szabályozni. Az ismert szelepmechanizmusok tekintélyes helyet foglalnak el mindkét oldalukon, tehát a csúszó szeleplap mozgásának irányában is. Az ehhez szükséges hely azonban nem áll rendelkezésre a kohók csapolónyílásainak környékén, már csak a kiömlőcsatorna jelenléte miatt sem.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan szelepelrendezés kialakítása, amellyel tartály fémkifolyását megfelelőképpen lehet szabályozni, amely pl. kohó csapolónyílása környékén is felszerelhető, működése egyszerű és megbízható,helyigénye pedig kicsi.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a csúszókapus szelep elvét kell alkalmazni és olyan mechanizmust kell kidolgozni, ami a kis helyfoglalást és kohó csapolónyílásánál való alkalmazhatóságot is lehetővé teszi.

A találmány olyan szelepelrendezés továbbfejlesztése, amely szelepgyűrűvel és ehhez csatlakozó, a szelepgyűrű lezárására képes csúszólappal van ellátva. A továbbfejlesztést az jellemzi, hogy a csúszólaphoz hozzá képest hegyes szög alatt működtető elem egyik vége csatlakozik, a működtető elem másik végéhez nyomó rugóköteg van kapcsolva, a működtető elem végül a csúszólaphoz csatlakozó egyik végét a szelepgyűrű és a csúszólap érintkezési felületével párhuzamosan elmozdító karos mechanizmushoz van csatlakoztatva.

Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy alkalmassá teszi a csúszókapus elv alkalmazását tartály fémkifolyásának szabályozásához, mert kis helyigényű és a nyílást biztonságosan lezáró kialakítás.

Az egyik célszerű kiviteli alak szerint a karos mechanizmus párhuzamos elmozdulásra képes mechanizmusként van kialakítva, továbbá a működtető elem a csúszólap minden helyzetében hegyes szög alatt helyezkedik el a csúszólaphoz képest. A karos mechanizmus a működtető elemhez és a szelepelrendezés keretvasához képest elforduló karokkal lehet ellátva. Ekkor a rugóköteg a működtető elem és az egyik kar között lehet elrendezve. A rugóköteggel összekapcsolt kar rögzítő mechanizmus2 nak lehet része, amely a rögzítő mechanizmus oldására és ezzel a rugóköteg hatástalanítására képes könyökcsuklóval lehet a keretvashoz kapcsolva. A rögzítő mechanizmus a rugóköteggel összekapcsolt kar útján lehet a keretvashoz csatlakoztatva.

Az egyik célszerű kiviteli alak szerint kiinduló helyzetben a rugóköteg összenyomott állapotban van és meszszebb van a csúszólaptól, mint a karos mechanizmus másik kaija.

A működtető elemhez mozgató tagot csatlakoztathatunk, amely célszerűen hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger. A mozgató tag forgatótengely útján forgatókarral van összekötve, a forgatótengelyen a működtető elemhez csatlakozó kar is rögzítve van, a forgatótengely pedig a keretvason van ágyazva.

A legcélszerűbben a szelepelrendezést a tartály csapolónyílása és kiömlőcsatomája között helyezhetjük el, amikor a működtető elem a kiömlőcsatomához képest ferdén felfelé mutat, a rugóköteg és a karos mechanizmus pedig a csúszólapnak a kiömlőcsatomával ellentétes oldalán van elhelyezve. Ez a kiviteli alak különösen alkalmas példát mutat a kohó csapolónyílásánál való alkalmazására.

A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be.

A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti szelepelrendezés egyik célszerű kiviteli alakjának elölnézete ívkemencére szerelve, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak oldalnézete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részlete metszetben viszonylag nagyobb léptékben, a 4. ábra a találmány szerinti szelepelrendezés geometriai analízise.

Ha először a 3. ábrát vesszük szemügyre, amin a találmány szerinti szelepelrendezés részletének metszete látható ívkemencén való alkalmazás mellett, láthatjuk, hogy a kemence csapolónyílásába 10 betét van elhelyezve, aminek az olvadt fémmel átjárt áramlási keresztmetszete ovális alakú. A 10 betéthez tömítetten 11 összekötő cső illeszkedik^ amelyben az ovális áramlási keresztmetszet köralakúvá változik. All összekötőcsőbe 12 fúvóka van beragasztva, aminek a másik végéhez általánosságban 14 hivatkozási számmal jelölt szelepelrendezés csatlakozik tömítetten.

A 14 szelepelrendezés lényegében helyhez rögzített 15 szelepgyűrűből és tárcsa alakú 16 csúszólapból áll, ami a 15 szelepgyűrűre van nyomva. A 15 szelepgyűrűt pedig 17 körmök tartják tömített illeszkedésben a 12 fúvókán (1. ábra). A 16 csúszólap felfelé mozdul el a csapolás során, aminek következtében 18 nyílás válik szabaddá, az csatlakozik a csapolónyíláshoz. Minderről 20 működtető elemmel gondoskodunk, amely egyúttal a 16 csúszólapot is a 15 szelepgyűrűre nyomja. Amikor a csapolónyflás a 16 csúszólap felemelésével szabaddá válik, fém ömlik ki a kemencéből a 10 betéten, all összekötőcsövön és a 15 szelepgyűrűn át a kemencéhez csatlakozó 21 kiömlőcsatornába. A fém ezután ezen a 21 kiömlőcsatomán át gyűjtőtartályba vagy öntőüstbe jut.

Amikor a 16 csúszólapot annyire elmozdítjuk, hogy a 14 szelepelrendezés teljesen nyitva legyen, akkora utat tesz meg, mint amekkora megközelítőleg az átmérője. A 15 szelepgyűrű szélessége, azaz a külső és a belső átmé-21

184 556 rője közötti különbség lényegesen kisebb, mint a feni említett távolság. Szükség van ezért olyan szerkezeti részekre, amelyek alátámasztják aló csúszólapot, amikor az felső helyzetében van. Ez 22 támlap, amely a 15 szelepgyűrű mellett a 14 szelepelrendezés 23 keretvasára van erősítve. A 22 támlap és a 15 szelepgyűrű külső, a 16 csúszólappal érintkező 24, illetve 29 felülete egy síkba esik.

Ha a 2. és 3. ábrát nézzük, láthatjuk, hogy a 20 mű ködtető elem kettős funkciót lát el. Először is a 16 csúszólapot a 15 szelepgyűrűre nyomja, mégpedig a 20 mű ködtető elemhez csatlakoztatott 25 rugóköteg útján Másodszor aló csúszólapot mozgatja, amikor a hozzá csatlakoztatott 26 mozgató tag erre kényszeríti. A 14 szelepelrendezést működtető rendszer tulajdonképpen olyan 28 karos mechanizmus, amely párhuzamos elmoz dulásra képes, úgy van tehát kialakítva, hogy a 20 mű ködtető elem alsó vége függőleges pályán haladjon.

Az is látható, hogy a 20 működtető elem aló csúszó laphoz, de a 23 keretvashoz képest is hegyes szöget zár be, tehát ferde helyzetű. Előbb említett alsó vége a 16» csúszólaphoz van csatlakoztatva. Ennél a csatlakoztatás nál 30 csapszeg 31 szemben van benne. A 31 szem 32 talpnak része, amely utóbbi aló csúszólap 33 bemélyedésében van benne.

A 20 működtető elemhez közepe táján 34 kar van elfordíthatóan hozzákapcsolva, amely utóbbi viszont a 14 szelepelrendezés másik 36 keretvasában ágyazott 35 fór gatótengelyéhez van erősítve.

A 20 működtető elem túlnyúlik a 34 karon és 38 felső végénél a 23 keretvashoz van csatlakoztatva. Ez a 25 rugóköteg, 39 kar és 50 könyökcsukló útján valósul meg. A 25 rugóköteg forgathatóan van a 20 működtető elem 38 felső végéhez, illetve a 39 karhoz hozzákapcsolva.

A 25 rugóköteg több nyomórugóból áll, például tízből vagy tizenkettőből, amik tartócsapokra vannak rátekerve. Ezek a tartócsapok fogják egyúttal össze a rugók két végénél lévő 42 nyomólapokat. Mind a két 42 nyomólapon van egy-egy 43 szem, amivel a 25 rugóköteg a 38 felső véghez, illetve a 39 karhoz csatlakozik. A 2. ábrán bemutatott működési helyzetben a 25 rugóköteg összenyomott állapotban van és a 20 működtető elemet az óra járásával ellentétes irányba igyekszik elfordítani a 34 kar csatlakozásánál lévő forgáspont körül. A 16 csú szólaphoz csatlakozó alsó vége tehát erőteljesen rányomódik erre a 16 csúszólapra. Ezzel gondoskodunk a 16 csúszólap és a 15 szelepgyűrű közötti megfelelően erős, tömített kapcsolatról.

A 25 rugóköteget természetesen másféle rugókból, például laprugókból is készíthetjük, nemcsak csavarru góból.

A 16 csúszólapnak nyitott (felemelt és zárt.leeresz tett) helyzete közötti elmozdításához a 26 mozgató tag 46 forgatókar útján van a 28 karos mechanizmushoz csatlakoztatva. A 46 forgatókar egyik végén azon a 35 forgatótengelyen van rögzítve, amelyen a 34 kar is rögzítve van. A 46 forgatókar másik végét a 26 mozgató tag forgatja, amikor tehát ez a vég felfelé halad, a 35 forga tótengely az óra járásával megegyező irányba fordul el a 34 kánál egyetemben. Ennek hatására elmozdul a 20 működtető elem is és a 16 csúszólap felfelé halad, a 14 szelepelrendezés nyit, példánkban a csapolónyílás sza baddá válik.

A 26 mozgató tag célszerűen hidraulikus vagy pneu matikus munkahenger. Ennek 47 dugattyúrúdja csukló san van a 46 forgatókarhoz rögzítve, 48 hengeres pedig 49 fülben fordulhat el, amely utóbbi a 23 keretvason van.

A pneumatikus vagy hidraulikus hengert alkalmazzák többnyire a csapolónyílások lezárásakor, de más 26 mozgatótag is elképzelhető. Megemlítjük csak, hogy a 46 forgatókart működtetni, de akár helyettesíteni is lehetne megfelelő kézi vezérléssel.

A 28 karos mechanizmus a 20 működtető elemmel, a 34 karral és a 25 rugóköteggel együtt párhuzamos elmozdulásra képes mechanizmusként működik. Ennek a mechanizmusnak a geometriai analízisét a 4. ábra mutatja. A 34 kar és a 25 rugóköteg geometriája olyan, ami a 20 működtető elem lényegében önmagával párhuzamos mozgását váltja ki. Ilyen módon a 20 működtető elem alsó vége a 16 csúszólappal együtt függőlegesen mozdul el és a 16 csúszólapra gyakorolt nyomás biztonságos határok között marad, mert hiszen ez utóbbi is együtt mozdul el függőlegesen a 20 működtető elemmel.

A 25 rugóköteg lengő csuklóként működik a 28 karos mechanizmusban. A 34 karral egy irányba 51 rögzítő mechanizmus körül fordul el. Az 51 rögzítő mechanizmus a 39 kar szabad végénél van, a másik vége 52 csap útján a 23 keretvashoz van ágyazva. A normális használat során azonban az 50 könyökcsukló megakadályozza, hogy a 39 kar elforduljon az 52 csap körül. A 25 rugóköteg által létrehozott nyomóerő a 39 kart az óra járásával ellentétes irányban igyekszik elfordítani az 52 csap körül. Ezt az elfordulást azonban az 50 könyökcsukló megakadályozza, mert merev összeköttetésként működik a 39 kar és a 23 keretvas között, miután az 50 könyökcsukló 53 ütközőn fekszik fel. Az 50 könyökcsukló központjának áthelyezésére lenne szükség ahhoz, hogy a 39 kar az 52 csap körül a másik irányban mozduljon el, amit azonban eltávolítható 54 biztosító szeggel akadályozunk meg. A szokásos használat során a szerkezeti egységek a 2. ábrán látható helyzetben vannak, amikor az 51 rögzítő mechanizmus nincs kioldva.

Időről időre szükség van azonban arra, hogy vagy a 15 szelepgyűrűt vagy aló csúszólapot cseréljük. A 25 rugóköteg által aló csúszólapon ébredő erő általában meghaladja az öt tonnát, amit a szervizmunkálatokhoz meg kell szüntetni. Ezt az 50 könyökcsukló működtetésével, az 51 rögzítő mechanizmus oldásával éljük el. Először az 54 biztosítószeget távolítjuk el. Ezután 55 emelővasakat emelünk 56 papucsokba, amely utóbbiak azon a rúdon vannak, amelyik áthalad az 50 könyökcsukló közepén. Ez egyúttal a csukló közepe is. Ezután az 55 emelővasakat addig mozdítjuk el, amíg az 50 könyökcsukló középpontja áthelyeződik és a 39 kar az 52 csap körül elmozdul az óra járásával ellentétes irányba. Ez az elmozdulás együtt jár a 25 rugóköteg feszültségmentesülésével is, amit azután a kényelem kedvéért el lehet oldani az 51 rögzítő mechanizmustól. Miután a nyomóerőt létrehozó 25 rugóköteget ilyen módon eltávolítottuk, a 20 működtető elemet el lehet fordítani a 14 szelepelrendezéstől és könnyen hozzá lehet férni a 15 szelepgyűrűhöz vagy a 16 csúszólaphoz. A szervízmunkálatok elvégzése után a 25 rugóköteg visszahelyezése az előző lépések megfordított sorrendbe való alkalmazásával történik, ahogy ez magától értetődik.

Az ismertetett kiviteli alak esetében a 28 karos mechanizmus csak megközelíti a párhuzamos elmozdulást lehetővé tevő mechanizmust. Ennek az az oka, hogy a 20 működtető elem a 34 kar és a 25 rugóköteg közötti csuklópontok nem azonos sugarú köríven mozdulnak el

-3184 556 a 35 forgatótengelyhez és az 51 rögzítő mechanizmushoz képest. A rendszer geometriája, azaz a 34 kar és a 25 rugóköteg hossza, valamint a 35 forgatótengelynél, illetve az 51 rögzítő mechanizmusnál lévő forgáspontjuk helyzete azt eredményezi, hogy a 20 működtető elem ferde helyzete alig változik a 26 mozgató tag működése során. Ennek eredményeképpen a 16 csúszólapra ható nyomóerő csak biztonságos határok között változik és akkor van maximumon, amikor a 14 szelepelrendezés zárva van.

Példa

A találmány szerinti szelepelrendezés mozgatására szolgáló mechanizmus konkrét példáját a mechanizmus geometriájával együtt a 4. ábra mutatja.

Ebben a példában a 14 szelepelrendezés 16 csúszólapja 335 mm átmérőjű, az általa megtett út pedig 320 mm a szelep nyitott, illetve zárt állapota között. A 25 rugóköteg ebben a példában 12 nyomórugót tartalmaz, 385 mm hosszú, amikor feszültségmentes és 360 mm, amikor össze van nyomva. Minden egyes rugóra 431 kg terhelés jut, a rugók pedig a 42 nyomólapokat mintegy 5 tonnával (5080 kg) nyomják szét.

A 23 keretvas bal oldali A felületétől és az olvadt fém folyásának útját jelző B középvonaltól elindulva a mechanizmusnak következő méretei vannak. A 34 kar két végén lévő csukló pont között 632 mm a távolság, a 35 forgatótengelynél lévő forgáspont 600 mm-re van B középvonal felett és 214 mm-re az A felülettől. Normális működési körülmények között az 51 rögzítő mechanizmuson áthaladó forgástengely 1116 mm-rel van a B középvonal felett és 332 mm-re halra az A felülettől. A 39 kar 52 csapja, a csuklópont 80 mm-re van balra az A felülettől és 1368 mm-rel van a B középvonal felett. Az 50 könyökcsukló 58 fülnél van a 23 keretvashoz rögzítve, a szög középpontja 80 mm-re van baba az A felülettől és 1017 mm-re a B középvonal felett. Az 50 könyökcsukló és a 39 kar közötti távolság 248 m az 52 csaphoz képest, ez utóbbi és a rögzített 51 rögzítő mechanizmus között 356 mm. Az 50 könyökcsukló csuklópontjai 125 mm-re vannak egymástól. Végül a 20 működtető elem 1100 mm hosszú, a 34 kar becsatlakozásánál lévő csuklópont 580 mm-re van a 25 rugóköteg becsatlakozásának csuklópontjától és 520 mm-re annak a 30 csapszegnek a középpontjától, amely a 20 működtető elemet a 16 csúszólaphoz kapcsolja, a 30 csapszeg középpontja 170 mm-re van balra az A felülettől.

Működés közben a 34 kar az óra járásával megegyező vagy vele ellentétes irányban fordul el a 35 rogatótengely útján. Ennek során a 20 működtető elem gyakorlatilag önmagával párhuzamosan mozdul el, alsó vége pedig függőleges síkban mozog. A 34 kar és a 20 móködtető elem között lévő csuklópont C íves pályát fut be, míg a 25 rugóköteg és a 26 mozgatótag közötti csuklós összeköttetés az ezzel megközelítően párhuzamos D íves pályán mozog.

A 25 rugóköteg által a 20 móködtető elemre gyakorolt erő akkor maximális, amikor a 14 szelepelrendezés zárt állapotban van. Amikor nyitva van,a normális irányú erő csökken, mert a 25 rugóköteg elfordul az 51 rögzítő mechanizmus körül és csökken a szög a 25 rugóköteg és a 20 működtető elem hosszanti tengelye között. Ebből az következik, hogy az erő is csökken a 14 szelepelrendezés nyitott állapotában, amit a 20 működtető elem normális irányban gyakorol a 16 csúszólapra.

A következő táblázat megadja az erő változását a szelep zárt állapota (1) és a másik véghelyzet, a nyitott állapot (9) között egyenlően elosztott közbülső helyeken.

Táblázat

Helyzet A 25 rugóköteg- A 20 működtető' A 16 csúszólapnek a 20 működ- elem által a 16 ra normális hitető elemre gya- által a 16 csúszó- nyú nyomóerő korolt normális lapra gyakorolt irányú ereje normális irányú erő

	tonna	kg	tonna	kg	tonna	kg
9	2,59	2631	2,89	2936	2,62	2662
8	3,15	3200	3,51	3566	3,15	3200
7	3,60	3657	4,02	4084	3,55	3607
6	3,98	4043	4,44	4511	3,90	3962
5	4,34	4409	4,84	4917	4,25	4318
4	4,60	4674	5,13	5212	4,50	4572
3	4,74	4816	5,29	5375	4,66	4735
2	4,85	4928	5,41	5497	4,80	4877
1	4,94	5019	5,51	5598	4,95	4663

Ebben a példában a 20 működtető elem által megvalósított áttétel 580/520, azaz 1,115.

Mint ahogy az előzőekből nyilvánvalóan kitűnik, a 16 csúszólapnak a 15 szelepgyűrűre való tömített rányomásához és a 16 csúszólapnak a 14 sze lepelrendezés kinyitásához szükséges elmozdításához a szerkezeti elemek a csapolójárat egyik oldalán vannak elhelyezve. Ezt az elrendezést tehát mindenütt lehet alkalmazni, ahol a kiömlő nyílás egyik oldalán a hely szűk. Ilyen módon természetesen az elrendezés nincs csak a kohók csapolónyílásánál történő alkalmazás esetére korlátozva.

Néhány változtatás egészen nyilvánvaló. A26 mozgató tag például másként is működtet a 28 karos mechanizmus elmozdítására, nemcsak a 46 forgatókar és a 35 forgatótengely útján. Az egyik lehetőség például, hogy a 26 mozgató tag a 30 csapszeghez legyen csatlakoztatva. Elviekben a 25 rugóköteg bármely pontján hathatna a 20 működtető elemre a 34 kar és a 16 csúszólap között, amikor is húzóerőt kellene kifejtenie. A 34 kar és a 25 rugóköteg helyzetét ekkor fel lehetne egymással cserélni.

A leírt kiviteli példa esetében a 28 karos mechanizmus úgy van kialakítva, hogy a 20 működtető elem alsó vége függőlegesen mozdul el. Ha ezt megváltoztatjuk, a 28 karos mechanizmust függőleges kiterjedésű vezetékkel helyettesíthetjük, amiben a 20 működtető elem alsó vége mozog. Ha a kohószelep elrendezést nézzük, a 14 szelepelrendezés és a hozzá tartozó mechanizmus a kohó 70 fala és a 21 kiönmlőcsatorna között van, alkalmas vezetékek útján van a kohó csapolónyílásával összekötve. A 14 szelepelrendezés mechanizmusának a kohó falához való csatlakoztatását sokféle módon elvégezhetjük, ami azonban ennek a találmánynak már nem része.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szelepelrendezés tartály fémkifolyásának szabályozására szelepgyűrűvel és ehhez csatlakozó, a szelepgyűrű lezárására képes csúszólappal, azzal jellemezve, 5 hogy a csúszólaphoz (16) hozzá képest hegyes szög alatt működtető elem (20) egyik vége csatlakozik, a működtető elem (20) másik végéhez nyomó rugóköteg (25) van kapcsolva, a működtető elem (20) végül a csúszólaphoz (16) csatlakozó egyik végét a szelepgyűrű (15) és a csú- iq szólap (16) érintkezési felületével párhuzamosan elmozdító karos mechanizmushoz van csatlakoztatva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a karos mechanizmus (28) párhuzamos elmozdulásra képes mechanizmusként van 15 kialakítva, továbbá a működtető elem (20) a csúszólap (16) minden helyzetében hegyes szög alatt helyezkedik el a csúszólaphoz (16) képest.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a karos mechaniz- 20 mus (28) a működtető elemhez (20) és a szelepelrendezés keretvasához (23) képest elforduló karokkal (34,39) van ellátva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugóköteg (25) a működ- 25 tető elem (20) és az egyik kar (39) közé van beiktatva.
5. 5. A 4. igénypont szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugóköteggel (25) összekapcsolt kar (39) rögzítő mechanizmus (51) része, amely a rögzítő mechanizmus (51) oldására és ezzel a rugókö- 30 teg (25) hatástalanítására képes könyökcsuklóval (50) van a keretvashoz (23) kapcsolva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rugóköteggel (25) öszszekapcsolt kar (39) útján van a rögzítő mechanizmus (51) a keret vashoz (23) csatlakoztatva.
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy kiinduló helyzetben a rugóköteg (25) összenyomott állapotban van és messzebb van a csúszólaptól (16), mint a karos mechanizmus másik karja (34).
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a működtető elemhez (20) őt mozgató tag (26) van csatlakoztatva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgató tag (26) hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger.
10. 10. A 3-9. igénypontok bármelyike szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mozgató tag (26) forgatótengely (35) útján forgatókarral (46) van összekötve, a forgatótengelyen (35) a működtető elemhez (20) csatlakozó kar (34) is rögzítve van, a forgatótengely (35) pedig a keretvason (23) van ágyazva.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szelepelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartály kifolyónyílása és kiömlőcsatornája (21) között van elrendezve, a működtető elem (20) a kiömlőcsatornához (21) képest ferdén felfelé mutat, a rugóköteg (25) és a karos mechanizmus (28) pedig a csúszólapnak (16) a kiömlőcsatornával (21) ellentétes oldalán van elhelyezve.