HU182536B - Process for preparing isopropenyl-phenol - Google Patents
Process for preparing isopropenyl-phenol Download PDFInfo
- Publication number
- HU182536B HU182536B HU79MI653A HUMI000653A HU182536B HU 182536 B HU182536 B HU 182536B HU 79MI653 A HU79MI653 A HU 79MI653A HU MI000653 A HUMI000653 A HU MI000653A HU 182536 B HU182536 B HU 182536B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- oligomers
- isopropenylphenol
- reaction medium
- inert organic
- phenol
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C37/00—Preparation of compounds having hydroxy or O-metal groups bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring
- C07C37/50—Preparation of compounds having hydroxy or O-metal groups bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring by reactions decreasing the number of carbon atoms
- C07C37/52—Preparation of compounds having hydroxy or O-metal groups bound to a carbon atom of a six-membered aromatic ring by reactions decreasing the number of carbon atoms by splitting polyaromatic compounds, e.g. polyphenolalkanes
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás izopropenil-fenol előállítására az (I) és (II) általános képletű izopropenil-fenol oligomerek - a képletekben m értéke 0—3 hőbontása útján.
A találmány szerint úgy járnak el, hogy izopropenil-fenol oligomereket folyamatosan 10-100Hgmm csökkentett nyomáson 150-250 °C hőmérsékletű, magas forráspontú, az oligomereket 150—250 °C hőmérsékleten oldó közömbös szerves reakcióközegbe vezetik olyan ütemben, hogy az oligomerek koncentrációja a reakcióközegben legfeljebb 30 súly%, mimellett a képződött izopropenil-fenolt a ’ reakcióelegyből folyamatosan kidesztillálják és elkülönítik.
, A találmány szerinti eljárás közel elméleti termeléssel szolgáltat csökkentett mennyiségű szennyezőanyagokat tartalmazó izopropenil-fenolt.
182636
-1182636
A találmány tárgya eljárás izopropenil-fenol előállítására izopropenil-fenol oligomeijeinek hőbontása útján.
Az izopropenil-fenol oligomeijeit az (I) és/vagy (II) képlettel jellemezhetjük, ahol n értéke 0, 1, 2 vagy 3. Ismeretes, hogy ha az izopropenil-fenol oligomerjeit magas hőmérsékleten hevítjük, izopropenil-fenol képződik, (lásd a 3 264 358 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírást).
Különféle módszereket javasoltak az izopropenil-fenol előállítására. Az ismert eljárásoknál az izopropenil-fenol oligomeijeit csökkentett nyomáson hőbontásnak vetették alá, majd a képződött terméket a reakcióelegyből kidesztillálták.
Valamennyi ismert eljárásnál reakcióközeg alkalmazása nélkül hevítik az izopropenil-fenol oligomerjeit, azaz az oligomerek hevítése ömledékben, cseppfolyós állapotban történik. Az izopropenil-fenol oligomeijeinek hőbontása azonban igen energiaigényes, mivel a depolimerizációhoz szükséges energia mellett az izopropenil-fenol párolgáshőjét is biztosítanunk kell. Ennek a rendkívül nagy energiamennyiségnek a biztosítása nehézségekbe ütközik az ismert eljárásoknál, és így nem tudják a képződő izopropenil-fenoll gyorsan kidesztillálni a reakcióelegyből.
Amikor az izopropenil-fenil oligomerjeit közvetlenül cseppfolyósítjuk és hőbontásnak vetjük alá, nagy az oligomerkoncentráció a reakcióelegyben. Ennek következtében az oligomerek egy része is kidesztillál a termékkel együtt, és szennyezi az izopropenil-fenolt. Mellékreakciók is lejátszódhatnak, csökkentve a kívánt termékből elért termelést. Ilyen mellékreakció lehet az izopropenil-fenol dezalkileződése vagy - helyi túlhevülés következtében - a kiindulási anyag és/vagy a képződő termék gyantásodása. A mellékreakciók olyan tekintetben is problémát jelentenek, hogy a mellékreakciók során képződő termékek szennyezik a kívánt izopropenil-fenolt.
A fentiek alapján számos nehézséggel találkozunk az izopropenil-fenolnak az oligomerjei hőbontásával történő előállításakor, annak ellenére, hogy több eljárást is kidolgoztak, és a hőbontás elmélete is ismert.
A találmány célja olyan, izopropenil-fenol előállítására szolgáló eljárás kidolgozása, amely ipari méretben könnyen kivitelezhető, és amely kiküszöböli az izopropenil-fenol oligomeijeinek hőbontásával kapcsolatos fenti problémákat.
A fentebb kitűzött célt a találmány szerint úgy éqük el, hogy az izopropenil-fenol oligomeijeit folyamatosan egy csökkentett nyomáson hevített közömbös szerves reakcióközegbe vezetjük, olyan ütemben, hogy az oligomerek koncentrációja a reakcióközegben legfeljebb 30 súly% legyen, a képződő izopropenil-fenolt folyamatosan kidesztilláljuk és elkülönítjük.
A találmány szerinti eljáráshoz kiindulási anyagként alkalmazott oligomerek az (I) és/vagy (II) képlettel írhatók le. Ezeket a vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy dihidroxi-difenil-propánt csökkentett nyomáson, bázikus katalizátor jelenlétében hőbontásnak vetünk alá, a képződő izopropenil-fenolt és fenolt a reakcióelegyből kidesztilláljuk, majd a desztillátumból csökkentett nyomáson a fenolt eltávolítjuk. Ekkor az izopropenil-fenol oligomerekké polimerizálódik. Az (I) és/vagy (II) képletű oligomereket desztillációs maradékként kapjuk.
Ha az izopropenil-fenol például p-izopropenil-fenol, akkor az oligomerjei rendszerint főleg 4-me1il-2,4-bisz(p-hidroxi-fenil)-pent-l-én-ből és 4-metil-2,4-bisz(p-hidroxi-fenil)-pent-2-én-ből állnak. E vegyületek dimerek, azonban trimereket vagy tetramereket is tartalmazhatnak anélkül, hogy bármilyen kedvezőtlen hatással kellene számolnunk. Az oligomereket akkor is kielégítően felhasználhatjuk, ha kis mennyiségben további szennyező anyagokat is tartalmaznak, például fenolt, dihidroxi-difenil-propánt és magas forráspontú anyagokat.
Az izopropenil-fenol oligomeijeinek a találmány szerinti hőbontásánál a közömbös szerves reakcióközeget olyan hőmérsékletre kell hevítenünk, amely elegendő ahhoz, hogy az oligomerek izopropenil-fenollá alakuljanak. Ez a hőmérséklet általában a 50—250 °C közötti tartományba esik. Ha a közömbös szerves reakcióközeg hőmérséklete alacsonyabb mint 150 °C, akkor az izopropenil-fenol oligomeijeinek termikus bomlása jelentős mértékben lelassul, és ezáltal meghosszabbodik a termikus elbontáshoz szükséges idő. Emellett lassabban deszillál ki a reakcióelegyből a képződő izopropenilfenil. A jelenlevő izopropenil-fenol-oligomerek egy észe bomlás nélkül kidesztillál, összekeveredik a ternékkel és azt szennyezi.
Amikor a közömbös szerves reakcióközeg hőmérséklete magasabb 250°C-nál, mellékreakciók - például a képződő izopropenil-fenol dezalkilezőiése, vagy a kiindulási anyag és/vagy a képződő termék gyantásodása - játszódhatnak le. A mellékreakciók hatására csökken a termelés, és szennyezettebbé válik a termék. A találmány szerinti eljárás kivitelezéséhez különösen előnyös a 200-240 °C közötti hőmérséklet, mivel ebben a hőmérséklettartományban csökken a melléktermékek képződése, és az oligomerek bomlása simán végbemegy.
Az izopropenil-fenolt a keletkezése után gyorsan ki kell desztillálunk a reakcióelegyből. Ehhez a rendszert illetőleg a közömbös szerves közeget csökkentett nyomáson kell tartanunk. Az alkalmazott nyomás függ a hőbontás hőmérsékletétől, általában azonban a 10-100Hgmm közötti nyomás célszerű. Ha a nyomás kisebb lOHgmm-nél, az izopropenilfenol-oligomereknek egy része vagy a közömbös szerves reakcióközegnek egy része a termékkel együtt desztillál, azzal keveredik és szennyezi.
Ha a nyomás nagyobb lOOHgmm-nél, akkor csak nehezen tudjuk a képződő izopropenil-fenolt a reakcióelegyből eltávolítani. Ez természetszerűleg megnöveli a termék tartózkodási idejét a reakcióelegyben, ami kedvez a mellékreakciók lejátszódásának, amikor például az izopropenil-fenol gyantásodik vagy dezalkileződik. Ennek eredményeként csökken a termelés, és a termék szennyezettebbé válik a jelenlevő melléktermékek következtében.
Ahhoz, hogy az oligomerek hőbontása simán lejátszódjon, és a termék desztillációval gyorsan eltávozzon, célszerűen 50-100 Hgmm közötti, előnyösen 50—70 Hgmm közötti nyomást alkalmazunk.
Az izopropenil-fenol oligomeijeinek az említett hőmérsékleten és nyomáson történő hőbontásához 3
-2182636 olyan Tcözömbös szerves reakcióközeg alkalmazása előnyös, amelynek az olvadáspontja vagy lágyuláspontja legfeljebb 150 °C, és az izopropenil-fenol oligomeijeinek elbontási hőmérsékletén kisebb a gőznyomása, mint a képződő izopropil-fenolé.
Közelebbről, olyan magas forráspontú, közömbös szerves oldószer alkalmazása célszerű, amelynek a gőznyomása 250 °C-on legfeljebb 100 Hgmm. A szerves oldószereknek ebbe a kategóriájába tartoznak például az alkil-naftalinok (KSK-Oil és Neo KSK-Oil, amelyek a Souken Kagaku Co. Inc. kereskedelmi forgalomban levő termékei); a fenolok és ketonok kondenzációs reakciójánál melléktermékként képződő, magas forráspontú anyagok, így a fenol és aceton reakcióterméktöl desztillációval vagy extrakcióval elkülönített biszfenol A elválasztása utáni bepárlási vagy extrakciós maradék (amelyet a továbbiakban biszfenol A desztillációs maradéknak nevezünk); és novolak-típusú fenolgyanták, amelyek formaldehidnek és feleslegben vett fenolnak vagy krezolnak sav jelenlétében történő kondenzálásával képződnek, és lágyuláspontjuk - a K-2531 számú Japán Ipari Szabvány szerint meghatározva — 60-150 °C.
A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott közömbös szerves reakcióközegtől megköveteljük, hogy jól oldja az izopropenil-fenol-oligomereket 150—250 °C között. A fentebb felsorolt íeakcióközegek megfelelnek ennek a követelménynek.
Az izopropenil-fenol-oligomerek hőbontását a találmány szerint a következőképpen végezzük: A hőmérővel és adott esetben keverővei ellátott reaktorba beadagoljuk a reakcióközeget. A reaktor bevezetést is tartalmaz a kiindulási oligomerek számára és desztillációs kivezetést az elbontás során képződő izopropenil-fenol eltávolításához. A reakcióközeget magas hőmérsékleten, célszerűen 150-250 °C-on tartjuk, csökkentett nyomáson, célszerűen 10-100 Hgmm-en, és betápláljuk az izopropenil-fenol-oligomereket a reaktorba. A beadagolt oligomerek oldódnak a reakcióközegben, és a hőbontás során, folyadékfázisban, izopropenil-fenollá alakulnak. A képződő izopropenil-fenol elgőzölög, és gyorsan kidesztillál a reakcióelegy bői.
A találmány szerinti eljárás szempontjából fontos, hogy az izopropenil-fenol-oligomereket folyamatosan adagoljuk a reaktorba, olyan ütemben, hogy koncentrációjuk a reakcióközegben legfeljebb 30 súly% legyen. Abban az esetben, ha az oligomerek adagolása olyan gyors, hogy koncentrációjuk meghaladja a 30 súly% értéket, akkor nem tudunk a képződő termék desztillációjához elegendő hőmennyiséget biztosítani, tekintettel arra, hogy a hőbontás maga is igen nagy energiamennyiséget igényel. Ennek következtében a képződő izopropenil-fenol felhalmozódik a reakcióelegyben és gyantásodik, csökkentve ezáltal a termelést.
A kiindulási dimerek elbontása és a képződő izopropenil-fenol desztillációja különösen simán megy végbe, és kedvező eredményeket kapunk, ha az oligomerek koncentrációját a reakcióközegben 2—15 súly% közötti értéken tartjuk.
Az izopropenil-fenol-oligomereknek a reakcióközegben fennálló koncentrációját könnyen meghatározhatjuk, például gázkromatográfiás úton.
A reakcióközeget a kiindulási anyaggal a szokásos mechanikai módszer alkalmazásával keverhetjük össze. A találmány szerinti eljárásnál azonban előnyös közömbös gáz, például nitrogén, széndioxid, hélium vagy argon átbuborékoltatása a reakcióközegen. Ennek hatására bekövetkezik az elegyedés, ami elősegíti az izopropenil-fenol-oligomerek hőbontásánik sima lejátszódását, és megkönnyíti a képződő termék kidesztillálását a reakcióelegyből.
A reakcióelegyből desztillációval távozó izopropenil-fenolt úgy nyerjük ki, hogy hűtéssel folyadék vagy szilárd halmazállapotúvá alakítjuk, avagy feloldjuk - kondenzálás nélkül vagy közvetlenül kondenzálás után — valamely magas forráspontú poláros oldószerben, például 2-etil-hexanolban. Az így kapott izopropenil-fenolt különféle szerves szintézisekhez használhatjuk fel.
A találmány szerinti eljárásnál olyan módon neveljük a hőátadás hatásfokát és kerülhetjük el a helyi túlmelegedést, hogy az izopropenil-fenol-oligomerek hőbontását a reakcióközegben végezzük, miközben ügyelünk arra, hogy az oligomerek koncentrációja ne lépje túl a 30 súly% értéket a reakcióközegben. Ekkor a hőbontás hőmérséklete könnyen szabályozható.
Továbbá, a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy biztosítsuk az oligomerek hőbontásához és a képződő izopropenil-fenol kidesztillálásához szükséges nagy energiamennyiséget. Ezáltal közel elméleti termeléssel kapjuk az izopropenil-fenolt, amely melléktermékeket vagy szennyező anyagokat alig tartalmaz.
A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal részletesen ismertetjük:
1. példa
Az adagoláshoz bevezetéssel, desztillációhoz kivezetéssel, gázbevezető csővel és hőmérővel ellátott egy literes reaktorba bemérünk 85 g KSK-olajat, amely a Souken Kagaku Co. Inc. terméke (a folyadékréteg mélysége 3,1 cm). A KSK-olaj hőmérsékletét 240°C-on tartjuk, és a reaktor belsejében 50 Hgmm nyomást állítunk be. Az adagoló nyíláson keresztül folyamatosan bevezetjük a KSK-olajba a p-izopropenil-fenol-oligomereket, 350 g/h sebességgel. Nitrogéngázt 4,3 liter/perc sebességgel buborékoltatunk a reakcióelegybe. A hőbontással képződő termék folyamatosan kidesztillál a reaktorból. Hűléssel kondenzáljuk és összegyűjtjük. A hőbontás folyamán a p-izopropenil-fenol-oligomerek koncentrációját a KSK-olajban átlagosan 10,0 súly% értéken tartjuk.
Λ reagáltatást 10 órán át végezzük, és ezalatt 35C0 g oligomert vetünk alá hőbontásnak. 3430 g (98,0%) p-izopropenil-fenolt kapunk, amely 94,1%-os tisztaságú.
A kiindulási anyagként alkalmazott p-izopropenil-fenol-oligomereket önmagában ismert módon állítjuk elő (10.869/77 számú publikált japán szabadalmi bejelentés). Közelebbről úgy járunk el, hogy biszfenol A-t csökkentett nyomáson hevítünk bázikus katalizátor jelenlétében. A desztillátumot kondenzáljuk, ekkor fenol, monomer p-izopropenil-fenol és
-3182636 p-izopropenil-fenol-oligomerek elegyét kapjuk. A fenolt közel teljes mennyiségében eltávolítjuk desztillációval, a maradékot 140 °C-on egy órán át hevítjük. így a p-izopropenil-fenol oligomeijeinek elegyét kapjuk, amely 83 súly% dimert, 4,3 súly% trimert, 2,1 súly% tetramert és 0,9 súly% pentamert tartalmaz.
2. példa
Az 1. példában ismertetett reaktorba betol tünk 80 g biszfenol A desztillációs maradékot, amely biszfenol A fenolból és acetonból történő előállításakor a biszfenol A kidesztillálása után maradt vissza. (A folyadékréteg mélysége 2,9 cm). Az 1. példában megadott körülmények között elbontunk 3500 g p-izopropenil-fenol oligomert. Az oligomerek koncentrációját a reakcióközegben 10,5 súly% értéken tartjuk.
3470 g (99,1%) p-izopropenil-fenolt kapunk, amely 93,0%-os tisztaságú. /
3. példa
Az 1. példában ismertetett reaktorba betol tünk 80 g novolak gyantát, amelynek a K-2531 számú
Japán Ipari Szabvány szerint meghatározott lágyuláspontja 90 °C. (A folyadékréteg mélysége 2,9 cm).
Az I.. példában megadott módon hőbontásnak vetünk alá 3500 g p-izopropenil-fenol-oligomert. A hőbontás során az oligomerek koncentrációját a reakcióközegben 10,5 súly% értéken tartjuk.
3448 g (98,5%) p-izopropenil-fenolt kapunk, amely 92,9%-os tisztaságú.
4-6. példa
Az 1. példában ismertetett reaktorba betoltunk 80 g biszfenol A desztillációs maradékot, amely biszfenol A fenolból és acetonból történő előállításakor a biszfenol A kidesztillálása után marad vissza. (A folyadékréteg mélysége 2,9 cm) A p-izopropenil-fenol oligomeijeinek elbontását az 1. táblázatban feltüntetett körülmények között végezzük. A hőbontás hőmérséklete a biszfenol A desztillációs maradék hőmérsékletének felel meg, míg a hőbontás nyomása a reaktorban fennálló nyomás. A hőbontás alatt nitrogéngázt buborékoltatunk a biszfenol A desztillációs maradékba 4,3 liter/perc sebességgel.
A kapott p-izopropenil-fenol mennyiségét, termelését és tisztaságát a 2. táblázatban adjuk meg.
1. táblázat
| Példa száma | Hőbontás hőfoka °C | Hőbontás nyomása Hgmm | Oligomer adagolási sebessége g/h | Oligomer koncentrációja a reakcióközegben, s% | Hőbontás ideje h | Oligomer bevitt mennyisége g |
| 4. | 210 | 30 | 300 | 27,0 | 10 | 3000 |
| 5. | 245 | 70 | 500 | 15,0 | 10 | 5000 |
| 6. | 250 | 100 | 500 | 5,0 | 10 | 5000 |
2. táblázat p-izopropenil-fenol
| rciua száma | mennyisége g | termelése % | tisztasága % |
| 4. | 2925 | 97,5 | 95,0 |
| 5. | 4950 | 98,8 | 92,2 |
| 6. | 4925 | 98,5 | 92,0 |
1. összehasonlító példa
Az 1. példában ismertetett reaktort használjuk, és a belsejében 240 °C hőmérsékletet és 50Hgmm nyomást tartunk fenn. Reakcióközeg használata nélkül folyamatosan bevezetjük a p-izopropenilfenol-oligomereket, 350 g/h sebességgel, 2 órán át. \z elbontást az 1. példában megadott körülmények között végezzük. 460 g (65,7%) p-izopropenil-fenolt kapunk, amely 80,2%-os tisztaságú.
2. összehasonlító példa
1000 g p-izopropenil-fenol-oligomert az 1. példában ismertetett módon kezelünk, azzal az eltéréssel, hogy az adagolási sebességet 2000 g/h értékre állítjuk be, és az oligomerek koncentrációját a reakcióközegben 50 súly% értéken tartjuk. 571 g (57,1%) p-izopropenil-fenolt kapunk, amely 78,9%-os tisztaságú.
-4182636
Szabadalmi igénypontok:
Claims (6)
- Szabadalmi igénypontok:1. Eljárás izopropenil-fenol előállítására az (I) és (II) általános képletű izopropenil-fenol oligomerek - a képletekben m értéke 0-3 - hőbontás útján, azzal jellemezve, hogy izopropenil-fenol oligomereket folyamatosan 10-100 Hgmm csökkentett nyomáson 150—250 °C hőmérsékletű, magas forráspontú, az oligomereket 150-250°C hőmérsékleten oldó közömbös szerves reakcióközegbe vezetjük olyan ütemben, hogy az oligomerek koncentrációja a reakcióközegben legfeljebb 30 súly%, mimellett a képződött izopropenü-fenolt a reakcióelegyből folyamatosan kidesztüláljuk és elkülönítjük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy közömbös szerves reakciőkozegként olyan magas forráspontú közömbös szerves oldószert alkalmazunk, amelynek olvadáspontja vagy lágyuláspontja legfeljebb 150 °C, és az izopropenil-fenol oligomeijeinek elbontási hőmérsékletén kisebb a gőznyomása, mint a képződő izopropenil-fenolé.
- 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy közömbös szerves reakcióközegként szénhidrogén-típusú hőátadó közeget; fenol és aceton reakciótermékétől desztillációval vagy extrakcióval elkülönített biszfenol A elválasztása utáni bepárlási vagy extrakciós maradékot; vagy formaldehidnek és feleslegben vett fenolnak vagy krezolnak sav jelenlétében végzett kondenzálásával előállított, 60-150 °C közötti lágyuláspontú, novolak-típusú fenolgyantát alkalmazunk.
- 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az oligomerek koncentrációját a közömbös szerves reakcióközegben2—15 súly% között tartjuk.
- 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy oligomerként p-izopropenil-fenol oligomeijeit alkalmazzuk.
- 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az eljárás alatt így közömbös gázt így nitrogént, széndioxidot, héliumot vagy argont vezetünk a reakcióközegbe.1 rajzA kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója85.4066 - Zrínyi Nyomda, Budapest-5182536
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| JP53098721A JPS5811930B2 (ja) | 1978-08-15 | 1978-08-15 | イソプロペニルフエノ−ルの製法 |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU182536B true HU182536B (en) | 1984-02-28 |
Family
ID=14227375
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU79MI653A HU182536B (en) | 1978-08-15 | 1979-08-15 | Process for preparing isopropenyl-phenol |
Country Status (21)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4242528A (hu) |
| JP (1) | JPS5811930B2 (hu) |
| AR (1) | AR221099A1 (hu) |
| AU (1) | AU524695B2 (hu) |
| BE (1) | BE878234A (hu) |
| BR (1) | BR7905157A (hu) |
| CA (1) | CA1145364A (hu) |
| CH (1) | CH642042A5 (hu) |
| CS (1) | CS213392B2 (hu) |
| DD (1) | DD145528A5 (hu) |
| DE (1) | DE2932959C2 (hu) |
| ES (1) | ES483402A1 (hu) |
| FR (1) | FR2433502A1 (hu) |
| GB (1) | GB2028812B (hu) |
| HU (1) | HU182536B (hu) |
| IN (1) | IN152042B (hu) |
| IT (1) | IT1122386B (hu) |
| MX (1) | MX150934A (hu) |
| NL (1) | NL181731C (hu) |
| SU (1) | SU976844A3 (hu) |
| YU (1) | YU40573B (hu) |
Families Citing this family (9)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4260831A (en) * | 1978-04-03 | 1981-04-07 | Sumitomo Chemical Company, Limited | Oligomerization of m-isopropenylphenol |
| FR2470106A1 (fr) * | 1979-11-22 | 1981-05-29 | Mitsui Toatsu Chemicals | Nouveau derive d'indene et procedes de preparation de derives d'indene |
| US4405818A (en) * | 1981-09-30 | 1983-09-20 | Mobil Oil Corporation | Production of meta-isopropylphenolic products |
| US4594459A (en) * | 1985-03-25 | 1986-06-10 | The Dow Chemical Company | Preparation of p-isopropenyl phenol and related compounds |
| US4717777A (en) * | 1985-09-20 | 1988-01-05 | The Dow Chemical Company | Process for preparing p-isopropenyl phenol |
| US4657890A (en) * | 1985-09-20 | 1987-04-14 | The Dow Chemical Company | Catalyst for preparing p-isopropenyl phenol |
| DE3721853A1 (de) * | 1987-07-02 | 1989-01-12 | Bayer Ag | Verfahren zur herstellung von monomeren alkenylphenolen aus dihydroxydiphenylalkanen |
| US6012530A (en) * | 1997-01-16 | 2000-01-11 | Korsgaard; Jens | Method and apparatus for producing and shipping hydrocarbons offshore |
| JP6135020B2 (ja) * | 2015-02-19 | 2017-05-31 | 大石 哲也 | ペルフルオロアルケニルオキシ基含有ビニル化合物の製造方法 |
Family Cites Families (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CA660173A (en) * | 1963-03-26 | Krimm Heinrich | Process for the production of alkenyl and cycloalkenyl phenols | |
| US1798813A (en) * | 1927-07-14 | 1931-03-31 | Scheringkahlbaum A G | Production of isoalkylene phenols |
| FR69895E (fr) * | 1956-01-31 | 1959-01-09 | Distillers Co Yeast Ltd | Perfectionnements à la récupération des phénols |
| DE1235894B (de) * | 1959-08-18 | 1967-03-09 | Bayer Ag | Verfahren zur Herstellung von Alkenylphenolen aus Dihydroxydiarylalkanen |
| GB903062A (en) * | 1959-11-25 | 1962-08-09 | Ciba Ltd | Dimeric p-isopropenylphenol, a process for its production and its use in the preparation of 1:3:3:trimethyl-1-p-hydroxyphenyl-indan-6-ol |
| JPS5652886B2 (hu) * | 1973-08-10 | 1981-12-15 | ||
| PL103054B1 (pl) * | 1976-09-12 | 1979-05-31 | Instytut Ciezkiejsyntezy Organic | Sposob przerobki odpadow z procesu wytwarzania dwufenylolopropanu |
-
1978
- 1978-08-15 JP JP53098721A patent/JPS5811930B2/ja not_active Expired
-
1979
- 1979-07-31 AR AR277540A patent/AR221099A1/es active
- 1979-08-01 IT IT24830/79A patent/IT1122386B/it active
- 1979-08-01 US US06/062,811 patent/US4242528A/en not_active Expired - Lifetime
- 1979-08-01 AU AU49472/79A patent/AU524695B2/en not_active Ceased
- 1979-08-01 CS CS795310A patent/CS213392B2/cs unknown
- 1979-08-03 YU YU1889/79A patent/YU40573B/xx unknown
- 1979-08-03 GB GB7927087A patent/GB2028812B/en not_active Expired
- 1979-08-10 MX MX178878A patent/MX150934A/es unknown
- 1979-08-10 CH CH738779A patent/CH642042A5/de not_active IP Right Cessation
- 1979-08-10 BR BR7905157A patent/BR7905157A/pt unknown
- 1979-08-13 IN IN833/CAL/79A patent/IN152042B/en unknown
- 1979-08-13 FR FR7920599A patent/FR2433502A1/fr active Granted
- 1979-08-13 NL NLAANVRAGE7906169,A patent/NL181731C/xx not_active IP Right Cessation
- 1979-08-14 BE BE0/196725A patent/BE878234A/xx not_active IP Right Cessation
- 1979-08-14 DE DE2932959A patent/DE2932959C2/de not_active Expired
- 1979-08-14 CA CA000333726A patent/CA1145364A/en not_active Expired
- 1979-08-14 SU SU792802902A patent/SU976844A3/ru active
- 1979-08-14 DD DD79214970A patent/DD145528A5/de unknown
- 1979-08-14 ES ES483402A patent/ES483402A1/es not_active Expired
- 1979-08-15 HU HU79MI653A patent/HU182536B/hu not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| JPS5811930B2 (ja) | 1983-03-05 |
| FR2433502A1 (fr) | 1980-03-14 |
| GB2028812B (en) | 1982-11-03 |
| FR2433502B1 (hu) | 1984-02-10 |
| CH642042A5 (de) | 1984-03-30 |
| JPS5527117A (en) | 1980-02-27 |
| AU4947279A (en) | 1980-02-21 |
| YU40573B (en) | 1986-02-28 |
| CS213392B2 (en) | 1982-04-09 |
| DE2932959C2 (de) | 1983-10-27 |
| SU976844A3 (ru) | 1982-11-23 |
| GB2028812A (en) | 1980-03-12 |
| AU524695B2 (en) | 1982-09-30 |
| DD145528A5 (de) | 1980-12-17 |
| AR221099A1 (es) | 1980-12-30 |
| NL7906169A (nl) | 1980-02-19 |
| MX150934A (es) | 1984-08-22 |
| YU188979A (en) | 1982-08-31 |
| CA1145364A (en) | 1983-04-26 |
| IT7924830A0 (it) | 1979-08-01 |
| BE878234A (fr) | 1979-12-03 |
| BR7905157A (pt) | 1980-07-15 |
| ES483402A1 (es) | 1980-04-16 |
| IN152042B (hu) | 1983-10-01 |
| NL181731C (nl) | 1987-10-16 |
| DE2932959A1 (de) | 1980-02-28 |
| US4242528A (en) | 1980-12-30 |
| IT1122386B (it) | 1986-04-23 |
| NL181731B (nl) | 1987-05-18 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US3073868A (en) | Production and purification of diphenylolalkanes | |
| JP2011506573A (ja) | ラクチドの製造方法 | |
| US3936507A (en) | Process for the production of 2,2-(4,4'-dihydroxy-diphenyl)propane | |
| HU182536B (en) | Process for preparing isopropenyl-phenol | |
| US4798654A (en) | Process for preparing bisphenol A | |
| US4308110A (en) | Process for separation and purification of dihydric phenols | |
| US3290390A (en) | Production of bisphenol from resinous by-products | |
| EP0329075B1 (en) | Process for preparing bisphenol a | |
| HU181914B (en) | Process for the destruction of dihydroxy-diphenyl-alkanes | |
| JPS5858332B2 (ja) | フエノ−ルの製造法 | |
| US3629316A (en) | Process for the manufacture of adiponitrile | |
| WO2000052077A1 (fr) | Procede de production de polycarbonate | |
| KR820002005B1 (ko) | 이소프로페닐페놀의 제조방법 | |
| JPH0579051B2 (hu) | ||
| WO1993000340A1 (en) | Improved co-vaporization process for preparing lactide | |
| MXPA02007009A (es) | Procedimiento para la fabricacion de bisfenoles. | |
| US6673973B1 (en) | Method of producing 1,1-bis-(4-hydroxyphenyl)-3,3,5-trimethylcyclohexane | |
| EP0366842B1 (en) | Purification of phenyl ethyl alcohol | |
| US2541747A (en) | Production of hydroxyl compounds by hydrolysis of tetrahydropyryl ethers | |
| CA2044247A1 (en) | Process for manufacturing bisphenols | |
| CN111100083B (zh) | 一种减少抗氧剂3114生产中固体废物的方法 | |
| US2425627A (en) | Process for the preparation of ethyleneurea | |
| JPH02178244A (ja) | ２，６―ジアルキルフェノール類の製造方法 | |
| US2494859A (en) | Preparation of methacrolein oxime | |
| GB2131015A (en) | Purification of hydroquinone |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |