HU182516B

HU182516B - Herbicide compositions containing 2- or 4-amino-5-/alkyl-thio/-pyrimidines and process for preparing the active substance

Info

Publication number: HU182516B
Application number: HU78KU535A
Authority: HU
Inventors: Daniel Balde; Gerard Boutemy
Original assignee: Ugine Kuhlmann
Priority date: 1977-07-28
Filing date: 1978-07-28
Publication date: 1984-01-30
Also published as: IT1160555B; IE47879B1; DK300578A; YU178678A; NZ187808A; PT68259A; ES479668A1; FR2417507B2; AU520722B2; YU40529B; US4528026A; IE781533L; DD147042A5; EP0000681B1; AT368137B; IN149476B; DE2860979D1; AU3839378A; IL55114A; FR2417507A2

Description

A találmány tárgya új 5-(alkil-tio)-pirimidineket tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására.

Ismeretesek pirimidin-származékokat tartalmazó herbicid készítmények (lásd például 2 031 422, 2 317 291, 2 119 234 és 2 137 933 számú francia szabadalmi leírások), de ezen származékok sose tartalmaznak egyidejűleg az 5-helyzetben egy alkil-tio-csoportot és amino- vagy acil-amino-csoportot.

Az új 5-(alkil-tio)-pirimidin-származékokat vagy izomeijeiket az (I) általános képlettel jellemezhetjük - a képletben

R, jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoport és Xj, X₂, valamint X₃ közül az egyik klóratom vagy brómatom, előnyösen klóratom és a másik kettő -N(R₂R₃) és -N(R₄R₅) csoportokat jelent, amelyben R_2t R₃, R₄ és R_sjelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport, vagy CO—R csoport, ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos alkilcsoport vagy a nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak piperidino- vagy morfolino csoportot képez, azzal a megkötéssel, hogy -N(R₂R₃) és -N(R₄R_S) szubsztituensek közül az egyik NH₂ vagy NHCO-R csoport.

Közelebbről a találmány különösen olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására vonatkozik, amelyekben Xj jelentése klóratom, X₂ és X₃ közül az egyik aminocsoport vagy NHCO-R általános képletű csoport és a másik aminocsoport, NHCO-R képletű csoport, monoalkil-amino-csoport, ahol az alkil 1—5 szénatomot tartalmazhat, dialkil-amíno-csoport, ahol az alkil 1—5 szénatomos, vagy piperidino- vagy morfolinocsoport.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R₂, R₃, R₄ és R_s különbözik CO-R csoporttól és amelyekben legalább az egyik szubsztituens az -N(R₂R₃) és -N(R₄R₅) közül aminocsoport — úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű 2,4,6-trihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint valamely (III) általános képletű vegyülettel kondenzálunk és a kapott (IV) általános képletű 4,6- (vagy 2,6)-dihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint vagy a (IV) a-vegyületet (V) általános képletű vegyülettel kondenzálunk az 1. reakcióvázlat szerint.

A (Η), (III), (IV) és (V) általános képletekben X jelentése klór- vagy brómatom és R,, R₂, R₃, R₄ és R_s jelentése a fenti, azzal a kivétellel, hogy R₂, R₃, R₄ és R_s nem jelent CO—R csoportot. A (III) és (V) általános képletű vegyületek közül az egyik szükségszerűen ammónia, m és n jelentése nagyobb, mint 0 és kisebb mint 1.

A (II) általános képletű 2,4,6-trihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidinek ismert vegyületek. Előállíthatók például az 1 549 494 számú francia szabadalmi leírásban leirt eljárás szerint.

Az (1), (2) és (2)a kondenzálási reakciók vagy vizes közegben vagy szerves oldószeres közegben vagy vegyes; vizet és szerves oldószert tartalmazó közegben mehetnek végbe. A szerves oldószerek közül különösen toluolt, metanolt, alifás ketonokat, például acetont, metil-etil-ketont, vagy dietil-ketont, dimetil-formamidot vagy (III) vagy (V) képletű vegyület feleslegét használhatjuk, abban az esetben, ha ez amin.

Az (1), (2) és (2)a kondenzálási reakciókat bázikus szer jelenlétében hajtjuk végre, amely a reakció során keletkezett halogén-hidrogénsavat meg tudja kötni. Ilyen bázikus szerekre példa az alkálifém-hidroxid, az ammónia vagy a (III) vagy az (V) általános képletű vegyületek feleslege.

Az (1), (2) és (2)a reakciókat a használt oldószertől függő hőmérsékleten hajtjuk végre. Az (1) reakciót általában 0-150 °C között hajtjuk végre. A reakciót a szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten, például 0-10 °C között vagy magasabb hőmérsékleten, például 100—150°C-on hajthatjuk végre. A (2) és (2)a reakciókat nem hajthatjuk végre olyan alacsony hőmérsékleten, mint az (1) reakciót. Általában 100-150°C között dolgozunk. A hőmérséklet és az alkalmazott oldószertől függően az (I), (2) és (2)a reakciót atmoszféra nyomáson vagy a légköri nyomásnál nagyobb nyomáson végezhetjük.

A (IV) és (IV)a általános képletű az (1) reakcióban kapott dihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidin-izomereket például frakcionált kristályosítással választhatjuk el egymástól. Az így elválasztott izomerekből a (2) és (2)a reakciókkal a tiszta (I) általános képletű vegyületet és az (I)a és (I)b két izomer vegyület elegyét kapjuk.

Az (1) reakcióban kapott (IV) és (IV)a általános képletű vegyületek elegyét az eljárás második részének, azaz az (V) általános képletű vegyülettel történő reakciónak is alávethetjük. Ekkor a (I), (I)a és (I)b három izomer vegyület elegyét kapjuk, amelyet felhasználhatunk a herbicid készítményben. Az (I), (I)a és (I)b általános képletű izomer vegyületeket folyadékkromatográfíával is elválaszthatjuk egymástól.

Ha a (III) és (V) általános képletű vegyületek azonosak és mind a kettő ammónia, akkor az (I) és (I)a általános képletű izomer vegyületek is azonosak és az egész előző reakcióvázlat a (VI) és (VII) általános képletű két izomer vegyülethez vezet. Ebben az esetben és feltéve, hogy a reakciót elég magas hőmérsékleten (gyakorlatban 100—150 °C-on) végezzük, akkor a (II) általános képletű 2,4,6-trihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidinből egyetlen lépcsőben a (VI) és (VII) általános képletű izomer vegyületek elegyét kaphatjuk a 2. reakcióvázlat szerint. Ebben az elegyben a (VI) általános képletű vegyület fordul elő túlnyomó részben, azaz „a” jelentése kisebb mint 1 és nagyobb mint 0,5.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Xi jelentése klór- vagy brómatom, X₃jelentése —NH₂ és X₂: —NR₂ R₃ általános képletű csoport, ahol R₂ és R₃ azonos alkilcsoportok, úgy is előállíthatjuk, hogy (II) általános képletű 2,4,6-tri3

-2182516 halogén-5-(alkil-tio)-pirimidint (VIII) általános képletű tercier aminnal reagáltatunk és az így kapott (IX) általános képletű 4,6-dihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint ammóniával kondenzáljuk a 3. reakcióvázlat szerint.

A (4) számmal jelölt reakciót, amellyel a 4,6-dihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidin izomert újszerű módon szelektíven állíthatjuk elő, szerves oldószeres közegben hajthatjuk végre 100-150 °C közötti hőmérsékleten. A szerves oldószereket azok közül választjuk meg, amelyeket az (1), (2) és (2)a reakciónál megemlítettünk.

Az (5) számú reakciót a (2) reakcióval azonos feltételek mellett végezzük.

Az (1), (2), (2)a (3), (4) és (5) számú reakciókkal kapott vegyületeket a reakcióközegből a szokásos módszerrel, például szűréssel izolálhatjuk, a szűréssel a vegyületeket kicsapjuk vagy további izolálás! módszer csökkentett nyomáson végzett desztilláció, amellyel az oldószert eltávolítjuk, majd a maradékot vízzel mossuk és alkalmas oldószerből átkristályosítva tisztítjuk.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R₂, R₃, R₄ és R_s szubsztituensek közül legalább az egyik CO—R általános képletű csoport — olyan (I) általános képletű vegyületek acilezésével állíthatjuk elő, amelyekben R₂, R₃, R₄és R₅ CO—R képletű csoporttól eltérő. Ezt az acilezést a szokásos acilezőszerekkel, például savkloriddal, savanhidriddel, keténnel vagy homológ-származékokkal hajthatjuk végre. A műveletet szerves oldószeres közegben 20—120° C-on, előnyösen 50—100 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Amennyiben az acilezést savanhidriddel végezzük, oldószerként előnyösen karbonsavakat, ha pedig savkloriddal végezzük, akkor előnyösen piridint használunk.

Az (I) általános képletű vegyületeket, hatóanyagként tartalmazó készítmények az egyszikűek vagy kétszikűek családjába tartozó számos nemkívánatos növényt elpusztítják és mindezt igen kis dózis mellett 150g/hektár — 25OOg/hektár tartományon belül. Különösen a következő növényeket pusztítják el teljesen: rozsfű, kölesfű, muhar, mohar, ecsetpázsitfű, vadzab, sárga galaj, kakastaréj, poligonum (disznópázsit), pásztortáska, veronika, mustár, kányazsásza, tyúkhúr, csillaghúr, bogáncs, füstike, libatop, sóska, útifű, atriplex, gyermekláncfű, pirospipacs, krizantémum, aggófű kutyatej, csorbóka. Ezenfelül azok a dózisok, amelyek a nemkívánatos növények pusztítását okozzák nem hatnak kedvezőtlenül a téli és tavaszi gabonafélékre, például a búzára, komlóra, rizsre vagy kukoricára.

Az (I) általános képletű vegyületek kikelés előtti és kikelés utáni kezelés során is előnyösen hatnak a növényre. Azonban poszt-emergens kezeléskor a hatás jelentősebb.

A találmány szerinti herbicid készítményeket más herbicidekkel is kombinálhatjuk vagy önállóan formálhatjuk és a készítmények a hatóanyagon kívül a mezőgazdaságban szokásos inért adalékokat tartalmazzák, amelyek megkönnyítik a készítmény tartósítását. A készítmény szuszpendálását, a levélhez való tapadását és az atmoszférikus szerekkel szemben mutatott ellenállását növelik, megkönnyítik a biológiai lebontást. Ilyen adalékok például a szilárd hígítók (talkum, szilícium-dioxid, kovaföld, agyag, stb.), vagy folyékony hígítók (például az ásványolajok, víz, szerves oldószerek, például keton, alkohol, szénhidrogén, vagy klórozott szénhidrogén), segédanyagok, felületaktív anyagok, antioxidánsok és stabilizálószerek. A készítményeket előállíthatjuk nedvesíthető porok, vízben emulgeálható oldatok, szuszpenziók, granulák vagy a herbicideknél használt más formában.

A herbicid hatású hatóanyagokat tartalmazó készítmények az (I) általános képletű vegyületeket vagy sóikat, tehát a hatóanyagot 1—95 súly%-nyi mennyiségben tartalmazhatják. A találmány szerint előállított hatóanyagokat más herbicid hatású hatóanyagokkal elegyítjük, akkor a találmány szerinti hatóanyag-tartalom 1-80 súly%, a más herbicidek tartalma 80—1 súly%, a 100%-ig hiányzó rész inért adalékanyagokból áll.

A következő herbicidekkel kombinálhatjuk a találmány szerint előállított hatóanyagot:

3- (3,4-diklór-fenil)-1,1 -dimetil-karbamid (diuron), 3-fenil-1,1-dimetil-karbamid (fenuron), 3-(3-klór-4-metil-fenil)-l, 1 -dimetilkarbamid (klórtoluron), 3-(4-klór-fenil)-1,1-dimetil-karbamid (monuron), monolinuron, 3-(3,4diklór-fenil)- 1 -metoxi-1 -metil-karbamid (linuron), izoproturon, metabenztiazuron, 3-(3,4-diklórfenil)-1 -(n-butil)-1 -metil-karbamid (neburon), 2-klór-4-(etil-amino)-6-(izopropil-amino)-l,3,5triazin (atrazin), 2-klór-4,6-bisz(etil-amino)1,3,5-triazin (simazin), 3-amino-l,2,4-triazol, terbutrin, ciánazin, 2,6-dietil-N-(klór-acetil)N-(metoxi-metil)-anilin (alaklór), N-(klóracetil)-N-izopropil-anilin (propaklór), napropamid, diquat, paraquat, 2,4-diklórfenoxi-etcetsav (2,4-D), 2-(2-metil-4-klórfenoxi)-propionsav (MCPP), 2-metoxi-3,6-diklórbenzoésav (dicamba), 4-amino-3,5,6-triklór-pikolinsav (pikloram), 2,4-dinitro-6-(szek-butil)fenol (dinoseb), 4,6-dinitro-orto-krezol (DNOC),

4- klór-2-butinil-N-(3-klór-fenil)-karbamát (barban), propam, terbacil, 5-bróm-3-(szekbutil)-6-metil-uracil (bromacil), pirazon, fenmedifam és metamitron.

A találmány további részleteit a következő példák személtetik.

1. példa

4-Amino-6-klór’-2-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin A vegyületet két lépésben állítjuk elő.

1. lépés:

45,9 g 2,4,6-triklór-5-(metil-tio)-pirimidin, 150g metil-etil-keton és 130 g víz elegyét egy keverővei ellátott 250 ml-es reaktorba vezetünk. Ehhez az 5 C-on tartott elegyhez 30 percen belül 9,44 g etil-amin 32,5%-os vizes oldatát adagoljuk. Az 5 °C-os hőmérsékletet másfél óra hosszat tartjuk fenn. Ezután 8,08 g marónátron 30%-os vizes oldatát adagol-3182516 juk hozzá. Az elegyet 4 óráig 20°C-on tartjuk és 0 °C-on jégszekrényben egész éjjel. Csapadék jelenik meg, amelyet szűréssel izolálunk, 16 ml metil-etilketonnal mosunk és 180 ml etanolból kétszer átkristályosítunk. Ily módon 10,5 g 2-(etil-amino)-4,6-diklór-5-(metil-tio)-pirimidin kapunk, amely 147 °C-on olvad és amelyet infravörös színképével és mágneses magrezonancia színképével azonosítunk.

A szűrletet bepároljuk. 36,5 g 2-(etil-amino)-4,6-diklór-5-(metil-tio)-pirimidin és 4-(etil-amino)-2,6-diklór-5-(metil-tio)-pirimidin elegyét kapjuk, amely 76 °C-on olvad és infravörös és NMR spektrummal azonosítjuk.

2. lépés:

7,5 g 2-(etil-amino)-4,6-diklór-5-(metil-tio)-pirimidin, amelyet a fent leírt módon állítottunk elő, 110 ml metanol és 11 g ammónia elegyét egy 500 ml-es autoklávba helyezzük. Az elegyet 2 óráig 110 °C-on melegítjük, majd lehűtjük. A kapott oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot vízzel mossuk. 8,2 g 4-amino-6-klór-2-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidint kapunk, amelyet infravörös és NMR spektrummal azonosítunk és amely 124 °C-on olvad.

2. példa

4-Amino-6-klór-2-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin, 2-amino-6-klór-4-(etil-amino)-5-metil-tio)pirimidin és 2-klór-6-amino-4-(etil-amino)-5(metil-tio)-pirimidin izomerek elegye.

2,5- g 2-(etil-amino)-4,6-diklór-5-(metil-tio)-pirimidin, 9 g 2-(etil-amino)-4,6-diklór-5-(metiltio)-pirimidin és 4-(etil-amino)-2,6-diklór-5(metil-tio)-pirimidin elegyét, amelyet az 1. példában az 1. lépés szerint állítottunk elő, valamint 165 g metanolt és lóg ammóniát egy 500 ml-es autoklávba helyezünk. Az elegyet 120°C-on 2 óráig melegítjük, majd hűtjük. A kapott oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot vízzel mossuk. Ily módon 8,2 g 76 °C-on olvadó elegyet kapunk. Az elegyet gázkromatográfiával és tömegspektrográfiával elemezve azt találjuk, hogy 56,6% 2-amino-6-klór-4-(etil-amino)-5 -(metil-tio)-pirimidint, 37,8% 4-amino-2-(etil-amino)-6-klór-5(metil-tio)-pirimidint és 5,6% 6-amino-4-(etil-amino)-2-klór-5-(metil-tio)-pirimidint tartalmaz.

3. példa

2-Amino-6-klór-4-(izopropil-amino)-5-(metil-tio)pirimidin, 4-amino-6-klór-2-(izopropil-amino)-5 (metil-tio)-pirimidin és 6-amino-4-(izopropil-amino)2-klór-5-(metil-tio)-pirimidin izomerek elegye.

A szintézist két lépésben végezzük.

1. lépés:

Az 1. példa 1. lépésénél leírt módon járunk el, dí etil-amin helyett 11,8 g izopropil-amint alkalma ₅ zunk. A végső oldatot csökkentett nyomáson be pároljuk, a maradékot vízzel mossuk és csökkenteti nyomáson szárítjuk.

51,4 g 4,6-diklór-2-(izopropil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidinből és 2,6-diklór-4-(izopropil-amino)10 -5-(metil-tio)-pirimidinből álló pépszerű elegyet kapunk.

2. lépés:

Az 1. lépésben kapott elegy 12,5g-ját, 250 g metanolt és 25 g ammóniát egy 500 ml-es autoklávba helyezünk. Az elegyet 2 óráig 130 °C-on melegítjük és a kapott oldatot vákuumban besűrít20 jük és a maradékot vízzel mossuk. 12,1 g pépszerű terméket kapunk, amely gázkromatográfia és tömegspektrográfia alapján

55,1% 2-amino-6-klór-4-(izopropil-amino)-5(metil-tio)-pirimidinből, 39,4% 4-amino-6-klór-225 (izopropil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidinből és 5,5% 4-(izopropil-amino)-6-amino-2-klór-5-(metiltio)-pirimidinből álló elegy.

4. példa

2-Amino-6-klór-4-(metil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin, 4-amino-6-klór-2-(metil-amino)-5 -(metiltio)-pirimidin és 6-amino-2-klór-4-(metil-amino)-535 (metil-tio)-pirimidin izomerek elegye.

A szintézist két lépésben végezzük.

1. lépés:

Az 1. példa 1. lépése szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy etilamin helyett 6,2 g metil-amin 30,7%-os vizes oldatát használjuk. A reakció lejátszódása után 13 g 4,6-diklór-2-(metil-amino)-5-(met45 il-tio)-pirimidinből álló csapadékot kapunk szűrés után, amely 142 °C-on olvad.

A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot vízzel mossuk és 33,4 g 91 °C-on olvadó terméket kapunk, infravörös és NMR színképekkel 50 kimutatva a termék 4,6-diklór-2-(metil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin és 2,6-diklór-4-(metil-amino}-5-(metil-tio)-pirimidin elegye.

2. lépés:

g 4,6-diklór-2-(metil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin és az 1. lépésben kapott két izomer elegyének

20,6 g-ja, 50 g ammónia és 350 g metanol elegyét 60 egy 500 ml-es autoklávba vezetünk. Az elegyet 2 óráig 130°C-on melegítjük, majd a kapott oldatot vákuumban besűrítjük és a maradékot vízzel mossuk. 20,6 g 118 C-on olvadó elegyet kapunk. Gázkromatográfia és tömegspektrogram alapján az elegy

50,3% 2-amino-4-(metil-amino)-6-klór-5-(metiltio)-pirimidint, 48,3% 4-amino-2-(metil-amino)6-klór-5-(metil-tio)-pirimidint és 1,4% 6-amino4-(metil-amino)-2-klór-5-(metil-tio)-pirimdint tartalmaz.

5. példa

2-Amino-6-klór4-(etil-amino)-5-(metil-tio)pirimidin és 6-amino-2-klór4-(etil-amino)-5(metil-tio)-pirimidin elegye.

A szintézist két lépésben végezzük.

és 1 óráig keverjük. A kapott csapadékot leszűrjük, szárítjuk és hexánból átkristályosítjuk. 10 g 62-64 °C-on olvadó 2,4,6-triklór-5-(etil-tio)-pirimidmt kapunk.

g 2,4,6-triklór-5-(etil-tio)-pirimidm, 17 g ammónia és 100 g metanol elegyét egy 500 ml-es autoklávba vezetjük. Az elegyet 100 °C-on 2 óra hosszat hagyjuk reagáltatni és a kapott csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és csökkentett nyomáson szárítjuk.

5,6 g 182°C-on olvadó terméket kapunk, amely lényegében 6-klór-2,4-diamino-5 -(etil-tio)-pirimidint tartalmaz. A terméket infravörös, NMR és tömegspektrogrammal jellemezzük.

1. lépés:

Az 1. példa 1. lépése szerint járunk el, azonban 18,0 g etil-amin 32,5%-os vizes oldatát 91,8 g

2,4,6-triklór-5-(metil-tio)-pirimidint, 300 g metil-etilJcetont, 260 g vizet és 16,2 g marónátront használunk.

A reakció végén 25,5 g 4,6-diklór-2-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidint kapunk szűrés útján.

A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk és a kapott maradékot 280 ml koncentrált sósavban oldjuk. Az oldathoz 112 ml vizet adunk. Szűrés útján 11,5 g 4,6-diklór-2-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin és 2,6-diklór4-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin elegyét kapjuk. A szűrlethez még 2 liter vizet adunk, újra szűrjük és 36 g 2,6-diklór4-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidint kapunk, olvadáspont 80 °C.

2. lépés:

g 2,6-diklór4-(etil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin, 220 ml metanol és 40 g ammónia elegyét egy 500 ml-es autoklávba vezetjük. Az elegyet 2 óráig 130°C-on melegítjük, majd az oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot etanol és víz elegyéből kristályosítjuk és 10,8 g elegyet kapunk, amely 100 °C-on olvad. Gázkromatográfiás és tömegspektrográfiás analízis alapján az elegy ' 94,4% 2-amino-4-(etil-amino)-6-klór-5-(metiltio)-pirimidint és 5,6% 6-amino-4-(etil-amino)2-klór-5-(metil-tio)-pirimidint tartalmaz.

6. példa

6-Klór-2,4-diamino-5-(etil-tio)-pÍrimidin

24,6 g barbitursav, 20 g dietil-szulfoxid, 75 ml jégecet és 28 ml ecetsav-anhidrid elegyét 95 °C-on 5 és 1/2 óráig melegítjük. Hűtés után 175 ml vizet adunk hozzá hidegen. A kapott csapadékot leszűrjük, acetonnal mossuk és csökkentett nyomáson szárítjuk. 21,7 g 5-dietil-szulfónium-barbiturilidet kat púnk.

84,4 g foszfor-oxi-klorid, 5 ml dimetil-anilin elegyét adjuk 21,7 g 5-dietil-szulfónium-barbiturilidhez és az elegyet 20 óra hosszat forrásponton melegítjük. Lehűtjük 60 °C-ra, a reakcióelegyet jégre öntjük 6

7. példa

6-Klór-2,4-diamino-5-(n-butil-tio)-pirimidin

120 g metanol, 20 g ammónia és 17 g 2,4,6-triklór-5-n-(butil-tio)-pirimidin elegyét 2 óráig melegítjük 100.°C-on egy 500 ml-es autoklávban. Hűtés után a kapott oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot vízzel mossuk és propanolból átkristályosítjuk. 7g 129°C-on olvadó terméket kapunk, amely lényegében 6-klór-2,4-diamino-5-n-(butil-tio)-pirimidinből áll. A terméket infravörös, NMR és tömegspektrográfiás elemzéssel azonosítjuk.

A kiindulási anyagként használt 2,4,6-triklór-5-n-(butil-tio)-pirimidint a 6. példában leírt módon állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy a dietil-szulfoxid helyett dibutil-szulfoxidot használunk.

8. példa

6-Klór-2,4-diamino-5-(metil-tio)-pirimidin és

2-klór4,5-dramino-5-(metil-tio)-pirimidin elegye.

2,5 liter metanol, 250 g ammónia és 250 g

2,4,6-triklór-5-(rnetil-tio)-pirimidin elegyét egy 5 literes autoklávba vezetjük és 100 °C-on 2 óráig melegítjük. Az oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk és a kapott maradékhoz étert adunk. Az éterben oldhatatlan részt elválasztjuk, vízzel mossuk és szárítjuk. 153,7 g cím szerinti izomer elegyet kapunk, amelyben túlnyomórészt a 6-klór-2,4-diamino-5-(metil-tio)-pirimidin. Az elegy 154 °C-on olvad és IR és NMR színképelemzéssel azonosítjuk.

9. példa

4-Amino-6-klór-2-(dietil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin

100 g toluol, 23 g 2,4,6-triklór-5-(metil-tio)-pirimidin és 10,1 g trietil-amin elegyét 3 óráig forraljuk egy hűtővel ellátott 500 ml-es gömblombikban. A kapott oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot 350 ml metanollal és 50 g ammóniával együtt egy 500 ml-es autoklávba vezetjük. A kapott oldatot 2 órás reakcióidő után 130 °C-on csökkentett nyomáson ismét bepároljuk. A maradékot vízzel

-511 mossuk és víz és alkohol elegyéből átkristályosítjuk.

17,5 g 4-amino-6-kÍir-2-(dietil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidint kapunk, amely 68 °C-on olvad és a terméket IR és NMR spektrumokkal azonosítjuk.

10. példa

2-(Metil-amino)-4-amino-6-klór-5-(metil-tio)pirimidin

Ezt a vegyületet az 1. példában leírt módon állítjuk elő, az első lépésben az etil-amint metil-aminnal helyettesítjük. A termék 205 °C-on olvad és ÍR és NMR spektrumokkal azonosítjuk.

11. példa

4- (Metil.amino)-2-amino-6-klór-5-(metil-tio)-pirimidin és 2-klór-4-(metiI-amino)-6-amino5- (metil-tio)-pirimidin elegye.

Az elegyet az 5. példában leírt módszerrel állítjuk elő, a reakció első lépésében etil-amin helyett metil-amint használunk. A termék 139 °C-on olvad és IR és NMR spektrumokkal jellemezzük.

12. példa

2-Piperidino-4-amino-6-klór-5-(metil-tio)-pirimidin

Ezt a vegyületet az 1. példában leírt módon állítjuk elő, az első lépésben etil-amin helyett piperidint alkalmazunk. A termék 128°C-on olvad és IR és NMR spektrumokkal jellemezzük.

13. példa

2-Morfolino-4-amino-6-klór-5-(metil-tio)-pírimidin

Ezt a vegyületet az 1. példában leírt módon állítjuk elő, miközben az első lépésben etil-amin helyett morfolint használunk. A termék 115°C-on olvad és IR és NMR spektrumokkal jellemezzük.

14. példa

4-(Acetil-amino)-2-(dietil-amino)-6-klór-5(metil-tio)-pirimidin

A 9. példában leírt módon kapott 25 g 4-amino-6-klór-2-(dietil-amino)-5-(inetil-tio)-pirimidint és 250 ml ecetsavat 500 ml-es hűtővel és keverővei ellátott gömblombikba helyezünk. Az elegyet 50 °C-ra melegítjük, majd egymás után fokozatosan 50 ml ecetsav-anhidridet adunk hozzá, majd 30 percig visszafolyató hűtő alkalmazásával melegítjük. Az elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradékot vízben felvesszük három alkalommal, hogy az ecetsav-anhidrid feleslegét elhidrolizáljuk. A kapott nyers terméket ezután etanolból átkristályosítjuk. 72-73 °C-on olvadó terméket kapunk. NMR és ÍR analízis azt bizonyítja, hogy a termék 4-(acetil-amino)-6-klór-2-(dietil-amino)-5-(metil-tio)-pirimidin.

15. példa

2,4-Diamino-6-klór-5-(metil-tio)-pirimidin (A izomer) és 4,6-diamino-2-klór-5-(metil-tio)pirimidin (B izomer) elegye.

1300 g 2,4,6-triklór-5-(metil-tio)-pirimidin,

1700 ml izopropanol és 495 g ammónia elegyét egy 5 literes autoklávba vezetjük és 5 órán keresztül 100 °C-on melegítjük. Miután az elegyet lehűtjük a környezet hőmérsékletére, a képződött csapadékot leszűrjük, 700 ml izopropanollal mossuk, majd vízzel mossuk és szárítjuk. 1010 g A és B izomerből álló elegyet kapunk. Termelés: 93,6% a 2,4,6-triklór-5-(metil-tio)-pirimidinre vonatkoztatva.

Az elegy l60°C-on olvad. Vékonyrétegkromatográfiával szilikagélen és eluálószerként kloroform és metanol 90 :10 arányú elegyét használva, valamint gázkromatográfiával párosított tömegspektrográfiával és IR spektrometriával, valamint mágneses magrezonanciával (C 13) azt bizonyítjuk, hogy a termék 89% A izomert és 11% B izomert tartalmaz hozzávetőlegesen.

16. példa

2.4- Diamino-6-klór-5 -(metil-tio)-pirimidin (A izomer)

A 15. példában kapott 10 g elegyet 85 ml koncentrált sósavban feloldunk. 55 ml vizet adunk a kapott oldathoz fokozatosan. A képződött csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 2,9 g főleg A izomert tartalmazó terméket kapunk.

17. példa

2.4- Diamino-6-klór-5-(metil-tio)-pirimidin (A izomer) és 4,6-diamino-2-klór-5-(metil-tio)pirimidin (B izomer) elegy előállítása, amely B izomerből többet tartalmaz.

1. lépés:

g finomra őrölt 2,4,6-triklór-5-(metil-tio)-pirimidint keverés közben 500 ml 1,2 g etilénoxid és propilénoxid kopolimerjéből álló nem-ionos felületaktív vegyületet (PURONIC L 92) tartalmazó vízben diszpergálunk. Ezután 10 perc alatt 170g 20%-os vizes ammóniaoldatot vezetünk be, miközben a hőmérsékletet 5 °C-on tartjuk. Az elegyet ezután egész éjjel szobahőmérsékleten tartjuk és a képződött csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Ily módon 42 g terméket kapunk. Különösen NMR ana7

-614 lízissel kimutatva (C 13) a termék 4,6-diklór-2-amino-5-(metil-tio)-pirimidin és 2,6-diklór-4-amino-5-(metil-tio)-pirimidin izomerek elegye.

2. lépés:

Az 1. lépésben kapott 40 g elegyet 700 ml koncentrált sósavban oldunk. A kapott oldathoz 200 ml vizet adunk. A képződött csapadékot szűréssel elválasztjuk. A szűrlethez 120 ml vizet adunk. Egy újabb csapadékot kapunk, amelyet szűréssel elválasztunk. Végül 260 ml vizet, majd 200 ml 0,1 N nátrium-hidroxid-oldatot adunk a szűrlethez. Harmadik csapadék keletkezik, amelyet szűréssel elválasztunk.

Az első csapadék (6 g) főleg 4,6-diklór-2-amino-5-(metil-tio)-pirimidinből áll. A harmadik (17,2 g súlyú) csapadék 2,6-diklór-4-amino-5-(metil-tio)-pirimidin.

3. lépés:

A harmadik csapadék 16,5 g-ját 150 ml izopropanollal és 17 g ammóniával együtt autoklávba helyezzük. Az elegyet 3 óra 15 percig 100 °C-on melegítjük. Hűtés után a képződött csapadékot leszűrjük.

11,3 g terméket kapunk, amely az A és B izomerek elegye. A B izomer az elegyben 20%.

18. példa

Tiszta 2,4-diamino-6-klór-5-(metil-tio)-pirimidin (A izomer) és 4,6-diamino-2-klór-5-(metil-tio)-pirimidin (B izomer) előállítása.

Az A és B izomereket folyadékkromatográfiával választjuk el a 17. példa 3. lépésben kapott elegyéből kiindulva.

Az elegyet kloroformban oldjuk fel, amelyhez 2,5% etanolt adtunk. Az oldatot 25 cm hosszú, 22 mm belső átmérőjű és 5 μ részecskenagyságú LICHROSORB Si 60 néven ismert szilikagéllel töltött oszlop tetejére vezetjük. Kloroformmal eluáljuk, amelyhez előzőleg 2,5% etanolt adtunk. Az oszlop alján összegyűjtött frakciókat bepároljuk.

2,1 g 2,4-diamino-6-klór-5-(metil-tio)-pinmidint kapunk, amely 171 °C-on olvad, valamint 0,9 g 4,6-diamino-2-klór-5-(metil-tio)-pirimidint is előállítunk, amely 270 °C-on olvad.

19. példa

Nedvesíthető por súly% (I) általános képletű pirimidinszármazék (1. példa) zsíralkohol polietoxi-éter (nedvesítő szer) nátrium-metil-naftalinszulfonát (diszpergálószer) szilárd hígító talkum szilícíum-dioxid

Összesen: 100

20. példa

Nedvesíthető por	súly%
(I) általános képletű pirimidinszármazék (2. példa)	80
etilén-oxid és propilén-oxid kondenzálásából kapott poli-éter-glikol (nedvesítő szer)	1,5
nátrium lignoszulfonát (diszpergálószer)	4
szilárd hígítószer: talkum	14
szilícium-dioxid	0,5
összesen:	100
21. példa
Nedvesíthető por	súly%
(I) általános képletű pirimidinszármazék (3. példa)	25
etilén-oxid és propilén-oxid kondenzálásából kapott poliéter-glikol (nedvesítő szer)	1,5
nátrium lignoszulfonát (diszpergáló szer)	4
szilárd hígító: talkum	69
szilícium-dioxid	0,5
összesen:	100

22. példa

Nedvesíthető por	súly%
(I) általános képletű pirimidin-
származék (4. példa)	20
etilén-oxid és propilén-oxid konden-
zálásából kapott poliétei-glikol
(nedvesítő szer)	1,5
nátrium lignoszulfonát
(diszpergáló szer)	4
szilárd hígítószer:
talkum	74
szilícium-dioxid	0,5
Összesen:	100

-715

23. példa

Nedvesíthető por	súly%
(I) általános képletű pirimidinszármazék (5. példa)	15
etilén-oxid és propilén-oxid kondenzálásából kapott poli-éter-glikol (nedvesítő szer)	1,5
nátrium lignoszulfonát (diszpergáló szer)	4
szilárd hígítószer. talkum	79
szilícium-dioxid	0,5
összesen:	100

24. példa

Nedvesíthető por	súly%
(I) általános képletű pirimidin-
származék (6. példa)	10
etilén-oxid és propilén-oxid konden-
zálásából kapott poliéter-glikol
(nedvesítő szer)	1,5
nátrium lignoszulfonát
(diszpergáló szer)	4
szilárd hígítószer:
talkum	84
szilícium-dioxid	0,5
összesen:	100

A nedveáthető porok vizes hígításával kapjuk a vizes szuszpenziót.

25. példa

A termékeket 5% felett aktív „TWEEN 20” felületaktív anyagot tartalmazó vizes szuszpenzió formájában formáljuk.

Az alkalmazott szuszpenzió mennyisége 10001/ha és a hígításokat úgy számítjuk ki, hogy a hatóanyag mennyisége a következő:

Di = 2,5 kg/ha D₂ = 10 kg/ha

A szuszpenziókat vagy 10 napos növényekre permetezzük és ezáltal a készítményt poszt-emergens alkalmazzuk, vagy a tálig felületére helyezett magokra visszük fel, ezáltal a készítményt pre-emergens alkalmazhatjuk. Ezeket a magokat 2 cm vastagságban az alkalmazás után földdel fedjük be.

A növényeket és a magokat 18 x 12x5 cm kiteijedésű műanyag tartályokba helyezzük, amely tartályokat 3 rész homokból, 1 rész komposztból és 1 rész agyagból álló standard talajjal töltünk meg. Kezelés után a tartályokat automatikus öntözéssel egy polcra helyezzük üvegházban, amelynek hőmérséklete 22 °C és relatív nedvességtartalma 70%.

A kísérletben búzát (TRITICUM SP), babot (PHASEOLUS SP), cukorrépát (BÉTA SP), mustárt (SINAPIS SP), gyermekláncfüvet (TARAXACUM SP) és kukoricát (ZEA SP) használunk növényként.

Az eredményeket a poszt-emergens kísérletben a kezelés után 14 nappal és a pre-emergens kísérletben a kezelés után 21 nappal jegyezzük fel.

Az eredményeket az I. táblázat tartalmazza. Ebben a táblázatban a herbicid hatást a kezelt növények pusztulási fokában fejezzük ki százalékosan. Ezt a százalékos értéket úgy értékeljük ki, hogy viszonyítási alapként a nem kezelt kontrollnövényekét tekintjük. 0 azt jelenti, hogy a kezelt növények állapota azonos a kontrollnövények állapotával, 100 jelentése pedig a maximális hatásnak felel meg, ilyenkor valamennyi kezelt növény elpusztult.

26. példa

A 25. példában leírt kísérletet végezzük. A hatóanyag dózismennyiségét változtatjuk csak meg. Ezek a dózisok a következők:

Di =0,312 kg/ha D₂ = 0,625 kg/ha

D₃ = 1,25 kg/ha

D₄ = 2,5 kg/ha

D₅ = 5 kg/ha

Az eredményeket a II. és III. táblázat tartalmazza. A táblázatokban megadott számok a kezelt növények vegetatív energiáját mutatják, amelyet a kezeletlen kontroll vegetatív energiájának százalékában fejezünk ki. 100 jelentése, hogy a kezelt növények vegetatív energiája azonos a kontrollnövényekével, a 0 jelentése pedig, hogy a kezelt növényeket teljesen elpusztítottuk.

A II. és III. táblázatban megadtuk a herbicid hatását egy viszonyítási alaphoz képest, referenciaként klórtoluront használtunk.

27. példa

A 25. példában leírt kísérletet hajtjuk végre, a hatóanyagdózisok a következők:

Di =0,312 kg/ha

D₂ = 0,625 kg/ha

D₃ = 1,25 kg/ha

D₄ =2,5 kg/ha

A következő növényeket alkalmaztuk a kísérlet során: búza (TRITICUM SP), árpa (ORDEUM SP), zab (AVENA SP), rizs (ORYZA SP), gyapot (GOSSYPIUM SP, muhar (SETARIA SP), kölesfű (PANICUM SP), muhar (PASPALUM SP) és szójabab. A találmány szerint előállított vegyületként a 8. példában kapott vegyületet használjuk.

A kapott eredményeket a IV. táblázat tartalmazza. A IV. táblázatban szereplő számok jelentése azonos az I. táblázatban szereplő számokéval. 0 azt jelenti, hogy a kezelt növények állapota azonos a kontrollnövényekével és 100 jelentése, hogy a kezelt növényeket teljesen elpusztítottuk.

-817

Pusztulási hatásfok %

1 rouojpnf

o

©

o

©

O t

©

o

©

o

©

SuedApd

o o

8

o

1

O ©

8

1

©

o

8

—4

1-4

—4

14

r4

rt

£ 00

.lejsnui

g

8

©

1

8

o

©

8

J*

—4

^4

—4

^4

1^

o

II

8

o

1

8

© ©

8

©

8

Q

—4

,—4

—4

qeq

o

©

1

un

8 ^4

©

Í5 12

eznq

un ^4

O un

o

1

un

un r>

8

o

©

V

^4

trt

ísí

i

E3UO5[n^

©

o

©

o

1

o

©

o

©

3uedÁ)id

©

8

©

1

8

1

©

8

·-*

^4

—4

^4

(9

X g>

jpisnui

©

8

o ©

o

©

1

o rs

o ©

un r-

©

8

«—<

1-4

-4

Un

n II

ερβ»

o

8

o

1

8

o ©

o 1-4

o

8

•H

a

qiiq

©

o

1

©

© ©

©

o

©

Bznq

o

un

o

©

I

un

©

o

©

o

i-4

un

S

o

C

un

o

©

o

un

©

o

©

BOUOJfIHJ

©

r*>

—4

γ*»

—4

un

SuedX|id

100

8 ^4

8

8 ^4

8

8 i—4

8 ^4

1

8

kg/ha

jejsnui

8 ^4

© ©

8

© ©

8 i4

8

o ©

© ©

O ©

8 1—4

8

©

1—4

II

Bpi?o

1

8

© ©

© o

8

un r-

8

Q

^4

iM

•4

44

—4

qeq

00

8

o un

o n

o

8

un

8

o un

8

c

i—4

44

—4

^4

'3

(Λ

Bznq

un

© ©

un Ό

8

un r-

un ^4

8

s

1—4

1-4

2

©

te

o

un

©

o

©

o

B3UO3[TD(

un

r-

^4

un

SuBdXjid

00

8

© ©

8

1

un

8

***

1-4

*“*

44

3

iptsnui

00

8

© ©

©

8

1-4

—4

1-4

—4

^4

—4

1-4

»4

—4

un

II

Bpf93

1

© ©

8

© ©

8

©

8

Q

1-4

*“*

qBq

00

un

o

©

8

un

o

un —4

8

1-4

—4

Bznq

©

un

©

un

un i—4

8 44

©

o

©

π

* § a ε R '«

^4

c-i

m

TT

un

00

σ\

©

rs

cn

Tf

ft. δ

^4

—4

-919

II. táblázat

Kikelés utáni kezelés

A kontroll százalékában kifejezett vegetatív energia

Di = 0,312 kg/ha D₂ = 0,625 kg/ha

Példa száma	búza	g x>	cékla	mustár	pitypang	kukorica	búza	KJ ríO	cékla	mustár	pitypang	kukorica
1.	—	-	-	-	-	-	70	95	0	0	0	100
2.	-	-	-	-	-	-	100	100	75	82	57	100
3.	-	-	-	-	-	-	52	52	0	0	0	75
4.	-	-	-	-	-	-	92	100	5	5	5	92
8.	84.	38	8	46	76	100	24	5	0	0	0	100
9.	90	58	0	5	0	91	73	40	0	0	0	89
14.	50	40	0	40	0	100	40	30	0	20	0	100

II. táblázat folytatása

Példa száma	d₂	= 1,25 kg/ha	D₄ = 2,5	kg/ha	D₅ = 5 kg/ha	kukorica
búza	g Λ	cékla	mustár	pitypang	kukorica	búza		cékla	1 mustár 1	pitypang	kukorica	búza	g ' x>	cékla	mustár	pitypang
1.	70	60	0	0	0	91	60	80	0	0	0	82	25	47	0	0	0	80
2.	100	100	17	27	0	100	100	100	12	4	0	100	70	97	0	0	0	100
3.	33	29	0	0	0	77	8	16	0	0	0	34	27	4	0	0	0	34
4.	95	95	0	0	0	85	85	100	0	0	0	80	78	88	0	0	0	65
8.	5.	0	0	0	0	100	0	0	0	0	0	100	0	0	0	0	0	0
9.	58	16	0	0	0	90	33	5	0	0	0	64	-	-	-	-	-	-
14.	30	10	0	10	0	100	10	0	0	0	0	100	—	—	—	—	—	-

Klór-toluron (herbicid referencia)

87,5 22,5 17,5 0 0 17,5 0,5 17,5 0

0 52,5

-1021

III táblázat

Kikelés előtti kezelés

A kontroll százalékában kifejezett vegetatív energia

Di =0,312 kg/ha	D₂ = 0,625 kg/ha
Példa száma	búza	X	1 cékla 1	mustár	pitypang	! kukorica t	búza 1	§ x	1 1 cékla	mustár	pitypang	kukorica
1.	-	-	-	-	-	-	100	100	7	40	0	100
2.	-	-	-	-	-	-	100	100	75	82	57	100
3.	-	-	-	-	-	-	85	100	75	17	35	100
4.	-	-	-	-	-	-	100	100	100	100	100	100
8.	70	50	67	18	2	100	94	32	1	0	0	l'ÖÖ
9.	100	100	0	0	0	100	100	90	0	0	0	80
Klór- tolu- ron

III. táblázat folytatása

Példa száma

1.

2.

3.

4.

8.

9.

Klór· toluron

D₃ = 1,25 kg/ha

D₄ = 2,5 kg/ha

D₅ = 5 kg/ha

búza	•s £>	1 cékla	mustár	pitypang	1 kukorica	búza	s X	cékla 1	mustár	pitypang	kukorica	i búza	X CT} X	cékla	mustár	pitypang	kukorica
100	100	5	6	0	100	100	100	0	2	0	100	100	100	0	0	0	100
100	100	17	27	0	100	100	100	12	4	0	100	70	97	0	0	0	100
100	100	80	35	17	100	100	72	25	10	20	85	100	100	7	7	0	93
100	100	75	100	25	100	100	95	100	80	20	100	100	100	75	48	5	100
76	13	0	0	0	100	82	9	0	0	0	100	74	23	0	0	0	86
48	21	0	0	0	78	25	10	0	0	0	73	-	-	-	-	-	-
100	85	100	85	125	100	100	80	78	78	5	95	-	-	-	-	-	-

i2

-1123

IV. táblázat

Növények pusztulási százaléka

8. példa terméke dózis kg/ha	Pre-emergens kezelés Kezelt növények
búza	árpa	zab	szója- bab	rizs	gyapot	köles	mohar	muhar
-D_t =0,312	0	0	0	0	0	0	0	0	0
- D₂ = 0,625	0	0	8	0	0	0	0	0	0
-Dj = 1,25	0	0	31	5	0	0	12	10	9
- D₄ = 2,5	0	10	52	65	0	0	22	40	25

IV. táblázat folytatása

Poszt-emergens kezelés Kezelt növények

8. példa terméke dózis kg/ha	búza	árpa	zab	szója- bab	rísz	gyapot	köles	mohar	muhar
-Dj =0,312	10	11	32	100	32	33	100	92	47
- D₂ = 0,625	40	40	50	100	30	55	100	100	67
-D₃ = l,25	32	47	65	100	30	87	100	100	75
- D₄ = 2,5	47	82	95	100	40	90	100	100	100

-1225

JO

Λψιω

Kikelés előtt njoSÖB ifljjnzs

I3Z3UI fejBÁjmi njjpzs

S9A9Á8a josonso apipj kreisKjmj doieqn uiosotpeiBd osioq qez

B3lIO3pi3( aodai

O§IOJBjdBU

BÍOZS qrq

BÓJB

Bdpj

Bznq ε

•x, <q 3

Ő5<

(Λ

' 8 88	' § 88	' '8 888 1—1 —Ί	1 1 1 888
o o n rí	88	© © o m ό	1 1 1
88	88	1 888	888
i—4		» (Λ
o o	o o	8 © © ©	888
σ o	o o	& oo o
		- — -H	w“4 —4
88	© o o o	888	888
i“* i—4		1—1 i—^ i—1	^4 ^4
88	© © © ©	888	© © © © © ©
T—t r—1		^4 *“1	^4
o © © 00	88	888	888
	1—1	—M ^4	^4 *-(
© o	© ©	© © ©	vn m ©
00	© ^4	<n	cn wm
8°	© © r-	o © o in in	O © ©
8° i—1	1 1	© © © in r·*	© © © Tj* \O
88	88	© © © sO oö ©	© o o m O ©
r—( «-Μ	1—1		1-4 1-4
8°	© ©	© © © — m	© © o
© © 00 Γ4	© o cn	© © o	© o o
© © 0s	© ©	© © ©	© © ©
1 I	© © OS	© o o sO ©	\| o ©
8° —M	© © ΓΊ	o © © l> s0	© © © m Ό
© o	O ©	o © ©	© ι/Ί ©
OS	K>	r4
8° 1—4	© © Γ*·	© © © m oo so	© O © ir> X
«8	8	^8	© ©
^“1		—Η —1	Γ~~ i—4 —
+ + —i ->	>A	+ + +	+ + * ·—> '—i i—)

X

J4 sa

J4

-1327

VI. táblázat

Növények pusztulási százaléka

Gabona állapota	Dózis kg/ha	Feljegyzés dátuma	Nemkívánt gyomok
veronika	réti perje	ecset- pázsit	tyúkhúr	pásztor táska
Kikelés előtt	1,25	J+35	86	_	47	100	—
		J+65	100	80	52	100	-
		J+100	98	88	62	100	100
3 leveles állapot	0,625	J+22	86	41	63	78	80
		J+35	91	—	70	70	100
	1,25	J+22	91	100	70	100	100
		J+35	98	-	82	100	100
Talajművelés	1,25	J+20	85	70	-	80	90
Talajlazítás után	1,25	J+22	80	-	-	80	90

28. példa

A 8. példában előállított terméket szabadföldi kísérletben használjuk, a termesztett növényeket (búzát, sárgarépát, árpát, babot, szójababot, napraforgót, repcét, kukoricát, zabot, borsót és paradicsomot) és a nemkívánt gyomokat vagy növényeket (libatop, kakastaréj, egyéves szélfű, napraforgó kutyatej, mezei szulák, aggófű és mohar) vagy a vetés után közvetlenül pre-emergens kezelési móddal vagy 15 nappal a vetés után poszt-emergens úton bepermetezzük. A terméket 2,5 vagy 5 kg/ha dózissal alkalmazzuk.

A kezelés után 7, 14 és 100 nappal feljegyezzük az eredményeket (J+7; J+14; J+100). Ezeket az eredményeket az V. táblázatban jegyeztük fel. A táblázatban a számok jelentése a termesztett kultúrnövények esetében a kezelt növények vegetatív energiája a kezeletlen kontrollnövények energiájához viszonyítva és a nemkívánatos gyomnövények esetében a kezelt növények pusztulási százaléka a kezeletlen kontrollnövényekhez viszonyítva. A kultúrnövények esetében a 100 jelentése, hogy a vegetatív energia a kezelt növények esetében azonos a kontrollnövényekével és 0 jelentése, hogy a kezelt növényeket teljesen elpusztítottuk. Gyom esetében a 0 jelentése, hogy a növény állapota a kezelt növényeknél azonos a kontroliéval és 100 jelentése, hogy a kezelt növények teljesen elpusztultak.

29. példa

A 8. példa termékét Lutin fajtájú őszibúzára permetezzük a gabona különböző fejlettségi fokaiban (kikelés előtt, 3 leveles állapot, talajlazítás, talajlazítás vége). A terméket 0,625 vagy 1,25 kg/ha dózisban alkalmazzuk.

A kezelés után 20, 22, 35, 65 és 100 nap múlva (lásd VI. táblázat) a kezelés hatását megvizsgáljuk egyrészt a termesztett kultúrnövényen (búza),, másrészt a gyomnövények esetében (veronika, réti perje, ecsetpázsit, tyúkhúr és pásztortáska).

A búzán egy esetben sem tapasztaltunk fitotoxicitást. A VI. táblázatban a gyomnövények pusztulási fokához viszonyított eredményeket soroltuk fel. 0 jelentése: a növény nem károsodik, 100 jelentése: a növény teljesen elpusztul.

Claims

Szabadalmi igénypontok:

1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy 5-90 súly% mennyiségben (I) általános képletű pirimidint — ahol

R, jelentése 1—5 szénatomos alkilcsoport,

X], X₂ és X₃ közül az egyik klór- vagy hrómatom és a két másik jelentése lehet —N(R₂R₃) és -N(R₄R₅) általános képletű csoport, ahol R₂, R₃, R₄ és R₅ egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos alkilcsoport, vagy -CO-R általános képletű csoport, ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos alkilcsoport vagy a nitrogénnel együtt, amelyhez kapcsolódnak piperidino- vagy morfolinocsoportokat képeznek, azzal a megkötéssel, hogy a -N(R₂R₃), —N(R₄R₅) csoportok közül legalább az egyik —NH₂ vagy —NH-CO-R képletű csoport, vagy izomeijeinek elegyét és szilárd hordozót, előnyösen talkumot, vagy szilícium-dioxidot, vagy folyékony hordozót, előnyösen oldószert és adott esetben felületaktív anyagot, előnyösen nedvesítő szert, diszpergáló szert tartalmaz. (Elsőbbsége: 1977. VII. 28.)

-1430
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagban jelentése klóratom, vagy az izomer elegyben Xi jelentése klóratom. (Elsőbbsége: 1977. VII. 28.)
3. A 2. igénypont szerinti készítmény kiviteli 5 alakja, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű vegyületben Xj jelentése klóratom, X₂ vagy X₃közül az egyik —NH₂ vagy —NHCO—CH₃ képletű csoport és a másik metil-amino-, etil-amino-, izopropil-amino-, amino-, dietil-amino-, piperidino-, lű vagy morfolinocsoport. (Elsőbbsége: 1977. VII. 28.)
4. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2-(die t i 1 - a m i η o )-4-(ace til-amino)-6-klór-5-(me til-tio)-pírimidint tartalmaz. (Elsőbbsége: 1977. VII. 28.) ií
5. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2,4-diamino-6-klór-5-(metil-tio)pirimidint tartalmaz. (Elsőbbsége: 1977. VII. 28.)
6. Az 1. igénypont szerinti készítmény kiviteli 2( alakja, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 89 súly% 2,4-diamino-6-klór-5-(metil-tio)-pirimidint és

11 súly% 4,6-diamino-2-klór-5-(metil-tio)-pirimidinelegyét tartalmazza. (Elsőbbsége: 1978. II. 15.)
7. Eljárás (I) általános képletű pirimidinek és 2: izomereinek előállítására — ahol

Rí jelentése 1 -5 szénatomos alkilcsoport,

X!, X₂ és X₃ közül az egyik klór- vagy brómatom és a két másik jelentése lehet -N(R₂R₃) és 31 ~N(R₄R₅) általános képletű csoport, ahol R₂,

R₃, R₄ és R₅ egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos alkilcsoport, vagy -CO-R általános képletű csoport, ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1—5 szénatomos alkilcsoport vagy a nitrogénnel együtt, amelyhez kapcsolódnak piperidino- vagy morfolinocsoportot képeznek, azzal a megkötéssel, hogy —N(R₂R₃), -N(R₄R₅) csoportok közül legalább az egyik —NH₂ vagy -NH-COR képletű csoport — azzal jellemezve, hogy

a) valamely (II) általános képletű 2,4,6-trihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint — ahol X jelentése klórvagy brómatom, Rí jelentése 1—5 szénatomos alkilcsoport - valamely H-N(R₂R₃) általános képletű vegyülettel - ahol R₂ és R₃ jelentése a -COR képletű csoportot kivéve a fent megadott — kondenzálunk és az így kapott 4,6· (vagy 2,6)-dihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint valamely HN (R₄R₅) általános képletű vegyülettel — ahol R₄ és R₅ jelentése —CO—R képletű csoportot kivéve a fenti, és NH(R₂R₃) és NH(R₄R₅) közül legalább az egyik vegyület ammónia — kondenzálunk és kívánt esetben acilezünk, vagy

b) az olyan (I) általános képletű pirimidinvegyület — ahol X_t jelentése klór- vagy brómatom, X₃jelentése —NH₂ és X₂ jelentése —N(R₂R₃) képletű csoport — ahol R₂ és R₃ jelentése azonos alkilcsoport, előállítására — valamely (II) általános képletű

2,4,6-trihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint — ahol X jelentése klór- vagy brómatom és R) jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoport — valamely N(R’)₃ általános képletű tercier aminnal - ahol R’ jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoport - reagáltatunk és az így kapott 4,6-dihalogén-5-(alkil-tio)-pirimidint ammóniával kondenzáljuk és kívánt esetben acilezzük. (Elsőbbsége: 1977. VII. 28.)