HU178885B - Method and apparatus for bending profiled plates - Google Patents

Description

A találmány tárgy eljárás egy irányba futó profillal, például trapéz- vagy téglalap alakú profilírozással ellátott lemezek hajlítására.

Profilírozott lemezek, különösen az .úgynevezett trapézlemezek, a profilírozásra merőleges tengelyek 5 körül alig vagy csak nagy ráfordítással hajlíthatok. Ennek oka az, hogy hajlításnál húzó- és nyomófeszültségek egyaránt fellépnek, azonban az említett lemezek csak húzófeszültségeket képesek felvenni, nyomófeszűltségeket nem. Ha például egy trapéz- 10 lemezt megpróbálnak a szokásos módon meghajlítani, a nyomófeszültségek fellépésének tartományában gyűrődés, ráncosodás jön létre, amelynek mértéke csak mintegy 25 m feletti hajlítási sugár esetén marad a tűréshatárok között. 15

Ezzel szemben azonban igen nagy igény mutatkozik olyan hajlított profillemezek iránt, amelyek hajlítási sugara jóval 25 m alatt van, így például tetőszerkezeteknél, ahol a kívánatos hajlítási sugár 5—10 m, sőt ennél is kisebb. 20

Trapézlemezek hajlítására ismeretes egy eljárás, amelynek során sajtológépen egymástól adott távolságra a profilírozásra merőleges bemélyedéseket nyomnak a lemezbe. Ily módon a trapézlemez valóban 25 hajlíthatóvá válik, de az eljárásnak jelentős hátrányai vannak. Bgyrészt az eljárás nagyon lassú és költséges, mivel csak lépésenként és nem folyamatosan alkalmazható. Másrészt az említett eljárással készített lemez alig terhelhető, mivel a harántirányú be- 30 mélyedések miatt könnyen harmonikaszerűen összecsuklik.

A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás kidolgozása profilírozott lemezek, különösen trapézlemezek hajlítására, amely gyors és egyszerű megmunkálással kiváló minőségű hajlított lemezeket eredményez. Különösen fontos kritérium az, hogy a lemezek a hajlítás következtében ne veszítsenek szilárdságukból.

A kitűzött feladatot a bevezetőben említett fajtájú lemezeknél a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a lemezben a hajlítás során legalább a hajlításnál fellépő anyagösszenyomódások, vagyis a nyomófeszültségek fellépésének tartományában végigmenő hosszanti bordákat alakítunk ki, illetve a már meglevő hordákat megerősítjük.

Hy módon a profilírozott lemezek meglepően egyszerűen és nagy sebességgel hajlíthatóvá válnak. Emellett a lemezek a hajlítás után legalább olyan szilárdsággal rendelkeznek, mint előtte.

Itt meg kell jegyezni, hogy hosszanti bordákkal ellátott sík, vagyis nem hajlított trapézlemezek a technika állásához tartoznak. Belső és külső övéknél az ilyen hosszanti bordák a tehetetlenségi nyomaték és a keresztmetszeti tényező növelésére szolgálnak. A találmány szerinti eljárással már meglevő bordákkal rendelkező lemezek is hajlíthatóak, mégpedig vagy ezen bordák utólagos átalakításával, vagy új, kiegészítő bordák készítésével.

Ha trapéz alakú profilírozással ellátott olyan lemezeket akarunk hajlítani, amelyeknek a görbületi tengelyre vonatkoztatva belső és külső övei vannak, közbenső gerincekkel, akkor célszerű, ha legalább a belső övékben és a gerincekben kialakítunk legalább egy bordát. Mivel a nyomófeszültségek a hajlítás sarán csupán a belső övékben illetve a belülre eső gerincrészekben lépnek fel, elegendő csak ezekben a tartományokban bordákat kiképezni.

Gyakran azonban gyártástechnológiai és gazdasági okokból célszerű, ha a külső és belső övék közepén, valamint a gerinceknek a lemez középsíkjának tartományába eső részén alakítunk ki egy-egy bordát.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására különösen alkalmas egy olyan, hajtott hengerpárral rendelkező berendezés, ahol a hengerpár egy helyhezkötött és egy ehhez hozzáállítható hengerből áll, és amely berendezésnek emellett legalább egy, a hengerpár előtt illetve mögött elrendezett, állítható hajlítóhengere van. A berendezés valamennyi hengere a lemezprofilnak megfelelő profillal van kialakítva és legalább a hengerpár hengerei a lemezben kialakítandó hosszanti bordáknak megfelelően vannak profilírozva.

A találmány további előnyeit és jellegzetességeit részletesebben péidakénti kiviteli alakok segítségével ismertetjük, amelyeket a mellékelt rajz tüntet fel. A rajzon az

l)a. és l)b. ábrák egy trapézlemez keresztmetszetét mutatják a találmány szerinti eljárással történő hajlítás előtt, illetve hajlítás után a

2. és 3, ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendelés két különböző helyzetét tünteti fel vázlatos oldalnézetben, a

4. ábra pedig egy trapézlemez profilhengerpár közötti szakaszát mutatja a hajlítás során.

Az l)a. ábrán feltüntetett, szokásos profilkialakítású 1 trapézlemezt olyan tengely körül kell meghajlítani, amely merőleges a profilírozás irányára. A rajzon föl nem tüntetett görbületi tengelyre vonatkoztatva 2 belső öveket és 3 külső öveket lehet megkülönböztetni, amelyek 4 gerincek (trapézszárak) révén vannak egymással összekötve. Az 1 trapézlemez a görbületi tengely körüli meghajlítása során, amely görbületi tengely a rajzon nincs feltüntetve, de amelyet az l)a. és l)b. ábrákon a lemez fölött, azzal párhuzamosan és a prifilírozás irányára merőlegesen kell elképzelni, a 2 belső övékben, valamint a görbületi tengelyre vonatkoztatva — a 4 gerincek belső felében nyomófeszültségek lépnek fel, amelyek a lemezben összenyomódásokat és vetemedéseket okoznak.

Ezen összenyomódások elkerülése érdekében a találmány szerinti eljárás során a lemezben a hajlítás folyamán végigmenő hosszanti 5 bordákat alakítunk ki, amelyek a fellépő nyomófeszültségek tartományában húzódnak, amint az az 1. b) ábrán is látható. A bordáknak a hajlítással egyidejűleg végrehajtott kialakítása következtében az összenyomódásokat a bordák veszik fel, így a lemezen hajlított állapotban sincsenek gyűrődések vagy hasonlók, kifogástalan a külalakja, emellett pedig még szilárdsága is javul.

Profilírozott lemezek találmány szerinti eljárással történő hajlítására alkalmas lehet olyan hengeres profilírozógép, amilyen például a 2. és 3. ábrán látható. Ennek a berendezésnek 6 és 7 hengerekből álló hengerpáija van, amely előtt egy első 8 hajlítóhenger, mögötte pedig egy második 9 hajlítóhenger van elrendezve. Az összes henger profilhengerként van kialakítva, profiljuk megfelel a lemezprofilnak és legalább a hengerpár 6, 7 hengerei emellett még a készítendő bordáknak megfelelő profilírozással is el vannak látva. Ez egyértelműen kivehető a 4. ábrából, amelyen egy 1 trapézlemez látható a hengerpár 6 és 7 hengerei között. A 4. ábrán látható lemez esetében az 5 bordákat pontosan a külső illetve belső övék és a gerincek közepén alakítjuk ki.

A 2. és 3. ábrára visszatérve még el kell mondani, hogy feltételezetten a felső 6 henger helyhez kötötten van ágyazva és meghajtva, míg az alsó 7 henger a 6 hengerhez hozzáállítható, miáltal a hengerek közötti rés beállítható. Az 1 lemez jobbról az & nyíl irányában a 2. ábrán nem megemelt helyzetű 8 hajlítóhengeren áthaladva behatol a 6, 7 hengerek közötti résbe, majd a 9 hajlítóhengeren fut keresztül, amelynek leállítása meghatározza a hajlítási sugarat A hengerek közötti rés illetve a hengerprofilírozások úgy vannak méretezve, hogy a hajlítás során keletkező összenyomódások a bordatartományban, a bordák képződésénél lépjenek föl. Ezáltal elérjük azt, hogy a hajlításkor elkerülhetetlenül fellépő anyagösszenyomódások pontosan meghatározott zónákban, bordák alakjában jelentkeznek.

Amint azt a 3. ábra mutatja, az első 8 hajlítóhenger segítségével az 1 lemez előhajlítható, a második 9 hajlítóhenger segítségével pedig végleges hajlítási sugara is kialakítható. Egyébként azonban olyan megoldás is lehetséges, hogy a rajzon látható kialakítású hajlítóállomásból kettőt egymás után kapcsolunk vagy egy lemezt két vagy több alkalommal mindig más helyzetbe beállított hajlítóhengereken keresztül futtatunk át a berendezésben. A mindenkori legkedvezőbb módszert a lemezanyag jellege és vastagsága, valamint a kívánt hajlítású sugár határozza meg.

A találmány szerinti eljárással acélból és alumíniuniumból készült legalább 0,6 mm vastag és legfeljebb 200 mm trapézmagasságú trapézlemezek is hajlíthatok voltak, miközben 450 mm alatti hajlítási sugarat is sikerült elérni. Néhány esetben több egymás melletti borda kialakítása is előnyös lehet.

Jóllehet, a találmány szerinti eljárást a trapézlemez példáján ismertettük, az eljárás más profilkialakítások esetén is alkalmazható, például hullámlemezeknél, háromszög- vagy négyszög alakú profiloknál, stb. Lényeges mindössze az, hogy a bordákat a hajlítás során és a hajlításnál fellépő nyomófeszültségek tartományában alakítsuk ki.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Eljárás profilírozott lemezek hajlítására egy irányba futó profillal, például trapéz- vagy téglalap alakú profilírozással ellátott lemezek hajlítására, azzal jellemezve, hogy a lemezben a hajlítás során legalább a hajlításnál fellépő anyagösszenyomódások, vagyis a nyomófeszültségek fellépésének tartományában végigmenő hosszanti bordákat alakítunk ki, illetve a már meglevő bordákat megerősítjük.
2. 2, Az 1, igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a trapéz alakú profílírozással ellátott lemezek hajlításakor, amelyek — a görbületi tengelyre vonatkoztatva — belső és külső övékből és ezek között elhelyezkedő gerincekből io állnak, legalább egy bordát alakítunk ki.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a külső és belső övék közepén, valamint a lemez középsíkjának tartományában a gerincekben is egy-egy bordát alakítunk ki.
4. 4, Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, hajtott hengerpárral, amely egy helyhezkötött és egy ehhez hozzáállítható hengerből áll, valamint legalább egy, a hengerpár előtt illetve mögött elrendezett, állítható hajlítóhengerrel, azzal jellemezve, hogy az összes henger (6, 7, 8, 9) a lemezprofílnak megfelelő profillal van kialakítva és legalább a hengerpár hengerei (6, 7) a lemezben kialakítandó hosszanti bordáknak megfelelően vannak profilírozva.