HUT77595A - Kötőanyag keverék flízanyag előállításához és eljárás flízanyag-formatestek előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya speciális kötőanyag keverék flízanyagok előállításához, valamint a kötőanyag keverék alkalmazása. A találmány kiterjed továbbá kötőanyagokkal, kémiailag kötött flízanyagok és flízanyag-formatestek előállítására.

Az iparban széles körben elterjedtek a flíz alapanyagú formatestek. Ezek különböző fajtájú szálakból készült flízek, amelyek kötőanyaggal keverhetők. Ezekből a flízanyagokból azután előtermékek állíthatók elő, az úgynevezett prepregek (kémiailag kötött flízanyagok), amelyek a megfelelő feldolgozó szerszámokkal formázhatok, kikeményíthetők és adott esetben konfekcionálhatok. Az is lehetséges, hogy közvetlenül a szálakból és a kötőanyag porból megfelelő flízanyag-végterméket állítsanak elő. Ezeket a formatesteket vagy síkárukat széles körben használják. Az autóiparban ezeket a termékeket például, mint formatesteket alkalmazzák úgy, mint csillapítóanyagot motorházfedélhez, kerékdobhoz vagy a csomagtartó szigeteléséhez. Egy másik alkalmazási terület a síkárukként való felhasználás, például csillapítóanyagként mosógépekben, centrifugákban vagy hangszórókban, hangszigetelő falakban. További bevonatokkal is elláthatók, például pelyhek felvitelével, kasírozással vagy laminálással. Ezek az ílymódon optikailag stabil és dekoratív felületi réteggel ellátott formatestek vagy síkáruk az • · ‘ 2 autóiparban például ajtó oldalborításként, kalaptartóként vagy tetőborításként alkalmazhatók.

Flízanyag alatt egy társított textilanyagot értünk, amelyet flíz, különösen szőtt flíz (például párhuzamos, kereszt vagy gubancolt flíz) megerősítésével nedves vagy száraz módon állítanak elő. Ennek során a megerősítést végezhetik mechanikusan (például tűzött filc) vagy a papírgyártás módszere szerint cellulóz rostok segítségével vagy kémiailag ragasztással, hegesztéssel vagy feloldással. Találmányunk a legutóbbi esetre vonatkozik, amelynél a flíz kémiai megerősítéséhez egy kötőanyagot kell hozzáadni.

A flízanyagok előállítására szolgáló eljárások illetve ezeknek a füzeknek kötőanyag porral való összekeverésére szolgáló eljárások ismertek. Ennek során a szálas anyagot homogenizálják, például egy szálkeverő kamrában, és egy szállítószalagra helyezik laza szálas anyag rétegként.

Ezután a kötőanyag keveréket felviszik a szálas anyagra, például adagolóhengerekkel vagy rezgővályúkkal és homogénnel összekeverik. A szálas anyagból és kötőanyag porból készített homogén keveréket egy folytonos flízanyaggá alakítják. Ennek a keveréknek az alkotórészeit összeragaszthatják egymással enyhe felmelegítéssel és ezt követő lehűtéssel, melynek során prepregek keletkeznek, vagy előállíthatnak sík vagy hengerelt árut, amely már teljesen ki van keményítve. A prepregek még nincsenek teljesen kikeményítve, azonban stabilan tárolhatók. A végleges formává való feldolgozás után ezeket a prepregeket 210 °C-ig terjedő hőhatással, termikusán térhálósítják, aminek során háromdimenziós, hőre keményedö formatesteket kapnak.

···· ···· ’ 3

Manapság kötőanyagként sok esetben hőre keményedő műanyagokat és itt különösen fenolgyantákat alkalmaznak. A flízanyagok és a flízanyag-formatestek a mindennapi élet számos területén, és különösen az autóiparban is alkalmazhatók. Az alkalmazás során nehézségek léphetnek fel, mivel a keményítő alkotórészként alkalmazott fenolgyanták a hexametilén-tetraamin kémiai vegyületet tartalmazzák, amelyet röviden hexa-nak is neveznek, és amely nem kielégítő reakció esetén a terméket kellemetlen szagéivá teszi.

Találmányunk célkitűzése olyan kötőanyag keverék és flízanyag-formatestek előállítására szolgáló eljárás biztosítása, amelynél a szokásosan alkalmazott tiszta gyantákat más alkotórészekkel lehet helyettesíteni, amelyek stabil, reaktív kötőanyag keverékeket eredményeznek, melyek alkalmasak flízanyagból készült prepregek vagy kikeményített flízanyag áruk előállítására. Találmányunk további célkitűzése az egészségre káros anyagok arányának csökkentése. A találmányunk szerinti kötőanyag keverékeknek ki kell elégíteniük a flízanyag-for-matestek előállításánál szokásos követelményeket és így kikeményített, stabil formatesteket kell eredményezniük, amelyek a különböző alkalmazási céloknak megfelelően alakíthatók.

Találmányunk további célkitűzése egy eljárás kifejlesztése az új kötőanyag keverékeket tartalmazó flízanyag-formatestek előállítására.

Bebizonyosodott, hogy ezt a feladatot úgy oldhatjuk meg, hogy a flízanyagformatestek előállítása során por alakú kötőanyagként vagy a por alakú kötőanyagban porlakk hulladékokat alkalmazunk. Meglepő módon ugyanis azt találtuk, hogy a szokásos módon alkalmazott gyanták, legalábbis jelentős részben, helyettesíthetők porlakk hulladékokkal.

Találmányunk tárgya egy keverék flízanyag-formatestek előállításához, mely keverék

a) 20-45 tömeg% por alakú kötőanyag keveréket,

b) 80-55 tömeg% szerves és/vagy szervetlen szálas anyagot tartalmaz, a találmány szerinti por alakú kötőanyag keverék ai) 0 - kevesebb mint 30 tömeg% fenolgyantát, különösen por alakú fenolgyantát, és a₂) 100 - 70 tömeg% porlakk hulladékot tartalmaz.

Találmányunk további tárgya porlakk hulladékok alkalmazása olyan formatestek előállítására, amelyek flízanyagot tartalmaznak.

Találmányunk még további tárgya egy eljárás formatestek előállítására flízanyagból és a fenti kötőanyag keverékekből.

A lakkiparban növekvő mértékben alkalmaznak porlakkokat. Ezeknek meg van az az előnyük, hogy lehetséges oldószermentes felhordásuk. Ezáltal a környezetet érő emisszió jelentősen csökkenthető. A porlakkok felhordási eljárásának megvan azonban az a hátránya, hogy a por jelentős része nem a bevonandó tárgya kerül. A pornak ezt a részét a lakkozó kamrában, mint úgynevezett overspray-t gyűjtik össze. A porok esetében lényeges a szemcsenagyság eloszlás és a tisztaság, ezért ezt az overspray-t hulladékként kell kezelni. A lakkpor előállítása utolsó lépésében a felaprított lakkpor extrudátumokat megőrlik. Ennél az őrlési eljárásnál finom por képződik, amely a lakkozási eljárásnál zavaróan hat, ezért ezt a port messzemenően eltávolítják. Ezt a port csak nehezen lehet újra.feldolgozni és mint különleges hulladékot kell kezelni.

···♦ ·· ···· ····

A különböző flízanyagokban alkalmazható szálak alatt szövött, filcesített vagy kevert szálakat értünk. A szálak ismert anyagokból, például természetes, szerves vagy szervetlen szálas anyagokból állnak. Ilyenek például az üvegszálak, kőgyapot-szálak, poliészter-szálak, akrilgyanta-szálak, poliolefin-szálak, gyapotszálak, gyapjúszálak, lenszálak vagy más hasonlók. Előnyösen textilszálakat, különösen gyapotszálakat, például textilipari szálhulladékokat alkalmaznak. Ezek a szálak illetve az ezekből készült flízanyagok ismeretesek az iparban. Hasonlóképpen ismeretesek az eljárások, amelyekkel ezek előállíthatok. Az előállítás szövéssel vagy filcesítéssel végezhető. A kapott flízanyagoknak lényegében száraznak kell lenniük, adott esetben adalékanyagokkal impregnáltak lehetnek.

A találmányunk szerinti keverékekben alkalmazható fenolgyanták lehetnek például a szokásos reaktív fenol-gyanták, amelyek régen ismeretesek az iparban. Ilyenek például a reaktív, nem térhálósított OH-csoportokat tartalmazó por alakú fenolgyanták. Ilyen típusú gyantákat már alkalmaznak a flízanyagokból készült formatestek előállításánál. Alkalmazhatunk például fenol és formaldehid alapú fenol-gyantákat, mint például a Resole vagy Novolake kereskedelmi néven forgalomba hozottakat. Térhálósítószerként ezek a gyanták formaldehid kondenzációs termékeit tartalmazhatják.

Ezeket a gyantákat az irodalomban már széles körben ismertették így például R.N. Shreve, The Chemical Process Industries, Chapt. Plastics, 1945 irodalmi helyen, és a kereskedelemben is kaphatók. További fenolgyantákat írnak le a DE-A-38 33 656, EP-A-0 363 539 és EP-A-0 376 432 szabadalmi leírásokban. Különösen előnyösek a Novolake típusú fenolgyanták.

A fenolgyanták reaktivitását meghatározza az alkalmazott térhálósítószer fajtája és mennyisége is. Általában 120 °C és 222 °C között lép fel egy térhálósítási reakció.

A gyanták általában por alakúak. A megfelelő szemcsenagyságok, például 0,1 - 500 μίτι, előnyösen 2-150 pm, különösen előnyösen 10-60 pm.

Az alkalmazott porlakk hulladékok szemcsenagysága például ugyanabban a tartományban helyezkedhet el, mint a gyantáké és előnyösen 1-300 pm, különösen előnyösen 10-60 pm. Ha olyan porlakk hulladékokat alkalmazunk, amelyek szemcsenagysága a kívánt alkalmazási célra túl kicsi, lehetséges a részecskék összesütésével nagyobb szemcsenagyságot elérni.

A találmány értelmében alkalmazható porlakk hulladékok a szokásos ismert porlakkokból származnak. A porlakkok kötőanyagai lehetnek például epoxigyanta-, poliésztergyanta-, poliuretángyanta- vagy akrilátgyanta-alapúak. Ezek a porlakk hulladékok, mint overspray hullanak ki a lakkozó kamrából vagy a porlakkok előállítása során hibás sarzsként keletkeznek. Az is lehetséges továbbá, hogy a szűrőben levő port összegyüjtsük vagy felhasználjuk, valamint a por őrlésekor keletkezett maradékokat is.

A találmány szerinti keverékekben alkalmazható porlakk hulladékok még nem térhálósítottak. Reaktív csoportokat tartalmaznak, mint például karboxil-, epoxi-, hiroxil-, amino-, amidcsoportokat vagy izocianát-származékokat. Ezek melegítéskor egymással reagálhatnak. A térhálósítási hőmérséklet az alapváztól függ; szokásosan 120 °C és 220 °C között van. Azokat a porlakkokat, amelyek térhálósodási hőmérséklete 180 °C fölött van, előnyösen csak kis mennyiségben adagoljuk, hogy a formatestek körülbelül 160 °C-on végzett kikeményítésénél is ·« • · · ♦ · · • ·· · · ··

·..· ·..· : ’ ·’ ’·♦ lehetőleg az alkalmazott kötőanyag keverék teljes térhálósodását érjük el. Ehhez járul, hogy magas térhálósítási hőmérsékleteken, különösen müanyagszálakból készített részanyag alkalmazása esetén, fennáll a veszélye annak, hogy a szálak lebomlanak, ami a formatest stabilitásának csökkenéséhez vezet. Előnyös ha a lakkpor térhálósodási hőmérséklete 160 °C alatt van.

Az alkalmazott porlakkok ismert kötőanyag rendszerek. Ezek alatt leírásunkban szokásos gyantákat, például epoxi-, poliészter-, poliuretán- vagy akrilát-alapú gyantákat értünk.

Az epoxi porlakkok az epoxigyantákat, mint fő kötőanyag alkotórészt alkalmazzák. Ezek gyakran hidroxilcsoportot tartalmazó, különösen amid- vagy amincsoportot tartalmazó keményítőkön keresztül térhálósodnak.

Ismeretesek továbbá olyan poliészter porlakkok, amelyeknél a kötőanyag fö alkotórésze karboxilcsoportokat tartalmazó poliészter. A különböző arányokban jelenlevő térhálósítószerek például epoxicsoport tartalmú térhálósítószerekként vagy amino- vagy amidcsoportokat tartalmazó térhálósítószerekként ismertek. Az is szokásos, hogy a térhálósítószer nagyobb funkcionalitással rendelkezik, mint a kötőanyag fő alkotórésze. Amennyiben propoxi/poliészter keverék port alkalmazunk, amely úgynevezett hibrid rendszer, a poliészterből illetve az epoxigyantából megközelítően azonos mennyiséget használunk.

A poliuretán porlakkok hidroxilcsoport tartalmú poliészter-alapúak, amelyek reverzibilisen blokkolt poliizocianátokon - például amelyek ismert blokkolószerekkel, úgymint kaprolaktámmal vagy ketoximmal védettek - keresztül térhálósodhatnak vagy amelyek urethdion alakjában vannak jelen.

• ·

Az akrilát típusú porlakkok általában két vagy több akrilátgyanta keverékei, amelyek minden esetben funkciós csoportokat, úgymint epoxicsoportokat, karboxilcsoportokat, hidroxilcsoportokat vagy izocianátcsoportokat tartalmaznak. Emellett az egymással reagáló csoportok különböző molekulákon helyezkednek el.

Ilyen kötőanyag porokat írnak le például S.T. Harris, The Technology of Powder Coatings, 1976; D.A. Bate, The Science of Powder Coatings Vol I,

1990.

Alkalmazhatók színtelen vagy pigmentált porlakkok, mely utóbbiak pigmentjei a szokásos, ismert szervetlen vagy szerves színező pigmentek lehetnek. Arra is van mód, hogy a porba effekt pigmenteket, például fémes pigmenteket dolgozzunk be. Színtónusok szerinti szétválasztás nem szükséges. A por szemcsefinomsága nem lényeges tényező csak arra kell vigyázni, hogy a kötőanyag keverék előállítására általában a különböző por maradékok átlagos mintáját alkalmazzuk. Ez jobb kezelési tulajdonságokhoz és a kötőanyag keverék konstans előállíthatóságához vezet.

A kötőanyag keverékbe tetszőleges, egyedi porlakkok is adagolhatok. Ha a keverékhez csak kis mennyiségben adunk fenolgyantákat (5%-nál kevesebb), akkor előnyösen olyan porlakkokat alkalmazunk, amelyek nagyobb térhálósítási sűrűségűek. Előnyös az epoxiporok, a poliészterporok vagy ezek keverékeinek alkalmazása a₂) alkotórészként. Ennek során adott esetben 60 tömeg%-ig terjedő mennyiségű, előnyösen 30 tömeg%-ig terjedő mennyiségű a₂) alkotórészt helyettesíthetünk poliuretán porral és/vagy poliakrilát porral. Egy különösen előnyös megvalósítási módnál a₂) alkotórészként epoxiporok és poliészterporok keverékét ··«· ·»·· ·

alkalmazzuk. Ezáltal lehetségessé válik egy a₂) keverék közvetlen előállítása a kívánt tömegarányokon belül és ennek tárolása, és lehetségessé válik ezeket az egyedi alkotórészekből közvetlenül a tovább feldolgozás előtt keveréssel előállítani. Az anyagok egyes kémiai típusait homogénen keverjük össze, hogy egy szemcseméret eloszlás és összetétel és pigmentáció szempontjából jól összekevert mintát kapjunk. Adott esetben a kötőanyag keverék térhálósítási sűrűsége vagy reaktivitása további járulékos térhálósító alkotórészek adagolásával befolyásolható.

Egy előnyös megvalósítási mód esetében a keverék porlakk gyantát tartalmaz járulékos fenolgyanta nélkül. Ennek során a porlakk hulladékokat vagy a porlakkokat összekeverjük. Egy kedvező szemcseméret eloszlást adott esetben egy további őrléssel vagy az igen finom porlakk alkotórészek agglomerálásával érhetünk el. A szemcseméret előnyösen a fenolgyantára megadott nagyságrendben helyezkedhet el.

A porokkal együtt adott esetben szokásos adalékanyagokat vagy adjuvánsokat is alkalmazhatunk. Ezek lehetnek például katalizátorok, reakciógyorsítók vagy égésgátló anyagok. Katalizátorként előnyösen ónvegyületeket, így dibutil-ón-dilaurátot, karbonsav sókat, így lítium-benzoátot, kvaterner ammónium vegyületeket, így tetrabutil-ammónium-bromidot, cetil-trimetil-ammónium-bromidot, benzil-trimetil-ammónium-kloridot, benzil-trietil-ammónium-kloridot vagy tetrametil-ammónium-kloridot, vagy tercier-aminokat, így triizopropil-amint vagy metil-imidazolt alkalmazunk. Az alkalmazható reakciógyorsítók és térhálósítószerek például bázikus epoxicsoportokat tartalmazó vegyületek, így triglicidil··

-izocianurátok, glikolurilok, dicián-diamid vagy béta-hidroxil-amid. Ezeket az adalékanyagokat egyenként por alakú formában adagolhatjuk vagy mestersarzsként kötőanyag alkotórésszel összekeverve vihetjük be, vagy a₂) kötőanyag porral keverékként adagolhatjuk.

Adagolhatunk továbbá égésgátló anyagokat is. Ez alatt olyan szokásosan ismert anyagokat értünk, amely az égésálló bevonatokban jelen vannak. Ilyen vegyületek például a borátok, így a nátrium-borát; foszfátok, így ammónium-foszfát vagy nátrium-foszfát; alumínium-hidroxid vagy -oxid; további alkalmas vegyüle tek, például nehézfém tartalmú vegyületek, úgymint ón-oxid vegyületek, vagy perbrómozott vagy perklórozott vegyületek, így a tetrabróm-fenol. Előnyösen azonban nehézfémektől és halogénektől mentes égésgátló anyagokat alkalmazunk. Ezek az égésgátló anyagok por formában állnak rendelkezésre. Beiktathatok egy külön mestersarzs formájában vagy pedig ai) vagy a₂) kötőanyag porral együtt a por alkotórésszel mindig homogén keveréket alkotva iktathatok be.

Az a) kötőanyag keverékbe bevihetünk pigmenteket is. Általában azonban előnyös az, hogy semmilyen járulékos pigmentet ne vigyünk be, hanem csak a flízanyag szálas formájú töltőanyagát adagoljuk be, illetve az a₂) porlakkokban tartalmazott pigmenteket.

A kikeményítés előtt képződött prepreg vagy a kész formatest általában 55· -80 tömeg% szálas anyagot és 20-45 tömeg% kötőanyag keveréket tartalmaz.

Egy előnyös megvalósítási módnál a kötőanyag keverék 0-10 tömeg% fenolgyantából és 100-90 tömeg% porlakk kötőanyagból áll. A fent leírt adalékanyagokat és adjuvánsokat 20 tömeg%-ig, előnyösen 15 tömeg%-ig terjedő mennyiségben tartalmazhatja, mimellett valamennyi alkotórész összege 100 tő• ··» meg%-ot tesz ki. Tetszőleges porlakk hulladékok alkalmazhatók; lehetséges csak egyetlen porlakk típust vagy porlakk típus keverékét beadagolni, előnyös azonban poliészter- és epoxigyanták valamilyen keveréke. Előnyös továbbá, hogy a poliészterpor epoxiporhoz viszonyított tömegaránya 0,2; 1 és 7:1 között, előnyösen 0,8:1 és 3:1 között legyen. A porlakk hulladék kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy az megfelelő számú reaktív csoportot tartalmazzon.

A normális lakkporoknak a fenolgyantákhoz viszonyítva gyakran kicsi a térhálósodási sebességük, amit eredeti felhasználási céljuk tesz szükségessé, mert ezáltal érhetők el a lakkozásnál jó folyási és nedvesítés! tulajdonságok. Találmányunk kidolgozása során bebizonyosodott, hogy lakkpor alkalmazása esetén kedvező a kémiailag kötött flízanyagok és flízanyag-formatestek előállításához alkalmazott megfelelő berendezéseket és eljárásokat az új kötőanyaghoz igazítani.

A találmány további tárgya ezért eljárás formatestek előállítására flízanyagokból és kötőanyag keverékekből. Ezek az eljárások hozzáigazíthatók a kötőanyag por tulajdonságaihoz.

Az eljárást a flízanyagok és flízanyag-formatestek előállításánál szokásos megfelelő berendezésekkel, például formatest előállító szerszámokkal hajthatjuk végre. Ennek során találmányunk értelmében célszerű lehet a berendezéseket illetve az eljárás vezetését megfelelően módosítani.

Nehézséget jelenthet például az, hogy a porlakkok és különösen az újra felhasznált porlakk anyagok folyási tulajdonságai eltérőek lehetnek a fenolgyantákétól és a fenolgyanta keverékekétől. Előnyös ezért megnövelni az anyag beadagoló teljesítményét és azt szabályozhatóra kialakítani. Ezenkívül az anyag beadagoláshoz alkalmazott adagolóhenger szerkezetét úgy megváltoztathatjuk a folyási tulajdonságok szempontjából, hogy egy nagyobb folyási képesség tartományt fedjen le.

Egy további nehézséget jelenthet az, hogy a porlakkot illetve az újra feldolgozott porlakk alakot lehetőleg egyenletesen adjuk hozzá a flízanyaghoz. A találmányunk értelmében ezért a kötőanyag adagolás egyenletessé tételére előnyösen azt egy szalagos adagolómérlegen keresztül végezzük.

Célszerű az is, hogy a kötőanyaggal ellátott flízanyagok kezelését, például egy hevítöcsatornában a hőmérséklet-idő görbe megfelelő kialakításával végezzük. Egy porlakknál ugyanis az olvadáspont és a reakciósebesség eltérő lehet egy fenolgyantáétól.

Gyakran megállapítható, hogy egy porlakkal kötött flízanyag lényegesen jobban ragad úgy a szállítószalaghoz, mint a formapréshez. Hogy ezt a tapadási hajlamot csökkentsük illetve lerövidítsük azt az időt, ami alatt a megnövekedett tapadási hajlam fennáll, a találmány egyik megvalósítási módja szerint a kötött flízanyagot illetve a formatestet kialakító szerszámból kivett formatestet száríthatjuk. A szállítószalagokon ezért egy megnövelt szárító leszívás megy végbe.

Célszerű lehet az is, hogy egy vágóberendezést szereljünk fel a kötött flízanyagok hosszában való szétvágására. Mivel a flízanyagok merevsége vagy keménysége a porlakk kötőanyagok következtében kisebb, célszerűen a vágókés meghajtása a súrlódás létrehozására, célszerűen nem passzív meghajtással vagy saját meghajtással történik.

Nehézségek akkor is felléphetnek, ha a flízanyagot egy formatestek előállítására alkalmas szerszámmal formázzuk. Célszerű ezért a reakciót gyorsítani és », ν·'»· a flízanyag tapadási hajlamát lecsökkenteni. Ezt találmányunk értelmében forró gőzöléssel hajthatjuk végre, mely gőz nagyobb hőkapacitása alapján meggyorsítja a kötőanyag kikeményedését. A forró gőz csökkenti a forró állapotban még ragadós porlakk tapadását is a forró szerszámhoz, amellyel formatesteket állítunk elő.

A porlakk kötőanyagok fenolgyantákhoz viszonyított csökkent hőre keményedése miatt célszerű, a még képlékeny formatestnek a formatest kialakítására szolgáló szerszámból való kivevése után a formatestet egy alaktámasztó laminátumra helyezni lehűlésre.

Az a) kötőanyag keverék a prepregek és a kikeményített formatestek is csökkentett mennyiségű szabad fenolt vagy formaldehidet tartalmaznak. Ezáltal ezek az egészségkárosító anyagok által okozott veszélyek csökkennek.

Ezeket a formatesteket még bevonattal láthatjuk el vagy hordozóként szolgálhatnak más alkatrészekhez. Ezt például úgy hajthatjuk végre, hogy a formates tek térhálósításával és kialakításával egyidejűleg a formatest felszínére egy fóliát viszünk fel. Ez a kémiai reakció következtében szilárdan kötődik a felülethez. Lehetséges továbbá fóliák utólagos kasírozásával és laminálásával a felület különleges bevonását elérni. A formatestek kasírozására szolgáló eljárások széles körben elterjedtek az iparban; ezek ismert módokon hajthatók végre.

Lehetséges továbbá a formatestek felületét pelyhekkel bevonni. Ennek során ragasztóanyagokkal rövid szálakat viszünk fel a felületre lényegében merőlegesen, amelyek azután egy sürü és lágy felületet adnak. A pelyhek felületre való felvitelére szolgáló eljárások szintén ismeretesek. A találmány szerinti módon előállított formatesteket adott esetben lakkozhatjuk is. Ennek során minden is• · · • · mert bevo-nószer alkalmazható, amely az iparban ismeretes. Felmelegítés után sima, csillogó felületek képződnek.

Az ilyen módon bevont formatestek kifejezetten dekoratív hatásúak. Az eljárás megválasztásától függően kaphatunk sima, lágy, szemcsés vagy kémiailag ellenálló bevonattal ellátott felületeket. Égésgátló adjuvánsok járulékos alkalmazásával olyan formatesteket is kaphatunk, amelyek ellenállóképesek tűzzel szemben.

A találmány szerinti eljárási módnál a porlakkok tulajdonságait megfelelően figyelembe vesszük a flízanyag és a flízanyag-formatestek előállításánál, miáltal az előállított flízanyagok és flízanyag-formatestek műszaki tulajdonságaik szempontjából teljesen egyenértékűen azokkal, amelyeket hőre keményedő műanyagokkal állítottak elő. Egy lényeges tényező azonban az, hogy kellemetlen szag akkor sem lép fel, ha a porlakk nem kielégítően lép reakcióba. Egyidejűleg jelentősen hozzájárul a környezetvédelemhez az, hogy eljárásunk értelmében újrafelhasznált porlakk anyagot alkalmazunk.

A flízanyagokat és a formatesteket a szokásos területeken szokásos alkalmazási célokra használhatjuk fel, például az autóiparban.

1. példa g kereskedelemben kapható por alakú fenolgyanta (hexametilén-tetramint tartalmazó Novolak), melynek átlagos szemcsemérete 35 luti és térhálósodási hőmérséklete 150 °C és 40 g pigmentált, a kereskedelemben kapható epoxigyantapor-alapú porlakk, valamint 50 g poliésztergyanta-alapú pigmentált • · porlakk keverékét, amelyben a porlakkok pigment tartalma külön-külön 10%, kereskedelemben kapható keverőben homogenizáljuk.

(poliészter:epoxid = 1,25 : 1; 10% fenolgyanta tartalom)

A keveréket további reaktivitás vesztés nélkül tárolhatjuk hosszabb ideig.

2. példa

Keveréket készítünk 10% bárium-szulfáttal pigmentált epoxigyantaporból és 30,1 g nem-pigmentált poliészter porlakkból. Hozzáadunk 0,4 g tetrabutil-ammónium-bromidot és ezután a teljes keveréket alaposan homogenizáljuk.

Poliészterporként vagy epoxiporként porlakk előállításból származó szüröport alkalmazunk. Ezeket homogenizáljuk és azután ezeknek az alkotórészeknek egy átlagos mintáját alkalmazzuk a példákban.

Az 1. példa és a 2. példa szerinti porokból ismert módon előállított flízanyaggal, amely 80%-nál több gyaporszálat tartalmaz, prepregeket állítunk elő. Ennek során a flízanyagot mechanikus mozgással homogénen összekeverjük egy szalagos adagolómérlegen keresztül betáplált kötőanyag porral és átvezetjük egy hevítőcsatornán (körülbelül 2-3 perc, 80 °C - 100 °C). Ennek során tárolás közben stabil prepregeket kapunk, amelyekben a gyanta és a szálak egymással összekapcsolódtak. A prepregeket hűtés közben levegő átáramoltatásával megszárítjuk.

Ezekből a prepregekből formatesteket állítunk elő. Ennek során a prepregeket egy meghajtott vágókéssel felvágjuk, egy présben a kívánt formájúvá alakítjuk és ott 100-110 másodperc alatt, 140 °C és 160 °C közötti hőmérsékleten ki16 keményítjük. Ennek során a hőmérsékletet forró gőzzel végzett hevítéssel érjük el. Kikeményítés után hőre keményedő, hőhatásra alaktartó termékeket kapunk.

A sűrűséget a prepreg mennyiségével illetve a beállított nyomással befolyásolhatjuk. Az előállított térhálósított formatesteket kivesszük a présformából, adott esetben levegőáramban szárítjuk és lehűtjük, és egy támasztó laminátumra helyezzük.

Az így kapott formatestek lehűtés után alaktartóak és csak igen kis menynyiségben vagy egyáltalán nem tartalmaznak szabad fenolt illetve formaldehidet.

Claims (16)

1. Eljárás flízanyagok és flízanyagok-formatestek előállítására, különösen formatestek előállítására alkalmas szerszámokban, melynek során a flízanyagot kötőanyaggal kémiailag kötjük, azzal jellemezve, hogy a flízanyaghoz por alakú kötőanyagot adunk, amely részben vagy egészben porlakkból, különösen újrafelhasznált porlakk anyagból áll.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kötőanyagot, egy a kötőanyagra beállított anyag beadagolóval juttatjuk be.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kötőanyagot egy vagy több adagolóhengerrel juttatjuk be, mimellett az adagolóhenger a kötőanyag nagyobb folyási képesség tartományát biztosító megváltoztatott hornyolási szerkezettel rendelkezik.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kötőanyag adagolását egy szalagos adagolómérlegen keresztül végezzük.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a flízanyag formatestekké alakításánál a formatestek kialakítására szolgáló forró szerszámokban a kötőanyag kikeményedési reakcióját forró gőz alkalmazásával gyorsítjuk.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1-15 bar nyomású forró gőzt vezetünk a formatest kialakítására szolgáló szerszámba.

7. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a formatest kialakítására szolgáló szerszámot a flízből és kötőanyagból álló keverékbe töltése előtt forró gőzzel előkezeljük.

8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a formatesteket a formatestek előállítására szolgáló szerszámból való kivevés után hűtésre egy alaktámasztó laminátumra helyezzük.

9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kötött fi ízanyagot illetve formatestet megszárítjuk.

10. Kötőanyag keverék az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti flízanyag és flízanyag-formatest előállítására, amely 0-30 tömeg% fenolgyantát és 100-70 tömeg% porlakk hulladékot tartalmaz.

11. A 10. igénypont szerinti kötőanyag keverék, azzal jellemezve, hogy porlakk hulladékként epoxigyantákat és poliésztergyantákat alkalmazunk 1:0,2 -1:7 keverési arányban.

12. Porlakk, különösen újrafelhasznált porlakk anyag alkalmazása kötőanyagként vagy kötőanyagokban kémiailag kötött flízanyagok és flízanyagformatestek előállítására.

13. A 10. igénypont szerinti kötőanyag keverék alkalmazása flízanyagformatestek előállítására.

14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a porlakk hulladék epoxi-, poliészter-, poliuretán- és/vagy akrilátgyanta-alapú preaktív lakkpor.

15. A 12., 13. vagy 14. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy porlakk hulladékként epoxigyantákat és poliésztergyantákat alkalmazunk 1:0,2 -1:7 keverési arányban.

16. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy adalékanyagot, különösen égésgátló anyagot is alkalmazunk.