HUT73882A - Small box made of plastic material - Google Patents

Description

Műanyagdoboz

A találmány tárgya műanyagdoboz. A műanyagdoboz gyümölcs és zöldség csomagolására és szállítására szolgál.

Ismeretesek különböző fa-, karton- és múanyagdobozok. A faés kartondobozoknak több közös nagy hátrányuk van. Az első ilyen hátrány az, hogy a vizet áteresztik. Ez a vízáteresztés különösen kartondobozoknál jelentkezik, amelyeknek a mechanikai szilárdsága víz jelenléte esetén jelentősen csökken. A fa és karton vízáteresztése miatt minden esetben fedett tárolóhelyekre van szükség. Ezenkívül a víz jelentősen megváltoztatja a doboz által képzett tára súlyát. Ez ellentétben van az érvényes szabályozás követelményeivel, amelyek állandó tárát írnak elő.

A fa- és kartondobozok másik hátránya, hogy sok alkotóelemük van. A doboz fő alkotóelemét képező fán vagy kartonon kívül a doboz összeállítása kapcsok vagy hasonlók alkalmazását igényli. Ezenkívül rendszerint tartalmaznak egy vízállóvá tevő anyagot is, aminek az a szerepe, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse vízáteresztésüket. Ezenkívül a fadobozokra rendszerint papírcímkéket visznek fel. A fa- és kartondobozoknak ez sok alkotóeleme bonyolulttá teszi gyártásukat, és ennek következtében növeli költségüket. Ezenkívül emiatt a dobozok használat utáni roncsolása a dobozokat képező anyagok újrahasznosításához nagyon bonyolult.

• ·

- 2 A fa- és kartondobozok harmadik közös hátránya gyúlékonyságuk és az ezzel járó veszélyek akár üresen, akár megtöltve vannak tárolva.

Végül akár fa, akár karton esetében, az ismert dobozok gyártása jelentős fafelhasználással jár, ami környezetvédelmi szempontból nem megfelelő.

Emellett a dobozok tárolás végetti halmazolását megnehezíti, hogy a doboz feneke a sarokpilléreknél vastag.

A fa- és kartondobozoknak közös hátrányaikon kívül még vannak az egyes anyagokkal járó specifikus hátrányaik is.

A fadobozok esetében a raklapok anyagaként használt nyers fa érdes struktúrája megsértheti a dobozokba helyezett árut, különösen akkor, ha ez az áru gyümölcs.

A kartondobozoknál már szó volt arról, hogy mechanikai jellemzőik nedvesség jelenlétében jelentősen rosszabbodnak. Megjegyzendő, hogy ez a nedvesség származhat akár a környezetből, akár a dobozokban szállított áruból.

A kartondobozok további hátránya, ami az előzőből következik, az ilyen dobozokban szállított áru elégtelen szellőzése. A kartondobozok korlátozott mechanikai szilárdsága gyakorlatilag meggátolja a dobozok perforálást. Ennek következtében kartondobozokat nem lehet bizonyos, hatékony szellőzést igénylő áruk szállítására használni.

A műanyagdobozok lehetővé teszik a fa- és kartondobozokkal járó gyakorlatilag valamennyi probléma megoldását.

Ezeket a dobozokat azonban jelenleg fröccsöntött műanyagból gyártják, vagyis a folyamat nem folytonos, és ez jelentősen megnöveli a gyártási költségeket. Ezenkívül a fröccsöntés alkalmazása miatt a dobozok falai rácsszerkezetűek lesznek. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a szállított termékek, különösen gyümölcsök megsérülnek. Emellett a dobozok ily módon kialakított oldallapjai merevek. Emiatt fennáll annak veszélye, hogy az áru a behelyezéskor összetörődik.

Végül a fröccsöntött műanyagdoboz szerkezete olyan, hogy függőleges méretük összehasonlítható a fadobozokéval, amikor a dobozok raklapokra vannak halmazolva.

A WO-A-92/09488 számú nemzetközi szabadalmi irat olyan eljárást ismertet, amely lehetővé teszi műanyagdobozok extrudálással való gyártását. Ezeket a dobozokat legalább egy extrudált műanyagprofilból kiindulva állítják elő. A doboz fenekét és négy oldallapját képező részen ez a profil műanyag szalag alakú, amelyben bármilyen alakú lyukak vannak. Mindegyik lyuk körül a szalagban termikus alakítással kiálló részt alakítanak ki.

Az így kialakított műanyagdobozok mentesek a fröccsöntött műanyagdobozok hátrányaitól. Az extrudálás által lehetővé tett folyamatos gyártás lehetővé teszi a jelentős költségcsökkentést, sót azt is, hogy a költségeket a fa- és kartondobozok költségei alá csökkentsük. Ezenkívül a műanyagdobozok szerkezete következtében az oldallapok bizonyos mértékben rugalmasak, és így nem törik a szállított árut. Emellett a dobozhalom függőleges mérete csökkenthető a fa vagy fröccsöntött műanyag dobozokból álló halomhoz képest. Ezáltal a kitöltési tényező kb. 10 %-kal növelhető.

A WO-A-92/09488 számú nemzetközi szabadalmi iratban leírt dobozokban a lyukak és a lyukakat körülvevő kiálló részek • ·

- 4 kellőképpen szellőztetik a szállított árut, és hozzájárulnak a múanyagdoboz mechanikai szilárdságának növeléséhez.

Az ilyen dobozban szállított árut azonban megsérthetik a doboz oldallapjaiban és fenekében kialakított lyukak peremei, és nincs megbízhatóan biztosítva a víz és a szállított áruban lévő bármely más folyadék lefolyása. Ezenkívül nincs teljesen elkerülve a dobozok megcsúszása vagy farolása, amikor azokat szállítószalagra helyezik. Egyébként - ugyanúgy mint minden ismert doboz esetében - a WO-A-92/09488 számú nemzetközi szabadalmi irat szerinti eljárással előállított dobozok halmazoláskor nincsenek helyezve egymáshoz képest.

Találmányunk célja olyan múanyagdoboz, amelynek a fő jellemzői megegyeznek a WO-A-92/09488 számú nemzetközi szabadalmi iratban leírt eljárás szerint előállított dobozéval, és amelynek az eredeti kialakítása lehetővé teszi a szállított áru bármilyen sérülési veszélyének elkerülését, hatékonyan biztosítja a folyadékok elfolyását, meggátolja a doboz csúszását a szállítószalagra való helyezéskor, megkönnyíti a dobozok egymáshoz viszonyított helyezését a halmazoláskor, és mindezt anélkül, hogy a dobozok költsége növekedne, és anélkül, hogy a múanyagdobozok más eredendő előnyei elvesznének.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a téglalap alakú fenékből, négy oldallapból és négy üreges sarokpillérből álló műanyagdobozban, - amelynek legalább a feneke és az oldallapja múanyagszalagból készült, amelyben termikusán kialakított kiálló részekkel körülvett lyukak vannak - a kiálló részek a doboz külseje felé irányulnak, és legalább két kiálló rész a doboz fenekében, a négy üreges sarokpillér közül legalább

kettőnek a meghosszabbításában van kialakítva úgy, hogy benyúlhatnak egy szomszédos alsó doboz üreges sarokpilléreibe.

Bizonyos műanyagok esetében, amelyeket ilyen dobozok előállításhoz várhatólag alkalmaznak, így például polipropilén, polivinilklorid, stb. esetében a kiálló részeknek a múanyagdoboz fenekében és oldalaiban termikus alakítással történő kialakítása azzal a tendenciával jár, hogy ezek a sík részek deformálódnak a termikus alakítás irányában, vagyis a műanyagdoboz külseje felé. Emiatt a múanyagdoboz egymásra halmazolásakor fennáll annak veszélye, hogy a múanyagdobozba helyezett árut a szomszédos felső műanyagdoboz fenekében kialakított lyukak peremei megsértik. Ennek a hátránynak a kiküszöbölése végett előnyös módon a szalagban, legalább a múanyagdoboz fenekén van legalább egy termikusán kialakított, lyukasztás nélküli domborulat, amely a kiálló részek között van elhelyezve és a múanyagdoboz belseje felé irányul.

Ez a domborulat lehet a kiálló részek közötti egész felületre kiterjedő, egyetlen domborulat, vagy állhat a kiálló részek között elhelyezett több dudorból.

Egyébként a múanyagdoboz oldallapjai előnyös módon rugalmasak, hogy a dobozba helyezett áru ne törődjön, amikor a helyére teszik.

A múanyagdoboz oldallapjai mechanikai szilárdságának növelése végett mindegyik oldallapon előnyös módon van egy felső perem, amely legalább kb. 90° szögben a múanyagdobozból kifelé van hajlítva.

A felső peremek az oldallapok vége előtt, lényegében az üreges sarokpillérekkel szemben, meg vannak szakítva, hogy • ·

- 6 függőleges sarokidomokat lehessen a dobozok sarkaiba helyezni, amikor azokat a szokásos módon raklapokra halmazolják.

Egy eredeti jellemző értelmében a műanyagdoboz előnyös módon áttetsző vagy átlátszó műanyagból készül. Ez a jellemző lehetővé teszi a raklapokra halmazolt múanyagdobozokban tárolt áru könnyű ellenőrzését, mégpedig az áru természetének, méreteinek, érettségi állapotának, stb. megállapítását. Ez fontos előny az ismert dobozokhoz képest.

Bizonyos áruk, így például saláta szállításakor szükség lehet a fotoszintézis elkerülésére. Ekkor átlátszatlan műanyagot használunk. Ez könnyen előállítható az áttetsző műanyag festésével. így nem kell a dobozba színes védőpapírt helyezni.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a múanyagdoboz feneke, oldallapjai és pillérei egyetlen műanyagszalagból extrudálással, vágással és hajlítással készülnek.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány szerinti múanyagdoboz perspektivikus képe, a

2. ábra az 1. ábra szerinti múanyagdoboz függőleges metszete nagyobb méretarányban, a

3. ábra függőleges metszet, amelyen vázlatosan ábrázoltuk a találmány szerinti három múanyagdoboz halmazolásának egy részleté, a

4. ábra egy csoport találmány szerinti múanyagdoboz perspektivikus képe, amelyek raklapra vannak halmazolva és külső sarkaikon függőleges sarokidomokkal vannak tartva.

Az 1. ábrán látható egy találmány szerinti, teljesen műanyagból készült doboz. A 10 múanyagdobozt előnyös módon extrudálással és/vagy kalanderezéssel állítjuk elő, például két, a WO-A-92/09488 számú nemzetközi szabadalmi iratban leírt eljáráshoz hasonló eljárás szerint extrudált profilból kiindulva. Egy másik változat szerint a 10 múanyagdoboz előállítható extrudálással és/vagy kalanderezéssel egyetlen sík, szalag alakú profilból, amely vágással, termikus alakítással és hajlítással és hegesztéssel van kialakítva.

Az 1. ábrán látható 10 műanyagdoboz egy téglalap alakú, lényegében sík 12 fenékből, négy ugyancsak sík, téglalap alakú oldallapból és négy üreges 18 sarokpillérből áll. A négy oldallap közül kettő a hosszú, 14 oldallap és kettő a rövid, 16 oldallap.

A hosszú, 14 oldallapok párhuzamosak egymással, és merőlegesen állnak felfelé a múanyagdoboz 12 fenekének két oldalsó szélétől. A rövid, 16 oldallapok hasonlóképpen párhuzamosak egymással, és merőlegesen állnak felfelé a múanyagdoboz 12 fenekének két másik szélétől. A 12 fenék, ugyanúgy mint a 14 és 16 oldallapok sík múanyagszalagból készül, aminek kicsi a vastagsága (például 0,8 mm és kb. 2 mm között van) .

A műanyagdoboz típusától függően a hosszú, 14 oldallapok magassága a rövid, 16 oldallapok magasságánál lehet kisebb (ahogyan ez az 1. ábrán látható), vagy lehet azzal egyenlő.

Az üreges 18 sarokpillérek függőlegesen állnak felfelé a múanyagdoboz 12 feneke által képzett téglalap négy sarkától, a hosszú, 14 oldallapok és a rövid, 16 oldallapok közötti csatlakozások mentén, az utóbbiak magasságával egyenlő magasságig. A 18 sarokpillérek üregesek, vagyis egész magasságukban végigmegy bennük egy függőleges csatorna, ami lehetővé teszi a kikönnyítést, a műanyagdoboz gyártásához szükséges anyagmennyiség csökkentését, és ezáltal a múanyagdoboz költségeinek csökkentését.

Az üreges 18 sarokpillérek vízszintes keresztmetszete derékszögű háromszög alakú. A háromszög átfogója lehet egyenes vonalú, ahogyan ez az 1. ábrán látható, vagy lehet befelé kissé görbe. A derékszögű háromszög által képzett derékszög két oldala a műanyagdoboz megfelelő sarkában érintkezik a 14 és 16 oldallapokkal. Az 1. ábra szerinti kiviteli alakban az üreges 18 sarokpillérek hajlítással készülnek ugyanabból a múanyagszalagból, amelyből a műanyagdoboz 12 feneke és 14, 16 oldallapjai készülnek.

Minthogy a szalag, amelyből a 10 múanyagdoboznak legalább a 12 feneke és a hosszú, 14 oldallapjai készülnek, vékony, ezért ezek a sík alkotóelemek bizonyos mértékig hajlékonyak, illetőleg rugalmasak. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy ne törjék a múanyagdobozba helyezett árut, így gyümölcsöt. Valóban főleg a műanyagdoboz oldallapjai deformálódnak és nem a múanyagdobozban lévő áru.

A találmány szerinti 10 múanyagdoboz 12 fenekén, valamint 14 és 16 oldallapjain 20 lyukak mennek át, amelyeknek az alakja, méretei és elhelyezése a legkülönbözőbb lehet. Az 1. és a 2. ábrán látható példaképpen! kiviteli alakban a 20 lyukak kör alakúak, és háromszög hálózat szerint vannak elhelyezve a 12 fenék, valamint 14 és 16 oldallap egész felületén. A 14 és 16 oldallapok közül legalább az egyiken előnyös módon van egy • · · · · .

lyukasztás nélküli szakasz, ami lehetővé teszi a múanyagdoboz jelölését, elsősorban xerográfiai úton. Ezzel elkerülhető, hogy más anyag kapcsolódjon a műanyaghoz, amelyből a doboz készült.

Ahogyan ez részletezve leginkább a 2. ábrán látható, mindegyik 20 lyukat egy 22 kiálló rész veszi körül. Ezeket a 22 kiálló részeket annak a szalagnak a termikus alakításával állítjuk elő, amelyből a 12 fenék, valamint a 14 és 16 oldallapok készülnek. A 22 kiálló részek a múanyagdoboz feneke vagy oldallapjai által alkotott síkhoz képest a múanyagdoboz külseje felé irányulnak. Ha a 20 lyukak kör alakúak, akkor a 22 kiálló részek például csonka kúp alakúak. A találmány keretén belül azonban más alakjuk is lehetséges.

Annak érdekében, hogy a múanyagdoboz 12 fenekét, valamint 14 és 16 oldallapjait képező szalagot extrudálással, kalanderezéssel vagy öntéssel lehessen előállítani, a 22 kiálló részek mindig termikus alakítással vannak kialakítva úgy, hogy a műanyagban előfeszítés jöjjön létre.

A 20 lyukaknak és az azokat körülvevő 22 kiálló részeknek számos funkciója van.

Az első ilyen funkció a múanyagdobozokban szállított áru szellőztetése. Megjegyzendő, hogy ez a szellőztetés az igényeknek megfelelően valósítható meg, mivel a 20 lyukak alakja, mérete és elosztása tág határok között változtatható anélkül, hogy ez a múanyagdoboz mechanikai szilárdságát befolyásolná.

A 20 lyukakat körülvevő 22 kiálló részek második funkciója a műanyagdoboz fenekét és oldallapjait képező szalag merevítése. Ez a merevítés különösen fontos a műanyagdoboz fenekén. A fenék deformálódásának amplitúdója töltött állapotban nem lehet túl

nagy. Ellenkező esetben az alsó múanyagdobozban lévő gyümölcsöt vagy zöldséget a műanyagdobozok halmazolásakor a 20 lyukak peremei megsérthetik. Ezzel szemben a 14 és 16 oldallapok merevítésének nem szabad túl erősnek lennie, hogy ezek bizonyos mértékben hajlékonyak vagy rugalmasak maradjanak, és ne törjék a gyümölcsöt. Emiatt a 20 lyukak általában sűrűbben vannak a műanyagdoboz 12 fenekén, mint a 14 és 16 oldallapokon.

Egy további funkció azzal kapcsolatos, hogy a 22 kiálló részek a múanyagdoboz külseje felé irányulnak. Ez a jellemző lehetővé teszi annak elkerülését, hogy a műanyagdoboz lévő áru érintkezzen a 20 lyukak peremével. Ezáltal teljesen elkerüljük annak veszélyét, hogy ezek a peremek az árut megsértsék. Megemlítendő, hogy a 20 lyukak alakja és méretei különbözőek lehetnek a múanyagdobozban szállított áru típusától, különösen az egyes darabok méretétől függően, hogy az előbb említett sérülésveszélyt minden esetben teljesen elkerüljük.

A 20 lyukaknak, valamint a lyukakat körülvevő 22 kiálló részek kifelé irányulásának szerepe még az is, hogy folyamatosan megkönnyítsék a víz és minden más folyadék, így a gyümölcsök és zöldségek kezelésére alkalmazott, azok jó eltarthatóságához nélkülözhetetlen termékek lefolyását.

Ezenkívül a műanyagdoboz 12 fenekében a 22 kiálló részek alsó végén kialakított 20 lyukak peremei megakadályozzák a múanyagdoboz megcsúszását, amikor azt szállítószalagra helyezik. Ez a jellemző fontos, mivel a gyümölcsöt és zöldséget a leggyakrabban szállítószalagokon szállítják, és ennek a jellemzőnek a hiánya megcsűszás vagy farolás veszélyével jár.

• · • · ·· · · ··

- 11 Ezenkívül a 20 lyukak jelenléte lehetővé teszi a műanyagdoboz könnyítését, a gyártásukhoz használt műanyag mennyiségének, és ezáltal a költségeknek a csökkentését.

Ahogyan ez különösen a 3. ábrán látható, a múanyagdoboz 12 fenekének mindegyik sarkában van egy 20a lyuk. A 20a lyuk alakja és mérete megegyezhet a 20 lyukak alakjával és méretével, vagy lehet ezektől eltérő is. Ez a 20a lyuk a sarok fölé emelkedő üreges 18 sarokpillérben kialakított függőleges csatorna meghosszabbításában van elhelyezve. Ez a 20 lyuk megkönnyíti, hogy a 18 sarokpillérekbe esetleg behatoló víz és különböző folyadékok gravitációsan kifolyjanak.

Ami a 20 lyukakat illeti, a 12 fenék sarkaiban lévő négy 20a lyuk közül legalább két lyukat 22a kiálló rész vesz körül, amely a 12 fenéktől kiindulva kifelé, vagyis lefelé áll ki.

Ahogyan ezt vázlatosan a 3. ábrán ábrázoltuk, ez az elrendezés lehetővé teszi a 10 műanyagdobozok helyezését és egymás felett való tartását, amikor halmazolva vannak. Ekkor mindegyik 10 műanyagdoboz 22a kiálló részei benyúlnak a szomszédos alsó múanyagdoboz megfelelő üreges 18 sarokpillérében kialakított függőleges csatornába.

Mint már említettük, az áruval töltött múanyagdobozok 12 fenekének túl nagy deformálódása lefelé azzal a veszéllyel járna, hogy több műanyagdoboz halmazolásakor a szomszédos alsó műanyagdobozban lévő áru megsérül. A 22 kiálló részek termikus alakításakor viszont bizonyos műanyagok használata esetén fellép egy ilyen tendencia az ilyen típusú deformálódásra. Ezért ajánlatos a műanyagdoboznak legalább a 12 fenekében; és adott esetben 14 és 16 oldallapjában a 22 kiálló részek között legalább

egy, perforálás nélküli domborulatot, ugyancsak termikus alakítással, kialakítani. Ez a domborulat a műanyagdoboz belseje felé irányul.

Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alakban, ahol a műanyagdoboz oldallapjain is van ilyen domborulat, ez a domborulat több 24 dudorként van kiképezve, amelyek a 22 kiálló részek között helyezkednek el, és a múanyagdoboz belseje felé irányulnak. Ugyanúgy mint a 22 kiálló részeknek, ezeknek a dudoroknak is különféle alakjuk lehet, és a 2. ábrán látható gömbsüveg alak nem jelent korlátozást.

Egy másik változat szerint a 12 fenék és esetleg a 14 és 16 oldallap domborulata a műanyagdoboz belseje felé elosztható a 22 kiálló részek közötti egész felületen.

Ahogyan ez az 1-4. ábrán látható, mind a négy, 14 és 16 oldallapon van egy felső 26 perem, amely legalább kb. 90° szögben a 10 múanyagdobozból kifelé van hajlítva. Ez jellemző lehetővé teszi a 14 és 16 oldallapok erősítését és merevítését. Lehetővé teszi továbbá minden vágási veszély elkerülését a múanyagdobozokat kezelő személyek számára.

Ahogyan ez az 1-4. ábrán látható, mind a négy, 14 és 16 oldallap felső 26 pereme az oldallapok vége előtt, lényegében az üreges 18 sarokpillérekkel szemben, meg van szakítva. A megszakítás előnyös módon fokozatos, vagyis le van törve vagy le van kerekítve, hogy minden vágási veszélyt ezzel is elkerüljünk a múanyagdobozokat kezelő személyek számára.

A 10 műanyagdobozok raklapokra való halmazolásakor ez a jellemző lehetővé teszi, hogy az így kialakított halom sarkaiba négy függőleges 28 sarokidomot helyezzünk (4. ábra), amelyek • · • ·· ·· ·· · • · · · · · ··· • · · · · ···· ···· ···· ··· ·· megkönnyíti ennek a dobozhalomnak a csomagolását, például nem ábrázolt hajlékony múanyagfóliával.

A 10 műanyagdobozok előállításához alkalmazott műanyag előnyös módon áttetsző, sőt átlátszó műanyag. Ez lehetővé teszi a múanyagdobozokban tárolt vagy szállított áru ellenőrzését. Ez a jellemző lehetővé teszi az áru természetének, méreteinek, érettségi állapotának, stb. megállapítását.

Egy másik változat szerint a 10 műanyagdobozok anyaga lehet átlátszatlan műanyag. Erre a célra előnyös módon anyagában festett áttetsző műanyagot lehet használni.

Ez a jellemző előnyösen használható bizonyos speciális esetekben, amikor fotoszintézis ellen védelmet igénylő árut, például bizonyos salátákat kell szállítani. Ekkor nincs szükség arra, hogy a dobozba festett védőpapírt helyezzenek.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Múanyagdoboz (10), amely téglalap alakú fenékből (12), négy oldallapból (14, 16) és négy üreges sarokpillérből (18) áll, és amelynek legalább a feneke és az oldallapjai múanyagszalagból készülnek, amelyben termikusán kialakított kiálló részekkel (22) körülvett lyukak (20) vannak, azzal jellemezve, hogy a kiálló részek (22) a műanyagdoboz (10) külseje felé irányulnak, és hogy legalább két kiálló rész (22) a múanyagdoboz (10) fenekében (12), a négy üreges sarokpillér (18) közül legalább kettőnek a meghosszabbításában van kialakítva úgy, hogy benyúlhatnak egy szomszédos alsó műanyagdoboz üreges sarokpilléreibe.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti múanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy a szalagban, legalább a műanyagdoboz fenekén (12) van legalább egy termikusán kialakított, lyukasztás nélküli domborulat, amely a kiálló részek (22) között van elhelyezve és a műanyagdoboz (10) belseje felé irányul.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti múanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy a domborulat a kiálló részek (22) közötti egész felületre kiterjed.
4. 4. A 2. igénypontok bármelyike szerinti műanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy a domborulatot a kiálló részek (22) között elhelyezett több dudor (24) képezi.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti műanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (14, 16) rugalmasak.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti műanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy mind a négy oldallapon (14, 16) van egy felső perem (26), amely legalább kb. 90° szögben a műanyagdoboz ·· ·«· • · ·· külseje felé ki van hajlítva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti múanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy felső peremek (26) az oldallapok vége előtt, lényegében az üreges sarokpillérekkel (18) szemben, meg vannak szakítva
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti múanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy áttetsző vagy átlátszó műanyagból készül.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti műanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy átlátszatlan műanyagból készül.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti múanyagdoboz, azzal jellemezve, hogy a feneke (12), oldallapjai (14, 16) és sarokpillérei (18) ugyanabból a múanyagszalagból extrudálással, vágással és haj Irtással készülnek.