HUT71060A

HUT71060A - Process for improving the vigour and/or health of plants such as cereals by the action of a triazole-type derivative

Info

Publication number: HUT71060A
Application number: HU9401189A
Authority: HU
Inventors: Francis Gatineau; Jean-Marie Gouot; Bernard Leroux
Original assignee: Rhone Poulenc Agrochimie
Priority date: 1993-04-27
Filing date: 1994-04-26
Publication date: 1995-11-28
Also published as: CA2122331A1; FR2704388A1; EP0622020A1; SK47394A3; SI9400196A; ZA942896B; HU9401189D0; FR2704388B1; CZ98894A3

Description

A találmány tárgyát képezi eljárás a növények életerejének fokozására függetlenül az őket megtámadható betegségektől.

A 378 953 számú európai szabadalmi leírás növények gombás betegsége elleni gyógyító vagy megelőző kezelést ismertet, amelynek során a növény szaporító anyagánál triazoltípusú hatóanyagot használtak.

A 467 791 számú európai szabadalmi leírás a növényi szaporító anyagok és a belőlük származó növények gombás betegsége elleni gyógyító vagy megelőző kezelést ismertet, ami szerint az említett szaporító anyagot egy fungicid kompozícióval kezeltek, amely 2-(4-klór-benzilidén)-5,5-dimetil-l-(lH-1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklopentanol hatóanyagot, egy mezőgazdasági szempontból elfogadható, inért vivőanyagot és egy tetszőleges, mezőgazdasági szempontból elfogadható, felületaktív anyagot tartalmazott.

A találmány tárgya eljárás növények, különösen gabonafélék életerejének és/vagy egészségének fokozására, függetlenül az őket megtámadó betegségektől vagy azoktól, amelyek feltételezhetően meg fogják támadni őket. Pontosabban a találmány tárgya eljárás

- növények egészségének javítására, és/vagy

- rövidebb növényszárak kialakítására, és/vagy

- megdőléssel szembeni ellenállásuk fokozására (még gabona csírafolt hiányakor is) és/vagy

- a növények talajból abszorbeált nitrogéntartalmának növelésére, és/vagy

- a termés eléréséhez szükséges, a természetes vagy a mű• · · · :···.

··· . · trágyából származó nitrogén mennyiségének csökkentésére.

A találmány tárgyát képezi egy agrokémiai kompozíció, amely a növények, főleg a gabonafélék életerejének és egészségének fokozására szolgál, a már említett egy vagy több célnak megfelelően, függetlenül az őket megtámadó betegségektől vagy azoktól, amelyek feltételezhetően meg fogják támadni őket. Más szavakkal a találmány tárgya egy agrokémiai kompozíció:

- növények egészségének javítására, és/vagy

- rövidebb növényszárak kialakítására, és/vagy

- a termés eléréséhez szükséges, a természetes vagy a műtrágyából származó nitrogén mennyiségének csökkentésére.

A találmány tárgya végül egy szaporító anyag, amellyek növények, főleg gabonafélék nyerhetők, amelyek fokozott életerővel és egészséggel rendelkeznek függetlenül a betegségektől, amelyek megtámadhatják vagy feltételezhetően meg fogják támadni őket, ezek a szaporító anyagok azzal jellemezhetők, hogy olyan növények kifejlesztésére alkalmasak, amelyeknek:

- fokozott egészségük van, és/vagy

- bizonyos körülmények között rövidebb száruk van, és/vagy • ·· *

- a megdőléssel szembeni fokozott ellenállásuk van (még gabona csírafolt hiányakor is), és/vagy

- a talajból abszorbeált nitrogéntartalmuk nagyobb, és/vagy

- a termés eléréséhez kevesebb, a természetes vagy a műtrágyából származó nitrogénre van szükségük.

Azt tapasztaltuk, hogy ezek a célok elérhetők a találmány szerinti kezelés segítségével. Ez a kezelés azzal jellemezhető, hogy az említett célok érdekében történik, és hogy magában foglalja a magvak vetés előtti kezelését az alábbi (I) képlet szerinti triazol hatásos mennyiségével:

( I ) amelyben

A jelentése -CRgR7~ vagy -CRgR7-CRgR9- vagy -CRgRy-CRgRg-CRiqRh- csoport,

X jelentése halogénatom, előnyösen fluor-, bróm- vagy klóratom, vagy egy ciano- vagy nitrocsoport, vagy adott esetben halogénezett C1-C4 alkoxi- vagy C1-C4 alkilcsoport, n értéke pozitív egész szám, vagy nulla, kisebb mint 6, ami lehetővé teszi, hogy az X csoportok azonosak vagy különbözőek legyenek, ha n értéke nagyobb mint 1,

R1 és R2, amelyek azonosak vagy különbözőek, hidrogénatomot vagy C1-C4 alkilcsoportot jelentenek, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalo C1-C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2-C4alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil-vagy monovagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoportok), C1-C4 alkoxicsoport, adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, vagy mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkoxi-, C2“C4 alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2~ C4 alkinil-csoportok), vagy C3-C7 cikloalkil-, Cg-C^Q aril (főleg fenil)- vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil)csoportok, és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkil-csoportok, mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkil-csoportok, C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkoxi-csoportok),

R1 és R2 a közrezárt szénatommal együtt alakíthat C2-C5 szénhidrogén láncot, amely adott esetben a Cg-C^Q árucsoportnál megadott módon lehet helyettesítve, vagy

R^ és R2 a közrezárt szénatommal együtt dioxolán C2-C5 szén6 hidrogénláncot alkothat, amely adott esetben a C6~C₁₀ arilcsoportnál megadott módon van helyettesítve,

R3 és R6^_rh jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom vagy C1-C4 alkilcsoport, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, vagy mono-, vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-csoportok), vagy C3-C7 cikloalkil-, Cg-Cio aril (főleg fenil)- vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil)-csoport és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkilesöpörtök, mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkilcsoportok, C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-Ci-C4alkoxi-csoportok, vagy az A lánc két szomszédos csoportja a közbezárt A atommal együtt cikloalkáncsoporttal kondenzált fenilcsoportot jelent,

R5 jelentése hidrogénatom, C1-C4 alkilcsoport, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoportok) vagy C3-C7 cikloalkil-, Cg-CjQ aril- (főleg fenil-) vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil-)csoport, és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek, (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkilcsoport, mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkil-csoport, ·«·· ^r12 r₄ ···: .··. ......

.· ··;··.

• .....· . ·

- 7 C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkoxi-csoport), vagy R5, egy C(=0)-Ri3 általános képletű csoportot jelent, ahol R13 C1-C4 alkil-csoportot jelent, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy ^cl”^c4 alkoxi-, mono- vagy polihalo C1-C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoport), C3-C7 cikloalkil-, Cg-Cio aril (főleg fenil)- vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil)-csoport, és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkil-csoport, mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkilcsoport, C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-C1-C4 alkoxi-csoport), vagy C2-C4 alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil- vagy monovagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoport, jelentése a C(=0)-Ri3 általános képletű kivételével az R5nél megadott szubsztituensek, jelentése hidrogénatom, halogénatom, főleg klór- vagy brómatom, C1-C4 alkilcsoportot, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-, C2“C₄ alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C₂-C₄ alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoport) vagy C3-C7 cikloalkil-, C5-C10 aril- (főleg fenil-) vagy C7-C11 • ··

- 8 aralkil- (főleg benzil-)csoport, és ezek a csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkilesöpörtök, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkilcsoport, C1-C4 alkoxi-csoport és mono- vagy polihalogénC1-C4 alkoxi-csoport).

A találmány az (I) általános képlet szerinti vegyület sóformájának használatára is vonatkozik. A sóforma mezőgazdasági szempontból elfogadható, közülük megemlíthetjük a hidrokloridot, szulfátot, oxalátot, nitrátot vagy arilszulfonátot és a vegyületeknek fémsókkal, főleg vas-, króm-, réz-, mangán-, cink-, kobalt-, ón-, magnézium- és alumínium-sókkal képzett addíciós komplexeit.

A jelen szöveg értelmezésében, kivéve, ahol máshogy definiáljuk, a csoportok elágazók vagy lineárisak lehetnek. Az adott esetben halogénezett” kifejezés adott esetben mono- vagy polihalogénezettséget jelent.

Az (I) általános képlet szerinti vegyület, a molekula asszimetria központjainak számától függően egy vagy több izomer alakban fordulhat elő. Ezért a találmány az összes optikai izomer használatára, valamint ezek racém módosulataira és a megfelelő diasztereoizomerekre is vonatkozik. A diasztereoizomerek és/vagy optikai izomerek szétválasztása az ismert módszerek szerint történik.

Az (I) általános képletben a hullámos vonal a kötések sztereokémiáját jelenti, amely egyaránt lehet E vagy Z vagy a kettő keveréke. Tekintettel a térbeli korlátokra, a leginkább *4 • · • · ··♦· ···· várható forma az lesz, amelyben R12 ^E helyzetű az R^-hez és R4hez képest. Ha R12 hidrogénatom, az E forma tulajdonképpen az egyetlen forma.

A találmány szerinti előnyös vegyületek azok, amelyeknek (I) általános képletében a következő feltételek közül egy vagy több érvényesül:

* η = 1 vagy 2 és X egy halogénatom, amely para-helyzetű, ha η = 1 és meta,para- vagy orto,para-helyzetű, ha n = 2, és/vagy * η = 1 és X para-helyzetű, és/vagy * X klóratom, és/vagy * R₃ = Rg = Rg = Rio ⁼ hidrogénatom, és/vagy * R4 = R7 = Rg = R11 = hidrogénatom vagy egy C1-C4 alkilcsoport, és/vagy * Rí és R2 metil- vagy etilcsoport vagy egy hidrogénatom, és/vagy * R5 hidrogénatom vagy C1-C4 alkilcsoport,

R₅ jelentése különösen előnyösen hidrogénatom, és/vagy * R12 hidrogénatom, és/vagy * A - CR6R7- vagy -CR5R7-CR₈Rg-, és/vagy * A - CRgR7-, Rí és R2 metil- vagy etilcsoportok, R3, R5R7 és R12 hidrogénatom és R4 metil-, etil-, n-propil-, izopropil-csoport vagy hidrogénatom, és/vagy * A -CR₆R7-CRqR9-, Rí és R2 metil- vagy etilcsoport vagy hidrogénatom, R3, R5-R9, és R12 hidrogénatom és R4 metil-, etil-, η-propil-, izopropil-csoport vagy hidrogénatom.

A következő vegyületek előnyösek:

·» · • · ··♦ · ·« ·· ···· · * 2-(4-klór-benzilidén)-5-metil-5-etil-l-(1H-1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklopentanol, * 2-(4-klór-benzilidén)-6-metil-l-(1H-1,2,4-triazol-l-ilmetil)-1-ciklohexanol, * 2-(4-klór-benzilidén)-6,6-dimetil-l-(1H-1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklohexanol, * 2-(4-klór-benzilidén)-1-(1H-1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklohexanol, és főleg a 2-(4-klór-benzilidén)-5,5-dimetil-l-(lH-l,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklopentanol.

A szaporító anyag kifejezés a növénynek mindazokat a generatív részeit jelenti, amelyeket a növény szaporítására alkalmazhatunk. Megemlítjük például a magvakat (szó szoros értelmében), gyökereket, gyümölcsöket, gumókat, virághagymákat, rizomákat vagy növényi részeket. Említésre kerülnek még a csíráztatott növények és a fiatal palánták, amelyeket csírázás és a talajból való kinövés után ültetünk át. Ezeket a fiatal palántákat átültetés előtt teljes vagy részleges merítéseskezeléssel védhetjük.

A vetés szempontjából a magvakat részesítjük előnyben, kivéve a burgonyát.

A következők előnyösek a találmány szerinti kezelési eljárásban alkalmas szaporító anyagként:

* kétszikű magvak: borsó, uborka, dinnye, szója, gyapot, napraforgó, repce, bab, len vagy cukorrépa;

* egyszikű magvak: gabonafélék (búza, kivéve a talajművelés megkezdése előtti fajtákat, árpa, rozs vagy zab);

« ··. :··· ·♦· ··· . · · kukorica vagy rizs * vagy burgonya gumók.

Előnyös, ha a magvakat bevonattal látjuk el, 100 kg magra számítva 0,1 g és 500 g közötti, különösen előnyös 1 g és 400 g közötti hatóanyag felhasználása.

Előnyös, gumók esetében, ha a gumót egy bizonyos mennyiségű hatóanyaggal vonjuk be, amely megfelel az említett gumó szaporító anyagának beáztatásával olyan elegyben, amely 0,1 g/1 és 100 g/1 közötti mennyiségű hatóanyagot tartalmaz.

A találmány tárgyát képezi az említett triazol-származékok felhasználása, agrokémiai kompozíció előállítására a következő céllal:

* növények egészségének javítása, és/vagy * rövidebb növényszárak kialakítása, és/vagy * a megdőléssel szembeni ellenállásuk fokozása (még gabona csírafolt hiányakor is), és/vagy * a növények talajból abszorbeált nitrogéntartalmának növelése, és/vagy * a termés eléréséhez szükséges, a természetes vagy a műtrágyából származó nitrogén mennyiségének csökkentése.

A találmány további tárgya triazol-származékok alkalmazása növényi szaporító anyag előállítására, amellyel olyan növények termelhetők, amelyeknek * fokozott egészsége van, és/vagy * bizonyos körülmények között rövidebb száruk van, és/vagy ··· ·« * a megdőléssel szemben fokozott ellenállásuk van (még gabona csírafolt hiányakor is), és/vagy * nagyobb nitrogéntartalmuk van, amit a talajból abszorbeálnak, és/vagy * a termés eléréséhez kevesebb, a természetes vagy a mesterséges műtrágyából származó nitrogénre van szükségük.

A találmány szerinti kompozíciók általában mintegy 0,5 % és mintegy 95 % közötti hatóanyagot tartalmaznak. A fennmaradó rész hordozóanyag és adott esetben egyéb adalékanyag.

Itt, a hordozóanyag kifejezés természetes vagy szintetikus, szerves vagy szervetlen anyagot jelent, amellyel a hatóanyagot kombináljuk annak érdekében, hogy megkönnyítsük alkalmazását növényeknél és magvaknál. A hordozóanyag általában inért, és mezőgazdasági szempontból elfogadhatónak kell lennie, különös tekintettel a kezelt növényekre. A hordozóanyag lehet szilárd (agyagok, természetes vagy szintetikus szilikátok, szilicium-dioxid, gyanták, viaszok, szilárd trágyák és hasonlók), vagy folyékony (víz, alkoholok, ketonok, kőolajfrakciók, aromás vagy telített szénhidrogének, klórozott szénhidrogének, cseppfolyósított gázok és hasonlók) .

A felületaktív anyagok lehetnek emulgeáló-, diszpergálóvagy nedvesítőszerek, ionos vagy nemionos típusú anyagok. Megemlíthetők például a poliakrilsavak sói, a ligninszulfonsav sói, a fenolszulfonsav és naftalinszulfonsav sói, az etilén-oxidnak zsíralkoholokkal vagy zsírsavakkal vagy zsíraminokkal képzett polikondenzátúrnai, helyettesített fenolok (főleg alkil13

..... ·.·...· :-fenolok vagy aril-fenolok), szulfoszukcinát-sav észtereinek sói, taurin-szármázékok (főleg alkil-taurátok) vagy polietoxilezett fenolok vagy alkoholok foszforsavas észterei. Legalább egy felületaktív anyag jelenlétére gyakran szükség van, mivel a hatóanyag és/vagy az inért hordozóanyag vízben nem oldható és a vízben való alkalmazáshoz vivőanyagra van szükség.

Ezek a kompozíciók tartalmazhatnak még egyéb komponenseket, mint például védőkolloidokat, kötőanyagokat, sűrítőszereket, tixotróp anyagokat, penetrációsanyagokat, stabilizálószereket, szekvesztrálószereket, pigmenteket, festékeket vagy polimereket.

Általánosabban a találmány szerinti kompozíciókat mindazokkal a szilárd vagy folyékony adalékanyagokkal kombinálhatjuk, amelyek főleg a magkezelési hagyományos formálási technikáknak felelnek meg.

Az alkalmazási technikák jól ismertek a szakemberek előtt, és ezek a találmányunk szerint alkalmazhatók.

Megemlítjük például a filmképzést vagy bevonást.

Általában említésre méltók a kompozíciók közül a szilárd és folyékony kompozíciók.

Megemlíthetjük, mint szilárd kompozíciós formát a porozásra és a diszpergálásra szolgáló porokat (100 %-ot is elérő (I) általános képletű vegyület hatóanyagtartalommal ), és granulátumokat, főleg az extrudálással, préseléssel, a granulált hordozóanyag impregnálásával vagy porból granulálással előállított granulátumokat (ezekben a granulátumokban az (I) általános képletű vegyület hatóanyagtartalma mintegy 1 % és előnyösen főleg magok kezelésére alkalmazzuk.

Nedvesíthető porok helyett pasztákat is előállíthatunk. Ezeknek a pasztáknak az előállítási körülményei hasonlóak a nedvesíthető porok vagy a porlasztásra szánt porok előállítási körülményeihez.

Diszpergálható granulátumot rendszerint agglomerálással állítunk elő, megfelelő granuláló berendezésekben, nedvesíthető por típusú kompozíciókból.

A találmány szerinti nedvesíthető porokból vagy emulgeálható koncentrátumokból vizes hígítással előállítható vizes diszperziók és emulziók szintén találmányunk oltalmi körébe esnek. Az emulziók víz az olajban vagy olaj a vízben típusúak lehetnek és olyan sűrű állományúak, mint a majonéz.

Szekember ezekből a kompozíciókból előnyösen választhatja ki azokat, amelyek az adott alkalmazási céljára legjobban megfelelnek.

A találmány további tárgya az a növényszaporító anyag, amelynek előnyben részesített változata a továbbiakban azzal jellemezhető, hogy 2-(4-klór-benzilidén)-5,5-dimetil-l-(1H1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklopentanollal (továbbiakban tritikonazol) van bevonva és/vagy ezt tartalmazza.

A bevont és/vagy tartalmazó kifejezések azt jelentik, hogy az alkalmazáskor a hatóanyag legnagyobb része a szaporító aqnyag felületén található, bár - az alkalmazás módjától függően - többé vagy kevésbé szignifikáns része a szaporító anyagba is beléphet. Ha az említett szaporító anyagot újra elültetjük az abszorbeálja a hatóanyagot.

anyagtartalma mintegy 1 % és mintegy 75 % közötti (előnyösen mintegy 2 % és mintegy 50 % közötti), felületaktív anyag tartalma mintegy 0,5 % és mintegy 15 % közötti, tixotróp anyag tartalma mintegy 0,1 % és mintegy 10 % közötti, és a megfelelő adalékanyagok mint például a pigmentek, festékek, habzásgátló szerek, korróziógátlószerel, stabilizálószerek, penetrációt elősegítő szerek és kötőanyagok mennyisége mintegy 0 % és mintegy 10 % közötti, és a hordozóanyag víz vagy egy szerves oldószer, amelyben a hatóanyag oldhatatlan vagy közel oldhatatlan: bizonyos szerves szilárd anyagok vagy szervetlen sók a hordozóanyagban feloldhatók annak érdekében, hogy megelőzzék az ülepedést vagy mint fagyásgátlók szerepelnek.

A nedvesíthető porok (vagy porozásra szánt porok) általában 1 % és 95 % közötti (előnyösen 2 % és 80 % közötti mennyiségű) hatóanyagot tartalmaznak és általában a szilárd hordozóanyaghoz 0 % és 5 % közötti nedvesítőszert, 3 % és 10 % közötti diszpergálószert, és ha szükséges, 0 % és 10 % közötti egy vagy több stabilizálószert és/vagy más adalékanyagokat tartalmaznak, ilyenek a pigmentek, festékek, penetrációt elősegítő anyagok, kötőanyagok, tapadásgátlók és hasonlók.

A porlasztható vagy nedvesíthető porok előállítására a hatóanyagot az adalékanyagokkal megfelelő keverőben közvetlenül összekeverjük és a keveréket őrlővel vagy más megfelelő őrlőberendezésre őröljük. A porlasztásra szánt porokat úgy készítjük, hogy előnyös nedvesíthetőséggel és szuszpendálhatósággal rendelkezzenek, hogy ezeket bármely kívánt koncentrációban vízben szuszpendálhassuk. A szuszpenziókat különösen • · · *»·· · ·· ···

- 16 előnyösen főleg magok kezelésére alkalmazzuk.

A találmány további tárgya az a növényszaporító anyag, amelynek előnyben részesített változata a továbbiakban azzal jellemezhető, hogy 2-(4-klór-benzilidén)-5,5-dimetil-l-(lH1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklopentanollal (továbbiakban tritikonazol) van bevonva és/vagy ezt tartalmazza.

• · · · · ··· · ·· ··· ··

A szaporító anyagok előnyösen magvak, amelyeket célszerűen a következő magvak körül választjuk ki.

* kétszikűek: borsó, uborka, szója, dinnye, gyapot, napraforgó, repce, bab, len vagy cukorrépa;

* egyszikűek: közönséges őszi búza a változékonyak kivételével, közönséges tavaszi búza, keményszemű búza, árpa, rozs, zab, lucerna, kukorica vagy rizs.

A magvak bevonata előnyösen 100 kg magra számítva 0,1 g és 500 g közötti, különösen előnyösen 1 g és 400 g közötti hatóanyagot tartalmaz.

Másik előnyös változat szerint, ha a szaporító anyag burgonyagumó, ezt előnyösen olyan mennyiségű hatóanyaggal vonjuk be, amely megfelel annak, amit az említett szaporító anyag beszív egy 0,1 g/1 és 100 g/1 közötti hatóanyagtartalmú oldatból.

A találmány szerinti célokat kielégítő összetétel előnyösen jellemezhető azzal, hogy a szaporító anyagok a következő magvak:

A találmány szerinti célokat kielégítő összetétel előnyösen jellemezhető azzal, hogy az 0,5 % és 95 % közötti hatóanyagot tartalmaz.

A következő példákkal részletesen ismertetjük találmá• ·

- 18 nyunkat, célunk a találmánynak és a kivitelezés módjának illusztrálása és nem a találmány korlátozása.

1. példa

Közönséges őszi búzamagvakat úgy kezeltünk, hogy a búzamagok 100 kg-jára 120 g tritikonazolt számítottunk.

A kezelés céljára egy szuszpenziót készítettünk, ami 200 g/1 tritikonazolt és 84 g/1 madár riasztószert tartalmazott. Ezt a szuszpenziót azonos térfogatú vízzel hígítottuk, és a hígított elegyet vetés előtti búzamagokra porlasztottuk.

A vetést ősszel végeztük (november elején). A talaj 1090 kg/hektár nitrogént tartalmazott és 100 kg/hektár műtrágyát adtunk hozzá (felét áprilisban, amikor a kalász szárral együtt 1 cm és a másik felét májusban, 2 csomó” magasság elérésekor).

A növekedési körülmények olyanok voltak, hogy gombás fertőzés nem következett be, illetve olyanok, amelyeket a gombák nem befolyásoltak, a kontroll csoportot guazatinnal (80 g/100 kg) és ezt követően gombaellenes kezelésekkel védtük, amelyeknek nincsen a tritikonazolhoz hasonló hatása.

Megfigyeltük, hogy virágzáskor a búza talaj feletti részének biomasszája (szárazanyagban kifejezve) 9820 kg/hektár volt a tritionazollal magokból származó növények esetében, és 8950 kg/hektár volt azoknál, amelyeket soha nem kezeltünk tritikonazollal.

A biomassza megnövekedése tritilonazol hatására arra mutat, hogy ezek a növények sokkal életerősebbek és egészségesebbek lettek.

Ezenkívül, a biomassza szárazanyagának nitrogéntartalma • · ···«*· · · • · · · · •··· · ·· ··· ··

- 19 1,7 % volt a tritikonazollal kezelt magvakból származó növényeknél, míg 1,6 % azoknál a növényeknél, amelyeknek magvait nem kezeltük tritikonazollal. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tritikonazol alkalmasabbá teszi a növényt a talaj nitrogénjének abszorbeálására, és így lehetségessé válik a műtrágyából származó nitrogénigény csökkentése.

Végül, a betakarítás alatt azokra a növényekre, amelyek tritikonazollal kezelt magokból származtak, a következő eredményeket kaptuk:

* 83,1x100 kg mag hektáronként, * 150 kg/hektár magokból nyert nitrogén * 14 300 kg/hektár biomassza-szárazanyagra számolva (szalma takarmány céljára + gabonaszem).

Azoknál a növényeknél, amelyeknek a magvait tritikonazollal nem kezeltük, a következő értékeket kaptuk:

* 80,4 x 100 kg mag hektáronként, * 142 kg/hektár magokból nyert nitrogén * 13 730 kg/hektár biomassza-szárazanyagra számolva (szalma takarmány céljára + gabonaszem).

2. példa

Az 1. példában leírtak szerint dolgoztunk, azzal az eltéréssel, hogy 60 kg/hektár nitrogént adtunk műtrágya formában, a következő időpontokban: februárban (a tél végén), áprilisban, amikor a kalász a szárral együtt 1 cm, és májusban, két csomó magasság elérésekor.

Megfigyeltük, hogy virágzáskor a biomassza (szárazanyagra számolva) 10 610 kg/hektár volt, 1,8 %-os nitrogéntartalommal,

- 20 míg a kontroll csoportra, tehát azokra a növényekre, amelyek tritikonazol kezelést nem kaptak, 10 110 kg/hektár biomassza értéket és 1,7 % nitrogéntartalmat kaptunk.

Betakarításkor azokra a növényekre, amelyek tritikonazollal kezelt magvakból származtak, a következő értékeket kaptuk:

* 83,3 x 100 kg mag hektáronként, * 164 kg/hektár magokból nyert nitrogén, * 15 200 kg/hektár biomassza-szárazanyag (szalma + gabonaszem).

A kontroll csoportra, tehát azokra a növényekre, amelyek tritikonazol kezelést nem kaptak, a következő értékeket kaptuk:

* 74,7 x 100 kg mag hektáronként, * 148 kg/hektár magokból nyert nitrogén * 14 120 kg/hektár biomassza-szárazanyag (szalma + gabonaszem).

A növények életerejére, egészségére és kisebb nitrogénszükségletükre előrejósolt és talált hatások így bizonyítást nyertek.

3. példa

Közönséges őszi búzamagokat úgy kezeltünk, hogy a búzamagok 100 kg-jára 120 g tritikonazolt számítottunk.

A kezelés céljára szuszpenziót készítettünk, ami 200 g/1 tritikonazolt és 84 g/1 madár riasztószert tartalmazott. Ezt a szuszpenziót azonos térfogatú vízzel hígítottuk és a hígított elegyet vetés előtt a búzamagokra porlasztottuk.

A vetést ősszel végeztük (november elején). A talaj 50 • · ······ ·· • · · · · ···· · ·· ··· ·

- 21 kg/hektár nitrogént tartalmazott és nem adtunk hozzá trágya vagy műtrágya formájában további nitrogént.

A növekedési körülmények olyanok voltak, hogy gombás fertőzés nem következett be, illetve olyanok, amelyeket a gombák nem befolyásoltak, a kontroll csoportot réz-oxim-mal és ezt követően gombaellenes kezelésekkel védtük, a tritikonazol hatását nem mutattuk.

A gyökerek+levelek nitrogéntartalmát (mg/növény) július elején, azaz a búzaérés kezdetén (aratás előtt 1 hónappal) mértük.

A nitrogéntartalom 265 mg/növény volt, szemben a 1234 mg/növény értékkel, amelyet azokra a növényekre kaptunk, amelyeknek magvai nem részesültek tritikonazolos kezelésben.

4. példa

Ősszel vetett búzát (október végit) érleltünk. A magok egy részét előzőleg 120 g/100 kg mag arányban tritikonazollal kezeltünk, míg a magok másik részét kontrollként alkalmaztuk, azaz tritikonazolos kezelést nem kaptak.

A növények egy részét normál körülmények között, a talajművelés végén, a sarjadzás kezdetén 1140 g/hektár arányban cikocellel kezeltük. A cikocel vagy más néven 3C szárrövidítő szerként ismert anyag, erre a szárrövidítésre azért van szükség, hogy megelőzzük a légköri jelenségek által okozott megdőlést, ugyanakkor a szernek nincsen hatása a gabona csírafoltjára. A gabonaérlelést olyan körülmények között végeztük, hogy gombás fertőzés vagy gombák hatása ne lépjen fel.

·· ··»· ♦ » • · ······ ·· • · · · · ···· · ·· ··· ·

- 22 A növénymagasságokat az érettség állapotában (június végén) összegeztük.

A kontroll csoportnál, amely sem tritokonazolos sem cikoceles kezelést nem kapott, a szármagasság 80 cm volt, a cikocellel kezelt, de tritikonazollal nem kezelt magból származó növényeknél a szármagasság 69 cm volt, és a cikocellel kezelt és tritikonazollal kezelt magból származó növényeknél a szármagasság 64 cm volt.

Ez a vizsgálat a tritokonazolos és az ezt követő cikoceles kezelés jelentős szinergetikus hatását mutatja, ami jelentős szármegrövidülést jelent a tritikonazol egyedüli alkalmazásával összehasonlítva és mindez a kezelt növényeknek a külső támadásokkal szembeni kedvezőbb tulajdonságait eredményezi.

5. példa

A növények egy részét normál körülmények között a talajművelés végén, a sarjadzás kezdetén, 1140 g/hektár arányban cikocellel kezeltük. A gabona érlelését olyan körülmények között végeztük, hogy gombás fertőzés vagy gombák hatása ne lépjen fel.

A növények egy részét egyedül ethefonnal kezeltük május elején 240 g/hektár arányban. A gabonaérlelést olyan körülmények között végeztük, hogy gombás fertőzés vagy gombák hatása ne lépjen fel.

• ··

- 23 A növények egy részét április közepén olyan keverékkel kezeltük, amely 375 g/hektár etefont és 750 g/hektár cikocelt tartalmazott. A gabona érlelését olyan körülmények között végeztük, hogy gombás fertőzés vagy gombák hatása ne lépjen fel.

Április végén és május 20.-tól június 13-ig heves esőzés volt. Az eredményeket annak a learatott területnek a százalékában adjuk meg, ahol a megdőlés bekövetkezett.

A következő eredményeket kaptuk.

* · ··· ··9

Kezelési körülmények	Megdőlési terület felületének %-a
Kezeletlen kontroll	75
Tritikonazollal kezelt magvakból
származó növények	50
Cikocellel és tritikonazollal
kezelt magvakból származó növények	1
Kezelési körülmények	Megdőlési	terület
	felületének	%-a
ethefonnal és tritikonazollal
kezelt magvakból származó növények	9

ethefonnal és cikocellel és tritikonazollal kezelt magvakból

- 24 • ·· ···

származó növények	0
ethefonnal és cikocellel kezelt
és tritikonazollal nem kezelt magvakból
származó növények	8
Kezelési körülmények	Megdőlési terület felületének %-a
ethefonnal kezelt
és tritikonazollal nem kezelt magvakból
származó növények	38
Cikocellel kezelt
és tritikonazollal nem kezelt magvakból
származó növények	13

Ez a vizsgálat ismét a tritikonazolos majd az azt követő cikoceles vagy ethefonos kezelés jelentős szinergetikus hatását szemlélteti, ami jelentős szármegrövidülést jelent a tritikonazol egyedüli alkalmazásával összehasonlítva és mindez a kezelt növényeknek a külső támadásokkal szembeni kedvezőbb tulajdonságait eredményezi.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás növények, különösen gabonafélék életerejének és egészségének fokozására, azzal jellemezve, hogy az eljárást vetés előtt a magvak egy (I) általános képletű triazolszármazék hatásos mennyiségét alkalmazzuk, a képletben

A jelentése -CR6R7- vagy -CR6R7-CR8R9- vagy -CR6R7-CR3R9-CRiqRh~ csoport,

X jelentése halogénatom, előnyösen fluor-, bróm- vagy klóratom, vagy egy ciano- vagy nitrocsoport, vagy adott esetben halogénezett C1-C4 alkoxi- vagy C1-C4 alkilcsoport, n értéke pozitív egész szám, vagy nulla, kisebb mint 6, ami lehetővé teszi, hogy az X csoportok azonosak vagy különbözőek legyenek, ha n értéke nagyobb mint 1,

Rl és R2, amelyek azonosak vagy különbözőek, hidrogénatomot vagy C1-C4 alkilcsoportot jelentenek, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalo C1-C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2-C4alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2-C4 alkenil-vagy monovagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoportok), C1-C4 alkoxicsoport, adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, vagy mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2” ···· • ······ ·· • · · · • ·· ··· ·

C4 alkinil-csoportok), vagy C3-C7 cikloalkil-, Cg-C^Q aril (főleg fenil)- vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil)csoportok, és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkil-csoportok, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkil-csoportok, C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-csoportok),

R1 és R2 a közrezárt szénatommal együtt alakíthat C2-C5 szénhidrogén láncot, amely adott esetben a Cg-C^Q árucsoportnál megadott módon lehet helyettesítve, vagy

R1 és R2 a közrezárt szénatommal együtt dioxolán C2-C5 szénhidrogénláncot alkothat, amely adott esetben a Cg-CiQ arilcsoportnál megadott módon van helyettesítve,

R3 és R6-R11 jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom vagy C1-C4 alkilcsoport, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, vagy mono-, vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-csoportok), vagy C3-C7 cikloalkil-, Cg-C^Q aril (főleg fenil)- vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil)-csoport és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkilcsoportok, mono- vagy polihalogén-C₁-C4 alkilcsoportok, C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-Ci-C4alkoxi-csoportok, vagy az A lánc két szomszédos csoportja a közbezárt A atommal együtt ciklo* « ··»* · « • · ·««··« · « • · · · · ···· · ·· · · · ·

- 27 alkáncsoporttal kondenzált fenilcsoportot jelent,

R5 jelentése hidrogénatom, C1-C4 alkilcsoport, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2“C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoportok) vagy C3-C7 cikloalkil-, C5-C₁₀ aril- (főleg fenil-) vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil-)csoport, és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek, (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkilcsoport, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkil-csoport, ^cl^c4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-csoport), vagy R5, egy C(=O)-Rj3 általános képletű csoportot jelent, ahol R13 C1-C4 alkil-csoportot jelent, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalo C1-C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2-C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkinil-csoport), C3-C7 cikloalkil-, Cg-Cio aril (főleg fenil)- vagy C7-C11 aralkil (főleg benzil)-csoport, és a különböző csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkil-csoport, mono- vagy polihalogén-Ci-C₄ alkilcsoport, C1-C4 alkoxi-csoportok és mono- vagy polihalogén-C1-C4 alkoxi-csoport), vagy C2-C4 alkenil-, C2-C4 alki• · **···« ·· • · · · · ··«· · β· ··· ·

- 28 nil-, mono- vagy polihalogén-C2-C4 alkenil- vagy monovagy polihalogén-C2“C4 alkinil-csoport, ^r12 jelentése a C(=O)-Ri3 általános képletű kivételével az R5nél megadott szubsztituensek,

R4 jelentése hidrogénatom, halogénatom, főleg klór- vagy brómatom, C1-C4 alkilcsoportot, amely adott esetben helyettesítve van (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom vagy C1-C4 alkoxi-, mono- vagy polihalogén-Ci~C4 alkoxi-, C2-C4 alkenil-, C2-C4 alkinil-, mono- vagy polihalogén-C2~C4 alkenil- vagy mono- vagy polihalogén-C2“C4 alkinil-csoport) vagy C3-C7 cikloalkil-, Cg-C^Q aril- (főleg fenil-) vagy C7-C11 aralkil- (főleg benzil-)csoport, és ezek a csoportok adott esetben helyettesítve lehetnek (például egy vagy több atommal vagy csoporttal, ilyenek a halogénatom, C1-C4 alkilesöpörtök, mono- vagy polihalogén-Ci-C4 alkilcsoport, C1-C4 alkoxi-csoport és mono- vagy polihalogénC1-C4 alkoxi-csoport) és a fent említett vegyületek sóformái.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkalmazásakor gombás megbetegedés, amely a növényekre és magvaikra hatással lehet, vagy feltételezhetően a jövőben hatással lesz, nem áll fenn.
3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás célja a növények talajból abszorbeált nitrogéntartalmának a növelése.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás célja annak a természetes- vagy műtrágyából származó nitrogénmennyiségnek a csökkentése, amely a termés eléréséhez szükséges.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás célja rövidebb növényszárak kialakítása és/vagy a megdőléssel szembeni ellenállásuk fokozása (még gabona csírafolt hiányakor is) .
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a triazol-származékkai kezelt magvakból származó növényeket a továbbiakban cikocellel vagy ethefónnal is kezeljük.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott triazol-származék (I) általános képletében a következő feltételek közül egy vagy több érvényesül:

* η = 1 vagy 2 és X egy halogénatom, amely para-helyzetű, ha η = 1 és meta,para- vagy orto,para-helyzetű, ha n = 2, és/vagy * η = 1 és X para-helyzetű, és/vagy * X klóratom, és/vagy * R3 = Rg = Rg = Rio = hidrogénatom, és/vagy * R4 = R7 = Rg = R11 = hidrogénatom vagy egy C1-C4 alkilcsoport, és/vagy * Rí és R2 metil- vagy etilcsoport vagy egy hidrogénatom, és/vagy * R5 hidrogénatom vagy C1-C4 alkilcsoport,

R5 jelentése különösen előnyösen hidrogénatom, és/vagy * R12 hidrogénatom, és/vagy • · ···· »· ·*·· · «· · » * · ·« • · ·♦» ·♦· ·» • · · · · ·♦· * · *· »·· « * A - CR5R7- vagy -CR₈R7-CR₈R9-, és/vagy * A - CR5R7-, Rí és R2 metil- vagy etilcsoportok, R3, R5R7 és R12 hidrogénatom és R4 metil-, etil-, n-propil-, izopropil-csoport vagy hidrogénatom, és/vagy * A -CR5R7-CR₈R9~, R^ és R₂ metil- vagy etilcsoport vagy hidrogénatom, R3, R5-R9, és R12 hidrogénatom és R4 metil-, etil-, η-propil-, izopropil-csoport vagy hidrogénatom.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felhasznált triazol-származék 2-(4-kl6rbenzilidén)-5,5-dimetil-l-(1H-1,2,4-triazol-l-il-metil)-1-ciklopentanol.
9. Agrokémiai kompozíció a következő célokkal:

- növények egészségének fokozása, és/vagy

- rövidebb növényszárak kialakítása, és/vagy

- a megdőléssel szembeni ellenállásuk fokozása (még gabona csírafolt hiányakor is) és/vagy

- a növények talajból abszorbeált nitrogéntartalmának növelése, és/vagy

- a termés eléréséhez szükséges, a természetes vagy a műtrágyából származó nitrogén mennyiségének csökkentése, azzal jellemezve, hogy az 1. vagy 6. vagy 7. vagy 8. igénypontok bármelyike szerinti triazol-származékok hatásos mennyiségét tartalmazzák.
10. A 9. igénypont szerinti kompozíciók, azzal jellemezve, hogy 0,5 % és 95 % közötti triazol-származékot tartalmaznak.
11. Növényi szaporító anyagok, azzal jellemezve, hogy · ···· ·»· ···· 4» • * ·»·* · · • ·> «·» ··· ·· • * ♦ · · ··· · ·♦ ··· ·

- 31 olyan növények létrehozására alkalmasak, amelyeknek

- fokozott egészségük van, és/vagy

- bizonyos körülmények között rövidebb száruk van, és/vagy

- a megdőléssel szemben fokozott ellenállásuk van (még gabona csírafolt hiányakor is), és/vagy

- a talajból abszorbeált nitrogéntartalmuk nagyobb, és/vagy

- a termés eléréséhez kevesebb természetes vagy műtrágyából származó nitrogénre van szükségük, és amelyek ezek az 1. vagy 6. vagy 7. vagy 8.

igénypontok bármelyike szerinti triazol-származékok hatásos mennyiségével lettek kezelve.
12. A 11. igénypont szerinti szaporító anyagok, azzal jellemezve, hogy a szaporító anyag gabonaszem vagy mag.
13. Az 1., 7. vagy 8. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű triazol-származékok alkalmazása olyan agrokémiai kompozíciók előállítására, amelyekkel célunk:

- a növények egészségének fokozása, és/vagy

- rövidebb növényszárak kialakítása, és/vagy

- a megdőléssel szembeni ellenállásuk fokozása (még gabona csírafolt hiányakor is) és/vagy

- a növények talajból abszorbeált nitrogéntartalmának növelése, és/vagy

- a termés eléréséhez szükséges, a természetes vagy a műtrágyából származó nitrogén mennyiségének csökken- tése.

··«* ·· *··· • · ···· « · * « ··* ·· • ι · · · ···· « ·· ·»· ·
14. A 13. igénypont szerinti (I) általános képletű triazol-származékok alkalmazása, azzal jellemezve, hogy az agrokémiai kompozíció 0,5 % és 95 % közötti triazole-származékot tartalmaz.
15. Az 1., 7. vagy 8. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű triazol-származék alkalmazása növényi szaporító anyagok kezelésére, amelyek olyan növények létrehozására alkalmasak, amelyeknek

- fokozott egészségük van, és/vagy

- bizonyos körülmények között rövidebb száruk van, és/vagy

- a megdőléssel szemben fokozott ellenállásuk van (még gabona csírafolt hiányakor is), és/vagy

- a talajból abszorbeált nitrogéntartalmuk nagyobb, és/vagy

- a termés eléréséhez kevesebb természetes vagy műtrágyából származó nitrogénre van szükségük,
16. A 15. igénypont szerinti (I) általános képletű triazol-származék alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a szaporító anyag gabonaszem vagy mag.