HUT70074A - Adhesive agent containing polysiloxane-grafted polymer, and cosmetic compositions thereof - Google Patents

Description

A találmány tárgyát polisziloxiánnal ojtott polimereket tartalmazó ragasztószerek és olyan készítmények, mint kozmetikai készítmények képezik, amelyek ilyen ragasztószereket tartalmaz> nak. A találmány tárgyát különösen haj - (frizura-) formázásra használható ragasztószerek, és ilyen ragasztószereket tartalmazó készítmények képezik.

Az az óhaj, hogy a frizura egy bizonyos formáját megtartsa, széleskörűen elterjedt. A frizurastílusnak ezt a fenntartását kétféle úton érjük el, a hajzat stílusának/formájának tartós kémiai vagy ideiglenes alakítása útján. Az ideiglenes alakítás olyan, ami vízzel vagy hajmosással megváltoztatható. Az ideiglenes frizuraalakítást általában úgy végezték, hogy samponozás és/vagy kondicionálás után és a szárítás és/vagy frizurakialakítás előtt a nedves hajat egy készítménnyel kezelték. A frizura rögzítésére használt anyagok általában gyanták vagy elasztomerek voltak, és ezeket habok, gélek, lotion-ok vagy permetek alakjában alkalmazták. Ez a megoldás a felhasználó számára sok jelentős hátrányt jelent. A samponozást/kondícionálást követően egy külön műveleti lépést igényel, a frizurakialakító készítmény felhordásának lépését. Ezen túlmenően, miután a frizura megtartását a hajon rögzült gyantaanyagok biztosítják, a felhordás után a haj hajlamos arra, hogy ragadós vagy merev érzést keltsen, és a hajat a frizurakialakító készítmény további alkalmazása nélkül nehéz újra frizurázni.

Legújabban azt találtuk, hogy ojtott polisziloxán polimereket tartalmazó hajápolószerek kitűnő frizuramegtartó tulajdon

4 ·· · ·

4

I .

ságok mellett haj kondicionálást is biztosítanak. E készítményeknek bármilyen szokásos alakja lehet (korlátozó jelleg nélkül), így lehetnek samponok, kondícionálószerek, hajpermetek (spray-k), tonikok, lotionok, gélek és habok. Ezek a készítmények anélkül biztosítják ezeket az előnyöket, hogy a haj merev vagy tapadós/ragadós érzésű maradna, mint ahogyan ez a szokásos haj rögzítő anyagok esetében van.

Ezek a típusú ragasztóanyagok, filmképző polisziloxánnal ojtott polimerek egyéb célra is használhatók, így kozmetikai célú helyi bőrápolásra vagy gyógyszerek adagolására szolgáló anyagként. A filmképző szerek számos más ragasztóanyag felhasználási területen, például papír ragszalagok vagy ragasztóanyagok, stb. gyanánt is használhatók.

Polisziloxánnal ojtott polimerek felhasználását írja le a 0 408 311 A2 számú európai szabadalmi leírás (90307528.1 számú európai szabadalmi bejelentés), az 5 061 481; 5 106-609;

11 658; 5 100 657; 5 104 646 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, a 07/758 319 és 07/758 320 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentések. Filmképző, polisziloxánokkal ojtott polimereket ismertetnek a 4 728 571;

021 477; 4 981 902; 4 988 506 és 4 981 903 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások is.

Bár ezekkel a polisziloxánnal ojtott polimerekkel különösen hajrögzítő készítmények tekintetében kitűnő hatásfok volt elérhető, kívánatos lenne a tapadási hatásfok növelése. Szintén kívánatos marad az, hogy az ezeket a ragasztószereket tartalmazó • · ·· · · ··· • · készítményekkel nagyobb érzékelhető puhaságot érjünk el. Közelebbről például az kívánatos, hogy adott tartóssági szintnél és/vagy nagyobb érzékelhető puhaságnál jobbat biztosító haj rögzítő készítményeket nyújtsunk. A találmány tárgya olyan ragasztószerek szolgáltatása, amelyek ilyen, fokozott hatást tudnak biztosítani.

A találmánynak ezen, és további előnyei a következő részletes leírásból tűnnek ki.

Hacsak azt másként nem jelezzük, a leírásunkban szereplő minden százalék- és mennyiségadat alatt tömegszázalékot, illetve tömegmennyiséget értünk. Találmányunk ezért az itt leírt, lényeges vagy opcionális alkotóelemeket és komponenseket tartalmazhatja, azokból vagy lényegében azokból állhat.

A találmány tárgya polimer ragasztószer, különösen filmet képező szer, amely olyan polisziloxánnal ojtott polimert tartalmaz, melyet polimerizálható polisziloxán tartalmú monomerek polimerizálható, polisziloxánt nem tartalmazó monomerekkel végzett polimerizálása útján állítunk elő, ahol a nevezett ragasztószer átlag molekulatömege legalább körülbelül 20,000, körülbelül 1-50 tömeg% polisziloxán tartalmú monomert tartalmaz, és amelyben a nem reagált polisziloxánt tartalmazó, valamint a polisziloxánnal ojtott - 25°C-on körülbelül 10,000.000 centistock viszkozitású - polimerek alakjában jelenlévő szilícium mennyisége körülbelül 15 % vagy ennél kisebb. A ragasztószer ezenkívül nem tartalmazhat több, mint körülbelül 4 tömeg% nem reagált polisziloxán tartalmú monomert, és 25°C-on körülbelül 10,000.000 • · · · ·

- 5 alatti viszkozitású polisziloxánnal ojtott polimert sem.

A találmány másik tárgyát kozmetikai készítmények, különösen hajápoló készítmények, például olyan frizurarögzítő készítmények képezik, amelyek egy, a találmány szerinti ragsztószert és, egy ennek hajra történő alkalmazására megfelelő hordozóanyagot tartalmaznak.

A találmány szerinti ragasztószerek lényeges, valamint különböző lehetséges komponenseit az alábbiakban írjuk le.

Polimer racasztószer

A találmány szerinti polimer ragasztószer egy filmképző, polisziloxánnal ojtott polimer, amelyet polisziloxán tartalmú monomerek polisziloxánt nem tartalmazó monomerekkel végzett polimerizációja útján nyerünk. A nevezett ragasztószer súlyátlag-molekulatömege legalább 20,000, körülbelül 1-50 tömeg% polisziloxán tartalmú monomert tartalmaz, és a nem reagált polisziloxán tartalmú monomerek, valamint polisziloxánnal ojtott, 25°C-on körülbelül 10,000.000 centistock alatti viszkozitású polimernek a nem reagált, polisziloxán tartalmú monomerben és polisziloxánnal ojtott polimerben jelenlévő összes szilíciumhoz viszonyított tömegszázaléka körülbelül 15 % vagy 10 %, előnyösebben 5 % vagy kevesebb. A ragasztószerben a polisziloxán tartalmú monomer mennyiség magába foglalja mind a nem reagált (vagyis nem polimerizált), mind a ragasztószerben polimer alakjában jelenlévő monomert. A ragasztószer nem tartalmazhat körülbelül 4 tömeg%-nál több nem reagált polisziloxán tartalmú monomert és • · · ··· · ·· • · · · · előnyös módon körülbelül 3 %-nál, előnyösebben körülbelül 2 %nál, legelőnyösebben körülbelül 1 %-nál kevesebb, 25°C-on körülbelül 10,000.000-nál kisebb viszkozitású polisziloxánnal ojtott polimert. A ragasztószerre vonatkozó korlátozás megszabja, hogy a maximális fent említett viszkozitás szintén korlátozható, körülbelül 10,000.000-ra, körülbelül 100,000-re vagy körülbelül 10,000-re.

A találmány szerinti kozmetikai készítmények tipikusan körülbelül 0,1-10,0 %, előnyösen körülbelül 0,5-8,0 % ragasztószert tartalmaznak, noha speciális alkalmazások során ennél nagyobb vagy kisebb mennyiség is használható. Ez a ragasztószer előnyösen használható egyéb kozmetikai készítményekben, így make-up szempillafesték és szemkihúzó festék, körömlakk, stb. termékekben is, továbbá helyileg alkalmazott bőrápoló szerekben, mint krémekben és lótion-okban, beleértve a gyógyszerek vagy egyéb komponensek bőrbe juttatására szolgáló termékeket. Ez a ragasztószer továbbá más ragasztási célra, mint ragasztópapír, hátoldali papír céljára is használható.

A ragasztószer átlag molekulatömege legalább körülbelül 20,000 kell legyen. A molekulatömegnek felső határa nincsen, kivéve azokat az eseteket, amelyek a találmány gyakorlati alkalmazását korlátoznák feldolgozhatóság, esztétikai jellemzők, recepturálhatóság, stb. tekintetében. Az átlag molekulatömeg általában kisebb, mint körülbelül 10,000.000, még általánosabban kisebb, mint körülbelül 5,000.000 és tipikusan kisebb, mint körülbelül 3,000.000. Az átlag molekulatömeg előnyösen körülbelül • ·· · · ····· • · · · · · · « ··· ··· · · * • · · · · · *1 ·····«···

- 7 50,000 és körülbelül 2,000.000, még előnyösebben körülbelül

75,000 és 1,000.000 között, legelőnyösebben körülbelül 100,000 és 750,000 között van.

Ezeknek a ragasztószereknek - különösen kozmetikai készítmények esetében - filmmé szárított alakban legalább körülbelül -20°C, előnyösen legalább körülbelül 20°C a másodrendű átalakulási hőmérséklete (Tg-je), úgyhogy érintésre nem ragadósak vagy fapadosak. A Tg rövidítés alatt itt a nem szilikon gerinc üvegesedési hőmérsékletét érjük, és Tm rövidítés alatt a nem szilikon gerinc kristályos olvadáspontját, ha adott polimer esetében ilyen átalakulás létezik. Ha van Tm érték, úgy az szintén körülbelül -20°C, előnyösebben körülbelül 20°C felett van.

A jelen találmány szerinti készítményekben használható polimerek polimerizálható szilikon tartalmú vagy polisziloxán tartalmú, polisziloxánnal ojtott polimerek szilikont nem tartalmazó monomerekkel képezett polimerei. A polisziloxánnal ojtott polimereknek a következő négy feltételt kell kielégíteniük.

1) szárított állapotban a polimer fázisnak egy, a szilikon részt magába foglaló diszkontinúus fázisra és egy, a nem szilikon részt magában foglaló kontinúus fázisra kell szétválnia;

2) a szilikon résznek kovalens kötésekkel kell a nem szilikon részre ojtottnak lennie; és

3) a szilikon rész molekulatömegének legalább körülbelül 500-nak kell lennie; és ha egy készítményben, mint hajon vagy bőrön alkalmazott kozmetikai készítményekben használjuk fel, akkor a nem szilikon • · « · · • · · · ··· · · * • · « · · · » ( ····«····

- 8 résznek a készítmény hordozóanyagában az egész polimert oldhatóvá vagy diszpergálhatóvá kell tennie és lehetővé kell tegye, hogy a polimer a kívánt felületre, például hajon vagy bőrön lerakódjon.

A legelőnyösebb polimerek tartalmaznak egy szerves gerincet, különösen széngerincet, mint egy vinilpolimer gerincet és úgyszintén előnyösen legalább körülbelül 500 átlag molekulátömegú, előnyösen körülbelül 1,000-100,000 molekulatömegű, előnyösebben körülbelül 2,000-50,000, legelőnyösebben körülbelül 5,000-20,000 molekulatömegú, a gerincre ojtott poli(dimetil-sziloxán) makromert. E célra alkalmas szerves gerincek közé tartoznak a polimerizálható, etilénesen telítetlen monomerek származékai. Ezek közé tartoznak a vinil-monomerek és egyéb kondenzációs momonomerek (például azok a monomerek, amelyek poliamidokká és poliészterekké polimerizálódnak), valamint a gyúrútagú monomerek (például az etil-oxazolin és kaprolakton). A polimer olyan, hogy az elkészített készítményben szárításnál a polimer fázis egy, a poli(dimetil-sziloxán) makromert tartalmazó diszkontinúus fázisra és a gerincet magába foglaló kontinúus fázisra válik szét. Úgy véljük, hogy ez a fázisszétválási tulajdonság a polimer egy speciális orientálódását idézi elő, aminek eredménye a tapintási érzés, a rögzítés, a filmképzés vagy a tapadási tulajdonságok megkívánt kombinációja. A találmány szerinti készítmények fázisszétválási tulajdonsága a következőképpen határozható meg.

A polimert egy jó oldószerrel (például olyan oldószerrel, amely mind a gerincet, mind a szilikont oldja) képezett oldat···· · • · · · · ·· · · · · • ··· ··· • · · · · · «········

- 9 ból öntjük szilárd filmmé. Ebből a filmből azután metszetet készítünk, amelyet transzmissziós elektronmikroszkóppal vizsgálunk. A mikrofázis szétválását a kontinúus fázisban mutatkozó bezárt részek jelenléte demonstrálja. E bezárt részeknek megfelelő méretűeknek kell lenniük a szilíciumlánc befogadására (tipikusan néhányszáz nm-nek vagy ennél kisebbnek) és megfelelő sűrűségűnek kell lenniük, hogy a jelenlévő szilícium mennyiséggel legyenek összhangban. Ezt a viselkedést az ilyen szerkezetű polimerekkel foglalkozó irodalom jól leírja (lásd például S.D. Smith doktori értekezését a Virginia Egyetemen (1987), és az abban hivatkozott irodalmi adatokat.

A fázisszétválási jellemzők egy második meghatározási módszere abban áll, hogy megvizsgáljuk a szilikon koncentráció dúsulását a polimerfilm felületén a polimer tömegben lévő koncentrációhoz viszonyítva. Mivel a szilikon a kis energiájú levegő határfelületet részesíti előnyben, ezért a polimer felületre helyezkedik. Ez olyan felületet eredményez, amelyben a szilikon a film felületén helyezkedik el. Ez kísérletileg ESCA-val (kémiai analízisre szolgáló elektronmikroszkópiával) mutatható ki a megszáradt filmfelületen. Ez az analízis azt¹ mutatja, hogy a filmfelületen nagy a szilikontartalom és erősen csökkentett a gerincpolimer koncentráció. (A filmfelület alatt itt a film vastagságának felső, néhány tíz A-nyi részét értjük). A vizsgáló sugár szögének változtatásával a felület különböző mélységben vizsgálható .

E célra használható polimereket és ezek előállítási módját • * ···· • ··· ·»» · « · • « · · ·· »1 ···«··«*«

- 10 részletesen a 4 693 935 és a 4 728 571 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi írják le, melyeket itt hivatkozásként említünk. Ezek a polimerek legalább egy szabad gyökösen polimerizálható (A) vinilmonomert vagy monomereket; és kívánt esetben az (A)-val kopolimerizálható erősítő (B) monomert, amely hidrofilebb (A)-nál és amely körülbelül -20°C felett Tg vagy Tm értékű hidrofil monomerekből és makromerekből áll, tartalmaznak. A polimerek polisziloxán tartalmú (C) monomereket is tartalmaznak. Az e célra használható polimerizálható makromereket itt a polimerizálható monomerekkel közösen monomerek-nek nevezzük. Hidrofób monomerek alatt olyan monomereket értünk, amelyek lényegében vízben oldhatatlan homopolimereket képeznek. Hidrofil monomerek alatt monomereket értük, amelyek nem képeznek lényegében vízben oldhatatlan homopolimereket. Alkalmas polimereket ismertetnek a 90307528.1 számú európai szabadalmi bejelentés (0 408 311 számú közzétett európai szabadalmi leírás), az 5 061 481, az 5 106 609, az 5 100 658, az 5 100 657, és az 5 104 646 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, a 07/758 319 és a 07/758 320 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentések, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

Ezek a polisziloxánnal ojtott polimerek körülbelül 1-50 tömeg% (C) monomert, vagyis polisziloxán tartalmú monomert és körülbelül 50-99 tömeg% polisziloxánt nem tartalmazó monomert tartalmaznak, mely utóbbi lehet (A) vagy (B) monomer vagy ezek keveréke .

Az (A) hidrofób monomerek reprezentatív példái az 1-18 ···· * ·· szénatomos alkoholok, mint a metanol, etanol, metoxi-etanol, 1-propanol, 2-propanol, 1-butanol, 2-metil-l-propanol, 1-pentanol,

2-pentanol, 3-pentanol, 2-metil-butanol, 1-metil-butanol, 3-metil-1-butanol, 1-metil-l-pentanol, 2-metil-l-pentanol, 3-metil-l-pentanol, terc-butanol-(2-metil-2-propanol), ciklohexanol, neodekanol, 2-etil-l-butanol, 3-heptanol, benzilalkool, 2-oktanol, 6-metil-1-heptanol, 2-etil-l-hexanol,

3,5-dimetil-l-hexanol,

3,5,5-trimetil-l-hexanol, 1-dekanol,

1-dodekanol, 1-hexadekanol, oktadekanol és hasonlók akril- vagy metakrilsav-észterei, ahol ezek az 1-18 szénatomos alkoholok előnyösen 1-12 szénatomosak;

a sztirol; polisztirol makromer, vinil-acetát; vinilklorid;

vinilidén-klorid; vinil-propionát; α-metilsztirol; terc-butilsztirol; butadién; ciklohexadién; etilén; propilén; vinil-toluol és ezek keverékei. Előnyös (A) monomerek az n-butil-metakrilát, izobutil-metakrilát, izobutil-metakrilát, terc-butil-akrilát, terc-butil-metakrilát,

2-etil-hexil-metakrilát, metil-metakrilát és ezek keverékei. (A) legelőnyösebben terc-butil-akrilát, terc-butil-metakrilát vagy ezek keveréke.

metakrilsav, Ν,Ν-dimetil-akrilamid, dimetil-amino-etil-metakri lát, kvaterner dimetil-amino-etil-metakrilát, metakrilamid, N

-terc-butil-akrilamid, maleinsav, maleinsav-anhidrid és félész terei, krotonsav, itakonsav, akrilamid, akrilát alkoholok, hidroxi-etil-metakrilát, diallil-dimetil-ammónium-klorid, vinil

-pirrolidon, a viniléterek (mint a metil-vinil-éter), maleinsav

-imidek, vinil-piridin, vinil-imidazol, egyéb poláros heterocik

lusos vinilvegyületek, sztirol-szulfonát, allilalkohol, vinilalkohol (amelyet vinilacetát polimerizáció utáni hidrolízisével állítunk elő), vinil-kaprolaktám és ezek keverékei. Előnyös (B) monomerek közé tartoznak az akrilsav, N,N-dimetil-akrilamid, dimetil-amino-etil-metakrilát, a kvaternizált dimetil-amino-etil-metakrilát, vinil-pirrolidon, a fenti savak és aminok sói és ezek keverékei.

Az előnyös, polisziloxán tartalmú, polimerizálható monomerek (C monomerek) általános képlete például (I), ahol X jelentése az (A) és (B) monomerekkel kopolimerizálható vinilcsoport; Y jelentése kétértékű összekötő csoport; R jelentése hidrogénatom, hidroxilcsoport, kisebb molekulatömegú (például 1-4 szénatomos) alkilcsoport, aril-, alkaril-, alkoxi- vagy alkil-amino-csoport; Z jelentése legalább 500 átlag molekulatömegű, egyértékú sziloxán polimer molekularész, amely a kopolimerizálási körülmények között lényegében nem reakcióképes, és függ a fentiekben leírt vinilpolimer gerinctől; n jelentése 0 vagy 1; és m jelentése 1-től 3-ig terjedő egész szám. A (C) monomer átlag molekulatömege a fentiekben említett. A (C) monomer általános képlete előnyösen (II) .

Ebben a képletben m jelentése 1, 2 vagy 3 (előnyösn m = 1); p jelentése 0 vagy 1; q jelentése 2-től 6-ig terjedő egész szám; R¹ jelentése hidrogénatom, hidroxilcsoport, kisebb molekulatömegú alkil-, alkoxi-, alkilamino-, aril- vagy alkarilcsoport (R⁴ jelentése előnyösen alkilcsoport); X jelentése (a) általános képletű csoport; R² jelentése hidrogénatom vagy karboxilcsoport

(előnyösen hidrogénatom); R³ jelentése hidrogénatom, metil- vagy -CH₂COOH csoport (előnyösen metilcsoport); Z jelentése (b) általános képletű csoport, ahol R⁴, R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül kis molekulatömegú alkil-, alkoxi-, alkil-amino-, aril-, alkarilcsoport, hidrogénatom vagy hidroxilcsoport (előnyösen R⁴, R⁵ és R⁶ jelentése alkilcsoport); és r jelentése körülbelül 5 vagy ennél nagyobb egész szám, előnyösen körülbelül 10 és 1500 között egész szám (a legelőnyösebben r jelentése körülbelül 100 és 250 közötti szám). Legelőnyösebben R⁴, R³ és R⁶ jelentése metilcsoport: p jelentése 0 és q jelentése 3.

Általában az (A) és (B) monomerek összes mennyisége a polimer ragasztószerben körülbelül 50-99 tömeg%, előnyösebben körülbelül 69-98 tömeg%, legelőnyösebben körülbelül 75-95 % a ragasztószer polimerjenek tömegére számítva. Az (A) monomer mennyisége körülbelül 0-99 %; a (B) monomerek mennyisége körülbelül 0-99 %; és a (C) monomerek mennyisége körülbelül 1-50 %, előnyösen körülbelül 1-40 %, előnyösebben körülbelül 2-25 %. Az adott ragasztószer polimerjenek összetétele segít a recepturális tulajdonságok meghatározásában. Valójában az (A), (B) és (C) komponensek megfelelő megválasztásával az adott speciális hordozóanyag szempontjából a ragasztószer polimerje optimalizálható, így például vizes készítményben vagy egyéb poláros vagy hidrofil oldószerekben oldódó polimerek esetében a polimerek (A) monomer tartalma előnyösen körülbelül 0-85 % (előnyösebben körülbelül 570 %) (B) monomer tartalma körülbelül 14-95 % (előnyösen körülbelül 29-90 %), és (C) monomer tartalma körülbelül 1-40 % (előnyösen « ·

- 14 körülbelül 2-25 %). A vizes készítményekben diszpergálható polimerek összetétele előnyösen: körülbelül 0-70 % (előnyösebben körülbelül 5-70 %) (A) monomer, körülbelül 20-80 % (előnyösebben körülbülül 20-60 %) (B) monomer, és körülbelül 1-40 % (előnyösebben körülbelül 2-25 %) (C) monomer. A kevésbé poláros vagy apoláros oldószerekben, mint ciklometikonban oldódó polimerek előnyös módon körülbelül 5- % (előnyösebben körülbelül 50-90 %) (A) monomert, körülbelül 0-80 % (előnyösebben körülbelül 0-45 %, legelőnyösebben körülbelül 0-20 %) (B) monomert és körülbelül

1-40 % (előnyösebben körülbelül 2-25 %) (C) monomert tartalmaznak.

A polisziloxánnal ojtott polimerek a következő módon szintetizálhatok. A polimerek általában szilícium- vagy polisziloxán tartalmú monomerek szilíciumot nem tartalmazó vagy polisziloxánt nem tartalmazó monomerekkel végzett szabad gyökös polimerizálásával állíthatók elő. Az ezt a terméket tartalmazó filmképző kozmetikai szert úgy állítjuk elő, hogy lényegében eltávolítjuk az olyan nem reagált polisziloxán tartalmú monomereket, és polisziloxánnal ojtott polimereket, melyeknek folyadékviszkozitása 25°C-on körülbelül 10,000.000 alatt van, olyan mértékig, mint amint - mint a fentiekben leírtuk - a¹jelenlévő szilíciummennyiség határoz meg. Az eltávolított monomer és polimer anyag mindegyikének viszonylag kicsi a molekulatömege a kozmetikai szer molekulatömegéhez viszonyítva.

Nem szándékozunk szükségszerűen kizárni a találmányból bármilyen, a szabadgyökös polimerizációval vagy a szabadgyökös polimerizációtól eltérő módszerrel előállított polisziloxánnal • · • · ·

- 15 ojtott polimert mindaddig, míg a termék lényegében mentes a fent említett, nemkívánatos anyagoktól, akár olymódon, hogy a terméket a reakciót követően ezektől megtisztították, akár annak eredményeként, hogy azt javított reakcióval vagy más típusú szintézissel állították elő. Figyelembe kell azonban venni, hogy a polisziloxánnal ojtott polimerek nem lehetnek alternáló szerves-blokk és szilícium-blokk blokk-kopolimerek.

A szabadgyökös polimerizáció általános szabályai jól ismertek. Lásd például Odian: Principles of Polymerisation c. munkáját, 2. kiad., John Wiley & Sons, 179-318. old., 1981. A kívánt monomereket elegendő mennyiségű közös oldószerrel egy reaktorba töltjük, hogy a reakció befejeződése után az oldat viszkozitása megfelelő legyen. A tipikus monomertöltet körülbelül 20-50 %. A nemkívánt lánczárószereket, különösen az oxigént kívánt mértékben eltávolítjuk. Ez történhet a rendszer vákuumozásával vagy iners gázzal, mint argonnal vagy nitrogénnel történő öblítésével. Az iniciátort betápláljuk, és a reakcióelegyet - termikus iniciátor esetében - az iniciátor bomlási hőfokára melegítjük. Altenatív módon kívánt esetben redox vagy sugárzásos iniciátor használható. A polimerizációt nagy konverzió eléréséig folytatjuk, tipikus módon néhány órától néhány napig terjedő ideig. Ezután az oldószert általában elpárologtatással vagy a polimernek antiszolvens hozzáadása útján végzett kicsapásával eltávolítjuk. A polimert szükség szerint tovább tisztítjuk.

Például a fentiekben leírt I, II és III polimereket a következő módon szintetizáljuk. Ezeknek az eljárásoknak számos • · ·

- 16 teljesen a szintetizáló kémikus belátása szerinti - változata van (például a gáztalanítási módszer és a gáz, az alkalmazott iniciátor típus, elérendő konverzió, felhasznált anyagmennyiségek megválasztása). Az iniciátor és az oldószer megválasztását gyakran a használt monomerek szabják meg, mert a különböző monomereknek más-más az oldékonysága és a reakcióképessége az adott iniciátorral.

I. polimer rész akrilsavat, 60 rész terc-butil-akrilátot és 20 rész (10,000 molekulatömegú) polisziloxán tartalmú monomert töltünk egy lombikba. Az elegyhez elegendő etil-acetátot vagy acetont (előnyösen acetont) adunk ahhoz, hogy a végső monomer koncentráció 40 % legyen. A reakcióelegyhez a monomer mennyiségre számítva 0,5 tömeg% benzoil-peroxid iniciátort adunk. A lombikot kivákuumozzuk és nitrogénnel töltjük fel. Az elegyet 60°C-ra melegítjük és keverés közben 48 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A reakciót szobahőmérsékletre végzett hűtéssel befejezzük és a reakció oldószert elpárologtatjuk oly módon, hogy a reakcióelegyet teflonnal bevont edénybe öntjük és azt vákuum szárítószekrénybe helyezzük. Hasonló eljárás használható egy 80 %/120 %-os terc-butil-akrilátot/(10,000 molekulatömegű) polisziloxánt tartalmazó monomer előállítására is. Erre a szintézisre az etil-aetát az előnyös oldószer.

• · • · ··· ·· ·· ···

II. polimer rész Ν,Ν-dimetil-akrilamidot, 60 rész izobutil-metakrilátot és 20 rész szilikon makromert hőmérővel, visszafolyató hűtővel, adagolónyílással és argonöblítésre alkalmas bevezetőcsővel ellátott reakcióedénybe töltünk. Elegendő tololt adunk az elegyhez ahhoz, hogy a végső monomerkoncentrációt 20 tömeg%-ra állítsuk be. A lombik tartalmát 1-2 órán át argonnal öblítjük. Öblítés alatt a reakcióelegyet vízfürdőn 62°C-ra melegítjük. Azo-bisz-izobutironitrilt adunk az elegyhez a monomer tömegére számított 0,25 tömeg% mennyiségben. A reakcióhőmérsékletet 62°C-on tartjuk, miközben gondoskodunk arról, hogy az argongáz-áram az oldatot keverje. Figyeljük a reakciót vizuálisan, hogy biztosítani tudjuk, hogy a polimerizáció alatt nem következik be a reagensek fázisszétválása. Ha bármilyen zavarosodást észeleiünk, akkor adjunk elegendő gázmentesített meleg toluolt a rendszerhez, hogy a zavarosodást megszüntessük. Kisérjük figyelemmel végig a reakció lefolyását. 4-6 óra elteltével fejezzük be a reakciót és tisztítsuk meg a polimert ugyanúgy, mint az I. polimert.

III. polimer

Töltsünk 10,5 rész N,N-dimetil-metakrilamidot, 56 rész izobutil-metakrilátot, 3,5 rész 2-etil-hexil-metakrilátot és 30 rész 10 k PDMS makromert egy argon bevezetőcsővel, hőmérővel, visszafolyató hűtővel és betáplálónyílással ellátott reakcióedénybe.

• ·

- 18 Adjunk hozzá elegendő toluolt vagy izopropanolt, hogy a végső monomer koncentrációt 20 tömeg%-ra állítsuk be. Megkezdjük a keverést az argongáz árammal, és azt 1 órán át folytatjuk. A keverés alatt a reakcióeelgyet vízfürdőn 60°C-ra melegítjük. Az elegyhez hozzáadjuk az azo-bisz-izobutironitril iniciátort a jelenlévő monomer tömegére számított 0,25 % mennyiségben (ha toluol az oldószer) vagy 0,125 % mennyiségben (ha izopropanol az oldószer). Lassú argonárammal folytatjuk a keverést és az elegyet 60°C-on tartjuk. A reakciót 6 órán át folytatjuk. Befejezzük a reakciót és az oldószert eltávolítjuk úgy, ahogy azt a II. polimer előállításánál tettük.

A 25°C-on 10,000.000 alatti viszkozitású, nemkívánt, polisziloxán tartalmú monomer és/vagy polisziloxánnal ojtott polimer anyag eltávolítása a szakterületen ismert bármely módszerrel végezhető. Az eltávolítandó anyagok molekulatömege általában kisebb, mint a polimer anyag átlag molekulatömege az extrákció előtt. Ezenkívül az ilyen eltávolítandó anyagok viszonylag nagy mennyiségű polisziloxánt tartalmaznak a szerves komponenshez képest, általában - bárm nem szükségszerűen - több, mint 50 % polisziloxánt. ,

A nemkívánt anyagok eltávolítására alkalmas módszerek közé a szakterületen ismert számos technika tartozik.

Az egyik ilyen használható módszer a szuperkritikus folyadékextrakció, például szuperkritikus széndioxiddal.

A szuperkritikus folyadékextrakciót olyan polimeren végezzük, amelyet az eredeti reakcióelegyből a fölös oldószer eltávo• ·

- 19 lítása céljából megszárítottuk. A száraz polimert előnyös módon finom porrá őröljük, ami fajlagos felületnövelést és maximális extrakciós hatásfokot tesz lehetővé. Az extrakció szuperkritikus folyadékextrakcióra alkalmas, konvencionális extraktorokban végezhető szuperkritikus széndioxid felhasználásával. Az extrákciót legalább körülbelül 40°C hőmérsékleten és körülbelül 400-600 atmoszféra között nyomáson kell végezni. Az alkalmazott hőmérséklet és nyomás a szakterületen jól ismert tényezőktől, mint a használt oldószertől, a polimer minta mennyiségétől, az őrölt anyag szemcseméretétől és a kívánt extrakciós hatásfoktól függ. Az extrakció nyomás alatt, szuperkritikus széndioxiddal folyamatos, tipikusan 1-4 órán át végzett átöblítéssel történik. A le nem reagált polisziloxán tartalmú monomert és kis molekulatömegű polisziloxán tartalmú monomert a széndioxid oldja és azokat a megmaradt polimerből sztenderd műveletekkel, például szállítóvezetéken át távolítjuk el.

Egy másik általánosan alkalmazható módszer a membránszeparálás, melyet a szakterületn ismert, sztenderd technikával hajtunk végre.

Egy módszer, amely különösen olyan ragasztószerek esetében használható, amelyek vízben, alkoholban vagy más, poláros oldószerben oldódó polisziloxiánnal ojtott polimereket tartalmaznak, a nem poláros oldószerrel végzett oldószeres extrakció. Alkalmas oldószerek közé tartoznak a 3-8 szénatomos, előnyösen 5-6 szénatomos szénhidrogének, mint a hexán. Az extrakció végrehajtása előtt a polimer reakcióterméket az oldatból kicsapjuk (például ·· ···· · ······ · • ··· ··· · · · .:. ..· : ·

- 20 vízzel) és megszárítjuk. Az extrakcióhoz használt oldószert előnyös módon a ragasztószer polisziloxánnal ojtott polimerjének nem szilikon gerincrésze átlag Tg-értéke hőmérsékletére vagy valamivel afeletti hőmérsékletre melgítjük. A hőmérsékletnek elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy a polimer meglágyuljon, de nem szabad olyan magasnak lennie, hogy az gélesedjen. A Tg értéke polimerfajtánként változó. Az extraháló oldószer és a reakciótermék az oldószer melegítése előtt vagy után keverhető össze. Az extraháló oldószert és a polimer reakcióterméket elegendő ideig kell keverni, előnyösen fölös mennyiségben lévő oldószerben ahhoz, hogy az oldható anyagokat eltávolítsuk. Ez az időtartam függ az oldószer forráshőmérsékletétől, a ragasztószer polisziloxánnal ojtott polimerjének Tg-jétől, az oldószer melegítési hőfokától, a nem reagált monomer, valamint a 25°C-on körülbelül 10,000.000 alatti viszkozitású polisziloxán tartalmú polimer megkívánt eltávolítási fokától. Az oldószeres extrakció időtartama tipikusan körülbelül 1/2-2 óra, még tipikusabban körülbelül 1/2-1 óra. Az oldószer minden ciklus után a szokásos módszerekkel, például dekantálással, szűréssel, stb. távolítható el, majd az utolsó extrakcióciklus után az· extraháló oldószer nyomait szárítással vagy desztillációval távolítjuk el.

A reakciótermék, az extrahált anyagok és a tisztított, filmképző szer analízise a szakterületen ismert módszerekkel történhet. Ezek közé tartozik például a magmágneses rezonancia (NMR), az infravörös molekuláris spektroszkópia, a gélpermeációs/méretkizárásos kromatográfia, az atomabszorpciós és ···· ·

- 21 emissziós spektroszkópia.

Hordozóanyag

A találmány szerinti készítmények bőrön és hajon alkalmazható hordozóanyagot vagy ilyen hordozóanyag keveréket tartalmaznak. A készítmények hordozóanyag-tartalma körülbelül 0,5-99,5 %, előnyösen körülbelül 5-99,5 %, legelőnyösebben körülbelül 10,0-98,0 %. Hajon alkalmazható kifejezés alatt azt értjük, hogy a hordozó nem károsítja a hajat, illetve nem befolyásolja negatív módon a haj esztétikai megjelenését és nem izgatja a bőrt. A megfelelő oldószer megválasztása az adott felhasználandó polimertől is függ, és attól is, hogy a recepturált készítményt a kezelendő felületen kívánjuk-e hagyni (például haj-spray, hab, tonik esetében) vagy le kívánjuk-e öblíteni (például sampon, kondícionálószer esetében).

A céljaninkra használt hordozóanyagok közé az oldószerek, továbbá a hajápoló készítményekben szokásosan használt egyéb hordozóeszközök tartoznak. Az alkalmazott oldószernek fel kell oldania vagy diszpergálnia kell az adott, felhasználandó, szilíciummal ojtott polimert. A szilíciummal ojtott polimerek a monomerek megfelelő kombinálása útján sokfajta oldószerrel recepturált készítmény céljára tervezhetők meg. A találmány szerinti felhasználásra alkalmas oldószerek közé tartoznak (nem kizáró jelleggel) a víz, a kisebb molekulatömegú alkoholok (például 1-6 szénatomos egyértékú alkoholok, mint az etanol és izopropanol) a víz-alkohol elegyek, szénhidrogének (mint izo• · · · • · · , .····, »·· .. ·· · ·

- 22 bután, hexán, dekán, aceton), halogénezett szénhidrogének (mint a Freon), a linalol, szénhidrogén-észterek (mint az etil-acetát, dibutil-ftalát), illó szilícium-származékok, különösen sziloxánok (mint a fenil-pentametil-disziloxán, metoxi-propil-heptametil-ciklotetra-sziloxán, klór-propil-pentametil-disziloxán, hidroxi-propil-pentametil-disziloxán, oktametil-ciklotetra-sziloxán, dekametil-ciklopenta-sziloxán, ciklometikon és dimetikon (melynek viszkozitása 25°C-on például 15 centipoise vagy kisebb), és ezek keverékei. Előnyös oldószerek közé tartoznak a víz, etanol, az illó szilícium-származékok és ezek keverékei. Az ilyen keverékekben használt oldószerek lehetnek egymással elegyedők vagy nem elegyedők.

Ha a kozmetikai készítmények kondicionáló készítméynek, mint haj öblítők vagy bőrkondícionáló szerek, akkor a hordozóanyag gélhordozó anyagokat tartalmazhat. Ez a gélhordoző két lényeges komponensből áll: egy lipid hordozóanyagból és egy kationos felületaktív hordozóanyagból. A kationos felületaktív anyagokat részletesen az alábbiakban írjuk le. A géltípusú hordozóanyagokat a következő, itt hivatkozásként említett irodalmi adatok írják le: Barry: The self-bodying action of the mixed emulsifier sodium dodecil sulfate/cetyl alcohol, J. of. Colloid and Interface Science, 28. köt., 82-91. old. (1968); Barry és mások: The self-bodying action of alkyltrimethylammonium bromides/cetostearyl alcohol mixed emulsifiers; Influence of quaternary Chain length, J. of. Colloid and Interface Science, 35. köt., 689-708. old. (1971) ; valamint Barry és mások: Rheology of systems containing ·»·· ·

- 23 Cetomacrogol 1000 - cetostearyl alcohol, I. Self bodying action, J. of. Colloid and Interface Science, 38. köt., 616-625. old. (1972) .

A hordozó egy vagy két lipid olyan hordozóanyagot tartalmazhat, amelyek lényegében vízben oldhatatlanok és hidrofób, valamint hidrofil molekularészeket tartalmaznak. A lipid hordozóanyagok közé természetes vagy szintetikus savak, savszármazékok, alkoholok, észterek, éterek, ketonok és amidok tartoznak, amelyek körülbelül 12-22, előnyösen körülbelül 16-18 szénatom hosszúak. A zsíralkoholok és zsírsavészterek az előnyösek, különösen a zsíralkoholok .

A céljainkra használható lipid hordozóanyagokat Bailey: Industrial oil and fát products c. munkája; 3. kiad., D. Swern kiadó, (1979) ismerteti, melyet itt hivatkozásként említünk. A használható zsíralkoholokat a következő irodalmi források ismertetik, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük: a 3 155 591; 4 165 369; 4 269 824 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások; az 1 532 585 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás; valamint Fukushima és mások: The effect of cetostearyl alcohol in cosmetic emulsions c. közleménye, Cosmetics and Tioletries, 98. köt., 89-112. old. (1983) . A céljainkra használható zsírsavésztereket ismertet a 3 341 465 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (melyet itt hivatkozásként említünk); amennyiben a találmány szerinti készítményekben benne van, úgy a lipid hordozóanyag a készítménynek körülbelül 0,1-10,0 %-át teszi ki; a kationos hordozóanyag • ·* 4 · *

• · Φ · * **

J 444 ·4» 4 4· • · * * ··» 44* 44 ·· **

- 24 körülbelül 0,5-5,0 % mennyiségben van jelen a készítményben.

A céljainkra előnyösen használható észterek közé tartozik a cetil-palmitát és a gliceril-monosztearát. A cetilalkohol és a szterilalkohol az előnyös alkoholok. Egy különösen előnyös lipid hordozóanyag egy olyan cetilalkohol-sztearilalkohol elegy, amely körülbelül 55-65 tömeg% cetilalkoholt tartalmaz.

A találmány szerinti készítményekben különösen hajöblítő szerekben előnyösen használható hodozóanyagok közé tartoznak a hidrofóbosan módosított hidroxi-etil-cellulóz anyagok súrúsítőszerekkel (mint sáskabab gumival), speciális felületaktív szerekkel, kvaterner ammónium vegyületekkel (mint di-faggyú-dimetil-ammónium-kloriddal) és/vagy kelátképző szerekkel (mint EDTA-val) módosított kombinációi. Ezeket a hordozóanyagokat részletesen a következő szabadalmi leírások írják le: az 5 106 609; 5 100 658;

104 646 és az 5 100 657 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

A találmány céljaira alkalmas hordozóanyagok közé tartoznak például a tonikok, habok, gélek és hajsprayk recepturájában használt hordozóanyagok. A tonikok, gélek és nem aeroszol hajsprayk valamilyen oldószert, mint vizet vagy alkoholt alkalmaznak, míg a habok és aeroszol hajsprayk ezen kívül egy hajtóanyagot, mint triklór-fluor-metánt, diklór-difluor-metánt, difluor-etánt, dimetil-étert, propánt, n-butánt vagy izobutánt is tartalmaznak. A kis viszkozitású tonik vagy hajspray termék egy emulgeálószert is tartalmazhat. Alkalmas emulgeálószerek közé *«·4

- 25 tartoznak a nemionos, kationos, anionos felületaktív anyagok vagy ezek keverékei. Különösen előnyösek a fluortartalmü felületaktív anyagok, különösen abban az esetben, ha a termék haj spray készítmény, és elsősorban abban az esetben, ha a haj spray készítménynek viszonylag kicsi az illő szerves oldószer, mint alkohol, és nagy (például körülbelül 10 tömeg%-nál nagyobb) a víztartalma. Ha ilyen emulgeálószert használunk, akkor az előnyös módon körülbelül 0, -7,5 % mennyiségben van jelen a készítményben. A hajtóanyagmennyiség kívánság szerint állítható be, de habkészítmények esetében általában körülbelül 3-30 %, és az aeroszol hajpermet készítmények esetében körülbelül 15-20 % mennyiségben van jelen.

Az e célra szolgáló spray flakonok a szakterületen jól ismertek, ilyenek a konvencionális, nem aeroszol-szivattyús, azaz atomizáló flakonok vagy a fentiekben leírt hajtóanyagot tartalmazó aeroszol flakonok, valamint a hajtóanyagként sűrített levegőt alkalmazó szivattyús aeroszol flakonok. Szivattyús aeroszol flakonokat ismertetnek például a 4 077 441, valamint a 4 850 577 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, melyeket itt hivatkozásként említünk, továbbá a 07/839 648 számú amerikai egyesült államokbelii, Consumer product package incorporating a spray device utilizing large diameter bubbles c. szabadalmi bejelentés. Sűrített levegőt alkalmazó, szivattyús aeroszol hajsprayket forgalmaz a VIDAL SASSON AIRSPRAY^R néven a Procter & Gamble Company is.

Opcionális komponensek

A találmány szerinti kozmetikai készítmények sokféle terméktípusként recepturálhatók, így habok, gélek, lotionok, tonikok, sprayk, samponok és kondicionáló szerek alakjában. Az ilyen termékek recepturálásához szükséges további termékek a terméktípustól függően változnak, s azokat a hajápoló szakterületen gyakorlott szakember könnyen meg tudja választani. Az alábbiakban e további komponensek némelyikét írjuk le.

Felületaktív anyagok

A felületaktív anyagok a találmány szerinti készítmények, különösen sampon- és kondicionáló készítmények előnyös opcionális komponensei. Ha jelen van, akkor a felületaktív anyag a készítménynek körülbelül 0,05-50 %-át teszi ki. Sampon esetében ez körülbelül 10-30 %, legelőnyösebben körülbelül 12-25 %. A kondicionáló szerek esetében a felületaktív anyagok előnyös mennyisége körülbelül 0,2-3 % között van. A találmány szerinti-készítményekben használható felületaktív anyagok közé az anionos, nemionos, kationos, ikerionos és amfoter felületaktív anyagok tartoznak.

A céljainkra, különösen samponkészítmények céljára használható szintetikus anionos detergensek közé tartoznak az alkil- és alkil-éter-szulfátok. Ezeknek az anyagoknak a tipikus általános képlete ROSO₃M és RO(C₂H₄O)_XSO₃M, ahol R jelentése körülbelül 10-20 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, x jelentése 1-től 10-ig terjedő szám és M jelentése vízoldható kation, mint ammónium-, nátrium-, kálium-kation vagy trietanol-amin.

Az anionos felületaktív anyagok egy másik alkalmas

- 27 csoportját a (III) általános képletű szerves szulfonsavak vízoldható sói képezik, mely képletben R]_ jelentése körülbelül 8-24 szénatomos, előnyösen körülbelül 12-18 szénatomos, egyenes vagy elágazó szénláncú, telített alifás szénhidrogén csoport; és M jelentése kation. E vegyületek fontos példái a metánsorbeli szénhidrogének, ezen belül körülbelül a 8-24 szénatomos, előnyösen körülbelül 12-18 szénatomos szénhidrogének, ezeken belül az izo-, neo- és n-paraffinok és valamely szulfonálószerrel, például kéntrioxiddal, kénsavval, oleummal készült szerves szulfonsav reakciótermékeinek - amelyeket ismert szulfonálási módszerekkel állítunk elő, beleértve a fehérítést és hidrolízist - sói.

Előnyösek a 12-18 szénatomos szulfonált normál paraffinok alkálifém- és ammóniumsói.

A jelen találmány szerinti anionos szintetikus felületaktív anyagok további példái az izetionsawal észterezett zsírsavak reakciótermékei, melyeket nátrium-hidroxiddal észterezünk. A zsírsavak például a kókuszdió olajból származó zsírsavak; a metil-taurid zsírsavamid nátrium- és káliumsói, melyekben a zsírsavak pédául kókuszdióolajból származnak. Egyéb ilyen anionos szintetikus felületaktív anyagokat ismertetnek a 2 486 921;

486 922; és 2 396 278 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások.

Az anionos szintetikus felületaktív anyagok ismét másik csoportját a szukcinamátok képezik. Ebbe a csoportba tartoznak az olyan felületaktív szerek, mint a dinátrium-N-oktadecil-szulfoszukcinamát; a tetranátrium-N-(1,2-dikarboxi-etil)-N-oktadecil·· ·

- 28 -szulfoszukcinamát; a nátrium-szulfoszukcinsav-diamilészter; a nátrium-szulfoszukcinsav-dihexilésztér; a nátrium-szulfőszükéinsav dioktilészterei.

Más alkalmas anionos felületaktív anyagok a körülbelül 12-24 szénatomos olefin-szulfonátok. Olefin-szulfonát kifejezésen itt olyan vegyületeket értünk, amelyek α-olefinek komplexbe nem vitt kéntrioxiddal végzett szulfonálása útján állíthatók elő, majd a savas reakcióelegyet olyan körülmények között semlegesítjük, hogy a reakcióban képződött szulfonok a megfelelő hidroxi-alkánszulfonátokká hidrolizálnak. Azok az α-olefinek, amelyekből az olefinszulfonátok származnak, körülbelül 12-24 szénatomos, előnyösen körülbelül 14-16 szénatomos monoolefinek. Az anionos szerves felületaktív anyagok másik csoportját a β-alkiloxi-alkán-szulfonátok képezik. E vegyületek (IV) általános képletúek - mely képletben Rf jelentése körülbelül 6-20 szénatomos egyenes- láncú alkilcsoport, R₂ jelentése 1-től (előnyösen) 3-ig terjedő szénatomos, kisebb molekulatömegú alkilcsoport, és M jelentése a fentiekben említett vízoldható kation.

Sok további, nem szappan szintetikus anionos felületaktív anyagot ír le McCutcheon: Detergents and emulsifiers, 1984 Annual c. munkája, Allured Publishing Corporation kiad., melyet itt hivatkozásként említünk. A 3 929 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is számos más anionos és egyéb felületaktív anyagtípust ír le, melyet szintén hivatkozásként említünk.

A nemionos felületaktív anyagok, melyeket előnyös módon egy • · · · ·· · * ·· anionos, amfoter vagy ikerionos felületaktív anyaggal kombinált alakban használunk, tág értelemben úgy definiálhatók, hogy olyan vegyületek, amelyeket (hidrofil természetű) alkilénoxid csoportok valamley szerves, hidrofób vegyülettel - amely lehet alifás vagy alkil-aromás természetű - végzett kondenzációjával állítunk elő. A nemionos felületaktív anyagok előnyös csoportjai például:

1.

2. Azok a vegyületek, amelyek etilénoxidnak propilénoxid és etilén-diamin reakciótermékeivel végzett kondenzációjából származnak .

3. A körülbelül 8-18 szénatomos alifás, egyenes vagy elágazó szénlánccal rendelkező alkoholok etilénoxiddal képezett kondenzációs termékei, például az a kókuszdió-alkohol-etilénoxid kondenzátum, amelyben egy mól kókuszdió alkoholra körülbelül 10-30 etilénoxid esik, és amelyben a kókuszdió alkoholfrakciónak körülbelül 10-14 szénatomja van.

4. Hosszú szénláncú, például (V) általános képletű tercier amin-oxidok, melyek képletében az R-^ szubsztituens egy körülbelül 8-18 szénatomos alkil-, alkenil- vagy monohidroxi-alkil csoportot, 0-tól körülbelül 10-ig terjedő számú etilénoxid molekularészt, és 0-tól körülbelül 1-ig terjedő gliceril-molekularészt tartalmaz, és az R₂, valamint R₂ szubsztituensek körülbelül 1-3 szénatomosak és 0-tól 1-ig terjedő számú hidroxicsoportot tartalmaznak, jelentésük lehet például metil-, etil-, propil-, hidroxi-etil- vagy hidroxi-propil-csoport (a képletben a • ·

- 30 nyíl a szemipoláros kötés szokásos ábrázolásmódja).

5. Hosszúláncú tercier, (VI) általános képletű foszfinoxidok, melyek képletében az R szubsztituens egy körülbelül 8-18 szénatom hosszúságú alkil-, alkenil- vagy monohidroxi-alkil csoportot, 0tól körülbelül 10-ig terjedő számú etilénoxid-molekularészt és 0-tól körülbelül 1-ig terjedő számú glicerin molekularészt tartalmaz, és az R', valamint R'' szubsztituensek mindegyikének jelentése körülbelül 1-3 szénatomos alkil- vagy monohidroxi-alkilcsoport. A képletben a nyíl a szemipoláros kötés szokásos ábrázolásmód j a.

6. Hosszú láncú, körülbelülO-3 szénatomos (általában metil-) alkilcsoportot vagy hidroxi-alkil-csoportot és egy hosszú, körülbelül 8-20 szénatomos hosszú hidrofób láncot, mint alkil-, alkenil-, hidroxi-alkil- vagy ketoalkil-csoportot, 0-tól körülbelül 10 etilénoxid-molekularészt és 0-tól körülbelül 1-ig terjedő számú glicerin molekularészt magában foglaló hidrofób láncot tartalmaznak. Ilyenek például az oktadecil-metil-szulfoxid-, 2-ketotridecil-metil-szulfoxid-, 3,6,9-trixaoktadecil-2-hidroxi-etil-szulfoxid-, dodecil-metil-szulfoxid-, oleil-3-hidroxi-propil-szulfoxid-, tetradecil-metil-szulfoxid-, 3-metoxi-tridecil-metil-szulfoxid-, 3-hidroxi-tridecil-metil-szulfoxid-, 3-hidroxi-4-dodekoxi-butil-szulfoxid lánc.

A találmány szerinti készítményekben, különösen a kondicionáló készítményekben használható kationos felületakív anyagok olyan amino- vagy kvaterner ammónium-, hidrofil molekularészeket tartalmaznak, amelyeknek a jelen találmány szerinti vizes készít• ·· · ·*· · ·· • « · · · * *········

- 31 menyben oldott állapotban pozitív töltésük van. A céljainkra használható kationos felületaktív anyagokat a következő irodalmi források ismertetik, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük: McCutcheon: Detergents and emulsifiers, M.C. Publishing Co. Kiad, (északamerikai kiadás, 1979); Schwartz és mások: Surface active agents, their chemistry and technology, Interscience Publishers, New-York, 1949; a 3 155 591; 3 929 678;

959 461; 4 387 090 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ha a találmány szerinti készítményekben van kationos felületaktív anyag, úgy az körülbelül 0,05-5 % mennyiségben van jelen.

A céljainkra használható, kvaterner ammóniumcsoportot tartalmazó kationos felületaktív anyagok általános képlete (VII), mely képletben az Rj-R^ szubsztituensek jelentése egymástól függetlenül körülbelül 1-22 szénatomos alifás csoport vagy valamely körülbelül 12-22 szénatomos aromás, alkoxi-, polioxi-alkilén-, alkilamido-, hidroxi-alkil-, aril- vagy alkil-arilcsoport; és X jelentése anion, mint halogénatom, acetát-, foszfát-, nitrát- vagy alkil-szulfát csoport. Az alifás csoportok a szén- és hidrogénatomokon kívül éterkötéseket és egyéb csoportokat, mint aminocsoportokat is tartalmazhatnak. A hosszabbláncú alifás csoportok, például a körülbelül 12 vagy ennél több szénatomot tartalmazók lehetnek telítettek vagy telítetlenek .

Egyéb, a célra használható kvaterner ammóniumsók a di-kvaterner ammóniumsók, mint a faggyú-propán-diammónium-diklorid.

- 32 A kvaterner ammóniumsók közé tartoznak az olyan dialkil-dimetil -ammónium-kloridok, melyek alkilcsoportjai körülbelül 12-22 szénatomosak és hosszúláncú zsírsavak származékai, mint a hidrogénezett faggyú-zsírsav (a faggyú zsírsavak olyan kvaterner vegyületeket szolgáltatnak, melyek képletébe az R]_ és R₂ szubsztituensek jelentése túlnyomórészt 16-18 szénatomos). A találmány céljára alkalmas kvaterner ammóniumsók közé tartoznak a di-faggyú-dimetil-ammónium-klorid, a di-faggyú-dimetil-ammónium-metil-szulfát, di-hexadecil-dimetil-ammónium-klorid, di(hidrogénezett faggyú)-dimetil-ammónium-klorid, di-oktadecil-dimetil-ammónium-klorid, di-eikozil-dimetil-ammónium-klorid, di-dokozil-dimetil-ammónium-klorid, di(hidrogénezett faggyú)-dimetil-ammónium-acetát, di-hexadecil-dimetil-ammónium-klorid, di-hexadecil-dimetil-ammónium-acetát, di-faggyú-dipropil-ammónium-foszfát, di-faggyú-dimetil-ammónium-nitrát, di(kókuszdió-alkil)-dimetil-ammónium-klorid és a sztearil-dimetil-benzil-ammónium-klorid. Előnyös céljainkra a di-faggyú-dimetil-ammónium-klorid, dicetil-dimetil-ammónium-klorid, sztearil-dimetil-benzil-ammónium-klorid és a cetil-trimetil-ammónium-klorid kvaterner ammóniumsó. Különösen előnyös kvaterner ammóniumsó a di-(telített vagy telítetlen faggyú)-dimetil-ammónium-klorid.

A primer, szekunder és tercier zsíraminok sói szintén alkalmas kationos felületaktív anyagok. Az ilyen aminok alkilcsoport jai előnyös módon körülbelül 12-22 szénatomosak, lehetnek szubsztituáltak vagy nem szubsztituáltak. Ilyen, céljainkra hasz nálható aminok közé tartoznak a sztearamido-propil-dimetil-amin, • · · · ··· ··· a dietil-amino-etil-sztearamid, dimetil-sztearamin, dimetilszójaamin, a szójaamin, mirisztilamin, tridecil-amin, etil-sztearilamin, N-faggyú-propán-diamin, (5 mól) etilénoxiddal etoxilezett sztearilamin, dihidroxi-etil-sztearilamin és arachidil-behenilamin. Alkalmas aminsók közé tartoznak a halogén-, acetát-, foszfát-, nitrát-, citrát-, laktát- és alkil-szulfát-sók. Ilyen sók közé tartozik a sztearilamin-hidroklorid, szójaamin-klorid, sztearilamin-formiát, N-faggyú-propán-diamin-diklorid és a sztearilamidio-propil-dimetil-amin-citrát. A jelen találmány céljaira alkalmas kationos amin felületaktív anyagok közé tartoznak a 4 275 055 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett felületaktív anyagok. A leírást itt hivatkozásként említjük.

A samponokban, valamint kondícionálószerekben használható, ikerionos felületaktív anyagok például azok, melyek tág értelemben úgy írhatók le, mint olyan alifás kvaterner ammónium-, foszfónium- és szulfónium-származékok, melyekben az alifás csoportok egyenes vagy elágazó szénláncúak, és amelyekben az alifás szubsztituensek egyike körülbelül 8-18 szénatomos és egyike egy anionos, vízoldhatóságot kölcsönző csoportot, például karboxi-, szulfonát-, szulfát-, foszfát- vág foszfonátcsoportot tartalmaz. E vegyületek (VIII) általános képletúek, mely képletben az R₂ szubsztituens egy körülbelül 8-18 szénatomos alkil-, alkenilvagy hidroxi-alkil-csoportot, 0-tól körülbelül 10-ig terjedő számú etilénoxid-molekularészt és körülbelül 0-1 glicerilcsoportot tartalmaz; Y jelentése nitrogén-, foszfor- vagy kénatom; R₃ β · · · · · • ·»· ··· • · * • · · · V · · jelentése körülbelül 1-3 szénatomos alkil- vagy monohidroxi-alkil-csoport; X jelentése 1 abban az esetben, ha Y jelentése kénatom, és 2 abban az esetben, ha Y jelentése nitrogén- vagy foszforatom; R₄ jelentése körülbelül 1-4 szénatomos alkilén- vagy hidroxialkilén-csoport, és Z jelentése karboxilát-, szulfonát-, szulfát-, foszfonát- vagy foszfátcsoport.

A találmány céljaira egyéb ikerionos vegyületek, mint betainok is alkalmasak. Céljainkra használható betainok közé tartoznak például a nagy molekulatömegú alkil-betainonok, mint a kókusz-dimetil-karboxi-metil-bétáin, lauril-dimetil-karboxi-metil-betain, lauril-dimetil-a-karboxi-etil-betain, cetil-dimetil-karboxi-metil-betain, lauril-bisz(2-hidroxi-etil)-karboxi-metil-betain, sztearil-bisz(2-hidroxi-propil)-karboxi-metil-betain, oleil-dimetil-gamma-karboxi-propil-betain és lauril-bisz(2-hidroxi-propil)-α-karboxi-etil-betain. A szulfobetainokat a kókusz-dimetil-szulfopropil-betain, sztearil-dimetil-szulfopropil-betain, lauril-dimetil-szulfoetil-betain, lauril-bisz(2-hidroxi-etil)-szulfopropil-betain és hasonlók képviselhetik. Az olyan amidobetainok és amido-szulfobetainok, melyekben az RCONH(CH₂)3-csoport a bétáin nitrogénatomjához kapcsolódik, szintén használhatók a jelen találmány céljaira.

A találmány szerinti készítményekben hasznáható amfoter felületaktív anyagok például azok, melyeket tág értelemben olyan alifás, szekunder és tercier aminok származékaiként írunk le, amelyekben az alifás csoport lehet egyenes- vagy elágazó láncú, és amelyekben az alifás szubsztituensek egyike körülbelül 8-18 • · · · « ··· ··· <9 · · • · · ·· •· ·· · · szénatomos és ezek egyike egy anionos, vízoldhatóságot biztosító, például karboxi, szulfonát-, szulfát-, foszfát- vagy foszfonátcsoportot tartalmaz. Az e definíció kategóriájába tartozó vegyületek például a nátrium-3-dodecil-amino-propionát, a nátrium-3-dodecil-amino-propán-szulfonát, az N-alkil-taurionok, mint az az N-alkil-taurin, amelyet a 2 658 072 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kitanítása szerint dodecil-amin nátrium-izetionáttal végzett reakciója útján állítunk el, valamint az N-(nagyobb molekulatömegű)-alkil-aszpartsavak, mint például a 2 438 091 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kitanítása szerint előállított ilyen vegyületek, és a MIRANOL^r védjegyzett elnevezésen, a 2 528 378 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint előállított termékek .

Fluortartalmú felületaktív anyagok

A jelen találmány szerinti készítméyek fluortartalmú felületaktív anyagot tartalmazhatnak. Az e célra használható flortartalmú felületaktív anyagok lehetnek kationosak, anionosak, amfoterek, ikerionosak, nemionosak vagy ezek keverékei.

A fluortartalmú felületaktív anyagok közé tartoznak a (IX) általános képletű perfluorozott vegyületek, melyek képletében Z jelentése valamely szerves vagy szervetlen jellegű, vízoldhatóságot elősegítő csoport, x jelentése valamely 2-től 17-ig, előnyösen 7-től 11-ig terjedő egész szám, és y jelentése 0-tól 4-ig terjedő egész szám, és ezek a vegyületek a Z szubsztituensben

jelenlévő csoport vagy csoportok természetétől függően lehetnek kátionosak, anionosak, amfoterek vagy ikerionosak. A Z szubsztituens lehet szulfát-, szulfonát-, karboxilát-csoport, aminsó, kvaterner ammónium-, foszfát-, foszfonát csoport vagy ezek kombinációja. A perfluorozott vegyületek a szakterületen ismertek. Ezeket a vegyületeket a 4 176 176; 3 993 745, és a

993 744 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások írják le, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

A kationos fluortartalmú felületaktív anyagok közé tartoznak azok a fluorozott alkil-kvaterner ammóniumsók, melyeknek egy sor ellenionja, mint jodid-, klorid-, metoszulfát-, foszfát- és nitrátsója, előnyösen jodidja lehet; valamint az

R_fCH2CH₂SCH₂CH₂N⁺(CH3)3[CH₃SO₄] képletnek megfelelő fluortartalmú felületaktív anyagok, melyek képletében Rf jelentése F(CF₂CF₂)3_g csoport, mint a DuPont cég által forgalmazott ZONYL FSC® termék. Előnyös fluorozott alkil-kvaterner ammónium-jodidokat hoz forgalomba a 3M cég (Minnesota Mining and Manufacturing Company) FLUORAD FC-13 5® védjegyzett terméknéven.

Az anionos, fluortartalmú felületaktív anyagok közé tartoznak a mono- és bisz-perfluor-alkil-foszfátok, mint a DuPont cég ZONYL FSpR terméke, melynek általános képlete (F_fCH₂CH₂O)P(0)(0NH₄)₂(R_fCH₂CH₂O)₂P(0)(0NH₄), mely képletben Rf jelentése F(CF₂CF₂)₃_₈- csoport; az olyan mono és bisz-fluor-alkil-foszfátok, melyeknek sokféle ellenionja, mint ammónium-, nátrium-, káliumion, trietanol-amin- vagy dietanolamin sója, előnyösen nem fluorozott kvaterner vegyületekkel komplexbe vitt ammóniumsója alifás kvaterner metoszulfátokkal, mint a DuPont cég ZONYL FSC^ termékével képezett ellenionja van, amely DuPont termék az RfCl^Cl^SOgX általános képletnek felel meg, ahol Rf szubsztituens jelentése F(CF2CF2)3_g csoport; és X jelentése hidrogénatom és NH₄ csoport; telomer foszfátok, melyeknek egy sor kationos ellenionja, mint ammónium-, nátrium-, káliumionja, trietanolamin- és dietanolamin sója van, előnyösen dietanolamin sója, mint a DuPont cég ZONYL RE® termékének; amin-perfluor-alkil-szulfonátok, mint a 3M cég FLUORAD FC-99® terméke; ammónium-perfluor-alkil-szulfonátok, mint a 3M cég FLUORAD FC-9 3® FLUORAD FC-120®, és L-12402®termékei; kálium-perfluor-alkil-szulfonátok, mint a 3M cég FLUORAD FC-9 és FLUORAD FC-98® termékei; kálium-fluorozott alkil-karboxilátok, mint a 3M cég FLUORAD CF-129® terméke; ammónium-perfluor-alkil-karboxilátok, mint a 3M cég FLUORAD FC-14 néven forgalmazott terméke; valamint a DuPont cég RfCH2CH2SCH2CH2CO2LÍ általános képletű terméke, ahol Rf jelentése F(CF₂CF2)3_g csoport, és amelynek védjegyzett elnevezése ZONYL FSA^R.

Amfoter fluortartalmú felületaktív anyagok közé tartoznak a fluorzott alkil-amfoter vegyületek, mint a 3M cég által forgalmazott FLUORAD FC-100®termék.

A jelen készítményekben előnyösen használható ikerionos fluortartalmú felületaktív anyagok általános képlete

RfCH₂CH(OCOCH3)CH₂N⁺(CH3)2CH2CO2^-, ahol Rf jelentése F(CF₂CF₂)3_g • · ·

- 38 mint a DuPont cég ZONYL FSI^P termékéé.

A jelen találmány szerinti hajlakk készítményekben a fluortartalmú felületaktív anyagok egymagukban vagy kombinált formában használhatók.

Amennyiben felhasználjuk őket, a fluortartalmú felületaktív anyagok tipikusan körülbelül 0,01-2 tömeg%, előnyösen körülbelül 0,01-1,5 tömeg% mennyiségben vannak jelen a készítményben.

A fentiekben említett felületaktív anyagok egymagukban vagy kombinált formában használhatók fel a készítményekben.

Az itt tárgyalt kozmetikai készítmények egy sor, kozmetikai vagy esztétikai szempontból elfogadhatóbbá tételükre alkalmas, egyéb opcionális komponenst tartalmazhatnak. Ezek a szokásos, adott esetben használt komponensek a szakember számára jól ismertek, ilyenek például a gyöngyházfény-segédanyagok, mint az etilénglikol-disztearát; a tartósítószerek, mint a benzilalkohol, metil-paraben, propil-paraben és az imidazolidinil-karbamid; a súrűsítőszerek és viszkozitást módosító anyagok, mint a hosszúláncú zsírsavak dietanol-amidjai (például a PEG 3 lauril-dietanol-amid), a kókusz-monoetanol-amid, a dimetikon-kopoliolok, a guar-gumi, metil-cellulóz, keményítők és' keményítő-származékok; zsíralkoholok, mint a cetearil-alkohol; nátrium-klorid; nátrium-szulfát, polivinil-alkohol; etilalkohol; pH-szabályozó szerek, mint a citromsav, nátrium-citrát, foszforsav, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát; sók, mint a kálium-acetát és nátrium-klorid; színező anyagok, mint az FD&C és D&C színezékei; haj oxidáló (fehérítő) szerek, mint a hidrogén-peroxid, a perborát és perszulfát sók; haj redukáló szerek, mint a tioglikolátok; illatanyagok; komplexképző szerek, mint a dinátrium-etiléndiamin-tetraacetát; és polimer lágyítószerek, mint a glicerin, dibutil-adipát, butil-sztearát és propilénglikol. Ezeket az adott esetben alkalmazott komponenseket egyenként általában körülbelül 0,01-10 %, előnyösen körülbelül 0,05-5,0 % mennyiségben használjuk a készítményre számítva.

A jelen találmány pH-ja általában körülbelül 3 és 9 között, előnyösen körülbelül 4 és 8 között van.

Mint minden készítmény esetében, a jelen találmány szerinti készítmények sem tartalmazhatnak olyan komponenseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a készítmények tulajdonságait.

A találmány szerinti készítmények a szokásos recepturálási és keverési technikákkal állíthatók elő. A kozmetikai készítmények különböző készítési módszereit közelebbről a következő példák írják le.

Használati módszer

A találmány szerinti kozmetikai készítményeket a szokásos módon használjuk annak érdekében, hogy a jelen találmány szerinti kondícionáló/frizurázó/azt megtartó/tapadási/filmképzési és egyéb előnyöket biztosítsunk. Az ilyen használati módszer függ a használt készítménytípustól, de általában abban áll, hogy a termék egy hatásos mennyiségét felvisszük a hajra vagy bőrre, ami azután arról leöblíthető (mint a samponok és egyes kondicionáló termékek esetében) vagy pedig azokat a hajon hagyjuk (mint a • · • · ·

- 40 sprayk, habok, gélek, bőr-lotionok, filmképző, gyógyszertartalmú bőr-lotionok, és toniktermékek esetében). Hatásos mennyiség alatt olyan mennyiséget értünk, amely elegendő a megkívánt filmképző tulajdonságok eléréséhez. A hajöblítő szereket, habokat és géltermékeket előnyösen a szárítás és a frizura kialakítása előtt a nedves vagy nyirkos hajra visszük fel. Az ilyen készítmények felvitele után a hajat megszárítjuk és a frizurát kialakítjuk a felhasználó személy által megszokott módon. A hajsprayket általában a már megszárított, frizurázott hajra visszük fel. A kozmetikai készítményeket és bőr-lótionokat az e típusú termékek konvencionális használati módszereinek megfelelően alkalmazzuk.

Más vonatkozásban, a polisziloxánnal ojtott polimereket tartalmazó ragasztószerek, mint a 4 693 935 és a 4 728 571 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban leírt ragasztószerek ragasztó-termékekben, mint ragszalagokon és leválasztó rétegeken használhatók. Ezért ezek a ragasztószerek magukban foglalhatják mind a nyomásra nem érzékeny, mind a nyomásérzékeny filmképző polimereket.

A következő kísérletek és példák tovább szemléltetik a találmány szerinti kiviteli alakokat. E példákat kizárólag a szemléltetés céljából közöljük, azok semmiképpen sem foghatók fel a találmány korlátozásaként, minthogy a találmánynak sokféle változata lehetséges anélkül, hogy annak szellemétől és céljától eltérnénk.

• «

- 41 A/ kísérlet %/20 %/20 % terc-butil-akrilát/akrilsav/poli(dimetil-sziloxán) (PDMS) tartalmú (10,000 átlag molekulatömegű) vinilmonomert állítunk elő szabadgyökös polimerizációval acetonos közegben, amint ezt a fentiekben az I. polimerrel kapcsolatosan leírtuk. A százalékadatok a reakcióban felhasznált összes monomer százalékát jelentik.

A reakcióterméket az acetonból víz hozzáadásával kicsapjuk és megszárítjuk. Ezután a reakcióterméket fölös mennyiségű hexánnal extraháljuk visszafolyató hútő használata melletti, körülbelül 70°C-ra történő melegítéssel. A ragasztószer polimer nem szilikon részének Tg-je körülbelül 63°C. Az elegyet ezen a hőmérsékleten tartjuk keverés közben 30 percig, majd szobahőmérsékletre hűtjük. A hexánt vákuumban eltávolítjuk. Még két hexános extrakcióciklust végzünk a fenti módon. A harmadik ciklus után a termékben maradt hexánt deszillációval és vákuumszárítással távolít juk el.

B/ kísérlet %/20 % terc-butil-akrilát polimert (átlag molekulatömeg 10,000) állítunk elő ugyanazzal az eljárással, mint a fenti I. polimert, azzal a különbséggel, hogy a polimerizált monomerek mennyisége 80 tömeg% terc-butil-akrilát és 20 tömeg% PDMS-tartalmú vinil-monomer. A reakcióközeg etil-acetát.

A reakcióterméket az oldószerből víz hozzáadásával kicsap juk és megszárítjuk. Ezután a polimert szuperkritikus széndioxiddal végzett folyadékextraktcióval finom porrá őröljük.

Az extrakciót 40°C feletti hőmérsékleten és körülbelül 600 atmoszféra nyomáson végezzük. Az extrakciós edényt szuperkritikus széndioxiddal körülbelül 1 órán át nyomás alatt, folytonos üzemmódban öblítjük ki.

A kis molekulatömegú, polisziloxánt tartalmazó monomert és a polimert a szuperkritikus széndioxiddal körülbelül 1 óra alatt oldatba visszük, és a maradék polimertől egy - a reakcióedény hőmérsékletével és nyomásával azonos hőmérsékleten és nyomáson tartott szállítóvezetéken át eltávolítjuk. Az extrahált anyagokat egy extrakciós edényben gyűjtjük össze. Az extrakció után a rendszert normál nyomásra hozzuk, és a száraz, kiextrahált polimert az extrakciós edényből kivesszük.

I-III. példa

Az alábbiak a jelen találmány szerinti reprezentatív haj lakk-készítmények.

komponens példa (tömeg %) száma

II.

III.

polisziloxánnal ojtott polimer (A/ példa)

4,5

4,5

4,5 etanol

79,0

79,0

86,4 di i zobut i1-adipát

0,7

	- 43 -	• · · · ' • ·· · • ·	- • · · · • · “
kálium-hidroxid oldat
(konc.: 45 %)	1,0	1,0	1,0
illatanyag	0,2	0,2	0,2
FC-120 fluortartalmú
felületaktív anyag (3M
gyártmány, 25 % aktivitású)	-	-	0,14
víz		ad. 100 %.

Ezt a terméket úgy állítjuk elő, hogy a szilikon polimert oldjuk az etanolban, és sok órán át keverjük, míg az egész polimer feloldódik. Ezután hozzáadjuk a lágyítószert, amennyiben az alkalmazható, majd kálium-hidroxidot, és vizet vagy víz/ /felületaktív anyagot adunk hozzá. Az illatanyagot adjuk hozzá utolsónak. Valamennyi komponenst keverés közben adjuk hozzá. A termék ezután szokásos, nem aeroszolos, szivattyús spray-flakonokba és sűrített levegős, szivattyús spray-aeroszo-l flakonokba csomagolható.

IV. példa

Az alábbi egy jelen találmány szerinti hajápoló tonik-készítmény.

komponens tömeg% polisziloxánnal ojtott polimer (A/ példa) illatanyag

0,70

0,10 etanol szükség szerint

A készítményt úgy állítjuk elő, hogy a fenti komponenseket szokásos módon összekeverjük.

V. példa

Az alábbi, egy jelen találmány szerinti samponkészítmény.

komponens	tömeg%
ammónium-lauret szulfát	7,00
kókuszamido-propil-bétáin	6,00
polisziloxánnal ojtott polimer (A/ példa)	2,00
etanol	10,00
PEG 150-disztearát	2,00
nátrium-hidroxid	0,15
GLYDANT1	0,38
illatanyag	1,00
DRO-víz	szükség szerint

¹ A Glyco Inc. kereskedelemben beszerezhető tartósítószere.

A sampont úgy állítjuk elő, hogy a (normális körülmények között 28 %-os vizes oldatban szállított) ammónium-lauret-szulfátot és a szilikon kopolimert összetöltjük és 70°C-on körülbelül

1,5 órán át keverjük. A keverékhez hozzáadjuk a többi komponenst, és tovább 1,5 órán át keverjük. Az elegyet azután szobahőmérsékletre hűtjük, a készítmény pH-ját szükség esetén citromsav vagy nátrium-hidroxid hozzáadásával 6,5-re állítjuk be.

VI. példa

A következő egy, a jelen találmány szerinti hideg dauer

··· készítmény.

komponens tömeg% tioglikolsav

5,00 monoetanol-amin

6,00 polisziloxánnal ojtott polimer (A/ példa) 1,50

PEG 10-monosztearát

0,50

DRO H₂O szükség szerint

A készítményt úgy állítjuk elő, hogy valamennyi komponenst

60°C-on 1,5 órán át keverjük, majd az elegyet szobahőmérsékletre hűt j ük.

VII. példa

Az alábbi, egy a jelen találmány szerinti frizurázó gél készítmény.

komponens tömeg%polisziloxánnal ojtott polimer (A/ példa)

2,00

CARBOPOL 94 0¹

0,75 trietanol-amin

1,00 színezőanyag oldat

0,05 illatanyag

0,10

LAURETH-23

0,10

DRO H₂O szükség szerint ¹ A B.F. Goordrich cégtől beszerezhető térhálósított poliakrilsav.

VIII. példa

A következő egy, a jelen találmány szerinti haj hab készítmény .

komponens tömeg% polisziloxánnal ojtott polimer (A/példa) 3,00 etanol kókuszamin-oxid

D.C. 190¹ kókuszamid - DEA illatanyag izobután

DRO H₂O

15,00

0,60

0,20

0,30

0,10

7,00 szükség szerint ¹ dimetikon-kopoliol, amely a Dow Corning cégtől szerezhető be.

A készítményt úgy állítjuk elő,hogy a komponenseket az izobután kivételével szobahőmérsékleten jól összekeverjük. Ezután alumínium flakonokat ennek a készítménynek 95 részével töltünk meg, a szelepet helyére helyezzük és végül a flakont 5 rész izobutánnal nyomás alá helyezzük. < IX. - X, példa

Az alábbiak a jelen találmány szerinti hajfrizurázó/kondícionáló öblítő készítmények.

összetétel	IX.	X.
citromsav	0,02	0,02
nátrium-citrát	0,09	0,09
cetilalkohol	0,12	0,12
sztearilalkohol	0,08	0,08
D-671 típusú NATROSOL PLUS	1,05	1,10
xantangumiz	0,25	0,25
frizurázó polimer premix
polisziloxánnal ojtott polimer (B/ példa)	1,75	1,75
oktametil-ciklotetra-sziloxán	5,98	5,98
dekametil-ciklopenta-sziloxán	2,56	2,56
butil-sztearát	0,15	0,15
Kathon CG	0,03	0,03
illatanyag	0,33	0,33
kondicionáló premix
DRO víz	12,18	11,88
ADOGEN 441-100P4	0,75	0,75
ADOGEN 4715	-	0,60
sztearil-trimetil-ammónium-klorid	0,30	-
szilikongumi premix
dekametil-ciklpenta-sziloxán	1,42	1,42
poli(dimetil-sziloxán) gumi3	0,25	0,25
Amodimetikon (Dow Corning Q2-8220 típus)	-	0,10
DRO víz	szükség	szerint

··· ··· • » · · ·· ·· ·· · ¹ Hidrofóbosan módosított hidroxi-etil-cellulóz, az Aqualon cég terméke.

² Könnyen diszpergálható xantán-gumi.

³ A Generál Electric cégtől beszerezhető SE-76 típusú gumi.

⁴ di-faggyú-dimetil-ammónium-klorid, A Sherex Chemical Co., Dublin, Ohio, USA cég terméke.

⁵ Faggyú-trimetil-ammónium-klorid, a Sherex Chemical Co. terméke.

A frizurázó gumi premixet úgy állítjuk elő, hogy a szilikongumit és a dekametil-ciklopenta-sziloxánt (egy külön edényben) homogénné keverjük össze.

A kondicionáló premixet úgy állítjuk elő, hogy a DRO vizet, a primer és szekunder súrúsítő anyagokat (melyeket a homogenitás biztosítása érdekében szükség esetén előre összekeverünk) egy külön edényben 82°C-on összekeverjük, majd a szilikongumi premixszel keverjük össze 71°C-on, amíg homogén keveréket kapunk.

Egy másik edényben a DRO vizet 71°C-ra melegítjük. Hozzáadjuk a citromsavat, nátrium-citrátot, cetilalkoholt, sztearilalkoholt és D-67 típusú NATROSOL PLUS CS-t, és homogénre keverjük. A frizurázó polimer premixet, KATHON CG-t és illatanyagot hozzáadjuk és az elegyet homogénre keverjük. A készítményt ezután egy in line homogenizáló berendezésben (mint Tekmar homogenizáló berendezésben) tovább diszpergáljuk, majd 38°C-ra hűtjük.

A kondicionáló premixet szintén tovább diszpergáljuk egy in-line homogenizáló berendezésben, 38°C-ra hútjük és a végső keverőedénybe töltjük és addig keverjük, míg elég homogénné nem lesz ahhoz, hogy a frizurázó öblítőkészítményt kialakítsuk.

Ha az I-X. példák szerinti készítményeket szokásos módon alkalmazzuk a hajon, akkor azok hatásos hajkondicionáló és frizura/frizuramegtartó előnyöket biztosítanak anélkül, hogy a hajat tapadós/rideg érzésűvé tennék.

XI. példa

A találmány szerinti aeroszol hajspray készítményt a követ kezőképpen állítjuk elő.

komponens tömeg* polisziloxánnal ojtott polimer (A/példa) 4,00 víz 11,00 etanol 63,50 kálium-hidroxid (45 %-os oldat) 0,90 izobután 15,00 difluor-etán 6,00

A hajtóanyag kivételével minden komponenst szobahőmérsékleten összekeverünk, míg a polimer feloldódik. A keveréket egy aeroszol flakonba töltjük, amit azután egy szokásos aeroszol flakon szeleppel látunk el, melyet vákuummal peremezünk a helyére. A hatjóanyagot ezután a szelepen át töltjük be, és a flakont konvencionális aeroszol spray flakon nyomógombbal látjuk el.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Polisziloxán tartalmú monomerek polisziloxánt nem tartalmazó monomerekkel végzett polimerzációja útján készített, polisziloxánnal ojtott polimert tartalmazó, legalább 20,000 súlyátlag molekulatömegú, 1-50 tömeg% polisziloxán tartalmú polimer ragasztószer, azzal jellemezve, hogy a nem reagált polisziloxán tartalmú monomere a nem reagált polisziloxán tartalmú monomerben és a polisziloxánnal ojtott polimerben lévő összes szilícium mennyiségre számítva 15 tömeg% vagy ennél kevesebb szilíciumot; 25°C-on 10,000.000 centistocknál kisebb viszkozitású polisziloxánnal ojtott polimert; kevesebb, mint 4 tömeg% nem reagált polisziloxán tartalmú monomert; és 25°C-on 10,000.000 centistocknál kisebb viszkozitású polisziloxánnal ojtott polimert tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy a nem reagált polisziloxán tartalmú monomer és a polisziloxánnal ojtott, 25°C-on 10,000.000 centistocknál kisebb viszkozitású polimerek mennyisége, a nem reagált polisziloxán tartalmú monomerben és a polisziloxánnal ojtott polimerben jelenlévő összes szilícium mennyiségre számítva 10 tömeg% vagy ennél kevesebb, előnyösen 5 % vagy ennél kevesebb, és nevezett ragasztószer 3 tömeg%-nál kevesebb, előnyösen 1 tömeg%-nál kevesebb nem reagált polisziloxán tartalmú monomert és 25°C-on 10,000.000 centistocknál kisebb viszkozitású polisziloxánnal ojtott polimert tartalmaz .
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy súlyátlag molekulatömege legalább 75,000, előnyösen legalább 100,000, még előnyösebben 10,000 és 750,000 között van.
4. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti ragasztőszer, azzal jellemezve, hogy a nevezett polimer a ragasztószer 50-99 tömegárát kitevő, polimerizálható, etilénesen telítetlen monomerből és

   1-50 %, előnyösen 2-25 % olyan, polisziloxán tartalmú monomerekből áll, melyek molekulatömege legalább 1,000 és általános képlete (I), mely képletben

   X jelentése egy, az A és B monomerekkel kopolimerizálható vinilcsoport,

   Y egy kétvegyértékú összekötő csoport,

   R jelentése hidrogénatom, hidroxil-, kisebb molekulatömegú alkil-, aril-, alkaril-, alkil-amino- vagy a-lkoxicsoport,

   Z jelentése egy legalább 500 számátlag molekulatömegú, egyvegyértékú sziloxán polimer molekularész, amely a kopolimerizáció körülményei között nem reakcióképes, és a polimerizáció után a nevezett vinilpolimer gerincről függ le, n jelentése 0 vagy 1, és m jelentése 1-től 3-ig terjedő egész szám.
5. 5. A 4. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy a polisziloxánt nem tartalmazó monomer egy szabad gyökösen polimerizálható vinilvegyület.

   ··· ’··· ’·*· • · · ·· >· «· · ·
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy a polisziloxánt nem tartalmazó monomer valamely hidrofób monomer, mint 1-18 szénatomos alkoholok akrilsavésztere,

   1-18 szénatomos alkoholok metakrilsav-észtere, sztirol, polisztirol, makromer, vinil-acetát, vinil-klorid, vinil-propionát, vinilidén-klorid, α-metil-sztirol, terc-butil-sztirol, butadién, ciklohexadién, etilén-propilén, vinil-toluol, akrilsav, metakrilsav, N,N-dimetil-akril-amid, dimetil-amino-etil-metakrilát, kvaternizált dimetil-amino-metil-metakrilát, metakrilamid, N-butil-akrilamid, maleinsav, maleinsav-anhidrid, maleinsav-anhidrid-félészter, krotonsav, itakonsav-akrilamid, akrilát-alkohol, hidroxi-etil-metakrilát, diallil-dimetil-ammónium-klorid, vinil-pirrolidon, vinil-éter, maleimid, vinil-piridin, vinil-imidazol, sztirol-szulfát, allilalkohol, vinil-alkohol, vinil-kaprolaktán vagy ezek keveréke, és a hidrofil monomer akrilsav, metakrilsav, N,N-dimetil-akrilamid, dimetil-amino-etil-metakrilamid, kvaternizált dimetil-amino-etil-metakrilát, metakrilamid, N-terc-butil-akrilamid, maleinsav, maleinsav-anhidrid, maleinsavanhidrid-

   -félészter, krotonsav, itakonsav, akrilamid, akrilát-alkohol, hidroxi-metakrilát, diallil-dimetil-ammónium-klorid, vinil-pirrolidon, vinil-éter, maleimid, vinil-piridin, vinil-imidazol, egyéb poláros heterociklusos vinilvegyület, sztirol-szulfonát, allilalkohol, vinilalkohol, vinil-kaprolaktán, a fenti savak és aminok sója és anionja, valamint ezek keveréke.
7. 7. A 6. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy a nevezett hidrofób monomer terc-butil-akrilát, terc-butil53 ·· ··· ··· ·4· • * •W ·· • * · • ·♦ • *

   -metakrilát vagy ezek keveréke.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy a nevezett hidrofil monomer akrilsav, Ν,Ν-dimetil-akrilamid, dimetil-amino-etil-metakrilát, kvaternizált dimetil-amino-etil-metakrilát , vinil-pirrolidon, a fenti savak sója vagy anionja és ezek keveréke.
9. 9. A 6., 7. vagy 8. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy 0-85 tömeg% nevezett hidrofób monomert, 14-95 % nevezett hidrofil monomert és 1-14 % nevezett polisziloxán tartalmú monomert, előnyösen 5-70 % nevezett hidrofób monomert, 29-80 % nevezett hidrofil monomert, és 2-25 % nevezett polisziloxán tartalmú monomert tartalmaz.
10. 10. A 6., 7. vagy 8. igénypont szerinti ragasztószer, azzal jellemezve, hogy 0-70 tömeg% nevezett hidrofób monomert, 20-80 % nevezett hidrofil monomert és 1-40 % nevezett polisziloxán tartalmú monomert, előnyösen 5-70 % nevezett hidrofób monomert, 20-60 % nevezett hidrofil monomert, és 2-25 % nevezett polisziloxán tartalmú monomert tartalmaz.
11. 11. Hajfrizurázásra használható hajápoló szer, azzal jellemezve, hogy az 1-9. vagy 10. igénypont szerinti ragasztószert és egy hajon történő alkalmazásra megfelelő hordozóanyagot tartalmaz.
12. 12. A 11. igénypont szerinti, a hajra spray formájában alkalmazható folyadék formájú készítmény, azzal jellemezve, hogy hordozóanyaga víz, 1-6 szénatomos alkohol vagy ezek elegye.