HUT65399A

HUT65399A - Deodorant compositions containing materials for inhibiting bacterial adherence, method of use thereof, and method for determining materials that inhibit bacterial adherence

Info

Publication number: HUT65399A
Application number: HU9300167A
Authority: HU
Inventors: Morton Lawrence Barr; Paul Joseph Vincenti; Elanie Lucatelli Vanderhoof; Christine Mary Vojt; Edward Balish
Original assignee: Mennen Co
Priority date: 1992-01-22
Filing date: 1993-01-21
Publication date: 1994-06-28
Also published as: PL297493A1; BR9300245A; HU9300167D0; EP0561489A3; IL104399A0; RO112240B1; GR1002218B; CA2087587A1; PT101179A; AU3194493A; GR930100023A; CN1080844A; ZA93349B; EP0561489A2; KR930016107A; AU671969B2

Description

Baktériumok megtapadásának megakadályozására szolgáló anyagokat tartalmazó dezodor készítmények, azok felhasználási eljárása, valamint a baktériumok megtapadását akadályozó anyagok meghatározási eljárása

THE MENNEN COMPANY, Morristown, New Jersey,

Amerikai Egyesült Államok

Feltalálók:

Morton Lawrence BARR, Rockaway, New Jersey

Paul Joseph VINCENTI, Jefferson, New Jersey

Elaine Lucatelli VANDERHOOF, Long Valley, New Jersey

Christine Mary VOJT, Hopatcong, New Jersey

Edward BALISH, Madison, Wisconsin i₍

Amerikai Egyesült Államok

A bejelentés napja: 1993. 01.

Elsőbbsége:

1992. 01. 22. (US 7/823J777)

A jelen találmány legáltalánosabb megfogalmazásban szagkeltő baktériumok - főként büdös, kellemetlen szagot okozó baktériumok - bőrön történő megtapadását csökkenteni és megakadályozni képes bőrfelületek bevonására szolgáló készítményekre vonatkozik, amely készítmények előállításához nincs szükség baktériumellenes szerekre.

Még közelebbről, jelen találmány olyan dezodor készítményekre vonatkozik, amelyek a hónalj környékének vagy az emberi test egyéb bőrfelületeinek bevonására szolgálnak a kellemetlen testszag csökkentésére (megakadályozására) .

A jelen találmány különösen olyan folyadékokra (például testápolókra, ideértve a babaápolótejeket is) vagy golyósdezodor , aeroszolos dezodor,kozmetikairudacska, szuszpenzió stb. formájában felhasználásra kerülő hónalj dezodor készítményekre vonatkozik,amelyek valamely baktériumellenes szer felhasználásának igénye nélkül a kellemetlen testszag elkerülésére szolgálnak.

Továbbá, a jelen találmány tárgyát képezi a különböző baktériumok (például a kellemetlen, büdös szagot okozó baktériumok) emberi bőrön (ideértve például a hónalj környékét) történő megtapadását csökkentő anyagok hatékonyságának meghatározására szolgáló analitikai eljárás.

Régóta felmerülő óhaj a gyakorta jelentkező kellemetlen testszag elkerülése (például altesti bűz vagy csecsemő bőrén maradó ürülék okozta kellemetlen szag). A technika állásából sokféle szagtalanítási mechanizmus ismert. Például a szag álcázásának módszere alkalmazható, amelynek során valamely kellemes illatú parfümöt magában foglaló kompozíció kerül felhasználásra abból a célból, hogy egyszerűen elnyomja a kellemetlen testszagot. Egyéb szagtalanító készítmények a kellemetlen testszag elkerülése céljából olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek csökkentik a morfolin parciális gőznyomását. Ugyanezek az említett készítmények jelentős mértékű lipoxidáz inhibició elérését biztosító komponenseket tartalmaznak a telítetlen vegyületek kellemetlen szagú, bűzös vegyületekké történő oxidációjának megakadályozása céljából.

Egyéb, a tecnika állásából ismert szagtalanító készítmények alkálifém-bikarbonátokat tartalmaznak, amely bikarbónátok kémiailag semlegesítik a kellemetlen szagú rövidszénláncú zsírsavakat, például a test hónalj környéki részén. Ugyancsak ismert a cink-glicinátok felhasználásával végzett szagtalanítási eljárás, amely vegyületek amellett, hogy kémiailag semlegesítik a bűzös vegyületeket, meggátolják a baktériumok szaporodását is.

A baktériumok (például a hónalj baktériumok) szaporodásának megakadályozására szolgáló baktérium ellenes szerek alkalmazása és ily módon az ezek által a baktériumok által okozott kellemetlen szag kialakulásának csökkentése a technika állásából jól ismert. Kezdetben a hexaklorofén, majd a későbbiek során a triklokarban, a triklozán és néhány kvaterner ammónium vegyület, mint például a benzetónium-klorid és metil-benzetónium-klorid került felhasználásra a nagy mennyiségben előállított szagtalanító (dezodoráló) termékekben. Triacetin vagy 1,2,3-propán-triacetát tartalmú vízmentes dezodor készítmények szintén ismertek. A trietil-citrát és a hidroxi-karbonsav-észterek dezodor termékekben történő felhasználása hasonlóképpen említésre került. Azonban, a baktériumellenes szereket tartalmazó készítmények kedvezőt4 • · · ♦ · · • · · · · * <<······ · · · lenül hatnak a bőr mikroorganizmus környezetére. Ezen túlmenően a különböző mikróbaellenes szerként közzétett vegyületek, így például a hexaklorofén, annak előtte veszélyes anyagként betiltásra kerültek.

Szagtalanító hatású összetevőként az etilén-diamin-tetraecetsav és azok az egyéb fém leválasztó szerek szintén ismertek, amelyek oly módon fejtik ki hatásukat, hogy eltávolítják azokat a kritikus nutritív (tápanyag) fémeket, amelyek a baktériumok számára nélkülözhetetlenek a szabad savak enzimatikus képzéséhez.

Eigen és munkatársai a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelynek tartalma teljes egészében az itt hivatkozott technika állásához tartozik, testfelület tisztítására szolgáló szagtalanító készítményeket és további kellemetlen szagot csökkentő (vagy elkerülését elősegítő) technikák alkalmazását ismerteti. Ez a szabadalmi leírás kimondottan arról szól, hogy a bőrön található szagkeltő baktériumok száma speciális cukrok (mannóz, glükóz és azok oligomerjei) hatásos mennyiségének felhasználásával csökkenthetők, amelyek ugyanazzal a mechanizmussal hatnak közre, amellyel a szagtermelő baktériumok a bőrhöz tapadnak. Ebben az amerikai szabadalmi leírásban az szerepel, hogy a testfelület tisztítására szolgáló elegyhez körülbelül 1-15 tömeg % szénhidrátot, így glükózt, mannózt, azok oligomerjét és azok keverékét adva kerül előállításra az a szagtalanító készítmény, amely a bőrön található szagkeltő baktériumok számát mikroba-

ellenes szerek felhasználása nélkül csökkenti.

Eszerint a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a mannóz, a glükóz és azok oligomerjei, és azok keverékei a szagkeltő baktériumok lektinjeire nézve specifikusak, a testszag a szagkeltő bakteriális organizmusok bőrtől való elválasztása révén mérséklődik (a lektinek olyan proteinek vagy glükoproteinek, amelyek speciális cukrokkal szemben affinitással rendelkeznek, és amelyek a baktériumok sejtmembránjaiban vannak jelen, továbbá egy speciális mechanizmus révén felületekhez tapadnak.) Ennek megfelelően ez a szabadalmi leírás olyan lektin technológiát ismertet, amely a bőrfelülethez tapadó szagkeltő baktériumok számának csökkentésére alkalmas módszerként használható.

Ez a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan a különböző cukrokkal kapcsolatban használatos vizsgálati eljárást is ismertet, amely annak meghatározására szolgál, vajon ezeknek a cukroknak mindegyike gátolja-e a baktériumok bőrhöz tapadását. A vizsgálati eljárás során fiziológiás sóoldattal vegyített emberi stratum corneum-ot használnak fel. A különböző vizsgált cukrokat emberi stratum corneum és sóoldat elegyéből álló különböző mintákhoz keverték. Ezt követően kis számú diftéria telep steril sóoldatba szuszpendálásával előállított bakteriális szuszpenziót adtak azokhoz a különböző mintákhoz, amelyek az egyes vizsgált cukrokat, valamint emberi stratum corneum-ból és sóoldatból álló keveréket tartalmaztak.

A 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerzői az ismertetett vizsgálat alapján megállapították, hogy sem a galaktóz, sem pedig az N-acetil-glükózamin nincs hatással a bőrön található diftériás baktérium szaporulatra, és hogy a mannóz volt az egyetlen cukor, amely baktériumok tapadását gátló tulajdonságot mutatott - amint azt a bőrmintához tapadó kevesebb baktérium szám igazolta -, valamint egyéb cukrokkal, így a fruktózzal, laktózzal, maltózzal, szukrózzal, raffinózzal és rhamnózzal végzett további vizsgálatok azt mutatták, hogy nagyobb mennyiségű baktérium maradt a bőrfelülethez tapadva, mint a mannózzal kezelt minták esetében, ezáltal bizonyítva a mannóz difteroid baktérium specifikus tulajdonságát. Ebben a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett speciális vizsgálati módszer végrehajtása során a szabadalom szerzői megállapították, hogy a különböző szénhidrátok közül csupán a mannóz, a glükóz és azok oligomerjei (valamint azok keverékei) használhatók a szagkeltő baktériumok bőrhöz tapadásának megakadályozására .

Ebben a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szerepel továbbá az is, hogy a mannóz, a glükóz, azok oligomerjei és azok keverékei anionos vizes szolubilizáló csoportot és egyéb hagyományos összetevőket (mint például színezőanyagokat és parfümöket) tartalmazó szagtalanító detergens készítményekben használ• *

- 7 hatók fel, valamint, hogy ezek a készítmények folyékony oldatok vagy átlátszatlan, szagtalanító darabos szappanok (szilárdak) lehetnek.

Egyéb anyagok felhasználását illetően a jellegzetes baktériumok különböző típusú felületekhez történő tapadásának megakadályozására különböző speciális tapadást korlátozó szerek ismertek. Ily módon a Natúré, Vol. 365. (1977. szeptember 17) pages 623-5. szakirodalmi helyen az szerepel, hogy a D-mannóz és a metil-a-D-mannopiranozid a különböző Escherichia coli törzsek emberi hámsejtekhez tapadását meggátolta, azonban nem akadályozta meg a streptococcusok adhézióját ugyanezekhez a hámszöveti sejtekhez. Tojo, a The Journal of Infectious Diseases, Vol. 157, No. 4 (April, 1988) pages 713-721 szakirodalmi helyen ¹¹ Staphvlococcus Epidermidis-ből származó kapszuláris poliszacharid adhesin elválasztása és tulajdonságainak meghatározása” című cikkében Staphvlococcus Epidermidis-nek egy speciális törzséből izolált poliszacharid adhezint ismertet; eszerint a cikk szerint az adhezin monoszacháridok (túlnyomórészt galaktóz és glükózamin) komplex keverékéből állt, és jól kötődött a szilasztikus katéter csőhöz, miközben megakadályozta a speciális törzsek katéterhez tapadását.

Eigen és munkatársai, a 4 737 359 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan dentális plakk kialakulásának megakadályozására és száj higiénia elősegítésére szolgáló eljárást ismertetnek, amelynek során emulsam plakk inhibicióhoz elegendő mennyiségét vízben disz

pergálják és az emulsam vizes diszperzióját az eredeti vagy műfogak felületével érintkeztetik. Ebben a 4 737 359 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban megállapításra kerül, hogy a felhasználásra került emulsam Streptococcus mutáns fogak felületéhez történő kapcsolódásának megakadályozásával csökkenti a plakk képződést (elsősorban ennek a baktériumnak tulajdonítható a fogakon történő plakk képződés).

Ahogyan az a fentiekből is kitűnik, jóllehet a különböző típusú felületeken lévő jellegzetes baktériumok tapadásának megakadályozására szolgáló vegyületek ismertek, a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kivételével a fent említett irodalmi források egyike sem mutat be olyan szagtalanító készítményeket, amelyek az emberi bőrhöz tapadó, különösen a hónalj tájékán jelentkező kellemetlen szagot előidéző baktériumok ellen hatnak.

Ezen túlmenően a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás az ismertetésre kerülő speciális vizsgálati módszerek alapján megállapítja, hogy csupán a mannóz, a glükóz, azok oligomerjei és azok keverékei használhatók fel a vizsgálat tárgyát képező bőrhöz tapadó szagkeltő baktériumok adhéziójának megakadályozására, valamint azt, hogy más cukrok nem gátolják az ilyen típusú baktériumoknak a tapadását.

A 4 263 274 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Kulkarni és munkatársai izzadás

elleni eljárásokat és készítményeket ismertetnek, ezek a készítmények egy aldehid poliszacharid vegyületet tartalmaznak, ily módon hatásos izzadásgátlás érhető el fémtartalmú izzadásgátló szerek felhasználása nélkül. Ez a 4 263 274 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás aldehid poliszacharid vegyületeket tartalmazó izzadásgátló készítményeket ír le, azonban ez a szabadalmi leírás nem tesz említést a szagkeltő baktériumok bőrhöz tapadásának valamely módon történő megakadályozásáról, az aldehid poliszacharid vegyületek szagtalanításra történő felhasználását nem, csupán izzadásgátló tulajdonságainak kihasználását említi.

A 4 822 596 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Callingham és munkatársai egy nem vizes folyadék fázissal és egy szilárd fázissal rendelkező izzadásgátló készítményt ismertetnek, ahol a szilárd fázis szemcsés formájú, nedvességet abszorbeáló szerves polimer (ezek a szerves polimerek - ahogyan az ismertetésre kerül - különböző poliszacharidok (gumik)). Az izzadásgátló készítmény részét alkotó 4 822 596 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő szerves polimer nyilvánvalóan a nedvesség abszorbeálására szolgál, és szemcsés formában kerül felhasználásra. Ily módon a szerves polimer poralakban lerakódik a bőrfelületre. Ez a szabadalmi leírás nem tesz említést arról, hogy a szerves polimer a bőrön, különösen a hónalj környékén lévő kellemetlen bűzt előidéző baktériumok tapadásának megakadályo10 zására képes lenne.

Mindezek alapján egyrészt felmerült az igény egy olyan szagtalanító (dezodor) készítmény előállítására, amely a szagkeltő baktériumok testhez (például a bőr felületekre, főként a hónalj környéki részekre, vagy csecsemők esetében széklet maradványokkal szennyezett területekre) tapadásának megakadályozása révén fejtik ki hatásukat, és amelyek nem mannóz, glükóz és azok oligomerjei csoportjába tartozó vegyületek felhasználásával készülnek, továbbá arra, hogy ezek a szagtalanító készítmények különböző kiszerelésben kerüljenek felhasználásra; másrészt pedig szükség van ezen szagtalanító készítmények felhasználási módszerének kidolgozására. Ezen túlmenően felmerült olyan szagtalanító készítmények iránti igény, amelyek kellemetlen szagot okozó baktériumok bőrhöz tapadásának megakadályozására szolgáló szerek felhasználásával és (1) összetételüket tekintve baktériumellenes szerek elkerülésével (szagtalanító készítmények, amelyek nem tartalmaznak mikróbaellenes szereket), valamint (2) magas- vagy alacsony pH-értékű készítmények elkerülésével (amely irritáló lehet) készülnek. Továbbá felmerült olyan szagtalanító (dezodor) készítmények előállításának igénye is, amelyek esetében a kellemetlen testszagot álcázni képes illatosító szerek (parfümök) bekeverésére nincs szükség.

Mindezek alapján a jelen találmány célkitűzése olyan készítmény és készítmény felhasználási eljárás kidolgozása, amely a kellemetlen testszagot okozó aerob és anaerob bak11 • · ·· · ·« « · • · » · · · · • · · · ···· • · · ······· «· · tóriumok bőrhöz tapadását csökkenteni képes, főként az emberi test különböző felületein (ideértve a hónalj környékét és a csecsemők higiéniai szempontból kritikus testfelületeit). A bőrhöz tapadás csökkentése alatt azt kell érteni, hogy a bőrfelülethez kevesebb baktérium kapcsolódik, a bőrfelület készítménnyel történő bevonását követően, mint kapcsolódnak ennek a készítménynek az alkalmazása nélkül.

A jelen találmány további célkitűzése a bőrfelülethez tapadó baktériumok által okozott kellemetlen testszag mérséklése, különös ttekintettel egyes testtájakra felnőttek és csecsemők esetében egyaránt.

A jelen találmány további célkitűzése egy olyan szagtalanító készítmény és készítmény felhasználási eljárás kidolgozása, amely a kellemetlen testszagot anélkül is csökkenti, hogy a szagtalanító készítmény előállításához mikróbaellenes szereket használnák fel.

A jelen találmány további célkitűzése még olyan készítmény és készítmény felhasználási eljárás kidolgozása is, amely a bőrön (például emberi bőrön) ', lévő szagkeltő baktériumok tapadásának csökkentése révén a kellemetlen testszagot, ideértve a hónalj környékéről származó, valamint felnőttek és csecsemők bőréből eredő testszag, mérséklésére szolgál.

A jelen találmány további célkitűzése olyan szagtalanító készítmény és készítmény felhasználási eljárás kidolgozása, amely esetében nincs szükség illatosító szerekre, és amelynek pH-értéke nem túl magas vagy nem túl alacsony, ezáltal elkerülve az ilyen magas vagy igen alacsony pHértékű kiindulási anyagok alkalmazása okozta bőr irritációt.

A jelen találmány további célkitűzése még kellemetlen testszag csökkentésére szolgáló szagtalanító kozmetikai rudacskák létrehozása anélkül, hogy a készítmény összeállításához baktériumellenes szereket használnánk fel.

A jelen találmány további célkitűzése még olyan testápoló folyadékok, különösen a csecsemők ápolásához szükséges lágysággal rendelkező babaápoló folyadék készítmények (tejek) létrehozása,amelyek baktériumellenes szerek felhasználása nélkül csökkentik a kellemetlen büdös szagot anélkül, hogy valamilyen illatanyagot kevernénk a készítménybe. (Jóllehet a baktériumellenes szer és/vagy illatanyag a kompozíció részét képezheti).

A jelen találmány további célkitűzése analitikai eljárás biztosítása annak meghatározására, vajon a speciális anyagok (például szénhidrátok és fehérjék) csökkentik-e a kellemetlen testszagot okozó baktériumok bőrhöz tapadását, amely alapján azután következtetni léhet, vajon ezek az anyagok csökkentik-e a kellemetlen testszagot okozó baktériumok bőrhöz tapadását, például a test hónalj környéki részein.

A jelen találmány szerinti megoldás ezeket a célkitűzéseket szénhidrátokat és/vagy fehérjéket - ezen belül monoszacharidokat és poliszacharidokat, polimer szénhidrátokat és oligomereket és szénhidrátok származékait és azok keverékeit - tartalmazó készítmények révén valósítja meg. Ellentétben a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás kitanításával, többléfe - a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetettektől eltérő - szénhidrát is felhasználható a találmány szerinti készítmények alkotórészeként a bőrön lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok megtapadásának megakadályozására; ez azt jelenti, hogy az adhéziót gátló szénhidrátok köre nem korlátozódik csupán mannózra, glükózra és azok oligomerjeire és azok keverékére, amint az a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetésre kerül. Valójában a jelen találmány szerinti megoldások összetevőjeként használt különféle szénhidrátok és fehérjék alkalmazása révén még jobb eredményeket sikerült elérni az emberi test bőr felületein lévő szagkeltő baktériumok adhézlójának megakadályozása terén, mint a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett mannóz, glükóz, azok oligomerjei és azok keverékei esetében.

A jelen találmány eredményeit a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő kitanítás fényében éppúgy, mint a technika állását jelentő általános ismeretek alapján különösen meglepőek. Ahogyan azt már a korábbiakban megfogalmaztuk, a benne leírt vizsgálati eljárásokból következően a 4 518 517 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás megállapításai szerint csupán bizonyos speciális cukrok és azok oligomerjei és azok keverékei akadályozzák ezeknek a • · · · · · • · · · · · ······· · · · bizonyos baktériumoknak a bőrhöz tapadását, és egyéb cukrok nem gátolják ugyanezeknek a baktériumoknak ugyanazokhoz a felületekhez történő kapcsolódását. Mindezen túlmenően, ahogyan az több szabadalmi leírásban és közzétett szakcikkben már korábban tárgyalásra került, ismert tény, hogy speciális baktériumok speciális felületekhez tapadását speciális vegyületek gátolhatják meg, azonban ugyanazok a vegyületek nem szükségszerűen hatnak gátlóan más baktériumok egyéb más felületekhez kapcsolására; a különböző baktériumok különböző mechanizmusok révén kapcsolódnak, ily módon valamely vegyület egy adott felülethez történő egy adott típusú baktérium tapadására gyakorolt hatása nem szükségszerűen ugyanaz, mint ahogyan ugyanaz a vegyület egy másik baktérium típus másik felülethez kapcsolódására hat. A technika állásában található eme ismeret ellenére a bejelentők találtak olyan vegyület osztályokat, amelyek a bőrön található szagkeltő baktériumok megtapadását gátolják, ily módon érve el jelen találmány célkitűzéseit.

Azok közé a speciális szénhidrátok (például egyszerű szénhidrátok, azaz monoszacharidok) közé, amelyek a jelen találmány tárgyát képező megoldás szerint szagkeltő baktériumok megtapadásának megakadályozására szolgáló szagtalanító készítmény részeként felhasználhatók, tartoznak a galaktóz, az N-acetil-D-galaktózamid, a fukóz, az N-acetil-D-glükózamin, a D-glükonsav és azok származékai (amely származékok monoszacharidot és egy, a monoszacharidhoz kapcsolt (például egyszerű kémiai reakcióval) csoportot (amely • · · · ♦ · · • · · · · · « ··· ······· ·« ·

- 15 még a monoszacharid láncszerkezetét megőrzi) és ezeknek a szénhidrátoknak az oligomerjeit (oligoszacharidokat) vagy ezeket a szénhidrátokat magukban foglaló oligomereket tartalmazó vegyületek.) A monoszacharidoknak vízoldhatóknak kell lenniük, amelyek természetesen vízoldhatók. Oligomerek alatt több monoszacharidot (például legfeljebb 10-et) tartalmazó vegyületet értünk, amelynek monomerjei acetál típusú kötéseken keresztül kapcsolódnak össze.

A jelen találmány szerint felhasználható polimer szénhidrátok (poliszacharidok) közé tartoznak ezen túlmenően az emulzán és a xantum gumi, az alginsav, az alginátok (például az alginsav kálium- és nátriumsói), guár gumi, a szentjánoskenyér gumi, a gellám gumi, a karrageenanok különböző formái, valamint azok molekula részei. A polimer szénhidrátok alatt nagyszámú (például legalább 10) monoszacharidot tartalmazó vegyületeket értünk, amely monoszacharidok acetál típusú kötéseken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Molekula részek alatt például hidrolízis termékeket vagy a poliszacharidok hidrolitikus hasításának termékeit értjük.

Ezek a lehasított molekularészek a polimer szénhidrátok jól ismert enzimatikus, kémiai vagy hőkezelése útján kerülnek előállítására. Például a fent említett polimer szénhidrátok molekularészei a szénhidrát 1-5 tömeg %os vizes oldatának 80 - 100 °C-os hőmérsékleten, legfeljebb 6 órán keresztül történő melegítésével állíthatók elő. Szervetlen sav (például sósav) vagy bázis (például nátrium-hidroxid) katalizátor jelenléte szükségszerű lehet. A pH-tar15 • · · · · · · • · · · « · • · · ······· ·« · még a monoszacharid láncszerkezetét megőrzi) és ezeknek a szénhidrátoknak az oligomerjeit (oligoszacharidokat) vagy ezeket a szénhidrátokat magukban foglaló oligomereket tartalmazó vegyületek.) A monoszacharidoknak vízoldhatóknak kell lenniük, amelyek természetesen vízoldhatók. Oligomerek alatt több monoszacharidot (például legfeljebb 10-et) tartalmazó vegyületet értünk, amelynek monomerjei acetál típusú kötéseken keresztül kapcsolódnak össze.

Ezek a lehasított molekularészek a polimer szénhidrátok jól ismert enzimatikus, kémiai vagy hőkezelése útján kerülnek előállítására. Például a fent említett polimer szénhidrátok molekularészei a szénhidrát 1-5 tömeg %os vizes oldatának 80 - 100 °C-os hőmérsékleten, legfeljebb 6 órán keresztül történő melegítésével állíthatók elő. Szervetlen sav (például sósav) vagy bázis (például nátrium-hidroxid) katalizátor jelenléte szükségszerű lehet. A pH-tar16 tomány 2 és 11 értékek között változhat, a fent említett polimer szénhidrátok típusától függően. A hidrolízis célja a polimer szénhidrát molekulatömegének és méretének csökkentése és a fent említett 1-5 tömeg%-os oldatok viszkozitásának csökkentése.

A molekularészek előállításának alternatív módszereként a 4 818 817 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő enzimatikus degradáció is végrehajtható. A glükózid kötés hasítására képes mikrobiális enzim felhasználása az emulzánok tördelésére alkalmas módszerként kerül említésre, ebben az amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban.

A lehasított részek molekulamérete vagy speciális viszkozitása nem lényeges, mivel mind a molekula részek, mind pedig az egész polimer szénhidrát molekulák képesek a bőrön található szagkeltő baktériumok adhézlójának megakadályozására.

A fent említett polimer szénhidrátok közül kereskedelmileg elsősorban az alginátok előnyösek, a baktériumok bőrhöz tapadását meggátló hónaljtáji testrészekre használatos dezodorok és testápolók (ideértve a csecsemők ápolására készülő babatejeket is) gyártására egyaránt. Kívánatos, hogy a jelen találmány szerinti készítmények részét képező alginátok hidrolizált formában kerüljenek felhasználásra, ily módon téve a találmány tárgyát képező szagtalanító készítményeket kevésbé viszkózussá és könnyebben feldolgozhatóvá.

A találmány szerinti szagtalanító készítmények alkotórészeként a polimer szénhidrátok (gumik) oldható vagy részben oldható formában kerülnek eloszlatásra a golyós dezodor készítményekben, kozmetikai rudacskákban,az aeroszolos készítményekben, a testápoló folyadékokban stb. Ez a megoldás nyilvánvalóan különbözik a 4 822 596 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban ismertetett portartalmú készítményektől és felhasználásukkal azoktól teljesen eltérő eredmények érhetők el. Például az ott ismertetett készítmények poralakú polimer szénhidrátjai nem képesek a bőrfelülettel vagy a baktérium sejtekkel kölcsönösen egymásra hatni és összekapcsolódni,és ily módon képtelenek a baktériumok bőrhöz tapadását megakadályozni.

Jóllehet a 4 822 596 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti készítményekben a vízoldható, poralakú polimer szénhidrátok képesek az altesti nedvességben (izzadságból eredő) oldódni, ez egy lassú folyamat; előszöris a por kis mennyiségű nedvességet abszorbeál oldódás nélkül, majd ezt követően kis mennyiségű por oldódhat az azt meghaladó mennyiségű altesti izzadságban, azonban az oldódott polimer szénhidrátot az előzetesen képződött vékony pasztaréteg visszatartja (felfogja). Hosszú idő elteltével (például órák múltán) szükség lenne azokra az oldott polimerekre, ha egyáltalán valaha ezek az oldódott polimerek szabaddá válnak,hogy kölcsönhatásba lépjenek a baktériumokkal vagy a bőrsejtekkel. Azonban a megfelelő szagtalanító hatás eléréséhez az aktív szagtalanító kompo18

nensek azonnali vagy legalábbis gyors hozzáférhetőségére van szükség. Továbbá, a polimer szénhidrátok közül néhány (például a carrageenanok) esetében tekintélyes hő és/vagy mechanikai energiát igényel azok vízben történő feloldása; ilyen körülmények pedig nem adottak az emberi test felületén. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 4 822 596 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő polimer szénhidrátokat poralakban tartalmazó készítmények nem valósítják meg a jelen találmány célkitűzéseit.

A fentiekből az a következtetés is levonható, hogy kívánatos, hogy a batérium adhéziót gátló szerek vízoldhatóak legyenek, és olyan formában álljanak rendelkezésre, hogy például az izzadtsággal vagy vizelettel érintkezésbe lépve könnyen feloldódjanak.

A testfelületen lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok tapadásának megakadályozására szolgáló szagtalanító készítmények egyik összetevőjeként alkalmazható fehérjék - a jelen találmány értelmében -glükoproteinek (szénhidrátgyökökből és egyszerű fehérjékből álló konjugált fehérjék); ezek közé a glükoproteinek közé tartoznak a laminin, a fibronektin, a kollagén és néhány forrásból, például a szarvasmarha félékből származó α-glükoprotein savak. Általában az emberi és állati eredetű glükoproteinek gátolják a hónalj környékén található kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhézióját.

Fontos megjegyezni, hogy az összes fehérje nem ·· · · · 4 * f> « • · · · ♦ · • · 4 4 4 •44 «4* 44·· ··

- 19 használható fel szagtalanító készítmények összetevőjeként a testfelületen lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhéziójának megakadályozására. Például a búzacsíra aglutin (Triticum Vulgáris) és a hüvelyes bab lektin (Concanavalin A) egyaránt elősegíti a kellemetlen szagot okozó baktériumok bőrhöz tapadását. Mindamellett különféle fehérjék (például különböző glükoproteinek), amelyek az emberi test bőrén lévő kellemetlen szagot okozó baktériumok adhézióját gátolni képesek, különösen az alábbiakban tárgyalt adhézió-gátló anyagok kimutatására szolgáló vizsgálati módszert tekintve könnyen meghatározhatók.

A következőkben a jelen találmány szerinti készítmények részét képező fehérjék vagy glükoproteinek alatt azokat az egyes fehérjéket vagy glükoproteineket értjük, amelyek az embei testfelületen, főként a hónalj környékén található kellemetlen szagot előidéző baktériumok megtapadását gátolják.

A jelen találmány szerinti kompozíciók esetében kívánatos, hogy azok bőrre történő felvitelekor az adhéziógátló polimer szénhidrátok legalább részben oldatban (például vizes oldatban) legyenek, ez azt jelenti, hogy az adhézió-gátló polimer szénhidrátok oldható vagy részben oldható formában legyenek eloszlatva a kompozíciók mindegyikében, például a kozmetikai rudacskákban, az aeroszolos készítményekben, a testápoló és öblítő folyadékokban, stb. Ahol az adhézió-gátló anyagok egyszerű cukrok vagy glükoproteinek, nincsenek oldhatósági akadályok, habár azok

- 20 mindegyike lehet legalább részben oldatban. A jelen találmány oltalmi körébe tartozó különféle oligomerek számára annál előnyösebbé válik, hogy az adhézió-gátló szénhidrátok legalább részben oldatban legyenek bőrre történő felvitelkor, minél nagyobb a felhasznált oligomer molekulatömege .

Kívánatos, hogy a készítményhez adott szénhidrogén vagy fehérje elegendő mennyiségben kerüljön felhasználásra ahhoz, hogy hatásosan meggátolja a kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhézióját és csökkentse ezeknek a szagkeltő baktériumoknak a bőrfelületen történő elszaporodását. Példaként említjük, hogy a készítményben található szénhidrát és/vagy protein mennyisége a készítmény teljes tömegére vonatkoztatva 0,05 - 20 tömeg %.

A találmány szerinti fentiekben ismertetett fehérjét vagy szénhidrátot tartalmazó készítmények különböző hordozókkal együtt használhatók, ily módon szagtalanító készítményeket állítva elő, amelyek kiszerelhetők aeroszolos dezodorok, kozmetikai rudak, dezodor szuszpenziók, golyós dezodorok, testápoló folyadékok, ideértve az öblítő folyadékokat és csecsemőápoló folyadékokat (babatejeket) stb., ezek a készítmények a megadott körbe tartozó szénhidrát vagy protein elegendő mennyiségét tartalmazzák a bőrhöz kapcsolódó szagkeltő baktériumok adhézlójának csökkentésére, például az emberi test hónalj környéki bőrfelületén található kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhéziójának a csökkentésére.

« · • · · · · «·» « « · • · « 4 · ·« • · · · a ·« ·» * ·«·«»,,*

- 21 Ennek megfelelően például a találmány szerinti készítmények szagtalanító kozmetikai rúd, például a hónalj környéki bőrfelületeken használatos hónaljbaktériumok bőrhöz tapadásának megakadályozására szolgáló kozmetikai rudacska formázásához szükséges hordozót tartalmazhatnak. Ily módon a szénhidrogén vagy fehérje a fentiekben tárgyaltaknak megfelelően gélesítőszerrel és valamely folyadék hordozóval keverhető össze szilárd gél rudak kialakítása céljából. Ezek a rudacskák fémes szappanokat vagy gélezőszerként valamely dibenzil-szorbitolt is tartalmazhatnak.

A jelen találmány szerinti készítmények tartalmazhatnak valamely bőrápoló folyadék (így például test vagy kézápoló, illetve csecsemőápoló babatejek) előállításához szükséges hordozót. Ennek megfelelően a csecsemőápoló folyadékok (babatejek) eléggé enyhék kell hogy legyenek, értve ezalatt, hogy nem lehetnek olyan mértékben sem savasak, sem lúgosak, hogy a baba bőrét irritálják, továbbá ebben az esetben el lehet kerülni az egyébként szükséges baktériumellenes szerek alkalmazását, amelyek bakteriális hatásuk következtében csökkenthetnék a kellemetlen szagot.

A jelen találmány szerinti készítmények például alkalmasak a difteroidok (buzkeltő mikroorganizmusok) emberi test hónalj környéki bőrfelületeihez történő adhézlójának csökkentésére. Ennek megfelelően a találmány - ebből a nézőpontból vizsgálva - olyan szagtalanító készítmény létrehozására nyújt lehetőséget, amely a kellemetlen testszagot, például a hónaljbűzt baktériumellenes szerek felhasználása • «·*»·« *· ·· · 'J · * · * · · «· · * • ♦ · · · · « •·· ♦·· ·«9· »· · nélkül és a bőr magas vagy alacsony pH-értékű készítményekkel történő bevonása nélkül segít elkerülni. Ezen túlmenően a jelen találmány szerinti megoldás alkalmazásakor nincs szükség a szagtalanító készítményekbe illatosító szer bekeverésére.

Ily módon a találmány tárgyát képező megoldás olyan szagtalanító készítményt szolgáltat, amely a bőrfelületeken - idértve a hónalj környékét is - található kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhéziójának megakadályozására szagtalanító hatású aktív hatóanyagként elegendő, ha csupán szénhidrátot vagy fehérjét tartalmaznak. Természetesen a jelen találmány szerinti készítmények más egyéb dezodorokban hagyományosan használt aktív összetevőket, mint például illatszereket szintén tartalmazhatnak.

A jelen találmány szerinti megoldás egy másik aspektusból nézve olyan analitikai módszert szolgáltat, amely lehetővé teszi annak meghatározására, vajon azok a speciális anyagok, értve ezalatt speciális szénhidrátokat és fehérjéket, képesek-e csökkenteni (vagy megakadályozni) a bőrön lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhézióját (például az emberi test hónalj-környéki bőr felületein). Eszerint az analitikai eljárás szerint leválasztott bőrsejteket használunk bűzkeltő aerob és anaerob baktériumokkal, továbbá a vizsgálat tárgyát képező anyagokkal együtt annak meghatározására, hogy az adott vegyület csökkenti (gátolja) a bűzkeltő baktérium bőrhöz tapadását vagy nem. Bőrsejtekként keratinocyták növeléséhez használt két vegyértékű

- 23 fémekkel (főként kétértékű kalcium vegyületekke1, például kaleium-klóriddal) adalékolt táptalajon tenyésztett emberi bőrsejteket használunk.

Az elkülönített bőrsejtekből fejlődnek ki azok a keratinos (elszarusodó) felszíni struktúrák, amelyeknek molekulatömege 50 000-től több mint 100 000-ig változhat. Ez a fehérjetartalmú felszíni szerkezet közeláll azokhoz a keratinos (elszarusodó) szerkezetekhez, amelyek megjelennek az elszarusodott felületi hámsejtekben. Lényegében a fehérjetartalmú struktúrák proteinből, glikoproteinből és poliszacharidból állnak. Az elkülönített bőrsejtek csoportokban növekednek a szövettenyészetben, és a bőrbaktériumok hajlamosak arra, hogy azokhoz hozzátapadjanak.

A keratinoeyták növeléséhez használt közegre példaként említjük a következőt:

KGM (Keratinocite Growth Médium) (Clonetics Co. által gyártott módosított MCDB 153) ng/ml Epidermal growth (növekedési) faktor (EGF) μg/ml inzulin

0,5 Mg/ml hidrokortizon

Anti-mikrobiális szerek (Penicillin,

Streptomycin és Amphotericin B)

0,15 mmól kalcium (Ca⁺2)

0,4 % Bovine pituitary extract (BPE) (marha hipofízis kivonat)

PH 7,4

Ozmolalitás = 340 ± 4 mOsm/kg

Az el nem különült epiteliális sejtek keratinocytáktól való elválasztásához 2 mmól Ca⁺² ion szükséges. Például, egy 1 mól kalcium-klorid tartalmú oldat esetében, amelyet 1 ml KGM-ből és 1 mól kalcium-kloridból állítunk elő, 2 μΐ kerül felhasználásra az epiteliális sejtek elkülönítésére. A táptalajt minden harmadik napon módosítjuk, a táptalaj eme kalcium-szintjének fenntartása érdekében. A sejtelkülönítéshez szükséges optimális időtartam 10 - 16 nap, általában 10 napnál rövidebb időintervallumot ritkán alkalmaznak.

A bőrsejt elkülönítéséhez optimális kalcium-klorid szint szükséges. Túl magas és túl alacsony szint elégtelen elkülönítést eredményez, vagy az elkülönülés egyáltalán nem megy végbe.

Az alábbi irodalmi helyek a Ca⁺² ion sejt elkülönítéshez történő felhasználásáról szólnak, és ezen referátumok mindegyikének tartalma teljes egészében a találmányhoz tartozó technika állásának részét képezi:

1) Pillái, S. és munkatársai, Biochemical and Morphological Characteriziation of Grotyth and Differentiation of Normál Humán Neonatal Keratinocytes in a Serum-Free Médium, in J. Cellular Physiology. 134: 229-237 (1988).

2) Shipley, G. D., és munkatársai, Control of Growth and Differentiation in Vitro of Humán Keratinocytes Cultured in Serum-Free Médium, in Arch. Dermatol. 123: 1541a (1987).

3) Wilke, M.S. és munkatársai, Biologic Mechanism fór the Regulation of Normál Humán Keratinocyte • · ·

- 25 Proliieration and Differentiation, in Amer. J. Pathology 131: 171-181 (1988).

Az elkülönülő bőrsejteket elegyítjük az adhéziógátló képesség szempontjából vizsgálandó anyaggal, és az ezt követően hozzáadott baktériumokkal, majd ezután meghatározzuk a sejtekhez kapcsolódó baktériumszámot annak megállapítása céljából, vajon a vizsgált anyag csökkenti-e a bűzkeltő baktériumok adhézióját. A vizsgálathoz felhasznált baktériumok az emberi hónalj tájékról izolálhatok.

A jelen találmány szerinti analitikai módszer szerint felhasználásra kerülő bőrsejtek sterilek, és az elkülönítés követketében a bőr stratum corneum felszíni sejtjeihez nagyon hasonlítanak. Ily módon a jelen találmány szerinti analitikai módszer szerint annak meghatározása, hogy a baktériumok adhéziója az elkülönített bőrsejtekhez gátolt-e, elfogadható vizsgálati eljárás annak megállapítására, vajon az anyag a szagtalanító készítmény alkotórészeként csökkenteni fogja-e a bőrön, így például a hónalj tájékán lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhézióját .

Fentiek alapján a jelen találmány szerinti megoldás minden tekintetben olyan készítményeket, főként olyan speciális szagtalanító készítményeket szolgáltat, amelyek mannóztól, glükóztól és azok származékaitól eltérő speciális szénhidrátokat és/vagy speciális fehérjéket (glükoproteineket) tartalmaznak, amely készítmények a test bőrfelületén, ideértve a hónalj környéki részt, lévő kelle26

Kietlen testszagot előidéző baktériumok adhéziójának csökkentésére használhatók, miközben eléggé enyhe hatásúak ahhoz, hogy olyan testápolók összetevői legyenek, mint a csecsemőlemosó folyadékok (babatejek); továbbá olyan analitikai módszert szolgáltat, amely lehetővé teszi az emberi test bőrfelületének megfelelő bőrön az anyagok olyan jellegű vizsgálatát, vajon ezek a bőrfelületen lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhézióját csökkentik-e.

Ily módon a készítmények kiválaszthatók és felhasználhatók a testszag megszüntetésére anélkül, hogy ezek a készítmények baktériumellenes szereket tartalmaznának, és anélkül, hogy ezek a kompozíciók túl magas vagy túl alacsony pH-értékűek lennének. Ezen túlmenően a találmány olyan szagtalanító készítményeket szolgáltat, amelyekbe illatosító szerek bekeverése nem szükséges.

Jóllehet a találmány szerinti megoldás jellegzetes és előnyös megvalósítási módokon keresztül kerül bemutatásra, magától értetődő, hogy ez nem jelenti a találmány oltalmi körének korlátozását ezekre a megvalósítási formákra. Éppen ellenkezőleg, a szabadalmi bejelentés a találmány valamennyi, a találmány lényegének megfelelő alternatív, módosított és ekvivalens megvalósítási módra vonatkozik, amelyeket a csatolt szabadalmi igénypontokban megfogalmazott oltalmi kör meghatároz.

A jelen találmány olyan készítményekkel és ezeknek a készítményeknek az alkalmazási eljárásaival foglalkozik, amelyek segítségével az emberi test bőrfelületein, ideértve

- 27 a hónalj környéki részeket is, lévő kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhéziója meggátolható, és ily módon a kellemetlen büdös szag mérsékelhető. A készítmények különböző hordozókat tartalmazhatnak, amelyek révén különböző típusú szagtalanító készítmények kerülhetnek előállításra. Például attól függően, hogy mely hordozót alkalmazzuk, szagtalanító kozmetikai rudat, szuszpenziót, golyós dezodort, testápoló folyadékot vagy aeroszolos készítményt készíthetünk. Ezeknek a készítményeknek mindegyikében a találmány értelmében a legfontosabb komponens a szénhidrát, különböző szénhidrátok keveréke, a fehérje vagy azok kombinációja, melyek képesek megakadályozni a bűzkeltő baktériumok bőrhöz tapadását, ily módon a szagtalanító hatást baktériumellenes szerek alkalmazása nélkül érve el.

A jelen találmány szerinti szénhidrátot vagy szénhidrát keveréket, fehérjét vagy azok kombinációját tartalmazó készítmények, amikor csecsemőápoló folyadéknak megfelelő hordozót tartalmaznak és kémhatásukat tekintve kellően enyhék a baba bőr irritációjának elkerülésére, csecsemőápoló folyadékként használhatók.

Továbbá a jelen találmány olyan analitikai eljárással is foglalkozik, amely segítségével különböző szénhidrátok és/vagy fehérjék vizsgálhatók annak meghatározására, vajon ezek a szénhidrátok és/vagy fehérjék képesek-e a bőrön lévő kellemetlen testszagot okozó baktériumok adhéziójának megakadályozására. Mindezek alapján a találmány révén lehetővé válik több egymástól különböző szénhidrát és/vagy fehérje vizsgálata, anélkül, hogy közvetlenül az emberen kerülnének kipróbálásra, és lehetővé teszi annak meghatározását, vajon a speciális szénhidrátok és/vagy fehérjék alkalmazhatók-e a testen lévő kellemetlen szagot okozó baktériumok számának és ezzel egyidőben a testszagnak a csökkentésére.

Mielőtt még a találmány szerinti megoldást részleteznénk, rövid ismertetést nyújtunk a bőrbaktériumok adhézlójának mechanizmusára vonatkozóan. A baktériumok minden esetben valamely felülethez tapadnak és ott alkotnak telepeket. Megtapadó baktérium telepeket figyelhetünk meg a homokon, a termőtalajon és azok szemcséi között, a különböző tengeri állatok, valamint az emberek bőrének felületén, továbbá a növényi szöveteken, szövetekben, és azok felületein is. Az emberi bőrön és a gyomor - bél traktus, a hüvelycsatorna és a szájüreg nyálkahártya felületein megtapadva sűrű telepeket alkotnak a különböző jellegzetes baktériumok. Megállapításra került, hogy az emberi test felületeihez tapadó baktériumok speciális \ helyeken telepeket alkotva a bakteriális fertőzés kórlefolyásának korai szakaszában és a kellemetlen testszag, különösen az alsó testtájakon és a lábfejen és a húgyúti és ivarszervi területeken történő kialakulásában az emberi szervezet meghatározó tényezői.

Annak a mechanizmusnak a során, amellyel a baktériumok kölcsönhatásba kerülnek a felületekkel, speciális, a baktériumok felületén lévő molekuláris ligandumok vagy adhezinek működnek közre, amelyek a telepekkel fedett bőrfelületen lévő receptorokban kulcs a zárba mechanizmussal illeszkednek. Ezek a ligandumok vagy adhezinek lektineknek nevezett komplex cukrokhoz vagy oligoszacharidokhoz kapcsolt fehérje struktúrák vagy komplex, sok irányban elágazó oligoszacharid oldalláncok, amelyek a gazdasejt komplementer kapcsolódási helyeihez kötődnek. Olyan molekulák, amelyek vagy a ligandumhoz (adhezinhez) , vagy a receptor helyekhez kötődnek, képesek megakadályozni a baktériumok gazdafelülethez kapcsolódását.

A jelen találmány szerinti megoldás olyan különböző, a mannóztól, glükóztól és azok oligomerjeitől eltérő anyagokra vonatkozik, amelyek a gazdafelületek (különösképpen például az emberi test - ideértve a csecsemőket is bőrfelületén) a baktériumok kapcsolódását képesek meggátolni. Ezek közé tartoznak a különböző szénhidrátok, ideértve a monoszacharidokat, az oligoszacharidokat és a poliszacharidokat, valamint a fehérjéket (ideértve a különböző glükoproteineket) ahogyan az a fentiekben részletesen ismertetésre került.

Ezek közül az előzőekben felsorolt glükoproteinek közül a laminin és a kollagén azok, amelyeket bizonyos emberi bőrfelületeken Staphylococcus-hoz (mint például Staphvlococci aureus-hoz) kapcsolódva találtak.

Különös figyelmet érdemelnek az olyan glükoproteinek, mint a fibronektin, a laminin, a kollagén és a marhafélékből származó α-glükoprotein sav, amelyek szöveti

eredetűek vagy plazmában cirkuláló formában és vérlemezkékben vannak jelen. A fibronektin 440 000 molekulatömegű glükoprotein. A kollagén glükoproteinre példaként a III típusú borjúbőrből izolált vízoldható kollagént említjük, amelyet a Sigma Chemical Co. gyárt.

A szakemberek elsősorban az alábbi különböző proteinekről szóló referátumokat veszik figyelembe, amelynek mindegyikének tartalma teljes egészében a találmányhoz tartozó technika állásának részét képezi:

1. Grinnell, Cell Attachment and Spreading Factors, pages 267-92, in Guroff (Ed.), Growth and Maturation Factors (John Wiley & Sons, New York);

2. Kleinman és munkatársai, Roll of Collagenous Matrices in the Adhesion and Growth of Cells, in J. Cell. Bioi., 88, 473-485 (1981);

3. Yamada, Cell Surface Interactions with Extra- cellular Materials, Annu. Rév. Biochem., 52, 761799 (1983);

4. Schaeffer, Bacterial Adhereríce, Monographs in Urology, pages 131-147 (1984); és

5. Ohtomo és munkatársai, Adhesion of Staphylococcus Aureus to Fibrinogen, Collagen and Lectin in Relation to Cell Surface Structure, Zbl. Bakt. Hyg. A268, 325-340 (1988).

A találmány szerinti készítményekben alkalmazásra kerülő leírásban felsorolt cukrok köre az egyszerű cukroktól, mint például a galaktóztól az oligomereken át a » ·

- 31 polimer szénhidrátokig (az óriás poliszacharidokig) terjed. Nyílt szénláncú cukrok alkalmazhatók.

Azok az emulzánok, amelyek a jelen találmány szerinti kompozíció részét képezhetik, az előzőekben már hivatkozott 4 737 359 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalomban Eigen és munkatársai által kerülnek ismertetésre, amely teljes egészében a találmányhoz tartozó technika állását képezi.

Ezek az emulzánok éppúgy, mint a xantum gumik, az alginsavak és alginátok, a guár gumik, a szentjánoskenyér gumik, gellám gumik, a karrageenanok és azok molekulatöredékei, különböző mikroorganizmusok termékei. Az emulzánok és/vagy egyéb gumik valamint az itt említett azon anyagok köre, amelyek a találmány értelmében felhasználásra kerülhetnek, nem korlátozódik csupán a speciális mikroorganizmusok által termelt poliszacharidokra, hanem ide tartoznak a más egyéb mikroorganizmusok által előállított xantum gumik vagy alginsavak és alginátok, guár gumik, szentjánoskenyér gumik, gellám gumik és karrageenanok is'.,

Ahogyan azt már az előzőekben jeleztük, a jelen találmány értelmében a szénhidrátokat és/vagy fehérjéket tartalmazó készítmények különböző hordozókat is tartalmazhatnak, amelyek révén a készítmények kozmetikai rudak, golyós és aeroszolos dezodorok, szuszpenziók és lemosó és testápoló folyadékok, stb. formájában hozhatók forgalomba. A szagtalanító készítmények szemléltetésére a kozmetikai rúd összetevőit mutatjuk be az alábbi A és B készítményeken ke32 resztül az egyes összetevők mennyiségeinek megadásával. A készítmény recepturáj ában megadott százalékok tömeg %-okat jelentenek.

Természetesen az alábbi készítmények csupán szemléltetésre, és nem a találmány oltalmi körének korlátozására szolgálnak.

A Készítmény

Propilén-glikol

- 80 %

Víz

- 50 %

Szénhidrát a szagtalanító hatás elérésére

0,05 - 20

EDTA

Fémes szappan (például nátrium-sztearát)

Illatosító anyag

B Készítmény

Dibenzil-monoszorbitol-acetál vagy más dibenzil szorbitolok

Propilén-glikol

Víz

Szénhidrát a szagtalanító hatás elérésére

Etil-alkohol

Más glikolok, olajok, szilikonok

Denaturált szesz

2-10	%
20 - 80	%
0-50	%
0,05 -	20
0-40	%
0-10	%
0-20	%

Egyéb gélesítő szerek, mint 0 - 2 % például a hidroxi-etil-cellulóz

A találmány szerinti készítmények hagyományos eljárási módszerekkel állíthatók elő, például hagyományos keverési technikákkal a baktérium tapadást gátló anyagokon és a hordozóanyagokon kívül pedig egyéb más, a technika állásából ismert és szokásosan elfogadott komponensek is felhasználhatók. Miután különböző anyagok kerülnek felhasználásra, a hagyományos szagtalanító készítményekben példaként a hónaljtájéki bőrfelületekre felvihető készítmények közül a 4 440 742 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő Marschern és munkatársai által ismertetett készítményt említjük (különös tekintettel a kozmetikai dezodoráló rudakra), továbbá a 4 152 416 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban Spitzer és munkatársai által kidolgozott aeroszolos készítményeket emeljük ki. Mindkét szabadalmi leírás teljes terjedelmében a jelenj szabadalmat érintő technika állásához tartozik.

A találmány szerinti készítmények hagyományos módon kerülnek kiszerelésre, azok használata is a szokásosnak megfelelően történik.

Jóllehet a most következő kiviteli példák a találmány szemléltetésére szolgálnak, magától értetődő, hogy nem célozzák a találmány korlátozását ezekre a megvalósítási módokra.

- 34 Példák

1-10. Példa (Szappan alakú szagtalanító rudacskák)

Összetevők	1	(% w/w) 2 3	4	5	6	7	8	9	10
Propi lén-glikol	65,75	65,0	56,0	68,0	62,0	53,0	72,0	70,0	70,0	70,0
Víz	20,0	20,0	20,0	20,0	20,0	20,0	21,0	20,0	21,0	20,0
D-galaktóz	2,5	5,0	...	...	6,0	5,0	...	0,5	...	0,5
N-acetil-glükózamin	2,5	...	15,0	2,5	2,0	...	...	...	...	...
N-acetil-galaktózamin	...	...	...	2,5	2,0	...	...	0,5	...	...
D-fukóz	...	...	...	...	1,0	15,0	...	...	...	...
Fibronektin	...	...	...	...	...	...	1,0	...	1,0	...
Xantán gumi	...	...	...	...	...	...	0,5	...	...	...
Nátrium-alginát	...	...	...	...	...	...	...	1,o	...	1,5
Illatanyag	...	1,0	...	...	...	...	...	1,0	...	1,0
Na₄EDTA	2,0	2,0	2,0	...	...	...	...	...	...	2,0
Irgasan DP-300	0,25	...	...	...	...	...	...	...	...	...
Nátrium-sztearát	7,0	7,0	7,0	7,0	7,0	7,0	5,5	7,0	7,0	5,0

• ·

- 35 11-16. Példák (DBMSA-alapú szagtalanító rudacskák)

Összetevők	11	12	(% w/w)	16
13	14	15
Dibenzil-monoszorbitán-
-acetál	2,5	1,5	3,0	1,5	1,5	1,5
Propilén-glikol	55,0	66,0	—	66,0	66,0	66, 5
Dipropilén-glikol	—	—	37,0	—	—	—
Víz	24,5	24,5	10,0	20,0	22,2	20,0
Etil-alkohol	—	—	30,0	—	—	—
Metil-pirrolidon	5,0	—	—	—	5,0	5,0
Acetamid MEA	—	5,0	7,0	5,0	—	—
Finesolve (alkohol-
-benzoát)	5,0	2,0	5,0	2,0	2,5	2,0
Klucel MF	0,5	—	—	0,5	—	—
D-galaktóz	2,5	—	7,0	—	—	2,0
N-acetil-glükózamin	2,5	—	—	5,0	—	2,0
Xantán gumi	—	1,0	—	—	—	0,5
Fibronectin	—	—	—	---	0,8	0, 5
Na₄EDTA	1,0	—	1,0	—	1,0	—
11latanyag	1,0	—	—	—	1,0	—

- 36 17-21. Példák (Szuszpenzió golyós dezodorokhoz) (% w/w)

Összetevők	11	12	13	14	15
Talkum	15,0	15,0	18,0	18,0	18,0
Benton 38	3,0	2,5	3,0	3,0	3,5
SD-40 Alkohol	1,5	1,2	1,5	1,5	1,5
Ciklometicon	73,5	67,8	73,5	76,3	75,0
Illatanyag	1,0	—	1,0	—	—
Na₄EDTA	1,0	—	—	1,0	1,0
D-galaktóz	3,0	3,0	1,0	—	—
N-acetil-glükózamin	1,0	10,0	1,0	—	—
Nátrium-alginát	1,0	0,5	0,5	—	0,5
Xantán gumi	—	—	0,5	—	0,3
Fibronectin	—	—	—	0,2	0,2

Ahogyan azt az előzőekben is megállapítottuk, a kellemetlen szagot okozó baktériumok megtapadását akadályozó anyagok babaápoló folyadékok komponenseiként is alkalmazhatók.

Ezek a tapadásgátló szereket tartalmazó babaápoló folyadékok az alábbi 1. táblázatban kerülnek bemutatásra.

• · ·· ·« · • · ·· » * · ·· • 4 · · · · >

• · · · « · ··· ♦ ·· ···· «<· «

1. Táblázat

Baktérium tapadást gátló szert tartalmazó babatej

Kvaterner vegyülettel Kvaterner vegyület nélkül

1016-59	1016-47
6,5 % ·	-nál kevesebb	5 %-nál kevesebb
olajos	fázis	olajos fázis
Víz	85,60	85,27
Glicerin	6,07	6,04
Lapirium-klorid	0,10	—
Benzalkónium-klorid	0,10	0,10
Vörös színű oldat	0,17	0,17
Ibolya színű oldat	0,06	0,06
Metil-parabén	0,10	0,10
Lanolin bázis	1,24	1,33
Lanolin	0,13	0,13
Gliceril-sztearát	1,92	2,05
Cetil-alkohol	1,92	2,05
Gliceril-sztearát
& PEG 100 sztearát	1,25	1,34
Propil-parabén	0,04	0,05
P.G. alginát 0,81 0,80
Nátrium-alginát	0,20	0,20
Dow Corning 544 folyadék	0,01	0,01
Illatanyag	0,30	0,30

100,00

100,00 « ····«« • · · · * 4 · < · • 4 4 Λ 4 4· • 1 · · · 4· ·4· «·« ··«· ·♦4

- 38 A jelen találmány szerinti szagtalanító készítmények hatékonyságát az alábbiakban szemléltetjük.

Hat férfi önkéntes két hét időtartamon keresztül tartózkodott altesti izzadtsággátló termékek használatától. Az önkéntesek csupán szabványos dezodoráló terméket használtak. Két nappal a vizsgálat tárgyát képező anyag első felvitele előtt az önkéntesek minden altesti termék használatától tartózkodtak,az önkéntesek nem mosták meg a hónaljukat 1 napig az első felvitelt megelőzően. A hat önkéntes hónaljszagát a vizsgált anyag első felvitelének reggelén megmértük, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy jelentős bűz tapasztalható. A hónaljak 1 percig langyos vízzel történő mosását követően a vizsgált anyag 0,5 g-ját vittük fel a hónaljra. Az 1. kiviteli példában szereplő kozmetikai rudat az egyik hónaljra, míg a hatóanyag (szénhidrát és fehérje) nélküli szagtalanító kozmetikai rudat az ellentétes oldali hónaljra vittük fel. A termék felhasználását követő szagmeghatározást a vizsgált felületeken 12 és 24 óránként végeztünk üvegből készült mérőcső hónaljba történő behelyezésével. A jelenlévő szag mértékét (fokát) 0 - 10-ig skálán határoztuk meg, ahol a 0 nem érzékelhető szagot, míg a 10 erősen visszataszító szagot jelent.

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az 1. kiviteli példában szereplő vizsgálati anyag a hónaljbűzt nagyobb mértékben csökkenti mint a hasonló, szénhidrátok felhasználása nélkül előállított készítmények. Az alábbi táblázat a számszerű vizsgálati eredményeket tartalmazza.

Átlagos szagértékek eltelt órák száma

3,0

3,7

- 39 Termék

Vizsgálati anyag

Kontrol

A felvitel óta

2,7

4,5

A most következő 2. számú táblázat a jelen találmány tárgyát képező baktérium tapadást gátló hatóanyagot tartalmazó babatej hatékonyságát mutatja be a bőrön található baktériumok adhézióját gátló képesség szempontjából.

2. Táblázat

In vitro baktérium adhéziós adatok

Kezelés nélkül	Baktérium/20 1. kezelés 2.	sejt kezelés	%-OS qátlás
Corynebacterium F-l csoportja	¹⁷⁵	202
Corynebacterium C csoportja	233	258
Corynebacterium
Pseudotuberculosis	222	272
Corynebacterium Xerosis	180	208
Corynebacterium	500	500

2. Táblázat (folytatás)

In vitro baktérium adhéziós adatok

Kezelés nélkül	Baktérium/20 sejt	%-os qátlás
1. kezelés 2.	kezelés
Adhézió elleni szert tartalmazó	babatej
Corynebacterium F-l csoportja	28	43	81
Corynebacterium C csoportja	46	37	83
Corynebacterium
Pseudotuberculosis	29	25	89
Corynebacterium Xerosis	52	33	78
Corynebacterium	78	57	87

A következőkben speciális példákon keresztül mutatjuk be azt a korábbiakban már tárgyalt analitikai eljárási módszert, amely annak meghatározására szolgál, vajon valamely adott anyagféleség a bőrön lévő, különösen a hónalj tájékán található kellemetlen szagot előidéző baktériumok adhézióját képes-e megakadályozni. Amint azt látni lehet, az adhéziógátló hatás élő szervezeten történő alkalmazás szükségessége nélkül vizsgálható.

Az alábbi analitikai példa során kapott eredmények alapján a találmány oltalmi körébe tartozó különböző szénhidrátokról és fehérjékről kerül megállapításra azok adhézió gátló tulajdonsága, valamint összehasonlításokat tartalmaz egyéb, a jelen találmány oltalmi körébe nem tartozó anyagokkal is. Természetesen ez a példa nem korlátozza a találmány oltalmi körét, és annak csupán töredékét szemlélteti.

Analitikai példa

Baktériumok

Tíz egészséges önkéntes (férfi és nő) hónaljának bőrén lévő baktériumokat izoláltunk. Corynebacterium diphtheriae-t. J-K csoportba tartozó Corvnebacterium-t és Escherichia coli 1677-t kaptunk. Ez utóbbi baktériumok képezték az adhéziós kísérletek kontrolijait. A baktériumokat véres agar lemezeken vagy 5 % birkavérrel defibrinált adagolt tripszines szója agar bázison lévő szubkultúrák révén tartottuk fenn. A tenyésztett kultúrákat aerobok esetében félig szilárd tripszines szójaagarban, az anaerobok esetében pedig aprított hús szénhidrát táptalajon -20 °C-os hőmérsékletre fagyasztottuk. Az in vitro adhéziós vizsgálatokhoz a lipofil Corynebacteriumokat háromszor 24 órás periódusokban egymás után sorozatban tovább tenyésztettük 0,5 % Tween 80-nal adalékolt tripszines húsleves táptalajon.

Elválasztás és azonosítás

A hónaljbaktériumok elválasztását oly módon hajtottuk végre, hogy steril üveghengerbe 1 ml 0,1 %-os Triton X100 oldatot töltöttünk, és erősen a hónalj bőrfelületéhez (összes terület 3,8 cm²) rögzítettük. A folyadékot 1 percig erőteljesen kevertettük egy teflonrúddal, majd összegyűjtöttük. Ez utóbbi eljárást megismételtük, és a kapott két mintát összeöntöttük (elegyítettük) . Az anaerob baktériumok visszanyerésének elősegítésére a minták fölött oxigéntől mentes széndioxid gázt alkalmaztunk, és a csövekre sapkát húztunk, majd 4 °C hőmérsékletre lehűtöttük. 8 órán belül az összes minta összegyűjtését elvégeztük. Az önkénteseket megkértük, hogy ne használjanak dezodorokat, és 8 napig csak lágy szappannal mosakodjanak a hónaljukból történő mintavétel előtt. Az egyes mintákat szériákban hígítottuk, és előre nem redukált, valamint előzőleg redukált vért tartalmazó agar lemezekre (BAP = blood agar plate) vittük. 37 °Cos hőmérsékletű aerob és anaerob inkubációs körülményeket tartottunk fenn 3-5 napon keresztül, amely idő alatt az aerob és anaerob baktériumok egyaránt elérték előre kalkulált végső számukat. A hónaljmintákkal végrehajtott valamennyi kísérletet egy anaerob kesztyűs manipulátor doboz belsejében hajtottuk végre. Az összes baktériumot 0,5 %

Tween 80-nal adalékolt BAP-on szubkultúrával, továbbá aerob és anaerob körülmények között 37 °C-os hőmérsékleten 48 órán keresztül lipofilicitásra vizsgáltuk. Azokról a mikroorganizmusokról került megállapításra hogy lipofilek, amelyek ezen a zsírral kiegészített táptalajon fokozott növekedést vagy pigmentációt mutattak.

Hámsejtek

Emberi hámsejteket (HE = humán epithelialis) alkalmaztunk a hónaljbaktériumok tapadási képességének meghatározására (normál emberi epidermális keratinocytákból származó elsődleges kultúrák). A sejteket foszfáttal puffe-~ rezett sóoldatban (PBS = phosphate-buffered saline) reszuszpendáltattuk, majd háromszor mostuk, a mosások (19) között erőteljes keveréssel (500 rpm) szakaszosan centrifugáltuk. A HE sejtek elválasztásához 2 mmól/1 koncentrációjú kalcium-kloridot (CaC12) adtunk az oldathoz. Az epithelialis sejtek elkülönülését (differenciálódását) egyrészt 3-5 sejtrészekből álló sejtcsoportosulásokból, valamint módosított Ayoub-Shklar törzs festése útján határoztuk meg. Az emberi hámsejteket (HE) keratinocyták tenyésztésére szolgáló táptalajon szaporítottuk. A sejtfajtákat 5 %-os szén-dioxid atmószférában 37 °C hőmérsékleten tenyésztettük. A további sejttenyésztést a következő időintervallumokban végeztük: 8 napig az elkülönületlen (differenciálatlan) HE sejtek esetében, 8-16 napig az elkülönült (differenciálódott) sejtek esetében. Mindkét sejttípust 0,25 g/liter tripszin oldat hozzáadásával és 0,1 g/liter EDTA oldat hozzáadásával gyűjtöttük össze. A tripszinezést megelőzően a sejteket Hepes pufferrel mostuk, és az enzimatikus reakció semlegesítése céljából antitripszin oldatot adtunk hozzá. A tripszinezési eljárást követően a sejteket 6-8 órán keresztül állni hagytuk a táptalajban 5 %os szén-dioxid atmoszférában 37 °C hőmérsékleten. A begyűjtött sejteket háromszor PBS-sel mostuk (Ph = 7,2; 0,067 mól) , és centrifugáltuk (3 perc, 1500 rpm), majd Dulbecco foszfát puffer sóoldatban reszuszpendáltattuk 0,5 - 1,0 x 10⁶ sejt/ml végső koncentráció eléréséig. A szuszpenziókat felhasználás előtt hemacitométerrel standarizáltuk.

In vitro baktériumtapadás vizsgálat

Egyenként 50 μΐ baktérium szuszpenziót (1,5 x 10⁸baktérium/ml-t az anaerobok esetében, és 3,0 x 10⁸ baktérium/ml-t az aerobok esetében) adtunk 50 μΐ (0,5 - 1,0 x 10⁶ sejt/ml) koncentrációjú sejt szuszpenziókhoz, majd a szuszpenziót kiegyensúlyozott szobahőmérsékleten 30 percig inkubáltuk. 25 μΐ-nyi oltóanyagot vákuum segítségével 8,0 Mm pórusátmérőjű polikarbonát szűrőn szűrtük. A szűrőn lévő sejteket steril desztillált vízzel háromszor mostuk a nem tapadó baktériumok eltávolítása érdekében. 95 %-os etanollal történő fixálást követően a tapadó baktériumos sejteket a szűrőn megfestettük (Gram festés). 20 epiteliális sejtekhez tapadó baktériumok számát 1000-szeres nagyítású fénymikroszkóp segítségével határoztuk meg. Két párhuzamos kísérletet folytattunk le, és három egymástól független vak leolvasást végeztünk minden egyes mintánál.

Baktérium adhézió inhibició

A bőr epiteliális sejtjeihez tapadó baktériumokra gyakorolt hatás szempontjából a következő vegyületeket vizsgáltuk: 50 Mg/ml emberi fibronektin, búzacsíra agglutin (Triticum Vulgáris) bab lektin (concanavalin A) , 17 mg/ml végső koncentrációjú D(+) fukóz, D(+) galaktóz, D(+) mannóz és N-acetil-D-glukózamin (NAGA), szukróz, emulzán és dextrán, valamint 3,4 mg/ml hidrolizált nátrium-alginát. Az adhézió gátlás vizsgálata során a kiválasztott komponens 50 μΐ-ét adtuk in vitro a HE sejtekhez 5 perccel a baktérium

- 45 szuszpenziók hozzáadása előtt.

Statisztikai analízis

Az adatpárok közötti lényeges különbségek meghatározására T-próbát végeztünk, hogy összehasonlítsuk a tapadási vizsgálatok során az inhibició és tapadás mérésből származó eredményeket. IBM számítógépen futó Minitab című programot alkalmaztunk, és a futtatás előtt p értékét 0,05-ben határoztuk meg.

Eredmények

Ezekkel az eredményekkel kapcsolatosak a 3-6. táblázat adatai, amelyek az eredmények magyarázata után következnek.

féle aerob és anaerob baktériumot izoláltunk 10 egészséges önkéntes férfi és nő hónaljából (3. táblázat). A baktériumcsoportok közül staphyloccusokat izoláltunk a leggyakrabban, és 10 önkéntes közül 8 esetében választottunk el

S. hominis-t. 10 közül 7 esetben izoláltunk lipofil aerobokat és anaerobokat (3. táblázat). Az izolált baktériumok száma a lipofil aerobok esetében széles skálán 5,0 x 10² és 2,9 x 10⁶ CFU/ml/2,8 cm² között, míg a lipofil anaerobok esetében 2,0 x 10² és 5,0 x 10⁶ CFU/ml/2,8 cm² között változott. Valamennyi kísérleti alany esetében a nem lipofil aerob baktériumok domináltak, és mennyiségük magától értetődően széles koncentráció intervallumon belül változott (4,0 x 101 - 6,9 x 10⁷ CFU/ml/2,8 cm²) (3. táblázat).

Kilenc aerob és néhány anaerob diszteroidot vizsgáltunk elkülönült és el nem különült HE sejtekhez tapadás szempontjából. Ezek mellett a mikrobák mellett a J-K csoportba tartozó Corvnebacterium-ot, Corvnebacterium diphtheriae-t és az 1677 törzsbe tartozó Escherichia coli-t használtuk fel kontrollként. A 20 hámsejthez tapadó aerob difteroidok (két párhuzamos minta 6 leolvasáson alapuló) átlagos száma a 4. táblázatban kerül megadásra. A 4. táblázat szerint általában mind az aerob, mind pedig az anaerob difteroidok jobban tapadnak az elkülönült HE sejtekhez, mint az el nem különült HE sejtekhez (p < 0,05).

Az 5. táblázat adatai tartalmazzák azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek során a mannóz, a galaktóz, a fukóz, a NAGA és az FN közreható képességét vizsgáltuk az elkülönült és el nem különült HE sejtekhez tapadó aerob baktériumok adhéziójára. Ezeknek a vegyületeknek mindegyike képes volt a bőrbaktériumok elkülönült és el nem különült HE sejtekhez kapcsolódását megakadályozni. Mindenekelőtt a mannóz tűnt a leginkább képesnek arra, hogy a baktériumok el nem különült sejtekhez tapadását meggátolja (87,5 % - 99,4 %-os inhibició); mindamellett a mannóz elkülönült sejtekhez történő adhézió gátló képessége a vizsgált baktériumok számától függően 53,9 és 90,3 % között változott és nem volt egyenletesen magas valemennyi vizsgálat alá vett izolátum esetében.

A C. pseudo-t uberculosis-hoz (1. számú izolátum) és a J-K csoportba tartozó Corvnebacterium-hoz kapcsolódást gátló csekély képessége ellenére, a galaktóz a mannóznál, a NAGA-nál, a fukóznál és az FN-nél jobban képes az aerob bőrbaktériumok elkülönült hámsejtekhez történő kapcsolódását meggátolni (70 - 90 %-os inhibició; 5. táblázat). Általában a fukóz, a NAGA és az FN vegyületek képesek voltak az aerob bőrbaktériumok mind elkülönült, mind pedig el nem különült HE sejtekhez tapadását egyenletesen megakadályozni, mindamellett az elkülönült HE sejtek esetében ez az adhézió gátlás sokkal egyértelműbb volt, mint az el nem különült sejtek esetében.

A 6. táblázat adatai tartalmazzák azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek során a szukróz, az emulzán, a dextrán, a hidrolizált nátrium-alginát, a bab lektin és a búzacsíra lektin közreható képességét vizsgáltuk az elkülönült HE sejtekhez tapadó aerob difteroidok adhéziójára. Az emulzán és a hidrolizált nátrium-alginát tűnt a leginkább képesnek arra, hogy a baktériumok elkülönült sejtekhez tapadását meggátolja (emulzán 76,8 % és 96,8 % közötti, valamint a nátrium-algnát 73,9 % és 93,7 % közötti) . A szukróz és a dextrán csak igen kevéssé voltak képesek a sejt-baktérium adhézió megakadályozására (egyenként -12,8 % és 22,6 % közötti, valamint -9,0 % és 53 % közötti inhibició). A kétféle lektin a baktériumok valamennyi elkülönült sejthez történő tapadását növelték. Az adhézió növekedése olyan óriási volt, hogy a sok baktériumot nem lehetett megszámolni. Ezért ezeknek a lektineknek az esetében a 6. táblázat nem közöl adatokat.

Amint az a fentiekből és a 3-5. táblázatból kiderül, az aerob és anaerob diszteroidák az elkülönített HE sejtekhez fokozott adhéziós képességet mutatnak. Ezek az eredmények annak a ténynek köszönhetők, hogy a felhasznált sejtek, az elkülönült HE sejtek sokkal közelebbről hasonlítanak az epidermis felszíni hámsejtjeihez. Az aerob és anaerob diszteroidok különböző izolátumai adhéziós képességének sokfélesége magától értetődő. Például a C. minutissium (2. izolátum), a G-2 csoporthoz tartozó Corynebacterium és az 1 szerotípusú P. acnes (3. számú izolátum) jobb tapadási képességgel rendelkezik az elkülönült HE sejtekhez, mint a többi vizsgált aerob és anaerob izolátum.

Jóllehet az itt bemutatásra került adhéziógátló képességet mérő adatok aerob baktériumokra vonatkoznak, ez az analitikai eljárás az anaerob baktériumok esetében hasonlóképpen alkalmazható.

Jóllehet a különböző baktérium izolátumok adhézióját különböző mértékben gátolták a vizsgált vegyületek, a mannóz mutatta a legjobb baktérium adhézió gátló képességet az el nem különült HE sejtek esetében, mig a galaktóz, az FN, NAGA, az emulzán és a hidrolizált nátrium-alginát felhasználásával jó eredményeket sikerült elérni az elkülönült HE sejtekhez tapadó baktériumok esetében. Ezek az adhéziós vizsgálatok azt mutatják, hogy a difteroid sejtek falának adhezinjeihez kötődő mannóz, a difteroid sejtek el nem különült HE sejtekhez való tapadásában közrehat. Hasonlókép pen a mannóz és a galaktóz, a NAGA és egyéb receptorok is közrejátszhatnak az elkülönült HE sejtekhez történő baktérium tapadásban. A fibronektin is szerepet játszhat a diszteroidok el nem különült és elkülönül HE sejtekhez kapcsolódásában. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy számos tényező játszik közre ezeknek a mikroorganizmusoknak a hámsejtekhez tapadásában. Az itt ismertetésre került in vitro tapadás és tapadásgátlás vizsgálatára irányuló mérések azt mutatják, hogy a hámsejteken lévő baktériumok adhezinjei és receptorai fontos szerepet játszhatnak a bőr ökológiájában és magyarázattal szolgálhatnak bizonyos baktériumcsoportok túlsúlyára és megmaradására ezekben az ökorendszerekben.

Amint az a fenti analitikai példákban is látható, az emberi bőrből származó epitheliális sejtek alkalmazása megfelelő in vitro modellt szolgáltat a bőrbaktériumok tapadásának vizsgálatához. Számos kísérletet végeztek már közvetlenül az emberi bőrön baktériumok megtapadásának vizsgálatára, azonban ez a módszer lényegesen módosítja a bőr természetes életkörülményeit és ezáltal'annak eredeti mikroflóráját. Ráadásul egyéb, a mikroflórában jelenlévő mikrobák is zavarhatják az ilyen in situ vizsgálatokat és bizonyos bőrtisztító szerek módosíthatják az adhezineket és a recep torokat .

• · · · · • ···· ·« ·

3. Táblázat

Emberi hónaljakból izolált baktériumok

Baktérium törzsek Izolálás gyakori- Észlelt sága 10 alanyból tartomány

(CFU/ml/2,8cm²)
Aerob, nem-lipofil:
Staphylococcus
S. hominis	8/10	l,9xl0³ -5,0xl0⁶
S. sciuri	1/10	l,7xl0⁴
S. haemolyticus	5/10	1,2X1O² -9,0xl0⁵
S. warneri	3/10	l,7xl0⁴ -6,9xl0⁷
S. epidermidis	5/10	3,2xl0² -3,6xl0⁴
S. caprae	1/10	1,6X10⁵
S. auricularis	1/10	1,6X10⁵
S. capitas	1/10	1,3X10⁷
Micrococcus
M. luteus	3/10	δ,ΟχΙΟ¹ -5,3xl0⁶
M. sedentarius	1/10	6,4xl0³
M. variáns	1/10	4,0x1ο¹

Flavobacterium odorans

1/10 l,5xl0⁵ • · ·· ·· ·

- 51 3. Táblázat (folytatás)

Emberi hónaljakból izolált baktériumok

Baktérium törzsek	Izolálás gyakori-	Észlelt tartomány (CFU/ml/2,8cm²)
sága	l 10 alanyból
Aerob, lipofil:
Corynebacteria
C. minutissium		2/10	2,4xl0³ -l,8xl0⁴
C. pseudotuberculosis		1/10	2,9x10®
C. F-l csoport		1/10	6,0X10²
C. J-K csoport		1/10	1,7x10®
C. G—2 csoport		1/10	8,OxlO⁴
C. xerosis		1/10	5,OxlO²
C. C-csoport		1/10	4,4xl0³
Anaerob, lipofil:
Propionibacterium acnes
szerotípus 1		3/10	7,OxlO² —l,3xl0⁵
Propionibacterium acnes
szerotípus 2		4/10	2,OxlO² -5,0x10®
Propionibacterium thoenii	1/10	3,3xl0⁴
Lactobacillus sp.		1/10	4,4x10®
Streptococcus intermedius	1/10	1,6X10⁴

• · ·· · · • · · · · · • ··»···· · · ·

4. táblázat

Aerob bőrbaktériumok tapadása emberi epithelialis (HE) sejteken

Emberi epithelialis (HE) sejtek^c

Baktérium törzsek el nem különített módosított

C. minutissium

	1. izolátum		193	+	11b	190 ±	5
	2. izolátum		128	+	12	498 ±	11
c.	pseudotuberculosis
	1. izolátum		172	+	7	234 ±	9
	2. izolátum		158	+	9	210 ±	14
c.	F-l csoport		183	+	10	434 ±	22
c.	G—2 csoport		253	+	26	>500
c.	xerosis		201	+	15	266 ±	16
C.	C. csoport		169	±	7	324 ±	6
C.	J-K csoport		191	+	7	316 ±	28
C.	J-K csoport	(SLH)	182	+	11	201 ±	24
c.	diphtheriae	(SLH)	94	+	9	115 ±	6
E.	coli 1677^d		271	+	16	261 ±	14

^a Átlagos sejtméretek: HE el nem különült - 12,2 mikron és HE elkülönült - 14,3 mikron.

⁴⁵ 20 epithelialis sejthez tapadó baktériumok átlagos száma ± SE.

^c Végső koncentrációját tekintve 2 mmol/1 kalcium-klorid hozzáadásával indukált HE sejt elkülönülés.

^d Az adhézós vizsgálatokhoz gram-negatív kontrollként E. coli-t használtunk.

5. Táblázat

Aerob baktériumok tapadásának inhibiciója különböző emberi epithelialis (HE) sejteken

Baktérium törzsek HE sejtek Mannóz Gálák- Fukóz NAGA Fibrotőz nektln

C. pseudoturberculosis	el nem különült
1. izolátum	elkülönült
C. F-l csoport	el nem különült
	elkülönült
C. J-K csoport	el nem különült
	elkülönült
C. minutissium	el nem különült
2. izolátum	elkülönült
C. G-2 csoport	el nem különült
	elkülönült
C. xerosis	el nem különült
	elkülönült
C. C csoport	el nem különült

elkülönült

94,2^a	-4,6	-8,7	43,6	63,4^b
53,9	15,8	35,5	76,1	63,7
95,6	26,8	27,3	59,0	45,9
78,3	88,3	89,2	86,9	83,9
92,2	8,4	25,1	53,9	34,6
69,3	77,2	54,4	81,7	88,9
87,5	24,2	57,0	65,6	65,6
90,3	95,8	84,5	88,6	95,0
88,5	60,5	44,3	59,3	53,4
78,0	84,4	77,8	87,8	73,2
96,5	60,7	79,6	73,1	63,2
88,4	73,3	77,8	82,0	72,9
99,4	78,7	• 49,7	62,1	36,4
71,0	85,8	63,0	90,6	76,9

^a 50 μΐ 5 %-os szénhidrát oldat (17 g/μΐ) felhasználásával elért bakteriális tapadás %-os inhibiciója b 50 μg/μl fibronektin-oldat révén elért bakteriális tapadás %-os inhibiciója ^c Végső koncentrációját tekintve 2 mmol/1 kalcium-klorid hozzáadásával indukált HE sejt elkülönítés.

6. Táblázat

Aerob baktériumok tapadásának inhibiciója különböző elkülönített emberi epithelialis (HE) sejteken

Baktérium törzs	Szukróz³	Dextrán³	Emulsan³	Hidrolizáltb Na-alqinát
C. pseudotuberculosis
1. izolátum	22,6	53,0	76,8	82,6
C. F-l csoport	11,2	-9,0	96,8	-
C. J-K csoport	13,9	-	95,5	73,9
C. minutissium	-12,8	46,0	90,1	89,0
2. izolátum
C. G-2 csoport	-	-	-	-
C. xerosis	8,4	38,0	94,1	89,8
C. C csoport	10,0	-	69,2	93,7

^a 50 μΐ 5 %-os szénhidrát oldat (17 g/μΐ) felhasználásával elért bakteriális tapadás %-os inhibiciója b 5 μΐ 1 %-os szénhidrát oldat (3,4 g/ml) révén elért bakteriális tapadás %-os inhibiciója ^c Végső koncentrációját tekintve 2 mmol/1 kalcium-klorid hozzáadásával indukált HE sejt elkülönítés.

Amint az a fentiekben látható, az elkülönült sejtek esetében a találmány szerinti analitikai eljárás eltérő eredményeket szolgáltat, mint az el nem különült sejtek felhasználásával kapott mérési eredmények. Továbbá, mivel az elkülönült sejtek hasonlítanak a legjobban az epidermisben található felszíni hámsejtekhez, a jelen analitikai módszer kielégítő eredményeket szolgáltat annak meghatározásakor, vajon a különböző anyagok hatásosak-e a bőrön található kellemetlen szagot okozó baktériumok adhéziójának megakadályozására, és hatékony szagtalanító készítményeket szolgáltatnak-e.

Ipari alkalmazhatóság

A jelen találmány tárgyát képező készítményét a kellemetlen testszag, például az emberi test hónalj tájékából eredő bűz megszüntetésére szolgáló szagtalanító szerekként alkalmazhatók. Ezekből a készítményekből, amelyekben nincs szükség baktériumellenes szerek felhasználására, egy arra alkalmas - pH-értékét tekintve - kellően enyhe hordozót használva babatejek készíthetők. A jelén találmány szerinti készítmények hagyományos keverési eljárásokkal formázhatok és hagyományos módon használhatók fel (attól függően, hogy milyen hordozó kerül felhasználásra, a készítmények kiszerelhetek például szokásos rúd csomagolásba foglalt szagtalanító kozmetikai rúd alakjában, amelyet hagyományosan juttatnak a bőr felületre).

Ezen túlmenően a jelen találmány szerinti analitikai módszer olyan in vitro modellt szolgáltat a bőrbaktériumok

- 56 tapadásának vizsgálatára, amely esetében nincs szükség az emberi bőrön in vivő vizsgálat elvégzésére.

Jóllehet a jelen találmány szerinti megoldással kapcsolatban jónéhány megvalósítási módot bemutattunk és ismertettünk, magától értetődő, hogy a találmány nem korlátozható csak ezekre, hanem számos, átlagos szakember számára kézenfekvő módosítást és változtatást tesz lehetővé, és ezért a találmány nem korlátozódik a bemutatott és ismertetett részletekre, hanem minden olyan módosítást magában foglal, amely a csatolt igénypontok oltalmi körébe beletartoz nak.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Kellemetlen testszag mérséklésére szolgáló szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy a lényegében szagtalanító hatású aktív összetevőt hordozóban eloszlatva tartalmazza, ezek az emberi test bőrfelületén lévő kellemetlen szagot előidéző aerob vagy anaerob baktériumok tapadását csökkentő aktív szagtalanító hatású összetevők glükoproteinek; mannóztól, glükóztól, azok oligomerjeitől, valamint azok keverékeitől és azok származékaitól eltérő monoszacharidok; ezeknek a monoszacharidoknak adhézió csökkentő hatású oligomerjei és keverékei, valamint vízoldható poliszacharidok és azok adhéziót csökkentő molekulatöredékei; ezek az említett összetevők a szagtalanító készítményben elegendő mennyiségben vannak jelen ahhoz, hogy mikróbaellenes szer bekeverése nélkül az említett bőrbaktériumok adhéziójának megakadályozásával gátolják az emberi test bőrfelületén megtapadó bűzkeltő aerob vagy anaerob baktériumok elszaporodását, ezáltal csökkentik az említett baktériumok testhez tapadását.
2. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett hordozó testápoló folyadék hordozó, és ezáltal a szagtalanító készítmény testápoló folyadék.
3. A 2. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett hordozó « ·

- 58 babatejnek megfelelő hordozó, és ezáltal a szagtalanító készítmény babatej.

4. A 3. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, a z z a 1 j e 1 1 e m e : zve, hogy baktériumellenes szert nem tartalmaz. 5. A 2. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, a z z a 1 j ellem e z v e, hogy a készítmény baktériumellenes szert nem tartalmaz. 6. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény,

azzal jellemezve, hogy az említett hordozó az emberi test hónalj tájékán részén alkalmazásra kerülő dezodor hordozó, ezáltal a szagtalanító készítmény egy hónalj dezodor készítmény.
7. A 6. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó egy gélesítőszer, ezáltal a készítmény hónaljra felvihető kozmetikai rúd.
8. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy a bőrfelületen lévő bűzkeltő baktériumok tapadását csökkentő összetevő a készítmény össz-tömegére vonatkoztatva 0,05 - 20 tömeg % mennyiségben van jelen.
9. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett összetevő egy glükoprotein.
10. A 9. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett glükoprotein fibronektin, laminin, kollagén és a-glükoprotein-sav.
11. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az aktív összetevő egylegalább részben vizes oldat formájában jelenlévő poliszacharid vagy annak molekulatöredéke.
12. A 11. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett összetevő valamely poliszacharid.
13. A 22. igénypont szerint szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említtt összetevő valamely poliszacharid molekulatöredéke.
14. A 11. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett aktív összetevő poliszacharid, amely poliszacharid emulzán, xantán gumi, alginsav és annak alginátjai, guár gumi, szentjánoskenyér-gumi, gellán gumi és karageenanok.
15. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett aktív összetevők sorába mannóztól, glükóztól és azok oligomerjeitől valamint azok keverékeitől és azok származékaitól eltérő monoszacharidok valamely ezeknek a monoszacharidoknak oligomerjei és keverékei tartoznak.
16. A 15. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett aktív összetevő galaktóz, N-acetil-D-galaktózamin, fukóz, N-acetil-D-glukózamin, D-glukuronsav, és ezek származékai és oligomerjei.
17. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett aktív hatóanyag a test felületéhez tapadó kellemetlen szagot előidéző corynebaktérium tapadását megakadályozza.
18. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy az említett aktív hatóanyag a test felületéhez tapadó kellemetlen szagot előidéző difteroidok tapadását megakadályozza.
19. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény baktériumellenes szert nem tartalmaz.
20. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény nem tartalmaz illatanyagot.
21. Az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény nem tartalmaz illatanyagot, vagy baktériumellenes szert.
22. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a bőrfelületen lévő bűzkeltő baktériumok tapadását csökkentő összetevő a készítmény össztömegére vonatkoztatva 0,05 - 1,5 tömeg % mennyiségben van jelen.
23. Eljárás kellemetlen testszag mérséklésére, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti szagtalanító készítményt a testfelületre felvisszük.
24. Analitikai eljárás annak meghatározására, vajon ·· ·· * egy előre meghatározott anyag képes-e csökkenteni a testfelülethez tapadó aerob és anaerob baktériumok adhézióját, azzal jellemezve, hogy a következő eljárási lépéseket hajtjuk végre:

a) elkülönült (differenciált) sejteket állítunk elő oly módon, hogy két vegyértékű fémeket tartalmazó vegyülettel adalékolt táptalajon bőrsejteket tenyésztünk;

b) baktériumokat nyerünk;

c) az előre meghatározott anyagot az előállított elkülönült bőrsejtekkel összekeverjük;

d) a c) lépést követően az előre meghatározott anyag és az elkülönült bőrsejtek keverékéhez adjuk a baktériumokat; és végül

e) az elkülönült sejtekhez tapadó baktériumokat megszámoljuk.

25 . A 24. igénypont szerinti analitikai eljárás, azzal jel 1 e m e z v e, hogy az adalékvegyület kétértékű fémként Ca²⁺-t tartalmaz. 26 . A 25. igénypont szerinti analitikai eljárás, azzal jel 1 e m e z v e, hogy a kétértékű fémet

tartalmazó vegyület a CaC12·