HUT65171A - Modulating and demodulating arrangement for compatible high-resolution television systems - Google Patents

Description

A találmány tárgya modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbon* tású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve. A találmány szerint olyan elrendezést alakítunk ki, amely a már lé5 tezö standardnak tekintett képfelbontású televíziós csatornákkal sávszélesség szempontjából kompatibilis.

A nagy képfelbontású televíziós rendszerek (angol rövidítésben: HDTV) olyan televíziós jelfeldolgozó rendszerek, amelyek mind függőleges, mind vízszintes irányban a hagyományos televíziós jelekhez, például az NTSC rendszerű televíziós jelek10 hez képest általában kétszeres, adott esetben ennél jóval nagyobb képfelbontást biztosítanak. A nagy képfelbontású televíziós rendszer lehetővé teszi a képernyő alaktényezőjének növelését, így az általános javaslat a 16x9 oldalélarányú televíziós képernyő létrehozása, ami jelentősen eltér a hagyományos televíziós rendszerekben használt 4x3 alaktényezőjű ernyőktől.

A nagy képfelbontású televíziós rendszer bevezetésére kidolgozott egyik párhuzamos rendszer lényege az, hogy ugyanannak az anyagnak két változatát sugározzák, és a két szimultán módon sugárzott anyag egymástól 6 MHz szélességű standard csatornákkal van elválasztva. A két programváltozat közül az egyik a standard, például NTSC rendszerű meghatározás szerint továbbítódik, míg a másik csa20 tornában a nagy képfelbontású képnek megfelelő információt továbbítják, mégpedig 6 MHz távolságban levő csatornán. A gyakorlatban a szimultán rendszer két szomszédos, egymástól 6 MHz távolságra levő NTSC csatornát tartalmazhat, például a 3 és 4 jelű VHF csatornákat, amelyeken mind a standard televíziós rendszerben, mind a nagy képfelbontású televíziós rendszerben szükséges információ továbbítható. A 25 szimultán rendszerben a nagy képfelbontású változat egyetlen 6 MHz szélességű csatornában is megvalósítható, ha a jelek kódolását és időbeni tömörítését megfelelő módon végrehajtjuk. A standard képfelbontáshoz tartozó televíziós jelet és a nagy képfelbontású rendszernek megfelelő jelet ez esetben két egymástól független vevő elrendezés fogad. Ha a standard felépítésű, például NTSC rendszerű vevőket nagy 30 képfelbontású vagy két módus szerint működő vevőkkel váltjuk fel, ami valószínűsíthetően a következő 15-20 év folyamán le fog zajlani, a hagyományos standard televíziós csatornák egyéb célokra hasznosíthatók. A szimultán megvalósítás tehát biztosítja, hogy a már létező ismert, például NTSC rendszerű vevőkészülékek a nagy képfelbontású televíziós rendszer elterjedésével teljesen feleslegessé váljanak, azok 35 felhasználhatók a jövőben kibővített műsorszórási és információtovábbítási szolgáltatások fogadására.

P 93 02245 ··*·· ·*·· ·· ·· · · · ··

-3A szimultán rendszerektől függetlenül hozták létre a megnövelt nagyságú * rendszereket, amelyeknél azonban továbbra is két csatorna felhasználására van szükség. Az egyik csatorna a standard, hagyományos rendszerű, például NTSC információt továbbítja, míg a másik csatornába megnövelt mennyiségű információ jut, 5 amelyet a nagy képfelbontáshoz tartozó jelek vételére alkalmas berendezésben az első csatornában továbbított standard információkkal kombinálva létrejön a nagy képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel.

Az EP-A 0,364,285 sz. európai közzétételi irat egyetlen hordozóra épülő kvadratúramodulációs rendszert mutat be, míg általában két hordozót szokás alkalmazni.

Az EP-A 0,361,564 sz. európai közzétételi irat időosztásos multiplexeit eljárást mutat be különböző modulált hordozók felhasználásával.

Az EP-A 0,279,625 sz. európai közzétételi irat két egymástól elválasztott standard csatornában biztosított jeletovábbításra szolgáló rendszert mutat be, ahol televíziós információ mellett kiegészítő információ továbbítására nyílik lehetőség. Ez utóbbi 15 kiegészítő információ adott esetben kép minőségének javítására használható fel.

Az eltérő képfelbontású, televíziós jeleket feldolgozó ismert rendszerek alapvető hiányosságát az jelenti, hogy a különböző csatornákon továbbított és a hagyományos vételi lehetőségek mellett a nagy képfelbontású televíziós rendszer rendeltetésszerű működését biztosító jelek között jelentős mértékű kölcsönös interferencia 20 alakul ki. Ennek oka az, hogy a televíziós csatorna frekvenciaspektrumában nagy energiájú, a különösen fontos jeleknek megfelelő információkat hordozó tartomány van.

Az átviteli sávszélesség megóvására irányuló általános törekvés egyik jele az, hogy próbálkozás történt a nagy képfelbontású televíziós rendszerben szükséges jel25 nek szokásos standard képfelbontású jel továbbítására szolgáló csatornában történő vezetésére. Az erre irányuló erőfeszítéseket például a Proceedings of the Third Intemational Workshop on HDTV, IF című kiadvány foglalja össze, amely 1989. augusztus 30-án és szeptember 1-jén Torinóban tartott konferencia anyagát tartalmaza. Ebben Báron és társai cikke (An Evolutionary Approach to Advanced Television 30 Services, 195.-211. oldal) mutatja be nagy részletességgel a jelek kétcsatornás továbbításának lehetőségeit. Az ezekből megismerhető intézkedések azonban továbbra sem alkalmasak az interferencia szintjének szükséges mértékű csökkentésére.

A találmány célja az ismert kétcsatornás rendszerek hiányosságainak megszüntetése.

Felismertük, hogy a nagy képfelbontású televíziós vételt biztosító információt továbbítása előtt két részre kell osztani, mégpedig a nagy biztonsággal venni szükséges magasabb prioritású információra és az ettől eltérő, alacsonyabb prioritású inforP 93 02245 • · · · · ···· ««·· «

-4mációra A magasabb prioritású részt az alacsonyabb prioritású résztől elválasztva különböző modulált hordozó jelekkel kell továbbítani, ahol a hordozó jeleket a frekvenciaspektrum különböző szakaszain választjuk ki, mégpedig olyan szakaszokon, ahol a standard képfelbontású televíziós rendszerekben, például az NTSC rendszer5 ben használt jelek nagy energiasűrűségű részeihez rendelt frekvenciák csillapítása jelentős mértéket ér el.

Feladatunk a vázolt felismerésre támaszkodva olyan elrendezés kidolgozása, amely megfelelő modulációs eljárás kihasználásával a kölcsönös interferencia csökkentését, esetleg teljes kizárását, a csatorna kialakításának helyétől függetlenül biz10 tosítja.

A kitűzött feladat megoldásaként nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására szolgáló modulációs és demodulációs elrendezést dolgoztunk ki, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és a találmány értelmében az 15 első csatorna első kódolóval csatlakoztatott, első hordozót első televíziós jellel kombináló, modulált első hordozót előállító első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort, a második csatorna második kódolóval csatlakoztatott, második hordozót második televíziós jellel kombináló, modulált második hordozót előállító második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort, továbbá célszerűen jelkombináló egységgel, keve20 rő modulátorral, televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrövei kialakított, a modulált első és a modulált második hordozót egymásba illesztő, ezzel nagy felbontóképességű televíziós jelinformációt tartalmazó összetett modulált jelet előállító kombináló részegységet tartalmaz, ahol az összetett modulált jel standard képfelbontású televíziós jelcsatornával kompatibilis sávszélességgel, továbbá a standard kép25 felbontású televíziós rendszerekben használt jel nagy energiájú információjához tartozó frekvenciákon jelcsillapítást mutató modulációs frekvenciaspektrummal van kialakítva.

Igen célszerű, ha a találmány szerinti elrendezésben az első hordozó az első televíziós jel, míg a második hordozó a második televíziós jel kvadratúrás fázismódo30 sulataival kvadratúramodulált jelként szerepel, továbbá az első televíziós jellel modulált első hordozó sávszélessége keskenyebb, mint a második televíziós jellel modulált második hordozó sávszélessége. Ugyancsak előnyös, ha az első televíziós jellel modulált első hordozó amplitúdója nagyobb, mint a második televíziós jellel modulált második hordozóé.

Ugyancsak az interferencia jelenségek szintjét csökkenti, ha a modulált első hordozó az összetett modulált jel frekvenciasprektrumának alsó részében helyezkedik el és a modulált második hordozótól a standard képfelbontású televíziós rendszerekP 93 02245 • · 4 « 4 ···· ··«· * • ·· ♦· · ·· · ·· · · · ·· · · _·

-5ij· ben használt jelben levő nagy energiájú tartományhoz rendelt, amplitúdó szerint esik - lapított frekvenciák sávjával van elválasztva, továbbá előnyösen a csillapított frekvenciák a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel képhordozóját moduláló nagy energiájú információhoz vannak rendelve.

Különösen előnyös a találmány szerinti elrendezésnek az a kiviteli alakja, amelynél az első televíziós jel a második televíziós jelhez képest prioritásos információt jelent, mégpedig célszerűen oly módon, hogy az első televíziós jel kis frekvenciájú primer videó információt hordozó videó információként van kiképezve, míg a második televíziós jel nagyfrekvenciás videó információt tartalmaz. Az átvitel minősége szem10 pontjából célszerű, ha az első televíziós jelben audio és szinkronizáló információk vannak jelen.

A találmány szerinti elrendezés alkalmazása szempontjából előnyös, ha az célszerűen úgy van kiképezve, hogy az első és második televíziós jelet tömörített digitális információként továbbítja.

Ugyancsak a kitűzött feladat megoldására szolgál az a modulációs és demodulációs elrendezés, amely nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jelfeldolgozása céljából televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatornával van kiképezve, és lényege, hogy standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel nagy energiájú információs 20 részével kapcsolódó frekvenciákon jelcsillapítást mutató sávval elválasztott modulált első és modulált második hordozót tartalmazó összetett modulált jelet fogadó egységgel van ellátva, ahol az összetett modulált jel első televíziós jellel modulált első hordozóval és második televíziós jellel modulált második hordozóval van kialakítva, sávszélessége standard képfelbontású televíziós jelcsatorna sávszélességével 25 kompatibilis, továbbá a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel nagyenergiájú információs részével csatolt frekvenciákon jelcsillapítást mutató eszközzel van ellátva, valamint az összetett modulált jel hatására az modulált első hordozót és a modulált második hordozót egymástól szétválasztó, célszerűen aluláteresztö szűrővel és A/D konverterrel kialakított szeparáló egységet, az első és modulált má30 sodik hordozót demoduláló, az első és második televíziós jelet visszanyerő, célszerűen adaptív kiegyenlítő taggal, hibadetektorral, dekóderrel, illetve becslö áramkörrel, továbbá aluláteresztö szűrőként is működő feszültségvezérelt oszcillátorral, valamint célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorként kiképzett demoduláló egységgel kialakított első jelfeldolgozó egységet, valamint a demoduláló egységből visszanyert első és második televíziós jel alapján működő, képre reprezentatív kimenő jelet előállító második jelfeldolgozó egységet tartalmaz, ahol a második jelfeldolgozó egység célszerűen jelprocesszorra kapcsolódó videojelprocesszorral van kiképezve.

P 93 02245 • · « « * • ··· «··· · • ·· ·· · ·· · ·· · · · ·· ··

-6!Á

A találmány szerinti elrendezés felhasználási lehetőségeit bővíti, ha az célsze- rüen első órajelet az első televíziós jelből kinyert jel alapján előállító órajelgenerátorral van kialakítva, és előnyösen az órajelgenerátor az első órajelből második órajelet előállító taggal van ellátva.

A találmány elé kitűzött feladat megoldását szolgálja az a még további, nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására szolgáló modulációs és demodulációs elrendezés, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és a találmány értelmében az első csatorna első kódolóval csatlakoztatott, első hordozót alapvetően kis frekvenciájú információt tartalmazó első televíziós jellel kombináló, modulált első hordozót előállító első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort, a második csatorna második kódolóval csatlakoztatott, második hordozót második televíziós jellel kombináló, a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozót előállító második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort, továbbá célszerűen jelkombináló egységgel, keverő modulátorral, televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrövei kialakított, a modulált első és a modulált második hordozót egymásba illesztő, ezzel a modulált első hordozót alsó sávjában, a modulált második hordozót felső sávjában tartalmazó modulációs frekvenciaspektrumot biztosító kombináló részegységet tartalmaz.

A találmány el kitűzött feladat megoldásának egy további lehetőségét jelenti az a nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására szolgáló javasolt modulációs és demodulációs elrendezés, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és a találmány értelmében alapvetően kis frekvenciájú információt tartalma25 zó első televíziós jellel modulált első hordozót és második televíziós jelben foglalt információt tartalmazó összetett modulált jelet fogadó egységgel van ellátva, ahol az összetett modulált jelben a modulált első hordozó a frekvenciaspektrum alsó sávjában helyezkedik el, míg a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozó a modulált első hordozó frekvenciaspektrumának felső sávjában van, továb30 bá az összetett modulált jelet fogadó egység alapsávi frekvenciákon az összetett modulált jelet az első és második televíziós jelnek megfelelően előállító bemeneti egységgel, különösen keverövel van ellátva, továbbá az alapsávi frekvenciájú összetett modulált jel hatására működő, célszerűen A/D konverterrel, adaptív kiegyenlítő taggal, hibadetektorral, dekóderrel, illetve becslö áramkörrel, továbbá aluláteresztő szűrőként is működő feszültségvezérelt oszcillátorral, valamint célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorként kiképzett demoduláló egységgel kialakított, az első és második televíziós jelet visszanyerő első jelfeldolgozó egységet, valamint a demoduláló

P 93 02245 ♦ · *

-7egységből visszanyert első és második televíziós jel alapján működő, képre reprezentatív kimenő jelet előállító második jelfeldolgozó egységet tartalmaz, ahol a második jelfeldolgozó egység célszerűen jelprocesszorra kapcsolódó videó jelprocesszorral van kiképezve.

Különösen előnyös, ha a találmány szerinti elrendezés a visszanyert első televíziós jel a visszanyert második televíziós jelnél kisebb sávszélességet mutat és nagy frekvenciájú videó információtól lényegében mentes kis frekvenciájú videó információt tartalmaz.

Szintén a találmány elé kitűzött feladat megoldását biztosítja az a modulációs 10 és demodulációs elrendezés, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és a találmány értelmében az első csatorna első kódolóval csatlakoztatott, első hordozót első televíziós jellel kombináló, modulált első hordozót előállító első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort, a második csatorna második kódolóval csatlakoz15 tatott, második hordozót második televíziós jellel kombináló, a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozót előállító második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort, továbbá célszerűen jelkombináló egységgel, keverő modulátorral, televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrövei kialakított, a modulált első és a modulált második hordozót egymásba illesztő, ezzel a modulált el20 sö hordozót alsó sávjában, a modulált második hordozót felső sávjában tartalmazó modulációs frekvenciaspektrumot biztosító kombináló részegységet tartalmaz, ahol a modulált első hordozó frekvenciái lényegében standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelet feldolgozó Nyquist-diagramos szűrővel jelentősen csillapított frekvenciákkal azonosak.

A találmány elé kitűzött feladat egy még további előnyös megoldását teszi lehetővé az a nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására szolgáló modulációs és demodulációs elrendezés, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és a találmány értelmében első televíziós jellel modulált első hordozót és 30 második televíziós jelben foglalt információt tartalmazó összetett modulált jelet fogadó egységgel van ellátva, ahol az összetett modulált jelben a modulált első hordozó a frekvenciaspektrum alsó sávjában helyezkedik el, míg a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozó a modulált első hordozó frekvenciaspektrumának felső sávjában van, míg a modulált első hordozó frekvenciái lényegében 35 standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelet feldolgozó Nyquist-diagramos szűrővel jelentősen csillapított frekvenciákkal azonosak, továbbá az összetett modulált jelet fogadó egység alapsávi frekvenciákon az összetett modulált jelet az

P 93 02245 • · · « · ····» ···· •· ·· · · · ·· _9

-8első és második televíziós jelnek megfelelően előállító bemeneti egységgel, különö^j sen keverövel van ellátva, továbbá az alapsávi frekvenciájú összetett modulált jel hatására működő, célszerűen A/D konverterrel, adaptív kiegyenlítő taggal, hibadetektorral, dekóderrel, illetve becslő áramkörrel, továbbá aluláteresztő szűrőként is működő 5 feszültségvezérelt oszcillátorral, valamint célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorként kiképzett demoduláló egységgel kialakított, az első és második televíziós jelet visszanyerő első jelfeldolgozó egységet, valamint a demoduláló egységből visszanyert első és második televíziós jel alapján működő, képre reprezentatív kimenő jelet előállító második jelfeldolgozó egységet tartalmaz, ahol a második jelfel10 dolgozó egység célszerűen jelprocesszorra kapcsolódó videó jelprocesszorral van kiképezve.

Egy még további megoldását adja a találmány elé kitűzött feladatnak az a nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására szolgáló modulációs és demodulációs elrendezés, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt 15 továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és a találmány szerint az első csatornához illesztve standard képfelbontású képnek megfelelő tömörített digitális adatok első sorozatát szolgáltató jelforrás, a második csatornához illesztve nagy képfelbontású televíziós képre jellemző, a tömörített digitális adatok első sorozatánál alacsonyabb prioritású tömörített digitális adatok második 20 sorozatát szolgáltató jelforrás van csatlakoztatva, a tömörített digitális adatok első és második sorozatának megfelelően az adatoknak ezeket a sorozatát tartalmazó első és második elnyomott hordozó kvadratúramodulációs jeleket előállító, célszerűen első kódolóval és első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátorral, illetve második kódolóval és második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátorral megvalósított eszközt 25 tartalmaz, ahol az első kvadratúramodulációs jelek sorozatához a második kvadratúramodulációs jelek sorozatához képest nagyobb amplitúdójú jelek és kisebb sávszélesség tartozik, továbbá az első és második kvadratúramodulációs jelek sorozatát egyesítő jelkombináló egységgel ellátott keverő modulátort és televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrőt tartalmaz, ahol az első és második kvadratúramodulációs 30 jelek a csatorna egymást kizáró sávjaiban helyezkednek el, a sávok az oldalsáv által elfoglalt frekvenciasávokban helyezkednek el, illetve standard televíziós jel felső oldalsávjában.

A találmány számára kijelölt feladat megoldását biztosítja a nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására szolgáló egy másik modulációs 35 és demodulációs elrendezés is, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, ahol a találmány értelmében az első csatorna első elnyomott hordozó kvadratúP 93 02245 • · • ··♦

-9ramodulációs jelek, a második csatorna a standard televíziós jelcsatornában az első elnyomott kvadratúramodulációs jelekkel kölcsönösen egymást kizáró spektrumsávokat elfoglaló második elnyomott hordozó kvadratúramodulációs jelek továbbítására alkalmasan van kiképezve, ahol az első elnyomott kvadratúramodulációs jelek standard 5 televíziós jel normál oldalsávjában elfoglalt frekvenciasávban helyezkednek el és a második kvadratúramodulációs jelek sorozatában levő tömörített digitális adatokhoz képest nagy prioritású tömörített digitális adatokat tartalmaz, csúcsamplitúdója a második elnyomott kvadratúramodulációs jelekéhez képest nagyobb, míg sávszélessége a második elnyomott kvadratúramodulációs jelekéhez képest kisebb, a második kvad10 ratúramodulációs jelsorozat normál televíziós jelcsatorna frekvenciasávjában a felső oldalsáv által elfoglalt zónában helyezkedik el, míg az elrendezésben a tömörített digitális adatok visszanyerésére az első és második elnyomott kvadratúramodulációs jeleket demoduláló, célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátort tartalmazó eszköz, a visszanyert digitális adatokat dekompresszáló eszköz, különösen jelpro15 cesszor, továbbá a dekompresszált visszanyert digitális adatok alapján képre jellemző jeleket előállító videó jelprocesszor van.

A találmány elé kitűzött feladat megoldásaként egy újabb modulációs és demodulációs elrendezést ugyancsak kidolgoztunk, amelyben nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jelfeldolgozása céljából televíziós jelre vonatkozó in20 formációt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, és amely a találmány értelmében nagy képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelnek megfelelő tömörített digitális adatok első sorozatát szolgáltató jelforrással és tömörített digitális adatok második sorozatát szolgáltató jelforrással van ellátva, a digitális adatok első és második sorozatával modulált első és második jele25 két előállító első és második kódolót, valamint első és második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort tartalmaz, továbbá az első és második modulált jeleket kombináló, standard televíziós jel csatornáját elfoglaló jelet generáló, célszerűen jelkombináló egységből, keverő modulátorból és televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrőből álló kombináló egységgel van ellátva, ahol az első és második modulált jel 30 kölcsönösen kiegészítőén a csatornában egymást kizáró spektrumsávokat foglal el, továbbá a csatornában az első és második modulált jelsorozat a spektrumsáv alsó és felső részében helyezkedik el, valamint az első modulált jelsorozat amplitúdója a második modulált jelsorozaténál nagyobb, és az első modulált jelsorozat a második modulált jelsorozathoz társított videó információtól független látható kis képfelbontású 35 kép reprodukálásához szükséges videó információt tartalmaz.

Szintén a kitűzött feladat megoldását szolgálja az a javasolt modulációs és demodulációs elrendezés, amelyben nagy képfelbontású televíziós rendszerben

P 93 02245 *··· »9 ·*·« »» «·«· • · · 9 · • ··« » ·«· .

··*·· «···

-10használt jelfeldolgozása céljából televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, ahol a találmány értelmében az első csatorna audio és videó információkkal modulált első jel, a második csatorna standard televíziós csatornában egymást kizáróan alsó és felső spektrumsávot elfoglaló videó információval modulált második jel továbbítására alkalmasan van kiképezve, ahol az első modulált jel a második modulált jelhez tartozó információtól függetlenül láthatóan kisebb képfelbontású kép előállításához szükséges videó és audio információt tartalmaz, továbbá az elrendezésben az audio és videó információ visszanyerését az első és második modulált jel demodulálásával biztosító eszköz, különösen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor, továbbá az első modulált jellel társított visszanyert videó információt a második modulált jellel társított visszanyert videó információval kombináló, összetett videó jelet előállító, célszerűen videó jelprocesszorral megvalósított jelkombináló egységet, valamint a visszanyert és az első modulált jelsorozattal társított audio információnak megfelelően audio jeleket visszaállító egységet, különösen audio jelprocesszort tartalmaz.

A találmány szerinti elrendezés felhasználhatóságát javítja, ha célszerűen az első modulált jelből származtatott jelnek megfelelően működő órajelgenerátort tartalmaz.

A találmány szerinti modulációs és demodulációs elrendezésben magas prioritású információhoz az alacsonyabb prioritású információt figyelembe véve keskeny sávszélesség tartozik, és hozzá lényegében az alacsony frekvenciájú videó, audio és szinkronizáló információkat soroljuk. Az alacsony prioritású információkhoz a nagy frekvenciájú videó információ tartozik. A magas és alacsony prioritású információkat a multiplikált kvadratúramodulációs (a szakirodalomban QAM rövidítéssel ismert) technika segítségével továbbítjuk. A magas prioritású keskenysávú információ esetében az amplitúdó sokkal nagyobb, mint az alacsonyabb prioritású szélessávú információnál, a kvadratúraamplitúdó az első elnyomott hordozót a videofrekvenciák spektrumában az alacsonyabb frekvenciák tartományában modulálja. A modulált első hordozót Nyquist-diagramos szűrövei jelentős mértékben csillapítjuk, mégpedig hagyományos televíziós vételi rendszerben. Az alacsonyabb prioritású szélessávú információ kvadratúraamplitúdó szerint második elnyomott hordozót modulál, mégpedig a videofrekvenciák tartományában, aminek eredményeként többszörös kvadratúramodulált jel jön létre. A többszörös kvadratúramodulált jel frekvenciaspektrumában a jelcsillapítás a hagyományos, NTSC jellegű kép- és hanghordozók szomszédságában levő nagy energiájú információhoz tartozó frekvenciákon jelentkezik.

A találmány tárgyát a továbbiakban példaként) kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

P 93 02245

1. ábra: hagyományos, például NTSC rendszerű televíziós jel alapsávi videofrekven- ciás spektruma, a

2. ábra: a találmány értelmében létrehozott, többszörös, amplitúdó szerint kvadratú- ramodulált nagy képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel videófrekvenciás spektruma, a

3. ábra: a találmány szerinti, nagy képfelbontású többszörös kvadratúramodulációs jel feldolgozására szolgáló adó kapcsolási vázlata, a

4. ábra: a találmány szerinti, nagy képfelbontású többszörös kvadratúramodulációs jel feldolgozására szolgáló vevő kapcsolási vázlata, míg az

5. ábra: a találmány szerinti elrendezésben végrehajtott jelfeldolgozás menetének megértését megkönnyítő diagram.

A találmány szerinti modulációs,, illetve demodulációs elrendezés működése során fontos jelek alapsávi videó frekvenciaspektrumát az 1. és 2. ábrán mutatjuk be. Az 1. ábrán 6 MHz szélességű standard NTSC rendszerű televíziós jelcsatorna frekvenciakiosztása látható. A szokásos gyakorlatnak megfelelően a frekvenciákat egy 0,0 MHz értékűnek tekintett vonatkoztatási frekvenciához viszonyítjuk, amihez képest rádiófrekvenciás képhordozót oldalsávi formában amplitúdó szerint modulálunk. A modulált jelhez alsó és felső oldalsáv tartozik, ahol az alsó oldalsáv sávszélessége 1,25 MHz, míg a felső oldalsáv a képre jellemző luminancia és krominancia információkat hordozza. A krominanciára vonatkozó információt 3,58 MHz frekvenciájú elnyomott színjei segédhordozó kvadratúramodulálására hasznosítjuk. Az ún. nagy energiájú információt a képjel hordozójára jellemző frekvencia közelében, továbbá a hangjelet hordozó 4,5 MHz frekvenciájú frekvenciamodulált jel jellemző frekvenciája közelében kapjuk.

A 2. ábra a nagy képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelre jellemző videó frekvenciaelosztást mutatja, amely a standard NTSC rendszerű televíziós jelcsatorna 6 MHz szélességével kompatibilis és felhasználható vele együttes jeletovábbításra. A hagyományos NTSC rendszerű videó frekvenciaspektrummal való összehasonlítás megkönnyítésére a 2. ábrán az x-tengelyen a frekvenciákat ugyancsak a kijelölt 0,0 MHz frekvenciához képest adjuk meg, tehát a -1,25 MHz és

4,5 MHz közötti tartomány itt is megjelenik.

A nagy képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel olyan időben tömörített jelet alkot, amelyet magasabb és alacsonyabb prioritású információs összetevőkre osztunk. A bemutatott példa szerint az audio jelek, a szinkronizáló jelek és a kis frekvenciájú videó jelek a magasabb prioritású összetevők, amelyek esetében a lehető legnagyobb megbízhatósággal a vételt biztosítani kell. A szinkronizáló információ lényegében lehet egy olyan vivöjel, amely egy egyedi jelzést vagy kódot hordoz és

P 93 02245 * · * 4 ··«· ·· * ·· ··

-12ezzel megkönnyíti a jel visszanyerését, a vevő elrendezésnél a jel feldolgozását és példaként tartalmazhat képmezö letapogatási ütemére vonatkozó információt, tehát a képmező jelölőinek indító jelzéseit. A kevésbé kritikus összetevőket, mint például a nagy frekvenciájú videó jelekre vonatkozó információt az alacsonyabb prioritású mezőbe soroljuk. A magasabb prioritású információ az alacsonyabbhoz képest keskenyebb sávszélességgel jellemezhető és kvadratúraamplitúdó szerint 0,96 MHz frekvenciájú első elnyomott hordozót modulál, amelyet a következőkben REF jelként említünk. Az alacsonyabb prioritású információ 3,84 MHz frekvenciájú második elnyomott hordozót modulál, mégpedig kvadratúraamplitúdó szerint és ezt a jelet is REF jel megnevezéssel említjük a továbbiakban. Mindezek eredményeként kvadratúraamplitúdó szerint modulált többszörös összetett jelet kapunk, amely a jelen példánál ikerjelként fogható fel. Az összetett kvadratúramodulált ikerjelet a 6 MHz szélességű standard televíziós sávba a sávon kívüli REF referenciajellel továbbítjuk. A REF referenciajel frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy amikor az összetett kvadratúramodulációs jellel modulált REF jelet moduláljuk, az összetevőkből kapott egyik összeg vagy különbség azoknak a frekvenciáknak a sávjába essék, amelyek a kívánt rádiófrekvenciás televíziós csatornához tartoznak, mint például a 3-dik VHF csatornába. A REF jelet az összetett kvadratúramodulációs (QAM) jellel modulált REF jel feladata a kettős oldalsávi modulált jel előállítása, ahol az alsó oldalsáv és a felső oldalsáv a 2. ábra szerint alakul.

A keskenysávú QAM komponens amplitúdója jóval nagyobb, mint a szélessávú QAM komponensé, a jelen példa szerint akár kétszeres is lehet. A keskenysávú QAM komponens -6 dB sávszélességéhez 0,96 MHz frekvencia tartozik, míg a szélessávú QAM komponens -6 dB sávszélességéhez 3,84 MHz, ami lényegében a keskenysávú QAM komponens sávszélességének négyszerese. A keskenysávú és a szélessávú QAM komponensek sávszéleinek nemlineáris tartományát véges impulzusválaszú szűrök biztosítják, amelyek koszinuszos karakterisztika négyzetgyöke szerint működnek, ezzel sima átmenetet teremtenek, vagyis elkerülhetők a gyors átmenetekkel járó éles frekvenciaváltozások kedvezőtlen következményei. A szélessávú QAM komponens amplitúdótól és frekvenciától függő változása a sáv szélein kijelölt átmeneti tartományokban (ez az ábrán nem arányosan látható) egynegyede a meredekebb keskenysávú komponens meredekségének.

Mind a keskenysávú, mind a szélessávú QAM komponensben van fázisban egyező Ί és fáziskvadratúrás Q komponens. A 3. ábra kapcsán erre a problémára még visszatérünk, de itt mondjuk el, hogy az Γ komponens elnyomott koszinuszos hordozót modulál, míg a Q fázisú komponens elnyomott szinuszos hordozó modulációját biztosítja. Az I és a Q komponensek mindegyike egy-egy adatjellel van

P 93 02245

-13reprezentálva. Az összetett QAM jel ebben a példában 16 QAM jelet ad. A 16 QAM jel I és Q komponensei négy egymástól elválasztott amplitúdó szintet jelölnek ki, vagyis mind a szélessávú, mind a keskenysávú QAM jelekre összesen 4x4=16 szintbe sorolható, illetve ugyanennyi értékhez tartozó amplitúdó lehetséges, ez indokolja a 16 QAM jelölést. Két bitre van szükség az I” és Q” komponensek négy szintjének meghatározására, továbbá minden adatszimbólumhoz négy bitet kell felhasználni ahhoz, hogy az I és Q komponensek kombinációjából adódó tizenhat szintet meghatározhassuk. Ennek megfelelően a 3,84 MHz frekvenciájú (-6 dB sávszélességű) QAM jelre a bitátvitel sebessége 15,36 Mb/s (3,84 MHzx4 bit), míg a 0,96 MHz frekvenciájú, -6 dB sávszélességű keskenysávú QAM jel esetében ez az átviteli sebesség 3,84 Mb/s (0,96 MHz x 4 bit). Ha 64 szintes QAM jelrendszert használunk, a szélessávú és a keskenysávú összetevőkre a bitátvitel sebessége az előzőek 1,5-szerese lesz.

A QAM jelek előbb ismertetett többszörös rendszere (az ikerjelek használata) jelentős mértékben csökkenti a közös csatorna okozta interferenciajelenségeket, amelyek a standard NTSC rendszerű televíziós jelnél jelentkeznek, vagyis azokban az esetekben, amikor ugyanabban a csatornában a QAM ikerjelekkel együtt, csak más helyről kiindulva NTSC rendszerű televíziós jelet továbbítunk. Ez annak köszönhető, hogy a QAM jelek spektrumában az NTSC jelek rádiófrekvenciás képhordozóinak, valamint az NTSC rendszerű jelek hanghordozóinak közelében csillapító csomópontok jönnek létre, amelyek a nagy energiájú információhoz vannak rendelve.

A fordított megállapítás is helyes, mégperdig az, hogy a közös csatorna által a QAM ikerjelböl az NTSC jelre kifejtett interferencia jellegű hatás jelentős mértékben csökken, mivel a keskenysávú QAM jel nagy amplitúdóját a Nyquist-diagram szerint működő szűrő komoly mértékben csillapítja, és ez a szűrő a standard NTSC televíziós vevő elrendezéseknél megtalálható. A 2. ábrában a standard NTSC rendszerű vevő elrendezés által a Nyquist-diagram szerinti szűrővel előállított választ az a szaggatott vonal ábrázolja, amely -0,75 MHz és 0,75 MHz között húzódik, mégpedig a QAM jelek frekvenciaspektrumának alsó sávjában. Megfigyelhető, hogy a szélessávú QAM jelhez képest 6 dB-lel nagyobb amplitúdója a szélessávú QAM jelnek, vagyis a szélessávú QAM jel teljesítményének négyszeresét hordozó jel amplitúdója lényegében ugyanakkora elfogadható mértékű kis interferenciát okoz, mint a kisebb teljesítményű szélessávú QAM jel. Ha a keskenysávú QAM összetevő 6 dB-lel nagyobb amplitúdójából mint egyik összetevőből és a szélessávú QAM jelhez viszonyítva egynegyed nagyságú sávszélességéből, mint másik összetevőből kombinációt készítünk, a teljesítménysűrűség a szélessávú QAM jelre jellemző értéknél 12 dB-lel nagyobb lesz. Ez a magasabb prioritású keskenysávú QAM jel ezért a jel/zaj arányban 12 dB javuP 93 02245

-14lást eredményez, a hibaszázalék ennek megfelelően kisebb, mint az alacsonyabb prioritású szélessávú QAM jelnél. A szélessávú és a keskenysávú QAM jelek egymáshoz viszonyított sávszélességeit és amplitúdóit úgy állíthatjuk be, hogy a követelményeket egy adott televíziós képtovábbítási rendszerhez, például az NTSC vagy PÁL rendszerhez illesztjük.

A keskenysávú, nagy csúcsamplitúdóval jellemzett komponens olyan videó információt hordoz, ami elegendő a standard felbontású televíziós képhez közelítő kép előállításához. Ennek megfelelően a képernyőn megjelenő képnél nem csodálható, ha például a nagy képfelbontású képátvitelt egy-egy pillanatra képhullámzás szakítja meg. Ez annyit jelent, hogy ha a kis teljesítményű szélessávú komponenst, amely a nagy felbontáshoz szükséges információt hordozza, egy pillanatra megszakítjuk, a nagy teljesítményű keskenysávú komponens változtatás nélkül maradhat, aminek következménye az, hogy kisebb képfelbontású, de továbbra is elfogadható minőségű képet állítunk elő.

A széles- és keskenysávú QAM jeleknél a bitátvitel sebessége rendre 15,36 Mb/s és 3,84 Mb/s, ami a lehetséges arányok egy példáját jelenti és általában célszerű, ha a két bitátviteli sebesség aránya mintegy 4 : 1. Ez ugyanis megkönnyíti a vevő elrendezésnél a keskeny- és szélessávú QAM jelek visszaállítását, mivel ugyanaz az órajel felhasználható a QAM jelek mindkét fajtájánál az információk visszanyeréséhez. Az adatfeldolgozásnál szükséges órajelek a vevő rendszernél a nagy teljesítményű keskenysávú QAM jel alapján egyszerűen visszaállíthatok, mint arra a továbbiakban még visszatérünk.

A 3. ábra a 2. ábra szerinti amplitúdó-frekvenciaspektrumot mutató iker jellegű QAM jel előállítására szolgáló televíziós adó elrendezés vázlatát mutatja be. A magasabb prioritású nagy képfelbontású televíziós adatokat 10, az alacsonyabb prioritású nagy képfelbontású televíziós adatokat 30 jelforrás szolgáltatja, mégpedig időben tömörített digitális formában, hogy ezzel a standard, például NTSC rendszerű televíziós csatorna 6 MHz-es sávszélességébe azok beférjenek. Mindezek céljaira a 10 és 30 jelforrás digitális idötömörítö és kódoló tagokat tartalmaz, ide értve a Huffman-féle kódoló, a hosszú időtartamú kódoló, a kvantizáló, diszkrét koszinuszos átalakító tagokat és más egyéb ismert hasonló áramköri elrendezéseket.

A 10 jelforrás kimenő jele 12 első kódolóba jut, amely a 10 jelforrásból kapott és folyamatos bitsorozatból álló jelet bittérképpé alakítja át. A 12 első kódoló ezt úgy hajtja végre, hogy a 10 jelforrásból származó jeleket szekvenciálisán négy bites jelszegmensekként osztja fel. Egy bittérkép 16 értéket tartalmaz, a négy bites szegmensek négy kvadránst határoznak meg, mindegyik kvadránsban ismert módon a négy bites értékekből négy foglal el egy-egy meghatározott területet. Az 5. ábra egy ilyen

P 93 02245

-15bitkiosztásnak a lehetőségét mutatja egy 16 bites QAM jel esetében, ahol a négy kvadránsból álló hálózat I valós és Q képzetes tengely mentén alakul ki. A 12 első kódoló kimenetén a bittérkép szegmensei I és Q kimeneteken továbbítódnak, vagyis az első két bit a I kimenetnél, míg a további két bit a Q kimenetnél jelenik meg. Ezután a következő 16 értéket tartalmazó négy bites szegmenst hasonló módon bittérképpé alakítjuk. A kapott jel elrendezésének fázisforgatásától való függetlenség biztosítására a vevő elrendezésben más kódolási rendszert használunk, mint az adó elrendezésben, amikoris a négy bites szegmensek mindegyikében az első két bittel az elrendezésnek azt a kvadránsát határozzuk meg, ahol a négy bites szegmens elhelyezkedik, míg a kvadránson belül az utolsó két bit szolgál a pontos hely meghatározására. A fentieknek megfelelő módon a 30 jelforrás, amely az alacsonyabb prioritású jeleket szolgáltatja, 32 második kódolóra kapcsolódik és ez utóbbi az előzőekben ismertetett módon működik.

A 12 első és 32 második kódolóból kapott kimenő jeleket 14 első és 34 második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor fogadja. A 14 első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor keskenysávú QAM kimenő jelet szolgáltat, amelyet 15 D/A konverter alakít át analóg formába, amelyet 1,5 MHz frekvenciájú vízszintes aluláteresztö 16 szűrőn át 18 jelkombináló egységbe juttatunk. A 16 szűrő feladata azoknak a nagyfrekvenciájú komponenseknek a levágása, amelyek az előzetes digitális feldolgozásban és a keskenysávú jelfeldolgozásnál a digitális/analóg átalakító áramkörökben keletkeztek. A 34 második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor a szélessávú QAM kimenő jeleket szolgáltatja, amelyeket 35 D/A konverter alakít át analóg formába és ez utóbbi kimenetéről 6,0 MHz jellemző frekvenciájú vízszintes aluláteresztő 36 szűrőn és 38 csillapító egységen át ugyancsak a 18 jelkombináló egységbe vezetünk. A 36 szűrő a 16 szűrővel azonos feladatokat lát el, míg a 38 csillapító egység a szélessávú QAM komponens amplitúdóját állítja be úgy, hogy az -6 dB-vel térjen el a magasabb prioritású keskenysávú QAM komponens amplitúdójától, mint az a 2. ábrán látható. Az összetett QAM jellegű ikerjeleket a 18 jelkombináló egység kimenetén nyerjük. A 18 jelkombináló egység kimenetére 20 keverő modulátor kapcsolódik, amelyben a QAM jellegű ikerjelet REF referenciajellel szorozzuk meg és így oldalsávban kétszeresen modulált REF jelet nyerünk, amely alsó és felső QAM iker jellegű oldalsávokkal rendelkezik. A 20 keverő modulátor kimenetén 22 televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrő van beiktatva, amely 6 MHz jellemző frekvenciájú, az alsó oldalsávot kiszűri, de a felső oldalsávot (2. ábra) 25 antennát tartalmazó adó berendezésen át történő kisugárzásra tovább engedi.

A 14 első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor felépítése szintén a 3. ábrán követhető. Ennek az áramköri tagnak a szerkezete azonos felépítésű 41 és 42

P 93 02245

- 16digitális szűrőket tartalmaz, amelyek véges impulzus válaszidejű, koszinusz négyzetgyöke szerinti szűrők és rendre a 12 első kódoló I és Q kimenetén továbbított jeleket fogadják. A 41 digitális szűrő a nominálisan fázisban levő sávban helyezkedik el, ezért Ί fázisú szűrőnek tekinthető, míg a 42 digitális szűrő a nominális kvadratúrafázisú sávban van beiktatva, ezért Q fázisú szűrőnek tekinthető. A 41 és 42 digitális szűrők a szélessávú és keskenysávú QAM komponensek széleinek átmeneti tartományában a kívánt jelalak kialakítására szolgálnak, amint erről a 2. ábra kapcsán már szó volt.

A 41 és 42 digitális szűrők kimeneti jeleit 44 és 45 sokszorozok multiplikálják, mégpedig COSINUS és SINUS referenciajelekkel. Ezeket a referenciajeleket 46 jelgenerátor szolgáltatja, amely például periódusonként 90°-os intervallumokkal négy szinusz és koszinusz értékeket szolgáltató referenciatáblával van ellátva és a táblázatvizsgáló utasítás hatására 90°, 180°, 270° és 360° szöghelyzetnek megfelelő értékeket szolgáltat. A SINUS és COSINUS referenciajelek 0,96 MHz frekvencián, vagyis 3,84 Mb/s bittovábbítási sebesség egynegyedénél a keskenysávú QAM elnyomott kvadratúrahordozónak felelnek meg. A 44 és 45 sokszorozóból kapott kvadratúra szerint fázismodulált kimenő jeleket 48 összeadó áramkör fogadja, amely a magas prioritású keskenysávú QAM jelet képezi. A 34 második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor felépítését tekintve a 14 első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátorhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a hozzá rendelt SINUS és COSINUS referenciajeleknek megfelelő kvadratúrahordozók 3,84 MHz frekvenciájúak.

A 3. ábrán bemutatott elrendezésnél 8 bites digitális komplementer jelfeldolgozást hajtunk végre. Ehhez 52 és 54 frekvenciaszintetizálók szolgálnak, amelyek az elrendezés 55 óragenerátora által szolgáltatott alap órajeleknek megfelelően digitális órajeleket állítanak elő. Az 52 frekvenciaszintetizáló 15,36 MHz frekvenciájú CLK órajele a 30 jelforrás meghajtására szolgál, ezen keresztül a 32 második kódoló és a szélessávú QAM jelhez tartozó 34 második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor működését vezérli. A CLK órajel egyúttal a 10 jelforrás működésében is fontos, rajta keresztül a 12 első kódoló és a keskenysávú QAM jelhez tartozó 14 első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor működését vezérli, de úgy, hogy a 10 jelforrás és az 52 frekvenciaszintetizáló között 58 negyedelő frekvenciaosztó van beiktatva, amelynek segítségével a CLK órajel frekvenciáját 3,84 MHz-re állítjuk be és ezzel biztosítjuk, hogy a keskenysávú QAM jelekhez tartozó bitátviteli sebesség (3,84 Mb/s) egynegyede a szélessávú QAM jelekhez tartozó 15,36 Mb/s értékű adatátviteli sebességnek. Az 54 frekvenciaszintetizáló viszont REF referenciajelet szolgáltat, amivel az összetett QAM jellegű ikerjel a 20 keverő modulátoron át a televíziós frekvenciasávba vihető át.

P 93 02245 • ·

- 17Se, a keskenysávú, sem pedig a szélessávú QAM hordozók elnyomása nem feltétlenül szükséges, de az elnyomott hordozók felhasználásával teljesítmény takarítható meg, a kijelzett képben bizonyos interferencia típusok, tehát zavarok keletkezése megelőzhető. A kis amplitúdójú nem elnyomott hordozókat a szimbólumok órafrekvenciájának visszanyerésében a minőség javítására hasznosítjuk. A modulált QAM hordozókat aszimmetrikus oldalsávokkal ugyancsak használni lehet.

A 4. ábra vevő elrendezést mutat, amelynél 110 antenna fogadja a feldolgozandó jeleket. A vett QAM jellegű ikerjelek 112 keveröbe jutnak, mégpedig REF referenciajellel együtt, amelynek frekvenciája névlegesen az adó berendezésben felhasznált REF referenciajelével azonos. A 112 keverő kimenő jele differenciális és addicionális összetevőket tartalmaz. A nagy frekvenciájú addicionális összetevőt 114 aluláteresztő szűrő vágja le, amely a differenciális összetevőt 116 A/D konverterbe engedi. Az átengedett differenciális összetevő a 2. ábrán bemutatott összetett modulációs frekvenciaspektrum jellegzetességeit mutatja, ahol a keskenysávú QAM jel modulációs spektruma 0,96 MHz középponti frekvenciával jön létre, míg a szélessávú QAM jel modulációs spektrumának középfrekvenciája 3,84 MHz.

A 116 A/D konverter digitális mintavételezett kimenő jelet szolgáltat, amely 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorba jut. A 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor 120 adaptív kiegyenlítő taggal, 122 dekóderrel, 124 hibadetektorral, 126 becslö áramkörrel és 128 feszültségvezérelt oszcillátorral kapcsolódik, együttesen a keskenysávú QAM jel feldolgozására alkalmas részegységet képeznek. A 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorban több bemeneti FIR szűrőt tartalmaz, amelyek a keskenysávú QAM összetevőt szelektív módon engedik át, míg a szélessávú QAM összetevőt kiszűrik. A QAM jelek közül a keskenysávúakat fogadó 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor egy célszerű megvalósításában olyan amplitúdó-frekvencia válaszkarakterisztikával jellemzett szűrőt tartalmaz, amely lényegében a 2. ábrán bemutatott modulált keskenysávú QAM összetevő amplitúdófrekvencia karakterisztikájának alakját követi, azzal konform. A 116 A/D konverter kimenete nemcsak a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorra, hanem 119 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorra is kapcsolódik, amely a szélessávú QAM jel feldolgozására szolgáló áramkör bemeneti eleme. Ez az áramkör 121 adaptív kiegyenlítő tagot, 123 hibadetektort, 125 dekódert, 127 becslö áramkört és 129 feszültségvezérelt oszcillátort tartalmaz, amelyek a szélessávú QAM összetevőt szelektív módon átengedik, míg a keskenysávú QAM összetevőt kiszűrik. A 119 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor a szélessávú QAM jel feldolgozása érdekében olyan szűrőt tartalmaz, amelynek válaszjele lényegében konform a 2. ábrán bemutatott modulált szélessávú QAM összetevő amplitúdó-frekvencia karakterisztikájának

P 93 02245 • ·

- 18alakjával. A vevő elrendezés ennek megfelelően olyan csillapító csomópontokkal van kialakítva, amelyek a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel nagy energiájú információt hordozó részeivel kapcsolt frekvenciákon hatásosak. A szélessávú QAM jelek feldolgozására szolgáló áramköri rész a keskenysávú QAM jeleket feldolgozó áramköri rész felépítésével azonos, azzal a különbséggel, hogy a 118 és 119 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorok karakterisztikái az ismertetett módon eltérnek egymástól. Mind a 118, mind a 119 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor a 3. ábrán bemutatott adó elrendezésben használt 14 első és 34 második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátor által végrehajtott műveletek inverzét végzik.

A jelfeldolgozás további menetében 120 adaptív kiegyenlítő tag a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorból származó I és Q összetevőket fogadja. A 120 adaptív kiegyenlítő tag konvencionális felépítésű áramköri elem lehet, amely a demodulált kvadratúra fázisú összetevők feldolgozására alkalmas. Benne adaptív digitális szűrő van elrendezve, amely az amplitúdó és fázis szerinti szabálytalanságokat kompenzálja, vagyis a például a jeletovábbítási csatornával okozott fantomjelenségeket kiszűri. Az I és Q kimenő jelek kiegyenlítés után a 120 adaptív kiegyenlítő tag kimenetéről 126 becslö áramkörre jutnak, amely olyan kimenő I és Q összetevőket generál, amelyek az adással továbbított I és Q összetevők legvalószínűbb becsült értékeit képviselik. A 126 becslö áramkör kimenetein az I és Q összetevők értékeit például úgy állíthatjuk be, hogy ezzel az adás folyamatában jelentkező zaj torzító hatásait kompenzáljuk. A 126 becslö áramkör interpretáló funkciót lát el, a jelből vett mintákat vizsgálja és ezekhez megfelelő értéket ad, tehát például az olyan zavaró hatásokat, mint a zaj kiszűri, biztosítja, hogy a 16 részből álló négy kvadránsos jelelrendezés egy adott helyén a megfelelő érték jelentkezzen. A 126 becslő áramkör kimenő jelei, mint I és Q összetevők 122 dekóder bemenetelre jutnak, amely lényegében az adó elrendezésben használt kódoló tagok által ellátott bittérképet képző funkció fordítottját végzi el. A 122 dekóderben referenciatáblák vannak, amellyel a négy jelből álló kvadránsok elrendezése alapján a bittérkép felfejthető, bináris digitális alakban szekvenciálisán négy bitből álló jelszegmensek képződnek és ezek pontosan megfelelnek azoknak a jelszegmenseknek, amelyek a vevőben a 12 első kódolóval történő kódolás előtt keletkeztek (3. ábra).

A 126 becslő áramkör kimenetein az I és Q összetevőket, illetve bemenetéin az I és Q jeleket 124 hibadetektor figyeli. Ennek kimenő jele az I és Q bemeneti jelek és a kimeneti I és Q komponensek közötti fázishibával arányos nagyságú. A fázishiba például zajeffektusok következtében léphet fel, amikoris nyilvánvalóan véletlenszerű változásokat mutató hibajelenségek keletkeznek. A fázishiba megjelenhet akkor is, ha

P 93 02245

-19a REF referenciajel frekvenciája nem teljes mértékben azonos az adó elrendezésben alkalmazott megfelelő REF referenciajel frekvenciájával, de ez esetben a fázishiba nyilvánvalóan nem mutat véletlenszerű változásokat. A 124 hibadetektor olyan HIBA kimenő jelet szolgáltat, amelyet felhasználhatunk akkor, ha a REF referenciajel frekvenciája eltér a kívánt értéktől, vagyis a vevő és az adó elrendezésben felhasznált REF referenciajelek frekvenciája egymástól eltérő.

A 124 hibadetektor HIBA kimenő jele 128 feszültségvezérelt oszcillátorra jut, amelynek áramkörében a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorhoz vezetett kvadratúra fázisú szinuszos és koszinuszos referenciajelek értékét módosító aluláteresztő szűrő van. Az aluláteresztő szűrővel módosított szinuszos és koszinuszos referenciajelek a demodulációs folyamat befolyásolására szolgálnak, mégpedig olyan értelemben, hogy a 124 hibadetektornak a hiba nagyságára jellemző kimenő jele a REF referenciajel frekvenciájának a kívánt értéktől való eltérésére jellemző és éppen ezért felhasználható a hiba kompenzálására. A 128 feszültségvezérelt oszcillátorral együttműködő aluláteresztő szűrő a HIBA jelet szűri és ezzel biztosítja, hogy a 128 feszültségvezérelt oszcillátorral előállított referenciajelek és ezek alapján a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor működése módosul, mégpedig a nem véletlenszerű hibák figyelembevételével és ezért a leírt frekvenciaeltérés kiegyenlítődik, a véletlenszerű hatások, ideértve a zajokat, nem tudnak lényeges zavaró hatást kifejteni. Ezt a vezérlő funkciót a szélessávú QAM jelek feldolgozásakor a 116 A/D konverter kimenetének és a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor bemenetének közös pontjára csatlakoztatott 119 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorral csatlakozó 121 adaptív kiegyenlítő tagból, 127 becslő áramkörből, 123 hibadetektorból és 129 feszültségvezérelt oszcillátorból álló áramkör látja el, míg a keskenysávú QAM jelek feldolgozására az előzőekben már ismertetett, a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorból, a 120 adaptív kiegyenlítő tagból, a 126 becslő áramkörből, a 124 hibadetektorból és a 128 feszültségvezérelt oszcillátorból álló áramkör szolgál. A 126 becslő áramkört, a 124 hibadetektort, a 128 feszültségvezérelt oszcillátort és a 118 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátort befogadó vezérlő hurok működésére vonatkozóan kiegészítő információ található például Lee és Messerschmitt könyvében (Digital Communication, Kluwer Academic Publishers, Boston, MA, US, 1988).

A vevő elrendezésben 130 órajelgenerátor a rendszer alap órajelét állítja elő és ennek kimenete egyrészt 156 direkt digitális frekvenciaszintetizáló, másrészt 135 frekvenciaszintetizáló tag bemenetére kapcsolódik. A 156 direkt digitális frekvenciaszintetizáló a 130 órajelgenerátor jeleinek megfelelően belső CLK órajeleket generál, míg a 135 frekvenciaszintetizáló tag keveréshez szükséges REF referenciajelek geneP 93 02245

-20rálásánál felhasznált órajeleket képez. A REF referenciajel frekvenciája névlegesen megfelel az adó elrendezésben felhasznált REF referenciajel frekvenciájának. Ha a két frekvenciajel értéke egymástól eltér, az igényeknek megfelelően a fentiekben leírt módon az ismertetett áramköri tagok a kompenzálást elvégzik. A 156 direkt digitális frekvenciaszintetizálóból származó CLK órajelek a 119 kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor, a 121 adaptív kiegyenlítő tag, a 125 dekóder és a 127 becslő áramkör működésének vezérlésére szolgálnak a szélessávú QAM jelek feldolgozása során. A keskenysávú QAM jelek feldolgozásakor a sávszélességet a szélessávú jelekhez képest egynegyedre állítjuk be. Ennek megfelelően a keskenysávú feldolgozáshoz tartozó áramköri tagok a CLK órajel egynegyedének megfelelő frekvenciájú CLK/4 órajelre lépnek működésbe, vagyis a CLK órajelet 136 frekvenciaosztó taggal módosítjuk, annak 15,36 MHz kiindulási frekvenciáját 3,84 MHz-re csökkentjük.

A vevő elrendezésben (4. ábra) alkalmazott CLK órajel frekvenciájának és az adó elrendezésben (3.ábra) biztosított CLK órajel frekvenciájának azonosnak kell lennie. Hogy a vevő elrendezésben az órajel frekvenciája a helyes értéket vehesse fel, a vevő elrendezésben az órajelet olyan információkból vezetjük le, amelyek a nagy teljesítményű keskenysávú QAM összetevő nagyobb megbízhatóságú részeiben találhatók. A 114 aluláteresztö szűrő kimenetén megjelenő összetett QAM jelet ebből a célból 133 nemlineáris jelgenerátorba vezetjük, amely n-dik exponenciálisnak megfelelő generátor, ahol n értéke általában 2 vagy 4. A 133 nemlineáris jelgenerátor a keskenysávú QAM összetevő karaktertovábbítási ütemében egyetlen frekvenciakomponenst gerjeszt. Ebben az esetben a karaktertovábbítási ütem 0,96 MHz. vagyis a bittovábbítási sebesség egynegyede. A 133 nemlineáris jelgenerátor a kis teljesítményű szélessávú QAM összetevő karaktertovábbítási üteménél jelentős mértékben elnyomott kimenő jelet szolgáltat, amit a későbbiekben a jelfeldolgozás nem vesz figyelembe.

A 133 nemlineáris jelgenerátor kimenő jelét 137 fázisdetektor fogadja, amely a 133 nemlineáris jelgenerátor 0,96 MHz frekvenciájú jeleinél lép működésbe és fáziszárt hurok alkotóelemét képezi, amely hurok 138 aluláteresztö szűrőből, 126 becslő áramkörből és 139 tizenhatodoló frekvenciaosztóból áll. A 138 aluláteresztö szűrő a feleslegesnek ítélt frekvenciákat, közöttük a 133 nemlineáris jelgenerátor működése során keletkező zajnak megfelelő frekvenciákat vágja le. A 139 tizenhatodoló frekvenciaosztó a 156 direkt digitális frekvenciaszintetizáló 15,36 MHz frekvenciájú órajeleit fogadja, és ezek alapján 0,96 MHz frekvenciájú kimenő jelet állít elő, amely a 137 fázisdetektor működésének vezérlésére szolgál. A 156 direkt digitális frekvenciaszintetizálóban olyan regiszter van kiképezve, amely a 130 órajelgenerátorból kapott jelek frekvenciája által meghatározott ütemben a 138 aluláteresztő szűrőből a 156 direkt

P 93 02245 * · · • · · • · · ♦ · • « · ·

-21 digitális frekvenciaszintetizáló vezérlő bemenetére vezetett jelek által meghatározott fázisinkrementumokat összesíti. Az összesített fázisértékeket ROM tároló címzésére hasznosítjuk, amely a 156 direkt digitális frekvenciaszintetizálóból származó kimenő jelek szintetizálását biztosító szinuszos értékeket tartalmaz. A 156 direkt digitális frek5 venciaszintetizáló például Q2334 jelű, a Qualcom Corp. (San Diego, Califomia) által gyártott integrált áramkörrel valósítható meg.

A 122 dekóderből, mint említettük, magasabb prioritású demodulált jeleket kapunk, amelyek 140 jelprocesszorra jutnak és ez egy másik bemenetével a 125 dekóderre kapcsolódik, ahonnan a demodulált alacsonyabb prioritású jeleket fogadja.

A 140 jelprocesszorban például adatfelbontó áramköröket használunk, mint például Huffman-féle dekódereket és inverz kvantizálókat, hibajavító áramköröket, demultiplexereket, jelkombináló áramköröket, amelyek feladata az audio és a videó televíziós jelkomponensek generálása. Az audio komponenst 142 audio jelprocesszor dolgozza fel, ahonnan 146 hangreprodukáló tagra jut, míg a videó komponenst 144 videó jel15 processzor hozza olyan alakra, hogy ezek alapján 148 képmegjelenitö egység a kívánt képet előállítani tudja.

Claims (28)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az első csatorna első kódolóval (12) csatlakoztatott, első hordozót első televíziós jellel kombináló, modulált első hordozót előállító első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort (14), a második csatorna második kódolóval (32) csatlakoztatott, második hordozót második televíziós jellel kombináló, modulált második hordozót előállító második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort (34), továbbá célszerűen jelkombináló egységgel (18), keverő modulátorral (20), televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrővel (22) kialakított, a modulált első és a modulált második hordozót egymásba illesztő, ezzel nagy felbontóképességű televíziós jelinformációt tartalmazó összetett modulált jelet előállító kombináló részegységet tartalmaz, ahol az összetett modulált jel standard képfelbontású televíziós jelcsatornával kompatibilis sávszélességgel, továbbá a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel nagy energiájú információjához tartozó frekvenciákon jelcsillapítást mutató modulációs frekvenciaspektrummal van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első hordozó az első televíziós jel kvadratúrás fázismódosulataival kvadratúramodulált jelként, míg a második hordozó a második televíziós jel kvadratúrás fázismódosulataival kvadratúramodulált jelként van kiképezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első televíziós jellel modulált első hordozó sávszélessége keskenyebb, mint a második televíziós jellel modulált második hordozó sávszélessége.
4. 4. Az 1. - 3. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első televíziós jellel modulált első hordozó amplitúdója nagyobb, mint a második televíziós jellel modulált második hordozó amplitúdója.
5. 5. Az 1. - 4. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a modulált első hordozó az összetett modulált jel frekvenciasprektrumának alsó részében helyezkedik el és a modulált második hordozótól a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelben levő nagy energiájú tartományhoz rendelt, amplitúdó szerint csillapított frekvenciák sávjával van elválasztva.
6. 6. Az 1. - 5. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a csillapított frekvenciák a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel képhordozóját moduláló nagy energiájú információhoz vannak rendelve.

   P 93 02245
7. 7. Az 1. - 6. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az összetett modulált jelben a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel hanghordozóját moduláló nagyenergiájú információhoz rendelt frekvenciákon csillapítás van.

   5
8. 8. Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első televíziós jel a második televíziós jelhez képest prioritásos információt jelent.
9. 9. Az 1. - 8. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első televíziós jel kis frekvenciájú primer videó információt hordozó videó in-
10. 10 formációként van kiképezve, míg a második televíziós jel nagyfrekvenciás videó információt tartalmaz.

    10. Az 1. - 9. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első televíziós jelben audio és szinkronizáló információk vannak jelen.
11. 11. Az 1. - 10. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve,

    15 hogy az első és második televíziós jel tömörített digitális információként van kialakítva.
12. 12. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy standard képfelbontású televíziós rendszerekben

    20 használt jel nagy energiájú információs részével kapcsolódó frekvenciákon jelcsillapítást mutató sávval elválasztott modulált első és modulált második hordozót tartalmazó összetett modulált jelet fogadó egységgel van ellátva, ahol az összetett modulált jel első televíziós jellel modulált első hordozóval és második televíziós jellel modulált második hordozóval van kialakítva, sávszélessége standard képfelbontású televíziós jel25 csatorna sávszélességével kompatibilis, továbbá a standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jel nagyenergiájú információs részével csatolt frekvenciákon jelcsillapítást mutató eszközzel van ellátva, valamint az összetett modulált jel hatására az modulált első hordozót és a modulált második hordozót egymástól szétválasztó, célszerűen aluláteresztő szűrővel (114) és 30 A/D konverterrel (116) kialakított szeparáló egységet, az első és modulált második hordozót demoduláló, az első és második televíziós jelet visszanyerő, célszerűen adaptív kiegyenlítő taggal (121, 122), hibadetektorral (123, 124), dekóderrel (125), illetve becslő áramkörrel (126, 127), továbbá aluláteresztö szűrőként is működő feszültségvezérelt oszcillátorral (128, 129), vala35 mint célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorként (118, 119) kiképzett demoduláló egységgel kialakított első jelfeldolgozó egységet, valamint

    P 93 02245 • ·

    -24a demoduláló egységből visszanyert első és második televíziós jel alapján működő, képre reprezentatív kimenő jelet előállító második jelfeldolgozó egységet tartalmaz, ahol a második jelfeldolgozó egység célszerűen jelprocesszorra (140) kapcsolódó videó jelprocesszorral (144) van kiképezve.
13. 13. A 12. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a demoduláló egység a modulált első hordozó, illetve a modulált második hordozó kvadratúraamplitúdó szerinti demodulálására alkalmasan van kiképezve.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az modulált első hordozó sávszélessége a modulált második hordozó sávszélességénél kisebb.
15. 15. A 12. - 14. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az modulált első hordozó az összetett modulált jel frekvenciaspektrumának alsó részében helyezkedik el, míg a modulált második hordozó az összetett modulált jel frekvenciaspektrumának felső részében van kiképezve.
16. 16. A 12. - 15. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a visszanyert első televíziós jel a primer kis frekvenciájú videó információt tartalmazó videó információt fogadja be, míg a visszanyert második televíziós jel a nagy frekvenciájú videó információt tartalmazza.
17. 17. A 12. - 16. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy első órajelet az első televíziós jelből kinyert jel alapján előállító órajelgenerátorral (130) van kialakítva.
18. 18. A 17. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az órajelgenerátor (130) az első órajelből második órajelet előállító taggal van kialakítva.
19. 19. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az első csatorna első kódolóval (12) csatlakoztatott, első hordozót alapvetően kis frekvenciájú információt tartalmazó első televíziós jellel kombináló, modulált első hordozót előállító első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort (14), a második csatorna második kódolóval (32) csatlakoztatott, második hordozót második televíziós jellel kombináló, a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozót előállító második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort (34), továbbá célszerűen jelkombináló egységgel (18), keverő modulátorral (20), televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrővel (22) kialakított, a modulált első és a modulált második hordozót egymásba illesztő, ezzel a modulált első hordozót alsó sávjáP 93 02245

    -25ban, a modulált második hordozót felső sávjában tartalmazó modulációs frekvenda* spektrumot biztosító kombináló részegységet tartalmaz.
20. 20. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó infor-

    5 mációt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy alapvetően kis frekvenciájú információt tartalmazó első televíziós jellel modulált első hordozót és második televíziós jelben foglalt informádót tartalmazó összetett modulált jelet fogadó egységgel van ellátva, ahol az összetett modulált jelben a modulált első hordozó a frekvenciaspektrum alsó sávjában helyez10 kedik el, míg a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozó a modulált első hordozó frekvenciaspektrumának felső sávjában van, továbbá az összetett modulált jelet fogadó egység alapsávi frekvenciákon az összetett modulált jelet az első és második televíziós jelnek megfelelően előállító bemeneti egységgel, különösen keverővei (112) van ellátva, továbbá

    15 az alapsávi frekvenciájú összetett modulált jel hatására működő, célszerűen

    A/D konverterrel (116), adaptív kiegyenlítő taggal (121, 122), hibadetektorral (123, 124), dekóderrel (125), illetve becslő áramkörrel (126, 127), továbbá aluláteresztö szűrőként is működő feszültségvezérelt oszcillátorral (128, 129), valamint célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorként (118, 119) kiképzett demoduláló

    20 egységgel kialakított, az első és második televíziós jelet visszanyerő első jelfeldolgozó egységet, valamint a demoduláló egységből visszanyert első és második televíziós jel alapján működő, képre reprezentatív kimenő jelet előállító második jelfeldolgozó egységet tartalmaz, ahol a második jelfeldolgozó egység célszerűen jelprocesszorra (140) kap25 csolódó videó jelprocesszorral (144) van kiképezve.
21. 21. A 20. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a visszanyert első televíziós jel a visszanyert második televíziós jelnél kisebb sávszélességet mutat és nagy frekvenciájú videó információtól lényegében mentes kis frekvenciájú videó információt tartalmaz.

    30
22. 22. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az első csatorna első kódolóval (12) csatlakoztatott, első hordozót első televíziós jellel kombináló, modulált első hordozót előállító első kvad35 ratúramodulációs amplitúdómodulátort (14), a második csatorna második kódolóval (32) csatlakoztatott, második hordozót második televíziós jellel kombináló, a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú

    P 93 02245 ···· ·&»« · ·· ·♦ » ··* ··

    -26modulált második hordozót előállító második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort (34), továbbá célszerűen jelkombináló egységgel (18), keverő modulátorral (20), televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrővel (22) kialakított, a modulált első és a mo5 dulált második hordozót egymásba illesztő, ezzel a modulált első hordozót alsó sávjában, a modulált második hordozót felső sávjában tartalmazó modulációs frekvenciaspektrumot biztosító kombináló részegységet tartalmaz, ahol a modulált első hordozó frekvenciái lényegében standard képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelet feldolgozó Nyquist-diagramos szűrővel jelentősen csillapított frekvenciákkal azono10 sak.
23. 23. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy első televíziós jellel modulált első hordozót és második

    15 televíziós jelben foglalt információt tartalmazó összetett modulált jelet fogadó egységgel van ellátva, ahol az összetett modulált jelben a modulált első hordozó a frekvenciaspektrum alsó sávjában helyezkedik el, míg a modulált első hordozónál kisebb amplitúdójú modulált második hordozó a modulált első hordozó frekvenciaspektrumának felső sávjában van, míg a modulált első hordozó frekvenciái lényegében standard 20 képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelet feldolgozó Nyquist-diagramos szűrövei jelentősen csillapított frekvenciákkal azonosak, továbbá az összetett modulált jelet fogadó egység alapsávi frekvenciákon az összetett modulált jelet az első és második televíziós jelnek megfelelően előállító bemeneti egységgel, különösen keverövel (112) van ellátva, továbbá

    25 az alapsávi frekvenciájú összetett modulált jel hatására működő, célszerűen

    A/D konverterrel (116), adaptív kiegyenlítő taggal (121, 122), hibadetektorral (123, 124), dekóderrel (125), illetve becslő áramkörrel (126, 127), továbbá aluláteresztö szűrőként is működő feszültségvezérelt oszcillátorral (128, 129), valamint célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátorként (118, 119) kiképzett demoduláló 30 egységgel kialakított, az első és második televíziós jelet visszanyerő első jelfeldolgozó egységet, valamint a demoduláló egységből visszanyert első és második televíziós jel alapján működő, képre reprezentatív kimenő jelet előállító második jelfeldolgozó egységet tartalmaz, ahol a második jelfeldolgozó egység célszerűen jelprocesszorra (140) kap35 csolódó videó jelprocesszorral (144) van kiképezve.
24. 24. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó inforP 93 02245

    -27mációt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az első csatornához illesztve standard képfelbontású képnek megfelelő tömörített digitális adatok első sorozatát szolgáltató jelforrás (10), a második csatornához illesztve nagy képfelbontású televíziós képre jellemző, a tömörített digitális adatok első sorozatánál alacsonyabb prioritású tömörített digitális adatok második sorozatát szolgáltató jelforrás (30) van csatlakoztatva, a tömörített digitális adatok első és második sorozatának megfelelően az adatoknak ezeket a sorozatát tartalmazó első és második elnyomott hordozó kvadratúramodulációs jeleket előállító, célszerűen első kódolóval (12) és első kvadratúramodulációs amplitúdómodulátorral (14), illetve második kódolóval (32) és második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátorral (34) megvalósított eszközt tartalmaz, ahol az első kvadratúramodulációs jelek sorozatához a második kvadratúramodulációs jelek sorozatához képest nagyobb amplitúdójú jelek és kisebb sávszélesség tartozik, továbbá az első és második kvadratúramodulációs jelek sorozatát egyesítő jelkombináló egységgel (18) ellátott keverő modulátort (20) és televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrőt (22) tartalmaz, ahol az első és második kvadratúramodulációs jelek a csatorna egymást kizáró sávjaiban helyezkednek el, a sávok az oldalsáv által elfoglalt frekvenciasávokban helyezkednek el, illetve standard televíziós jel felső oldalsávjában.
25. 25. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az első csatorna első elnyomott hordozó kvadratúramodulációs jelek, a második csatorna a standard televíziós jelcsatornában az első elnyomott kvadratúramodulációs jelekkel kölcsönösen egymást kizáró spektrumsávokat elfoglaló második elnyomott hordozó kvadratúramodulációs jelek továbbítására alkalmasan van kiképezve, ahol az első elnyomott kvadratúramodulációs jelek standard televíziós jel normál oldalsávjában elfoglalt frekvenciasávban helyezkednek el és a második kvadratúramodulációs jelek sorozatában levő tömörített digitális adatokhoz képest nagy prioritású tömörített digitális adatokat tartalmaz, csúcsamplitúdója a második elnyomott kvadratúramodulációs jelekéhez képest nagyobb, míg sávszélessége a második elnyomott kvadratúramodulációs jelekéhez képest kisebb, a második kvadratúramodulációs jelsorozat normál televíziós jelcsatorna frekvenciasávjában a felső oldalsáv által elfoglalt zónában helyezkedik el, míg az elrendezésben a tömörített digitális adatok visszanyerésére az első és második elnyomott kvadratúramodulációs jeleket demoduláló, célszerűen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátort (118,

    P 93 02245

    -28119) tartalmazó eszköz, a visszanyert digitális adatokat dekompresszáló eszköz, különösen jelprocesszor (140), továbbá a dekompresszált visszanyert digitális adatok alapján képre jellemző jeleket előállító videó jelprocesszor (144) van.
26. 26. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy nagy képfelbontású televíziós rendszerekben használt jelnek megfelelő tömörített digitális adatok első sorozatát szolgáltató jelforrással (10) és tömörített digitális adatok második sorozatát szolgáltató jelforrással (30) van ellátva, a digitális adatok első és második sorozatával modulált első és második jeleket előállító első és második kódolót (12, 32), valamint első és második kvadratúramodulációs amplitúdómodulátort (14, 34) tartalmaz, továbbá az első és második modulált jeleket kombináló, standard televíziós jel csatornáját elfoglaló jelet generáló, célszerűen jelkombináló egységből (18), keverő modulátorból (20) és televíziós csatornához illesztett sáváteresztő szűrőből (22) álló kombináló egységgel van ellátva, ahol az első és második modulált jel kölcsönösen kiegészítőén a csatornában egymást kizáró spektrumsávokat foglal el, továbbá a csatornában az első és második modulált jelsorozat a spektrumsáv alsó és felső részében helyezkedik el, valamint az első modulált jelsorozat amplitúdója a második modulált jelsorozaténál nagyobb, és az első modulált jelsorozat a második modulált jelsorozathoz társított videó információtól független látható kis képfelbontású kép reprodukálásához szükséges videó információt tartalmaz.
27. 27. Modulációs és demodulációs elrendezés nagy képfelbontású televíziós rendszerben használt jel feldolgozására, amelyben televíziós jelre vonatkozó információt továbbító első és kiegészítő információt hordozó második csatorna van kiképezve, azzal jellemezve, hogy az első csatorna audio és videó információkkal modulált első jel, a második csatorna standard televíziós csatornában egymást kizáróan alsó és felső spektrumsávot elfoglaló videó információval modulált második jel továbbítására alkalmasan van kiképezve, ahol az első modulált jel a második modulált jelhez tartozó információtól függetlenül láthatóan kisebb képfelbontású kép előállításához szükséges videó és audio információt tartalmaz, továbbá az elrendezésben az audio és videó információ visszanyerését az első és második modulált jel demodulálásával biztosító eszköz, különösen kvadratúramodulációs amplitúdódemodulátor (118, 119), továbbá az első modulált jellel társított visszanyert videó információt a második modulált jellel társított visszanyert videó információval kombináló, összetett videó jelet előállító, célszerűen videó jelprocesszorral (144) megvalósított jelkombináló egységet,

    P 93 02245 valamint a visszanyert és az első modulált jelsorozattal társított audio információnak megfelelően audio jeleket visszaállító egységet, különösen audio jelprocesszort (142) tartalmaz.
28. 28. A 27. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az első modulált jelből származtatott jelnek megfelelően működő órajelgenerátort (130) tartalmaz.