HUT59030A - Method and apparatus for eliminating air contamination - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás füstgázok által okozott atmoszféra-szennyeződés kiküszöbölésére, amelynek során a gázokat mechanikai és kémiai kezelésnek vetik alá, ami magában foglalja az említett gázok által okozott világméretű természeti károsodás! folyamat szabályozását és a károsodás helyreállítását, továbbá berendezés az eljárás foganatosítására.

A levegőszennyeződés világméretű probléma, amely drámai mértékben felelős a gáznemü szennyezők által előidézett egészségveszélyeztetesért, a növényvilág elleni káros hatásért, amit az általuk előidézett savas esők okoznak, és

I

a sokat emlegetett világméretű üvegház-hatásért, 'ami az atmoszféra szén-dioxid tartalmának általános növekedésének tulajdonítható.

k savas eső és annak a talajban előidézett káros hatása tekintetében tudott az, hogy a legtöbb talaj számos tápanyagot tartalmaz. Ezek közül a kalcium és a magnézium a legfontosabb a növényi élet táplálásához, k savas esőkből származó sav vegyül ezen tápanyagokkal és kivonja azokat a talajból. Amint a talaj savasodása folytatódik, a talaj pH-ja csökken. Amikor a pH 4-re csökken, a fémek - mint az alumínium /ez nagy mennyiségben van jelen/ és a kadmium /ez kisebb mennyiségben van jelen/ - toxikussá, azaz mérgezővé válnak. Ezek a mérgező fémek megtámadják a növények gyökereit, megakadályozzák, hogy a talajból nedvességet vegyenek fel és lerontják ellenállóképességüket a betegségekkel szemben. A talajbaktériumok, amelyek biztosítják a növényi tápanyagok körforgását és leépítik, elrothasztják a vegetációt, ugyancsak elpusztulnak ezen mérgező fémektől. A sok milliónyi katasztrális holdat kitevő növényzet, amely már meg van támadva, el fog hamarosan pusztulni tápanyagok hiánya következtében, hacsak nem történik rövidesen hathatós intézkedés a károsodott talajban a tápanyagegyensúly helyreállítására.

Ami a savas esőnek a vizekben fellépő káros hatását illeti, a mérgező - toxikus - alumíniumot a savas eső a talajból a szabad vizekbe mossa, ahol az felgyülemlik. Ez azután fokozatosan mérgezi a viz egész élővilágát, úgy a talajban, mint minden élőlénynél, amely,illetve aki ivóvízellátása szempontjából ezen vízre van utalva.

Ami az üvegház-hatásnak az életre vonatkozó káros hatását illeti, a köztudatban elterjedt fenyegetés, hogy a bolygónk növekvő felmelegedése a Föld északi- és déli sarki jégtakarójának megolvadásához vezethet, ami a tengerek szintjének káros emelkedését fogja eredményezni. Ennél kevésbé ismert, de az emberiséget jobban érintő fenyegetés az, hogy a szén-dioxid koncentráció veszélyesen emelkedik az atmoszférában. A kísérletek azt mutatták, hogy az 1% feletti szén-dioxid koncentráció már mérgező a laboratóriumi kísérleti állatokra,

de az emberekre is. A szén-dioxid növekedése az oxigén’/0^/ relatív csökkenését idézi elő, ami ugyancsak azt eredményezi, hogy az atmoszférikus ózon relatíve csökken.

Oxigénforrásaink elpusztítását tekintve, a két fő oxigénforrás a növények és az algák, amelyek fotoszintézis útján a szén-dioxidot szerves molekulákká alakítják, s eközben oxigén szabadul fel. A növényzetet a savas eső pusztítja, a trópusi erdőket pedig irtják. Az algákat a szabad vizekbe folyamatosan beeresztett mérgező szennyvizek pusztítják, de a savas eső is ugyanezt teszi.

Igen nagy erőfeszítések történtek már a savas eső problémájának megoldására. Körülbelül egy tucat különféle típusú tisztítóberendezést alkalmaznak a kohókban és erőmüvekben. Ezek a tisztítóberendezések csak kb. 90-98%-ban távolitják el a SO£-ot és igy inkább csupán lassítják azokat a pusztító folyamatokat, amelyek tönkreteszik környezetünket, s igy nincs pozitív, vagy javító hatása azon károkra, amelyet már előidéztünk. Társadalmunk iparosítása megmérgezte környezetünket azáltal, hogy folyamatosan engedünk veszélyes kémiai anyagokat a levegőbe. A levegőn keresztül ezek az anyagok mint egy járvány, szétszóródnak és eleinte lassan terjednek, s hatást fejtenek ki a környezetre /viz, talaj, levegő, stb./. Az igy világméretűén megkárosodott elemi ciklusokkal együtt valamennyi, ezen ciklusoktól függő szerves élet is veszélyesen van érintve. Az egyetlen mód ezen kór gyógyítására a levegőn keresztül lehetséges, mivel ezen az úton idéztük azt elő. A gyógyítást” azért kell ezen a módon végezni, mivel ez az egyetlen módszer, mivel csak igy tudjuk elérni környezetünk valamenqsi károsított részét.

A találmány ezért olyan tökéletesített berendezést hoz létre fosszilis anyagok eltüzeléséből származó szennyeződések kivonására, amely összekapcsolható egymással, az optimális, általános hatásfok elérésére. Mindegyik kivonó berendezés készen beépíthető és használható a már meglévő kohókkal, erőmüvekkel és szemétégetőkkel összekapcsolva, éspedig valamennyi hagyományos konstrukció esetében, annak érdekében, hogy segítse azt az eljárást, ahol a füstgázok folya-

dékos tisztításához hozzáadagolt alkálit és/vagy alkálisókat, valamint a füstgázokban már jelen lévő vízgőzt alkalmazzák, mint két elsődleges /primér/ tisztítóanyagot.

A berendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál a berendezés el van látva egy korrózióálló fallal, tekintettel a kialakult keveréktermék általában korrodáló hatású, savas jellegére. Ez a belső fal egy vízhűtéses köpeny részét alkothatja, amely behatárolja a füstgáz áramlási útját. A belső fal felületi része profilos kialakítású lehet, ami egy sor összekötött görbe felületből áll azért, hogy kiterjedtebb hasznos keverékgyüjtő felületet hozzunk létre.

A kondenzálódott cseppek, az alkáli és/vagy alkálisók, valamint a füstgaz összekeverése elősegíthető egy sorozat fúvóka útján, amelyeken keresztül levegő, gőz vagy ezek keveréke szórható ki, közvetlen keveredési viszony előmozdítására a kondenzációs termékek és a füstgáz között, a szenynyező elemek abszorpciója útján. Sűrített levegő vagy gáz használata nagy koncentrációjú alkáli és/vagy alkálisók bein jektálásával megnövelheti a SOg, SO^ és ΝΟ^,-gázok teljes kioldhatóságát a kondenzátum cseppjeibe, igy egy keverékterméket hozva létre.

Ezen kevert termék összegyűjtése a kamra belső falának konkáv, hajlított felületrészeiben történik, mig az elvezetésre az említett felületek aljánál elhelyezkedő csövek szolgálnak.

A találmány szerint kialakított berendezés, amely valamilyen tüzelőberendezésből származó szennyezett forró füstgázból a szennyezők eltávolítására szolgál, az alábbi részekből áll:

- egy gázszennyezést elvonó, eltávolító kamrából, amelyen a füstgáz keresztülhalad;

- kondenzáló eszközből egy külső hütőköpennyel;

- keverőeszközből a kamrán belül, a kondenzátum füstgázzal való bensőséges összekeveréséhez;

- a keveréket összegyűjtő eszközből, és

- elvonó eszközből, a kamrában összegyűjtött keverék elvezetéséhez.

A füstgáz egy elillanó részének kezdeti kondenzálódása - ez elsősorban vízgőz - az alkáli és/vagy alkálisók bensőséges keverésével együttesen és a cseppalakban jelenlévő kondenzátum a füstgáz-egyensúllyal jelentős mennyiségű füstgáz-szennyező megkötését eredményezheti a kondenzátumcseppekhez, egyidejűleg előidézve a fent elmondottakat.

Az ilymódon előállított keveréktermék összegyűjtése egy nagykiterjedésü lerakodási zónán lehetővé teszi ezen keveréktermék elvonását és elvezetését, annak kezeléséhez. A viszonylag koncentrált kevert termék megkönnyíti a következő kezelést és szállítást, mivel magában foglalja a füstgázban jelen lévő kén- és nitrogén-oxidok nagyobb részét.

A szénben lévő nedvesség mennyisége rendszerint meghaladja azt a mértéket, ami szükséges a füstgázokban lévő szenynyezőanyagok megkötéséhez és amikor tüzelőanyagként olajat égetünk el, a keletkező nedvességtartalom közelítőleg 11%, ami ugyancsak kielégítő, illetve elegendő az ilyen füstgázokban lévő szennyeződések megkötéséhez.

Ilymódon rendelkezésre áll egy eljárás - felhasználva a találmány szerinti szennyezőelvonó berendezést - egy égési folyamatból származó forró füstgáz megváltoztatására /modifikálására/, amely eljárás az alábbi lépésekből áll:

- alaposan megkeverjük a füstgázt, ami által legalább részleges kondenzációt keltünk a benne lévő kondenzátum létrehozásával;

- egyidejűleg bensőségesen összekeverjük a füstgázt a kondenzátummal és alkáli és/vagy alkálisókkal, előmozdítva ezzel a gáz ártalmas tartalmának legalább részbeni abszorbeálását a kondenzátum által, egy kevert termék kialakítása céljából;

- összegyűjtjük ezt a kevert terméket a füstgázáramlási utat körülvevő kivonókamra belső falának konkáv, görbült felületein; végül

- eltávolítjuk az összegyűjtött terméket a visszamaradó füstgázáramtól.

A visszamaradó füstgázok, legalább részben megtisztítva egy /sor/ szennye zés-elvonó kamra által, tovább áramla ···· · ·· · ·· • ·· · · · · · · • * · · · · • · · · · · · ·· ··· ···· ··« ·· nak a kémény bemenete felé. Ezeket a gázokat szükség esetén ebben a stádiumban újra hevíthetjük.

A találmány értelmében továbbá egy kémiailag aktív anyagot keverünk a füstgázzal össze, hogy az reakcióba lépjen a visszamaradt gáz savas elemeivel. Ezt a kémiailag aktív anyagot előnyösen forró folyadék-oldat alakjában bepermetezzük a visszamaradó füstgázba. Lúgos anyag használata - mint valamilyen kálciumvegyület mésztej alakjában - előnyös lehet. Olyan elégetési folyamat esetében, ahol a füstgáz kibocsátásához kéményt alkalmazunk, a mésztej bepermetezése ajánlatos a kémény kilépése közelében, illetve mellett.

A visszamaradó füstgáz ezen kémiai kezelése, éspedig egy lúgos anyag forró folyadék alakjában való befecskendezése egy sor folyadékfúvókát igényel, amelyek a maradék füstgázok atmoszférába való távozási pontja mellett vannak elhelyezve és befecskendezik a megfelelő anyagot, mint egy alkalmas koncentrációjú mésztejet a visszamaradó füstgáz-áramba, a reakcióhoz szükséges arányban. Ezen befecskendezett, injektált anyag hőmérsékletének a forráspont alatt kell lennie. Ha pH-mérőt és S0₂-monitort - kijelzőkészüléket - használunk, amelyek a keverék-elvonó berendezésrésztől áramlásirányban lefelé vannak elhelyezve, akkor ez lehetővé teszi a visszamaradó füstgázhoz adagolandó mésztej mennyiségének meghatározását.

Ilymódon a jelen találmány szolgáltat egy berendezést, amely különféle kívánt anyagoknak a kémény füstgázaival való keveréséhez használható, a kémény nyílásánál. Ez a berendezés tartalmaz tárolóeszközt a kívánt közeg vagy anyag tárolására, szállítóeszközt a kívánt anyagnak a kémény nyílásához való eljuttatására, valamint fecskendező-szóróeszközöket, a kívánt anyagoknak a kilépő füstgázokhoz keverésére.

A berendezés feladata elősegíteni az eljárás foganatosítását, amellyel változtathatjuk az elégetési folyamatból származó forró füstgázt annal a pontnál, ahol az kilép a kémény nyílásából. Ez az eljárás az alábbi lépésekből áll:

- összekeverjük a különféle kívánt anyagokat a kiáramló füstgázzal /az anyagok optimálisan lehetnek: mésztej, • · · · • · ·· · · • · · · • · · · ··· ···· ··· ··

- 7 sűrített levegő, gőz vagy ezek valamilyen kombinációja/ azért, hogy legalább részlegesen neutralizáljuk a savképző szennyeződéseket ;

- majd az igy keletkezett terméket kibocsájtjuk az atmoszférába.

A jelen füstgázkezelési eljárás egyik hatása, hogy megváltoztatja a kéményből kilépő füstgáz tömegét, ami megváltoztathatja a talajra történő lerakódás áramlásirányú megoszlását. A füstgáz energiájának újrahevités vagy kinetikai energiabevitel útján való növelése szolgálhat ezen hatás kiegyenlítésére. Ahol a füstgáz-kicsapódások lerakódása arra szolgál, hogy helyrehozza, vagy részben megjavítsa az előzetes ökológiai károsodást, amit a fosszilis égési gázok szenynyezői idéztek elő, a füstgáz-]a?akódás megoszlása fontos lehet ebből a célból. Sajátságos, a levegőben lebegő adalékok, mint a magnéziumtej és más tápanyagok adagolhatok még abból a célból, hogy létrejöjjön az ökológiai helyreállítás.

Azt is tervbe vettük, hogy a jótékony hatású kicsapódás szélirányú övezete kiterjeszthető vagy kiegészíthető hordozható segédkémények alkalmazásával, ahol levegőt és/vagy gőzt használunk a megfelelő kezelőanyag hordozójaként. Az ilyen kémények, melyeket egy építmény hordoz, kizárólag azt a célt szolgálják, hogy szétterítsenek az atmoszférában egy ökológiailag jótékony hatású kémiai hatóanyagot.

A találmányt a továbbiakban a berendezés példaképpen! kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben - az oltalmi kör nem korlátozódik ezen példára - a csatolt rajzok segítségével, ahol:

- az 1. ábra vázlatos oldalnézetben mutatja be az erőmüvet, amely a találmány némely kiviteli alakját is tartalmazza;

- a 2. ábrán az 1. ábra egy részletének felnagyított nézete látható;

-aj, aDra vázlatos oldalnézetet mutat egy elszívó-kéményről, amely a találmány más kiviteli alakját tartalmazza; végül

- 4. ábránkon a 5. ábra egy részlete felnagyítva ···· · ·· · ·· • ·· · · ·· · · • · · · · · • · · · · · · ·· ··· ···· ··· ·· látható.

Rátérve az 1. ábrára, az 1 erőmű-házat az 1.2 füstgázélszivó vezeték köti össze a 3 elektrosztatikus porleválasztóval. A 2 füstgázelvezető a találmány szerinti szenynyezőanyag-elvonó 4 kamrához csatlakozik. A 4 kamra füstgázkivezetője a 17 utánmelegitőbe csatlakozik és abból a 18 elszívó ventillátor útján össze van kötve a 10 füstgázkibocsátó kéménnyel. A 4 kamrával 11 gyűjtőtartályok vannak összekötve.

A 4 kamrával 15 pH-mérő és 16 S0₂ monitor - kijelzőkészülék - van összekötve. Áttérve a 2. ábrán látható felnagyított részletekre, a 4 kamrának van egy hullámos keresztmetszetű 5 belső felülete és 6 külső fala, amelyek között gyürüalakú tárolótartály van kialakítva, s ez 5.5 hütőköpenyként szolgál.

A vizbetápláló 13 cső és a vizvisszavezető 14 cső biztosítja a gyürüalakú 5.5 hütőköpenyhez a hűtővizet. A 4 kamra 5.7 belső terében a hullámositás alsó konkáv 7 felületszakaszai egy sor 8 levezetőcső és 8.5 gyüjtőcső útján csatlakoznak a 11 gyűjtőtartályhoz.

Egy nagy átmérőjű 12 cső, amely az ábrán a 4 kamrával koaxiálisán helyezkedik el, a 9 fúvókák egész rendszerével rendelkezik, amelyek a 12 csőből kifelé nyúlnak, éspedig a 12 cső hossza mentén kerületi és tengelyirányú távközökkel. A 19 betáplálócső egy - nem áorázolt - levegő- és/vagy gőztápforráshoz csatlakozik. A 19.5 betáplálócső egy - nem ábrázolt - alkáli és/vagy alkálisó - tápforrással van összekötve .

Üzemeléskor az elvont füstgáz, amely fossziTlis fűtőanyag - mint amilyen a szén, az olaj, természetes földgáz vagy más tüzelőanyag - elégetésekor jön létre, az 1.2 füstgázelszivó vezeték útján bejut a 3 elektrosztatikus porleválasztóba, ahol a finom port és egyéb tüzelőanyagrészecskéket elvonjuk a forró füstgázból. A forró füstgáz ezt követően a 2 füstgázéIvezetőn keresztül eljut az elvonó 4 kamrába. A 4 kamra 5 belső felülete hütve van, éspedig az 5.5 hütőköpenyen belül keringő hűtővíz útján, amely a füstgáz áramlási irányával ellenáramlásban halad az 5.7 belső térben.

• · · · • ·· · · ·· · · • · · · · · • · · · · · · ·· ··· ·♦·· «·· ··

- 9 Á 19 táplálócső segítségével szabályozott levegő és/vagy gőzellátás van biztosítva, amelyet a 9 fúvókákon át poriasztunk be a 4 kamrába, ezáltal elősegítve a cseppek kialakulását és a széleskörű turbulens keveredést a 4 kamrán ^v®gig, együttműködve a 4 kamra hullámos 5 belső felületével. A 19.5 táplálócsövön át történő szabályozott alkáli- és/vagy alkálisó-betáplálás a 4 kamrába való beszórás útján történik, éspedig a füstgáz szennyezőanyagaival reagálva, hogy előse- _t gitse azok oldhatóságát.

A hütött 5 belső felület egy kiterjedt területű gyüjtőfelületet alkot, amelyen a kevert folyadék összegyűlik. A hullámos 7 felületszakaszok az igy összegyűjtött keveréket a 8 levezetőcsövekhez vezetik és innen a 8.5 gyűjtőcső útján a 11 gyűjtőtartályokba kerül. Az összegyűjtött keverék tárolható és a 11 gyűjt őtartályokból a 11.5 szivattyú segítségével _A rendelkezésre áll.

Az elvonó 4 kamrában lévő hütő 5 belső felület hullámainak pontos alakjának és méretének meghatározásához a viz forráspontját kell figyelembe venni. A feladat az, hogy a kicsapatott keveréknek nem szabad elgőzölögnie, de le kell hűljön és végighalad a hűtött 5 belső felület mentén a hullámok alsó konkáv 7 felületszakaszához, majd bejut a 11 gyűjtőtartályba, éspedig egy sor 8 levezetőcső és a 8.5 gyüjtőcső segítségével.

A részlegesen megtisztított, maradék füstgázok energiaszintjét hevítéssel lehet visszaállítani, éspedig a 17 utánmelegitőkamrában és/vagy a kinetikai energiájúnak egy 18„elszivóventillátor útján történő megnövelésével.

Rátérve a 5. ábrára, az eljárás kémiai kezelőszakasza tartalmaz egy mésztej-betáplálást, aholis a 21 keverőtartályok el vannak látva mechanikus 21.5 keverőkkel és 25 szállitószivattyúkkal.

A 10 kémény kivezetése gyűrűsen elrendezett 22 és 23 fúvókákkal rendelkezik, amelyek a 19, illetve 20 körvezetékkel vannak összekötve. A 27 csővezeték összeköti a 19 körvezetéket a mésztej-betápláló rendszer 25 szállitószivattyúival. A 20 körvezetékkel összekötött 28 csővezeték egy - nem ·« · ·· • *· · · ·· · « • · · « · · • · · · · · · ·· ······· ·»· ··

- 10 ábrázolt - gőzellátáshoz csatlakozik. A 26 megkerülő gőzvezetékek a 26.5 elzárószelepek beiktatása útján lehetővé teszik a mésztej-rendszer átfavatását. Jóllehet a megfelelő csövek és fúvókák úgy vannak ábrázolva, hogy azok a 10 kéményen kívül helyezkednek el, azonban belátható, hogy bizonyos klimatikus követelmények kielégítésére előnyös lehet az említett csöveknek a 10 kémény belsejében való elhelyezése.

A gőz alkalmazásán kívül, illetve mellett, a mésztaj elpárolgásának elősegítésére sűrített levegőt is használhatunk alkalmas tápforrástól, a gőz helyett vagy azzal együttesen. Abban az esetben, ha mindkettőt alkalmazni kell, egy másik csővezeték, körvezeték, szállitószivattyúk és gyűrűsen elrendezett fúvókákat kell használni - ezeket nem tüntettük fel.

Valamennyi közeg és berendezés részére biztosítani kell és fenn kell tartani a kívánatos hőmérsékletet a találmány mindegyik szakaszában és a szükséges eszközök mindegyikénél, hogy a maximális működési hatékonyságot és a megkívánt eredményt elérjük.

A találmány alkalmazása során a következő kémiai reakciók mennek végbe: so₂ + h₂o h₂so₅

H₂S0^ + Ca/0H/₂ — CaSO^ + 2H₂0 CaSO^ + H₂S0^ — Ca/HS0y₂ Ca/HS0y₂ + Ca/0H/₂ —- 2CaS0^ + 2H₂0 CaSO^ + l/20₂ — CaSO₄ SO^ + H₂0 —> H₂S0₄

H₂S0₄ + Ca/0H/₂ —► CaS0₄ + 2H₂0

C0₂ + Ca/0H/₂ —* CaCO^ + H₂0 CaCO^ + C0₂ + H₂0 —Ca/HC0y₂ CaCO^ + S0₂ —► CaSO^ + C0₂ Ca/HC0y₂ + S0₂ —* CaSO^ + 2H₂0 +2C0₂

3Ν0₂ + HgO —> 2ΗΝ0^ + NO

2ΗΝ0^ + ---> JH₂S0₄ + 2N0 + 2H₂0

H₂S0₄ + Ca/0H/₂ —? CaSO₄ + 2H₂0

Be kell látni, hogy az eljárás mésztej-szakaszának hatékonysága a visszamaradó füstgázokba beinjektált Ca/0H/₂oldat mennyiségétől és koncentrációjától függ. A mésztejnek a kémény kivezetése közelében lévő pontnál történő befecskendezése lehetővé teszi, hogy az ezt követően keletkezett kálcium-sók szétszóródjanak a terület felett s regeneráló hatást fejtsenek ki az előzetesen szennyezett terepre,

A kombinált eljárások arra irányulnak, hogy neutralizáljuk a kibocsátott gáz kén- és nitrózus-gázait. A széndioxid neutralizálásának mértéke attól fogg fdggeni, hogy milyen az eljárás kémiai részében alkalmazott mésztej-egyensúly.

A kémény-nyílásnál jelentkező mésztej diszperziós mértéke közvetlenül, azaz egyenesen arányos és automatikusan szabályozható lehet a bojlernél alkalmazott terheléssel, valamint az uralkodó szél sebességével. A diszpergált mésztej keveredik a hulladékgázokkal és lényegileg neutralizálja a visszamaradó kénes és nitrogén-dioxid vegyületeket, valamint az 0₂-gázok egy részét.

Claims (6)

1. Berendezés szennyezőanyagok neutralizálására egy tiizeléses üzem által kibocsátott forró, szennyező füstgázokkal létrehozott kölcsönhatás útján, amely berendezés úgy van elhelyezve, hogy a füstgázokat három, egymást követő eljárási lépésben kezelje, éspedig először amikor elhagyják az égetőt, másodszor a kéménynyilásból az atmoszférába való kibocsátási pontnál és harmadszor az előző lépések részecskealakú melléktermékeinek jótékony hatású lerakodási területétől szélirányban, azzal jellemezve, hogy van egy sav-kivonó készüléke, amely tartalmaz egy erős turbulenciájú kondenzáló kamrát az égetőből származó forró füstgázok befogadására és átbocsátására, ahol ez az erős turbulenciájú kondenzáló kamra kondenzálóeszközökkel, turbulenciakeltő eszközökkel, gyűjtőeszközökkel és elvezetőeszközökkel rendelkezik; a turbulenciakeltő eszköz tartalmaz egy nyomás alatti folyadék-betápláló csövet, amely az erős turbulenciájú kondeisáló kamra hosszában helyezkedik el, lényegileg egyvonalban a rajta átáramló gázok áramlási tengelyével, miközben a nyomás alatti folyadék-betápláló cső nagyszámú csőleágazással rendelkezik, melyek kölcsönös térközökkel nyúlnak ki abból és nagyszámú turbulenciakeltő fúvókát alkotnak a kamrán belül; a gyűjtőeszköznek korrózióálló, hullámositott profilú belső fala van, amely megnövelt, jól hozzáférhető profilú zónát biztosit; vannak továbbá gyürüalakban elrendezett fúvókéi a kémény kimenete mellett, amelyek befolyásolják a füstgáz-kiáramlás azon részét, amely elkerülte az első lépésben történt kezelést; a gyürüalakban elrendezett fúvókák elgőzölögtető eszközt tartalmaznak, ahol ez az elgőzölögtető eszköz folyadékszóró fúvókákból áll, gyürüalakban elhelyezve a kémény-kivezetés közelében és össze vannak kötve a folyadékbetápláló eszközzel egy készlet cső útján, melyek lefelé, a kéménnyel párhuzamosan helyezkednek el, s biztosítják a szórófúvókák részére a folyadékot /beleértve a mésztejet és magnéziatejet/; van végül egy kisegítő kéménye, amely egy magas épületen helyezkedik el és nyílása el van látva az említett fúvókarendszerrel, mely további befolyást gyakorol a füstgázra, amely az előző két lépésben alkalmazott kezelést elkerülte, s ez a kisegítő kémény tartalmazza az elgőzölögtető eszközt és a folyadékbetápláló eszközt.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a folyadékbetápláló eszköz egy alkálibetáplálást tartalmaz.

3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jelleme zve , hogy a folyadékbetápláló eszköz tartalmaz egy gőz- vagy süritettlevegö-betáplálást, vagy ezen kettő kombinációját.

4. Eljárás elégetési folyamatból kibocsátott forró füstgáz szennyező gázmolekuláinak neutralizálására három egymást követő lépésben, éspedig először, amikor elhagyták az égetőt, másodszor a kémény-nyilasból az atmoszférába való kibocsátási pontnál és harmadszor az előző lépések részecskealakú melléktermékeinek jótékony hatású lerakodási területétől szélirányban, azzal jellemezve, hogy először csökkentjük a hőmérsékletet és megkeverjük a füstgázt, létrehozva legalább részleges kondenzálódását kondenzátum létrehozásával, miközben egyidejűleg a füstgázt közvetlenül keverjük a kondenzátummal, alkáli és/vagy alkálisókkal, hogy elősegítsük a gáz káros tartalma legalább egy részének a kondenzátum általi abszorbeálását és igy egy kevert termék kialakítását, majd összegyűjtjük ezt a terméket és eltávolítjuk a füstgáz-áramból, a füstgáznak az égőtérből való eltávozásakor; ezután elgőzölögtetjük a kémiailag aktív hatóanyagot, melyet a kálcium-hidroxidból, magnézium-hidroxidból és ezek keverékéből álló csoportból választottunk és bevezetjük a kémény-nyílásból történő füstgáz-kilépési pontnál, hogy reakcióba lépjen a szennyezőanyagokkal, végül beleszórjuk ezen ökológiailag hasznos, kémiailag aktív vegyianyago/ka/t a maradék füstgázokba, a megelőző lépések részecskeformájú melléktermékeinek jótékony hatású lerakodási zónájából szélirányban úgy, hogy a folyékony vegyianyago/ka/t arra késztetjük, hogy létrejöjjön a maradék füstgáz-áramba való kiáramlás szélirányban.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett keverési lépés, az elgőzölögtetési lépes és a szórási lépés magában foglalja a gáz mozgásba hozását egy örvénykeltő készülék útján, túr bulencia létesítésére.

6. Az 5· igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy ezen örvénykeltő készüléknél nyomás alatt lévő levegőt és/vagy gőzt használunk mozgásba hozó közegként.