HUT54739A

HUT54739A - Non-woven insulator

Info

Publication number: HUT54739A
Application number: HU894312A
Authority: HU
Inventors: William Huykman
Original assignee: Ultrafibre Inc
Priority date: 1988-07-25
Filing date: 1989-06-30
Publication date: 1991-03-28
Also published as: EP0386182A4; NO174396B; NO901365D0; PT91261B; EP0386182B1; ATE105875T1; CA1322698C; DE68915430D1; AU623914B2; PT91261A; DE68915430T2; RO105838B1; EP0386182A1; NO901365L; YU47328B; JPH03500429A; AU3855389A; YU146389A; WO1990001074A1; US4933129A

Description

A találmány tárgya eljárás jóminőségű szálak előállítására, valamint nem-szövött szigetelő szövedék előállítására, amely szövedék olyan szálakból van, hogy kiválóan alkalmas ruházat vagy hálózsák bélésének az elkészítésére. Lényegében a ta69579-2847 KK lálmány egy olyan szigetelő szövedékre vonatkozik, amelyben fémmel borított üveg vagy szintetikus polimer szálak vannak.

A különféle széles körben elterjedten alkalmazott szigetelő szövedékek általában finom szálak tömegéből vannak összeállítva. Ezek a szálak a gáz konvekcióját akadályozzák, és némiképpen korlátozzák a hősugárzást azáltal, hogy a szálak között hőcsere jön létre. Az egyes hőcserék során azonban a sugárzási energia egy része az , amely visszamarad. Ha valaki a kisugárzott hőmennyiséget tovább kívánja csökkenteni, úgy általában egyszerűen azt csinálják, hogy több szálat helyeznek az adott szövedékben.

Igen sokféle módszerrel próbálkoztak már, amelyknek segítségével különféle szigetelő béléseket lehet készíteni, J. L. Cooper és M. J. Frankosky Hálózsákokban lévő hőviszonyok címmel a Journal of Coated Fabrics 1980-as októberi számának 108-114. oldalán összehasonlítják a különféle szálas anyagból készült béléseket, elsősorban pedig a szálas anyagok paramétereit, amelyeket ezekben a bélésekben, például hálózsákok béléseként vagy egyéb szigetelő bélésként alkalmaznak. Az összehasonlítás során tömör és üreges poliészter szálakat, és más speciális szálakat hasonlítottak össze, igy például a 3M Company Thinsulate márkanéven forgalmazott termékét is. Általánosságban elmondható, hogy a poliészterből készült töltőanyagot képező szálakat zsugorított poliészter kötegekből képezik, és ezt azután tűzdelik vagy varrják az anyagra, amihez használják, például egy hálózsák külső borítására. Általában az ilyen módon előállított szigetelő bélés tömege és tartóssága valamilyen formában maximalizálva van annak érdekében, hogy a hőszigetelést növeljék. Az üreges poliészter szálak szélesebb körben elterjedten kerültek alkalmazásra, mivel a tömege az ily módon képezett bélésnek nagyobb, mint a nem-üreges szálakból készítetté. Bizonyos szálas anyagoknál, mint például a Hollowfil II márkanéven a E.I. du Pont de Nemours and Company által forgalmazott anyag esetében a poliészter szálak vízálló szilikonréteggel vannak ellátva, amely egyrészt a szálas anyag tömegének a stabilitását, másrészt pedig a pelyhességét növeli. Általánosságban azonban, ha ilyen szálakat alkalmaznak is, ezeket keverten alkalmazzák a szilikonnal be nem vont szálakkal, különösen igy van ez ruházat béléseknél. Az ilyen bélésekben alkalmazott sázlak 5-6 den-esek, azaz átmérőjük 22-25 x lCT^m. Speciális töltőanyag készül például a szilikonnal csúszóssá tett szálakból és a szilikont nem tartalmazó szálak keverékéből 1,5 den-es poliészter szálakból és zsugorított poliészterszál kötegek keverékéből, ahol az alkalmazott szálas anyag olvadási pontja az egyéb poliészterszálak olvadási pontjánál kisebb. Ezeket a szálakat vagy tűzdelik, vagy pedig hőmérséklet-kötést alkalmaznak, azaz hőhatással kötik a helyén. Az ilymódon előállított vattaszerű anyag igen jó hőszigetelést biztosit, és az esztétikus paraméterei is rendkívül kedvezőek. Ilyen jellegű bélés illetőleg töltőanyag van leírva a US 4.304,817 sz. szabadalmi leírásban is. Az Thinsulate olyan szigetelő anyag, amely vékony, viszonlyag tömör poliolefin mikroszálakból van kialakítva, vagy pedig különböző igen nagy finomságú poliészterszálak és mikroszálak keverékéből. A nagy finomságú poliészterszálak, amelyek a Thinsulate szigetelőben benne vannak, növelik a tömegét, különösen azokhoz képest, amikor csak valamilyen mikroszál köteget alkalmaznak egyedül. Téli sportok esetében külső ruházat béléseként is különféle szigetelő anyagok kombinációját alkalmazzák, adott esetben ezek még be vannak vonva egy porózus politetrafluoretilén polimer film4 réteggel is, ahogy ez például az US 4.187,390 sz. leírásban is ismertetve van.

A fent ismertetett különféle megoldások tehát mind nem szövéssel előállított szigetelő bélésekre vonatkoznak, azonban sok esetben az alkalmazás során komoly hiányosságokat is tapasztaltak, így például évek óta ismert az, hogy a szálak optikai tulajdonságai az idők során változnak, és a hőátadási tényező illetőleg hősugárzási tényezőjük is változhat. Charl M. Pelanne a Journal of Thermal Insulation c. folyóirat 1978. ápirlisi első számában Hőszigetelés: mit és hogyan csináljuk címmel arra vonatkozóan ad kitanitást, hogy a sugárzás mértéke ellenőrizhető a felület hőkibocsátásának a vizsgálatával, vagy úgy, hogy abszorbeáló vagy reflektáló, azaz visszaverő felületek közé helyezzük el úgy, hogy a két oldalán különbözők a hőmérsékletek. A Journal of Thermal Insulation 1980. júliusi számában T.VJ. Tong és C.L. Tien: Szálas szigetelő anyag hősugárzásának analitikai modellezése címmel írtak cikket, amelyben arra vonatkozóan adnak kitanitást, hogy hogyan lehet olyan modelleket létrehozni, amelyekkel szálas szigetelő anyagokban a hőátadást vizsgálni lehet.

Hosszú évek óta ismert az is, hogy a szálak optikai paraméterei változnak, a nehézség azonban csak abban volt, hogy a változást hogyan lehet valamilyen módon mérni, illetőleg előre meghatározni. Ezeket a paramétereket a szálanyag összetételének a változtatásával bizonyos fokig befolyásolni lehet, nem olyan mértékben azonban, mint ami szükséges lenne ahhoz, hogy a legkisebb hőátadási tényezőt érjük el.

Ami az ilyen szigetelő szálas anyagokból készült béléseknél kívánatos az az, hogy maga a szál se ne abszorbeálja, se ne sugá rozza az energiát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szálnak olyan anyagból kell készülnie, amelynek a hősugárzási képessége is nulla, és abszorbciós képessége is nulla. Vannak természetesen olyan anyagok, és ezek közismertek, amelyeknek igen alacsony a hősugárzó képessége és az abszorbciós képessége is, például ilyen az arany, amelynek a hősugárzó képessége 0,02, az ezüst, amelyé szintén 0,02 és az alumínium, amelynek hősugárzó képessége 0,04. Ha azonban ilyen szálakból készítünk egy terméket, azok rendkívül drágák lennének, nehezek, és a mechanikai paraméterei olyanok, hogy a rugalmas alakváltozás helyett általában maradó alakváltozást szenvednek. Ezen túlmenően ezeknek az anyagoknak még van egy néhány olyan tulajdonsága, ami az alkalmazásukat a fent említett területen nem teszi kedvezővé.

Felismertük azonban azt, hogyha az egyébként szigetelő anyag szempontjából kedvező anyagokat illetőleg ezeknek a szálait olyan anyaggal vonjuk be, amely a szál felületi paramétereit megváltoztatja úgy, hogy annak a hőelnyelő illetőleg hőkibocsátó képessége kicsi lesz, úgy igen kedvező hatású bélést lehet létrehozni.

Azok az anyagok, amelyeket szigetelő bélésanyagként alkalmaznak, általában polimerek, üveg vagy egyéb nem-vezető anyag, amelyeknek fémmel történő bevonása galvanizálás útján nem lehetséges. Villamos úton azonban általában olyan anyagokat lehet bevonni, amelyek ugyan a kis hőkibocsátást megvalósítják, azonban külső borításként vagy bélés anyagként nem alkalmazhatók. Ilyen például az alumínium.

Létezik egy olyan eljárás, amikor a különféle szálakat vákuumban fémmel vonják be. Ez az eljárás azonban csak egyenes vonal mentén elhelyezett szálak bevonására alkalmas. A szigetelő szálakból álló szövedék igen sok szálból áll, azonban azok a szálak, ame- 6 lyek egy vonal mentén egyenesen helyezkednek el, legfeljebb a szálak 7%-át teszik ki egy olyan szövedékben, amely tipikusan 12,5 mm vastag, és amelynek sűrűsége 8,1 kg/m\

A US 4.042,737 sz. szabadalmi leírásban nedves eljárás van szálaknak vagy kötegeknek a fémmel történő bevonására ismertetve, ez az eljárás azonban ott, ahol igen sok szálról van szó, vagy szálakból készült szövedékről van szó, nem alkalmazható. Ez az eljárás ugyanis rendkívül lassú, és 40 x 10~^m átmérőjű nylon szálból óránként 100 g-ot tud csak feldolgozni, és a folyamat még sokkal lassabbá és nehézkesebbé válik, ha az alkalmazott szálak abba a tartományba esnek, amelyet a hőszigetelő anyagoknál alkalmazunk, tehát ahol az átmérője a szálaknak kisebb, mint 25 x 10~^m. Folyamatos gyártás esetén a teljesítmény növelése érdekében nem feltétlenül szükséges az, hogy a vákuummal történő fémezés során az összes szál, tehát a bélésanyagban lévő belső szálak is fémmel legyenek borítva. Hosszú ideje probléma az, és igen sok tanulmány készült ezzel kapcsolatban, hogy a szigetelő szövedékekben lévő szálak borítását kis emissziós tényezőjű anyaggal hogyan lehetne hatásosan megoldani_r mindezideig azonban olyan megoldás, amely gyakorlatban jól alkalmazható lett volna, nem született.

A találmánnyal .célul tűztük ki tehát .olyan eljárás kidolgozását, amely alkalmas fémmel bevont szálak előállítására, és az eljárás alkalmazható 40 x 10^_^m-nél kisebb átmérőjű szálak, azaz nagy finomságú szálak esetében is, és minden esetben biztosítva van az is, hogy a termelékenység nagy legyen, azaz legalább 45 kg/ó.

A találmány szerinti eljárással lényegében egy kétdimenziós nem szövött szövedéket vagy szálköteget hozunk létre, amely szövedékben vagy szálkötegben lévő szálak fémből, szintetikus polimerből, vagy ezek keverékéből állnak. A kétdimenziós elnevezésnek azért van jelentősége, mert ez alatt egy olyan anyagot értünk, ahol a szövedékben lévő szálak összességének legalább 50%-a a külső felület egyik vagy másik oldalán megjelenik. Maga a kétdimenziós szövedék lehet például felgöngyölített formában, amelyet azután vákuumban fémezünk kis emissziós tényezőjű, 0,1-nél kisebb emissziós tényezőjű fémmel, fémötvözettel, vagy ezek keverékével, ahol a szóba jöhető fémek lehetnek alumínium, arany, ezüst vagy ezek ötvözetei, és a fémmel bevont szövedéknél a felületi rész legalább 50%-a a fémmel vagy fémötvözettel be van vonva. A fémmel történő bevonást követően a szövedéket vagy szálakat felapritjuk, azután hpzzuk létre a kívánt nem-szövött terméket, amely egy laza háromdimenziós szigetelő szövet vagy bélés, amelynek sűrűsége 0,33-33,4 kg/rr? tartományba esik.

A találmány szerinti eljárással megvalósított szigetelő bélés, töltet, vagy bármilyen szigetelő anyag igen jól tartja a meleget, ugyanakkor kicsi a tömege, a tartóssága nagy, megfelelően rugalmas, könnyű vágni, varrni, vagy egyéb, a kívánt késztermék előállításához szükséges lépéseket megtenni.

A találmány szerint létrehozott szálhalmaz rendkívül nagymértékben visszatartja hőt, kifelé történő hősugárzás tehát igen kicsi, viszont a szálak közötti hősugárzás nagy, ilymódon tehát nagyon jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkező szövedéket kapunk.

A találmány tárgya nem csak a szövedékre vonatkczik, hanem eljárás is, amellyel telt fogású, jó szigetelő szövedéket létre lehet hozni, és amely eljárás rendkívül jó hatásfokú és nem költséges.

A találmány szerinti szálanyagból készített különféle termékek, bélések vagy egyéb szigetelő anyagok igen jól használhatók ru házatba és hálózsákba. A találmány szerinti eljárás során létrehozott fémmel borított polimer szálaknak a termikus paraméterei sokkal kedvezőbbek, mint a meglévő megoldásoknál alkalmazott szálaké.

A találmány szerinti eljárást a továbbiakban példakénti foganatositási módjai segítségével ismertetjük részletesebben. A találmány szerinti eljárás a következő lépésekből áll:

a. / Először létrehozunk egylényegében kétdimenziós nem-szövött szövedéket, amely üveg, szintetikus polimer, vagy ezek keverékéből képezett szálakból áll, és ahol a szövedék vastagsága olyan, hogy a szálaknak legalább a fele a szövedék egyik vagy másik oldalán a külső felület felé esik,

b. / vákuum fémezést végzünk, a szövedéket fémmel, fémötvözettel vagy ezek keverékével vonjuk be, éspedig olyan fémmel, amelynek a hőkibocsátási tényezője 0,1-nél kisebb, és a fémmel történő borítás a szövedék szálai felületének legalább 50%-ánál megtörténik.

c. / A fémmel bevont szálakat vagy kötegeket ezután megfelelően aprítjuk, vagy csíkokra vágjuk, vagy kis darabokra szabdaljuk.

A találmány szerinti eljárással a laza szigetelő szövedék előállítása a következő lépésekből áll:

a. / Létrehozunk egy lényegében kétdimenziós nem-szövött szövedéket üveg, szintetikus polimer vagy ezek keverékéből képezett szálakból, és a kész szövedék vastagsága olyan, hogy a szálaknak legalább az 50%-a a szövedék egyik vagy a másik oldalára esik,

b. / a szövedéket fémmel, fémötvözettel vagy ezek keverékével vákuumban fémezzük. Az alkalmazott fém vagy fémötvözet hősugárzási képessége kisebb kell legyen, mint 0,1, és a fémmel történő bevonás olyan kell legyen, hogy a szövedék szálainak a felületének legalább 50%-a be van vonva fémmel vagy a fémötvözettel,

c. / a fémmel bevont szálakat felapritjuk,

d. / és a felapritott szálakat egy laza háromdimenziós szövedékké vagy szabóvattába egyesitjük, olyanná, amelynek sűrűsége 0,3 és 32kg/m^ között van.

Végül a találmány tárgya egy olyan új, jó minőségű szövet előállítása, valamint egy laza szigetelő szövedék előállítása a fent említett eljárással.

A találmány szerinti eljárás során olyan nem-szövött szövedéket állítunk elő szálakból, amely lényegében kétdimenziósnak, azaz síknak tekinthető, és ahol a szálak üvegből, szintetikus polimerből vagy ezek keverékéből vannak. A szövedék szálainak az átmérője kisebb, mint 50 x 10^-^m, előnyösen azonban 1 - 40 x 10^m tartományba esik. Különösen jól használhatók a szintetikus polimerek, amelyek között is elsősorban a különféle poliészterek, nylonok, akrilok, poliolefinek, mint például a polipropilén. Poliészter szálak esetében az átmérő előnyösen 7 - 23 x 10 ^m tartományba esik. Maguk a szálak lehetnek gyűrt szálak vagy egyenes szálak, vagy ezeknek keveréke, lehetnek száldarabok vagy folyamatosan hoszszú szálak.

A találmány lényege vágülis az, hogy a szálaknak legalább az 50%-a a szövedék egyik vagy a másik oldalán a külső felületen van. Ha olyan szövedéket használunk, aminek a vastgasága túl nagy, úgy nem biztosítható az, hogy a szálak felületének a fémmel történő bevonása a kívánt mértékben bekövetkezzen. Előnyösen tehát a szálak felületének az 50%-a van legalább a szál külső felületén akár egyik, akár másik oldalon. Nem-szövött szövedék készíthető ilyen módon például a Reemay cég által gyártott Reemay márkanéven forgalmazott poliészterből.Ennek a szálnak a súlya 0,4 x 10 -17 x 10 kg/m , előnyösen azonban ez a tartomány 1 x 10^-2 _ _x iq-2 |<g/_m2 tartó10

.......

mányba esik. Nem-szövött szövedék készíthető 1,5 den-gs poliészterbői sodort szálakból, amelynek súlya közelítőleg 18,7 g/m , és ehhez kb. 10¾ kötőanyag tartozik. A szálak ebben a szövedékben elsősorban a géppel párhuzamosak, ahol készül.

A kétdimenziós, gyakorlatilag tehát síknak tekinthető nemszövött szövedékek előnyösen föl vannak tekercselve, és a következő lépésben a találmány értelmében vákuumban fémmel kerülnek bevonásra. Ez a fémmel történő bevonás vagy galvanizálás önmagában ismert, különösen a szintetikus polimer filmek vákuumban történő fémezésénél, például a poliészter filmeknél, igy ezt részletesebben nem is ismertetjük. Elegendőnek tartjuk azt elmondani, hogy az eljárás során a folyamatos filmfelület vagy a szövedék a fémréteggel úgy van bevonva, hogy a fémet elgőzölögtetjük, majd a felületre lecsapatjuk. Magát az eljárást egy olyan kamrában végezzük, amelyből a levegőt eltávolítjuk, a kamrában visszamaradó nyomás pedig az atmoszférikus nyomásnak csak az egymilliomod része. A tiszta felületet visszük be a vákuum kamrába úgy, hogy az vízszintesen helyezkedjen el, és a fémgőz rá csapódjon le.

A fémgőzt úgy állítjuk elő, hogy a fémet olyan hőmérsékletre melegítjük, hogy ott elpárologjon, és a fémgőznek a nyomása nagyobb legyen, mint a kamrában maradó nyomás. A fémet azután gőzzel — érintkeztetjük, és a viszonylag hideg felületre rávisszük. A lerakodott fémréteg vastagsága egyrészt a hevítő kemence teljesítményétől, másrészt a vákuum kamrában lévő nyomástól, harmadsorban pedig a szövedék sebességétől függ, amellyel a kamrában mozgatjuk. Gyakorlatban a vastagság változtatására legegyszerűbb módszer a szövedék sebességének a változtatása. A vastagság változtatható, beállítható, és bizonyos fokig befolyásolható azzal a teljesítménnyel

is, amelyek az egyes hevítő berendezésekhez vannak elvezetve. A lerakodott réteg vastagságát fotoelektromos eszközök alkalmazásával vagy a villamos ellenállás mérésével lehet kijelezhetővé tenni.

Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a találmány szerin-5 -4 ti fémréteggel történő bevonásnál a fémréteg vastagsága 10 - 10 m nagyságrendű, és a hőkibocsátó képessége nem nagyobb, mint 0,04, maga az alkalmazott fém pedig alumínium, arany, ezüst vagy ezeknek az ötvözete, olyan, hogy a fém legalább 50 tömeg% benne. A fém és/ vagy egyéb ötvözetek keveréke szintén alkalmazható. Az árakat is figyelembe véve legelőnyösebb az alumínium alkalmazása, mert ennek is kicsi a hősugárzási tényezője.

A találmány értelmében a szövedék teljes felületének legaalább 50%-a fémmel van borítva a fémezési eljárás során. Ezzel kapcsolatosan azt tapasztaltuk, hogy a lényegében síknak tekinthető szövedék esetében a súlya a már fémmel borított felületnek 12,5 7 g/cm akkor, ha alumíniumot használtunk mint fémet. Különösen nagyon jó eredményeket értünk el olyan fémmel borított szövedékek esetében, amelyeknek súlya 15-22 g/m volt.

Ahogyan erre már korábban is utaltunk, a találmány szerinti eljárás során a fémezést követően, amikoris a lényegében síknak tekinthető szövedéket az előírtnak megfelelően fémmel vontuk be, ezt a szövedéket egyedi szálkötegekké daraboljuk. Egy megfelelően kialakított berendezéssel ezeket azután válogatni lehet, jó eredmények érhetők el például a Hollingsworth On Wheels Shreadmasterével.

Az aprítás során olyan szálakat tudunk létrehozni, amelynek legalább 90%-a nyitott, egyedi és fémmel bevont szál.

Az egyedi és bevont szálak a következő lépésben alakíthatók β ·

- 12 át át laza háromdimenziós szövedékké. A nem-szövött szövedékek vagy vattapárnák formálására a Rando-Webber eljáráson kívül kártolás is alkalmazható. A végeredményként kialakuló teltfogású, laza szövedék olya^ hogy a sűrűsége 0,3 - 33 kg/π? között van, alőnyösen azonban a sűrűsége 3,3 - 13 kg/m\

A késztermék a találmány szerint előnyösen 100%-ban tartalmazza a fémmel bevont szálat, kialakítható azonban a szövedék fémmel bevont és fémmel be nem volt szálakból is. Ha keveréket alkalmazunk, úgy a jó hővezető képesség szempontjából legalább 75%-a a szövedéknek fémmel bevont szál kell legyen. A bevonat nélküli szálak alkalmazása azért előnyös adott esetben, mert kellemesebb a fogása, jobb mosni, tartósabb és teltebb fogású lesz. A keverést az aprítást követően, de a kártolás vagy egyéb művelet megkezdése előtt kell elvégezni. Amennyiben kötőszálakat is alkalmazunk, olyan szálakat tehát, amelyek megolvadnak vagy legalábbis részben megolvadnak akkor, amikor a szövedéket a kártolást követően vagy az sgyéb műveletet követően a kemencén vagy kályhán átvisszük, keverhető a fémezett szálakkal, ezen kötőszálak alkalmazása a szövedéknek telt fogást és nagyobb egyenletességet biztosit. A kötőszálak lehetnek egyszeres szálak, ekkor a teljes szál megolvad, vagy olyan kétkomponensű szál, amikor a szálnak csak a külső része olvad meg. Ez utóbbi lehet például a Hoechst Celanese Corporation Celbond márkanév alatt forgalmazott szála, vagy a DuPont Company-nak a DuPont DACRON poliészter kötőszála. Minden esetben azonban, amikor valamilyen szálkeveréket alkalmazunk, a végeredmény az kell legyen, hogy az eredő sűrűség 0,3 - 3,3 kg/m^ legyen.

A szálas kötőanyag helyett valamilyen vegyi kötőanyag is alkalmazható a már kész szövedékben, hogy annak megfelelő telt fogást biztosítson. Ilyen anyag lehet például olyan vegyianyag, amelyet a kártolás után rászórnak a szövedékre, és ennek a vegyianyagnak a térhálósodása akkor következik be, amikor áthalad a kemencén vagy kályhán, és még mielőtt a szövedéket fölvágnánk vagy a végső tárolási formájában például hengerekbe hengerelnénk. Ilyen kötőanyag lehet például a Rhoplex TR-407 tipusó kötőanyag, amelyet a Rohn és Hass Company állít elő. A Rhoplex TR 407 akril emulzió, amelyet száltöltésként alkalmaznak, azért, hogy a szálnak a tartóssága mind mosásnál, mind a száraz tisztításnál megfelelő legyen.

A fémmel bevont szál még különféle felület simító anyaggal is kezelhető, ezek önmagukban ismertek. Ilyen lehet például a Dow Corning 108-as típusú anyag, amely egy vizalapú emulzió, amely 35% aminofunkcionális szilikonpolimert tartalmaz, amely levegőn szárítható, és levegőn térhálósodik.

1. példa

Ebben a példában azt kívánjuk bemutatni, hogy a találmány szerinti jóminőségű szál és a nem-szövött szövedékből álló szövedék hogyan állítható elő, és hogyan alkalmazható szigetelő bélésként.

A kétdimenziós kártolt nem-szövött szövedék poliészter szálakból készült. A szövedéket 1,5 den-es kártolt poliészter gyűrt szálból készítettük, olyanból, amelynek súlya kb. 18,7 g/m volt. Kötőanyagként 10%-ban akril kötőanyagot alkalmaztunk. A szövedékben a szálak iránya olyan volt, hogy az a gép hosszirányával egyezett meg.

A szövedéket azután vákuumban fémeztük alumínium fémmel, és a szövedéken lévő szálak felületének kb. 75% -a lett a fémmel bevonva, a bevonat vastagsága 5 x 10^-7 m lett, és a már bevont szővedék súlya 19,5 g/m körül volt.

Ezt követően a szövedéket felapritottuk, az aprításnál a

Hollingsworth Οη Wheels Shreadmaster-ét alkalmaztuk.

Az egyedi szálakat és szálkötegeket azután háromdimenziós szövedékké kártoltuk, amely megfelelően laza szövedék lett, és amely sűrűsége 48 kg/m⁵ lett.

A továbbiakban a találmány szerinti szövedékkel elérhető termikus paramétereket mutatjuk be táblázatban. A vizsgált szöve dék az Anacon Model 88 típusú vizsgáló berendezéssel készült és

ASTM C-518-as teszteljárást alkalmaztunk.

1. Táblázat

Anyag Hővezető képesség(W/mK) R/mm Clo/mm

1. példa	0,05	74,5	84,8
Kontroll	0,057	62,5	72,1
Hollowfil II (5.5 dpf poliészter; sűrűség 4,86 kg/nr	0,077	46,9	53,3

A % -al megjelölt kontrollanyag a táblázatban ugyanúgy készült, mint a másik anyag, csak a fémmel való borítás lépése maradt ki.

Az alábbiakban megadjuk azt, hogy a 0,34 -os hővezető képességhez milyen sűrűség értékek tartoznak az egyes anyagokban:

Anyag

1. példa

Kontroll

Sűrűség (kg/nr*)

4,86

6,8 % átlag

Hollowfil II

16,2

333 • · • · · ··

- 15 2. példa

Ugyanúgy járunk el, mint az 1. példában, csak a kártolással egy olyan háromdimenziós szövedéket hozunk létre, amelynek sűrűsége 8.1 kg/m⁵.

A következő táblázatban megadjuk azokat az eredményeket, ame lyek az ezen példa szerinti szövedék termikus paraméterei.

	II. Táblázat
Anyag	Hővezető képesség. (W/mK)	R/mm	Clo/mm
1. példa	0,042	36,2	99,5
Kontroll	0,044	82,0	93,2
Hollowfil II (5.5 dpf poliészter) Sűrűség 4,86 kg/rrP	0,057	63,5	72,1
A találmány szerinti szövedék természi	etesen nemcsak	a bemuta-

tott példák alapján állítható elő, a példák csak egy-egy lehetséges módot illusztráltak, lényegében az igénypontban foglaltak szerint eljárva minden esetben a találmány szerinti szövedéket hozzuk lét

Claims

Szabadalmi igénypontok
-2 -2 2 ve , hogy a szövedék súlya 0,84 x 10 - 3,39 x 10 kg/m .

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedék súlya a fémezés előtt 0,34 x 10 - 17 _x 10 kg/_m2.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez-
4. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedék szá lai olyan szálkötegek, amelyeknek átmérője a fémezés előtt kisebb, mint 50 x 10~⁴ m.
5. A 3. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedék'folyamatos
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a szálak poliészter szálak, és átmérőjük 7 x 10^-6 - 17 - 23 χ 10⁶ m.

-6 -5 szálakból van, és átmérője 10 - 4 x 10 . m.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a szálaknak a súlya alumíniummal mint fémmel történő bevonás után 12,5 - 31,2 g/m .
8. A 7. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a fémmel bevont szövedék súlya 24 - 58 g/m .
9. Az 1. igénypont szerint eljárás azzal jellemezve , hogy a szálakat poliészter, nylon, akril és poliolefin csoportból kiválasztott szintetikus gyantából állítjuk elő.
10. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedéket vákuumban fémmel vagy fémötvözettel vonjuk be, és az alkalmazott fém vagy fémötvözet olyan, hogy a hősugárzási tényezője kisebb, mint 0,04.
11. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a fémmel bevont szövedék felületsúlya 12,5 - 31,25 g/m .
12. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedékben lévő szálak gyűrt szálak.
13. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedékben lévő szálak egy része gyűrt szál.

14Eljárás olyan jóminőségű szálanyagok előállítására, amelyből ruha vagy hálózsák szigetelő bélése készíthető, és amely eljá- \ rás a következő lépésekből áll:

a./ gyakorlatilag síknak tekinthető nem-szövött szövedéket készítünk üveg, szintetikus polimer vagy ezek keverékéből, és a szövedék vastagsága olyan, hogy a szálak felületének legalább 50%-a egyik vagy a másik oldalra esik a szövedékben,

b. / kis hősugárzási képességgel rendelkező fémmel, alumíniummal, arannyal, ezüsttel vagy ezek keverékével vonjuk be a szövedéket úgy, hogy a szálak felületének legalább 50%-a fémmel van borítva.

c. / A fémmel bevont szövedéket azután daraboljuk, aprítjuk.
14 99 * · · · «··· • · · · * « · ·· · ·· · · * í NM ^Y' Λ, Γ ¹ ' ' c

Eljárás jőminőségű szálak előállítására a következő lépésekben:

a./ üveg, szintetikus polimerek vagy ezek keverékéből készült szá-

V\k ’ lakból lényegében síknak tekinthető nem-szövött szövedéket formá lunk, amely szövedék vastagsága olyan, hogy a szálak legalább 50%-a egyik vagy másik oldalán van a szövedéknek,

b./ vákuumban történő fémezéssel a szövedéket fémmel, fémötvözet tel vagy ezek keverékével bevonjuk, ahol a bevonat hősugárzási tényezője kisebb, mint 0,1, és ahol a szövedékben a szövedék szálai felületének legalább az 50%-át bevonjuk fémmel,

c./ a fémmel bevont szövedéket felapritjuk, és igy kapjuk meg a szálakat vagy szálkötegeket, amelyek .fémmel be.vannak már vonva.
15. A 14. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a szálak gyakorlatilag síknak tekinthető szálkötegek.
16. A 15. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedék szálai poli észterből vannak, amelyek alumíniummal vannak bevonva.
17?^jEljárás telt fogásű szigetelő szövedék előállítására, amely éljárás a következő lépésekből^állj_._

a./ gyakorlatilag síknak tekinthető nem-szövött szövedéket állítunk elő üveg, szintetikus polimer vagy ezek keverékéből készült szálak ból, a szövedék vastagságát úgy állítjuk be, hogy a szövedékben lévő szálak felületének legalább 50%-a egyik vagy a másik oldalon le gyen,

b. / a szövedéket fémmel, fémötvözettel vagy ezek keverékével, olyan anyagból, amelynek hőkibocsátási tényezője kisebb, mint 0,1, fémmel vonjuk be, és a bevonás során ügyelünk arra, hogy a szálakból képzett szövedék felületének legalább 50%-a fémmel vagy fémötvözettel be legyen vonva^_——

c. / a fémmel bevont szövedéket aprítjuk és szálkötegeket képezünk belőle,

d. / a fémmel bevont szálkötegekből laza háromdimenziós szövedéket vagy szabóvattát formázunk, amelynek sűrűsége 0,32 - 32 kg/m\
18. A 17. igérypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedéknek a fémezés előtt a felületsúlya 0,34 x 10^-2 - 16,7 x 10² kg/m².
19. A 18. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a felületsűly 0,84 x 10 ² _ 3,39 x 10 ² kg/m².
20. A 19. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedékben lévő szálak olyan szálkötegek, amelyeknek átmérője a fémezés előtt 50 x 10^ m-nél kisebb.
21. A 19. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedék szálai folyamatos szálkötegeket képeznek, és a fémezést megelőzően az átmérőjük kisebb, mint 50 x 10~^ m.
22. A 20. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a szálkötegek átmérője 10^-^ - 40 x 10”^ m.
23. A 22. igénypont szerint eljárás azzal jellemez- v e , hogy a szálkötegek olyan poliészterből vannak, amelyeknek átmérője 7 x 10^-^ - 23 x 10”^ m.
24. A 23. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a szálakat alumíniummal mint fémmel vonjuk be vákuumban, és a vákuummal történő fémezést követően a súlya 12,5 - 31,2 g/m².
25. A 24. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a fémmel bevont szövedék súlya 24 -58 g/m .
26. A 17. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a szálak polimerek, nylonok, akrilok és poliolefinek pcX ..^t ócsoportbeli szintetikus gyantából vannak.
27. A 17. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedék olyan fémmel vagy fémötvözettel van bevonva, amelynek hősugárzási tényezője kisebb, mint 0,04.

·· ·· ·
28. A 17. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- ve , hogy a fémezett szövedék súlya 12,5 - 31,2 g/m .
29. A 17. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- ve , hogy a szövedékben alkalmazott szálak gyűrt szálak.
30. A 17. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedékben lévő szá- , a 1 lak legalább részben gyűrt szálak.
J

Γ\

431. Eljárás laza szigetelő szövedék előállítására a következő lépésekben:

a. / gyakorlatilag síknak tekinthető nem-szövött szövedéket hozunk létre üveg, szintetikus polimer vagy ezek keverékéből készült szálakkal, a szövedék vastagságát úgy választjuk meg, hogy a szálak felületének legalább 50Va egyik vagy a másik oldalon a szövedéken kívül legyen,

b. / a szövedéket kis hősugárzási tényezőjű fémmel, előnyösen alumí- nium, arany, ezüst csoportbeli fémmel vagy ezek keverékével vonjuk be, és a bevonás során úgy járunk el, hogy a szálak felületének legalább 50%-a be legyen vonva a fémmel,

c. / a fémmel bevont szövedéket felapritjuk és sázlakat és szálköte- geket képezünk belőle,

d. / a fémmel bevont szálakból laza, telt fogású háromdimenziós szö- vedéket vagy vattát készítünk, amelynek sűrűsége 0,3-3 kg/m .
32. A 31. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- ve , hogy a sűrűség 0,32 - 1,2 kg/m\
33. A 31. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- v e , hogy a gyakorlatilag síknak teinthető szövedékben lévő szálak szálkötegek.
34. A 33. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez- • · · · · · ······ ·· · ·· ·· * v e , hogy a gyakorlatilag síknak tekinthető szövedékben lévő szálkötegek poliészter és ezek a poliészter szálak vannak alumíniummal bevonva.
35. A 31. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezv e , hogy a szálak egyesítését kártolással vagy Rando-Webber eljárással végezzük.
36. A 31. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve , hogy az aprított, fémmel borított szálakat az egyesítési lé pés előtt nem bevont szálakkal keverjük.
37. Szál, amely az 1. igénypont szerinti eljárással készül.

,
38. \jóminőségű szál, amely a 14. igénypont szerinti eljárás\ / sál készüli

....../
39. Tömött fogású, laza szigetelő szövedék, amely a 17. igény\ pont szerint készül.
( 40. taza szigetelő szövedék, amely a 31. igénypont szerint

I készül: .......