HUE028904T2

HUE028904T2 - Benzoilpirazol vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények

Info

Publication number: HUE028904T2
Application number: HUE09788096A
Authority: HU
Inventors: Hiroshi Kikugawa; Souichiro Nagayama; Makiko Sano
Original assignee: Ishihara Sangyo Kaisha
Priority date: 2008-12-11
Filing date: 2009-12-10
Publication date: 2017-01-30
Also published as: AR075665A1; RU2514184C2; US20130338004A1; US8492310B2; PT2365754T; DK2365754T3; CN102245029B; MD20110063A2; ES2595980T3; BRPI0922959A2; EP2365754A1; RU2011128372A; AR109880A2; KR101647861B1; MX2011006222A; BRPI0922959A8; MD4302B1; WO2010067895A1; BRPI0922959B1; RS55364B1

Description

K$$<2QILP»KAZOL ΥΈίΐ\GLETEKET TARTALMAZÓ HERilCSÖ IóMtMÉNYKK

MÍiZAlCi TËRÔLËT A jelent találmány tárgya bertadd készítmény, áútely hstóányagkéöt (a) herökdd Ban^ídlpirtizóí vegylile-tét vagy étmek: sóját, és (|s) továbbs het%kklYO|g$iétéí tartalmaz.

MŰSZAKI HÁTTÉR

Az L ss 2. számú: s*«bndaín» φΠ^ΐΙΡΜϋ ístbérteh amelyék b»rbi:- akiként alkalmazhatók, és a pékiákba» embt néhány ttSVabbí hédllddét, amelyek ilye» vegyöletekkol keverve alkalmazhatók. A .>. számú szabadalmi dokumentum meghatározod pirazolvegyöfetek további herhieidekkel történő együttes alkalmazását ismerteti Ezek a dokumentumok azonban ne«t ismertetnek olyan herb leid : ké-uitméayt, amely hatóanyagként a® alábbi (|) képlettel ábrázolt berbicid benzotlpítazoi vegyöletet és további? berbicid vegyü letet .ígrtaimaz.

L szabadalmi doktnnendim; EE.1S254.M 2, szabadalmi doktunenmm; WÖ20GMEÍS907 $, szabaá^Mllokomentant: WO2öß3hö91840 A TALÁLMÁNY ISMERTETÉSE A TALÁLMÁNNYAL MEGVALÓSÍTHATÓ TÁRGY

Eddig számos herbtüd készítményt ii|jiesztettsk ki és alkalmszlAk, de a szabályozandó gyomoknak számos típusa ismert, és ezek hííejlcszíése hosszá Időt igényel. Ezért szükség van olyan nagy aktivitású és bosszú hstáístartamú berbicid készítményre, gtbúly széles iterbkkl spektrummá] rendelkezik. Emelleit az utóbbi évek-ben sztúmegas-é vak a hatóanyagok dózisának csökkentése a herblddek alkalmazási területéit és ezek környezetében jelentkező környezeti terhelés csökkentése érdekében.

A TÁRGY MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ISÁKÓM A találmány íeitaíáiói kiterjedt vizsgálatokat végeztek a fenti tárgy ínegyatósftáss érdekében, és ennek eredményeként nagy hatású herbiciö készítményt kiláttak.

Ennek megléletóen a találmány tárgya lerbidd készítmény, amely hatóanyagként tartalmaz (a) (I) képlettel ábrázolható herblcid bénzoiÍpiraz,bÍ vegyöletet vagy· ennek sóját (a továbbiakban Q ve-gyülett;

sbol R" jelentése -Ob vagy -OMä,# jelentése ~®> R? jelentése -Gib vagy - Cl EOL, ΜΪ jelentése CH*,;ft5 jelentése -OCHjCHaöCH?, R* jelentése -SOA H ;, és A jelentése -Cl Irt.'] Eh és (bj további berbicid vegyöletet, ábol az esilítert |b) további herbidd vegyít lel: legalább égy vegyüleí az alábbiak közül megválasztva: fonom vegyilletek 2 J-D és 2,4-ómtil; aromás ikarböttsavvegy illetek dikamba ás klöplralid; karba?*· iá vagyaiét ihnrron; triasítr vegyötetek aimais és tédkitilasi«; hidrosifcenxomtrii vagyaié? bromoxiniimkíápőáR kvátemer ammóniáin só vëgÿliiétëk pamkvat ésdskvai; dklosos óvód vegyi?let thf nsioxas.in ás Oatiacei-ítíetii; afitasöeimxipropkí?tsav yegyBiet IIiss^ifep^MyUI; piillbodkarbaimd vegyüleiek rhnsztii fóron, fttkossulfmon, prossuliótön, kafeszuiíijrön-íoeiö és tíféiiszulíóro»-' snetii; ^g«ÍopS^MipgüP>^»i^.yégya:|et fiumetszalam; imidazofinon véjggi^íiö^ik':ÍimiS i roaxeiapír; á isbtroaoiüti vegyüiet pend imetai in ; klómóetáplit lypetolaklor, iluroxípiíótiépil:, giridát,: béniaâpprîïâtrinm, a?:n ikerházon, karídttrá&mmtii, pírailuimt-eiii, sztdhíláöadl, szói kotr ion. nrezotrion, íetnboívlon, isoxariiíioi, gisiózát-hábum, glufozinf« · mmnófimm, floténaee;, piroxaszuifcn és pieoxsd&tu A jelen taláirmmy tárgya továbbá eljárás nem kívánt növények szabályozására at.:ik||4byp}ökpifÄ·

A TA.LÁLMÁNV HATÁSAI A jeleit találmány szerinti herbidd készítmény, vagyis a Q vegyöipetés további herhield végyiilétét iar-tö&nyágkéní íartaimax;ö herljléiti kÜSKÍtmény képes a mezőgazdasági területekért és nem inezöpzdásági teröie-taken növekvő, nein kívánt növények széles körének smbáíyözásáni: Meglepő ovidon szinergei ikos herbidd hatás jelentkezik, vagyis a herbidd hatás nagyobb, mini aM'^n^gok^lfái^'l^efi^eM' hatásainak összege. Így a találmány ssettPl herbidd készmiérry kisebb dózisban alkaima^bttô^^hk^p. as esethet?s Ita spegíék" h> haumnyagnkat egyedileg alkalmazzak, Így a készítmény alkalmazásának területén és annak kürnyezdéheo hatékonyan csökkenti ä iiösmveseti terhelést. Emellett szélesedik a herbidd spektrum, és a herbicid hatás hosszt) időtartamon keresztíil kitart.

Ha két hatóanyag kombinálásánál jdeatkező herbidd halas nagyobb, snint a két hatóanyag meg te idő herbícíd hatásainak egyx/eni összege {várt hatás), akkor azt szkmrgetiktts hatásnak nevessük, A kói haiotsnyag kpíBhlriáiásánái várt akiivhás az ailbhi egyeséidtel szárnoíható íCoihy S.R., "Weed", iá, kötet, 20-22. oldal,

m?). aboi ti: X (g/ha) mennyiségű X herbiciddel elért növekedési gátlás, j): y (g/ha) mennyiségű Y herbtckktei dert növekedési gátlás, E: s t g/ija) mennyíségti X herbidddd és y (g/ha) mennyiségű V herbseiddd elérhető várt növekedési gátlás.

Ez azt seiend, hogy abban az esetben, ha az aktuális smvekedést gátlás (mért érték) nagyobb, mint a fent számok növekedést gátlás (számolt érték), akkor úgy tekinthető, hogy a kombináció hatékonysága sziiisrgetikos hálást pititáí, A Jebn taiéimárty -pÄi herbieid : Mszitmény: a fe#kép|^l;ÂtnôM íadöe^etikás hálást mmat, A TALÁLM,4Nő:' MEG VALÓSÍTÁSÁNAK LEGJOBB ΜβΙΧΙΑ

Az t i) képletben RÁ BÁ E% R·*, R;:, K<; és Λ jelentése az 1. igétsypbnthan megadott:

Az (!) képfetó herbícíd henzodpirazol vegyidet sót közé tartozik a sőkmíndenolym síposa, amely omziV

Ezekre példaként emiitiietok m àlkâli fëm súk, Igy xsâtîW sö és kálium só; äilii-iSldíéí« sök* így í:aag«éxmm só és kaletúm só; anriosék, így dimeifimom só ésKimetilsor® sö; szerveden savakkal kapzsit sék, így hidröklozíd; perkfessg szollal: és ülők és szerves savakkal képzelt sék*: így aeeíli és OíaíáOSZOÍÍönát.

Ameonylisen a Q· veiyilléfMíéaböző stsáíkezeö. így optikai izomerek, g^tsötísi:Izomerek 4*. hasonlók foifHgiÄe &ÄÄ«j%Ä*r esek Äsmeö»yjen:«Ä{mä8y A jeles találmány :ÄlfeÄ.«';t©väbbl hefbicíd vegyidéiként alkamäzfcsÄ a: kővetkező: vegyületek (trivp áitsszttfesd nevék:,:ezen belül IS® engedélyre váj# nevek vagy teszt ködök), amelyek közélégy vagy több kivi-feszlhaté, Ide tartoznak közelebbi speelftkos osegjelölés nélkül n lehetséges sök, aikll -észterek* MÉÂk* feillöít-bö^kí'istályfömtékí köíööbbsb sKezkezeíi Izosnerek és teerdók:.

Pl A feltételezések szariniherbidd hatásukat a: növények kormos; aktivitásának ttsegxavaráaával yváMv«-· :gyilletek, nevezetesen lenoxi típusú vegyületek 2,4-1) vagy SA-D-etli;: aromás karbonsav típusú vegyüle-iák öikamba: vagy kiopírabd; és ilnroxipir-rneptil, (2) -Λ löííéíélezések szerint herfelcM hatásokat a sövények iPtosziníézisének gátlásával kiválté vegyölelek, nevezetesen karbarnid típusú végétet iinuron; triazin: típusú vegyületek ao'azbí vagy terbotiiaskg hsdroxihenzonnxlt Slpnsb: vegyülat: bma^osiísü-okísaoát; és továbbá piádat, feentami-oá&íum, vagy soökarbazon. (3) : i&vaismer somsonlem sé típusú vegyületek parskvat vagy dikvat, amelyek a léiteíslsxések szerint a nö~ vényejr belöt: aktív oxigént törnmlé szabad gyökökké alakulnak, és gyors herbíeid 'hatást váltanak ki, (4) A Míéteiazések sseríití herbiold hatásukat a iúívényékklorofill Moszlníázlséoek gátláséban és a növényeit belül üdoszenzüívizálú: peroxnl vegyidet abnormális felhalmozásával kiválté vegyületek, amelyek ciklusos íróid típusé vegyületek öumlosaziu vagy üutlscer-meiil; és továbbá ktmfsotrazooAdl, :pbadoiéo'®tíl vagy szaíiofétsaetk

(új A feltételezések sxerlm ösrbkíá hatásukat a növények kmítiöpnéxiséoek gáiiásáo kérésből fehérítő hatással kiváltó vegyületek, így karotenotdok, aíselyek sznikotrioo, osezotrioo, temi-mmon vagy IzoxahutöL (6i Különösen csírázó növényekre erős herbidd hatást kiválté vegyületek, nevezetesen ariloxlfenoxipropkm· sav típusú vegyökn 11 oazdop-P-boíil. (?) &. :M^hfe^Äs^ri«ÄitiöÄ:haÄkat a növények amlnesav biosximézíséoek gátlásával kiválté m* gyiMstek, nevezetesen sxnltóoílkarfeamld típusú vegyületek rlmszoiftmug mkoszolfitreo, prosxalihron, halöszöihiröß^metil vagy tllesszulitrou-metlk triazoíopinmidinszoSfürunnid típusú vegyület fiumei szólam; ímidazolinon típusú vegyületek imszspir vagy imszetapir; és továbbá glilbzábkáliütn, glifozát-Izopropilmnméóiusn: vagy glufözioáí-rnnmérnnm. (8) AJeMíelézések: saerim herbleid hatásukat a növények sejtmMzlsának gátlásával kiváltó vegyületek, ne-vexeíssen dmitroauillö típusú: vegyület pendlmetalin. (9) A íeltételezések szerint herbtelö; hatásukat a növények protein bioszintézisének vagy iipldbieszlntéztsé-nek gátlásával: kiválté vegyülétek, nevezetesen klöraeetamíd típusú vegyületek metolaklor, Ssmetölaklor, petoxatnid, aeetoklör, dlmeténamld'-P vagy pmpizoklör; és továbbá flniénaeet vagy piroxaszulfen. (Ki) Pinoxaden. A jelen találtbány szerinti hefbieid: készítmény kiváló íterineid hatással rendelkezik. A lelhasználitatósági tartoznak tt mex$g?st?jdas%} fôldek, igy rizsfeldek., hgsxonsíöv^pi feeüitcïoU töldeh. ^»yömöksö' Ä, és egyéb területek, vaí&srdrsi nem tnezóg&záaságs léiddé Így erdők, alak, .«^îtliëpàSyâk ás Ipars terhietek Az Ägäiäsi íi-ák^ek megfelelően megválasztható!» & tnlajkezéjlÉí, ilevélzet kápfésá: v{? kezesébe ás hasonlók közül. A jelei! találmány «.«érinti isetbídd kmltmcoy ftábl klvdot gyomok széles köret szabályozz Izekre pél· daklöi: említhetők, a kakaslébfe {Ecinnoshlmt .cmvifcálll 1....· EdPttm;sl»a oryzkokr vasinak mahátf (Digilaria S&ngMBiilM !.. Diait at ta iseltaennim Muhi, Djakarta adssérklápij If bár,-, .^g^ôâMemtelüaê &é»£> DMíftóá bod^aüi Wiiki), zöld muhar {Salaria viridis ?,.}, m lás muhar ISetaria, htber:s leyrm,), sárga muhar (Maria Imescemi Hubb/i, aszáiyfö í bfeuskts Mis« !-.}> hdazab {Avenu Situa cirokfü (Sordmm hüágjeicje LA kő- zWge$'WW.mi^^M:^5S U* alesa^eÂ^ËÂÂÂ^SÂXl«^®8 m ί^ββώ» Jaçq.}, vörös kefe CImÍSM purpurascensk „sps^leiop” CLífetchlpa gfenfeiss, „red sgránglátop" fLeotoddoa pardccay nyári perje (boa anstatt E.}, parlagi .eetæ#fcg§it, Ä4 „chtfeaíkC tóífehúzá {A;p>pí?M tsukiisifese {Honda} OSnví}, „feroadieaf stpalptss’5 {Brachjaria piaivnhiifa Na#Á déli ások® (Canchrua ésmsiÜsgpMdt iCvniXktn dactikm bem.); Cypaaceae-tciak, így JriaK tmika {Cyperus irta L.k bíbor palka (CyiMllS rotmtdus E.)s iCvun)-i esculent»» JL& japán gaika (Sdrpas jimgoMss), pslka (£yggj®i jgmll«)» rizspdka í£agi Sii} i* csetkáka (gfeMm mygiaríp « ,,kismgaw&i” oasíkáka iEieeeharís kumpwai}; ÄlrsppaKdp-ifeÄ ügy törpe ayfflft (Sag|Spá„jy^nggak bfemisvdes nyíl® jattom MMä), és késfev fedd hlöór iAÍisma eanalláulddtn}; Fontederiaeuae-féíék, Így mosodmna iMSiláSÉíAiS! aâlil. és eg.t'.'h mönecttot»a í|pk {M«te.t»,tó!sml{a».g)i Sfeifesoacoaa-Mák, így ^pü#r**n «zapfe (Lítidemu pvddariai és „abanöspd* i(ß^ä®a:;:|isi£gp]{):; Lydtraeeae-felák, Így Indiai MSÄ (RoMií indfeg). és ,Aéd mmw (Amman«)« amit időra j: Bl#§p.ce8S-íélék. Így hammpnrzós laionya t Γ-latine iriandra SCHK.); Maivac«a#;#||k,· |p sélyöpíppe (Abutltet ihepphrpsii MEDIC.), és mypáiyva {Suis spitmae L.k Composttae*felék, így szerbtővis X'anthium smsmaHum Ï.,..), prlagfe (Ambríisia elaliör L. ;, bogáncs (Br««.r sgtpia Í.BiLB } KITAM.), fxtrzas gombvlrág {Oajisgpp ciHgta Híake); kamilla .0ÄMÄ chammnllla L.); Soiartacuae-íélk, ?gy fekete csucsor {Solanum menant I..·.). ás csattanó massiag {Pattira smaniouinmí. Amarabötaceac-féiék, így zöld diszooparej (Amataafeus- .ÄÜS- :LLb és szőrös ái^mópfdj l Aspafántbus mmÊm& L,); Polygonaceeac'felék, így bbtykös 'kessrúfü (PolygöíMt jpátlMMh® 1·.}, barack. iéVélft kösefitfb (Folygomtst prsteuria L,}, japártkesérüll tPoIygotitini cpMPlktílns 1...), ás rtigtiitkesefttEj IFtslvautntm avicniare L.); CníCiferacvielék, így ügeti kakukktörmn íCanselia bursa-pastorís Mcdík.), ás szareptái mustáí' Így kent bafnalka (I»ÄöM purpkarbamid L,| #pi SzuHk {ÓttyiEsgiá arsMIIs Ed, ás íxjrösryánípMiö bäjnaUea Ümm>m Mâmmê& Jaeg,); ChcTsopediaceae-félék, Így fehér übatop (Chenoiiöífimn ajbntn L.); áa kerti seprő® iKocbia scoptttia Schntd.); Fottuíacaceae-ieiék, így kövér porcsin {Porfekca.okntpya L,}; Eegummosse^iék, Így kasszia {Cassia ohutstfoim 1...); Caryophtiiaceae-Seíók, így tyúkhúr (Steíbria nigdlg i„), Labiatae-félék, így bátspnöp m-vaesalán iLitmtum ampieskííMk I .); Kuhtaeeae-féíák, így sárgásvírdgú ragadós galty {Qaijnm söudurn 1,.); Enphd®taéáae~féíék. -%y ausztráí szIpésalÉt íAcalvpha auafrabs i-); és Cörnntelisaceae-felék, így €:káái«zék;:hpikönpd:;d!fcalmá'ihátók''káfóa gyomékAzeléktsy szöbályözására haszöntiövébpk ikuknrá-|ifbaös melyekig példaként: ataiitlmlö a Dskorlca {Zea tnttvs L.k svéiab&b {Civcine mav Merr.X gvanof '($&Êj$ÊÊi spp·), h«*» (M&sb} *ρρΛ dzs (ûrygg B&® ΙΛ áíph (üôïfesm vulgäre .1..,), rozs iSetaie eereaie Ä $mm Btím b, ), cirok (Sorghum Mgglor Mosadt*. repee (&tâgsfeu OâpMs UX napraforgó (Heliamhas Mtäm-.L), cukorrépa (S&18 vuigsris U> eukpraâd |I&g$|?M:«SLô!lpîi}ânâm b. ÜmäßM^MBmsh japooka ÄÄ:föW»nogyor« tArÂtagasa f*& hu $Mê$::ÎIÊ0^w& L.), dohány cügghsiâbâsm D, és kávé (Çoil;â spp-)· A jplètkï^^Éiir'^^i^iÉlÂk^ittnèny kiiionbsen hatékonyttn alkaknazímtéok&stevb gyomok szeiekPv azaháiyttzásáfa oly«« kultúrákban, mim a kukorica, szójabab, gyapot, búza, rizs, repce, mpsr Ao-gő* feukkmrvoa, cukornád, japán gyepfű, fôldimogynro, I««, dohány, kávé és, hasonlók, és ezen beiül elsősor-hgni&bkorsea, búza, «zs és hasonlók, Emeltet! a jelen találmány szerinti herblcid készítmény hatékonyan. ÄS.I* ftptkhütililiárps igyomok nem ezeleMy szabályozására.

Ajéiéii találmány ézer|ni:|:liëriîiéldskésAtmény ipékönyön alkalmazható káros gyotúbk szélékpv -s-mbS» transzformál növények kultúrájába!?* Â transztórmált növényekre példáként említhétSkat kórokozókká! Members réziszieps pMszibirsnáit növényé^é<fâùpm%émMé'-emmbm. rexisztens íransziirmáli: növények, änövényi komponensekre: yösatkozó transzlósniák stöylnyéfe a <| vögyüleire rezlsziens Aansaiw-máit növények, és a további herb leid vegyü Jetre s«zsáibébé::l:ras5salb:rtnl!i:növények, A jéié« t#álmány ^ί^',ΙΙ^Μά'kés?íth#py'fi8iá&zj*áÍM:ter8létet«; pékiíilnSat Pmlitbelók a ktfkorioa iblíi, búza, árpa íVSgy rozs iÖldpéiKá fMlés mm. mezőgazdaság! íétbletek, A további bérhiéíd vegyülelek egy vägy több iképyiseiple megfelelően kiválasztható és aikaísnazhátá a Ibíhásanáíási terűiéitől t%göen, és ezekre példákém említhetők sí következek.

Idem kívánt növényid kukorica tbidün iMÉ#ó&dé!te rédWpStóa feÄtt pólósai az émhtéif további herhiciíf vegyidet lehet legalább egy vegyüler az alábbi csoportból megválasztva: Ibooxí wgydlet, aromás ksr^ bonsav vegyülei, kätbaspid vegybléé, tóaziii vcgyölet, hiämxibenAmitril vegyidet, oiMüäos Amid végyüleí, satt 1 feni Ik&rbamid vegyi!let. tnavoiopuioüdínszulinoamld vegyük!; inddazolsoon vegyidet, dúdttosmlm vegvü-let, kiéraceimuid vegyibe! ilmo.Apirmmpttl, púidét, beníáxnümáóíbm, amikarbazon, karfenírazon-etik kpflufboacii, szolkotrioii, niezöiríon, mmboínon, ízoxaílutoi, giíf?2ll-káfium, gjil'ozAÍ'Oisopropliasstínóttiusts, ginfozinát-ammósmun, Hufenaeei, és piroxaszulfon. közelebbről, aikabnazbató például a feooxi vegyuleiek 2,4 ~!> vagy 2,4-Dmi:ü; aromás kartmnsav vegyü-letek dikamba vagy klopiraild; karbamid vegyüiet linutzm; Mabávve^^ terboiilazln; hidmxi- benzottitrií vegyüiet bromoxiosí-okistnoát; dklnsos tntid vegyidéi ilutiscet-metil; szulfonükarbamkl vegyüieiek rlroszoildrofi, (tikoszolldron, prosztiííbroo, italos:zuU\ax>tt-meti! vagy íiíénszuiíitronmseíl); iriszolopiriniiditt-sztiiibpsmtd 'V^Étbt;.fcétW»Â.ài»tl^&Â vegyüim pendúnetalln; felöraeetsraid yegyliietek tspöktklor, l-meíolakiör, petökgmtd, aéetoklífr, vagy dtmeténásnsd^f; fiütOvipitzttiepiilyplrisial' béntazotvnátrium; ernikaso bwm ksribötnízöo-etll; s^ia^aaet|pipüikötríd^ tnezótrioít; tembólrloít; mbkalmök ilsdertácef vagy pimm szríiibn.

Netn kivám növények, búza, árpa vagy rpza tóidba történő szelektív szabályozása őseién az emlâeu további herhicid vegysdeire példaként iímíitbelö legalább egy vegyüiet az alábbi csoportból megválasztva' íenoxi vegyüiet, aromás ksrt>«nsav vegytllet, káfeszud: vögyiilet, tríazút vegyüiet, hiűroxibertzonitril vegyüiet, ciklusos, intid vegyüiet, sriloxitenoxipropionSSV vegyöie!, szuliőnílkarbatnid vegyüiet, tfiarmlopifimloinszuifonätnid vegyüiet, imidazohnon vegyüiet, dmitroanliln vegyüiet, kloméetamid vegyüiet, ίΐΡτο^5ίτ·“!1η«ρΙ0;ϋ.:.bóP-iazon-nátdom. kstrientraziiri-etik púaihiteO'etil, szailstfenacil, ssmlkotrlon, tluíenacet és plnoxaden. özeiebiil példaként emlitlietök a fenoxi vegyüieiek >,44> vagy |,4Äetrk srömás karbonsav vegyüíe·· SöK: lismM: vagy ΚΙορΙρίΗΟ; katbánnd vegyiket MWiW |s|Í®slí«íípí'^í'!i vs|^ilfeí tMí«()X5síl"ök^Hi>áí; sztdknkkíitrbamid vegyietek proszolínroa, hiköKrmairomomiii vagy iiiensxiAiufommetO; iriazeínpirimb dtesdíö8í«í«íd vegyiket doroetszaían·« dnmroaoiko-vegyUJet peudtoefôM»; fluroxipirmssptll, pir|dät,:'^»te®»3ir· «átrium, 'ka^pitoSö'Tf^k filoUlafen-etil, szafi^fenacH, s«u.ikotri»o% rlukmacet vagy .pinoxadeo

Nagy kívánt «öyeüyek riaa ibldö« tőriéaó szelektív saabályo«ása eseté;* a további heíbn ki vegyüietre példákét« mrdidon« iegtdább agy vegyiket a?, alábbi csoportból raegválas8iv&: feaoxi vegyület, aromás kadam-· sav vegyidet. karhamid vegyikét, iylazin vegyölst, atbökiSetiöstptppipiJsav vegyöíg!, szuilbidikedmíftid vegyik lét, tftoiopsrsmtdiniafIfööSÄ' vagyak dmitroattkí«: vspölek klSsvsetamiil vegyidet, girsdát, beniaxo«» nátrium. karOn a nso> m-ed 1, sne/xn non és Íiaién&esí. Közelebbi példákét« említhetők a fbáosü vegylkeiek 2,445: vagy íbb^-etiíbkarbstnid vegyiket liMtö»; szidfoftilkarhstnid vagyll!etbaíöaaa.ikiPíö--aisbi; ösnltnvíiíilin:sépíkÍtd:|péPdimetaÍiippptiMáík:^0t3a^':<sátfiíítft; karten«Vizön~etd; tnezoino« vagy íiulkaacst.

Ment kívánt növények nem szelektív szabályozásé esetén a további hetbkid: vegyiiietre példákéin emli!-bep legalább égy vegyület az. alábbi esofx-nbőí megválasztva: isnoxi vagyaiéi, aromás karixmsav vegyiket, karbaroid vegyi)let, triazin vegyikéi,, iddtoxibenzomlril vegyiket, kv&temer ammótdtim so v^gÿiMetï: SZidlbad-kaétenid i^jg^'Ölísiy : iïii'iliîig£:c:»l tm-îri- yegyöletydiottröaöSkiS vegyideg igiiibask-baliiítiPígitlksaái-daopropilaítniiónltíiíi,: és gkib)zmátmomkom.tos. Közelebbi példákét«: emlbhetök a %tíixi vegyiilSiék :2.,445 vpgy4;í44)-viil.; aromás karbaosav vegybis-lék dlkasnba vagyblapínilidí téipi«: vegvOktek attnzhí vagyäbtbutiiazm; ihidiwibenatakdil: vegyidet bröotoxí-ftlbokiasoái; $ίΐ$ηΜ$81 k.ó vegyületek gatakyai vagy díkvai; «ttldszölta» vegyikéi: imazagir; ghíozát-káíhím; gidÎizbl)bKop)v>pb;Haïiiôîtiu;n vagy gluibzhnb-tmmRmlmn. A feiert találmány keretein belő! a Q vegyülei és u etnbieii további hedbcid vegyüiet ke vetési aránya ál-tallöOsMgba« aom Mtamzható ineg. niivél azkidöitbözŐ körülményektől itigg. ilye« példáid a vegyOiettiptaá, a készítmény tipósa, időjárási kőroimények és a szabályozatsdé sövények tipnsa és feji ödest állapota, Mnék énéke általában 1:2,000 - 1,000:1, előnyösen 1:1,500-100: í, különösen elöttyösen 1:1,200 - 20:1 tömegarány. Â jelen iaîàlntâOy ériolniében az énilllvti: további berbieid vegyület nein korlátozódik inegbaistozöit vegyidéivé, és « Q vegyütsite! körÄ^&imeglÄt^ÄaM'iSftärt^# a jede« találmány epük megvaMslíási mödjä sApímébe« a # vegyület és egyervegyideték követési arányára példák adhatók. A keverési arány azonban különböző körülményektől függően változhat, dyástpöldsni a vegyiket tipn-sa. a készítmény típusa, időjárási körtümények és a ssabályözandó növény típusa és kglódési áiiaptna.

Abban az éset^ÂaÀ^Âr^rbielI^^Ôl^rte'ki vegyidet, és fbl tennví vegyület keverési 1:14AÖÖ, előnyösen 1 44::1:00, kidönösetíelőnyöseit A

Abban az esetbe«, ha a további herbkld vegyikét arotoás karboasav vegytdet, az (a) Q vegyidét és (b) atomás kaébonaav Végy8M::te^«d.^toya'áitálábáft 1:14 :SöÖvelöttyösen 1:1 - h í 00, ItkönÖsen eibayóséa 1:1 -- i :?0 töntegafaay.

Abban na esetben, ha a iovábbi herbicid vegyület Ourovipir, az (a) Q vegyület és (b) ílnrtsxipir vegyidé; kevétést aránya Ibaiábán IÁIM 1:1-1:100, kólönósen eióoyóSén l:S-í:v^

Abban az esetben, ha a további hetbMd vegyüiei tÄitii. V^ökt»:á« ésíblMaAo vegyib löt követési aránya általába« t :2,000-1,000: !, eUlrgvóse« 1:1,500-10: j, ktddnöseo előnyösen 1 : l,2004:i ióoteg· srány.

Abba» .m. esbtbéOste s további herbieid yegyÄ kgibprid. vggyöte, a:« £a) Al vejg$Slfc$. és:ffe) kasbamid vegyöiet: keverési îïs-^ïï^îï állatában 1:14 :500, előnyösen 11::5-1::20¾ különösen előnyösen í;:204 ;60:tömeg»rá»y.

Abban az esetben, ha a további herbíeid.iveggitifet.,,,:aa; (&) Q vegyidet ssofb) bklroKlbenztndtrii vegyöiet keverést aránya áMában: 1:,500-50: I, $tény§$m··. 1:: 1:00-20:1, különösen előnyösen 040'0: Höottíggráay.

Abban .^ ossti)eR, ha a tövábiAberbk:^ sé tbenbtzön-ítáírmm), ax .<&);$ vegytísitAs OA böntsaöH só iísvatbsí <Äya ábbtábas: 1:14:500, siösvyöses L· I -1:100, különösen-előnyösen 1 A4.:40: tömegarány.

Abban az esetben, ha a további horbkíd vegyöiet eiklnsos imtd vegyidet, az. (a) Q vegyibet és ib) eikU;-sós ímié vegyidet keverési aránya általában 1:50-! 00: L előnyösen 1:50-50: !, különöse» előnyős«» 1:10-20:1 tömegarány.

Abbaa ax ssetbeo, ba a lövábbí boiMctë vegyöíot ksrlbntmxen-esii, az (sí> A) vágyóiét ős|bbbaAémíasKm-eiil keverési aránya állatában 1400-100:1, előnyösen 1:2040:1, különösetr előnyösen 1:20-10:1 tömegarány.

Abban az esetbe»., ha a további ttcrbleiá vegyidet giridát, az (a) Q vs^üiet és (b) pinëâî kevetési aránya általában 1:1-1 : 500, e.lOnyOsen 1:11:100. különösen előnyösen í : ! 0-1:40 tömegarány.

Abban m esetbe»:, ha a további hsrhidxl vegyület szalkeldott, az(A:> í^; vágyóiét és yö) szülkmrton keverési aránya »italában 14 00-löd, előnyöse» 1:7040:1, különösen előnyösen 1:50-2:1 tömegarány.

Abban az esetbe», ha a további berbíeid wgyölef imezotdo», az (a) 'Q vegyület: és (b) mezőiden keverési asAnyááliidábaa 1:Î0& 104, elönyöse» 1:50-5: !, különösen előnyösen i : 15-2:1 tömegarány.

Abban az esetben, ha a további üerbkdá vegyület szüiimiikarixtnnd vegyöiet, az (al t) vágyóiét: és ib) sznitboílkarbaniíd vegyidet keverési aránya általában 1:100400:1, előnyösen 1:70-504, különösen előnyösen 1:50-301:1 löínegarány.

Abban az esetben, ha a tovább« herbidd vegyöiet OláZtslólririrnidlnszulibnamíd vegyöiet, az is) Q vágyóiét és |b) sriazfriopIriTnidinszOlibOämld vegyi;let kevetősl: aránya általában 1,200-100:1. előnyőse» 1.50-10:2, különös«» előnyösen 1:10-5::1 iőüiegarány.

Abban az esetben,. liá á további hsrbiékl vegyöiet: bniílazobnoa vegyöiet, az (a) b): vegyöiet és Cb) imidazöiinon vágyóiét keverési aránya, áhalábsn: 1:1004 004, előnyösen 1:5040:1, küiöstősen előnyösen A 40--5:1 tönlégarány, .Abban az esetben, há* további herbisíd vegyölét glilbzál só, az (04® -v®g#leÄ ;Cb##feósö keverést átőstyg általában 1:1-1:500, előnyősért 1:1 4 ΑΟ0Ϊ: különösen előnyösen i :1-1:Ő0: tömegarány.

Abban az esetben, ha » további herbieid vegyllietigkilbzinät sö íglnfozirtál-anünömmtz), az (a) Q vegyik-letM 0) ginibxiöatsé kevéídsi aránya. ál tálában 1:4 -1 AÖO, előnyösen 1:1-1400, különöse»: előnyőse» 1 : ! -1:40 tőínegarány.

Abba» az esetbe», -ha a további herisléM vegyület:: dinitroanllin vegyület, az la) 0 vegyöiet: és: ib) diaítroanilia vegyülni: keverési aránya áliöiáltan )::1-1:1,000, előnyösén: l;:)-1:300, különösen előnyösen 1:7-. -1:150 tömegarány.

Abban az eséíben, ha, a, iövábbi berbldd vegyüM: .kióráéétantid yegpléb m bO Q vegyöiet: és fb) feiéraéétantín végy0iét; keverési aránya áltsóábsn 1:1--1:1,000, előnyösén 1:1:4 AOÖ, klijönősen előnyösen 1:1--1:30Ö toívfegarány.

Abban:az eselben, bs ó további berbieid vegyöiet ibllbnaeei, sz (a) Q vegyöiet: es Cbl Ontenaeet keverést: aratsp. általában t : 1-1:500, «)i®ßyöÄ:;;l i$$ : i 0¾ !MlS&öse.n:;éléfeyi^8 1 tíNfíSÖ tömégitolhy,

Abba« Mesőibe«, ha a ittoábbi hettovid ν^^-ρΙ^ίκ^ίΓί«»:;»« (s) Q vegyidét és <b> pirpxasæïibbn keverési aránya általában l:i-1 :5öO, előnyösen 1:1-1 : 100, különösen előnyőse« 1 : í - i :S0 íös^gamey,

Abban az esetben, ba a további hetbkki Q vegyidéi: és #>) j»»oxad«n keverési aránya általába» 1: 1 -1 AOö, előnyösen 1:1-1:50¾ különösen előnyös«» I : I - i :|ö íikMgarápy, A jelen találmány szetlnti herbienl balás« anyagok dózisa áhalánossághen mm tonározkatő meg, mivel ennek értéke ktdönhozö körfdményektf'M fôggûen t átúszik, «»elvekre példaként említhető a i| vegyidét és a további harbtdd vagyiiiet:tipüs», ezek keyerbsi aránya, a kőszittnény jellegé, időjárási kOtlbmésyek, a ssátbályo-zandó növények típusa és lejlődési állapota MindaaonáHal a Q vvgyőletet 0,1-10,000 g/ha, előnyösen 1-4,1)00 glt^.ikőiööös^ft/'él^nyose« í-1,000 g/ha, és a tnvóhbí herhicn) vegj uieíet 1),.1-50,000 g/ha, előnyösé» :í-:-r-l-0yP©^· g/há, kídönösöh előnyösen 1,5-10.DOö g/Jta inéirnyisághé»: adagoljuk, A ££ vegyidet és ak említett további bőtbí-eid végyülét Ibégífeíeló egyíiiiés dŐ«iS»4lfJdábé8' g/ha, előnyösen 2-12,000 g/ha, kidőnilsva élönyő- .sén 2,5-11*000 g/ha. A jóién találmány szerint »lkshmizon további herbseto vegyidet nenv korlátozódik meghstMzntl vegyid jeíre, és a dózisa «et» korlátozódik mev.hunu»zott tartományra, a dózis kölöiíbb^tkórltbnépygktöt Óiggden változik, melyekre példnkeat emlitbetó a vegyidet típusai .a':tezbrnénf4tfö^iv:®*:'ÍáŐjá^i'.kőtlltó»y«k és & szabályozandó növények típusa és fejlődési állapota.

Abban az eveiben, ha a további hetfeícM vegyOiei ibnoyt vegyidet, a további barbieid vegyidet dózisa áltálában Övl4:Ó$ÖÖ g/há, előnyőse» 1-2,000 g/ha. Entéllertá 0 vegyidet é^'M-étnllléi^tkiivábbi betbíetd vegyidet megfelel» dózisa együttes«« általában 0,2-20,000 g/ha, eUáwöSetí 2-4,0(10 gOni,

Alíbtii j iáé eseti*/«, ha a: további i: heh h je id vegy ükt aröinás karbonsav vagyaiét, a további herb teld: vegyS-let tidsisa általábap. 0,1-10,000 g/ha, eiöflpsest további derbi éül vegyidet megfelelő dózisa együttesen aibdàna» 0,2-10,000 g/ha, előnyősön 2-4,000 g/ha.

Abban az esetbe«, ha a további herbieid vegyüld ms/in vegyüleu a további hetbieid vegyibe! dózisa általába» 0,1 -ΙΟ,ΟοΟ g/ha, előnyöse» 10-10,000 pta. Emellett a Q vegyidet és az említeti további herbieid vágyóiét megíeleiő dózisa együttesen általában 0,.:-oC\Ü0Ö s/he, előnyöse» 11 12.000 g/ba,

Abba» az esetben, ha a további herbieid vegyidet katlannal vegyidet, a további herhteiő: vegyidet őoxM általába» 0,1 -10,000 pet, előnyösen 1-2,000 pia, Iméb«« a Q vegyidet ő* az említett további hertsleid vsgyO-iet megddeiő dózisa együttesen áítaiába« 0,2-20,000 fiba, előnyőse« 2-4,01)0 g/ha.

AbbánÆ esetben, ha » további bethscíd vsgyüíeí l»ii«xíbe»zomtíai vágyóiéi, a továltbi herbieid vegytb let dózisa általába» 0,1-10,000 g/ba, eidnyósen í -2,000 g/i)u. Esneíleti a 0) vegyidéi és az eadtiett tovilbbi berbl-eld vegyblet »íegíeleiő dózisa együttesen álla hibán 0,2-20,008 g/ha. előnyőse» 2-4,000 g/iî».

Al>batt az esetben, ha a további herbieiti vegyidet beutazna só ibetnazon-nâtrium), a további herbieid ve-gvOlvt dózisa áltálában 0,1-10,000 g/ha, előnyösen 1-2,000 g/ha, Knsellett a Q vegyidet és az gptlitett fevábbi herbieid vegyidétatnegfeieio dózisa együttese« általába«» 0,2-20,000 g/ha, elönyösea 2-4,000 g/l»a.

Abban az esetbe», ha a további )»erbidd vegyüld dkiasos int id vegyidet, a -uvábbt berbicid vegyidét dózisa általában 0,1-10,000 g/bá, előnyőse» í -2,000 g/im, Entoilett ä Q ye^ülób.featztsrKÍltaSf^váfebi'tebfcy yegyniet «»egfeldő dózisa egyáitese» áilttiábaa 0,2-20,000 g/ha? élőtiyősen 2-4,000 gdsa, .Abban az esetbett, lm a további herbieid vegyülni karietdrázen-étll, a további herbieid: vegyidet íiözisa il-ttsiäbaa 0,l:sl0,Ö0ö:g/ba, elbpyőséií 1-2,01)0 g/tia, Etnéllett á:Q vegydlet ós az entlilett ipvábbi berbipli-yég^iáél.; meglőlélő általában 0,2-20,0(10 g/ha. glőft^étt-2^,000'#^^ HUm mm<ém> há s íöv#M körbM vegpist iÄtti* a iöválshi herbieid vegpl«* döäisg áitaMte y, ? -10,000 g/ha, előnyösen I-2,o00 g-'ha. Emellett::« Q vggyűlet #'«2· említett további herbicM ysgytílst megfe-leld dózisa együttesen általában 0,2-20,0(50 g/ha, dótyyös-sn:2-4,000 g/há.

Abban az esetbe», ha a további herbieid vegyidet sttolkohloö, á továbbiMrbieid VegpfetdÓ&feá áltálában 0,1*10,000 g/ha. előnyösen 1-2,000 g/ha Emel lett a Q vegyidet ős &« említett további herbiciá vegplbt megfelelő dózisa együttesen általában 0,2-20,000 g/ha, előnyöset} 2-4,000 g/l;a

Abban az eséttíeto haatevábbi herbiski vegyölef me^mtv»' további herbleld- vegyidet dózisa általában 0,1 * 10,000 g/fet, elpybseti I -2400 g/ha, Emellett a Q vegyít lét: Os m említeti további herhie tó vegyit let megüt -leld dőzlsá egyôtîëseft általában ö,2-2G,«0ő g%> előnpsen 2-4,600 g/ba.

Abban az cselben, ha á további herbieki végűiét mtíoniikarbamki vegyidet, a további .herbieid vagyaiét dózisa általában 0,1-10,000 g/ba, előnyöse» 1-500 g/ha, Emellett W® vegyidet: és a* amidéit további herbieid vegyülei ::SSégîel^ 0,2-20,000 g/lta, előnyösen 2 -2,500 g/ba.

Abban az esetben, ha a toplAivberbiad pgyOlet vegvOM, a további bér* bield vegyidet dózisa általában 02 -10,001) g/lta, előnyösen 1-2,000 g/ha. Emellett' a Q vegyidet és az említett iô^ï»b;|:iRi^bl<i,id'veïg5rÎÏ^>i'ïiêgreî*ift dózisa egyőtlesen áltatábátt 0,3*20,000 .g/ha, előnyösen 2*4,000 g/hs.

Abban az esetben, ba a további hvdbddi yegyőief iaddazoiinnn vegyóiet, a további herbieid vegyidet dózisa általában 0,1-10,000 g/ha, előnyösen 1-2,000 g/ba. Emellett a Q vegyidetÆ az említed: további herbieid vegyidet megfelelő dózisa egy üftesetf palában 0,2-20,000 g/ha, előnyösen 2 -4,000 g/ba.

Abban a;·: esetben, ha a további herbieid vegyidéi: giíiózát vő, a további herbidd vegyidet dózisa áltálában 0,1-50,000 g/ha, eiŐhyösen 1*5,000 gâta Eïneiibit a 0 vegyidet és az említett további herömíst vegyidet megie-lelő dóma egyidteseniáitalában 0,2*60,000 g/hA előnyösen 2-7,000 g/ha,

Abban áá esőiben, ha a további herbieid vegyidet glufcinát SŐ Igíatbainátaaíttmön tűm), a további iserbi-eid vegyidet dózisa általában 0,1-50,660 g/ha, előnyösen 1*5,000 g/ba. Emeilett a Q vegyülei és-.m említett tovább! herbidd vegyidet: megfelelő dózisa egytdfesen ibalában 0,2-60,000 g/ha, előnyösért 2-7,000 g/ha>

Abban ez esetíx-n, he a mvábhí herbidd vegyüld dinitroaniiio vegyidet, a további herbíesd vegyidet dózisa általában 0,1-10,000 g/ba, előnyösen t-5,000 g/b&. Esoeiíed a Q vegyidet és az említett további herbidd vegyidéi megfelelő dóma egyM«^JIÄliÄÄa2ö<0ÖÖ.^t,.#i^!yöse» 2*2,000 g/ha.

Abban az esetben, ba a további herbieid vegyidet klőracetamid vegyidet, a további herbieid vegyidet dő* ztsá áltálában 0,1-50,006 g/h^.ili|*ggtpí. ÎNÂ8P 8$», Bneliett a Q vegyidet és az említett további herbieid vegyttlet: megfelelő dóma együttesen általában 0,2-60,000 g/há, előnyösen 2-! 2,000 g/ita.

Abban ez esetben, ha a tovább} herbidd vegyüld finlenacet, a további herbieid vegyttlet dózisa általában 0,1*10,000 g/ha, előnyösen í -2,000 g/hn. Emellett a (> vegyidet és az említett további herbieid vegyülei 0¾¾feleid dódsn együttesen áiiaid>anó,2~20,0Oög/hs, előnyösen 2-4,000 g/ha.

Abban az esethet},, ba a tovább! herbidd vegyöíei piroxaszi}lfon, a további herbicki vegyidet dózisa áitn-iábén (U-10,000 g/ba. előnyösen 1-2.000 g/hs, Emelien a Q vegyOlet és áz efríliteo ievábbi bótbicld végyölet: nfegielebV dőzisa egyntiesea általában 0,2-20,000 g/ha, előnyösen .2*4P01&4>

Abba}} az esetben, ba a további herbieid vegyidet pbsoxaden, a további herbieid vegyidéi dózisa általában ö,i*;10i000 g/ba, előnyösen 1-2400 g/ha. Emellett a Q vegyülei és az enfbtett továbbihorbíetd vegyidet megfe--lelő dózisa egytitsesen áit a Iái};} n 0,2-20,600 g/ba, eiönpsen 2-4,000 g/ba. Aï a mm·. kfv&tt vagy esek ÎtS¥ek^Mst iidÿéîvîMénô ;toagolás (a növények kik&iése ölöit vagy atâ») :àsMÔ.Ie^sa"«âi8sxiMÔ. Emailed a ki vegyldek es a továbió herbield vegyidet kiszmníbeíő egymástól elfe iösltve, amlkoris szakai m ndagöláslosz m AlkalmazásIdöpoorjÁ bankeveríök össrsv yagy kísxerekatók együit. A sgseiáös adagolási módszerekre péidskéni mrdíibetök a kövek kezök: 1, A Q; vegyöíetoí és a tofebbi herbtold vegyötet agyéit szersljők ki, és a kfeiMoyt önmagában alkalmazzak. 2, A Q vegykleíet M a további heröisid vegyöfeeí együtt szereljük ki, és a készítményt előre mogMároxoit kôn^idrâclâm-îîlÂ^y'pdldâuîiyteîî» es kívánt esetben adalékanyaggal (így felületaktív anyaggaí, ob-vényj oktjjai vagy ásványi «îai}sîyadakto|dkia2 nlkairoasisboz. 3, A Q vegyoletet és a további herbrekí vegyüleíetküiön szereljük ki és így adagoljak. 4, A Q vegyüietet és a további herbivid vegyüie’et külön szereíjök ki, és ezskot előre ntogbstàrozôit koncentrációra hígítjuk, példáid vízzel. äs kívánt esed baa adalékanyaggal \I^Mö!emlÁíV anyaggal, növényi olajjal vagy ásványi olajjal) adalefcoijak az alkalmazáshoz. 5, A Q vegyüietet és a további herbicid vegyüietet külön szereljük ki.: és a készítményeket összekeverjdk, mintán előre meghatározod koncentrációra higítjük, példán! víznél, és kívánt esetben adalékanyaggal jrgy telülsiiddiv anyaggal, növényi olajjal vagy ásványi olajjal) adalékoljuk az alkalmazáshoz. A jelen találmány szerinti herhtrid készítmény elöátiiihatö, ha hatóanyagként a Q vegyüietet és a további herbicid vagy ü letet elk e verj II k MlmW^'ae^ggÂSgiÂltoiÿaiéïÉka^ a fagazdasági kesnikaliáknál szokásö8sfömálé#.móás3^fe:.:8^tl»t,:.^:es8&fe.skülÖnM»S:'fé«*nák^ín adagolhatok, melyére példaként említőtök a potkészitotonyék, granulátumok, vízben diszponálható gramMtm Kök, nedvesíthető porkészibn ények, Mdét-ták, gitüíák, kapszulák peleéztvé: a vízben oidhato iiímhe csomagolt fesztoényékstj, vkzmiapű szsiszpenzíők, olaj-alapó szuszpenziók.,: nnki'nernnlziék, szuszpoemtiízlók, vízben Oldható porkészlímények, omulgeálható köneennáiuinok, oidhaiö fennenkâînsaôk vagy paszták.· Ezek klszemlhetok az adnlí lerükien sltaiánosan alkalmazott tetszőleges készlönéoyÍimüipbsn,píenoyiben megfelelnék ajeíen találmány tárgyának. A kiszerelés aikaknávalall vegyülét és a további bőröseid vegyidét Összekeverhető s készllményhez vagy kiszerelhető egymástól külön. A készítmény előállításához alkalmazóit sőtöékanyagokra példaként emkieíők a szilárd hmdözősnyagöfe, igy diatontalőld,: iélött :f ész, kalelnmvkarhönät, tnlkum, fehér »Ä kaolit!, bentenig vkaöSlnb, szeriéit agyag, nátrium-karbonát, zsolít vagy keményítő; oldöszsn így víz, totót silói, íakkfeénáin, dioxán, neston, tóton, atóüMxöböiiiketóu, kiérbenzölök, cikiöbnsán, ditoaní-szulfŐKlíi dintaöliörntamid, dímet:ilácétiönid< ;M“toetl:kä:ddäzol;idnti vagy alkohol; anionos íéííleinkiív anyag, így: zsírsav sdj bnnzoáiyálkikzüliöszófeeináí:* diilkdaznfeznknlnátrpdllkarbímiláö aíkiiszwlftavav ésAer nbia, aikibszniläb üsfc^ : aíkíkdlgilköbéleAszöiilí:,: álköbol szuífcrsav-észíer sőja, aSkibszuilősát, slkllaflbsztílíbnái, ardssznifboáíi Itgnintoztiifonäö aiklidlibßildtot-'disznllnnäs, pöSlszílmkazulfönák alMitoszibrsav-sn, alktiaríl-döszfát, szdrílardddszíát:, pölítvsigtiSéaflknséter-'Szblíteav-észier sóid, gölíírsleölén-aikíiarrkéteivsznllbb pöílövíetiién-'níkilaribéíer sznldärsav^sztor séj&,: ::|toliösletiíénmlkllvélén-insziát, polloxietiién-alklkdl-tösz» fersav-észter ïSAja, pölievíeiilsn-'arlbéíer-lőszibí'saV'észtér sója, nafíslbr szujárnsav/formaldeldd kondenzálom vagy &ikllnaf|aiín-'Szuí:lo8s&vitörmaldéhkl kondenzáfinm; nentionns jbiülaíaktlv :anyag, Így azoî^ilàn: zsírsav·--észter, glicerin: zsSrsavvékztor, zsírsav-poligliccríd, zsirsavaiknliol ::goiigllkoí>étor, aeetllén^gbkői, acelilán- '•alkohol, oxiáíkbén blokk: kápolnáét, ροΙΙοχΐοίίΐέο^ΙΙΙ^έΐ^,. poí)<5xletííén-aíkíterH éíer: pohoxkaikuKiztiriiarih-•'éteî·, poltôxfeplÉï'pkokaîkikélef, poligídsa-glíkoi, po|l0xi#tHé\7^ksav#^j..plioxí«töéo^|^^. zsírsav észier, poiioxiettiéo-glicerin zsírsav észter, poííoxksiieo-hkirogénezett dclausolaj vagy poliosipropüén zsírsav észter; és növényi olajok vagy ásványi olajok, így olíva olaj, kapok olaj, ricinus olaj, pálma <d&j, kamélia olaj, kókuszdió olaj, szezánz olaj, kókotlCA olaj, rizskurpa olaj, 1öídíi:oögyoró oinj, gyapottnag olaj, szójabab olaj, repcemag olaj, lenmag olaj, Song olaj vagy folyékony paraffinok. Ezek ag adalékanyagok megválaszthatok egyedi al·' katoaMkía vagy kontbinuoiOs. aiksîïsaaàsfa kát vagy több ilyen adalékanyag keveréke fönpäpssn, asnesnylben megfelelnek a jelén találmány tárgyának, Brnéiétt a féndektói sItéré továbbI adalékanyagok is megválaszthatok az adott területe» Ismett adalékanyagok közül. így példán! alkalmazhatók különböző szokásos adalékanyagok, Így töltőanyagok, südíősxerek, biepdésl gátló anyagok,: fegyá.sgáiió anyagok, diazperxkísíahliizáiorok, széieoerek, Össssíapadást megelőző anyagok, bíőorékohamsxerefe szétesést elősegítő szerek és kötőanyagok, Λ Q vegyüld vagv további herhfetdVegyidét es a: Kllőnbözö adalékanyagok keverés! aránya 0,1:99,9-95:5, előnyősei· 0,209.8--85:15. A jóién tä^Äf.ÄWi'-IÄW kesxiönöny dspekevehbep vágy kótabináéíéban áikgteaabaté bi meaÖpxdasági anyagokkal, vagy Äbxlckdsi: csökkentő ányagokkaL Mvol: alkab nMoképt Misorgdllkoá halas: eifeld ól Az ilyen mézógaAíasági kémlkàlÂiiÈt|^}àâkètt{:-iëÂtW§k a itngkóöék, antibiotikumok, növényi hormonok év inszekticxick, A jeíco -aiálmáoy előnyős megvalósítási mOdjaíi az alábbíakbart Írjuk le, de a jelen találmány nem korla-lOgdíllk ekekre, (I) Iierblcid készítmény, amely hatöanyagkéüt -attaimaz fa) (1) képlett! herbictd bcnzuüpirazztt vegyi! tetei vagy ennek sóját, alsói R* jeláöfese -£1%; vagy vÇiHltCÂ,.· ·&* jefeniése 41, R* jolentéss -CM, vagy CíbOíb, «* jelentése -ΓΗ.,. Rs jelentése -OCbbCIKOCH.,,. R* jelentése -SOAM, és A joi&fiíése Cl 1(0110- es s b) a további bef búid yegyttletet az 1. igénypontban megadott ín ódon, 11! A fenti 1 ( i szerinti herbteití kös/itro&ty. ahol az emiiteft ·#)vegpiet legalább egy w-gyüíet a> alábbi csoportból megválasztva: 2,4-D, 2.4-D-éííi, dikantfea, kiopiralid, bnuron, atrazin, íerbu--íilazui, híonaoiiniboktanoái, plridat. üzntazon-nátrium, karlémrazzimetii, szuíkotríon, íoozottíon, rim-szulfurou, nikosxullùro», prosztd fúrón, haloszultítfoinmig!ÖÍí:'^fgngÍmlfe»öi-'roetil».-;j^lSá^kéli«8ö>;g{uíb-a.inù- -annruXîïon), péndknettdin, b-metolakiot, peíöxamid, seetokiór, •den. (31 A fenti i I} szerinti b«rbickí készítmény, amely hatóanyagként tartalmaz (as ti) képiéül herbieid benzoil· pirazol vegyidet vagy ennek sóját, ahoi R' jelentése -C'H .CÍi,, R* jelentése -H, R1 jelentése -CHjCHj, k* Jíde-nése -Ct t f, R$ jelentése -f>CH*CH jOCH-,, R’ jelentése -StACH·*, és A jelentése -ΓΗ(Γ1-Ι-.,ρ. (4) A fenti (I) szerinti hot'« i x\sóstót λ sí, »» < t » kent tan n\, « A Ü) képletü betbkikl bensőiIpiraxoi vegytlleiet vagy estnek ^óját, alsói Rs jelesstése OljCHo R? jelentése -Η. 1Γ joientése •OH,, R'! jdes'.íése -CH,, R'jelerrtése '<.îCHjCli-,ÔCH;î, Rft jelentése “SCiCH,, és A jelesstsbis -Cjl-iiriiji··. (5j A fenti (3) vagy (4) szerinti tterbieid Készítmény, ahol az említett (bj további berbkíki vegyület iegídább egy vcgyöiet ez alábbi esopurtbói megválasz«va: fenoxi vegyi!tét. arnipés karbonsav végylilot, triazin vss-gyüiet, kiiibasnld vegynieí, hidroxibenzonitril vegytlíet, karteno-azon-efig pkidát, szolfeottSoo, ssx;zottií>rs, .jiZMifoniikarbamrd vegyötet, dimtroanshn vcgyöiet, Klóracetatnid vegyidét, iluíenstcel:, pimxassöifon és piiioxaden, vagy ennek sója. (6) A fenti Οι (4) vagy {Si szerinti herbicid kPÄfeny, ahoi az (a> berbleid beralfpiAd vegyül« vagy ennek sója 4s a fl») további herbicid vegyidet ko vorétd talhtya I ΡΟΟΡΙΜ ISíSégarány, :||y A tel (3): vagy (4) szerinti herbicid készítmény, ahol 1¾ emöÄ'^'iovtbM itsrhteèi -MgyÖiet fented vegyidet. (8) A fend (7) szerinti herbicid készítmény., eltol fénoxi vegyül« 2,4 D. (9) A fenti (7) vagy (8) szerinti herbicid készítmény, ahol ax (a) herhidd bestzoiíphazo! vegyi)let vagy ennek sója év a (b) további Iterhidd vegyidet keverési aránya 1:11:50 tömegarány. (40} Λ lenti (3 5 vagy (4) szerinti herbicid készítmény, ahol az «»hie« (b) további herbicid vegyüld aromás karbonsav vegytt Set. (11) A lenti (10) »zedmi herbicid készítmény, Ahol az aromas karbonsav vegyidet legalább egy vegyidet az alábbi ssopodbói megválaszt vs; dikambs ás kiopindici. (12) A festi (lö) vagy (I I) szerinti iterbieidkészílmény, ahoi az: (à) heíbieiá: berízollpirazbf: vegyldet vagy ennek sój a és a (b) további .herbicid vegyidet ke vetési aránya 1:1 -1:70 tömegarány. (12) A férni P) vagy (4) említett aí^jgyWiéí: tri&gin vegyidet, (14) A fenti fi 3} szerinti herbtep: kesáitmeny^ áhoi a Idazin vegyüld fepiább egy vegyidéi az alábbi ésoporb bói megválásaivá: atraxhrés ferhoílfsdn, (15) A fenti (i3) vagy (14) sztónti herbicid keszitinény? aÍ?ol 8«4#;;herbklli:'l#S^%Äbl vegyidet vagy ennek sója ás a (h) további herbicP ve^iiiet keverési aránya 1:1-1:2SÖ tömegarány, (10) A lenti: (3) vagy (4) szerinti herídeid Mszítmény, áboi az em iftett (h) további herbicid vegyüld karbamid vegyidet iínuron. (í?) A lenti ( 16) szerinti herbicid készítmény, ahol az:(s) herbicid bettzoüpirazoi vegyüld vagy ennek sója,és a(h) további herbicid vegyidet keverési aranya 1:20-1:68 tömegarány. (18) A fend (3) vagy (4) szerinti herhiéid készítmény, almi m emitted (b) további bierllcid- vegyülei: hidrözibenzonítrii vegyidet bromoxinil-oktanoát, (ΙΟ) A lenti (18) szerinti: herhieíd készítmény, ahol az (a) herbicid. benzollgirazol vegyület vagy ennek sójaiéS a (b) további herbmid vegyüld keverési aránya 2:1-Ί ;40 tömegarány. (2Ö) A fend (3) \ agy:(4) szerinti imrhidd készítmény, ahoi az említett (b)::további herbio|d: vegyület beníazöh» nátritmn pl) A fenti (2Ö) szerinii lsefbleíd készítmény, ahol az (a) herbicid benzöilprazöi vegyüfebvâgÿ ennek sója és a (b); további berbiéíd vegyidet keverésfaránya 1:1-1:40:t8meprányr (22) A fehlt p) vagy (4) szerinti herbicid készitmény, ábnl az emliteti (b) ifovibbi. herbicid: vegyülas karfentrazon-etií. pl;) A Ibilfí (22) szerinti herbicid készimtény, ahol az ia) berbiéP henzoiípirazol vg|yüfebyàgÿ elmek sója és a (b) további herbicid vegyülő követési aránya : 10-10: i tömegarány. (24): A iéiltlp):vagy (4): szærinu herbicid készSbndny, abolaz: ett).ihet|:(b| további befhíeld yegyület|titldáí>: (2:5) A fenti (24): szdlnifftePiém készitmény, alibi az (a) herbleíd bdtzoilpirazoS vegyüld vagy dtnbk: sóiAés: a (b) további herbicid vegyüld keverést mánya 1 .10-1 ;30: tötnegtsrány. (26) A fenti (3) vagy (4) szerinti herbicid készítmény, aboi az emiiteu (b) további herbicid vegyül« sztdkotrion. (2:7} A feli (20):szerifei herfekid MsaftfeBy*: sbol miß) her1>ieííi feooKslljdrafe. vegylllet Vágy eanek sáp és a (1>) további herbicid vegyül« keverési arányá 1:50-2:? femegarányi Í3h} A fsat*. (3.) yagy ff) szériáit hcrbigfet Magítoésíy, ahol a® említeti: fl>> további bsrblcbi vegyüíet mezofoiom W): A fám (M^-umtÉl herbicid vcgyület vagy éti nek sdpes a (b) feábblbemicjd vsgyfeî femepfey, (3Ö) A .fest* (3) vagy (4); umtmii b®Ält:' 'k^É0*é»y» aboi sz említeti {»} további herbicid vsgyület s/uiihniikarbamid vsgyütei (33) A fenti (30)" szerinti .herbicid· készítmény, ahol: a szalfeiikarbarntd: vegyölet lepláhb egy vegyidet az alábbi csoportból megválasztva: nmszsdíurnn, ntkoszuí faron és prösznííwmn. (32) A férni i30) vagy (3 : } szériád herbtckl készítmény, ahol az (a) herbicid betizoiípírazöl vegyi-léi vagy ennek sója és á (b) további herfnud vegyük! keverési aránya Î; iűf-iö: Î iödiegarátty. (33) A lenti (3) vagy 14) szerinti kertnek! készítmény, ahol az említett (b) további herbicid vegyidet gíbozát só. (34) A fémi (33) szerinti herbicid készítmény, ahol az {ai herbicid benzoiipimzot vegyél«): vagy ennek sója és a (b) további bertsicid veg>^iôfctev5Â|Âî^2i:?ï4'c80 tömégaráay. (33) A lémi (3) vágy (4) szerinti berbicirf késdtdíenyi ákól az emitted t b) további herbicid vegyidet gksfozimH só. (36) A lenti (35) szerbit! herbicid készítmény, ahol az (a) herbicid benzol ipirazol vegyaiet vagy ennek sója es a <b) további herbieid vegyidet keverési aránya 1:10-1:40 tömegarány. (3?) A fonti (3) vagy (4) szerinti herhíeid készítmény* ahol az említeti tb) további herbicid vegyidet dinitroanibn vegyniet pendmmtalin, (38) A fenti (37) szerinti hesMeld készítmény, ahol az (a) herbioid benzoiipirazoi vegyéleí vagy ennék sója és a (b) további herbietdvegyüfeé keverési aránya 1 : i -1:150 dhnegarány. (30) A fenti (3) vagy (4): szerimi kerbleid készítmény, ahol az emiitett (b) további herbicid vegyidet kioraeetantid vegyi-ka. (40) : A fenti (30) szerinti herhleid készítmény, alto) klöracetamkl vegyidet íégidább égy vegyüiei az alábbi csoportból tnegvál asztva: rnetolakior, $-meto iákloty. aeétok Sór és pe to sam Id. (41) A fenti (3$) vágy (40) szeritiU herbicid hészimiéBÿ* áM az (a) herbicid betsfelpinizbl vegyí-kt vágy ennek sója és a (b) további herbicid vegyük; keverési aránya 1:1-1:3ÖÖ tömegarány. (42) : A fenti (2): vagy (4) szerinti herbfcid készítmény* ahol az emiisett (b> további herbicid vágyóiét íittíénacei (43) A sémi (43) szerimi herbicid.készítmény, ahol az (a) herbieídibenzöfiphazeb vegyöM vagy cmtek sók és a (b) további:herbicid vegyüiet keverési aránya (tiki :50:iÖmégarárty, (44) : A fenti (3) vagy (4); szerinti herhkkl készítmény, ahol az említett (b) további heifeieid vegyüleí pirox asziílibtt. (45) A fenti (44) szerinti herbicid készítmény,, ahol. :az (a) heébicidíbeüzoílptífeí vegyidet vagy enttek Süiá és a (bt további herbicid vegyük; keverési aráftya 1:11:5Ö tömegarány. (46) A tenu (3) vágy (4t szerint:, herbicid késziSmény, ahol az említeti: (b) lovÂt berkiek vegyöíet pinösadei):. φ·§ ázeríúli berbicsd késsitîyièïly, ahol: ax (a) herbieid be«K)iÍ|É8íölvepö!eí vagy emtekAdais s (b) további herhicid vegyüld keverési aránya ! : 1 -I:50 tömegarány.

MosísQ vegyüle*jellemző· példáit adjuk meg a» {. táblaiban. Ezek ír vegyüietekkülfütb bözö eljárásokkal, ilyetseket ismérteí például a WO2Q07/Ö6977 I vagy Wö20ft8/G659ö7. Éínéllett az î: Pz 10069? szmerge$í$ü:s hcrbktd kévStmértyéket ismert«?, amelyek bénzotlpirazol vegyieteket vagy esnek sói! tarktlmszzáli mäSibarbieki yegyblettel Kombinát va. EtneHe» a később említett 4. számú vegyi:)«: «kiállítható s; köveske:«: «kiállítási példával.

kXO ÁLLÍTÁSI PÉLDA i-(l^|ii^Ç3-{2-i»efôxSiiiiôÀÏ|ii:â*^iîM*(é*e)f||ksissiro»M)beK^0|liviji.f‘giîil‘«*<«l*5-il«vOe^bmetH-bart)o-· »át előállítása (későbbi 4, szó «só v egy ölei) .VHidrn.dn .-etii|>f m?«M 4b342-mcaox ietexl pO-nselsl-á-(met! Iszeí főni! Jfersil-ketán (300 mg) '% butanoaban (10 mi..) felvett oldatához és káliam-kattxmáloi ( 13« mg) és ierr^UÍM«^nto“b^ido} ( Is tngj adagolunk. Az «legyet iö percen szobahőmérsékleten kevertetjük, majd l>^liiS^:{rje^b'l^irbet^iol (tisztaság;· £$%, 270 ntg; adagolunk hoz/á .míhahómétsékíeten, ezután felSorraijuk és 3 Áfán keressiisi rolluxáljuk. À reuk-élő befejeződése után a reaketőeiegyet szobahőmérsékletre lifsuük, vízre öntjük* niájí!ébi-aeaíáítal eximliáljuk, Â szerves fázist I Ή sósavval és telíted vizet: nálnnm-klorid oldattal mossufe-ittatrium-szultáton szárítjuk. Az oldöszen csökkeni«« nyomáson teiteaztSISáljuk. A kapott mm$d®£. paglopkKSiöaiogs^dssan n-4fexán/«űi-acc}át 1:1 eleggyei tisztává a kivám termékei (180 mg) kapunk spylfeb»Égládúlárd agyag formájában. A tennék NMR spektrum adauu « kővetkezők. }H-NMR Sppru tntéróeszkö2: JLOL-öSX MOOMIlz), oldószer: CDCl3t ),40(31), t, J;;;?.3Hgk 1,77(3!), d, M,2Hzí, 2,35(311., s), 3,94(311, sd. 3.46(3(1, s), 3,71011, s), 3,80(2(1, t, 3-4,4®, 4,05(2«, hí), 4,24(¾ ), í“4.4Hz), 6.78(1 II. q, .1-5,2(12), 7,36(( H, d. J*?,6(tz>, 7.38(1 H.st, 7318(1 114 3-7,6Hz).

Az 1 táblázatban No. jelentése s vegyilét sotszátna. EmelleA M |. tsblázátbafi !Vte jelenteje metieso-por;,, b.t jdedese etiksotxm, n-Pr jelentése g-pmpll csoport, bBr jelentése izopropil csoport, n-Bti jeldttfefe n-butil csoport, és t· Bu jelentése teroku-butíí csopoti. Emellett -A- balok® kötődik npiraxoí oldalhoz, és az-A-jobhoklala kötődik a karbonát oldalhoz.

Az 1. táblázathat} az 5-324. számú vegvülelek referenda példák. Etáellétí a 2M4,2-70^ 2471, 2-72. és 2-73. táblázatokban biomaatotí kísérletek referencia példák.

L BÈLÛA

Hegyvidéki taiají iöiülßk i/í ßöOOÖo ha mérető cserépbe. áa köíönhözö: növények (knkadábfű fEcl»«iochtoa oniSriatti L·}, muhar ;(ûigiiârjâ..hâôa«inMk}, ériás muhar íSemm.. fened M&n% saiyempetp f Abut Hun thenphrastl MEDIC.) és rostmályva tSida spinosa }..)) magjaival beülíeyők. Amikor az adóst növény elán a íaegbaikra«ott:fev«iss készítmények elére maghatározott assaayssdgeftvfzzalíhígStksk: 3Ö0 Idmo^uiíytségnskímsgtefelSea ás kis mimtö· petmteaóvei· s-lovatókcejsttatjuk,.

Az egyes kezelések mán 7-24 nappal (DAT) az adóit növények fejlődési áhspotáí vizuális;«! megBgyel ve megfenározzak a növekedés gátlásának ménékét (mértérték), ás sza!ÂÎ értékelési staíídard: aisgjéfi értékelők, Bmsiletf, a Colby egyenlőt slagján -számoljnk #.fejfedés: gátlásának ménékéi: (számolt: értéké Az eneáméhpfe a - 2-144 táblázat muMja. ^táblázatokba«-*:Q vegyőloiet: az I.: táblázation átksköszott: sorszám: sîlstyàfeés: a: további herbÄ'vegy&loteket « -sznfceá név alapján azonos ltjuk'. Emellett, a táblázatokban „$CT jelentése' kakas:-láb®, „OS" jefemése muhar,.„SF" jelentése ériásmnshssr, „AT" jelentése se%emgmfe, és:„SS" jelentése rost-mályva. A növekedés gátiásápak mértáké:f%): Ö» ha itMtos a kezeletlen íerbiettek-vtöO, ha:teljes pusztulás. 2Ίο fcUsh'ssat

2-2. tâhisüaî

2-3. táhlámi

2-4, mmm

2-5* üáhláxs?

2-ë, táblás;»?

2>7. táblái»*?

2 - H, táláé:«*?

2-9- téltlá»*?

2-tO. táblázat

2-11 íélúémi

711, téiúám

2-13. iàhl&mi

2-14- ÍÚMámí

2~Í5,múú'Mi

2-íé, ummm

2- î 7. ïàhUmi

2-m, táblázat

2· H. táblásai:

3-28, ùMàmî

2-2 í, tófelásaí

2-22, UMàmi

2--23, êâlÂai

2-24, tâbiàxat

2--2S, iáMássat.

2-26. íáfeiá.isat'

2-27; isbîàxst

2~m (àbiâm

2-29. táblázat

2-39. táblásat

2-3 L táblázat

2-32. táblásat

2-33. táblásait

KH, táblázat

2-M. tábtáxaS:

2-36, iáhiáan

2-37, iâhliwst

2-M. ùbbimi

3«3& 1 MMmt

2-4íhMMúmi

2-41.. íábSáxaf

2-42, íMM;m

2-43. tábláit

•>•44..

2-4$. íMíis>x«S:

2-46, íábSsVsiM

2-47. táhi*z*t

2-48. iátMzat

2-49. sábfeií

.3-50, í.áOfcíd

2.-SI. iábtósM

2-52, tébiémt

2-53. im&m

2~S4 táblásat

2-55. táblául

2-56. táblással

2-5?, táblázat

2-5b. tábláit

2-59. táblásat

2-66,t66Sá®M

2-61, táblázat

2-62.. táblázás:

2-63, táblázat

2-Ú4. iâhlàmi

2-65. táwm

2-46, táblázat

2--62, táhttot

2~66. îàbhb'.iiî

2-66, Éábbtoí

!-7ih iàMàmi

2~7L táblásat

2···?2» iábfeaí

2-73. táhfesii

2-74. íábfeaS:

2-n. tMúímii

tàhiàvM

2»n,mum

2-78. táblásat

tàUâmi

Z-m), íábSáxal

2-8L im&mi

2--82, Mfelfe*

2--83. tábhvx*«

2-84, tâbiâxss

2-as. iàbiè-m

2--86. Sábiáxal

2-87. íMíIí'íxííS

2-88. tábi&sat

2-89; i&bi&æt

2-9Ö.

2-92, lábiítest

tátji&KSI:

1- 94 iähäs'iXiiS

2- 95, îéfclàæai

2-94 iàhlàmi

2-97,

Claims

Szabadalmi IpsÿpMok I. I-íerbkid késaltepsy, amely hâteimyàgRém: tMÄk* (a) (B kcpteiä betbidd beadói ipimaol vegyCjfetë· :Vágy sonék sóját:

ahol R' tetemese -CB5 vagy -CBjCH.^ R* jefeaiése -B. R;i jelentése -ÇB3 vagy -CHjCHj, R'* jetemése CB:?> \Ÿ jeieteése -OCH?CH2GC;H}. lejelentése -SO?€H:s, ás A jeSeteâte -CH{CHS)'> és (b) további isii vsgyületet, ahoi az em Hielt (h) további herbieki vegyidet legalább egy vagyaiét sz alábbiak kOztíí megválasztva: fenoxt vegyilletek 2,4-D és 2.4-D~etil; aromás karbonsav vegyöletek dikamb« és klopiraiki; karbamid vagyaiéi Ikmron; triazm vegytlleiek atraxin és terbatikAn; íbdrmdbeozomsnI vegyidéi bromoxímbrAtanoát; kvaésrassr ammonium só yggyídéiék pamkvgí ás: dikvag fiikiaspitaid vegyidéi ^miotiaBadsdadaegbmetli; sznllbniikaibamki vegye letek btnmdnKöB, «ikí>sa»dbm:ag pros«! I furo», báloséeífáme-raetii és íitinsxöIRíroav metii; ^ lumets*« ïarn imídszoímoti vegyölefök unazapir és miazeuspir: diidtroasilldi vegyidet pöidimeiaim; kiösaeemmid vegyítetek metoidkim, Jnnetolakfeg ptoxamí4 aegmkiftr, àmztëmmM-# #frájpizofci#i tlusmiptr-megdk pkidát, beals^p^örtei amikarbaxon, ksHeteraKmrtebk praiiutexi'etií. ssaRntenaeii, ssnikotdab; wimtâm,, temboirion,: 'Mxa8uioj,; igHfoMdkâMu»x» 'glífóxát^propitammónmm,. giutoxióád amnséMumi flnÉn&cék :pirox8sz«1 Én is jtaxfte
2. Az I. igénypont ssndnt; h&tbtefii' késgitmény, ..abbStaa^iíSíiíeíí (b) további hérbkid vegyidéi iépíább egy v«gyiUel n következő eiopoObóiméiVáisséiva: fcooxí vegyietek 2,4-D és 2s4~ÍMtü; SíSímás knrfjosmv M|Y«ietek :Mamba és klopkaüd; karbsmiíi yegyíbeUínuma; iriaztn vegybbstek siraxin és toíbotilsxia; iridrmÉenzonîîîi! vegyüfet}>íínaöK|nii--elíianöét; szulfoniikarbamid vegyületek dínszniibtoS, ..niköszulÉtonLptamyMmm, kdossu) toron· nn:H) és tiíénssnlíbton-meid; dmitroan?Ha vegyük! penciimetaíin; kiőraeeiamid vegyüiéiek nistolakior, iS^msSdlakior, ipetföxamid, acetokför, dimetéaandd^Pis pi’öpíkökíbí·; pirsdáí, beaiaatïTHîàidnm, :feaiÉníTdxan--öb| :sxtokoidon, mssöidöig :gtifoxál-4áí.k««y gidi»ät-izö|>itn>tkii«i«ö-nima, gi atoai tM^mmöniam, lila iénaeei, ; p nwxasïulÉniés pnoxaden. :3v.ää II Igénypont szei&ni beítód. készfmtié^gaWÉx enbltett (b) további beébkád vsgyübst legalább agy vsgyüiet: as alábbi csoportból otogválaMva: .2,4¾. .^445-0¾ -Äamba» kíoptralld, ittasig. asr&zí«,. todtoíílazln, broowxinitokisooái, pidclát. benlaaon-naidoog karlentrazofttodk saulkotdon, mexotdon, «m-sxattofb ibkossalibrosg gKvszuiÉfö«, hainsauiforon-mell .tötamltaonssnetíl, glífozáldtolung glniozinsb ananóöíwnp gnadimelsim; b-matolakior, petoxatnid, acetoklör, flafbaacet, píroxassníÉn éspinoxaden. 4.&Z .1. igénypont ssérínii berbieid késsiteény, aböiax képisid íwbícíd benKpíipim^íí vegybigt vagy annak sója. és 82 endited (b) további hvrbieid vcygyükn kevefesi atonya ItS.ÖOö-i JKIö^l töroegatáríy.
5-Eljárás nem kívánt növények sxabáhosásáto, amely tamtam.azbUMpI^.k^-^Mö,Ö0Ö g/há I. igénypont szedni! (a) (!? képktii iwbnád heivoilpáazöl vsgyölelel vagy ennék sőjátoés ÖJÉÉÖÖÖ gíöa 1, igénypont sxadnd íb) további bednek! vegyökset jutata: ki.» nem kívánt bövénynto'a vagy esek növekedési teriiSat ém.