HU230725B1 - Por bevonó készítmények - Google Patents

Description

POR bevonó készítmények

A jelen találmány tárgya por bevonó készitméhyek és tiikaltPázásuk hordozók bevonásában, különösen bonyöluM alakú hordozók esetés, különös tekiobitel az olyan tárgyakra, amelyeknek bentélyedö részei vannak .

Λ por bevonó készítmények rendszerint iaftalntazhak egy Szilárd TthtaképZŐ gyanta kötőanyagot, rendszerint egy vagy több színezőanyaggal, például pigmentekkel, es adott esetben taftálinazfiák egy vagy több viseikedésjavitó adalékot. Tizek általában bőre keményednek, tartalmaznak például egy Tilmkópxö polimert és egy megfelelő kemőnyitöszers (amely maga is egy másik fíhrsképzö polimer lehet), de hőre lágyuló rendszerek (amelyek például poliatnidokon alapulnak) is basznál Itatok helyettük, A por bevonó készítményeket általában úgy készítik el, hogy a komponenseket alaposan összekeverik (beleértve a színezőanyagokat és.a víseíkedésjavítö adalékokat) például egy extrudetben. a himképzö polimerek) lágyidáspontja fölötti hőntérsékleten, de olyan hőmérséklet alatt, amelyen jelentős eiöreakciö történne. Az extrudámmot rendszerint lappá hengerük, és példáid őrléssel a kívánt részecske (né rét re aprítják. Más homogén teálúst eljárások la szóba jöhetnek, beleértve a nem extruder alapú eljárásokat, mint például a szuperkritikus íluldutnok, például a szén-dimdd alkalmazásával történő keveréseket.

A por bevonó készítményeket általában elektrosztatikus szórási eljárássá! viszik fék amelyben a por bevonó részecskéket: elektrosztatikuson feltöltik a szórópisztollyal és a hordozói (arai rendszerint fém) földelik. A por bevonó részecskék, a töltésre rendszerint úgy lesznek szert, hogy kölcsönhatásba lépnek az ionizált levegő részecskéivel (kotönaklsüSéses feltöltódés) vagy súrlódás révén válnak töltötté ílrtboszíatikus vagy „tribo” léitöltés). A tokot! részecskék a levegőben teszik meg az utat a hordozóhoz; és végső lerakódásukat többek között az elektromos erővonalak határozzák meg, amelyek a szórópisztoly és a munkadarab között alakulnak ki. Értnek ítz eljárásnak a hátránya, hogy a bonyolult formájú tárgyak bevonása nehéz, különösem ttz olyan tárgyaké, amelyekben mélyedések vannak, mén az elektromos erővonalak korlátozottan értsek «I a betnélyedő helyekre (kataday-kalitks» hatás), különösen a komnakisüiéscs eljárásokban keked viszonylag nagy elektromos terek esetén. A Faraday-ksilska hatás sokkal kevésbé jelenik meg a tnbuszftrtikus féltöltést eljárásokban; de ezeknek az eljárásoknak más hátrányai vannak.

Az elektrosztatikus szórási eljárások egy alternatívájaként a por bevonó készítményeket fluid .ágyas eljárásokkal ts fel lehet vinni. Ilyenkor a hordozó munkadarabot előmelegítik trendszerűit 2Ö0--4ÖŐ ' C-ra), és apót' bevonó készítmény fluid ágyéba merítik. Azok a por részecskék, amelyek az előmelegített felülettel érintkezésbe lépnek, megolvadnak, és a munkadarabhoz tapadnak A hőre keményedet por bevonó készítmények esetén a már bevont munkadarabot tovább melegíthetik, hogy a felvitt bevonatot teljesen hökezeljék, .Az ilyen utómelegiíés fölöslegessé válhat a hőre lágyuló por bevonó készítmények, esetében,

A Tinid ágyas eljárások kikttszöböiik a l'araday-kantka hatást, így lehetővé teszik, hegy a hordozó munkadatab Ixtmélyedő részeit Is bevonják, és más szempontokból is kedvezőek, de -megvan az. a jól ismert bátFányuk, hogy a folvitt-bevonatok lényegesen vastagabbak, mint az elektrosztatikus eljárással készített bevonatok,

A por bevonó készítmények másik alternatív felviteli eljárása az úgynevezett elektrosztatikus fluid ágyas ebaras, amelyben a Ou-dts<do levegőt löltoelckhndukkai tonsznhák, amelyeket a fimdtzáiö kanrrsban vagy többnyire a nyomőkatnrában helyeznek el, a porózus levegöelosztó membrán alatt. -Az ionizált levegő feltölti a por részecskéket, amelyek lelteié mozdulnak el az azonosan töltött részecskék elektrosztatikus taszítása hatására.

Végeredményben töltött por részecskéket tartalmazó felhő keletkezik a fluid ágy felülete fölött. A fíPldelí) hordozó. munkadarabot a felhőbe vezetik 'be. és a por részecskék lerakódnak a hordozó felületére az efektf osztat ikus vonzás miatt, A hordozó munkadarab elömelegiiésére nincs szükség.

Az eloktrösztafifetts tluíd ágyas eljárás különösen alkalmas kis tárgyak bevonására, mert a por részecskék lerakódást sebessége csökken, ahogy a tárgyat a töltött ágy felületétől eltávolítják. Amint a hagyományos fluid ágyas eljárások esetében szokásos» a port zárt helyen alkalmazzák, ezért nincs szükség annak a pornak a visszavezetésére és újrakeverésére, amely nem .rakódik le a hordozóra. A köfónákisüiéses éiektrösztafibís eljárásokhoz hasonlóan azonban erős elektromos tét lép lel & töltö elektródok és a hordozó munkadarab között, és ennek eredményeként Faraday-kalitka hatás működik bizonyos mértékig, ami ahhoz vezet, hogy a por részecskék rosszul rakódnak le a hordozó bemélyedő részeire,

A WÖ 99/30838 számú szabadaatc kuss »l\.m eljárási \et lek amelynek sósán a por besnnn Ws/n menyből tinid ágyai állítanak elő, a hordozót teljesen vagy részben bementik az említett fluid ágyba, a bemertlés időtartamának legalább egy részéig feszültség alá helyezik a hordozók ennek következtében a por bevonó készítmény részecskéi lényegében csak súrlódással töltődnek fél és tapadnak a hordozóhoz, kiveszik a hordozót a fluid ágyból, és a rátapadt részecskékből folytonos bevonatot képeznek legalább a hordozó egy részén.

Azokkal az eljárásokkal összehasonlítva, amelyeknél jelentős elektromos tér keletkezik a töltő elektródok és a hordozó munkadarab között, a WO öÓ-JökílS számú szabadalmi: leírásban ismerteted eljárás, amelyet ionizáció es koronakisftlési hatások nélkül végeznek fiúid ágyban, lehetővé teszi jó bevonat kialakítását olyan hordozó területeken, amelyek a Faraday-kalitka Itatás tniatt nem elérhetők.

Az US 5 856 378 számú szabadalom por bevonó készítményeket ismertek amelyek olyast kontpozh: részecskékéi tartalmaztuk, amelyek levegőn ílmdizálhatö és elektrosztatikus porlasztással hordozóra felvihető kompozit tvszec skvkke összeíapadí vagy összekötött egyes szemesekotnpönensek agglomerátumai. Az i »S > 8so 1 dl s/aniü szabadafenrhan ismertetett készítmények nem mutatnak javított Faraday-kabtka hatást.

A jelen találmány búgva por bevonó készitmcny, amelyben összekeverés utáni (post-biemded) viasz, van, amely készítményre jellemző, hóm a uiw nme* botdozOnnyagra felvive, és mennyisége 0,03-2 % tartományban van, ahol az összes százulvkerték a viaszt nem iaitaimaző készítmény tömegére van vonatkoztatva, és: a viasz Tg értéke lOiFC - !-40*C tartományban van, továbbá a készítményre jellemző, bőgj·¹ a viaszt tartalmazó készítmény és a viaszt nem tartalmazó úgyarniyen készítmény közötti τ frihöeleksromos kölesönhaiási tényező minimális, amelyet az alábfeiákfean határozunk meg.

Az ^összekeverés.utáni” kifejezés azt jelenti, hogy a viasz anyagot áz extrudálás vagy más; hoinogenizaiásí eljárás után adjuk.a készítményhez tűz egyszerűség kedvéért az alábbiakban estik „extradálásf' említünk).

Az összekeverés utáni viasz találmány szerinti alkalmazása lehetővé teszi, hogy & korábbinál jobb faraday-kálhka áthatolást érjünk el a hordozó bevonásakor, és ennek eredményeként egyenletesebb bevonatot készítsünk a hordozón, amelynek hemélyedö részei és más helyei nehezen érhetők el a Faraday-kalitka hatás miatt; ilyenek például ti mikrohullámú sütők -belső sarok tartományai. Különösért említésre méltó, hogy a találmány lehetővé teszi a kívánatos nrimmáiís bevonási vastagság kialakítását ilyen tíirtömányokban, anélkül hogy többlet anyagot kellene alkalmazni a hordozó többi, könnyebben elérhető területéhez képest. Jelentős megtakaritt'ist érhetünk el a por bevonó anyaggá!,

Hangsúlyozzuk, hogy az összekeverés utáni viasz alkalmazása a találmány szerint élesen el válik azoktól a korábbi javaslatoktól, amelyek szerint az extrudálás előtt vagy alatt alkalmaznak viaszt különböző célokra.

üzeket a javaslatokat azonban kombinálhatjuk a jelen találmány gyakorlatával.

A. találmány előnyeit a legjobban a koronakísüíéses alkalmazási eljárásokban láthatjuk, <!e más alkalmazást eljárásokai is használhatunk elvben ehelyett, bár a találmány hatása kevésbé domborodik ekkor ki.

A. találmány tárgya továbbá eljárás bevonat kialakítására hordozón, amelynek során a találmány szennti iídsztíméoyl: por bevonást eljárással visszük fel a hordozóra, előnyösen koronakistiléses eljárással, aminek eredményéként a készítmény részecskéi a hordozom tapadnak és a részecskék folytonos bevonatot képeznek,

A. hordozó előnyösen olyan tárgy, amelynek heméíyedő részei á Fáraday-kaHtká hatása alá esnek, és égy több lappal rendelkező tárgy esetében a minimális és maximális bevonat vastagságának aránya célszerűen legalább 40%, előnyösen legalább 58%.

A. találmány tárgya továbbá a találmány szerinti por bevonó készifötény nlkalrnazása bentéiyedö részekkel rendelkező tárgy bevonására, mely tárgy lehet például hűtőszekrény vagy mikrohullámú sütő belseje, ötvözött kerék, díszkő éxírndálás íurchiföeiural extmsion) vagy radiátorborda,

A találntátty szerinti por bevonó készítményben a viasz előnyösen szintetikus viasz, előnyösen polietilén iPL) vagy poltMrafiuoretilőn (PETE) viasz, vngy PE viasz, amely PTFE-vei vagy poliamíddal van módosítva, vagy poísamid viasz. Elvben azonban más viasz anyagokat is használhatunk helyettük, például

I) természetes, állati etedéin viaszokat (például méhviaszt, lanolint).

113 természetes, növényi eredetű viaszokat (például kantauha viaszt) vagy

IH) tettne&zetes koolat vagy más ásványolaj eredetű viaszokat (például parafutvíaszk mikrokristályos viaszt) vagy

IV) bármely 1-111} osztálybeli, P'i'EE-vel vngy pohamkldal módosított viaszt.

A találmány szerint alkaltnazhafó egyik fontos viasz-csoport olyan észtereket tartalmaz, amelyeket hoszszö szénlánou alifás alkoholok (jellemzően C₍., és afölött) alkotnak hosszú széníánett zsírsavakkal fiellentzöett Cfo, és afölött). Ezek az észterek és savak előnyösen egyenes láncú vegyületek, amelyek lehetnek lelhettek vagy telítetlenek, A savak közül használható példáid a szteartnsav, a pahnitinsav és az olajsav, valamim ezek közül kettőnek vagy többnek a keveréke.

A font leírt bosszú szénlánou alifás vegyölelekböl származó viaszok közé tartozhatnak: szénhidrogének is.

A íént leírt, hosszú szén láncú savból származó észtereken kívül ríiegctrdlthéíök a sók, például az alnminitnn sztearát.

Előnyös vissz anyagok a találmány Szerinti aíkahuazásra nz. olyan anyagok, amelyeknek jó a kompatibilitása a por bevonó készítmény polimer kotn^xinensével (komponensivel), vagyis olyan anyagok, amelyek homogén módon össz.ekeverhetók a polimerekkel jelentős fázisszctválás nélkül. Ki fog derülni, hogy néhány viasz anyag (például a halogénezett viaszok) általában nem kompatíbilisek ebben az, értelemben a por bevonó pölirnerrei (polimerekkel). Az ilyen anyagok használata vú'haiúan hibákaí eredményez, a kész, felvitt bevonat ielftíeten, ezért nem ajánlott.

.Alkalmas viaszok például a 1 ttbrí/ol következő termekor i.ANVP WAX Λ 1601 (zsimav amid viaszt, L-ANCO WAX HM, 1666 (amid viasz) és .LA.NCO W?VX TTE 1725 (P'l’FE-vol módosított polietilén viasz).

A viasz mennyisége 0.03--2 lőnteg%, de megemlíthetjük a 0,03- 0,8 és a 0,03 0,5 tömeg?'» tartományt is. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a por bevonó készítmény ne váljon túl ragadóssá, és előfordulhat, hogy az őszszekeverés elírni viasz, áthatolást fokozó hatása csökken a beadagolt viasz mennyiségének növelésével, miután maximális értéket ériünk ei. Az előnyös maximális viasztartalom általában 0,3 vagy 0,2. tömegén, inkább nem haladja meg a 0,1 tömegőá-oi, a. viasz nélküli készítmény tömegére Szánittva, Különösképpen: megemiithetlttk a 0,05-0,1 tömeg%, meg inkább a 0,07-0,1 iömeg% tartományt.

Áltálában a viasz Törtékének a por bevonó készítmény többi részére vonatkozó érték iölőtt kell lennie. Ennek hatására csökken a készítmény azon tendenciája, hogy ragadóssá váljon » viasz hozzáadásának hatására, A jelen találmány szerinti megoldásban a viasz X-értéke előnyösen 8 100-I 40 °C tartományba esik.

Elvben egynél több viaszt bátsznáiháiunk összekeverés níáni adalékkditt a tálditnáuy szerint, Általában azonban több viasz használata az optimális eredmény elérése ellen hát. lia egynél több viaszt basznákmk, előnyősnek tartjuk, ha az alapkészítmenyt megfelelő szántó részre osztjuk, minden részhez, más viaszt adunk őszszekeverés titán, és »: keletkező porokat összekeverjük. Nem ajánlatos ugyanabban a keverés uiání műveletben kettő vagy iöbb viasz alkalmazás».

A viasz összekeverés utáni bevitelét például a következő száraz keverési eljárások bármelyikével elvégezhetjük:

a) a viaszt az őrlés előtt adjuk az aprítékha,

b) az apritékot és a viaszt egyszerre tápláljuk be az őrlőbe rendezésbe, et az őrlés utáni szitálási lépésben vezetjük he,

d) az előállítás titán rezgetéssel (lumbier) vagy más alkalmas keverőberendezésben keverjük össze, vagy et flttid ágyas por tartályba vezetjük be, amely elektrosztatikus porszóró pisztoly! táplál;

.Az a) vagy b) esetben a viasz részecskemérete előnyösen kisebb, mini a:z aprítéké, előnyösen <50 mik ron. A c), d) vagy e) esetben a viasz részecskemérete előnyösen kisebb, mint a por bevonó készítményé, előnyösen <30 mikron, még előnyösebben <15 mikron, például <10 míkrorj,

A találmány szerinti, összekeverés utáni viasszal kapott hutást fokozhatjuk, ha további Összekeverés utáni adalékként alusninium oxid és alumínium hsuroxsd kombinációját alkalmazzuk jellemzően 1:99 -99:1 tömegarányban, célszerűen 10-:90--90:10, előnyösebben 30:70 -70:30 tömegarányban, például 45:55-55:45 tömegarányban, Az áiumittíum oxnl és az. alumínium hidroxid kombinációját a WO 94/11446 szánni szabadalmi leírás ttüidítást segítő, összekeverés uláni adaléknak nevezi. A WO 94/II446 szánni szabadalmi leírásban ismertetett szervetlen anyagok más kombinációi is alkalmazhatók elvben a jelen találmány megyalósitásáfean.

Ilyen tovább! keverés utáni adalékokat a viasszal együtt vagy a viasztól elválasztva adagolhatunk be a készítménybe a viasznál leírt összekeverés után alkaiuiazbaló eljárások bármelyikével. Sár elvben bármely ilyen adalékot vagy az. adalékok részkombináelójának keverékéi külön beadhatjuk, a por bevonó készítménybe, áitaiá·· han előnyös, ha a { viasztól eilérö) adalékokat előre összekeverjük:.

Az aluminium-osid és az alumiuium-lüdroxid (és hasonló adalékok} kombinációit célszerűen 0,25-0,75 tömégká, előnyöset! 0,45-0,55 tomeg% mennyiségben alkalmazzuk, az adalékok nélküli készítmény tömegére vonatkoztatva, 1-2 törneg%-nál kisebb mennyiséget használhatunk, de problémák léphetnek fel, ha túl sökat használunk, ilyen például a csomók (bii) képződése és a csökkent átviteli hatékonyság,

Miközben az összekeverés uránt viasz elvben vivöanyagra (pl, szilícium-díoxid) felvitt viasz formájában lehet jelen, iiyetr inhomogén anyagok alkalmazása általában néni ajánlott a jelen íaiálmány megvalósításában,

A por bevonó készítmény részecskeméret-eloszlása 0-450 mikron lehel, általában elérheti a 130 mikront úgy, hogy az. átlagos részecskeméret 15 -75 mikron, előnyösen legalább 20 -25 mikron, c-lőnyösen nem haladja meg az 50 mikront, előnyösebben a 20- 45 mikront. Bár a találmány elvben előnyt nyújthat a teljes részecskemérut-eiosziás! tartományban, azí tapasztaltuk, hogy a Earaday-kaliika áthatolásából származó előny kevésbé jeientkezsk. ha viszonylag finom res/ecskeméreheloszlast alkalmazunk.

A mláímáoy szerinti por bevonó készdímétty tartalmazhat egyetlen lllmképzö por komponenst, amely egy vagy több fílmképző gyantái tartalmaz, vagy tartsimnzhtdja két vagy több ilyen komponens keverékéi.

A fümképxo gyanta {polimer} kötőanyagként hot. képes a pigmentek nedvesítésére, -és kohéziót hoz létre a pigment részecskék között, nedvesíti vagy hozzákötődik o hordozóhoz, és a hökezelésirégetést eljárásban, a hordozóra való felvitel «tán, megolvad és ruegfólyíl© és homogén filmet képez,

A találmány szerinti készítmény mindért por bevonó· komponense vagy tníntlegyik perbevonó komponenst? általában hőre keményedö. bár elvben hőre lágyuló rendszereket (amelyek például polinmtdort alapulnak) is használhatunk helyettük,

Ha hőre keményedö gyantát használunk, a szilárd polimer kötőanyag rendszer általában hőre keményedö gyantához v;üo szilárd kéménytíox/ert tartalmaz. Hasonlóképpen, két reaktív, ídmirépző. hőre keményedé gyantát használhatok.

A találmány szerinti hőre keményedö pór béV'őhó késziítoény kttepotteusének vagy mindegyik komponensének a gyártásakor használt íiltnképzö polimer lehet egy vagy több karlxwi-furtkciós poliészter gyanta, kidröxi-'ftekciős poliészter gyanta, epoxigyanta vagy funkciós akrilgyanía.

A készítmény por bevonó komponense alapit Ihat például szilárd polimer kötőanyag rendszeren, amely karboxi-funfcctós poliészter ftlmképző gyantát tartalmaz, melyet poltepoxid keményltöszerrel használunk. Ilyen karhöxi-funketós poliészter rendszereket jelen lég igé t! elterjedte» használnak a por bevonó anyagokban. A poliészter savértéke általában a 10 -100 tartományba esik, relatív molekulatömegének szám szerinti állaga, Mn, 1SÖÖ-IÖ 000, és üvegesedé»! átalakulás; hőmérséklete, 1... 3Ö--8S *C, előnyösen legalább 4Ö '(?. Á pnbepoxld lehet példáid alacsony molekularömegö epoxivegyöfet, például trigítcídil izocianurát {TG IC), olyan vegyűlet, mim a biszfoml \ d-ghetdd tcredalat-kondcnzah ghcdil étere. vngv fénvöíiö epoxigyanta ilyen katboxi 'funkciós poliészter fdmképzö gyantát használhatunk másrészt bisz(bét3'hidroxiaikiiannd) keményltöszerrel, például Wakisz(2-hídroxietií)aárpaprid£ial,

Hasonlóképpen, hidroxí-íunkcíós poliésztert is használhatunk blokk tzociatiát-funkciós keményltöszerrel vagy amtO’fbrtnaídehtd kondenzátummal, ilyen példáid a ntelamin gyanta, a karbamid-lormaldehtd gyanta, vagy a glikoí ural formaldehid gyanta, például a Cyattamid Company „Powderltnk 1174” nevű anyaga, vavv a hexahidroxitnetil meiatnin. A blokk izoctanát kentényltöszer a hidroxi-lunkctós poliészter esetett lehet például belső blokk, például uretdion típusé, vagy lehet kaprolaktám-blokk típusú, például Izoforon duzocianát.

'további lehetőség, hogy epoxigyantát használunk amin funkciós keményltöszerrel, pékiául dieiándiamiddai. Az. epoxigyantához használ: amm-limkciös keményftöszet helyeit használhatunk fénolos anyagot, előnyösen olyan anyagot, amely epikiárhldfin és többlet biszfenoi A reakciójával képződik {azt mondhatjuk, ez. olyan polifonul, amely biszfenoi A és egy epoxigyanta addukciójával készült). Funkciós aknlgyantát, például karboxi-, hidroxi- vagy epoxi-funkciós gyantát is használhatunk megfelelő keményítőszerre!.

Mknkep/0 pohmetek kévétekéit t\ nnsznalhídiuk, például karhovdunfeiót préms/tert havtiáshalnnk kárbnxi-funkciös akrilgyantával· és keményftöszerrek péidánl hiszfbéta-htdroxralk.ilamid)-<lal,. amely mindkét pöl teér keményítősét szolgálja. A kevert kötőanyag rendszerek további lehclőségmként használhatunk karbnxi', Ihdröxl· vagy epoxt-funkciós akriigyantát epoxigyantával vagy poliészter gyantával (karboxt- vagy hidroxi-funkelóssal). ilyen gyantakomhinációkat úgy választhatunk ki, hogy együtt lehessen őket keményíteni, például ;í karboxí-iunkciós akríisyantál együtt kemcnyiíhetiiik ecy epoxigyantával, vagy egy karboxt-iunkciós poliész6 tért együtt keményithetönk egy jijlícklíi-tekciásakrilgyantávai, Általában azonban olyan kévén kfttóanyagrertdszereket készítünk, amelyeket egyetlen keményitőszerrel keményíthetünk (például blokk izoclanáítal ketnónyitíink egy hidroxMisnkcios akrilgytmtát es egy hsdroxi-hmkeiós poliésztert). Egy mások előnyős készítményben különböző ketnényítősxemkel használunk egy két polimer kötőanyagot tartalmazó keverék mindegyik kötőanyagához (például aminnal keményített epoxigyantái használatik blokk izöcianáiíal keményiiéit hídroxi-hmkciós akrtígyantáboz).

Más tllmképző polimereket Is említetünk, ilyenek például a te'keíós Unoipöliinerek, rtmkciós fluorkiorpo'-.merek és !οπλ<.·<* tb-.orak'tl oohsamek. ezek mmdceytke tokéi ΙυώοΌ fnnketös \agv Unbosi «funkciós, és önálló liimképzö polimerként vagy egy vagy több tehetős akrib, poliészter és/vagy epoxigyantával használhatjuk, a funkciós polimerekhez alkalmas keményitőszerrel.

Más kenténvlíöszerekel is emlisheitinlí, ilyenek péidánlaz epoxl fenol novolakkok ós epsxi krezel novokil-kox, az voosauat kemenvnös/e-?\, mtelsek extra blokkokat tartalmaznak, ilyen például a meul etsl ketoxint blokkot tartalmazó izotéron diixoc tanát, az acélon oxim blokkot, tartalmazó tetrarnetíién xsloi dnzocianát, és a Desmodur W (dictkJohexihn«tá« dii/.ocianáí ketnényítőszer), amely metil etil ketoxím blokkot tartalmaz; a fényálló epoxigyanták, például a ..Sántáitok Í.Sb. 120”, a Monsanto terméke; és az ailcíklosos poiiepoxldok, például az,,.1/11 Píí-J 15(f\ a Daicef terméke.

A találmány szerint alkalmazott por bevonó készítménynek nem szükséges színezőanyagokat tartalmaznia, de rendszerint tartalmaz egy vagy több ilyen anyagot (pigmenteket vagy festékeket). Alkalmazható pigmentek például a sz«rved«n pigmentek, például a titán dioxid, a vörös és sárga vas ősidők, -a króm pigmentek és a koron), valamint a szerves pigmentek, például a ítaiockmío, azo, tmimkifton, tioindigó, Izodibenzantron, trifendioxán és kmakridon pigmentek, a esávuszínezékek; valamim savas, báztsos és páefésték-iakkok. A pigmentek mellett vagy helyett használhatunk festékeket is.

A találmány szerinti kéts/itmeny bírtálmázhat egy vagy több extendert vagy töltőanyagot i\ amelyek többek között elősegíthetik az átlátszatlanság növelését, nnkftzben csökkentik a költségekét, vagy gyakrabban higltószerként használhatók.

A találmány szerinti por bevonó készítmény teljes pigroent/töltöanyag/esdender tartalmára a kővetkező tértőtnányokat kell megadranik (eltekintve az összekeverés utáni adalékoktól):

4-55 tömeg?·»,

4-50 tömeg?·»,

10- Síi í:ömeg%,

4-44 tömeg?·», és /5-45 tőrneg%,

A teljes pigme-it/töltöanyaipexieíider tartalomból a pigment tartalom általában A4ö tömeg?» a teljes készítményre számolva (eltekintve az összekeverés utáni adalékoktól), de 45 vagy akár 30 tömégbe-rtt elérő menyttylség is használható. Rendszerint 25-34 tömeg% pigmentet hasrttáteh, bár sötét szín esetén <10 tőtft.pg% pigmenttel is elétetjük az átlátszatlanságot,

A találmány szerinti készítmény tártaimszbát egy vagy több viséikedésjavító adalékot, például idlyásnö•velő szert, képlékeny bőszért» l.i V-homlás ellen stabilizáló szert, vagy gázfejiŐdés elleni szeri, például benzolul, vagy két vagy több ilyen adalékot is használhatunk. A találmány szerinti por bevonó készíhnény teljes vihéíkédesj n no adalék tartalmi’.!» a \ovctke.o tartományokat kvü megadnunk (eltekintve az összekeverés utáni adóiékoktól):

0-5 tömeg%,

0-3 tömeg” «, es

1-2 tömeg%,

A fent ismertetett szittezöanyagokaf, töhőanyagokal/extendereket és vtselkedésjavftó adalékokat általában nem összekeverés után, hanem az extradálás vágy más homogenizálási eljárás előtt és/vagy alatt adagoljak be.

Ha a por bevonó készítményt felvittük a hordozóra, a mcgtapudt részecskéket folytonos bevonattá alakítjuk át (ha szükséges, az alkalmazott készítmény! keményítjük), amihez, hőkezelést vagy sugárzó energiát használhatunk, nevezeteseit infravörös, ultraibolya sugárzást vagy eiehíremsugarakat.

A port a hordozón rendszerint hővel kezeljük régesést eljárás), ilyenkor a por részecskék mégolyadnak, tneglólyttak és trlnt képződik, A hőkezelést idő és hőmérséklet az alkalmazott készítmény összetételének 'megfelelően egymással összefügg, és a kővetkező jellemző tartományokat említhetjük meg.

HőmérséklcfÖ’C	idő
őkó itító	10 s - 4i! perc
>50 fon	15 s 30 perc
?.)(> 160	5 perc - 28 pere
* 90 *C-jg csökkenthetjük a hőmérsékletet egyes gyanták, különösen bizonyos epoxigyanták esetén.

A találmány széles film-vastagság tartomástyhan sdkahnaztható, jellemzően vékony, például 38 fnikronos vagy vékonyabb íiimektöi 58, löő, 150 vagy 200 mikronig, jellemző mmlmális Elmvastagság 5 mikíöh.

Általában minden por bevonó készítmény esetén a találmány szerinti összekeverés utáni viasz alkalmazásakor elért előny az alkalmazott viasz, természetétől függ, Közelebbről, azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerint fokozható a forraday-katitka aihatoíasaval kapcsolatos eredmény a viasz kiválasztásával, ha figyelembe vesszük:, hogy az alapkészltniény ntllyen mértékben .hajlamos: pozitív vagy negatív töltési felvenni a iribnsztatik us foköltést alkalmazó kirmyezeíhen.

Egy megvalósításban olyan keverékeket töltőnk fel írihoszratiknsan, amelyek egy része alap por bevonó készítmény, másik része viasszal kezeit alap por bevonó készítmény. Az alap foszt ínként az egyik töltést: veszi fel, a viasszal kezelt rész tapasztalataink szerint az ellentétes töltést, ezért a keverék szétválhat alap részre és viasszal kezeit részre, ha ellentétes töltésű lemezek közé vezetjük. Azt tapasztaltuk, hogy az alaprészt és viaszszal kezelt foszt türiahnazö por bevonó készítmények néhány keveréke jobbá» szétválik a többinél, amikor ellentétes töltésű lemezek közé vezetjük.

Az a tapasztalat, hogy a por bevonó készítmény alaprésze és viasszal kezelt része ellentétes töltésűvé válik, alapot képez olyan por bevonó készítmények felhőé tekh-omos sorának kialakításához, amelyek alap por bevonó készítményt tartalmaznak vlaszkezeiéssel és anélkül. Ismert, hogy az alap por bevonó készítmények maguk is szétválhatnak, ha egymással összekeverjük és triboszialtkusán ieliöltjük őket: az együk alap por bevonó készitméríy pozitív töltést vesz fél, tóig a másik negatívat:, amint a két különböző töltésű lemezre való szétválás tendenciája jelzi, A keletkező trlboelektromos sorban az alap és a viasszal kezelt por bevonó készít menyek relatív elhelyezkedése olyan, hogy minden por bevonó készítmény negatív töltést vesz fél a töltéssel rendelkező keverékben, amelyet azzal a por bevonó készítménnyel készítünk, amely közvetlenül telette van, és pozitív tőkést vfw fel egy olyan töltéssel rendelkező keverékben, amelyet azzal a por bevonó készítménnyel készítünk, amely köz vet lenül alatta van.

z\? ti tapasztalat, hogy egyes töltéssel rendelkező keverékek nagyobb mértékben szétválnak, mint mások, ahhoz az elváráshoz vezet, hogy azok az alap és viasszal kezelt por bevonó készítmények, amelyek egymástól nagymértékben szétválnak a triboelektromos sorban, nagyobb mértékben válnak el egymástól, mint azok az alap és a viasszal kezelt por bevonó készítmények, amelyek szomszédos helyeke! foglalnak el a triboelekttu-nos sorban.

A jelen találmány céljára a íríboelektromes sor felállításának folyamatában a kővetkező lépésekéi végezhetjük·

I) kiválasztunk számos por bevonó készítményt, amely a triboelcktrosnös sorba kerül,

II) kiválasztjuk a por bevonó késziltnények közül az első kettőt,

JÍI) Összekeverjük a két ki választót! por bevonó készítmény lényegében azöüós mennyiségét,

IV) a por bevonó készítmények keverékét ttibosztatikusan feltöltjük tribosztatikns kölcsönhatással, hogy egyensúlyi tribosztatíkusan töltőit állapotot idézzünk elő,

V) a trsbosztsiikusati feltöltött keveréket két, egymássá! eílettiétés töltésű lemez leié vezetjük,

Vlj azonosítjuk, hogy a kettő közöl melyik por tapad a pozitívan töltött lemezre,

VI.Í) ügy hátárözzuk üteg a két por bevonó készítmény helyét a triböelektromos sorban, hogy az a por bevonö készítmény, amely a pozitív lemezhez tapadt, közvetlenül: annak a készítménynek a helye alá kerüljön, amely a negatív lemezhez tapadt,

VIH) addig ismételjük a líj-Vll) lépést, amíg az összes por bevonó készítményt páronként meg nem vizsgáltuk, és meg'sem -határoztuk a helyüket a ttiboelektromos sorban,

A fenti ÍV) és V) lépést kombinálhatjuk úgy, hogy a kevert por bevottó készítményeket olyan pór szóró üis/ohhol ö-u\ ks Atncív fluid «gs< is tdagolósid mdeike/ík ügy eljárásban, amelyixsn a fenti IV) és V) lépést alkalmazzuk a szétválasztásra, a IV) lépés során a két port üvegedénybe helyezzük, az üvegedényt Összerázzuk egy adott Ideig, például két percig, majd 30 másodperces relaxációs időt adunk.

Egy előnyös eljárásban ismét megtartjuk a fenti (ÍV) és (V) szétválasztó lépést:, és a (1 Vj lépés során a keveréket flmdizúljük.,-majd hagytuk, hogy az egyensúlyi természetes trilxtszísdküs tőkés k ialakuljon.

Ha a fenti eljárást több színes alap por bevonó készítménnyel végezzük, tnegeügedhető az alap por bevonó készítmények vizuális azonos ti ása, Fekete por bevonó készítményeket és fehér por bevonó készítményeket ts használhatunk terntészetesen,

Á triboolektronms sor eikészkéséhcz használt alap por bevonó készítmények megfelelő száma hét, es hétnél több készhmém mtngóbb triboelektmmos sorhoz vezet, A tríheelekíromos sor elkészítéséhez használt alap por bevonó készítmények minimális száma öt nagyságrendjébe esik. Speciális anyagokat is használhatunk a sorozatban, 'hogy jelezzük a referencia helyeket, bár ezeket az anyagokat sem szükséges a por bevonó készítmenyekben alkalmazni. Alkalmas -referencia anyag a PTFE (poliíelraflttoreíílén), amely a lehető legalacsonyabb helyet foglalja el, és a poharaid, amely a lehető legmagasabb helyet foglalja el a triböelekíromos sorban,

A trihoelektromos sornak tartalmaznia kell legalább egy pár alap por bevonó készítményt, amely a fenti keverési, íelföltési és elválasztási eljárásnak -alávetve- lényegében olyan mértekben válik szél a töltött iemezek között, hogy az egyik alap por lényegében teljesen a pozitív, és a másik alap por lényegében: teljesen a negatív lemezre tttpád. Kát ilyen svfep porbevonó készítmény teljesei).kielégíti szoknak 8 por bevonó'készítményeknek a követelményét, amelyek jól szétválnak a triboelekirotnos viselkedés szempontjából. Analóg módön, a tnhoe'ekíron-θ!» so» olyan pro heuwo ke\.-!t»nöneket is tog tartalmaz»!. amelveit a fenti-keveres?, feltirítes? es elválasztás? eljíktásnak alávetve kicsit vagy egyáltalán nett?· válnak szet t? töltött lemezek között. Két olyan, keveréket -alkotó por bevonó készítmény, amely kicsi? vagy egyáltalán nent vélik szét, nent elégíti ki azoknak a por bevonó készítményeknek a követelményét, amelyek jól szétválnak a triboelektromos viselkedés szempontjából.

Ha két különböző színá por bevonó készítmény! velőnk álé a fenti keverési, töltési és szétválasztási eljárásnak, és a két por bevonó készítmény teljesen kielégíti azoknak a por bevonó készítményeknek a követelményét, .amelyek jól szétválnak a triboclektromos viselkedés szempontjaitól, végeredményben a pozitív lemezhez tapadó por bevonó· készítmény színe lényegében ugyanolyan. miíii: az egyik por bevonó készítményé, míg a negatív lemezhez tapadó por bevonó készítmény színe lényegében ugyanolyan, mint a másik por bevonó készítményé, Ebből az következik, hogy két kdíiönböző szinti· por triböeiektromos viselkedésének szubjektív kvantitatív megítélése lehetséges a pozitív és negatív lemezeken levő por bevonó készítmények színének vizuális vizsgálata alapján, az összekeverés előtti por bevonó készítmények megfelelő színéhez viszónyítvá.

Kéfkőlöabözö színt? por triboelektromos viselkedésének objektív kvantitatív megállapítását egy szák törésű referencia szín spektrofotométerrel végezzük, amely a CÍE_:L*a*b*j^ rendszer szerint képes tnegáilapitani a •színmioták közötti különbséget, Á C1E a Commisstön International d'Bclairage rövidítése.

Alkalmas spektrofotométer a Spectraílash SEdÖO PL1JS CT, amelyet a Datacolor International gyárt

A CíE L*a*b*s>m rendszer standard a színek meghatározásához a háromdimenziós koordinátarendszer* be??, derékszögé koordináták esetén, ahol a* az,x .koordináta szerinti változó, b* az y koordináta szerinti változó, t* a z koordináta szerinti változó. A b* tartománya 0- 100, a* és b* 'tartománya egyaránt (100 ? 100.

A ΌΒ t*a*b* !$?,$ rendszer a következő referencia- koordinátákat tartalmazza;

zöld: a* 100, IC (í, L* ···· 50

Vörös; a? ·“ 100, b* ~ 0, b* ~ 50 kék: a* 0, b* -100, (<* - 50 sárga: _:g* ~ 0, b*·100, b*^::: 50 fehér; a* “ ö, b* .»= 0, L* “ 100 fekete;: a* 0, b* 0, E* - ö

A < Ή I ♦.Vb’· „ „ tendszet &/vnrt makedo -un .‘.peknofötutnem? \b-ul n-ie.'? k> kei .'tgun-tt elválását, ahol ABAsAV^Aa^fAb*^ és A.i,*-t, óa*-t, Ab*«t a z, x, illetve az: y irányban mérjük. A AB nagysága 6M,*' CEfeYAb»².!Az elérni elektrosztatika, lehetővé teszi az ellentétesen töltött részecskék elválasztását, ba ezeket ellenié* tesett töltött lemezek felé irányítjuk. A negatív részecskéket a pozitív lemezen gyűjtjük össze és fordítva. Feltéve, hogy vart valatnennyi megfigyelhető különbség a kétfelé részecske típus között, az eljárás lehetővé teszi a keverékben levő kétfejű? részecske elválasztás! mértékének számszen· megacklsát, ha különböző színű részecskéket használunk.

A jelenlegi eljárások, -amelyek «-por bevonatok: töltés? viselkedését írják le, tömb méréseket használnak, nrns viszonylag durva a porok töltési jellemzőinek megállapítására. Tekintsük példaként a? kővetkező két esetet:

AjSet db ·:-3 töltésű téveeske 2 db -2 fökésu teszecske Teljes tömb töltöm t2

B eset db i 8 töltési! részecske 2 db f töltésű tes/jxske Teljes tömb töltés:

A jelenleg! elírások szuinh tömb tneits alkabnaíiafi k-tnte a ke; lent? eset megkntatibA/ietesere. íttdontástmk széfint nincs a kéféskédéfenifcen kapható berendezés a por bevonó készítmények töltéseloszlásának számszerű megadására, ezért a töltési viselkedést -mdirekt módon kell Tnérni, és ezt a találmány szerint ügy vegettóénak el, ha az alábbiakban leírt t páráméiért használjak. A töltésszétválás az A esetben lényegesen kisebb, ntíhí á Ö esetben, és azt találtak, hogy a τ paraméter alkalmazása a Ö eset kiválasztását segíti elő az A eset helyett, mert .82 előbbiben nagyobb tt szétválás,

A szánt szerinti értékelést könnyebben végrehajthatjuk, kél olyan kétszíni?. por bevonó készítmény esetén, amelyek között jelentős Ah. van. Először a AEOiszta) értéket határozzuk meg két tiszta por bevonó készitmény között, A két por bevonó készítményt ezután azonos tömegarányban összekeverjük, tribo-sztatikusaníeltnítjuk, és λ tohott Reveteket tgy por tzotó pts/ml’ya! két ellentétes töltésű lemezre szónuk. Ekkor a két por bevonó készítmény bizonyos mértékben szétválik a két töltött lemezre a két por bevonó készítmény által félvén relatív töltéseknek megfelelnem Λ irtbosztattkus léttohe? előnyösen tm mintázza a bevetek ílmdizálásat es lehetővé teszi az egyensúlyi természetes tribosztatikus töltés kialakulását. Megfelelő kezelés után, például égetés mán, a por bevonó készítmény rögzítődik a két lemezen, és tnegbalnrozzuk a All(keverék) értékel a két lemezen levő por bevonó készítmények között \ id'aínmnv szermi a \l p.namt:vt lelh.! zoálásav.d bevezettük a 1 paramétert unni a kei különböző színű pöf íflböeSéktröntöS viselkédéséiték niegállaphasára szolgáló gyakorlati eszközt. A r paraméter definíciója: τ - AE{ keverék)/ ARítiszia}. Ai':.( tiszta) a ΛΕ értéke két tiszta por közön. A AE(keverék) meghatározásához a kél port körüibéiül egyenlő tömegarápyban összekeverjük, a keletkező keveréket tribosztatikus. kölesönhátással telioltjuk, hogy egyensuht ti-iboíztííuki:.,.?'! loholt körülmények aiafeiljunak ki, elómosen finidtzalásssl, és a keverék szétválik, amikor por szóró pisztollyal, feszültség alkalmazása nélkül, kőt ellentétes töltési! teniszre s/oijuk \ \l (keverék s a, a \( c?í<k. amdv m ellentétesen töltött lemezeken elosztó, „wi választolt' kevesek közöd érvényes.

Azt tapasztaltuk, begy a szín információ alkalmazása lehetővé icszí a trlbosziatikusaa töltött por részecskék elválasztást mértékének gyakorlati számszerű megadását, és a színméfések eredményei gyakorlati értékkel rendelkeznek a jól szétváló por keverékek kiválasztásához.

A por bevonó készítményt a jelen találmány szerinti megoldásban a viaszt tartalmazó készítmény es a viaszt nem tartalmazó ugyanolyan készítmény közötti olyan t teíböeletóromos kölcsönhatási tényező jellemzi, amely >0,2.5, >0,3, >0,4, >0,5, >0,0, >0,7 vagy >0,5, és r értékéta következő összefüggés adja meg:

τ -··= Aíitkészltniény-keverék)'' AE(tiszía készítmények), ahol

ΔΓ (AL^:-Aa*ÓAb^?)^i? és R*_; a*, b* a z, x és y koordináta szerinti változó a CIE E*a*b*, > szindefiniclós 'rendszerben, AEítiszta készítmények)-cí szín speküofotnmett kis méréssel határozzuk meg, és AKfttésziünényΗ

-keverékj-et ágy határozzuk meg, hogy a két készítményt azonos tömegarányban összekeverjük, a keletkező keveréket trlbosztaiikus kölcsönhatással íéltöitjük, hogy egyensúlyi triboszíatIkusan túllőtt kötüímórtjek alnkuljanak ki, és a feltöltött keveréket'két ellentétes töltésű teniszre iránytthík, aminek haladra a ktSziimenvek szétválnak a kel lemezen, majd szín spektrofotometriás eljárással meghatározzuk Aí.-t a kos íenteztv í\-K>tt köztiményck között. A kiindulási tiszta készítmények egyike vagy mindegyike színezett, ha ez alkalmas, hogy megnmeit \t t kapjunk, juh megkönnyíti a \b(ísszta készlimenyek) es a AEtkeszríntény-kmetek) meghatározásai,

A r^::: AEfkeverék}/ AE(tlszta) arányt a két por keverékéhez rendeljük. Ha például a por bevonó keverék teljesen s/enahk a két lemez közöd, a Λ1 (keverek) ugyanaz, mint AE(tlszta) és a t arány I, ami feltehetően ugyanaz az eredmény, mint unni a lemezek vizuális értékelésével kapunk. Ha azonban nem válnak szét a por bevonó készítmények a lemezek között, a két lemez lényegében azonos színű tesz, őzért az: AE(keverék) lényegében nulla, így a τ arány p, amit a két lemez vizuális értékelésével is meghatározhatunk. A τ arány természetesen ö és I kozott bármely értéket felvehet, a két határértéket beleértve, annak megfelelően, hogy a.lemezekre, tapadó por bevonó készítmények közötti ÁBfkevetők) mekkora, a tiszta por bevonó készítmények közötti AE-hez képest,

A fenti eljárás módosított változatát alkalmazzuk, ha két olyan színes por bevonó kéázítPiéoyüpk van, amely között nem jelentős á AE, illetve ha két fehér porunk van. A módosítás íanalmazza, hogy egy éiső festéket adunk az egyik porhoz, és ahol ez alkalmas, hogy megnöveljük a AE-í, egy második festéket adunk a másik por bevonó készítményhez. A beadagolt festékek olyanok, hogy nem befolyásolják a por bevonó -készítmények .thai Η Hí ti rekit-v tolié .eket Λ fes-ekeku ugv tála-zt|uk kp hogy jelentős ΑΓ kuto'ihséegvl ívndeíkozvnvk, es a fetiti eljárás további részét követjük, hogv a két por bevonó készítmény keverékének ΔΕ értékét meghatározzuk, A festékek beadása után a festett por bevonó készfíntényekét ellenőrizni keli a triboejektromos sorháP, hogy meggyőződjünk arról, hogy a festék hozzáadása nem befolyásolja a por bevonó kéSKÍppény helyét a tri boe lektro mos sót be o.

Festékeket has/nn!h,síunk kel fehér por tnhoeiektromos viselkedésének meghatározására, is, ha · mint az előbb - ellenőrizzük, hngv o festek hoz/áadnxe nem okoz-e változást bármely por bevonó készítmény helyében a triböeiektfoiPos sorbán.

Úgy tekintjük, hogy ÁE felhasználása a t tpeghatárözásárá gyakorlati célokra elegendően pontos, bár a Ai.?, Λ&*, Ab* használata várhatóan a t még pontosabb meghatározását tenné lehetővé.

Azt tapasztaltuk, hogy ha AE értéke 2, AE elegendően »ügy ϊ reprodiiktUhátö Fiöghátáfözásáhöz, fia r értéke nagyobb, mint 0,2$, nagyobb a por bevonó készítmények behatolása, mint az egyes porok behatolása a. mélyedésekbe. Előnyös, ha f értéke nagyobb, mint 0,$, és különösen előnyös, ha t értéke- nagyobb, mint 0,6. Általában r értéke lehet>ö,3, >0,4, >0,5, >Ö,ó, >0,7 vagy »0,8, fsbet po! bevonó ktSzíunnsvs vagy elvan színe, por betoné «eszünsernek eseten, amv m. '>ózöu nincs nagy AE különbség, a íriboeiektronios viselkedést számszerűen is megadhatjuk alternativ vagy kiegészítő módon úgy, hogy két nehézfém vegyület kis mennyiségét hozzáadjuk » megfelelő pof bevonó készítményekhez, és megmérjük » nehézfém vegyületek relatív mennyiségét a por bevonó készítményekben a keverés és az ellentétesen töltött, lemezekre való szétválás «fán. A mérést rönígenfluoreszceneiás spektroszkópiával vagy íőnigonstsgra.s tömegelerozéssd végezhetjük pásztázó eiektrmmsikroszköppal, fehér alap por bevonó kex/iünény és a viasszal kezeit fehér por bevonó készítmény .keveréképek eseté13 ben lestekm adunk a viasszal kézéit részhez például a két rész Összekeverése elölt, hogy meghatározhassuk az Összekeveri -alaprész és viasszal kezel? por bevonó készítmény rész esetén a τ értékét. Vörös festéket valasziunk, •az alap por bevonó készítmény egy részéhez adjuk, majd a festéke;; alap por bevonó készítményt ®^{s a} festék nélküli alap por bevonó készítmény! összehasonlítjuk a CiE I.*a*b* _w>„ rendszer szerint, hogy meghatározzuk a AE(tlsztít) értéket. Mivel a vörös koordinátái: a*-----100, b* I), L*----’5Ö a CIE L*a*?>*₍«7₆ rendszerben, AEítsszta)⁵ A»*(tíszta), ba Ab és AL nulla. A téstékes alap por bevonó készítmény egy részéi ezután adóit mennyiségű, kiválasztott viasszal kezeljük, Összekeverjük a festett, viaszos alap por bevonó készítményt az alap por bevonó kés/ífnn'enyd, íttbiwSaíihos.m íeitnlbuk, pv/Usv <© negatív lente/ckte s/étvafas/liuk, és megmertük Aa*(keverék) értékei, hogy meghatározzuk a r (keverék)⁵* Áa*(keverék,V Aa*(tiszta}'arányt.

A vörös festéke; zölddel is belyottesfibetjök, njivéi a zöld koordinátái: 0^^-1(10, h*™0, L*~5Ö, így ismét AB-Aa*, ha Ab és AL nulla.

A színes por bevonó készítményekhez is használhatónk festékei, hogy meghatározzuk ezen por bevonó készlírnébyék alap os viasszal kezelt részéhez a x értéket.

Az a festékmenny iség, amely a ΛΕ>2 értékhez szükséges, általában <0,4 tömeg%, bét álialábatt kisebb mennyiség is elegendő, példáit; 0,1 tömeg% kötél érték.

Ha felállítottuk a fenti íriboeíektronuut sori, meghatározzuk a sorban annak a por bevonó készítménynek a helyét, amelyet aktuálisan az adott alkalmazáshoz használunk tez lehet fehér vágy színes por), a továbbiakban „végfelhasználói -por·’.

A jelen találmány megvalósításakor előnyösért a viaszt a trlboeiektromos sor által szolgáltatott Infortnáeló alapján-választjuk ki, hogy megkapjuk az alap végfelhasználót és a viasszal kezeli végfelhasználói por be vonó készítményt, amely szét van válva a íriboelekírontos sorban (vagy a pozitív, vagy a negatív irányban), és az alap végfelhasználói, valami»! a viasszal kezelt vég te: használói por bevonó készítmény egymástól előnyösen nagymértékben szétválik a triboelektrotnos sorban.

Előnyősén az alap végfelhasználói, valamint a viasszal kezeit végfel használói por bevonó készítmények szétválása a fent 1 CIE í...*b* ^ midszexret meghatározva, ikrénél, előnyösebben ö/s-nál nagyobb τ értéket ad.

Bármely adott por bevonó készítmény helyét a iribnelektromos sorban elvben számos változó befolyás solhaíja, például:

a) a színezöszer {pmmen! vagy testek.! természete és mennyisége,

b) a töltőanyag'evteoder természete és mennyisége, < 1 bármely összekeve;?s utáni adalék fertnószete és mennyisége,

d) a hagyományos tribosztstskos alkalmazásból ismert trsho-fekozó adalék alkalmazása, amely anyag javítja a íriboszfeitkus viselkedést, például amiuo alkohol vagy tercier amin vagy más alkalmas evtrudálás előtti adalék,

A fenti változók bármelyikének megválíozíalásával járó hatást rutinklsétlefekkei határozhatjuk meg.

.A kővetkező példák a jelen találmány elvét és megvalósítását illusztrálják. A példákban használt készítmények összetételéi a Függelékben közöljük.

L Példa

PatÍésztiÍ/Yí-pfíxiJéhét' híbi-ldbsvaaatkiiilaktiáÁíi mffeetóHámA s«?ö Sregoáo/ gyáí-fe so?-p«

Két port állítottunk elő, ezek az Sí A por és az S1B por. Az extrndálásboz; lemértük a komponenseket η

(minden esetlx n ugyanaz a »Undarü íend^íet, a I üggeiékben Sí készítmény néven szerepei), szárazon összekevertük egy keserűben, cs ikcrcsigas por bevonó evnuderbén éxtrödáhnk.

Az S! A pót etoalbía.í.iho.-' az evttudóttnuot durván megöröitök, hogy aprttékot állítsunk elő, és ezt íítközéses örlögépbsn mikronizáltok (Mosakawa ACM4Ö) a kővetkező hozzáadásával;

alomfníum oxi<! 0,06%.

Az Sí 8 por előállításához az.exöudátumot durván megörültük, hogy aprttékot állítsunk elő. és ezeket rezgetésaeí kevertük a, kővetkezők hozzáadásával:

Alumínium hídroxid. : alumínium ovid keverék (5^4^ tömeg szerint}·* 0,5%

Pl tt módosított polietilén viasz TF1725 {Luhrizöl) ö,ő7% *Ézt a keveréket ttyírástis keverései művelettel készítettük el előre,, amikor is a két komponenst külön töliöttUk he a ke verőed énybe, és 3 s I perces keveréssel, I perces tntervalhiíttökkal kevertük.

A keletkező keveréket ezután ütközeses érlögéphen mikmmzáüttlf (flosakawa ACM4Ő) mlkronizáltuk az S1B por elöal lításálioz.

Az egyes porok részecskeméret-el oszlása a miktonizáiás után a kővetkező volt: ί 30 mikrpíi

d.vze 45 mikron %·-10 mikron 7% %--.5 mikron 2,5%

A kész SIA és 81B port egy bevonó soron teszteltük miferöhollámó sütök üregének bevonásával.· A ser 6 roböi s/orőpisztsdvi használ az ütegek belsejéhez, és 6 alternáló mozgásé pisztolyt az elülső részhez (mindegyik Górna l‘GC.3 típus). A mikrohullámú sütök üregeit hármas oszlopokban függesztettük fel (a továbbiakban felső, középső, alsó üreg).

Először a standard por készítményt, amely alumínium oxlddoi volt megötölye (SÍA por), vezettük he a rendszerbe, és a pisztolyokat úgy állüoank he, hogy az. üregek bevonásakor semmilyen belső területen ne lát.Szódjon csupasz, fém. Ehhez a porlasztó levegő szabályzót 2 bar nyomásra kellett beállítani:. A felvitt filmvastagfiágoi hét különböző helyen mértük minden üregen, amint az 1, ábra oldalnézete mutatja.

Az SIA port ezután teljesen ehávolftottok a rendszerből,

A viasszal ittött pori (a találmány szériád Slö por) vezettük he ezután a .rendszerbe, és a pisztolyokat megint úgy állítottuk he, hogy a bevonás eredményeként ne láíszódjoa csupasz fém. Ehhez a porlasztó levegő szabályzót az SÍ A porénál kisebb, 1,4 bar nyomásra kellett bsáltttaní. A felvitt fíltnvastagaágot ugyanazött a hét különböző helyen mértük minden üregen.

.Az eredményekéi hét fdtnvasiag$ág'«tétés állagaként adtak meg, és kiszámítottuk a mérések standard deviécjóját. Az. eredményeket ,ιζ 1. tábla tüntet! fel.

I. í'áógirűf.· tón»? í’tótó?z,>??l <1mtérefitífíáími .y/íZéfe M-xg&AAttt

fór	Bevonási hely
átlag/	felső (mikron)	Ko/épsoinükroíi)	Alsó (mikroni
üreg	Átlag	St.dev.	Átlag	Sí.dev.	Át la tr.	Sí.dev.	Porlasztó levegő
SI.A	125.0	28.P	Itt s.é	27,4	97,1	52.3	2,0 bar
S2A	67,7	Í5,2	79,2	26,4	oT4	20,7	1.4 bar

Azt tapasztaittik, hogy az elfogadható borításhoz szükséges Összes por a találmány szerion S! 11 por alkaitttaxásakor 35%-kai kevesebb volt mint az összehasonlító S1A por esetében.

2, Pé/tó.<

.4 Wos&W vtószok &«»«» rjgy frjMfttówos í«?rw

Az 1 · példában leírt eljáráshoz hssemlóan egy sor port készítettónk a Függelékben megadott TI~T§ őszszetéíeilef és egy adag Si.A port is feihasználfenk, A triboelektromos referencia sor előállításához a kapott tíz pórt páronként vizsgáltuk ügy, hogy mindéit port megvizsgáltunk minden más porral össz.ebasonlítvti.

Minden esetben a kél por mindegyikének 10 g-ját lemértük, és üvegedénybe tettük. Az edényre rátetíük a fedelét, és két peréig alaposan ráztak, hogy a porokat összekeverjük. Ml perces reíax&cíó után a fedőt levettük, és a: keveréket két töltött lapra szórtuk. A lapokat egy földelt befbgóáliványtól fogaitok le két szigetek esipeszszel. Mindegyik lapra feszültséget kapcsoltunk egy liomdenburg nagyfeszülíségű généiáiorrók - 2ö kV-ot az egyikre, -20 kV-ot a másikra, és az áramot olyan kíesh-e állítottuk be, amely még féimtartotta a feszüitséget. Az üvegedényt nyílóit végével a lapok felé tartottak, és sűrített levegőt porlaszintómk finoman az üvegbe, hogy a por az üvegből kilövellve szabályozoíi aramban jusson a lapokra.

Minden alkalmazott porkeverék. esetén megvizsgáitók a pozitív és negatív lapot, hogy meghatározzuk, a) szétváltak-e vaiamesinstre a keverék komponensei a felvitelkor, és fa) ttzökban az esetekben, antikor szétválás következett be. melyik por rakódott le elsősorban a pozitív lapra, és melyik por rakódott íe elsősorban a negatív lapra. Ezek közül a megfigyelt párok közül minden esetben arra lehetett következtetni, hogy különbség van az egyés lapok összetétele között, és az a por, amelyből több rakódott le a pozitív lapra, íegebh volt a tribóeiektromos sorban (negatívabb volt), inig az a por, amelyből több rakódott le » negatív .lapra, feljebb volt a triboelektromos sorban (pozitivabb volt). Az ilyen észlelések sorozatából megszei-kesztbeitök a 2. táblázatban látható triboelektromos referencia sort,

7. 7aő/tUw.' A híííh Kiőa'övj'foíí/.iorok őe/ye « /o/öíív önöoéfoáÁ'omos xorőnu

A pof kódja	Részletek
Ti	fekete hibrid
T2	vörös hibrid
T5	zöld poliészíej/Primiíl
T4	kék hibrid
Ϊ5	fekete hibrid
fő	zöld hibrid

IS

i?	teher hibrid 2
SiA	fehér hibrid
T8	barna hibrid
T9	sárga hibrid

Látható, hogy o S1A por, amely az SÍ készitttiény alumtóötn ösiddái iránt egyetlen összekeverés utáni adalékkal a sor aljához vsa közel.

Az: S! készhményt ezután a talábttáay szerint módosítottuk úgy, hegy összekeverés utáni . viaszadaíékokat aduink hozzá, és így hat további port készitettönk, ainelyekröl & T táidázttí fájéköztítt, Az egyes esetekben az adott viasz adalékot az 55.4$ römeg% alumínium hidroxid és alumínium ősid keverékkel együtt hasznáhnk.

2. Pbó/droL Akózídd/ík «nföt. S; áfösdifftényóe mifo&nizáli atfdiék&k

Por kód	Szervetlen adalék:	Viasz
Sí B		0,07% PTF'b-módosított Pl? viasz 1Pl725 (Lttbriz.oij
SIC		0,07% PTPE-módositóít PE viasz TEÍ7k0 td.abrizoi ·
SÍD	Aiumbditm hidroxid	0,07% tiszta PL viasz PE15Ö0F' t Ltthrizol)
S1E	: alumínium ősid	0,07% tiszta Pf i l· viasz PLi 790 (Í..;íbríz(?i)
SÍP	55:45 arányő keverekésmk 0,0%-a	0.0 ?vv pohamsd \ túsz A1 t>0 i 11 ubnzoll
S1G		0.07% jxdiatntd viasz s iMdóóó (Luhrizol)

Á fönt? eljárással analóg módon áj friboelektrostos sort szerkesztettünk a tnödositött porokkal. Látható, hogy az SÍ készítmény helye jelentősen változott az őrléskor bevitt vtaszádalék hatására, ásnlnt a 4, táblázat mulatja.

7, Táblásat; á;födoíífo?í ,S7 kósz/fwfönv íWííÓíjíkű í'udoa/gáf.roaífw $ot’ {$/8~ 57 <7 po/j

| A por kódja I	Részietek
ϊ (SIB).'(SIC)	(Sí/LL 1:7.75)( Si.'Ti·?780)
Pl	fekete hibrid
T2	vörös hibrid
1 n	zöld: ptd iészter/Pr im ki
it·	kék hibrid
1 T5	fekete hibrid
1 SlD/SIE	<S!T1T79O)(S1/PEÍ5(!OF!
Tó	zöld hibrid
(T7)<SiPMSlA)/(Síö)	{fehér hibrid TRS1 -75 1601 )(S 1ΖΛ1Λ 6)tS 1 'DM! ö661
TŐ	hanta hibrid
T9	sárga hibrid

Í6

Ezzel az eljárással nem teheitimk különbséget a fehér porok, közöli, ha ezek szomszédosak voltak egymássá! a sorban, ezért a táblázatban ezek egy csoportban jelennek meg. A viaszok beadása az St fehér hibrid helyéi a trtboelekltontns sorban a színes porokéhoz, képest megváltoztatta, de atninl a kővetkező, 3. példa tlliisziralpi, az egves felüt porok megkolocbortett Oc ntás módiét szükségé >

x ftxfe .<1 f&hér porok mogküliMi&sieiéxs

A 2. péi dáből származó pot-sortat '.két aem módosított teher hibrid készítmény volt, u T7 és az 31 A. A fehér hibrid 2-1 (T7) újra elkészítettük azonos módon, azzal a különbséggé!, hogy 0,3% kereskedelemben kapható vörös festéket (Savinyl Red ex. Clttriatst) adtuttk hozzá az ©xtradálás előtt. Az új por a Tlö jelölést kapta.

A 2. példa szériáit trtboelektrotnos sorban a H 8 Tő (zöld hibrid) és a TÜ (barna hibrid) közé került,

A 2. példa eljárását követve iTibósztatikas vizsgáiáiöt végeztünk a TÖíTlÖ és a Τ8/ΊΊ 0 között.

A kis mennyiségű vörös festék alkahnazása tapasztítlataipk szerűit: nem hatott a Ítíboeíektröínos helyre,. A Ti 0 a Tő alá és a T8 .Ibié került, ugyanoda, ahová az eredeti 17 készítmény, ahogy a 2. ábra illusztrálja.

Ezután elkészileítük az Sí készítmény zöld változatát (fehér hibrid I) ügy, hogy 0,4% kereskedelemben kapható zöld feléket (Savinyl Greea ex, Ciariard) adagoltunk be az extrndáias előtti keverékbe. Ezt neveztük 32 készítménynek, összetételét a függelék közit,

A TI0 színéi spektrofotometriásán fehér partneréhez, a T7-hez hasonlítottuk. Ennek során öteghstáíüzdik a CíE L*a*b* ι,_!7ί) rendszer koordinátáinak: egy Oatacolor szhikezeíé rendszeren való mérést követően.

Ebbe·) a példában az összes méréshez a következő paramétereket használtuk: lilmniítsnt (megvilágító) l>0\ (R-',m<r fe’vielo! ife, Gennelry (geometnat -2 8' Izeket a kifejezéseket mindazok erük. akik a vm mérésével foglalkoznak például a textil- és a bevonó-tparban,

A találmány szerint; eljárást a τ tnegítaíározására az alábbiakban írjuk le. Az eljárás általánosan alkalmazható a találmány megvalósításakor és néni korlátozódik az itt leírt speciális keverékekre:

* Készítsünk el egy alap készítményt apríték formájában (A minta).

» Készítsünk el egy alap készítményt» amely tartalmaz egy kevés festéket, de egyébként azonos az A készítménnyel (B tntnía), « MiktOuizitijük az A és B mintát egymástól iüggetlenüi, hogy elkészítsük az ,A’ és B^! por bevonó mintát.

* Készítsük el az A’ és 8' 5Ö:5Ö arányú keverékét, és ílttidizáljük/szötjijk töltött lapokra, hogy megbizonyosodjunk; nincs· szétválás a festék hozzáadása miatt (vagyis a negatív és a pozitív lemezen azonos szín jelenik meg, vagy τ-vaí kifejezvé; t_a>,b ^:::Ö.) * Keverjünk 0,2% PTÍ-K-mödosltotl viaszt az A sprífekba, ös mikrötiizálva áiliisük elő a C’ port !0,.’% azért szelepei út, mert ezt a pert kérőbb 50 ^ς0 at.ttnbán eg\ %nx porhoz keverjük, így a kész porban 0,1 % vrasz lesz), « Keverjük össze a C' (viasszal kezelt, nem festett) pori a B' (viasszal nem kezelt fested! portai 50:50 tömegarányban.

» Végezzünk thiidi/aíasi ször.ist vizsgalatot ,i C'-ΪΓ keverékkel, e- határozzuk meg, bog? tan-e kedvivnion\ezeti lerakodás a ’.őlfeü lemezeken. Bármely sztnküiöíifoeg a R' i festett· es a C itten?

I?

festeti) Úszta színekhez képest lehetősé teszi t meghatározását, a korábban megadott Összefüggés alapján.

A fenti eljárás fitsidizálási/szórási lépését, a kővetkezőképpen végeztük.

Mindegyik keveréket betöltöttük egy fluid ágyba (ITW Gema Volstaíic, tluídizáíó levegőnyomás l bar), éti 3Ö percig flutdízáihik. .A port ezután egy ITW Gema Vohtatie koronakísüléses pisztollyal· nulla pisztoly-feszöítség mellet! felvittük (a pisztoly beállításai: fiuidizáló levegőnyomás 1 hat, szállító levegő 0,6 bar, kiegészítő levegő 3,5 m’/óra, egyhegyü (single polnti koronatő nulla volton, terelő fávóka (baffle nozzle)}. A szőr! porfelhőt a két lap felé irányítottuk, amelyek egyikét -20 kV-on, másikát >2fi kV-on tartottuk. Λ lapra a feszültséget két Brandenburg Alpha 111 nagyfeszültségű tápegységgel adtuk rá, és az áramot olyan kis érlékre áibioiSuk be, hogy a feszültséget még fönn tudjuk tartani. Mintán a porfelhőt 10 másodpercig ráadtuk a lapokra, Icáilitottűk a szórást, A feszültséget levettük a lapokról, a bevont lapokat kiégettük (10 percig 180 ^<-C-ott), hogy a fel vit! port a lapokhoz rögzítsük az azníáít következő vizsgálat ős-elemzés számára.

A korábban definiált t triboelektrotnos kölcsönhatást tényezőt meghatároztuk a keverékekre a fentiek szermf, vagy is megmértük a színkülönbséget a porok között, miután a porokat az egyes keverékekből felvittük az ellentétes töltésű ispokta, Mivel a vizsgáit változások csak a vörösre vagy á zöldre terjedtek ki, a Aa~AE egyenlőséget és ennek megfelelően csak Aa-t használtuk.

Mivel a porokat páronként vizsgáltuk a pozitív és negatív lapok közötti szétválás mértékének meghaláto» zására, dószőr a tiszta színek közötti különbséget mértük meg, hogy alapvonalként megállapítsuk a maximumot. Ezeket az értékeket az 5. táblázat trastafja. be, és v~i .0 értéket reprezentálnák.

5, Táblásai; ffefftkíi/ösőaég a /Azzá νονόν vógv zö/a' ár n /bőer kas&ii

í.pof	2, por	szinkülönbség, Aa
SÍ.A {fehér hibrid. Al//)	S2 (zöld Sí)	25,1
T? (fehér hibrid 2, SiOö	Ti fi (vörös T7)	27.7

Ezt az elrendezést jelentő meg giafkusue u E ábra.

Ezeknek a szinkülönbségeknek alapián minden további vizsgálatban megállapíthattuk t értékéi a por keverékre úgy, hogy megmertük Aa-t es ?,/ 5 táblázatból származó masíhnális Aa arányában fejeztük ki. Ha két por teljesen szétválik a tribodektromos sorban, mindkét lapon tiszta szín jelenik meg, így Aa{max)^:: Aafntérli. Mivel t í\.gniert)'Vgintő), ez azt jelents, hogy r SE Ha nincs szétválás, a potok azonosan jelennek mos mmd a pozitív, mind a negatív lapon. Ekkor Aa értéke ö, és -Aaírns’U'tk'Aaítnax)-4, Igy x=~Ö.

Több por-párt vizsgáltunk meg, és a pozitív és negatív lapok összehasonlítása alapján kapott r értékeket a 6, táblázat mutatja be.

ό. Töhkfefe.’ ΐ ér(éiei/e//ér fiaf· kevei'ékeítí'e Minden esetben á negatív lapot használtak standardként

1, por	2. por	Aa	t
SI «-amid viasz, Ceridust 3910, összekeverés után	TIÖ	21.9	0.79
Sí.A	S2 < TF i 780 PTFF viasz	Í$,9	0,63
T7	S2s-A lóÖ! amid viasz	16.5	0,66
TIÖ	S13(Si í TFÍ 725 P'fFF viasz)	17,9	0.65

Annak -alapján, hogy a pozitív és negatív -lapokra fel vitt pe»· keverékekből képződött be vonatokat vlználísan megfigyeltük a fentiek szerint, meg tudtak állapítani a különböző fehér hibridek 7. táblázatban feitürüeíeíl triboelektromos sorát.

7'.i?s/_:i.»<» hi&'itfcÁ frfhi>efeÁírvm»s wa

S1B	Sí -f- TF1725 P'FÍÍ'·. viasz
SIC	SÍ -í TFÍ780 FTFE viasz
Sit)	SI < PF.1500 PF viasz
SIF	SI t A1601 amid viasz
T?	lébér hibrid 2 (nincs viasz)
Sí A	S1 nincs viasz
S1G	S1 HM 166 amid viasz

Tehát bebizonyítottuk, hogy netnesak a színes porokat rendezhetjük triboefektromos sorba, hanem a fehér porokat is. Továbbá, bármely viasz hatásának erősségéi egy fehér por triboeléktromos tulajdonságaira kifejezhetjük az azonos, viaszos és viasz, néikIliI alap porra vonatkozó t értékkel.

«'. Fókát

A viiü'S liitíiii'd ö.sszeáeveré.v utáti öíkoFríazötr szerveik’» adaíé&Áai osp »rf

A VF--V3 por bevonó készítményeket (lásd Függelék) ügy ádítotíok elő, hogy lemértük, szárazon összekevertük az. anyagokat, ikeresigás exüudcren esifudáhnk, miközben a esigáhaz hőmérséklete I lő °C volt. Az extrudátünrot íebütöíthk és durván apritékká örehíík, majd a különböző összekeverés Után ádáiékókkal kevertük a Függelék és az alábbi összefoglalás szerint készítmény Összekgygrés.u-áid.aíla!ék

VI Fiiiped siiiea

V2 ASiiíníüiünt hidroxidétíinainhan oxid keverék

V3 Viasz-í'áÍfeíiinitínt hiílroxid/ahmtíblum ősid keverék .Az ápriíék/adálék keverékekéi Aipine I06 IJFZ ütközése:» malomban mikronizáltiik, és 150 mikron mésh szitán engedtük át ami a következő részecskémétől -eloszlási eredményezte:

4<v}<&	130 mikron
fenő	55 mikron,
%<10 ntikroü	7%
%<5 mikron

Minden port standard körülmények közöd vizsgáltunk meg, a vizsgált darabokat szórással róniuk he a 4 ábra szerint egy ll'W <iema Vohtaüc koronakisüléses pisztollyal. Az egyes por bevonatok konzisztens felvitele érdekében az alábbi eljárást követtük.

A 4. ábra a 4. példában használt sarok vizsgálati darab perspekhvtkus nézete. Minden vizsgálati darab három síkktpból áll, amely derékszöget alkot egymással.

Midest vizsgálatban a 4, ábrán látható sarok darabot egy bevonó fülkében felfüggesztettük a darab tetején látható lyuk segítségével. íhtg.ytnk, hogy a sarok darab saját természetes snlypönlján nyngáiötfihá söpört, amint az 5, ábra mutatja. Az. 5, ábrán a kísérleti elrendezés vázlata látható.

A por bevonáshoz használ; pisztolyt úgy rögzítettük helyhez, hogy a pisztoly közvetlenül a vizsgálati darab sarkába mutasson, és a pisztoly hegyé és a sarok távolsági; 38 ctft légyen. A vizsgálati darabot bevontuk (a pisztoly heáilttásai: ílutdizáió levegőnyomás 3 ,Ü bar, szállító levegő 0,6 bar, kiegészítő levegő 3,5 in³, óra, egy egypontos koronáid, kapós terelő iá véka .58 kV-on), Lemértük a bevont darab tömegét, és összehasonlítottuk a bevonás előtti tömeggel. Addig kísérleteztünk a bevonat felvitelével minden egyes por bevonó készítmény esetén». amíg 4,8 gramm tömegű felvitt por bevonatot el. nem értünk, A keletkező bevont vszsgálasi darnboí kiégettük, hogy keményített réteget kapjuk (kiégetés; körülmények: 10 pere 180 X'-on), és a vizsgálati darabot további megfigyelésre felvetettük.

Minden bevont vizsgálati darab esetén viználisun megálSapftottuk, milyen mértékben hatolt be a készítmény a sarokba.

A behatolás egyedi vizuális tnegilélésőt terhelő szubjektív elem kiküszöbölésére baí ember értékelte a bevont vizsgálatai darabokat, és a behatolást a iegtohbíői a legrosszahbíg rangsorolta. Az alább; átfogó d tagrádiót kaptak eredményként:

Legjobb	------------------------------------> Legrosszabb
V3	V2	V!

Nagyon jelentős különbségek voltak a három készítmény viselkedésében. A legrosszabb minta, a V1 készítmény, esetében a sorok egyik oldala sem volt bevonva kb. 1 cm. átlagos távoisághart. Á .legjöbb,. V3 készítinétu tan-eb, v as i alamímum htdroxtd/ahnttlnttjm ox td keveréket: ss tartalmazott osszt'kovetév alánt aoakkkent} tejesen bevonta a teljes felületet,

5. Lkfo .4 í-í;sze(nfe??n;rePete/4y toásaAz SÍ készítményt állítottak elő úgy, hogy a komponenseket nytrásos keveröben összekevertük, ikeresigás extroderbeu t Í0 ú'.'-on extrodaíttsk, lehútöíSük, A. az extrudátomo; durva őrléssel apthókká Őröltök.

Az. aprííékot: három részre osztottuk a mikronizáláshoz, Mindegyikhez hozzáadtuk a következőket:

alumínium btdtoxid : íiiuniíniuín oxid keverék (.55:451*0,5%

PTFE-módositott polietilén viaszTFÍ725 (Lubrizol·) 0,07%

Mindegyik apritékot Alpine í00 HPZ ütközése:? malomban míkfonizákak, különböző beállítások melleit, .hogy.három különböző tészecskcraéret-doszlást kapjunk, így keletkezett tsz SIH, Si! és SE! por·. A részecske* méret-eloszlási, a 8. táblázat ínutatj·) he.

A íaóto

Por	d·, tníkron	d(v)<o mikron	%<!i) μ	VtoA ti
SIH	105,6	33,1	10,2	3.6
SÍI	ők,9	26,6	12,7	4,3
1 SI.I	57.8	20,8	16,7	ai

A porokat ugyanolyan vizsgálatnak vetettük alá. A port fluid ágyba helyeztük 1,0 bar nyomás melleit, és inikrohuliárnó sütő üregébe szőrűik egy pisztollyal (Goma PGC2), a pisztoly nyílására merólegeseti, 10 ern-re az ölöiapiól.

A pisztoly beállításai a következők voltak: szállító levegő: 1 bar kiegészítő levegő: 3 m’/h

Öblítő levegő: 2 nrVh

Ezekkel a beállításokkal a por-kimenet 150 170 g/perc volt.

Az eredményeket kétféleképpen számítottak ki. A ilimvastagságokat az 1, példában Ixnnütatött helyeken mértük, és minden porra kiszasnítottük a standard deviációkat. K.iszsmítottttk a tnikföhiiiiáinti sütő forgó* asztalán és hátsó sarkában meri pnrvastagságok arányát is. Az Ideális az 5ö:5O arány lenne, A bárom por eredményét a 0, táblázat tűnted lek

A ZíJő/dzof.' zt por egyeú/eíéwégé íí rfeeósáméreőef öívzovetve

Por	Standard deviáció, tn is t Ott	1 ugöasztal/sarok arány
SIH	31,2	66,0:34,0
SÍI	32, i	67,6:32,4
SIJ	35,1	68,2:31,8

k ta, de szignifikáns részecskeméret hatás tapasztalható; a legdurvább per (Stí l) viselkedik a iegjohbinb ő, Példa

Kéí ellentétes vittra bevitele ugyanabba a porba

A 2. példa S1B és S1G poraiból vettünk mintái (St készítmény a következő összekeverés utáni adalékokkal):

Sj/i pOf atmnimmrr hidroxid : akanininm oxid keverék (55:45)* 0,5%

PIFl-njOikísnottpoüvnlcn\iitsz II i~25(!,ιώπζ.οΠ OJf7^w..

.5713 pöf· alumínium badroxid : alumínium oxiá keverék (55:45)* 0,5% poliatnid viasz HMI666 (Lubrizoí) O.ő7% *az 1. példa szerint elkészítve.

A különböző viaszok alkalmszásáítafe eredményeként az SiB és_: az Slö a 2. példában íélálitföfí fTiboeíekirmnos sor ellentétes végein volt A. két, különböző viaszt tartalmazó port 5ö:5t) arányba» kevertük össze az. SIK por előállításához.

Ezután elMszfieitük az SÍI. port, amelynek összetétele azonos vök az SlK-évai, úgy, hogy hozzáadtuk mindkét viaszt (és az alumínium hidrox.tá(alumínium oxid keveréket) az SÍ készítmény durvára őrölt aprtiékáboz. és a keletkező keveréke; olyanra őröltük, hogy részecskemérete megegyezzen az SÍK por részecsketnéref-eloszlásával;

Az 5, példában vázolt, standard vizsgálati eljárásban bevontuk a mikrohullámú sütök öregeit, és azt tapasztaltuk, hogy az SÍK por szignifikánsan egyenletesebb bevonási eredotértyezeit, mini az Sík por, amit a két mérés- hely közötti kisebb standard deviáció és a f<srgőa,s.ztal; sarok aráay 3;l-röl 2:1-re való csökkenése jelzett.

Ezek az eredmények arra ntalnak, hogy Int kéj különböző viaszt alkalmazunk,, a por viselkedése jobb lesz, ha a viaszokat külön őröljük meg a készítmény egy-egy adagjával, majd az így- keletkező porokat keverjük össze, mintha a két viasz: együtt adagolnánk be az őrlés előtt.

Áita iában az előző példákban Ismertetett találmány szerinti viaszfartalmii készítmények triboeleldíömos kölcsönhatás; tényezője, r, legalább 0,5.

Függelék áíAAb«é?m EíAér biíir-ía) Eéöatsrsd/vo ős 57/j --Á poroítőmb

Anyag	Mennyiség
fekete vas oxid pigment	1 g
viasszal bevont szilícium dioxid	Sg
bártant szulfát	55 g
10% katalizátor sav-funkciós poliészter gyantában	17 g
bcftzoin	Ή
áminnai módosított viasz:
ntíll órán dioxid	348 g
•0% akrílov folyösítós/er epoxigyantában	79 g
epoxt-funkdös gyanta, ekvivaienx relatív tötrieg 77(1	152 g
karbnxí -fnakelős poliészter, sav-érték 52	33Ög
pnlivbní hunról gyanta	2 g

ίφ*?*^>Υ*·*ν'φφ<·<·<'«ν'?·ϊ&<ν·ΜΛΛΐν>^Κ'ννιΛ*Μ\νΐΜνΜ

Anyag fekete vas ősid pigment viasszal bevont sriilcmm díöxid. bárium szulfát

10% katalizátor sav-íónkelös poliészter gyantában benzol»

Mennyiség

.........íg dg 55 g lóg nmtnnai módosított viasz 5 g rnti 1, ts táti <1 sox 1 <i 34S g !i)% akríios fölydsíföszer epoxigyantában 79 g epori-hmkciós gyantái ekvivalens relatív tömeg 770 152 g karboxi-taukciós poliészter, savérték 52 330 g polivioil butira! gyanta

Savyntl öreen 2GLS festék (Cktriant)

Π Ácsi-ismém' (íHoív hibrid)

Anyag

Mennyiség ksrböxi-í aukciós poliészter, savőrték 34 korom >s

Addnol katalizátor polietilén viasz bot)/óin sav amiéin kémény itöszer borii extender folyós iíő szer epoxigyanta, epoxi ekvivalens relatív tömeg 700

Összekeverés után

2g 4 g 2g 9g

376 g 10? g löi g

Aeematt TS100 ff feí/mncm Aw.« hibridi

Anyag

Mennyiség karboxidnnketós polies/tes, haveriek 40 sav amidin kemény írószer

Additol kataíizáior polietilén viasz ánlioxídáns vns ősid vörö p znwl

Hifii, titán diósat

Jsodíaüne sárga pigment

259 g 12 g 1 M dg 2g 3 g g

12g

Napihal mono-azc vörös pigment 5? g barit exíepder 370g foiydsílbszer 7 g épexigyants, epoxi ekvivalens relatív tömeg 780 270 g

Összekeverés után

AnemaítTStOö lg készítmény (zöfd poliészter Printid)

Anyag Mennyiség

Λ komponens karhoz i-funkció:; poliészter, savérték. 40 312 g cink térrit barna pigment S g korom I g baloeianin zöld pigment 9 g tutik titán diöxid 2 g íblyösifószer 7 g benzoín 3 g polietilén viasz I g íintioxidáns I g

Prímád iérhálösító 23 g ah.animun; bidröxid 25 g barit extendcr 75 g komponens karboxi-btnkcíós poliészter, savérték 80 37 g karboxi-fankeios poliészter, savéíték 25 350 § cink férrít barna pigment 8 g köröm I g bálommá zöld pigment 9 g rutd, titán diöxid 2g íblyősltdszer 7 g benzota 3 g polietilén viasz I g antíoxiááns I g

Primid iérháiósífö 13 g almníhíam bidröxid 25 g b,r u v wnder 87 g

Az A és B extmdáí· komponens 50:50 arányban dsszykevervo, és összekeverés utáni adalék hozzáadva száraz folyósító adalék ? g

PB/PTFE viasz. I g

T·'/ éásííbndpy Ágk A/áí-ké

	Anyag	Mennyiség
karboxi-funkciós poliészíer. savértéh 35	44 I g
benzolt)		3 g
polietilén viasz
hidrogénezett rict upsolaj		lög
Additoi kataíiztdor		2®
ruíik titán öloxid		M §
italommá» kék festék		37 g
iölyósítúszer		?y
epoxigyanta, epoxi ekvivalens relatív tömeg 700	178 g
barit extender	Összekeverés «tán	2X0 g
AeemattTSIÖO		Eg

á óír 7í»?épy 7ti'fefíí(!

	Áttyág	Mennyiség
karhoxt-ibnkciós poliészter, savért*	?k 34	262 g
vas ovid vörös pigment		l g
korom		tó!
lírán antiíttot) pxid sárga pigment		4 0
rutii. titán dinxid		3g
magnézium xzdikáí talkusn		?g
ghctdiMünkciOx \e nem uoszct		I2g
Add (tol katalizátor		2ög
Ρ'ΠΈ viasz		2 g
autioxidáPs		1«
barit extender		275 g
epoxigyanta, ekvivalens relatív töt?	eg 76b Összekeverés utátt	62 g
55:45 arányú akaníníun? hidroxidnsiutnintup? ősid keverék	3g
ΡΕ/ΡΠΈ viasz.		1 g
76 tez/tménp fzd<<< híbrtu'í
	Anyag	Mennyiség
karbos i-funkciós poliészter, savérték 40	„4Mr
fialocianin zöld pigment		2Ög
Isoindolíttone sárga pigment		19 g

2$ intik titán dioxíd 2t g polietilén viasz 2g ántioxtdáns í g benzoin 3 g

Additoi kíarn. izátor 2 g barit esteidet^- 325 g fnlyósiiószer 11 g epoxigyanta, epoxs ekvivalens relatív tömeg 706 169 g karlxixt-funkciós poliészter, ssvérték 34 ISI g

Összekeverés «tón

Aeematt I S I öt) lg ?7 Aí&töwmm (/e/d#· /?íí>eé$

Anyag Mennyiség karboxi-funkcíós poliészter, savériék 54 2<12 g nttranunnt kék pigment I g

Áddítöl katalizátor 2 g katnauba viasz 3 g benznin 3 g batif extettder IÜ7g tutik liláit d ioxd 321 g folyouííószer 9 g epoxigyanta, epnxi ekvivalens relatív tömeg 5 lö 1.51 g karbnxb&nkeiós poliészter, savérték 4Ö 1 bÖ g összekeverés teán

Anemsit 1SUÍ0 t g /A Áéjütvwnm' ,Ά?ί n,i ípAraö \>'Λ se Mettnyiség karboxi-fmtkeiós poliészter, savésíék ?> 248 g korntn 9 g vas oxid vörös pigment 1 0 g jkróm/&ntint<tn ox id sárga pigment 23 g tutik titán d-ioxid i g polietilén viasz 4 g benzoin 3 g barit extender 372 g tblyés írószer 7 g epoxigyanta, epoxi ekvivalens relatív tömeg 850 322 g

Összekeverés titán

Aeematt TS1ÖÖ

7'9 áúvzíP«é«y íVripgá hthrih)

Anyag	Mennyiség
karhoxi-funlídó» poliészter, sav-érték 40	dói g
diarihd sárga pimétení	2g
krómAmtímon ősid sárga pigment	10§
kinopíaion sárga pigment	34 g
Additoi katal izáuor	ig
ainrnlniaín szdikát
ben/nin	3g
barit exíender	84 g
rníii. titán	184 g
folyásköszef	lóg
epöxígynnia, epnxi ekvivalens relatív tömeg 77Ö	192 g
Összekeverés után
Acemaií TS i 00	t g

T70 xsíís'OsuOíy (fehér hibrid 2 vörös,/éstefóeQ

Anyag	Mennyiség
karboxi-írtnkeibs poliészter, savérték 34	242 g
ukramarin kék pigment	lg
Áddltöl kátsbz.Aíör	2g
karmmba viasz	3 δ
benzoin	3 g
kr a wtersder	Hl? g
ítsiíl, titán diöxid	331 g
folyöxitószer	Og
.epoxigyanta, epoxi ekvivalens relatív tömeg .516	71 g
barhösbítiítkeíás poliészter, savérték 40	160 g
Savinyl Kire Red GtS festék (Claríant)	3g
Összekeverés után
Acematt TSSÖO	1 g

VI V3 ké&/UHU’ns (fekete poljészter/epoxi'P'l910 textúrája rendszerek)

Anyag	VI	V2	V3
karboxi-fnnkcios poliészter (AV -<k3)	30,0 g	39,0 g	30,0 g
katalizátor a gyantában	2,0 g	3,0 g	3,0 g
PE 1’ PÍT viasz ΓΓ ί 702 (Lnbrizol)	0-3 g	0,3 g	0,3 g
nntmxidáns	0,16 g	0,13 g	0,!3g
uutisztatikus adalék	0,3 g	0,3 g	0,3 g

epoxigyanta	9,28 g	0,28 g	0,28 g
vörös vas oxíd	0,22 g	0,22 g	0,22 g
korom	2,19g	2,!9g	24 9 g
nikkel titasKít lesték	ti,64 g	0.64 g	0,64 a
titán dioxid	0,29 g	0,29 g	0,20 g
tasknm	2,2 g	2,2 g	2,2 g
bérűm? szulfát extender	40,5 g	40,5 g	40,5 g
epoxi keményítő PT910 (Ciha)	1,83 g	1,83 g	1,83 g
Összekeverés titán! anyagok
PE/PTEE ΤΠ725 (.Lubrizol)	0,00 g	0,00 g	0,0? g
füstied stíléit	04 8	0,00 g	0,00 g
:Af>O-,/A!<Ott}> {45 ;55 arány, elOkeverí)	0,00 g	0,50 g	0,50 g

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Por bevonó készít mény, amelyben összekeverés utáni viasz van, ahol a viasz mennyisége 0,0 1-
2. 2 % tartományban van, az összes száza lékének ;ö;negszázáiek es a viaszt hem tartalmazó készítmény tömegre van vonatkoztatva, a viasz lg érteke lOíLC UO'L tartományban van, azzal jellemezve, hogs a viaszt uirtaíma/o készítmény és a viasz; nem tartalmazz» ugyanilyen készítmény közötti t trtboelektromos kölcsönhatási. tényező kö,25,.ahol r értékét a. kővetkező összefüggés adja meg:

   t ····· AB fkészítmeny~ke verek)/ AB (tiszta készítmények), ahol

   AE ~(AlX -v Δ&Χ-AbW ^? és. 1?< a* és b’ a z. :< és y koordináta szeri®! változó a CIE L-Vb*^ srindeímiciós rendszerben, a AB (tiszta kés?.h»nényektej szín spektrofotometriás .méréssel van meghatározva, és a AB·, (készíhnény-keverékré) a két készítmény azonos tömegarányban vtslő összekeverésével, a keletkező keverék tribosziatikus kölcsönhatással való télíöltésévei egyensúlyi tribosztatikasan töltött körülmények létrehozásához, és a föltöltött keverék két eilentétesen töltött lemezre irányításával, aminek hatására a készítmények, szétválnak a két lemezen, majd a két lemezre felvitt készítmények közönt AE szín spektrofotometriás eljárással történő mérésével van meghatározva, á kiindulási tiszta készittnények egyike vagy mindkeüő színezett, ahol ez megfelelő, így megnő' veit AE alakul ki közöttük, ami -megkönnyíti a AB (tiszta..készítményekre) és a && (készítmény-keverékre) történő meghatározását.

   ? Az I n-otívpont szerűit, poi beso.us kesonnény, ahol az emlnett r tiiíwk'kvomi». kok‘.Onhalasí le övező >0,1
3. 3. Az I. igénypont szerinti por bevonó készítmény, ahol az említett τ trihoelekiromos kölcsönhatási tényező >0,4.
4. 4. Az I, reenypmtí szerint; por bevonó készítmény, ahol az emiitéft t iriboeíekíromüs kölcsönhatási tényező >0,5.
5. 5. Az 1, Igénypöirt szerinti por bevonó készítmény, ahol az eotlfföit r tríboafökirtHnos kőlesönhaíási fényező >0,ó.

   ó, Az I. igénypont szerinti pót bevonó készítmény, ahol az említett τ iriboelektromos kölcsönhatási tényező >0,7.

   Az I mony pvmt szerűin poi bevonc ki../ítmény, tűim az endtu-tf ^: filwlekttomo.. kokjonhaUs· tényező S-0,8.
6. 8. Áz 1-?. igéstypuntok hatmciukv szerinti por bevonó készítmény, ahöl a viasz pöltedíót! (PB) viasz, politetrailuoretiléo (P'IIT.) vitt»/, PlIE-vel vagy poliamiddai módosított PE viasz vagy poiiaotid viasz közül van kiválasztva.
7. 9. Az I >8. igénypontok hármélylke szerinti por bevonó készítmény, amelyben az összekeverés utáni viasz. 0,03-8 tömeg% vagy 0,03-0,5 tömog% vagy 0,03-0,3 tömeg% vagy 0,03-0,2 tötneg% vagy 8,83-0,1 lömeg%-tartományban van a viasxt nem tartalmazó készítmény tömegére vonatkoztatva,
8. 10. A 9; igénypont szerinti por bevonó készítmény. amelyben az n»»zekeveres «Unt vtasz mcxms 0,05-0,1 törneg/ft vagy 0,07-0,1 tömeg% tartományban van a viaszt nem tartalmazó készítmény tömegére vonatkoztatva.
9. 11. Az 1-18, igénypontok bármelyike szerinti por bevonó készítmény, amely további összekeverés utáni adalékként aluminium-oxtd és aiumimutn-htdroxid kombinációját tartalmazza.
10. 12. Eljárás bevonat előállítására hordozón, ahol az l-ll. igénypontok bármelyike szerinti készítményt por bevonó eljárással léi visszük a hordozóra, így a készítmény részecskéi a hordozóra tapadnak, és a tapadó részecskék folytonos bevonatot képeznek,
11. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, ahol a por bevonó eljárás koronakisüléses bevonó eljárás.
12. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti eljárás, ahol a hordozó olyan tárgy, amelynek hemélyedő részei l-'aradáy-kaütka hatásnak vannak kitéve, i 5. A 14. igénypont szerinti eljárás, ahol a tárgynak több lapja van, és a minimális és maximális bevonási vastagság aránya legalább 40%.
13. 16, A 15. igénypont szerinti eljárás, alsói az. etnlitett arány legalább 50%.
14. 17. bevont hordozó, amely a ! 2-1 o tgen-pomok batnicbikv szetmii eijasa-oal van előállíts a