HU229167B1 - Method and system for feeding and burning a pulverized fuel in a glass foundry oven and burner to be used therewith - Google Patents

Description

fbÁRÁS és gSatoSZER í-OR AÍAKÚ TÜXSCÖANWS 8 WFFATÁSÁéA ÉS HteSE'réSÉSS WgSWASZfŐXEMSdCéSSM, TGVÁB8Á AZ £HBE2 A-iMtMAZOTT ÉSÖ

A találmány tárgya égő, berendezés és eljárás por alakú tüzelőanyag bejuttatására és eltüzelésére (Megolvasztó kemencében, még közelebbről tüzelési eljárás és berendezés porított petrolkoksz bejuttatására és eltüzelésére -üvegoivasztő· kemencében. Hasonló égő. berendezés és eljárás ismert: a US-A-3369068 sz. közzétételi iratból.

Az üvegolvasztás különböző fajtájú kemencékben és különbőzé tüzelőanyagokkal valósul meg, mégpedig a végtermék jellemzőitől függően, továbbá tekintette! az olvasztási és a finomítás! eljárások hotechnikal· hatékonyságára. Az olvasztókemence egységeket üveg· megolvasztására -használják Igét tüzelőanyag felhasználásával) és ezeknek. a kemencéknek számos égőjük van a kemence oldala mentán, továbbá sz egész egység egy zárt. doboznak néz ki, ahol egy kémény is sí van rendezve, amely akár a kemence bemeneténél, akár pedig a legvégén ionét elhelyezve, vagyis az áramlás irányában. Mindazonáltal rendkívül nagy bőveszteség keletkezik a nagy hőmérsékleten működő kemencék, esetében. Pékiste 2407 *C hőmérsékleten a füstgázok bőtartalma 62 %-3 a földgázzal f ütött kemencék hőberneneténefc.

Annak érdekében, hogy hasznosítsák a füstgázok bőtartalmát, nagyon kifinomult ás költséges megoldást, nevezetesen regenerátoros kemencét alkalmaznak. Jói ismert a szakmai gyakorlatban, hogy regenerátora üvegoivasztő .kemence· működtetése során számos gázégő van elhelyezve, amelyek egy pár zárt regenerátorral vannak összeköttetésben, amelyek egymás mellett helyezkednek el. Minden regenerátornak egy alsó kamrája, valamint az alsó kamra· fölött tűzálló· szerkezete van, továbbá egy felső kamrája a tűzálló szerkezet fölött. Minden regenerátornak megfelelő bemenete van·, amely a megfelelő felső 'kamrába torkollik és· összeköttetésben van a kemence olvasztó és finomító kamrájával. Az égők úgy vannak elrendezve, hogy elégessék 3 tüzelőanyagot példás! földgázt, vagy folyékony petróleumot títedőoisjst vagy más gáz, illetve folyadék halmazállapotú tüzelőanyagot, amelyek alkalmasak űvsgolvasztó kemencében történő felhasználásra, és ennélfogva bőt termelnék 3 kemence kamrájában lévő üvegképző anyagok olvasztásához is finomításához·. Az olvasztó és finomító kamra üvegképző anyagokkal'történő táplálása a kamra egyik végénél folyik, ahol adagolóakna van elrendezve, továbbá egy olvadékelosztó, amely annak másik, végén van kialakítva és amely egy sor nyílássá! van ellátva, amelyeken át az olvadt üveg eltávolítható az olvasztó és Finomító kamrából.

Az égők különböző elrendezésben helyezhetők el, például átmenőcsonkos kialakításban, Gidaícsonkos kialakításban vagy alsócsonkos kialakításban. A tüzelőanyag,.például földgáz, az égőből sz előmelegített levegő belépőáramába kerül, amely a regenerátorból származik: a tüzelési ciklus során, és az ennek eredményeként létrejövő láng, valamint a lángban képződött égéstermékek sz olvadt üveg létüiete mentén elterülnek, és hőtartafmokaf átadják sz üvegnek, amely sz oivaszzó és a finomfté kamrában van.

Működés közben a regenerátorokat alternáló ciklusban működtetik az égési levegő áramlás és a füstgáz áramlás ciklusoknak megfelelően. Minden ?.O vagy 3G percben az-adott kemence típusától függően a iáng. irányát megváltoztatják,. A regenerátorok -szerepe az, hogy tárolják a füstgázok hőenergiáját, amely nagyobb .9S51&-91S4AFT hatásfok elérését és nagyobb iánghőmérsékietet tesz lehetővé annál, árost -egyébként hideg levegővé! el lebatne éi'oi.

Az üveg-olvasztó kemencék működtetésénél .az égőkhöz adagéit tüzelőanyag és az égéslevegő roenynylsége a beiTieesti nyilasnál, továbbá az említett szerkezet tetejénél történő mérés alapján van szabályozva, továbbá az oxigén és az éghető anyag olyan mennyiségben van jelén, hogy biztosítsa, hogy az oiv&sztokamrán belül vagy az Olvasztókarnra mentén bizonyos pontoknál; a bejuttatott égéslevegő kevesebb legyen, mint a betáplált tüzelőanyag tökéletes égéséhez: szükséges mennyiség.

A múltban az: üveg olvasztáséhoz használt tüzelőanyag a tüzelőolaj volt, amely a kőolaj lepárlás terméke. Hosszú évekig ezt -a fajta 'tüzelőanyagot alkalmazták, de a környezetvédelmit előírások szigorodása a tüzelőolaj mennyiségének csökkentéséhez vezetett, mivel; ez a falsa olaja nyersolajból származó szennyezőket tartalmaz, például ként, vanádiumot, nikkelt és más nehézfémeket. Az ilyen típusú tüzelőolaj elégetésekor SO_X ésNö_x vegyületek, valamint szemcsés porszennyezők kerülnek 32 atmoszférába- Napjainkban az üvegipar földgázt alkalmaz, mivel ez tisztább tüzelőanyag, minthogy a kőolaj lepárlásánál a tüzelőolajban maradd nehézfémek és kén nem található meg a földgázban. Ugyanakkor a földgáz lángjának magas hőmérséklete jobban kedvez az NO_X típusé; vegyületek keletkezésének, mint más szennyezőanyagak keletkezésének. Ebben az értelemben: nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy alacsony NO_X kibocsátású földgázüzemű égőket- fejiesszenek ki. Ezen kívül különböző technológiákat fejlesztettek ki azért, hogy megakadályozzák az NO_X típusü vegyületek kialakulását. Ennek egyik példájaként említhető az Oxy-fueí Technology, amely levegő helyett oxigént alkalmaz az égetés során, Ez a technológia azonban nem megfelelő olvasztókemence esetében, minthogy olyan olvasztókemencét, kíván, amelynél a tűzálló anyagok speciális előkészítésére van szükség mivel meg kell akadályozni a levegő beszivárgását. Az oxigén alkalmazása továbbá még magasabb lánghőmécsékietet eredményez, noha nitrogén hiányában az NO_X típusú vegyületek. termelődése drasztikusan csökken.

Az oxy-fuel eljárás további hátránya az oxigén költséges volta. Annak érdekében, hogy olcsóbbá tegyék, s kemence közelében oxigéngyárat kell ópéeoi -annak, hogy a megfelelő oxigénmennyiséggei el tudják láíni az olvasztóberendezést.

Mindazonáltal az energiahordozók áfának- exponenciális növekedése (elsősorban- a földgázé) a legnagyobb őoatüveg gyártókat arra készteti, hogy a Boát üveg szállítmányok árához további pótöíjakat számítsanak. Ebben az évben a földgáz ára 120 %-kaf nőtt (csak Mexikóban), messze meghaladva az előzetes becsléseket.

Az üvegipar szereplői közötti általános m^egyszés az üvegáru nagykereskedőket arra kényszeríti, hogyjobban figyelembe vegyék ezeket a többletköltségeket, és érvényesítsék is azokat.

fegyelembe véve a technika állását, s jelen; találmány különböző technológiái; alkalmazására vonatkozik, amelyekkel az olvasztási költségek csökkenthetők ügy, hogy szilárd tüzelőanyagot alkalmazunk, amely a kőöfajlepárló tornyok kőolajmaradékából képződik,, mint amilyen a petrolkoksz, annak érdekében, hogy sz üveget környezetvédelmi szempontból kedvező módon állíthassuk elő.

Az llyer! típusú tüzelőanyagok és 3 tüzelőolaj:, valamint s földgáz közötti fegfontossbb különbség az anyag fizikai állapotában van, mivel a tüzelőolaj folyékony, a földgáz gáz -halmazállapotú, míg a petrolkoksz szí-3lárd. A tüzelőolaj és a petrolkoksz hasonló szennyezőket tartalmaz, mivel mindkettő a nyersolaj lepárlása során keletkező maradék. A legjelentősebb különbség a két anyag. .szennyezőinek mennyiségében mutatkozik. Petrolkoksz három különböző típusé eljárással készíthető, amelyeket késleltetett, folyadék és flexi eljárásoknak hívnak, A lepárlásból származó- maradékok a dobban gyűlnek össze, majd ezt követően ielhevítik őket SIS *C és 537 'F közötti hőmérsékletre és ezen tartják egészen SS óráig annak érdekében, hogy sz iiióaoyagok nagy része eltávozzon a maradékanyagokból. Az -illóanyagokat a kokszoló, dobok tetejénél vezetik el és a dobban visszamaradd anyag kemény, kőszerő anyag, amelynek 90 %-a· szén és a maradék a felhasznált nyersolajból származó szennyeződés. A követ hidraulikus forógéppsi és vízszivattyúkkal fcávoiítják el. a dobokból.

A petrolkoksz jellegzetes összetétele a következő: mintegy SÖ % szén.,kb. 3 % hidrogén, 2 % és. 4 % közötti nitrogén, mintegy 2 % oxigén, kb. 0,05 % és S % közötti kért, továbbá az egyéb maradék kb. 1 %.

A kőolaj -alapú szilárd tüzeiöanyagakat már alkalmazzak s cementiparban és a gőztermef-ésben. A Pace Consuítants inc. cég szerint a petrolkoksz felhasználása l93S-hen gőzterméiésre,.illetve energiatermelésre és cementgyártásra kb. 4Q % és 14% volt.

Mindkét iparágban a petrolkoksz elégetését: közvetlen tüzeiőrendszerekben valósították meg, ahol a tüzelőanyag elégetésével keletkező füstgázok közvetlen kapcsolatba kerülnek a termékkel. Cementgyártás során forgó esőkemencere van szükség annak- érdekében, hogy a termék elóállífásához szükséges h-öprofilfc kialakíthassák. Ebben a forgó csőkemeneében folyamatosan olvadt cemeníburkolat jön létre és így elkerülhető az égéstermék füstgázok és a láng közvetlen érintkezése a csőkemence tűzálló burkolatával, Így elkerülhető ezek agresszív megtámadása is- Ebben az esetben a káliméit termék {cement), elnyeli az égéstermék füstgázokat, és ezzel elkerülhető a vanádium, SO, ás ft-p, eróziós és koptató hatása a csőkemeneében.

Mindazonáltal a tüzelőanyagként használt petrolkoksz alkalmazása az üvegiparban nem általános, tekintettel nagy kén és vanádium tartalmára, .ami negatív hatással var: a tűzálló falazatokra és környezetvédelmi problémákat Is okoz.

Az üvegipar különböző fajtájú tűzálló anyagokat alkalmaz, legtöbbjüket különböző funkciók megvalósítására használják, nemcsak a tüzeléstechnikai körülmények, hanem a kémiai -eiienállóképesség és a mechanikai roncsolódással szemben,* ellenállás tekintetében. is, mégpedig a fosszilis tüzelőanyagokban lévő szennyezők okozta roncsoló hutás elkerülése érdekében.

Hőenergla forrásként fosszilis tüzelőanyagot alkalmazva a kemencébe jelentős mennyiségű, különbóző fojtáfo nehézfémet viszünk be, amelyek eredetileg a tüzelőanyagban vannak, például: vanádium-pentaxidot, vas-oxidot, krém-oxidöt, kobaltot, .stb. Az égési folyamat során a legtöbb nehézfém elpárolog, mivel a fémoxidoknak alacsony a párolgási nyomása, továbbá az olvasztókemencében igen magas a hőmérséklet.

A. kemencéből kilépő füstgázok kémhatásukat tekintve többnyire savasak, mivel a fosszilis tüzelőanyagokból szármázó nagy mennyiségű későt tartalmaznak. A vanádium-pentoxidnak is savas kémhatása van ugyanúgy, mint a kéntartalmú füstgázoknak. A vanádíusn-oxld sz egyike azoknak az anyagoknak, amelyek s tűzálló anyagok alapvető roncsolódásának forrása lehetnek, mivel ennek az oxidnak gáz halmazállapotban savas kémhatása van. lói ismer·:, hogy a vanádfum-pentoxid erős kölcsönhatásba lép a kaiciura-oxiddaí és bíkaícium-sziiikátöt képez 1275 X-c-n.

.., 4 A bikalcium-szilikáí további roncsolódást okos, mivel rnemnit fázist siket és monticeiiítté alakúi, majd végűi íorszteritté, amely reakcióba lép a vanádium^pentoxíddái· és alacsonyolvadáspontó irikaicium-vsnadátot képez.

Az alapvető- tűzálló anyagokban okozott, károsodás csökkentésének egyetlen módja a kalcium-oxid mennyiségének csökkentése az alapvető tikéi ló anyagokban annak érdekében, hogy elkerüljük bikaici-um· szlükát képződését, amely reakcióba léphetne -a yanádsuro-pentoxiddsl, miközben a tűzálló anyag ronaol'ódik.

Másrészt a petrolkoksz alkalmazáséval kapcsolatos leglényegesebb: probléma nagy kén és vanádium tartalmával függ össze, amelyek negatív hatással vannak a kemence tűzálló anyagokból készült bélésére. Az. elsődleges követelmény a tűzálló anyaggal szemben az, hogy ellenálljon a magas hőmérsékletnek, mégpedig igen hosszú ideig. Ezen kívül alkalmasnak keli lennie ama, hogy ellenálljon a hirtelen hőmérsékfetváltakozásnak, továbbá ellenálljon az olvadt üveg erózió;: hatásának, a gázok korróziós hatásának, és a kemenceatmoszférában lévő szemcsék koptató hatásának.

A- vanádiumnak a. tűzálló anyagokra gyakorolt hatását kóiöubőző dokumentumokban tárgyalják, például RoyW. 8*own és Kari H. Sandmeyer: „Sodíam Vonodbtefs elfect ín superstrucrure refroeton'es, I. és II. rész, f he Siess indu-stry Magaziné, XS73. novemberi és decemberi kiadás, Ebben a dokumentumban a kutatók különböző öntött tűzálló elemeket vizsgáltak, amelyeknél elsősorban a vanadlum hatásának kiküszöbölésére összpontosítottak,. például az aiumihium-clrkon-szíllkát esetében {A2$), az alfa-béta-aíuroinát, az alfa-afumínét és háta-alnraieát, amelyeket általában az üvegoiyasztó-tégelyek és kemencék szerkezetében alkalmaznak.

j. ;g. íMcLsren és Η, M. Riohardson a „The pcbbn zf Voosdium Pentoxide on Alumínium süketé .he/foctofíev* című értekezésükben egy kísérletsorccatot ismertetnek, amelyben kúpdéíormácíöt írnak le, ahol. a kúpok olyan tégiasorczatfeál készültek, amelyek slumlnát-tartalma 73%, 4-2% és 9 % volt, -továbbá mindegyik próbatest kúp vanádíum-pentoxid hozzáadásával készült, vagy önmagában, vagy oátnum-oxid vagy kaitíumoxid hozzáadásával.

Az -eredményeket a vaoédium-pentcxíd hatására, továbbá a •vanádlum-pentoxidnak a nátrium-oxíddaf együtt kifejtett hatására, valamint a vanédium-pentoxidnak a kalcium-okiddal együtt kifejtett hatására összpontosítva értékelték. Ügy találták, hogy:

1. A maliit ellenáll·: a vanádlüm-pentoxid hatásának egészen X7OQ C-lg.

2. Nem találtak nyomokat varsádium-pentoxid és alarmnál vagy vanádíum-pentoxid és sziilkáf szilárd oldatának vagy kristályos vegyületének kialakulására.

3. A vanádium-pentoxid ásványképzőként hathat az alumimum-cdlikáí tűzálló anyagok oíajhamuval történő saiakolása során, de nem jefeptős hatásé saíakképző szer.

4. Alacsony olvadáspontú vegyületek .képződtek, közöttük vanádium-pentexid és nátrium- vagy kaicium-oxídok, különösen az utóbbi.

5.. A nátrium· vagy kalcium-vanadátok és az alumroivm-sZilikátok közötti reakciók során alacsony olvadáspontú salakok képződtek olyan tűzálló téglák esetében, amelyek szílikát-tsrtalma nagyobb volt, mint azoknak a tégláknak, amelyeknek inkább ateninát-tsrtalma volt nagyobb.

T. S. Susby és M. Cartsr a „The e$ecí o/5£%, $ο>$Ο₄ and vfis a a ide banding rníneroís o/'bo.dc rt^octorles'·’ (<3fess Technology, 20. kötet, 1978. áprilisi szaros} című éríekezssűkben számos spineiít jmagnéróiro-aluroinát) és szilikátot teszteltek, továbbá az alapvető füzáltösnyagok kötőasványait, kénes- atmoszférában 680 X és 1400 X közötti hőmérsékleten, mindkét esetben Ns_;SO_A és V₂Q$ hozzáadásával és e nélkül is. Úgy találták, hogy bizonyos mennyiségű magnéz-iu-m-oxid és kalcium-exíd ezekben «2 ásványokban átalakult szulfáttá. A reakció sebességét növelte az ifejSCb vagy V_?ö₅ jelenléte. Eredményeik azt mutalják, hogy a kalcium-okid és a- magnézium-oxíd; sz alapvető- tűzálló anyagokban átalakítható: szulfáttá, ha ezeket sz anyagokat olyan kemencében alkalmazzuk, ahol kén van jelen a füstgázokban. A kalcium-szulfát képződése 1400 °C alatt, a magnézium-szulí-ál képződése 1100 *€ alatt megy végbe.

Mindazonáltal;. ahogy azt fent már· feltártok, a vanédlum hatása: a tázáilő anyagokra rengeteg problémát vet fel övegolvasztó kemence esetében, amelyek nincsenek teljes mértékben megoldva.

A petrolkoksz alkalmazásával kapcsolatos további probléma « környezettel kapcsolatos. A magas kénét fémtartalom, mint amilyen a nikkel és a vahádium, és. amely a petrolkoksz égess során keletkezik, környezeti problémákat okoz. Mindazonáltal már vannak olyan erőfeszítések, amelyek a petrolkoksz kéntartalmának csökkentésére vagy annak teljes· megszüntetésére irányulnak .azoknak a kokszoknak· az esetében, amelyek kéntartalma magas (S tömeg% fölötti}. Például az US 4 38S 38$ számé szabadalmi leírás petrolkoksz kéntelenítő sével foglalkozik. A petrolkokszot Olyan eljárásnak vetik: alá, amellyel csökkentem igyekszenek kéntartalmát. A megőröit kokszot forró hidrogénnel hozzák kapcsolatba, nagynyomáson 2 és &0 másodperc időtartamig. A kéntelenített koksz rostsliurgiai vagy hegesztőelektródád alkalmazásra megfelelő.

Az US 4 857 284 számé szabadalmi leírás (Kelt Hauk, 1.SS9. augusztus 15.) olyan eljárásra vonatkozik:, amellyel ként távolíthatnak el aknás kemencék .füstgázából, .Ebben s szabadalmi leírásban űj eljárási ismertetnek gáz halmazállapotú vegyület kéntartalmának eltávolítására abszorpcióval nagyolvasztó bulisdékgázaioak legalább egy részéből. A hulladék- vagy füstgázt: eíőszöris gáttlsztítóban megtisztítják és lehűtik, majd ezt. követően kéntelenítik, amelynek során a kénelnyefő anyag részben az a vasszivacs, amely a nagyolvasztóban készéit. A fcénteíenítés- célszerűen 30 C és 60X közötti hőmérsékleten megy végbe..Előnyösen -széndiöxídos környezetben valósul; meg, amelyet a nagyolvasztó: gázából nyernek és a nagyolvasztót gázt vivőgázként «Ikafmazzák.

Az US 4 854 122 számú szabadalmi- leírás kőolaj lepárlási maradékának kéntelemtésére- szolgáló sljárást ismertet, ahol a maradék koksz szemcsés, és kezdeti kéntartalma nagyobb-mint kb. 5 tömegéi. A kénteléfsííést folyamatos elektrotermikus eljárással: valósítják meg, amelynek során számos egymás után sorba kötött fluídágyat használnak, amelyekbe a -kokszrészecskéket folyamatosan bevezetik, A kokszrészecskék kéntelenítéséhez szükséges hőenergiát a kokszrészecskéknek -elektromos ellenállásként történő alkalmazásával nyerik, minden fiöidágyban ügy, hogy egy eiektródpárt rendeznek el, amely belenyulik a ffeidlróíf szénszemcsébe és Igy elektromos áram- folyik az elektródákon és a fiuiűfeálí kokszszemcséken át. Az utolsó fiuidégybsn nincsenek elektródák, és ez arra szolgál, hogy lehűtsék a kéntelenített kokszrészecskéket, miután a kénszínt 1 tömegénél kisebb értékre csökkent.

~β-~

A2 US- 5 2S9 SS4 számi) szabadalmi leírás olyan eljárásra vonatkozik, amely egyrészt környezetileg káros anyagok elhelyezésére vonsíkozík, amilyen például s petrolkoksz és a kér;, valamint a nehézfémek, amelyek a petrolkokszban tsláíhsfók, másrészt pedig olvadt vas- vagy acéltermékek előállítására szolgáié eijárásho?. dolgoz ki tüzelőanyagot, ahol az eljárás során gázt .reddkáinak olvadékot tartalmazó gázfejlesztőben, amelynek felső tüzelőanyag adagoló vége, továbbá redukciós gázeltávclítő vége, valamint alsó olvadt fém és sslakgyüjtő vége, továbbá olyan elemei varrnak, amelyekkel a fémes anyagokat az olvadékos gazfejlesztőbe juttathatják, és sz eljárás során a petrolkokszot az olvadékos gázfejlesztőbe a felső tüzelőanyag adagoló végen adagolják be, majd oxlgérsfsrtalmú gázt hivatnak, a petrolkokszba és ezzel legalább egy első fiuidágyat hoznak létre kokszszemcsékbőf, amelyek a petrolkokszból származnak, továbbá fémes anyagot vezetnek be az olvadékos gázfejlesztőbe sz adagoléeszközzel, reagáltalak egymással a petrolkokszot, az oxigént és a darabos fémes anyagot azért, hogy elégessék a petrolkoksz legnagyobb részét és ezzel reduktív gazt, valamint olvadt vasat vagy· seél eiőgyártmányt hozzanak létre, amelyek nehézfémeket tartalmaznak, amelyek a petrolkoksz égése során szabadulnak fel. továbbá olyan salak keletkezik, amelynek kéntartalma a petrolkoksz égése során felszabadul.

Az üvegiparban további figyelembe veendő tényező s környezetvédelem.- elsősorban a légszennyezés, £gy üveggyár teljes géznemű és szemcsés szennyezőanyag kibocsátásának 90 %-át sz olvasztó-kemence termeli. A tüzelőanyag füstgázai, amelyek az üveggyártó olvasztókemencéből származnék, elsősorban széndioxidot, nitrogént, vízgőzt, kénoxáddkst és nitrogémoxidokat tartalmaz. A füstgázok, amelyek az olvasztókemencéből szármáinak, elsősorban olyan füstgázokból áfaak, amelyek a tüzelőanyagból és azokból a gázokból származnak, amelyek az üvegfördőből lépnek ki, és amelyek azoktól a kémia; reakcióktól függenek, amelyek ebben sz időszakban zajlanak is. A fürdőgázok részaránya kizárólag lángfütésü kemence esetében a teljes füstgáztérfogat 3 - S %-át teszi ki.

A levegőszennyezést okozó alkotórészek részaránya a tüzelőanyagból származó- füstgázban az eltüzelt tüzelőanyag típusától, továbbá fűtüértékétől, valamint az égéslevegő hőmérsékletétől, az égő kialakításától, a láng alakjától, és a légfdieslegtői függ. .Az üvegolvasztó· kemence füstgázaiban lévő kénoxid-ok egyrészt az alkalmazott tüzelőanyagból, másrészt pedig az olvadékfurdőből származnak, különböző eijárásokaf javasoltak már, beleértve ezeknek a. fémoxidoknak és hidr-oxídoknak az elpárologtatósát is. -Minden· esetben azonban jól ismert az. adott' anyagok kémiai analízisének eredményeként, hogy az anyagok több mint 70 %-a nátriumvegyület, kb. 10 - 1.5 %-a kalclumvegyűiet és a többi többnyire -magnézium, vas, szil;kát vagy aíuminát

Üvegipari oivaszcőfeemence esetében- további fontos tényező az. SO₂ kibocsátás. Az SO> kibocsátás annak 3 kéntartalomnak a függvénye, amelyet a nyersanyagokkal és a tüzelőanyaggal beviszíink. A kemence feltörésének ideje alatt, például amikor emelik a- termelés szintjét, nagymennyiségű SO_?. szabadéi lói. Az SO₂ kibocsátási aránya 1,2 kg/tonna olvasztott üveg és 2,4 kg/tonns olvasztott üveg között változik. .Az Sö,. koncentrációja a füstgázban általában 100 és 300 ppm feldgáztözeSés esetében. Ha nagy kéntartalmú tüzelőanyagot alkalmazunk, akkor hozzávetőleg minden tonna üvegre 1,9 kg SCh jut a tüzelőanyag kéntartalmának. 1 %-ára vetítve.

Az égést folyamat eredményeként keletkező HO_X képződését többen is tanulmányozták és ismertették {Zeídovlch, 1:,,The oxisfeíion- -of /Wogen in .Combus-t#o« snd expfcdons”, Acts. Physiochem., 21 (41, 1946; Edwards, J. 8.: „Gömbösben·; The/órmot/oe endemjssfons cs/íróra? species, Ars>. Arbor. Science Publishers, 33. oidaí, 13741. Ezeket az értékeket az Emisstons Standards- Divhión állapította meg, amely az Office of Air Quality Planning and Standards, VSE8A kötelékében működik, és beszámolójuk, amely az „A'Cy ómiss/ons from gtes mo.n«/ecfönng címmel jelent meg, tartalmazza Mdovich megállapításait az .MO_X keletkezésével kapcsolatban, továbbá Edwards. kísérleti eredményeit, amelyeket -empirikus egyenlőségek alapján állapított meg. 2eldovích kifejlesztett egy állandót az MO és sz AKh képződésére a nagy hőmérsékletű tüzelési eljárások tanulmányozása •eredményeként.

Végül normális működési körülmények között, ahol a lángot megfelelően szabályozzák és a kemence nem levegőhiányosan működik, nagyon kevés széomonoxitín? vagy más olyan maradványt taiéitsk a füstgázban, amely a fosszilis tüzelőanyag égéséből származik. Ezeknek avegyüleíeknak a gázkoncentrádója kevesebb, mint ISO ppm, valószínűleg alacsonyabb, mint 50 ppm, 0,2 %/topnás'képződési aránynál kisebb. Ezeknek a kibocsátott anyagoknak a szabályozása egyszerűen a megfelelő tüzelési körülmények biztosításán múlik.

A gáznemd anyagok kibocsátásának csökkentésére szolgáló technikák lényegében a tüzelőanyagok és a nyersanyagok megfelelő megválasztására, továbbá a kemence kialakítására és működtetésére korláto-zódnek. Az US S 053 210 számú szabadalmi leírás olyan eljárást, továbbá berendezési ismertet, amely gázók tisztítására szolgák kűfönősen füstgázok flOy és kénta-ttalmansk megszüntetésére több munkahelyes abszorpciós és katalitikus reakcióval gravitációs áramlás során, ahol sz áramlás szemcsés karbontartalmú anyagot tartalmazóágyak között megy végbe, amelyeket keresztirányú gázárammal érintkeztetnek, amelyben legalább két mozgó ágy van -sorba kötve a gáz áramlásának megfelelőén úgy, hogy a-z NO_X eitsvoiltás a -második, illetve az utolsó mozgó ágyban valósul meg. Aöo; nagy mennyiségű; ipari kemencékből származó füstgázt kell megtisztítani, a tisztításra fordított hatással van- a nagymértékben változó kéndioxid-tartalmú gázpászmák kialakulása. £z a hátrány megszüntethető annyiban, hegy az első mozgó ágyat elhagyó tisztított füstgáz, amelynek helyileg változó kéndioxid koncentráció gradiense van, egy újabb keverésen esik át, mielőtt ammóniát adnának hozzá, mint az NO_X eltávolításához szükséges reagenst.

Az U5 5 »36 240 számú szabadalmi leírás légszennyezést szabályozó eljárást és berendezést 'ismertet ő-vegkemencék számára, amelyet a kemence füstgáz kimenetében alkalmaznak ügy, begy s füstgázt perroete·· ző-semfegesítő tornyon vezetik át, hogy eltávolítsák: a szulfátokat a füstgázból, és elnyelő anyagot (hi.aOHj permeteznek szert, hogy csökkentsék a füstgáz átlátszatlanságát; továbbá egy pneumatikus poradagoió eszközt alkalmaznak, amellyel pernyét vagy kalciumtéi'draxidot· juttatnak időnként a füstgázba « permetezősemlegesítő torony és egy zsákos porleválasztó: között azért, hogy fenntarthassák a porleválasztóban lévő szűrőzsák normális működését.

Végül a por alakú vagy por alakú petrolkoksz elégetéséhez elengedhetetlenül szükséges a különleges sgökisiskítás is. Álfáiéban a gyújtási energiát egy .éghető- tüzelőanyag^evegő keverék nyújtja, amellyel meggyújthatják az égő lángját Bizonyos égőrenöszerev esetében kifejlesztettek olyan égőket, amelyekkel- por alakú tüzelőanyagot, mint például szenet vagy petrolkokszot égethetnek -el.

.... g _

A P£T/£P83./ÖÜÖ3& számú bejelentés por alakú géznemű és/vagy folyékony tüzelőanyagok elégetésére szolgáló égőt 'ismertet 6nnek az égőnek a gyújfókamrája olyan, hogy egyik fals nyitva van a külvilág felé és korszimmeírfkus, továbbá ehhez egy íüs-tgázeívezető cső van: csatlakoztatva. A kamra felának közepén van elhelyezve a tüzelőanyag bejuttatására szolgáló cső feemenete, továbbá egy ievegőhemenet, amely körbeveszi az előbbi bemenetel és amelyen örvénylő égéslevegő jut be, amely a gyújtó-kamrán belül forró örvényárs-mot idéz elő ss összekeveri a fúvókéból kilépő tüzelőanyagot, továbbá az utóbbit felfut! a megfelelő gyújtóhőmérsékletre. A gyújtókamrából bejuttatott örvényáram levegömennyisége csak egy része a tökéletes égéshez szükséges levegő mennyiségének. A kamra- fals és a flfetgázcsá közötti tartományban egy második légbevezető cső van elrendezve, amelyen ár az égéslevegő -többi része beléphet az égőkamrába, amely teljesen vagy részlegesen összekeveredik a tüzelőanyag árammal Az égéslevegők összege; amelyek az égőkamrában vannak, illetve ezek aránya a tüzelőanyaggal kevert anyaghoz (és ennélfogva- az égés kezdetéhez és magához sz égéshez) úgy van· szabályozva, hegy ne haladja meg az égéshez szükséges teljes levegőmennyiség 50 %-át. Ezeket az értékeket összeegyeztetve egy olyan égőt kapunk, amely különösen alkalmas ipari eljárásokban hő- előállítására, közepes de változtatható teljesítménye van, amely stabil égést biztosit olyan lánggal, amely hosszú és vékony formájú sz égőkamrában és így a szemcsék radiális eltérítése rendkívül alacsony.

Az US· 4 412 8-10 számé szabadalmi leírás olyan porszén· elégetésére szolgáló égőre vonatkozik, amely stabil égés megvalósítására alkalmas úgy, hogy közben csökken sz NO, és C.o mennyisége, továbbá égés során keletkező ei nem égett karbon mennyisége Is.

Az OS 4.5314S2 számú szabadalmi leírás olyan rendszerre vonatkozik, amellyel szilárd tüzelőanyagot öcrithetunk és égethetünk el, mint amilyen a szén vagy más fosszilis tüzelőanyagok, továbbá ezt a ptíf alakú tüzelőanyagot levsgő-áramfean tartva égeti el, különösen ipari kemencék esetében, mint például amilyet a gipsz előállítására és metallurgiai folyamatokhoz használnak;

Az 05 4 602 575 számú szabadalmi leírás otyan eljárásra vonatkozik, amelynek során petrolkoksz port égetnek el egy égd lángjában, amelynek intenzív belső recirkvládós zónája van. A petrolkoksz port az intenzív resirkoiáciés zónába juttatják be, amely a petrolkoksz por gyújtásához szükséges, energiát szolgáltatja, amelyet égetni .akarnak. Mindazonáltal ez a -szabadalom ismerteti azt Is, hogy annak az eljárásnak a típusától függően, amelynek során a nyersolajat feldolgozták, a petrolkoksz tartalmazhat bizonyos káros anyagokat, mint például vanádlumot, amely nem csak korrozív vegyületek képződéséhez vezet a gőzfejlesztőben történő elégetés során, hanem jelentős mértékben szennyezi a környezetet, amikor elhagyja- a .füstgázokkal a .gőzgerterátort. Azt javasolják, hogy ha ezt -az égőt használjuk, ezeket a negatív hatásokat nagyrészt elkerülhetjük vaoádiummegkőtő adalékok adagolásával sz égőshez: az égéslevegő mennyiségének növelése útién.

A szén elégetésére szolgáló égők további fejlesztését mutatja be az US 4924 734 számú szabadalmi leírás, amely por alakú oldott finomított szén: tüzelésére, vonatkozik olyan égőben, amely -vízmelegítőhöz, karáéhoz vagy hasonlóhoz alkalmas.

•Végül «2 US S 329 3S7 számú szabadalmi leírás olyan égőre vonatkozik, «melyben por alakú szenet égethetnek ei keverékben, amely alacsony és magas- koncentrációjú lehet, az égőpanei magassága csökkentett

- 9 és az egész égő egyszerűsített. A kazánhoz használatos égők lehetnek ilyen égek vagy vegyipart kemencékhez használatos égők is

Ahogy azt mar az előzőekben ismertettük,, a fejlesztések a petrolkoksz égése során keletkező iégszennyezés .szabályozására koncentrálnák, mindazonáltal figyelembe veszik a petrolkoksz Hénteienítését és szennyezőktől történő megszabadítását is, féásrészt, jóllehet a petrolkokszot más iparágakban már alkalmazták, adott esetben a termék nyeli el 3 szennyező gázokat, továbbá figyelembe kell vennünk a vanádlum· károsító, koptató és erozív hatását a. kemencével kapcsolatban {lásd cementipari.

Az összes Ismertetett esetben a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos problémák és ezek megoldása iparáganként változó. Minden iparág és kemence esetében különböző termikus tulajdonságokkal és a szennyszöanyagokkai összefüggő profeíémákkaf kell számolok ettől függően, hogy milyen a hősilő falazat típusa, amely szintén befolyással van ez energiafogyasztásra és a termék minőségére, továbbá a kemence szer kezeiére és az eredményül kapott termékre is.

A leírtak ellenére az .üvegipar nem vette számításba: a mai napig sem a petrolkoksz égetésének lehetőségét üveg nyersanyag olvasztásához, tekintettel a fent ismertetett tényezőkből kővetkező megfontolásokra, mint amilyen a légszennyezés és a nagy kén-, valamint vanádivm-tartalom, amelyek negatív itatást gyakorolnak. 3 tűzálló falazatra a kemencében és komoly környezetvédelmi problémákat vetnek fel.

Tekintetbe véve az összes, fentebb ismertetett problémát és eljárást a jelen találmány olcsó, szilárd: tüzelőanyag alkalmazására vonatkozik, amelyet, a kőolaj lepárlásának maradékanyagából (petrolkoksz) nyerőnk annak érdekében, hogy kereskedelmi' minőségű üveget állítsunk elő környezetvédelmi szempontból tiszta módszerrel, csökkentve az üvegolvasztó kemence· tűzálló- bélésénél; roncsolódást kockázatét és csökkentve sz atmoszférába jutó szennyezőanyagok mennyiségét is. £z a szilárd tüzelőanyag, ahogy azt a technika állass Ismertetésénél is leírtok, mindezidáig nem jö-tt számításba: övegszerő anyagok olvasztásához, a fentebb ismertetett problémák okán.

A találmány alkalmazása érdekében olyan tüzelőberendezést keli kialakítanunk, amely petrolkoksz; adagolására és elégetésére szolgái annak érdekében, hogy hatásos tüzelést érhessünk el, A. találmány szempontjából fontos olyan kibocsátás-szabályozó rendszer kialakításit ís, amelyet az égő után helyezünk el annak érdekében, hogy megösz-Ásuk a füstgázokat, elkerülve a tüzelőanyagból .származó szennyeződések kibocsátását, mint amilyen az SO,, az NO, és a por alakú szennyeződések. A kifejlesztett berendezés integrálása révén megválasztva- a rendszerek és berendezések megfelelő konfigurációját, elrendezését, lehetővé válik alacsony költségű tüzelőanyag alkalmazása, továbbá kereskedelmi minőségű üveg előállítása és olyan füstgázok képzése, amely a környezetvédelmi előírások határértékeinek megfelel.

Az előbbiekből 1$ kitűnik, hogy a leien találmány számos berendezés kialakításán alapul, amelyeket egyetlen eljárásban alkalmazunk annak érdekében, hegy kereskedelmi minőségű üveget állítsunk elő oidaitüzelésű üvegofeasztó- kemencében, igy az· cídaítüzeiésű üvegolva-sztó kemencében a por alakú tüzelőanyagot, amely karbont, ként, nitrogént, vsnádiunsot, vasat és nikkelt tartalmaz, égetünk sí azért, hogy üveg. nyersanyagait olvasszuk meg üvegtáblák és palackok előállítása érdekében, A por alakú tüzelőanyag bejuttatására szolgá10 lé- eszköz legalább egy olyan égő, amely az: üvegolvasztó: kemence üvegoivasztó tartományának számos első és második oldalsó tüzeíőnyilásában van elhelyezve, és arra szolgái, hogy elégesse a por alakú tüzelőanyagot az üveg olvasztási ciklusa alatt, továbbá az üvegolvasztó kemence tűzálló béléssel ven ellátva- a· -kemence regenerátorkamrájában, amely eltesáll az olvadt üveg roncsoló hatásának, az égéstermék gázok roncsoló hatásénak, továbbá a kemencében a pof alakú tüzelőanyag égése során kfeisteít atmoszférában lévő szemcsék roncsoló hatásának. Végezetül légszennyezést szabályozó eszköz van elrendezve a föstgázkimenetben, amelyben az ellenőrzés a kemencében végbement por alakú tüzelőanyag elégését követi, és ez az eszköz, amely a légszenynyezést. ellenőrzi, illetve szabályozza, csökkenti s kén, a -nitrogén, a vanádium, a vas és a nikkel vegyületek kibocsátását az atmoszférába:.

Továbbá, annak érdekében, hogy csökkentsük, vagy elkerüljük: a magnéziumo-xid roncsolódását, a magnédumoxídnak legalább 98 %-ban jelen- keli tente, ahol a tűzálló falazatot alkotó nyersanyag, tisztasága csökkenti a kalcium-mőd mennyiségét, és késlelteti az olvadékiázis .kialakulásai. űrt a tűzálló falazatot :a magnézlumoxidot körülvevő szennyezők szlnterelődésének érdekében magas hőmérsékleten kell magas szinterelnl, mert ekkor kerámiakötés jön létre az anyagban.

Alapvető tűzálló anyagként a legalább 3ű %-ban jelenlévő magnézlumoxidot használják többnyire az üvegolvasztó kemence regenerátórkamráinak felső soraiban· További példa a tűzálló -anyagra, amely alkalmazható a regenerátor-kamrákban vagy a felső boltozaton,, sz ontőtt-zsugoriíott clrkon-szilikát-aiuminát anyagok, amelyek a vanádlum-pentoxidhoz hasonlóan, szintén savas kérohatásúsk, és csökkentik a tűzálló anyagok roncsolódásának veszélyét.

Az üvegoivasztó kemence tűzálló anyagainak helyes: megválasztásával csökkenthetjük, a fosszilis tüzelőanyagokban: lévő szennyeződések hatását, és a kiválasztást termodinamikai .analízis, továbbá a tűzálló anyagokat alkotó kémiai vegyületek és szennyezők kémiai összetétele alapján végezzük el.

Találmányunk -célkitúzése ezért az, hogy eljárást és berendezést dolgozzunk ki por alakú tüzelőanyag betáplálására és elégetésére -üvegoivasztó kemencében, amelynek segítségével por alakú petrolkokszot adagolónk és égetünk el, továbbá csökkentjük az övegolvasztés költségeit.

További célkitűzésünk a jelen találmánnyal az, hogy eljárást és berendezést dolgozzunk ki por alakú tüzelőanyag -bejuttatására és elégetésére üvegolvasztó kemencében, ahol a tüzelőanyag .karbont, ként, nitrogént, vanádiumot, vasat és nikkelt tartalmaz, és szabályozzék s por alakú tüzelőanyag elégetése során keletkező szennyezőanyag-kibocsátást annak érdekében, hogy megtisztítsak a füstgázokat és -csökkentsük a por alakú tüzelőanyagból származó szennyeződések, vagyis az: 50-,,, MO_X vegyületek és szemcsék légtérbe jutását, továbbá a kibocsátást a por alakú tüzelőanyagnak s kemencében történő elégetése után szabályozzuk.

Még további célkitűzésünk a jelen találmánnyal az, hogy olyan eljárást és berendezést dolgozzunk ki por alakú tüzelőanyag. bejuttatására és elégetésére üveg-olvasztó kemencében, ahol por alakú tüzelőanyag és primer égéslevegő vagy gáz keverékét juttatjuk he nagy sebességgel az égők mindegyikébe.

Ezen ksvöi célkitűzésünk a találmánnyal sz is, hogy olyan eljárást és berendezést dolgozzunk ki por aiakú'tüzelőanyag-elégetésére és táplálására üvegolvssztó kemencében, amelynek során, illetve amely berendezésben különleges-tűzadó anyagokat alkalmazunk az üvegokrasztó .kemence kamráinak ktalakiíásánél azzal a í'sHai. .hogy csökkentsük a por aisfe tüzelőanyag elégetése során- keletkező eróziós és koptató hatásokat, különösen a vanádium-péntoxid hatását.

Meg további ceíklzazesuns a ísláirríanriy&l az, hogy olyan eljárást és berendezést dolgozzunk ki por alaké tüzelőanyagnak övegoivasztó kemencében történő elégetésére és betáplálására, ahol a por alaké tüzelőanyagot közvetlenül a kemencébe jiuttstjuk be tüzelőanyag-levegő keverékben, és a légfeiesleg a sztöchlometrlkus égéslevegő -mennyiségének kb. IS %-a.

Még további célkítözésiirík a találmánnyal az, hogy olyan eljárást és berendezést dolgozzunk ki por alaké tüzelőanyag üvegolvssztó kemencébe történő bejuttatására és elégetésére, amely párhuzamosán két vagy három típusú tüzelőanyag elégetésére alkalmas. Az égősorokat az ctvasztőkamráhan rendezhetjük el, amelyek.-egymástól függetlenül petrolkokszot, gázt vagy tüzelőolajat égetnek;

Még további célkitűzésünk a jelen találmánnyal az, hogy olyan eljárást .és berendezést dolgozzunk ki por alaké tüzelőanyag .üvegolvasztó · kemencében történő elégetésére és bejuttatására, ahol a por alakú tüzelőanyagot pneumatikus eszközzel, légíetesíeg. mellett juttatjuk be.

A találmányt a továbbiakban pétdakénti kivitek alakok kapcsán, a -csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az t, ábra a találmány -egyik kivitek alakjának folyamatábrája, amely elsősorban por alakú tüzelőanyag betáplálására és elégetésére szolgáló rendszert mutatja be üvegofva-sztó kemence legalább egy égőjének esetében; valamint különböző alakú tűzálló -eszközöket, amelyek az övegolvasztó kemence faléit és fenekét alkotják és amelyek ellenállnak az olvadt üveg eróziós hatásának, továbbá a kemencében elégetett por alaké tüzelőanyag égése során keletkező gázatmoszférébao tévő koptató- hatású részecskék és égéstermék gázok korróziós hatásának, továbbá egy környezetvédelmi szabályozó rendszert, amellyel a füstgázki-menetben. szabályozzuk a szennyezők kibocsátását, miután a por alakú tüzelőanyagot elégettük a kemencében, 3

2. ábra a találmány .szerinti, petrolkoksz betáplálásával és elégetésével dolgozó rendszer első kiviteli alakjának további blbkkőiagramját mutatja be, a

3. ábra regenerátoros üvegoívasztő kemence ábrázolása, a

4. ábra :az 1. ábrán bemutatott kemence sematikus bossznézete, az

5. ábra a találmány szerinti, por alakú tüzelőanyagot elégető és betápláló rendszer sematikus nézete, a

6. ábra regenerátoros üvegolvasztó kemencévé! kombinált por alaké tüzelőanyagot bejuttató és égető rendszer oldalnézete, s

?. ábra a találmány szedeti, por alakú tüzelőanyagot bejuttató és elégető égő elrendezésének részletes bemutatása, a

8, ábra a találmány szerinti por alakú petrolkokszot elégető égő egyik célszerű kiviteli alakjának oldalnézete a 7. ábra -szerinti elhelyezésben, a

9, ábra a 8. -ábrán látható égő elölnézete, a... )2-.

iö. ábra s 8. ábrán látható égő függőleges metszete, a

11, ábra kimeneti fúvóikékk-ai ellát ott éget métát be, 3 30. ábra „A-A* vonala mentés nézve, és a •12. ábra egy kimeneti fúvökával rendelkező .égő második kivéeli alakját mutatja be.

A találmányt e továbbískösn speciális kiviteli alak ismertetésévé mutatjuk be, ahol az azonos részeket ugyanolyan hivatkozási számokkal jelöljük, továbbá az 1. ábra a találmány egyik kiviteli alakiénak bickkőiagramja, amely por alakú tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére szolgáié rendszert mutat be legalább egy égővel A üvegolvasztó kemence esetében, ahol a kemencén oidalsó tüzeíőnyüások vannak, ahogy azt a továbbiakban ismertetjük, δ tűzálló anyagok vannak különböző alakban kiképezve, amelyekből az üvegóivasztó kemence regeocrátorkamrálnak: fenekét és falait készítjük, továbbá a túzáliö anyagokat úgy választjuk ki, hogy legalább 98 % magnézlumoxídot tartalmazzanak, ahol a nyersanyag tisztasága, amely a tűzálló anyagot alkotja, csökkenti a jelenlévő Kalclurooxíó mennyiségét -az anyagban és késieken az olvadékfázis kialakulását. Ez a 3 túzáitó anyag annak érdekében, hegy a mag.néziumoxrdoí körülvevő szennyeződéseket szín tereljük, magas hőmérsékleten van kézéivé, így az. anyag nagy részében: kerámiakötés jön létre. Más anyagok, amelyeket a regenerátorkamrák boltozatában alkalmazhatunk, ahol a hőmérséklet 1350 T és 14S0 C között, van, a cirkon-szilikát-aluminát zsugorított-öntött aoyag, amely a vanádíum-pentoxidhoz hasonlóan, szintén savas kémhatásé, és csökkenti a tűzálló anyagra gyakorolt roncsoló- hatást További B tűzálló anyagokat alkalmazhatunk», amelyeket a 80 % magnéziumot és kb. 20 % církon-szilikátot tartalmazd anyagok közöl választunk ki. Ezek az anyagok azért kerülnék alkalmazásra:, hogy ellenálljanak sz olvadt üveg eróziós- hatásának, továbbá a por alakú tüzelőanyagot ipeíroikoksz elégetésével! a. kemencében, keletkező atmoszférában lévő szemcsék koptató hatásának, valamint a füstgázok eróziós hatásának. Végezetül egy környezetvédelmi C szabályozórendszert -alkalmazunk, amellyel szabályozzuk a fűs^ázfeimeo-etben a szennyezőanyag-kibocsátást, miután a kemencében végbement a por alakú tüzelőanyag égése:.

A 2. ábrára tekintve, a por alakú: tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére- szolgáló rendszert .láthatunk, smeiy összeköttetésben van minden 48 a, 48b» 48c,. 48d, 48e, 48f, 48g, 48b égővel, továbbá mindegyik 5öa, SOb, 50c, Söd, Söe, SOf, Síig, 5Üh égővel |lásd: 9. és 5. ábrák}, és amely arra szolgái, hogy bejuttassa a por alakú petrofkokszot az üvegóivasztó kemencébe és ott elégesse. A por alakú tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére szolgáló rendszer sgy 0 adagolóberendezést tartalmaz, amsiíysí a por alakú petrolkokszot adagoljuk, továbbá egy E égetörenőszert, amellyel a por alakú petrolkokszot elégetjük az. üvegóivasztó kemencében. A D adagolóberendezést egy táplálórendszerrel táplálhatjuk, ez a rendszer kezelheti az F por alakú petrolkokszot és ez a rendszer önmagában jói: ismert sz iparban,

A per alakú tüzelőanyag égetésére és betáplálására szolgáló rendszert a 3, - 5, ábrák figyelembevételével Ismertetjük, mivel a 3. és a 4, ábrákén a regenerátorom üvegóivasztó kemence sematikus ábráját láthatjuk, amelyben 30-otvasztókamra_:, 12 finomító kamra, 14 kondicionáló kamra és 36 torok van elrendezve a 12 finomító· kamra és a 14 kondicionáló kamra között. A 12 finomító: kamra elülső 18 végénél egy sor 20 csapoló nyílás található, amelyeken át az olvadt üveget eltávolítjék a 12 finomító kamrából. A lö olvasztőkamra 22 hátsó vége 24 „kutyaházbói áll, amelyen át az üveg alapanyagát képező anyagokat 26- adagolóval bejuttatjuk a kemencébe. Egy pár 28,30 regenerátor van elrendezve a 10 olvasztó-kamra mindkét oldalánál. A 28, -3G rege--13 nerátprek 32, 34 tüzetónyiláso-kkal vannak kialakítva, amelyek mindkét 28, 30 regenerátorhoz csshakozfw., és a 10 oivasztőkamráfea nyitnak. A 28, 30 regenerátorok gázhevbő 36 kamrával,. továbbá levegő iéghevítö 38 kamrával vannak ellátva. Mindkét 36, 38 kamra alsó 40 kamrához csatlakozik, amely 42 tósttoíattyúval vs-n csatlakoztatva 44 zéagúthoz, továbbá 46 kéményhez, ahol a füstgázok távozhatnak. A 4Sa, 48b, -48c, 48o, 4Ss, 48f, 4% 48b égek, továbbá az 50a, Söb, 50c, Sód, 50«, Söí, SOg, 5Öh égők a 32, 34 tüzelönyífásokban, a 32, 34 füzelőnyíiások 52, 54 nyakán vannak elrendezve annak érdekében, hogy elégessük a tüzelőanyagot, vagyis a földgázt, a petrolkokszot vagy más olyan tüzelőanyagot, amelyet övegoivasztó kemencében alkalmazhatunk..

Amikor az üveg alapanyagát képező anyagokat bejuttatjuk a 24 kutyaházon át a 10 olvasztókamra hátsó végébe, az olvadó öveget 48«, 48b, 48c, 48d, 48e, 481, 48g, 48b, Söa, Söb, 50c, 50«, 5Ge, SOI, SOg, 5Öh égők olvasztják meg, és az üveg előreáramlik mindeddig, amíg tökéletesen meg nem olvad és ei nem távozik a .16 olvasaókamrábó) a 14 kondicionáló kamrába. A kemence működése során a 28,.30 regenerátorok ciklikusan műkődnek, égéslevegő és· füstgáz ciklusokban. A kemence típusától függően 20 - 30 percenként a 48a, 48b, 48c, 48ő, 48-e, 48f, 48g, 48h vágy Söa: Söb, Söc, 5öd, 50e, Söf, S9g> 50h égő .sorok .iángirányát megrórditiák. így a kialakuló láng; ás szók az égéstermékek, amelyeket a 48a, 48b, 48c, 48d, 48e, 48f, 4.8'g, 48h és· SCe, 5.0b, 5Öc, 50d, Söe, 50f, 50g, 50b égők képeznek, átá'ramlenak az: olvadt üveg felülete fölött, és átadják s hőt az: üvegnek, amely a 10 olvasztó-kamrában és 12 finomító kamrában van..

Az 5, és s 8. ábrára tekintve, az A üvegoivasztő kemencében por alakú tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére szolgáló, a találmány első kiviteli alakja szerinti rendszerben egy első 56,58 tároló siló van elrendezve a por alakú petrolkoksz vagy más típusú olyan tüzelőanyag tárolására, amelyet üvegaivaszíó kemencében alkalmazunk. Az 56,58 tároló silók 60 tehervggonöól kerülnek íeftőltésre első 62 bemenő csövön, amely a 66 tehervagon és sz 56, 58 tároló silók között van elrendezve. Az első fő 82 bemenő csőnek első 64,68 csatlakozó csövei vannak, amelyek az 55, 58 taroló silókhoz vannak csatlakoztatva és az 68, 58 tároló silók feitőltését szolgálják, 68, ?□ szelepek vannak csatlakoztatva az- első 64, SS csatlakozó csövekhez'azért, hogy szabályozzák 32 56, 58 tároló silók feítöitését, Mindegyik 56, 58 tároló siló vákuum alkalmazásával tölthető fel 70 szelepen és első 72 szfvócsövőn át. Az első- 72 szívócsőnek második 74, 76 csőcsatlakozói vannak, amelyeket sz 56, 58 tároló silókhoz kell csatlakoztatni. 78, 86 szelepek második 74, 76 csőcsatlakozókhoz vannak csatlakoztatva azért, hogy -szabályozzák azt a -vákuomhatást, amelyet a 76 szeleppel érünk el 32 56, 58 tároló silók feftöltéséhez.

Az 56, 58 tároló silók alján kúpos 82, 84 .surranta, továbbá gravímeírites petrolkoksz adagoló SS, 88 rendszer található, amely a por alakú petrolkoksz floiólzáiására és folyamatos adagolására szolgál második Só tápvezetékbe, ahol a per alakú tüzelőanyag szilárd tüzelőanyag adagoló 50-5, SD-6 és SO-7 rendszerbe örül. .A második 60 tápvezetékbe harmadik '92, 94 csőcsatlakozók csatlakoznak, amelyek az 56, SS tároló silók kúpos 82,84 surrantójáoak aljához vannak csatlakoztatva. 36,38 szelepek vannak rögzítve a harmadik 92» 94 csőcsatlakozőkhoz, hogy szabályozzák a por alakú petrolkoksz áramlását s második 90 tápvezetékbe.

A taláimány szerinti D adagolóberendezéssel ₃ p^_r siakú petrolkokszot a S2iíár« tüzelőanyag adagoló

SD-S-SD'-? rendszerekbe juttatjuk második 90 tápvezetéken át. Negyedik löö,. 102» 104 csőcsatlakozók vannak csatlakoztatva- a második 90 tápvezetékhez annak érdekében, hogy az első 58, 58 taroló silókban tárolt por alakú petrolkokszot a szilárd tüzelőanyag adagoló SD-5 ---50-7 rendszerekbe szállítsák. Mindegyik szilárd tüzelőanyag SO-5-SD~?'rendszerben második sorozat 1GS, 108,110-siló van elrendezve. A második .106, JdS, 110 silókban kúpos 112, 114, 1.16 .sumsn-tők varnak, továbbá gravimetrik-us petrolkoksz adagoló 118, 120, 122 rendszer, valamint 124,226> 128 levegőztető rendszer, 13.0,132,134 adagoló, továbbá 136, 238 és 140 szűrő·, s pár alakú petrolkoksz állandó áramlásának fenntartására a 46f, 48g, 481: és Söf, SOg és 5öb égőkhöz, ahogy azt a továbbiakban maid látni fogjuk.

Pneumatikus 142 kompresszor es 144 légtartály van csatlakoztatva második 246 fővezetékhez. 8ső 148, ISO, 152 bemeneti csőcsatlakozók vannak csatlakoztatva 3 második 248 fővezetékhez azért, hogy levegői áramoltassunk át a 136, .138, 140 szőrökön és: a petrolkokszot a 106,108, 120 silók belsejébe továbbítsuk. A második .146 fővezeték továbbá első visszatérő 154, 1SS, 1S8 csőcsatlako-zót tartalmaz, amely csatlakoztatva van a 124, 226,128 levegőztető rendszerekhez, azért, hegy megteremtsék a petrolkoksz megfelelő áramlásai s harmadik 2.60,162, 1.64 kimeneti .csövek felé, ahogy azt a továbbiakban ismertetni fogjuk. Ezen kívül, egy második 166 bemeneti cső van csatlakoztatva a második 146 fővezetékhez - a 244 légtartály után ·-, amely második 168,1?Ö bemeneti csőcsabekozőkat tartalmaz, amelyek viszont az SS, SS tároló diók felső részébe csatlakoznak azért, hogy .levegőt juttassanak be az 56, SS tároló- silók belsejébe..

Az SD-5, SD-6, SO-7 szilárd tüzelőanyag, adagoló rendszer negyedik 172, 174, 176 kimeneti csöveket tartalmaz, amelyek mindegyik 130, 232, 134 adagoló alá vannak csatlakoztatva, Káromutas szabályozó 178, ISO, 182 szelep van csatlakoztatva a negyedik 172,174,176 kimeneti csövekhez, továbbá egy második vezeték van csatlakoztatva az első visszatérő 179,181,183 csövekhez, amelyeken a por alakú, petrolkokszot visszatérítjük a második sorozat 106, 208,120- silók felé, továbbá- a harmadik vezeték csatlakoztatva van a harmadik 160, 162, 284 kimeneti csövekhez, amelyeket arra használunk, hogy levegő-tüzelőanyag keveréket továbbítsunk egy négyutas 184, 186, 188 .esősdrendezésbeí, amely az alábbiakban ismertetett E tüzelörendszerret var- kapcsolatban.

-Az E íüzekbendszer- a szilárd tüzelőanyag- adagoló SD-5, $0-6, SD-7 rendszerekhez van -csatlakoztatva a négyutas 184, 136, 138 csőelren-dezés első- vezetékén, atneiye csatlakoztatva van mindegyik harmadik ISO, 162,164 kimeneti csőhöz a szilárd tüzelőanyag: adagoló SD-S, SD-6 és 5D-7 rendszerekben. ggy második vezeték van csatlako-zta-tva a negyedik 19Q, 192, 294 kimeneti- csövekhez, amellyel a levegő-tüzelőanyag keveréket .adagoljuk a 48b, 48g és 48f égőkhöz. A négyutas 184,186,188 csöebendezés harmadik vezetéke csatlakoztatva van egy ötödik kimeneti 196,198, 200 vezetékhez, amellyel a levegő-tüzelőanyag keveréket az 5:)h, SOg, 591 égőkhöz továbbítjuk, továbbá 3 négyutas 284,186,288 csősfcsndezés negyedik fc-irneneie csatlakoztatva van a második visszatérd 202, 204, 205 csövekhez, amelyekkel a fölösleges por alakú petrolkokszot a második 106, 1ÖS, 110 silókba: visszajuttatjuk. A négyutas 184, 186, 188· csőeirendez-ésnek 208A- 2.O8C gelyósszeiepeí, továbbá 210A - 22ÖC, 212A - 212C golyósszelepei: vannak, mégpedig a négyutas 184, 286, 188 csöeirendezése és a negyedik 290,192,194 kimeneti csövek között, valamint ötödik kimeneti 196,198, 200 vezetékei a második visszatérő 202, 204, 206 csövekhez.

Ezen a módon: a kemence működése- során a 48a, 48 b, 48c, 48d, 48e, 48f. 48g, 48h vagy 50a, 5Db, 50c, 50ő, .SGe, 50f, SGg, SOh égők ciklikusan váltakozó módon működnek, ahol az egyik ciklus -a tüzelés, a másik

.... 15 ···· pedig es tüzelés szüneteltetésének ciklusa. Minden 20 - 30 percben az adott kemencétől függően, a 48a, 48b, 48c, 48d, 48e,_; 48i 48g, 48h vagy 50a, 50b, Sör, SOd, 5öe, SGf, 5üg, SOh égők láeglrányát megváltoztatjuk, illetve megfordítjuk. A levegő-tüzelőanyag keverék, amely a harmadik ΊδΟ, 162, 164 kimeneti csöveken érkezik, a négyutas 184,136,188 csőetrandezéssef, továbbá s 2Q8A ~ 208C, 210A 210C és 212A - 212C goiyósszéiepekket van szabályozva azért, hogy váltakozva levegő-tüzelőanyag keveréket juttasson 2 43a, 48b, 48c, 48d. 48«, 48í, 48g, 48b és az 503, 50 b, Söc, SOd, 5G«, 5öf, 50g, SOh égőkhöz. Amikor a 48a, 48b, 48c, 48d, 48e, 48f, 4§g, 48h és 5öa, 50b, 50c, 5Qd, .SGe, 50f, 50g, 5Gb: égők közötti: ciklusváltás végbemegy, egy bizonyos mennyiségű levegő-tüzelőanyag keverék visszatér a második sorozat 106, 108, 110 silókhoz, mégpedig agy második visszatérítő 202, 204, 206 csövön át.

Az a tá-ptevegő, amelyet a harmadik 160, 162,164 kimeneti csőveken át vezettünk be arra szolgái, hogy a petrolkokszot szállítsa, továbbá, hogy nagysebességű petrolkoksz befecskendezést valósítson meg a 48a, 48 b, 48c, 4Sd, 48e, 481, 48g, 48h és 50a, 50b, 56c, SOd, 50«, SGf, SOg, SOh égők mindegyik füvókájs felé. A táplevegőt pneumatikusan ásítjuk elő egy tápfeyegő 214 fúvóval harmadik fő 216 vezetéken át.

Negyedik kimeneti 218, 220, 222 csövek vannak csatlakoztatva a harmadik fő 216 vezetékhez és 3 harmadik ISO, 162, 164 kimeneti csövekhez azért, hogy fenntartsuk a tüzelőanyag-levegő keverék magas arányát, amelyet bejuttatunk a 48«, 4.8b, 48c, 48d, 48e, 48f, 48g, 48h és 50a, SOb, 50c, SOd, SOe, SOf, SOg, SOh égőkbe¹,

A 48a, 48b, 48c, 48d, 48e, 48f, 48g, 48b vagy 50a, SOb, 50c, SOb, 50«, SOf, SOg, SOh égők tüzelési ciklusának megvalósítása érdekében mindegyik 48a, 46b, 48c, 48d, 48«, 48f, 48g, 48h vagy 50a, 50b, 50c, SOd, 50e, SOf, SOg, SOh égőt egyenként látunk el levegő-tüzelőanyag keverékkel. Szt a keveréket a 48«, 43 b, 4Sg, 48d, 48e, 48f, 48g, 48b vagy 50a, SOb, SOc, SOd, SOe, 60f. SOg, SOh égők belső vezetékén át juttatjuk az égőkhöz, amely egy etosztókamráhs érkezik és Innen van elosztva a különböző fúvókák között, amelyek a 48a, 48b, 48c, 48d, 48e, 481, 48g, 48b vagy SOs, SOb, SOc, 50d, SOe, SOf, 50g, 5öb égőkben találhatók.

A por alakú tüzelőanyag keveredésének és turbulens áramlásának fokozása érdekében mindegyik 48a, 48b, 48c, 48d, 48e, 48f, 48g, 48h vagy 5öa, 50b, 50c, 50b, 50«, SOf, S'Og, 50b égőbe előmelegített égéslevegőt juttatunk, továbbá primer égéslevegőt a primer égéslevegő 224 fúvóból, amelyet nyomás alatt juttatunk be a 48a, 48b, 48c, 43d, 48e, 48f, 4gg, 48 b vagy 50a, 50b, 50c:, 5öd, SOe, SOf, SOg, 50b: égők fúvókéin át. így a 48a, 48b, 48c, 48ő, 48e, 48b 48g, 48h vagy 50a, SOh, SOc, SOd, SQe, SOf, SOg, 5öh égők működése petrolkoksz beinjektálásávaf valósul meg pneumatikus vivőáramban megemelt szilárd anyag-levegő arány mellett, továbbá s primer égéslevegő 3 sztöehiometrikus levegőszükséglet 4 %-«,

Hatodik 226 kimeneti cső, továbbá hetedik 228 kimeneti cső van csatlakoztatva az elsődleges égéslevegő 224 fúvóhoz. A hatodik 226 kimeneti cső ötödik 230, 232, 234 csőköteghez van csatlakoztatva, továbbá a hetedik 228 kimeneti cső hatodik 230, 238, 240 csőköteghez van csatlakoztatva. Az ötödik és a hatodik 230, 232, 234, 236, 238, 240 csőkötegek kimeneti vége közvetlenül csatlakozik a 48f-48h vagy az SGf-SOh égőkhöz. A primer égéslevegő áramlása sz ötödik és a hatodik 230, 232, 234, 236, 238, 240 csőkötegekben egyedileg szabályozott első 242 visszacsapó szelep, sisö 244 golyósszelep és második 246 visszacsapó szelep -segítségévéi.

16Ezen kívül a harmadik' 22» kimeneti cső tartalmaz hetedik, kimeneti 2.48., 250 és .252 csöveket, amelyek az ötödik kimeneti 198,198, 200 vezetékekhez- vannak csatlakoztatva. Ezen kívül a hetedik 228 kimeneti cső tartalmaz hatodik kimeneti 254-, 255-, 2S8 csöveket, amelyek a-'negyedik 130, 132, 194 kimeneti csövekhez vannak csatlakoztatva. Mindegyik hatodik és hetedik kimeneti 248, 250, 252, 254, 256,. 258 csőnek 2δδ visszacsapó szelepe, továbbá 262 goiyósszeiepe van.

A fent ismertetett elrendezésen át a primer levegő 224 lövő primer levegőt juttat a 48f-48h égőkhöz (baloldali égők vagy- az 5űf -- 50h égőkhöz a- hatodik 226 kimeneti csövön át, továbbá a hetedik 228 kimeneti csövön át, valamint az ötödik .és hatodik 230, 232, 234, 236, 238, 240 csőkötegek révén.. A lég 224 fóvó működése során maximális ievegőárandást biztosít a 4Sf-48h vagy 50f~5öh égek működéséhez, miközben minimális levegő-áramlást juttat a 48f-48h 'vagy Sör -5öh -égőkhöz, amelyek nem működnek, Így mindegyik hatodik és hetedik kimeneti 248,250, 252, 254, 236, 258 cső· a legjobb feltételeket garantálja a lehűléshez.

Arinak ellenére, hogy a találmányt három 4gfj. 48g, 4Sh és SSf, 50g, valamint 50h égők bemutatásávái ismertettük, nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti renászet alkalmazható -az összes 48a, 48b,- 48c, 48d, 48e, 48f, 48g, 48h és 50a, 50b, 50c, Söd, 5öe, 50f, Süg, 5Gh égők alkalmazása esetén is.

A találmány egy további kiviteli alakjában, az olvadt üveget két vagy három típusé tüzelőanyaggal is megolvaszthatjuk, például a 3, ábrán látható módon, ahol 48a, 48b, 48c, 48d és S-Oa, 50b. ,50c, Söd égőket láthatunk ei por atakö tüzelőanyaggal, például petrolkoksszal, továbbá a 48e-48h és az: 5öe-5'0b égőket elláthatjuk gázzal vagy tüzelőolajjal, A találmány egy harmadik kiviteli alakjában a 48s> 48b, 48c, 48d és 50a, 50b, 50c, Söd égőket elláthatjuk por alakú tüzelőanyaggal, például petrolkoksszal és a 48e - 48f, valamint az SOe. - 50f égőket elláthatjuk gázzal, továbbá a 48g~4Sh és az. 50g - 50h égőket elláthatjuk tüzelőolajjal. Ezek a taí.álmany szerinti kombinációk a manapság, mór Ismert üvegolvasztó kemencékben megvalósíthatok, amelyek pillanatnyilag gázt vagy tüzeiőoiajat alkalmaznak az üveg megolvasztására, a gáz, valamint a tüzelőolaj viselkedése -azonban jól ismert a szakmai gyakorlatban.

A por alakó petrolkoksz jó -elégetésének végrehajtásához különleges égőt terveztünk, amelyet a-z üveggyártó kemencében elégetendő por alakú tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére szolgáló rendszerre adaptáltunk, A 7-12, ábrák 4.8f égő .részletes bemutatására hivatottak, amely égő a találmány szerinti por alakú tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére szolgál. A por alakú tüzelőanyagot égető 48f égőnek fő 264 égőteste van, amely 266 külső csőbői áll, továbbá egy középső 268 csőből és egy belső 27-0 csőből f lásd 10, ábra), amelyek koncentrikusan helyezkednek: el egymás körül. A 266 külső cső le van zárva 272 felső végénél (9. ábra).. Első 276 kamra van kialakítva a 266 külső cső és a középső 258 cső között! térben. A 266 külső cső, amelynek bemeneti 278 csöve, továbbá kimeneti 280 csöve van (8. ábra), amelyen át hideg vizet vezetünk be az első 276 kamrába azért, hogy lehűtsük a 48f égőt. A középső 2S8 cső és a belső 270 cső túlnyúlik a 266 külső cső 272 felső-végén,

A 481 égő felső részén 282 légbemeeeíi cső van, amely ferdén, a középső 268 cső körül van csatlakoztatva hozzá annak érdekében, hogy összekösse a hatodik 23» csőköteggel (7. ábra) és így primer égéslevegőt vagy földgázt-vezsíhessünk be egy második 284 kamrába, amely a belső 270 cső és a. középső 288 cső közötti tétben van kialakítva. A második 284 kamra arra szolgai, hogy közvetlenül bevezesse a primer égéslevegőt

-17vagy a 'földgázt-a 236 csőkötegből <7. ábra) és « 48f égő alsó végéhez szállítsa, A primer égéslevegő áramlása: a második 284 kamrában az első 242 visszacsapó· szelep elrendezéssé! ven szabályozva, továbbá az erső 244 goiyésszeieppeí-és a második 246 visszacsapó szeleppel.

Ugyanezen a módon szekunder égéslevegő és por alaké petrolkoksz keverékét vezetjük be a. belső 270 cső 286 felső végébe és továbbítjuk a 48f égő alsó végéhez, A belső 270 cső 286 felső, végét csatlakoztatjuk a negyedik 154 kimeneti csőhöz azért, hogy a por alakú tüzelőanyag és szekunder levegőből álló keveréket továbbítsuk az említett 48f égőhöz. így amikor a primer levegő és· a szekunder levegő, valamint a por alakú petrolkoksz keveréke eléri a 481 égő alsó végét, a primőr levegő vagy a földgáz és a por -alakú tüzelőanyag? -szekunder levegő keverék összekeveredik és meggyújtj.3 a keveréket, megindítja az égést, ahogy azt a továbbiakban majd ismertetni fogjuk.

A 10. -12. .ábrákra tekintve a 48f égő egyik kiviteli alakjának részletes ábrázolásával találkozhatunk, amely a'rra szolgál, hogy a találmány szén nő módon por alakú tüzelőanyagot adagoljon és égessen el.

A 48f égő (lö. ábra) alapvetően 264 égőtestbői áll, amely 2δδ külső csőből, középső 268 csőből és belső 270 csőből van kialakítva, amelyek egymással koncentrikus .helyzetben vannak. Első 276 kamra van kialakítva 3 266 külső cső és s középső 268 esc közötti térben. A 266 külső csőnek bemeneti' 278 csöve és kimeneti 280 csöve van, amelyen ét hideg vizet juttatunk: be. az első 276 kamrába azért, hogy lehűtsük a 48f égőt.

Primer égéslevegő vagy gáz bejuttatására szolgáló második 284 kamra van kialakítva: a belső 270 cső és a középső 268 cső közötti térben. A második 284 kamra arra szolgái, hogy közvetlenéi príméi· égéslevegőt vagy gázt irányítsunk a levegőbomeneti 236 csőkötegből' (7. ábra), és ezt továbbhsuk a 48f égő alsó végéhez. Ugyanilyen módon, szekunder levegő es per alakú petrolkoksz keverékét vezetjük be a belső 27.Ö cső 286 felső végébe, majd ezt továbbítjuk a 4Sf égő alsó végéhez.

A lü. -12. ábrán láthatjuk, hegy s 48f égő 274 alsó vége 2S6 áramiáseiosztóvsl -van ellátva, amely a primer égéslevegő vagy gáz és s szekunder égéslevegő - por· alakú' tüzelőanyag együttes fogadására és szétosztására alkalmas. A 2S8 áramíáselosztó (11. ábra) s 481 égő 274 alsó vége alatt van becsatlakoztatva, és 288' testrészből áll, amelyben: első .elosztó 296 kamra van, amely szekunder égéslevegő - por alakú tüzelőanyag keverékének befogadására szolgái, továbbá egy második 252 elosztókamra,'amely a primer égéslevegő vagy gáz áramlásának befogadására aikaimas, valamint egy harmadik 2.94 kamra, amely körbeveszi az első elosztó 290 kamra egy szakaszát, továbbá a második 292 elösztókamrs! egy szakaszát, amelyen át hideg hűtővíz var? bevezetve a harmadik 234 kamrába annak érdekében, hogy hőtsük a 48f égőt. Az első .290 kamra 296 félgömb alakú faion beiül van elrendezve. A 236 félgömb aíakú fel felső része első belső -gyűrő alakú 258 csőcsonkot alkot, smefy csatlakoztatva van a belső 270 cső alsó végéhez, továbbá egy középső gyűrő alakú 300 csőcsonkoí, amely viszont csatlakoztatva van a külső 268 cső alsó végéhez, és igy kislakai a 342 másodlagos kamra, ameiysn át primer égéslevegő vagy géz áramoltatható.

A 286 áramtáseiosztó is tartalmaz egy 302 kiömlő véget, amely 9ö-ban van elhelyezve a fő 288 testrész 296 félgömb alakú falához viszonyítva annak érdekében, hogy eltérítse s primer égéslevegő vagy gáz és a szekunder égéslevegő-por alakú tüzelőanyag, keverék áramlásét a függőleges iránytól vízszintes Irányba. A 302 klőmiö vég tartalmaz egy 364 járatot {10. és 12. ábra), amelyek hosszanti Irányban vannak kiképezve a 286

- 18áramláselosztó hosszában, amely az első elosztó 290 kamrához csatlakozik a 286 áramiáseiosztó külső kerületén, A 304 járat első belső gyűrű alakú 306 szakasszal van kialakítva, amelyen át a por alakú tűzeiőanyagszekunder ievegökevetók áramlik. Az első gyűrű alakú 306 szakasz belől van kialakítva, mégpedig csonkákén alakban, -amelynek átmérője az összes járat elejénél a legkisebb. Továbbá egy második középső gyűrű alakú 308 szakasz veszi kőről az első belső gyűrű alakú: 306 szakaszt, amelyen át primer égéslevegő vagy géz áramoltatható, .Az első belső gyűrű alakú 306 szakasz és a második középső gyűrű alakú: 308 szakasz képezi- a 310 fúvóka belépési helyét, ahol ugyanakkor a primer égéslevegő vagy gáz,, továbbá é szekunder égéslevegő-por «lakú petrolkoksz keverék az üvegolvssztó kemence kamráin belül összekeveredik. Végezetül a fő 288· testrész kerülete és a második középső gyűrő alakú 308 szakasz alkotja a harmadik 294 kamrát, ahol a 48f égő hűtésére szolgáié víz áramlik.

A 310 fúvóké hengeres 312 fejjel, továbbá 364 hengeres taggal van ellátva, amely a 362 lei hátsó részér: helyezkedik el, A hengeres 314 tagnak központi 316 nyílása van, továbbá legalább néhány 318 nyílása, amelyek keresztirányban keresztezik a hengeres: 314 tag kerületét. A hengeres 334 tagot az első belső gyűrű alakú 306 szakasz «Ital alkotott bemenetbe, továbbá a második középső gyűrű alakú 308: szakasz által alkotott bemenetbe Illesztjük be, amelyek zárt. szakaszt képeznek s második 292 elosztókamrában. Amikor a hengeres 314-tagot bevezettük az említett bemenetbe, a 318 nyilasok a második 292 elosztókarw ával egybeesnek azért, hogy lehetővé tegyék a primer égéslevegő vagy gáz kiáramlását a 286 áramiaseíosztoból.. Első gyűrű alakú 320 mélyedés van kialakítva az első belső gyűrű alakú 306 szakasz és a hengeres 314 tag belső része kozott .azért, hogy elterítse az első primer égéslevegő vagy a gáz áramlását a 286 felső vég elejének irányába:.

Az égő harmadik kiviteli alakjában íll. ábra) a 286 áramí'áselosztét két kimeneti 322, 324 véggel ábrázoltuk, amelyek W-öan állnak a fő 288 testrészhez· képest. A 326, 328 fúvókákat bevezetjük az elosztó 322, 324 végekbe. Az elosztó 322, 324 végek kb. 10“ és 20 közötti szöggel el vannak választva egymástól a 330 hossztengelyhez képest,

A 48f égő esetében, amely a 8, és a 10. ábrán látható, a primer égéslevegő- belép a 282 iégbemensti csövön keresztül, amely bevezeti a primer égéslevegő vagy a géz áramát a második 284 kamrába, amely abban a térben van kialakítva, amelyet a belső 270-cső és a köztes 268 cső képez.. Miután a primer égéslevegő vagy a gáz tovább áramlik a második 342 másodlagos kamrán át, kiszsllőzík a 310,326, 328 fúvókák 318 nyílásain.

Ezzel párhuzamosan szekunder levegő és por alakú petrolkoksz keverékét vezetjük be a 286 felső végen, mégpedig a belső 270 csövön át és továbbítjuk az első elosztó 290 kamrába és ebből a szakaszból a keverék átáraralík a 286 éramíásetosztő 304 járatába. A keverékei a 3Ö4 járaton keresztül adagoljuk, tengeiyirányban és az: üvegolvasztó kemence kamráiba vezetjük be. A primer levegő vagy gáz és a szekunder levegő, valamint a por alakú petrolkoksz keverékéi párhuzamosan égetjük: el a 326 és 328 fúvókák vagy a 310 fúvóka kimenetén.

A hűtővizet folyamatosan vezetjük be az első 276 kamrán át, valamint a 294 kamrán át azért, hogy hűtsük az égőt

A fentiekkel összhangban van az az eljárás Is, amely por alakú tüzelőanyag bejuttatására és elégetésére szolgál üvegoivasztó kemencében, ahol a kemencében üvegolvasztó régió van tűzálló anyaggal bevonva, to19vábbá számos égő, amely· regenérátorckkal van összeköttetésben az övegoívasztó kemencében, amely .hőcserélőként szolgái, és az. eljárás során, kötött karbont és kén alapó szennyezőket tartalmazó por alakú tüzelőanyagot Juttatunk az említett égőkhöz, ahol a tüzelőanyagban ezen kívül nitrogén, vanádium, vas és nikkel vagy ezek keveréke taléiba-tó, ahol az égők üvegolvasztó kemence regenerátoraival vannak összeköttetésben és a por alakú tüzelőanyagot közvetlenül; a kemencébe juttatjuk úgy, hegy a sztöchiómetrlkus levegőarányhoz képest a tüzelőanyag levegő aránya lő %-os iégfeiesíeget mutat, továbbá az említett por alakú tüzelőanyagot az égőkben elégetjük az üvegofvasztó kemence olvasztó tartományában úgy, hogy az égők lángjait az üvegofvasztő kemencében lévő üveg megolvasztására· használjuk, és környezetvédelmi szabályozó eszközzel: szabályozzuk a karbon, valamint a szennyezőanyagok, kibocsátását, amelyek a por alakú tüzelőanyag, égése .során keletkeznek,.-ahota környezetvédelmi szabályozó eszköz az övegoívasztó kemence fastgázkimeneténél van elrendezve annak érdekében, hogy megtisztítsuk a füstgázokat és csökkentsük a por alakú tüzelőanyagból származó szennyeződések kibocsátását, amilyen az SÖ_X, az MO_X és a porszemcsés szennyezőanyagak, továbbá a kibocsátás csökkentését a por alakú tüzelőanyagnak sz Oilvasztókemencében történő elégetése alatt és az után szabályozzuk, továbbá fékezzük az eróziós és koptató hatásokat, amelyek az üvegolvssztó kemencében elégetett por alakú tüzelőanyag hatására lépnek fel a kemence tűzálló anyagain, valamint az övegoívasztó kemencét olyan tűzálló anyagból: alakítjuk ki, amellyel képesek vagyunk az említett eróziós és koptató hatások szabályozására, «melyek a por alakú tüzelőanyag elégetése következtében lépnek fel a kemencében.

Az eljárás során ezen kívül por alakú tüzelőanyagot juttatunk be számos eíosztóeiembe, és fluleizáljuk a por alakó tüzelőanyagot az eköztóelemeicen belül, valamint a por alakú tüzelőanyagot kiadágoijyk az eiosztőef'emekbői egy fővezetékbe, majd összekeverjük a íluiűizált: per alakó tüzelőanyagot primer levegő első áramával azért, hegy állandó por «lakú tüzelőanyag áramlást biztosítsunk a fővezetéken keresztül, majd szétosztjuk a fküdizálí por alakú tüzelőanyag és a primer levegő keverékét legalább két eiosztócsőbe azért, hegy a tüzelőanyag primer levegő keveréket a két slosztócso^: egyikébe tápláljuk váltakozó ciklusok során, majd ezt kővetően a tüzelőanyag levegő keveréket a két eiosztócsöbőí első sorozat égőhöz, továbbá az olvasztókemence második sorozat égőihez juttatjuk annak érdekében;, hogy az első és második égőket váltakozó; módon működtessük egy tüzelés és egy tüzelésraentes ciklus váitskozt3tásávai, továbbá ezzel párhuzamosan egy második levegőáramot képezünk az első és második égők egyikében azért, hogy fenníartsuk az égők megfelelő működését.

Az első és második égők szekunder levegővel történő ellátása során mindén égőnél egyidőben- tartjuk fenn a rluiöizáif por alakú tüzelőanyag és a primer levegő belső áramlását, továbbá a szekunder levegő külső áramlását is.

Végezetül a po? alakú tüzelőanyagnak az üwgolvasztó kemencében történő elégetése után a légS2«nnyezést és a kén, nitrogén, vanádium, vas, valamint nikkel vegyületek bocsátását, illetve csökkentését megvalósító berendezést rendezünk ei a 44 alagút végénél és csatlakoztatjuk a. füstgáz 4S kéményhez. A kibocsátás. szabályozó es ellenőrző s találmány szerinti rendszer 32 üvegoivas-ztó kemence füstgázkimeneíénéi helyezhető el.

-20-A szennyezők kibocsátásának szabályozása érdekébe® elektrosztatikus leválasztó- berendezést alkalmazunk azért, hogy csökkentsük az üvegoivasztó kemence porkibocsátását. A finom por, amely az svegaivasztó kemencébe® képződik nem jelent problémát az- elektrosztatikus leválasztó egységek számára.

Abban az esetben, ha Sí), leválasztása, illetve eltávolítása válik szükségessé a poron kívül, egy száraz vagy félnedves tisztító berendezés jól kiegészíti a-z elektrosztatikus íevélasztékat vagy a zsákos -szűrőrendszert A gyakorlatban nagyon savas gázok esetében a gártísztítónak csökkentenie kell a korrozív -gázok koncentrációját. Új tüzelőanyag használata esetén olyan tisztítóra van szükség, amellyel csökkenthetjük az Sö, tartalmat. Ez nem csak jótékony hatással van a rendszerre a korrózió megakadályozása terén, de csökkenti a füstgázok hőmérsékletét is és ezért csökkenti a gáztérfogatot is.

A száraztísztítás (reaktív por szárazon- történő beinjektáiása) és a fél nedves tisztítás nagy reaktíókamrában mehet végbe az elektrosztatikus leválasztok előtt. Mind a nedves, mind. pedig a száraz tisztítás esetén a tisztítóanyagok Na₂CO_a-t, CaíöH)₂-t, NaKO^-t vagy hasonló anyagok tehetnek. A keletkező reakciótermékek az üveggyártás! eljárás alapvető összetevői és ennek folytán -visszajuttathatók. egy bizonyos gyártási pontra. Egy empirikus szabály szerint minden l % kén a tüzelőanyagban- a megolvasztott üveg: 1 tonnájára vetítve 1,9 kg 5Qj gázt eredményez. igy a nagy kéntartalmó- tüzelőanyagok esetén nagymennyiségű száraz hufiadékanyag, például nátriumszulfát keletkezik. A hulíadékanyag ilyen mennyisége-változhat a ieváfaszrásr arány, továbbá avisszajuttatható anyag mennyiségének fösvényében, de a szám akkor is jelentékeny lesz. A nagy kéntartalmú tüzelőanyaggal működő úsztatókemencék esetében naponta több mint 5 tonna- ilyen hulladék keletkezik.

A tisztítás hatásfoka Sö %· és Sö % között változik száraz MaHCOs vagy félszáraz MaXO, tisztítást alkalmazva. A hőmérséklet szabályozása rendkívül fontos mindenféle tisztítás esetében úgy, hogy a cél reakcióhőmérséklet 250 X és 480 Xközött tegyen a tisztítóanyagba®.

A nedves tisztítók: alakja, mérete és alkalmazási terúíirte .majdnem végtelen, A két legnagyobb alkalmazás az üveggyártással kapcsolatban a gázok összegyűjtése: jSöjj és- a por -alakú .szennyezők befogása.

Claims (10)

1, Por alakú tüzelőanyag (A) üvsgolvasztó kemencében történő elégetésére alkalmas égő {48¾ amelynek égőteste (

2S4) van, amelyben külső cső (266)-, középső cső (268), és belső cső (270) van elrendezve, továbbá a csövek egymással koncentrikusan vannak elhelyezve, és a külső cső (266), valamint a középső- cső (26S) között első kamra (278) van kialakítva, továbbá 3 köiső csőnek (2Ö5) az égő (4Sf) hűtése érdekében a kamrán (276) beW hűtőfolyadék bevezetésére és keringetésére szolgáló bemeneti csöve (278) és kimeneti csöve (280) van, továbbá a középső csőnek (288) dső bemenet» (282) van, amelyen keresztül levegő '/agy gáz első árama második kamrába (284) van vezetve, és a második kamra (284) a belső cső (2?ö) és a középső cső (268) között van- elrendezve, -és a belső csőnek (270) por alakú tüzelőanyag-levegő keveréknek a belső csövön át történő bevezetésére szolgáló második bem-enete van, és az égőtest (264) alsó végéhez (274) eiésztóeszköz (236) -van csatlakoztatva, és az elosztóeszközben (286) első fogadókamra (290) van, ahol az első fogadókamra (290) a por alakú tözeiőanyagdevegő keverék fogadása érdekében összeköttetésben van a belső cső (270) második bemenetének alsó végével, továbbá második fogadókamrája (292) van, -ahol a második fogadókamra. (292) a belső cső (270) alsó vége és a középső cső (268) között van kialakítva, valamint az eiosztóeszköz (286) hűtése céljából az első karmába bevezetett hűtőfolyadék befogadására és keringetésére alkalmas harmadik kamrája (294) van, amely az eioszt-óeszköz (288) külső része körül van elrendezve, továbbá legalább egy kimeneti nyilasa (304) van, amely az első fogadőkamrábói (290) az elosztóeszközőn lévő kiiépöjáratba (302) van csatlakoztatva, ás a kilépőjárst (304) úgy van- elrendezve, hogy s por alakú tüzeiőanyag-fevegfeveréfc az eíös2tóeszkőz kimeneti: végén ki van vezetve, -továbbá legalább egy fovóka (3X0) van csatlakoztatva a kilépöjárafokhoz az említeti elosztóeszközőn, és a fflvófcábsn központi nyílás (3X6) w kialakítva a por alakú tözeíőányag-ievegőkeverék szállítására, valamint a második fcgadókamrávai közlekedő második sorozat nyílás (3X8) van elrendezve, és az első 'levegő- -vagy gázáramban örvénylő mozgás van kialakítva, továbbá az első levegő- vagy gázáram, valamint a por alaké lüzelőanyag-levegőkeverék egyszerre van összekeverve az égetéshez sz üvsgoivasztó kemence égésterében.

'2. Az X. igénypont szerinti égő, ozsn/yerlfemezve, hogy a kíiépőjáratban 13C4) fűvóka (3X0) befogadására alkalmasan kialakított első belső gyűrő alakú szakasz (3ö6)> továbbá második középső györíí alakú .szakasz (308) van kiképezve.

3. Az X. igénypont szerinti égő, ozzoífölfomezv®, hogy az első belső gyűrű alakú szakaszban (306) első gyűrű alakú nyílás (320) van kiképezve a primer levegő vagy gáz áramlásának eltérítésére az elosztőeszkóz elülső: része felé,

4. Az 1.. igénypont szerinti égő, ezatef/eífemezve, hogy s hűtőfolyadék víz.

5. Az t. 'igénypont szerlnd égő, ezzel jeSemezvp, hogy a fúvókénak (3X0) feje (3X2), a föl hátsó részéhez csatlakoztatott hengeres· tagja (3X4), a hengeres tagnak csonkakúp alakú központi nyílása (3X

6) van, és amelynek átmérője kisebb a fej elülső részért, valamint legalább egy -sorozat nyílással (3X8) van ellátva, ame-

-22lyek a hengeres tag (324) kérőiére mentén keresztirányban. a második befogadó kamra ('292) és a fúvóka (3lö) központi nyílása (316) között összeköttetést képezően vannak kiképezve.

S, -Az 5. Igénypont szerinti égő, ozzo//eűemczve, hegy a hengeres fog (:3.14) nyílássora (318) a hengeres taghoz (314) képest merőlegesen van kialakítva..'

7. Az S. igénypont szerinti égő, ozseí /eítemezve, hegy a hengeres tag (314) nyílássora (318) a por áfáké tüzelőanyag-levegőksverék körül, a levegő vagy gáz első áraméban örvényáramíást létrehozó módon érintőlegesen, ö* és 25’ közötti- szögben van elrendezve.

:

8. Az 1. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, begy az elosztóeszkőzők (286} lö’ és 20* közötti szöggel- vannak elválasztva egymástői.

9. Rendszer por alakú tüzelőanyag (A) bejuttatására ás elégetésére üvegoivasztó kemencében, ahol a kemencének tűzálló anyaggal bélelt, üvegoivasztó tartománya» továbbá számos, .sz l.-S.igénypoatok szerinti égője (483-6, 5í)a-h) van, amelyek hőcserélőként működő zárt regenerátorokhoz (28,30) vannak csatlakoztatva az üvegoivasztó kemencében, azzal jellemezve., hogy 3 rendszer továbbá tartalmaz olyan eszközt, amely karbont és olyan szennyeződéseket, mint kén, nitrogén, vanádium, vas és-nikkel vagy ezek keverékét tartalmazó, por alakú tüzelőanyag (Aj bejuttatására szolgál az égőkbe (48a-b, SOa-h), hogy a por alakú tüzelőanyagot (A) az üvegoivasztó kemence olvasztási tartományában- minden égőnél láng képződése mellett elégessük az üveg olvasztási ciklusának végrehajtása érdekében, az említett por alakú tüzelőanyag égése során keletkező szennyezbanyegok és a karben kibocsátását: szabályozó eszközt, amely az üvegoivasztó- kemence füstgázkimeneísben van elrendezve annak érdekében, hogy megtisztítsa a füstgázokat és csökkentse, a por alakú tüzelőanyagok elégetéséből származó olyan szenynyeződések kibocsátásét, mint az SO„ MO_S, és a por, és a kibocsátás csökkentését a por alakú tüzelőanyagnak az üvegoivasztó kemencében történő elégetése alatt és ez után szabályozzuk, a por alakú tüzelőanyagnak az üvegoivasztó tartományban történő elégetése során fellépő hatásoknak ellenálló tűzálló anyagokat (Bj, és az üvegoivasztó kemence az említett tűzálló anyagokból van felépítve, amelyek mérséklik a por alakú tüzelőanyag elégetése: -során keletkező égéstermékek eróziós és koptató hatását.

.10, A S. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, az üvegoivasztó kemence oldalsó tűzelönyílásckkai van ellátva.

IX. A 9. vagy lö. igénypontok szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy sz égek (48a-h, 50a-h) egy sor, 32 üvegoivasztó kemence üvegoivasztó tartományába nyílé ofosisé tüzelönyííásbsn (32,40) vannak elrendezve.

22. A 9.-11. igénypontok szeriül': rendszer, azzal jellemezve, hogy a tűzálló anyagok (8) a legalább 98 % rnagnézíumoxídot tartalmazó, a regenerátorkamrákban lévé anyagok kaldumoxldjársak mennyiségét csökkentő anyagok közöl vannak kiválasztva;

23.. A 9. -2.2.. igénypontok szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a tűzálló anyagok (S) a savas kémhatásó, a por alakú tüzelőanyag égése során keletkező anyagoknak a tűzálló anyagra gyakorolt hatását csökkentő, öntött zsugorított cirkon-sállkát-afumlnát anyagok közül vannak kiválasztva.

φ φ — 23 ~

14. Α 3,-13,. igénypont szerinti rendszer, azzal .jellemezve, hogy a por alaké tüzelőanyag- bejuttatására szolgáló eszköz a por alakú tüzelőanyagnak elosztó eszközbe (286) történő juttatására szolgáló eszközzel, a sor alaké tüzelőanyagnak az elosztásra szolgáló eszközből legalább egy fővezetékbe történő j uttatására szolgáló eszközzel, a por alakú tüzelőanyagnak első légárammal történő összekeverésére ős a por alaké tüzeíőanyagprimer levegő keveréknek legalább az egyik fővezetékbe történő állandó áramlásának biztosítására szolgáló eszközzel van ellátva, valamint a por alaké tüzelőanyag-levegő· keveréknek· az egyes fővezetékekből az üvegolvasztó kemence legalább egy égőjébe, juttatására szolgáló eszközzel van ellátva annak érdekében, hogy az égőket váltakozó öklusban működtessük lözelési és tüzelési szünet ciklusok váfekoztaíásával, továbbá az egyes égőkbe második légáram vagy természetes gáz bejuttatására szolgáló eszközzel van ellátva, és sz említett második légáramot egyszerre juttatjuk be s por alakó tüzelőanyag-levegő keverékkel sz egyes égőkbe annak érdekében, hogy az üvegolvaszio kemence minden égőjének túzslésí ciklusát megvalósítsuk.

Ί5. A 14. igénypont szerinti rendszer, aszal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyagnak az üvegolvasztó kemence legalább egy égőjében: történő elégetésére és bejuttatására szolgáló rendszer ezen kívül tartalmaz az eiosztóeszközben a por alakú tüzelőanyag ilyiőizálására alkalmas eszközt is.

16. A 14. Igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag és levegő keverékének az egyes fővezetékekből történő adagolására szolgáló eszköz -ezen kívül tartalmaz olyan eszközt, amellyel a por alakú tüzelőanyag-levegő keveréket legalább két elosztóvezetékbe juttatjuk annak érdekében, hogy s por alakú tőzeiőányagrpr'teer levegő keveréket az üvegolvasztó- kemence minden égőjébe váltakozó működési ciklusban juttassuk..

17. A -14. Igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a. por alakú tüzelőanyagnak az elosztó* eszközből történő ^juttatására szolgáló eszközben a feleslegben lévő por alakú tüzelőanyag 32 eiosztóeszközbé történő visszajuttatására szolgáló eszköz van elrendezve,

18. A 14, igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag-levegő keveréknek a fővezetékbe történő juttatására szolgáló eszközben a feleslegben lévő por alakú tüzelőanyag-levegő keveréknek a fővezetékből az etösztőes-zkőzbe történő visszajuttatására szolgáló eszköz van elrendezve.

13, A 9, Igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy -a kibocsátást szabályozó eszköz elektrosztatikus leválasztó, száraz vagy részben nedves gázmosó, szársz gázmosó és félszáraz gázmosó, vagy ezek kombinációja.

20. A 3. Igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy 32: olvssztőkam rá bán földgázt égető második. égősora (sOa-hj van, és a második égősor az üvegolvasztó kamra üvegolvasztó tartományában lévő első és második tűzelőnyílásokbsn- van elrendezve,

21. A 9. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az olvasztókamrában tüzelőolajat égető harmadik égősora van, -és a harmadik égősor égöl az első és második tüzelöhyüás- sorokban, az olvasztókamra üvegoivasztssl tartományában vannak elrendezve,.

y ό * i.9 » X X ^Λ * # ο ** <« ~24~

22. Α 9. igénypont. szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy az -üvegoivasztő kemence'olda-ísó tüzelőnyíiasőkkai, és egy pár, egymás mellett elrendezett zárt regenerátorral {28,3-0} van ellátva, valamint az égők az övegolvasztő kemence olvasztási tartományába nyűd- első és második tözélőoyllás sorban vannak elrendezve.

23. Eljárás por alakú tüzelőanyag betáplálására és eltüzelésére övegolvasztó kemencében, amelynek tűzálló anyaggal bélelt övegolvasztó tartománya van, továbbá számos, az 1,- 8. igénypontok szerinti égővel (48f j van ellátva, amelyek hőcserélőként működő zárt regenerátorokhoz vannak csatlakoztatva az üvegoivasztó kemencében, azzal jellemezve, hogy az eljárás során por alakú tüzelőanyagot adagolunk, amely kötött tebont és szennyeződéseket tartalmaz, .pl. nitrogént, a ként, a vanédiomot, a vasat és a nikkelt vagy ezek keverékét, és a tüzelőanyagot az övegolvasztó kemencében lévő regenerátorok csatlakoztatott égőkhöz {Wi adagoljuk, az említett por alakú tüzelőanyagot az égőkben elégetjük ez üvegoivasztő kemence olvasztó tartományában, minden égd {481} esetében olyan la árképzéssel, amellyel az égés folyamata az olvasztó tartományban megy végbe az üveg megolvasztása érdekében, az üvegoivasztő kemence füstgázkimenetében elrendezett környezetvédelmi! szabályozó eszközzel szabályozzuk az. említett por alakú tüzelőanyag égése következtében keletkező karbon és szennyező elemek kibocsátását, annak érdekében, hogy megtisztítsuk: a füstgázokat, és csökkentsük a .por alaké tüzelőanyag égéséből származó szennyeződések, pl. SO„ NO.« vegyületek, továbbá sor kibocsátását, és a kibocsátás csökkentését a por alakú tüzelőanyagnak az.ofvasttőkemen-cében történő elégetése során és ezt követően szabályozzuk, és a por alaké tüzelőanyag elégetése sorén keletkező anyagok eróziós és koptató hatásat az olvasztókemencében elrendezett tűzálló anyagok alkalmazásával. csökkentjük.

24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az övegolvasztó kemence oldalsó ágönyííáső.

25. A 23. igénypont szerimi eljárás, azzal jellemezve, hogy az égők az üvegoivasztő kemence olvasztó tartományához rendelt, számos oldalsó túzelőnyéáxban vannak elrendezve.

26. A 23. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag petrolkoksz.

27. A 23, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag bejuttatásé során a por alakú tüzelőanyagot elosztó berendezésbe juttatjuk, a por eleké tüzelőanyagot az elosztó berendezésből legalább egy fővezetékbe juttatjuk, a por alakú tüzelőanyagot első légáramlattal elegyítjük annak érdekében, hogy por alakú tüzelőanyaglevegő keveréket állítsunk elő, és a por alakú tüzeiöaoyag-ievegőkeveréket -az említett fővezetékbe juttatjuk, a por alakú tüzelőanyag-levegő keveréket a fővezetékből az olvasztókemence egyes égőihez juttatjuk annak érdekében, hegy az égőket alternáló működésre késztessük tüzelési fázis és tüzelés mentes fázis válts >

koztatásával, továbbá egy időben szekunder levegőt vagy földgázt adagolunk a por alakú tüzelőanyag keverékkel az égőkhöz annak érdekében, hogy az üvegoivasztő kemence tüzelési ciklusát megvalósítsuk.

ος....

28. A 2/, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az adagolás során a fővezeték ben szállított por alakú tüzelőanyagot az elosztó berendezés felé visszatérítjük.

29. A 27, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag-levegő keveréket a fővezetékből kijuttatva visszatérniük a feleslegben lévő per alakú tüzelőanyag-levegő keveréket a fővezetékből az egyes elosztó berendezésekbe.

30. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag bejuttatása során fiuídlzáljók a por alakú tüzelőany agot, mielőtt a por -alakú tüzelőanyagot a fővezetékbe- juttatjuk.

31. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy s por alakú tüzelőanyag keverése során a por alakú tüzelőanyag-levegő keveréket, legalább kát elosztóvezetékbe juttatjuk annak -érdekében, hogy a por alakú tüzelőanyag-levegő keveréket alternáló tíklvsbsn szegőkhöz vezessük.

32. A. 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,: bőgj/ a tűzálló anyagot a legalább $8 % magnéziumoxid-tartalmú anyagok közöl választjuk ki annak érdekében, hogy csökkentsük a regpnerátorkamrák anyagában- lévő kalcium oxid mennyiségét.

33. A 23. Igénypont .szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a por alakú tüzelőanyag égése során fellépő. a regeoerátorksmrák falazatéra ható káros hatások csökkentése érdekében a tűzálló anyagot savas kémhatású öntött zsugorított árkon-xzliikát-alumlnát anyagból' alzíkítjok ki.

.34. A 2.3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a regenerátorkararák tűzálló anyagát a legalább 80' %. magoéziomoxid-tartalmő és kb, 20 % cirkon-szillfcát tartalmú anyagokból választjuk ki,

35. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a karbon, továbbá a- kén, a nitrogén, a venádlum, a vas és -nikkel szennyezők kibocsátásának szabályozása sorén elektrosztatikus porleválasztókat, továbbá száraz vagy részlegesen nedves gázmosót, száraz gázmosót és félnedves gázmosót, vagy ezek kombinációját alkalmazzuk.

3S. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 32 eljárás során földgázt juttatunk 3 második égősorba, és a másodi k égősort az olvasztókemence-olvasztási tartományában rendezzük et.

37. A 23. igénypont szerinti eljárás,. azzal jellemezve, hogy 32 eljárás során tüzelőolajat juttatunk harmadik égősorba, és a harmadik égősort az olvasztókamra olvasztási tartományában rendezzük -el.