HU228145B1 - Use of an encapsulated bioactive composition - Google Patents

Description

A táláImány tárgyát képezi polimer által kap»zu(ázott bioaktiv atryag részecskéinek alkalmazása egy bioaktív anyag megfelelő helyre történő ejjuHatására szolgáló- készítmény előállításában, ahol az omlített készítmény kifejti biológiai hatását, és a biológiai anyag élj nitatásának kontrollálásához, a bioaktiv anyagot tartalmazó részecske ífejksi-kémiai tulajdonságain kérésziül. Az eljárás különösképpen alkalmas mezőgazdasági vegyszerek, és győgyászattlag hatásos vegyületek meg fel elő helyre, juttatására.

A bioaktiv vegyületek alkalmazásakor az egy legnagyobb feladat, hogy ezeket a vegyit leteket a lehelő leghatékonyabban kell eljuitatos arra a helyre,, ahol kifejtik a hatásukéi. Az egyik alkalarazhatónak bizonyait módszer szerint a bioaktiv anyagot egy másik, a bioaktiv anyagot védő anyag belsejében, kapszulázott formában juttatják el arra helyre,, ahol kifejti a hatását. A. bioaktiv vegyületnek a kapsznlázósával kapcsolatban azonban felmerül kés jelentős nehézség. Az első nehézséget -az okozza, hogy sok bioaktiv vegyület esetében nem alkalmazhatók a tipikus kapsznlázási eljárások. Á másik, nehézség abban rejlik, hogy bonyolult, gyakran lehetetlen szabályozni a bioaktiv vegyületeknek a kapszulázó-anyagokböl. való felszabadulását. Kzt a szahályozhatatlanságot sok. különböző tényező credsnényezhet!: például a ka-pszulázóanysg kémia; tulajdonságai vagy a kapszulák részecskeméretének a változása.

Az EP-.A-020372.4 számú európai szabadalmi közzétételi irat olyan eljárást ismertet vízben oldhatatlan mag; héj részecskék vizes oldatának előállítására, amely magas nyírófeszűít'ség mellett előkészített mag emulzió pohmertzálását. foglalja magába .

Az EP-A-Ő7ŐÓ544 számú európai szabadalmi közzétételi iratban eljárást ismertetnek olyan., folyadékkrrsí.á-'ly-tarto-mán-yokat tartalmazó részecskék vizes közegben velő eleállit'ására, amelyeknek szőkébb a méreteíoszíási tartományuk, mint a hagyományosan formáit részecskéké, fezeket a részecskékéi úgy lehet elképzelni, hogy egy, a folyadékkristályí tartalmazó magból és ez azt körülvevő polimer burkolatból állnak, libben a modellben a. folyadékkristály behelyettesíthető számos- különböző anyaggal, kő/tiik bioaktsv vegyíiietekkel. Rájöttünk, hogy a magot és a polimer bt)-·· koiaíot. alkotó komponenseket lehet ügy kezelni, hogy az ΕΡ-Α-0?ό.9$·44 számú európai s zabad;; lm i közzététel 1 iratban ismertetett módszer feihásználháíö legyen olyan, kapszulázott broekfev anyagok előállítására, amelyeknél a bioaktiv vegyület lelszabadclása sz;; bj.lyo zha tő.. A bioakt iv vcgyáieiek batáslefíí· - szohádyozoz t íd'ZaöadesÓKekősis keszönhviöes: ·· javulhat. Ráadásai, ha mvgfefeioe;· kialakított káp87848-5402A-MOI

í.

Vg válóié Vet s^nlázotí .bioaktiv anyagot alkalmazunk, olyan módon tudjuk a bioákt’v* v arra a helyre juttatni, ahol hatásukat kifejtik:, ahogy ez korábba a sees volt tehetséges. Mindezeken az előnyökön tóimé nőén a kapszulázás. gyakran kedvezően befolytls o-lja a btoaktiv vegyüíetek hátrányos t u 1 aj doas ága i t, például csökkenti túlzott na értékű illékonyságukai, formálást iusttsbilitásukat, fho-tosí-citásokat és cm-berek általi b e folyásó Ihat óságukat.

A találmány tárgyát, képezi polimer által kapszulázott bioaktiv anyag szemeséinek alkalmazása az: említ ett bioaktív anyagnak egy eélhelyre vagy a célzott helyszínre juttatására szolgáló- készítmény előállításában, tsbol az emliutt- polimer állal kapszulázott bioaktiv anyag részecskék rendelkeznek a kővetkező tulajdonságokkal;

i) a polimerrel kapszulázott bioaktiv anyag részoos-kemérete 0 J -1 5 u;

fi? a polimerre 1 kapszulázó;; bioaktiv anyag részecskemé-re-t· el oszlása i ,0- í ,ó; és

Isis a polimer burkolata a bio-aktjv anyagok számára a környezett viszonyok között áthatolhatatlan, de a céltárgyon vagy a oélfo-í.yamatbaa legalább részben a t e r-e s z t ő k é p e s, azzal jellemezve, hogy a fenti polimerrel kapszulázott, bioaktiv anyag részöcskék előállítása a következő lépésekből áll:

A)

a) mag polimer részecskék vizes emulzióját bioaktiv anyaggal összekeverjük; bj tehetővé tesszük, hogy a bioaktiv anyag aiegduzzass-za a mag. polimer részecskéket, ha a bioaktiv anyag folyékony halmazállapotú azon a hőmérsékleten. -a-melyen a mag polimer részecskék, duzzasztása löriéník, így. duzzadt cseppek keletkeznek; és ej a teldüzzatlí cseppeket egy vagy több etilén-kötéssel telítetlen monomerrel összekeverjük; és dj íí fenti monomereket polimerizáljuk azon a hőmérsékleten,, ahol a bioaktiv anyag folyékony halmazállapotú, így n tn-egőuzz-adí. cseppek körűi polimer héj. .keletkezik és így a polimerrel kapszulázott bio-aktí-v anyagot kialakítjuk;

vagy

B) cg bioaktiv iínycigo· es egy vagy több etilén-kötéssel sc 1;;c15en monomer; összekeverünk mag polimer részecskék vizes emulziójával;

b; teücíövó tesszük, begy a bioaktiv anyag és az etilen-kötéssel ioliutten soonomer megduzzassza a mag polimer részecskéket, így duzzadt cseppek jönnek létre;

♦ *

Λ * * * * χ χ «ψ

«) a duzzadt cseppekben talá 1 ható monomereké! poiimerizólllfk áfíoTAt mömersékleten,. ahol a bioaktiv anyag folyékony hahnazállapotú, így polimer és bi-oaktiv hatóanyag raag jön létre;

<!j a polimerrel kapszulázott: hioa-ktív anyagot kombináljuk egy vagy több etilén-kötéssel telítetlen monomerrel:

e) a fenti monomereket polimerizáljuk azon a hőmétsékleten, ahol a bioaktiv anyag folyékony htdt-mzáüapotü, így a nxeg-duzzadt cseppek korul polimer héj keletkezik és így a polimerrel kapszulázott bíoaktiv anyagot kialakítjuk.

Λ beadás kifejezés a bíoaktiv anyag egy bizonyos mennyiségének .a céltárgyra, iü. a cél folyamatsa vagy a e-élkőrnyezetbe való juttatását jeleotl. A bíoaktiv anyag kifejezés egy vagy több olyan szerves vegyületre vonatkozik, amely biológiai hatást, idéz elő, amikor az anyag érintkezésbe kerül az élösze-rvezetben vagy az éloszervszeten levő célterülettel. A bíoaktiv anyagokra példaként megemlítjük az emh-ergyó-gyászatban és az állatgyógyászatban használt gyógyszereket, a fertötleaitö-sz-ereket. a kártevólríó szereket, a biocidokat és a hajófenékre való: lerakódást gátló hatóanyagokat és hasonlókat. A juttatás kifejezés arra utal, hogy a pollsnerrel kapszulázott bioaktiv anyagot olyan módon hozzuk érintkezésbe a céltárggyal, ÍÜ, olyan- módos juttatjuk a célfo-lyamatba vagy a eéikörnyezetbe, hogy amikor a bíoaktiv anyag felszabadul, biológiai hatás- Idézzen elő.. A céltárgy és céifolyam&t kifejezés olyan tárgyra vagy folyamatra utal, amelyen vagy amelyben a bioaktiv anyag kifejti a hatását. Céltárgyak, ül. célfolyatnatok lehetnek: példán! a következők: sértetlen szervezetek - például egy hernyó, egy gombáséit vagy egy gyomnövény -, szövetek vagy szervek - például egy sejtfal, egy növény gyökere vagy egy. álla·: érrendszere -, enzimek - például a kolinész-teráz -, vagy biológiai folyamatok, például a foto-szintézis, az ingervezetés·, a génreplikácló·, a g:éntranszkrípció és· a sejtaktiv transzportfolyam-atok. A eőiköruyezeí'' kifejezés arra. a környezőire utal, amelyben a céltárgy, ill, a eéii'olyumat található, iü. arra s környezetre·, amelyben a bíoaktiv anyag úgy válhat szabaddá, hogy ezt kővetően érintkezésbe kerül ;t céltárggyal, iü. bekerül a eéifolyamatba. Ilyen célkörnyezet lehet például a talaj - ha a céltárgy valamilyen talajlakó kártevő. így például valamilyen gomba· egy állat gyomra - ha a cél folyamat olyan biológiai folyamat, -.melybe a a bíoaktiv anyag a gyomron keresztül, felszív -Adva éri el azt a helyei, ahol a hatásai kifejti -.. vagy valamilyen levél, ha a céltárgy egy ievéfragó kártevő Λ környezeti körülmények kifejezés azokra a környezeti felíé-elekre ural, amelyek mellett a p-r>merreI kapszulázott bioaktiv anyagot gyártják, tárolják vagy alkalmazzák. A találmánnyal összefüggésben környezeti: körülmények mindazok a feltételek:, aujeiyek mellett a bíoaktiv anyag szabaddá válásai nem lenne kívánatos, A nem áteteszió'’, iü. áthafoihatatla» kafetezőrek arra ütőinek, hogy a körayezeti körülméuyek között a rőszcoskékboi eay~ ál talán nem vagy csak minim árts mértékben s-2.ab.adu! fel hio;ói.t; vAtóyag. Teégys’zérüsitve- ez azt jeleau, hogy a. polimerrel kapszulázott bioaktiv- anyag összetétele stabilnak tekinthető majd a tárolás és a szállítás körülményei között.

A bioaktiv anyag bármilyen, a bioaktiv anyag kapszulázást eljárása -során alkalmazott polimer duzzasztást körülményei között cseppfolyós szerves anyag lehet. Előnyös esetben a bioaktiv anyagnak kicsi, vagyis 50 rész/millió <ppm) alatt van a víz oldhatósága. A környezet hőmérsékletén általában szilárd anyagok oldatát is fel lehet használni bioaktiv anyagként.. A bioaktiv anyagokra példaként megemlítjük a kártevő irtó szereket - például a biocidokat, a gyomirtó- szereket, a penészgátló szereke;, a rovarölő szereket és a gombaölő szereket a műtrágyákat, a hajó-fenékre való lerakódást gátló szereket és a farmakológiaí szempontból aktív hatóanyagokat Λ találmány keretében ilyen módon felhasznál; szerves folyadékok tehetnek tiszta folyadékok,· elegyek vagy szilárd., liléivé cseppfolyós anyagokból szerves oldószerekkel előállított oldatok.

A találmány szerinti eljárás egyik fontos jeidemzője, hogy a kapszulázott bioaktiv anyag részecskéi hasonló méretűek, átmérőjük 1 μ és 15 μ - előnyös esetben 0,25 μ és 3 μ - között van. Az agyealeses m-éreíelo-szlás következtében a bioaktív anyag állandó sebességgel, folyamatosan és egyenletesen szabadul fe! a kapszulázóanyagbóí. Ez azt eredményezi továbbá, hogy előre kiszámit ható. egyenlőtea biológia; hatás nyilvánul meg. A leírás- szerinti részecskeeioszlást (ÓD) a á_w tömeg szerinti át-lagméret. és a. d,,. szám szerinti áílagmérst ismeretében a kővetkező: egyenletből számítjuk ki;

ΡΟ - íd_w)/íd_!t).

·.!., :fn.d..-ko_; d_;, - EnididjZSn.d;, ahol n.j a d; részecskemérettel rendelkező dotnének száma. A találmány esetében a részec-skeméret-sloszbás 1,0 és 1,5 - előnyős esetben 1,0 és !.? - között van. M.é-g előnyösebb, ha a részecskeméret -eloszlás 1,0 és 1,1 között és. legelőnyösebb, ha 1,0 és l.Öl között v-an.

A képződött polimer küiöpdllő fázis formájában van jelen. A különálló fázis egy vagy több polimer dómén vagy egy vagy több hél formájában lehet jelen. A leírásban a héj kifejezés a bioaktiv anyagot körülvevő- k ifi önálló rétegre vonatkozik. Λ 'biológiailag aktív anyag körül egy vagy több. héj képződhet..

Λ találmány keretéb-e-n használatos kapszulázó:»· módszerek egyik a-agy előnye, hogy alkalmazásukkal a polimerek könnyen módosít hatók. és így kdíö-nbözö donságokka! rendelkező, részecskék állíthatók eiö. -Ennek eredményeként a bioaktiv vegyiiíetaek a részecskéből való felszabadulása többféle módon szabályozható, es igy a bioaktiv anyag pontosan adagolható. A találmány alkalmazásával poszt i-cidcfc -.-setén számos nehézség kfkhszöböfhetö. így példáéi eföforáoíbae, hogy egy kárteveirto szeri - fizikai vagy íoxtkofogias tnlajdoiiságn; miatt - ősz:oayos afkabnaazasiech·· ♦ » nika; célokra ttetn kívánatos fel használni. Abban az esetben, ha egy' kártevő ir*fó sVer illékony, «agy slkaltnazási arányokra lehet szükség a hatékony dózis fenntartásához. A későbbiekben majd példákkal igazoíjus, hogy kapszulázással a peszticid hatásosságának a csökkentése nélkül lehet jelentős mértékben csökkenteni az iHókonys-ág miatti veszteségeket. A bőrön kereszti·: mérgező ha-ást kifejtő h-íoakttv vegyületek esetében a kapszaiázás csökkentheti az ezeknek, az anyagoknak az alkalmazásával járó kockázatot, mert tnegakadúlyozza a bőrön keresztüli felszívódást olyan módon, hogy a mérgező anyag a kapszulázott formában már nem kérni közvetlen órtö'i.kezésbe a bőrrel

Alternatív megoldásként a polimer tulajdonságait megváltoztatva ei-öállttharunk olyan részecskéket is, amelyeken az alkalmazás helye ellenőrizhető.

Λ polimer üvegátal-akaíási hőmérsékletének (T,) a csökkenése olyan kapszulázott bioaktiv anyagot eredményez, amelyben a polimer lágy és tapadős. Az üvegátalakulási hőmérséklet úgy csökkenthető, hogy növeljük a polimerben olyan monomeregysegek részarányát, mint amilyen a vinií-alkebo-í,. a viail-acetát. a btttil-akrilát és a hosszabb szénlá-ncú akrilát monomerek. Ha puha és tapadás pclimet előállítása a cél, a polimer üvegátalakulási hőmérsékletének előnyös esetben kisebbnek keli lennie annál a környezeti hőmérsékletnél, amelyen a htoakriv anyagot felhasználják, Legelőnyösebb, ha ezeknek a polimereknek az üvegáttslakuIásí hőmérséklete 50 ⁴C alatt van. Ha nagyobb különbség van az ü-vegátalakulási hőmérséklet és a környezeti hőmérséklet kőzö-tt, puhább és tapadósabb részecskék keletkeznek, Tapadó-s részecskéket példáai abban az -esetben előnyös felhasználni, ha peszticsdet lev-éifelületen alkalmazunk. Az ilyen részecskék hozzátapadnak a levélhez és ell-enálló-ak az eső lemosó hatásával szentben. .Abban az esetben viszont, ha nagyobb avegáta•iakulásihőmérsékletű polimereket eredményező ino-nemereket - például metakrllsavat, i-otsíjl:me-takrilátot és ».zt 1 rο 1 -t - használunk fe-l, kemény polimereket kapunk, és a részecskék nem lesznek tapadósak.. Ez azt jelenti, hogy a részecskék kisebb valószínűséggel fognak a .levéííeiü.fethez tapadni. E-z a helyzet akkor ideális, ha arra van szükség, hogy a hío-aktiv anyag nagyobb része a talajra jusson,

A részecskék keménységének a válío-ztatható-ságáa túlmenően az ezen a íenllcica járatos szakemberek, számára nyilvánvaló, hogy a polimerhez kapcsolt funkciós csopOítokkal befolyásolni lehet a bioaktiv anyag felszabadulását így például abban az esetben, ha savas faakci-ö-s csoportot tartalmazó monomereket - pólóéul metakrslsavat - építünk be a polimerbe, olyan politse-rt kapunk, amelyből ükkor fog: fclszabadusn! a bioaktiv anyag,, ha a polimer lúgos kémhatása kőrnyeze-t hatásának' van kitéve. Ez a helyzet példái·! abban az esetben, ha a. peszticid lúgos tufa.Ion kerül felhasználásra.. Ha nagy üvegátaiakulási h-ömé-rsákletú. savas funkciós csoportokkal rendelkező polimereket alkalmasunk, lehetővé válik a rcs-z'oeskéknek a lombozaton való alkalmazása. Tekintettel arra. hogy a pobm-er nem tapad, a lombozatról könv·

-yen P-nom-Mik a -alaira. Mivel .í : aIa; Hí-gos, a pcsztkid fels;ó:>«őuI. íiaserffó sksX «

X « «« φ y £ Α Μ· ♦ ♦ Μ' X· ♦ Φ Φ X X dón kapszol-ázbaíunk io.·>zekiicideket savas funkciós zsoportokkul rendelkező puha. tapadás polimerekbe. Ebben az esetben a részecskék rá fognak tapadni a levelekre.

Ha a levelet ezután elfogyasztja egy hernyó amelynek a belében lúgos a kémhatás -,. az inxzekticid fölszabadul.

A találmány keretében· felhasználható kompozíciók. egy vagy több pesztioid komponensére példaként a kővetkezőket -eirt i ifi ük meg:

(il olyan fungicideket, mint például fa) a nitro-íenol-xzármazékök, így a dlnokap, a htnapakrtl és a 2-{szek-hutil}-4,ő-dinitro-fenii-izopropsl-karbo nőt;

(bt a (tster.ocikittsos vegyületek, így a kaptán, a tolpet, a gíiödrn, a ditianon, a tiokvinox,.a beaomlL a tlaheadazot'. a vinolozolin, az iprodion, a proeimidöit, a triadimeno-l, a triadimefoo, a bt tér tanok a fluoroinná.. a írtarimol, a ciklohexímid, az· etirimol, s dodemorf, a áimetomorf, a tifiuzamid ős a kvittemé ti onát;

te) a különböző halogéntartalmú fungieíáek, fgy például a klorantl, a dl klón. a kloroneb, a Inkámba, a áiklorán és polikiór-nitro-benzotok;

(dt olyan gomhaőlö antibiotikumok, mint a grtzeofulvsn, a kazngamicm és a satreptötnicia;

(e) olyan 'különféle fongicidek, mint a dtfentl-szalfon, a doáirt, az etilén-hisz.lz.Gtlocianáí-szuiftd, a metpxil, a.z f-i.íoeiano-2,4-dínitro-benzol, az 1-fenii-tio-xzemttarbazfd, a llofanát-mettl és a cimoxaail; .aeii-ajanm-szánnazékök, Így a furalaxtt, a eip-reíuram, az ofnrász, a bénái ax-il és az oxadis.il; a Idaazíaa-tn, a f.lume-tover;· olyan fenil-be-nzaratd-származékofc, ínint amilyeneket, az 578 586 sz. európai közre·· bocsátási iratban ismertetnek: olyan aminosavszármazékok, mint' az 5 50 7kk sz. európai közrebocsátási iratban ismertetett valínszárínazékok: olyan metoxt-akrilát-származékok., mint az iEf-242-fó-í 2c i a η o - fe η ο x i ·> · p i r 1 m i din -1 il ·· ο χ < i · f e a i 1 j ··3 · me to x i -akrilsiiv-meiil-észíer, a benzol· ,2.3í;iaoiazoi- 7••karhotion«av-S-me.íí.í-és-zter; a propant-okarb·.; az i'-maz.ali^:k a karbendaz.im: 3 miklobetanü; a fenbtrkoíííizoí; a triáemorf;· a ptrpzoi’osz; ;t fenarim-ul: a :·.?:;:; ···:;·>:· I i éx a p; rótt o a η 11;

• u í> i 3 <·> p i :ΛΙ í.’Apí!!! Zíí S p Z>· < · : ·>Ζ 5'j

S ‘ÍBUJB-ZBU} B ' pí 3 íi!-- Z SOjOpí í? s- pír <<; ρ·>μ 8 ' ZSííj SUSJAí V 'jpq j 8 ’ZSOJ^XÜ -r>5 s •przouajnqs) ? 'εοδίπυ » '«?.«busz?j 'uoq«p·).t5í5 b 'i 1 fi.·s?d0.íd 8 <μ;3>ΐΛύ:ο.ί<! b ‘zso.joysjoaíS b ppA-zíCjju· up ö 'qxBSjxui*r?d b •aoppuspsoj « 'Piíizsöj e -uo^zcj b ‘vsjsoj b '«umuns-xi b ‘xt-oí-iBisd >?· 'pusBxo ζε ’jyyjyufo zb ‘««o^a b ‘zsöjOiM^ouety b 3Bqz-S5j«x»-m v 'x«<\j--X!íasbx i’ -B<5!HJ«!}· -ÍSJÖIÖ B 'P ÍZ ÖÍJ3Í 5 XOJSUS {· X« 0 íHlí 8 ‘ p.i Síp <!iS3US s3 ‘ a i>qap i í yux 8 'ZSÍpoppiíB2OUJ Xí ‘-«opsxyz.l ZSÍ 'ZSOÍÍJSjOZi 28 'ZSÍpCZSíZí ZB ‘XüZBÍ Ji Zíííj í: 'qiB^yjΐea-xij B 'u sí ííbuízsoj b ‘zsojoxíoj b 'sss; 1 ε.«.ny b ^vsoJB:Xí>u-sjny B ' ö í>.ÍX! X OÍX; BB I j B ' iS.iSÍSAÍiSj Sí 'ΧίΟΗΒΑΪ 8 ¹»S>!J Oj - JSZSíí pi Sí ' q i 5 X ö-U Í5.J;

‘uímí-033J-usj. « ‘pxxy-unBínqu.rf r ’jöeze-tsoj b 'zsoimsHSj g <zscjíuí.3jo ZB 'dojdiííA ZB ‘ii33iJ.Í-n:íií3 Z8 ZB ' Q .ÍBÍÍU O! i 3 ZB P B 4 »:( ÍÍA 0 3J ZSS zb ·Β0.μ.«ρν·.» ζ» ·0Βη·ηζ«Όρη» zs 'tíBjptnp b UBOj-Buttp 8 ‘uy.)Rz«8-qny ;.ρ

B 'zsísj(>;<?,sjíip e 'xyjojyp ·υ Pioxsszrpp b '4<:·.{:5?bsp b '<5-8OJjBöi3p B ^; 0 - «Ο Sj 3X8 sp 13 pjíxyjpzs—{!33{«-§:-ϊίΟ?$ϊ03ρ· B ‘p-Xí 0S8 Sil;> P 8 ^ps-ílí

-O~U-OJCU«.Bp B ‘}ÍJ»Ki-&-Β0?3«Χ8·.ρ 8 'aO3SU.Í3p ί: ^:Χί í J 1 5 ÍÖBXp p B '«1,8 p 015 SJ Ϊ i>

'uíj}.»«u»dr> 8 ^;Bí:sB\5-qp « PníjnyíS b 'hxz&j-xíbj<>?>f « 'yqBXM-ZKO^ujá^o}^

B 'SíSö.íi.USJp;^ B 'dBHBJf B '« |’.JBjyqjB>) 8 'X S3p.: B >} B ’ Ö ÍZ Aj Ο 2<l f! q s 'yxífsxlBxnq ·» •«aijusjiq b ‘qxjaxti-zsojmzB zb xíussíajAdp-xi zb

-ipp? ZB ‘JB-PSB ZB píBpjpd JXttXÖ VPíOii^aZSÍÍ! Βι?Λϊί> {£) «3 ‘.líáo'Z'S'í.;

b ss .íídösqp e in«p|?d ^»_;ppxq.SBq ssajszs sbbj {fi S3 :>j3{UltB 8 (s) :>p ( ! Cííí.íP ze (!| ) ‘jpppiqjsq öZBXUpBUBx jop-odös»·jxxusyj-xxc zb (Sí iHiiedoJü' sr jxssppd psppsüx; zb íí í ÍJ 3 j í> >í X J <?.i í> B j ί Xí S3 ;Í3J

-.SÜBppXO ZB {BBpfpd ' >{C· SpZBXB XSZ K - X;> Sp-p SX: 3.Ϊ! ρ 8 (;3> íjpjpZBXUJBZiSÖSZSU'S: J <3 35S5Η5Λΐΐ>ΐ{ Sí (f i :qOXpZS:X:J.íBZBp5UÍB<i.3s;>5 3 S 3 p δ,< {»íj 8 (?!

í}Op

-XXUBUOJá 8 8Í> JjSÍZSS-níS'ABSpUiíBípíBíjjyíS-tííXiyXí;-^;ί)?Ρ'Ν'Μ zs; SAjipspq ‘ijy^a.ZBxazpz.^Bs-pxxöBxp'BX B («?

psps 3j!3ÍJ!.ÍX:

S5 ·Β.\;·;.-0 X-:ρ·?ρ.: ; B 1«USX8|BA ÍJíOS Si>Z!? Sp 5ί:>ίΰΧ pxsrtijxBZs asísx:oq;;;p r; ;·>-sÁpíí í v;;Joö<^;>.η u;?·j ·: s? itíH^deSípXWpí B píps JfOZB 8» IVqüXpZBliHBZs ••ABBByZUP-q B SAiJpBpq ’qi>>jí!ZBSJSJpZSABS5)i>q.S5;S B (Bi iSppvSd 3-i!5X: Jpppsq^W XíS'XiO (Z <·♦ * * ** ♦» ♦ ♦ « « * * * ♦· * *

». « * ♦ · „ * y « * * * * *** .***.» **

Λ találmány szerinti eljárás keretében alkalmazható kontpoztcsók· példáid a kővetkező gyógy hatású anyagok közűi tartalmazhatnak legalább egyet; AIDS kezelésére· alkalmas kemoterápiás szerek, amin-osavszármazékok. fájdalomcai 1 lapitok, narkotikumok, végbőlen keresztül a 1 ka {ma zható hatóanyagok, sav-közömbösítő szerek, puffadásgásló szerek, antibiotikumok. vára.Ivadásgátfö szerek, antldotumok, annfibri-nolinkus hatóanyagok, antihisztaminok. gyulladásgátió szerek, daganatellenes hatóanyagok, élősködők ellen használható szerek, véglények elles használható szerek, antlptre-tikum-ok, ant'iszeptíkumok, anttpazotodikontok, bolygóideg-béhítö hatóanyagok, vírusé!lenes hatóanyagok, étvágycsökkentő szerek, izületi gyulladáskezelésére. alkalmas szerek, biológiai válaszreakciók módosítására alkalmas szerek, esoatanyagos-ere-szabá·yózó hatóanyagok. belüritö szerek, s szív- és érrendszerre ható szerek, a központi Idegrendszer serkentésére alkalmas szerek, az agyi anyagcserét fokozó szerek, fülzstroldó szerek, koiirsészseráz-inhíbitorok, megfázás és köhögés elleni készítmények, koiómi&slímuiáló faktorok, fogamzásgátló hatóanyagok, sújt védő hatóanyagok, fogászati készítmények, szagtalanító hatóanyagok, bőrgyógyászati készít menyek, méregtelenítő szerek, cukorbetegek kezelésére alkalmas szerek, át-agoasztikuraok, a hasmenés megszün-letésé-re alkalmas szerek, áopamrn-receptoragot·isták, elektrolitok., enzimek. emésztést elősegítő szerek, aoyarozskesxítmétt'yek, terrnékenységnöve lő szerek, rostos adalékanyagok, gornbaeílenes szerek, íejcs-urgásgátló szerek, a gyomorsav kiválasztását gátló szerek, a gyomor- és bélrendszerben alkalmazható proktnelikus szerek, gonadoírop-tropta-iahibitorok, hajnövekedést serkentő szerek, vé-rfestékképzö szerek, vérzéscsökkenlö szerek.

hetno-s2 tátik úrnők, his-ztam-sa—Hj-reoeptor-aolagonisták, hormonok, hinerglleemiás szerek, hipoiipidetnikumok, az immunrendszer működését gátló szerek, hashajtók, íeprosztatikumo'k, ieukaforézis-adalékanya-g.ok, íádö-szsilfaktánsok, migrén elleni kés.zhmenyek, tnuk-oli--ttkumok, izomra-ia:váns-sntagot·isták, izömreIsxá-nsok, narkot'ikus astagonisták, orrpermetek. émelygés elleni szerek, nu-kleo2td-asalogo-no.^:k,. táplálékkiegészlíők, csonfriotkalás elleni készít mények, szülésgyors-h-ö szerek, paras-zimpatolí-tika-mo-k. parasziatpatomtmetlkumok, a Parkiuso-n-kór kezelésére alkalmas szerek, pemosdUn-balásfokoz-á szerek, fosztoli-ptdck, a vörösvérsejtek összetapadását gátló szerek.. porfiria-el lenes szerek, proxzíagfa-ndsa-ana-logonok. prosztagfond!-nők, protonpumpa-inhibitorok, viszketései lenes szerek,, psziehotropikumok, ktnolenok, iégzésserkentő szerek, nyáiképzésí serkentő szerek, sópétlék, szklerotizálö szerek, börsérülések kezelésére alkslmas szerek, a dohányzásról való leszokást elősegítő szerek, sznlfonam-idok, szímpatoiltlku-inok, fromboll-ft-kumok, a Tonrette-szindr-óma kezelésére alkalmas hatóanyagok, viszketés elleni készítmények, tuberkulózjs elleni készít menyek, hagysavsziniesökkentő szerek. a vizeietvezeto rendszer kezelésére alkalmas szerek, méhösszeháző szerek, mehlazltó szerek, hüvelykészit menyek, szédiÜésgáí lő szerek. D-vitnmin-anaíogoniÍk. vitám ί n ok és g z ó g >' á s /' 3 r; ; e k e ρ Z és e k h e z te I b a s s ;·.: 1h α í6 k <; a t ra s a t a n y a.g o k.

«' « * * ♦ * * · *

Λ találmány vonatkozik «gynel több típushoz tartozó részmrVké*ket tartalmazó keverékekre is Így -gén eltérő biológiai hatásokat tehet elérni különböző bioaktiv anyagokat tartalmazó részecskékből álló keverékek, két vagy több különböző bioaktiv anyag elegyé; tartalmazó részecskék, különböző polimer kotnpozíc iők, küiötibózö bioaktiv anyagi pol Irner arányok és különböző mérető részecskék felhasználásával. Ezek az eltérő hatások annak ialiajdoríithatók, hogy a különböző részecskékből eltérő sebességgel szabaöul fel a hatóanyag, illetve· eltérő célokra használható lel. Ilyen keverékeket el lehet készíteni a külön előállított részecskék összekeverésével vagy olyan módon, hogy különböző tulajdonságokkal rendelkező.: beoitókristályokat tartalmazó emulziók felhasználásával egyidejűleg eltérő részecskéké!: áliitunk elő. A részecskék - mindenekelőtt a polimer - tulajdonságainak meg felelő változtatásával a bioaktiv anyag felszabadulási karakterisztikáját tekintve igen különböző részecskéket lehet előállítani, Btzox-yos esetekben 3 hatóanyag lassan, az idő tüggvényeben állandó sebességgel szabadul tel, más esetekben röviddel a felszabadulás megkezdődése után vagy az: követően egy előre megbatározott időintervallumban a hatőanyag-fslazaba-dulás- gyors.

Λ polimerrel végzet: hagyományos preparativ kapszu-lázást módszerekkel előálillőt: részecskék igen eltérő alakúak és mereíőek, A 06/704 316 sz. amerikai egyesült áilasnokbel: szabadalmi bejelentésben ismertetett preparatív módszer abkalmazásávat nagyon szűk méreteíöszláaá részecskék állíthatók elő. Ezzel szemben a hagyományos eljárásokkal előállított részecskék méreteloszlása legalább 1.5. A 110/704 316 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben ismerte tett módszert előnyös tehát alkalmazni a találmány szerinti, polimerrel kapszulázott bioaktiv anyagok előállításához.

A találmány szerinti egyenletes részecskék jelen lehetnek vizes fázisban diszpergaít cseppecskék formájában, amelyek azután átalakulnak polimerrel barkóit részecskékké, amelyekben a biológiailag aktív anyag képezi a magot, amelyet egy vagy több polimer héj vesz körül. Az igy formált részecskéket azután nteg lehet szárítani, és igy egy vagy több polimerhéjjai körülvett egyedi részecskékből álló port lehet előállítani, Lehetőség van arra is, hogy az így formált részecskéket szuszpenziákoncentrátumok előállítására használj tik fel.

Ha a Ö8/704 316 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben ismertetett -módszert használjuk a találmány szerinti részecskék előállításához, akkor a bjoaktiv anyag vizes emulzióját á beokőrészecskék v:zes emulziójával elegyítjük. Lgy is eljárhatunk, hogy - a bioakt!v anyag helyett vagy a bioaktiv anyaggal kombinálva - otas cseppfolyós anyagot használunk lel. A cseppfolyós anyag iehei szerves szervetlen anyag vagy szerves anyagból és szerve-len anyagból álló elegy. A csepp folyós anyag kiegészítésként - feloldva vagy tészben feloldva - szilárd anyagos Is tartalmazhat. A szerves anyagnak lő tömegében hidrogénatomokból és szónát0m-Abni kelj állnia. A szerves anyag: magéban foglalásét inas atommkat, tg y osigea10 φ φφ

Φ φ Φι φ φ-φφ φφ * y φ-Φφφ

5:omokaí, kénatotno'kat. nitrogénatontokat és balogénatomokal, vara mint ezeknek az ato-nto-knak 32 izotópjait is. A szervetlen folyadékoknak fötőtnegükben a szerves folyadékokra vonatkozóan megadott atomoktól eltérő atomokból kell állniuk. A szarrét len anyagok olyan prekurzor anyagokból is származhatnak. amelyek maguk szervetlenek és nem szervetlenek egyaránt lelteinek. Az egyesített emulziókat célszerű mechanikai úton· olyan sebességgel keverni, amely elegendő a két -emulzió bensőséges ó-sszekeveréséhez, -de aetn olyan intenzív, hogy a keverés közben ébredő nyíróerők összefolyást idéznének elő vagy felaprítanák a részecskéket. A magrészecskéket duzzasztja a cseppfolyós anyag, és Így kis cseppek jönnek létre. Λ -cseppfolyós anyagnak ttem keit folyékonynak lennie a környezet bömérsékietéUv de folyékonynak kell lennie azon a hő-mérséklete», amelyen a itt a g p ο 1 i tn er t duzzaszti.uk. A primer duzzasztást követően a cseppecske-kei adott esetben tovább duzzaszthatjuk monomer hozzáadásával, majd a mon-omert polimerizálhatjuk.

Λ találmány tárgyát képező eljárás egyik előnyős megvalósítása módja szerint a bto-aktiv anyagot vagy .a híoaktiv anyag oldatát folyadék formájában alkalmazzak. Két vagy több bioaktiv anyag «legyét is felhasználhatjuk.

A magrészecskéket vizes emulzióban Állít hatjuk elő- egy vagy több kettős kötést tartalmazó telítetlen monomerekből. Az ezen a területen: járatos szakemberek Ismerik az emaizió-s po Hm éri zál ási eljárásokat. Emulziós po-1 imerizálási eljárások képezik például a 3 '037 952 sz. és a 2 79b 73ö sz. amerikai egyesüli államokbeli szabadalmi leírások tárgyát is. Emulziós poiimerizáiási eljárásokat isme sietnek a Emulsiom Poiymeri- sa-íon Theory and Pxactics (Az emulziós polimerizálás elmélete és gyakorlata), 13.C. B'iaekley, Applied Science Publishers híd., London. (1975) e. könyvben is. Az emulziós polímerizálási eljárások során rendszerint felhasználnak felületakiiv anyagot is, és részben a felületaktív anyag mennyisége,, valamint típusa határozza- meg a keletkezett mag méretét. A találmány szerion eljárás keretében olyan ínagot célszerű felhasználni, amelynél a részeeskeátmérő körülbelül 50 nm ..-·. körülbelül I p, -előnyös -esetben körülbelül I 50 nm és 50ö nm között van, még előnyösebb. esetben pedig körülbelül 200 n-m (Wu és· ma-akstársai: 5 237 004 sz. amerikai egyesült áí.iamo-kbcii szabadalmi leírás; lásd például az I.. az 5·. és a ö. példákat:! A -magrészecs-kék esetében megkívánt méretet az határozza meg:, hogy a biológiailag aktív anyagot tartalarazó részecskéknek milyen méretűeknek kell lenniük. Nagyobb - akár 5 μ - átmérőjű magokat nem- lehet emulziós: módszerekkel eIoáti 11anr. Ebben mz esetben emulzió bői származó magokat moaen-c;-.;; duzzaszíunk, polimerizálunk. Megfelelő méreuarloinányú részecskékéi abban az: esetben lehet előállítani. ha .a felületaktív anyag koncentrációja - a feíületaktrv anyag Apusától fögsóen - a monomerek és a biológiailag aktív vegyü let ös-sztoi-negére vonatkoztatva körülbelül 11,1-5%. Abban az esetben, ka nemiouo-s- felü 1 eraktiv anyagokat alkalmazunk, azok koncentrációira, előnyös esetben elérheti akár e ló Árui e g 7¾ - o:· ?s. íeiáímany- feereAó· ben folbaszaáiöaio A:IuIeta.kt;v anyagok leüstnek ·οηυ.\ i előle mg ί I v anyagólé .

- MMA:

- ΜΑΛ:

- ΕΛ:

- ItEMA;

- Sty:

- N-aDDBS;

- OOSS:

- EtOAc:

- EtOAc:

- EtöH:

- efé

- SEM:

- PVOH;

- dl:

«««Κ Μ»« ♦*» ** **** ivek kczkl peldském netíeínKl· jük a nátriam-íauril-^zuirátcn. a náír mrn--dU>k$iS.<zulfo-szukeirtá-ío·, a poliioxi-etiiénj-iaurií-éter-szullát-siátriam-sót és a dodeed-benzolszulfoírsa-v náíriamsóját. valamim netniones tálületak-tiv asiyagok, amelyek közül pésáakés; nsegetnli? jük a glicerin alifás észtereit, a podí oxn-cúlésr alifás es;:terest, a poli<oxi~-etilén.> aIkohöi-éierest és a sztearinsav moHogdeeridiéi.

A bejelentésben a következő rövidítéseket használjuk:

mei il-rnetakriláí; ineta-krílsav;

•et ii-akr 1 iá?: hidroxi-etil-rnctakri lát; szíir<>I;

;lo deci 1 -’oenzoszu i fonsav-nátri um- só:

dioktii-siátrium-sznlfo-szukcinát [amely dsd z-eíil-hes íidnaiíi.s.tít)-szalfo-szukcttsát néven is ismert]; tere -b u til- perek to át;

eiil-aeeíií; edd-alkonod metiíén-kiorid ICH;CI_-·') pásztázó elektronmikroszkóp vagy pásztázó eiektrostaíkroszkópos vizsgásat; pold 'vsa-il-aikobot); lonmentesit ott.

Λ magrészecské.k poidnetlátteoka; foglalnak magukban. Á mag:észeeskéket eiömag-emnizió jele«létében végzett poidnerizálással lehet kdiíakdaíid Az slőmagcraaizió - amely p-o.iimerrészecsk-ék emulziója - színién elöáiiíthatő lél ismert, vizes, emulgeáitó eljárásokkal. Az eíőrnagot alkotó polimer térháiósUhatő. Az ezen a területen járatos szakemberek jól tudják, hogy a térhálóskás több kettős kötést tana írnazé alifás ωοδο merek - példán! több kettős isötést tartafmazó akii-iátok és meU-krilátok - vagy több kettős kötést tartalmazó aromás- monomerek - példáéi divhtii-benzol - felhasználásával valósítható meg. Az edimíig-esnulzió formálásához térháiősftő szerként megfelelő, több kettős kötési tartalmazó monomerekre példaként nregemdídik az al I; i-rnetakri látót ;.\i M Ao a díeikiopsHíeail-akriláíot és a őlcikiopentenll-metakrilátoí,. a gd c-i dili-me toki i iáiét, a gíiuklii-a-krilátot, n neopesíídgdkoi-in.o-nodieddopentend-éíer akriláfészterét és metakrilát-észterét. az. eposjcsopo-ríot tartsImazó nkriddokat és metakrilátokat. a divi-ni-l-benzolt es a d ie I klonente nd-oz í -e ti I -akrt látói, valami n-t a dió i k topon Se na I -ov i-et;; - -méták rí i á to r.

A ntagreszecskék és az elotnogrészöcskék formálásához megfelelő, egy kettős kötést tartalmazó mono in erekre péidsáént megemlít juk a szúrod, az ö-metd-sziirod. a v i ij d-íodiolí. a v iíSidantreeérsí. ;« e;s 1 -vsofi-ηοοzod -á ,í s ind -naaitadní . A ::d;dsnány szerint; magrészecskék kialakításához lel lehet használni nemaromás *ie ** *$♦* vinrlmonomerekst ;s, például vinil-ace-tásot, bidrolizák vinls-aeetstol· vini)·· klori-dof, akr11nitrt1t, (snetjakril-savat, valamim a (metjakrilsav alki-l-észtereit vagy íiííiidjaií (például a metii akriiátöt. a m-etú-tnetakrí 1 átüt, az ctíl-akr-ihites. s butifmetakt hátot, a tnetti-metakrliamidot és a d'Í5neíilami'no-pr<s.pil--metaknlamidot|. Λ találmány kérőiében ezenkívül felhasználhatók karboasavesoponut tartalmazó, kis moíekulatömegü polimerek, vagyis olyan polimerek, amelyeknek a· molekula-tömege mintegy 10 000 daltonnái kisebb. A 1metjoknlsav kifejezés a nretakriissvat és az akrilsavat egyaránt jelöli. Ugyanilyen módon értelmezhetők a tnetil'-fmetlakrilát, az elii-Onet}akrtlát és más hasonló kifejezések. Felhasználhatók halogénezett aromás mon-omerek is, például a pentafluor-fenil-meta'krifát, továbbá halogénezett n-emaromás monomerek, mint például a halo-gén-alkil-ukrilátok és 3 halogén-aknlmetakrjiátok. A m-agrészecskék és nz ei-őmag részecskék képzésére ategfelelnek a térhálősíthatő funkciós -csoportokat tarralmazó monomerek is, amennyiben megfelelő körülményeknek ~ például ultraibolya, sugárzásnak - tesszük ki öke-t. tizek közé 3 monomerek közé tartozik a hidroxi---ιηδίΗ^ΐΙ-οχΐ-ρίΌριΜ-ΙϊβηζοΙΙ-όοηζοή'ι. A találmány szerinti magrészecskék és elömagrászecskék formálásakor kopoli-mer-eket is elő lehet ál 1 itani. például az előbb említett monomerekhől készített bármilyen elegy felhasználásával.

A molekulatömeg mérséklése céljából a monomerekhez, adott esetben láncátadó szereket, például tne-rkaptanokat, pohmerkaptánoka-t és polife&logénezett vegyületekét adunk. A láncátadó szerekre a következő jellemző példákat közöljük: alkil·· aierkaptánok - például a terc-dodecil-merkaptáno-k és a feexáa-tíol alkohol például az tzopropanol, az izobutano-i,· a lauril-alkohol és a tere-okttl-alkobol. ·, ős halogénezett vegyületek, például a szón--tetrakloríd, a tetraklór-etilén és 3 trikför-hrö-mcián. A nragrészecskék. képzéséhez mintegy 5-20% Iá ne át a dó szerre van szükség, bár - .az elérni kívánt mo-lekulatőmegtői függően - egyes esetekben a 20%-ot is meghaladja. a szükséges láncátadó szer mennyisége. A polimer-láncok molekulatömege tipikus esetben körülbelül 200 GAG dalion,, előnyős esetben mintegy IGA 000 .dalion aiaíii, legelőnyösebb esetben mintegy 200 dalion és körülbelül lö OÖÖ dalion között van, A kisebb molekulatöm-egu pofimertáncok előnyösek,, mert jellemző -fulajdonságnk a clíjzzadási képesség.

Λ mugerpu 1 xi óba n levő mag menny sségeí az határozza meg, hogy az elegynek milyen végkoncentráeióhan keli 3 magokat' tartalmaznia, és a cseppfolyós dómén-ek végső méretének mekkorának kell lesnie. A magrészecskek emulziója aká-r mintegy ?ö tÖmeg%-ban is tartalmazhat magrészecskéke-t, alsó elméleti határérték sédig aem ΐélezik.

A bio-akiiv anyagot, tartalmazó cseppecskék formálásához a. bíoakitv anyag emulzióját basználjuk. Λ bioaktív anyag emulziója l-ó$ tömeg%, eíö.pyös esetben ’ö-?0 töineg'’;,. legelöny esőbb -esetben pedig 20·5ό tcini-eg⁰'·, biuuktlv a π ya u «:: isröl·13 * *1 , * . -X X * Φ *' ·* φ.Φ X Χ-Χmazhat. Λ bioa'kí-iv anyag emulzióját a magrészecskék vizes emulziójával elegyítjük. Az adagolási sorrend ne-m kritikus tényező.

Adott esetben áívivöszerre is szükség van annak biztosítására, hogy a bíoakt-lv anyag beépüljön a magba, A társ-oldószernek is nevezett átvívőszer az oldószerek és monotne-rek közül kiválasztott egv vagy több kontponenst tarta iíttaz, Társoldőszerkéat lehet egy vagy tőb-b oldószert és egy vagy több monomert magában foglaló elegy et is alkalmazni. Á megfelelő- fársoldőszer előnyös esetben nem vagy csak kismértékben elegyedik vízzel - például2ő% -ai-aiti a vízoldhatósága. és oldószerként kell viselkednie a biológiai 1 ag aktív vegyüle-t-tei szemben. Társ<tidó-S2erek elegye is- alk a.Imazható.

Λ taiíi··ηáay szerinti eljárás 'keretében átvivő-szerként feíbasználhutó oldószerekre példaként. megemlítjük az >1-12 szénatomom a Ik il)-é sz te reket - például az eüiucetáto-t az 1-12 szénatomé»- halogénezett aíkánokat - például a raetiléfc-klortdo?

az il-12 szénatomé» aikilj-étereket - például a öieti-i-ére-rt -. a ciklusos alkiiéreteket - például a 2,5-ditnetií-te-t:rahidrofurá-nt és a 2.2,S,5.-tetrame-tiltetraltidrofuránt az 1.-12 szénatomos ketonokat - például a 2-hexanont az 1-12 szöoatosnos alkoholokat- - például az 1-pen-tanoit - és az aíkií-’benzolókat, például a xilolel-egyeket. Oldószerként etil-«ac-etátot -c-élszerő. -alka-lm-uzaí abban- az esetben, h-a az oldószert a poíímerízálás előtt eigözöí'őgtetéssel kell eltávolítani. Egyébként oldószerként előnyös a monomert vagy magas forrásponté oldószereket - például alkilbenzol-eiegyeket. - felhasználni. Λ találmány szerinti eljárás keretében átvivöszerként felhasználható monomerek közül példaként megemlít lük a 4-20 szénatosnos akrilátok at és melakrilátokat, a 4-2Ö szésatomos halogénezett akrilátokat és me-takriláíokat., az -art 1 --akniátokat és sz arti-mejakrríátokat, a halogénezett a-ril-akriíátokat és- a halogénezett alk-ií-meíakrilát-okat, a hidroxi--esdl-akrilátot és ahidroxi·et.'i 1 -met.akriláto-í. a hídroxi-propil-'inetakri'iátot, a hidrox-i-propi.l-akrilátot, a vinil-étsr-ekei. a vi's.11 --halogenide-ket és a víniiid'én-hüiogenideket. Abban az esetben, ha monomert alkalmazunk, a monomer összetételéi az fogja meghatározni - amint •erről már korábban szó volt hogy a szabadon megválasztható poiimerhurkötaft'ől <n-iiyen összetételt várurfk el. A bioaktív anyag transz port jellemzői fogják meghatározói, hogy melyik monomert lehet előnyösen alkalmazni.

Átvívőanyagként hldrofóh üreggel rendelkező- mukrofnole-kuláris- szerves yegyüíct-et is lehet alkalmazni. A “hidrofőb- üreggel rendelkező makromolekuláris szervcx vegyület'·' tipikus esetben hengeres vagy megközelítően hengeres po-t-imer molekula.. amely kívül hldroíi-L keiül az-ottban hidrofőb. Ezek az anyagok felhasználhatók, hidrofőb anyagok átvitelére vvzes kőzegbea. ilyen, a taláimátsy szerinti eljárás keretebet: alkalmazható vegyületek közé tartoznak például a kővetkezők: ciklodextrín, cikiodextrinszármszékc-k,. hidrofőb üreggel rendelkező ciklusos vligoszaehari-dok például a Cíklnint-rlo-hexöz, a ei-klo-i-nuloh-eptőz és a e;kioiuetos;k-óz ·. keli xeréus k és ka v i:;:í;őok A fe isoro; ?ok kő,-a; a eikbsdexíí;a az: egysk eiőayöxea a lka i«:»zhat6 ve·

Φ * gyütef. Λ cikt<s-dextrin és a c-iklo-dextrtnszártsiazékok. v;ze>. közegben vaíó: oldhatósága és az átvlvőszst. valamint a biológiailag: aktív vegyület összekapcsolódásával létrejött vegyületek oldhatósága határozza meg. hogy a találmány szertati eljárás megvalósítasá'hoz mtlyen eiklodextrint és ciklodestrins-zármazékokat lehet kiválasztani. Λ találmány szerinti eljárás keretében eredményeseit lehet alkalmazni az étetklodextrint, a β-eiklodextrint és a γ-csk-!ode.xtrist. A ciklodextrisszáraiazréko-k közöl előnyösen használható fel a mettlss-oporttal helyettesített d-eiklodextrln.

Azt, hogy az adott esetben felhasznált átvivőszert milyen mennyi-ségb-en lehet aíkaintíiznt, részben az átvivös-zer összetétele határozza meg. Abban az esetben, ha az átvjvószer eiklodextrin, a cIklodext-rinnek a btoaktiv vegyületre vonatkoztatott magaránya körülbelül < l: 1000 i-i 10: tóö), tipikus esetekben körülbelül f! : 100)-(5100). még tipikusabb esetekben pedig körülbelül 3AŐ0. Az első határértéket olyan tényezők határozzák meg, mint az elérni kívánt átviteli sebesség. A felső határértéket. a vizes eleggyel szemben- megkövetelt stabilitás határozza meg. Abban az esetben, ha az árvivöszer oldószer vagy monomer, az. átvivőszernek a bloakíiv anyagra vonatkoztatott mennyiségi aránya kevésbé 'kritikus tényező, és attól függ, hogy milyen aiakó részecskéket kívánnak efőú-ííttani. A monomer felhasználható átvivő-szerként. Az elérni kívánt héjvastagság,, valamint az, hogy milyen mennyiségben kell alkalmazni a monomert, szabja meg, hogy a továbbiakban haszttála-nk-e tnég fel monomert a héj kialakításához.

A vizes közegben .a bioakttv anyagon, és az átvivős-zeren- kívül jelen lehet még egy vagy több monomer. A tnonotnerek már eleve benne tehetnek & vizes közegben, ha átv!vö-szerként monomereket alkalmaztunk. Aítoraativ megoldásként beadagolhatnak egy vagy több monomert, pé ldául vizes emulzió formájában. Ennél a müve leinél monomerként a má-r korábban- felsorolt, egy kettős kötéssí tartalmazó m-osrornereket használhatjuk·. A felhasznált monomerek teljes mennyisége a monomerek és a bioak tiv- anyag össztömegére- számítva 5-95%. előnyös -esetben 10-50%, legelőnyösebb. esetben pedig 15-35% lehet. A monomernek az ezeken a tartományokon belüli összmenuyisége a .magképzé-sbez felhasznált monomer mennyiségéből. a íársolíló.sze-rké-nt adott esetben felhasznált monomer mennyis-égéből; és- a később .ismertetésre· kerülő pokhtuerixá:ási műveletek s-orán ezt követően felhasznált monomer mennyiségéből levédik össze, A monornemtennyiségot szabályozni lehet attól függően, hogy miíyen a mono-m-erek konverziónak is- nevezett polimeriz-áelős hatásfoka,.

A felhasznált egy vagy több monomer a bioak ;: v anyag á$ az: átvivöszer jetenlétébea polimerizálható. A mo-notnerek vizes szuszpenzíés,. emulziós vagy diszperziós goi imerizálássa 1 polimerizálhatok, Ezek a pofi menzaiam eljárások a szakterüieten ismertek, A poltmertzálásl műveletei végre lehet haj tani szakaszosan. félig szakaszosan. folyamatosan vagy iéhg folyamatosai;. A polimerizálást előnyős félig szakaszos müveimtől végrehajts;;!. A fatátmány szofint-i eilárás nem kor|álozo-djk a sz;a~ oadgyőfeés politnerszáhisra. Más g o lomé orma ísm módszerek H alkal-mazha-tók,. go Idául «- φ

Φ « * a pol (kondenzác iós poiItrte-rizálás (3 57? 515 sz. amerikai egyesüff'álllAho'k'Reff s'Zá⁴ badsímt leírás).

A poldmerlzádáshoz például a kővetkező monomereke-t használhatjuk- fel: szíjról, •z-rnciil-szkrok vinil-tobiol, etil-vinil-bettzol és: viuil-naftaHn, vkuí-antraeén, v inil-acetáí. hidroíjzáít v ínii-acetál:, vinil-halogenkiuk, viailidón-haíogenidek, akriioii és metakrilöil funkciós c-soportcí tanalmazó szilének és sziíoxánök. vinilsziláaök és viaii-.szíioxások, halogénezett aromás monomerek, aknlaitrii, aknlsav, •tneíakriisa v, az akrilsav (1-20 széna; omon a 1 k i 1)- ész terei, az akrilsav 11-20 szóna'ioi8ös halogenezots alknB-észteret, a metakriisav U-2Ö szánalomért alkil u-észterei, a metakriisav 1 1 -20 szénatomé» halogénezett alkih-észtcrei. az akrilsav il-20 szénatomos- alkilj-amidjai, az akrilsav és a metakriisav (1-20 s-z'énato-m-os halogérí-aik.il)antídja;, a metakriisav (1-20 szénatomért alkiO-amidjai, valamint a maleinsav és annak' észterei, félészteres.,. atnicij ai, féiamidjaí. és znhidndje. Megfelelő poiikondenzációs monomerek találhatók a 3 577 515 sz, amerikai egyesölt államokbeli. szabadalmi leírás ?.. és 8. oszlopában. A halogéneze;; aromás taoaomerek. között' vannak olyanok, amelyeknél a halogénsznbszíituetnek közvetlenül az aromás. gyérükhöz kapcsolódnak, és vannak olyanok is, amelyeknél, a halogéoatomek a gyűrűhöz csatlakozó akrlleso-porSekhoz kapcsolódnak. Λ gyűrűhöz kapcsolódó, halogénezett alkilcsoport lehet például uílnor-ttieul-csoporr, A halogénezett aromás monomerekre példaként megérni sí jük a peniafkíor-fenil-akrilátoi és a peníaflaor-fenrl·· metaknlátot.

Egy vagy több monomer polimenzálásával kt lehet alakiíanl s bioaktiv anyag körül a polirnerburkoiatot. Λ bioaktiv anyag kö rül a polimerfeöjakaf ^:ki lehet alakit ani olyan monomerek felhasználásával,, amelyek egy vagy több, ionos molckufard-ssz-é átalakítható funkciós csoportot iartalínaznak, ügy is eljárhatunk azonban, hogy a bioaktiv anyag körül a pohmer-héjakat olyan monomerek: felhasználásával a lakit juk ki, amelyek nem tartalmaznak ionos molekniarészekeí.

Az ionos molekalarésszé átalakítható funkciós csoportokat tartalmazó monomerek közé tartoznak: a hidrolizálhaté észterek és anhidriöek, a kgrboasavmolekuiarészeket tartalmazó monomerek, valamint az amiu-moiekalarórtzefcet tartalmazó monomerek. Λ karbonsav-moieknlarészekeí tartalmazó monomerekre példaként megemlítjük az akriirtavas. a nietakriisavat, a (met iakril-oxi-propionsavat, az itakonsavat. a e itrakoosavst, a krotonsavaí. a maieinsavat, a maieiosav-anhídrldet, a famársaval, a mottómét· t-maiezroi, a monometll-fumorátoí. a monometfi-iíakotisavat. valamint a metakriisav és az aknlsav elegyeit A találmány keretében felhasználhatók a k?s molekulatömegé - körülbelül löóOö da 1 tonnái kisebb mmlekulaíömegá oiigomereket tartalmazó, polimerizálható karbonsavak is. \,··: amin-molekuiafószekot magokban foglaló monomerekre poklaként megemlítjük a 2-snvkto-eíikmerakrl-lzuof, az N meíakr i l-ox i-piper Ichn t, a dl met i l-ain a no-ο ti 1-nje-takri latot, a vinll-p Iridiot, a 2 · cd i met 11 · a minő j-o ti I -; meri a kr i · rácot, a 2 - i tere - out 11 - ásni no ke til- a me í ja kri lat oí, a 5« » ('dimetil-’asnitt»)-proptl-imetlakriiaraldoi, a 2-{dtetU-.nnínö)~etil--1 η&ί)ΐΓχ.ΓΠ*Η(3! sas’;* 2-i dtmetit-amicol-cisl-l met jak rilamtdot. -Elön-yöser! azokat a monomereket lehet ulkalmnzni, atnelyek rendelkeznek sava» ntolekaíarészekkel és a pKs-értékük legalább

5. 'Ilyen monomer például a metakriIsav. valamin; a metakrilsav és az akrilsav elegyei. Λ merakriisav alkalmazása a legelőnyösebb.

Az ionos molek.ularésszé átalakuló monomerek mennyisége az összes nso-ncs-mer tömegére vonatkoztatva 0% és körülbelül 70% között, előnyös -esetben h% és legfeljebb 40% között, még előnyösebb esetben 15% és .15% között lehet. Megjegyezzük azonban, hogy az átalakítható funkciós csoportokat -tartalmazó mesotaer mennyisége nem korlátozódik 50%-ra, mert a rendelkezésre álló, konvertálható funkciós csoportok mennyisége akár l(H)%-uáí valansivei kevesebb is lobé;.

,\z -ionos molekula-rés-szc átalakít ható fankesós csoportokká! nem rendelkező, de a találmány tárgyát képező módszer szerint a .polim-erbarkolat kialakításához télhasználható, a vizes közegben jelen lehető egyéb moaannerek közül példaként megemlítjük a hidroxi- és dihidroxi-alkil-akrilátokat, valamánt a hidroxí- és a dihidroxlalkíi-roeiakmlátokat. például a hi-dro-xi-etil-akrifátot, a hidroxi•es-il-meíak.nlátoí, a .b.).ároxi.-propíí--ínetakrílátot és a hsd-roxi-propil-akrilátot. Amennyiben ilyet; tnonomereket alkalmazunk, a monomerek össztomegére vonatkoztatott mennyiségük előnyös esetbe?) l-3tl%, legelőnyösebb -esetben 10-20%.

Az elöállítasí-dó polimerben levő bioakllv anyag oldhatóságától függhet, hogy az egyenletes- vtrstagságü. különálló részből álló burkolat kialakításához szükség van-e olyan monomer alkalmazására, amelynek a fuakoió» csoportjai ionos m-o-leknlarészekké alakíthatók át.

Hasznosak azok a tnonomerek ás. -amelyek az ultraibolya (OV) sugárzással szemben stabilitási biztosító· funkciós- csoportokkal rendelkeznek- ilyen monomerek alkalmazása különösen abban az esetben előnyős, ha a hioaks.lv anyag a-z UV s-ugárzassai szemben nem stabil. Ilyen monomereit példáiként megemlítjük a pol iíner izái · haló gátolt amláokat. Egy másik típusú 5J V-stabilizáló monomer a é-Oneíakrü-o-xij2 - h í d r ο x í - b e a z o · f e η o n,

Λ funkciós csopor-ííkat például sav-bázis reakcióval, vagy a funkciós csoportok hídrolizálasával lehet ionos mol-ekularész-ekké átalakítani. igy pöidáuí -abban az esetben, ha savas funkciós csoportot tartalmazó monomereket alkalmazunk. bázis adagolásával, amennyiben bázikus funkciós csoportot tartalmazó morsomerekei alkalmazunk, sav ada-golásával lehet lejáíszaui a sav-bázts reakciót. A. funkciós esopuf-iöl, valamint az elérni kívánt ionizációs foktól függ, hogy milyen mennyiségű savai '-agy bázist alkalmazunk. Λ felhasználható bázisok közül megérni hiúk az aminokat - így az ammóniát és olyan szerves - amino kát, mtní a metií-auu-n. a irieítlamin, a piperidin. a p i tidiu, a taonoaíkii-arnittok, a dfafkii-amiaok. a irtaik; 1-atsrrnok. az arbi-aminok. az nmlt;·. az nmino-oaf-aisn és más aril-aminek - és a hoírosidoisat. igy a uniioion-hidroxidor. A relbasznuiható savak köze iarioznak az 1-12 szénatomos * X Χφ ΦΦ Φ Φ t. φ * ο χ '♦·♦ Φ ♦ · X X φ * alifás és aromás mouokarbοas-avak, dskarbotssavak, valamrot az e'z’dkoéáí a**sfaO-kWk tnsgféleiő anhidridők, továbbá a-2 emíiteit vegyüíetek elegye!. .ielleinző péIdaként, megemlít.jük a beozoesavat, a m-toluilssvat. a p-klór-beazoessvat. az o-ttcetoxibenzoesa vai, az azeiainsavat, a szehac;n»avat. az oksánsavat. a erklohexánkarbonsavat. a la-.arils.avat és a nwdofeutrt··Háláiét. Szerve!Un savakat például sósavat. kénsavat és fősz torsavai ·· is fel lehet használni. Alkalmazhatók továbbá szalfonsa.vak - Így a p-toluolszul-fonsav és a metáavzuU'ó-ftsav -, valamint foszfon-savak is.

Abban az- esetben példáéi, .ha monokarbousav funkciós csoportot tartalmazó monomert alkalmazunk, jellemző módon ammónia adagolásával lehet elérni gyalkorlatilag teljes loolzálást. A monokarbonsav funkciós csopartol tartalmazó monomer mennyiségére vonatkoztatva az ammóniát legalább 1 molekvívaiens menny iségbeo, előnyös esetben körülbelül 1,5 molekvivalens mennyiségben alkalmazzak. Abban az esetben, ha amin funkciós csoportot tartalmazó monomereké; alkalmazunk, rendszerint eeetsav beadagolásával érhetünk el teljes ionizációi. Az ecetsavat legalább I molekvívaiens mennyiségben · előnyős esetben legalább 1,5 moiekvrvaíens mennyiségben - alkalmazunk.

Ha adott esetben ágy döntünk, hogy a fű-fikciós csoportokat ionos mól elvű la részekké alakítjuk át, ezt a kon ver tálast a burkolat k ialakit ásáí célzó eljárás· utolsó lépéseként hajtjuk végre. A részecskék előállítására szolgáló egész eljárást az alábbiakban lehet összefoglalni. Biológiailag aktív vegyületet, ínreiatorí és monomert tartalmazó oldatot emuigeáínnk, majd hozzáadjuk a mag emulziójához. Azt kővetően, hogy a mag a biológiailag aktív vegyület, a monomer és az tsi-ciáíor hatására megduzzad, és egyforma méretű cseppecskék képződnek, az elegyet fel lehet melegíteni az adott rnonomer/irneiátof kotnbissáciöfiak megfelelő polfmcrizáeiós hőmérsékletre. Úgy is cljárhatuk. hogy a felmelegd est és a duzzasztást egyidejűleg hajtjuk végre. Amikor a polímerízálás befejeződik, beadagoljuk a savat- vagy a bázist,

Λ poUmerfzáció; követően - előnyösen a funkciós csoportok ionos molekulareszekké való átalakulása urán - a polimer burkolatot térhálós!tani lehet a héipollrner kialakítása céljából. A térhálősítás a maradék kettős kötések vagy funkciós: csoportok reagáltaíásával hajtható végre, adott esetbes katalizátor vagy más térháiósiíó szer jelenlétében. A polimer burkolat térhálősirásához is felhasználhatók azok a téróalösitő szerek, amelyeket az elötuag polimer térhálóst; ásóval kapcsolatban mar ismcrícííűnk. Részletesebben kifejtve, abban az esetben, hu a polimer burkolat ktaiakÍrásához olyan monomereket használtunk fel, mint antil-y-un az aoetr!-. az ayeto-xí- és az OÍH-reetakrilát,: a továbbiakban formaldehiddel vagy más aldehiddel való reagáltatással térhálóst! hatjuk, a polimer burkolatot. Más térhálóshási módszereket A: alkalmazhatunk: például beadagolhatunk iórhálősit ó szerként működő dl - fnoke iós ve gyuMí.ekví, így azlrtdiut. karbodltmtdeí vagy díizo-cmnátokat Az ezen a teíületcn öíőgozsí vasemberek számúra mmert módón, fémsok ulkal&iazasáa alagísős rnődsze·

ΧΦ tökkel is végezhetjük a térhálód· ást. 1' elhasználhatok továba a t'írfötafeiáwrrként’.’d* kalxRazható- molekularész-eket tartalmazó monomerek is. Az ezeo a szakterülete» iámért t'otopol ime-rizáeiós módszerekkel az ilyen molekularészeket tartalmazó polimerláncek szsbadayök-ös· .mechanizmus szerint térhálód; 'hatók.

dobban az «serben például, ha epoxicsopö-rtoj tartalmazó monomert használtunk tel a héjpolimer kialakításához, a térbálősitáshoz bázist lehet alkalmazni. A jelenlevő bázis keletkezhet a burkolat kialakulásakor vagy beadagolható. A berkolaí kialakulása után .akár szabad, akár komplex tormában jelenlevő· bázis, mennyisége általában elegendő a térbáiösítás elvégzéséhez. Meg keli azonban említeni, hogy további bázis- mennyiséget is. beadagolhatunk, ha nagyobb mértékű térhá-lő-so-dásl kívánunk •elérni, Egy egész molekvi· valessnek meg lel elő bázisroennyisegre rendszerint nincs szükség, A szükséges bázis mennyiségét katalitikus mennyiségnek'’' Idse; nevezni. Ez azt jelenti, hogy a reakció lejátszódásának a me-gkönnyitéséhez csak egy bizonyos bázismennyiségre van szük-»ág, minthogy a bázis nem fogy el a reakció: lejátszódása során,

A maradék, kettős kötések részvételével végbemenő tér-hálósodáshoz szükség lehet a reakció iniciálására, amelyet például - ado-U esetben fényérzékeny sí» szer jelenlétében - el udbolya fénnyel való besugárzással vagy azabadgyőkős ihicátór hozzáadásával hajtunk végre. Az adott esetben például termikusán ieidái;, szabadgyökös reakciók esetén alkalmazható egyéb térháló-sító szerek ko-zé tartoznak például a poiifunkciős akri látok és metakrilátok, amelyeknek jellegzetes példája az íiliilmetakrllát és az 1,1..1 -trimetílol-propán—trs{meí)akrilát, Abban az esetben, ha a monomerek egviko maga is f'otoiniciátor, az előzőleg ínért pohoséi láncon szabad gyököket lehet képezni, amelyek hatására ezek a poli-merláncok reakcióba lépnek, órás. hasonlóan aktíváit láncokkal, és. igy végbemegy a térhálösodás.

Egystél több héjból álló burkolatot egynél több lépésben végzett, egymást követő polimer ízáiással lehet képezni Előnyös, ha az egyes lépésekben -e!óá 1 íitot1 polimerek hidro-fiIi;ása a .semlegesítés után kíilóobozik egymástól. A htdro-fürtös a polimereknek a vizes fázissal szembeni affinitására utal. Az elég eltérő hidrofiittású polimerek a semlegesítéskor különálló, egymással határos héjakat vagy összetételgradi-enst mutató, egymásba hatoló héjakat alkotnak. .A polimer-rét egek semlegesítése eiőoyős. de nem feltétlenül szükséges. A hldrofili'tásbetl különbség döfhető, ha minden egyes lépésben eltérd monomereket alkalmazunk, vagy ugyanazokat a monomereket alkalmazzuk, de eltérő mennyisé»:; arányok szeri:;·. Egynél több héj képezhető olyan monomerek egyidejű politnerízálásüval is, amelyeknek a reakcióképessége eléggé d;er ahhoz, hogy egymással reagálva valószínűleg. ne iádjavak statisztikus kopolitnereket képezni.

Úgy Is didhatenk. hogy egv vagy több hé; kialakítása utáts tovább: mo-nomert '.ügy monomereiegyet ndagoi'onk es polimerizálunk. Ezt a további monomert az: egy vagy oson fiOiaf ínagahan jogid» részévekén vzgy resze-e^keben polífnez; zaá j»:·,. Igy φ φ φ φ * * * ♦ < * * ν Φ ♦:« « egy másik külső pollsner héj alakúi k·. amely felhasz-tálható sslyatt wl&jxkmságxyk szabályozására, mint a részecske szerkezeti sétíetleősege- és rugalmassága, a bioaktiv anyag és a polimer fal közötti felületen ébredé· rögzitőerők, a íiimképzööés és « filmtapadás·, és a levél felszínéhez való tapadás, valamint mind a növények, mind az állatok érrendszerével és szöveteivel való összeiérheíöség. Λ további monomer hozzáadásával egyidejűleg vagy azt kővetően íniclátert is be lobét adagolni. Előnyős, ha olyan további monomerkompozfc iöt adagolunk be, amely polime-rtzélédva a már meglevő héjjal vagy héjakkal határos réteget képez és annak/'azoksak a másik felületéhez vízzel kötődik.

Λ poümer héj a kialakítását követően adott esetbeo fankeionízáJható. Abban az esetben, ha funkciós csoportok vannak a legbelső héj belső felületén vagy a legkülső héj külső felületén, a kívánt felületen származékokat lehet képezni. A funkeionaltzálás például é-szterezés, sóképzés, komplcxkcpzés,. ρ ο l t tsrer izá lás és helyettesítés útján történhet. Ezeket a möveleket az eze-a a- területen jártás szakemberek számára ismert módszerekkel lehet elvégezni. A polimerek íunkcions-lizálását például a 4 zfíö 499 sz. amerskai egyesült áilamok-hcli szabadalmi leírás tárgyalja.

A találmány szerinti eljárás egy további, adott esetben szükséges művelete az ótvivöszer eitávoiftásii- Az átvívoszer összetételétől függ, hogy milyen módon távolítsák el. Abban- az esetben, ha átvivöszerkét-t például htdrofó-b üreggel rendelkező·, makrotno-lekuláris szerves vegyületet - például h-clklodextriRt vagy m-etilezett. 8cikiodííatrint - baaznáititnk tel, az a részecskékről komplexhoptó szer adagolásával távolítható el. A kompíexbontő szer olyan anyag, amelynek a hidrolóh üreggel rendelkező makromolekulát is vegyülethez van affinitása, A komplexb-oató- szert bármilyen jelenlevő- monomer p-olimerizálás-a előtt vagy -után be lehet .adagolni. Abban az esetben, ha a monomert a- makromnlekaláris vegyület és a biológiailag a-k-tiv vegyület: jelenlétében emulziós polinserizálással polimerizáltuk, a ko-npiexbo«tás autontatikosan végbemehet a polimer képződése előtt, és további knmpíexb-ontásra általában nincs szükség. A komplexboutás befejeződése után a mskromőíekuláris szerves vegyület még benne maradhat a vizes fázisban, -amelyből - adott esetben - például diafihráciös módszerrel távolítható el. A részecskéket is el lehet választási a vizes fázistól, például eentrlfugálassal vagy ülepitessél, majd dekaatálás-s-al. A megfelelőkompíexbontő- szerek közé tartoznak a hagyományos felületaktív anyagok, például a nem-tono», az anto.nos és a kali-onos felületaktív anyagok. Egyéb kompfexhoutó szereket is lehet alkalmazói, például szerves oldószereket, igy eianolt, Á kőmpiexképzö szer·: f mól mennyiségő, hitiroföb őr-e-ggel rendelkező, makromokkuíá-ri» szerves vegyüíetre számítva előnyős esetben l-iO rnol mennyiségben: alkalmazzuk, hogy teljessé váljék a komplex bontású.

Szükség lehet az átvsvószer eltávolítására Is abban az esetben, ha atv!vöszerkent valamilyen szerves vegyületet. például tncmo tűmre ké t és oldószereket Akalmazunk A szerves veeyötetet a pel rrnerizásás előtt cetszeré - de nem fel tétlenül szükséges - eltávolítani. A szerves vegyület eltávolítását eipáfiílÓgtittáSS&líefoí? végrehajtani. Abban az esetben, ha a részecskén belüli cseppfolyós· tartomány egy komponense magában foglal egy. a folyadékban oldott állapéiban jelenlevő sztlárd anyagot. a folyadékot eIpárologtatássas vagy más módszerrel el lehet távolítani a részecskéről, és így - további üreges tér képződése mellett vagy a nélkül - visszamarad a polimer barkó lat által körülvett szilárd anyag,

A vizes fázis eltávolítása «tán a részecskék por formájában olkölönlt-hetők. Az elkülönít en részecskék vizes vagy nem-vizes cseppfolyós közegekben újra diszpergálbatők. és Így szuszpenztókooceatrátaraok.keletkeznek. Az elkülönítés «tárt szükség tehet például kétfoie vagy többféle méretű részecskékből álló keverék létrehozására. Ez különösen abban az esetben előnyös, ba két vagy több. egymással ősszeférheticn bioaktiv anyagot kei 1 egyidejűleg szállitae; vagy alkalmazni. Keverékeket elő lehet állítani a különálló részecskék összekeverésével vagy célszerűen· a részecskék diszperzióinak az összekeverésével. Különböző méretű részecskékből álló keveréket úgy is elöá 1 Ríhatunk, hogy- a már ismertetett primer duzzasztást különböző mérető magrészecskék felhasználásával hajtjuk végre. Előre megválasztott részecskékből álló keveréket ágy is előállíthatunk, hogy a kívánt mérető részecskéket 'kűlön-külön szak-aszo-s -m δ ve lettel előállítjuk, majd a k íl 1önhözö méretű részecskéket a kívánt arányoknak megfelelően összekeverjük, így meghatározott méretű részecskékből álló keverék keletkezik, és lehetővé válik sajátos méretű részecskék kizárása. Kombinálni lehet azonos vagy eltérő mérető,, eltérő másítsszerételü vagy buflíoíatöss'zetéteiű vagy különböző- anyagokkal duzzasztott részecskékéi:.

PÉLDÁK

l.-...péjda_

1. Bekapcsoljuk a rázófűrdőt, és a hő-mérsékieiét 85 '’C-ra á11itjuk be.

2. Egy 250 mí-es re-aktoredényben feloldunk 18,75 3 s ditfopirt [2-ldiflnormc ti I )-4-(-2-«re tr l-p rop il >-6-(tri fluor-metil ;-J,5-pfoí diridét io karbonsav-S.S'-dí metil·· észterj 6,2'á g d 11zode-e I-ftálátbán és 50 g eti 1 ·at:etát'ban.

.3. A 2. lépésben előállított szerve·» elegyhez hozzáadunk 5 1,75 s Ionsrtet·testtett fozet, 12,40.3 g 5%-<>s vizes DOSS-oidaiot és 2,97 z 50fo'’foos metil-Boíkiod'ex ír in-oldatot.

4. A 5. fopésbet! előállított elegyet egy Osnai lírter-natloriai Model 61,11 homogenizáló készülékben 10 000-12 000 mis·'’ tördtrlatszántttsti 1 00 másodpercig bom-ogen.izál-|uk. oö másodpercig pihe ts leijük, majd további 9Ö másodpercen át ismét homogenizálj ük.

A Λ 4. lépésbe;· ·..>löá11 ifott homogetüzáit vandzióhoz hozzáadunk 1.7.45 ;>

. fo-ie mzeemíiizfor Lfo.2 fomefoé polimert te;őilmazó emiiízfov látóé. ő.áőé a-es *

* * *« * W ti * * * A » részecskeméret,. poiilbut il-akriiát-^:sztiro’.''he-xáafiöl; ^:: 52:18:19) és“í óonti g'to’nnte’ntesiteií vize;. A reaktoredényí tízszer átforgatjuk, hogy 3 benne levő anyagét összekeverjük, A 250· mi-es reaktor edényt 55 C-os rázó fürdőbe helyezzék, és a benne levő anyagot 120 percig duzzaszt].uk.

A. A duzzasztott magrészecskéket 75 *C-o·» fürdőbe helyezzük. A duzzasztott mintát addig öblít jük nitrogénnel, amíg 55,72 g iiiéko-sy anyagot el nem. távol ltunk •és a duzzasztó· ; magok mentesek nem Lesznek e-til-acetáttól,

7. Egy 56.7 g-os fiolába bemérünk 12% g ionmentesít ett vizet, maid a vízhez hozzáadunk 17,0 g monomorelegyet (2,5% MAAm-ii% HEMA-^!45,15% MMÁ/32,.35% SÍV;, 0.595 g terc-butil-perok-toát-ot (tBPOl és 2, SOS g 2%-os DOSS-oldatof. A monomerelegye; homogenizáltuk. A mo-notneremuiziót felmelegitjük 5ö “C-os.

5. Hígítás céljából 70,22 g .iontnentesitcít vizei fédmek-gíiűnk 50 C-r·;·.

9, A 6. lépésben kapott duzzasztott magrószeeskéket· körülbelül 50 ‘C-ra hütjük, majd polimer előfonna elkészítés-e céljából a rész'ee»kék-b-ez hozzáadunk 25,12 g-ot a 7. lépésben kapott meleg monomeremulzió-ból és 70,22 g-oi a 8, lépés szerinti meleg vízből.

10. a 9. lépésben· kapott polimer eiö formát. 85 C-os rázófördoben tartjuk 1 •óra hosszat, majd a fürdőt 95 °C-ra melegítjük, és a polimer slőfo-rmát további 1 órán át benne tartják,

1. A termékként kapott diszperziót szűrjük és hüfjdk.

Az igy kapott kapszulázott, bioaktiv anyagnak víszunytag kemény a bnrko-taía, os körülbelül 1 μ méretű részecskéi a pásztázó etektrenmikroszkőpos- (SEM.! vizsgálat szerint nagyon monódtszperzek.

2.:..%sld^ j7.U.!áiEi.EÁ.;!PAÖiHÁAÁ5.C...P.OHlÁArná!..sZ!yry.í.;.!;H

;. Bekapcsoljuk s ráz-ó fürdőt, es a hőmérsékletéi 85 ^::'C-ra úlliijuk be,

2. Egy 256 ml-es reaktoredénybo bemérünk 6,256 g aikib-beazol-alapú oldószert (Aromat;e-’SJ200 soívent, Exxon C«rp..}, majd az oldószerhez hozzáadunk I 8,75 5 g ditiop-irt. Az így kapott elegyet 55 C-on melegítve oldatot, kapunk,

7. A 2. lépés szedet elód 111 ott szerves eiegybez hozzáadunk 8 1,95 «: ínnmentes-úetí v;zet, 12,4b g 2%-<>s DOSS-oldutoí és 2.96 g 50,.8%-os m-etfl-Ö-eikl'O-dextrinoídarot. Homogenizál:!:; előtt az ósszes komponenst felnié lég ttjuk 55 C-ra.

•4. A 2. lépésben eikésxlíeít, fe-.lmei.egit ett eie.gyet íö Őö-ö-t 2. ÖőÖ min'⁵ fordnlatszámoa 90 másodpercig .hotnog.en.izásjukx 60 másodperéig pihentetjük, majd további 90 másodpercig homogenizáljuk. A homoger.izálást egy 55 %Aru előmelegít eí-t vízfürdőben hugijuk végre.

5. A 4. tépésben előállítót!, homogenizált emulzióhoz hozzáadunk 59,4-8 g menny iseyá, köruibéliH 25 C -ra előmeiezú ett 2ő.2%-o« mugemulziot 1.29,2. tőm«g% polimert : műn:4naz« ummixios po.jj.mer intéz, 0,2ó2 μ-os reszeeskeaiéiet, pulit: buti)22 * * X φ ΦΦΦ X Μ Φ * ♦ X Φ Φ ♦ κ ♦ * * φ φ .tkriiáí/sztirob· hesántioil. ^;; 82:1 8-, ΐ 9]. λ íeskioredéayí: tízszer affőrd?t‘j* Hegya benne levő anyagot összekeverjük. A. 2 50 ml-es reaktoredényt 85 °C-os rázófördö-be helyezzök. é-s a benne levő anyagot I24 peréig duzzaszttuk.

8. λ duzzasztott magrész-ecskéke-t 55 ’C-os fürdőbe helyezzük., és a duzzasztott mintát nitrogénnel addig Öblít jak. a inig a duzzasztott magdiszperztó hőmérséklete 55 ^:'C mar ad.

7. Egy 55,7 g-os fiolába bemérünk 13.5-15 g íontnentesitett· vizet, amelyhez hozzáadunk 17,07 g monomerelegyst (2,586 HAÁ/20% HEMA.-45, I 5% MMA/52,35% STY), 6,596 g tere-butil-peroktoáíot (íBFÖ) és 2.8 13 g 2%.-os DOSS-oadatot, A íröaonierslegyet homogenizáljuk. A monomerem.ulz.iöt 50 °C-ra melegítjök,

8. Hígítás céljából í 9, 1 5 g lonmentesit eü vizet 55 C-ra melegítünk.

9. Poiiiíie;· eiöformát készítünk olyan módon, hogy a 8. lépésiben kapott, 55 ‘Cos duzzasztott magrészeeskékhez hozzáadunk a 7. lépésben előállítót; meleg tnoaomeretnul-ztóböl 33.192 g-ot és a 8. lépés szerinti meleg vízből I 9,1 5 g-ot.

10. A 9. lépésben kapott polimer «'lőformát egy ö-ra hosszat. 85 ^KC~os rázofürdőóen tartjuk, majd a rázófürdö hőmérsékletét 95 *C-ra emeljük, és a polimer elöfoa-tnát további egy óra hosszat rázó-fürdöben- tartjuk.

ί I Λ termékként kapott diszperziót szűrjük és itátjük.

Az így kapott részecskéknek viszonylag lágy a burkolatuk, mert az oldószerként használt alkíl-benzolok lágyítják a polimert. A részecskék körülbelül 6,5 u méretűek, és a vizsgálatok szerint (8EM) viszonylag monodis.zpe.rzek,

L...pé.lda

DÍLÍA0IA±áí7SZ«iázása..pahía^Uiisztiroü-.La(

1. Bekapcsoljuk a rázóíürdöt, és a hőmért; ék letét 35 C-oa állitjuk be.

2. Egy 259 ml-es reaktoredénybe bemérünk 8,26 g alkil-benzol-alapó oldószert i Aromatie9726ö sol-vsnt:, Exxon Corp.}. majd hozzáadunk 18,3; g dltiop-irt, Az elegyet 55 ‘C-oo melegítve oldatot állítunk elő.

5. Λ 2, művelet szerint előállított, szerves elegyhez hozzáadunk 81,933 g ionmentesített vize·, 12,463 g 289-os DOSS-oldato1 {PÜSS, 7554 cOíí-oibao; és 2,948 g 59,849-os metil-S-ciklódextrin-oidatot. Ί-1'omogenizáí.ás éléit az összes, komponenst fe Íme lég ltjuk 55 C-ra.

4. Λ 3 lépés szerint elké-sziíett, feínselégi· eíí elegyet 19 660-12 690 min” fo-rdu.latxzámon 90- másodperéig, hotn-ogc-nizáljuk, 60 másodpercig pihent .éljük', majd további 99 másodpercig borcogenízáljuk. A homogentzáiást 55 37-ra előmelegített vízfürdő ben- hajijuk végre.

5. A 4. lépésben elkésxí· eít, homogenizált emulzióhoz hozzáadunk 3 9.47' y iO'A-os mugemníziót (10.0 tömeg% polimert tartalmazó emulziós polimer iátes, ^:;.562 μ-os részecxkeméíei. poiií buti!.skrAáó> .·'11 r; · i b«? χ áoiiol 5 -- 823 8:19?, Λ reakt : ί edz a y ; o.-:-.:.;..··' i;íH:i'dií; ak, hogy a rtro iz-vo anyag őssz<-?<óvóro6i:;k. 8 256 uss-vs ·* * * φφ * Φ Φφ * Φ « X

Φ X Φ λ A X teakroredény ί 85 C-os rázó fürdőbe helyezzük, ás a benne levő anyagék r«>0*yée«»g duzzaszsjuk.

6. A duzzasztott magrészeeskéket 55 ‘C-os fürdőbe helyezzük, és a duzzasztott mintát nitrogénjei a-dá-sg öblítjük, atntg a duzzaszto-sr mag-diszperzió- hőmérséklete 5 5 ‘ C marad.

7. bgy 56.' g-e-s fiolába bemérünk 13,161. g ioomenfesttetí vizet, amelyhez hozzáadunk 17.014 g tnonotuerelegyet (31.5% MÁA/2ö% í-fEMA.^;45. i 5% MM.Ar32,3-5%· STY?., 0.595 g terc-butil-peroktoátöí (tBPOj és 2,5 10 g 2%-os DOSS-oidntos. A t«oao-nenelegyet homogenizáljuk. Á monomeremnizjóí 50 ‘C-ra melegítjük.

5. Hígítás céljából 17.143 g ionmetttesiteft vizei 55 *'C-ra melegítünk.

9. Amíg a 6. lépésben előállított duzzasztótt snaareszecskék 55 %7-on vannak, poHmer eiőiőrma előállítása céljából beadagolunk 24,632 g-ot a 7. lépésben előállított meleg ntonomeremtilziőbói és 17.145 g-ot a 8. lépes szerinti meleg vízből,

A 9. lépés szerint elkészített polimer elöformát egy óra hosszat 85 *C-os raztsfiirőőben tartjuk, majd a rázóíürdő hőmérsékletét 95 ’C-ra növeljük, és a polimer elöformáí további' egy óra hosszat rázófürdőben tartjuk.

I 1. A termékként kapott diszperziót szűrjük es bütjük.

Az ezzel a módszerrel előzIllíott részecskék viszonylag psxha béjúak, és -a körülbelül 1,0 μ méretű részecskék a vizsgálatok szerint (SEM) viszonylag monodíszperzek.

példa

1. Bekapcsoljuk a rázófürdöt, és a hőmérsékletét 55 *C-ra állítjuk be.

2. Egy 250 ml~es reaktoredénybe bemérünk 5-,982 g atkii--benzoi-alapú oldószert, -majd hozzáadunk 17,024 g riitioplrí. Az eiegyböl 55 ^;'C-ra való ielmelegíí eszei oldatot készít link,

3. S3,3íö -g momamerelegyei (2.5 MAA%0 HEMAt'45,15 MMA/32,35 STY) és 0.-365 g íBEÜ-t előmelegítünk 55 'C-ra, és az előmelegített elegyet hozzáadjuk a 2. lépésben elkészített szerves eiegyhez,

h.OOI g iemíttentesüeti vizet, 6,609 g 2%-os· DOSS-oláatot és 1,553 g 52,5%~os metii-b-eikiodexirrn-öidatot előmelegít ünfc 55 C - ra és hozzáadjak a 3. lépésben elkészített szerves eiegyhez. Homogenizáiás előtt az összes komponenst 5.5 ‘ C-ra melegít jak.

5. A 4 lépésben elkészített. fel melegít ott elegyet egy Üutmi írttemsiio out Afodet <5LH homogenízálőkészulékben lö 000-12 000 min'^{1 2 3 * 5} fortlnlatszámort 90 másodperéig komoge-nizüljuk, 60 másodpercig pihentetjük, majd további 00 másodpercig homogenizáliuk, A homogenizaláA: 55 %7-ra elOmelee :res; vízfürdőben hajtíak végre.

A A

6·. Az 5. lépésben elkészített, homogenizált emulzióhoz 9ο2%ϊο9?ί6·ΐ7’29%%·>’ν mennyiségű, kör Hí be I Ul 55 C-ra e löm el eg ite) ;, iö_t0%-os mage.ntu!.ztót [19.99 tön?eg% polimert tartalmazó emulziós polimer s-átexy 0.562 s-os részecskeméret, palitbufil-akriláCsztirob· hexánüol) ··-= 52:16; lő], A rcaktoredényt tízszer átfo tdít juk. hogy a benne levő anyag összekeveredjék. Λ 250 oíE-os reaktoredényt- 55 ’C-os rázófürdőbe helyezzük, és a benne levő anyagot 05 percig dazzasz-jak.

7. Hígítás céljából 117.212 g ion-tneates-it ett vizet 55 C-ra melegítünk.

S. Polimer előfonna készítése, céljából a 7. lépés szerinti 117,212 g meleg vizet hozzáadjuk a ő, lépésben elkészített. duzzasztott niagrészecskékbez.

9. A S lépésben elkészített polimer eíőfo-rreát 59 percig 70 ’C-es rázóíőrdőbentartjuk. majd a rázó fürdő- höm-éfsékletét 6 5 C-ra emeljük év további egy éra hosszat csen a hőmérsékleten tartjuk. Ezután a ráző-füráö- hőmérs-ékiet-él 9 5· C-ra növeljük és további egy óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk.

Λ termékként kapott diszperziót szúrjuk és hű-tjük.

Ezt az eljárást egylépéses” eljárásként hajtottuk végre. Ennek eredményeként a vizsgálatok szerint. (SEM) a részecskék re ét etüket tekintve sem voltak egyformák. Ráadásul bizonyos mennyiségű dittopir kimaradt a kapszulazásbó-l.

Ezután minden egyes példa szerinti anyagból egy bizonyos mennyiséget felvittünk üvegből készült mikroszkóp-tárgylemezekre, és megállapítottuk, hogy milyen mennyiségű ditiopjr maradt a különböző ideig 20 C-on, 59%-os relatív nedvességtartalmú térben tartott lemezen, A mérési eredményeket, a. kővetkező táblázatban: közé Kük.

1, táblázat; A tárgylemezeken végrehajtott illékoaysági vizsgálat eredményei (az üveg tárgylemezeken maradó dittopir mennyiségét 64-ban adjuk meg a felsz.órás után eltelt órák. függ vényében):

Óra	1. pek-a	2. példa	2. példa	4, példa	1EC	25W
0	109.0964	100,0064 ...................	100,0954	5 99,9064	100,00%	109,906¾
2					6.46%
6					65,0656	91,3966
9					56,72%
12	101.12%	79,61%	46,0264	49,2264	37,9764	76.9569
24	bo.97*14	57,0964	65,51%	57,2264	17,17%	46,97=%
46	91.29%	44,24%	73.01%	76,12%		9.09=14
•γ-·*.	49,75%	29,69%		i 2,49%		2.?25i;
99	47,69%	4% 1%	94,7;%	79,2264

I ·=% ^: kereskedőim= íörgai'omban levő dí’rtopirk-észitmeay t =9 ssnensi =.;?% I E emu igéül 'ható h-erbA idkotteeasrátu-m. Rok-tn % Haas Co t

25WP ^::· 25 tömegáé diCopirt tartalmazó nedvesíthető porké- szít stkhyrbnfélyét* tígy állítottunk eió. hogy 27 tí5.msg% dtí-opirt {'Rohm & Haas C'o.h 5 tö-tneg% Hi-Silké hordozóanyagot IPP-G). 61 vöme-g% Saráén Clay-t (í.M. Habét Corp.}. 5 íömsg% Foiyfon® Ή diszpergálő-szerr (Westvaeo Polycbemicaís és 2 tömeg% Step-anoí® ME telületaktiv anyagot összekeverünk. és előbb 'kalapácsos malomban, majd pneumatikus malomban soegörlünk.

őzekből az adatokból kittinlk, hogy a kapszulázott bioaktív anyag (dltioplr) párolgási vesztesége sokkal kisebb, mint a két különböző·, nem kapszulázott áitiopirt • áruimázé készít menyé.

Az Í.-4. példák s-zenntt készít menyek hatásosságát össze hasonlít ottuk az {£'.<?· készít meny hatásosságával annak bizonyítására, hogy a hioakt-iv anyag hatásos, -marad annak ellenére, hogy a kapszulázd* következtében •..sö kk ént a párolgási vesztesége. Minden egyes v i z$g á l a to t úgy végeztünk, hogy a mintát részben sztsszpesdástok. és az előírt alkalmazás; aránynak megfelelő mennyiségben közvetlenül a talajra juttattak. A várakozási idő rsélkíil végzett kísérletek esetében a rákí'ilvet íerahgrass) közvetlenül a szuszpenz-ió alkalmazása után vetettük el. A 7-napos várakozást idővel végzett kísérletek esetében a .rákfüvet 7 nappal a szoszpenzlő alkalmazása· után vetettek el, és a magokat további tala}m.ennyiség.-g-el vékonyán befedtük.

2. táblázat. A kiirtott rákfü %-os mennyisége⁵ 21 nappal a kezelés után

, ...............* Vetés'	I. példa	2. példa	3. példa	4. példa	1 EC
Várakozási idő nélkül	80	94	80	75	ük
7 napos várakozási idő	63	58	51	70	•66

^: - a 19 gm.'ha, a 38 gm/ha, a 75 gm/ha és 150 gm/ha alkalmazási arányok esetén kiirtott rü átlagos százalékos mennyisége ' várakozás; idő aéikííi: a rákfüvet ugyanazoti a napon vetettük el. miit· amikor a h e rbic-id e t alkalmaztuk, nap várakozási idő elteltével: a herbietá alkalmazása aíáa a talajt 7 napig uvogházb-an tartottuk, majd felülre vetettük a rákfuvet.

ükákktedAhiÁdfüidii;

Ez az. eljárás hasonló- a 4 280 833 sz. és a 4 -fi 7 916 sz, amer lkai egyesült állasttakbeü szabadalmi leírásokban {Monsanto Company} ·smerteís1! megöldástvkkoz.

1. A. \ lépésben ismertetet; homogénfzálás 1 művelete; megelőző este egy l } >,-í e-e* edényben 4.20 a po 1 ií ν Ini I-aee/át ’viaI s-s3kaka! >-1 f A IrvsO Aáó * keverés ké zpea φ * φ ♦ « φ hozzáadunk 252,9 g ίοtrmentes'ltet? vízhez. Ez az alsó lépes a v izesAAsí’uígéálölzer’'e» s 1 ab ilizá lőszer s iöől 1 Húsához.

2. Egy 56.7 g-os edényben 3 0.26 g xiiol es 2,40 g 6i;zedecil-f;alár «legyéhez hozzáadunk 45.3 g technikai minőségű ditíopsrt. Az így kapott keveréket gőzfürdőben megolvasztjuk.

5, A 2. lépés szerint előállított szerves elegye· körülbelül 69 ’C-oa tartjuk a 6. művelet elvégzéséig.

4. 0,84 g etanolos: OOSS-oldatot (Monaweí® Μ0-70Έ) hozzáadunk az első művelettel előző- nap elkészített oldathoz. Az Így kapott elegyet 59 ‘C-ott keverjük.

5. Egy 56,7 g-os edényben 54,45 g ionmentestett vízhez liozzáadusk: 9,9 5: g etilén-diamint és 0,37 g trietilέo--teltatrtint. Az edényt lezárjuk és a benne levő anyag őssz-ék eve rése céljából rázatjuk, majd az tg y kapott elegyet a reaktor adagolótölcsérébe töltjük.

6. A 5. lépésben elkészített 69 'C-os szerves «Hegyhez hozzáadunk 4,89 g oligomer difeníl-metán-ditzoeianátoí (Moadu.r< MRS)·. Az így kapott elegyet orvéayáram keltésével összekeverjük,

7. A 4. lépésben előállított 50 ’’C-os oldatot és a 6, lépesben kapott 59'C-os szerves elegyet egy 52 ”C-os fötökö-penyü, 1.9 l-e.$, háromnyaku gömbréá'ktörbau elegyítjük, majd az jgy kapott elegyet egy Janke· & Kunkéi 1KA - L&borteehmk ültra-Turrax T25S1 homo.genizálokészűlékbea 13 5-00 min ^! forda létszámmal 4 percig homogenizáljuk.

8. A horaogertizálökészüiék forgási sebességéi 8749 msa'^!-re csökkentjük, és a hömogeaízálúst még 3 percig fölytatj uk.

9. A. Itorcogenizúlókészfiiék 6,5 percig tartó működése mellet?· egy adagolótölcsérből cseppenként amint adagolunk be, majd eltávolít juk a homogeniz-áhákészüiékel, és helyette egy sík lapátos turbinával folytatjuk a kezelést.

10. Az arain beadagolása után körülbelül I 1,5 percig 59 '’C-ou tarttok a hőmérsékletet'.. majd végleges értékéi: 35 ’C-ra állítjuk be és körülbelül 35 percig ezen az értéken tartjuk. Ezután, kikapcsoljuk és leeresztjük a füíüköpenyt.

I I . .Amikor a reaktor t«ár eléggé («hűit áhhoz, hogy kezeihessük, a diszperziói, egy 226,8 g-os edénybe öntjük.

Ezt a példát hasonló módon értéketiük, mint az 5.-4. példákat. A vizsgálatok szerint (SEM? a minták szeles mérete lösz lásü részecskékkel rendelkeztek. Azt tapasztaltuk, hogy az Híékomyság jelentős ntet-ekbe:; csökkent: a ditiopir-veszteség csaknem, a mérhetőség határán volt. Meg keli azonban emíiteaünk, hogy a rákfü elleni aktivitás kiértékelésekor az anyag aktivatása az 1.-4. példákban Adriákhoz hasonló módon készé ott niinta aktivitásúnak á t5 a go s ;í n csak a í5^Kó-a volt, jL<.iizoytzJo_:iysz;yóz:áya..ííAbiakt;riát_;.szyrr->.Í2rfAÍ φ* φ ♦♦

Bekapcsoljuk a rázó fürdői. és a hömérséklétéi g5'X-ra 3lrti:}ykrt?e.’

2. Egy 25 ml-es reaktoredénybcn feloldunk 18.82 g uazo-pirí 6.22 g dtizode-oilfutátban. és 50.00 g c til-aootáíban.

2, A 2. lépésben elkészít sít szerves eiegyhez hozzáadunk 31,75 g lo a ment esitett vizet, 12,54 g 2%-os vizes DöSS-oldatot és 2.998 g. 50,8%-ös tneíil-S:ciklodex tma-ol-datot.

4. A 3. lőpésben előállított elegyet egy Ómul ínter-natsonal Model GLH 'b-ümogentzáiökészülé.Rbea 10-000--12 000 mis'’ forduhttszátnmsl 90 másodpercig homogcni-záljuk, 60 másodpercig pihentetjük, majd további 90: másodpercig homogenizál juk.

5. A 4. lépésben elkészített, homogenizált emaizió-boz hozzáadunk 13,47 g

29,2%-os mttgemulztóí (29,2. tőmeg.% polimert tartalmazó ceiulzsős polimer látex, 0.562 μ-os részecskeméret. polifbatil-akri-iát.·'sztireúhexántiol} 82:18:191 ex

25,816 g ionmentesített vizet. A reaktorként szolgáló kémcsövet tízszer lefelé tóról tjük, hogy a benne -evő anyagot összekeverjük. A 250 ntl-es: reaktoredényt 85 ’Cos rázéfürdöhe tesszük, és a be a ne levő anyagot 120 percig öuzzaszíj uk.

6. A duzzasztott magrészeeskéket 7.5 ^s€-os fürdőbe helyezzük. A duzzasztott mintát nitrogénnel addig öblítjük, amíg 58,139 g. illékony anyag el nem távozik, majd a duzzasztott magokat mentesítjük az etil-acetáttél,.

7. Egy 56,7 g-os fiolába bemérünk 13,7 g ionmentesitett vizet, majd hozzáad útik 1 '7.0 g monomereiegyet (2,5% ΜΛΑ/20% HEMA/45,15% MMAÍ3'2,35% STY), 0,667 g terc-buül-pernktoátoí (tBPO) és 2,85 g 2%-os ÖOSS-o-idatot. A monomerelegyet homogenizáljuk. A mononteremulziót 65 °C-ra melegítjük.

8. Hígítás céljából 50 C-rít felmelegituuk 7ö,23 g ioa.mentesife.it vizet.

9, A 6. lépésben előállított duzzasztott magrész-ecskeket körülbelül 65 ’C-ra hütjük, majd a polimer «iöíorrn-a elkészítése· céljából beadagolunk 24,82 g-oí a 7. lépés szériát elkészített monotneremulzsóból és 72,81 g-.oi a 8. lépés szerinti meleg v Ízből.

16. A 9, lépés szerint eíőáiUtorr polimer előformát egy arán keresztül 85 Cos rázófürdöben tartjuk, majd a rázófürd-ó hőmérsékletét 95 “C-ra emeljük és ezen az értéken tartjuk további -egy őrá hossz;·;.

11. Λ termékként kapott diszperziót szikjük és hiítjük, z\z. így kapott kapszulázott bioaktiv anyag letapogató eíekfronmr.kro.azköpiás fSEMl vizsgálattal meghatározott részecskeméret-eloszlása viszonylag .szak. Λ kapott részecskék összehasonlíthatóak voltak az í , példa szerint elóoíí írott részecskékkel:.

8-A._;oÖ.6;o/cr..k_?;p.szp.6|/p::g.cs k.tértekéjé se

Á..E7ÍdA ^; λ \7> f-O' A A.: ; 7 A ,· · 4: h.i ő O7\:t.: A V.l.O.oLŐ Πΐ.;.:..:,·7Λ;.:Ο;.Γ.· :OO; íj..:.

**.

φ φ φφ φ* φ φ φ *

Φ X Φ *Φ X sieni.n - ma iaoJJcarkA Αΐίίζ.ΠΐΜίίΑ a ζ ρ 1-9 - k a rb ο η say-ro g r ί s siszieiÁapszylázisa

i.Egy Wartng keverőgépben nagy nyfrófőszültssggel 3 percig emuigeáhoRk 1.85 rész mennyiségű, ni'ki 1-benzolokon alapuló oldószerrel (Aromabc 299. Exxon Cor porát ion} készült, I0%-oa .5 -14-kló··- fen j!}«4.5 -d i bedre ~4~me ni- i~ (([4-pir?-fluornt e ί 1U - festi j-anrt no j-karböttt 1]-1 H -pira zol-4-kar bonsav--«tett i- észtert. 1 ,.09^: rész monosneroidatot (75 rész MMA, .2 5 rész ΜΆΑ és 3.5 rész i-BPQ), 0,53 rész 2%--os vizes DOSS-oldatot, 0.13 rész 50,8%-os vizes· inetil-.ő-c^:tkio-áextrsst—oldatot IWaeker Company) és 2,05 rész icftraentssit-ett vizet.

.2. Az etnnígeáit eiegyhez hozzáadtunk ö,98 rész emuizt-ó-s látoxet 129,76 tömeg % polimer. 9.562 p-os részecskeméret, póló bsíii-akriíét/szí írok hexáritioí} $.2:18:19-). Az emulziós elegye? ezután a környezet hőmérsékletén egy ura hosszat lassan kevertük.

Λ fenti elegyet, melynek 5ö%-a víz volt. 79 töjneg%-os víztartalomra hígítottuk. A reakción legyet beadagoltuk egy lezárható nyemásálló esőbe, és §5 ^!€~ os forrővizes fürdő-ben egy óra hosszat, majd 95 “C-es forrővizes. fürdőben további egy óra hosszat lassan kevertük..

9. Az elegyet lesütöttük, és optikai mikroszkópos méréshez mintát vettünk. A tnsntát megszánt oltok és bevizsgáltak (SEM). Megállapít ottuk, hogy a minták egyforma méretű. körülbelül 1,25 μ átmérőjű részecskékből állnak.

ΜίΙνΟΰΜίΑΑυΙζΙ .....

:.fenillütnilfiír.l^karbimU2e_LHe.PirAAoAJJ<Arb.AAeey;;műAU_;;.

rÁAzjmr. f 14«her.Acid_ShcUj...kaüsztHazásu

I Egy Wa-ríng keverőgépben igen nagy nyíró feszültséggel 3 percig etnulgeáituttk 2,1 1 rész 10%-os, alkil-benzol oldószerek felhasználásával készült 2-í4-klőr·funtl)-4,5-djh5dro-4---tnetil.· 1 -i((4-t4riflnor-metil J-föniij-amíaoj-karhonil {-1 Hp5razoi--4-karbonsnv-mstfi-é8zte-rf^:, 9,$2k rész tnonomeroldato:· (55 rész ΜΜΛ, 45 rész MA A és 3,5 vész r-líPÖ·), 9,53 rész 2%-os vizes DOSS-oidatot, 9,13 rész 59.8%-os vizes metii-fő-eikiodextrin-oldatot (Waeker Com-panyj. és 2.94 rész ionmeutesitéti vizei.

2. Az emulgeáÍ! elegyhez hozzáadtunk 9,98 rósz emulziós iásexei 129.771 tőmeu% polimer, 0,502 μ-os röszcesk eméret. póiiíbotsb-iíkrikií/sztirob hexátsiiol!

82: 1 8; i 9 j. Az emulziós elegyet ezután ; környezet hőmérsékieíéfi egy óra hosszét 1 üssem kevertük.

5. A fenti, 59%..¾. urtaitnazó elegyet a 79 íőmeg^!A-os víztartalom eiereseig Írig ií ottuk. A reakcióelegyet öeadagoituk egy lezárható nyomás álló esőbe és 85 C-os forrővtzes fürdőben eey óra hosszét, omló 32 í'..os torróvizes fi) r dó. ben te• őp-;: << s S Z .· · 1\ S 0 k Ο V é i t U k .

φ φ φ φ ΦΦΦ

Μ-φ

Φ » ♦ Φ X ♦

4. Aa elegyet khetoíiük, és optikád inikroszkópos vizsgálatnerz mThtlV vV«uW. A mintát ezután nsegszárit ottuk és bevizsgáltuk (SEM). A vizsgáiul során m egei I ag itouek. hogy a minta egyforma méretű, kö-ralbelüi 1.25 μ átmérőjű részeeskékbél áll.

.Q5.S.i&ÁasaxÜit..$L^ fosé

0.5 rész 3 -{4-klór* fosni) - 4.5-di hídre-4-met il -1 -{[|4-(lri fluor--sn-et Hl- fonilja tnt no]-karbon; 11- IH-p árazol-4-karbonsav- metil—észtert feloldottunk 85 rész menynyiségü. alkil-benzofokat tartalmazó oldószerben, majd az oldatot összekevertük 0,5 rész mennyiségű Sponio®232-T telíiíetakti v anyaggal és 0.5 rész 8ρο·η«ο·®234-Γ fo;üle;akt;v anyaggal iVéiteo Compnriy.i.

Az 5. és a 6, példa szerinti készítmények előállítására alkalmazott eljárásokat követtek azzal az eltéréssel, hegy a 10%-os 3-{4-klÓF“foaU>4,5-4ihidrö-4-!»e.ül-4Kjd-btrit’híor-me - tiij-fenil 1 -amino )-kar be nill-IH-pirazol-4 - karbonsav-metil —észter helyett ekvivalens mennyiségű alk í l-benzol oldószert alkalmaztunk..

_;é,,imym£ölligMlfo.foiéytékeiésg.

Λ kapszulázott tnintákat. a kontrolhnintákat és az EC-minfát vízzel l'elbsgisva olyan oldatokat á 11 itoltunk elő, atnelyek az inszektieid hatóanyagot eltérő koncentrációkban tartalmazták. Ezekbe az oldatokba bemártoíitmk itmabab-levele-ket, majd hagytuk, hogy a levelek megszáradjanak. Ezután Eetri-esészékfeen levő déli badseregbegár (Southern arany wermt lárvákat táplál tünk a levelekkel. 1-1 ketri-esészóbe 10 lárvát helyeztünk el, és a kísérleteket dózisonként két Ismétléssel végeztük. Feljegyezték. hogy a lárvák milyen számarányban pusztultak el 6 nappal a beetetés után.. .A kapóit eredményeket a 3. táblázatban közöljük.

φ*

ΦΦ

3, táblázat

Φ Φ X *φ ♦ « φ * φ » * φφφφ *«.« Φφφ φ* χ*Φν

Koncentráció, ppm	Eipuszttáás: arány-szám. %
	EC	ó. példa	7. példa
Vakpróba	0	9	0
0,072		9
0,19	0
0. S2			0
0.22		9
0.20	55,40*
o.2s			15
9.72		0
í .00	55,45
1,27			25
2,15		40
5.09	100,190
2,51			100
’.n		100
:9,90	190,190
i 2,59			Olt:

* ···· Α 6. és a 7. példává} való· közvetlen összehasonlítás során kapott mérési eredmény

Ezek az: eredmények azt mutatják. hogy a kapszulázott. inszektteid biológiai hatása hasonló lehet a szokásos estulg-eálhatö koncentrálni» formájában kiszerel? tnszókticidáhez. Ezen túlmenően -az. adatokból az is megállapítható, bo-gy a kapszulázott m Írttá rovarölő hatása annal jobb, minél nagyobb számban vannak jelen savas funkciós csoportok a kapszulázó· polimerben. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a 'hernyó belének - min t isin ordas lúgos a kémhatása.

Claims (6)

1. polimer álul kapszulázott bioaktiv anyag részecskék alkalmazása sz említőit bioaktiv anyag részecskéknek egy céihelyre vagy a célzón helyszínre eÍjuitatápára szolgáló készítmény előállításában,, ahol zz emiitett polimer által kapszulázó;t bionktiv· anyag részecskék rendelkeznek a következő tulajdonságokkal ti a polimerrel kapszulázott bioaktiv anyag részecskemérete 0,1-13 til a polimerrel kapszulázott bioaktiv anyag részecskeméret-eiosziása 1,0-1,5: és in) a polimer burkolata a bioakiiv anyagok számára a környezeti viszonyok között áthatolhatatlan., de a céltárgyon vagy a célfo'iyamatban legalább részben ateresztöképes, azzal jellemezve, hogy a fenti polimerrel kapszulázott bioaktiv anyag részecskék előállítása a kővetkező lépésekből áll:

   Aj

   a) mag polimer részecskék vizes, emalztöjái bioaktiv anyaggal összekeverj tik;

   b) lehetővé tesszük, hogy a bioaktiv anyag tnegduzzsssza a mag polimer részecskéket, ha a bioaktiv anyag folyékony halmazállapotú azon a hőmérsékleten, amelyen a mag polimer részecskék duzzasztása történik,. Így duzzadt cseppek keletkeznek; és

   e) a felduzzadt cseppeket egy vagy több etilén-kötéssel telifelien monomerrel összekeverjük; és d> a fenti monomereket poiiínerizáíjuk azon a hőmérsékleten. ahol a bioaktív anyag folyékony halmazállapotú, tg y a megduzzadt cseppek körül polimer bél keletkezik és így a polimerrel kapszulázott bioaktiv anyagot kialakítjuk;

   : o?

   B) aj bioaktiv anyagot és egy vagy több etilén-kötéssel iciítetíeo monomert összekeverünk mag polimer részecskék vizes emulziójával;

   b) lehetővé tesszük, hogy a bioaktiv anyag és az etilén-kötéssel telítetlen monomer megdazzassza a mag polimer részecskéket. így duzzadt cseppek jönnek létre;

   c) a duzzadt eseppekben található monomereket polimerizáljuk szén ti hőmérsékleten. ahol a bioaktiv anyag. folyékony haimtazálispoga, így polimer és bioakiiv hatóanyag: s;m,g jön. létre;

   Λ» a polimerrel kapszulázott bioaktiv anyagot korobvoáfluk egy vagy több etilen-kötéssel telit e tfe tt monomerrel:

   X»

   Φ « «Κ ** Φ φ φ 4*

   Φ * Φ φ * Φ 9 V « »

   ο) a fenti monomereket polímerizáliók azon a hét«erséklet§5t,“ aí’M T tübskYv anyag folyékony halmazállapotú. lg.y 3 oi-egduzzadt cseppek. körül poh««r héj keletkezik és így a polimerrel kapszulázott bioaknv anyagot kialakítjuk.
2. 2. Az i. fgéoypon! szettnt: alkalmazás, ahol bioakiiv aaya-gkéat. egy vagy több biociöet, herbi-cíde?. peuészgorobaotö szert, i a szék; i c i de t, fongieidet, orönágyát, bajofenék-szcnnyezödésgáttó szeri és/vagy gyógyhatású szeri tartalma?.© anyagét alkalmazónk.
3. 3. Az 1. sgénypo-Rí szerinti alkalmazás, ahol α polimerrel kapszulázott bioaktlv anyag részecskeméret-eloszlása 1.0 és 1.3 között van.
4. 4. Xz 1. Igénypont szeri ott alkalmazás, a bel; a pöiim-errel kapszulázott. bioaktív ,-A.o-A anyag 0,25>rés 3 ja-’kőzőiti méreté részecskékből áll.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a polimer a következő vegyöletekt'ö; származó monomeregy-ségekbői egyet vagy többet tartalmaz: szítról. <:;-n:suisztirol, virul-tölti©!, e;i 1 -vioi l-benzo 1. vlpfl-maftaíin. vinti-antraeén, vinu-acerát, hitironzáu vinil-scetát, vinil-hsdogeoidek, vittil idén-halogenidek, aktöloll- és metakriloil funkciós csoportokat tartalmazó^ -szilének és szrloxáno-k, vinll-sziiánofc es -sziioxáook,. halogénezett aromás monomerek, akrilnitru. akriisav, oreí-aktilsav, az akríísav i 1-20 azénatomos alkil j-észterei, az akrllsav (1 -2Ö szén-atomos .halogénezett ai.klií-észtere-.i. α tnetakrílsav tö-éb ssétraiomos aikUbészteret, a me-ta-krHsav lí-2ö szón;uomos halogénezett alki; j-észterei, az akrllsav (1-20 szénatomom a(kil)-turnéja!, az akrllsav es a metakri (sav (1-20 szón -atomos halogénezett aikvií-amidjaí.. a meíakrtlsav í 1-20 .széisaíom-os alkíti-asniéun, valamint a maielnsav és anoak észterei, féiészterel, amidtől, telamjdjai és anhldridje.

   ó Az 1, igénypont szénáit alkalmazás, ahol a polimer egy vagy több, metakrií· savból, met il-roetak ri iá tbó 1. hidroxt-et-i-l-metakrtlátbó-1, be; 11 -alt ri 1 á t bél és/vagy szűrőiből származó reonomerogysöget foglal magában..

   ?. Az 1, igénypont szerinti alkalmazás, ahol a polimer üvegáíalakulás; hőmérséklete kisebb mint 50 C.

   3, Az I. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a polimer meuikrilsuvbö· származó ínonontoregységeket és legalább egy másik m-ono-merbol származó mono tne rogy ségekOí foglal magába©.

   0 Az 1. igénypont szerint: alkalmazás, ahol a hl<:Iog;a: anyag bőrön keresztéi mérgező Íratásé.
6. 10. Az igénypont szerint; alkalmazás, ahol a herbiciéek és az irsszekt icidek közöd kiválasztott bioaktsv anyagot alkalmazuak.