HU226502B1 - Cast stone for fixing exterior traffic surfaces - Google Patents

Description

A találmány tárgya műkő szabadban lévő közlekedési felületek szilárddá tételéhez, ahol a műkőnek a lefektetés! síkra merőleges és egymással lényegében párhuzamos oldalfelületei legalább egy, egy fogból és egy amellett fekvő, a fog alakjának lényegében megfelelő, a szomszédos műkövön lévő fogat befogadó foghézagból álló párossal rendelkezik, és a műkő egy körbejárási irányában a fogak és a foghézagok egymás utáni elrendezését illetően valamennyi oldalfelület azonosan van kialakítva.

Ilyen műkövek, amelyekkel különösképpen betonból készült lapok vehetők körül, előállíthatok zárt vagy strukturált felülettel. Amennyiben valamennyi műkő esetében a kerület mentén az egymást követő fog és foghézag azonosan van kialakítva, műkövek lefektetése nem igényel különösebb figyelmet. Ezek a műkövek egymást követően, ahogy a lefektetést végző személynek kezébe kerülnek, a már lefektetett kövekhez minden további nélkül hozzáilleszthetők. A kövek már ismertetett módon kialakított kölcsönös fogazása egy olyan csatlakozáshoz vezet, amely az egymáshoz rendelt oldalfelületekkel párhuzamosan mindkét irányban a kívánt kapcsolódást biztosítja, miáltal egy olyan burkolat jön létre, amely a rögzítettséget illetően a lefektetés! felülettel párhuzamosan valamennyi a szokásosan fellépő terhelésnek ellenáll.

Az egymás mellé fektetett kövek fugáját illetően ismert azonban az előírás, amely szerint egy ilyen fugának a megfelelő nemzeti előírásoknak megfelelően mintegy 2-5 mm-t kell kitennie, annak érdekében, hogy a kövekből képzett burkolat a hőtágulásokat és a gyártási toleranciákat felvegye, és a műkövek lefektetését követően, a fugákba általában a beöntéssel bevitt töltőanyag, szokásosan homok, a fugákat üregek visszamaradása nélkül kitöltse. A kövek kézzel való fektetésénél egy ilyen fugakiképzés azáltal biztosítható, hogy a lefektetést végző személy példaképpen zsinórok kihúzásával - amelyek mentén a köveket lefektetik - a szomszédos kövek közötti távköz, illetve az előírás szerinti fuga létrejöttét biztosítja.

Az ezzel összekapcsolt munka azonban időigényes és betanított személy alkalmazását teszi szükségessé. Amennyiben azonban a köveket gépi úton, alkalmas mechanikai eszközökkel fektetik le, amihez ismert módon a kövek egy nagyobb számát kölcsönös csatlakozással bíró lefektetés! egységekben fogják össze, az előírás szerinti fuga létrehozása nem lehetséges. Jóllehet ilyen lefektetés! egységek lehelyezésénél a kövek általában mintegy 1 mm-rel egymástól szétcsúsznak, az így kiképződő fuga nem felel meg a szabványok szerinti 3-5 mm-nek.

Ennek a problémának a megoldásához ismertek műkövek sík oldalfelületekkel, amely oldalfelületeken egy nagyobb számú bütyök alakú kinyúlás van elrendezve, ahol ezek a kinyúlások az oldalfelületre merőlegesen olyan magassággal rendelkeznek, hogy a lefektetés során a megkövetelt fugaszélesség elérhető, az esetben is, ha a kövek az említett módon úgynevezett lefektetés! egységekben gépileg kerülnek lehelyezésre. Ezek az általában nagyszámban szükséges nyúlványok a kövek előállításánál egy megfelelően igényesebb kialakítást tesznek szükségessé, s meglehetősen nagyszámú olyan helyet képeznek, ahol a töltőanyag nem tud behatolni a fugákba, és az ennek következtében kialakuló üregekbe a töltőanyag a későbbiekben besüllyed.

A találmány feladata ezért a bevezetőben ismertetett műkövet oly módon kialakítani, hogy az előírt fugatávköz egy lehetőleg kisszámú, ezt a távközt képező elemmel legyen ellátva, ahol ehhez különösen fontos intézkedésekre a kő kialakítására szolgáló szerszámot illetően nincsen szükség.

A feladat találmány szerinti megoldása műkő szabadban lévő közlekedési felületek szilárddá tételéhez, ahol a műkőnek a lefektetés! síkra merőleges és egymással lényegében párhuzamos oldalfelületei legalább egy, egy fogból és egy amellett fekvő, a fog alakjának lényegében megfelelő a szomszédos műkövön lévő fogat befogadó foghézagból álló párossal rendelkezik, és a műkő egy körbejárási irányában a fogak és a foghézagok egymás utáni elrendezését illetően valamennyi oldalfelület azonosan van kialakítva, ahol a fog hegye vagy a foghézag alapja egy, a hozzá tartozó oldalfelülettől kinyúló és a foggal vagy foghézaggal egy darabot alkotó toldattal rendelkezik.

A találmány fugatávközt biztosító nyúlványokat a lehetőség szerinti legkisebb számúra korlátozza, minthogy a szomszédos műkövek kölcsönös fogazáskapcsolódása azoknak távközét amúgy is meghatározza. Ezáltal a műkövek oldalfelületei szabadok a fugákba behatoló töltőanyagot zavaró részektől, úgyhogy a fugák viszonylag könnyű és biztos kitöltése válik lehetővé.

Másrészről azonban a találmány nem támaszt különösebb követelményeket a műkövek előállítására szolgáló eszközök kialakítását illetően, mert a fogak, illetve foghézagok alakja amúgy is elkészítésre kerül, ahol azután lényegében semmiféle további intézkedésre nincsen szükség, a foghegyén, illetve a foghézag alapján egy helyet anyagfelvitelre kialakítani, melynek eredményeként a fog hegyén egy toldalék, illetve a foghézagban egy toldatfelület alakul ki, amely lécszerűen a műkő teljes magasságára kiterjed.

Tekintettel arra, hogy a műkövek közötti fugának a különböző országok előírásai szerint egy meghatározott minimális szélességgel kell rendelkeznie, célszerű és elegendő a kő hozzárendelt oldalfelületére merőlegesen egy 0,5-4 mm szakaszon a fuga szélességét meghatározni, ahol a legkisebb szélesség akkor is elegendő, ha a köveket az említett módon gépi úton fektetik le, mert akkor - mint említésre került - egy a fugához hozzáadódó 1-1,5 mm-es távköz is még magától kialakul.

Mindez ideig lényegében olyan műkövekről beszéltünk, amelyek az említett fugákkal, szorosan egymás mellett fekszenek, ahol a kialakítás olyan, hogy a fogak a kövek oldalfelületéből kinyúlnak, míg a foghézagok a kő oldalfelületeinek síkja mögött vannak kialakítva, és mind a fogak, mind a foghézagok magától értetődően a fogak oldalfelületeinek teljes magasságára kiterjednek.

HU 226 502 Β1

A műköveket illetően felmerülnek azonban olyan követelmények, hogy a kövek között szélesebb fugákat képező nagyobb távközt kell kialakítani, mint az említett 2-5 mm. Ezekkel a szélesebb fugákkal kedvezőbb lehetőség nyílik a felületi víz levezetésére, és/vagy egy mód van a kövekkel befedett felületen, példaképpen füves részeket kiképezni. Ezek közé a megoldások közé tartoznak az úgynevezett fűrácsos kövek, illetve lapok, a kövekben, illetve lapokban kialakított járulékos áttörésekkel. Ezen áttöréseket földdel töltik meg, és fűmaggal vetik be.

Annak érdekében, hogy ilyen kövek a találmány keretein belül kialakításra kerüljenek, célszerű, ha a kő a szélesebb fugák képzésére a szomszédos kövek között legalább egy oldalfelületén, legalább egy, egydarabból kialakított távtartó bütyökkel van ellátva, amely távtartó bütyök szabad vége a fogból és foghézagból álló párost alkotja. Ebben az esetben bár a távtartók bütykök által képzett fuga révén a kövek között nem merül fel a hőtágulás, a gyártási tolerancia és a töltőanyag bevitelének problémája, ezzel szemben fennáll azonban az a probléma, ami a távtartó bütykök szabad végén kialakított fogazás hosszúságából adódik, amely egyrészről szükséges ahhoz, hogy a kövek kölcsönös csatlakozásánál fellépő terhelésnek megfelelő ellenállás biztosítva legyen, másrészről a bütyök szélessége révén képződött alak olyan hosszúsággal kell hogy rendelkezzék, ami egyben a fugának töltőanyaggal való betöltéséhez szükséges. Máskülönben a távtartó bütykök között üregek maradnának vissza, amelyeknek kitöltése a bütykök oldaláról nem volna biztosítva.

Minthogy az előzőekben ismertetett esetekben a töltőanyag betölthetősége rendkívül különböző lehet, ennek megfelelően a foghegynek vagy a foghézag alapjának toldaléka nagyobb méretű is lehet, például 5 mm-es tartományban is kialakítható.

Célszerű továbbá, ha a műkő oldalfelületeinek a lefektetés! síkkal párhuzamos hatásos hossza egyszeri vagy egészszámú többszöröse egy legkisebb hatásos hosszúságnak és valamennyi legkisebb hatásos hosszúsággal rendelkező oldalfelületszakasz fogból és foghézagból álló párossal és egy ezeket magukban foglaló távtartó bütyökkel van ellátva. Ezen kialakítással elérhető, hogy a kövek fektetésénél, minta kialakítására a műkő nagysága általában a legkisebb alakméret egy- vagy többszöröséből alakul ki. Ennél a legkisebb alapméretnél a műkő hatásos oldalhossza úgy adódik, hogy a kő oldalhosszúságához az oldalán hosszirányban húzódó fuga szélességének felét kétszeresen hozzá kell számítani, ahol a fugák nagysága, illetve szélessége ismét, a szomszéd kő ellenében, a fogak toldatának, illetve a foghézag alapja toldatának hatásossá váló nagyságából adódik, adott esetben hozzászámítva a kialakított távtartó bütyök nagyságát is. Amennyiben azonban, ha egy műkő az egyik hosszirányában például az alapnagyság háromszorosával rendelkezik, úgy ennek a kőnek hosszirányban nézve középső szakasza az alapnagyság hatásos hosszának felel meg, míg az ahhoz kétoldalt csatlakozó szakaszok hosszához a hosszirányban csatlakozó fuga szélességének felét is hozzá kell számítani.

Ebben a vonatkozásban előnyös továbbá, ha a fogból és foghézagból álló párosok és a hozzájuk tartozó távtartó bütykök középtengelye ezen elemekhez rendelt oldalfelület szakasz középvonalában fekszik.

Továbbá ugyancsak célravezető, ha a fog és a foghézag oldalai 90°-os szöget zárnak be, és ezen szögek szögfelezői a műkő ezen elemeket tartó oldalfelületeire merőlegesek. Ezzel biztosítható, hogy egyrészről a kövek kölcsönösen csatlakoztathatók, másrészről azonban minden esetben lehetséges a köveket egy lényegében vízszintes mozgatással egy már lefektetett szomszédos kő által képzett szöglet sarkához illesszük.

Végezetül előnyösnek tekinthető, ha a toldat vízszintes keresztmetszetkontúrja a fog vagy foghézag oldalfalába folyamatosan megy át.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra két egymás mellé helyezett műkövet ábrázol, a

2. ábra az 1. ábrán ll-vel jelölt részletet kinagyítva szemlélteti.

Az 1. ábrán bemutatott négyzet alakú 1 műkő az egyik műkövön szemléltetett középvonalaknak megfelelően négy négyzet alakú 2 alapméretből tevődik össze. Valamennyi 2 alapméret 3, 4 oldalfelületei 5, 6 távtartó bütykökkel rendelkeznek. Ezen távtartó bütykök révén adódik a 2 alapméretek hatásos hosszúsága, jelen esetben a 3, illetve 4 oldalfelület hosszúsága, amely két szomszéd kő közötti 7 fuga felével meg van növelve, azaz ez a hatásos hosszúság a rajzon ábrázolt 8 hosszúságnak felel meg.

Az 5, 6 távtartó bütykök végfelületei egymás mellett egy 9 foggal és egy 10 foghézaggal rendelkeznek, ahol az 1 műkő körbejárási irányában valamennyi 5, 6 távtartó bütyök 9 fogai és 10 foghézagai azonos sorrendben követik egymást. Ezáltal a szomszédos műkövek távtartó bütykeinek egymás felé irányuló végfelületei alakzáróan egymásba illenek. Az 5, 6 távtartó bütykök helyzete valamennyi hatásos 8 hosszúsághoz viszonyítva azonosan és úgy van kialakítva, hogy valamennyi távtartó bütyök 11 középtengelye a 8 hosszúság felezőjével egybeesik.

Mind a 9 fogak mind a 10 foghézagok oldalai egymásba illeszkedő szöget zárnak be, amelynek nagysága legalább 90°, előnyösen azonban 90° és amelynek szögfelezői a hozzájuk rendelt 3,4 oldalfelületekre merőleges.

Amint különösképpen a 2. ábrából kitűnik, a 9 fogak a 10 foghézagokba pontosan illeszkedő profiljukhoz csatlakozóan egy, a fog hegyével egy darabból kialakított, a műkő teljes vastagságával azonos vastagságú 12 toldattal rendelkezik, amely a hozzárendelt 10 foghézag 13 alapján való felütközéssel biztosítja, hogy a fogból és foghézagból álló egymásba nyúló párosok oldalfelületei egymástól távközzel helyezkednek el, amely lehetővé teszi, hogy ezen távköz által képzett 14 fugába a töltőanyag akadálytalanul és egyszerűen legyen betölthető, úgyhogy a bütykök között nem képződik, illetve nem marad fenn üreg. A 12 toldat vízszin3

HU 226 502 Β1 tes keresztmetszete úgy van kialakítva, hogy az a fog oldalfalaiba folyamatosan átmegy.

A toldat a hozzá rendelt oldalfelületre merőleges irányban 0,5-4 mm-es szélességgel rendelkezhet.

Az ábrázolt 1 műkőnél az 5, 6 távtartó bütykök oly módon vannak elrendezve, hogy azok között egy széles 7 fugrf alakul ki és ezáltal egy olyan burkolat jön létre, amelynél többek között a felületen képződő víz elfogását a 7 fuga lehetővé teszi. Ezesetben a 9 fogak az 5, 6 távtartó bütykök elülső élén túlnyúlnak, míg a 10 foghézagok visszafelé a távtartó bütykök anyagában helyezkednek el.

Amennyiben a leírt fogazást távtartó bütykök közbeiktatása nélkül kívánjuk alkalmazni műkövek esetében, úgy a műkő kialakítása az 1. ábra szerint oly módon képzelhető el, hogy a 10 foghézagok a 3,4 oldalfelületekből kiindulva visszafelé az 1 műkő anyagában vannak kialakítva, míg csupán a 9 fogak állnak ki a 3, 4 oldalfelületekből. Ezáltal a szomszédos műkövek 3, 4 oldalfelületei között egy műkő teljes kerülete mentén egy a 14 fuga nagyságának megfelelő fuga jön létre, kizárólag a 12 toldat hatására anélkül, hogy ahhoz további távközt képező intézkedésre volna szükség.

A rend kedvéért meg kívánjuk említeni, hogy a 9 fogak és a 10 foghézagok az 5, 6 távtartó bütykök teljes magasságának - azaz a műkő vastagságának - megfelelő magasságban, illetve az utóbb ismertetett műkövek esetében a 3,4 oldalfelületek teljes magasságának megfelelő vastagságban vannak kiképezve, miáltal lehetségessé válik a 14 fuga töltőanyaggal való megbízható kitöltése. Ami a 3,4 oldalfalakon belül azoktól távközzel húzott 15 vonalakat illeti, ezek egy szegélyt ábrázolnak, ahol az 1 műkő szélei le vannak törve.

Egy elegendő szélességű 14 fuga helyett, amelyet a 12 toldat útján értünk el, lehetséges azonos hatást azáltal is megcélozni, hogy a 12 toldat elhagyásával a 10 foghézagok 13 alapján járulékosan az ábrázolt lapos felülethez képest anyagfelhordás útján egy előrenyúló lapos felületet, egy toldatot képezünk ki, amelynek a hozzájuk tartozó 3, 4 oldalfalhoz képest mért nagysága megfelel a 12 toldat nagyságának.

Claims (8)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Műkő szabadban lévő közlekedési felületek szilárddá tételéhez, ahol a műkőnek a lefektetés! síkra merőleges és egymással lényegében párhuzamos oldalfelületei legalább egy, egy fogból és egy amellett fekvő, a fog alakjának lényegében megfelelő, a szomszédos műkövön lévő fogat befogadó foghézagból álló párossal rendelkezik, és a műkő egy körbejárási irányában a fogak és a foghézagok egymás utáni elrendezését illetően valamennyi oldalfelület azonosan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a fog (9) hegye vagy a foghézag (10) alapja (13) egy, a hozzá tartozó oldalfelülettől (3,4) kinyúló és a foggal (9) vagy foghézaggal (10) egy darabot alkotó toldattal rendelkezik.

2. Az 1. igénypont szerinti műkő, azzal jellemezve, hogy a toldat (12) a hozzá rendelt oldalfelületre (3, 4) merőlegesen 0,5-4 mm szélességgel (16) rendelkezik.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti műkő, azzal jellemezve, hogy a műkő (1) legalább egyik oldalfelületén (3,4), két szomszédos műkő (1) között szélesebb fugát (7) képező legalább egy, egy darabból álló távtartó bütyökkel (5, 6) van ellátva, amely távtartó bütyök (5, 6) szabad vége a fogból (9) és a foghézagból (10) álló párost biztosítja.

4. A 3. igénypont szerinti műkő, azzal jellemezve, hogy egy műkövön (1) kialakított több távtartó bütyök (5, 6) egymással teljesen megegyezően van kiképezve.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti műkő, azzal jellemezve, hogy a műkő (1) oldalfelületeinek (3, 4) a lefektetés! síkkal párhuzamos hatásos hossza egyszeri vagy egész számú többszöröse egy legkisebb hatásos hosszúságnak (8) és valamennyi legkisebb hatásos hosszúsággal (8) rendelkező oldalfelületszakasz fogból (9) és foghézagból (10) álló párossal és ezeket szabad oldalukon magukban foglaló távtartó bütykökkel (5, 6) van ellátva.

6. Az 5. igénypont szerinti műkő, azzaí jellemezve, hogy a fogból (9) és foghézagból (10) álló párosok és a hozzájuk tartozó távtartó bütykök (5, 6) középtengelye (11) ezen elemekhez rendelt oldalfelületszakasz középvonalában fekszik.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti műkő, azzal jellemezve, hogy a fog (9) és a foghézag (10) oldalai 90°-os szöget zárnak be, és ezen szögek szögfelezői a műkő (1) ezen elemeket tartó oldalfelületeire (3, 4) merőlegesek.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti műkő, azzal jellemezve, hogy a toldat (12) vízszintes keresztmetszetkontúíja a fog (9) oldalfalába, a foghézag (10) toldatának keresztmetszetkontúrja a foghézag (10) oldalfalába folyamatosan megy át.