HU218243B

HU218243B - Útburkoló kőkészlet

Info

Publication number: HU218243B
Application number: HU9303133A
Authority: HU
Inventors: René Scheiwiller
Original assignee: René Scheiwiller
Priority date: 1992-03-11
Filing date: 1993-03-05
Publication date: 2000-06-28
Also published as: EP0584336A1; NO933979D0; CZ231593A3; EP0584336B1; WO1993018232A1; SK124693A3; PL301283A1; US5533827A; DE59304656D1; SK284309B6; PL171197B1; NO933979L; HU9303133D0; DE4207735A1; ATE145952T1; HUT69082A; CZ285873B6; CA2102905A1

Abstract

A találmány tárgya útburkolókő-készlet kertek, utak és hasonlók köralakú és hosszanti burkolásához, amely előírt alaposztásnak megfelelő1/1 elemet, valamint ehhez társított 1/2 elemet, 1 1/2 elemet éslegalább egy, ék alakú körelemet tartalmaz. 90°-os kör alakzat vagyennek többszörösének előállításához 90°-os középelemet (6), ehhezcsatlakoztatható, adott nyílásszögű (B?30°) belső körelemet, továbbáehhez csatlakozó és adott nyílásszögű (??15) nyílásszögű külsőkörelemet (8) tartalmaz, amelyeknek meghatározott sugárirányúélhosszúsága (a) van, és a kör alakzat sugárirányban egymást követő ésa megadott élhosszúságú (a) körszegmensekből áll, amelyek 3/4elemekkel (2), valamint 1/1 elemekkel (1) vannak kiegészítve, hogy ahosszanti alakzat kialakítása járulékosan 1/2 elemet (3) és/vagy 5/4elemet (4) és/vagy 1 1/2 elemet (5) tartalmaz kiegészítőleg, ésmindegyik elemnek legalább az egyik oldala megegyezik az előírtélhosszúsággal (a). ŕ

Description

A találmány tárgya útburkolókő-készlet kertek, utak és hasonlók kör alakú és hosszanti burkolásához, amely előírt alaposztásnak megfelelő 1/1 elemet, valamint ehhez társított 1/2 elemet, 1 1/2 elemet és legalább egy, ék alakú körelemet tartalmaz. 90°-os kör alakzat vagy ennek többszörösének előállításához 90°-os középelemet (6), ehhez csatlakoztatható, adott nyílásszögű (B~30°) belső körelemet, továbbá ehhez csatlakozó és adott nyílásszögű (γ~15) nyílásszögű külső körelemet (8) tartalmaz, amelyeknek meghatározott sugárirányú élhosszúsága (a) van, és a kör alakzat sugárirányban egymást követő és a megadott élhosszúságú (a) körszegmensekből áll, amelyek 3/4 elemekkel (2), valamint 1/1 elemekkel (1) vannak kiegészítve, hogy a hosszanti alakzat kialakítása járulékosan 1/2 elemet (3) és/vagy 5/4 elemet (4) és/vagy 1 1/2 elemet (5) tartalmaz kiegészítőleg, és mindegyik elemnek legalább az egyik oldala megegyezik az előírt élhosszúsággal (a).

a. b.

HU 218 243 B

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 218 243 Β

A találmány tárgya útburkolókő-készlet kertek, utak és hasonlók kör alakú és hosszanti burkolásához, amely előírt alaposztásnak megfelelő 1/1 elemet, valamint ehhez társított 1/2 elemet, 1 1/2 elemet és legalább egy, ék alakú körelemet tartalmaz. Az elemek anyaga beton.

Útburkoló köveket ismert módon különböző nagyságú elemekből állítanak elő. Az EP 0185861 szabadalmi iratból például járdakövezet előállítására olyan elemkészlet ismert, amely öt, különböző alakú és egymáshoz hozzáigazított nagyságú elemet tartalmaz, amelyekből meghatározott minta, alakzat rakható ki. Négyzetes vagy téglalap alakú alaplapjuk, körvonaluk miatt ezek az útburkoló kövek, továbbá DE 8418436 használati minta iratából ismert útburkoló kövek hosszanti, vagyis csíkszerű felületek burkolására alkalmasak. Amint az a hivatkozott használati minta iratának 2. ábrájából látható, ezek a kövek egymás mellett fekvő sorokban egymáshoz képest elcsúsztatva vannak elrendezve, és a kövek szélessége részben osztástávolságban van.

Ha ezekkel az elemekkel kanyarokat kell burkolni, akkor erre úgynevezett kanyarelemeket vagy ékelemeket alkalmaznak, amilyeneket például a DE 8617086 használati minta irata vagy a DE 3322090 szabadalmi irat mutat. Ez utóbbi használati minta egy olyan hétszögletű középelemet is magában foglal, amelyet első sorban elrendezett ékelemek fognak körül. Egy ilyen sokszögletű elem helyett adott esetben egy szokványos, négyzetes vagy téglalap alakú elem is használható.

Nagyobb kör alakzatok burkolásakor egy meghatározott sugáron túl az ékelemek mellett téglalap vagy négyzetes alapú elemeket is használnak, amelyek között sugárirányban kifelé szélesedő hézagok képződnek. Ezek a kifelé nyíló távközök olyan elemek között, amelyek oldalfala sík, nagyobb, mint ívelt oldalfalú járdaelemek esetében. Az olyan alakú elemek, amelyeknek oldalfala ívelt vagy domború, sugárirányban belül fekvő élüknél ferde helyzetben közelebb csúsztathatok egymáshoz, és ezáltal az elemek közötti hézag egészében véve kisebbnek látszik.

Az olyan útburkolókő-alakzatoknak az alkalmazása, amelyeknek egyenes, illetve sík oldalfelületei vannak, ezért az a hiányossága, hogy kör alakú elrendezések kialakításakor a négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű elemek alkalmazása miatt az elemek között erősen nyíló rések képződnek. Ez jól ismerhető például az EP 0227144 jelű szabadalmi irat 11. ábrájából.

A sík oldalfelületek alkalmazásának azonban az az előnye is megvan, hogy az elemeknek egyenes vonalú sávban történő lerakásakor az oldalfelületek szorosan egymás mellé rakhatók, és ezáltal az útburkoló alakzatok egymáshoz képesti oldalirányú tartása igen jó. Sík oldalfelületek esetén továbbá az egyenes irányú lerakás során az elemek között igen kis rés állítható be. Ezen túlmenően a sík oldalfelületekre kiképzett kövek könynyebben szállíthatók és egymásra rakhatók.

Annak érdekében, hogy a sík oldalfelületekkel kialakított útburkoló kövek között bizonyos mértékű minimális távolság legyen, az oldalakra kiemelkedéseket vagy dudorokat képeznek ki, ami megismerhető például az EP 0227144 szabadalmi irat 1-3. ábráiról.

Ezek a dudorok azonban azzal a hátránnyal járnak, hogy hasonlóan a domború oldalfelületekkel kiképzett kőformákhoz, azoknak szoros halomba rakása nem, vagy csak nehezen lehetséges, mivel az útburkoló kövek oldaléléi egymással pontszerűen vagy vonal mentén érintkeznek.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan útburkoló kövezet, vagyis útburkoló elemkészlet kialakítása, amely nem rendelkezik az említett hiányosságokkal, és az elemkészlet lehetővé teszi mind kör alakú alakzatok, mind hosszanti alakzatok kialakítását. Az elemkészletnek olyan önálló elemekből kell állnia, amely szállításhoz szoros halomba rakható. Ezen túlmenően az egyes elemek között kanyarok vagy kör alakzatok burkolása során is kis réssel is lerakhatóknak kell lenniük. Végül az útburkoló kövezet elemkészletének olyan elemeket kell tartalmaznia, amely a kívánt műszaki követelmények teljesítése mellett tetszetős is.

A kitűzött feladatot a bevezetőben említett fajtájú útbnrkoló kövezet továbbfejlesztése révén oldottuk meg. A találmány szerinti útburkoló kövezet 90°-os kör alakzat vagy ennek többszörösének előállításához 90°-os középelemet, ehhez csatlakoztatható, adott β=30° nyílásszögű belső körelemet, továbbá ehhez csatlakozó és adott γ= 15 nyílásszögű nyílásszögű külső körelemet tartalmaz, amelyeknek meghatározott sugárirányú élhosszúsága van, és a kör alakzat sugárirányban egymást követő és a megadott élhosszúságú körszegmensekből áll, amelyek 3/1 elemekkel, valamint 1/1 elemekkel vannak kiegészítve. A találmány szerinti útburkoló kövezet továbbá többféle előnyös kiviteli alakban is kiképezhető. Ezek a következők.

A találmány szerinti útburkoló kövezet különösen hosszanti kialakítása járulékosan 1/2 elemet és/vagy 5/4 elemet és/vagy 1 1/2 elemet tartalmaz kiegészítőleg, és mindegyik elemnek legalább az egyik oldala megegyezik az előírt élhosszúsággal.

A találmány szerinti útburkoló kövezet hasáb és ^zvagy kör alakú elemeinek oldalait domború vagy legömbölyített felületek képezik, és a felső járófelületük sík, továbbá az oldalfalakon oldalirányú felületi megtámasztásra alkalmasan kiemelkedő sokszögfelület van, amely az élek középvonalánál sík ütközőfelületet képez, amelyhez mindkét oldalon ékfelület csatlakozik, továbbá az ütközőfelületek és a hozzájuk két oldalról csatlakozó ékfelületek a vonatkozó oldalfal majdnem teljes szélességét elfoglalják.

A találmány szerinti útburkoló kövezetnél az ütközőfelületek és a hozzájuk csatlakozó ékfelületek, amelyek egymásba átmenő, sík, enyhén ívelt vagy sokszög jellegű felületként vannak kiképezve.

A találmány szerinti útburkoló kövezetnél a középső ütközőfelületek szélessége nagyobb vagy egyenlő, mint a hozzá csatlakozó ékfelületek szélessége.

A találmány szerinti útburkoló kövezet a domború oldalfalból kiemelkedő sokszögfelület a vonatkozó elem felső, sík járófelületétől megadott távolságra van, és lerakott állapotban láthatatlan lépcsőt képez a vonatkozó oldalfal felső, ívelt része és a vonatkozó sokszögfelült között.

HU 218 243 Β

A találmány szerinti útburkoló kövezetnél az oldalfalnak az ütközófelület fölötti domború részének középső részén lapos felület van kiképezve.

A találmány szerinti útburkoló kövezetben a hasáb alakú elemek minden domború oldalfalán, továbbá a körelemek minden oldalfalán legalább egy, szimmetrikusan elrendezett sokszögfelület, illetve ütközőfelület van.

A találmány szerinti útburkoló kövezetben a körelemek ív alakú külső és/vagy belső felületén egy vagy több, sugárirányban kiálló, előnyösen sík alakú ütközőfelületet képező felületrészek vannak.

A találmány szerinti útburkoló kövezetnél a 90°-os középelem felső felületén szögfelezőben fekvő és hézagutánzatot képező horony van.

A találmány szerinti útburkoló kövezet előbbi kiviteli alakjánál a kiemelkedő poligonfelületek mélysége az ütközőfelületnél, a szimmetria-középvonalnál S]~l mm értékű és a sokszögfelület oldalsó végénél s₂«2,5 mm nagyságú. A domború oldalfalakon a sokszögfelület teljes szélessége az oldalhosszúság 0,7-0,9-szerese.

A találmány szerinti útburkoló kövezet negyedkor alakzatban legalább a hetedik sorig növekvő, páratlan számú N=0, 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15 elemet tartalmaz.

A találmány szerinti útburkoló kövezet előnyei a következők.

Az ismert útburkoló kövezetekhez képest tetszetős, esztétikus alakú elemeket tartalmaz, amelyeknek domború, illetve ívelt kinézetű oldalfelületei vannak, miközben szállítás és lerakás közben ezek az elemek ugyanúgy alkalmazhatók, mint a sík oldalfelületű elemek. Ezzel egyidejűleg megmaradnak a domborítás előnyei, vagyis az egyes elemek egymáshoz képesti elbillentése, akárcsak domború oldalfelületek esetében.

Az említett intézkedések révén megfelelő méretválasztékkal párosítva lehetővé teszik olyan kör alakú felületek burkolását, amelyben az egyes elemek oldalirányú támaszkodása a sík ütközőfelületeknek köszönhetően igen jónak mondható. Ez vonatkozik mind egyenes irányú, mind ívelt alakzatok burkolására. Ezen túlmenően az elemek nagysága és formája egymáshoz képest úgy van összehangolva, hogy igen tetszetős burkolatok hozhatók létre, és ez különösen kör alakzatok burkolására is vonatkozik.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon az la-le. ábrák a találmány szerinti útburkoló kövezet elemkészlete látszati képben és különböző méretekben, a

2a-2e. ábrák az la- le. ábrák szerinti elemek felülnézete, a

3a-3c. ábrák a találmány szerinti útburkoló kövezet három különböző köreleme, a

4. ábra a 3a-3c. ábrák szerinti körelemek felülnézete, az a-5c. ábrák különböző alakú elemek egymáshoz képesti elbillentett helyzetű lerakását szemléltető felülnézeti képek, a

6. ábra 1/4 kör alakzat burkolata felülnézetben, a

7. ábra teljes kör burkolata felülnézetben, a

8. ábra L alakzat burkolata felülnézetben, a

9. ábra S alakzat burkolata felülnézetben, a

10. ábra több, egymásba kapcsolódó kör alakzat felülnézetben.

A találmány szerinti útburkoló kövezet elemkészlete az la-le. ábrákon bemutatott, ötféle hasáb jellegű 1 -5 elemeket, valamint a 3a-3c. ábrákon bemutatott ívelt vagy 6-8 körelemeket tartalmazza.

Az la- le. ábrák szerinti 1 -5 elemek felülnézeteit a 2a-2e. ábrák, a 3a-3c. ábrák szerinti 6-8 körelemek felülnézeteit a 4a-4c. ábrák mutatják.

A bemutatott kiviteli példa a«12,5 cm hosszúságú alaposztásra van felépítve. Alapelemként az la, illetve 2a. ábrák szerinti és „a” oldalhosszúságú, négyzetes keresztmetszetű 1/1 elem szolgál. Az lb-le., illetve 2b-2e. ábrák szerinti valamennyi módosított alakú elem téglalapelemet képez, és legalább egyik oldala megegyezik az „a” osztástávolsággal. A 3. és 4. ábrákon bemutatott körelemeknek is legalább egyik oldala megegyezik az „a” osztástávolsággal. Ez a méret a megfelelő ábrákon fel van tüntetve.

Az 1. és 2. ábra szerinti, hasáb alakú elemek 1/4 osztástávolsággal vannak felosztva. Az lb. 2b. ábrák szerinti elem ennek megfelelően 3/4 elemet képez, amelynek a másik oldalhosszúsága b=3/4 a. Az le. és 2c. ábrákon feltüntetett 3 elem 1/2 elemet képez, amelynek oldalhosszúsága c = 1/2 a. Az ld., illetve 2d. ábrákon bemutatott 4 elem 5/4 elemet képez, amelynek oldalhosszúsága d=5/4 a. Az le-2e. ábrákon bemutatott 5 elem 1 1/2 elemet képez, amelynek oldalhosszúsága e=6/4 a.

A 3 a. és 4a. ábrákon bemutatott 6 körelem 90°-os elemet képez, amelynek oldalhosszúsága: a, és a bezárt ív szög a=90°. A 3b., 4b. ábrákon bemutatott 7 körelem oldalhosszúsága: ugyancsak a értékű, és a bezárt ívS/ ög β~30°. A 3c., 4c. ábrákon bemutatott 8 körelem oldalhosszúsága: a, a bezárt ívszög y«15°.

A hasáb alakú 1-5 elemeket, valamint 6-8 körelemeket magában foglaló útburkolókövezet-elemkészlet olyan alakú elemeket tartalmaz, amelyek 9 oldalfala domború, illetve ívelt, ami a 2a-2e., illetve 4a-4c. ábrák szerinti felülnézetekből jól felismerhető. Ilyen jellegű domború oldalfalak ismertek például a DE 8610102 használati minta 5. ábrájáról. Ez az ismert elemforma látható 5b. ábránkon felülnézetben, míg 5c. ábránk sík oldalfelületekkel kiképzett, ismert alakú járdakövezet-elemet mutat.

Az 1-8 elemek 10 járófelülete sík, de legfeljebb enyhén ívelt felületként van kiképezve. A 10 járófelület és a domború 9 oldalfalak közötti 11 átmenet a 10 járófelület kerülete mentén egyenletesen le van gömbölyítve. Ezt a legömbölyítést a teljes kerület mentén körülfötó vonalkázással jelöltük. A domború 9 oldalfelületek függőleges 12 élei ugyancsak le vannak gömbölyítve.

Az előbbiekben körülírt alak olyan útburkolókövezct-elemet eredményez, amelyet alapvetően az 5b. ábra szemléltet. Ha az ilyen ismert alakú elemeket ütközöhelyzetben rakják le, akkor ezek egymást függőleges vonal mentén érintik, amint az 5. ábra szerinti felülnézetben a 14 szimmetriavonalak metszésénél levő 13 pontban van. Az ilyen alakú elemek lerakásakor

HU 218 243 Β ezért bizonytalan, hosszirányú kötés alakul ki, mivel a hosszirányú 14 szimmetriavonalak gyakran nem esnek egy vonalba, hanem egymással tompaszöget zárnak be. Ennélfogva a 14 és 15 szimmetria vonalak egymással nem párhuzamosak, amint ezt az 5b. ábra mutatja.

Ha az ismert alakú útburkolókövezet-elemeket az 5c. ábra szerint sík 16 oldalfalukkal egyenes alakzatban rakjuk le, akkor a 16 oldalfalak rendszerint lapjával egymásnak fekszenek, hacsak lerakáskor nem hagyunk közöttük távközt, vagyis hézagot. Ezen tulajdonságuk az ilyen ismert elemeket előnyösen szállíthatóvá teszi.

Annak érdekében, hogy az 1 - 8 elemek ívelt 9 oldalfalai között, domborúságuk ellenére, sík ütközési felületeket kapjunk, a találmány szerinti 1 -8 elemek 9 oldalfalai 17 sokszögfelület által képzett támaszkodó vagy ütközőfelület van. Ezek a 17 sokszögfelületek minden domború 9 oldalfal esetében az 1-5 elemeknél tengellyel párhuzamos 18 ütközőfelületet tartalmaznak, amelynek f hosszúsága van, és ehhez mindkét oldalról g hosszúságú 19 ékfelületek kapcsolódnak. A 18 ütközőfelületet és 19 ékfelületet tartalmazó 17 sokszögfelület teljes hosszúsága h.

A 17 sokszögfelület teljes h hosszúsága függ a domború 9 oldalfelület hosszúságától. Ennek megfelelően a domború 9 oldalfelület mindenkori szélességének megközelítőleg, de legalább akár 75%-át elfoglalja. A 19 ékfelületektől balra és jobbra a 9 oldalfalból 20 oldalfalrész marad vissza, amelynek hosszúsága i. Az a-e hosszúságú 9 oldalfal visszamaradó 20 szakasza javítja a járdakövezet elnyelőképességét, amennyiben a 18 ütközőfelületek lerakáskor érintkeznek egymással.

A 14, 15 szimmetriatengelyekkel párhuzamos 18 ütközőfelületek ennek megfelelően oldalsó sík megtámasztást képeznek az egyes elemek között, és a 18 ütközőfelületek f szélessége a vonatkozó 9 oldalfal teljes hosszúságának mintegy 1/3-át teszik ki. A fennmaradó 2/3 részt a két 19 ékfelület, valamint a 20 felületrész foglalja el. Ezáltal az elemek felületükkel szilárdan támaszkodnak egymáshoz mind lerakáskor, mind szállítás során.

A 14, 15 szimmetriatengelyek tartományában a domború 9 oldalfalhoz képest a 18 ütközőfelület s vastagságban vagy mélységben kiáll, és ennek nagysága S|«l,5 mm. A 9 oldalfelületek domborúsága miatt a 19 ékfelületek elhajlása ellenére a 17 sokszögfelület mintegy s₂«2,5 mm méretre kiszélesedik. A 17 sokszögfelület tartalmazza a 18 ütközőfelületet és a 19 ékfelületeket, azonban meglehetősen párhuzamosan is kialakítható a 9 oldalfallal, azonban ekkor is megmaradnak a sík 18, 19 felületrészek.

Az 1. és 2. ábra szerinti elemek domború 9 oldalfelületei alapvetően 17 sokszögfelület van kialakítva, amely 18,19 felületrészekből áll. Megfelelő méreteiket a példa kedvéért, de csak néhány elemalak esetében rajzoltuk be.

Az egyes 17 sokszögfelületeknek k magassága van, amely ugyancsak legalább 75%-át teszi ki az egyes elemek egységes m összmagasságának. A felül visszamaradó n méretű szakasza a 9’ felületrésznek arra szolgál, hogy lerakott helyzetben elrejtse a hozzá csatlakozó 17 sokszögfelületet, és így felülről nézve az egyes elemekből csupán a domború 9 oldalfelület körvonala látszik.

A 18 ütközőfelület fölött szimmetrikusan elrendezve további lapos 31 felületrész van a 9’ felületszakaszban, amelynek szélessége azonban csupán a 18 ütközőfeliilet g szélességének csak mintegy 1/3-át teszi ki.

A sík 18 támasztófelületnek az a további feladata, hogy természetes távtartót képezzen az egyes elemek között, és ezáltal közöttük hézagot képezzen. Az ilyen ütközőfelületként kialakított hézagképzők ismertek az EP 10227144 jelű szabadalmi leírásból. Ezek azonban vagy a teljes oldalfelületre kiterjednek, vagy csupán különálló, legömbölyített dudorokból állnak.

Az ívelt, illetve 6-8 körelemek a 3a-3c., illetve 4a-4c. ábráknak megfelelően alapvető felépítésüket tekintve nem térnek el a domború és megfelelően illeszkedő 17 sokszögfelülettel ellátott 9 oldalfalaktól, amelyeken a 17 sokszögfelületet 18 ütközőfelület, valamint 19 ékfelületek alkotják azonos módon, mint a hasáb alakú 1-5 elemek esetében. Ugyanez érvényes a 6-8 körelemek egyéb felépítésére, amelyeknek sík 10 járófelülete legömbölyített, kerületi 11 átmenete és legömbölyített, függőleges 12 éle van. Az „a” osztástávolságnak megfelelő, domború 9 oldalfelületek alakja lényegében megegyezik az la-2a. ábrák szerinti 1/1 méretű 1 elemével. így a 9 oldalfalak ottani leírása a körelemek 9 oldalfalaira is vonatkozik.

A 17 sokszögfelületnek sík 18 ütközőfelülettel és 19 ékfelülettel való kialakítása különösen alkalmassá tesz. szög alatti elrendezések kialakítására, mikor az útburkoló kövezetei kör alakban vagy ív alakban kell lerakni. Ezt az elrendezést az 5-7. ábrák mutatják.

Amint azt a leírás bevezetőjében említettük, téglalap vagy négyzet keresztmetszetű útburkoló köveket is használtak ív alakban való burkoláshoz. Az EP 0227144 jelű szabadalmi irat 10. és 11. ábrájának, továbbá ennek megfe elő 5c ábráknak megfelelően a sík 16 oldalfalakkal kialakított elemek lerakásakor a 14, 15 szimmetriatengelyek kismértékű elbillenésekor viszonylag nagy δ] nyílásszög adódik. Ekkor az egymással szomszédos kövek vonal mentén érintkeznek a felülnézetben látható 21 pont mentén. Eltekintve attól, hogy ezáltal a burkolat kevésbé tetszetős, a szemben fekvő oldalon ezenfelül viszonylag nagy 22 térköz képződik, ami a burkolaton való járást lényegesen befolyásolhatja. A 21 pontnál levő vonal menti érintkezés az egyes elemek sérülését eredményezheti, különösen az éleknél. Ennélfogva a sík 16 oldalfalakkal kiképzett elemek nagyon rosszul alkalmazhatók ívelt alakba való behelyezésre. Ez jól felismerhető a hivatkozott EP 0227144 jelű szabadalmi leírás 10. és 11. ábráján.

Amennyiben a kő oldalfala az 5b. ábrának megfelelően domború, akkor a domborulat miatt a felső, nagy δ₂ nyílásszög a 14, 15 szimmetriatengelyek kismértékű elbillenése esetén nagyobbra adódik, mint az 5c. ábra esetében. Ebben az esetben is vonal mentén érintkeznek az elemek, de ez most a középhelyzethez képest távköznyire levő 13’ pontba esik. Amennyiben a szomszédos kövek 14, 15 szimmetriavonalai egymáshoz képest még jobban el vannak forgatva, akkor a felső δ₂

HU 218 243 Β nyílásszög tovább növekszik, miközben az alsó δ₃ nyílásszög csökken.

A felső 10 járófelület hatásos nagyságát a 11 átmenet lekerekítésének mértéke is meghatározza. így a sík 16 oldalfelületekkel kiképzett 5c. ábra szerinti elemek sarkainál a 11 átmenetek nagyobb legömbölyítése nagyobb, A+B megszakítást eredményez. Az 5b. ábra esetében a 10 járófelület megszakítása A+B+C értékű és abszolút értékét tekintve kisebb. Ez amiatt van, mert a 11 átmenetnek kisebb a lesarkítása.

Az 5a. ábra a találmány szerinti útburkoló kövezet elemeinek elrendezését mutatja elbillentett helyzetben, vagyis a 15 szimmetriatengelyek egymással szöget zárnak be. A járulékos 17 sokszögfelület miatt szög alatti elhelyezésnél a 19 ékfelületek tartományában a 23, 24 elemek felület mentén érintkeznek egymással. Amennyiben a 19 ékfelület önmagában is sokszög alakú szakaszokra osztódik, akkor minden további nélkül különböző szöghelyzetű érintkezés hozható létre az elfordított 23, 24 elemek között, amelyek ekkor is felület mentén érintkeznek egymással. A 10 járófelületek közötti A+B+C megszakítás a 17 sokszögfelületnek ilyen elrendezése miatt minimális értékre csökken, vagyis a 23, 24 elemek közötti hézag igen kis értéken tartható. Ugyanez vonatkozik a δ₄ nyílásszögre.

Ennek megfelelően a találmány szerinti útburkoló kövezet igen tág határok között még íves lerakás esetén is felület menti érintkezést eredményez az egyes elemek között. Ugyanakkor a formai szempontból előnyös domborítása továbbra is megmarad a 9 oldalfalaknak.

A 6. és 7. ábrák a találmány szerinti útburkoló kövezetét mutatják, amelyben különböző fajtájú elemek kör alakban vannak lerakva, és elrendezésüket a későbbiekben ismertetjük. A 7. ábra szerinti teljes kör elvileg a 6. ábra szerinti negyedkörből van összerakva.

A 6. ábra szerinti lerakás esetében egy negyedkor kialakításához a találmány szerinti útburkoló kövezet elemkészlete használható fel, amelyekből nyolc különböző sor rakható le, amely sorokat a 6. ábrán körrel bekeretezett 1-8 számokkal jelöltünk. Mivel ez a negyedkor 90° szöget fed le, ezért a 0. sorban a 90°-os elemet képező 6 középelem helyezkedik el a negyedkor középpontjánál. Ezt a 6 középelemet a 3a. és 4a. ábrák mutatják részleteiben.

Az ezt kívülről körülölelő 1 -7. körbefutó sorok egészen mintegy 2,0 m körátmérőig páratlan „N” számú különálló elemeket tartalmaznak. Ez kitűnő optikai benyomást eredményez.

Az 1. sorban (első körszegmens) ennek megfelelően három darab 7 körelem helyezkedik el, amelyeknek nyílásszöge β«30°, és amelyet a 3b. és 4b. ábrák mutatnak. A három belső 7 körelem alkalmazásával mintegy 90° ívszög fedhető le.

Az ezt követő 2. sorban öt darab külső 8 körelem van, amelyek nyílásszöge nagyjából 15°. A 8 körelem alakja akkor optimális, ha nyílásszöge γ= 15,25°.

Az elemek az 1. sorhoz képest elcsúsztatva vannak elhelyezve, ami által a belül levő kör hézagait legalább részben átfedik.

Az ezt követő 3. sorban hét darab külső 8 körelem van. Az ezt követő 4. sorban nyolc darab külső 8 körelem, továbbá négy darab 3/4-es méretű 2 elem található amilyet az lb., 2b. ábrák mutatnak. A 4. sortól kezdve tehát ezután már téglalapalapú elemek is vannak az egyes sorokban, amelyeket egy meghatározott szög alatti helyzetben kell lerakni, amihez különösen az oldalán levő 17 sokszögfelületek alkalmasak.

Az 5. sorban hat darab külső 8 körelem, továbbá öt darab 3/4-es méretű 2 elem helyezkedik el. Az ezt követő 6. sorban hét darab külső 8 körelem, továbbá hat darab 3/4 méretű 2 elem helyezkedik el.

Az ezt követő körívben, illetve a 7. sorban már nincsenek körelemek, csupán tizenöt darab 3/4 méretű 2 elemet tartalmaz egymás mellett elrendezve. Egészen a 7. sorig a benne levő elemek számának N összegei egymást követő páratlan számok (ezt a 6. ábra N oszlopa tünteti fel). Az ezt követő 8. sortól kezdődően az ívek tizenhárom rendes elemet, vagyis 1/1 méretű 1 elemet tartalmaznak, amilyet az 1 a. és 2a. ábrák mutatnak. Minden további sor ilyen elemből, továbbá az útburkoló kövezet építésére alkalmas elemkészlet egyéb elemeiből alakítható ki.

Minden egyes ív oldalhosszúsága azonos az alapvető „a” osztástávolsággal. Amint azt a 6. ábra mutatja, a 2.. 4. és 5. sorok egymáshoz képest úgy vannak elcsúsztatva, hogy egyik oldalon a 90° szögtartományból kinyúlnak, ami azonban a 7. ábra szerinti teljes kör esetében kiegyenlítődik.

A 7. ábra szerinti kör alakzat a 6. ábra szerinti negyedkörökből állítható össze. Az alábbiakban táblázatszerűén összefoglalt felsorolásban a 4-6. sorokban rendes, vagyis 1/1-es méretű 1 elemeket tüntettünk fel, ami által a körmintázat tetszetősebben megjeleníthető.

Negyedkor felépítése (6. ábra)

ívsorszám	ívátmérő (cm)	ívben levő elemek
0.	25	1 db 6 középelem
1.	50	3 db 7 körelem
2.	75	5 db 8 körelem
3.	100	8 db külső 8 körelem
4.	125	5 db külső 8 körelem 3 db 3/4-es 2 elem
5.	150	6 db külső 8 körelem 5 db 3/4-es 2 elem
6.	175	7 db külső 8 körelem 6 db 3/4-es 2 elem
7.	200	15 db 3/4-es 2 elem
8.	225	13 db normál 1 elem

Teljes kör (7. ábra szerint)

ívsorszám	ívátmérő (cm)	ívben levő elemek
0.	25	4 db 6 középelem
1.	50	12 db belső 7 körelem
2.	75	20 db külső 8 körelem

HU 218 243 Β

Táblázat (folytatás)

ívsorszám	ívátmcrő (cm)	ívben levő elemek
3.	100	28 db külső 8 körelem
4.	125	16 db külső 8 körelem 16 db 3/4-es 2 elem 2 db 1/1-es elem
5.	150	22 db külső 8 körelem 22 db 3/4-es 2 elem 2 db 1/1-es 1 elem
6.	175	26 db külső 8 körelem 22 db 3/4-es 2 elem 4 db 1/1-es 1 elem
7.	200	62 db 3/4-es 2 elem
8.	225	52 db 1/1-es 1 elem

A 6. és 7. ábrák szerinti kör formájú alakzatok lerakásához ennek megfelelően használható a 90°-os 6 középelem, valamint mindkétféle 7 és 8 körelem, továbbá 3/4-es 2 elem és az 1/1-es 1 elem. A járdakövezet elemkészletének további elemei, nevezetesen az 1/2-es 3 elem, továbbá az 5/4-es 4 elem és az 1/2-es 5 elem túlnyomórészt hosszanti, egyenes sávfelületek burkolására használatos.

A 8. és 9. ábrák összetett mintázatok szerinti burkolatokat mutatnak. A 8. ábra L alakzat burkolását mutatja a 6. ábra szerinti 1/4 kör alakzattal, amelyhez hosszanti sávok csatlakoznak. A 9. ábra két negyedkor alakzatot mutat a 6. ábra szerint, amelyhez két oldalról hosszanti mintázatok csatlakoznak. Ezeken az ábrákon példaként az 1-3. ábra szerinti elemek be vannak jelölve.

A 10. ábra egymásba futó kör alakzatokat mutat.

A találmány szerinti megoldás annyiban fejleszti tovább a domború oldalfallal ellátott elemekből álló útburkoló kövezet előnyeit, hogy a különböző elemalakok korrekt módon lerakhatok, oly módon, hogy a korábbi vonal menti érintkezés helyett közöttük mindig felület menti érintkezés érhető el. Erre az ad lehetőséget, hogy megmarad az oldalfalak alapvetően domború jellege, amelyhez a 17 sokszögfelület csatlakozik, és támaszkodó-, illetve érintkezőfelületet, és ezen túlmenően a hézagképzéshez távtartót képeznek. Ehhez a 17 sokszögfelület a vonatkozó oldalfal legnagyobb részét elfoglalja, és ezáltal oldalsó ütköző felületet képez.

Amint az a 3a-3c. ábrákról, valamint a 4a-4c. ábrákról látható, az íves, illetve 7, 8 körelemek egyúttal kívül fekvő (a 6 körelemnél) és a belül fekvő (a 7 és 8 körelemeknél) ívelt 32-36 felületükön járulékosan 25-29 felületszakaszokat tartalmaznak, amelyek a hasáb alakú elemek 17 sokszögfelületéhez hasonlóan kiemelkednek az ívelt oldalfalakból. Ezek a 25-29 felületszakaszok sík lapokat képeznek, amelyek a 18 ütközőfelülettel azonos módon vannak kiképezve. A 90°-os 6 középelemnél a 90° szögtartományban szimmetrikusan három 25 felületszakasz van kiképezve, amelyek mindig sík jellegű 18’ ütközőfelületet képeznek. Ezeknek a 18’ ütközőfelületeknek a szögtartománya mindig nagyjából Ej =20°.

A 30°-os 7 körelem ugyancsak a külső 33 ívfelületén 26 felületszakaszok vannak, amelyek sík jellegű 18’ ütközőfelületeket képeznek. Ezeknek a szögtartománya ε₂= 10°.

A 7 körelem belső 30 ívfelületén fekvő 27 felületszakasz ε₃=20° szögtartományt fed le. A kapcsolódó 27 felületszakasz ugyancsak nagymértékben sík 18’ ütközőfelülettel van kiképezve.

A 3c, 4c ábrákon bemutatott 8 körelem γ nyílásszögge! van kiképezve, és külső 35 ívfelületén 28 felületszakasz van, amely a hasáb alakú elemek 17 sokszögfelületéhez hasonló módon van kiképezve. Ennek következtében középső 18’ ütköző felületéhez két oldalról 19’ ékfelületek kapcsolódnak, amelyek túlnyomórészt lefedik a teljes 35 ívfelületet. A 4c. ábra szerinti felülnézetből kidéiül, hogy a 8 körelem középső, sík 18’ ütközőfelülete nagy szögtartományt ε₄= 1/3 γ fed le. Az ehhez oldalról csatlakozó 19’ ékfelületek nagymértékben sík csatlakozófelületként vannak kiképezve.

A 8 körelem belső 36 ívfelületén 29 felületszakasz van, amely ugyancsak sík 18’ ütközőfelületet képez, amely túlnyomórészt lefedi a teljes ívtartományt.

A 25-29 felületszakaszok ugyancsak sík ütközőfelületként szolgálnak, és egyúttal távtartókként működnek a találmány szerinti útburkoló kövezet lerakásakor. Ugyanez vonatkozik az útburkoló kövezet elemeinek szállítására, amelyek sík ütközőfelületeik mentén könnyen egymáshoz illeszthetők, és ezáltal jól szállíthatók.

A 6-8 körelemek esetében a vonatkozó 9 oldalfalak „a” oldalhosszúsága a 18’ ütközőfelületek érintői között adódik.

A 90°-os 6 körelem felső részén hézagutánzatot képező 37 horony van, ami optikailag megosztja a 6 középelem 10 járófelületét.

A találmány szerinti útburkoló kövezet nem korlátozódik a bemutatott példakénti kiviteli alakokra. Magában foglalja a szakember számára nyilvánvaló továbbfejlesztéseket, amelyek az itt adott leírás alapján könnyen végrehajthatók.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Útburkolókőkészlet-kertek, utak és hasonlók kör alakú és hosszanti burkolásához, amely előírt alaposztásnak megfelelő 1/1 elemet, valamint ehhez társított 1/2 elemet, 1 1/2 elemet és legalább egy ék alakú körelemet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy 90°-os kör alakzat vagy ennek többszörösének előállításához 90°-os középelemet (6), ehhez csatlakoztatható, adott nyílásszögű (β«30°) belső körelemet (7), továbbá ehhez csatlakozó és adott nyílásszögű (γ «15°) külső körelemet (8) tartalmaz, amelyeknek meghatározott sugárirányú élhosszúsága (a) van, és a kör alakzat sugárirányban egymást követő és a megadott élhosszúságú (a) körszegmensekből áll, amelyek 3/4 elemekkel (2), valamint 1/1 elemekkel (1) vannak kiegészítve; valamint a hosszanti alakzat kialakítása járulékosan 1/2 elemet (3) és/vagy 5/4 elemet (4) és/vagy 1 1/2 elemet (5) taralmaz kiegészítőleg, és mindegyik elemnek leg6

HU 218 243 Β alább az egyik oldala megegyezik az előírt élhosszúsággal (a).

2. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti útburkolókőkészlet, azzal jellemezve, hogy a hasáb és/vagy kör alakú elemek oldalait (9) domború vagy legömbölyített felületek (9) képezik, és a felső járófelületük (10) sík, továbbá az oldalfalakon (9) oldalirányú felületi megtámasztásra alkalmasan kiemelkedő sokszögfelület (17) van, amely az élek középvonalánál (14, 15) sík ütközőfelületet (18, 18’) képez, amelyhez mindkét oldalon ékfelület (19, 19’) csatlakozik, továbbá az ütközőfelületek (18, 18’) és a hozzájuk két oldalról csatlakozó ékfelületek (19, 19’) a vonatkozó oldalfal (9) majdnem teljes szélességét (a-e) elfoglalják.

3. A 3. igénypont szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy az ütközőfelületek (18, 18’) és a hozzájuk csatlakozó ékfelületek (19, 19’), amelyek egymásba átmenő, sík, enyhén ívelt vagy sokszög jellegű felületként (17) vannak kiképezve.

4. A 3. igénypont szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a középső ütközőfelületek (18, 18’) szélessége nagyobb vagy egyenlő, mint a hozzá csatlakozó ékfelületek (19, 19’) szélessége (g).

5. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a domború oldalfalból (9) kiemelkedő sokszögfelület (17) a vonatkozó elem felső sík járófelületétől (10) megadott távolságra (n) van, és lerakott állapotban láthatatlan lépcsőt képez a vonatkozó oldalfal (9) felső, ívelt része és a vonatkozó sokszögfelület (17) között.

6. A 6. igénypont szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy az oldalfalnak (9) az ütközőfelület (18, 18’) fölötti domború részének (9’) középső részén lapos felület (31) van kiképezve.

7. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a hasáb alakú elemek (1-5) minden domború oldalfalán (9), továbbá a körelemek (6-8) minden oldalfalán legalább egy, szimmetrikusan elrendezett sokszögfelület (17), illetve ütközőfelület (18, 18’) van.

8. A 8. igénypont szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a körelemek (6-8) ív alakú, külső és/vagy belső felületén (32-36) egy vagy több, sugárirányban kiálló, előnyösen sík alakú ütközőfelületet képező felületrészek (25-29) vannak.

9. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a 90°-os középelem (6) felső felületén szögfelezőben fekvő és hézagutánzatot képező horony (37) van.

10. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő poligonfelületek mélysége (s) az ütközőfelületnél (18) a szimmetria-középvonalnál (14,15) S|« 1 mm értékű és a sokszögfelület oldalsó végénél s₂ft2,5 mm nagyságú.

11. Az 1 -11, igénypontok bármelyike szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy a domború oldalfalakon (9) a sokszögfelület (17) teljes szélessége (h) az oldalhosszúság (a-e) 0,7-0,9-szerese.

12. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti útburkolókő-készlet, azzal jellemezve, hogy negyedkor alakzatban legalább a hetedik sorig növekvő páratlan számú N=0, 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15 elemet (1, 2, 6, 7, 8) tartalmaz.