HU225762B1 - Robinia pseudoacacia lectin and its uses - Google Patents

Robinia pseudoacacia lectin and its uses Download PDF

Info

Publication number
HU225762B1
HU225762B1 HU0003537A HUP0003537A HU225762B1 HU 225762 B1 HU225762 B1 HU 225762B1 HU 0003537 A HU0003537 A HU 0003537A HU P0003537 A HUP0003537 A HU P0003537A HU 225762 B1 HU225762 B1 HU 225762B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
lectin
robinía
pseudoacacia
treatment
robinia pseudoacacia
Prior art date
Application number
HU0003537A
Other languages
English (en)
Inventor
Arpad Janos Pusztai
Zsuzsanna Magdolna Bardocz
Richard Michael John Palmer
Neil William Fish
Original Assignee
Alizyme Therapeutics Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Alizyme Therapeutics Ltd filed Critical Alizyme Therapeutics Ltd
Publication of HUP0003537A2 publication Critical patent/HUP0003537A2/hu
Publication of HUP0003537A3 publication Critical patent/HUP0003537A3/hu
Publication of HU225762B1 publication Critical patent/HU225762B1/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00Medicinal preparations containing peptides
    • A61K38/16Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • A61K38/168Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from plants
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K36/00Medicinal preparations of undetermined constitution containing material from algae, lichens, fungi or plants, or derivatives thereof, e.g. traditional herbal medicines
    • A61K36/18Magnoliophyta (angiosperms)
    • A61K36/185Magnoliopsida (dicotyledons)
    • A61K36/48Fabaceae or Leguminosae (Pea or Legume family); Caesalpiniaceae; Mimosaceae; Papilionaceae
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P1/00Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P1/00Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system
    • A61P1/04Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system for ulcers, gastritis or reflux esophagitis, e.g. antacids, inhibitors of acid secretion, mucosal protectants
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P35/00Antineoplastic agents
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P39/00General protective or antinoxious agents

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Natural Medicines & Medicinal Plants (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Botany (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Alternative & Traditional Medicine (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Medical Informatics (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Medicines Containing Plant Substances (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)

Description

A jelen találmány tárgyát Robinia pseudoacacia (RPA) lektin alkalmazása képezi a gyógyászatban, valamint a találmány tárgyát képezi egy izolált Robinia pseudoacacia lektin homopolipeptid, a Robinia pseudoacacia lektint tartalmazó készítmények, a Robinia pseudoacacia alkalmazása betegség enyhítésére és/vagy kezelésére szolgáló gyógyszerek előállításában, eljárás a betegség szabályozására, enyhítésére és/vagy kezelésére, valamint egy Robinia pseudoacacia lektint tartalmazó étrend vagy táplálékkiegészítő.
A lektinek fehérjék vagy glikoproteinek, amiket az a képesség jellemez, hogy felismerik a specifikus glikokonjugátumstruktúrákat [Pusztai, A.: Plánt Lectins Cambridge: Cambridge University Press (1991)]. Néhány orálisan emésztett lektin rezisztens a gyomorban való emésztésre, és érintetlenül eléri a beleket. A bélben a lektinek kapcsolódhatnak a különböző bélnyálkasejteken expresszálódó szénhidrátstruktúrákhoz [Pusztai, A., Ewan, S. W. B., Grant G., Peumans, W. J., Van Damme, E. J. N., Coates, Μ. E. és Bardocz, S.: „Lectins and alsó bacteria modify the glycosylation of gut receptora in the rat”, Glycoconjugate Journal 12, 22-53 (1995)]. A lektin bélsejtekhez való kapcsolódásának különböző következményei lehetnek. A biológiai válaszok függenek például a beadott dózis nagyságától. Magas dózisokban a vesebab lektin (PHA) az epiteliális sejt bolyhainak reverzibilis dezorganizációját okozza. Ezt endogén folyamatok gyorsan helyreállítják. Hasonlóképpen, nagy mennyiségű PHA-nak a vékonybélben való jelenlétében az endogén Escherichia coli túlnövekedése történik meg. Emellett a lipid mobilizációja és a glükóz oxidációja megnő, és a vázizomban a fehérjeszintézis csökken. Azonban a PHA alacsonyabb dózisainál a kriptikus sejttermelés megnövekedett sebessége figyelhető meg, ami a bélben hiperplasztikus növekedést okoz [Bardocz, S., Grant, G., Ewen S. W. B., Duguld, T. J., Brown, D. S., Englyst, K. és Pusztai, A.: „Reversible effect of Phytohemagglutinin on the growth and metabolism of the rat gastrointestinal tract, Gut 37, 353-360 (1995)], de azok nélkül a károsítóhatások nélkül, amik magasabb dózisoknál előfordulnak.
A Robinia pseudoacacia (fehér akácfa) egy hüvelyes termésű fafajta, ami mind Észak-Amerikában, mind Közép-Európában széles körben elterjedt. A Robinia pseudoacacia lektineket termel a kérgében, a gyökereiben, a gyökérgumókban, a háncsban, a fában és a levelekben [Gietl, C. és Ziegler H.: Biochem. Physiol. Planzen 175, 58-66 (1080)], valamint a magvakban [Van Damme, E. J. M., Barre, A., Rouge, P., Van Leuven, F., és Pneumaas, W.: „The Seed lectins of black locust (Robinia pseudoacacia) are encoded by two genes which differ from the bark lectin genes”, Plánt Molecular Biology 29, 1197-1210 (1995)]. Bár a lektinek pontos funkciója nem ismert, azt gondolják, hogy a lektineket nitrogén tárolására lehet használni az alvási periódusokban [Yoshida, K., Baba, K., Yamamoto, N. és Tazaki, K.: „Cloning of a lectin cDNA and seasonal changes in levels of the lectin and its mRNA in the inner bark of Robinia pseudoacacia, Plánt Molecular Biology 25, 845-853 (1994)]. Az is ismert, hogy a háncsban a lektin szintje télen megnő. A Robinia pseudoacacia emlősökben ismert toxicitása miatt [Nishiguchi, M., Yoshida, K., Sumizono, T. és Tazaki, T.: „Studies by site directed mutagenesis of the carbohydrate binding properties of a bark lectin from Robinia pseudoacacia, FEBS Letters 43, 294-298 (1997)] az is lehetséges, hogy a háncsban levő lektin télen a növényevők, azaz például nyulak elleni védekezőmechanizmusként működik.
A Robinia pseudoacacia háncs- és maglektinjeit mind biokémiai, mind molekuláris szinten jellemezték [Van Damme, E. J. M., Barre, A., Smeets, K., Torrekens, S., Van Leuven, F., Rouge, P. és Peumans, W.
J.: „The bark of Robinia pseudoacacia contains a complex mixture of lectins”, Plánt Physiology 107, 833-843 (1995); Van Damme, E. J. M„ Barre, A., Rouge, P„ Van Leuven, F., és Pneumaas, W.: „The Seed lectins of black locust (Robinia pseudoacacia) are encoded by two genes which differ from the bark lectin genes”, Plánt Molecular Biology 29, 1197-1210 (1995)]. A gyökérben levő lektint is izolálták és jellemezték [Duverger, E. és Delmotte, F. M.: „Purification of lectins from Robinia pseudoacacia L. root-tips”, Plánt Science 123, 9-18 (1997)]. A Robinia pseudoacacia lektineket (főleg a mageredetűeket) számos különböző módon használják, főleg diagnosztái és kutatási eszközökként. Az RPA specifikus szénhidrátkötő tulajdonságait (N-acetil-D-galaktózamin) arra használták, hogy vizsgálják a biológiai szövet szénhidrát-összetételét [Raedler, A., Boehle, A., Ottó, U. és Raedler, E.: „Differences of glycoconjugate exposed on hypernephroma and normál kidney cells, Journal of Urology 128, 1109-1113 (1982)]. Az RPA mitogén tulajdonságait is felhasználták in vitro vizsgálatokban, amikben az izolált limfociták biológiáját vizsgálták [Sabeur, G., Wantyghem, J. és Schuller, E.: „Stimulation of 2',3’-cyclic nucleotide 3’-fosfodiesterase in humán lymphocytes by Robinia pseudoacacia lectin”, Biochemie, 68, 581-585 (1986); Sharif, A., Brochier, J. és Bourillon, R.: „Specific activation of Humán T lymphocytes by Robinia pseudoacacia seeds lectin”, Cellular Immunology 31, 302-310 (1977)]. Banach és munkatársai kimutatták, hogy az RPA intraperitoneális dózisai egerekben hepatotoxikus hatást indukáltak, beleértve a máj glikogéntartalmának gyors csökkenését [Banach, M., Zaremba, S„ Sadouska, M.: „Disturbanees of liver and muscle glycogen level as well as blood glucose level in mice following administration of lectin extracted from Robinia pseudoacacia”, Fólia Bioi. (Krakkó) 31, 177-186 (1983)]. Pusztai is igazolta, hogy az RPA erősen kötődik a patkány bélfalához, és magas dózisokban pankreatikus növekedést indukál, ami azt sugallja, hogy az RPS tönkreteheti a bélfalat, elősegítheti a koliformok növekedését és pankreatitiszt indukál.
A Robinia pseudoacacia kérgéből származó lektineket különböző technikákkal lehet jellemezni, beleértve a különböző gélelválasztásokat, DNS- és fehérjeszekvenálási technikákat [Van Damme, E. J. M., Barre, A., Smeets, K., Torrekens, S., Van Leuven, F., Rouge, P. és Peumans, W. J.: „The bark of Robinia pseudoa2
HU 225 762 Β1 cac/'a contains a complex mixture of lectins”, Plánt Physiology 107, 833-843 (1995)]. Az egy oszlopról eluálódó természetes kéreglektin két lektinből áll, az egyik az RPbAI és az RPbAII, amik 120 kDa látszólagos molekulasúlynál együtt tisztulnak. Az RpbAI-nek SDS-PAGE gélen végzett elemzése azt mutatja, hogy két alegységből áll, az a polipeptidből és a b polipeptidből, amiknek a molekulasúlya 31,5 kDa, illetve 29 kDa. Az RpaBI egy tetramer, ami az a és b polipeptidmonomerek összes lehetséges kombinációját tartalmazza. Az a és b polipeptideket tovább lehet jellemezni cDNS-klónozással és -szekvenálással, standardtechnikákat alkalmazva. Az a és b polipeptid megjósolt szekvenciáját az 1. ábrán mutatjuk be.
Az RPbAII egy tetramer, ami egyetlen 26 kDa molekulasúlyú monomer polipeptidet (c alegység) tartalmaz. A c polipeptidet tovább jellemeztük, a cDNS-t szekvenáltuk, és a megjósolt fehérjeszekvenciát is bemutatjuk az 1. ábrán.
A Robinia psaudoacacia mag két lektint tartalmaz, az RPsAI-et és az RPsAII-t, amik 120 kDa látszólagos molekulasúlynál együtt tisztulnak (Van Damme, E. J. M., Barre, A., Rouge, P., Van Leuven, F„ és Pneumaas, W.: „The Seed lectins of black locust (Robinia pseudoacacia) are encoded by two genes which differ from the bark lectin genes”, Plánt Molecular Biology 29, 1197-1210 (1995)]. Mindkét lektinnek SDS-PAGE-vel végzett elemzése azt mutatja, hogy mindegyik egyetlen monomer alegységet tartalmaz (34 és 29 kDa). A maglektineket cDNS-klónozási és -szekvenálási technikákkal jellemeztük, és a megjósolt fehérjeszekvenciát a 2. ábrán mutatjuk be. A gyökérlektinekkel végzett, legújabban publikált munka azt mutatja, hogy két lektinből állnak [Duverger, E. és Delmotte, F. M.: „Purification of lectins from Robinia pseudoacacia L. root-tips”, Plánt Science 123, 9-18 (1997)]. Úgy tűnik, hogy a gyökérlektinek eltérnek a mag- és kéreglektinektől, és dimer molekulák, amiket 58, illetve 63 kDa molekulasúlyú, RprAI, illetve RPrAII csoportba lehet beosztani. Az RprAI egy heterodimer, ami 31 és 29 kDa molekulasúlyú alegységből áll, az RPrAII egy homodimer, ami egyetlen 30 kDa molekulasúlyú alegységet tartalmaz.
A Robinia pseudoacacia lektinek bizonyos zavart okoztak az egyes lektinek pontos molekulasúlyát és alegység-összetételét illetően. Wantyghem és munkatársai két lektint izoláltak a magvakban, az RPA 1 egy dimer és az RPA 3 egy tetamer [Wantyghem, J., Goulut, C., Frenoy, J. P., Turpin, E. és Goussault, Y.: „Purification and characterisation of Robinia pseudoacacia seed lectins” (új vizsgálat), Biochem. J. 237, 483-489 (1986)]. Azonban ugyanabban az évben Fleischmann és munkatársai leírták két tetramer lektin izolálását, jelük RPA 1 és RPA 2, amiknek az alegységei hasonló molekulasúlyúak [Fleischmann, G. és Rudiger, H.: „Isolation, resolution and partial characterisation of two Robinia pseudoacacia seed lectins”, Bioi. Chem. HoppeSeyler 367, 27-32 (1986)]. Tehát úgy tűnik, hogy a lektinek léteznek monomer, dimer, trimer és tetramer formában is.
A nyálkamembránok nyálkasejtekből állnak, és a nyálkamembránok nedves membránok, amik tubuláris struktúrákat és üregeket határolnak az élő szervezetekben. Idetartozik a beleket, a szájat, az orrüreget, a nyelőcsövet, a gyomrot, a tüdőt, a vékonybelet és a vastagbelet (beleértve a végbelet) borító nyálka. Már régen felismerték a nyálkamembránok fontosságát egy szervezet életképességében. Azonban a nyálka- és nem nyálka sejtek szaporodása szabályozásának képességéről korábban nem ismerték fel, hogy ez lehetőséget nyújt arra, hogy számos fiziológiai problémát célozzunk meg vele, beleértve a megbetegedett és károsodott sejteket és/vagy szöveteket. A nyálkasejtek számos rendellenessége ismert, beleértve azokat az állapotokat, amikor a sejt szaporodása felgyorsul, lelassul, ahol a nyálkasejtek károsodnak, vagy ahol a külső védőréteg, azaz a nyálka hiányzik. A nyálkasejtek abnormális szaporodásával kapcsolatban álló állapotok közé tartozhatnak a bőrrákok, a pszoriázis, a vastagbélirritáció-szindróma, a gyulladásos betegség és a mukozítisz.
A mukozítisz egy fájdalmas és legyengítő állapot, amiben a gyorsan növekvő epiteliális és nyálkahártyasejtek károsodnak, és a külső nyálkaréteg vagy eltűnik, és/vagy nem helyettesítődik elég gyorsan. A mukozítisz eredményezhet olyan mikroorganizmusoktól származó fertőzést, amik például a szájban vagy a bélben találhatók. Ebben a szövegösszefüggésben a mukozítisz vonatkozik a bélléziókra (amik a nyálkamembrán hatás utáni károsodásaként fordulnak elő). Ezt az állapotot úgy tekintik, mint a rák kezelésének fő mellékhatását. A mukozítisz előfordulása és súlyossága fokozódhat a rákterápia újabb fordulóival, és végül érintheti a kezeléssel való egyetértést és a túlélést. A jelen találmány által biztosított megoldás a lektineknek a biológiai anyagokra gyakorolt metabolikus hatását és szövetet védő tulajdonságait használja ki.
A megbetegedett és károsodott sejtek, amik nem képesek elég gyorsan helyreállítódni vagy regenerálódni, súlyos és potenciálisan életveszélyt okozó egészségi kockázatot okoznak. A normális sejtfunkciók fenntartásában szintén problémát okoznak a metabolikus betegségek, azaz például az elhízás, hiperglikémia, keringési betegség, sztrók és gasztrointesztinális betegség, beleértve a vastagbélirritáció-szindrómát és a hasüregi betegséget.
A sejtek és szövetek számos különböző ok miatt betegedhetnek meg és károsodhatnak. A sejtkárosító anyagok közé tartoznak az alábbiak: kemoterápiás ágens(ek), radioterápia, vegyszer(ek) (szerves vagy szervetlen), toxinok, sav, lúg, sugárforrás, szabad gyök, és számos okozhat károsodást, műtét vagy terápia révén, ami egy próbálkozás egy alternatív, még problematikusabb betegség kezelésére. A rák kezelése kiváló példája egy olyan sejt- és/vagy szövetkárosodásnak egy szervezetben, más eljárás mellékhatásaként. A rák kezelése elsődlegesen a kemoterápia vagy radioterápia használatán alapul, vagy önmagában, a kettő együtt, vagy műtéttel kombinálva. A kemoterápia citotoxikus ágenst használ, ami közvetlenül károsítja
HU 225 762 Β1 egy célsejt DNS-ét. Ha a citotoxikus ágens elégséges dózisát adjuk be egy célszövetbe, azaz például egy tumorba, a DNS rossz javítása eredményezheti a DNSmutációk, léziók és kromoszomális aberrációk akkumulálódását, amik végül a sejt pusztulását okozzák. A radioterápia sugárzást használ vagy arra, hogy egy célsejt DNS-ét közvetlenül károsítsa, vagy kihasználja az ionizáló sugárzásnak azt a potenciálját, hogy szabad gyököket termel, amik képesek eltörni a DNS-szálakat [Steel, G. G.: „From targets to genes: a brief history of radiosensitivity, Phys. Med. Bioi. 41, 205-222 (1996)]. A kemoterápia vagy radioterápia tehát egy kompromisszum, aminek során megpróbáljuk a legtöbb kárt okozni a rákos sejteknek oly módon, hogy a sugárzást úgy irányítjuk, hogy ne roncsolják kijavíthatatlanul a normális szövetet.
Bár a kemoterápia és a radioterápia a legszélesebb körben használt kezelése a ráknak, a túlélés arányát számos különböző faktor korlátozza. A kulcstényező az, hogy a citotoxikus hatóanyag vagy a sugárzás nem tesz különbséget a normális és a rákos sejtek között. A legtöbb esetben lehetetlen a citotoxikus hatóanyagból vagy a sugárzásból elégséges dózist beadni, amivel megbízhatóan el lehet pusztítani a rákos szöveteket, mivel ez halálosnak bizonyulhat a beteg számára. A létező kezelési módok általános mellékhatásai közé tartozik a kopaszodás, a csontvelő-szuppresszió, az émelygés, a hányás és a hányás [Paulsen, F„ Hoffman, W., Kortmann, R. D., Porschén, R. és Bamberg, M.: „Akuté gastrointestinal Nebenwirkungen in dér Radio-onkologie - Was ist gesichert in dér Therapie?, Strahlenther. Onkol. 172, 53-56 (Nr. 2) (1996)]. Emellett van számos olyan eset, amikor a radioterápia, főleg a medencerégiókon végzett terápia megváltoztatott gasztrointesztinális funkciót eredményezett [Yeoh, E., Horowitz, M., Russo, A., Muecke, T., Ahmad, A. és Chatterton, B.: International Journal of Radiation Oncology, Biology & Physics 26, 229-237 (1993)], valamint hosszú távon a bél károsodását, ami műtétet igényel [Van Halteren, Η. K., Gortzak, E., Taal, B. G., Helmerhorst, Th, J, M., Aleman, Β. Μ. P„ Haart, A. A. M. és Zoetmulder, F. A. N.: „Surgical intervention fór complications caused by laté radiation damage of the small bowel: a retrospective analysis, European Journal of Surgical Oncology 19, 336-341 (1993)].
Az utolsó 10 évben nagy áttörések voltak, a hematopoietikus növekedési faktorok hozzáférhetővé válásával. Most már lehetséges citotoxikus hatóanyagokból nagyobb dózisokat beadni, majd meg lehet menteni a szöveteket, azaz például a csontvelőt és a fehérvérsejteket, rekombináns növekedési faktorok, azaz például granulocita makrofág telepserkentő faktor beadásával [Erkisis, M., Erkurt, E., Ozbarlas, S., Burgut, R., Dórán, F. és Seyrek, E.: „The use of recombinant humán granulocyte colonystimulating factor in combination with single or fractionated doses of isofamide and doxorubicin in patients with soft tissue sarcoma”, Journal of Chemotherapy 8, 224-228 (1996)]. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy jobb prognózist és túlélési arányt lehessen elérni. Míg az epidermális specifikus növekedési faktorok, azaz például az epidermális növekedési faktor ismert, a bél növekedésszabályozásának komplex természete nehézzé tette, hogy hatékony bél-„mentési” eljárásokat fejlesszenek ki [Podolsky, D.
K.: „Regulation of intestinal epithelial proliferation: a few answers, many questions (1993)]. Mivel jelenleg nem ismerünk a bélben ilyen növekedési faktort, a gasztrointesztinális rendszer citotoxikus hatóanyagokkal és besugárzással történő károsodása vált így a dózis korlátjává.
A jelen találmány megoldja ezeket a szakterületen ismert problémákat, új és hatékony terméket biztosítva, valamint ezt használva, ami lehetővé teszi a biológiai anyagban vagy a biológiai anyag pozitív és szabályozott növekedését.
Ennek megfelelően a jelen találmány tárgyát képezi a Robinia pseudoacacia lektin gyógyászati célra való alkalmazása. A gyógyászatban való alkalmazása széles körben elterjedt. Idetartozik a nyálkasejtek szaporodása, a sejtkárosító ágensek által okozott károsodás csökkentése és/vagy kezelése, vagy a kettő (vagy ezekből több) kombinációja. Ebben a szövegösszefüggésben a „csökkentés” szakkifejezés bármilyen olyan hatást jelent, ami enyhít bármilyen károsodást vagy bármilyen orvosi rendellenességet, bármilyen mértékben, és idetartozik a megelőzés (profilaktikus használat). Ebben a szövegösszefüggésben a „kezelés a rendellenesség, betegség, szindróma, állapot, fájdalom vagy ezekből kettő vagy több kombinációja bármilyen enyhítését eredményezi. A jelen találmány szerinti kezelés (vagy a jelen találmány szerinti készítmények használata) végrehajtható egy további „kezelésben”, azaz például kemoterápiában és/vagy radioterápiában.
A Robinia pseudoacacia lektin különösen jól használható a nyálkasejtek szaporodása szabályozásában, mivel érinti a mukozítisz csökkentését és/vagy kezelését, beleértve a bélléziókat. A nyálkasejtek szaporodásának szabályozása különösen hasznos az egy sejtkárosító anyag által okozott károsodás enyhítésében és/vagy kezelésében. A jelen találmány minden szempontjából tipikus sejtkárosító ágens lehet a radioterápia, a kemoterápia vagy ezeknek a kombinációja. A jelen találmányban a „besugárzás és a „radioterápia szakkifejezést ugyanabban az értelemben használjuk, a sugárzás (besugárzás) forrásaként, amit vagy lehet terápiás technikaként alkalmazni, vagy nem.
A találmány különösen jól használható emlőssejtekben, különösen humán szövetekben okozott károsodás csökkentésére és/vagy kezelésére. A jelen találmány különösen fontos a humán szövet esetében, mivel a rák kezelésében nagy szerepet játszik a radioterápia és/vagy a kemoterápia. A jelen találmány azonban alkalmazható más állatokra és biológiai anyagra is, különösen az állatok gyógyításában, beleértve a haszonállatokat és a háziállatokat.
A Robinia pseudoacacia alkalmazása a gyógyászatban vonatkozik minden sejtre és/vagy szövetre, idetartoznak a sejtek és szövetek egy teljes testben, valamint egy teljes testen kívül, beleértve az izolált sejteket és szöveteket. Vonatkozik az összes biológiai
HU 225 762 Β1 anyagra, beleértve a teljes testeket és azok részeit is.
A találmány tárgyát képezi emellett minden olyan anyag, ami szándékosan vagy véletlenül valamilyen sejtkárosító anyaggal került érintkezésbe.
A találmány különösen jól használható olyan biológiai anyag esetében, ami különösen érzékeny sejtkárosító anyagokra, azaz például radioterápiás vagy kemoterápiás ágensekre. Az ilyen biológiai anyagok közé tartoznak a nyálkamembránok, különösen a bél, a száj, az orrüreg, a nyelőcső, a gyomor, a tüdő, a vékonybél, a vastagbél (beleértve a vastagbelet és a végbelet), az epiteliális szövet (például ami a szemet borítja), valamint minden más nyálkasejt és/vagy -szövet, valamint nem nyálka sejt és szövet, azaz például a csontvelő, a lép, minden vérképző sejt és szövet, vérszövet, csecsemőmirigy, hajhagyma, szemszövet, szaporodási szerv, here/prosztata szövet, vagy ezekből kettőnek vagy többnek a kombinációja. A jelen találmány különösen jól használható a nyálkamembránokra, amik a test üregeit borító szövetek, idetartoznak a szemet borító, állandóan nedves szövetek is. A sejteknek és szöveteknek egy sejtkárosító ágens károsítóhatására való érzékenysége kapcsolható a metabolikus állapotukhoz. A Robinia pseudoacacia lektin növekedési faktor hatása az, főleg a bélben (és főleg a vékonybélben), amiről tudni kell, hogy lényeges a profilaktikus és/vagy terápiás hatásokban, a sejtkárosító anyagok beadása során és/vagy beadása után.
A Robinia pseudoacacia lektin különösen jól szabályozza a szaporodást a radioterápia, kemoterápia vagy a kettő kombinációja során és/vagy utána. A találmányt a Robinia pseudoacacia lektin védő- és helyreállító képességeinek felfedezése tette lehetővé.
A nyálkasejtek alkotják a nyálkahártyát (a különböző tubuláris struktúrákat és üregeket borító nedves membránt). Ezek közül számos védőréteget képez a külső környezet és egy állat belső szervei között. A nyálka sejtek/szövetek közé tartozik a bél, a száj, az orrüreg, a nyelőcső, a gyomor, a tüdő, a vékonybél, a vastagbél, az epiteliális szövet, valamint minden más nyálkasejt és/vagy -szövet. A jelen találmány tárgya az összes, előzőkben említett sejtre és szövetre vonatkozik. A jelen találmány tárgya vonatkozik továbbá a csontvelőre, a lépre, minden vérképző sejtre és szövetre, vérszövetre, csecsemőmirigyre, hajhagymára, szemszövetre, szaporodási szervre, here/prosztata szövetre, vagy ezekből kettőnek vagy többnek a kombinációjára.
A jelen találmány szerint a Robinia pseudoacacia lektint a gyógyászatban egy sejtvédő anyaggal kombinálva használhatjuk. A sejtvédő anyag előnyösen egy radioszenzitizer, egy kemoprotektáns (beleértve a szabad gyökök megkötőit), egy növekedési faktor, illetve ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációja. A sejtvédő anyagok közül az alábbiakat részesítjük előnyben: radioszenzitizátorok - K-vitamin-mimetikumok, azaz például a Synkavit vagy Menadione, a gadolinium texaphyrin vagy az iobengane ([[(3-jód-13311 )-fenil]-metil]-guanidin): kemoprotektánsok - Sulcraphate, cisztein, ciszteamin, Ethyol, balazipone vagy dosmalfate; szabad gyökök megkötői - WR 3689 (2-[[3-metilamino-)-propil]-amino]-etándiol dihidrogén-foszfát észter, AD 20 (2-[[2-metoxi-fenil)-acetil]-amino]-2-propénsav vagy nitroxid antioxidáns; növekedési faktorok granulocita telepserkentő faktor (G-CSF) granulocitamakrofág telepserkentő faktor (GM-CSF), Eritropoietin (EPO), epidermális növekedési faktor (EGF), keratinocita növekedési faktor (KGF), transzformáló növekedési faktor (TGFa és β), bármilyen interleukin, beleértve az IL—11-et és az IL-15-öt, az inzulinszerű növekedési faktort (IGF), az idegnövekedési faktor (NGF), a vérlemezke-eredetű növekedési faktor (PDGR), a Bombesin, a Relaxin, a Calcitonin, a föcstejeredetű növekedési faktor (CDGF), az amlexanox vagy amoxanox, a protegrin, a pilokarpin hidroklorid, az őssejtfaktor (STF), a trombopoietin, a vasfaktor (SF), bármilyen interferon, beleértve az interferont vagy bármilyen citokint.
A sejtvédő anyagok mellett a lektint egy vagy több más vegyülettel/ágenssel (előnyösen gyógyszerrel) kombinálva használhatjuk. Pontosabban, antimikrobiális ágensek is idetartoznak. Az ilyen ágenseket azért használjuk, hogy leküzdjük a másodlagos fertőzéseket, például a mukozítiszhez kapcsolódó szekunder fertőzéseket.
A Robinia pseudoacacia lektinnek a gyógyászatban való alkalmazása különösen hasznos az emésztőszervek sejtjeivel kapcsolatban (mind a károsodás csökkentése, mind a károsodás kijavítása miatt, valamint a metabolikus betegséggel kapcsolatban). A kontroll célja lehet az emésztőszerv funkciójának és/vagy hosszának a növelése, vagy az emésztőszervi sejteken expresszálódott sejtfelszíni glikoproteinek természetének és/vagy sűrűségének a szabályozására. Más alkalmazások, amik a nyálkasejtek szabályozásával állnak kapcsolatban, lehetnek például a bélrendellenességek, azaz például a gyulladásos bélbetegség és a bélirritáció-szindróma csökkentése és/vagy kezelése, valamint a bélléziók csökkentése és/vagy kezelése, valamint a nyálkasejtek kijavítása és helyettesítése a radioterápia, a kemoterápia, vagy ezek kombinációja előtt, során vagy azt követően.
Ezeknek a kontrolltulajdonságoknak az alkalmazásai közé tartoznak az alábbiak:
(a) bélsejtszaporodás, ami a funkcionális bélterület és
-hossz növekedéséhez vezet, ami hasznos terápia lehet ott, ahol a bél funkciója károsodott, például operáció vagy sérülés során, és/vagy (b) a bélsejtek turnovere sebességének szabályozása, ami lehetővé teszi az expresszált felszíni glikokonjugátumok természetének és sűrűségének a szabályozását, mivel ezek egyre komplexebbek lesznek a sejt öregedésével párhuzamosan. Mivel a glikokonjugátumok érintenek bizonyos béltulajdonságokat, azaz például a bakteriális kapcsolódásra való hajlamot, a lektin beadását úgy tekinthetjük, mint ezeknek a tulajdonságoknak a terápiás vagy profilaktikus szabályozását.
Pontosabban, a sejtszaporodás szabályozását használhatjuk arra, hogy a vékonybél megnőtt tápkapacitását elérjük, és/vagy szabályozzuk a glikokonju5
HU 225 762 Β1 gátumok bélben való expresszióját. Ezek a hatások nem szükségszerűen orvosi rendellenességek, és lehetnek csak kozmetikai vagy funkcionális rendellenességek, a megfelelő orvosi szint alatt vagy fölött.
Ezek a hatások hasznosak lehetnek a Robinia pseudoacacla lektin alkalmazásában, a metabolikus rendellenesség csökkentésében és/vagy kezelésében.
A metabolikus rendellenességek közé tartozik bármilyen olyan rendellenesség, ami a test metabolizmusához kapcsolódik, és/vagy annak az eredménye, pontosabban az elhízás és az elhízáshoz kapcsolódó rendellenességek, azaz például a hiperglikémia (ll-es típusú diabétesz), kardiovaszkuláris, sztrók, gasztrointesztinális és a gasztrointesztinális rendszerhez kapcsolódó kondíciók. Egy metabolikus rendellenesség megkívánhatja a nyálkasejt szaporodásának szabályozását, vagy a nyálkasejt szaporodásának szabályozása független lehet a metabolikus rendellenességtől. Idetartozik a testsúly nem gyógyászati célú csökkentése, ami egyszerűen kozmetikai jelentőségű lehet.
A jelen találmány szerint minél magasabb a lektin koncentrációja, annál gyorsabb lehet bármilyen betegség vagy más, nem gyógyászati szindróma csökkentése és/vagy kezelése. Azonban számos faktor befolyásolhatja a lektindózis előnyben részesített koncentrációját, amint azt az alábbiakban tárgyaljuk.
A jelen találmány szerint a Robinia pseudoacacia lektin lehet a természetben előforduló, vagy az abból tisztított formában, lehet kémiailag szintetizált vagy előállíthatjuk rekombináns technológiával. A lektin módosítható, vagy elkészíthető a származéka (természetben előforduló vagy szintetikus). A lektin előállítási módszerei jól ismertek a szakterületen, mind a természetes forrásból való izolálással, mind rekombináns technológiával [Pusztai és Palmer (1977); Carvalho (1993); 4,889,842 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás]. A találmány szerinti lektinek előnyösen funkcionálisan ekvivalensek az „eredetileg izolált Robinia pseudoacacia lektinekkel. Bármelyik Robinia pseudoacacia lektin funkcionalitását meghatározhatjuk annak a képességének az alapján, hogy képes-e specifikus glikokonjugátumstruktúrákat megkötni. A legelőnyösebb az, ha egy polipeptid egy, a jelen találmány szerinti Robinia pseudoacacia lektin, ha az ekvivalens (vagy egy lektinvariáns, amint azt az alábbiakban meghatározzuk), azaz 40%-ban, előnyösen 50%-ban, előnyösen 60%-ban, még előnyösebben 70%-ban, és még előnyösebben 80%-ban vagy ennél is nagyobb %-ban azonos aminosavszinten vagy a DNS-szekvencia szintjén bármilyen ismert Robinia pseudoacacia lektinnel, például az 1. vagy 2. ábrán bemutatott lektinekkel.
A „lektinvariáns” szakkifejezés jelentése az alábbiakban egy olyan polipeptid, ami lényegében homológ a természetes lektinnel, de aminek az aminosavszekvenciája eltér a természetes lektin (humán, rágcsáló vagy más emlősfaj) aminosavszekvenciájától, egy vagy több deléció, inszerció vagy helyettesítés miatt. A variáns aminosavszekvencia előnyösen legalább 80%-ban azonos a természetes lektin aminosavszekvenciájával, még előnyösebben legalább 90%-ban azonos azzal. A százalékos azonosságot meghatározhatjuk például úgy, hogy a kapott szekvenciainformációt a Devereux és munkatársai által ismertetett GAP számítógépes programmal (6.0-s verzió) hasonlítjuk össze, ami az University of Wisconsin Genetics Computer Grouptól (UWGCG) szerezhető be [Devereux és munkatársai: Nucleic Acids Research 12, 387 (1984)]. A GAP program Needleman és Wunsch illesztési módszerét alkalmazza [Needleman és Wunsch: Journal of Molecular Biology 48, 443 (1970)], a Smith és Waterman által végzett revízió után [Smith és Waterman: Adv. Appl. Math. 2, 482 (1981)].
Mivel a lektinek fehérjék, ezért világos, hogy számos paraméter, azaz például a hő, a sav, a lúg stb. által okozott destabilizáció/denaturáció tárgyai lehetnek. Mivel a lektineknek a jelen találmány szerinti alkalmazása során a fehérjetulajdonságuk lényeges, ezért fontos, hogy a lektinek ne menjenek teljesen tönkre, vagy ne denaturálódjanak felhasználásuk előtt vagy során (azaz például a gyomor erősen savas körülményei között, és az alsó bélrendszer enyhén alkalikus körülményei között). Ennek megfelelően a Robinia pseudoacacia lektineknek a jelen találmányban való felhasználásához szükség lehet arra, hogy először jellemezzük őket abból a szempontból, hogy miként viselkednek a processzálás és/vagy a beadás során. Az ilyen jellemzés standard technológia, és a szakterületen jártas szakember könnyen elvégezheti. A lektin jelen találmány szerinti felhasználásához szükséges koncentráció változik attól függően, hogy a lektin denaturálódott vagy destabilizálódott, bármilyen módon.
A Robinia pseudoacacia lektineknek a jelen találmány szerint megadott koncentrációit a természetes tulajdonságaik alapján határozzuk meg, és aktivitásukat a denaturálás vagy destabllizáció nem csökkenti. Tehát a jelen találmány szerinti lektinek koncentrációi nem abszolútak, de tükrözik a lektin aktivitását. Ennek megfelelően például egy készítmény, amiben van egy lektin, aminek az aktivitása felére csökkent, de ami dupla koncentrációban van jelen, ugyanaz a készítmény, ami csak fele mennyiségű lektint tartalmaz, de aminek az aktivitása nem csökkent. Emellett bármely lektin aktivitása módosítással növelhető vagy csökkenthető, például a rekombináns módszerrel való előállítás során és/vagy csonkított mutánsok előállításával, amiknek megnőtt az aktivitásuk. Ugyanezek a megfontolások alkalmazandók a lektin koncentrációja és aktivitása között, olyan lektinek esetében is, amiknek megnőtt az aktivitása. A jelen találmány az összes módosított Robinia pseudoacacia lektinre vagy annak származékaira is vonatkozik, beleértve a megnőtt vagy lecsökkent aktivitásokat, és idetartoznak például a csonkított lektinalegységek és/vagy a különbözőképpen glikozilezett verziók, teljes vagy módosított aktivitással. Idetartoznak azok a fehérjeszekvenciák is, amik bármilyen lektin biológiai aktivitásában szerepet játszó kritikus aminosavak közül egyet vagy többet tartalmaznak (előnyösen az összes ilyen aminosavat és a teljes biológiai aktivitást). Például az RPA polipeptid b szek6
HU 225 762 Β1 vencia aktív régióit Nishiguchi és munkatársai ismertették, és az alábbi aminosavakat (pozíciómegjelöléssel) tartalmazzák: aszpartát: 87, fenil-alanin: 130, treonin:
215, leucin: 217, szerin: 218.
A jelen találmány szerinti Robinia pseudoacacia lektin származhat a Robinia pseudoacacia növény bármilyen részéből, vagy ekvivalens lehet egy olyan lektinnel, ami a Robinia pseudoacacia növény bármilyen részéből származik, beleértve a kérget, a magvakat, a gyökeret, a gyökérgumókat, a háncsot vagy a fát, vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációját. A jelen találmány szerint a Robinia pseudoacacia lektin egy vagy több polipeptid-alegységet tartalmazhat. A polipeptid-alegység lehet bármelyik, a szakterületen ismert alegységek közül [azaz például RPbAI (a vagy b), RPbAII(c), RpsAI vagy RPsAII, RprAI vagy RPrAII], vagy ezek ekvivalense, vagy egy még nem definiált polipeptid-alegység. A jelen találmány szerinti Robinia pseudoacacia lektin előnyösen tartalmazhatja alegységek monomerjét, dimerjét, trimerjét vagy tetramerjét, vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációját. Ez lehetővé teszi a természetben előforduló polipeptidcsoportosulás utánzását. A monomer, a dimer, a trimer, a tetramer lehet ugyanaz a polimer alegység, vagy lehet egynél több típusú polipeptid-alegység kombinációja. A tetramer előnyösen tartalmaz négy kéreg polipeptid a alegységet, négy kéreg polipeptid b alegységet, vagy az a és b alegységek intermedier keverékét. A lektinpolipeptidek tartalmazhatják, vagy megfelelhetnek egy vagy több, az 1. vagy 2. ábrán bemutatott aminosavszekvenciának, előnyösen azokkal 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100%-ban homológok (mint az előzőkben ismertetett lektinvariánsok).
A jelen találmány tárgyát képezi továbbá egy izolált Robinia pseudoacacia lektin, ami homotetramer, homotrimer, homodimer vagy egyetlen alegységet tartalmaz, előnyösen 60%-ban vagy jobban megtisztítva. Ebben a szövegösszefüggésben a „tisztított” szakkifejezés azt jelenti, hogy az anyag lényegében mentes a szennyeződésektől. Az ilyen mértékben tisztított Robinia pseudoacacia lektineket részesítjük előnyben a gyógyászati készítményekben és a gyógyászatban való felhasználás során. A Robinia pseudoacacia lektint előnyösen 70%-ban, 80%-ban, 90%-ban vagy még jobban megtisztíthatjuk, legelőnyösebben 95%-ban, 99%-ban vagy 100%-ban. A jelen találmány előnyös aspektusai a találmány minden megvalósítási módjára vonatkoznak.
A jelen találmány tárgyát képezi továbbá a Robinia pseudoacacia lektin használata olyan gyógyszer gyártásában, amit a nyálkasejtek szaporodásának szabályozásában, egy sejtkárosító anyag által okozott károsodás csökkentésére és/vagy kezelésére, egy metabolikus rendellenesség csökkentésére és/vagy kezelésére, vagy ezek kombinálására használnak. Az előnyös tulajdonságai ugyanazok, mint amiket az előzőekben leírtunk.
Arról a betegről gondoljuk, hogy ilyen gyógyszerre szorul, aki rádió- és/vagy kemoterápiás kezelést fog kapni, ilyen kezelést kap vagy kapott, és főleg akkor, ha rákos megbetegedésben szenved.
A jelen találmány szerinti Robinia pseudoacacia lektin étrendi kiegészítőként is alkalmazható. Az étrend vagy az étrendi kiegészítő hozzájárulhat a nem gyógyászati jellegű súlyvesztéshez. Az étrend vagy az étrendi kiegészítő minden állatnál használható, beleértve az embereket is.
Az étrendet vagy étrendi kiegészítőt előnyösen 2-5 napig, vagy hosszú (végtelen hosszú) ideig használjuk. Az étrend vagy az étrendi kiegészítő előnyösen 0,3 g, előnyösen 0,2 g összlektint tartalmaz testsúly kgonként. A lektin legalább egy részének Robinia pseudoacacia lektinnek kell lennie (az étrendnek vagy az étrendi kiegészítő lektintartalmának előnyösen 1-100%-a). A Robinia pseudoacacia lektin lehet a jelen találmány első tárgyának megfelelő bármelyik lektin, illetve az előzőkben ismertetett bármelyik kettőnek vagy többnek a kombinációja. Egy ilyen étrend vagy étrendi kiegészítő jól használható a gyógyászatban, különösen a nyálkasejt szaporodásának szabályozásában, egy sejtkárosító anyag által okozott károsodás csökkentésére és/vagy kezelésére, egy metabolikus rendellenesség csökkentésére és/vagy kezelésére, vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinálására.
Az étrend és/vagy étrendi kiegészítő különösen akkor hasznos, ha egy olyan periódus követi, aminek során jó minőségű táplálékot adunk. A jó minőségű étrendet úgy határozzuk meg, mint egy olyan étrendet, ami biztosítja egy állat normális növekedéséhez szükséges összes lényeges fehérjét, zsírokat, szénhidrátokat, ásványi anyagokat és vitaminokat. A jó minőségű étrend az esszenciális komponenseket optimális arányban tartalmazza. Egy jó minőségű étrend nem tartalmazhat semmi olyan komponenst, ami lelassítja vagy gátolja az állat növekedését vagy fejlődését. Egy jó minőségű étrend előnyben részesített tulajdonsága az, hogy az elfogyasztott élelmiszer pozitívan konvertálódik sovány testsúllyá.
A jó minőségű étrend előnyösen azonnal vagy röviddel (maximum két nappal) később követi a lektinétrendet és/vagy az étrendi kiegészítőt. A jó minőségű étrend akkor a leghasznosabb, ha maximum hét napig tart, előnyösen maximum 5 napig. Az étrend és/vagy étrendi kiegészítő hosszú ideig (több mint egy hónap, előnyösen több mint egy év) való alkalmazása is hasznos lehet a metabolikus rendellenességek és a kozmetikai súlyveszteség kezelésében.
Ha egy sejtkárosító anyaggal kombinálva használjuk (bár nem szükségszerűen a beadással azonos időpontban), legjobb, ha az étrend lektint tartalmazó részét maximum 5 napra korlátozzuk, mivel 48-72 óra nem elég arra, hogy a bél turnover teljes ciklusa lejátszódjon, és így a magasabb táplálékfelszívódás és alkalmazási sebesség előnyeit megkapjuk az étrend kontroll táplálék részében. A ciklus jó minőségű táplálékot adó részét legjobb, ha körülbelül 5 napra korlátozzuk azzal a céllal, hogy a táplálékkonverzió hatékonyságában maximális javulást érjünk el.
Előnyösen az étrendet és/vagy az étrendi kiegészítőt, amit a Robinia pseudoacacia lektinnel való táplálási periódus tartalmaz, amit követ egy jó minőségű étrend7
HU 225 762 Β1 dél való táplálási periódus, legalább kétszer megismételjük egy ciklikus étrend kialakításához. A ciklusokat maximum hússzor ismételjük meg, előnyösen maximum tízszer, és legelőnyösebb, ha hatszor ismételjük meg.
Az ismertetett ciklikus étrend ideiglenesen növeli a táplálékfelvétel hatékonyságát, amit a Robinia pseudoacacia lektin beadása közvetít. Ennek következtében a lektint tartalmazó és a lektinmentes étrendek ciklusba szervezésével a tápláléktól függő helyzeteket tervezhetünk. Például a megfelelő táplálékidőzítéssel egy atléta optimalizálhatja a teljesítményét a fő versenyekre.
Az étrend és/vagy étrendi kiegészítő különösen jól használható besugárzásos és/vagy kemoterápiás kezelési módok előtt vagy után. Ilyen helyzetekben az étrendek még hatékonyabbak lehetnek, ha sejtvédő anyaggal kombinálva használjuk, például olyanokkal, amiket a jelen találmány első tárgyánál ismertettünk.
A találmány minden egyes tárgyánál, ami szerepet játszhat a gyógyászatban, vagy szerepelhet biológiai szövetben való beadásban, a használt dózistartományt végül a kezelőorvos határozza meg, aki olyan faktorokat vesz figyelembe, mint például a használt lektin vagy lektinek, az állat típusát, korát, súlyát, a tünetek súlyosságát és/vagy az alkalmazandó kezelés súlyosságát, a beadás módját, a káros mellékhatásokat és/vagy más ellenjavallatokat. A specifikus dózistartományokat standard módon tervezett klinikai vizsgálatokkal lehet meghatározni, a beteg állapotának változását és a felgyógyulást teljesen követve. Az ilyen vizsgálatokban alkalmazhatunk növekvő dózisterveket, az állatokban maximális tolerált dózis alacsony százalékát alkalmazva emberben kiindulási dózisként. A dózistartományok meghatározásához a kiindulási irányszámokat ennek a szövegnek a kísérleti szekciójában kapott eredményekből, valamint az alábbi, emberekre extrapolált tartományokból vehetjük.
Úgy tűnik, hogy a megfelelő felső korlát a lektin 0,3 g per testsúly-kg per nap koncentrációja. A 0,3 g per testsúly-kg per nap koncentráció bizonyosan okoz emésztőrendszeri problémákat egy betegben, de ezek a tünetek elfogadhatóak azon az alapon, hogy ennek árán a betegnek megnő a túlélési esélye például a rákból. Úgy tűnik, hogy a megfelelő alsó korlát a lektin 0,0001 mg (0,1 pg) per testsúly-kg per nap koncentrációja. Az előnyben részesített közbenső koncentrációk közé tartozik a lektin 0,2, 0,15 és 0,05 g testsúly-kg per nap koncentrációja, majd ezután a lektin 1 mg, 0,5 mg, 0,1 mg, 0,01 mg és 0,005 mg testsúly-kg per nap koncentrációja.
A jelen találmány összes tárgya szerinti gyógyszer használható a lektin megkívánt koncentrációja biztosítására napi egy vagy több „bevételben” (a „bevétel kifejezés alatt a beadás minden módja értendő, és egy dózisegységre is vonatkozik). A jelen találmány néhány tárgya megfelelő lehet magas koncentrációjú lektin egyetlen bevételéhez, míg más tárgyak a több bevételhez felelnek meg, ugyanabban a periódusban egyenletesen vagy egyenetlenül elosztva, de bevételenként alacsonyabb lektinkoncentrációval.
A lektin használata bármilyen, a jelen találmány szerinti gyógyszerben (beleértve a gyógyszerek előállítását) megfelelő gyógyászati hordozókkal és/vagy töltőanyagokkal való kombinációt jelenthet. Az ilyen hordozók és töltőanyagok jól ismertek a szakirodalomban [Handbook of Pharmaceutical Excipients, 2. kiadás, szerk.: A. Wade/P. J. Weller, The Pharmaceutical Press, American Pharmaceutical Association (1994)]. A jelen találmány szerint különösen jól használhatók azok a készítmények és/vagy gyógyszerek, amik a vastagbélben való felszívódásra vannak kidolgozva, ilyen például a szájöblítö, a krém, a kenőcs vagy a kapszula.
A jelen találmány bármelyik tárgyának megfelelően előállított gyógyszert előnyösen szájon át (orálisan), orron keresztül (orrpermet formájában) vagy a végbélen keresztül (a bélcsatorna egy vagy több részén keresztül történő egyszerű beadása céljából), bár a gyógyszer parenterális vagy intravénás beadása is használható.
A jelen találmányt az alábbi példákkal illusztráljuk.
Példák
Lektin előállítása Robinia pseudoacacia kérgéből
A Robinia pseudoacacia kérgében levő lektint lényegében Van Damme és munkatársai által publikált módszerekkel állíthatjuk elő, fetuinon immobilizált, részlegesen tisztított kéregkivonatból [Van Damme, E. J. M., Barre, A., Smeets, K., Torrekens, S., Van Leuven, F., Rouge, P. és Peumans, W. J.: „The bark of Robinia pseudoacacia contains a complex mixture of lectins”, Plánt Physiology 107, 833-843 (1995)].
Kéregszövetet homogenizálunk 20 mmol/l koncentrációjú ecetsavban, ami 200 mg/l aszkorbinsavat tartalmaz, turmixgép alkalmazásával. A homogenizátumot gézen préseljük keresztül, pH-ját 5,0-re állítjuk (1 mol/l koncentrációjú nátrium-hidroxiddal), majd 10 percig 10 000 g-vel centrifugáljuk. A kapott felülúszót üveggyapoton szűrjük át a lebegő részecskék eltávolítására. 1,5 g/l CaCI2 hozzáadása után a kivonat pH-ját 9,0re állítjuk (1 mol/l nátrium-hidroxiddal), majd éjszakán át 4 °C-on tartjuk. A kapott csapadékot centrifugálással eltávolítjuk, majd a tiszta kivonat pH-ját 1 mol/l sósavval 3,8-re állítjuk. Éjszakán át hagyjuk 4 °C-on állni, majd a kivonatot centrifugálással tisztítjuk, pH-ját 7,0re állítjuk 1 mol/l nátrium-hidroxiddal, majd 1 mol/l ammónium-szulfát-koncentrációt állítunk be szilárd só hozzáadásával. Az oldatot azután gázmentesítjük és újra centrifugáljuk. A megtisztított felülúszót 1 mol/l ammónium-szulfát- (pH=7,0) oldattal egyensúlyba hozott fetuin agarózoszlopra töltjük. A kivonat átfolyása után az oszlopot ammónium-szulfáttal mossuk, amíg az A280-érték 0,01 alá esik. A lektint azután 20 mmol/l diamino-propánnal (pH=11) deszorbeáltatjuk. A deszorbeált lektin pH-ját 1 mol/l sósavval 7,0-re állítjuk, majd szilárd só hozzáadásával 1 mol/l ammónium-szulfátkoncentrációt állítunk be. 20 percig 15 000 g-vel centrifugáljuk, majd a felülúszót 1 mol/l ammónium-szulfáttal egyensúlyba hozott fenil-Sepharose oszlopra visszük. A szennyezéseket 1 mol/l ammónium-szulfátos mosással távolítjuk el, majd a lektint 1 mol/l ammónium-szul8
HU 225 762 Β1 fát és víz lineáris gradiensével deszorbeáljuk. A frakciókat összegyűjtjük, majd meghatározzuk az A280-értéküket, hogy azonosítsuk a lektint tartalmazókat.
Az köztudott, hogy a kéreglektint a Robinia pseudoacacia termeli, a nap hosszának rövidülésére adott válaszként, azaz például a tél beálltakor. Téli háncsanyag használatakor a lektinkitermelés eléri a 10 mg/g szintet.
Az A4 és B4 Robinia pseudoacacia kéreg lektin izotípusok készítése
Az A4 és B4 homotetramer izotípusokat lépcsős gradiens ioncserélő kromatográfiás módszerrel készíthetjük el. 100 ml-es Hyper-D S oszlopot (BioSepra) hozunk egyensúlyba öt oszloptérfogatnyi 50 mol/l-es nátrium-acetát-oldattal (pH=4,75). A fagyasztva szárított Robinia pseudoacacia lektint (az előző előállítási lépés szerint előállítva) acetátpufferben oldjuk (50 mmol/l nátrium-acetát, pH=4,75). A tisztított felülúszót felvisszük az oszlopra, majd az oszlopot acetátpufferrel mossuk, 3 ml/perc áramlási sebességgel. Lépcsős gradienst készítünk 50 mmol/l nátrium-acetát (pH=4,75) és nátrium-klorid felhasználásával. A nátrium-kloridot növekvő koncentrációban, 5, 7, 9, 12 és 100%-os lépcsős gradiens formájában. A lektint tartalmazó frakciókat a 280 nm-en mért elnyelés alapján választjuk ki. Az A4 tetramer az 5-7%-os sófrakcióban eluálódik, a B4 tetramer pedig a 9-12%-os sófrakcióban.
A tiszta A4-et és B4-et tartalmazó frakciókat hagyományos poliakrilamid-gélelektroforézissel és SDS-poliakrilamid gélelektroforézissel elemezzük.
A Robinia pseudoacacia kéregből származó lektinek jellemzése
A Robinia pseudoacacia kéregből származó lektineket tovább ioncserélő kromatográfiával, gélszűréssel és in vitro sejtagglutinációs vizsgálatokkal lehet jellemezni. Ezek a módszerek a szakirodalomban ismertek, leírásukat Van Damme és munkatársai publikálták [Van Damme, E. J. M., Barre, A., Smeets, K., Torrekens, S., Van Leuven, F., Rouge, P. és Peumans, W. J.: „The bark of Robinia pseudoacacia contains a complex mixtúra of lectins”, Plánt Physiology 107, 833-843 (1995); Van Damme, E. J. M., Barre, A., Rouge, P., Van Leuven, F., és Pneumaas, W.: „The Seed lectins of black locust (Robinia pseudoacacia) ara encoded by two genes which differ from the bark lectin genes”, Plánt Molecular Biology 29, 1197-1210 (1995)].
Állattartás
Harmincöt fiatal hím Hooded Lister (Rowett Strains) patkányt (19 napos, 30-40 g-os) egyenként tartunk rácsos aljú ketrecekben. Az állatokat jó minőségű, félszintetikus táppal etetjük, ami 10% laktalbumin fehérjét tartalmaz (1. táblázat).
1. táblázat A táp összetétele
g/kg táp
Kukoricakeményítő 373
Burgonyakeményítő 100
g/kg táp
Glükóz 150
Kukoricaolaj 150
Vitaminkeverék 50
Ásványianyag-keverék 50
Laktalbumin 127
Szilikasav 0,4
A vitamin- és ásványianyag-keverékeket lásd a szakirodalomban [Carvalho, A. F. F. U. de: „Dietary kidney bean lectins affect insulin levels, change gene expression and modulate metabolism”, PhD tézisek, University of Aberdeen (1992)].
Az orálisan elfogyasztott, Robinia pseudoacacia eredetű lektineknek az a képessége, hogy megvédi a patkányokat nagy dózisú kemoterápiás kezeléstől, pontosabban szövetvédő hatása a bélben öt csoportot, mindegyik 5 patkányt tartalmaz, laktalbumint tartalmazó standard táppal etetünk (1. táblázat). A patkányok egyik csoportját 8 g per nap mennyiségű standard táppal etetjük három napig, majd 5-FU-val injekciózzuk 150 mg/testsúly-kg mennyiségben (2. táblázat).
2. táblázat Táplálási protokoll
Kezelés Táplálási protokoll
1 LA 3 nap, 5-FU-injekciózás, LA 6 nap
2 25 mg/kg RPA 3 nap, 5-FU-injekció, LA 6 nap
3 50 mg/kg RPA 3 nap, 5-FU-injekció, LA 6 nap
4 100 mg/kg RPA 3 nap, 5-FU-injekció, LA 6 nap
5 100 mg/kg RPA 3 nap, LA 6 nap
Magyarázat
LA=laktalbumin
RPA=Roő/n/a pseudoacacia lektin
5-FU=5-fluorouracil
A patkányokat párokban etetjük az első három napban, majd az 5-FU-injekció után ad libitum tápláljuk.
Három állatcsoportot három napig naponta gyomorszondán keresztül táplálunk 25, 50, 100 mg/testsúly-kg Robinia pseudoacacia lektinnel (RPA), majd a következő napon 150 mg/kg 5-FU-val injekciózzuk. A többi állatcsoport előre kap 100 mg/testsúly-kg Robinia pseudoacacia lektint, majd visszatérünk velük a laktalbumint tartalmazó étrendre, 5-FU-injekció nélkül. Az 5FU-val végzett injekciózás után az állatokat visszatettük a laktalbumint tartalmazó tápra, ad libitum. A kezdés után 7 nappal a kísérlet megkezdése után az állatokat leöljük, a tetemet felboncoljuk, és a vékonybélnek, az éhbélnek és a csípőbélnek a súlyát feljegyezzük. Az eredmények a 3. táblázatban láthatók.
HU 225 762 Β1
3. táblázat
Robinia pseudoacacia lektin háromnapos elődozírozásának hatása a vékonybél, az éhbél és a csípőbél súlyára (g)
Kezelés Dózistartomány Vékonybél (g) Éhbél (g) Csípőbél (g)
1 LA+5-FU 5,62 1,0 1,0
2 25 mg/kg RPA+5-FU 5,41 1,03 0,98
3 50 mg/kg RPA+5-FU 5,74 1,12 1,08
4 100 mg/kg RPA+5-FU 6,33 1,27 1,12
5 100 mg/kg RPA 6,99 1,27 1,17
Az eredmények az összes vizsgált szövet nedves súlyának növekedését mutatják, ha növeljük a Robinia pseudoacacia lektin mennyiségét. Tehát Robinia pseu- 15 doacacia lektin előzetes beadásával meg lehet védeni a vékonybelet, az éhbelet és a csípőbelet az 5-FU által okozott károsodástól. A 100 mg/kg Robinia pseudoacacia lektinnel végzett előkezelés (4. számú kezelés) adta a legjobb szövetvédő hatást, a csak laktalbumint 20 kapott állatokkal összehasonlítva (1. számú kezelés).
A 100 mg/kg Robinia pseudoacacia lektinnel előkezelt és 5-FU-t kapott állatok (4. számú kezelés) vékonybelének, éhbelének és csípőbelének nedves súlya hasonlít a csak 100 mg/kg Robinia pseudoacacia lektinnel kezelt állatokéhoz (5. számú kezelés).
A vékonybél, az éhbél és a csípőbél vizuális értékelése azt mutatja, hogy a csak 5-FU-val kezelt állatoknak (1. számú kezelés) csak nagyon vékony a nyálkaréteg a bélszöveten, vagy egyáltalán nem létezik ez a 30 réteg. Az 5-FU-val és Robinia pseudoacacia lektinnel kezelt állatok azonban normálisnak tűnő bélszövettel rendelkeznek, normális nyálkaréteggel.
Ez a példa azt igazolja, hogy a Robinia pseudoacacia lektinnek az 5-FU-injekció előtti orális beadása 35 szignifikáns szövetvédő hatást biztosít a vékonybélen, az éhbélen és a csípőbélen.
Az orálisan bejuttatott Robinia pseudoacacia lektin
A4 és B4 homotetramer képessége arra, hogy megvédje a patkányokat a magas dózisú kemoterápiától, pontosabban szövetvédő hatása a bélre Öt csoportot, mindegyik 5 patkányból áll, standard táppal etetünk, ami laktalbumint tartalmaz (1. táblázat), majd az alábbi táplálási protokollnak megfelelően etetjük (4. táblázat).
4. táblázat Táplálási protokoll
Kezelés Táplálási protokoll
1 LA 7 nap
2 LA 3 nap, 5-FU-injekció, LA 4 nap
3 200 mg/kg A4 homotetramer 3 nap, 5FU-injekció, LA 4 nap
4 200 mg/kg B4 homotetramer 3 nap, 5FU-injekció, LA 4 nap
Az állatok egyik csoportját (1. kezelés) végig standard táppal etetjük. A második csoport három napig naponta gyomorszondán keresztül sóoldatot kap, majd 150 mg/testsúly-kg 5-FU-val injekciózzuk (2. számú kezelés). A megmaradt két állatcsoportot (3. és 4. számú kezelés) három napig naponta A4 vagy B4 Robinia pseudoacacia lektin homotetramerrel etetjük gyomorszondán keresztül, majd 150 mg/testsúly-kg 5FU-val injekciózzuk. Az 5-FU-injekció után a 2-4-es kezelési csoportot négy napra visszatettük standard étrendre, ad lib. 7 nappal a kísérlet megkezdése után 40 az állatokat leöljük, a tetemeket felboncoljuk, és a vékonybél, az éhbél és a csípőbél száraz súlyát feljegyezzük. Az eredményeket az 5. táblázatban mutatjuk be.
5. táblázat
A Robinia pseudoacacia lektin A4 vagy B4 homotetramerrel való háromnapos előkezelésének hatása a vékonybél, az éhbél és a csípőbél száraz súlyára (mg)
Kezelés Dózistartomány Vékonybél (mg) Éhbél (mg) Csípőbél (mg)
1 LA 2531 519 415
2 LA+5-FU 1789 336 405
3 200 mg/kg A4 2597 632 421
4 200 mg/kg B4 2093 439 419
A száraz súlyokat 100 száraz testsúlyra normalizáltuk.
Az eredmények azt mutatják, hogy az 5-FU-val végzett kezelés nagy hatással van a vékonybélre és fő- 60 lég a csípőbélre. Az 5-FU-val kezelt állatokban a szövet száraz súlya szignifikánsan lecsökkent a kezeletlen kontrollal összehasonlítva (1. és 2. kezelés). Azonban mind az A4, mind a B4 lektin homotetramerrel végzett
HU 225 762 Β1 előkezelés szignifikáns szövetvédő hatást eredményezett (3. és 4. kezelés). Pontosabban, az A4 homotetramer lektinnel kezelt állatok szöveti száraz súlya lényegében ugyanaz, mint a kezeletlen állatoké.
A vékonybél, az éhbél és a csípőbél vizuális ellenőrzése azt mutatja, hogy a csak 5-FU-val kezelt állatokban a bélszövet nyálkahártyája erősen károsodott. Azonban az A4 vagy B4 homotetramer lektinnel kezelt állatok lényegében normálisnak tűnő nyálkahártyával rendelkeznek.
Ez a példa azt igazolja, hogy mind az A4, mind a B4 homotetramer Robinía pseudoacacia lektin képes szignifikáns védőhatást biztosítani a bélnek, ha az 5-FU injekciózása előtt előkezelik.

Claims (22)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. A Robinía pseudoacacia lektin alkalmazása nyálkasejtek proliferációjának szabályozására, a sejtkárosító ágensek által okozott károsodás csökkentésére és/vagy kezelésére vagy ezek kombinációja ellen szolgáló gyógyszerkészítmény előállítására.
  2. 2. A Robinía pseudoacacia lektin 1. igénypont szerinti alkalmazása, ahol a gyógyszert olyan páciensnek adjuk, aki kemoterápiás kezelés alatt vagy előtt áll, vagy ilyen kezelésen már átesett, különösen ahol a páciens rákban szenved.
  3. 3. A Robinía pseudoacacia lektin 1. vagy 2. igénypont szerinti alkalmazása, ahol az alkalmazás mukozítisz vagy bélléziók csökkentésére és/vagy kezelésére irányul.
  4. 4. A Robinía pseudoacacia lektin 1. igénypont szerinti alkalmazása, ahol az alkalmazás bélrendellenességek csökkentésére és/vagy kezelésére irányul.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a bélrendellenesség gyulladásos bélbetegség vagy irritációs bél szindróma.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a Robinía pseudoacacia lektin kéreg-, mag-, gyökér-, gyökérgümő-, háncs-, fa- vagy levéllektint vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációját tartalmazza.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a lektinalegység(ek) monomerjét, dimerjét, trimerjét vagy tetramerjét, vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációját tartalmazza.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a lektin egy homopolipeptidet tartalmaz.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a lektin az a vagy b kéregalegységek homotetramerje.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a lektin egy homotetramer, homotrimer, homodimer vagy egyetlen alegység vagy ezek kombinációja 60%-os vagy ennél nagyobb szintre tisztítva, adott esetben az a vagy b kéregalegységek, vagy ahol a lektin egy, a 21. vagy 22. igénypont szerinti kompozícióban van jelen.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás emlőssejtek és/vagy -szövetek, különösen emberi sejtek és/vagy szövetek esetén.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a sejt és/vagy a szövet nyálkasejt, beleértve egy nyálkahártyát.
  13. 13. Robinía pseudoacacia lektin gyógyászati alkalmazásra, amely lektin az a kéregalegység homotetramerjéből, homotrimerjéből, homodimerjéből vagy egyedüli alegységéből vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációjából áll.
  14. 14. Robinía pseudoacacia lektin gyógyászati alkalmazásra, amely lektin az a kéregalegység homotetramerjéből, homotrimerjéből, homodimerjéből vagy egyedüli alegységéből vagy ezek közül kettőnek vagy többnek a kombinációjából áll.
  15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti Robinía pseudoacacia lektin, amely olyan páciens kezelésénél történő felhasználásra alkalmas, ahol a páciens kemoterápiás kezelés alatt vagy előtt áll, vagy ilyen kezelésen már átesett, különösen ahol a páciens rákban szenved.
  16. 16. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti Robinia pseudoacacia lektin, amelynek alkalmazása nyálkasejtek proliferációjának szabályozására, a sejtkárosító ágensek által okozott károsodás csökkentésére és/vagy kezelésére vagy ezek kombinációjára irányul.
  17. 17. A 16. igénypont szerinti Robinía pseudoacacia lektin, amelynek alkalmazása mukozítisz vagy bélléziók csökkentésére és/vagy kezelésére irányul.
  18. 18. A 16. igénypont szerinti Robinía pseudoacacia lektin, amelynek alkalmazása bélrendellenesség csökkentésére és/vagy kezelésére irányul.
  19. 19. A 18. igénypont szerinti Robinía pseudoacacia lektin, ahol a bélrendellenesség gyulladásos bélbetegség vagy irritációs bél szindróma.
  20. 20. A 13-19. igénypontok bármelyike szerinti Robinia pseudoacacia lektin emlőssejtek és/vagy -szövetek, különösen emberi sejtek és/vagy szövetek számára.
  21. 21. A 20. igénypont szerinti Robinía pseudoacacia lektin, ahol a sejt és/vagy a szövet nyálkasejt, beleértve egy nyálkahártyát.
  22. 22. Robinía pseudoacacia lektin és egy citoprotektív szer kombinációja gyógyászatban történő felhasználásra.
HU0003537A 1997-08-29 1998-08-28 Robinia pseudoacacia lectin and its uses HU225762B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GBGB9718413.9A GB9718413D0 (en) 1997-08-29 1997-08-29 Compositions
PCT/GB1998/002612 WO1999011278A1 (en) 1997-08-29 1998-08-28 Robinia pseudoacacia lectin and its uses

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0003537A2 HUP0003537A2 (hu) 2001-02-28
HUP0003537A3 HUP0003537A3 (en) 2002-01-28
HU225762B1 true HU225762B1 (en) 2007-08-28

Family

ID=10818276

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0003537A HU225762B1 (en) 1997-08-29 1998-08-28 Robinia pseudoacacia lectin and its uses

Country Status (13)

Country Link
EP (1) EP1009418B1 (hu)
JP (1) JP2001514230A (hu)
CN (1) CN1170587C (hu)
AT (1) ATE214935T1 (hu)
AU (1) AU740353B2 (hu)
CA (1) CA2301848A1 (hu)
DE (1) DE69804466T2 (hu)
ES (1) ES2175752T3 (hu)
GB (1) GB9718413D0 (hu)
HU (1) HU225762B1 (hu)
NZ (1) NZ502971A (hu)
RU (1) RU2214259C2 (hu)
WO (1) WO1999011278A1 (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US20020132017A1 (en) 1996-12-09 2002-09-19 Moore Jeffrey G. Composition and method for preserving progenitor cells
US6991794B1 (en) 1997-06-24 2006-01-31 Imclone Systems Incorporated Progenitor cell preservation factors and methods for and products of their use
US6310195B1 (en) 1997-06-24 2001-10-30 Imclone Systems Incorporated Nucleic acid encoding a lectin-derived progenitor cell preservation factor
EP2218456B1 (de) * 2009-02-10 2011-03-16 Helvista AG Lektinzusammensetzung zur Prophylaxe und/oder Behandlung von unerwünschten Arzneimittelnebenwirkungen
DE102010033458B4 (de) 2010-08-05 2016-03-10 Helvista Ag Emulgierte Lektinzusammensetzungen und ihre Verwendung
KR101836679B1 (ko) 2015-08-19 2018-04-20 중앙대학교 산학협력단 아까시나무 잎 추출물을 유효성분으로 함유하는 IL-1β 관련 질환 예방 또는 치료용 약학조성물
RU2746424C1 (ru) * 2019-11-05 2021-04-13 Федеральное государственное бюджетное образовательное учреждение высшего образования «Астраханский государственный медицинский университет» Министерства здравоохранения Российской Федерации Способ выделения лектина бобов солодки гладкой
CA3227834A1 (en) * 2021-08-30 2023-03-09 Dhananjay Sathe Protein compositions for the treatment of inflammatory diseases

Family Cites Families (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS61280432A (ja) * 1985-06-05 1986-12-11 Asahi Chem Ind Co Ltd 抗腫瘍免疫細胞誘導方法
RU1799599C (ru) * 1990-11-16 1993-03-07 Львовский государственный медицинский институт Способ получени лектина

Also Published As

Publication number Publication date
GB9718413D0 (en) 1997-11-05
HUP0003537A3 (en) 2002-01-28
JP2001514230A (ja) 2001-09-11
EP1009418B1 (en) 2002-03-27
DE69804466D1 (de) 2002-05-02
CA2301848A1 (en) 1999-03-11
DE69804466T2 (de) 2002-11-14
AU740353B2 (en) 2001-11-01
HUP0003537A2 (hu) 2001-02-28
EP1009418A1 (en) 2000-06-21
WO1999011278A1 (en) 1999-03-11
CN1273533A (zh) 2000-11-15
ATE214935T1 (de) 2002-04-15
ES2175752T3 (es) 2002-11-16
AU8876398A (en) 1999-03-22
CN1170587C (zh) 2004-10-13
RU2214259C2 (ru) 2003-10-20
NZ502971A (en) 2003-02-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US6110891A (en) Lectin compositions and uses thereof
RU2202361C2 (ru) Составы, содержащие лектин, и их применение
HU225762B1 (en) Robinia pseudoacacia lectin and its uses
CN1095671C (zh) 含有蚕粉末为有效成分的降血糖剂及其制造方法
AU2012323427B2 (en) Egg preparation with regenerating, analgesic and/or anti-inflammatory properties
GROZAVESCU et al. Biochemical aspects of diabetes mellitus
Sathya et al. Hypoglycemic effect of Gymnema sylvestre (retz.,) R. Br leaf in normal and alloxan induced diabetic rats
WO2005115440A2 (en) Compositions and method for modulating insulin-activated nitric oxide synthase
Yuliwati et al. The Potential of Strawberry, Rome Beauty Apple, and New Combination on Fasting Blood as Supporting Diet Therapy in Patients with Type II Diabetes Mellitus
JP5394644B2 (ja) アスペルロシドまたはその類縁体を含む筋肉増強剤
FI122450B (fi) Koostumus steriilin inflammaation hoitoon
CN112715961A (zh) 一种有助于老年糖尿病人增肌的食品组合物
RU2147239C1 (ru) Общеукрепляющее неспецифическое иммуномодулирующее средство
Kathuria et al. Animal based bioactives for health and wellness
CN114712481B (zh) 一种复合植物源多肽及其制备方法与应用
Cowsert Biological activities of acemannan
KR100518126B1 (ko) 렉틴조성물및이의용도
CN108142929A (zh) 一种含蚕蛹健康营养食品
WO2024117671A1 (ko) Mannose PTS IID 펩타이드 및 이를 포함하는 골 대사 질환 예방 또는 치료용 조성물
RU2117435C1 (ru) Пищевая общеукрепляющая лечебно-профилактическая добавка
JP2002114694A (ja) 血中コレステロール低減用組成物
CN114631628A (zh) 一种增加血液fgf21浓度的方法
Karnaukh et al. The modern concept of the extension of active longevity-geroprotectors and evidence-based medicine
TW202009005A (zh) 具抗氧化活性之組合物
Bjelajac et al. Honey bee pollen in allergic rhinitis healing

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees