HU225542B1 - Process for the production of expandable particles of styrene polymers. - Google Patents

Process for the production of expandable particles of styrene polymers. Download PDF

Info

Publication number
HU225542B1
HU225542B1 HU9800006A HUP9800006A HU225542B1 HU 225542 B1 HU225542 B1 HU 225542B1 HU 9800006 A HU9800006 A HU 9800006A HU P9800006 A HUP9800006 A HU P9800006A HU 225542 B1 HU225542 B1 HU 225542B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
particles
agent
swelling agent
mixer
weight
Prior art date
Application number
HU9800006A
Other languages
English (en)
Inventor
Francesco Anfuso
Dario Ghidoni
Original Assignee
Enichem Spa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=11375791&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU225542(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Enichem Spa filed Critical Enichem Spa
Publication of HU9800006D0 publication Critical patent/HU9800006D0/hu
Publication of HUP9800006A2 publication Critical patent/HUP9800006A2/hu
Publication of HUP9800006A3 publication Critical patent/HUP9800006A3/hu
Publication of HU225542B1 publication Critical patent/HU225542B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/16Making expandable particles
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/22After-treatment of expandable particles; Forming foamed products
    • C08J9/224Surface treatment
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/16Making expandable particles
    • C08J9/20Making expandable particles by suspension polymerisation in the presence of the blowing agent
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2325/00Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by an aromatic carbocyclic ring; Derivatives of such polymers
    • C08J2325/02Homopolymers or copolymers of hydrocarbons
    • C08J2325/04Homopolymers or copolymers of styrene
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08JWORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2325/00Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by an aromatic carbocyclic ring; Derivatives of such polymers
    • C08J2325/02Homopolymers or copolymers of hydrocarbons
    • C08J2325/04Homopolymers or copolymers of styrene
    • C08J2325/06Polystyrene

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Manufacture Of Porous Articles, And Recovery And Treatment Of Waste Products (AREA)
  • Processes Of Treating Macromolecular Substances (AREA)
  • Polymerisation Methods In General (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)
  • Graft Or Block Polymers (AREA)

Description

A találmány tárgyát eljárás képezi sztirolpolimerből álló expandálható részecskék feldolgozására, amelyek a feldolgozhatóság vonatkozásában kedvező javított tulajdonságokat mutatnak.
Közelebbről, a találmány tárgyát eljárás képezi sztirolpolimerbői készült expandálható részecskék vagy szemcsék előállítására, amelyek különösen jól alkalmazhatók végtermékek és tömbök sajtolására, ahol ezen termékek kiváló felületi tulajdonságokat, csekély méretváltoztatást mutatnak, magas a szinterezés mértéke, és viszonylag rövid az anyagoknak a sajtolóban való tartózkodási ideje.
A sztirolpolimerből, elsősorban polisztirolból készült expandálható részecskék előállítása a szakirodalomból jól ismert. Nagy vonalakban ez a következő lépésekből áll:
- a polimerizációs fázisban vagy ezt követően a polimerbe egy duzzasztó- (expandáló-) szert inkorporálnak, amely duzzasztószer alacsonyabb hőmérsékleten forr, mint a polimer lágyulási pontja,
- a polimert mossák, majd centrifugálják,
- levegőn szárítják,
- rostálják, a homogén frakciókat elkülönítik (lehetőleg egy antisztatikus szer segítségével),
- egy bevonóréteget visznek fel,
- csomagolják.
Az expandálható sztirolpolimerek feldolgozási művelete szintén jól ismert a szakember számára. Lényegében ez a következő műveleti lépésekből áll:
- előduzzasztás gőzzel 100-105 °C-on. A duzzadást oly módon biztosítják, hogy a polimert olyan hőmérsékletre melegítik fel, amely magasabb, mint a duzzasztószer forráspontja és a sztirolpolimer lágyuláspontja,
- majd az előduzzasztott részecskéket szobahőmérsékleten 24 óra hosszat érlelik,
- ezután a műanyagot gőzzel préselik (sajtolják). Alacsony sűrűségű duzzasztott tömbök és végtermékek előállításánál az előduzzasztott részecskéket a présforma üregében elrendezik, ahol az üreg az előállítani kívánt végtermék alakjával összhangban van kialakítva, majd az előduzzasztott részecskéket a duzzasztószer forráspontjának hőmérséklete és a polisztirol lágyuláspontja feletti értékre melegítik. Ezen hőkezelés során a részecskék megduzzadnak és összesülnek, minthogy kevés tér áll rendelkezésre, ily módon olyan testet képeznek, amely a sajtolóüreg formájával és méretével összhangban áll. A sajtolást követően a formázott testet hagyják a sajtolóberendezésben lehűlni, ami viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, ily módon elkerülhető, hogy a formázott test a sajtolóból való kivétel után deformálódjon. Minthogy a duzzasztott műanyag kiváló hőszigetelő, viszonylag hosszú időre van ahhoz szükség, hogy a formázott test a sajtolóberendezésben lehűljön,
- ezután a formázott végterméket értékelik megjelenése, a szinterezés mértéke és hasonlók vonatkozásában.
Ismeretes, hogy a duzzasztott polisztirolrészecskék feldolgozhatóságának megjavítására célszerűen ezeket a bevonat felvitele előtt hőkezelésnek vetik alá legalább egy antisztatikus szer jelenlétében; a hőkezelés jelentős mértékű veszteséget okoz a duzzasztószerben, de ugyanakkor az alábbi előnyös javításokat eredményezi:
- rövid tartózkodási idő a sajtolóberendezésben,
- a sajtolóberendezésből való kivétel után a sajtolt végtermék kismértékű zsugorodása,
- a szinterezés mértékének növekedése,
- az érlelési idő csökkenése,
- a pigmenteknek és egyéb felületi adalék anyagoknak magas abszorpciós képessége.
Ez a kezelés feltehetően a polimer felszínén módosításokat idéz elő, amelyek viszont a fenti kedvező javulást eredményezik.
így például az 518 140 számú közrebocsátott európai szabadalmi bejelentésben sztirolpolimerek expandálható részecskéinek hőkezelését ismertetik, ahol a sztirolpolimerek 2-20 tömeg% duzzasztószert tartalmaznak, amely műveletet oly módon végzik, hogy:
- ezen részecskéket antisztatikus szerrel vonják be, antisztatikus szerként például etilén-oxid-propilén-oxid tömbpolimert alkalmaznak, amelyben az etilén-oxid-tartalom 10-50 tömeg%, és amelynek átlagmóltömege 1000 és 5000 között van, amely antisztatikus szert legfeljebb 1 tömeg%ban alkalmazzák,
- a részecskékben inkorporálódott duzzasztószer egy részét hőkezeléssel eltávolítják, ahol a hőkezelést a sztirolpolimer átmeneti üvegesedési hőmérséklete alatti hőmérsékleten végzik;
- a részecskéket gyorsan lehűtik, ily módon meggátolják a duzzasztószer elpárolgását,
- a terméket szokásos módon bevonattal látják el.
A fentiek szerint kezelt duzzasztott részecskék igen figyelemreméltó tulajdonságokat mutatnak, mégpedig:
a) rövid ideig tartózkodnak a sajtolóberendezésben, általában ez a tartózkodási idő a hagyományos módszerrel kezelt részecskék vagy nem kezelt részecskék esetében szükséges hűtési időnek legfeljebb 50%-át teszi ki,
b) a végterméknek vagy a tömbnek a sajtolóberendezésből történő kivétele után a zsugorodás legfeljebb 1%,
c) a duzzasztott részecskék nagyfokú szintereződése,
d) az előduzzasztási fázist követően rövid pihentetési, érlelési idő,
e) a pigmentek és egyéb felületi adalék anyagok magas abszorpciós kapacitása.
Azonban a duzzasztószemek részbeni eltávozása, amikor is a terméket az üvegesedési átmeneti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre - így például 35 és 50 °C közötti hőmérsékletre - melegítik fel, szintén megvan a maga hátránya. Ezen műveletnél a duzzasztószer vesztesége 5 és 50 tömeg% között van a részecskékben inkorporálódott összes duzzasztószer mennyiségére számítva.
HU 225 542 Β1
Ez a veszteség csökkenti annak a valószínűségét, hogy alacsony sűrűségű duzzasztott terméket kapjanak, és szükségessé teszi a duzzasztószer visszanyerését is, például egy alacsony forráspontú alifás szénhidrogén, mint például pentán vagy hexán esetében, ahol a duzzasztószer visszanyerését gazdaságossági szempontok és környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá.
Ezen túlmenően a duzzasztószer eltávolításának művelete meghosszabbítja a kezelés időtartamát, és nagymértékben csökkenti a produktivitást.
Bejelentő olyan megoldást dolgozott ki, amelynek segítségével a sztirolpolimerek duzzasztott részecskéinek feldolgozhatósága javítható, amely eljárás kiküszöböli a fentiekben felsorolt hátrányokat anélkül, hogy rontaná a fentiekben az a)-e) pontok alatt felsorolt kedvező tulajdonságokat, amelyek az ismert megoldásokkal érhetők el. Ezen eredmények a találmány szerinti új megoldás segítségével biztosíthatók, amely eljárásnál a hőkezelést a részecskék felszínére korlátozzuk.
A találmány tárgyát eljárás képezi sztirolpolimerek expandálható részecskéinek előállítására, amelyek javított feldolgozási tulajdonságokat mutatnak; a találmány szerinti eljárást oly módon végezzük, hogy (i) inkorporálva 2-20% duzzasztószert tartalmazó sztirolpolimer expandálható részecskéket állítunk elő, (ii) ezen részecskéket 1 tömeg%-nál kisebb mennyiségű antisztatikus szerrel vonjuk be, (iii) az így kapott részecskéket keverőberendezésben erélyesen dörzsöljük, így a részecskék felületét egyszerű mechanikus súrlódással felmelegítjük, (iv) majd az ily módon kezelt részecskéket a keverőberendezésből eltávolítjuk.
A fenti (i)—(iv) műveleti lépéseket követően az expandálható termékeket szokásos módszerrel felületkezelésnek vetjük alá.
A találmány szerinti speciális kezelés következtében, vagyis a részecskék felszínének egyszerű mechanikai megdolgozása révén, valamint annak következtében, hogy a sztirolpolimerek, különösen a polisztirolok kismértékű hővezető képességgel rendelkeznek, a hőkezelés a részecskéknek csak egy kis felületi rétegét érinti, így a hőmérséklet-emelkedés csaknem azonnal bekövetkezik.
A gyakorlatban nem lehetséges a hőmérséklet-emelkedést csak a szemcsék felszínén mérni, akkor sem, ha feltételezhetően ez akár 100 °C-nál is magasabb. Amit hőmérővel közvetlenül a kezelést követően mérünk, az a tömb hőmérséklete.
A kezelés hatására a tulajdonságokban bekövetkező előnyös változások különösen akkor számottevőek, amennyiben a tömb (a részecskék tömege) hőmérséklete 20 és 55 °C között van.
A találmány szerinti eljárásnál a találmány szerinti speciális kezelésnek, valamint a polimer kisfokú hővezető képességének következtében a hőmérsékletemelkedés a duzzasztószer részbeni eltávozását idézi elő, azonban ez csak a szóban forgó részecskék felületi rétegére vonatkozik. A sztirolpolimerek, és különösen a polisztirol, alacsony hővezető képességgel rendelkeznek, és minthogy a dörzsöléses kezelés rövid ideig tart, a részecske belsejét nem éri hőhatás, a részecske belsejéből a duzzasztószer nem távozik el.
Azon részecskék, amelyek duzzasztószert tartalmaznak inkorporálva, oly módon állíthatók elő, hogy sztirolmonomert előnyösen vizes szuszpenzióban polimerizálnak önmagában vagy egy vagy több, a sztirolmonomerrel kopolimerizálható, etilénesen telítetlen monomerrel együtt, a műveletet egy duzzasztószer jelenlétében végzik. Az előállítás történhet egyéb módszerek segítségével is, így újraszuszpendálással, vagy pedig szilárd fázisban.
A polimerizáció elvégezhető legalább egy peroxidiniciátor jelenlétében vagy hő hatására szokásos ismert módszerek szerint.
A találmány szerinti megoldásnál használhatunk a kereskedelemben beszerezhető szuszpendálószert. A példákban vízoldható termékeket használunk, így poli(vinil-alkohol)-t, metil-cellulózt, poli(vinil-pirrolidon)-t és így tovább, továbbá kevésbé oldékony termékeket, mint magnézium-pirofoszfátot vagy kalcium-trifoszfátot.
Másik lehetőségként a duzzasztószer inkorporálható az előformázott sztirolpolimerbe oly módon is, hogy a részecskéket a duzzasztószer gőzeinek teszik ki, vagy a vízben való szuszpendálással vagy sajtolással már előállított kész részecskékbe viszik be a duzzasztószert. Az expandálható részecskék előállításának különböző módszerei a szakember számára jól ismertek, a szakirodalomban ismertetésre kerültek, például a 695 826, 715 100, 886 811, 908 089, 1 048 243 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban vagy a 2 983 692 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amely szabadalmak által ismertetett módszereket jelen találmány részének tekintjük.
A jelen leírásban és az igénypontokban alkalmazott „sztirolpolimerek kifejezés magában foglalja a sztirolhomopolimert, valamint sztirolnak egyéb vinil- és/vagy vinilidénkomonomerekkel képzett kopolimerjeit, amelyek legalább 50 tömeg% kémiai kötésben levő sztirolt tartalmaznak. Ezen komonomerekre példaként említjük meg az α-metil-sztirolt, vinil-toluolt, p-metil-sztirolt, p-etil-sztirolt, a gyűrűben halogénezett sztirolokat, mint 2,4-diklór-sztirolt, akrilnitrilt, metakril-nitrilt, α,β-telítetlen karbonsavaknak 1-8 szénatomos alkoholokkal képzett észtereit, mint például akrilsav- és/vagy metakrilsav-észtereket, N-vinil-származékokat, mint vinil-karbazolt, anhidrideket, mint maleinsavanhidridet, ftálsavanhidridet és így tovább.
A „sztirolkopolimerek” kifejezés magában foglalja azon kopolimereket, amelyek sztirolt és esetleg fent említett vinil- és/vagy vinilidénkomonomereket tartalmaznak, továbbá kis mennyiségben olyan monomereket, amelyek vinil típusú kettős kötést tartalmaznak, mint a divinil-benzol.
A sztirolpolimerek expandálható részecskéi duzzasztószerként hagyományos szerves vegyületeket tartalmaznak, amelyek könnyen illóak, szobahőmérsékleten gáz- vagy folyékony halmazállapotúak, amelyek a polimert nem oldják, hanem duzzasztják, és amely szerek forráspontja a polimer lágyulási pontja alatt van.
HU 225 542 Β1
A különösen alkalmas duzzasztószerekre példaként említjük a 2-6 szénatomos alifás szénhidrogéneket, önmagukban vagy egymással elegyítve, mint propán, bután, n-pentán, izopentán, hexán, ciklohexén és így tovább, a petrolétert, az 1-3 szénatomos alifás szénhidrogének halogénezett származékait, mint metánnak, etánnak vagy etilénnek különböző klór- és fluorszármazékait, így például a diklór-difluor-metánt, 1,2,2-trifluor-etánt, 1,1,2-trifluor-etánt, továbbá szén-dioxidot és így tovább.
A duzzasztószert általában 2-20, előnyösen 4-10 tömeg%-ban alkalmazzuk a polimer tömegére számítva.
A duzzasztószerek, valamint a sztirolpolimerek tartalmazhatnak egyéb adalék anyagokat is, mint például gyulladásgátló szereket, szerves vagy szervetlen töltőanyagokat, festékeket, pigmenteket, tömörülés elleni szereket, lágyítószereket és így tovább.
A sztirol polimerizációja előnyösen történhet vizes szuszpenzióban; a duzzasztószer hozzáadása előnyösen a polimerizáció során történik, valamint a részecskéknek kiformázott testekké való átalakítása során zárt sajtolóberendezésben, a szakember számára jól ismert módszerrel; ezen módszerek az irodalomban részletesen ismertetve vannak [lásd például: Szilárd műanyaghabok (Rigid Plastic Foams), Ferrigno Τ. N„ Reinhold Publishing Corp., New York, Amerikai Egyesült Államok (1963)].
A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott antisztatikus szerekként olyan szereket alkalmazunk, amelyeket általában a gördülékenység és a sztirolpolimerek felületi tulajdonságainak javítására javasolnak.
Ezen antisztatikus szerek jól ismertek, az irodalomban részletesen be vannak mutatva [így például lásd Kirk-Othmer, Encyclopedia of Chemical Technology, 3. kötet, 540. oldal (1992)]. A találmány szerinti megoldáshoz alkalmazható antisztatikus szerek közül példaként említjük meg a zsírsav-észtereket, mint például butil-sztearátot, az egy vagy több hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholokat, így például glicerint; továbbá aminokat, mint például az etoxilezett tercier alkil-aminokat, a zsírsavak dialkanol-aminjait; amidokat, mint például N,N-bisz(2-hidroxi-etil-sztearamid); valamint poli(oxietilén)- vagy poli(oxi-alkilén)-származékokat, mint például a polietílénglikol hexadecil-éter-származékát; etilén-oxid—propilén-oxid kopolimereket; aminszappanokat, mint például a sztearinsav oktadecil-aminnal képzett sóját; az alkil-szulfátok aminsóit, mint például a guanidinből és oktadecil-szulfátból képzett sót; továbbá a kvaterner ammóniumvegyületeket, mint például az oktadecil-trimetil-ammónium-kloridot; az alkil-foszfátokat, mint például a bisz(dodecil-foszfátot); az alkil-foszfonsavak aminsóit, mint például a trietanol-aminból és oktadecil-foszfonsavból képzett sót és így tovább.
Ezen antisztatikus szerek alkalmazhatók önmagukban vagy egymással képzett bármilyen arányú elegy formájában.
A találmány szerinti megoldáshoz antisztatikus szerként előnyösen a következőket alkalmazzuk: etilén-oxiddal vagy propilén-oxiddal kondenzált zsíralkoholokat, amelyeket a kereskedelemben DEHYPON® néven hoznak forgalomba (Henkel), vagy az etoxilezett tercier alkil-aminokat, mint a HOSTASTAT® néven ismert terméket (Hoechst).
Az antisztatikus szerek mennyisége általában nem több 1 tömeg%-nál a polimer tömegére számítva, így például 0,001-0,5%, előnyösen 0,01-0,1%.
A polimer részecskéknek antisztatikus szerrel való bevonása történhet bármely ismert keverési eljárás segítségével. így például az expandálható részecskéket megfelelő mennyiségű antisztatikus szerrel lehet kezelni keverődobban vagy csavaros keverőben.
A részecskéknek antisztatikus szerrel történő bevonása megkönnyíti az ezt követő rostálási műveletet, amelyre olykor azért van szükség, hogy homogén méretű frakciókhoz jussunk, amely frakciókat különböző célokra lehet felhasználni.
Az erélyes dörzsölés! műveletet oly módon végezzük, hogy a részecskéket erélyesen egymáshoz, valamint erre a célra használt berendezés falához dörzsöljük. A találmány szerinti megoldáshoz alkalmazható bármely berendezés, amely képes a polimer részecskék erélyes dörzsölésére. Megfelelő berendezésként használható a forgókésekkel ellátott csavaros keverő, amely szakaszosan vagy folytonosan működtethető, amely berendezést általában adalék anyagoknak, mint színezékeknek, stabilizálószereknek, bevonóanyagoknak és hasonló anyagoknak hőre lágyuló polimerekkel, mint PVC-vel, ABS-sel, polietilénnel, polipropilénnel, expandálható polisztirollal és hasonló anyagokkal történő keveréséhez használnak.
Mindenesetre az alkalmazott berendezést oly módon kell megválasztani, hogy lehetővé tegye a felület rövid időn belül történő felmelegedését, az ehhez szükséges időtartam a részecskék méretétől és a berendezés típusától függ (szakaszos vagy folytonosan működő berendezés).
A találmány szerinti megoldásnál a keverőbe betöltött polimer részecskék erélyes dörzsölőkezelést kapnak, ami a részecskék felszínén a hőmérséklet emelkedését idézi elő, aminek következtében a duzzasztószer egy része elpárolog. Ami a hőhatást és a duzzasztószer elpárologtatósát illeti, ez kizárólag a szemcsék felszínére korlátozódik, a duzzasztószerben bekövetkező veszteség igen korlátozott, és a visszamaradó mennyiség biztosítja a kívánt tulajdonságok kialakítását.
A találmány szerinti megoldást az alábbi példák szemléltetik nem korlátozó értelemben.
1. példa (összehasonlító példa) kg polisztirolszemcsét (amelyek átlagmóltömege 180 000, átlagátmérője 0,2 és 2,7 mm között van, és duzzasztószerként n-pentán és izopentán 70:30 tömegarányú elegyét tartalmazzák) sztirol polimerizációjával állítunk elő vizes szuszpenziós közegben 85-120 °C közötti hőmérsékleten, katalizátorként dibenzoil-peroxidot és terc-butil-perbenzoátot alkalmazva.
A polimerizációt követően a reaktorból eltávolított szemcséket vízzel mossuk, centrifugáljuk, majd 20 °C
HU 225 542 Β1 hőmérsékleten 1 óra hosszat szárítjuk. A duzzasztószer tartalmát megmérve az 6,8 tömeg%-nak mutatkozott.
300 ppm antisztatikus szert adunk az expandálható részecskékhez, az antisztatikus szer etilén-oxiddal és propilén-oxiddal 5:4 mólarányban kondenzált zsíralkoholból áll, amelynek móltömege 500 és 700 között van, a kereskedelemben DEHYPON Ls® néven szerezhető be. Az elegyítést csavaros keverőben végezzük szobahőmérsékleten mintegy 10 percig.
A részecskéket ezután rostáljuk, elkülönítve azon frakciót, amelynek átlagátmérője 0,4 és 0,9 mm között van.
Ezután a részecskékhez egy bevonószerelegyet adunk, amely 0,2 tömeg% glicerin-monosztearátot és 0,05% cink-sztearátot tartalmaz a polimer tömegére számítva, majd a részecskéket 95-100 °C hőmérsékleten gőzzel előduzzasztjuk, amíg a minimális 16 g/l fajsúlyt el nem érjük. Ezután a részecskéket szobahőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyjuk, érleljük, majd sajtoljuk (préseljük), 40*60*2 cm méretű tartóedényeket alakítva ki. A sajtolást gőzzel végezzük 9-105 Pa nyomáson.
Az így kapott tartóedények szinterezési mértéke 15%, amely az expandált (duzzadt) részeknek azon százalékát jelöli, amelyek felhasadnak, amikor a tartóedény alját eltörjük. A szintereződés százalékát oly módon határozzuk meg, hogy megállapítjuk mintegy 10 cm2-es törési területen az expandált (duzzadt) részecskék számát, és kiszámítjuk azon részecskék számát, amelyek az össz-számhoz viszonyítva felhasadtak.
A tartóedények lehűtéséhez szükséges időt meghatározzuk, ez az idő a sajtolóberendezésben való tartózkodás idejét fejezi ki, ami szükséges ahhoz, hogy a végtermék megtartsa méreteit a sajtolóedényből való eltávolítás után is. A tartóedények hűtési ideje 5 percnek mutatkozott.
2. példa (összehasonlító példa)
Az 1. példában ismertetett módszert alkalmazzuk egészen a rostálási lépésig, ahol is 0,4-0,9 mm átlagátmérőjű frakciót különítünk el.
A részecskéket ezután kemencébe helyezzük, és 35 °C hőmérsékleten tartjuk mindaddig, míg a duzzasztószer mennyisége 5 tömeg%-ra le nem csökken. Ezután bevonószerelegyet adunk a részecskékhez, a bevonóelegy 0,2 tömeg% glicerin-monosztearátot és 0,05% cink-sztearátot tartalmaz a polimer össztömegére számítva, ezután a részecskéket gőzzel 95-100 °C hőmérsékleten előduzzasztjuk, amíg a 22 g/l minimális fajsúlyt el nem érik.
A részecskéket ezután szobahőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyjuk, érleljük, majd a sajtolást az 1. példában leírtak szerint végezzük. A szinterezés mértéke 80%-nak mutatkozott, a lehűtési idő 2' 45 volt.
3. példa
Az 1. példában leírtak szerint járunk el, egészen a rostálási lépésig, amikor is egy 0,4-0,9 mm átlagátmérőjű frakciót különítünk el. A pentántartalom 6,8%, a hőmérséklet 23 °C.
A részecskéket ellenirányban forgó késekkel működő keverőbe töltjük, és addig keverjük, amíg a hőmérséklet a 35 °C-ot el nem éri. Az anyagot ezután a keverőbői eltávolítjuk, 20 percig szobahőmérsékleten hagyjuk lehűlni. A pentántartalom ekkor 6,5%.
Az ily módon kezelt részecskékhez ezután egy bevonószerelegyet adunk, amely 0,2 tömeg% glicerin-monosztearátot és 0,05% cink-sztearátot tartalmaz a polimer tömegére számítva, a részecskéket ezután gőzben 95-100 °C hőmérsékleten előduzzasztjuk, amíg a 17 g/l minimális fajsúlyt el nem érjük.
A részecskéket szobahőmérsékleten 24 óra hosszat levegőn állni hagyjuk, érleljük, a részecskéket ezután 40*60*2 cm méretű tartóedényekké préseljük. A préselést gőzzel végezzük 9-103 4 Pa nyomáson.
Az így kapott tartóedények szinterezési mértéke 85%, a lehűtési idő 2’ 30”.
4. példa
A 3. példában leírtak szerint járunk el, egészen a gőzzel 95-100 °C hőmérsékleten végzett előduzzasztásig, amikor is az előduzzasztást addig folytatjuk, amíg a 17 g/l minimális fajsúlyt el nem érjük.
A részecskéket levegőn, szobahőmérsékleten 5 óra hosszat állni hagyjuk, majd ezekből 40*60*2 cm méretű tartóedényeket sajtolunk. A sajtolást gőzzel 9-104 Pa nyomáson végezzük.
Az ily módon kapott tartóedények szinterezési foka 70%, a hűtési idő 3 perc.
5. példa (összehasonlító példa)
Az 1. példában leírtak szerint járunk el egészen a rostálási lépésig, amikor is 0,9-2,7 mm átlagátmérőjű frakciót különítünk el. A pentántartalom 6,9%-nak mutatkozott.
Az ily módon kezelt részecskékhez bevonószerelegyet adunk, amely 0,2% glicerin-monosztearátot és 0,05% cink-sztearátot tartalmaz a polimer tömegére számítva, a részecskéket ezután gőzben 95-100 °C hőmérsékleten előduzzasztjuk, amíg a minimális fajsúlyt el nem érjük (14 g/l).
A részecskéket ezután szobahőmérsékleten 24 óra hosszat levegőn állni hagyjuk, érleljük, majd sajtolást végzünk, amelynek során 100*100*50 cm méretű tömböket állítunk elő. A sajtolást gőzzel 6,5-104 Pa nyomáson végezzük.
Az (gy kapott tömb szinterezési foka 5%, hűtési idő 20 perc.
6. példa (összehasonlító példa)
Az 1. példában leírtak szerint járunk el egészen a rostálási lépésig, amikor is 0,9-2,7 mm átlagátmérőjű frakciót különítünk el. A pentántartalom 6,9%-nak mutatkozott.
A részecskéket ezután kemencébe helyezzük, 35 °C-ra felmelegítjük, amíg a duzzasztószer tartalma 5,1 tömeg%-ra le nem csökken. Ezután bevonószerelegyet adunk a részecskékhez, a bevonószer 0,2 tö5
HU 225 542 Β1 meg% glicerin-monosztearátot és 0,05% cink-sztearátot tartalmaz a polimer tömegére számítva, ezután a részecskéket gőzzel 95-100 °C hőmérsékleten előduzzasztjuk, amíg a minimális fajsúlyt el nem érjük (20 g/l).
A részecskéket ezután szobahőmérsékleten levegőn 24 óra hosszat állni hagyjuk, érleljük, majd 100*100*50 cm méretű tömböket sajtolunk. A sajtolást gőzzel 6,5-104 Pa nyomáson végezzük.
Az így kapott tömbök szinterezési foka 50%, a hűtési idő 9 perc.
7. példa
Az 1. példában leírtak szerint járunk el egészen a rostálási lépésig, amikor is 0,9-2,7 mm átlagátmérőjü frakciót különítünk el. A pentántartalom 6,9%-nak mutatkozott, a hőmérséklet 23 °C volt.
A részecskéket ellenirányban forgó késekkel működő keverőbe töltjük, és ott keverjük, amíg a hőmérséklet a 35 °C-ot el nem éri. Az anyagot ezután a keverőbői eltávolítjuk, szobahőmérsékleten 20 percig hagyjuk lehűlni. A pentántartalom 6,6%-nak mutatkozott.
Ezután az ily módon kezelt részecskékhez bevonószerelegyet adunk, amely 0,2 tömeg% glicerin-monosztearátot és 0,05% cink-sztearátot tartalmaz a polimer tömegére számítva, a részecskéket 95-100 °C hőmérsékleten előduzzasztjuk, amíg a minimális fajsúlyt el nem érjük (15 g/l).
A részecskéket ezután szobahőmérsékleten levegőn 24 óra hosszat állni hagyjuk, érleljük, majd 100*100*50 cm méretű tömböket sajtolunk. A sajtolást gőzzel 6,5-104 Pa nyomáson végezzük.
Az így kapott tömbök szinterezési foka 55%, a hűtési idő 8,5 perc.
Az 1-7. példák során kapott eredményeket az I. és II. táblázatban mutatjuk be.
/. táblázat
Kezdeti pentántartalom, % Végső pentántartalom, % Minimális sűrűség, g/i Szinterezés %-a Hűtési idő Érlelési idő, óra
1. példa szerinti vegyület
0,4-0,9 mm 6,8 6,8 16 15 5' (9-104 Pa) 24
2. példa szerinti vegyület
0,4-0,9 mm 6,8 5,0 22 80 2’ 45” (9-104 Pa) 24
3. példa szerinti vegyület
0,4-0,9 mm 6,8 6,5 17 85 2’30 (9-104 Pa) 24
4. példa szerinti vegyület
0,4-0,9 mm 6,8 6,5 17 70 3’ (9-104Pa) 5
II. táblázat
Kezdeti pentántartalom, % Végső pentántartalom, % Minimális sűrűség, g/i Szinterezés %-a Hűtési idő Érlelési idő, óra
5. példa szerinti vegyület (összehasonlító példa)
0,9-2,7 mm 6,9 6,9 114 5 20' (6,5-104 Pa) 24
6. példa szerinti vegyület (összehasonlító példa)
0,9-2,7 mm 6,9 5,1 20 50 9' (6,5-104 Pa) 24
7. példa szerinti vegyület
0,9-2,7 mm 6,9 6,6 15 55 8’ 30” (6,5-104 Pa) 24
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (8)

1. Eljárás javított feldolgozási tulajdonságokkal rendelkező expandálható sztirolpolimer-részecskék előállítására, azzal jellemezve, hogy (i) 2-20% duzzasztószert tartalmazó sztirolpolimer expandálható részecskéket állítunk elő, 60 (ii) ezen részecskéket 1 tömeg%-nál kisebb mennyiségű antisztatikus szerrel vonjuk be, (iii) az így kapott részecskéket keverőberendezésben erélyesen dörzsöljük, így a részecskék felületét egyszerű mechanikus súrlódással felmelegítjük, (iv) majd az ily módon kezelt részecskéket a keverőberendezésből eltávolítjuk.
HU 225 542 Β1
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részecskék dörzsölését annyi ideig végezzük, amíg a részecsketömeg hőmérséklete 20-55 °C között lesz.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a duzzasztószert tartalmazó sztirolpolimer-részecskéket vizes szuszpenzióban duzzasztószer jelenlétében végzett polimerizálással állítjuk elő sztirolmonomerekből önmagukból vagy ezeknek egy vagy több velük kopolimerizálható etilénesen telítetlen monomerrel alkotott elegyéből.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy valamely vízoldható szuszpendálószert, például poli(vinil-alkohol)-t, metil-cellulózt vagy poli(vinil-pirrolidon)-t, vagy mérsékelten oldódó szuszpendálószert, például magnézium-pirofoszfátot vagy kalcium-trifoszfátot alkalmazunk.
5. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy duzzasztószerként 2-6 szénatomos alifás szénhidrogént vagy ilyen szénhidrogének elegyét, petrolétert, 1-3 szénatomos halogénezett alifás szénhidrogént vagy szén-dioxidot alkalmazunk.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, 5 azzal jellemezve, hogy antisztatikus szerként zsírsav-észtereket, egy vagy több hidroxilcsoportot tartalmazó alkoholokat, aminokat, amidokat, poli(oxi-etilén)vagy poli(oxi-alkilén)-származékokat, etilén-oxid/propilén-oxid kopolimereket, aminszappanokat, alkil-szulfá10 tok aminsóit, kvaterner ammóniumvegyületeket, alkil-foszfátokat vagy alkil-foszfonsavak aminsóit alkalmazzuk.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az antisztatikus szert
15 0,001-0,5 tömeg%-ban alkalmazzuk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az erélyes dörzsölési műveletet csigakeverőben vagy forgókésekkel ellátott keverőben végezzük.
HU9800006A 1997-01-30 1998-01-06 Process for the production of expandable particles of styrene polymers. HU225542B1 (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
IT97MI000173A IT1289606B1 (it) 1997-01-30 1997-01-30 Procedimento per la produzione di particelle espandibili di polimeri stirenici

Publications (4)

Publication Number Publication Date
HU9800006D0 HU9800006D0 (en) 1998-03-30
HUP9800006A2 HUP9800006A2 (hu) 1998-12-28
HUP9800006A3 HUP9800006A3 (en) 2002-01-28
HU225542B1 true HU225542B1 (en) 2007-03-28

Family

ID=11375791

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9800006A HU225542B1 (en) 1997-01-30 1998-01-06 Process for the production of expandable particles of styrene polymers.

Country Status (20)

Country Link
US (2) US5935645A (hu)
EP (1) EP0856548B1 (hu)
JP (1) JP2944977B2 (hu)
KR (1) KR100263356B1 (hu)
CN (1) CN1072239C (hu)
AR (1) AR009161A1 (hu)
AT (1) ATE267224T1 (hu)
BR (1) BR9800507A (hu)
CA (1) CA2224900C (hu)
CZ (1) CZ289346B6 (hu)
DE (1) DE69823896T2 (hu)
ES (1) ES2221964T3 (hu)
HR (1) HRP980007B1 (hu)
HU (1) HU225542B1 (hu)
IT (1) IT1289606B1 (hu)
PL (1) PL189849B1 (hu)
RU (1) RU2151153C1 (hu)
TR (1) TR199800099A2 (hu)
TW (1) TW396184B (hu)
ZA (1) ZA98581B (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6710094B2 (en) 1999-12-29 2004-03-23 Styrochem Delaware, Inc. Processes for preparing patterns for use in metal castings
US6355697B2 (en) 1999-12-29 2002-03-12 Styrochem Delaware, Inc. Processes for forming styrenic polymers
US6360807B2 (en) 1999-12-29 2002-03-26 Styrochem Delaware, Inc. Processes for forming styrenic copolymers
US6502621B2 (en) 1999-12-29 2003-01-07 Styrochem Delaware, Inc. Processes for forming styrene/methyl methacrylate copolymers
KR100349505B1 (ko) * 2000-01-10 2002-08-21 주식회사 코오롱 사출성형용 공중합폴리에스테르 수지 펠렛의 제조방법
DE60224699T2 (de) 2001-09-28 2008-06-05 Basf Corporation Anti-klump verbindungen zur verwendung mit expandierbarem polystyrol
ITMI20012168A1 (it) * 2001-10-18 2003-04-18 Enichem Spa Polimeri vinilaromatici espandibili e procedimento per la loro preparazione
ITMI20020584A1 (it) * 2002-03-20 2003-09-22 Polimeri Europa Spa Composizioni a base di polimeri vinilaromatici espandibili a migliorata espandibilita'
ITMI20021711A1 (it) 2002-07-31 2004-02-01 Polimeri Europa Spa Polimeri vinilaromatici espandibili in perle e procedimento per la loro preparazione.
JP5258147B2 (ja) * 2005-01-28 2013-08-07 積水化成品工業株式会社 発泡性熱可塑性樹脂粒子とその製造方法、発泡性熱可塑性樹脂粒子用帯電防止剤組成物及び発泡性熱可塑性樹脂粒子の帯電防止方法
RU2295439C2 (ru) 2005-02-21 2007-03-20 Общество с ограниченной ответственностью "ПРОМПЛАСТ 14" Способ получения гранул вспенивающегося стирольного полимера
DE102005015892A1 (de) * 2005-04-06 2006-10-12 Basf Ag Verfahren zur antistatischen Ausrüstung von expandierbarem Polystyrol
IT1395379B1 (it) 2009-09-07 2012-09-14 Polimeri Europa Spa Procedimento per la preparazione di polimeri vinilaromatici espansibili a ridotta conducibilita' termica mediante polimerizzazione in sospensione
JP2013023565A (ja) * 2011-07-20 2013-02-04 Sekisui Plastics Co Ltd 中低倍発泡成形用発泡性ポリスチレン系樹脂粒子、発泡粒子、発泡成形体及び発泡成形体の製造方法

Family Cites Families (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
BE571896A (hu) * 1957-10-09
NL6511455A (hu) * 1965-09-02 1967-03-03
ES353646A1 (es) * 1967-07-31 1969-10-16 Koppers Co Inc Un procedimiento para preparar particulas de polimero de estireno expandible.
BE785883A (fr) * 1971-07-05 1973-01-05 Hoechst Ag Particules transformables en mousse a base de polymeres du styrene
JPS51135969A (en) * 1975-05-20 1976-11-25 Badische Yuka Co Ltd Method of producing polystyrene resin prefoaming particle
JPS5856568B2 (ja) * 1977-02-04 1983-12-15 日立化成工業株式会社 新規発泡性スチレン系樹脂粒子およびその製造法
DE3030053A1 (de) * 1980-08-08 1982-03-25 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Teilchenfoermige, treibmittelhaltige styrolpolymerisate und deren verwendung
US4424286A (en) * 1980-12-22 1984-01-03 Kanegafuchi Kagaku Kogyo Kabushiki Kaisha Expanded shaped article comprising a heat resistant synthetic resin
US4361656A (en) * 1981-08-03 1982-11-30 American Hoechst Corporation Method of making expandable styrene-type polymer beads
US4556680A (en) * 1983-08-30 1985-12-03 Basf Wyandotte Corporation Method of producing antistatic expandable polystyrene products
US4599366A (en) * 1985-12-23 1986-07-08 Atlantic Richfield Company Anti-static styrene polymer particles
JPH0627212B2 (ja) * 1988-07-22 1994-04-13 鐘淵化学工業株式会社 発泡性スチレン系樹脂粒子及びその製造方法
JPH03221543A (ja) * 1990-01-28 1991-09-30 Kanegafuchi Chem Ind Co Ltd 予備発泡粒子の添加剤塗布方法
IT1247958B (it) * 1991-05-31 1995-01-05 Montedipe Srl Procedimento per la produzione di particelle espandibili di polimeri stirenici aventi migliorate caratteristiche di processabilita` e meccaniche.
DE4123252A1 (de) * 1991-07-13 1993-01-14 Basf Ag Expandierbare styrolpolymerisate mit einer bisamide enthaltenden ersten beschichtung
DE4220225A1 (de) * 1992-06-20 1993-12-23 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von perlförmigen expandierbaren Styrolpolymerisaten
JPH07278340A (ja) * 1994-04-14 1995-10-24 Dainippon Ink & Chem Inc 発泡性スチレン系樹脂粒子およびその製造方法

Also Published As

Publication number Publication date
TW396184B (en) 2000-07-01
CZ27498A3 (cs) 1998-08-12
HU9800006D0 (en) 1998-03-30
JP2944977B2 (ja) 1999-09-06
AR009161A1 (es) 2000-03-08
US5935645A (en) 1999-08-10
JPH10219020A (ja) 1998-08-18
ES2221964T3 (es) 2005-01-16
KR19980070706A (ko) 1998-10-26
KR100263356B1 (ko) 2000-08-01
HUP9800006A2 (hu) 1998-12-28
ATE267224T1 (de) 2004-06-15
ZA98581B (en) 1998-07-30
US6147130A (en) 2000-11-14
RU2151153C1 (ru) 2000-06-20
ITMI970173A1 (it) 1998-07-30
HRP980007A2 (en) 1998-10-31
TR199800099A2 (xx) 1998-08-21
CZ289346B6 (cs) 2002-01-16
PL324479A1 (en) 1998-08-03
DE69823896T2 (de) 2005-06-09
DE69823896D1 (de) 2004-06-24
EP0856548A1 (en) 1998-08-05
EP0856548B1 (en) 2004-05-19
CN1191227A (zh) 1998-08-26
HRP980007B1 (en) 2005-02-28
CA2224900A1 (en) 1998-07-30
BR9800507A (pt) 1999-07-06
PL189849B1 (pl) 2005-09-30
HUP9800006A3 (en) 2002-01-28
IT1289606B1 (it) 1998-10-15
CN1072239C (zh) 2001-10-03
CA2224900C (en) 2002-04-16

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU225542B1 (en) Process for the production of expandable particles of styrene polymers.
JP2688248B2 (ja) 粒状の膨張可能重合体
JPH073068A (ja) ビーズ状発泡性スチレン重合体
JPH0261502B2 (hu)
JP3281412B2 (ja) 加工性及び機械的性質が改良されたスチレン性ポリマーの発泡性粒子の製造方法
CA2591820A1 (en) Flame retardant expanded polystyrene foam compositions
JP6130700B2 (ja) 発泡性熱可塑性樹脂粒子、熱可塑性樹脂発泡粒子及び発泡成形体
JPH0461018B2 (hu)
US3793242A (en) Foamable thermoplastic polymer granules and method for making
JPH08511564A (ja) 優れた発泡性能を有するパール状発泡性スチレン重合体の製造法
US4287258A (en) Particulate styrene polymers containing blowing agent
JP2004292489A (ja) スチレン系樹脂発泡性粒子とその製造方法、発泡粒子及び発泡成形体
JP3572493B2 (ja) 発泡性スチレン系重合体粒子の製造方法
MXPA98000814A (en) Process for the production of expandable particles of style polymers
JPH10330526A (ja) 耐熱性発泡樹脂粒子
JPH1180412A (ja) 耐熱性発泡樹脂粒子
JPS58120643A (ja) 発泡性スチレン系樹脂組成物
JPH11172035A (ja) 発泡性スチレン系樹脂粒子、その製造法及びこれを用いた発泡性スチレン系樹脂成形品
JPH11286571A (ja) 発泡性ポリスチレン系樹脂粒子
JPS62109834A (ja) 発泡性スチレン改質ポリオレフイン粒子を製造する方法