HU223028B1 - Adatküldő és fogadó kapcsolás - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya adatküldő és -fogadó kapcsolás (1) optikaiadatjelek küldéséhez és fogadásához. A találmány szerinti kapcsolásnállegalább egy, optoelektromos adóelemként egy villamos adatjeletoptikai adatjellé átalakító és az optikai adatjelet kibocsátófénydióda (5) adatküldő üzemmódban az adatküldő és -fogadó kapcsolás(1) villamos adatjelét előállító vezérlőkapcsoláshoz (9) vanhozzákapcsolva. A találmány szerinti kapcsolás lényege, hogy azadatküldő és -fogadó kapcsolás (1) egy adatfogadó üzemmódjában afénydiódát (5) a vezérlőkapcsolás (9) úgy vezérli, hogy a fénydióda(5) optoelektronikus adatfogadó elemként az általa érzékelt optikaiadatjelet a vezérlőkapcsolás (9) által rögzített villamos adatjelléképes átalakítani. Továbbá a vezérlőkapcsolás (9) a fénydiódát (5)záróirányban előfeszítően, és a fénydióda (5) záróáramától és ezzel afénydiódára beeső fény intenzitásától függő villamos jelet a fénydióda(5) által érzékelt optikai adatjel bináris állapotait megkülönböztetveérzékelően van kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya olyan adatküldő és -fogadó kapcsolás, ahol legalább egy, optoelektromos adóelemként egy villamos adatjelet optikai adatjellé átalakító és az optikai adatjelet kibocsátó fénydióda adatküldő üzemmódban az adatküldő és -fogadó kapcsolás villamos adatjelét előállító vezérlőkapcsoláshoz van hozzákapcsolva.

Ilyenfajta adatküldő és -fogadó kapcsolásokat alkalmaznak például optikai csatolókapcsolásokban kétirányú optikai adatátvitelnél, ahol a szokásos optikai adatátviteli interfészekben az optikai adóként alkalmazott fénydióda mellett mindig van egy további fotodióda vagy fototranzisztor mint optikai érzékelőelem. Az ismert típusú optikai csatolókapcsolásokban kétirányú optikai kommunikációs szakasz felépítéséhez két adatküldő és adatfogadó kapcsolás szükséges, amelyek mindegyikében az adáshoz egy fénydiódát, vételhez egy fototranzisztort, illetve fotodiódát alkalmaznak.

Az ilyen adatküldő és -fogadó kapcsolásokat például elektronikus hőmennyiségfogyasztás-mérőknél alkalmaznak, amelyek rögzítetten egy fűtőtestre vannak felszerelve, a fogyasztási érték mérése céljából. A fogyasztási értékek egy hordozható kiolvasókészülék segítségével olvashatók ki, ahol a kiolvasás a hőfogyasztásmérőtől a kiolvasókészülék felé történő optikai adatátvitel segítségével történik. Másrészt egyéb adatok, mint például a leolvasási idő és ehhez hasonlók, továbbíthatók a leolvasókészüléktől a hőfogyasztásmérőig.

A DE 30-35 944 Al számú iratból olyan optoelektronikus félvezető elrendezés ismerhető meg, amelynél fénydiódákat alkalmaznak vizuális kijelzőelemként. A fénydiódák fényerejét szabályozzák annak érdekében, hogy az elrendezés kontrasztja a környezeti fény intenzitásának függvényében a legjobb legyen. Ebből a célból a DE 30-35 944 Al számú iratban leírt megoldásnál azt javasolják, hogy a fénydiódákat azokban az időrésekben, amikor nem világítanak, fényelemként alkalmazzák, és ennek segítségével végezzék a fényerő szabályozását. Ilyen módon az érintett fénydiódák tehát analóg érzékelőként működnek, és a környezeti fényt mérik.

A DE 43 36 669 Cl számú irat egy „logaritmikus optikai billentyűzettel rendelkező beviteli mezőt” ismertet. A beviteli mezőnél az egyenkénti működtethető működtető felületekhez optoelektronikus működésérzékelők vannak hozzárendelve, amik érzékelik a megvilágítás változását, amikor egy emberi ujjat a működésérzékelőre helyeznek. Optikai működésérzékelőként fotodiódákat vagy fénydiódákat használnak, amely utóbbiakat üresjáratban fényelemként alkalmaznak. A diódák egy üresjárati feszültséget állítanak elő, amely az adott diódára beeső fényáramtól függően körülbelül logaritmikusán megnő. Az ilyen működésérzékelők ennek következtében olyan kimenőjelet szolgáltatnak, melynek amplitúdója a ráeső fényintenzitástól függően csak viszonylag kis mértékben változik. Ezzel a környezeti megvilágítás erős változásai sem okozzák a kimenőjel túl nagy változását. Egy, a diódákkal összekötött kiértékelőegység gondoskodik a fényintenzitás gyors és lassú változásainak megkülönböztetéséről, annak érdekében, hogy a billentyű működtetése a környezeti világosság változásától megkülönböztethető legyen.

A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy a fentiekben leírt típusú adatküldő és -fogadó kapcsolást egyszerűbb módon valósítsa meg.

Ennek megfelelően a találmány szerinti, a bevezetőben leírt típusú adatküldő és -fogadó kapcsolás úgy van kialakítva, hogy az adatküldő és -fogadó kapcsolás egy adatfogadó üzemmódjában a vezérlőkapcsolás úgy vezérli a fénydiódát, hogy a fénydióda optoelektronikus adatfogadó elemként az általa érzékelt optikai adatjelet a vezérlőkapcsolás által rögzített villamos adatjellé képes átalakítani. Továbbá a vezérlőkapcsolás a fénydiódát záróirányban előfeszítően, és a fénydióda záróáramától és ezzel a fénydiódára beeső fény intenzitásától függő villamos jelet a fénydióda által érzékelt optikai adatjel bináris állapotait megkülönböztetve érzékelően van kialakítva.

A találmány azon az ötleten alapul, hogy egy minőségileg megfelelő színvonalú adatküldő és -fogadó kapcsolás küldőelemét és fogadóelemét egyetlen optoelektronikus építőelembe egyesítse, és a fénydióda a vezérlőkapcsolás egy-egy üzemmódja (adás vagy vétel) szerint váltakozva vagy mint küldőelem, vagy mint fogadóelem legyen vezérelve, tehát ahol a fénydióda adatfogadó üzemmódban a tulajdonképpeni rendeltetésével ellentétben fotodiódaként (fényelemként) működik. Az optoelektronikus építőelem lehet szokásos, önmagában ismert fénydióda, például egy infravörös fénydióda, vagy egy látható tartományban emittáló fénydióda. Eddig nem volt elterjedten ismert, hogy a fénydiódák - melyeket hatásmechanizmusuk, félvezető anyagaik és az optimális fényemisszióhoz történő speciális adagolásuk kiválasztása alapján szabályoztak be - záróárama fényre érzékeny, és ez az érzékenység elegendő ahhoz, hogy az optikai adatátvitelnél szokásos be- és kimeneti intenzitáskontraszt-különbséget megbízhatóan lehessen ennek alapján megkülönböztetni.

A találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolásnál ezért nincs szükség a technika állása szerinti szokásos fototranzisztorra, amit az adatok fogadásánál használnak, és ez a kapcsolást összességében egyszerűbbé és olcsóbbá teszi.

Amennyiben a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolásnál az adatátvitelnek csupán egyetlen soros adatátviteli csatornán kell létrejönnie, akkor elegendő egyetlen fénydiódának mint adó- és fogadóelemnek a használata, bár ez csak félduplex üzemmódot tesz lehetővé. Azonban ez sok alkalmazásnál és protokollnál nem jelent valódi korlátot.

A fénydiódák egyes példányain végzett szórásmérések (nagyszámú mintavételezéses vizsgálatok szórásképei) meglepetésszerűen azt mutatták, hogy a fénydióda fényérzékenysége szisztematikus és reprodukálható tulajdonság, és így a kereskedelemben szokásos fénydiódákat nem szükséges külön vizsgálni abból a szempontból, hogy a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolásban felhasználhatóak-e.

A nagy térszög miatt, amelyben egy dióda képes a fényt kisugározni és érzékelni, a dióda alkalmazása

HU 223 028 Bl akár fogadó-, akár adóelemként azzal az előnnyel jár, hogy egy optikai kommunikációs vonalon két optikailag egymással kommunikáló, találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás kevésbé függ az egymással szemben fekvő diódák pontos pozicionálásától, mint a szokásos rendszereknél, ahol az adáshoz és fogadáshoz külön-külön alkalmaznak egy-egy optoelektronikus építőelemet.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a fénydióda katódja egy első ellenálláson keresztül a vezérlőkapcsolás egy H potenciálú csatlakozásával, anódja pedig a vezérlőkapcsolás egy kimenőcsatlakozásával van összekötve. A kimenőcsatlakozás adatküldő üzemmódban H potenciálú, adatfogadó üzemmódban pedig L potenciálú. A vezérlőkapcsolásnak a fénydióda katódjával összekötött, adatküldő üzemmódban villamos adatjelet kiadó adatkimenete van.

A vezérlőkapcsolás második adatkimeneti csatlakozása a dióda anódjára adott feszültségszintjén keresztül vezérli az optikai adatátvitel átviteli irányát. Ha a második kimenőcsatlakozás L szintű, akkor a dióda záróirányban van előfeszítve, és az adatküldő és -fogadó kapcsolás fogadókész állapotban van. Adatküldő üzemmódban a diódát anódoldalról H potenciállal kivezérli a második kimeneti csatlakozás, ahol azután az adatkimeneti csatlakozáson keresztül kiadott adatjeltől függően a dióda katódján levő potenciál modulálva lesz, ami a dióda megfelelő intenzitásmodulációját vonja maga után, és ezáltal a dióda egy megfelelő optikai adatjelet sugároz ki.

Amennyiben a vezérlőkapcsolás adatkimeneti csatlakozásán keresztül kiadott villamos adatjel egy H/L bitsorozatból áll, a dióda akkor ad ki egy fényjelet, ha a villamos adatjel pillanatnyi állapota L, és a dióda kialszik, ha az adatjel pillanatnyi állapota H. A dióda katódja és vezérlőkapcsolás adatkimeneti csatlakozása közé előnyösen egy ellenállás van kapcsolva.

A fogadásra kerülő optikai adatok elektromos érzékelése céljából a vezérlőkapcsolás egy nagy ellenállású bemeneti csatlakozására van kötve a dióda katódja.

Egy különösen előnyös kiviteli formában a vezérlőkapcsolásnak kétirányú adatátvitel céljára szolgáló csatlakozása van, amely csatlakozáson keresztül adatküldő üzemmódban a villamos adatjelet előállítja, és amelyen keresztül adatfogadó üzemmódban a fénydióda záróáramától függő feszültséget érzékeli.

Adatfogadó üzemmódban az egy ellenálláson keresztül a fénydióda katódjával összekötött kétirányú adatátviteli csatlakozása igen magas ellenállású állapotban van.

A vezérlőkapcsolásnak az adatküldő és -fogadó kapcsolás adatküldő üzemmódját és adatfogadó üzemmódját vezérlő mikroprocesszora van. A vezérlőkapcsolásnak célszerűen a fénydiódán keresztül kétirányú aszinkron adatátvitelt félduplex üzemmódban biztosító soros interfésze van, ahol az adatátvitel egy szabványprotokoll szerint történhet.

A találmány egy továbbfejlesztése szerint a kapcsolás úgy van tervezve, hogy a fénydióda egy, a fénydióda felé fényáteresztő nyílással ellátott házban van elrendezve, amely nyíláshoz manuális adatbevitel céljából billentyűfelület van hozzárendelve. Az adatküldő és -fogadó kapcsolás a vezérlőkapcsolás által vezérelt billentyűző adatbeviteli üzemmódban működtethetően van kialakítva, amely üzemmódban a fénydióda fényérzékelő elemként működik, és a vezérlőkapcsolás a fénydiódának az általa felfogott fény intenzitásától függő üresjárati feszültségét érzékelően van kialakítva, kézi adatbeviteli műveletként értékelve a nyílásnak egy olyan hirtelen leárnyékolását, ami megváltoztatja a fénydiódához áteresztett fényt. Ezzel a dióda a vezérlőkapcsolás által multiplex üzembe kapcsolt billentyűző üzemmódban logaritmikus optikai billentyűként szolgál, mint az a DE 43 36 669 Cl alapelvéből ismert.

Egy előnyös továbbfejlesztés szerint a fénydióda anódja billentyűző adatbeviteli üzemmódban H potenciálra, és katódja a vezérlőkapcsolás egy analóg-digitál átalakítójának nagy ellenállású bemenetére van kötve. A vezérlőkapcsolásnak az analóg-digitál átalakító által előállított digitális információt kiértékelő mikroprocesszora van. A mikroprocesszor az analóg-digitál átalakítón keresztül figyeli a dióda H potenciába felhúzott üresjárati feszültségét. Ha a mikroprocesszor két egymást követő mérendő feszültségérték különbségképzésekor azt állapítja meg, hogy a dióda feszültsége hirtelen leesett, és a változás meghaladt egy minimális változási sebességet, akkor ezt a mikroprocesszor a logaritmikus optikai billentyűzet használataként interpretálja.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint az adatküldő és -fogadó kapcsolás egy mérőkészülék, különösen fogyasztásmérő optikai kommunikációs interfészeként van kiképezve. A mérőkészülék egy kiolvasókészülékkel végzendő optikai adatcseréhez van kialakítva, ahol a második készülék (a kiolvasókészülék) optikai kommunikációs interfészként hasonlóképpen egy, a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolással rendelkezhet.

A mérőkészülék lehet egy, a felhasználási helyen felszerelt fogyasztásmérő, például egy hőmennyiségfogyasztás-mérő, vízóra, hőfogyasztásmérő, gázmérő, árammérő vagy hasonló, ahol a második készüléknél egy hordozható leolvasókészülék lehet, amely a fogyasztásmérővel adatokat cserélhet.

Amennyiben az adatküldő és -fogadó kapcsolás a fogyasztásmérőnél billentyűző üzemmódra is értelmezve van, és a dióda billentyűző üzemmódban billentyűműködés-érzékelőként is működik, akkor megvalósítható az, hogy a megfelelő logaritmikus billentyű használatával váltsanak a fogyasztásmérő kijelzőjének különböző kijelző üzemmódjai között.

A logaritmikus optikai billentyűzettel kialakított kiviteli forma egy javasolt változatában a fénydióda egy kondenzátorral van összekötve. A kondenzátor a vezérlőkapcsolás töltő üzemmódjában, billentyűző adatbeviteli üzemmódban a fénydióda üresjárati feszültségének megfelelő töltési állapotot vesz fel. A kondenzátor a vezérlőkapcsolás egy következő kisülési állapotában billentyűző adatbeviteli üzemmódban egy kisütő ellenálláson keresztül van kisütve. A vezérlőkapcsolásnak egy, a fénydióda és a kondenzátor közötti csatlakozási ponttal össze3

HU 223 028 Bl kötött, a kondenzátor kisütését felügyelő nagy ellenállású bemenetéhez rendelt csatlakozása van. A vezérlőkapcsolás úgy van kialakítva, hogy a fénydióda üresjárati feszültségének megállapításához mélje azt az időt, amely azalatt telik el, míg a bemeneti csatlakozásán levő feszültség a kondenzátor kisülési folyamata alatt a bemenet előre meghatározott kapcsolási küszöbfeszültségét eléri.

A fentebb ismertetett változat előnyös továbbfejlesztése szerint a fénydióda anódja a vezérlőkapcsolás egy első kimeneti csatlakozásával - és a fénydióda katódja a kondenzátoron keresztül a vezérlőkapcsolás H potenciálú csatlakozásával van összekötve. A fénydióda katódja a kisütő ellenálláson keresztül még a vezérlőkapcsolás egy második kimeneti csatlakozásával - és egy további ellenálláson keresztül a bemeneti csatlakozásával is össze van kötve. Az első kimeneti csatlakozás töltő üzemállapotban H potenciálú, és kisütési üzemállapotban egy nagy ellenállású háromállapotú állapotba van kapcsolva, míg a második kimeneti csatlakozás töltő üzemmód állapotban egy nagy ellenállású TS (tri-state) állapotba van kapcsolva, és kisütési üzemmódban meghatározott L potenciálú. A vezérlőkapcsolás kisütő üzemmód állapotában a fénydióda üresjárati feszültségének megfelelően azt az időt mérőén van kialakítva, amely azalatt telik el, amíg a nagy ellenállású bemeneti csatlakozáson a feszültség a bemenet kapcsolási küszöbfeszültségére leesik. Továbbá a vezérlőkapcsolás úgy van kialakítva, hogy a nagy ellenállású bemeneti csatlakozáson (A) a feszültségnek a küszöbfeszültség alá süllyedését a H szintről az L szintre történő átmenetként értelmezi.

Az alábbiakban a találmányt a kiviteli példák alapján, az ábrákra hivatkozva részletesen kifejtjük.

la. ábra: mutatja a találmány szerinti adatküldő és

-fogadó kapcsolás egy első kiviteli példáját blokkvázlatszerűen ábrázolva.

lb. ábra: állapottáblázat, amelyből kitűnik, hogy a vezérlőkapcsolás meghatározott csatlakozásait hogyan vezérli a vezérlőkapcsolás különböző üzemmódokban.

2a. ábra: mutatja a találmány szerinti egy adatküldő és -fogadó kapcsolás integrált optikai billentyűt is tartalmazó második kiviteli példájának blokkvázlatszerűen ábrázolt kapcsolását.

2b. ábra: a 2a. ábra szerinti kapcsoláshoz egy állapottáblázatot mutat, amely azt ábrázolja, hogyan vezérelheti a vezérlőkapcsolás csatlakozásait a vezérlőkapcsolás különböző üzemmódokban.

3a. ábra: a találmány egy harmadik kiviteli példájának blokkvázlatban ábrázolt kapcsolását mutatja, integrált optikai billentyűvel.

3b. ábra: a 3a. ábra szerinti kapcsoláshoz egy állapottáblázatot mutat, amelyből látható, a vezérlőkapcsolás hogyan vezérli a vezérlőkapcsolás bizonyos csatlakozásait különböző üzemmódokban.

3c. ábra: egy feszültség-idő diagram a 3a. ábra szerinti kapcsolás üzemmódjainak magyarázatához, billentyűs beviteli üzemmódban.

4. ábra: egy optikai billentyű működtetését regisztráló vezérlőkapcsolást szemléltet.

5. ábra: egy találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsoláshoz egy konkrét alkalmazási példát illusztrál.

Az la. ábra a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás egy első kiviteli példájának blokkvázlatban rajzolt kapcsolási rajza.

Az 1 adatküldő és -fogadó kapcsolás az la. ábrán 3mal jelölt készülékkel folytatott optikai adatcseréhez egy szokásos infravörös 5 fénydiódát tartalmaz, amit az

I adatküldő és -fogadó kapcsolásban optikai adatoknak félduplex üzemben végzett adásához és fogadásához használnak.

Az 5 fénydióda anódja egy előnyösen mikroprocesszoros programozható 9 vezérlőkapcsolás egy 7 kimeneti portjához van kapcsolva.

Az 5 fénydióda katódja például egy 1,5 ΜΩ-os

II első ellenálláson keresztül a 9 vezérlőkapcsolás H potenciálú 13 Vcc pozitív tápfeszültség csatlakozásával - és például egy 680 ohmos 15 második ellenálláson keresztül a 9 vezérlőkapcsolás egy kétirányú 17 adatátviteli portjával van összekötve.

Az 1 adatküldő és -fogadó kapcsolás aszinkron, bitsoros adatátvitelhez van beállítva, ahol a 9 vezérlőkapcsolás az adatküldő és -fogadó üzemet egy soros adatátviteli szabványprotokoll szerint vezérli.

Az lb. ábra egy olyan táblázatot mutat, amelyen a 17 adatátviteli port, illetve a 7 kimemeti port A és B csatlakozásának villamos állapota, illetve szintje van ábrázolva az la. ábra szerinti 1 adatküldő és -fogadó kapcsolás pillanatnyi üzemmódjának függvényében.

A 9 vezérlőkapcsolás a 7 kimeneti portot úgy vezérli ki, hogy a B csatlakozás H szintre kerül. A 17 adatátviteli port A csatlakozásán keresztül a 9 vezérlőkapcsolás akkor kiad a kiküldendő jelnek megfelelő bitsorozatot, ahol az A csatlakozáson levő szint a H (=,Jtigh”) és L (=„low”) közötti bitsorozatnak megfelelően vált. Ez az 5 fénydióda fényességének megfelelő modulációjához vezet, ahol az 5 fénydióda vezető irányban van meghajtva, és ennek megfelelően világít, ha az A csatlakozás L szinten van, ezzel szemben az 5 fénydióda kialszik, ha az A csatlakozáson H szint van. így az 5 fénydióda egy optikai jelet küld ki, amely megfelel a 9 vezérlőkapcsolás A csatlakozásán keresztül kiadott bitsorozat negáltjának.

Az 5 fénydiódától kiadott jelet az la. ábra példájában a 3 második készülék fogadja, amely az 1 adatküldő és -fogadó kapcsolás kommunikációs partnereként egy megfelelő adatátviteli protokoll szerint dolgozik.

Az adatfogadó üzemmód bekapcsolásához a 9 vezérlőkapcsolás a 7 kimeneti port B csatlakozásán keresztül L szintre teszi az 5 fénydióda anódját, és ezzel az 5 fénydióda katódját all első ellenálláson keresztül H potenciállal előfeszíti. Egyben a 9 vezérlőkapcsolás a háromállapotú meghajtóval (Tri-State-Buffer) ellátott kétirányú 17 adatátviteli portot adatfogadásra átkapcsolja. Ebben az állapotban az A csatlakozás egy nagy bemeneti ellenállású csatlakozásként viselkedik.

All első ellenállás viszonylag nagy értékű, például 1,5 ΜΩ ellenállású. A 9 vezérlőkapcsolás által adatfo4

HU 223 028 Bl gadó üzemmódban fotodiódaként üzemeltetett 5 fénydiódának záróirányban (nagyon csekély) záróárama van, amely erősen függ a fénydiódára beeső fény intenzitásától. Egy világos/sötét bitsorozat formájú optikai adatjelet fogadva az 5 dióda záróárama annak megfelelően modulált lesz, és ennek eredményeképpen a kétirányú 17 adatátviteli port nagy ellenállású A csatlakozásán - amely a 15 második ellenálláson keresztül az 5 fénydióda katódjával össze van kötve - megjelenik egy megfelelő villamos adatjel, amelyet a 9 vezérlőkapcsolás fogadott adatjelként észlel.

A találmány szerinti 1 adatküldő és -fogadó kapcsolás optikai kommunikációs partnereként bemutatott 3 készüléknek ugyanolyan adatküldő és -fogadó kapcsolása lehet, mint amilyet az la. ábrán szemléltetünk. Azonban az is lehetséges, hogy a 3 készüléknek még szokásos, különálló optikai elemei vannak az optikai adatjelek adására és fogadására.

A 2a. ábrán bemutatjuk a találmány egy második, részben blokkvázlatszerűen megrajzolt kiviteli példáját.

A 2a. ábra szerinti kapcsolás elemei, amelyek megfelelnek az la. ábra elemeinek, egy-egy egymásnak megegyező hivatkozási számmal és az utána álló „a” betűvel vannak jelölve. Ilyen módon utalni lehet az la. ábra szerinti példa leírására, és a 2a. ábra szerinti kiviteli példára vonatkozó következő magyarázatok lényegében az első kiviteli példához képesti különbségekre korlátozódhatnak.

A 2a. ábra szerinti kiviteli példa - az első kiviteli példával összehasonlítva - úgy van továbbfejlesztve, hogy az 5a fénydióda nemcsak kétirányú alkalomszerű adatátvitelhez, hanem multiplex üzemmódban egy úgynevezett logaritmikus optikai billentyű érintésérzékelőjeként is alkalmazható, hasonló módon, amint az a német DE 43 36 669 Cl számú szabadalomból ismert. Egy ilyen billentyű például arra szolgálhat, hogy egy, a 9a vezérlőkapcsoláshoz csatolt 19 adatkijelző berendezés egy meghatározott kijelző üzemmódját be lehessen kapcsolni, a billentyűt manuálisan használva.

A billentyű kézi használata a 2a. ábra szerinti kiviteli példánál azt jelenti, hogy egy kezelő személy az 5a dióda felé fényáteresztő 21 ablakot a 23 kezelőfelületen ujjal beárnyékol. A 23 kezelőfelület a 25 házfalon található.

Az adatküldő és adatfogadó üzemmód kiegészítéseként, amint azt az la. ábrára hivatkozva már leírtuk, a 2a. ábra szerinti kapcsolásnak egy úgynevezett billentyűző beviteli módja van. Ilyenkor az 5a fénydióda üresjáratban megy, és az üresjárati feszültségét figyelik, amely utóbbi megközelítően arányos a fénydiódára eső fény intenzitásának logaritmusával.

Az la. ábra szerinti kiviteli példától eltérően az 5a fénydióda katódja a 11a ellenálláson keresztül egy 13a kimeneti portra van kötve, amelyet a 9a vezérlőkapcsolás egy nagy ellenállású TS (tri-state) állapotba kapcsolhat, úgy, hogy a 13a kimeneti port ebben az állapotban villamosán mintegy ki van kapcsolva.

A 2b. ábra egy táblázatot mutat, amelyben a 17a, 7a, illetve 13a portok A, B, és C csatlakozásainak villamos állapotai vannak feltüntetve, az la kapcsolás egyes üzemállapotainak függvényében.

Az üzemállapotokat tekintve: adatküldő üzemmód és adatfogadó üzemmód során ugyanazok az állapotok állnak elő, mint az la. ábra szerinti kiviteli példánál (vő. lb. ábra táblázatával). Billentyűző beviteli üzemmódban az A és C csatlakozások nagy ellenállású TS (tri-state) állapotban vannak, és a B csatlakozás H szinten van, ami azt jelenti, hogy az 5a fénydióda üresjáraton fényelemként üzemel.

Az üresjárati feszültség figyeléséhez az előnyösen mikroprocesszorral megvalósított 9a vezérlőkapcsolásnak egy nagyon nagy ellenállású 29 bemenettel ellátott 27 analóg-digitál átalakítója van, amely második 15a ellenálláson keresztül az 5a fénydióda katódjára van kötve. Ennél a kapcsolásnál a H potenciálhoz (vagyis a Vcc potenciálhoz) képest mérhető (negatív) feszültséget figyeli a 9a vezérlőkapcsolás. Amint a 2a. ábrából közvetlenül látható, ezen a módon egy nagyon egyszerű feszültségmérő kapcsolás adódik.

A 9a vezérlőkapcsolás periodikusan lekérdezi billentyű beviteli üzemmódban a 27 analóg-digitál átalakító kimenetén megjelenő digitális jel értékét, és kiértékeli azt, hogy az egy-egy újonnan érkezett jelérték a megelőző jelértéktől egy előre megadott különbségnél jobban különbözik-e. Ha ez az eset áll fenn, akkor ezt a 9a vezérlőkapcsolás a 21 ablakból és 23 kezelőfelületből álló logaritmikus optikai billentyű működtetéseként értelmezi, és erre válaszként a 9a vezérlőkapcsolás a 19 digitális adatkijelző berendezés kijelző üzemmódját átkapcsolja egy másik üzemmódba.

A 27 analóg-digitál átalakító kimenetén megjelenő, két közvetlenül egymást követő digitális feszültségérték különbségének az észlelése és kiértékelése arra szolgál, hogy a fénydiódára beeső fény intenzitásában biztosan meg lehessen különböztetni a környezeti fény lassúbb intenzitásváltozásaitól a 21 ablakon keresztül az olyan hirtelen változásokat, amelyek tipikusan egy emberi ujjnak a 23 kezelőfelületre történő felhelyezésekor lépnek fel.

A 3a. ábra részben blokkvázlatban mutatja a találmány egy további kiviteli példájának kapcsolási rajzát.

A 3a. ábra elemei, amelyek már fentebb, az la. és 2a. ábrára hivatkozva leírt elemeknek felelnek meg, a megfelelő, azonos hivatkozási számokkal és utánaírt „b” betűvel vannak jelölve, úgyhogy az ismétlések elkerülése végett lényegében az 1. és 2. kiviteli példa leírására utalunk.

A 3a. ábra szerinti kiviteli példánál az 5b fénydiódát billentyűző adatbeviteli üzemmódban, hasonlóan a második kiviteli példához, egy logaritmikus optikai billentyű billentyűműködtetés-érzékelőjeként alkalmazzuk.

A 2a. ábra szerinti második kiviteli példától eltérően itt nem szükséges az 5b fénydióda üresjárati feszültségének figyeléséhez analóg-digitál átalakító. Az 5b fénydióda fényelem-üzemmódú üresjárati feszültségét a 3a. ábra szerinti kiviteli példánál egy egyszerű feszültség-idő-konverter eljárás szerint mérjük. Itt a billentyű beviteli üzemmód első lépésében az üresjárati feszültséggenerátor üzemmódban üzemelő 5b fénydióda

HU 223 028 Bl néhány ms alatt feltölt egy 31 kondenzátort a dióda üresjárati fényelemfeszültségére. Egy második lépésben a 31 kondenzátort kisütjük, és méijük azt az időt, amíg a 31 kondenzátor feszültsége egy előre meghatározott kapcsolási küszöb alá süllyed.

A 3a. ábra szerinti kiviteli példában a 31 kondenzátor az 5b fénydióda katódja és a 9b vezérlőkapcsolás egy 33 háromállapotú (tri-state) kimeneti port D csatlakozása közé van kötve.

Mint az első és második kiviteli példánál, az előnyösen mikroprocesszorosként kialakított 9b vezérlőkapcsolás az adatküldő és -fogadó kapcsolás különböző üzemállapotait multiplex üzemben vezérli.

A 3b. ábra állapottáblázatnak megfelelően a 33 kimeneti port D csatlakozása mind adatküldő üzemmódban, mind adatfogadó üzemmódban extrém nagy ellenállású TS háromállapotú (tri-state) állapotban van. A 9b vezérlőkapcsolás külső csatlakozásai szempontjából ez azt jelenti, hogy a 33 kimeneti port ki van kapcsolva. A többi A, B és C csatlakozásokat adatküldő üzemmódban és adatfogadó üzemmódban a 9b vezérlőkapcsolás azonos módon vezérli, amint azt az 1. és 2. ábrára hivatkozva a két első kiviteli példa leírásában kifejtettük. Adatküldő üzemmódban és adatfogadó üzemmódban a 3a. ábra szerinti kapcsolás ebből következőleg a 2a. ábra szerint működik, ahol a 3a. ábrán adott 31 kondenzátor az adatküldő és -fogadó üzemet nem akadályozza, mivel a D csatlakozás ekkor nagy ellenállású TS állapotban van.

Mint már rámutattunk, a billentyű beviteli üzemmód két lépésre van osztva. Ezek a „kondenzátortöltés” és „kondenzátorkisütés, valamint kisütési idő mérése” lépések.

Az első lépésben az A és C csatlakozások nagy ellenállású TS (tri-state) állapotban vannak, ezzel szemben a B és D csatlakozások H szintűek, úgyhogy az 5b fénydióda üresjárati feszültséggenerátor üzemmódba van kapcsolva. Az 5b fénydióda most a 31 kondenzátort tölti, a beeső fény intenzitásától függő üresjárati feszültségére, amely a 3a. ábra példájában H potenciálhoz van viszonyítva (H potenciálú B és D csatlakozásokhoz).

A 3c. ábrán a kétirányú adatátviteli port A csatlakozásán a feszültség regisztrálandó időbeli lefutása van egy feszültség-idő diagramon kvalitatív módon ábrázolva, a kondenzátorfeltöltő lépés és a még kifejtésre kerülő kisütőlépés során.

A 3c. ábrán az X_L görbe mutatja a feszültség alakulását arra az esetre vonatkozóan, amikor kevés fény kerül a fényelemként működő 5b fénydiódára, ami abban az esetben áll elő, ha a 23b kezelőfelület 21b ablakát egy emberi ujj letakarja. Az Y_L görbe arra az esetre vonatkozóan ábrázolja a feszültség időfüggését az A csatlakozáson, amikor az 5b fénydiódára több fény esik, ami általában akkor áll elő, amikor a 21b ablak kívülről nincs leárnyékolva.

Az előre meghatározott t_L töltőidő eltelte után az A csatlakozáson beálló U feszültség a (Vcc-U_D) értéknek felel meg, ahol Vcc a pozitív tápfeszültséget és U_D a - diódára eső fénytől függő - dióda üresjárati feszültséget jelenti. Csekély fénybeesés esetén (X_L görbe) az U_D üresjárati feszültség kisebb, mint erős fénybeesés esetén (Y_L görbe), úgyhogy a t_L töltési idő eltelte után a testre, illetve L potenciálra vonatkoztatva az A csatlakozáson a feszültség nagyobb csekélyebb fénybeesés esetében, mint erősebb fénybeesés esetén.

A 9b vezérlőkapcsolás befejezi a 31 kondenzátorfeltöltő lépést az előre meghatározott t_L idő elteltével úgy, hogy a 7b kimeneti portot (B csatlakozás) nagy ellenállású TS (tri-state) állapotba átkapcsolja, és a C csatlakozást L szintre hozza. Ezzel megkezdődik a 31 kondenzátorkisütési lépés, ahol a 31 kondenzátor a nagy ellenállású 1 lb első ellenálláson és a C csatlakozáson keresztül a test felé kisül. A 9 vezérlőkapcsolás méri a t_E időt, amely azalatt telik el, míg a feszültség az A csatlakozáson a nagy ellenállású TS fogadó állapotú 17b adatátviteli port előre meghatározott kapcsolási küszöbfeszültségére leesik. A 17b adatátviteli port kapcsolási küszöbszintje a 3c. ábrán U_H__L-lel van jelölve. Ha a feszültség az A csatlakozáson ezen szint alá esik, akkor a 9b vezérlőkapcsolás ezt H-ból L-be történő átmenetként interpretálja.

A feszültség lefutását az A csatlakozáson a 31 kondenzátorkisütési lépés alatt a 3c. ábrán csekély fénybeesés (optikai billentyű takarva) esetén az X_E görbével - és erős fénybeeséskor (optikai billentyű takaratlan) az Y_E görbével ábrázoljuk.

Az X_E, illetve Y_E kisütési görbe igen jó közelítéssel követi az U(t)=(Vcc-U_D)xexp(-t/T) összefüggést, ahol U(t) feszültség az A csatlakozáson

Vcc pozitív tápfeszültség H feszültségszint U_D dióda üresjárati fényelemfeszültsége T időállandó.

Egy InF kapacitású 31 kondenzátorral és 1,5 ΜΩ ellenállású 11b kisütő ellenállással a T időállandóra 1,5 ms érték adódik.

Amint a 3c. ábra világosan mutatja, az Y_E görbe hamarabb, t_EY idő alatt esik az U_H__L kapcsolási küszöbfeszültség alá, mint az X_E görbe (amely utóbbi t_EX idő alatt esik az U_{H L} kapcsolási küszöbfeszültség alá). Ilyen módon a mikroprocesszoros 9b vezérlőkapcsolás az időmérés alapján indirekt információt kap az 5b fénydióda megvilágítási állapotáról. Mivel ez logaritmikus optikai billentyű esetén csak viszonylag gyors (<1 s) változásokat és nem az 5b fénydióda fényfeszültségének (üresjárati feszültség) abszolút értékét kell megállapítani, ez a nagyon egyszerű feszültség-idő konverzió teljesen alkalmas a „billentyű működtetve” (takarva) és „billentyű nem működtetve” (takaratlan) állapot megkülönböztetésének a céljaira.

Ha a mikroprocesszoros 9b vezérlőkapcsolás két egymást követő mérési ciklusnál megállapítja, hogy a t_E kondenzátorkisütési idő az U_{H L} szint ^a'^a esésig az utoljára végrehajtott mérési ciklusnál hosszabb volt-e, mint a megelőző mérési ciklusnál, és az előző mérési ciklushoz képest mért különbség egy megadott minimális különbségnél nagyobb volt, ezt úgy interpretálja, mint a 21b, 23b billentyűk működtetését, és a 19b digitális kijelzőberendezés kijelző üzemmódját átkapcsolja egy másik üzemmódba.

Egy logaritmikus optikai billentyű megvalósításának és figyelésének fent leírt elve különösen több billen6

HU 223 028 Bl tyűvel ellátott optikai billentyűzetre is kiterjeszthető, amint ezt vázlatosan a 4, ábra szemlélteti.

A 4. ábra szerinti kiviteli példa abban különbözik a 3a. ábra szerintitől, hogy egyetlen 5b fénydióda helyett több 5c fénydiódája van, amik egy (nem ábrázolt) billentyűzet különálló optikai billentyűihez vannak hozzárendelve. A 4. ábrán egy 35 multiplexer berendezés látható, amelyet a 9c vezérlőkapcsolás egy, a kimeneti E csatlakozáson kiadott vezérlőjelen keresztül úgy vezérel, hogy az szelektív módon az 5c fénydiódák egyikének anódját a mikroprocesszoros 9c vezérlőkapcsolás kimenő B csatlakozásához csatlakoztatott 37 összekötő vezetékével, és katódját a 31c kondenzátor és 11c, 15c ellenállások 39 csatlakozási pontjával összekösse. A 4. ábra szerinti kapcsolás úgy dolgozik a mérési üzemben működtetett egy-egy 5c fénydiódával, mint a 3a. ábra szerinti kiviteli példában. Az egyes 5c fénydiódák „lekérdezése” szabályos időközökben ciklikusan történik.

A 4. ábra szerinti kiviteli példában az 5c fénydiódák mindegyike a leírt módon mind logaritmikus optikai billentyűként, mind optikai adó- és vevőelemként alkalmazható.

Az 5. ábra a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás egy alkalmazási példáját ábrázolja. Az ábrán egy 50 fűtőtestre rögzített helyzetben szerelt elektronikus 52 fogyasztásmérő készülék (hőmennyiségfogyasztás-mérő) látható egy infravörös optikai kommunikációs interfésszel, amely utóbbi a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolással van megvalósítva. Az optikai kommunikációs interfészen keresztül az 52 fogyasztásmérőnek a fűtőtest által leadott hőteljesítményre vonatkozó mérési adatai kiolvashatók. Ehhez rendelkezésre áll egy hordozható 54 kiolvasókészülék egy 56 optikai fejjel, amely optikai fogadóelemként például egy fototranzisztorral és optikai küldőelemként egy fénydiódával rendelkezik az 52 készülékkel történő kommunikáció céljából. Az 52 készülék optikai kommunikációs interfésze és az 56 optikai fej közötti adatátvitel céljából ez utóbbit az 52 készülék 21d ablakához helyezik, ahol a 21d ablak mögött van elrendezve a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás fénydiódája. Az is megvalósítható, hogy az 54 kiolvasókészülékből az 56 optikai fejen keresztül adatokat továbbítsanak az 52 fogyasztásmérő készülékhez, például leolvasási időpontokat és/vagy olyan paraméterértékeket, amelyek a fütőtestosztályt és hasonlókat határoznak meg, és amelyeket az 52 fogyasztásmérő készülék tárol. A találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás vezérlőkapcsolása az 52 fogyasztásmérő készülékben egy mikroprocesszor lehet, amely átvesz a fogyasztásmérésre és mérési értékek kiértékelésére vonatkozó feladatokat is.

Az 52 fogyasztásmérő készülék 19d digitális kijelzőberendezése manuálisan váltható több kijelző üzemmód között. Erre szolgál az 52 fogyasztásmérő készülék 21d ablaka mögötti fénydióda mint billentyűműködtető érzékelő, a már leírt módon. A billentyű működtetése ebben az értelemben akkor valósul meg, ha a 21d ablakot például egy emberi ujj letakarja.

Az 5. ábra szerinti kiviteli példához hasonló módon a találmány szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás például vízóráknál, hőmennyiség-számlálóknál, gázóráknál, árammérőknél stb. alkalmazható. Ez a felsorolás semmiképpen sem tekinthető kizárólagosnak. A találmány mindenütt alkalmazható, ahol félduplex üzemben optikai csatoláson keresztül végzett kétirányú adatátvitelre van szükség.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Adatküldő és -fogadó kapcsolás optikai adatjelek küldéséhez és fogadásához, ahol legalább egy, optoelektromos adóelemként egy villamos adatjelet optikai adatjellé átalakító és az optikai adatjelet kibocsátó fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) adatküldő üzemmódban az adatküldő és -fogadó kapcsolás villamos adatjelét előállító vezérlőkapcsoláshoz (9, 9a, 9b, 9c) van hozzákapcsolva, azzal jellemezve, hogy az adatküldő és -fogadó kapcsolás egy adatfogadó üzemmódjában a fénydiódát (5, 5a, 5b, 5c) a vezérlőkapcsolás (9, 9a, 9b, 9c) úgy vezérli, hogy a fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) optoelektronikus adatfogadó elemként az általa érzékelt optikai adatjelet a vezérlőkapcsolás (9, 9a, 9b, 9c) által rögzített villamos adatjellé képes átalakítani, továbbá ahol a vezérlőkapcsolás (9, 9a, 9b, 9c) a fénydiódát (5, 5a, 5b, 5c) záróirányban előfeszítően és a fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) záróáramától és ezzel a fénydiódára beeső fény intenzitásától függő villamos jelet a fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) által érzékelt optikai adatjel bináris állapotait megkülönböztetve érzékelően van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) katódja egy első ellenálláson (11,11a, 11b, 11c) keresztül a vezérlőkapcsolás (9,9a, 9b, 9c) egy H potenciálú csatlakozásával (13; C), anódja pedig a vezérlőkapcsolás (9, 9a, 9b, 9c) egy kimenőcsatlakozásával (B) van összekötve, amely kimenőcsatlakozás (B) adatküldő üzemmódban H potenciálú, adatfogadó üzemmódban pedig L potenciálú, továbbá a vezérlőkapcsolásnak (9,9a, 9b, 9c) a fénydióda (5,5a, 5b, 5c) katódjával összekötött, adatküldő üzemmódban villamos adatjelet kiadó kimenőcsatlakozása (A) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a vezérlőkapcsolásnak (9, 9a, 9b, 9c) a fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) katódjával összekötött, adatfogadó üzemmódban a fénydióda (5,5a, 5b, 5c) záróáramától függő feszültséget detektáló csatlakozása (A) van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a vezérlőkapcsolásnak (9, 9a, 9b, 9c) kétirányú adatátvitel céljára szolgáló csatlakozása (A) van, amely csatlakozáson (A) keresztül adatküldő üzemmódban a villamos adatjelet szolgáltatja, és amelyen keresztül adatfogadó üzemmódban a fénydióda (5, 5a, 5b, 5c) záróáramától függő feszültséget érzékeli.
5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a vezér7

   HU 223 028 Bl lőkapcsolásnak (9, 9a, 9b, 9c) az adatküldő és -fogadó kapcsolás adatküldő üzemmódját és adatfogadó üzemmódját vezérlő mikroprocesszora van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a vezérlőkapcsolásnak (9, 9a, 9b, 9c) a fénydiódán (5, 5a, 5b, 5c) keresztül kétirányú aszinkron adatátvitelt félduplex üzemmódban biztosító soros interfésze van.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a fénydióda (5a, 5b, 5c) egy, a fénydióda (5a, 5b, 5c) felé fényáteresztő nyílással (21a, 21b) ellátott házban (25a, 25b) van elrendezve, amely nyíláshoz (21a, 21b) manuális adatbevitel céljából billentyűfelület (23a, 23b) van hozzárendelve, továbbá az adatküldő és -fogadó kapcsolás a vezérlőkapcsolás (9a, 9b, 9c) által vezérelt billentyűző adatbeviteli üzemmódban működtethetően van kialakítva, amely üzemmódban a fénydióda (5a, 5b, 5c) fényérzékelő elemként működik, és a vezérlőkapcsolás (9a, 9b, 9c) a fénydiódának (5a, 5b, 5c) az általa felfogott fény intenzitásától függő üresjárati feszültségét érzékelően van kialakítva, kézi adatbeviteli műveletként értékelve a nyílásnak (21a, 21b) egy olyan hirtelen leárnyékolását, ami megváltoztatja a fénydiódához (5a, 5b, 5c) áteresztett fényt.
8. 8. A 7. igénypont szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a fénydióda (5a) anódja billentyűző adatbeviteli üzemmódban H potenciálra, és katódja a vezérlőkapcsolás (9a) egy analóg-digitál átalakítójának (27) nagy ellenállású bemenetére (29) van kötve, továbbá a vezérlőkapcsolásnak (9a) az analógdigitál átalakító (27) által előállított digitális információt kiértékelő mikroprocesszora van.
9. 9. A 7. igénypont szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a fénydióda (5b, 5c) egy kondenzátorral (31, 31c) van összekötve, amely kondenzátor (31, 31c) a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) töltő üzemmódjában, billentyűző adatbeviteli üzemmódban a fénydióda (5b, 5c) üresjárati feszültségének megfelelő töltési állapotot vesz fel, és a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) egy következő kisülési állapotában billentyűző adatbeviteli üzemmódban egy kisütő ellenálláson (11b, 11c) keresztül van kisütve, továbbá a vezérlőkapcsolásnak (9b, 9c) egy, a fénydióda (5b, 5c) és a kondenzátor (31, 31c) közötti csatlakozási ponttal összekötött, a kondenzátor kisütését felügyelő nagy ellenállású bemenetéhez rendelt csatlakozása (A) van, továbbá a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) úgy van kialakítva, hogy a fénydióda (5b, 5c) üresjárati feszültségének megállapításához mérje azt az időt, amely azalatt telik el, míg a bemenet csatlakozásán (A) levő feszültség a kondenzátor kisülési folyamata alatt a bemenet előre meghatározott kapcsolási küszöbfeszültségét eléri.
10. 10. A 9. igénypont szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy a fénydióda (5b, 5c) anódja a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) egy első kimenetének csatlakozásával (B) - és a fénydióda (5b, 5c) katódja a kondenzátoron (31, 31c) keresztül a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) H potenciálú csatlakozásával (D) is össze van kötve, továbbá a fénydióda (5b, 5c) katódja a kisütő ellenálláson keresztül (11b, 11c) még a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) egy második kimenetének csatlakozásával (C) - és egy további ellenálláson (15b, 15c) keresztül a bemenet csatlakozásával (A) van összekötve, ahol az első kimeneti csatlakozás (D) töltő üzemállapotban H potenciálú, és kisütési üzemállapotban egy nagy ellenállású TS (tri-state) állapotba van kapcsolva, míg a második kimeneti csatlakozása (C) töltő üzemmód állapotban egy nagy ellenállású háromállapotú állapotba van kapcsolva és kisütési üzemmódban meghatározott L potenciálú, továbbá a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) kisütő üzemmód állapotában a fénydióda (5b, 5c) üresjárati feszültségének megfelelően azt az időt mérőén van kialakítva, amely azalatt telik el, amíg a nagy ellenállású bemeneti csatlakozásán (A) a feszültség a bemenet kapcsolási küszöbfeszültségére leesik, továbbá a vezérlőkapcsolás (9b, 9c) úgy van kialakítva, hogy a nagy ellenállású bemeneti csatlakozásán (A) a feszültségnek a küszöbfeszültség alá süllyedését a H szintről az L szintre történő átmenetként értelmezi.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti adatküldő és -fogadó kapcsolás, azzal jellemezve, hogy egy mérőkészülék (52), különösen fogyasztásmérő készülék optikai kommunikációs interfészeként van kiképezve, amely mérőkészülék (52) egy kiolvasókészülékkel (54) végzendő optikai adatcseréhez van kialakítva.