HU222364B1 - Tetõablak - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya tetőablak, főleg billenőszárnyú tetőablak, amelytetőablaknak van egy ablaktokja és egy ablakszárnykerete, amelyablakszárnykeret csuklósan hozzákapcsolt segédkeretprofiloksegítségével egy billentési tengely körül elforduló mozgásra képesencsapágyazva van, és a billentési tengely vízszintes helyzetű, és azablakszárnykeret középső részén található, továbbá amely tetőablaknakvan egy billentésrásegítőt képező rugós szerkezete. A találmányszerint a rugós szerkezet (16) teleszkópszerűen van kiképezve, ésegyik végénél (41) fogva az ablakszárnykereten (3) elforduló mozgásraképesen rögzítve van, és másik végével (22) az ablaktokkal (2) együttműködik. A rugós szerkezet (16) legalább egy darab főrugóval (27) éslegalább egy darab segédrugóval (28) rendelkezik. A főrugó (27) arugós szerkezet (16) teljes állítási útján, míg a főrugó (27)állítóerejét segítő segédrugó (28) az állítási útnak csupán egyszakaszán hat. ŕ

Description

A találmány tárgya tetőablak, főleg billenőszámyú tetőablak, amely tetőablaknak van egy ablaktokja és egy ablakszámykerete, amely ablakszámykeret csuklósán hozzákapcsolt segédkeretprofilok segítségével egy billentési tengely körül elforduló mozgásra képesen csapágyazva van, és a billentési tengely vízszintes helyzetű, és az ablakszámykeret középső részén található, továbbá amely tetőablaknak van egy billentésrásegítőt képező rugós szerkezete.

A 74 16 262 számú német használati mintából ismert megoldás billenőszámyú tetőablaknál olyan rugós szerkezetet alkalmazni, amely két lengőkarral rendelkezik, melyek az egyik végüknél fogva az ablaktokhoz vannak rögzítve, a másik végeik pedig segédkeretprofilokba kapaszkodnak, amelyek egyfelől az ablaktokon, másfelől az ablakszámykereten elforduló mozgásra képesen csapágyazva vannak. A rugós szerkezet az ablak reteszének oldásakor a vonatkozó segédkeretprofilra felállítóerőt fejt ki, így azt különösebben nagy erőkifejtés nélkül az ablaktokon lévő billentési tengely körül el lehet fordítani, és a rugós szerkezet ily módon segíti az ablakszámykeret billentve nyitott pozícióba vitelét. Itt nem mindössze szellőzés céljára szolgáló billentve nyitott pozícióról van szó, ugyanis ebben a pozícióban egyszerű módon a külső üvegezés tisztítása is elvégezhető, mivel az ablakszámykeret a billentési tengely körül olyan mértékben elfordítható, hogy a külső üvegfelület már a helyiség belseje felé néz.

Ismertek továbbá olyan tetőablakok, amelyek emelkedőén felnyíló ablakokként vannak kialakítva, vagyis amelyeknél az ablakszámy az ablaktok felső keresztprofilja tájékán van elfordíthatóan csapágyazva. Ezeknek billentési tengelyük nincs.

Az úgynevezett felnyíló-billenő ablakoknak van mind billentési tengelyük, mind felhajtási tengelyük, azaz a tengelyek lehetővé teszik az ablaknak mind billentve nyitott pozícióba, mind felfelé felnyitott pozícióba vitelét. A találmányunk billenőszámyú és felnyílóbillenő szárnyú tetőablakoknál egyaránt megvalósítható.

A 76 16 262 számú német használati minta szerinti ismert billenőszámyú tetőablak hátránya, hogy a nyitási tartomány kezdeti szakaszán a rugós szerkezet csak viszonylag kis erőkomponenst tud kifejteni a nyitómozgás irányában, mert a rugós szerkezet hatásvonala az illető segédkeretprofil hosszanti irányával hegyesszöget zár be. Amennyiben e probléma megoldására nagyobb rugóerőt alkalmaznak, akkor ugyan a kezdeti nyitómozgás jobban lesz segítve, ám a további nyitómozgás folyamán túl nagy nyitóerő fog hatni az ablakszámyra, aminek folytán az ellenőrizhetetlenül tágra nyílik.

A találmány feladata ezért egy, a bevezetőben megnevezett körbe tartozó olyan tetőablak rendelkezésre bocsátása, amely a billentve nyitási tartományában tökéletesített nyitómozgás-segítéssel rendelkezik.

A kitűzött feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy a rugós szerkezet teleszkópszerűen van kiképezve, és egyik végénél fogva az ablakszámykereten elforduló mozgásra képesen rögzítve van, és másik végével az ablaktokkal együtt működik; a rugós szerkezet legalább egy darab főrugóval és legalább egy darab segédrugóval rendelkezik; és a főrugó a rugós szerkezet teljes állítási útján, míg a főrugó állítóerejét segítő segédrugó az állítási útnak csupán egy szakaszán hat. Mindössze két rugó alkalmazása révén, amelyek közül az egyik a teljes állítási úton, a másik az állítási útnak csupán egy szakaszán hat, a billentve nyitó mozgás különböző mértékű, elfordulási szöghelyzettől függő segítése jön létre. Az elrendezés előnyös módon úgy van megválasztva, hogy a nyitómozgás elején a két rugó, amelynek erői összeadódnak, egyaránt hatásos. Amikor meghatározott nyitott pozíció el lett érve, a segédrugó segítése befejeződik, és a további állítási úton már csak a főrugó hatásos. Abban a tartományban, amelyben csak a főrugó hat, az ablakszámy már olyan elfordulási pozícióban van, amelyben a rugós szerkezet elfordulása folytán a nyitómozgás irányában ható erőkomponensek arányosan nagyobbak. A találmány alapján tehát mód nyílik arra, hogy lakótéri tetőablakot a súlyereje ellenében nagyon egyszerű eszközökkel a mindenkori kívánt nyitott pozícióban tartsunk.

A találmány egyik továbbfejlesztett alakja esetén a főrugó axiális irányban teleszkópszerűen eltolható működtetőrúddal rendelkezik. Ilyen helytakarékos megoldás különösen alkalmas az ablakszámykeret illető oldalsó tartója tájékán való elhelyezésre.

A segédrugó előnyösen a főrugóval párhuzamosan, kiváltképpen a működtetőrúddal párhuzamosan van elhelyezve. Olyan kiviteli alak is lehetséges azonban, amelynél a főrugó és a segédrugó hatásvonala egybeesik, azaz a két rugó nem egymás mellett fekszik, hanem különösen helytakarékos módon ugyanazon egyenes mentén van elhelyezve.

Előnyös, ha a segédrugó a működtetőrudat körülveszi. Ez elsősorban akkor jön létre, ha a működtetőrúd a segédrugón keresztülmegy, és/vagy a segédrugó a működtetőrudat csavarvonalban körülveszi, feltéve hogy a segédrugó nyomó csavarrugóként van megvalósítva.

A segédrugó tányérrugóként is ki lehet alakítva. Ekkor előnyösen több tányérrugóelem van alkalmazva, amelyek rugóköteg képzése végett egymás után vannak kapcsolva. A tányérrugóelemekben rendre egy-egy áttörés van, amelyeken a működtetőrúd át van dugva. Ilyen módon tehát a tányérrugóelemek meg vannak vezetve, és a működtetőrúdra való felfűzésük révén jön létre a rugóköteg.

A találmány egy másik továbbfejlesztett alakja esetén a főrugó gáznyomórugó, ami egy hengerrel és egy dugattyúrúddal rendelkezik. Előnyös módon a már említett működtetőrudat a dugattyúrúd képezi. Olyan kiviteli alak is lehetséges azonban, amelynél gáznyomástér helyett mechanikus nyomórugó van alkalmazva, tehát a főrugó gáznyomórugókra jellemző felépítésű, de rugalmas elemként gáz helyett mechanikus nyomórugóval, főleg nyomó csavarrugóval van ellátva. Ez a csavarrugó egy hengerben található, és egyik végével a henger egyik falára támaszkodik, másik végével pedig egy dugattyúrúdra, ami a hengerben axiális irányban eltolhatóan meg van vezetve.

Különösen egyszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a segédrugó egyik végével a hengerre támaszkodik.

HU 222 364 Bl

A támasztófelület előnyös módon a henger azon külső homloklapja, amely a dugattyúrúd felé esik. A segédrugó másik vége előnyösen egy, a dugattyúrúdra rögzített ütközőelemmel együtt működik. Ez az együtt működés mindig csak addig tart, amíg a rugós szerkezet viszonylag erősen meg van feszítve. Ha feszültség számottevően lecsökken, akkor az ütközőelem annyira eltávolodik a henger homloklapjától, hogy a köztük lévő távolság már nagyobb lesz, mint a segédrugó feszültségmentes gyártási hossza, és a segédrugó már semmilyen hatást nem fejt ki. Ez azt jelenti, hogy a tetőablak nyitómozgását már csak a rugós szerkezet főrugója segíti.

Ezenkívül előnyös még, ha az ütközőelem a dugattyúrúdon axiális irányban állíthatóan van elhelyezve. E megoldás révén a segédrugót erősebben vagy gyengébben lehet előfeszíteni, illetve a vonatkozó végének a feltámaszkodási pozícióját állítani lehet, miáltal mód nyílik egyedi kalibrálásra, például a tető hajlásszöge és/vagy a tetőablak ablakszámya súlyának függvényében.

Előnyös, ha az állítási út segédrugó által segített szakasza az ablakszámy kezdeti nyitómozgása közben hat. Ily módon a segédrugó csak az ablakszámy nyitási útjának elején segíti a főrugót. Ez a korábban már említett eredménnyel jár: a megnövelt rugóerő révén, aminek a geometriai viszonyok folytán azonban csak kis értékű komponense segíti az ablak nyitómozgását, ablak, főleg pedig lakótéri tetőablak optimális nyitássegítése valósítható meg.

A fentieken túlmenően előnyös még, ha a rugós szerkezetnek a másik, ablaktokkal együtt működő vége szabad vég, amely az ablaktoknak egy ellentámaszával működik együtt. A szabad vég az ablaktoktól el tud emelkedni az ablaknak a billentési tengely körüli tágra nyitása folyamán. Ebben a nagyon kinyitott pozícióban már nincs szükség arra, hogy a rugós szerkezet segítsen.

Végül előnyös, ha a segédrugó rövidebb, mint a dugattyúrúd kihajtott vagy lényegében véve kihajtott hossza. Az ablakszámy nyitómozgásának kezdetén a dugattyúrúd kihajtott hossza még viszonylag rövid, vagyis a dugattyúrúdon található segédrugó a főrugót segítőén működik. Az ablak nyitómozgásának előrehaladtával a dugattyúrúd egyre jobban kitolódik, egészen addig a pontig, amelyben a dugattyúrúd hossza, illetve a henger és az ütközőelem közötti hossz nagyobbá válik, mint a feszültségmentes segédrugó hossza. Ez azt jelenti, hogy a segédrugó ettől kezdve nem segíti a főrugót. Ezt követően - ha az ablakot még jobban kinyitják - már csak a főrugó hat.

A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy tetőablakot mutat billentve nyitott pozícióban; a

2. ábra az 1. ábrán látható tetőablakot sokkal jobban kibillentett pozícióban mutatja; a

3. ábra a tetőablak rugós szerkezetként kialakított nyitásrásegítőjét mutatja az ablak zárt pozíciójában (vázlatos részletrajz); a

4. ábra a 3. ábra szerinti rugós szerkezetet mutatja kissé kibillentett pozícióban; az

5. ábra a 4. ábra szerinti rugós szerkezetet mutatja jobban kibillentett pozícióban; végül a

6. ábra a rugós szerkezet segédrugójának egy különleges kiviteli alakját mutatja (vázlatos részletrajz).

Az 1. ábrán oldalnézetben egy 1 tetőablak látható, amely billentve nyitott pozícióban van. Az 1 tetőablak felnyíló-billenő szárnyú tetőablakként van kialakítva. Az tetőablaknak van egy 2 ablaktokja és egy 3 ablakszámykerete. A 2 ablaktok, ami tetőhéjazatba (nincs ábrázolva) való beépítésre lett tervezve, két párhuzamos, egymástól távközre lévő 4 hossztartóval és két párhuzamos, egymástól távközre lévő 5 kereszttartóval rendelkezik. A 3 ablakszámykeret analóg módon két párhuzamos, egymástól távközre lévő 6 hossztartóval, valamint két párhuzamos, egymástól távközre lévő 7 kereszttartóval rendelkezik. Az 1 tetőablakot manuálisan lehet működtetni egy 8 működtetőfogantyúval, ami a 3 ablakszámykeret alsó 7 kereszttartóján van elhelyezve. A 3 ablakszámykeret két 6 hossztartójának a felső, mintegy fele hosszúságú 9 szakaszához egy-egy 10 segédkeretprofil van rendelve, amelyek csapágyazva vannak: egyfelől a 2 ablaktok felső 5 kereszttartóján egy vízszintes 11 tengely körül elfordíthatón, másfelől pedig a 3 ablakszámykereten egy vízszintes 12 tengely körül elfordíthatón.

Amikor a 3 ablakszámykeret zárópozícióban van, a 10 segédkeretprofilok párhuzamosan felfekszenek a 6 hossztartókra, és ebben a pozícióban fixálva vannak. Ha a 8 működtetőfogantyút emelkedőén felnyíló pozícióba fordítják el, akkor a 10 segédkeretprofilok párhuzamosan csatolva maradnak a 6 hossztartókkal, és a 3 ablakszámykeretet all tengely körül felnyíló pozícióba el lehet fordítani. Ha viszont a 8 működtetőfogantyút billentő pozícióba áthelyezik, és kinyitják az 1 tetőablakot, akkor az az 1. ábrán lerajzolt pozíciót veszi fel. Ebben a pozícióban a 10 segédkeretprofilok a 3 ablakszámykeret 6 hossztartóitól szét vannak csatolva, így e szerkezeti elemek a 12 tengely körül egymással szöget bezáró pozícióba szétnyílnak; közben a 10 segédkeretprofilok a 2 ablaktokhoz képest alfa szögű pozícióba kerülnek, és a 3 ablakszámykeret a 12 tengely körül a 10 segédkeretprofilokhoz képest elfordul. A 12 tengely tehát egy billentési tengelyt képez, ami lehetővé teszi a ablakszámykeret maximum mintegy 180°-os elfordítását, amikor is a 3 ablakszámykeret külső oldala már a ablaktok felé néz, és így például az üvegezés külső oldalát a helyiség felől tisztítani lehet. A 3 ablakszámykeret billenőmozgásának a 2 ablaktokon való vezetésére 13 vezetőcsapok szolgálnak, amik a 3 ablakszámykeret 6 hossztartóin vannak elhelyezve, és a 2 ablaktok hossztartóiban lévő 14 hosszvezetékekbe belenyúlnak. A 3 ablakszámykeret mindkét 6 hossztartójára egy tengely körül elforduló mozgásra képesen egy-egy rugós szerkezet van szerelve, amik egy-egy 17 billentésrásegítőt képeznek. Kiviteli változatként az is lehetséges, hogy a 3 ablakszámykeretnek csak az egyik 6 hossztartójára van szerelve ilyen 16 rugós szerkezet. A 16 rugós szerkezet axiális hatásvonalú rugózó elemként, nevezetesen teleszkópos 18 rugózó elemként van

HU 222 364 Β1 kialakítva, ami az ablakszámy súlya folytán ható visszaállító erővel szemben igyekszik maximális hosszúságot felvenni. A teleszkópos 18 mgózó elemnek van egy 19 rugóháza, amiben egy nyomó csavarrugó (nincs ábrázolva) található. A 19 rugóházon ki van alakítva egy axiális irányban kiálló fix 20 támlába, aminek van egy 21 szabad vége. A 21 szabad vég képezi a 16 rugós szerkezet első 22 végét. A 19 rugóháznak a 20 támlábbal ellentétes végén egy axiális irányban mozgékony 23’ működtetőrúd lép ki, ami egy 23 dugattyúrudat képez; ez a 23 dugattyúrúd a 19 rugóház belsejében található nyomó csavarrugóval (nincs ábrázolva) a kilépés irányában axiálisan elő van feszítve.

A 16 rugós szerkezetnek nyomó csavarrugóval ellátott, mechanikus szerkezetként való kiviteli alakja mellett olyan kiviteli változata is lehetséges, amelynél a 16 rugós szerkezet gáznyomórugóval van ellátva, amikor is a 19 rugóház a gáznyomórugó hengere, a 23 dugattyúrúd pedig a gáznyomórugó dugattyúrúdja.

A 23 dugattyúrúd végén egy 24 dugattyúrúdfej található, ami a 16 rugós szerkezet második 41 végét képezi; a 24 dugattyúrúdfej a 15 tengely révén a 3 ablakszámy hozzá tartozó 6 hossztartóján elforduló mozgásra képesen csapágyazva van. A 23 dugattyúrúd axiális irányban a 19 házba be tud ragózni, és abból ki tud rugózni. A 21 szabad vég előnyösen le van gömbölyítve. A 3 ablakszámykeret nyitási folyamatában a 21 szabad vég együtt működik egy 25 ellentámasszal, ami a 2 ablaktok hozzá tartozó 4 hossztartóján van elhelyezve, és előnyösen ízületi árkok mintájára 26 csuklófészekként van kialakítva, amibe a 21 szabad vég oldhatóan beleül. Ez jól látható az 1. ábrán.

A 19 rugóházban található, közelebbről nem ábrázolt nyomó csavarrugó révén, vagy pedig - a másik említett kiviteli alak esetében - a 19 rugóház gáznyomórugó hengereként való kiképzése révén, amely hengerben egy a 23 dugattyúrúddal összekapcsolt dugattyú mozog, a 16 rugós szerkezet egy 27 főrugóval rendelkezik. Ez a 27 főrugó a 23 dugattyúrúd teljes kihajtási hosszán működik. Az 1. és a 2. ábra összehasonlításából kiderül, hogy a kihajtási hossz korlátozott, vagyis a 3 ablakszámykeret meghatározott nyitási szögétől kezdve a 16 rugós szerkezet 21 szabad vége a 25 ellentámaszból kilép. A 27 főrugó ki van egészítve egy 28 segédrugóval. Az ábrákból látható, hogy a 28 segédrugó nyomó 29 csavarrugóként van kialakítva, ami a 23 dugattyúrudat csavarvonalban körülveszi. A segédrugó azonban más kiviteli alakokban is megvalósítható, például olyan mechanikai rugóként, amely a főrugóval párhuzamosan van elrendezve, vagy gázrugóként. A 3-5. ábrákon látható, hogy a 23 dugattyúrúd a 24 dugattyúrúdfej felőli részén el van látva 30 külső menettel, amire egy 31 belső menettel ellátott 32 ütközőelem rá van csavarva. A 32 ütközőelem elcsavarásával a 23 dugattyúrúdon állítani lehet a 32 ütközőelem axiális pozícióját. A 28 segédrugó a 19 rugóház 33 homloklapja és a 32 ütközőelem közé van helyezve a 23 dugattyúrúdon, vagyis az egyik 34 végével a 19 rugóházra, a másik 35 végével pedig a 32 ütközőelemre támaszkodik. Ez a támaszkodás azonban a 16 rugós szerkezet teljes állítási útjának csak egy szakaszán áll fenn. Ha a 16 rugós szerkezet viszonylag erősen össze van nyomva, akkor mind a 27 főrugó, mind a 28 segédrugó működik, azaz ekkor a 16 rugós szerkezet megnövelt rugóerővel rendelkezik. Ha a 23 dugattyúrúd a 19 rugóházból viszonylag jelentősen kimozog, akkor a 32 ütközőelem a 19 rugóház 33 homloklapjától hasonlóan messzire eltávolodik. Amennyiben ez a távolság eléri a 28 segédrugó feszültségmentes állapotban felvett hosszát, attól kezdve a 28 segédrugó már nem fejt ki hatást, azaz már nem segíti a 27 főrugót, és így a 23 dugattyúrúd további kimozgását egészen a végpozícióig már egyedül csak a 27 főrugó hajtja.

A 6. ábrán látható, hogy a 28 segédrugót ki lehet alakítani önálló 36 tányérrugóelemekból is, amelyek rendre egy-egy átvezetőnyíláson keresztül fel vannak fűzve a 23 dugattyúrúdra. Az egyes 36 tányémigóelemek egymással egybefüggően is ki lehetnek alakítva. Összességében olyan 37 tányérrugó jön így létre, amely a 6. ábrán nem ábrázolt főrugót segíti. Az axiális irányban rugózó 36 tányémigóelemek rugalmas anyagból vannak előállítva, például rugóacélból, rugalmas műanyagból vagy hasonló anyagból.

A működés a következőképpen foglalható össze. A 3. ábrából látható, hogy az 1 tetőablak zárt pozícióban van. Ebben a pozícióban a 16 rugós szerkezet axiális irányban maximálisan össze van nyomva, azaz előfeszített állapotban van, amelyben a 21 szabad vég a 25 ellentámaszra támaszkodik. Amikor a 8 működtetőfogantyút a kezelőszemély billentő pozícióba elfordítja, és az 1 tetőablakot kinyitja, akkor ezt a nyitómozgást segíti a 16 rugós szerkezet rugóereje, mégpedig a nyitási út elején, vagyis a teljes állítási út egy szakaszán mind a 27 főrugó, mind a 28 segédrugó által kifejtett erő segít. Mivel a 27 fórugó és a 28 segédrugó „párhuzamosan kapcsolt” rugók, a rugóerők összeadódnak, és a nyitómozgást értelemszerűen erősen segítik, ami azért is különösen előnyös, mert a teljes elrendezés nyitómozgást segítő erőkomponensei a 16 rugós szerkezet hossztengelyének a 4 hossztartó hosszanti irányához képesti csekély dőlésszöge miatt arányukban kicsik. Amennyiben az 1 tetőablakot a nyitási folyamat során tovább-billentik, az eléri a

4. ábrán szemléltetett pozíciót, amelyben a 23’ működtetőrúd kihajtása akkora, hogy a 28 segédrugó teljesen feszültségmentessé válik, vagyis éppen megszűnik hatni. Ha most az 1 tetőablakot még tovább nyitják, például az

5. ábrán látható pozícióig, látható, hogy ekkor a 28 segédrugó hossza rövidebb, mint a 33 homloklap 32 ütközőelemtől való távolsága, vagyis már csak a 27 főrugó hat, ami értelemszerűen kisebb erőt gyakorol a 3 ablakszámykeretre; ez azonban a most kedvezőbb áttételi viszonyok folytán kiegyensúlyozott segítésre vezet. A kedvezőbb áttételi viszonyok azért állnak elő, mert a 16 rugós szerkezet hossztengelye és a 6 hossztartók hosszanti iránya közötti szög megnő. Ha még tovább nyitják az 1 tetőablakot, például a 2. ábrán szemléltetett pozícióig, akkor a 16 rugós szerkezet már egyáltalán nem fejt ki segítőhatást, mert a 21 szabad vég a 25 ellentámaszból kilép. Ez tudatosan így lett tervezve, mert nagyon kinyitott pozícióban a 16 rugós szerkezet nyújtotta segítésre már egyáltalán nincs szükség.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Tetőablak, főleg billenőszámyú tetőablak, amely tetőablaknak van egy ablaktokja és egy ablakszámykerete, amely ablakszámykeret csuklósán hozzákapcsolt segédkeretprofilok segítségével egy billentési tengely körül elforduló mozgásra képesen csapágyazva van, és a billentési tengely vízszintes helyzetű, és az ablakszámykeret középső részén található, továbbá amely tetőablaknak van egy billentésrásegítőt képező rugós szerkezete, azzal jellemezve, hogy a rugós szerkezet (16) teleszkópszerűen van kiképezve, és egyik végénél (41) fogva az ablakszámykereten (3) elforduló mozgásra képesen rögzítve van, és másik végével (22) az ablaktokkal (2) van összekötve; a rugós szerkezet (16) legalább egy darab főrugóval (27) és legalább egy darab segédrugóval (28) rendelkezik; a főrugó (27) az ablakszámykerettel (3) folyamatosan össze van kötve, a segédrugó (28) az ablakszámykerettel (3) csak meghatározott szakaszon van összekötve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a főrugó (27) axiális irányban teleszkópszerűen eltolható működtetőrúddal (23’) rendelkezik.
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (28) a főrugóval (27) párhuzamosan, előnyösen a működtetőrúddal (23’) párhuzamosan van elhelyezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a főrugó (27) és a segédrugó (28) hatásvonala egybeesik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (27) a működtetőrudat (23’) körülveszi.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (27) nyomó csavarrugó (29).
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (27) tányérrugó (37).
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a nyomó csavarrugóként (29) kialakított segédrugó (28) a működtetőrudat (23’) csavarvonalban körülveszi.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a főrugó (27) gáznyomórugó vagy mechanikus nyomórugó, ami egy hengerrel vagy rugóházzal (19) és egy dugattyúrúddal (23) rendelkezik, és a működtetőrudat (23’) a dugattyúrúd (23) képezi.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzaljellemezve, hogy a segédrugó (28) egyik végével (34) a hengerre vagy rugóházra (19) támaszkodik.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (28) másik vége (35) egy, a dugattyúrúdra (23) rögzített ütközőelemmel (32) van összekötve.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy az ütközőelem (32) a dugattyúrúdon (23) axiális irányban állíthatóan van elhelyezve.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (28) az ablakszámykerettel (3), annak nyitott állapotában csak a kezdeti szakaszban van összekötve.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a rugós szerkezetnek (16) a másik, ablaktokkal (2) együtt működő vége (22) szabad vég (21), amely az ablaktoknak (2) egy ellentámaszával (25) oldhatóan van összekapcsolva.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a segédrugó (28) rövidebb, mint a dugattyúrúd (23) kihajtott vagy részben kihajtott hossza.