HU221915B1

HU221915B1 - Vasúti vágány

Info

Publication number: HU221915B1
Application number: HU9901502A
Authority: HU
Inventors: Olaf Unbehaun
Original assignee: Olaf Unbehaun
Priority date: 1996-02-21
Filing date: 1997-02-17
Publication date: 2003-02-28
Also published as: RO117628B1; EA199800747A1; DE59700120D1; CN1212036A; PL328504A1; AU2565497A; EP0857235B1; CZ243198A3; WO1997031154A1; EA000461B1; EP0857235A1; CN1183300C; GR3030500T3; AU713998B2; ES2131992T3; HUP9901502A3; US6216958B1; PL183153B1; HUP9901502A2; CZ291290B6

Abstract

A találmány vasúti vágány kavicsággyal (10), a kavicságyon (10)elrendezett keresztirányú vágányaljakkal (12) és a keresztirányúvágányaljakra (12) rögzített sínekkel (14), ahol a vágányaljak (12)egymástól való távolsága határozza meg a sínek (14) alátámasztásipontjainak távolságát. A találmány szerint a vágányaljak (12) a vágányhosszanti irányában szorosan egymás mellett fekvően, deérintkezésmentesen egy rés szabadon hagyásával vannak elrendezve, és avágányaljak (12) legalább egy, a vágány hosszanti irányára nézvekeresztirányban futó, vizet oldalirányban elvezető vízelvezetőcsatornával (134) vannak ellátva. ŕ

Description

A leírás terjedelme 26 oldal (ezen belül 17 lap ábra)

HU 221 915 Β1

A találmány vasúti vágányra vonatkozik kavicsággyal, a kavicságyon elrendezett keresztirányú vágányaljakkal és a keresztirányú vágányaljakra rögzített sínekkel, ahol a vágányaljak egymástól való távolsága határozza meg a sínek alátámasztási pontjainak távolságát.

Vágányaljként, amelyek a technika állása szerint fából, betonból vagy acélból lehetnek, jelenleg leggyakrabban betonból lévő, B70 német megjelöléssel ellátott betonaljakat építenek be, amikor is a maximális 30 cmes vágányaljszélesség mellett a vágányaljak tengelytávolsága 60 cm.

Ez a hosszú élettartamra tervezett vágányrendszer mindenféle időjárási feltételnek ki van téve, és folyamatosan karban kell tartani. A karbantartás nagyon magas költségekkel jár, és emelést, tömítést, helyzetváltoztatásoknál a sín beirányítását, erős elkoszolódáskor a sín tisztítását, továbbá a kavicságyban növő növények megszüntetését foglal magában.

Az US 1 704 545 A szabadalmi leírás egy első kiviteli alakjában vasúti vágányt ismertetnek kavicsággyal, a kavicságyon elrendezett nagy felületű lemezekkel, amelyek a vágány hosszanti irányában szorosan egymás mellett fekve, de érintkezés nélkül, rés szabadon hagyásával vannak elrendezve, a lemezekre erősített, a vágány irányában elhelyezkedő fagerendákkal és a fagerendákra erősített sínekkel. A lemezekben a vágány hosszanti irányában vízelvezető csatornák vannak kialakítva, amelyeken keresztül a felületi vizet a vágány hosszanti irányában a lemezek között lévő résbe, a kavicságyba vezetik. Egy második kiviteli alakban nem irányoznak elő kavicságyat. Itt a vágány hosszanti irányában elhelyezkedő vízelvezető csatornák a lemez középpontjához képest lejtenek, és az itt összegyűlő vizet akna alakú átvezetéseken keresztül oldalirányban, vagyis a vágány hosszanti irányára nézve keresztirányban vezetik el.

Az FR 1 489 371 A szabadalmi leírásban kavicsot tartalmazó alépítményre felfekvő alaplemezt ismertetnek a sínek és az alaplemezhez hozzárendelt csatornák rögzítésére szolgáló talpazatszerű kiugrásokkal, ahol az elrendezésnek meg kell akadályoznia a rakodási terület állati ürülék, adott esetben kifolyó olaj és hasonló módokon történő elszennyeződését. Egy első kiviteli alaknál a felső oldalukon tető alakúra kialakított alaplemezek közvetlenül egymás mellett fekszenek, és az alaplemezekhez képest oldalirányban a vágány hosszanti irányában futó csatornák vannak elrendezve. Egy második kiviteli alaknál minden alaplemez közepén egy, a vágány hosszanti irányában futó horony van elrendezve, és az egymáshoz képest jelentős helyközzel elrendezett alaplemezek között egy-egy, a vágány irányára nézve keresztirányban futó csatorna található a horonyban összegyűlt szennyeződés felfogására.

A találmány megalkotásakor azt tűztük ki célul, hogy a bevezetőben leírt vasúti vágányt úgy fejlesszük tovább, hogy minimális legyen a karbantartási szükséglet, és csökkenteni lehessen a földmunka költségeit.

A feladat megoldására megalkotott találmány vasúti vágány kavicsággyal, a kavicságyon elrendezett keresztirányú vágányaljakkal, és a keresztirányú vágányaljakra rögzített sínekkel, ahol a vágányaljak egymástól való távolsága határozza meg a sínek alátámasztási pontjainak távolságát. A találmány szerint a vágányaljak a vágány hosszanti irányában szorosan egymás mellett fekvőén, de érintkezésmentesen egy rés szabadon hagyásával vannak elrendezve, és a vágányaljak legalább egy, a vágány hosszanti irányára nézve keresztirányban futó, vizet oldalirányban elvezető vízelvezető csatornával vannak ellátva.

Ezen intézkedések következtében a következő előnyök adódnak.

A vágányaljak kavicsra való felfekvési felülete megnövekszik, ami miatt csökken a kavicsra ható felületi nyomás. A vágányalj saját súlyának megnövekedése és a gerendavég-felületnek, vagyis a vágányaljak homlokoldalának megnövekedése miatt a keresztirányú eltolási ellenállás megnövekszik. A felületi vizeknek vízelvezető csatornával történő elvezetése által a felületi vizeknek nagy részét távol tartjuk a hordozó alépítménytől.

A kis felületi nyomás, a nagyobb keresztirányú eltolási ellenállás és a felületi vizek elvezetése miatt jelentősen megnövekszik a vágány helyzeti stabilitása. Ezzel egyidejűleg együtt jár az alépítmény tehermentesítése, vagyis a földmunkához szükséges költségek minimálisak lesznek.

Azáltal, hogy tehermentesítjük a kavicsot és ezzel az alépítményt, valamint csökkentjük a felületi vizeknek a vágány rozsdájába való behatolását, egyrészt a felületi vizet messzemenőkig távol tartjuk a kavicságy alatt található hordozó alépítménytől, ami által elkerülhetjük, illetve csökkenthetjük az alépítmény felpuhulását és ezzel a vágány destabilizálódását. Ezen túlmenően gyakorlatilag teljesen megakadályozzuk a kavicságyban a növények növekedését azáltal, hogy a vágányaljak teljes mértékben vagy majdnem teljes mértékben lefedik a kavicságyat, és hogy a felületi vizek oldalirányban elvezetődnek, és ily módon a vágányaljak keresztmetszetében elhagyhatók az ezzel kapcsolatos költséges karbantartási munkálatok. Ezen túlmenően a biztonságra vonatkozó követelményeket is teljesítjük, és így a vágányalj (váll) külső tartományaiban csak lényegesen egyszerűbb növényzetgondozás szükséges. A kavicságy elszennyeződését szintén gyakorlatilag teljesen kizártuk, és ezzel a kavicságy költséges tisztítása szintén elmaradhat.

Az egymással szomszédos vágányaljak közötti fektetési hézagok nagyságát úgy választjuk meg, hogy a pályában lévő kanyarok tartományában lehetséges legyen a vágányaljak sugárirányú fektetése, előnyösen úgy, hogy a vágányaljak ezen tartományokban nem érintik egymást.

A vízelvezető csatornák alapvetően vízszintesen, vagyis a vágányaljak hosszanti tengelyével párhuzamosan lehetnek kialakítva; megbízható és gyors vízelvezetést érünk el, ha a vízelvezető csatornákat a találmány egy további jellemzője szerint a vágányaljak hosszanti irányában lejtősen alakítjuk ki. Ha a vízelvezető csatornák keresztirányú lejtése nagyobb, mint a vágánykanyarok tartományában lévő legnagyobb kiemelkedése, akkor a víz a kiemelkedések tartományában is állandóan

HU 221 915 Bl kifelé, vagyis kétvágányos szakaszoknál a földoldalra biztonságosan elvezethető.

Különösen előnyös, ha a vízelvezető csatornák két ellentétes irányban lejtő szakaszt tartalmaznak a víznek a két vágányaljfej irányában való elvezetésére, amikor is ebben az esetben a vízelvezető csatornák keresztirányú lejtése különösen nagy lehet, s ez azt eredményezi, hogy a vágányban lévő nagy kiemelkedéseknél is biztonságos vízelvezetés lehetséges. Ezen túlmenően a vágányaljakat ekkor szimmetrikusan alakíthatjuk ki.

A találmány egyik előnyös továbbfejlesztésében a vágányaljak felső oldalai legalább részben a vágány hosszanti irányában, vagyis a vízelvezető csatornák felé lejtőén vannak kialakítva. Ezáltal gyors és megbízható víztelenítést biztosítunk, és egyidejűleg drasztikusan korlátozzuk a szennyeződések vágányaljakon való tartós lerakódását, mivel nagyobb esőzések esetén a vágányaljak tisztára mosódnak, és a szennyeződések a vízelvezető csatornákon keresztül oldalirányban elvezetődnek.

Annak megakadályozására, hogy a vágányaljak között található résen keresztül a kavicságyba víz hatoljon be, a találmány egy további lényeges eleme szerint egy réslefedést irányozunk elő. Ez a réslefedés tartalmazhat az egymással szomszédos vágányaljakra a rés mindkét oldalán felfekvő fedőelemet, és a legegyszerűbb esetben felfekvő lapként, például betonlapként alakítható ki. A réslefedés azonban a résben alakzáróan és/vagy erőzáróan is kialakítható, és adott esetben a résben a rés tartományában ragasztva is lehet. A réslefedés megfelelő műanyagból, gumiból vagy gumihoz hasonló anyagból lehet, vagy lehet felhabosodó anyaghoz hasonló szerelőhabból, illetve megfelelő műanyagból lévő rugalmasan összenyomható szalag alakjában is kialakítható, amelyet a résbe behelyezünk. A réslefedés szempontjából lényeges, hogy le kell tudnia tömíteni különböző szélességű réseket, illetve változó szélességű réseket, mivel a pályaszakaszban lévő kanyarok tartományában a vágányaljakat sugárirányban fektetik le, és így a fektetési rések szélessége az egyik vágányaljfejvégtől a másikig változik.

A réslefedés előnyösen tartalmaz keresztmetszetben egy a rést és a vágányaljaknak a rést határoló részeit lefedő tetőrészt, amely elegendően széles ahhoz, hogy a rést a maximális fellépő résszélességnél megbízhatóan lefedje. Ezen túlmenően a réslefedés tartalmazhat egy lefelé a résbe benyúló lábrészt, amely keskenyebb lehet a minimális fellépő résszélességnél, és megakadályozza a réslefedés oldalirányú elcsúszását. Ez a lábrész célszerűen a résben erővel vagy alakzáróan van rögzítve. Ezt különösen azzal érhetjük el, hogy a lábrészen a mindenkori résszélességhez illeszkedő, előnyösen rugalmasan deformálható tartóeszközök vannak kialakítva, amelyek különösen a résre keresztirányban elhelyezkedő feszítőelemekként lehetnek kialakítva. A vágányaljak lefektetése után ezen tartóelemeket addig nyomjuk be a résbe, amíg a tetőrész a vágányaljakra felfekszik, mialatt a feszítőelemek többé-kevésbé felfelé behajlanak, illetve bekanyarodnak, és így a résben rögzülnek.

Megfelelő kiképzés esetén a réslefedés folyadékzáró tömítésként is kialakítható.

A vágányaljakat elláthatjuk egy vagy több vízelvezető csatornával, hogy az adott vágányalj felületi vizeit oldalirányban elvezessük. A találmány előnyös továbbfejlesztésénél két egymással szomszédos vágányaljhoz egy közös vízelvezető csatorna van rendelve. Ezt például úgy valósíthatjuk meg, hogy az egymással szomszédos vágányaljak között egy hornyot helyezünk el, ahol az egymással szomszédos vágányaljak a hornyon mindkét oldalról túlnyúlnak.

A találmány egyik különösen előnyös továbbfejlesztésénél az egymással szomszédos vágányaljak a vágány hosszanti irányában egymást érintkezés nélkül átfedik, és a vízelvezető csatorna az átfedés tartományában, előnyösen az egymással szomszédos vágányaljak közül az egyikkel egy darabból van kialakítva.

Részletesebben a vágányaljak egyik hosszanti oldalukon kinyúló kiugrással, ellentétes hosszanti oldaluk mentén pedig a vízelvezető csatornát képező, oldalirányban kinyúló csatomarésszel rendelkezhetnek, ahol a csatomarész a szomszédos vágányalj kinyúló kiugrása alá nyúlik. Ebben az esetben teljesen azonos vágányaljakat alkalmazhatunk.

Adott esetben egy első típusú és egy második típusú vágányaljakat váltakozva alkalmazunk, ahol minden első típusú vágányalj két egymással ellentétes hosszanti oldalán egy-egy kinyúló kiugrást tartalmaz, és minden második típusú vágányalj két egymással ellentétes hosszanti oldalán egy-egy vízelvezető csatornát képező, oldalirányban kinyúló csatomarészt tartalmaz, amikor is a csatornarészek a szomszédos vágányaljak kinyúló kiugrása alá nyúlnak.

A találmány előnyös továbbfejlesztésénél a vágányaljak felső oldalai a vágány hosszanti irányának legalább egy részén a vízelvezető csatornák felé lejtőén vannak kialakítva. Ezáltal gyors és megbízható víztelenítést biztosítunk, és egyidejűleg drasztikusan korlátozzuk a szennyeződések vágányaljakon való tartós lerakódását, mivel nagyobb esőzések esetén a vágányaljak tisztára mosódnak, és a szennyeződések a vízelvezető csatornákon keresztül oldalirányban elvezetődnek.

Annak biztosítására, hogy a vágányaljak felső oldaláról a szomszédos vágányalj vízelvezető csatornájába folyó víz is ténylegesen a vízelvezető csatornába kerüljön, a találmány célszerű továbbfejlesztésében a vágányaljak kinyúló kiugrásainak végén, ezen kiugrások alsó oldalán cseppvezető rész van kialakítva, amely lefelé irányuló cseppvezető lécként vagy felfelé irányuló bemetszésként lehet kialakítva.

A találmány egy különösen előnyös jellemzője szerint a vágányaljak síntámaszai a vágányaljak hosszanti középsíkjára nézve nem középpontosan vannak elrendezve, különösen a vágány közlekedési irányára nézve visszafelé vannak tolva, ami által figyelembe vesszük a járműtengelyektől a síneken keresztül a vágányaljakra továbbított közlekedési dinamikus erőket.

A találmány egyik további előnyös jellemzője szerint a vágányaljak alsó oldalán egy célszerűen középen elrendezett, a vágányalj teljes szélességében fötó mélye3

HU 221 915 Bl dés van kialakítva, ami által ezen mélyedés tartományában célzottan egy lényegében alátámasztás-mentes zónát képezünk a vágányalj számára, ami által a „lovaglást” és ezzel a vágányalj lehetséges törését megakadályozzuk. Ezt a mélyedést előnyösen olyan deformálható műanyaggal, például habosított műanyaggal töltjük meg, amely megfelelően rugalmas ahhoz, hogy a betonhoz képest ne vegyen át hordozófunkciót, másrészt azonban a tömítési folyamatban a kavicsnak a mélyedésbe való behatolását lényegében kizáija.

A vágányaljak célszerűen vasalt betonból lehetnek, de adott esetben műanyagból, különösen újrahasznosított műanyagból is készülhetnek, ami által a vágányaljak súlya lényegesen lecsökken. Betonból lévő vágányaljak esetén a vágányaljak a súlycsökkentés érdekében legalább egy üreggel rendelkezhetnek, amely különösen műanyaggal lehet kitöltve.

A vágányaljakon vagy a vágányaljakban célszerűen a vágány hosszanti irányában futó vezetékcsatorna lehet kialakítva, amelyben vonalvezető fektethető és megfelelő rögzítőeszközzel rögzíthető.

Célszerű lehet továbbá az, ha a vágányaljfejeken bemélyedést vagy kiugrást alakítunk ki, ahol a mélyedés vagy a kiugrás vagy magából a betonból van kiképezve, vagy a betonba beöntött szerelővassal, hüvellyel vagy hasonlóval. A két ellentétes oldalon lévő vágányaljfejen lévő ilyen bemélyedések különösen szerelési munkáknál vagy a vágányaljaknak a tömítési munkálatoknál való emelésénél előnyösek. A bebetonozott szerelővasak vagy szerelőhüvelyek arra szolgálhatnak, hogy a vágányaljakra pótlólagos elemeket erősítsünk, például a vágányaljakat átfogó hangvédő eszközt a sínekkel párhuzamosan fiitó falak vagy hasonlók formájában.

Azért, hogy a találmány szerinti vágány hangszintjét csökkentsük, a találmány egyik előnyös továbbfejlesztésénél a vágányaljak felülete legalább részben hangtörő eszközökkel, például hangtörő struktúrákkal lehet ellátva, amikor is a vágányaljak felülete a hornyot kivéve például rombusz alakú struktúrával lehet ellátva, illetve a vágányalj öntésénél megfelelő adalék anyag alkalmazható, például a mosóbetonhoz hasonlóan.

A tömítőmunkálatok megkönnyítésére különösen a váltók környezetében célszerű lehet, ha a vágányaljakban tömítési nyílások vannak kialakítva, amelyek a vágányalj hosszanti tengelyére nézve előnyösen páronként egymással szemben helyezkednek el, és amelyeken keresztül a tömítőszerkezet tömítőeleme a kaviccsal kölcsönhatásba hozható. Ezen túlmenően célszerű lehet a vágányaljakban átmenő kitöltőnyílásokat kialakítani, amelyeken keresztül pótlólagos kitöltőanyag vihető be a kavicságyba.

A találmány egyik további jellemzője szerint a vízelvezető csatorna a vágányaljfej-oldali végén egy a vágány hosszanti irányában futó további vízelvezető csatornába torkollik, amely a vágányaljfejnél előnyösen a vágányaljjal egy darabból lehet kialakítva. Ily módon a keresztirányban elvezetett vizet például hidak környezetében járulékosan egy meghatározott szakaszon a vágány hosszanti irányában vezethetjük. A további, a vágány hosszanti irányában futó vízelvezető csatornák közötti rés, amely az egymással szomszédos vágányaljak között lép fel, lezárható a fent részletesebben ismertetett réstömítéssel.

A találmány egyik további jellemzője szerint a vízelvezető csatorna a vágányaljfej oldalán lévő végén felfelé irányított duzzasztófallal rendelkezik, mialatt az egymással szomszédos vágányaljak egymással szomszédos duzzasztófalai közötti rés szintén a nevezett réstömítéssel lehet tömítve. Ily módon az egymással szomszédos vágányaljak között gyűjtőteret képezünk a víz számára, amelyben eső esetén a víz összegyűlhet, és ezután elpárologhat, illetve a víz a közlekedő vonatok által felkavarható és elosztható.

A találmány egyik további jellemzője szerint az egymással szomszédos vágányaljak egymás között egyetlen vízelvezető csatornát határozhatnak meg, ahol minden vágányaljhoz körülbelül fél vízelvezető csatorna van hozzárendelve, és a vágányaljak közötti rés megfelelő réstömítéssel lehet tömítve.

A továbbiakban a találmány példaképpeni előnyös kiviteli alakjait részletesebben ismertetjük részben vázlatos, részben félvázlatos rajzok alapján, ahol az

1. ábra a találmány szerinti vasúti vágány egy első kiviteli alakja részletének vázlatos, részben metszeti oldalnézete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti vágány felülnézete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti vágányaljak hosszanti oldalának oldalnézete, a

4. ábra egy 1. ábra szerinti vágányalj keresztmetszetének nagyított ábrázolása, az

5. ábra két egymással szomszédos vágányalj fugatartományán átmenő metszet lefedőelemmel, a

6-9. ábrák az 5. ábrához hasonló metszeti vázlatok különböző résszélességeknél, a

10. ábra a találmány szerinti vasúti vágány egy további kiviteli alakja részletének vázlatos oldalnézete, a

11. ábra a 10. ábra szerinti vágány felülnézete, a

12. ábra a 10. ábra szerinti vágányaljak hosszanti oldalának oldalnézete, a

13. ábra egy találmány szerinti vasúti vágány egy további kiviteli alakja részletének vázlatos oldalnézete, a

14. ábra a 13. ábra szerinti vágány felülnézete, a

15. ábra a 13. ábra szerinti vágányaljak hosszanti oldalának részben metszeti oldalnézete, a

16. ábra a 13. ábra szerinti egyik vágányalj nézete nagyított ábrázolásban, a

17. ábra a találmány szerinti vasúti vágány egy további kiviteli alakja részletének vázlatos oldalnézete, a

18. ábra a 17. ábra szerinti vágány felülnézete, a

19. ábra a 17. ábra szerinti vágányaljak hosszanti oldalának részben metszeti oldalnézete, a

20. ábra a 17. ábra szerinti vágányaljak oldalnézete a 17. ábrához képest nagyított ábrázolásban, a

21. ábra a találmány szerinti vasúti vágány egy további kiviteli alakja részletének vázlatos oldalnézete, a

HU 221 915 Β1

22. ábra a találmány szerinti vasúti vágány egy első kiviteli alakja részletének vázlatos oldalnézete, a

23. ábra a 22. ábra szerinti vágány felülnézete, a

24. ábra a 22. ábra szerinti vágányaljak hosszanti oldalának oldalnézete, a

25. ábra a 22. ábra szerinti vágányaljakon átmenő keresztmetszet nagyított ábrázolásban, a

26. ábra a 25. ábrához hasonló nézet, ahol a vágányaljak hosszanti iránya mentén egymástól meghatározott távolságra lévő metszetek vannak ábrázolva a vágányaljfelület és a vízelvezető csatorna lejtésének bemutatására, a

27. ábra egy második kiviteli alak 25. ábrához hasonló nézete nem középpontosan elhelyezett síntámaszokkal, a

28. ábra egy további kiviteli alak 22. ábrához hasonló, részben metszeti oldalnézete járulékos kitöltőnyílásokkal, a

29. ábra a 2. ábra szerinti kiviteli alak felülnézete, a

30. ábra a 28. ábra szerinti vágányaljak metszeti rajza, a

31. ábra egy további kiviteli alak 22. ábrához hasonló, részben metszeti oldalnézete járulékos tömítőnyílásokkal, a

32. ábra a 31. ábra szerinti kiviteli alak felülnézete, a

33. ábra a 31. ábra szerinti vágányaljak metszeti rajza, a

34. ábra egy további kiviteli alak 22. ábrához hasonló oldalnézete, a

35. ábra a 34. ábra szerinti kiviteli alak felülnézete, a

36. ábra a 34. ábra szerinti vágányaljak metszeti rajza, a

37. ábra egy további kiviteli alak vázlatos oldalnézete, ahol első és második kialakítási formájú vágányaljak vannak váltakozva elrendezve, és a

38. ábra egy további kiviteli alak vázlatos oldalnézete, ahol az egymással szomszédos vágányaljak között különálló vízelvezető csatornák vannak elrendezve.

Először tekintsük az 1-9. ábrák szerinti első kiviteli alakot. Az ott ábrázolt vasúti vágány magában foglal 11 alépítményen felfekvő 10 kavicságyat, a 10 kavicságyra felfekvő keresztirányú 12 vágányaljakat, és 14 síneket, amelyek szokásos (nem ábrázolt) rögzítőelemekkel (feszítőkapcsokkal) a 12 vágányaljakra vannak rögzítve. Erre a célra a 12 vágányaljakon 16 síntámaszok, valamint 20 kapcsolódási hornyokkal ellátott 18 vágányaljcsapok vannak előirányozva a feszítőkapcsok számára. A kiviteli alak esetében a vágányaljtengelyek távolsága 60 cm, mint a mai általános szabványos távköz esetén a keresztalj vágányoknál. A 12 vágányaljak azonban sokkal szélesebbek, mint az eddigi általános vágányaljak (maximum 30 cm), és az egymással szomszédos vágányaljak közötti rés néhány mm-től néhány cm-es nagyságrendben van.

Mindegyik vágányalj egy lényegében sík alsó 22 oldallal és egy felső oldallal rendelkezik, amely felső oldal egy lényegében vízszintesen elrendezett középső részletet tartalmaz, amelyen a 16 síntámasz is ki van képezve, valamint ettől tető alakúan lejtő 26,28 tetőrészeket. A két 26, 28 tetőrész a vágányaljak hosszanti oldalán egy-egy 130 csatomarészbe megy át, amely 130 csatomarész külső végén a vágánnyal teljes hossza mentén egy felfelé álló 132 peremmel rendelkezik 134 csatorna meghatározására. Ily módon az esővizet a 12 vágányaljakról annak lejtős 26, 28 tetőrészein keresztül az adott 134 csatornába vezetjük, és onnan oldalirányba elvezetjük.

Azért, hogy biztosítsuk a víz feszes oldalirányú elvezetését, a 134 vízelvezető csatornák nyeregtetőszerűen vannak kialakítva két, egymással ellentétes oldalon lévő, egymással ellentétesen lejtő 136, 138 résszel, amint az különösen a 3. ábrán látható, ahol a 136, 138 részek a vágányaljfejek felé lejtenek, és a 12 vágányalj közepén összefutnak.

Azért, hogy megakadályozzuk az egyes 12 vágányaljak között lévő 140 résbe a víz behatolását, előnyösen 142 lefedőelemet irányozunk elő, amely különösen gumiból, vagy gumihoz hasonló, rugalmasan deformálható anyagból van. Ez az összességében léc alakú 142 lefedőelem a rés teljes hossza mentén helyezkedik el, de adott esetben több elemrészből is állhat, amelyek tömören, illetve lefedően egymás mellett fekszenek, illetve egymásba kapcsolódnak. A 142 lefedőelem ezen kiviteli alak esetében egy keresztmetszetében megközelítőleg gomba alakú 144 tetőrészt tartalmaz, amely a 130 csatomarész felső részein két oldalon az egymással szomszédos vágányaljakon felfekszik, valamint tartalmaz egy, a 140 résbe benyúló 146 lábrészt. A 144 tetőrész szélessége úgy van megválasztva, hogy a 140 rést a gyakorlatban fellépő lehető legnagyobb résszélesség esetén is biztonságosan lefedje, amint az az 5-9. ábrákon vázlatosan ábrázolva van. A 144 tetőrész felső oldala konvex módon van ívesen kialakítva, mialatt a 144 tetőrésznek a 146 lábrész két oldalán lévő alsó oldala konkáv módon van ívesen kialakítva, és a 146 lábrészbe megy át. A 146 lábrész továbbá oldalirányú, vagyis a 146 lábrész síkjára merőlegesen elhelyezkedő 148 feszítőelemeket tartalmaz, amelyek rugalmasan deformálhatók, a lábrészen egy darabban vannak kialakítva, és végigfutó lécekként vagy egyes csomókként lehetnek kialakítva. A 146 lábrésznek a rés szélességének irányában mért teljes szélessége nem deformált 148 feszítőelemekkel együtt legalább egyenlő a gyakorlatban maximálisan fellépő részszélességgel, előnyösen ennél valamivel nagyobb. A 146 lábrész vastagsága a fölfelé elhajlított lerögzítőelemekkel együtt legfeljebb egyenlő a gyakorlatban fellépő minimális résszélességgel.

A 142 lefedőelemeket felülről az egyes 12 vágányaljak között lévő 140 résekbe benyomjuk, amíg a 144 tetőrész az egymással szomszédos 12 vágányaljakra fel nem fekszik, ahol a 148 feszítőelemek a 140 rés szélességétől függően többé-kevésbé felfelé elhajlanak, és gondoskodnak a lerögzítőelemnek az adott 140 résben történő lerögzítéséről. A lerögzítés lefedése megtörté5

HU 221 915 Β1 nik a teljes réshosszúságon, és független a konkrétan meglévő résszélességtől.

A 10-12. ábrákon lévő kiviteli alak lényegében megfelel az 1-3. ábrák szerinti kiviteli alaknak, és így lemondhatunk a részletes ismertetésről. Az egyes vágányaljak között lévő rés le lehet fedve, vagy nem lehet lefedve. Az először említett kiviteli alakhoz képest az az eltérés, hogy itt a vágányaljak alsó hosszanti peremén kétoldalúan egy lefelé nyitott 149 zseb van kialakítva, ahol az egymással szomszédos vágányaljak két 149 zsebe egymással szemben helyezkedik el, a 149 zsebek a vágányaljak hosszanti irányába nézve középen vannak elrendezve, és a vágányalj egy középső része felett helyezkednek el. Az ilyen 149 zsebek egyrészt csökkentik a vágányok súlyát, másrészt puffertérfogatként szolgálnak a tömítő munkálatok során kavics lehetséges fölvételére, (ahol is különösen oldalirányban, a vágányaljfejektől befelé történik tömítés), hogy ily módon a vágányaljaknak a vágány közepén adott esetben megemelkedő kavicsanyagon történő lehetséges lovaglását megakadályozzuk.

A 13-16. ábrák szerinti kiviteli alaknál a keresztirányú víztelenítésen kívül járulékosan hosszanti irányú víztelenítés is elő van irányozva, vagyis olyan víztelenítés, amely a vágány hosszanti irányában történik. Ehhez a vágányaljakon a vágányaljfejek környezetében egy vagy mindkét oldalon további 152 csatomarészek vannak megformázva, amelyek a vágány hosszanti irányában futó 154 vízelvezető csatornákat határoznak meg. A vágányaljak közötti fugák ezen hosszanti vízelvezető csatornák környezetében megfelelő módon le vannak fedve, vagy tömítve vannak, hogy egy átmenőcsatoma jöjjön létre. Egy lehetséges kiviteli alaknál ezen tömítések a lefedőelemekkel vannak képezve, amelyek a vágányalj hosszanti irányában futó teljes rést tömítik.

A 17-20. ábrákon egy további kiviteli alak van ábrázolva. Itt a homlokoldali vágányaljvégeken a vízelvezető csatornák tartományában felfelé irányított 156 duzzasztófalak vannak kialakítva, a teljes réstartomány, amely a két egymással szomszédos duzzasztófal között van, megfelelő módon tömítve van, és így a 26,28 tetőrészek között és a 154 duzzasztófal között 158 medencejön létre, amelyben a csapadék összegyűlhet.

Egy további, a 21. ábrán vázlatosan ábrázolt kiviteli alaknál mindig két egymással szomszédos vágányalj egy közös 160 csatornát képez, ahol a vágányaljak közötti rés 162 tömítőelemmel van tömítve. Ez az egyetlen 160 csatorna egy irányban lejtős lehet, vagy mint azt a fentiekben leírtuk, tető alakúan két irányba lejthet, és szükség esetén pótlólagos duzzasztófalak vagy pótlólagos hosszanti vízelvezetés lehet előirányozva.

A 22-26. ábrák szerinti kiviteli alaknál a vágányaljak kölcsönösen érintkezésmentesen átlapolják egymást, amint az különösen a 22., 23., 25. ábrákon látható. A 26 tetőrész egy szabadon kinyúló 30 kiugrás fölé megy, mialatt a vágányalj ellentétes oldalon fekvő hosszanti oldalán lévő 28 tetőrész egy 32 csatomarészbe megy át. A 30 kiugrás alsó végperemén egy, a teljes vágányalj hosszúságban futó 34 cseppvezető léc van kialakítva, lásd 25. ábra, mialatt a 22 csatomarész külső vége a vágányalj teljes hosszúsága mentén egy felfelé álló 36 peremmel rendelkezik a 33 csatorna meghatározására.

A vágányaljak beépített helyzetben a szomszédos vágányaljakat úgy lapolják át, hogy egy vágányalj csatornája a szomszédos csatorna kinyúló kiugrása alá benyúlik érintkezés nélkül. Ily módon a csapadék a vágányaljakról azok lejtős tetőrészein keresztül a megfelelő csatornába vezetődik, és ott oldalirányba elvezetődik.

Azért, hogy biztosítsuk a víz feszes oldalirányú elvezetését, a csatorna, illetve a 32 csatomarészek a vágányalj hosszanti irányában lejtősek, amint az különösen a 24. ábrán látható. Ennek megfelelően a 12 vágányaljak 30 kiugrásai is lejtősen és kifelé futnak, és a 26,28 tetőrészek lejtése a vágányalj egyik 38 fejének végétől a másik 40 fejének végéig folytonosan növekszik. Ez a helyzet a 26. ábrán van vázlatosan ábrázolva, ahol is a vágányalj mentén több metszet van ábrázolva. A 26a és 28a hivatkozási jelek a 38 fejen lévő tetőprofilokat mutatják, a 26d és 28d hivatkozási jelek a 40 fejnél lévő tetőprofilok. A 26b és 28b, és a 26c és 28c közben fekvő tetőprofilokat mutatnak.

A 23. és 24. ábrák továbbá a csatornák felső oldalán a vágányaljak hosszanti irányában középen kialakított és a sín irányában futó 42 vezetékcsatornát mutatnak, amely egy nem ábrázolt vonalvezető felvételére szolgál. A 24. ábrán továbbá a vágányalj alsó 22 oldalán hosszanti irányban nézve középen és a vágányalj teljes szélességében futó 44 mélyedés ismerhető fel, amely a vágányaljak lovaglását megakadályozza, és amint az ábrázolva van, 46 műanyaggal van kitöltve.

A 27. ábra szerinti kiviteli alak lényegében a 22-26. ábrák szerinti kiviteli alaknak felel meg, és így a részletes leírástól eltekintünk. Különbség azonban az, hogy a 27. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 34 csepporr helyett a kinyúló kiugrás alsó oldalán 48 bemetszés van előirányozva, amely biztosítja, hogy a 26 tetőrészről lefutó víz a 32 csatomarész 33 csatornájába kerül, és nem a vágányalj oldalsó fala mentén szalad, és nem kerül a kavicságyba.

Ezen túlmenően a 27. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 16 síntámaszok már nem középen vannak elrendezve, hanem sokkal inkább az A irányhoz képest, amely irány mentén folyik a vágányon a közlekedés, d távolsággal visszafelé vannak elrendezve. A síntámaszok ilyen nem középpontossága kötött irányú (kétvágányú) szakaszoknál előnyös, mert így figyelembe vesszük a közlekedés dinamikus lefutását, mivel ekkor a vágányalj terhelése nem középpontosan történik.

A 28-30. ábrák szerinti kiviteli alak lényegében a 22-26. ábra szerinti kiviteli alaknak felel meg a következő kivételekkel: járulékos 50 kitöltőnyílások vannak előirányozva, amelyeken keresztül, különösen egy tömítőfolyamattal összefüggésben, járulékos anyag kerül bevitelre a kavicságyba. Az 50 kitöltőnyílások különösen a 16 síntámaszok közelében vannak előirányozva. Ezen túlmenően az egymással ellentétes oldalon fekvő vágányaljfejekben a vágányaljakban 52 bemélyedések vannak kialakítva, amelyek különösen a tömítési munkálatoknál a vágányaljak felemelésére vagy szerelési célokra szolgálnak.

HU 221 915 Β1

A 31-33. ábra szerinti további kiviteli alak szintén lényegében megfelel a 22-26. ábrák szerinti kiviteli alaknak a következő kivételekkel: a vágányaljak járulékos 54 tömítőnyílásokkal rendelkeznek, amelyeken keresztül megfelelő tömítőszerszámokat, például tömítőcsákányokat vezetünk be a kavicságyba, hogy a vágányaljakat különösen síntengelyek környezetében alátömítsük. A tömítési nyílások páronként a fennmaradó központi gerincen vannak elrendezve, amelyben a feszítővasak is el vannak helyezve. Az 54 tömítőnyílások különösen a 44 mélyedés környezetében vannak, amely ebben az esetben műanyag kitöltéssel rendelkezik Ezen túlmenően ezen kiviteli alaknál 56 hivatkozási jellel szerelővasat jelölünk, amelyek a vágányaljfejekből előreállnak, és például a vágányaljakat átfogó hangvédő falak rögzítésére szolgálhatnak. Az 56 szerelővasak helyett a vágányaljfejekben természetesen megfelelő szerelési hüvelyek vagy hasonlók is lehetnek.

A 34-36. ábrák szerinti további kiviteli alak lényegében ismét megfelel a 22-26. ábra szerinti kiviteli alaknak a következő kivételekkel: a 12 vágányaljak mindig két 72 tömítőnyílással rendelkeznek, amelyek a vágányalj hosszanti irányában nézve középpontosan és a vágány hosszanti tengelyére nézve páronként egymással ellentétes oldalon fekve vannak elhelyezve. Ezen 72 tömítőnyílások viszonylag szélesen is kialakíthatók, amikor is széles tömítőszerszám (csákány) alkalmazható, és könnyebb lesz a kitöltés. Megjegyezzük, hogy a 72 tömítőnyílások a 44 mélyedés környezetében, vagyis lerakódásmentes zónánál vannak elrendezve.

Ezen túlmenően ezen kiviteli alak esetében a vágányalj felső oldala, vagyis a középső 24 részlet a fent részletesen ismertetett kiviteli alakokkal szemben lényegesen meg van emelve, amikor is a 16 síntámaszok ugyanott maradnak. Ezáltal a vágányaljak nagyobb magassága miatt a vízelvezető csatornák nagyobb keresztirányú esését érjük el, és így az oldalirányú vízelvezetés a földoldalra a vágány nagy kiemelkedéseinél is lehetséges, vagyis a vágány lejtésével szemben is.

Ezen túlmenően ezen kiviteli alak esetében a vágányalj alsó oldalán a 44 mélyedés két oldalán járulékos 74, 76 teknők vannak előirányozva, ami által járulékos szabályozási lehetőségek adódnak (például homok befuvása), a vágányalj nagyobb kereszt- és hosszirányú erőket tud felvenni, és ennek következményeként súlymegtakarítást érünk el.

A 34-36. ábrákon ábrázolt vágányalj azzal a további előnnyel rendelkezik, hogy rakásba rakható, ahol is az egyes vágányaljak alakzáróan egymásra felfekszenek, és ami által egyidejűleg szállítási biztonságot érünk el.

A 37. ábra szerinti kiviteli alaknál két típusú 62, 64 vágányalj van előirányozva. A 62 vágányaljak két oldalon szabadon kinyúló 66 kiugrásokkal rendelkeznek, a 64 vágányaljak pedig két oldalon 68 csatomarészekkel rendelkeznek, ahol is a 62 és 64 vágányaljak váltakozva vannak elhelyezve, és a csatomarészek a hozzárendelt 66 kiugrások alá nyúlnak.

A 38. ábra szerinti kiviteli alaknál 62 vágányaljak vannak egymás mellett elrendezve két oldalon kinyúló 66 kiugrásokkal, de egy rés szabadon hagyásával. Az egymással szomszédos 66 vágányaljak között 70 horony van elrendezve, amely vízelvezető csatornát határoz meg, ahol is a 70 horony az egymással szomszédos 62 vágányaljak két egymással szemben fekvő 66 kiugrása alá nyúlik. Ennél a kiviteli alaknál járulékos tömítőnyílásokat takarítunk meg, mivel a 70 hornyok eltávolítása után a tömítőszerszámok az egymással szomszédos vágányaljak közötti résen keresztül a kavicsba bevezethetők. A 70 hornyokat alapjában véve a vágányaljaknál hosszabban is kialakíthatjuk, és ezzel azok a teljes vágányaljhosszúságon túl kinyúlnak, ami által a víz elvezetése még inkább könnyíthető. Ezen kiviteli alak esetében is a hornyok hosszanti irányú eséssel lehetnek ellátva.

Magától értetődő, hogy a korábban a különböző kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetett és bemutatott jellemzők lényegében tetszőleges kombinációban egy és ugyanazon vágányaljon megvalósíthatók.

A találmány megvalósításakor a következő előnyöket érjük el.

Mint azt fent már említettük, a felületi vizek oldalirányú elvezetése az alépítmény kismértékű felpuhulásával, a felületi elszennyeződés drasztikus csökkenésével jár, és így a megfelelő, eddig szükséges tisztítási munkálatok elmaradhatnak, és megakadályozzuk a növények növekedését, ami által a környezetre ártalmas növényirtó szerek alkalmazása, vagy a növények mechanikus eltávolítása elmaradhat, ami összességében a vágány nagyobb helyzeti stabilitását eredményezi.

A hagyományos keresztaljvágánnyal szemben lényegesen megnövekedett felfekvési felület miatt a kavicson lényegében kisebb felületi nyomás (közel fele akkora) adódik a vágányalj alsó oldala és a kavics között, amely a vágány hosszabb fekvési idejét eredményezi, kisebb mértékű kavicsigénnyel jár, valamint megmarad a kavicságyban a rugalmasság.

A nagyobb súly és a nagyobb vágányaljfej-felületek miatt ezen túlmenően lényegesen nagyobb keresztirányú eltolási ellenállás adódik a vágányokra, és emiatt jobban felvevődnek a vágányban lévő feszültségek. A keresztirányú eltolási ellenállást a 44 mélyedések a vágányaljak alsó oldalán, valamint az egyébként a vágányalj alsó oldalán végződő nyílások még inkább megnövelik.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Vasúti vágány kavicsággyal, a kavicságyon elrendezett keresztirányú vágány aljakkal és a keresztirányú vágányaljakra rögzített sínekkel, ahol a vágányaljak egymástól való távolsága határozza meg a sínek alátámasztási pontjainak távolságát, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12, 62, 64) a vágány hosszanti irányában szorosan egymás mellett fekvőén, de érintkezésmentesen egy rés (140) szabadon hagyásával vannak elrendezve, és a vágányaljak (12,62,64) legalább egy, a vágány hosszanti irányára nézve keresztirányban futó, vizet oldalirányban elvezető vízelvezető csatornával (33, 134, 160) vannak ellátva.

HU 221 915 Β1
2. Az 1. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vízelvezető csatornák (134) a vágányaljakkal (12) egy darabban vannak kialakítva.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vízelvezető csatornák (134) a vágányaljak (12) hosszanti irányában lejtőén vannak kialakítva.
4. A 3. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vízelvezető csatornák nyeregtetőszerűen, két ellentétes irányban lejtő résszel (136, 138) vannak kialakítva.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12) felső oldala a vágány hosszanti irányában legalább részben lejtőén van kialakítva.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a rést (140) felülről lefedő és tömítő réslefedése van.
7. A 6. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a réslefedés az egymással szomszédos vágányaljakra - a rés (140) mindkét oldalára ráfekvő lefedőelem (142), vagy - a rés (140) mindkét oldalán - felfekvő tömítőelem (162).
8. A 6. vagy 7. igénypontok szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a réslefedés a résben (140) alakzáróan és/vagy erőzáróan van rögzítve.
9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a réslefedés a résben (140) vagy a rés (140) környezetében ragasztva van.
10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a réslefedés keresztmetszetben egy, a rést (140) és a vágányaljak (12) azt határoló részeit lefedő, különösen gomba alakú tetőrészt (144) és egy lefelé a résbe benyúló lábrészt (146) tartalmaz, amely a résben (140) erőzáróan vagy alakzáróan van rögzítve.
11. A 10. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a lábrészen (146) a mindenkori résszélességhez illeszkedő, előnyösen rugalmasan deformálódó tartóeszközök vannak kialakítva.
12. A 11. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a tartóeszközök a résre (140) nézve keresztirányban elhelyezkedő feszítőelemekként (148) vannak kialakítva.
13. A 6-12. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a réslefedés gumiból vagy műanyagból van.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12) két egymással ellentétes oldalon fekvő hosszanti oldaluk mentén egy-egy, a vágány hosszanti irányára nézve keresztirányban fotó vízelvezető csatornát (134) tartalmaznak.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy az egymással szomszédos vágányaljakhoz (12, 62, 64) közös vízelvezető csatorna (33) van rendelve.
16. A 15. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy az egymással szomszédos vágányaljak (12,62,64) a vágány hosszanti irányában egymást érintkezésmentesen átfedik, és a vízelvezető csatorna (33) az átfedés környezetében előnyösen a két egymással szomszédos vágányalj (12, 62, 64) közül az egyikkel egy darabból van kialakítva.
17. A 16. igénypont szerinti vasúti vágány, azzaljellemezve, hogy a vágányaljak (12) egyik hosszanti oldalukon egy kinyúló kiugrást (30), az ellentétes oldalon lévő hosszanti oldalukon pedig a vízelvezető csatornát (33) képező, oldalirányban kiálló csatomarészt (32) tartalmaznak, ahol a csatomarész (32) a szomszédos vágányalj (12) kinyúló kiugrása (30) alá benyúlik.
18. A 16. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy első típusú vágányaljak (62) és második típusú vágányaljak (64) vannak váltakozva előirányozva, ahol az első típusú vágányaljak (62) egymással ellentétes oldalon lévő két hosszanti oldalukon egy-egy kinyúló kiugrást (66) tartalmaznak, a második típusú vágányaljak (64) pedig egymással ellentétes oldalon lévő két hosszanti oldalukon egy-egy vízelvezető csatornát képező, oldalirányban kiálló csatomarészt (68) tartalmaznak, ahol a csatomarészek (68) a szomszédos vágányaljak (62) kinyúló kiugrásai (66) alá benyúlnak.
19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a kinyúló kiugrások (30) végén alsó oldaluk mentén cseppvezető rész van kialakítva, amely különösen lefelé irányított cseppvezető lécből (34) vagy felfelé irányított bemetszésből (48) van kialakítva.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljakban (12) tömítőnyílások (54) vannak kialakítva, amelyek előnyösen páronként, egymással ellentétes oldalon helyezkednek el.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljakban (12) átmenő kitöltőnyílások (50) vannak kialakítva.
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12) alsó oldalán legalább egy, különösen középpontosan elrendezett, a vágányalj (12) teljes szélességén végigfutó mélyedés (44) van kialakítva, amely különösen műanyaggal (46) van megtöltve.
23. Az 1 -22. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljfejeken (38, 40) legalább egy bemélyedés (52) vagy kiugrás van kialakítva.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12) lényegében betonból vannak, és legalább egy üreggel rendelkeznek, amely előnyösen a betonhoz képest könnyebb anyaggal, különösen műanyaggal van kitöltve.
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljon (12) vagy a vágányaljban (12) egy, a vágány hosszanti irányában futó vezetékcsatorna (42) van kialakítva.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12) síntámaszai (16) a vágányalj (12) hosszanti középsíkjára nézve nem középpontosan vannak elrendezve.
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12)

HU 221 915 Bl felülete legalább részben hangtompító vagy hangtörő eszközzel, különösen szerkezettel van ellátva.
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányaljak (12) feszítetten vasalással és/vagy feszített vasalással ellá- 5 tott betonból vannak.
29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányalj (12) fejein (38, 40), azok felső pereme mentén horony van kialakítva.
30. Az 1-29. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vízelvezető csatorna (134) különösen a vágányalj (12) fej- (38,40) oldalán lévő végén egy, a vágány hosszanti irányában futó további vízelvezető csatornába (154) torkollik.
31. A 30. igénypont szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányalj (12) fejénél (38,40) lévő további vízelvezető csatorna (154) a vágányaljjal (12) egy darabból van kialakítva.
32. Az 1-30. igénypontok bármelyike szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a vágányalj (12) fej(38, 40) oldali végén lévő vízelvezető csatorna (154) felfelé irányított duzzasztófallal (156) rendelkezik.
33. Az 1-9., 13. és 20-32. igénypontok bármelyi10 ke szerinti vasúti vágány, azzal jellemezve, hogy a rés (140) el van tömítve, és az egymással szomszédos vágányaljak (12) egymás között közös, a vágány hosszanti irányára nézve keresztirányban futó vízelvezető csatornát (160) határoznak meg a víz oldalirányú elvezeté15 sére.