HU221845B1 - Hexahidro-naftalin-észter-származékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények és eljárás előállításukra - Google Patents

Hexahidro-naftalin-észter-származékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények és eljárás előállításukra Download PDF

Info

Publication number
HU221845B1
HU221845B1 HU9303762A HU9303762A HU221845B1 HU 221845 B1 HU221845 B1 HU 221845B1 HU 9303762 A HU9303762 A HU 9303762A HU 9303762 A HU9303762 A HU 9303762A HU 221845 B1 HU221845 B1 HU 221845B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
methyl
formula
compound
ethyl
hydroxy
Prior art date
Application number
HU9303762A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9303762D0 (en
HUT65593A (en
Inventor
Kiyoshi Hamano
Sadao Ishihara
Eiichi Kitazawa
Teiichiro Koga
Hiroshi Kogen
Nobufusa Serizawa
Original Assignee
Sankyo Co. Ltd.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Sankyo Co. Ltd. filed Critical Sankyo Co. Ltd.
Publication of HU9303762D0 publication Critical patent/HU9303762D0/hu
Publication of HUT65593A publication Critical patent/HUT65593A/hu
Publication of HU221845B1 publication Critical patent/HU221845B1/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C69/00—Esters of carboxylic acids; Esters of carbonic or haloformic acids
    • C07C69/02—Esters of acyclic saturated monocarboxylic acids having the carboxyl group bound to an acyclic carbon atom or to hydrogen
    • C07C69/22—Esters of acyclic saturated monocarboxylic acids having the carboxyl group bound to an acyclic carbon atom or to hydrogen having three or more carbon atoms in the acid moiety
    • C07C69/33—Esters of acyclic saturated monocarboxylic acids having the carboxyl group bound to an acyclic carbon atom or to hydrogen having three or more carbon atoms in the acid moiety esterified with hydroxy compounds having more than three hydroxy groups
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K31/00—Medicinal preparations containing organic active ingredients
    • A61K31/21—Esters, e.g. nitroglycerine, selenocyanates
    • A61K31/215—Esters, e.g. nitroglycerine, selenocyanates of carboxylic acids
    • A61K31/22—Esters, e.g. nitroglycerine, selenocyanates of carboxylic acids of acyclic acids, e.g. pravastatin
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K31/00—Medicinal preparations containing organic active ingredients
    • A61K31/33—Heterocyclic compounds
    • A61K31/335—Heterocyclic compounds having oxygen as the only ring hetero atom, e.g. fungichromin
    • A61K31/35—Heterocyclic compounds having oxygen as the only ring hetero atom, e.g. fungichromin having six-membered rings with one oxygen as the only ring hetero atom
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P3/00—Drugs for disorders of the metabolism
    • A61P3/06—Antihyperlipidemics
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C69/00—Esters of carboxylic acids; Esters of carbonic or haloformic acids
    • C07C69/66—Esters of carboxylic acids having esterified carboxylic groups bound to acyclic carbon atoms and having any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, acyloxy, groups, groups, or in the acid moiety
    • C07C69/67—Esters of carboxylic acids having esterified carboxylic groups bound to acyclic carbon atoms and having any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, acyloxy, groups, groups, or in the acid moiety of saturated acids
    • C07C69/675—Esters of carboxylic acids having esterified carboxylic groups bound to acyclic carbon atoms and having any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, acyloxy, groups, groups, or in the acid moiety of saturated acids of saturated hydroxy-carboxylic acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C69/00—Esters of carboxylic acids; Esters of carbonic or haloformic acids
    • C07C69/66—Esters of carboxylic acids having esterified carboxylic groups bound to acyclic carbon atoms and having any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, acyloxy, groups, groups, or in the acid moiety
    • C07C69/73—Esters of carboxylic acids having esterified carboxylic groups bound to acyclic carbon atoms and having any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, acyloxy, groups, groups, or in the acid moiety of unsaturated acids
    • C07C69/732—Esters of carboxylic acids having esterified carboxylic groups bound to acyclic carbon atoms and having any of the groups OH, O—metal, —CHO, keto, ether, acyloxy, groups, groups, or in the acid moiety of unsaturated acids of unsaturated hydroxy carboxylic acids
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D309/00—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having one oxygen atom as the only ring hetero atom, not condensed with other rings
    • C07D309/16—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having one oxygen atom as the only ring hetero atom, not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member
    • C07D309/28—Heterocyclic compounds containing six-membered rings having one oxygen atom as the only ring hetero atom, not condensed with other rings having one double bond between ring members or between a ring member and a non-ring member with hetero atoms or with carbon atoms having three bonds to hetero atoms with at the most one bond to halogen, e.g. ester or nitrile radicals, directly attached to ring carbon atoms
    • C07D309/30—Oxygen atoms, e.g. delta-lactones
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N9/00—Enzymes; Proenzymes; Compositions thereof; Processes for preparing, activating, inhibiting, separating or purifying enzymes
    • C12N9/0004—Oxidoreductases (1.)
    • C12N9/0093—Oxidoreductases (1.) acting on CH or CH2 groups (1.17)
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12P—FERMENTATION OR ENZYME-USING PROCESSES TO SYNTHESISE A DESIRED CHEMICAL COMPOUND OR COMPOSITION OR TO SEPARATE OPTICAL ISOMERS FROM A RACEMIC MIXTURE
    • C12P17/00—Preparation of heterocyclic carbon compounds with only O, N, S, Se or Te as ring hetero atoms
    • C12P17/02—Oxygen as only ring hetero atoms
    • C12P17/06—Oxygen as only ring hetero atoms containing a six-membered hetero ring, e.g. fluorescein
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12P—FERMENTATION OR ENZYME-USING PROCESSES TO SYNTHESISE A DESIRED CHEMICAL COMPOUND OR COMPOSITION OR TO SEPARATE OPTICAL ISOMERS FROM A RACEMIC MIXTURE
    • C12P7/00—Preparation of oxygen-containing organic compounds
    • C12P7/62—Carboxylic acid esters
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P20/00—Technologies relating to chemical industry
    • Y02P20/50—Improvements relating to the production of bulk chemicals
    • Y02P20/55—Design of synthesis routes, e.g. reducing the use of auxiliary or protecting groups

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Diabetes (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Obesity (AREA)
  • Emergency Medicine (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Indole Compounds (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Pyrane Compounds (AREA)

Abstract

A találmány az (I) általános képletű vegyületekre, gyógyászatilagelfogadható sóikra, és az ezeket tartalmazó gyógyá- szatikészítményekre vonatkozik. Az (I) általános képletben R1 jelentése(II) vagy (III) képletű csoport, és (a) R2 jelentéseetilcsoport, R3 jelentése alkil- vagy alkenilcsoport, és R4 jelentésealkil- vagy alkenilcsoport, vagy (b) R2 jelentésepropilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentésepropilcsoport, vagy (c) R2 jelentése butilcsoport, R3 jelentésemetilcsoport, és R4 jelentése metilcsoport. Az (I) általános képletűvegyületek a koleszterin bioszintézisét gátolják. A találmány tárgyatovábbá eljárás az (I) általános képletű vegyületek, illetve ilyenvegyületeket tartalmazó gyógyá- szati készítmények előállítására. ŕ

Description

A találmány új hexahidronaftalin-észter-származékokra, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítményekre, valamint az említett vegyületek előállítására vonatkozik. Ezek az új vegyületek az úgynevezett „ML-236B” néven ismert vegyületek csoportjába tartoznak, mely vegyületekről ismeretes, hogy képesek a koleszterin szintézisét gátolni, és így felhasználhatók hiperkoleszterolémia és különböző kardiális rendellenességek kezelésére és megelőzésére.
A szervezetben a koleszterin megnövekedett vagy túl magas szintje számos, az életet veszélyeztető rendellenességgel jár együtt, így folyamatosan fennáll az igény olyan hatóanyagokra, amelyek képesek a vér koleszterinszintjét hatékonyan csökkenteni. E csökkenés egyik lehetősége abban áll, hogy a hatóanyag képes a koleszterin bioszintézisét gátolni.
Számos olyan vegyület ismeretes, amelyeket általában mint 7-[szubsztituált l,2,3,5,6,7,8,8a-oktahidro-lnaftil]-3,5-dihidroxi-heptanoátokat neveznek, és ilyen vegyületeket ismertetnek többek között a 314 435 számú európai közrebocsátási iratban. Ebben az iratban ugyanakkor részletesen ismertetik az ilyen típusú vegyületek kifejlesztését, illetve a korábban ismertté vált analógokat. Úgy véljük azonban, hogy a következőkben ismertetésre kerülő találmány szerinti vegyületek szerkezetéhez leginkább közel álló szerkezetű vegyületeket a 2 077 264 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban, illetve a Sho 59-175450 számú japán közrebocsátási iratban (Kokai) ismertetnek, mely vegyületek az (A), illetve (B) általános képlettel (ebben a képletben R’ jelentése metilcsoport) jellemezhetők.
A találmány szerinti vegyietekhez hasonlóan ezek az ismert vegyületek képesek a koleszterin bioszintézisét gátolni, így felhasználhatók a hiperkoleszterolémia által okozott különböző megbetegedések, így például az érelmeszesedés és különböző kardiális rendellenességek kezelésére és megelőzésére.
Felismertük, hogy az új (I) általános képletű hexahidronaftalin-származékok képesek a koleszterin bioszintézisét gátolni. Az (I) általános képletben
R1 jelentése (II) vagy (III) képletű csoport, és (a) R2 jelentése etilcsoport,
R3 jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, és
R4 jelentése 2-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, vagy (b) R2 jelentése propilcsoport,
R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentése propilcsoport, vagy (c) R2 jelentése butilcsoport,
R3 jelentése metilcsoport, és R4 jelentése metilcsoport.
A találmány kiterjed továbbá az (I) általános képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóira.
A találmány továbbá olyan gyógyászati készítményekre vonatkozik, amelyek képesek a koleszterin bioszintézisét gátolni. A találmány szerinti gyógyászati készítményekre az jellemző, hogy hatóanyagként valamely (I) általános képletű vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható sóját vagy észterét tartalmazzák, a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozóés/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
A találmány szerinti gyógyászati készítmények tehát felhasználhatók olyan emlősök kezelésére, amelyek a vér koleszterinszintjének nem megfelelő értékéből adódó rendellenességben szenvednek. A találmány szerinti gyógyászati készítmények az emlősöknek olyan mennyiségben adandók be, hogy a koleszterin bioszintézisét gátló hatóanyag a szervezetben hatásos mennyiségben legyen jelen.
Végül a találmány az (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik előállítási eljárásaira vonatkozik, mely eljárásokat a későbbiekben még részletesen ismertetjük.
Az (I) általános képletben az egyértelműség kedvéért megadjuk a következőkben alkalmazásra kerülő számozási rendszert, amely a hexahidronaftalin-gyűrűre vonatkozik.
Visszatérve az (I) általános képlet helyettesítőire, ha R3 vagy R4 jelentése alkilcsoport, akkor ez a csoport egyenes vagy elágazó láncú, 1-4, illetve 2-4 szénatomot tartalmazó csoport lehet. Az ilyen csoportokra példaképpen a következőket említhetjük: metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil- és terc-butil. Ezek közül a csoportok közül előnyös a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil- és terc-butil-csoport. R3 esetében a metil-, etil-, propil- és izopropilcsoport előnyösebb, az etil- és az izopropilcsoport a leginkább előnyös. R4 esetében az etil-, propil-, izopropil-, butil- és terc-butil-csoport előnyösebb, az etil- és az izopropilcsoport a leginkább előnyös.
Ha R3 vagy R4 jelentése alkenilcsoport, akkor ez a csoport egyenes vagy elágazó láncú, 2-6 szénatomot, előnyösen 2-4 szénatomot tartalmazó csoport lehet. Az ilyen csoportokra a következő példákat említhetjük: vinil-, 1-propenil-, allil- (azaz 2-propenil-), l-metil-2-propenil-, 2-metil-1-propenil-, 2-metil-2-propenil-, 2-etil-2propenil-, 1-butenil-, 2-butenil-, l-metil-2-butenil-, 2-metil-2-butenil-, 3-metil-2-butenil-, l-etil-2-butenil-, 3-butenil-, l-metil-3-butenil-, 2-metil-3-butenil-, l-etil-3-butenil-, 1-pentenil-, 2-pentenil-, l-metil-2-pentenil-, 2-metil-2-pentenil-, 3-pentenil-, l-metil-3-pentenil-, 2-metil3-pentenil-, 4-pentenil-, l-metil-4-pentenil-, 2-metil-4pentenil-, 1-hexenil-, 2-hexenil-, 3-hexenil-, 4-hexenilés 5-hexenilcsoport. Ezek közül előnyös a vinil-, allil- és 3-butenilcsoport, a leginkább előnyös az allilcsoport.
Az (I) általános képletű vegyületek előállítása során a 6-helyzetű hidroxilcsoport, illetve a (III) képletű csoportok hidroxilcsoportjai védettek lehetnek. A megfelelő „hidroxi-védőcsoport” kifejezés alatt olyan védőcsoportot értünk, amely lehasítható kémiai módszerekkel (például hidrogenolízissel, hidrolízissel, elektrolízissel vagy fotolízissel), szabad hidroxilcsoportot adva, vagy pedig az ilyen védőcsoport lehasítható in vivő biológiai módszerekkel, például hidrolízissel.
A kémiai módszerekkel lehasítható hidroxi-védőcsoportokra a következő példákat említhetjük:
HU 221 845 Β1 alifás acilcsoportok, előnyösen 1-25, előnyösebben 1-20, még előnyösebben 1-6 és a leginkább előnyösen 1-4 szénatomot tartalmazó alkanoilcsoportok, így például formil-, acetil-, propionil-, butiril-, izobutiril-, pivaloil-, valeril-, izovaleril-, hexanoíl-, heptanoil-, oktanoil-, lauroil-, mirisztoil-, tridekanoil-, palmitoil- és sztearoilcsoport, amelyek közül az acetilcsoport a leginkább előnyös; halogénezett 2-6 szénatomos alkanoilcsoportok, különösen halogénezett acetilcsoportok, például a klór-acetil-, diklór-acetil-, triklór-acetilés a trifluor-acetil-csoport; rövid szénláncú alkoxi-alkanoil-csoportok, amelyeknél az alkoxirész 1-6, előnyösen 1-3 szénatomot és az alkanoilrész 2-6 szénatomot tartalmaz, előnyösen acetilcsoport, például a metoxiacetil-csoport; és telítetlen analógok, különösen a 3-6 szénatomot tartalmazó alkenoil- vagy alkinoilcsoportok, például az akriloil-, metakriloil-, propioloil-, krotonoil-, izokrotonoil- vagy (E)-2-metil-2-butenoilcsoport;
aromás acilcsoportok, előnyösen olyan aril-karbonil-csoportok, amelyeknél az arilrész 6-14, előnyösebben 6-10, még előnyösebben 6 vagy 10 és a leginkább előnyösen 6 gyűrűbeli szénatomot tartalmazó karbociklusos csoport, amely adott esetben 1-5, előnyösen
1- 3 szubsztituenst, éspedig a korábbiakban definiált és a példákkal illusztrált α-szubsztituenst hordoz, előnyösen szubsztituálatlan csoportok, például a benzoil-, anaftoil- és a β-naftoilcsoport; halogénezett aril-karbonil-csoportok, például a 2-bróm-benzoil- és 4-klór-benzoil-csoport; (rövid szénláncú)alkil-aril-karbonü-csoportok, különösen az alkilrészben vagy -részekben 1-6, előnyösen 1-4 szénatomot tartalmazók, így például a 2,4,6-trimetil-benzoil- és a 4-toluoilcsoport; (rövid szénláncú) alkoxi-aril-karbonil-csoportok, különösen az alkoxirészben vagy -részekben 1-5, előnyösen 1-4 szénatomot tartalmazók, így például a 4-anizoilcsoport; karboxiszubsztituált aril-karbonil-csoportok, például a 2karboxi-benzoil-, 3-karboxi-benzoil- vagy 4-karboxibenzoil-csoport; nitroszubsztituált aril-karbonil-csoportok, így például a 4-nitro-benzoil- és a 2-nitro-benzoilcsoport; (rövid szénláncú)alkoxi-karbonil-aril-karbonilcsoportok, különösen az alkoxi-karbonil-részben vagy -részekben 2-6 szénatomot tartalmazók, így például a
2- (metoxi-karbonil)-benzoil-csoport; és arilszubsztituált aril-karbonil-csoportok, amelyeknél az arilszubsztituens a korábban definiált, azzal a megkötéssel, hogy ha egy további arilcsoporttal van helyettesítve, akkor az utóbbi arilcsoport már nem lehet arilcsoporttal szubsztituált, például a 4-fenil-benzoil-csoport;
vagy 6 gyűrűbeli atomot, ezek közül 1 vagy 2 heteroatomot, éspedig oxigén-, kén- és nitrogénatomok, előnyösen oxigén- és kénatomok közül megválasztott heteroatomot tartalmazó, adott esetben legalább egy szubsztituenssel, éspedig a korábbiakban definiált és példákkal illusztrált α-szubsztituensek és oxigénatomok, előnyösen halogénatomok és alkoxicsoportok közül megválasztott szubsztituenssel helyettesített heterociklusos csoportok; például adott esetben helyettesített tetrahidropiranilcsoportok, például a tetrahidropirán-2-il- és 4metoxi-tetrahidropirán-4-il-csoport; adott esetben helyettesített tetrahidrotiopiranilcsoportok, például a tetrahidrotiopirán-2-il- és a 4-metoxi-tetrahidrotiopirán-4il-csoport; adott esetben helyettesített tetrahidrofuranilcsoportok, például a tetrahidrofiirán-2-il-csoport; és adott esetben helyettesített tetrahidrotienilcsoportok, például a tetrahidrotién-2-il-csoport;
triszubsztituált szililcsoportok, amelyeknél mindhárom, kettő vagy egy szubsztituens 1-5, előnyösen 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, és 0, 1 vagy 2 szubsztituens a korábbiakban definiált arilcsoport, előnyösen adott esetben szubsztituált fenilcsoport, előnyösen tri(rövid szénláncú alkil)-szilil-csoportok, például a trimetil-szilil-, trietil-szilil-, izopropil-dimetil-szilil-, terc-butil-dimetil-szilil-, metil-diizopropil-szilil-, metildi(terc-butil-szilil)- és a triizopropil-szilil-csoport; és tri(rövid szénláncú alkü)-szilil-csoportok, amelyeknél egy vagy kettő alkilcsoportot arilcsoport helyettesít, például a difenil-metil-szilil-, difenil-butil-szilil-, difenilterc-butil-szilil-, difenil-izopropil-szilil- és a fenildiizopropil-szilU-csoport;
alkoxi-alkil-csoportok, amelyeknél az alkoxi- és alkilrészek 1-6, előnyösen 1-4 szénatomot tartalmaznak, különösen alkoxi-metil-csoportok, és olyan csoportok, amelyek legalább 1, előnyösen 1-5, előnyösebben 1-3 és különösen előnyösen 1 szubsztituenst hordoznak, előnyösen (rövid szénláncú)alkoxi-metilés más alkoxi-alkil-csoportok, például metoxi-metil-, etoxi-metil-, propoxi-metil-, izopropoxi-metil-, butoximetil- és a terc-butoxi-metil-csoport; (rövid szénláncú) alkoxiszubsztituált alkoxi-metil-csoportok, például 2metoxi-etoxi-metil-csoport; halogénatommal szubsztituált (rövid szénláncú)alkoxi-metil-csoportok, így például a 2,2,2-triklór-etoxi-metil- és a bisz(2-klór-etoxi)metil-csoport; és (rövid szénláncú)alkoxiszubsztituált etilcsoportok, így például az 1-etoxi-etil-, 1-metil-l-metoxi-etil- és az 1-izopropoxi-etil-csoport;
más szubsztituált etilcsoportok, előnyösen halogénezett etilcsoportok, így például a 2,2,2-triklór-etil-csoport; és aril-szelenil-szubsztituált etilcsoportok, amelyeknél az arilcsoportok a korábbiakban definiált, így például a 2-(fenil-szelenil)-etil-csoport;
aralkilcsoportok, előnyösen 1-4, előnyösebben 1-3 és a leginkább előnyösen 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkilcsoportok, amelyek 1-3, a korábbiakban definiált és példákkal illusztrált arilcsoporttal vannak szubsztituálva, azaz például szubsztituálatlan árucsoportokkal (így például a benzil-, fenetil-, 1-fenil-etil-,
3-fenil-propil-, α-naftil-metil-, β-naftil-metil-, difenilmetil-, trifenil-metil-, a-naftil-difenil-metil- vagy a 9antril-metil-csoport) vagy olyan árucsoportokkal, amelyek szubsztituálva vannak például halogénatommal vagy rövid szénláncú alkil-, rövid szénláncú alkoxi-, nitro-, ciano- vagy 1-3 szénatomot tartalmazó alkiléndioxi-csoporttal, előnyösen metilén-dioxi-csoporttal [így például a 4-metil-benzil-, 2,4,6-trimetil-benzil-, 3,4,5-trimetil-benzil-, 4-metoxi-benzil-, 4-metoxi-fenil-difenil-metil-, 2-nitro-benzil-, 4-nitro-benzil-, 4klór-benzil-, 4-bróm-benzil-, 4-ciano-benzil-, 4-cianobenzil-difenil-metil-, bisz(2-nitro-fenil)-metil- vagy piperonilcsoport];
HU 221 845 Β1 alkoxi-karbonil-csoportok, különösen 2-7, előnyösebben 2-5 szénatomot tartalmazó és helyettesítetlen (például metoxi-karbonil-, etoxi-karbonil-, terc-butoxikarbonil- és izobutoxi-karbonil-csoport) vagy halogénatommal vagy triszubsztituált szililcsoporttal, például tri(rövid szénláncú alkil)-szilil-csoporttal helyettesített csoportok [például 2,2,2-triklór-etoxi-karbonil- és 2(trimetil-szilil)-etoxi-karbonil-csoport];
alkenil-oxi-karbonil-csoportok, amelyeknél az alkenilrész 2-6, előnyösen 2-4 szénatomot tartalmaz (így például a vinil-oxi-karbonil- és allil-oxi-karbonil-csoport);
szulfocsoportok; és aralkil-oxi-karbonil-csoportok, amelyeknél az aralkilrész a korábbiakban definiált és példákkal illusztrált, illetve az arilrész - ha szubsztituálva van - legalább egy, a korábbiakban definiált és példákkal illusztrált aszubsztituenssel, előnyösen 1 vagy 2 rövid szénláncú alkoxi- vagy nitrocsoporttal szubsztituált, például a benzil-oxi-karbonil-, 4-metoxi-benzil-oxi-karbonil-, 3,4dimetoxi-benzil-oxi-karbonil-, 2-nitro-benzil-oxi-karbonil- és a 4-nitro-benzil-oxi-karbonil-csoport.
A hidroxi-védőcsoportok közül előnyösnek tartjuk a szililcsoportot.
A szabad karboxilcsoportot hordozó találmány szerinti vegyületek, azaz az R1 helyén (II) képletű csoportot tartalmazó vegyületek sókat képezhetnek. Az ilyen sókra példaképpen megemlíthetünk alkálifémekkel, így például nátriummal, káliummal vagy lítiummal képzett sókat, alkáliföldfémekkel, például báriummal vagy kalciummal képzett sókat; egy más fémmel, például magnéziummal, alumíniummal, vassal, cinkkel, rézzel, nikkellel vagy kobalttal képzett sókat; ammóniumsókat; szerves bázisokkal, különösen szerves aminokkal, például trietil-aminnal, diizopropil-aminnal, ciklohexilaminnal, terc-oktil-aminnal, dibenzil-aminnal, morfolinnal, glükóz-aminnal, fenil-glicin-alkil-észterekkel, etilén-diaminnal, N-metil-glükaminnal, guanidinnel, dietil-aminnal, trietil-aminnal, diciklohexil-aminnal, Ν,Ν’-dibenzil-etilén-diaminnal, klór-prokainnal, prokainnal, dietanol-aminnal, N-benzil-fenetil-aminnal, piperazinnal, tetrametil-ammónium- vagy trisz(hidroximetil)-amino-metánnal képzett sókat; és bázikus aminosavakkal, például hisztidinnel, α,β-diamino-vajsavval, lizinnel, argininnel, omitinnel, glutaminsavval vagy aszparaginsavval képzett sókat.
Ha a találmány szerinti vegyület molekulájában bázikus csoportot tartalmaz, akkor savaddíciós sókat képezhet. Az ilyen savaddíciós sókra példaképpen megemlíthetünk ásványi savakkal, különösen hidrogén-halogenidekkel (így például hidrogén-fluoriddal, hidrogén-bromiddal, hidrogén-jodiddal vagy hidrogén-kloriddal), salétromsavval, szénsavval, kénsavval vagy foszforsavval képzett sókat; rövid szénláncú alkánszulfonsavakkal, például metánszulfonsavval, trifluor-metánszulfonsavval vagy etánszulfonsavval képzett sókat; aril-szulfonsavakkal, például benzolszulfonsawal vagy p-toluolszulfonsavval képzett sókat; szerves karbonsavakkal, például ecetsavval, fumársawal, borkősavval, oxálsawal, maleinsavval, almasavval, borostyánkősavval, benzoesawal, mandulasavval, aszkorbinsavval, tejsavval, glukonsavval vagy citromsavval képzett sókat; és aminosavakkal, például glutaminsavval vagy aszparaginsavval képzett sókat.
A találmány szerinti vegyületek molekulájukban egy vagy több aszimmetrikus szénatomot tartalmazhatnak, így optikai izomerek formájában lehetnek. Bár ezeket egyetlen általános képlettel jellemezzük, szakember számára érthető, hogy a találmány oltalmi köre kiterjed mind az egyes elkülönített izomerekre, mind ezek elegyeire, beleértve a racemátokat. Ha sztereospecifikus szintézismódszereket alkalmazunk vagy optikailag aktív vegyületeket hasznosítunk kiindulási anyagokként, akkor az egyes izomerek közvetlenül előállíthatok; másrészt ha izomerek elegyét állítjuk elő, az egyes izomerek hagyományos rezolválási módszerekkel elkülöníthetők.
A találmány szerinti vegyületek előnyös csoportjait alkotják azok az (I) általános képletű vegyületek, illetve gyógyászatilag elfogadható sóik amelyek képletében (a) R2 jelentése etilcsoport;
R3 jelentése 1 -4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy allilcsoport, és
R4 2-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot vagy allilcsoportot jelent;
(b) R2 jelentése etilcsoport;
R3 jelentése 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport; és
R4 2 vagy 3 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent;
(c) R1 jelentése (II) képletű csoport, és előnyösebben
R2, R3 és R4 jelentése a fenti (A)-(B) pontok valamelyikében megadott;
(d) a fenti (c) pontban definiált vegyületek gyógyászatilag elfogadható sói.
A találmány szerinti vegyületek közül különösen előnyösek a következő vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik:
1-4. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-propilpentanoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]heptánsav;
1-5. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dimetil-hexanoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav;
1-7. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-etil-2metil-pentanoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-lnaftilj-heptánsav;
1-13. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-etil-2metil-butiril-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav
-22. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietilbutiril-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav,
1-32. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil4-pentanoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav; és
1-33. 3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-allil-2etil-4-pentanoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-lnaftilj-heptánsav.
HU 221 845 Β1
A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy
a) valamely (LVIII) általános képletű vegyületet a képletben R1, R2, R3 és R4 jelentése a korábban megadott - vagy sóját az Amycolata, Syncephalastrum, Mucor vagy Streptomyces genusba tartozó mikroorganizmus által termelt hidroxilezőenzimmel hidroxilezünk, vagy
b) valamely (IV) általános képletű vegyületet - a képletben R6 jelentése hidroxi-védőcsoport, célszerűen egy tri(l—6 szénatomot tartalmazó)alkil-szilil-csoport - [(R2)(R3)(R4)C-C(0)]20 általános képletű vegyülettel - a képletben R2, R3 és R4 jelentése a korábban megadott - vagy R7-X általános képletű vegyülettel - a képletben R7 jelentése -CO-C(R2)(R3)(R4) általános képletű csoport és X jelentése kilépőcsoport - reagáltatunk, adott esetben egy bázis jelenlétében, majd egy így kapott (V) általános képletű vegyületből az R6 védőcsoportot eltávolítjuk és kívánt esetben egy (V) általános képletű vegyületet gyűrűnyitó hidrolízisnek vetünk alá bázis jelenlétében, és kívánt esetben egy így kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászatilag elfogadható sóvá alakítunk vagy egy ilyen sóból az (I) általános képletű szabad bázist felszabadítjuk.
Közelebbről eljárhatunk úgy, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet - a képletben R6 jelentése hidroxi-védőcsoport, előnyösen tri(l—6 szénatomot tartalmazó)alkil-szilil-csoport - ilyen csoportot tartalmazó reakcióképes vegyülettel, előnyösen acilezőszerrel reagáltatunk, majd egy így kapott (V) általános képletű vegyületről - a képletben R2, R3, R4, és R6 jelentése a korábban megadott - a védőcsoportokat eltávolítjuk, majd kívánt esetben az (V) általános képletű vegyületet bázis jelenlétében gyűrűnyitó hidrolízisnek vetjük alá.
A) reakcióvázlat
Az ebben a reakcióvázlatban bemutatott eljárással az (I) általános képletű célvegyületek, illetve bizonyos védett köztitermékek állíthatók elő.
Ennél az eljárásnál kiindulási anyagként használhatjuk a (VI) képletű vegyületet, amely pravastatin néven ismeretes, és amelynél a 6-helyzetű hidroxilcsoport β-konfigurációjú. A 6-helyzetben lévő megfelelő csoportok sztereokémiája megmarad β-konfigurációjú az A) reakcióvázlatban bemutatott eljárás során. Alternatív módon használhatjuk a pravastatin 6-helyzetű epimer izomerjét kiindulási anyagként az Al. lépésben, mely esetben előállíthatók olyan (X), (XI) és (XII) általános képletű vegyületek, amelyeknél a 6helyzetű szubsztituensek a-konfigurációjúak. Bár a 6és egyéb helyzetek sztereokémiáját az A) reakcióvázlatban nem mutatjuk be, szakember számára érthető, hogy a találmány oltalmi köre kiterjed mind az egyes elkülönített izomerekre, például a pravastatinra vagy epimerjére, vagy mindezeknek az izomereknek az elegyeire.
Visszatérve az A) reakcióvázlatra, az abban szereplő képletekben
R6 jelentése a korábbiakban definiált hidroxi-védőcsoport,
R7 jelentése -CO-C(R2)(R3)(R4) általános képletű csoport, és ebben a képletben R2, R3 és R4 jelentése a korábban megadott; és
M jelentése hidrogénatom vagy egy só kationos része.
Ha M jelentése egy só kationos része, akkor ez a gyógyászatilag elfogadható sók ismertetése kapcsán a korábbiakban példaszerűen felsorolt kationok bármelyike lehet.
Al. lépés
Ebben a lépésben (VII) általános képletű vegyületeket állítunk elő a (VI) általános képletű vegyületek vagy gyógyászatilag elfogadható sóik hidrolízise útján. A hidrolízist hagyományos módszerekkel végrehajthatjuk, például egy bázist használva oldószerben, amikor a 8-helyzetű észteroldalláncot hidroxilcsoporttá alakítjuk.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat, A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk vizet és szerves oldószereket, így például étereket, például tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; alkoholokat, például metanolt, etanolt, propanolt, izopropanolt, butanolt, izobutanolt, terc-butanolt, izoamil-alkoholt, dietilénglikolt vagy etilénglikol-monometil-étert; valamint víznek az említett szerves oldószerek közül eggyel vagy többel alkotott elegyeit.
A reagáltatáshoz felhasználható bázis jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így a szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike azonos eredményekkel hasznosítható. Az előnyös bázisokra példaképpen megemlíthetünk szervetlen bázisokat, így például alkálifém-karbonátokat (például nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot vagy lítium-karbonátot), alkálifém-hidrogén-karbonátokat (például nátrium-hidrogén-karbonátot, kálium-hidrogén-karbonátot vagy lítium-hidrogén-karbonátot), alkálifém-hidroxidokat (például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, bárium-hidroxidot vagy lítium-hidroxidot) és alkálifém-alkoholátokat (például nátrium-metilátot, nátrium-etilátot, kálium-metilátot, kálium-etilátot, kálium-terc-butilátot vagy lítium-metilátot).
Ha bázisként egy alkálifém-karbonátot, alkálifémhidrogén-karbonátot vagy alkálifém-hidroxidot használunk, akkor a reagáltatást előnyösen 1 mol (VI) általános képletű vegyületre vonatkoztatva egy vagy több mólekvivalens bázis jelenlétében hajtjuk végre. Ha egy alkálifém-alkoholátot használunk bázisként, akkor a reagáltatást a bázis katalitikus mennyiségénél nagyobb mennyisége jelenlétében hajtjuk végre.
A reagáltatás széles hőmérséklet-tartományban végrehajtható, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 °C és +150 °C, előnyösebben 80 °C és 120 °C közötti hőmérsékleteken, vagy az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmér5
HU 221 845 Β1 sékleten dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok, bázis és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 3 óra és 100 óra, előnyösebben 24 óra és 60 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után az előállítani kívánt (VII) általános képletű vegyületet a reakcióelegyből szokásos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, ezeket szűréssel eltávolítjuk; a reakcióelegyhez vagy a szűrlethez vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adagolunk; a terméket az oldószerrel extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk, például vízmentes magnézium-szulfát fölött; és végül az oldószert ledesztilláljuk, a kívánt terméket kapva maradékként.
Az így kapott (VII) általános képletű vegyület egy hidroxi-karbonsav sója, és adott esetben hagyományos módszerekkel tisztítható, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel. A kromatográfiás módszerekre példaképpen megemlíthetjük a szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia Inc. cég által Sephadex LH-20, a Rohm and Haas Co. cég által Amberlite XAD-11 vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation cég által Diaion HP-20 márkanéven előállított szintetikus abszorbensen végrehajtott megosztásos kromatográfiát; a szilikagéllel vagy egy alkilezett szilikagéllel töltött rendes vagy fordított fázisú oszlopon végrehajtott oszlopkromatografálást (előnyösen nagy felbontóképességű folyadékkromatografálást); vagy ezeknek a módszereknek a kombinációját; miután egy alkalmas eluáló oldószerrel eluálást végzünk.
A2. lépés
Ebben a lépésben (VIII) képletű laktonvegyületet állítunk elő úgy, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet egy vagy több mólekvivalens savval reagáltatjuk a szabad karbonsav előállítása céljából, majd az utóbbit gyűrűzárási reakcióba visszük.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük a vizet és szerves oldószereket, például étereket (így például tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert), alkoholokat (például a metanolt, etanolt, propánok, izopropanolt, butanolt, izobutanolt, terc-butanolt, dietilénglikolt vagy ciklohexanolt), valamint víz és az említett szerves oldószerek közül egy vagy több elegyeit.
A lépés első részében felhasználható sav jellegét illetően sincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan használt savak bármelyike hasznosítható. Előnyös példaként megemlíthetünk szervetlen savakat, például a hidrogén-kloridot, hidrogén-bromidot, kénsavat, perklórsavat vagy foszforsavat.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 °C és +50 °C, előnyösebben 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleteken dolgozhatunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok, sav és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett a reakció a sav adagolása után azonnal végbemegy, alternatív esetben legfeljebb 2 óra, még előnyösebben legfeljebb 30 perc elegendő.
A reakció befejeződése után a reakció termékét a reakcióelegyből szokásos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet megfelelően semlegesítjük; ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, ezeket szűréssel eltávolítjuk; a reakcióelegyhez vagy a szűrlethez vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert adagolunk, majd a terméket a szerves oldószerrel extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, például vízmentes magnézium-szulfát fölött; és az oldószert ledesztilláljuk, a kívánt terméket kapva maradékként. Alternatív módon a reakció befejeződése után az előállítani kívánt vegyületet elkülöníthetjük az oldószernek a reakcióelegyből való ledesztillálása; a maradék szerves oldószerrel való összekeverése; az oldhatatlan anyagok kiszűrése; és az oldószer ledesztillálása útján. Az utóbbi elkülönítési módszerhez használható szerves oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, így például a hexánt, heptánt, ligroint vagy petrolétert; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klórbenzolt vagy diklór-benzolt; észtereket például az etilformiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxietánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; alkoholokat, például a metanolt, etanolt, propánok, izopropanolt, butanolt, izobutanolt, terc-butanolt, dietilénglikolt vagy ciklohexanolt; és ketonokat, például az acetont vagy metil-etil-ketont.
Az így kapott vegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy kromatográfiás módszerekkel. A célszerű kromatográfiás módszerekre példaképpen megemlíthetjük a megosztásos kromatográfiát egy szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia Inc. cég által Sephadex LH-20, a Rohm and Haas Co. cég által Amberlite XAD-11 vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation cég által Diaion HP-20 márkanéven előállított szintetikus abszorbensen; oszlopkromatografálást szilikagéllel vagy egy alkilezett szilikagéllel töltött szokásos vagy fordított fázisú oszlopon (előnyösen nagy felbontóképességű folyadékkromatografálást); vagy ezek6
HU 221 845 Β1 nek a módszereknek a kombinációját; miután egy alkalmas eluáló oldószerrel eluálást végzünk.
E lépés második részében gyűrűzárásos laktonizálást hajtunk végre, miáltal a hidroxisavat laktongyűrűs vegyületté alakítjuk. Ez a reakció különböző módszerekkel hajtható végre, például a következő módszerekkel:
1. módszer: ennek során a megfelelő hidroxisavat oldószerben egyszerűen melegítjük;
2. módszer: ennek során a megfelelő hidroxisavat egy észterezőszerrel kezeljük oldószerben.
1. módszer
A reagáltatást oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, így például a hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt, halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; ketonokat, például az acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont, izoforont vagy ciklohexanont; és nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet, előnyösebben szobahőmérséklet és 100 °C közötti hőmérsékleteken dolgozhatunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös paraméterek betartása mellett 10 perc és 6 óra, előnyösebben 30 perc és 3 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reagáltatás gyorsítható egy sav mint katalizátor használatával. Az e célra alkalmazható sav jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így a hagyományos reakciókban savkatalizátorként hasznosított savak bármelyike alkalmazható azonos eredményekkel. Az ilyen savakra példaképpen megemlíthetünk szerves savakat, például az ecetsavat, hangyasavat, oxálsavat, metánszulfonsavat, p-toluolszulfonsavat, trifluor-ecetsavat vagy trifluor-metánszulfonsavat; és Lewis-savakat, például bór-trikloridot, bór-trifluoridot vagy bór-tribromidot. Ezek közül előnyösnek tartjuk a szerves savakat, különösen előnyösnek az erős szerves savakat.
2. módszer
A 2. módszer szerinti reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. Az oldószernek azonban vízmentesnek kell lennie. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például a hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; ketonokat, például az acetont, metiletil-ketont, metil-izobutil-ketont, izoforont vagy ciklohexanont; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-piridont, N-metil-pirrolidinont vagy a hexametil-foszforsavtriamidot.
A 2. módszernél felhasználható észterezőszerekre példaképpen megemlíthetünk a későbbiekben ismertetésre kerülő kondenzálószereket; alkil-halogén-formiátokat, például metil-klór-formiátot vagy etil-klór-formiátot; és ciano-foszforsav-diésztereket, például dietil ciano-foszfonátokat. A kondenzálószerekre példaképpen megemlíthetünk N-hidroxi-származékokat, például N-hidroxi-szukcinimidet, 1-hidroxi-benztriazolt vagy N-hidroxi-5-norbomén-2,3-dikarboximidet; diszulfítszármazékokat, például 2,2’-dipiridil-diszulfídot; borostyánkősav-származékokat, például N,N’-diszukcinimidil-karbonátot; foszfmsav-klorid-származékokat, például N,N’-bisz(2-oxo-3-oxazolidinil)-foszfínsav-kloridot; oxalátszármazékokat, például N,N’-diszukcinimidil-oxalátot (DSO), Ν,Ν’-diftálimid-oxalátot (DPO), N,N’-bisz(norbomenil-szukcinimidil)-oxalátot (BNO), l,l’-bisz(benzotriazolil)-oxalátot (BBTO), l,l’-bisz(6klór-benzotriazolil)-oxalátot (BCTO) vagy l,l’-bisz(6trifluor-metil-benzotriazolil)-oxalátot (BTBO); triarilfoszfin-származékokat, például trifenil-foszfint; egy di(rövid szénláncú alkiljazo-dikarboxilát és egy triarilfoszfin kombinációját, például dietil azo-dikarboxilát és trifenil-foszfín kombinációját; N-(rövid szénláncú alkil)-5-aril-izoxazólium-3’-szulfonátokat, például Netil-5-fenil-izoxazólium-3 ’-szulfonátot; karbodiimidszármazékokat, beleértve az N’,N’-dicikloalkil-karbodiimideket, például az Ν’,Ν’-diciklohexil-karbodiimidet (DCC) vagy az l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimidet (EDAPC); diheteroaril-diszelenideket, például a di(2-piridil-diszelenid)-et; aril-szulfonil-triazolidokat, például a p-nitro-benzolszulfonil-triazolidot; 2-halogén-l-(rövid szénláncú alkilj-piridiniumhalogenideket, például a 2-klór-l-metil-piridinium-jodidot; diaril-foszforil-azidokat, például a difenil-foszforil-azidot (DPPA); imidazolszármazékokat, például az l,l’-oxalil-diimidazolt vagy N,N’-karbonil-diimidazolt; benzotriazolszármazékokat, például az 1-hidroxibenzotriazolt (HOBT); és dikarboximidszármazékokat, például az N-hidroxi-5-norbomén-2,3-dikarboximidet (HONB). A felsorolt vegyületek közül előnyösnek tartjuk a diaril-foszforil-azidokat.
A reagáltatás széles hőmérséklet-tartományban végrehajtható, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges.
HU 221 845 Bl
Általában célszerűen -20 °C és +100 °C, előnyösebben 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 8 óra, előnyösebben 30 perc és 4 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után az előállítani kívánt (VIII) képletű vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módszerekkel különíthetjük el. Például egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet semlegesítjük, ha oldhatatlan anyagokat tartalmaz, ezeket kiszűijük; a semlegesített reakcióelegyhez vagy a szűrlethez vizet és egy vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adunk, majd a szerves oldószerrel a terméket extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk, például vízmentes magnéziumszulfáton; és végül az oldószert ledesztilláljuk, a kívánt terméket kapva maradékként.
Az így kapott termék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel. A célszerűen alkalmazható kromatográfiás módszerekre példaképpen megemlíthetjük a hordozón, például szilikagélen, alumínium-oxidon vagy Florisil márkanevű anyagon (magnézium-szilícium-dioxid-gélt tartalmaz) végrehajtott abszorpciós kromatográfiát; szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia Inc. cég által Sephadex LH-20, a Rohm and Haas Co. cég által Amberlite XAD-11 vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation cég által Diaion HP-20 márkanevű abszorbensen végzett megosztásos kromatográfiát; szilikagéllel vagy alkilezett szilikagéllel töltött, rendes vagy fordított fázisú oszlopon végzett oszlopkromatografálást; vagy ezeknek a módszereknek megfelelő kombinációját, miután egy alkalmas eluáló oldószerrel eluálást végzünk.
A3. lépés
Ebben a lépésben (IV) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a (VIII) képletű vegyület két hidroxilcsoportját - a 8-helyzetű hidroxilcsoporttól eltekintve - szelektíven megvédjük R6 csoporttal.
A védőcsoport felvitelét a legkülönbözőbb módszerekkel hajthatjuk végre, a konkrét esetben választott védőcsoportjellegétől függően, így például eljárhatunk a következőkben ismertetésre kerülő 1-3. módszerek szerint.
1. módszer
Ennek a módszernek a végrehajtása során a (VIII) képletű vegyületet alkalmas mennyiségű - például 1-4 mólekvivalens, előnyösebben 2-3 mólekvivalens - R6 -X vagy R6 -O-R6 általános képletű vegyülettel - a képletekben R6 jelentése a korábban megadott, de előnyösen acilcsoport, és X jelentése kilépőcsoport - reagáltatunk oldószerben, adott esetben egy bázis jelenlétében. Miként említettük, R6 jelentése a korábban megadott, de előnyösen hidroxi-védőcsoportot, még előnyösebben szililcsoportot és a leginkább előnyösen terc-butil-dimetil-szilil-csoportot jelent.
A kilépőcsoport jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy ez a csoport nukleofil maradékként távozni képes csoport, miként ez a szakirodalomból jól ismert. Az előnyös kilépőcsoportokra példaképpen megemlíthetünk halogénatomokat, így például a klór-, bróm- vagy jódatomot; rövid szénláncú alkoxikarbonil-oxi-csoportokat, például a metoxi-karboniloxi- vagy etoxi-karbonil-oxi-csoportot; halogénezett alkil-karbonil-oxi-csoportokat, például a klór-acetoxi-, diklór-acetoxi-, triklór-acetoxi- vagy trifluor-acetoxi-csoportot; rövid szénláncú alkán-szulfonil-oxi-csoportokat, például a metánszulfonil-oxi- vagy az etánszulfonil-oxi-csoportot; rövid szénláncú halogén-alkán-szulfonil-oxi-csoportokat, például a trifluor-metánszulfonil-oxi- vagy a pentafluor-etánszulfonil-oxi-csoportot; és aril-szulfonil-oxi-csoportokat, például a benzolszulfonil-oxi-, p-toluolszulfonil-oxi- vagy p-nitro-benzolszulfonil-oxi-csoportot. Ezek közül előnyösnek tartjuk a halogénatomokat, a rövid szénláncú halogén-alkán-szulfonil-oxi-csoportokat és az aril-szulfonil-oxicsoportokat.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például a hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; étereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és amidokat, például formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont, N-metil-pirrolidinont vagy hexametil-foszforsav-triamidot.
Az 1. módszernél alkalmazható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú hagyományos reakcióknál szokásosan használt bázisok bármelyike azonos eredménnyel hasznosítható. Az előnyösen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk szerves bázisokat, például az N-metil-morfolint, trietil-amint, tributil-amint, diizopropil-etil-amint, diciklohexil-amint, N-metil-piperidint, piridint, 4-(l-pirrolidinil)-piridint, pikolint, 4-(N,N-dimetil-amino)-piridint, 2,6-di-terc-butil-4-metil-piridint, kinolint, N,Ndimetil-anilint vagy Ν,Ν-dietil-anilint. Kívánt esetben lehetséges katalitikus mennyiségű 4-(N,N-dimetil-amino)-piridin vagy 4-(l-pirrolidinil)-piridin vagy más bázisok kombinációjának használata. A reakció hatékonnyá tétele céljából a reakcióelegyhez egy kvatemer ammóniumsót, például benzil-trietil-ammónium-kloridot vagy tetrabutil-ammónium-kloridot, vagy pedig egy koronaétert, például dibenzo-18-korona-6 megnevezésű étert adhatunk.
HU 221 845 Β1
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 °C és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet, előnyösen 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok, bázis és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös paraméterek betartása mellett 10 perc és 3 nap, előnyösen 1 óra és 6 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
2. módszer
Ennél a módszernél a (VIII) képletű vegyületet valamely R6-OH általános képletű vegyülettel - a képletben R6 jelentése a korábban megadott, és előnyösen acilcsoportot jelent - reagáltatunk oldószerben észterezőszer, például az A2. lépés 2. módszerénél példaszerűen felsoroltak valamelyike és katalitikus mennyiségű bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például a hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidroíúránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont, N-metil-pirrolidinont vagy hexametil-foszforsav-triamidot.
A bázisokra példaképpen a korábbi 1. módszernél felsoroltak valamelyikét említhetjük.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -20 °C és +80 °C, előnyösebben 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleteken dolgozhatunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 3 nap, előnyösebben 30 perc és 1 nap közötti idő elegendőnek bizonyul.
3. módszer
Ennek a módszernek az értelmében a (VIII) képletű vegyületet valamely R6-OH általános képletű vegyülettel - a képletben R6 jelentése a korábban megadott, de előnyösen acilcsoport - reagáltatjuk oldószerben halogénezett foszforsav-dialkil-észter, például dietil-klórfoszfát és egy bázis jelenlétében.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például a hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidroíúránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont, N-metil-pirrolidinont vagy hexametil-foszforsav-triamidot.
Az ennél a módszernél alkalmazható bázisokra példaképpen az 1. módszer kapcsán felsoroltak valamelyikét említhetjük.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet, előnyösen szobahőmérséklet és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 3 nap, előnyösebben 30 perc és 1 nap közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha különböző reakcióképességű, védőcsoport bevitelére alkalmas reagenseket hasznosítunk, akkor előállítható olyan vegyület is, amelynek két hidroxilcsoportja különböző R6 csoporttal van védve.
A védőcsoport bevitelére szolgáló reakció befejeződése után az előállítani kívánt (IV) általános képletű vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módszerekkel különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet semlegesítjük; ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, ezeket szűréssel eltávolítjuk; a semlegesített reakcióelegyhez vagy a szűrlethez vizet és vízzel nem elegyedő oldószert, például etil-acetátot adunk, majd a terméket az oldószerrel extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk, például vízmentes magnézium-szulfát fölött; és végül az oldószert ledesztilláljuk, a kívánt terméket kapva.
Az így kapott vegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel. A célszerűen alkalmazható kromatográfiás módszerekre példaképpen megemlíthetjük a hordozón, például szilikagélen, alumínium-oxidon vagy Florisil márkanevű anyagon (magnézium-szilícium9
HU 221 845 Β1 dioxid-gélt tartalmaz) végrehajtott abszorpciós kromatográfiát; szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia Inc. cég által Sephadex LH-20, a Rohm and Haas Co, cég által Amberlite XAD-11 vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation cég által Diaion HP-20 márkanevű abszorbensen végzett megosztásos kromatográfiát; szilikagéllel vagy alkilezett szilikagéllel töltött, rendes vagy fordított fázisú oszlopon végzett oszlopkromatografálást; vagy ezeknek a módszereknek megfelelő kombinációját, miután egy alkalmas eluáló oldószerrel eluálást végzünk.
A4. lépés
Ebben a lépésben (X) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy egy megfelelő (IV) általános képletű vegyület 8-helyzetű hidroxilcsoportját R7 csoporttal acilezzük. A reagáltatást az A3. lépésnél ismertetett eljárással, a következőkben leírt módszerek bármelyikével hajthatjuk végre.
1. módszer
E módszer értelmében valamely (IV) általános képletű vegyületet megfelelő mennyiségű, például 1-4 mólekvivalens, előnyösebben 2-3 mólekvivalens R7-X vagy R7-O-R7 általános képletű vegyülettel
- a képletekben R7 és X jelentése a korábban megadott
- reagáltatunk oldószerben, adott esetben egy bázis jelenlétében.
2. módszer
E módszer értelmében valamely (IV) általános képletű vegyületet valamely R7-OH általános képletű vegyülettel - a képletben R7 jelentése a korábban megadott - reagáltatunk oldószerben észterezőszer, például az A2. lépés 2. módszerénél példaszerűen felsoroltak valamelyike és katalitikus mennyiségű bázis jelenlétében.
3. módszer
E módszer értelmében valamely (IV) általános képletű vegyületet valamely R7-OH általános képletű vegyülettel - a képletben R7 jelentése a korábban megadott - reagáltatunk oldószerben halogénezett foszforsav-dietil-észter, például dietil-klór-foszfát és egy bázis jelenlétében.
A5. lépés
Ebben a lépésben (IV) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy egy megfelelő (X) általános képletű vegyület R6 szimbólummal jelölt hidroxivédőcsoportjait eltávolítjuk.
A hidroxi-védőcsoport eltávolítására alkalmazott reakció körülményei értelemszerűen függnek a védőcsoport jellegétől, de a reagáltatást általában a szakirodalomból jól ismert módszerekkel, például a következőkben ismertetésre kerülő módszerekkel hajthatjuk végre.
Fluoridanionnal vagy egy szerves savval való lehasítás
Ha a hidroxi-védőcsoport egy szililcsoport, akkor rendszerint eltávolítható úgy, hogy a védett vegyületet fluoridanion képzésére alkalmas vegyülettel, például tetrabutil-ammónium-fluoriddal vagy hidrogén-fluoriddal kezeljük, vagy pedig a védett vegyületet egy szerves savval, például metánszulfonsawal, p-toluolszulfonsawal, trifluor-ecetsavval vagy trifluor-metánszulfonsawal reagáltatjuk. Ha a védőcsoport lehasítására szolgáló ágensként egy fluoridaniont alkalmazunk, akkor a reakció néha gyorsítható egy szerves sav, például hangyasav, ecetsav vagy propionsav adagolása útján. Ennek az eltávolítást módszernek az az előnye, hogy a mellékreakciók háttérbe szorulnak.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk étereket, így például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidrofüránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; és nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken, előnyösebben szobahőmérséklet körüli hőmérsékleteken hajtjuk végre a reakciót. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és az oldószerjellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 2 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul. Redukálás vagy oxidálás útján való eltávolítás
Ha a hidroxi-védőcsoport egy aralkil- vagy aralkoxi-karbonil-csoport, előnyösen távolítható el úgy, hogy a védett vegyületet egy redukálószerrel (előnyösen katalitikus redukálást végezve hidrogénnel egy katalizátor jelenlétében, például szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten) érintkeztetjük oldószerben, vagy a védett vegyületet egy oxidálószerrel kezeljük.
A redukálási reakciót rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például az etanolt vagy izopropanolt; étereket, például a dietil-étert, tetrahidrofüránt vagy dioxánt; aromás szénhidrogéneket, például a toluolt, benzolt vagy xilolt; alifás szénhidrogéneket, például a hexánt vagy ciklohexánt; észtereket, például az etil-acetátot vagy propil-acetátot; amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-piridont vagy hexametil-foszforsav-triamidot; alifás savakat, például a hangyasavat vagy ecetsavat; vagy a vizet. Használhatjuk a felsorolt oldószerek közül bármelyiket, vagy kettő vagy több elegyét. Ezek közül az oldószerek közül előnyösnek tartjuk az alkoholok, az alifás savak, egy alkohol és egy éter elegye, egy alkohol és víz elegye, vagy egy alifás sav és víz elegye használatát.
A reagáltatáshoz felhasználható katalizátor jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így a katalitikus redukáláshoz szokásosan alkalmazott katalizátorok bár10
HU 221 845 Β1 melyike azonos eredményekkel hasznosítható. Az előnyös katalizátorokra példaképpen megemlíthetjük a szénhordozós palládiumkatalizátort, a palládiumkormot, Raney-nikkelt, platina-oxidot, platinakormot, alumínium-oxid-hordozóra felvitt ródiumkatalizátort, valamint a trifenil-foszfin-, ródium-klorid- és bárium-szulfát-hordozóra felvitt palládium kombinációját.
A reagáltatáshoz alkalmazott hidrogéngáznyomás nem lényeges, bár a reakciót rendszerint a környezet nyomása és 10 atm közötti nyomáson hajtjuk végre.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos hőmérséklet nem lényeges, bár az előnyös hőmérséklet olyan tényezőktől függ, mint a kiindulási anyagok és a katalizátor jellege. Általában célszerűen 0 °C és 100 °C, előnyösebben 20 °C és 70 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 perc és 48 óra, előnyösebben 1 óra és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Az oxidálási reakció esetében a reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk vizes szerves oldószereket. Az ilyen szerves oldószerekre példaképpen megemlíthetünk ketonokat, például az acetont, halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot vagy szén-tetrakloridot; nitrileket, például az acetonitrilt; étereket, például a dietil-étert, tetrahidrofuránt vagy dioxánt; amidokat, például a dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot vagy hexametil-foszforsav-triamidot; és szulfoxidokat, például a dimetil-szulfoxidot.
A felhasználható oxidálószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így a hagyományos oxidációs reakciókhoz szokásosan használt oxidálószerek bármelyike azonos eredményekkel hasznosítható. Az előnyös oxidálószerekre példaképpen megemlíthetjük a káliumperszulfátot, nátrium-perszulfátot, ammónium-cériumnitrátot (CAN) és a 2,3-diklór-5,6-diciano-p-benzokinont (DDQ).
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen 0 °C és 150 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 10 perc és 24 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Alkálifémmel végzett eltávolítás
A védőcsoportot eltávolíthatjuk egy alkálifémmel, például fémlítiummal vagy fémnátriummal cseppfolyós ammóniában vagy egy alkoholban, például metanolban vagy etanolban végzett kezelés útján, alkalmas hőmérsékleten, például -78 °C és -20 °C közötti hőmérsékleten.
Aluminium-kloriddal végzett eltávolítás
Eltávolítható a védőcsoport úgy is, hogy a védett vegyületet alumínium-kloridnak nátrium-jodiddal vagy egy alkil-szilil-halogeniddel, például trimetil-szilil-jodiddal alkotott keverékével érintkeztetjük.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk nitrileket, például az acetonitrilt; és halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot vagy kloroformot. Ezek közül az oldószerek közül egyetlenegy vagy kettő, vagy több elegye egyaránt hasznosítható.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és az oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 perc és 3 nap közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a reakciószubsztrát kénatomot tartalmaz, akkor előnyös alumínium-klorid és nátrium-jodid keverékének használata.
Bázissal végzett eltávolítás
Ha a hidroxi-védőcsoport egy alifás acilcsoport, aromás acilcsoport vagy alkoxi-karbonil-csoport, akkor a védőcsoport eltávolítható úgy, hogy a védett vegyületet egy bázissal kezeljük oldószerben.
Az e célra alkalmazható bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy a védőcsoport eltávolítása során a bázis nem hat a vegyület más részeire. Az előnyösen alkalmazható bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém-alkoholátokat, így például a nátrium-metilátot; alkálifém-karbonátokat, például a nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot vagy lítium-karbonátot; alkálifém-hidroxidokat, például a nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, lítium-hidroxidot vagy báriumhidroxidot; és az ammóniát, például vizes ammóniumhidroxid-oldat vagy tömény vizes ammónium-hidroxidoldat és metanol elegyének formájában.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük a vizet; szerves oldószereket, például alkoholokat, így például az etanolt vagy propánok; étereket, így például a tetrahidrofuránt vagy dioxánt; vagy víz és az em11
HU 221 845 Β1 lített szerves oldószerek közül bármelyik vagy több elegyét.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen 0 °C és 150 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös paraméterek betartása mellett 1 óra és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
Ha a hidroxi-védőcsoport egy alkenil-oxi-karbonilcsoport, akkor a védőcsoport lehasítását egy bázissal végzett kezelés útján hajthatjuk végre. Ilyen esetben a reakciókörülmények hasonlóak annál az esetnél alkalmazott reakciókörülményekhez, amikor a hidroxi-védőcsoport alifás acilcsoport, aromás acilcsoport vagy alkoxi-karbonil-csoport.
Védőcsoport eltávolítása savas kezelés útján
Ha a hidroxi-védőcsoport egy alkoxi-metil-, tetrahidropiranil-, tetrahidrotiopiranil-, tetrahidrofuranil-, tetrahidrotienil- vagy szubsztituált etilcsoport, akkor rendszerint eltávolítható úgy, hogy a védett vegyületet egy savval kezeljük.
Az e célra alkalmazható sav jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így az ilyen célokra szokásosan használt savak bármelyike, beleértve a Brönsted-savakat és a Lewis-savakat, azonos eredményekkel hasznosítható. Az előnyösen alkalmazható savakra példaképpen megemlíthetünk szervetlen savakat, például a hidrogén-kloridot, kénsavat vagy salétromsavat; Brönsted-savakat, beleértve szerves savakat, például az ecetsavat, trifluor-ecetsavat, metánszulfonsavat vagy p-toluolszulfonsavat; Lewis-savakat, például a bór-trifluoridot; és erősen savas kationcserélő gyantákat, például a Dowex-50W márkanevű gyantát.
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószer jellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például a hexánt vagy a heptánt; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilénkloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; étereket, például a dietilétert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; alkoholokat, például az etanolt, propanolt, izopropanolt, butanolt, izobutanolt, terc-butanolt, izoamil-alkoholt, dietilénglikolt vagy ciklohexanolt; ketonokat, például az acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont, izoforont vagy ciklohexanont; vagy a vizet. Használható a felsorolt oldószerek közül bármelyik önmagában, vagy kettő vagy több elegye formájában. Ugyanakkor a felsorolt oldószerek közül előnyösnek tartjuk a halogénezett szénhidrogéneket, észtereket és étereket.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -10 és +100 °C, előnyösebben -5 °C és +50 °C közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott kiindulási anyagok és oldószer jellegétől függően. Általában azonban a fentiekben említett előnyös reakcióparaméterek betartása mellett 5 perc és 48 óra, előnyösebben 30 perc és 10 óra közötti idő elegendőnek bizonyul. Védőcsoport eltávolítása palládiummal és trifenil-foszfinnal vagy nikkel-tetrakarbonillal
Ha a hidroxi-védőcsoport egy aril-oxi-karbonil-csoport, akkor egyszerűen eltávolítható palládium és trifenil-foszfin vagy nikkel-tetrakarbonil kombinációjának alkalmazásával, mely kombináció előnye az, hogy a mellékreakciók háttérbe szorulnak.
A reakció befejeződése után a (XI) általános képletű célvegyületet a reakcióelegyből szokásos módon különíthetjük el. így például egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet semlegesítjük; ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, ezeket kiszűrjük; a semlegesített reakcióelegyhez vagy a szűrlethez vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adunk, majd a terméket oldószerrel extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk, például vízmentes magnézium-szulfát fölött; és végül az oldószert ledesztilláljuk, a kívánt terméket kapva maradékként.
Az így kapott vegyület kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel. A célszerűen alkalmazható kromatográfiás módszerekre példaképpen megemlíthetjük a hordozón, például szilikagélen, alumínium-oxidon vagy Florisil márkanevű anyagon (magnézium-szilíciumdioxid-gélt tartalmaz) végrehajtott abszorpciós kromatográfiát; szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia Inc. cég által Sephadex LH-20, a Rohm and Haas Co. cég által Amberlite XAD-11 vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation cég által Diaion HP-20 márkanevű abszorbensen végzett megosztásos kromatográfiát; szilikagéllel vagy alkilezett szilikagéllel töltött, rendes vagy fordított fázisú oszlopon végzett oszlopkromatografálást; vagy ezeknek a módszereknek megfelelő kombinációját, miután egy alkalmas eluáló oldószerrel eluálást végzünk.
A6. lépés
Ebben a lépésben a találmány szerinti vegyületek szűkebb csoportját alkotó (XII) általános képletű vegyületeket állítjuk elő úgy, hogy a (XI) általános képletű vegyületek laktongyűrűjét bázis jelenlétében hidrolízisnek vetjük alá, egy megfelelő karbonsav-sót vagy karbonsav-észtert kapva.
A karbonsav sójának előállítását hagyományos hidrolízises reakcióban hajtjuk végre, egy bázist, előnyösen 1-2 mólekvivalens bázist használva.
HU 221 845 Β1
A reagáltatást rendszerint és előnyösen oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Az e célra alkalmazható oldószerjellegét illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy az nem hat hátrányosan a reakcióra vagy a kiindulási anyagokra, illetve legalább egy bizonyos mértékben képes oldani az utóbbiakat. A célszerűen alkalmazható oldószerekre példaképpen megemlíthetjük a vizet vagy a víznek egy vagy több szerves oldószerrel alkotott elegyét. Az utóbbiakra példaképpen megemlíthetünk étereket, például tetrahidrofuránt, dioxánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert; alkoholokat, például etanolt, propanolt, izopropanolt, butanolt vagy izobutanolt; ketonokat, például acetont vagy metil-etil-ketont; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitrilt; és amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont, N-metil-pirrolidinont vagy hexametil-foszforsav-triamidot.
A reagáltatáshoz alkalmazott bázis jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így az ilyen típusú reakciókhoz szokásosan alkalmazott bázisok bármelyike azonos eredményekkel hasznosítható. Az előnyös bázisokra példaképpen megemlíthetünk alkálifém-karbonátokat, például a nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot vagy lítium-karbonátot; alkálifém-hidrogén-karbonátokat, például nátrium-hidrogén-karbonátot, káliumhidrogén-karbonátot vagy lítium-hidrogén-karbonátot; alkálifém-hidroxidokat, például nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, kalcium-hidroxidot, bárium-hidroxidot vagy lítium-hidroxidot; és alkálifém-alkoholátokat, például nátrium-metilátot, nátrium-etilátot, kálium-metilátot, kálium-etilátot, kálium-terc-butilátot vagy lítium-metilátot.
A reagáltatást széles hőmérséklet-tartományban végrehajthatjuk, a pontos reakció-hőmérséklet nem lényeges. Általában célszerűen -10 és +100 °C, előnyösebben 0 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleteken dolgozhatunk. A reagáltatáshoz szükséges idő is széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a reakció-hőmérséklettől, valamint az alkalmazott bázis és kiindulási anyagok jellegétől függően. Általában azonban a legtöbb esetben 30 perc és 10 óra, előnyösebben 1 óra és 5 óra közötti idő elegendőnek bizonyul.
A reakció befejeződése után a kívánt vegyületet a reakcióelegyből hagyományos módon különíthetjük el. így például ha a reagáltatást savas ioncserélő gyanta mint savas katalizátor jelenlétében hajtjuk végre, akkor egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet szűrjük, majd a szűrletből az oldószert desztillálással eltávolítjuk, a kívánt terméket kapva maradékként. Ha a reagáltatást egy másik sav mint savas katalizátor jelenlétében hajtjuk végre, akkor egy célszerű elkülönítési módszer abban áll, hogy a reakcióelegyet semlegesítjük; ha oldhatatlan anyagok vannak jelen, ezeket szűréssel eltávolítjuk; a semlegesített reakcióelegyhez vagy a szűrlethez vizet és vízzel nem elegyedő szerves oldószert, például etil-acetátot adunk, majd a terméket az oldószerrel extraháljuk; az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk, például vízmentes magnézium-szulfát fölött; és végül az oldószert desztillálással eltávolítjuk, a kívánt terméket kapva maradékként.
A kapott tennék kívánt esetben tovább tisztítható hagyományos módszerekkel, például átkristályosítással, átcsapatással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel. Az utóbbiakra példaképpen megemlíthetjük a szintetikus abszorbenseken, például a Pharmacia Inc. cég által Sephadex LH-20, a Rohm and Haas Co. cég által Amberlite XAD-11 vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation cég által Diaion HP-20 márkanevű abszorbensén végrehajtott megosztásos oszlopkromatográfiát; szilikagéllel vagy egy alkilezett szilikagéllel töltött oszlopon végrehajtott, rendes vagy fordított fázisú folyadékkromatografálást (előnyösen nagy felbontóképességű folyadékkromatografálás) vagy ezeknek a módszereknek megfelelő kombinációját, miután egy alkalmas eluálószerrel eluálást végzünk.
Előnyösen egy szabad karbonsavat úgy állítunk elő, hogy a karbonsav sóját tartalmazó szűrlet pH-értékét 5 alá, előnyösen 3 és 4 közé állítjuk be egy alkalmas sav adagolása útján.
Az e célra alkalmazott sav jellegét illetően nincs különösebb megkötés, így bármely szerves vagy ásványi savat használhatunk, feltéve, hogy nem hat hátrányosan az előállítani kívánt vegyületre. Az előnyösen alkalmazható savakra példaképpen megemlíthetünk szervetlen savakat, például a hidrogén-kloridot, hidrogén-bromidot, kénsavat, perklórsavat vagy foszforsavat; Brönsted-savakat, beleértve a szerves savakat, például ecetsavat, hangyasavat, oxálsavat, metánszulfonsavat, p-toluolszulfonsavat, trifluor-ecetsavat vagy trifluor-metánszulfonsavat; és savas ioncserélő gyantákat.
Az így kapott szabad karbonsav elkülöníthető és tisztítható hagyományos módszerekkel, például extrahálással, mosással, szárítással vagy hasonló módon, ezt követően pedig a későbbi reakciókban felhasználható.
Sók előállítása
Karbonsav-sókat adó reagáltatásokat a következőképpen hajthatunk végre:
(1) Karbonsav-fémsók
A kívánt sót úgy állítjuk elő, hogy a szabad karbonsavat egy alkalmas fémvegyülettel, például egy fémhidroxiddal vagy fém-karbonáttal reagáltatjuk vizes oldószerben.
Az előnyösen alkalmazható vizes oldószerekre példaképpen megemlíthetjük magát a vizet vagy víznek szerves oldószerekkel, például egy alkohollal, így például metanollal vagy etanollal; vagy egy ketonnal, így például acetonnal alkotott elegyeit. Különösen előnyösnek tartjuk víz és egy hidrofil szerves oldószer elegyének használatát.
Általában a reagáltatást előnyösen szobahőmérséklet körüli hőmérsékleten vagy - ha szükséges - melegítés közben hajtjuk végre.
(2) Karbonsav-aminsök
A kívánt sót úgy állítjuk elő, hogy a szabad karbonsavat egy alkalmas aminnal érintkeztetjük vizes oldószerben.
HU 221 845 Bl
Vizes oldószerként előnyösen magát a vizet vagy víznek egy szerves oldószerrel, például egy alkohollal, így például metanollal vagy etanollal; egy éterrel, így például tetrahidrofuránnal; vagy egy nitrillel, így például acetonitrillel alkotott elegyeit használjuk. A felsoroltak közül különösen előnyösnek tartjuk vizes aceton használatát.
Általában a reagáltatást előnyösen 7,0 és 8,5 közötti pH-értékeken szobahőmérséklet alatti hőmérsékleteken, különösen 5 °C és 10 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció azonnal végbemegy.
Alternatív módon a kívánt só előállítható só-amin kicserélési reakcióban, azaz úgy, hogy a fenti (1) bekezdésben ismertetett módon előállított karbonsavfémsót feloldjuk egy vizes oldószerben, majd az oldathoz hozzáadjuk a kívánt amin ásványi savval alkotott sóját, például egy hidrogén-halogeniddel, így például hidrokloriddal alkotott sót. A reagáltatás az előző bekezdésben ismertetett körülmények között hajtható végre.
(3) Karbonsavak aminosavakkal alkotott sói
A kívánt sót úgy állítjuk elő, hogy a szabad karbonsavat a kívánt aminosawal érintkeztetjük vizes oldószerben.
Az előnyösen alkalmazható vizes oldószerekre példaképpen megemlíthetjük magát a vizet vagy víznek szerves oldószerekkel, például alkoholokkal, így például metanollal vagy etanollal; vagy éterekkel, például tetrahidrofuránnal alkotott elegyeit.
A reagáltatást rendszerint melegítés közben, előnyösen 50 °C és 60 °C közötti hőmérsékleteken hajtjuk végre.
B) reakcióvázlat
A találmány szerinti vegyületek előállítására egy alternatív módszert mutatunk be a B) reakcióvázlatban. Ebben a reakcióvázlatban R5, R6 és R7 jelentése a korábban megadott.
A B) reakcióvázlatban egy alternatív előállítási módszert mutatunk be a találmány szerinti vegyületek szőkébb csoportját alkotó (XI) és (XII) általános képletű vegyületek előállítására.
Bl. lépés
Ebben a lépésben (XIV) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a kiindulási (XIII) képletű vegyület 8-helyzetű észteroldalláncát hidrolízisnek vetjük alá bázissal oldószerben. Ez a reagáltatás lényegében azonos az A) reakció vázlat szerinti Al. lépésben ismertetett reagáltatással, így ugyanazokat a reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
B2. lépés
Ebben a lépésben a (XV) általános képletű laktonvegyületet állítjuk elő úgy, hogy valamely (XIV) általános képletű hidroxisav-sót semlegesítünk, előnyösen oldószerben egy vagy több mólekvivalens savval, majd a kapott szabad savat gyűrűzárásnak vetjük alá. Ez a reagáltatás lényegében azonos az A) reakcióvázlat szerinti A2. lépésben ismertetett reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
B3. lépés
Ebben a lépésben (XVI) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy a (XV) képletű vegyület 8-helyzetű hidroxilcsoportjától eltérő hidroxilcsoportot szelektíven megvédjük az R6 csoport bevitele útján. Ez a reagáltatás lényegében azonos az A) reakcióvázlat A3. lépése szerinti reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
B4. lépés
Ebben a lépésben (XVII) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy egy megfelelő (XVI) általános képletű vegyület 8-helyzetű hidroxilcsoportját acilezzük az R7 csoporttal. Ez a reakció lényegében azonos az A) reakcióvázlat A4. lépése szerinti reakcióval, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
B5. lépés
Ebben a lépésben (XVIII) általános képletű vegyületeket, vagyis a találmány szerinti vegyületek szőkébb csoportját alkotó vegyületeket állítunk elő úgy, hogy egy megfelelő (XVII) általános képletű vegyület R6 szimbólummal jelölt hidroxi-védőcsoportját elimináljuk. Ez a reakció lényegében azonos az A) reakcióvázlat A5. lépése szerinti reakcióval, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
B6. lépés
Ebben a lépésben (XIX) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy egy (XVIII) általános képletű vegyület laktongyűrűjét hidrolízisnek vetjük alá.
B7., B8. és B9. lépések
Ezekben a lépésekben (XI) és (XII) általános képletű vegyületeket állítunk elő úgy, hogy valamely (XIX) általános képletű karbonsav vagy gyógyászatilag elfogadható sója vagy észtere, vagy pedig valamely (XVIII) általános képletű laktonvegyület 6-helyzetébe sztereospecifikusan hidroxilcsoportot viszünk be. Ez a lépés végrehajtható a következőkben a „biológiai módszerekkel történő előállítások” címmel jelölt részben leírt módon. Ezt követően a védőcsoportok eltávolítása után kívánt esetben a következő reakciókat hajthatjuk végre:
(1) hidrolízis; vagy (2) szabad karbonsav előállítása.
Ezeket a reagáltatásokat lényegében az A) reakcióvázlat A6. lépésében ismertetett módon hajthatjuk végre, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazhatunk.
C) reakcióvázlat
Ebben a reakcióvázlatban az A) reakcióvázlat szerinti reagáltatássorozatban köztitermékként használt (XI) általános képletű vegyületek előállítására, illetve a B) reakcióvázlat szerinti reagáltatássorozatban köztitermékként használt (XVIII) általános képletű vegyületek előállítására mutatunk be egy alternatív módszert. A C) reakcióvázlatban R6 és R7 jelentése a korábban megadott.
A köztitermékként felhasználásra kerülő (XI) és (XVIII) általános képletű vegyületek előállíthatok úgy,
HU 221 845 Β1 hogy a (VIII) vagy (XV) képletű vegyület összes hidroxilcsoportját acilezzük R7 csoporttal, egy (XX), illetve (XXI) általános képletű vegyületet kapva. Ez a reagáltatás lényegében azonos az A) reakcióvázlat A4. lépése szerinti reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre. A 8helyzetű acilezett hidroxilcsoporttól eltérő egy vagy kettő védőcsoportot ezután szelektíven eltávolítunk a 2 255 974 A számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetett módszerrel, majd ezt követően kívánt esetben a védőcsoportok eltávolítása útján kapott csoportok közül az egyiket vagy mindkettőt megvédjük védőcsoporttal, előnyösen in vivő biológiai módszerekkel, például hidrolízissel lehasítható védőcsoporttal, mely csoportok azonosak vagy egymástól eltérőek lehetnek. Ez a reagáltatás lényegében azonos az A) reakcióvázlat A5. lépése szerinti reagáltatással, így azonos reagenseket és reakciókörülményeket alkalmazva hajtható végre.
D) reakcióvázlat
Az ebben a reakcióvázlatban bemutatott módszer a (VI) és (XXII) általános képletű vegyületek előállítására alternatív módszer fermentálás útján. Ebben a reakcióvázlatban R6 jelentése a korábban megadott.
A Dl. lépésben egy találmány szerinti (VI) általános képletű vegyületet állítunk elő úgy, hogy e vegyület termelésére képes, a Penicillium genuszba tartozó mikroorganizmust tenyésztünk. Ez végrehajtható a következőkben ismertetett módon.
Kívánt esetben ezután a következőkben ismertetésre kerülő reakciók közül egyet vagy többet hajthatunk végre:
(1) hidrolízis; vagy (2) a szabad karboxilcsoport előállítása.
A B) reakcióvázlat szerinti reagáltatássorozat kiindulási anyagaként használt (XIII) képletű vegyület előállítható kémiai úton a következőkben felsorolásra kerülő szakirodalmi publikációk bármelyikében ismertetett eljárás alkalmazásával:
(1) Clive, D. J. és munkatársai, J. Am. Chem. Soc.,
112, 3018 (1990);
(2) Hsu, C. T. és munkatársai, J. Am. Chem. Soc., 105,
593 (1983);
(3) Girotra, N. N. és munkatársai, Tetrahedron Lett.,
23, 5501 (1982); ibid. 24, 3687 (1983) és ibid. 25,
5371 (1984);
(4) Hirama, M. és munkatársai, J. Am. Chem. Soc.,
104, 4251 (1982);
(5) Grieco, P. A. és munkatársai, J. Am. Chem. Soc.,
108, 5908 (1986);
(6) Rosen, T. és munkatársai, J. Am. Chem. Soc., 107,
3731 (1985);
(7) Keck, G. E. és munkatársai, J. Org. Chem., 51,
2487 (1986);
(8) Kozikowski A. P. és munkatársai, J. Org. Soc., 52,
3541 (1987);
(9) Danishefsky S. J. és munkatársai, J. Am. Chem.
Soc., 111, 2599 (1989).
A Sho 56-12114 és a Sho 51-136885 számú japán közrebocsátási iratokban ismertetett eljárások szerint a
B., illetve C) reakcióvázlatok szerinti reagáltatássorozatokban kiindulási anyagként használt (XIII) és (XV) képletű kiindulási vegyületek előállíthatok mikrobiológiai úton. A D) reakció vázlat Dl. lépésében mindkét vegyület egyidejűleg előállítható.
A kiindulási anyagként felhasznált pravastatin előállítható enzimatikusan a (XIII) képletű vegyület 6-helyzetű sztereoszelektív hidroxilezése útján a 61-13699 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett eljárással vagy a B7., B8. és B9. lépések szerint, 6p-hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületet kapva.
A pravastatin 6-helyzetű epimeije, azaz a-konfigurációjú 6-hidroxilcsoportot tartalmazó vegyület is használható kiindulási anyagként az Al. lépésben. Ez a vegyület előállítható a (XIII) képletű vegyület 6-helyzetű sztereoszelektív hidroxilezése útján a pravastatin szintéziséhez hasonló módon, a Sho 61-13699 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett eljárás szerint eljárva vagy a B7., B8. és B9. lépések szerint eljárva.
A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt R7-OH általános képletű karbonsavak egyszerűen előállíthatok jól ismert módszerekkel, például a Pfeffer, P. E. által a J. Org. Chem., 37, 451 (1972) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel.
BIOLÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA
A találmány szerinti vegyületek és néhány kiindulási vegyület előállítható a következőkben részletesen ismertetésre kerülő biológiai módszerekkel.
(VI) általános képletű vegyületek előállítása
A (IV) általános képletű vegyületek közül a 8-helyzetben 2-metil-pentanoil-oxi-csoportot hordozó vegyületek, vagyis a (VI) általános képletű vegyületek - a képletben R1’ jelentése (II’) vagy (IIP) képletű csoport - előállíthatok a Penicillium genuszba tartozó mikroorganizmus tenyésztése útján megfelelő táptalajban, majd a táptalajból a képződött (VI) általános képlet a vegyület elkülönítése útján. Ez az eljárás a jelen találmány egy részét képezi.
A (VI) általános képletű vegyületek előállítására alkalmazható mikroorganizmustörzseket illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy a törzs a Penicillium genuszba tartozik, és képes egy (VI) általános képletű vegyület előállítására. Ilyen vegyületek előállítására képes mikroorganizmustörzs például a Penicillium citrinum Thom SANK 13 380 törzs, amely a Penicillium genuszba tartozik és deponálásra került a Budapesti Egyezmény szerint a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science & Technology, Ministry of International Trade and Industry, (Tokió, Japán) törzsgyűjteményben FERM BP-4129 deponálási szám alatt 1992. december 22-én.
A SANK 13 380 törzs mikológiái tulajdonságai a következők.
napon át 25 °C-on való növekedést követően Czapek-féle élesztőautolizátum agar (CYA) táptalajon a telepek átmérője 1,8 cm. A felületi színek fehér (1 A 1) és halványsárga (2 A 4) között változnak, illetve a felületet fehér, pelyhes léghifák borítják. A tenyészet hátoldala fehér (1 A 1) és halványsárga (2 A 4) kö15
HU 221 845 B1 zötti színű, illetve kör alakú gyűrődések figyelhetők meg. Sem extrudátumot, sem oldható pigmentet nem találtunk.
Malátaextraktum agar (MEA) táptalajon 25 °C-on 7 napon át való növekedést követően a telepek átmérője 1,3 cm. A felület halványsárga (2 A 3) színű, illetve megjelenése bársonyos és porszerű között változik. A tenyészet hátoldala bamásnaracs színű (7 C 7).
tömeg%-os glicerin-nitrát agar (G25N) táptalajon 25 °C-on 7 napon át való tenyésztést követően a telepek átmérője 1,6 cm. A felület színe fehér (1 A 1) és sárgásfehér (1 A 2) közötti, illetve pelyhes hifák borítják. A tenyészet hátoldala halványsárga (2 A 3).
Nem figyelhető meg növekedés az említett táptalajon egyikén sem 5 °C-on vagy 37 °C-on.
A konidiofórok felülete sima, és biverticillate típusú. A metulák hengeresek és enyhén hólyagosak, illetve méretük 9-15 3-4 pm. A phialidák ampulla formájúak, méretük 8—10-3—4 pm. A konídiumok gömb alakúak, felületük sima és enyhén durva között változik, átmérőjük 2,5-4 pm.
Ezeket a tulajdonságokat ismert törzs tulajdonságaival összehasonlítva megállapítható, hogy e törzs tulajdonságai összhangban vannak a Pitt J. I. által a „The genus Penicillium and its teleomorpholic States, Eupenicillium and Talaromyces” című könyv 634. oldalán (a könyv 1979-ben az Academic Press Kiadó gondozásában jelent meg) ismertetett Penicillium citrinum Thom. törzs tulajdonságaival. így ezt a törzset Penicillium citrinum Thom. törzsként azonosítottuk.
A színárnyalatok leírása összhangban van a Komerup, A. és Wansher, Η. H. által a „Methuen Handbook of Colour” című könyvben (3. kiadás, megjelent 1978-ban az Eyre Methuen Kiadó gondozásában Londonban) ismertetett irányelvekkel.
Szakember számára érthető, hogy a SANK 13 380 törzs vagy bármely más, egy (VI) általános képletű vegyület előállítására alkalmas törzs továbbtenyésztésnek vethető alá vagy biotechnológiai úton megváltoztatható vagy módosítható eltérő jellemzőjű organizmus nyerése céljából. Az így kapott organizmussal szemben az egyetlen követelmény az, hogy a kívánt vegyület előállítására alkalmas legyen. Változások bekövetkezhetnek természetes vagy mesterséges úton, például ibolyántúli fénnyel, nagy frekvenciájú hullámokkal, besugárzással vagy kémiai mutagénekkel végzett kezelés útján.
Az ilyen változtatások és módosítások bármely tetszőleges formát ölthetnek, vagy pedig például a tenyésztési körülmények megváltoztatásának következményei lehetnek. A tenyésztés útján módosított és így kiválasztott törzsek olyan jellemzőkkel bírhatnak, mint például a gyorsabb növekedés, vagy alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten való növekedés.
A biotechnológiai módosítások általában szándékosak, és bevihetnek szelektálható jellemzőket, így például baktériumokkal szembeni ellenállást vagy érzékenységet, vagy ezek kombinációját, abból a célból, hogy a tisztaság fenntartható legyen vagy egyes esetekben a tenyészetek, különösen a magtenyészetek tisztítása lehetővé váljon.
Genetikai manipulációkkal bevihető más jellemzők bármilyenek lehetnek, ha ez a Penicillium genuszban megengedett. így például különböző rezisztenciákat kódoló plazmidok bevihetők, vagy bármely, a természetben előforduló plazmid eltávolítható. Az előnyös plazmidok közé tartoznak azok, amelyek auxotrópiát biztosítanak. A plazmidok nyerhetők bármely alkalmas forrásból, vagy pedig biotechnológiai úton előállíthatok egy természetben előforduló Penicillium-plazmid izolálása és ebbe egy más forrásból a kívánt gén vagy gének beiktatása útján. A természetes plazmidok modifikálhatok bármely más, a kívánt eredményt biztosító módon.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható bármely ilyen módosítótörzs, feltéve, hogy alkalmas egy (VI) általános képletű vegyület előállítására, mely tény egyszerűen, rutinkísérletezéssel megállapítható.
Egy alkalmas mikroorganizmus tenyésztése útján (VI) általános képletű vegyületek előállítása céljából a mikroorganizmust egy alkalmas táptalajon kell tenyészteni. Az ilyen táptalajok általában a szakirodalomból jól ismertek, és gyakran más fermentációs termékek előállításához szokásosan alkalmazott típusúak lehetnek.
Jellegzetesen egy ilyen táptalaj tartalmaz egy szénforrás, egy nitrogénforrás és egy vagy több, az adott mikroorganizmus által asszimilálható szervetlen só tetszőleges kombinációját. A táptalajjal szembeni minimális követelmény az, hogy tartalmazza a mikroorganizmus növekedéséhez elengedhetetlen komponenseket.
Alkalmas szénforrásként megemlíthetünk bármely olyan széntartalmú anyagot, amelyet a mikroorganizmus asszimilálni képes, így például szénhidrátokat, például a glükózt, fruktózt, maltózt, laktózt, szacharózt, keményítőt, mannitot, dextrint, glicerint, sűrű malátaszirupot, melaszt, nádcukormelaszt, zabport, rizsport, kukoricakeményítőt, burgonyát, kukoricaport, szójababport vagy malátaextraktumot; olajokat vagy zsírokat, például a szójababolajat, gyapotmagolajat, olívaolajat, csukamájolajat vagy sertészsírolajat; szerves savakat, például a citromsavat, nátrium-aszkorbátot, almasavat, ecetsavat, fiimársavat, borkősavat, borostyánkősavat vagy glükonsavat; alkoholokat, például a metanolt, etanolt, propánok, izopropanolt, butanolt, izobutanolt vagy terc-butanolt; és aminosavakat, például a glutaminsavat. Ezeket az anyagokat használhatjuk önmagukban, vagy kettő vagy több ilyen anyag tetszőleges kombinációjában. Jellegzetes mennyiségük a táptalaj térfogatára vonatkoztatva 1-10 vegyes%, bár ez a mennyiség kívánság szerint változtatható, illetve a kívánt eredménnyel összhangba hozható.
A célszerűen alkalmazható nitrogénforrások közé tartozik bármely olyan nitrogéntartalmú vegyület, amelyet a mikroorganizmus asszimilálni képes, így például fehérjetartalmú anyagok vagy más, könnyen emészthető nitrogénforrások. A nitrogénforrásokra reprezentatív példaként megemlíthetünk állati és növényi eredetű szerves nitrogénfonásokat, így például olyan természetes anyagokból készült extraktumokat, mint a szójababliszt, búzakorpa, búzacsíra, földimogyoróliszt, gyapotmagliszt, gyapotmagolaj, szójafehérje-izolátum, kazaminosav, kazeinhidrolizátum, fermamin, halliszt, kuko16
HU 221 845 Β1 ricalekvár, pepton, húsextraktum, élesztő, élesztőautolizátum, élesztőextraktum, malátaextraktum vagy karbamid; aminosavak, például az aszparaginsav, glutaminsav, cisztein vagy alanin; ammóniumsók, például az ammónium-szulfát, ammónium-nitrát, ammónium-klorid vagy ammónium-foszfát; és szervetlen nitrogénfonások, például a nátrium-nitrát vagy kálium-nitrát. Ami a nitrogénforrásokat illeti, ezek is alkalmazhatók önmagukban vagy bármely tetszőleges kombinációban. A táptalaj térfogatára vonatkoztatva célszerű mennyiségük jellegzetesen 0,2-6 vegyes%.
Célszerűen alkalmazható tápértékű szervetlen sók azok, amelyek egyrészt nyomelemeket biztosítanak, másrészt fő összetevőjük is hasznosul. Előnyösek az olyan sók, amelyek ionként például nátrium-, kálium-, magnézium-, ammónium-, kalcium-, foszfát-, szulfát-, klorid- vagy karbonátiont biztosítanak asszimilálható formában, illetve nyomelemként molibdént, bőrt, rezet, kobaltot, mangánt és vasat.
A célszerűen alkalmazható vegyületekre példaképpen megemlíthetjük a nátrium-kloridot, mangán-kloridot, kobalt-kloridot, kálium-kloridot, kalcium-kloridot, kalcium-karbonátot, alumínium-kálium-szulfátot, mangán-szulfátot, réz(II)-szulfátot, kobalt-szulfátot, cinkszulfátot, vas(II)-szulfátot, magnézium-szulfátot, monokálium-foszfátot, dikálium-foszfátot, dinátrium-foszfátot vagy ammónium-molibdátot. Járulékosan a mikroorganizmus növekedéséhez szükséges bármely egyéb adalék, illetve a (VI) általános képletű célvegyület képződését elősegítő bármely egyéb adalék hasznosítható bármely célszerű kombinációban.
Egyes esetekben a kívánt termék képződését fokozhatja olyan kénvegyület adagolása, amely a táptalajból a mikroorganizmus által asszimilálható. A célszerű kénvegyületek közé tartoznak szervetlen kénvegyületek, így szulfátok, például a cink-szulfát, réz(II)-szulfát, vas(II)-szulfát vagy ammónium-szulfát; tioszulfátok, például az ammónium-tioszulfát; és szulfitok, például az ammónium-szulfit; vagy szerves kénvegyületek, így kéntartalmú aminosavak, például a cisztin, cisztein vagy L-tiazolin-4-karbonsav; nehézfémtartalmú szulfátvegyületek, például a vas(II)-szulfát vagy réz(II)-szulfát; vitaminok, például a Bj-vitamin vagy a biotin; és bakteriális növekedést serkentő faktorok, például a tiamin.
A táptalajhoz habzásgátlóként például egy szilikonolajat, poli(alkilén-glikol)-étert, növényi olajat vagy más alkalmas felületaktív anyagot adhatunk. Az ilyen adagolás célszerű lehet akkor, ha a mikroorganizmust folyékony táptalajon tenyésztjük.
Előnyös, ha a Penicillium citrinum Thom SANK 13 380 (VI) általános képletű vegyület előállítása céljából végzett tenyésztésekor a táptalaj pH-értékét 5,0 és 8,0, előnyösebben 6,0 és 7,0 között tartjuk, bár az egyetlen követelmény az, hogy a pH ne gátolja a mikroorganizmus növekedését, vagy károsan ne befolyásolja a végtermék minőségét.
A Penicillium citrinum Thom SANK. 13 380 általában 15 °C és 35 °C közötti hőmérsékleteken növekszik, illetve 22 °C és 30 °C közötti hőmérsékleteken jól növekszik. Az ezekbe a tartományokba nem eső más hőmérsékleteket alkalmazhatunk olyan esetekben, amikor olyan törzset fejlesztettünk ki, amely alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleteken növekedni képes, vagy más speciális okokból, miként ez a szakirodalomból jól ismert. A (VI) általános képletű vegyületek előállítása céljából előnyösen 15 °C és 35 °C, előnyösebben 22 °C és 26 °C közötti hőmérsékleteken végezzük a tenyésztést, de a leginkább előnyösen 24 °C körüli hőmérsékleteken.
A (VI) általános képletű vegyületek előállítása céljából végzett tenyésztési technikát illetően nincs különösebb megkötés, így a bakteriális tenyészeteknél szokásosan használt tenyésztési módszerek bármelyike azonos eredményekkel hasznosítható. A (VI) általános képletű vegyületek előállítására azonban ideális az aerob tenyésztés, így bármely alkalmas aerob tenyésztési módszer, így például a szilárd tenyészet, kevert tenyészet, stacioner tenyészet, rázatótenyészet vagy levegőztetőkeverő tenyészet alkalmazható.
Ha a tenyésztést kisméretekben végezzük, akkor általában előnyösen néhány napon át 20-30 °C közötti hőmérsékleten, előnyösebben 24 °C körüli hőmérsékleten rázatásos tenyésztést végzünk.
Fermentatív tenyésztés megkezdése céljából egy előnyös módszer abban áll, hogy egy vagy két lépésben például Erlenmeyer-lombikban (amely előnyösen el van látva vízáramlást szabályozó falakkal) kezdeti inokulumot, azaz ojtóanyagot állítunk elő. A táptalajban kombinációban egy szénforrást és egy nitrogénforrást használhatunk. Az ojtótenyészet készítéséhez használt lombikot termosztáttal felszerelt inkubátorban alkalmas hőmérsékleten, például 20 °C és 30 °C, előnyösebben 22 °C és 26 °C közötti hőmérsékleten, de a leginkább előnyösen 24 °C körüli hőmérsékleten alkalmas időn át, rendszerint 2-7 napon át rázatjuk, vagy pedig a rázatást addig végezzük, míg kielégítő növekedést megfigyelünk, előnyösen 3-5 napon át. Az így kapott ojtótenyészetet használjuk azután egy második ojtótenyészet vagy egy termelőtenyészet beojtására. Ha második ojtótenyésztést végzünk, akkor ezt hasonló módon végezhetjük, és ezután a termelőtenyészet beojtására használhatjuk. Azt a lombikot, amelybe az ojtótenyészetet beojtjuk, megfelelő időn át, például 2-7 napon át rázatjuk, vagy pedig addig, míg maximális tenyésztést érünk el. A rázatást alkalmas hőmérsékleten, például 24 °Con végezzük. Ha az inkubálás teljes, a lombik tartalmát centrifugálással vagy szűréssel elkülönítjük.
Ha a tenyésztést nagy méretekben végezzük, akkor előnyösen olyan alkalmas fermentálóberendezést használunk, amely levegőztethető és keverhető. Ilyen esetekben a táptalajt a fermentorban állíthatjuk elő. A táptalajt először megfelelően magas hőmérsékleten, például 120 °C körüli hőmérsékleten sterilizáljuk, majd lehűtjük és beojtjuk előzetesen steril táptalajon növekedett inokulummal. A tenyésztést előnyösen 20-26 °C, előnyösebben 22 °C és 24 °C közötti hőmérsékleten végezzük keverés és levegőztetés mellett. Ez a módszer alkalmas a célvegyület nagyobb mennyiségeinek előállítására.
HU 221 845 Β1
A táptalajban képződő (VI) általános képletű célvegyület mennyisége figyelhető az idő előrehaladtával úgy, hogy mintákat veszünk, és a mintában a (VI) általános képletű vegyület koncentrációját meghatározzuk például nagy felbontóképességű folyadékkromatografálással. A (VI) általános képletű vegyületek rendszerint mind lakton, mind hidroxilvegyület formában lehetnek, és így rendszerint e két forma elegyeiként képződnek. Lehetséges mindkét forma mennyiségét egyidejűleg meghatározni. Általában az előállított (VI) általános képletű vegyület mennyisége maximumot ér el 72 óra és 300 óra közötti tenyésztési idő elmúltával.
A tenyésztés során képződött (VI) általános képletű vegyület jelen van mind a tenyészet szűrletében, mind a baktériumsejtekben. A vegyület lehet hidroxisav formájában vagy lakton formájában, amelyek egymásba átalakulhatnak. Ráadásul a hidroxisavforma lehet a megfelelő só formájában, amely stabil.
Ezért a (VI) általános képletű vegyület extrahálható és elkülöníthető közvetlenül e tulajdonságot más tulajdonságokkal kombinálva, például a következőképpen.
1. módszer
A táptalajban lévő baktériumsejteket és más szilárd anyagokat centrifugáljuk vagy szüljük, az utóbbi esetben szűrési segédanyagot, például diatómaföldet használva, amikor egyrészt felülúszót, másrészt baktériumsejt-tömeget kapunk.
(]) Felülúszó
A felülúszóban lévő (VI) általános képletű vegyület laktonformájának laktongyűrűjét hidrolizáljuk bázikus körülmények között (előnyösen 12 vagy ennél magasabb pH-értéken), amikor a gyűrű kinyílik és a (VI) általános képletű vegyület teljes mennyisége hidroxisavsó formájú. Ez a só azután átalakítható a megfelelő szabad hidroxisavvá óvatos savanyítás útján; és ezt követően a (VI) általános képletű vegyület elkülöníthető szabad hidroxisavként vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel végzett extrahálás útján. E célra extrahálószerként használhatunk például alifás szénhidrogéneket, így például hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; étereket, például dietil-étert vagy diizopropil-étert; vagy észtereket, például etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot. A felsorolt oldószerek közül használhatunk egyetlen egyet, vagy bármely kettő vagy több elegyét.
(2) Baktériumsejtek
A baktériumsejteket vízzel elegyedő szerves oldószerrel, például egy alkohollal, így például metanollal vagy etanollal; egy ketonnal, például acetonnal; egy nitrillel, például acetonitrillel vagy izobutironitrillel; egy amiddal, például dimetil-formamiddal, dimetil-acetamiddal, N-metil-2-pirrolidonnal, N-metil-pirrolidinonnal vagy hexametil-foszforsav-triamiddal keverjük össze. A kapott keverékben a baktériumsejtek végső koncentrációja előnyösen 50% és 90% közötti. Az így kapott keveréket előnyösen ezután hasonló módon kezeljük, mint a felülúszót, a megfelelő szabad hidroxisavat kapva.
2. módszer
A táptalajt előnyösen 12 vagy ennél nagyobb pHértéken bázikus kezelésnek vetjük alá melegítés közben vagy szobahőmérsékleten a sejtek elroncsolása, illetve a molekulában lévő laktongyűrű hidrolizálása és felnyitása céljából. Ugyanekkor a (VI) általános képletű vegyület teljes mennyisége átalakul hidroxisav-só-formává. A szabad hidroxisav formájú (VI) általános képletű vegyületet úgy kapjuk, hogy a savat a megfelelő szabad bázissá alakítjuk az 1. módszernél a felülúszó kezelésére ismertetett módszerhez hasonló módon.
A kapott szabad hidroxisavformát feloldjuk egy alkálifémtartalmú bázis, például egy alkálifém-hidroxid, így például nátrium-hidroxid vizes oldatában, olyan sót kapva, amely könnyen elkülöníthető és igen stabil.
Alternatív módon a kapott szabad hidroxisav laktonformává alakítható melegítéssel végzett dehidratálás vagy szerves oldószerben végzett gyűrűzárás útján.
A szabad hidroxisav, hidroxisav-só és laktonformák elkülönítése és tisztítása szokásos módon, a szerves vegyületek elkülönítésére és tisztítására hagyományosan alkalmazható módszerekkel végezhető. Ilyen módszerekre példaképpen megemlíthetjük egy szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia cég által Sephadex LH-20 márkanéven, a Rohm and Haas cég által Amberlite XAD-11 márkanéven vagy a Mitsubishi Chem. Ind. cég által Diaion HP-20 márkanéven gyártott hordozón végzett megosztásos kromatográfiát. Alternatív módon végezhetünk szilikagélt vagy alkilezett szilikagélt használva rendes vagy fordított fázisú oszlopkromatografálást, majd ezt követően alkalmas oldószerrel végzett eluálást az elkülönítés és tisztítás céljából.
A laktonforma tisztítható továbbá szilikagélen, alumínium-oxidon vagy Florisil márkanevű, magnéziumszilikagél típusú hordozón végrehajtott adszorpciós oszlopkromatografálással is.
Az említett módszereknél eluálószerként használhatunk például alifás szénhidrogéneket, így például a hexánt, heptánt, ligroint vagy petrolétert; aromás szénhidrogéneket, például a benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például a metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például az etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; és étereket, például a dietil-étert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxietánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert.
Alternatív módon az izolálás és tisztítás céljából az extrahált oldatot átbocsáthatjuk adszorbenst tartalmazó oszlopon a szennyezések eltávolítása céljából; vagy a szabad hidroxisavformát adszorbeáltathatjuk egy ilyen oszlopon, ezt követően eluálást végezve egy vizes alkohollal, például vizes metanollal, vizes etanollal, vizes butanollal vagy vizes izopropanollal, vagy pedig egy vizes ketonnal, például vizes acetonnal. Az e célra célszerűen alkalmazható adszorbeálószerek közé tartozik az aktív szén, illetve adszorbeálógyanták, például a Rohm and Haas cég által Amberlite XASD-2 vagy XAD-4 már18
HU 221 845 Β1 kanév alatt gyártott gyanta, vagy a Mitsubishi Chem. Ind. cég által Diaion HP-10, HP-20, CHP-20 vagy HP-50 márkanév alatt gyártott gyanta.
A szabad hidroxisav és a hidroxisav sója egymásba alakíthatók szokásos módon, és tisztíthatok bármelyik formában.
Egy (LVIII) általános képletű vegyület egy (I) általános képletű vegyületté hidrolizálása
Egy (LVIII) általános képletű vegyület - a képletben R1, R2, R3 és R4 jelentése a korábban megadott vagy egy megfelelő, reakcióképes csoportjain védett vegyület egy (I) általános képletű vegyületté - a képletben R1, R2, R3 és R4 jelentése a korábban megadott vagy egy, a reakcióképes csoportjain védett ilyen vegyületté alakítható egy hidrolizálóenzim segítségével.
A hidrolizálóenzim nyerhető a következő genuszokba tartozó mikroorganizmusok valamelyikéből: Amycolata, Syncephalastrum, Mucor és Streptomyces.
Ez a hidrolízis végrehajtható a következőkben ismertetett módszerek bármelyikével:
1. módszer
Ez abban áll, hogy valamely (LVIII) általános képletű vegyületet hozzáadunk az átalakítást végző mikroorganizmus tenyésztése során a fermentléhez, majd a tenyésztést folytatjuk;
2. módszer
Ez abban áll, hogy valamely (LVIII) általános képletű vegyületet az említett mikroorganizmus tenyésztőjéből elkülönített tenyésztett sejtekkel érintkeztetünk; vagy
3. módszer
Valamely (LVIII) általános képletű vegyületet az említett mikroorganizmusból készített, sejtmentes extraktummal érintkeztetünk.
Az említett módszerek bármelyikénél a mikroorganizmust olyan körülmények között tenyésztjük, hogy alkalmas táptalajban az enzim mennyisége és hatékonysága maximális legyen. A táptalaj összetétele a Penicillium genuszba tartozó mikroorganizmusok tenyésztésére a korábbiakban ismertetett összetétel lehet.
Az alkalmazott mikroorganizmustörzseket illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy a mikroorganizmus képes az (LVIII) általános képletű vegyület 6helyzetében hidroxilcsoport bevitelére. Az ilyen mikroorganizmusokra példaképpen felsorolhatjuk a következőket:
Actinomycetes osztályba tartozó: Amycolata és Streptomyces genuszok; előnyösen a Syncephalastrum genuszba tartozó törzsek, éspedig
Syncephalastrum racemosum (Cohn) Schroeter SANK 41 872 (FERM BP-4107); Syncephalastrum nigricans Vuillemin SANK 42 372, IFO 4814 (FERM BP-4106); Syncephalastrum nigricans SANK 42 172 (FERM P-6041); Syncephalastrum nigricans SANK 42 272 (FERM P-6042); és Syncephalastrum racemosum IFO 4828;
a Mucor genuszba tartozó törzsek, beleértve a következőket:
Mucor hiemalis Wehmer SANK 36 372, IFO 5834 (FERM BP-4108); Mucor hiemalis f. hiemalis IFO
5305; Mucor hiemalis f. hiemalis IFO 8567; Mucor hiemalis f. hiemalis IFO 8449; Mucor hiemalis f. hiemalis IFO 8565; Mucor hiemalis f. hiemalis CBS 117.08; Mucor hiemalis f. hiemalis CBS 109,19; Mucor hiemalis f. hiemalis CBS 200.28; Mucor hiemalis f. hiemalis CBS 242,35; Mucor hiemalis f. hiemalis DBS 100.19; Mucor hiemalis f. hiemalis CBS 201.65; Mucor bacilliformis NRRL 2346; Mucor circinelloides f. circinelloides IFO 4554; Mucor circinelloides f. circinelloides IFO 5775; Mucor hiemalis f. corticolus SANK 34 572 (FERM P—5913); Mucor dimorphosporus IFO 4556; Mucor fragillis CBS 23 635; Mucor genevesis IFO 4585; Mucor globosus SANK 35 472 (FERM P-5915); és Mucor circinelloides f. griseocyanus IFO 4563;
az Amycolata genuszba tartozó törzsek, többek között:
Amycolata autotrophica SANK 62 981 (FERM BP-4105); Amycolata autotrophica SANK 62 781 (FERM P-6181); Amycolata autotrophica subsp. canberrica subsp. nov SANK 62 881 (FERM P—6182) és Amycolata autotrophica IFO 12 743;
a Streptomyces genuszba tartozó törzsek, többek között:
Streptomyces carbophilus SANK 62 585 (FERM BP-4128); Streptomyces roseochromogenus IFO 3363; Streptomyces roseochromogenus IFO 3411 és Streptomyces halstedii IFO 3199;
A leginkább előnyös törzsek a felsoroltak közül a következők:
Amycolata auttorophica SANK 62 981 (FERM BP-4105);
Syncephalastrum racemosum (Cohn) Schroeter SANK 41 872 (FERM BP-4107);
Syncephalastrum nigricans Vuillemin SANK 42 372 (FERM BP-4106);
Mucor hiemalis Wehmer SANK 36 372 (FERM BP-4108) és
Streptomyces carbophilus SANK 62 585 (FERM BP-4128).
A fentiekben ismertetésre került mikroorganizmustörzsek deponálva vannak a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry (Tokió, Japán) törzsgyűjteményben vagy hozzáférhetők más hivatalos törzsgyűjteményekben (IFO, CBS, NRRL és ATCC) bármiféle korlátozás nélkül. A későbbiekben a leginkább előnyös gombákkal végzett tenyésztésre példákat adunk a találmány jobb megértése céljából.
Szakember számára érthető, hogy a fentiekben említett bármelyik törzs vagy bármely más hasonló aktivitású törzs továbbtenyésztésnek vethető alá vagy biotechnológiai úton megváltoztatható vagy módosítható eltérő jellemzőjű organizmus nyerése céljából. Az így kapott organizmussal szemben az egyetlen követelmény az, hogy a kívánt vegyület előállítására alkalmas legyen. Változások bekövetkezhetnek természetes vagy mesterséges úton, indukálása útján.
Az ilyen változtatások és módosítások bármely tetszőleges formát ölthetnek, vagy pedig például a te19
HU 221 845 Β1 nyésztési körülmények megváltoztatásának következményei lehetnek. A tenyésztés útján módosított és így kiválasztott törzsek olyan jellemzőkkel bírhatnak, mint például a gyorsabb növekedés, vagy alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten való növekedés.
A biotechnológiai módosítások általában szándékosak, és bevihetnek szelektálható jellemzőket, így például baktériumokkal szembeni ellenállást vagy érzékenységet, vagy ezek kombinációját, abból a célból, hogy a tisztaság fenntartható legyen vagy egyes esetek- 10 ben a tenyészetek, különösen a ojtótenyészetek tisztítása lehetővé váljon.
Genetikai manipulációkkal bevihető más jellemzők bármilyenek lehetnek, ha ez a fentiekben említett specieszekhez tartozó törzseknél megengedett. így például 15 különböző rezisztenciákat kódoló plazmidok bevihetők, vagy bármely, a természetben előforduló plazmid eltávolítható. Az előnyös plazmidok közé tartoznak azok, amelyek auxotrófiát biztosítanak. A plazmidok nyerhetők bármely alkalmas forrásból, vagy pedig bio- 20 technológiai úton előállíthatok egy természetben előforduló plazmid izolálása és ebbe egy más forrásból a kívánt gén vagy gének beiktatása útján. A természetes plazmidok modifikálhatok bármely más, a kívánt eredményt biztosító módon.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható bármely ilyen módosított törzs, feltéve, hogy a kívánt aktivitást mutatja, mely tény egyszerűen, rutinkísérletezéssel megállapítható.
A következőkben a felsorolt leginkább előnyös mikroorganizmusok mikológiái tulajdonságait ismertetjük. 5 Amycolata autotrophica SANK 62 981 mikológiái tulajdonságai
A törzset 14 napon át megfigyeltük a Shirling és Gottlieb által az International Journal of Systematic Bacteriology 16, 313-340 (1968), illetve a Waksman, S. A. által „The Actonomycetes” című könyvben ismertetett módszerek szerint.
(1) Morfológiai jellemzők
A léghifák csúcsának alakja: rectus-flexibilis a hifák elágazásának módja: egyszerű elágazás a hifák osztódása: megfigyelhető artrospórák felületi szerkezete: sima más szervek: nincsenek (2) Osztályozáshoz használt különböző táptalajokon mutatott viselkedés
A törzs jól növekedik bármelyik vizsgált táptalajon.
A SANK 62 981 törzs növekedése során halvány bamásfehér és halvány sárgásnarancs közötti színt mutat. A tenyésztés előrehaladtával halványbama és ibolya közötti színű foltok figyelhetők meg. Élesztőextraktum-ma25 látaextraktum agar táptalajtól eltekintve más táptalajokon halvány bamásszürke léghifák képződése figyelhető meg.
Oldható pigment képződése nem figyelhető meg.
3. táblázat
Különböző táptalajokon 28 °C-on 14 napon át végzett tenyésztést követő tulajdonságok
| Táptalaj Tulajdonság SANK 62 981
1 Élesztőextraktum - malátaextraktum agar (ISP2) G nagyon jó, bamásfehér (2-9-8) és szürkés vörösesbarna (4-3-5) közötti
AM nyomokban, fehér
R bamásfehér (2-9-8) és szürkés barnásvörös (4-3-5) közötti
SP nem képződik
Zabliszt agar (ISP 3) G nagyon jó, sötét vörösesbarna (4-3-4)
AM rendes, halvány rózsaszínű (2-8-4)
R bamásibolya (3-3-2)
SP nem képződik
Szervetlen só-keményítő agar (ISP 4) G igen jó, bamásibolya (3-3-2)
AM jó, halvány bamásszürke (2-8-2)
R sötét vörösesbarna (4-3-4)
SP nem képződik
Glicerin-aszparagin agar (ISP 5) G igen jó, halványbama (2-9-9) és bamásibolya (3-3-2) közötti
AM bőséges, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9) és szürkés vörösesbarna (4-3-6) közötti
SP nem képződik
HU 221 845 Β1
3. táblázat (folytatás)
Táptalaj Tulajdonság SANK62 981
Tirozinagar (ISP 7) G jó, szürkésbama (4-6-6)
AM nyomokban, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9) és bamásibolya (3-3-2) közötti
SP nem képződik
Szacharóz-nitrát agar G nem olyan jó, halvány sárgásnarancs (2-9-9)
AM rendes, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9)
SP nem képződik
Glükóz-aszparagin G igen jó, halvány sárgásnarancs (2-9-9) és bamásibolya (3-3-2) közötti
AM rendes, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9) és szürkés vörösesbarna (4-3-6) közötti
SP nem képződik
Nutriens-agar G jó, halvány sárgásnarancs (2-9-9)
AM nyomokban, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9)
SP nem képződik
Víz-agar G nem olyan jó, halvány sárgásnarancs (2-9-9)
AM rendes, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9)
SP nem képződik
Burgonyaextraktum-répaextraktum agar G nem olyan jó, halvány sárgásnarancs (2-9-9)
AM rendes, fehér
R halvány sárgásnarancs (2-9-9)
SP nem képződik
A fenti táblázatban a G, AM, R és SP rövidítések rendre növekedést, légmicéliumot, hátoldalt és oldható pigmentet jelentenek.
A fenti táblázatban a színárnyalatokat a Nihon Shikisai Kenkyujo által publikált standard színtáblázatokban megadott színszámok alapján azonosítjuk.
(3) Fizológiai tulajdonságok nitrát redukálása: pozitív keményítő hidrolízise: negatív melanoid pigment képzése: negatív
A következő háromféle táptalajon kerültek a fenti tulajdonságok meghatározásra:
1. táptalaj: tripton-élesztőextraktum fermentlé (ISP 1)
2. táptalaj: pepton-élesztőextraktum-vas agar (ISP 6)
3. táptalaj: pirozinagar (ISP 7).
(4) Különböző típusú szénforrások asszimilálhatósága
Pridham-Gottlieb-agar táptalajt (ISP 9) használva különböző szénforrások asszimilációját vizsgáljuk, illetve határozzuk meg 14 napon át, 28 °C-on végzett tenyésztést követően.
A következő táblázatban 45 + asszimilációt jelent, ± csekély asszimilációt jelent és - asszimiláció hiányát jelenti.
D-glükóz: L-arabinóz: + +
50 D-xilóz: +
D-fruktóz: +
L-ramnóz: ±
inozit: ±
szacharóz: -
55 raffinóz: -
D-mannit: +
kontroll: —
(5) Intracelluláris komponensek
Becker, B. és munkatársai által az Applied Micro60 biology, 12, 236 (1965) és Lechevalier, Μ. P. és munka21
HU 221 845 Β1 társai által a „The Actinomycetales” című könyv 311. oldalán (a könyv megjelent 1970-ben Prauser, H. szerkesztésében) ismertetett módszerek szerint a szóban forgó törzsek sejtjeiből kapott savas hidrolizátumokat papírkromatográfiával analizáltuk. A sejtfalakban mező- 5 2,6-diamino-pimelinsav képződött, illetve a bakteriális sejtek cukorkomponenseként arabinóz és galaktóz mutatható ki, amelynek alapján a bakteriális komponenseket IV-A típusúként azonosítottuk.
Nem találtunk mikolinsavat.
Ezen eredmények alapján a SANK 62 981 törzset az Amycolata autotrophica specieszhez tartozóként azonosítottuk.
Tekintettel arra azonban, hogy a SANK 62 981 törzs vegetatív növekedése során ametisztszerű színárnyalat észlelhető, megállapítható, hogy ez a törzs az Amycolata autotrophica szubspeciesze.
A törzset deponáltuk a Budapesti Egyezmény előírásai szerint a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of Inter- 20 national Trade and Industry (Tokió, Japán) törzsgyűjteményben a FERM BP-4105 szám alatt.
A törzset azonosítottuk a Nemzetközi Streptomyces Project [lásd ilyen vonatkozásban: „Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology, 8. kiadás vagy Waksman, 25 S. A.: „The Actinomycetes”, 2. kötet] szabványai alapján, illetve az Actinomycetesekről az utóbbi időben megjelent publikációk alapján. Az Amycolata genuszt napjainkig a Nocardia genusz részeként azonosították. Tekintettel azonban a bakteriális sejtek komponenseiben jelent- 30 kező különbségekre, az Amycolata genuszt ma már a Nocardia genusztól függetlennek tekintik [International Journal of Systematic Bacteriology, 36, 29 (1986)]. Syncephalastrum racemosum (Cohn) Schroeter SANK 41 872 mikológiái tulajdonságai 35
A törzsből mintát az IFO-törzsgyűjteményből kaptunk IFO 4814 deponálási szám alatt. A törzset újra deponáltuk a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry (Tokió, Japán) törzsgyűjte- 40 ménynél a FERM BP-4107 szám alatt.
Syncephalastrum nigricans Vuillemin SANK 42 372 mikológiái tulajdonságai
A vegetatív hifák jól fejlődnek és gyorsan növekednek.
A sporangiofórok a hifákra nézve függőlegesen állnak, színük halványbama, rizoid és szabálytalan elágazásokat mutatnak, és septumokat képeznek.
A laterális elágazások néha élesen kanyarodnak.
A fő axis és laterális elágazások tetején buborékok 50 képződnek. A buborékok lényegében gömbölyűek vagy oválisak, néha elliptikus alakúak, és a fő ág tetején képződőek átmérője 28 pm és 50 pm közötti, míg a laterális ágak tetején képződőké 15 pm és 25 pm közötti.
A teljes felületen számos merosporangium képződik. A sporangiofórok egyszerű rúd vagy ujj alakúak, és gyakran 5-10 spóra vonalat alkot.
A spórák csaknem színtelenek sima felülettel, egysejtűek és alakjuk lényegében gömb alak és ovális közötti, átmérőjük 3,5 pm és 6,5 pm közötti.
Nem figyelhetők meg zigospórák.
Ezeket a tulajdonságokat összehasonlítva az ismert törzsek tulajdonságaival megállapítható, hogy e törzs tulajdonságai jó összhangban vannak az „An Illustrated Book of Fungi” című könyv 303-304. oldalán (a 15 könyv 1978-ban jelent meg Keisuke Tsubaki és Shunichi Udagawa szerkesztésében a Kodansha Kiadó gondozásában) ismertetett Syncephalastrum nigricans Vuillemin tulajdonságaival.
Ezt a törzset deponáltuk a Budapesti Egyezmény előírásai szerint FERM BP-4106 szám alatt a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry (Tokió, Japán) törzsgyűjteménynél.
Mucol hiemalis Wehmer SANK 36 372 mikológiái tulajdonságai
Ezt a törzset az IFO törzsgyűjteménytől kaptuk az IFO 5834 szám alatt deponált törzs mintájaként. Újradeponáltuk FERM BP-4108 szám alatt a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry (Tokió, Japán) törzsgyűjteménynél.
Streptomyces carbophilus SANK 62 585 mikológiái tulajdonságai (1) Morfológiai jellemzők
A törzs morfológiáját az International Streptomyces Project (ISP) által előírt táptalajon 14 napon át 28 °C-on végzett tenyésztést követően mikroszkóp alatt vizsgáljuk meg.
A szubsztráthifák alaposan elnyújtottak és elágazóak, míg a légmicéliumok egyszerűen elágazottak. A sporangiofórok egyenesek vagy hajlítottak, vagy néha spirálokat képeznek, a spórák felülete sima.
Nem figyeltünk meg speciális szerveket, például tekervényeket, sclerotiumokat, a szubsztráthifák frag45 mentálódását vagy sporangiumokat.
(1) Az osztályozáshoz használt különböző táptalajokon mutatott tulajdonságok
A SANK 62 585 törzs tulajdonságait különböző táptalajokon 14 napon át 28 °C-on végzett tenyésztést követően határoztuk meg. A kapott eredményeket a 4. táblázatban adjuk meg.
4. táblázat
Táptalaj Tulajdonság SANK 62 585
Élesztőextraktum-malátaextraktum agar (ISP 2) G nagyon jó, sárgásbarna (6-7-9)
AM nagyon bő, porszerű, halvány olívaszürke (2-8-11)
R sárgásbarna (6-5-9)
SP nem képződik
HU 221 845 Β1
4. táblázat (folytatás)
Táptalaj Tulajdonság SANK 62 585
Zabliszt agar (ISP 3) G nagyon jó, szürkés sárgásbarna (4-5-9)
AM igen bő, porszerű, halvány olívaszürke (2-8-12)
R sötét bamásszürke (2-3-9)
SP nem képződik
Szervetlen só-keményítő agar (ISP 4) G nagyon jó, bamásszürke (2-6-9)
AM bő, porszerű, sárgásszürke (1-9-10) és halvány olívaszürke (2-8-12) közötti
R halványbama (2-8-9) és bamásszürke (2-4-9) közötti
SP nem képződik
Glicerin-aszparagin agar (ISP 5) G nem olyan jó, halvány sárgásbarna (2-7-9)
AM közepes, porszerű, szürkésfehér (N-9)
R halvány sárgásbarna (4-8-9)
SP nem képződik
Tirozinagar (ISP 7) G jó, sötét sárgásbarna (4-4-9)
AM igen bő, porszerű, sárgásszürke (1-9-10) és halvány olívaszürke (2-8-11) közötti
R sötét bamásszürke (2-3-9)
SP nem képződik
Szacharóz-nitrát agar G nem olyan jó, halvány sárgásnarancs (2-9-9)
AM közepes, porszerű, szürkésfehér (N-9)
R halvány sárgásnarancs (2-9-9)
SP nem képződik
Glükóz-aszparagin agar G nem olyan jó, sárgásszürke (2-5-9) és bamásszürke (1-9-10) közötti
AM gyenge, szürkésfehér (N-9)
R sárgásszürke (2-5-9) és bamásszürke (1-9-10) közötti
SP nem képződik
Nutriens-agar (Difco) G nem olyan jó, halvány olívaszürke (4-8-10)
AM nincs
R halvány olívaszürke (4-8-10)
SP nem képződik
Pepton-élesztőextraktum-vas agar (ISP 6) G jó, sárgásbarna (4-6-9)
AM nincs
R sárgásbarna (4-6-9)
SP nem képződik
Burgonyaextraktum-répaextraktum agar G gyenge, sárgásszürke (1-9-10) és sötétnarancs (6-8-6) közötti
AM közepes, porszerű, halvány sárgásnarancs (2-9-9)
R halványbama (3-8-6)
1 SP nem képződik
A fenti táblázatban alkalmazott rövidítések azonosak a 3. táblázatnál alkalmazott rövidítésekkel.
A fenti táblázatban a színárnyalatokat a Nihon Shikisai Kenkyujo által publikált standard színtáblázatokban megadott színszámok alapján azonosítjuk.
(3) Fizológiai tulajdonságok keményítő hidrolízise: pozitív zselatin cseppfolyósítása: negatív nitrát redukálása: pozitív tej koagulálása: pozitív
HU 221 845 Bl
tej peptonizálása: pozitív
növekedés hőmérséklet-
tartománya (1. táptalaj): 4-45 °C
optimális növekedés
hőmérséklet-tartománya
(1. táptalaj): 15-35 °C
melanoid pigmentek termelése
(2. táptalaj): negatív
(3. táptalaj): pszeudopozitív
(a melanoid pigment néha az inkubálás utolsó szakaszában képződik) (4. táptalaj): negatív.
A fenti kísérletekben használt táptalajok a következők voltak:
1. táptalaj: élesztő-maláta agar (ISP 2)
2. táptalaj: tripton-élesztőextraktum fermentlé (ISP 1)
3. táptalaj: pepton-élesztőextraktum-vas agar (ISP 6)
4. táptalaj: tirozinagar (ISP 7).
(4) Szénforrások asszimilálhatósága
Pridham-Gottlieb-agar (ISP 9) táptalajon vizsgálva a szénfonások asszimilálhatóságát a táptalajhoz D-glükózt, L-arabinózt, D-xilózt, inozitot, D-mannitot, Dfruktózt, L-ramnózt, szacharózt, raffinózt, cellobiózt vagy trehalózt adtunk. A mikroorganizmus fermentálását 28 °C-on 14 napon át végeztük. Minthogy a törzs a kontroll táptalajon is jól növekedett bármiféle szénforrás adagolása nélkül, a szénforrások asszimilálhatósága meghatározandó maradt. Ugyanakkor a kontroll táptalajhoz képest sokkal jobb volt a törzs vegetatív növekedése D-glükózt, D-xilózt, inozitot, raffinózt, cellobiózt vagy trehalózt tartalmazó táptalajon.
(5) Intracelluláris komponensek
Becker, B. és munkatársai által az Applied Microbiology, 12, 421-423 (1964) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel meghatároztuk a SANK 62 585 törzs sejtfalának komponenseit. L,L-diaminopimelinsavat és glicint mutattunk ki. A törzs sejtfala így 1. típusú sejtfalként azonosítható. A teljes sejt cukorkomponenseit Lechevalier, Μ. P. és munkatársai által a Journal of Laboratory and Clinical Medicine, 71 934 (1968) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel elemeztük, azonban nem találtunk jellemző sávokat.
A fenti adatokon alapulva megállapítható, hogy a SANK 62 585 a Streptomyces genuszba, azaz az actinomycetesek egyik genuszába tartozik.
A SANK 62 585 törzs azonosítását az International Streptomyces Project standardjai szerint (lásd a Bergey’s Manual of Determinative Bacteriology 8. kiadását, Waksman, S. A. „The Actinomycetes” című könyvét és az Actinomycetesekkel kapcsolatos legutolsó irodalmat) elvégeztük. Az így kapott adatok gondos összehasonlítása az ismert mikroorganizmusok publikált leírásainak adataival szignifikáns különbségeket mutat, ami arra utal, hogy a SANK 62 585 törzset új törzsként kell klasszifikálnunk a Streptomyces genuszon belül. Ezen az alapon elneveztük Streptomyces carbophilus törzsnek. A törzset a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry (Tokió, Japán) törzsgyűjteményben FERM BP-4128 szám alatt deponáltuk.
Az átalakító mikroorganizmus növekedéséhez alkalmazott tenyésztési módszereket illetően nincs különösebb megkötés, így a mikroorganizmusok tenyésztésére szokásosan alkalmazott módszerek bármelyike azonos eredményekkel hasznosítható. Az ilyen módszerekre példaképpen megemlíthetjük a következőket: szilárd tenyészet, stacioner tenyészet, rázatótenyészet, keverőtenyészet és levegőztetőtenyészet. Ezek közül egy aerob tenyésztési módszert tartunk előnyösnek, éspedig a keveréses tenyészetet, rázatótenyészetet vagy levegőztetőtenyészetet, még előnyösebben a rázatótenyészetet.
Ipari célokra a fermentálást előnyösen keverőtenyészetben fokozott levegőztetéssel végezzük.
Az átalakító mikroorganizmus tenyésztésére használt táptalaj pH-értékét rendszerint 5,0 és 8,0, előnyösen 6,0 és 7,0 közé állítjuk be.
Az átalakító mikroorganizmust alkalmazó tenyésztést előnyösen 15 °C és 45 °C, még előnyösebben 26 °C és 30 °C, a legelőnyösebben 28 °C hőmérsékleten végezzük.
1. módszer
Az enzimatikus hidrolízis végrehajtására szolgáló
1. módszert úgy hajtjuk végre, hogy az átalakító mikroorganizmustörzset inkubáljuk, és a tenyésztés során a táptalajhoz hozzáadunk valamely (Ib) általános képletű vegyületet.
Az az időpont, amikor a vegyületet adagoljuk, változhat, éspedig az alkalmazott átalakító mikroorganizmus tenyésztésére szolgáló körülmények optimumától függően, elsősorban a tenyésztőberendezéstől, a táptalaj összetételétől, a tenyésztés hőmérsékletétől és más körülményektől függően. Előnyös az (Ib) általános képletű vegyület adagolása akkor, amikor az átalakító mikroorganizmus hidroxilezőképessége nőni kezd. Általában az adagolási időpont előnyösen az átalakító mikroorganizmus inkubálásának megkezdésétől számítva 1-3 napon belül van.
A táptalaj térfogatára vonatkoztatva az adagolt (Ib) általános képletű vegyület mennyisége rendszerint 0,01% és 5%, előnyösebben 0,025% és 2,0% közötti.
Az inkubáláshoz szükséges idő széles tartományban változhat, számos tényezőtől, különösen a tenyésztési körülményektől és a mikroorganizmus jellegétől függően, általában azonban az (Ib) általános képletű vegyület adagolása után 3-5 nap megfelelő.
2. módszer
Ezt a módszert úgy hajtjuk végre, hogy az átalakító mikroorganizmust kis mennyiségű szubsztrát jelenlétében inkubáljuk, majd végrehajtjuk az 1. módszert, mindaddig, míg a mikroorganizmus által végzett hidroxilezés maximális termelékenységet ér el.
A hidroxilezési képesség függ a táptalaj típusától, a fermentálás hőmérsékletétől és más körülményektől, de általában a tenyésztés kezdetétől számítva maximumot ér el a 4. és 5. nap között. Eszerint ekkor a tenyésztést megszakítjuk.
A sejteket ezután a táptalaj centrifügálása vagy szűrése útján elkülönítjük. Előnyös, ha az így elkülönített
HU 221 845 Bl sejteket felhasználás előtt fiziológiai konyhasóoldattal vagy egy alkalmas pufferoldattal mossuk.
Az (lb) általános képletű vegyületet az így kapott sejtekkel rendszerint vizes oldószerben, például 5 és 9 közötti pH-értékű foszfátpufferben érintkeztetjük.
A hidrolízises reakciót előnyösen 20 °C és 45 °C, előnyösebben 25 °C és 35 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre.
A táptalaj térfogatára vonatkoztatva az (lb) általános képletű vegyület koncentrációja előnyösen 0,01% és 5% közötti.
A reagáltatáshoz szükséges idő is számos tényezőtől függően változhat, így például az (lb) általános képletű vegyület koncentrációjától, a reakció-hőmérséklettől és más körülményektől függően, de a reakció rendszerint teljes 1-5 napon belül.
3. módszer
Ennek a módszernek az értelmében sejtmentes extraktumot állítunk elő a sejtek széttörése útján, amit fizikai vagy kémiai módszerekkel, például őrléssel vagy ultrahangos kezeléssel érünk el, amikor a sejtkomponenseket, beleértve az enzimet tartalmazó szuszpenziót kapunk. Alternatív módon ez végbemehet úgy, hogy a sejteket szerves oldószerrel, felületaktív anyaggal vagy egy enzimmel kezeljük, hogy sejtmentes extraktumot kapjunk. A sejteket a 2. módszernél ismertetett módon különíthetjük el. Az extraktumot azután valamely (lb) általános képletű vegyülettel érintkeztetjük.
A sejtmentes extraktumnak az (lb) általános képletű vegyülettel való érintkeztetésénél alkalmazott körülmények hasonlóak a 2. módszernél ismertetett körülményekhez.
A fentiekben ismertetett módszerek értelmében egy alkalmas szubsztrátumot (hidroxisavat vagy laktonvegyületet) átalakító mikroorganizmussal vagy az utóbbi sejtmentes, enzimtartalmú extraktumával reagáltatjuk, hogy a szubsztrát 6-helyzetébe sztereoszelektíven hidroxilcsoportot vigyünk be. A kívánt, 66-hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek szelektív módon állíthatók elő megfelelő kombinációt alkalmazva, például:
(1) laktonvegyület és Mucor hiemalis Wehmer törzs;
(2) hidroxisav és Streptomyces carbophilus törzs; vagy (3) hidroxisav és Amycolata autotrophica törzs.
A kívánt, 6a-hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek előállíthatok ugyancsak egy megfelelő kombinációval, például:
(1) laktonvegyület és Syncephalastrum nigricans
Vuillemin törzs; vagy (2) laktonvegyület és Syncephalastrum racemosum (Cohn) Schroeter törzs.
A találmány értelmében a fenti módszerekkel előállított termékeket megtaláljuk a fermentlészűrletben és a micéliumban a fermentálás végén. A találmány szerinti vegyület hidroxisav vagy lakton formájában van, és ezek a formák egymásba átalakíthatok. A hidroxisavvegyület fontos előnye, hogy stabil sót képezhet.
így a kívánt vegyület extrahálása és elkülönítése a teljes fermentléből történhet például a következő 1. vagy 2. módszerrel.
1. módszer
A teljes fermentlét centrifugáljuk vagy szűrjük szűrési segédanyag, például diatómaföld használatával, és így elkülönítjük a felülúszót a micéliumtól és más szilárd anyagoktól. Ezeket azután a következőképpen kezeljük.
(1) Felülúszó
Ha a felülúszó laktonvegyületet tartalmaz, hidrolízisnek vetjük alá bázikus körülmények (előnyösen 12 vagy ennél nagyobb pH-értéknél) között a laktongyűrű felnyitása céljából. A hidrolizátumot azután óvatosan megsavanyítjuk a szabad hidroxisav képzése céljából. A savanyított hidrolizátumot vagy a szabad hidroxisavat tartalmazó felülúszót ezt követően vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel extraháljuk, majd az extraktumból az oldószert eltávolítjuk, például csökkentett nyomáson végzett desztillálás útján. Célszerűen alkalmazható, vízzel nem elegyedő szerves oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például hexánt vagy heptánt; aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogént, például metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; étereket, például dietil-étert vagy diizopropil-étert; észtereket, például etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butilacetátot vagy dietil-karbonátot; és az említett oldószerek közül bármely kettő vagy több elegyeit.
(2) Micélium
A micélium alkotta szűrőlepényt összekeverjük vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel úgy, hogy a szűrőlepény végső koncentrációja a kapott keverék 50-90 térfogat%-át adja. Az így kapott keveréket ezután hasonló módon kezeljük, mint a felülúszót. A célszerűen alkalmazható, vízzel nem elegyedő szerves oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alkoholokat, például a metanolt vagy etanolt; ketonokat, például az acetont; nitrileket, például az acetonitrilt vagy izobutironitilt; és amidokat, például a formamidot, dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, N-metil-2-pirrolidont, N-metil-pirrolidinont vagy hexametil-foszforsav-triamidot.
2. módszer
A fermentlét bázikus körülmények között (előnyösen 12 vagy ennél nagyobb pH-értéken) hidrolizáljuk melegítés közben vagy szobahőmérsékleten abból a célból, hogy a laktongyűrűt felnyissuk és egyidejűleg a micéliumot elroncsoljuk. A fermentlében lévő aktív vegyületek teljes mennyiségét erőltetett módon a hidroxisav sójává alakítjuk, majd a szabad hidroxisavat elkülöníthetjük hasonló módon, mint a korábbiakban a felülúszó kezelésére ismertetett módszer.
Az így kapott szabad hidroxisav kívánt esetben feloldható egy alkálifémsó vagy alkálifém-hidroxid, például nátrium-hidroxid vizes oldatában, a megfelelő sót kapva a 6. lépésnél ismertetett módszer szerint. A hidroxisav ezután könnyen elkülöníthető a leginkább stabil sója formájában.
Alternatív módon a kívánt vegyület elkülönítése céljából az így kapott szabad hidroxisavat dehidratálhatjuk szerves oldószerben végzett hevítés útján, amikor laktongyűrűt tartalmazó vegyületet kapunk. A módszert a 6. lépésnél ismertettük.
HU 221 845 Β1
A szabad hidroxisavból, a hidroxisav egy vagy több sójából és a laktonvegyületből álló keveréket rendszerint szeparálásnak vetjük alá, a szerves kémiából e célra jól ismert módszerekkel. így például a szeparálást és az egyes vegyületek elkülönítését végezhetjük különböző kromatográfiás módszerekkel, többek között szintetikus abszorbensen, például a Pharmacia Inc. által Sephadex LH-20 márkanéven, a Rohm and Haas cég által Amberlite XAD-11 márkanéven vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation által Diaion HP-20 márkanéven előállított abszorbensen végzett megosztásos oszlopkromatografálással, szilikagéllel vagy alkilezett szilikagéllel töltött oszlopon rendes vagy fordított fázisú folyadékkromatografálással (előnyösen nagy felbontóképességű folyadékkromatografálással); vagy ezeknek a módszereknek a megfelelő kombinálásával; és ezt követően a vegyületeket megfelelő eluálószerrel végzett eluálás útján nyerjük ki.
A laktonvegyület tisztítható továbbá hordozón, például szilikagélen, alumínium-oxidon vagy Flosiril márkanevű anyagon (magnéziumot és szilikagélt tartalmaz) végzett abszorpciós oszlopkromatografálással.
Az eluálószerként alkalmazható előnyös oldószerekre példaképpen megemlíthetünk alifás szénhidrogéneket, például hexánt, heptánt, ligroint vagy petrolétert; aromás szénhidrogéneket, például benzolt, toluolt vagy xilolt; halogénezett szénhidrogéneket, például metilénkloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, diklór-etánt, klór-benzolt vagy diklór-benzolt; észtereket, például etil-formiátot, etil-acetátot, propil-acetátot, butil-acetátot vagy dietil-karbonátot; és étereket, például dietilétert, diizopropil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt, dimetoxi-etánt vagy dietilénglikol-dimetil-étert.
Alternatív módon az extraktumot tisztíthatjuk abszorpciós oszlopkromatografálással a szennyezések eltávolítása céljából. A kívánt hidroxisav elkülöníthető úgy, hogy abszorpciós oszlopon abszorbeáltatjuk, majd eluálószerrel eluálást végzünk. E célra használhatunk például vizes alkoholokat, így például vizes metanolt, vizes etanolt, vizes propanolt vagy vizes izopropanolt; vagy vizes ketonokat, például vizes acetont. Az abszorbensekre példaképpen megemlíthetjük az aktív szenet, valamint abszorbciós gyantákat, például a Rohm and Haas Co. cég által Amberlite XAD-2 vagy XAD-4 márkanéven vagy a Mitsubishi Kaséi Corporation által Diaion HP-10, HP-20, CHP-20 vagy HP-50 márkanév alatt forgalmazott gyantákat.
A tisztítás céljából a kívánt vegyület hasznosítható vagy a szabad hidroxisav vagy ennek valamelyik sója formájában, minthogy mindkét forma kölcsönösen egymásba alakítható a 6. lépésnél ismertetett módszerekkel.
A következőkben a találmány szerinti vegyületek biológiai aktivitására vonatkozó kísérleteinket fogjuk ismertetni.
A találmány szerinti vegyületek a vérszérum koleszterinszintjét lényegesen csökkenteni képesek. Közelebbről a találmány szerinti vegyületek gátolják a koleszterin bioszintézisét egy enzimrendszerben vagy egy olyan tenyésztett sejtrendszerben, amelyet egy kísérleti állatból különítünk el, és e hatásukat azáltal fejtik ki, hogy gátolják a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-CoA reduktáz (HMG-CoA), azaz a szterin bioszintézisének sebességét gátló enzim hatását, azáltal, hogy a HMG-CoA vonatkozásában versenyeznek. Feltételezhető tehát, hogy a találmány szerinti vegyületek erős vérszérumkoleszterin-csökkentő hatásúak, ha ember vagy más élőlények kezelésére kerülnek felhasználásra.
1. kísérleti példa
HMG-CoA-reduktáz-gátló aktivitás
A HMG-CoA reduktáz aktivitásának gátlását a találmány szerinti vegyületek vonatkozásában Koga és munkatársai által az Eur. J. Biochem., 209, 315-319 (1992) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel [mely a Kuroda és munkatársai által a Biochem. Biophys, Acta, 485, 70-81 (1977) szakirodalmi helyen ismertetett módszer javított változata és az utóbbi viszont a Shapiro és munkatársai által az Anal. Biochem. 31, 383-390 (1969) szakirodalmi helyen ismertetett módszer módosítása] határozzuk meg.
A kísérleti vegyület desztillált vízzel készült oldatából 5 μτη-t hozzáadunk 45 μΐ olyan reakcióelegyhez, amely 100 mmol, 7,4 pH-értékű kálium-foszfát-puffert, 0,2 mmol [14C] HMG-CoA-t, 10 mmol etilén-diamin-tetraecetsav-dinátriumsót, 10 mmol ditiotreitolt, 10 mmol NADPH-t (redukált nikotinamid-adenin-dinukleotidfoszfát) és egy enzimoldatot (patkánymájból készült mikroszomális frakció) tartalmaz. A koncentrációkat a kísérleti elegy 50 μΐ-es végtérfogatára vonatkoztatva adjuk meg. Az így kapott reakcióelegyet ezután 37 °C-on 15 percen át inkubáljuk, majd a reakciót megszakítjuk 10 μΐ 2N vizes sósavoldat adagolása útján a képződött [14C]mevalonát laktonizálása céljából. 15 perces inkubálást követően Biorex-5 1:1 térfogatarányban vízzel készült vizes szuszpenziójából 1 μΐ-t adagolunk, majd a kémcsöveket intenzív keverésnek vetjük alá Vortexkeverő segítségével. A reakcióelegyet ezután 3000 g értéknél 10 percen át 4 °C-on centrifugáljuk, majd a 400 μΐ térfogatú felülúszót összekeverjük 4,5 ml Optiflow márkanevű anyaggal szcintillációs kémcsövekben, majd folyadékszcintillációs számlálóberendezéssel a [14C]mevalanolakton aktivitását meghatározzuk.
A kapott eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg.
2. kísérleti példa
Egérmájban a szterínszintézis ellen mutatott gátló hatás meghatározása
Egerek májában a szterin szintézisét mérjük Koga és munkatársai által a Biochem. Biophys. Acta., 1045, 115-120 (1990) szakirodalmi helyen.
Mindegyik egérnek intraperitoneálisan 15 μΐ [14C]acetátot injektálunk. Egy órával később az állatokat leöljük dekapitálás útján, majd a májat kihasítjuk. A májban a szterin szintézisét úgy mérjük, hogy a digitonin által kicsapható szterinekbe [I4C]aktivitást viszünk be. A kísérleti vegyületeket a [14C]acetát injektálása előtt 2 órával az egereknek orálisan adjuk be 1 tömeg%-os Tween 80 oldat formájában.
A csak 1 tömeg%-os Tween 80 oldatot kapó kontrollállatnál a szterin szintézisének aktivitását 100%-ként de26
HU 221 845 Β1 finiáljuk. A különböző dózisokban kísérleti vegyületeket kapott egerek májában a szterin szintézisének relatív gátlását meghatározzuk, majd kiszámítjuk az ED50-értékeket mg/kg dimenzióban (az EDS0 az a dózis, amely a májban a szterin szintézisét 50%-kal gátolja).
A kapott eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg.
5. táblázat
Az előállítási példa száma HMG-CoAreduktáz-gátló aktivitás (ICj0) (nM) Szterinszintézisgátló aktivitás ED50 (mg/kg)
19. 35,5 1,15
20. 33,8 0,063
21. 32,3 0,054
23. 34,4 0,13
1 24· 36,6 0,19
1 25. 32,1 0,048
27. 32,9 0,028
ismert vegyület 44,9 0,58
Az ismert vegyület a (B) képletű vegyület nátriumsója, mely a Hei 3-33698 számú japán szabadalmi leírás 4. példájában lett leírva.
Miként a fenti kísérleti eredményekből nyilvánvalóan látszik, a találmány szerinti vegyületek versenyeznek a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-CoA-vegyülettel, amely kísérleti állatokból vagy az egér májából elkülönített enzimrendszerben a koleszterin bioszintézisének sebességmeghatározó lépéséért felelős. így a 3-hidroxi-3-metilglutaril-CoA reduktáz hatása gátlást szenved, és így a koleszterin bioszintézise megelőzhető.
A találmány szerinti vegyületek igen erős koleszterinszint-csökkentő hatást fejtenek ki állatok vérszérumában. Ugyanakkor toxicitásuk igen alacsony. Következésképpen felhasználhatók hyperlipaemia kezelésére és arteriosclerosis megelőzésére, de mint antifungális vagy antineoplasztikus ágensek is.
A találmány tárgya tehát eljárás gyógyászati készítmények előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy hatóanyagként valamely (I) általános képletű vegyületet - a képletben
R1 jelentése (II) vagy (III) képletű csoport, és (a) R2 jelentése etilcsoport,
R3 jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, és
R4 jelentése 2-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, vagy (b) R2 jelentése propilcsoport,
R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentése propilcsoport, vagy (c) R2 jelentése butilcsoport,
R3 jelentése metilcsoport, és R4 jelentése metilcsoport vagy gyógyászatilag elfogadható sóját a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal összekeverjük és gyógyászati készítménnyé alakítjuk.
Gyógyászati célra az (I) és (IV) általános képletű vegyületek beadhatók orálisan, például tabletták, kapszulák, granulák, porok vagy szirupok formájában, vagy pedig parenterálisan, például intravénás injekciók vagy kúpok formájában. Ezeket a gyógyászati készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti vegyületeket egy vagy több hordozó- és/vagy segédanyaggal, például kötőanyagokkal (így például szerves kötőanyagokkal, beleértve a cukorszármazékokat, például laktózzal, szacharózzal, glükózzal, mannittal vagy szorbittal; keményítőszármazékokkal, például kukoricakeményítővel, őrölt burgonyával, α-keményítővel, dextrinnel vagy karboxi-metil-keményítővel; cellulózszármazékokkal, például kristályos cellulózzal, kismértékben hidroxi-propil-csoportokkal szubsztituált cellulózzal, hidroxi-propil-metil-cellulózzal, karboxi-metil-cellulózzal, karboxi-metil-cellulóz-kalciummal vagy intemálisan áthidalt karboxi-metil-cellulóz-nátriummal; gumiarábikummal; dextránnal vagy pullulan nevű anyaggal; szervetlen kötőanyagokkal (beleértve a szilikátokat, így például a könnyű kovasavanhidridet, szintetikus alumínium-szilikátot vagy magnézium-metakovasav-aluminátot; foszfátokat, például a kalcium-foszfátokat; karbonátokat, például a kalcium-karbonátot; és szulfátokat, például a kalcium-szulfátot); csúsztatókkal [például fém-sztearátokkal, így például sztearinsavval, kalcium-sztearáttal vagy magnézium-sztearáttal; talkummal; kolloid szilícium-dioxiddal; gyantákkal, például méhviasszal vagy cetvelőolajjal; bórsavval; adipinsavval; szulfátokkal, például nátrium-szulfáttal; glikollal; fümársavval; nátrium-benzoáttal; D,L-leucinnal; alifás savak nátriumsóival; lauril-szulfátokkal, például nátrium-lauril-szulfáttal vagy magnézium-lauril-szulfáttal; szilikátokkal, például kovasavanhidriddel vagy kovasavhidráttal; és a korábbiakban említett keményítőszármazékokkal; ragasztóanyagokkal, például poli(vinil-piridon)-nal, Macrogol márkanevű anyaggal és a kötőanyagok között említett hasonló anyagokkal]; szétesést elősegítő ágensekkel [például a fentiekben említett kötőanyagokhoz hasonló vegyületekkel vagy kémiailag módosított keményítőcellulózokkal, például a Crosscarmelose-nátriumsóval, nátrium-karboxi-metil-keményítővel vagy áthidalt poli(vinil-pirrolidon)-nal]; stabilizátorokkal (például p-hidroxi-benzoátokkal, például 4hidroxi-benzoesav-metil-észterrel vagy 4-hidroxi-benzoesav-propil-észterrel; alkoholokkal, például klór-butanollal, benzil-alkohollal vagy fenil-etil-alkohollal; benzalkónium-kloriddal; fenolokkal, például fenollal vagy krezollal; timerozallal; dehidroecetsawal; és szorbinsavval); ízesítőszerekkel (például borecettel vagy hagyományosan használt parfümökkel); vagy hígítószerekkel keverjük össze.
A konkrét esetben beadott dózis a beteg korától és állapotától, továbbá a beadás módjától függ, de a találmány szerinti vegyületek esetében például naponta orálisan 0,01 mg/testtömeg-kg és 1000 mg/testtömeg-kg,
HU 221 845 Β1 előnyösen 0,05 mg/testtömeg-kg és 200 mg/testtömegkg közötti lehet, egyszeri vagy többszöri beadással.
A találmány szerinti vegyületek előállításának bemutatására a következő példákat ismertetjük. A példák után következő referenciapéldákban, illetve előttük ismertetésre kerülő A. és B. példákban a kiviteli példákban használt egyes kiindulási anyagok előállítását írjuk le.
Egyes példákban a kívánt vegyületeket mikroorganizmusokból közvetlenül különítjük el. Az ilyen példákban leírásra kerülő eljárások csupán illusztratív jellegűek, és tetszőlegesen módosíthatók, például a kívánt vegyület tulajdonságai alapján.
A. példa (4R,6R)-6-{3-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6,8-dihidroxi-2-metil-l-naftilJ-etil}-tetrahidro-4hidroxi-2H-pirán-2-on - (XXIV) képletű vegyület A-(l) Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7[(1S.2S, 6S, 8S, 8aR)-6,8-dihidroxi-2-metil1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptanoát
100 g (0,31 mól), a 4 346 227 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon előállított, pravastatin név alatt ismert (3R,5R)3,5-dihidroxi-7-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-6-hidroxi-2-metil8-[(S)-2-metil-butiril-oxi]-1,2,6,7,8,8a-hexahidro-1 naftilj-heptanoát 900 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 50 ml (0,24 mól), metanollal készült 28 vegyes%-os nátrium-metilát-oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 60 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, majd a metanolt csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 200 ml hexánnal mossuk, majd vákuumban szárítjuk. így 120 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.
A-(2) (3R, 5R)-3,5-Dihidroxi- 7-[(l S,2S, 6S, 8S, 8aR)6,8-dihidroxi-2-metil-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-lnaftilj-heptán-karbonsav
A fenti 1. lépésben ismertetett módon előállított nátrium (3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-6,8dihidroxi-2-metil-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]heptanoát teljes mennyiségét feloldjuk közvetlenül és további tisztítás nélkül 300 ml vízben, majd a kapott oldat pH-értékét 4,0-ra beállítjuk 35 vegyes%-os vizes sósavoldat adagolása útján. Ezt követően a vizet csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a maradékot vákuumban szárítjuk és a szárított maradékot 300 ml etanolban feloldjuk. A reagáltatás során képződött nátrium-kloridot ezután kiszűrjük, majd a kapott szűrletet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. Az így kapott maradékot szárítjuk, amikor 94 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.
A-(3) (4R,6R)-6-{3-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-6,8-dihidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on
A 2. lépésben ismertetett módon előállított nyers (3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-6,8-dihidroxi-2-metil-1,2,6,7,8,8a-hexahidro-1 -naftil]-heptán-karbonsav teljes mennyiségét összekeverjük 1000 ml tetrahidrofuránnal, majd a kapott keverékhez jeges hűtés és keverés közben először 38 ml (0,27 mól) trietil-amint, ezt követően pedig 38 ml (0,25 mól) dietil ciano-foszfonátot adunk. Az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük, majd a tetrahidrofuránt csökkentett nyomáson végzett desztillálással a reakcióelegyből eltávolítjuk. A kapott maradékot dietil-éter és etanol elegyével eldörzsöljük kristályosodás megindítása céljából. A képződött kristályokat szűréssel elkülönítjük, amikor 47,7 g mennyiségben a lépés és egyben a példa címadó vegyületét kapjuk. Ezt azután átkristályosítjuk etil-acetát és etanol elegyéből, amikor 161-163 °C olvadáspontú színtelen lemezkristályokat kapunk. NMR-spektrum (270 MHz, hexadeuterált dimetil-szulfoxid, δ, ppm):
0,82 (3H, dublett, J=6,8 Hz),
4,07-4,15 (2H, multiplett),
4,29 (1H, dublett, J=4,4 Hz, D2O-dal cserélhető),
4,23-4,35 (1H, multiplett),
4,52 (1H, dublett, J=6,4 Hz, D2O-dal cserélhető),
4,51-4,62 (1H, multiplett), 5,15 (1H, dublett,
J=2,9 Hz, D2O-dal cserélhető),
5,40 (1H, széles szingulett),
5,84 (1H, dublettek dublettje, J=6,2 és 9,8 Hz),
5,90 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
Elemzési eredmények a C18H26O5 képletre: számított: C%=67,06, H%=8,13;
talált: C%=66,81, H%=8,37.
IR-spektrum (KBr) max cm*1:
3436, 3339, 3222,1730,1260,1217,1042. Tömegspektrum (m/e): 322 (M+), 304,286, 268. [a]2D5=+188,6° (c=0,59, etanol).
B. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-hidroxi-2-metil-lnaftilJ-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)2H-pirán-2-on - (XXV) képletű vegyület
9,65 g (30,0 mmol), a fenti A. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{3-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6,8-dihidroxi-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on és 6,12 g (90,0 mmol) imidazol 45 ml dimetil-formamiddal készült oldatához jeges hűtés és keverés közben hozzáadjuk 9,04 g (60,0 mmol) terc-butil-dimetil-szilil-klorid 35 ml dimetil-formamiddal készült oldatát cseppenként, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 5 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, majd a kapott maradékot 500 ml etil-acetátban feloldjuk. Az így kapott oldatot először vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük, és a kapott szűrletet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. A koncentrátumot flash-oszlopkromatográfrás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, gradienseluálást végezve hexán és etil-acetát 2:1 és 1:1 közötti térfogatarányú elegyeivei. így 13,3 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk. Ezt azután diizopropil-éterből
HU 221 845 Β1 átkristályosítjuk, amikor 132-134 °C olvadáspontú színtelen tűkristályokat kapunk.
Elemzési eredmények a C30H54O5SÍ2 képletre: számított: C%=65,40, H%=9,88;
talált: C%=65,29, H%=9,96.
NMR-spektrum (270 MHz, hexadeuterált dimetil-szulfoxid, δ, ppm):
0,79-0,92 (21H, multiplett),
4,07-4,15 (1H, multiplett),
4,27-4,34 (1H, multiplett),
4,38 (1H, dublett, J=3,9 Hz, D2O-dal cserélhető),
4,48-4,60 (1H, multiplett),
5,33 (1H, széles szingulett),
5,82 (1H, dublettek dublettje, J=6,2 és 9,8 Hz),
5,92 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (KBr) max cm-1 * *:
3497, 2956, 2929, 2857, 1736, 1711, 1361, 1257,
1071, 837.
Tömegspektrum (m/e): 550 (M+), 532,493,475, 343,
275.
[a]$= + 89,7° (c=0,50, aceton).
A következő 1-9. példákban (XXVI) általános képletű vegyületek előállítását ismertetjük. A TBS-csoport jelentése terc-butil-dimetil-szilil-csoport. A következő példákban definiálásra kerülő mindegyik W csoport a (XXVI) képletű vegyületben a Z jelzésű kötésen át kapcsolódik. A (XXVI) általános képletű vegyületekből a védőcsoport eltávolításával olyan (I) általános képletű vegyületek állíthatók elő, amelyekben R1 jelentése (III) képletű csoport.
1. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2-propil-valeriloxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on - W = (XXX) képletű csoport
1,0 g (1,8 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-hidroxi-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on 5 ml vízmentes piridinnel készült oldatához jeges hűtés közben hozzáadunk 15 mg (0,1 mmol) 4-(l-pirrolidinil)-piridint, és 592 mg (3,6 mmol) 2-propil-valeril-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet 70 °C-on 3 órán át keveijük. Ezt követően 100 ml etil-acetáttal hígítást végzünk, majd a híg elegyet egymás után 100 ml vízzel, 100 ml 10 vegyes%-os vizes sósavoldattal, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és végül telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd szűrést végzünk és a kapott szűrletet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. Az így kapott maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 1,15 g (93%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,25-4,31 (1H, multiplett),
4,36-4,48 (1H, multiplett),
4.51- 4,62 (1H, multiplett),
5,40 (1H, széles szingulett),
5,47 (1H, széles szingulett),
5,85 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,9 Hz),
5,99 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250, 840.
Tömegspektrum (m/e): 676 (M+), 621,549, 532,475. [a]j)5=+97,5° (c=0,40, aceton).
2. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2-etil-2-metilbutiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on - W=(XXXI) képletű csoport
500 mg (0,91 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8hidroxi-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on 10 ml benzollal készült oldatához hozzáadunk 0,76 ml (5,4 mmol) trietil-amint, 807 mg (5,4 mmol) 4-(l-pirrolidinil)-piridint és 674 mg (4,5 mmol) 2-etil-2-metil-butiril-kloridot. Az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 órán át forraljuk, majd 50 ml etil-acetáttal hígítjuk. A híg elegyet 30 ml vízzel, 30 ml 10 vegyes%-os vizes citromsavoldattal, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és végül telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes magnézium-szulfát fölött megszárítjuk, majd szűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. A kapott maradékot flash-kromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 601 mg (100%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,07 (3H, szingulett),
4,23-4,32 (1H, multiplett),
4,37-4,48 (1H, multiplett),
4.51- 4,64 (1H, multiplett),
5,35 (1H, széles szingulett),
5,46 (1H, széles szingulett),
5,84 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,9 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720, 1250,1180, 840.
Tömegspektrum (m/e): 662 (M+), 647,605, 549, 532. [a]$=+93,7° (c=0,51, aceton).
3. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2,2-dietil-butiriloxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on - fV= (XXXII) képletű csoport
1,0 g (1,8 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-hidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil29
HU 221 845 Β1 dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on, 1,67 g (11,3 mmol) 4(l-pirrolidinil)-piridin és 1,0 ml (7,1 mmol) trietil-amin 10 ml toluollal készült oldatához hozzáadunk 1,48 g (9,1 mmol) 2,2-dietil-butiril-kloridot, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 10 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyet az 5. példában ismertetett módszerhez hasonló módon feldolgozzuk, amikor 1,0 g (89%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk.
NMR-spektrum (360 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,96 (9H, triplett, J=7,7 Hz),
1,22-1,29 (1H, multiplett),
1.41- 1,47 (2H, multiplett),
4,26-4,29 (1H, multiplett),
4.42- 4,45 (1H, multiplett),
4,53-4,60 (1H, multiplett),
5,39 (1H, széles szingulett),
5,46 (1H, széles szingulett),
5,85 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
5,99 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1715,1260, 840.
Tömegspektrum (m/e): 676 (M+), 661, 619, 532, 475,
400.
[a]^= + 80,2° (c=0,59, aceton).
4. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2,2-dietil-valeriloxi)-2-metil-l-najtil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirém-2-on - W= (XLII) képletű csoport
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 2,0 g (3,6 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-hidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 1,29 g (7,3 mmol)
2,2-dietil-valeril-kloridot használva 188 mg mennyiségben a cím szerinti vegyület állítható elő.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,20-4,25 (1H, multiplett),
4,33-4,37 (1H, multiplett),
4,46-4,53 (1H, multiplett),
5,32 (1H, széles szingulett),
5,39 (1H, széles szingulett),
5,79 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,8 Hz),
5,92 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250,1080.
Tömegspektrum (m/e): 690 (M+), 675, 633, 568, 532. [a]2D5=+95,7° (c=0,49, aceton).
5. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2,2-dietil-4pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on W = (XLIV) képletű csoport
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 2,0 g (3,6 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-hidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 3,17 g (18,1 mmol)
2,2-dietil-4-pentenoil-kloridot használva 1,95 g mennyiségben a cím szerinti vegyület állítható elő. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,22-4,33 (1H, multiplett),
4,38-4,47 (1H, multiplett),
4,52-4,62 (1H, multiplett),
5,00-5,14 (2H, multiplett),
5.41 (1H, széles szingulett),
5,46 (1H, széles szingulett),
5.54- 5,72 (1H, multiplett),
5,85 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
5,99 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950.1720.1250.1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 688 (M+), 631, 623, 568, 532. [a]^=+79,3° (c=0,29, aceton).
6. példa (4R, 6R)-6-{2-[(lS,2S, 6S, 8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2-allil-2-etil-4pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on W=(XLV) képletű csoport
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,65 g (3,0 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-hidroxi-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 2,80 g (15,0 mmol) 2-allil-2-etil-4-pentenoil-kloridot használva 1,63 g mennyiségben a cím szerinti vegyület állítható elő. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,81 (3H, triplett, J=7,4 Hz),
4,17-4,29 (1H, multiplett),
4,41-4,45 (1H, multiplett),
4.54- 4,60 (1H, multiplett),
5,04-5,12 (2H, multiplett),
5.42 (1H, széles szingulett),
5,46 (1H, széles szingulett),
5,60-5,69 (2H, multiplett),
5,85 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-':
2950.1720.1255.1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 700 (M+), 643, 532,475,400. [a]]f=+89,30 (c=0,56, aceton).
7. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2-etil-2-metilvaleril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on - W= (XLVII) képletű csoport
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,0 g (1,8 mmol), a B. példában ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)30
HU 221 845 Β1 l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8hidroxi-2-metil- l-naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 1,18 g (7,3 mmol) 2-etil-2-metil-valeril-kloridot használva 956 mg mennyiségben a cím szerinti vegyület állítható elő. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,27-4,30 (IH, multiplett),
4,40-4,44 (IH, multiplett),
4,54-4,58 (IH, multiplett),
5,36 (IH, széles szingulett),
5,46 (IH, széles szingulett),
5,85 (IH, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
5,98 (IH, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250,1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 676 (M+), 619, 591, 532,475.
Sztereospecifikus kiindulási anyagok, azaz (2S)vagy (2R)-2-etil-2-metil-valeril-klorid használatával a cím szerinti vegyületnek megfelelő sztereoizomerek állíthatók elő, például a 8. példa szerinti vegyület. Mindkét így kapott sztereoizomert a 17. példában kiindulási anyagként felhasználhatjuk.
8. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-[(2S)-2-etil-2-metil-valeril-oxi]-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on fV = (XL VII) képletű csoport mg (0,42 mmol), a 16. referenciapéldában ismertetett módon előállítható (-)-(2S)-2-etil-2-metil-pentánkarbonsavhoz hozzáadunk 121 μΐ (1,66 mmol) tionilkloridot, majd az így kapott elegyet 100 °C-on 1 órán át melegítjük. Ezt követően az elegyet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd az így kapott (-)-(2S)-2-etil-2-metil-valeril-klorid teljes mennyiségét közvetlenül, tisztítás nélkül hozzáadjuk 458 mg (0,83 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-hidroxi-2-metil-lnaftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)2H-pirán-2-on, 203 mg (1,66 mmol) 4-(N,N-dimetilamino)-piridin, katalitikus mennyiségű (20 mg) 4-(dimetil-amino)-piridin és 232 μΐ trietil-amin 2,5 ml toluollal készült oldatához. Az így kapott reakcióelegyet ezután visszafolyató hűtő alkalmazásával 24 órán át forraljuk, majd ezt követően szobahőmérsékletre lehűtjük és 10 ml 10 vegyes%-os vizes sósavoldattal elegyítjük. A kapott vizes elegyet 20-20 ml etil-acetáttal háromszor extraháljuk, majd az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk és a kapott halványsárga olajos maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etilacetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 88 mg (31%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk habszerű anyagként.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,27-4,30 (IH, multiplett),
4,40-4,44 (IH, multiplett),
4.54- 4,58 (IH, multiplett),
5,36 (IH, széles szingulett),
5.46 (IH, széles szingulett),
5,53-5,80 (3H, multiplett),
5,85 (IH, dublettek dublettje, 1=9,1 és 5,9 Hz),
5,98 (IH, dublett, 1=9,1 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250,1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 676 (M+).
9. példa (4R, 6R)-6-{2-[(lS,2S, 6S, 8S, 8aR)-l, 2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2,2-dimetilhexanoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(tercbutil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on - W=(XLVIII) képletű csoport
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,10 g (2,0 mmol), a B. példában ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8hidroxi-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 1,63 g (10,0 mmol)
2,2-dimetil-hexanoil-kloridot használva 1,22 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk.
NMR-spektrum (400 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,20 (6H, szingulett),
4,27-4,30 (IH, multiplett),
4,40-4,44 (IH, multiplett),
4.55- 4,61 (IH, multiplett),
5,34 (IH, széles szingulett),
5.47 (IH, széles szingulett),
5,84 (IH, dublettek dublettje, J=9,6 és 5,9 Hz),
5,98 (IH, dublett, J=9,6 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250,1080, 835.
Tömegspektrum (m/e): 676 (M+), 619, 532,475, 343. [a]2D5=+86,9° (c=0,56, aceton).
Az ezután ismertetésre kerülő 10-18. példákban a (XLIX) általános képletű vegyületek, azaz olyan (I) általános képletű vegyületek előállítását ismertetjük, amelyek képletében R1 jelentése (III) általános képletű csoport és mindegyik W csoport a következő példákban a képlethez a Z jelölésű kötésen át kapcsolódik.
10. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-on - W=(XXX1) képletű csoport
600 mg (0,9 mmol), a 2. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-on 2 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát hozzáadjuk 12,7 ml, tetrahidrofuránnal készült 1 mólos tetrabutilammónium-fluorid-oldat és 1,27 ml ecetsav elegyéhez, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten
HU 221 845 Β1 órán át keveijük. Ezt követően a tetrahidrofuránt a reakcióelegyből csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, majd a híg oldatot 50-50 ml vízzel kétszer, 30-30 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal háromszor és telített vizes nátrium-kloridoldattal egyszer mossuk a megadott sorrendben. Ezt követően a szerves fázist vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd a szárítószert szűréssel eltávolítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással ugyancsak eltávolítjuk. Az így kapott maradékot ugyancsak flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként etil-acetátot használva. így 387 mg (98%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen csapadékként. Ezt azután hexán és etil-acetát elegyéből átkristályosítjuk, amikor a cím szerinti vegyület 152-154 °C olvadáspontú színtelen hasábkristályait kapjuk.
Elemzési eredmények a C25H3gO6 képletre: számított: C%=69,10, H%=8,81;
talált: C%=68,83, H%=8,70.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,81 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
0,82 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
0,90 (3H, dublett, J=7,3 Hz),
I, 06 (3H, szingulett),
4.33- 4,44 (2H, multiplett),
4,54-4,65 (1H, multiplett),
5,04 (1H, széles szingulett),
5,37 (1H, széles szingulett),
5.89 (1H, dublettek dublettje, J=5,9 és 9,8 Hz),
6,00 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3450,2950,1720,1150.
Tömegspektrum (m/e): 434 (M+), 416, 304,286.
[a]fó=+175,4° (c=0,54, aceton).
II. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W=(XXX) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,13 g (1,7 mmol), az 1. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-(2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 668 mg mennyiségben a 165-166 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C26H40O6 képletre: számított: C%=69,61, H%=8,99;
talált: C%=69,67, H%=8,95.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4.33- 4,45 (2H, multiplett),
4,54-4,65 (1H, multiplett),
5,43 (1H, széles szingulett),
5,56 (1H, széles szingulett),
5.90 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,9 Hz),
6,01 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3450,2950,1720.
Tömegspektrum (m/e): 448 (M+), 430,304, 286.
[a]jj=+176,1° (c=0,36, aceton).
12. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on W= (XXXII) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 2,52 g (3,8 mmol), a 3. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 1,05 g mennyiségben a cím szerinti vegyület állítható elő, amely 146-148 °C-on olvad bomlás közben.
Elemezési eredmények a C26H40O6 képletre: számított: C%=69,61, H%=8,99;
talált: C%=69,53, H%=9,10.
NMR-spektrum (360 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,76 (9H, triplett, J=7,5 Hz),
0,91 (3H, dublett, J=7,0 Hz),
4.35- 4,41 (2H, multiplett),
4.56- 4,64 (1H, multiplett),
5,45 (1H, széles szingulett),
5,57 (1H, széles szingulett),
5,90 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
6,01 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3428,2967,1717,1255,1142,1041. Tömegspektrum (m/e): 448 (M+), 430,304,286.
[a]2Ds= +167,8° (c=0,32, aceton).
13. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2,2-dietil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W=(XLII) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 184 mg (0,3 mmol), a 16. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2,2-dietil-valeril-oxi)-2-metill-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szililoxi)-2H-pirán-2-ont használva 97 mg mennyiségben a 130-131 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C27H42O6.CH3COOC2H5 képletre:
számított: C%=67,60, H%=9,15;
talált: C%=67,32, H%=9,10.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,76 (3H, triplett, J=7,6 Hz),
2,74 (1H, dublettek dublettje, J=17,6 és 5,1 Hz),
4.35- 4,42 (2H, multiplett),
4.56- 4,63 (1H, multiplett),
5,44 (1H, széles szingulett),
HU 221 845 Β1
5,57 (1H, széles szingulett),
5.89 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
6,01 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3350,2950,1720,1700.
Tömegspektrum (m/e): 462 (M+), 444, 321, 304.
[a]^= +140,4° (c=0,52, aceton).
14. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-lnaftil-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on W=(XLIV) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,95 g (2,8 mmol), az 5. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 1,04 g mennyiségben a 107-108 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C27H40O6.CH2Cl2 képletre: számított: C%=61,64, H%=7,76;
talált: C%=61,63, H%=7,95.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,90 (3H, dublett, J=7,l Hz),
2,30 (2H, dublett, J=7,3 Hz),
2,75 (1H, dublettek dublettje, J=17,6 és 5,1 Hz),
4,35-4,45 (2H, multiplett),
4,55-4,64 (1H, multiplett),
5,03-5,12 (2H, multiplett),
5,45 (1H, széles szingulett),
5,57 (1H, széles szingulett),
5.90 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
6,01 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3340,2970,1720,1690.
Tömegspektrum (m/e): 460 (M+), 442, 321, 304.
Wd = + 136,7° (c=0,21, aceton).
75. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2-allil-2-etil-4-pentenoil-oxi)-2-metill-naftil-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on W= (XL V) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,63 g (2,3 mmol), a 6. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8(2-allil-2-etil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 1,10 g mennyiségben a 99-100 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C2gH40O6.l/2 H2O képletre: számított: C%=69,82, H%=8,58;
talált: C%=69,33, H%=8,62.
NMR-spektrum (270 MHz, hexadeuterált dimetil-szulfoxid, δ, ppm):
0,75 (3H, triplett, J=7,4 Hz),
0,84 (3H, dublett, J=6,8 Hz),
4,09-4,10 (1H, multiplett),
4,14-4,17 (1H, multiplett),
4,44-4,48 (1H, multiplett),
4,81 (1H, dublett, J=6,2 Hz, D2O-dal cserélhető),
5,06-5,10 (4H, multiplett),
5,19 (1H, dublett, J=3,1 Hz, D2O-dal cserélhető),
5,29 (1H, széles szingulett),
5,50 (1H, széles szingulett),
5.56- 5,66 (2H, multiplett),
5,84 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,8 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektnim (CHC13) max cm-':
3350,2950,1710,1255,1040.
Tömegspektrum (m/e) : 472 (M+), 321,304,286.
[a]2D5= +176,0° (c=0,45, aceton).
16. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2-etil-2-metil-valeril-oxi)-2-metil-lnaftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pircm-2-on W=(XLV11) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 899 mg (2,0 mmol), a 7. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8(2-etil-2-metil-valeril-oxi)-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 279 mg mennyiségben a 126-128 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C26H40O6 képletre: számított: C%=69,61, H%=8,99;
talált: C%=69,33, H%=9,22.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,07 (3H, szingulett),
4,37-4,39 (2H, multiplett),
4.57- 4,63 (1H, multiplett),
5,41 (1H, széles szingulett),
5,57 (1H, széles szingulett),
5,89 (1H, dublettek dublettje, 1=9,1 és 5,9 Hz),
6,00 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum(CHC13)max cm-':
3400, 2950,1720,1150.
Tömegspektrum (m/e): 448 (M+), 304,286,268.
[a]o = +171,2° (c=0,43, aceton).
A 16. példában ismertetett módon eljárva, de a 7. példában ismertetett módon előállított sztereoizomerek valamelyikét használva kiindulási anyagként aló. példa szerinti vegyületnek megfelelő valamelyik sztereoizomer, például a 17. példa szerinti sztereoizomer állítható elő.
17. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-[(2S)-2-etil-2-metil-valeril-oxi]-2-metil-l-naftil-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on W=(XLVII) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 80 mg (0,12 mmol), a 8. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-833
HU 221 845 Β1 [(2S)-2-etil-2-metil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 50 mg mennyiségben a 127 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,07 (3H, szingulett),
4,37-4,39 (2H, multiplett),
4,57-4,63 (1H, multiplett),
5,41 (1H, széles szingulett),
5,57 (1H, széles szingulett),
5,89 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,9 Hz),
6,00 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3400,2950,1720,1150.
Tömegspektrum (m/e): 448 (M+).
[a]2,}= + 167,0° (c=0,31, aceton).
18. példa (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2,2-dimetil-hexanoil-oxi]-2-metil-lnaftil-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on W= (XL VIII) képletű csoport
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,16 g (1,72 mmol), a 9. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8(2,2-dimetil-hexanoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használva 660 mg mennyiségben a cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C26H40O6.l/4H2O képletre: számított: C%=68,91, H%=9,01;
talált: C%=69,05, H%=8,96.
NMR-spektrum (400 MHz, hexadeuterált dimetil-szulfoxid, δ, ppm):
0,84 (3H, dublett, J=7,0 Hz),
8,05 (3H, triplett, J=7,0 Hz),
1,06 (6H, szingulett),
4,08-4,15 (2H, multiplett),
4,45-4,49 (1H, multiplett),
4,79 (1H, dublett, J=6,0 Hz),
5,18 (1H, dublett, J=3,6 Hz),
5,20 (1H, széles szingulett),
5,50 (1H, széles szingulett),
5,84 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 6,0 Hz),
5,97 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-':
3450, 2950,1720,1160.
Tömegspektrum (m/e): 448 (M+), 304,286,268. [«]£=+171,0° (c=0,41, aceton).
A következőkben ismertetésre kerülő 19-27. példákban az (L) általános képletű vegyületek, azaz olyan (I) általános képletű vegyületek nátriumsójának előállítását ismertetjük, amelyek képletében R1 jelentése (II) általános képletű csoport. A következő példákban definiálandó mindegyik W csoport a képlethez a Z jelölésű kötésen át kapcsolódik. A 19., 20., 22. és a 23. példák szerinti vegyületek higroszkópos szilárd anyagok, olvadáspontjuk vagy más fizikai-kémiai állandójuk megállapítása rendkívül nehéz.
19. példa
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-[lS,2S,6S,8S,8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2-propil-valeril-oxi)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-1-naftil]-heptanoát - W=(XXX) képletű csoport mg (0,051 millimól), all. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-2-[(lS,2S,6S,8S,(aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi-8-(2-propil-valeriloxi)-2-metil-l-naftil]-etil-tetrahidro-4-hidroxi-2Hpirán-2-on 1 ml dioxánnal készült oldatához 0,5 ml vizet, majd 0,1 N vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk. A kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd liofilizáljuk. így 25 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
20. példa
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-]lS,2S,6S,8S,8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2-etiI-2-metil-butiril-oxi)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptanoát W= (XXXI) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 22 mg (0,051 mmol), a 10. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-(2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 25 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
21. példa
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[1S.2S, 6S, 8S, 8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-l-naftil]-heptanoát - W= (XXX11) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 215 mg (0,48 mmol), a 12. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 234 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
NMR-spektrum (400 MHz, D2O, δ, ppm): 0,76 (9H, t,
J=7,4 Hz), 0,91 (3H, d, J=6,9 Hz), 1,23-1,35 (2H, m), 1,37-1,49 (1H, m), 4,07-4,14 (1H, m),
4,39-4,43 (1H, m), 5,45 (1H, széles szingulett), 5,59 (1H, széles szingulett), 6,04 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 Hz és 5,7 Hz), 6,10 (1H, d, J=9,7 Hz).
22. példa
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi- 7-[lS,2S, 6S, 8S,8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil-valeril-oxi)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-1-naftil]-heptanoát - W=(XLII) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 19 mg (0,041 mmol), a 13. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-[2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi-8(2,2-dietil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro34
HU 221 845 Β1
4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 21 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
23. példa
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[lS,2S, 6S, 8S, 8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptanoát W=(XLIV) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 12 mg (0,026 mmol), a 14. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 13 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
24. példa
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-[lS,2S,6S,8S,8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2-allil-2-etil-4-pentenoil-oxi)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptanoát W = (XL V) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 24 mg (0,051 mmol), a 15. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi-8(2-allil-2-etil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 25 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
(270 MHz), CD3OD)
0,83 (3H, triplett, J=7,3 Hz)
0,91 (3H, dublett, J=7,l Hz)
3.63- 3,75 (2H, multiplett)
4,04-4,15 (2H, multiplett)
4,29-4,37 (1H, multiplett)
5,02-5,12 (6H, multiplett)
5,42 (1H, széles szingulett)
5,51 (1 Hz, széles szingulett)
5,86 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 5,7 Hz)
6,00 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
25. példa
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-[lS,2S,6S,8S,8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2-etil-2-metil-valeril-oxi)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftilJ-heptanoát W= (XLVII) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 18 mg (0,040 mmol), a 17. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi8-(2-etil-2-metil-valeril-oxi)-2-metil-1 -naftil ]-éti 1} -tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 20 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
NMR-spektrum (270 MHz, CD3OD):
1,07 (3H,s)
3.63- 3,72 (2H, multiplett)
4,02-4,13 (1H, multiplett)
4,25-4,36 (1H, multiplett)
5,37 (1H, széles szingulett)
5.51 (1H, széles szingulett)
5,89 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,8 Hz)
6,00 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
A 25. példában ismertetett módon eljárva, azonban a 16. példában ismertetett módon előállított sztereoizomerek valamelyikét használva kiindulási anyagként a 25. példa szerinti vegyületnek megfelelő sztereoizomerek állíthatók elő, miként ezt a következő 26. példában bemutatjuk.
26. példa
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-[lS,2S,6S,8S,8aR)-6hidroxi-2-metil-8-[(2S)-2-etil-2-metil-valeril-oxi]1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptanoát W= (XLVII) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 5,8 mg (0,012 mmol), a 17. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi8-[(2S)-2-etil-2-metil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil} -tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 6,2 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
27. példa
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[IS, 2S, 6S, 8S, 8aR)-6hidroxi-2-metil-8-(2,2-dimetil-hexanoil-oxi)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptanoát W= (XLVIII) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 28 mg (0,062 mmol), a 18. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-hidroxi8-(2,2-dimetil-hexanoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használva 32 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
NMR-spektrum (270 MHz, CD3OD)
0,88-0,93 (6H, multiplett)
1.13 (3H, s)
1.14 (3H, s)
3,67-3,72 (1H, multiplett)
4,07-4,11 (1H, multiplett)
4,26-4,35 (1H, multiplett)
5,35 (1H, széles szingulett)
5.52 (1H, széles szingulett)
5,89 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,8 Hz)
6,00 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
A következőkben ismertetésre kerülő 28-31. példákban (Lili) általános képletű vegyületek, azaz olyan (I) általános képletű vegyületek előállítását ismertetjük, amelyek képletében R1 jelentése (II) általános képletű csoport, illetve a vegyületek nátriumsó formájában vannak. A következő példákban mindegyik W csoport a képlethez a Z betűvel jelölt kötésen át kapcsolódik.
28. példa
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[(1S,2S, 8S, 8aR)-6-hidroxi-2-metil-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-1-naftil]-heptanoát - W= (XXXI) képletű csoport
HU 221 845 Β1 (1) módszer
A következőkben ismertetésre kerülő élesztő MY táptalajból 100 ml-t tartalmazó 500 ml-es Erlenmeyerlombikban beojtást végzünk egy platina ojtókacsnyi mennyiségű Amycolata autotrophica SANK 62 981 (FERM BP-4105) ojtóanyaggal. A beojtott lombikot 28 °C-on inkubáljuk, 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen.
Élesztő MY táptalaj élesztőextraktum (Difco) 0,3 vegyes% malátaextraktum (Difco) 0,3 vegyes% polipepton (Daigo Nutrition
Chemicals Co.) 0,5 vegyes% glükóz 1,0 vegyes% csapvíz 100%-hoz szükséges mennyiség pH: nincs beállítva
A beojtott táptalaj 3 napon át való inkubálását követően az így kapott ojtótenyészetet 100-100 ml élesztő MY táptalajt tartalmazó 500 ml-es Erlenmeyerlombikokból 20-ban eloszlatjuk úgy, hogy az ojtóközeg koncentrációja a friss élesztő MY táptalajban 0,5 vegyes% legyen. Az edényeket ezután további 2 napon át inkubáljuk a fentiekben említett körülmények között.
Az inkubálási szakasz végén a 24. referenciapéldában ismertetett módon előállított nátrium(3R,5R)3,5-dihidroxi-7-{(lS,2S,8S,8aR)-2-metil-8-(2-etil-2metil-butiril-oxi)-l ,2,6,7,8,8a-hexahidro-1 -naftil} -heptanoát vizes oldatából olyan mennyiséget adunk a táptalajhoz, hogy a vegyület végső koncentrációja az így kapott oldatban 0,01 vegyes% legyen. A tenyésztést ezután további 5 napon át folytatjuk a fentiekben megadott körülmények között.
Ezen újabb tenyésztési szakasz végén a fermentlét szűqük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 400 ml 50 térfogat%os vizes acetonnal eluáljuk.
Az így kapott eluátumot csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk, majd a maradékot a Senshu Scientific Co., Ltd. ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. A kromatografáláskor kapott eluátum pH-értékét 8,0-ra beállítjuk megfelelő mennyiségű vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján, majd ezt követően csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással az oldatot szárazra pároljuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 30 ml vízzel mossuk, majd 100 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluálást végzünk. így 5,1 g mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
(2) módszer
100-100 ml, a következőkben megadott összetételű TS-C táptalajt tartalmazó 500 ml-es Erlenmeyerlombikokból 20-ban beojtást végzünk egy platina ojtókacsnyi mennyiségű Mucor hiemialis Wehmer SANK 36372 (FERM BP-4108) ojtóanyaggal, majd a beojtott lombikokat 26 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen inkubáljuk.
A TS-C táptalaj összetétele glükóz 1 vegyes% polipepton (Daigo Nutrition
Chemicals Co. japán cég terméke) 0,2 vegyes% húsextraktum 0,1 vegyes% élesztőextraktum (a Difco amerikai cég terméke) 0,1 vegyes% csapvíz 100%-os szükséges mennyiség pH: nincs beállítva
Az ilyen körülmények között végzett 3 napos inkubálás után a táptalajhoz hozzáadunk a 19. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-[(S)-2metil-valeril-oxi]-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4hidroxi-2H-pirán-2-on-dimetil-szulfoxiddal készült oldatából 0,1 ml-t, aminek következtében a vegyület végső koncentrációja a táptalajban 0,01 vegyes%. Az inkubálást ezután a fentiekben említett körülmények között 3 napon át folytatjuk.
Az inkubálási szakasz befejeztekor a fermentlét szűrjük, majd a szűrletet 200 ml HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 400 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk.
A kapott eluátumot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, majd az így kapott koncentrátumot a Senshu Scientific Co., Ltd. ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán végzett kromatografálással tisztítjuk, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. A kapott eluátum pH-értékét 8,0-ra beállítjuk megfelelő mennyiségű vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján, majd az így kapott oldatot csökkentett nyomáson végzett bepárlással szárazra pároljuk. A kapott koncentrátumot 20 ml vízben feloldjuk, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 30 ml vízzel mossuk, majd 100 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. így 48 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
Az ilyen módon előállított cím szerinti vegyület higroszkópos szilárd anyag, olvadáspontjának vagy más fizikai-kémiai állandójának megállapítása rendkívül nehéz.
(3) módszer
500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 100 ml TS-C táptalajt beojtunk egy platina ojtókacsnyi mennyiségű Syn36
HU 221 845 Β1 cephalastrum nigricans SANK 42 372 (FERM BP-4106) ojtóanyaggal, majd a beojtott táptalajt 26 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen inkubáljuk.
Az ilyen körülmények között 3 napon át végzett inkubálást követően a táptalajhoz hozzáadunk a 20. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2etil-2-metil-butiril-oxi]-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on dimetil-szulfoxiddal készült oldatából 0,1 ml-t, miáltal a vegyület végső koncentrációja a táptalajban 0,01 vegyes%. A tenyésztést ezután a fentiekben említett körülmények között 9 napon át folytatjuk.
E tenyésztési szakasz befej eztekor a fermentlét szűrjük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát ezután 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 600 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. A kapott frakciókat összeöntjük, majd csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot a Senshu Scientific Co., Ltd. ODSH-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. A kromatografáláskor kapott eluátumot ezután semlegesítjük úgy, hogy további tisztítás nélkül az eluátumot elegyítjük nátrium-dihidrogén-foszfát és nátrium-hidroxid 0,1 mólos vizes oldatával (pH=8,0). A célvegyületet tartalmazó frakció pH-értékét ezután 8,0-ra beállítjuk, majd az elegyet csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 30 ml desztillált vízzel mossuk, majd 100 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. így 21,4 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
NMR-spektrum (270 MHz, CD3OD, δ, ppm):
0,85-0,92 (6H, multiplett),
0,92 (3H, dublett, J=7,l Hz),
1.15- 1,74 (14H, multiplett),
1,76 (1H, multiplett),
1,92 (1H, dublettek kettős dublettje, J=15,4, 5,9 és
2,1 Hz),
2.15- 2,50 (6H, multiplett),
3,69 (1H, multiplett),
4,10 (1H, multiplett),
4,25 (1H, multiplett),
5,33 (1H, multiplett),
5,65 (1H, multiplett),
5,95 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 6,1 Hz),
6,02 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
Molekulatömeg: 488 (nagy feloldóképességű gyorsatom-bombázású tömegspektrometriásan meghatározva C26H41O7Na összegképlettel).
[a]g=+201,1° (c=0,36, aceton).
29. példa
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[(lS,2S, 8S, 8aR)-6-hidroxi-2-metil-8-(2-propil-valeril-oxi)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-l-naftil]-heptanoát - W= (XXX) képletű csoport (1) módszer
Húsz 500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 100100 ml, a 28. példában ismertetett összetételű TS-C táptalajt beojtunk egy platina ojtókacsnyi mennyiségű Mucor hiemalis Wehmer SANK 36 372 (FERM BP-4108) ojtóanyaggal, majd a beojtott lombikokat 26 °C-on inkubáljuk 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen.
napos inkubálást követően a táptalajhoz hozzáadunk a 21. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6- {2-[(1 S,2S,6S,8S,8aR)-l ,2,6,7,8,8ahexahidro-8-(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil} -tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on dimetil-szulfoxiddal készült oldatából 0,1 ml-t, miáltal a vegyület végső koncentrációja a táptalajban 0,01 vegyes%. A tenyésztést ezután a fentiekben említett körülmények között 3 napon át folytatjuk.
Ezen utóbbi tenyésztési időszak befejeztekor a fermentlét szűrjük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 500 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 600 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. A kívánt frakciókat összeöntjük, majd az egyesített eluátumot csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot a Senshu Scientific Co., Ltd. ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODSoszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nmnél ibolyántúli abszorpció útján követjük. Az eluátum pH-értékét 8,0-ra beállítjuk megfelelő mennyiségű vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján, majd az elegyet csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 50 ml vízzel mossuk, majd 60 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. így 48 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
Az így kapott vegyület higroszkópos szilárd anyag, olvadáspontjának vagy más fizikai-kémiai állandójának megállapítása rendkívül nehéz.
(2) módszer
Húsz 500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 100100 ml, a 28. példában megadott összetételű TS-C táptalajt beojtunk egy platina ojtókacsnyi mennyiségű Syncephalastrum racemosum (Cohn) Schroeter SANK 41 872 (FERM BP-4107) ojtóanyaggal, majd a beojtott lombikokat 26 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen inkubáljuk.
napos inkubálást követően beadagolunk a 21. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(237
HU 221 845 Β1 propil-valeril-oxi)-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4hidroxi-2H-pirán-2-on dimetil-szulfoxiddal készült oldatából 0,1-0,1 ml-t, miáltal a vegyület végső koncentrációja a táptalajban 0,01 vegyes%. A tenyésztést további 7 napon át 26 °C-on folytatjuk 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen.
Ezen járulékos tenyésztési szakasz végén a fermentlét szűrjük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 600 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. A kapott eluátumokat összeöntjük, majd csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot a Senshu Scientifíc Co., Ltd. ODSH-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kívánt frakciókat 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján választjuk ki. A kapott eluátumot semlegesítjük további tisztítás nélkül úgy, hogy elegyítjük nátrium-dihidrogén-foszfát és nátrium-hidroxid 0,1 mólos, 8 pH-értékű vizes oldatával. A célvegyületet tartalmazó frakciók pH-értékét 8,0-ra beállítjuk, majd csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással az elegyet szárazra pároljuk. Az így kapott maradékot feloldjuk 20 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 50 ml vízzel mossuk, majd 100 ml 50 térfogat%-os vizes acetonoldattal eluáljuk. így 33 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
NMR-spektrum (360 MHz, CD3OD, δ, ppm):
0,83 (6H, triplett, J=7,4 Hz),
0,91 (3H, dublett, J=7,2 Hz),
1,07 (3H, szingulett),
1.2- 1,9 (11H, multiplett),
1,92 (1H, dublettek kettős dublettje, J=15,4, 6,1 és
2,1 Hz),
2.2- 2,5 (5H, multiplett),
3,68 (1H, multiplett),
4,10 (1H, multiplett),
4,28 (1H, multiplett),
5,27 (1H, multiplett),
5,64 (1H, multiplett), 5,94 (1H, dublettek dublettje,
J=9,7 és 6,1 Hz),
6,02 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
Molekulatömeg: 474 (nagy feloldóképességű gyorsatom-bombázású tömegspektrometriásan meghatározva C25H39O7Na összegképlettel).
[a]2D5=+203,0° (c=0,37, aceton).
30. példa
Nátrium (3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[(IS, 2S, 8S, 8aR)-6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-l-naftilj-heptanoát - W= (XXXII) képletű csoport (1) módszer
Húsz 500-500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 100100 ml, a 28. példában említett összetételű TS-C táptalajt beojtunk egy platina ojtókacsnyi Mucor hiemialis Wehmer SANK 36 372 (FERM BP-4108) ojtóanyaggal, majd a beojtott lombikokat 26 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen inkubáljuk.
nap elteltével a táptalajhoz 0,1 ml mennyiségben a 22. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on dimetil-szulfoxiddal készült oldatát adjuk, miáltal a vegyületnek a végkoncentrációja a táptalajban 0,01 vegyes%. Ezt követően a tenyésztést 3 órán át folytatjuk 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen.
A tenyésztés befejeztével a fermentlevet szűrjük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 500 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 800 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. A kívánt frakciókat összeöntjük, majd a kapott oldatot csökkentett nyomáson végzett bepárlással szárazra pároljuk. A kapott maradékot a Senshu Scientifíc Co., Ltd. ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. Az eluátum pH-értékét 8,0-ra beállítjuk megfelelő mennyiségű vizes nátrium-hidroxid-oldattal, ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással eltávolítjuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. Ezt követően a gyantát 80 ml vízzel mossuk, majd 100 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. így 78 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
A termék fizikokémiai jellemzői azonosak a 21. példa szerinti vegyület megfelelő jellemzőivel.
(2) módszer
Húsz 500 ml térfogatú Erlenmeyer-lombikban 100100 ml, a 28. példában megadott összetételű TS-C táptalajt beojtunk egy platina ojtókacsnyi Syncephalastrum nigricans Vuillemin SANK 42 372 (FERM BP-4106) ojtóanyaggal, majd a beojtott lombikokat 26 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen inkubáljuk.
napos inkubálást követően a táptalajhoz 0,1 ml mennyiségben a 22. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-1 -naftil]-éti 1} -tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on dimetil-szulfoxiddal készült oldatát adjuk, miáltal a vegyület végső koncentrációja a táptalajban 0,01 vegyes0/». A tenyésztést a fentiekben említett körülmények között 5 napon át folytatjuk.
A tenyésztés e járulékos szakaszának befejezését követően a fermentlét elemzésnek vetjük alá a Waters Inc. amerikai egyesült államokbeli cég által szállított, 8-100 mm méretű, C18-töltetű oszlopon nagy sebessé38
HU 221 845 Β1 gű folyadékkromatografálást alkalmazva. Az oszlopot acetonitril és 0,1 vegyes%-os trietil-amin (pH-értéke
3,2-re be van állítva vizes foszforsavoldattal) 43-57 térfogatarányú elegyével eluáljuk 1,5 ml/perc átfolyási sebességnél. A célvegyület a 6,38 perc retenciós idejű frakcióban eluálódik. [A fenti (1) módszerrel előállított ugyanez a vegyület az oszlopból az 5,13 perc retenciós idejű frakcióban eluálódik.]
A fermentlét szüljük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 800 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. Az eluátumot csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk, majd a maradékot a Senshu Scientific Co., Ltd. ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. A kapott eluátumot semlegesítjük úgy, hogy közvetlenül összekeverjük nátrium-dihidrogén-foszfát és nátrium-hidroxid 8,0 pH-értékű, 0,1 mólos vizes oldatával. A célvegyületet tartalmazó frakciók pHértékét 8,0-ra beállítjuk, majd csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással a frakciókat szárazra pároljuk. A kapott maradékot feloldjuk 20 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 30 ml vízzel mossuk, majd 100 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. így 68 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a tisztított cím szerinti vegyületet kapjuk.
NMR-spektrum (270 MHz, CD30D, δ, ppm):
0,78 (9H, triplett, J=7,4 Hz),
0,91 (3H, dublett, J=7,0 Hz),
1.2- 1,9 (13H, multiplett),
1.94 (1H, dublettek kettős dublettje, J=15,5, 6,2 és
2,0 Hz),
2.2- 2,5 (5H, multiplett),
3,68 (1H, multiplett),
4,07 (1H, multiplett),
4,28 (1H, multiplett),
5,30 (1H, multiplett),
5,63 (1H, multiplett),
5.94 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 6,1 Hz),
6,02 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
Molekulatömeg: 488 (nagy feloldóképességű gyorsatom-bombázású tömegspketrometriásan meghatározva C27H41O7Na összegképlettel).
[a]o = +200,7° (c=0,14, aceton).
31. példa
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-[(1S,2S, 8S, 8aR)-6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil-4-pentenil-oxi)-l, 2,6,7,8,8ahexahidro-l-naftil]-heptanoát - W=(XLIV) képletű csoport
500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 100 ml, a 29. példában megadott összetételű élesztő MY táptalajt beojtunk egy platina ojtókacsnyi mennyiségű Amycolata autotrophica SANK 62 981 (FERM BP-4105) ojtóanyaggal, majd a beojtott lombikot 28 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen inkubáljuk.
Ilyen körülmények között 3 napon át végzett inkubálást követően a beojtott táptalaj egy-egy részét húsz 500 ml térfogatú Erlenmeyer-lombikban friss élesztő MY táptalajhoz hozzáadjuk úgy, hogy az ojtóközeg végtérfogata a friss táptalajban 0,5 vegyes% legyen. Ezt követően a lombikokat 28 °C-on 200 fordulat/perc sebességgel mozgatott forgó rázatógépen tovább inkubáljuk.
Ilyen körülmények között 2 napon át végzett inkubálást követően a táptalajhoz hozzáadjuk a 25. referenciapéldában ismertetett módon előállított nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-{(lS,2S,8S,8aR)-2-metil-8(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-lnaftil}-heptanoát vizes oldatát olyan mennyiségben, hogy a vegyület végkoncentrációja a táptalajban 0,01 vegyesbe legyen. Ezután az említett körülmények között további 5 napon át tenyésztést végzünk.
A tenyésztés befejeztével a fermentlét szüljük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd 800 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluálást végzünk.
A célvegyületet tartalmazó frakciókat összeöntjük, majd az egyesített eluátumot csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással szárazra pároljuk. A kapott maradékot a Senshu Scientific Co., Ltd. ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 450:550:1 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálást 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. Az eluátum pH-értékét 8,0-ra beállítjuk megfelelő mennyiségű vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján, majd az így kapott elegyet csökkentett nyomáson végzett bepárlással szárazra pároljuk. A kapott maradékot feloldjuk 50 ml vízben, majd az oldatot 20 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantát tartalmazó oszlopon adszorbeáltatjuk. A gyantát 100 ml desztillált vízzel mossuk, majd 300 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk. így 28 mg mennyiségben lényegében tiszta formában a cím szerinti vegyületet kapjuk.
Az ilyen módon kapott vegyület fizikokémiai jellemzői azonosak a 23. példa szerinti vegyület megfelelőjellemzőivel.
1. referenciapélda
ML-236B [(LV11) képletű vegyület] előállítása (1) tenyésztés
Ojtóanyag:
glicerin 30 g
glükóz 20 g
szójababliszt Mikuni-pepton (Mikuni 20 g
Chemical Industries Co., Ltd.) 8g
nátrium-nitrát 2g
magnézium-szulfát 1 g
csapvíz 1000 ml-hez szükséges mennyiség
pH: 6,0-6,5
HU 221 845 Β1
500 ml-es Erlenmeyer-lombikba bemérünk a fenti összetételű ojtótáptalajból 50 ml-t, majd a mikroorganizmussal való ojtást megelőzően 120 °C-on 30 percen át autoklávozást végzünk. Ezután a lombikban lévő táptalajba aszeptikus körülmények között Penicillium citrinum Thom SANK 13 380 (FERM BP-4129) ferde tenyészetéből egy platina ojtókacsnyi mennyiséget aszeptikus körülmények között bejuttatunk. A beojtott lombikot 24 °C-on 210 fordulat/perc sebességű forgó rázatógépen keresztül 3 napon át inkubáljuk.
Ezután 700 ml ojtótáptalajt tartalmazó 2000 ml-es Erlenmeyer-lombikot 30 percen át 120 °C-on autoklávozunk, majd beojtjuk az előző bekezdésben ismertetett módon előállított fermentlé teljes mennyiségével, azaz mintegy 50 ml-rel. Ezt a lombikot azután 24 °Con 210 fordulat/perc sebességű forgó rázatógépen 2 napon át inkubáljuk második generációs tenyészet előállítása céljából.
A következő összetételű táptalajokat használjuk a cím szerinti vegyület ezután következő előállításához.
(1) előállítási táptalaj:
150 g glicerin és 600 g cseppfolyós Sanmalt márkanevű anyag (a Sanwa Comstarch Industry, Ltd. japán cég terméke) elegyéhez elegendő mennyiségű csapvizet adunk ahhoz, hogy a végtérfogat 5 1-re álljon be. Az így kapott (1) előállítási táptalajt ezután 120 °C-on 30 percen át végzett autoklávozás útján sterilizáljuk.
(2) előállítási táptalaj:
A következő komponenseket összekeverjük:
szójababliszt 300 g
Mikuni-pepton (Mikuni
Chemical Industries Co., Ltd.) 150 g
Honén CSL (Honén Corporation japán cég terméke) 300 g gluténliszt (Nihon Shokuhin
Kako Co., Ltd., japán cég terméke) 150 g magnézium-szulfát 15 g
Az így kapott keverék pH-értékét 6,0-6,5 értékre beállítjuk 10 vegyes%-os vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján, majd csapvíz adagolása útján a végtérfogatot 10 1-re beállítjuk. Az így kapott (2) előállítási táptalajt ezután 120 °C-on 30 percen át végzett autoklávozással sterilizáljuk.
A) tápoldat
1600 g glicerin és 6400 g Sanmalt S (a Sanwa Comstarch Industry, Ltd. japán cég terméke) elegyéhez csapvizet adunk, majd az így kapott vizes elegyet 90 °C-ra felmelegítjük. Miután a Sanmalt S teljesen feloldódott, az oldathoz 10 1 végtérfogat beállításához szükséges mennyiségű csapvizet adunk. Végül az oldatot 30 percen át 120 °C-on autoklávozzuk.
B) tápoldat
600 ml Sannicks PP 2000 márkanevű táptalajt (a Sanyo Chemical Industries Ltd. japán cég terméke) 120 °C-on 30 percen át autoklávozunk.
Az (1) előállítási táptalajból 5 1-t és a (2) előállítási táptalajból 10 1-t autoklávozunk, majd rozsdamentes acélból készült, 30 1 térfogatú hengeres fermentorba töltünk egy második generációs tenyészet képzése céljából.
A korábbiakban ismertetett módon előállított második generációs tenyészetet tartalmazó, közel 700 ml térfogatú Erlenmeyer-lombik teljes tartalmát használjuk a henger alakú fermentorban lévő autoklávozott előállítási táptalaj beojtására. A fermentort 24 °C-on inkubáljuk, miközben 260 és 500 fordulat/perc közötti tartományban automatikusan ellenőrzött keverést végzünk, illetve 7,51/perc sebességű és 0,5 kg/cm2 nyomású levegőárammal levegőztetést is végzünk, hogy az oldott oxigénkoncentrációt 3-5 ppm értéken tartsuk.
Az inkubálás megkezdését követő 3. és 6. nap közötti időszakban 150 ml B) tápoldatot adunk a tenyészethez naponta egyszer, azaz összesen négyszer. Miután a redukálócukrok koncentrációja becslés szerint nem több, mint 1%, az A) tápoldatot adagoljuk folyamatosan, hogy biztosítsuk a fermentlé pH-értékének 4 körül való tartását.
nap elteltével a kapott fermentlét feldolgozzuk.
(2) izolálás
A 40 1 térfogatú fermentlé pH-értékét 12-re beállítjuk 800 ml 6 N vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján, majd az így kapott elegyet szobahőmérsékleten 60 percen át keveqük. Ezt követően a fermentlét összekeverjük 1,5 kg mennyiségben vett, a Johns-Manville Products Corp. amerikai egyesült államokbeli cég által Celite 545 márkenévvel szállított szűrési segédanyaggal, az így kapott keveréket keverjük. Ezt követően szűrőprésen szűrést végzünk.
Az így kapott szűrlethez óvatosan 850 ml 6 N vizes sósavoldatot adagolunk, majd a kapott keverék pH-értékét 5,0-ra állítjuk be. Ezután az így kapott oldathoz 801 etil-acetátot adunk, majd keverést végzünk. Az így extrahálódott terméket tartalmazó szerves fázist elkülönítjük, míg a vizes fázist 40 1 etil-acetáttal kezeljük, illetve keverést végzünk a kívánt termék extrahálása céljából. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat visszaextraháljuk 10 1 3 vegyes%-os vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal. A vizes fázist elválasztjuk, míg a szerves fázist újra extraháljuk 3 vegyes%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal.
Az egyesített vizes extraktumhoz óvatosan 1600 ml 6 N vizes sósavoldatot adunk, majd a pH-értéket 5,0-ra beállítjuk. Az így kapott elegyhez ezután 201 etil-acetátot adunk, majd keverést végzünk a kívánt termék extrahálása céljából. A szerves fázist elválasztjuk, míg a vizes fázist 10 1 etil-acetáttal kezeljük és keverést végzünk a kívánt termék extrahálása céljából. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat 15 1 10 vegyes%-os vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd 3000 g vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert ezután csökkentett nyomáson végzett bepárlással, e célra forgóbepárlót használva eltávolítjuk, olajos maradékot kapva.
Ezt az olajos maradékot feloldjuk 1000 ml etil-acetátban, majd a kapott oldathoz 0,5 ml trifluor-ecetsavat adunk. Az így kapott elegyet visszafolyató hűtővel ellátott edényben 30 percen át forraljuk. Ezután az edény tartalmát lehűtjük 10 °C-ra, majd kétszer 500-500 ml 3 vegyes%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, ezután pedig egyszer 500 ml 10 vegyes%-os nát40
HU 221 845 Bl rium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist 100 g vízmentes nátrium-szulfát fölött megszárítjuk, majd szűrjük. A szűrletet az oldószertől megszabadítjuk forgóbepárlóban csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással, 50 g mennyiségben olajos maradékot kapva.
Ennek az olajos maradéknak a teljes mennyiségét feloldjuk 500 ml acetonitrilben, majd a kapott oldatot 5 részre osztjuk. Mindegyik részt kromatográfiás tisztításnak vetjük alá a Kurita Kogyo Co., Ltd. japán cég által szállított, 10 cm belső átmérőjű és 50 cm hosszú, 15-30 pm szemcseméretű töltettel töltött, ODS-105020SR márkanevű fordított fázisú oszlopon. Az oszlopot mobil fázisként 70 téfogat%-os vizes acetonitrillel eluáljuk 200 ml/perc átfolyási sebességnél. Az oszlopból elkülönített frakciókat ibolyántúli abszorpció útján követjük, majd az így detektált csúcsok alapján a 30 és 36 perc közötti retenciós idejű frakciókat elkülönítjük.
Ezeknek a frakcióknak a tisztaságát a Senshu Scientific Co., Ltd. ODS-262 márkanevű oszlopán végrehajtott nagy felbontóképességű folyadékkromatografálással értékeljük ki, mobil fázisként 70 térfogat%-os vizes metanolt használva 1,0 ml/perc átfolyási sebességnél, illetve a frakciókat 236 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján figyelve. All perces retenciós idejű frakció egyetlen jellemző ibolyántúli abszorpciós csúcsot mutat.
A 40 és 50 perc közötti retenciós idejű eluátumokat tároljuk, majd felhasználjuk a 85. példa szerinti vegyület elkülönítése céljából.
A fordított fázisú oszlopkromatografálással kapott, 30 perc és 36 perc közötti retenciós idejű frakciókat csökkentett nyomáson végzett desztillálással betöményítjük, e célra forgóbepárlót használva. Az acetonitril ledesztillálásával kapott koncentrátumot kétszer extraháljuk, eredeti térfogata felének megfelelő etil-acetátot használva mindkét alkalommal. Az etil-acetátos extraktumokat összeöntjük, majd csökkentett nyomáson végzett bepárlással szárazra pároljuk. Ekkor 30 g mennyiségben olajos maradékot kapunk.
Ezt az olajat eldörzsöljük etanol és víz elegyével kristályosítás megindítása céljából. így 17 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen kristályok alakjában.
E vegyület fizikokémiai jellemzői azonosak a Sho 56-12114 számú japán közrebocsátási iratban vagy az ennek megfelelő 1 453 245 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban, illetve más szakirodalmi publikációkban ismertetett vegyületek megfelelő jellemzőivel.
2. referenciapélda Pravastatin-nátriumsó előállítása
500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 100 ml, a 28. példában megadott összetételű élesztő MY táptalajt beojtunk Amycolata autotrophica SANK 62 981 (FERM BP-4105) ferde tenyészetéből egy platina ojtókacsnyi mennyiséggel. A lombikot ezután 28 °C-on 200 fordulat/perc sebességű forgó rázatógépen inkubáljuk.
nap elteltével húsz 500 ml térfogatú Erlenmeyerlombikban 100-100 ml, a 81. példában megadott összetételű élesztő MY táptalajt beojtunk forgó tenyészet 0,5%-os mennyiségével. Az így kapott tenyészeteket ezután 200 fordulat/perc sebességű forgó rázatógépben 28 °C-on 2 napon át inkubáljuk, majd ezt követően beadagoljuk ML-236B nátriumsójának vizes oldatát olyan mennyiségben, hogy a nátriumsó végső koncentrációja 0,1% legyen. Az így kapott elegyet ezután 200 fordulat/perc sebességű forgó rázatógépen 28 °C-on inkubáljuk.
Ezt követően a fermentlét szűrjük, majd a szűrletet 200 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantával abszorbeáltatjuk. A gyantát 300 ml desztillált vízzel mossuk, majd a célvegyületet tartalmazó frakciókat 800 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk.
Az eluátumot csökkentett nyomáson végzett bepárlással szárazra pároljuk, majd a kapott koncentrátumot ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopon kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként acetonitril, víz és ecetsav 480:520:1 térfogatarányú elegyét használva. Az eluálás során a frakciókat 237 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján figyeljük. A kívánt frakciókat összeöntjük, majd a pH-értéket 8,0-ra beállítjuk megfelelő mennyiségű vizes nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján. Az így kapott elegyet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a koncentrátumot 50 ml vízben feloldjuk. A kapott vizes oldatot 50 ml Diaion HP-20 márkanevű gyantával kezeljük. A gyantát 100 ml desztillált vízzel mossuk, majd 200 ml 50 térfogat%-os vizes acetonnal eluáljuk, 618 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapva.
A vegyület fizikokémiai jellemzői ismertek, illetve azonosak a Sho 61-13699 számú japán közrebocsátási iratban vagy az ennek megfelelő 2 077 264 számú nagybritanniai szabadalmi leírásban vagy más szakirodalmi publikációkban ismertetett vegyület jellemzőivel.
3. referenciapélda (4R, 6R)-6-{2-[(lS,2S, 6S, 8S, 8aR)-l, 2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8-(2,2,3,3-tetrametil-ciklopropán-karbonil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán2-on
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 1,0 g (1,8 mmol), a B. példában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-8hidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butildimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 1,17 g 2,2,3,3-tetrametil-ciklopropán-karbonil-kloridot használva 833 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,24-4,29 (1H, multiplett),
4,30-4,49 (1H, multiplett),
4,56-4,63 (1H, multiplett),
5,41 (1H, széles szingulett),
5,84 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,9 Hz),
5,99 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250,1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 674 (M+), 659, 617, 532.
[a]]f= + 104,8o (c=0,66, aceton).
HU 221 845 Β1
4. referenciapélda (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-6-hidroxi-8-(2,2,3,3-tetrametil-ciklopropán-karbonil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-2H-pirán2-on
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon eljárva, de 812 mg, a 3. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)l,2,6,7,8,8a-hexahidro-6-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)8-(2,2,3,3-tetrametil-ciklopropán-karbonil-oxi)-2-metill-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)2H-pirán-2-ont használva 480 mg mennyiségben a 124-126 °C olvadáspontú cím szerinti vegyület állítható elő.
Elemzési eredmények a C26H3gO6.l/2H2O képletre: számított: C%=68,54, H%=8,41, talált: C%=68,65, H%=8,60.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,91 (3H, dublett, J=7,3 Hz),
1,15 (3H, szingulett),
1,17 (3H, szingulett),
1,22 (3H, szingulett),
1,24 (3H, szingulett),
2,93-3,03 (1H, multiplett),
4,35-4,50 (2H, multiplett),
4,56-4,68 (1H, multiplett),
5,39 (1H, széles szingulett),
5,59 (1H, széles szingulett),
5,90 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,9 Hz),
6,01 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm1:
3450,2950,1720,1180.
Tömegspektrum (m/e): 446 (M+), 428, 321, 304.
[a]2D5= +188,4° (c=0,51, aceton).
5. referenciapélda (XIV) képletű vegyület előállítása
Az 1. referenciapélda (1) lépésében ismertetett módszerhez hasonló módon előállított ojtótáptalaj 4 liternyi mennyiségének pH-értékét 12-re beállítjuk 80 ml 6 N vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd az így kapott elegyet szobahőmérsékleten 60 percen át keverjük.
Ezt követően a fermentléhez szűrési segédanyagként a Johns-Manville Products Corp. által Celite 545 márkanéven szállított anyagból 0,1 kg-ot adunk, majd a fermentlét szűrjük. A szűrlet pH-értékét 5,0-ra beállítjuk 85 ml 6 N vizes sósavoldat óvatos adagolása útján, majd ezután 8 1 etil-acetáttal extrahálást végzünk.
A szerves fázist ezt követően elkülönítjük, míg a vizes fázist 4 1 etil-acetáttal ismét extahálásnak vetjük alá. Az extraktumokat egyesítjük, majd kétszer 1-1 liter 3 vegyes%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal extraháljuk. Az egyesített vizes extraktumok pHértékét 5,0-ra beállítjuk 160 ml 6 N vizes sósavoldat óvatos adagolása útján. Ezt követően 2 1 etil-acetáttal extrahálást végzünk, majd a vizes fázist elválasztjuk és további 1 1 etil-acetáttal ismét extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, 1,5 1 telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, és ezután 300 g vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással forgóbepárlóban eltávolítjuk, majd a kapott olajos maradékot 100 ml etil-acetátban feloldjuk. Az így kapott oldathoz 0,1 ml trifluor-ecetsavat adunk, majd a kapott elegyet visszafolyató hűtővel ellátott lombikban 30 percen át forraljuk.
Ezt követően az elegyet 10 °C-ra lehűtjük, majd kétszer 50-50 ml 3 vegyes%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, ezután pedig kétszer 50-50 ml 10 vegyes%-os vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist ezt követően 10 g vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd szűrjük és forgóbepárlóban csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük. Ekkor 5 g mennyiségben olajos anyagot kapunk.
Az így kapott olajos anyag teljes mennyiségét feloldjuk 100 ml acetonitrilben, majd a kapott oldatot a Kurita Water Industries Ltd. japán cég által szállított, 10 cm belső átmérőjű és 50 cm hosszú, 15-30 pm szemcseméretű töltettel töltött, ODS-1050-20-SR márkanevű fordított fázisú oszlopán kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, mobil fázisként 40 térfogat%os vizes acetonitrilt használva 200 ml/perc átfolyási sebességgel. A kromatografálást 236 nm-nél ibolyántúli abszorpció útján követjük. A 33 perc és 39 perc közötti retenciós idejű frakciókat elkülönítjük. A frakciókból az acetonitrilt forgóbepárló segítségével csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, olajos maradékot kapva.
Ennek az olajos anyagnak a teljes mennyiségét feloldjuk 5 ml acetonitrilben, majd ismételt tisztításnak vetjük alá a Senshu Scientific Co., Ltd. által szállított ODS-H-5251 márkanevű preparatív ODS-oszlopon, mobil fázisként acetonitril és víz 35:65 térfogatarányú elegyét használva. A kromatografálás követésére differenciális refraktométerrel mért refrakciós indexet használunk. A 30 perc és 35 perc közötti retenciós idejű frakciókat elkülönítjük, majd az acetonitrilt forgóbepárló segítségével csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott maradékot kétszer extraháljuk, mindkétszer a maradék térfogata felének megfelelő térfogatú etil-acetátot használva. Az extraktumokat összeöntjük, majd csökkentett nyomáson végzett bepárlással szárazra pároljuk. így 100 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk.
A vegyület fizikokémiai jellemzői ismertek, illetve azonosak például a Sho 51-136885 számú japán közrebocsátási iratban (Kokai) ismertetett vegyület jellemzőivel.
Tömegspektrum (m/e): 306 (M+), 270,210,145. •H-NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
5,9 (1H, dublett),
5,75 (1H, dublettek dublettje),
5,55 (1H, széles szingulett),
4,7 (1H, multiplett),
4,35 (1H, multiplett),
4,25 (1H, multiplett),
0,9 (2H, dublett).
13C-NMR-spektrum (90 MHz, CDC13, δ, ppm):
171,3, 133,4, 128,4, 123,7, 76,4, 64,4, 62,5, 38,8,
38,5, 36,4, 36,1, 32,7, 30,8, 29,2, 23,8,20,4,13,9.
HU 221 845 Bl
A 6-18. referenciapéldákban az előző példákban kiindulási anyagként hasznosítható különböző sztereoizomer vegyületek előállítását ismertetjük az E) reakcióvázlat szerint.
6. referenciapélda (+)-(2S)-l,2-Dimetil-2-fenil-l-ciklopentanol (2. vegyület)
Nitrogéngázáramban keverés közben 5,24 g (216 mmol) magnézium 30 ml vízmentes dietil-éterrel készült szuszpenziójához katalitikus mennyiségű elemi jódot adunk, majd ezt követően 1 óra leforgása alatt cseppenként beadagoljuk 13,4 ml (216 mmol) metil-jodid 180 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet 20 percen át keverjük, majd ezt követően beadagoljuk cseppenként 10 perc leforgása alatt
3,76 g (21,6 mmol), a Koga és munkatársai által a Chemical and Pharmaceutical Bulletin (Japan) 27, 2760 (1979) szakirodalmi helyen ismertetett eljárással szintetizált (+)-(2S)-2-metil-2-fenil-ciklopentán (1. vegyület; optikai tisztaságát illetően az egyik enantiomer 95%-os fölöslegben van) 30 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet ezután visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk, majd jeges fürdőben lehűtjük, és ezután 20 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 250 ml telített vizes ammónium-klorid-oldatot. Az ekkor kapott elegyet 100 ml vízzel hígítjuk, majd a vizes elegyet 100-100 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk. Az egyesített extaktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. Ekkor a cím szerinti vegyületet kapjuk halványsárga olajként két diasztereomer formájában. A két diasztereomerből álló vegyület közvetlenül felhasználható a következő reakcióban, azaz nincs szükség a diasztereomerek elválasztására. A halványsárga olajos terméket flash-oszlopkromatografálással szilikagélen tisztítjuk, eluálószerként hexán és etil-acetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 863 mg (21%) mennyiségben halványsárga olajat kapunk a kevésbé poláros frakciókból.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,26 (3H, szingulett),
1,32 (3H, szingulett),
1,60-2,10 (6H, multiplett, 1H D2O-dal cserélhető),
2.69- 2,80 (1H, multiplett),
7,22-7,53 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3350,2950,1730,1500,1440,1380,1140, 700. Tömegspektrum (m/e): 190 (M+).
[a]y=+39,5° (c=0,40, etanol).
A fenti procedúra eredményeképpen az erősebben poláros frakciókból halványsárga olajként további 2,43 g (59%) cím szerinti vegyület különíthető el. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,93 (3H, szingulett),
1,38 (3H, szingulett),
1.70- 1,97 (6H, multiplett, 1H D2O-dal cserélhető),
2,25-2,36 (1H, multiplett),
7,17-7,46 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3350, 2950, 1730, 1600, 1500, 1370, 1100, 1050,
700.
Tömegspektrum (m/e): 190 (M+).
[a]2tf=+22,8° (c=0,46, etanol).
7. referenciapélda (+)-(lS)-l,2-Dimetil-l-fenil-2-ciklopentén (3. vegyület)
Nitrogéngázáramban jeges hűtés közben 7,47 g (39,2 mmol), a 6. referenciapéldában ismertetett módon előállított (+)-(2S)-l,2-dimetil-2-fenil-l-ciklopentanol 77 ml vízmentes piridinnel készült oldatához cseppenként, 30 perc leforgása alatt 38,6 g foszfor-oxid-trikloridot adunk, majd az így kapott reakcióelegyet először szobahőmérsékleten 16 órán át, ezután 70 °C-on 2 órán át keveijük. Ezt követően a reakcióelegyet jeges fürdőben lehűtjük, majd kis adagokban 700 ml jeges vízbe öntjük. A kapott vizes elegyet 400-400 ml etilacetáttal kétszer extraháljuk, majd az egyesített extraktumot először telített vizes nátrium-hidrogén-karbonátoldattal, ezután pedig telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, így 6,70 g mennyiségben halványsárga olajos maradékot kapunk.
Ezt a maradékot feloldjuk 500 ml dioxánban, majd a kapott oldathoz 6,70 g (38,9 mmol) p-toluolszulfonsavat adunk. Az így kapott elegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 18 órán át forraljuk, majd csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással betöményítjük. A koncentrátumot 300 ml vízzel hígítjuk, majd 400400 ml etil-acetáttal kétszer extrahálást végzünk. Az egyesített extraktumot először telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, ezután telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az ekkor kapott halványsárga maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexánt használva. így 4,84 g (72%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk halványsárga olajként.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,47 (3H, szingulett),
1,50 (3H, szingulett),
1,95-2,16 (2H, multiplett),
2,30-2,39 (2H, multiplett),
5,53 (1H, szingulett),
7,16-7,34 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1600,1490,1440,1370,1020, 700. Tömegspektrum (m/e): 172 (M+).
[a]$=+95,8° (c=0,40, etanol).
8. referenciapélda (+)-(2S)-6,6-Dimetoxi-3-fenil-3-metil-2-hexanon (4. vegyület)
Jeges hűtés közben 764 mg (4,43 mmol), a 7. referenciapéldában ismertetett módon előállított (+)-(lS)l,2-dimetil-l-fenil-2-ciklopentén 15 ml metanollal ké43
HU 221 845 Β1 szült oldatán 2,5 órán át 10 g/m3 ózont tartalmazó levegőáramot buborékoltatunk át. Ezt követően a reakcióelegyet -78 °C-ra lehűtjük, majd 0,65 ml dimetil-szulfidot adunk hozzá. A reakcióelegy hőmérsékletét ezután szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd 15 órán át keverést végzünk. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással betöményítjük, majd a kapott koncentrátumot 50 ml vízzel hígítjuk. A híg oldatot 50-50 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk, majd az extraktumokat egyesítjük, telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószereket csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk, színtelen olajos maradékot kapva. Ezt a maradékot ezután szilikagélen flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 971 mg (88%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olajként.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13,8, ppm):
1,26-1,47 (2H, multiplett),
1.50 (3H, szingulett),
1.92 (3H, szingulett),
1,92-2,00 (2H, multiplett),
3,24 (3H, szingulett),
3,30 (3H, szingulett),
4,32 (1H, triplett, J=5,9 Hz),
7.20- 7,39 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1700,1440,1350,1120.
Tömegspektrum (m/e): 249(M+-1).
[a]g=+61,l° (c=0,37, etanol).
9. referenciapélda (+)-(4S)-5-Oxo-4-fenil-4-metil-hexanál (5. vegyület)
Jeges hűtés és keverés közben 953 mg (3,81 mmol), a 8. referenciapéldában ismertetett módon előállított (+)-(2S)-6,6-dimetoxi-3-fenil-3-metil-2-hexanon 12 ml kloroformmal készült oldatához 6,0 ml vizet és ezután 6,0 ml trifluor-ecetsavat adunk, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3 órán át intenzíven keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet 50 ml vízzel hígítjuk, majd a híg oldatot 100-100 ml metilénkloriddal kétszer extraháljuk. Az egyesített extraktumot először telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, ezután telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. Az ekkor kapott színtelen olajos maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 3:1 térfogatarányú elegyét használva. így 699 mg (90%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olajként.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1.51 (3H, szingulett),
1.93 (3H, szingulett),
2,15-2,33 (4H, multiplett),
7.20- 7,41 (5H, multiplett),
9,66 (1H, szingulett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
1720,1600,1350.
Tömegspektrum (m/e): 203 (M+-l).
[ajg=+61,1° (c=0,97, etanol).
10. referenciapélda (-)-(3S)-6-Hidroxi-3-fenil-3-metil-2-hexanol (6. vegyület)
699 mg (3,42 mmol), a 9. referenciapéldában ismertetett módon előállított (+)-(4S)-5-oxo-4-fenil-4-metilhexanál 14 ml etanollal készült oldatához kis adagokban 259 mg (6,84 mmol) nátrium-bór-hidridet adunk, majd ezt követően szobahőmérsékleten 1 órán át keverést végzünk. Ezután a reakcióelegyhez 4,0 ml acetont adunk, majd 20 percen át keverést végzünk. A reakcióelegyet ezt követően csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a koncentrátumhoz 30 ml vizet elegyítünk. A vizes elegyet 30-30 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk, majd az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Ekkor színtelen olaj formájában a cím szerinti vegyületet kapjuk, amely két diasztereomerből áll. E két diasztereomer elegyét közvetlenül felhasználhatjuk a következő reakcióban, azaz nincs szükség elkülönítésükre.
A kapott olajos terméket flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 1:1 térfogatarányú elegyét használva. így 208 mg (29%) mennyiségben a cím szerinti vegyület első izomeijét kapjuk színtelen porszerű kristályok alakjában a kevésbé poláros frakcióból, illetve 386 mg (54%) mennyiségben a cím szerinti vegyület második izomerjét színtelen porszerű kristályok alakjában az erősebben poláros frakcióból.
Az először eluálódó vegyület a következő jellemzőkkel bír:
Olvadáspont: 100 °C (metilén-klorid és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után).
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,08-1,19 (1H, multiplett),
1,12 (3H, dublett, J=6,5 Hz),
1,31 (3H, szingulett),
1,34-1,49 (1H, multiplett),
1,54-1,62 (3H, multiplett, 2H D2O-dal cserélhető),
1,90-1,99 (1H, multiplett),
3,56 (2H, triplett, J=6,5 Hz),
3,87 (1H, kvartett, J=6,5 Hz),
7,21-7,39 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3600,2950,1380,1260,1150,1130,1100,700. Tömegspektrum (m/e): 209 (M+ +1).
Elemzési eredmények a C13H20O2 képletre: számított: C%=74,96, H%=9,68, talált: C%=74,75, H%=9,65.
[a]2D5=-4,l° (c=0,91, etanol).
A később eluálódó vegyület jellemzői a következők: Olvadáspont: 105-106 °C (metilén-klorid és hexán elegyéből végzett átkristályosítás után). NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,96 (3H, dublett, J=6,4 Hz),
HU 221 845 Β1
1,16-1,27 (1H, multiplett),
1,32 (3H, szingulett),
1,38-1,55 (3H, multiplett, 2H D2O-dal cserélhető),
1,71-1,79 (1H, multiplett),
1.82- 2,02 (1H, multiplett),
3,58 (2H, triplett, J=6,5 Hz),
3,87 (1H, kvartett, J=6,4 Hz),
7,19-7,38 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-’:
3650, 3450,2950,1380,1150, 700.
Tömegspektrum (m/e): 209(M++l).
Elemzési eredmények a C13H20O2 képletre: számított: C%=74,96, H%=9,68, talált: C%=74,70, H%=9,63.
[a]2J=-10,9° (c=0,23, etanol).
11. referenciapélda (-)-(3S)-6-(Benzoil-oxi)-3-fenil-3-metil-2-hexanol (7. vegyület)
Nitrogéngázáramban 4,04 g (19,4 mmol), a 10. referenciapéldában ismertetett módon előállított (—)-(3S)6-hidroxi-3-fenil-3-metil-2-hexanol két diasztereomerjéből álló elegy 100 ml vízmentes piridinnel készült oldatához hozzáadunk katalitikus mennyiségű (20 mg) 4(dimetil-amino)-piridint, majd ezt követően keverés és jeges hűtés közben cseppenként 15 perc leforgása alatt
2,36 ml (20,4 mmol) benzoil-kloridot. Ezután a reakcióelegy hőmérsékletét a jeges hűtés hőmérsékletéről szobahőmérsékletre melegedni hagyjuk, majd ezt követően csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással koncentrálunk. A kapott koncentrátumot 300 ml vízzel hígítjuk, majd a híg oldatot 200-200 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk. Az egyesített extraktumot 5 vegyes%os vizes sósavoldattal, telített vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és végül telített vizes nátrium-kloridoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott színtelen olaj a diasztereomer kiindulási anyagból leszármaztatható két diasztereomer elegye. A terméket flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 2:1 térfogatarányú elegyét használva. így 5,54 g (91%) mennyiségben a két diasztereomerből álló cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olaj formájában. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,97 (1,2H, dublett, J=6,6 Hz),
1,12 (1,8H, dublett, J=6,6 Hz),
1,30-1,52 (1H, multiplett),
1.34 (1,8H, szingulett),
1.35 (1,2H, szingulett),
1,54-1,75 (2H, multiplett, 1H D2O-dal cserélhető),
1,80-1,91 (1H, multiplett),
2,03-2,12 (1H, multiplett),
3.82- 3,91 (1H, multiplett),
4.21- 4,27 (2H, multiplett),
7.22- 7,59 (8H, multiplett),
8,02 (2H, dublett, J=7,9 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3600,2950,1710,1280,1120.
Tömegspektrum (m/e): 313 (M+ + 1).
12. referenciapélda (-)-(4S)-5-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4-fenil-4-metil-l-hexanol (8. vegyület)
5,54 g (17,7 mmol), all. referenciapéldában ismertetett módon előállított, két diasztereomer elegyéből álló (-)-(3S)-6-(benzoil-oxi)-3-fenil-3-metil-2-hexanol 20 ml dimetil-formamiddal készült oldatához nitrogéngázáramban hozzáadunk 4,88 g (70,8 mmol) imidazolt és ezután 8,02 g (53,1 mmol) terc-butil-dimetil-szililkloridot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 15 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással betöményítjük, majd a koncentrátumot 400 ml vízzel hígítjuk. A híg oldatot 300-300 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk, majd az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott színtelen olajos maradék a kiindulási anyagból leszármaztatható két diasztereomer elegye. Az így kapott diasztereomer elegyből 8,03 g 250 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 53 ml I N vizes nátrium-hidroxidoldatot, majd az így kapott reakcióelegyet 60 °C-on 2,5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson végzett bepárlással betöményítjük, majd a kapott koncentrátumot 400 ml vízzel hígítjuk. A hígított elegyet 300-300 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk, majd az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott színtelen olajos maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva, így 5,37 g (94%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olajként a két diasztereomer elegyének formájában.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,00-0,10 (6H, multiplett),
0,80 (1,8H, dublett, J=6,4 Hz),
0,90 (9H, szingulett),
0,97 (1,2H, dublett, J=6,5 Hz),
1,03-1,14 (1H, multiplett),
1,26 (1,2H, szingulett),
1,28 (1,8H, szingulett),
1,32-1,55 (2H, multiplett, 1H D2O-dal cserélhető),
1,72-1,84 (2H, multiplett),
3,49-3,57 (2H, multiplett),
3,79 (0,4H, kvartett, J=6,4 Hz),
3,90 (0,6H, kvartett, J=6,4 Hz),
7,14-7,33 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3650, 2950,1250, 1150,1090, 840.
Tömegspektrum (m/e): 321 (M+-1).
13. referenciapélda (-)-(3S)-2-(terc-Butil-dimetil-szilil-oxi)-3-fenil-3-metil-6-jód-hexán (9. vegyület)
5,37 g (16,6 mmol), a 12. referenciapéldában ismertetett módon előállított, két diasztereomer elegyéből
HU 221 845 Β1 álló (-)-(4S)-5-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-4-fenil-4metil-l-hexanol és 8,73 g (33,2 mmol) trifenil-foszfm 70 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához jeges hűtés közben nitrogéngázáramban hozzáadunk
5,24 ml (33,2 mmol) dietil-azo-dikarboxilátot, majd 3,11 ml (49,8 mmol) metil-jodidot. Az így kapott reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd 2,18 g (8,3 mmol) trifenil-foszfint adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután jeges fürdőben lehűtjük, majd 2,62 ml (16,6 mmol) dietil-azo-dikarboxilátot, ezt követően pedig 1,55 ml (49,8 mmol) metil-jodidot adunk hozzá. Ezután szobahőmérsékleten 30 percen át keverést végzünk, majd csökkentett nyomáson szárazra párlást. A kapott koncentrátumot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexánt használva. így 6,29 g (87%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olaj formájában, amely két diasztereomer elegyéből áll. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
-0,22 (1,8H, szingulett),
-0,04 (1,8H, szingulett),
0,04 (1,2H, szingulett),
0,05 (1,2H, szingulett),
0,79 (1,2H, dublett, J=5,9 Hz),
0,82 (5,4H, szingulett),
0,92 (3,6H, szingulett),
0,95 (1,8H, dublett, J=5,9 Hz),
1,25 (1,2H, szingulett),
1,28 (1,8H, szingulett),
1,28-1,40 (1H, multiplett),
1,54-1,65 (1H, multiplett),
1,74-2,10 (2H, multiplett),
3,02-3,14 (2H, multiplett),
3,77 (0,6H, kvartett, J=6,6 Hz),
3,90 (0,4H, kvartett, J=6,6 Hz),
7,16-7,32 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-*:
2950,1250,1100,980, 840, 700.
Tömegspektrum (m/e): 431 (M+-1).
14. referenciapélda (-)-(3S)-2-Hidroxi-3-fenil-3-metil-hexán (10. vegyület)
6,16 g (14,2 mmol), két diasztereomer elegyéből álló, és a 13. refeTenciapéldában ismertetett módon előállítható (-)-(3S)-2-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-3-fenil-3-metil-6-jód-hexán 80 ml toluollal készült oldatához nitrogéngázáramban hozzáadunk 19,2 ml (71,0 mmol) tributil-ón-hidridet és 3,51 g (21,3 mmol) azo-bisz-izobutironitrilt, majd az így kapott reakcióelegyet 80 °C-on 1 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson végzett elpárologtatóssal betöményítjük, majd a kapott koncentrátumot flash-oszlopkromatográfíás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexánt használva. Az így kapott terméket feloldjuk 200 ml acetonitrilben, majd az oldathoz 20 ml 46 vegyes%-os vizes hidrogén-fluoridoldatot adunk. Az ekkor kapott elegyet szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük, majd csökkentett nyomáson végzett elpárologtatóssal betöményítjük. A koncentrátumhoz 300 ml vizet elegyítünk, majd a kapott vizes elegyet 200-200 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk. Az egyesített extraktumot telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott olajos maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 4:1 térfogatarányú elegyét használva. így 2,84 g (65%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olaj, illetve két diasztereomer elegye formájában.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,82-0,97 (6H, multiplett),
1,10-1,21 (1H, multiplett),
1,29 (1,8H, szingulett),
1,31 (1,2H, szingulett),
1,35-1,93 (4H, multiplett, 1H D2O-dal cserélhető),
3,83-3,92 (1H, multiplett),
7.22- 7,41 (5H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm1:
3600,2950,1100, 700.
Tömegspektrum (m/e): 177(M+-15).
75. referenciapélda (+)-(3S)-3-Fenil-3-metil-2-hexanon (11. vegyület) Nitrogéngázáramban -78 °C-on 1,43 ml (16,4 mmol) oxalil-klorid 25 ml vízmentes metilén-kloriddal készült oldatához cseppenként, 5 perc leforgása alatt hozzáadjuk 1,86 ml (26,2 mmol) dimetil-szulfoxid 5 ml vízmentes metilén-kloriddal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet -78 °C-on 10 percen át keverjük. Ezt követően 5 perc leforgása alatt cseppenként beadagoljuk 2,10 g (10,9 mmol), két diasztereomer elegyéből álló és a 14. referenciapéldában ismertetett módon előállítható (-)-(3S)-2-hidroxi-3-fenil-3-metilhexán 10 ml vízmentes metilén-kloriddal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet -78 °C-on 15 percen át keveijük, majd 5 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadunk 7,0 ml (50 mmol) trietil-amint. Az ekkor kapott elegyet -78 °C-on 20 percen át, majd 0 °C-on 1 órán át keverjük, ezután pedig 50 ml vízzel elegyítjük. A vizes elegyet 100-100 ml etil-acetáttal háromszor extraháljuk, majd az egyesített extraktumot először telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, ezután telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott olajos maradékot flash-oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 20:1 térfogatarányú elegyét használva. így 1,91 g (92%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olajként. NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,91 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
1,03-1,93 (2H, multiplett),
1,46 (3H, szingulett),
1,87-1,93 (2H, multiplett),
1,89 (3H, szingulett),
7.22- 7,34 (5H, multiplett).
HU 221 845 Β1
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1700,1350,1130, 700.
Tömegspektrum (m/e): 190 (M+).
[a]«=+49,8° (c=2,08, etanol).
16. referenciapélda
2-Metil-2-[(-)-(2S)-l-metil-l-fenil-butil]-l,3-ditián (12. vegyület)
1,25 g (6,59 mmol), a 15. referenciapéldában ismertetett módon előállított (+)-(3S)-3-fenil-3-metil2- hexanon 25 ml vízmentes metilén-kloriddal készült oldatához hozzáadunk 0,99 ml (9,89 mmol) 1,2etán-diolt és 0,17 ml bór-trifluorid-dietil-éterátot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. Ezt követően az elegyhez 0,35 ml bór-trifluorid-dietil-éterátot adunk, és az így kapott keveréket további 16 órán át keveijük. Ezután a reakcióelegyhez 30 ml 5 vegyes%-os vizes nátriumhidroxid-oldatot adunk, majd 100-100 ml etil-acetáttal kétszer extrahálást végzünk. Az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillálással eltávolítjuk. A kapott színtelen olajos maradékot flashoszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 30:1 térfogatarányú elegyét használva. így 1,20 g (65%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen olajként.
Az előzőekben ismertetett kromatográfiás módszerrel kapott eluátumból továbbá 454 mg mennyiségben a kiindulási anyag, azaz reakcióba nem lépett (+)-(3 S)3- fenil-3-metil-2-hexanon különíthető el.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,88-0,94 (4H, multiplett),
1,12-1,28 (1H, multiplett),
1,66 (3H, szingulett),
1,74 (3H, szingulett),
1,76-1,82 (1H, multiplett),
1,95-2,06 (1H, multiplett),
2,41 -2,50 (1H, multiplett),
2,58-2,67 (2H, multiplett),
2,86-3,00 (2H, multiplett),
7,23-7,33 (3H, multiplett),
7,46 (2H, dublett, J=7,3 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1450,1270, 700.
Tömegspektrum (m/e): 280 (M+).
[α]«=-7,4° (c=0,38, etanol).
17. referenciapélda (-)-(S)-3-Fenil-3-metil-hexán (13. vegyület)
1,20 g (4,26 mmol), aló. referenciapéldában ismertetett módon előállított 2-metil-2-[(-)-(2S)-l-metil-lfenil-butil]-l,3-ditián 50 ml vízmentes etanollal készült oldatához hozzáadunk 20 g Raney-nikkelt (W-2), majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 4,5 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, majd Celite márkanevű szűrési segédanyaggal szűrjük. A szűrési segédanyagon esetleg visszamaradó Raney-nikkelt 1 1 etanollal alaposan átmossuk, majd a szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, ezt követően pedig csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással betöményítjük. A kapott koncentrátumot flash-oszlopkromatográfíás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként hexán és etil-acetát 5:1 térfogatarányú elegyét használva. így 536 mg (71%) mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk halványsárga olaj formájában.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,66 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
0,81 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
0,85-1,05 (2H, multiplett),
1,09-1,22 (1H, multiplett),
1,26 (3H, szingulett),
1,43-1,78 (3H, multiplett),
7.15- 7,18 (1H, multiplett),
7,28-7,33 (4H, multiplett).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1600,1500,1460,1380, 700.
Tömegspektrum (m/e): 176 (M+).
[a]$=-7,5° (c=3,51, etanol).
18. referenciapélda (-)-(2S)-2-Etil-2-metil-valeriánsav (14. vegyület)
Szobahőmérsékleten 423 mg (2,4 mmol), a 17. referenciapéldában ismertetett módon előállított (-)-(S)3-fenil-3-metil-hexán 25 ml ecetsavval készült oldatán 10 g/m3 ózont tartalmazó levegőáramot buborékoltatunk át 8 órán keresztül, majd ezt követően a reakcióelegyhez 8,4 ml 30 vegyes%-os vizes hidrogénperoxid-oldatot adunk. Az így kapott elegyet szobahőmérsékleten 14 órán át keverjük, majd 20 mg platinát adunk hozzá és további 4 órán át keverést végzünk. A reakcióelegyet ezután Celite márkanevű szűrési segédanyagon szűrjük, a szűrletet pedig csökkentett nyomáson végzett elpárologtatással betöményítjük. A kapott koncentrátumhoz 10 vegyes%-os vizes nátriumhidroxid-oldatot és 50 ml etil-acetátot keverünk. A vizes fázist eltávolítjuk, majd pH-értékét 2-re beállítjuk megfelelő mennyiségű tömény sósavoldat adagolásával. Ezután 50-50 ml etil-acetáttal háromszor extrahálást végzünk, majd az egyesített extraktumot telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott halványsárga olajos maradékot 2 mmHg nyomáson 130 °C-on úgynevezett „bulb-to-bulb” desztillálással tisztítjuk, 70 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapva színtelen olajként. E termék optikai tisztasága optikailag aktív oszlopon végzett nagy felbontóképességű folyadékkromatográfiás vizsgálat szerint 93%-nál nagyobb.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,87 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
0,91 (3H, triplett, J=7,3 Hz),
1,12 (3H, szingulett),
1.16- 1,78 (6H, multiplett),
3,40-4,20 (1H, multiplett, D2O-dal cserélhető).
HU 221 845 Β1
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3000,2950,1700,1440,1120.
Tömegspektrum (m/e): 145(M+ + 1).
[a]2D5=-7,8° (c=5,87, etanol).
A fenti eljárás felhasználható (+)-(2R)-2-etil-2-metil-valeriánsav előállítására, kiindulási anyagként (-)(2R)-2-metil-2-fenil-ciklopentánt használva.
A 19-23. referenciapéldákban olyan (LVIII) általános képletű vegyületek előállítását ismertetjük, amelyeknél R1 jelentése (II) általános képletű csoport, azaz (LI) általános képletű vegyületek előállítását. A következő referenciapéldákban adjuk meg W jelentését.
19. referenciapélda (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-8-[(S)-2-metil-valeril-oxi]-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W= (XXIX) képletű csoport
19-(1) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-[(S)-2-metil-valeril-oxi]-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-on
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 12,6 g (30,0 mmol), a Sho 59175450 számú japán közrebocsátást iratban ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-hidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2ont és 4,0 g (29,7 mmol) (S)-2-metil-valeril-kloridot használunk, amikor 12,2 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,12 (3H, dublett, J=7,3 Hz),
4,27-4,30 (1H, multiplett),
4,54-4,64 (1H, multiplett),
5.32 (1H, széles szingulett),
5,56 (1H, széles szingulett),
5,75 (1H, dublettek dublettje, J=9,2 és 5,9 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,2 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950,1720,1250,1080.
Tömegspektrum (m/e): 519 (M+), 477,435,387.
[a]jf= +110,6° (c=0,34, aceton).
19-(2) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-[(S)-2-metil-valeril-oxi]-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 12,2 g (23,5 mmol) mennyiségben a fenti (1) lépésben ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-[(S)-2-metil-valeril-oxi]-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használunk. így 5,5 g mennyiségben a lépés és egyben a példa cím szerinti vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 110-111,5 °C.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
1,12 (3H, dublett, J=6,8 Hz),
4,35-4,40 (1H, multiplett),
4,56-4,66 (1H, multiplett),
5.33 (1H, széles szingulett),
5,55 (1H, széles szingulett),
5,74 (1H, dublettek dublettje, J=9,3 és 5,9 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,3 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3450.2950.1720.1250.1080.
Tömegspektrum (m/e): 404 (M+), 270,255,229.
[a]$=+267,8° (c=0,64, aceton).
20. referenciapélda (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W= (XXXI) képletű csoport
20-(1) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-on
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,0 g (2,4 mmol), a Sho 59-175450 számújapán közrebocsátási iratban ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8ahexahidro-8-hidroxi-2-metil-l -naftil]-etil} -tetrahidro-4(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 1,4 g (9,4 mmol) 2-etil-2-metil-butiril-kloridot használunk, amikor 951 mg mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,26-4,29 (1H, multiplett),
4,54-4,61 (1H, multiplett),
5,31 (1H, széles szingulett),
5.54 (1H, széles szingulett),
5.73 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 6,0 Hz),
5.98 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2950.1720.1250.1150.1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 532 (M+), 402, 345, 327.
[a]}}= + 163,1° (c=0,48, aceton).
20-(2) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi]-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on
A 28. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 951 mg (1,9 mmol) mennyiségben a fenti (1) lépésben ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-1 -nafti 1 ] - éti 1} tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2ont használunk. így 581 mg mennyiségben a lépés és egyben a példa cím szerinti vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 61-64 °C.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,81 (3H, triplett, J=7,4 Hz),
0,83 (3H, triplett, J=7,4 Hz),
0,90 (3H, dublett, J=7,l Hz),
1,06 (3H, szingulett),
4,37 (1H, széles szingulett),
4,57-4,64 (1H, multiplett),
5,34 (1H, széles szingulett),
5.55 (1H, széles szingulett),
5.74 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 6,0 Hz),
5.99 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
HU 221 845 Bl
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3450.2950.1720.1250.1150.1080, 840. Tömegspektrum (m/e): 418 (M+), 400, 369,288.
[a]jj = +238,7° (c=0,48, aceton).
21. referenciapélda (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-8-(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W=(XL1) képletű csoport
21-(1) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-on
Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,0 g (2,4 mmol), a Sho 59175450 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-hidroxi-2-metil-1-naftil]etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-ont és 686 g (4,8 mmol) 2-propil-valeriánsavat használunk, amikor 1,3 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4,25-4,31 (1H, multiplett),
4,53-4,61 (1H, multiplett),
5,35 (1H, széles szingulett),
5.55 (1H, széles szingulett),
5.74 (1H, dublettek dublettje, J=9,8 és 5,9 Hz),
5.96 (1H, dublett, J=9,8 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-*:
2950.1720.1250.1150.1080, 838.
Tömegspektrum (m/e): 546 (M+), 402, 345, 327.
[a]jf= +116,3° (c=0,51, aceton).
21-(2) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,20 g (2,2 mmol) mennyiségben a fenti (1) lépésben ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2-propil-valeril-oxi)-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használunk. így 650 mg mennyiségben a lépés és egyben a példa cím szerinti vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 92-94 °C.
NMR-spektrum (270 MHz, CDC13, δ, ppm):
4.37 (1H, multiplett),
4,57-4,64 (1H, multiplett),
5.38 (1H, széles szingulett),
5.56 (1H, széles szingulett),
5.75 (1H, dublettek dublettje, J=9,6 és 6,0 Hz),
5.97 (1H, dublett, J=9,6 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3450,2950,1720.
Tömegspektrum (m/e): 432 (M+), 414, 368, 357. Elemzési eredmények a C26H40O5.l/2H2O képletre: számított: C%=70,72, H%=9,36, talált: C%=70,80, H%=9,31.
[a]2^=+223,3° (c=0,51, aceton).
22. referenciapélda (4R, 6R)-6-{2-[(lS,2S, 6S.8S, 8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W- (XXX11) képletű csoport
22-(1) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-on
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,26 g (3,0 mmol), a Sho 59-175450 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-hidroxi-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(tercbutil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont és 2,22 g (13,6 mmol) 2,2-dietil-butiril-kloridot használunk, amikor 800 mg mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk.
NMR-spektrum (400 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,75 (9H, triplett, J=7,5 Hz),
1,56 (6H, kvartett, J=7,5 Hz),
4,26-4,30 (1H, multiplett),
4,54-4,61 (1H, multiplett),
5,34 (1H, széles szingulett),
5,55 (1H, széles szingulett),
5,74 (1H, dublettek dublettje, J=9,6 és 6,0 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,6 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2875,1715,1255,1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 546 (M+), 489, 387, 345, 327. [a]g=+185,0° (c=0,97, aceton).
22-(2) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil] etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on
A 10. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 830 mg (1,5 mmol) mennyiségben a fenti (1) lépésben ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2,2-dietil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2-ont használunk. így 575 mg mennyiségben a lépés és egyben a példa cím szerinti vegyületét kapjuk, amelynek olvadáspontja 65-68 °C.
Elemzési eredmények a C26H40O5 képletre: számított: C%=72,19, H%=9,32, talált: C%=72,00, H%=9,56.
NMR-spektrum (400 MHz, hexadeuterált dimetil-szulfoxid, δ, ppm):
0,71 (9H, triplett, J=7,4 Hz),
0,84 (3H, dublett, J=6,9 Hz),
1,48 (6H, kvartett, J=7,4 Hz),
4,08-4,10 (1H, multiplett),
4,42-4,48 (1H, multiplett),
5,17 (1H, dublett, J=3,2 Hz, D2O-dal cserélhető),
5,23 (1H, széles szingulett),
5,53 (1H, széles szingulett),
5,74 (1H, dublettek dublettje, J=9,6 és 6,0 Hz),
5,95 (1H, dublett, J=9,6 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3350, 2880, 1710, 1220.
HU 221 845 Β1
Tömegspektrum (m/e): 432 (M+), 353, 288,270, 210. [a]jf=+252,5° (c=0,63, aceton).
23. referenciapélda (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-Hexahidro-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on - W = (XXXII) képletű csoport
23-(1) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-on
A 3. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,26 g (3,0 mmol), a Sho 59175450 számú japán közrebocsátási iratban ismertetett módon előállítható (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)1,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-hidroxi-2-metil-l-naftil]etil}-tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2Hpirán-2-ont és 2,09 g (12,2 mmol) 2,2-dietil-4pentenoil-kloridot használunk, amikor 1,30 g mennyiségben a lépés címadó vegyületét kapjuk. NMR-spektrum (400 MHz, CDC13, δ, ppm):
0,778 (3H, triplett, J=7,4 Hz),
1,784 (3H, triplett, J=7,4 Hz),
2,31 (2H, dublett, J=7,2 Hz),
4,27-4,30 (1H, multiplett),
4,55-4,61 (1H, multiplett),
5,01-5,09 (2H, multiplett),
5,36 (1H, széles szingulett),
5,54 (1H, széles szingulett),
5,59-5,69 (1H, multiplett),
5,74 (1H, dublettek dublettje, J=9,7 és 6,0 Hz),
5,98 (1H, dublett, J=9,7 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
2875,1715,1255,1080, 840.
Tömegspektrum (m/e): 558 (M+), 501, 387,345,327. [a]2D5=+209,0° (c=0,41, aceton).
23-(2) (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8aHexahidro-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-on
A 28. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 1,15 g (2,1 mmol) mennyiségben a fenti (1) lépésben ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}tetrahidro-4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)-2H-pirán-2ont használunk. így 770 mg mennyiségben a lépés és egyben a példa cím szerinti vegyületét kapjuk.
Elemzési eredmények a C27H40O5 képletre: számított: C%=72,94, H%=9,07, talált: C%=72,54, H%=9,33.
NMR-spektrum (400 MHz, hexadeuterált dimetil-szulfoxid, δ, ppm):
0,74 (6H, triplett, J=7,3 Hz),
0,84 (3H, dublett, J=7,0 Hz),
1,48 (2H, dublett, J=7,3 Hz),
4,08-4,12 (1H, multiplett),
4,43-4,49 (1H, multiplett),
5,04-5,11 (2H, multiplett),
5,18 (1H, dublett, J=3,4 Hz, D2O-dal cserélhető),
5,24 (1H, széles szingulett),
5,54 (1H, széles szingulett),
5,73 (1H, dublettek dublettje, J=9,6 és 6,0 Hz),
5,95 (1H, dublett, J=9,6 Hz).
IR-spektrum (CHC13) max cm-1:
3350,2880,1710,1220.
Tömegspektrum (m/e): 445 (M+), 427,288, 270, 210. [<x]g=+259,0° (c=0,46, aceton).
A 24. és 25. referenciapéldákban az (LI) általános képletű vegyületek nátriumsóinak, azaz a (LII) általános képletű vegyületek közül kettő előállítását mutatjuk be. A következő referenciapéldákban adjuk meg W jelentését.
24. referenciapélda
Nátrium(3R,5R)-3,5-dihidroxi-7-{(lS,2S,8S,8aR)-2-metil-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil}-heptanoát - W= (XXXI) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 210 mg (0,50 mmol), a 20. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6{2-[(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2etil-2-metil-butiril-oxi)-2-metil-l-naftil]-etil}-tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használunk. így 227 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
25. referenciapélda
Nátrium(3R, 5R)-3,5-dihidroxi- 7-{(IS, 2S, 8S, 8aR)-2-metil-8-(2,2-dietil-4-pentenoil-oxi)-l, 2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil}-heptanoát - W= (XXXIV) képletű csoport
A 19. példában ismertetett módszerhez hasonló módon járunk el, de 22 mg (0,048 mmol), a 23. referenciapéldában ismertetett módon előállított (4R,6R)-6-{2· [(lS,2S,6S,8S,8aR)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-8-(2,2-dietil4-pentenil-oxi)-2-metil-1 -naftil]-etil} -tetrahidro-4-hidroxi-2H-pirán-2-ont használunk. így 23 mg mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk színtelen porként.
1. készítmény-előállítási példa
Kemény kapszulák
Standard kétrészes keményzselatin kapszulákba a következő komponenseket töltjük, majd az így kapott kapszulákat mossuk és szárítjuk.
19. példa szerinti vegyület 5 mg
alacsony szubsztitúciós fokú
hidroxi-propil-cellulóz 10 mg
hidroxi-propil-cellulóz 3 mg
magnézium-sztearát 1 mg
laktóz 81 mg
Összesen: 100 mg
2. készítmény-előállítási példa
Por alakú készítmény
Hagyományos módszerrel a következő komponen-
seket tartalmazó por alakú készítményt állítjuk elő.
23. példa szerinti vegyület 5 mg
alacsony szubsztitúciós fokú
hidroxi-propil-cellulóz 20 mg
HU 221 845 Β1 hidroxi-propil-cellulóz 40 mg magnézium-sztearát 5 mg laktóz 930 mg
Összesen: 1000 mg
3. készítmény-előállítási példa Tabletta
Hagyományos módszerrel a következő komponenseket tartalmazó tablettákat állítjuk elő.
24. példa szerinti vegyület 5 mg
alacsony szubsztitúciós fokú
hidroxi-propil-cellulóz 10 mg
hidroxi-propil-cellulóz 3 mg
magnézium-sztearát 1 mg
laktóz 81 mg
Összesen: 100 mg
A tabletták kívánt esetben bevonhatók. A bevonási módszerek, illetve a bevonatok komponensei a szakirodalomból jól ismertek.

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik - az (I) általános képletben
    R1 jelentése (II) vagy (III) képletű csoport, és (a) R2 jelentése etilcsoport,
    R3 jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, és
    R4 jelentése 2-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, vagy (b) R2 jelentése propilcsoport,
    R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentése propilcsoport, vagy (c) R2 jelentése butilcsoport,
    R3 jelentése metilcsoport, és R4 jelentése metilcsoport.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyekben R2 jelentése etilcsoport;
    R3 jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy allilcsoport; és
    R4 jelentése 2-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy allilcsoport.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vegyületek, ahol R1 jelentése (II) képletű csoport.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol R2 jelentése etilcsoport;
    R3 jelentése 1-3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport;
    R4 jelentése 2 vagy 3 szénatomot tartalmazó alkilcsoport.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti vegyületek, ahol R1 jelentése (II) képletű csoport.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti vegyületek közül a következők és gyógyászatilag elfogadható sóik :
    3,5-dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-propil-pentanoil-oxi)-l ,2,6,7,8,8a-hexahidro-l -naftil]-heptánsav;
    3.5- dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dimetilhexanoil-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav;
    3.5- dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-etil-2-metil-pentanoil-oxi)-l ,2,6,7,8,8a-hexahidro-l -naftil]-heptánsav;
    3.5- dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-etil-2-metil-butiril-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav;
    3.5- dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietilbutiril-oxi)-l,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav;
    3.5- dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2,2-dietil-4pentenoil-oxi)-1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav; és
    3.5- dihidroxi-7-[6-hidroxi-2-metil-8-(2-allil-2-etil4-pentenoil-oxi)-1,2,6,7,8,8a-hexahidro-l-naftil]-heptánsav.
  7. 7. Gyógyászati készítmények, előnyösen koleszterin bioszintézisének gátlására, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként valamely, az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű vegyületet - a képletben R* 1, R2, R3 és R4 jelentése az 1-6. igénypontban megadott - vagy gyógyászatilag elfogadható sóját tartalmazzák a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal együtt.
  8. 8. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek - a képletben
    R1 jelentése (II) vagy (III) képletű csoport, és (a) R2 jelentése etilcsoport,
    R3 jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, és
    R4 jelentése 2-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport, vagy (b) R2 jelentése propilcsoport,
    R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentése propilcsoport, vagy (c) R2 jelentése butilcsoport,
    R3 jelentése metilcsoport, és R4 jelentése metilcsoport és gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy
    a) valamely (LVIII) általános képletű vegyületet
    - a képletben R1, R2, R3 és R4 jelentése a tárgyi körben megadott - vagy sóját az Amycolata, Syncephalastrum, Mucor vagy Streptomyces genuszba tartozó mikroorganizmus által termelt hidroxilezőenzimmel hidroxilezünk, vagy
    b) valamely (TV) általános képletű vegyületet - a képletben R6 jelentése hidroxi-védőcsoport, célszerűen egy tri(l—6 szénatomot tartalmazó)alkil-szilil-csoport
    - [(R2)(R3)(R4)C-C(0)]20 általános képletű vegyülettel - a képletben R2, R3 és R4 jelentése a tárgyi körben megadott - vagy R7-X általános képletű vegyülettel a képletben R7 jelentése -CO-C(R2)(R3)(R4) általános képletű csoport és X jelentése kilépőcsoport - reagáltatunk, adott esetben egy bázis jelenlétében, majd egy így kapott (V) általános képletű vegyületből az R6 védőcsoportot eltávolítjuk és kívánt esetben
    HU 221 845 Β1 egy (V) általános képletű vegyületet gyűrűnyitó hidrolízisnek vetünk alá bázis jelenlétében, és kívánt esetben egy így kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászatilag elfogadható sóvá alakítunk vagy egy ilyen sóból az (I) általános képletű szabad bá- 5 zist felszabadítjuk.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti a) eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidroxilezést egy (LVIII) általános képletű vegyületet tartalmazó táptalajon hajtjuk végre.
  10. 10. Eljárás gyógyászati készítmények, főleg kolesz- 10 térin bioszintézisének gátlására alkalmas gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként valamely, a 8-9. igénypontok bármelyike szerint előállított (I) általános képletű vegyületet - a képletben
    R1 jelentése (II) vagy (III) képletű csoport, és (a) R2 jelentése etilcsoport,
    R3 jelentése 1-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcso port, és
    R4 jelentése 2-4 szénatomot tartalmazó alkilvagy 2-6 szénatomot tartalmazó alkenilcso port, vagy (b) R2 jelentése propilcsoport,
    R3 jelentése hidrogénatom, és R4 jelentése propilcsoport, vagy (c) R2 jelentése butilcsoport,
    R3 jelentése metilcsoport, és R4 jelentése metilcsoport vagy gyógyászatilag elfogadható sóját a gyógyszergyár tásban szokásosan használt hordozó- és/vagy egyéb se 15 gédanyagokkal összekeverjük és gyógyászati készít ménnyé alakítjuk.
HU9303762A 1992-12-28 1993-12-27 Hexahidro-naftalin-észter-származékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények és eljárás előállításukra HU221845B1 (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP34903492 1992-12-28

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9303762D0 HU9303762D0 (en) 1994-04-28
HUT65593A HUT65593A (en) 1994-07-28
HU221845B1 true HU221845B1 (hu) 2003-02-28

Family

ID=18401049

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9303762A HU221845B1 (hu) 1992-12-28 1993-12-27 Hexahidro-naftalin-észter-származékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények és eljárás előállításukra

Country Status (23)

Country Link
US (2) US5451688A (hu)
EP (1) EP0605230B1 (hu)
JP (1) JPH06247894A (hu)
KR (1) KR100286596B1 (hu)
CN (1) CN1039642C (hu)
AT (1) ATE157346T1 (hu)
AU (1) AU670468B2 (hu)
CA (1) CA2112442A1 (hu)
CZ (1) CZ280492B6 (hu)
DE (1) DE69313427T2 (hu)
DK (1) DK0605230T3 (hu)
ES (1) ES2108238T3 (hu)
FI (1) FI935895A (hu)
GR (1) GR3025412T3 (hu)
HK (1) HK1000937A1 (hu)
HU (1) HU221845B1 (hu)
IL (1) IL108194A (hu)
MX (1) MX9400060A (hu)
NO (1) NO300730B1 (hu)
NZ (1) NZ250609A (hu)
RU (1) RU2104997C1 (hu)
TW (1) TW289753B (hu)
ZA (1) ZA939741B (hu)

Families Citing this family (29)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPH0251582A (ja) * 1988-08-12 1990-02-21 Kyokado Eng Co Ltd 地盤注入用薬液
US5989877A (en) * 1995-08-03 1999-11-23 Gist-Brocades B.V. Selective process for the deacylation of acylated compounds
KR100186758B1 (ko) * 1996-08-09 1999-04-01 영진약품공업 주식회사 프라바스타틴(pravastatin)전구체의제조방법
CA2226996C (en) * 1997-01-24 2006-08-15 Kose Corporation Whitening cosmetic composition comprising polyhydric alcohol
JP4340386B2 (ja) 1997-08-28 2009-10-07 ノバルティス アクチエンゲゼルシャフト リンパ球機能抗原−１アンタゴニスト
US6682913B1 (en) 1999-02-03 2004-01-27 Institute For Drug Research Ltd. Microbial process for preparing pravastatin
CO5140104A1 (es) * 1999-02-16 2002-03-22 Novartis Ag Derivados de mevinolina y preparacion farmaceuticas que los contienen
CA2393057C (en) * 1999-11-30 2008-01-29 Biogal Gyogyszergyar Rt. Process for recovering pravastatin from a fermentation broth
SK8312002A3 (en) 1999-12-14 2003-05-02 Biogal Gyogyszergyar Novel forms of pravastatin sodium
WO2002030415A1 (en) * 2000-10-05 2002-04-18 Biogal Gyogyszergyar Rt Pravastatin sodium substantially free of pravastatin lactone and epi-pravastatin, and compositions containing same
JP2002121172A (ja) * 2000-10-16 2002-04-23 Sankyo Co Ltd プラバスタチン又はその薬理上許容される塩の精製方法
JP3236282B1 (ja) * 2000-10-16 2001-12-10 三共株式会社 プラバスタチンを精製する方法
KR100458151B1 (ko) * 2001-05-14 2004-11-26 씨제이 주식회사 프락토실 트랜스퍼라제를 생산하는 신규 미생물 및 이를이용하여 프락토올리고당 및 네오프락토올리고당을생산하는 방법
ITMI20021327A1 (it) * 2002-06-14 2003-12-15 Recordati Chem Pharm Nuove ossialchilpiperazine
US7071197B2 (en) 2002-06-14 2006-07-04 Recordati S.A. N,N-disubstituted diazocycloalkanes
US7029178B2 (en) * 2002-10-04 2006-04-18 Ght Ventures, Llc Zip-lock closure
DE04811862T1 (de) 2003-11-24 2006-03-02 Teva Gyogyszergyar Reszvenytarsasag Verfahren zur Reinigung von Pravastatin
CN1277826C (zh) * 2003-12-01 2006-10-04 叶红平 辉伐他汀及其合成方法和以辉伐他汀为原料药的制剂
US20070185193A1 (en) * 2003-12-01 2007-08-09 Huaibei Huike Pharmaceutical, Co. Ltd. Huvastatin and its preparation and formulation comprising the huvastatin
WO2005121062A2 (en) * 2004-06-09 2005-12-22 Ranbaxy Laboratories Limited Process for the preparation of pravastatin
RU2007115522A (ru) * 2004-10-12 2008-10-27 Декод Дженетикс Ехф (Is) Пери-замещенные бициклические карбоновые кислоты для лечения окклюзионного заболевания артерий
TWI307360B (en) 2004-12-03 2009-03-11 Teva Gyogyszergyar Zartkoruen Mukodo Reszvenytarsasag Process for constructing strain having compactin hydroxylation ability
US20090068325A1 (en) * 2007-09-10 2009-03-12 Gil Depicciotto Method of treatment of fresh produce
EP2241561A1 (en) * 2009-04-16 2010-10-20 Neuron Biopharma, S.A. Neuroprotective, hypocholesterolemic and antiepileptic compound
ES2380473B1 (es) * 2010-10-13 2013-02-19 Neuron Biopharma, S.A. Compuesto neuroprotector, hipocolesterolémico, antiinflamatorio y antiepiléptico.
US9796752B2 (en) 2013-03-19 2017-10-24 Daiichi Sankyo Company, Limited Terpenoid derivatives
CN108546721B (zh) * 2018-04-20 2021-04-13 安徽大学 一种利用微生物合成对羟基苯甲酸的方法
WO2022165395A1 (en) * 2021-02-01 2022-08-04 The University Of Toledo C prime agents for treating metabolic disorders
CN114250254B (zh) * 2021-12-20 2024-01-05 宁夏清研高分子新材料有限公司 一种对羟基苯甲酸的微生物合成方法

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CH381478A (de) * 1959-11-21 1964-08-31 Atkinsons Agricultural Appl Sicherheitsschutzvorrichtung für Gelenkwellenkupplungen
US4137322A (en) * 1976-11-02 1979-01-30 Sankyo Company Limited ML-236B carboxylic acid derivatives and their use as antihyperlipemic agents
AU548996B2 (en) * 1980-02-04 1986-01-09 Merck & Co., Inc. Tetrahydro-2h-pyran-2-one derivatives
DK149080C (da) * 1980-06-06 1986-07-28 Sankyo Co Fremgangsmaade til fremstilling af derivater af ml-236b-carboxylsyre
JPS5810572A (ja) * 1981-07-07 1983-01-21 Sankyo Co Ltd Ｍｌ−２３６ｂ誘導体およびその製造法
JPS5889191A (ja) * 1981-11-20 1983-05-27 Sankyo Co Ltd ３−ヒドロキシ−ｍｌ−２３６ｂ誘導体の製造法
JPS5917545A (ja) * 1982-07-22 1984-01-28 Canon Inc オ−トフオ−カスカメラの距離表示機構
JPS59175450A (ja) * 1983-03-24 1984-10-04 Sankyo Co Ltd Ｍｌ−２３６ｂ誘導体
US4997848A (en) * 1987-10-27 1991-03-05 Sankyo Company, Limited Octahydronaphthalene oxime derivatives for cholesterol synthesis inhibition
US5049696A (en) * 1988-04-11 1991-09-17 Merck & Co., Inc. Antihypercholesterolemic compounds
JPH02245191A (ja) * 1989-02-01 1990-09-28 Merck & Co Inc ６―α―ヒドロキシメチルロバスタチン誘導体の製造方法
GB8915280D0 (en) * 1989-07-04 1989-08-23 British Bio Technology Compounds
GB9007738D0 (en) * 1990-04-05 1990-06-06 British Bio Technology Compounds
GB9100174D0 (en) * 1991-01-04 1991-02-20 British Bio Technology Compounds
IL108432A (en) * 1993-01-29 1997-09-30 Sankyo Co DERIVATIVES OF 3, 5-DIHYDROXY-7- £1, 2, 6, 7, 8, 8a-HEXAHYDRO-2- METHYL-8- (SUBSTITUTED ALKANOYLOXY)-1-NAPHTHYL| HEPTANOIC ACID AND THEIR LACTONES, THEIR PREPARATION, AND PHARMACEUTICAL COMPOSITIONS CONTAINING THEM

Also Published As

Publication number Publication date
CN1094707A (zh) 1994-11-09
US5827855A (en) 1998-10-27
RU2104997C1 (ru) 1998-02-20
NO934852L (no) 1994-06-29
TW289753B (hu) 1996-11-01
ATE157346T1 (de) 1997-09-15
DE69313427T2 (de) 1998-03-26
HK1000937A1 (en) 1998-05-08
ZA939741B (en) 1994-08-15
US5451688A (en) 1995-09-19
FI935895A0 (fi) 1993-12-28
DE69313427D1 (de) 1997-10-02
CZ290093A3 (en) 1994-08-17
NO300730B1 (no) 1997-07-14
CZ280492B6 (cs) 1996-01-17
HU9303762D0 (en) 1994-04-28
EP0605230B1 (en) 1997-08-27
AU5269993A (en) 1994-07-07
CA2112442A1 (en) 1994-06-29
EP0605230A1 (en) 1994-07-06
ES2108238T3 (es) 1997-12-16
NO934852D0 (no) 1993-12-27
KR940014294A (ko) 1994-07-18
AU670468B2 (en) 1996-07-18
HUT65593A (en) 1994-07-28
NZ250609A (en) 1995-07-26
IL108194A (en) 1998-02-22
IL108194A0 (en) 1994-04-12
MX9400060A (es) 1994-07-29
FI935895A (fi) 1994-10-19
JPH06247894A (ja) 1994-09-06
DK0605230T3 (da) 1998-04-20
CN1039642C (zh) 1998-09-02
KR100286596B1 (ko) 2001-04-16
GR3025412T3 (en) 1998-02-27

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU221845B1 (hu) Hexahidro-naftalin-észter-származékok, ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények és eljárás előállításukra
JPH0371116B2 (hu)
IE74389B1 (en) New compounds named the &#34;leustroducsins&#34; their preparation and their therapeutic uses
EP1319666B1 (en) Antibacterial compounds
KR920009527B1 (ko) 신규의 테트라사이클로 화합물의 제조방법
US5260447A (en) Polyhydroxycyclopentane derivatives, their preparation and their therapeutic use
EP0162715A2 (en) Enzyme-inhibitory griseolic acid derivatives, and their use
FI75186B (fi) Foerfarande foer framstaellning av ml-236b-derivat.
RU2114101C1 (ru) Эфирные производные гексагидронафталина, их получение и фармацевтическая композиция на их основе
HU221854B1 (hu) Koleszterin bioszintézisét gátló oktahidro-naftalin-oxim-származékok, eljárás előállításukra és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények
US5627057A (en) Inhibitor compounds of farnesyl-protein transferase and chemotherapeutic compositions containing the same, produced by strain ATCC 55532
EP1372640B1 (en) Use of thiolutin dioxide and its derivatives in the manufacture of a medicament for the treatment of cns disorders
EP0527646B1 (en) New compounds named the adenophostins, their preparation and their therapeutic use
US4861774A (en) Method of treating tumors using tetracyclo compounds
JPH0366297B2 (hu)
JPH0482135B2 (hu)

Legal Events

Date Code Title Description
DRH9 Withdrawal of annulment decision
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20021206

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee