HU221454B - Vented container for food products especially for vegetables and fruits - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szellőző élelmiszer-tároló, amely tartalmaz egyalaptestet (12), amely egy külső szél által határolt fenéklapból (16)és legalább egy, a külső széltől felfelé egy felső peremig (20)terjedő oldalfalból (18) áll, valamint tartalmaz egy fedelet (14),amely a felső peremre (20) illeszkedő és az alaptestet (12) lezárómódon van kialakítva és elrendezve, behatárolva ezzel a tároló (10)belső terét. A találmány lényege az, hogy legalább egy szellőzőnyílásvan az alaptest (12) oldalfalán (18) keresztül, a felső perem (20)közelében kialakítva és ehhez a szellőzőnyíláshoz vagyszellőzőnyílásokhoz ezeket szelektív módon lezárni képes eszközök,például az oldalfalra (18) csuklósan felszerelt, szellőzőnyílásbailleszkedő dugóval ellátott billenő szellőzéskapcsolók (28) vannakhozzárendelve. ŕ

Description

A találmány alapvetően háztartási élelmiszer-tárolókra vonatkozik. A találmány pontosabban meghatározott tárgya olyan élelmiszer-tároló főként zöldség- és gyümölcsfélék tárolására, amelynek szelektív szellőzése, és a továbbfejlesztett fenéklapszerkezete van.

A háztartási élelmiszer-tárolás alapvető problémája a zöldség- és gyümölcsfélék frissességének fenntartása. A frissesség fenntartása érdekében két főbb módszert alkalmaztak. Az első a hűtés, a második pedig az elzárás. Ezek általában, de nem feltétlenül, együtt használatosak a maximális hatékonyság érdekében.

Hűtés alatt, természetesen, egy csökkentett hőmérsékletű környezet biztosítását értjük. Ez a csökkentett hőmérséklet csökkenti a baktériumok és más organizmusok növekedésének mértékét, ezzel lelassítva a tárolt élelmiszer általuk történő károsítását. Ez egy jól ismert megoldás.

Az élelmiszer elzárása tárolása a frissesség megőrzése érdekében általában az élelmiszernek a környezettel való légcsere előli tömített lezárását jelentette, előnyösen alacsony nyomáson. Ezt különböző módon érték el, példa erre a gondosan összehajtott alumíniumfóliába csomagolás, olyan műanyag zacskóba csomagolás, amely lehegeszthető, vagy olyan műanyag tárolóba helyezés, amely légmentesen záródik. Ilyen tárolók jellemzőek a bejelentő termékeire, amelyek a TUPPERWARE lajstromozott védjegy alatt kerülnek forgalomba.

Bár ez a tárolási módszer kitűnő bizonyos élelmiszerfajták tárolására, megállapítást nyert ugyanakkor, hogy nem ez a legjobb tárolási módszer a zöldség- és gyümölcsfélék, azaz termények részére. A friss termény ugyanis a szedés, illetve betakarítás után még él egy bizonyos ideig, amibe még az az időszak is beleesik, amelyben a terményt általában elfogyasztjuk. Ez azt jelenti, hogy a termény továbbra is lélegzik és egyéb gázokat is termel. Ezenkívül a sokk, amelyet a betakarítás okoz, gyakran eredményezheti a légzés mértékének felgyorsulását, néha magasan a földeken tapasztalt légzési ráta fölé emelve azt. Az igen magas koncentrációban jelen levő kilélegzett és egyéb gázoknak viszonylag hosszabb ideig kitett termény ízében, kinézetében, anyagában, vagy más aspektusában ez hátrányos változást okozhat.

Az élelmiszer lezárását a légcsere elől, ahogyan fentebb említettük, lehet úgy tekinteni, mint az élelmiszer csapdába zárását a kilélegzett és egyéb gázokkal együtt. Hacsak a lezárás nincs felnyitva bizonyos időközönként, hogy lehetővé tegye a légcserét, túlzott gázkoncentráció alakul ki, ami károsítja a terményt. Ezt megelőzendő, többféle élelmiszer-tárolót elláttak már gázcserélő lehetőséggel.

Erre egy első példa azUS4 676371 szabadalmi leírásból ismerhető meg. Ez a leírás olyan élelmiszer-tárolót ismertet, amely légtömör anyagból készült, de több gázcserélő nyílással rendelkezik. A nyílások a tároló alaptestén vannak kialakítva, és egy fedél szolgál a tároló alaptestének felső lezárására.

Egy második példa, egy, a TEFAL S. A. által, „La Legumiére” (Zöldségestál) modellnéven forgalmazott termék. Ez a termék egy légtömör alaptestből áll és van egy fedele. A fedél is légtömör anyagból van, de rendelkezik két, rajta keresztülhatoló nyílással és egy eltolható tetőelemmel, amely kézzel mozgatható, hogy szelektíven elzárja a nyílások egyikét. A nyílást nem lehet légmentesen lezárni, de egy szűrővel rendelkezik, amely szűrő meggátolja a szennyeződések behatolását. Mindkét fajta tároló használható háztartási hűtőszekrényben is, hogy a termény frissen tartását hűtéssel segítsék.

A találmány által megoldandó feladat egy olyan tároló létrehozása, amely a terményt maximális frissességgel, maximális időtartamra és a környezettel történő gázcserét lehetővé téve képes tárolni.

A találmány által megoldandó további feladat olyan tároló létrehozása, amely hagyományos módon is használható, gyakorlatilag gázcsere nélkül.

A találmány által ezenkívül megoldandó feladat olyan tároló létrehozása, amely lehetővé teszi a gázcsere különböző mértékét, idomulva az olyan élelmiszerekhez, amelyek nem igényelnek gázcserét, olyanokhoz, amelyek kevés gázcserét igényelnek, vagy olyanokhoz, amelyek nagymértékben igénylik a légcserét.

A találmány által ugyancsak megoldandó feladat olyan tároló létrehozása, amely jól idomul a háztartási hűtőszekrényben való használathoz.

A találmány által ezenkívül megoldandó feladat olyan tároló biztosítása, amely olyan fenéklapszerkezettel rendelkezik, amely lecsökkenti a tárolt élelmiszer érintkezését bármely kondenzátummal, amely összegyűlhet a tárolóban.

A találmány által megoldandó feladat továbbá olyan fenéklapszerkezet létrehozása, amely az ilyen kondenzátum külön helyekre történő elkülönítésére is szolgál, csökkentve ezen helyek egymás által történő kölcsönös fertőzését, és mérsékli a tároló súlypontjának változásait.

Ezeket, és más feladatokat a találmány értelmében olyan szellőző élelmiszer-tárolóval oldjuk meg, amelynek alapteste és fedele legalábbis lényegében légtömörnek tekinthető. Az alaptest lényegében egy fenéklapból és oldalfalakból áll. Előnyösen két szellőzőnyílás van kialakítva az oldalfalon keresztül, amelyek mindegyikéhez egy-egy dugó van hozzárendelve, hogy lehetséges legyen egyenként, szelektív módon nyitni a szellőzőnyílásokat. A dugók billenő szellőzéskapcsolóra erősíthetőek, hogy a szellőzéskapcsoló kézzel történő elforgatásával nyimi vagy zárni lehessen a hozzárendelt szellőzőnyílást. A szellőzőnyílások szelektív nyitása lehetővé teszi a gázcserét a tároló belseje és a környező légtér között, ezáltal tökéletesebb tárolási lehetőséget biztosít a termény részére. A szellőzőnyílások zárva tartása lehetővé teszi, hogy a tárolót egyszerű, zárható élelmiszertárolónak használjuk. A fenéklap előnyösen váltakozó domborulatok és árkok sorozatával rendelkezik, hogy a kondenzátumot elkülönítse a tárolóban. Az árkok lefelé homorú formát vehetnek fel, hogy tovább megosszák a kondenzátumot az egyes árkokon belül. A domborulatok központi bemélyedésekkel lehetnek ellátva, hogy csapdaként visszafogják a kondenzátum átfolyását a domborulatokon.

HU 221 454 Bl

A találmány fentiekben ismertetett jellemzőit részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti élelmiszer-tároló elemeire bontott távlati nézetét mutatja, a 2. ábra részleges elemeire bontott távlati nézet az 1. ábra szerinti tároló szelektív szellőzőrendszerérői, a 3. ábra a 2. ábra 3-3 vonala szerinti keresztmetszet, a szelektív szellőző zárt állapotában, a 4. ábra egy, a 3. ábrához hasonló keresztmetszet, de a szelektív szellőző nyitott állapotában, az 5. ábra az 1. ábrán bemutatott tároló alaptestének felülnézete, amely a találmány szerinti fenéklapszerkezetet szemlélteti, a 6. ábra az 5. ábra 6-6 vonala szerinti oldalnézeti keresztmetszet, a 7. ábra az 5. ábra 7-7 vonala szerinti oldalnézeti keresztmetszet, míg a 8. ábra az 5. ábra 8-8 vonala szerinti végoldali keresztmetszet.

Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti 10 tároló egy 12 alaptestből és egy 14 fedélből áll. A 12 alaptesthez tartozik egy külső szél által határolt 16 fenéklap és egy vagy több 18 oldalfal, amely a 16 fenéklap külső szélétől felfelé, a tároló 20 felső pereméig terjed. A 12 alaptest alakja és mérete erősen változhat, habár a háztartási hűtőszekrényben történő felhasználáshoz kívánatos, hogy a 16 fenéklap külső széle alapjában véve négyzet (mint az ábrán), illetve téglalap alakú legyen, mivel így hatékonyabb a térkihasználás egy szabványos hűtőszekrényben. A 20 felső perem alakja előnyösen igazodik a tároló 16 fenéklapjához, de ez nem alapvető követelmény. A 12 alaptest bármilyen anyagból készülhet, amely elég biztonságos élelmiszerek tárolására, és amely alapvetően merev. Példának felhozható a rozsdamentes acél, az üveg, a kerámia, valamint az élelmiszerek tárolására alkalmas műanyag, ami a legelőnyösebb.

A 14 fedélnek a 12 alaptest 20 felső pereméhez oly módon idomuló külső széle van, hogy a 14 fedél tömítetten rá tudjon záródni a 12 alaptest 20 felső peremére. Ezt különböző módon lehet elérni. Például a 14 fedélhez tartozhat egy (nem ábrázolt) lefüggő rész, amely a kerületétől kiindulva illeszkedik a 12 alaptest belső 18 oldalfalához éppen a 20 felső perem alatt. Egy másik lehetőség szerint a 12 alaptest 20 felső pereméhez tartozhat egy (nem ábrázolt) felfelé álló gerinc, amely beleillik egy hozzárendelt, a 14 fedélben kialakított (nem ábrázolt) horonyba. Egy további lehetséges kiviteli változatnál, amint az a 3. ábrán látható, a 14 fedél egy lefüggő 22 oldalperemmel rendelkezik a kerület mentén, amely összeállított állapotban szorosan illeszkedik a 12 alaptest 20 felső peremének külső oldalához. Hogy tömített záródást érjünk el, a 14 fedél egészében, vagy részben, megfelelően rugalmas anyagból készül, hogy tömítetten záródjon a 20 felső peremmel. Ha a 14 fedél nem teljesen ebből a rugalmas anyagból készül, akkor legalább azok a kerületmenti részek, amelyek érintik, vagy közel vannak a 20 felső peremhez, ebből a rugalmas anyagból készülnek. Egy másik lehetséges választás szerint a 12 alaptest 14 fedéllel érintkező részei is készülhetnek ilyen rugalmas anyagból.

Ily módon a 12 alaptest és a 14 fedél egy zárt 10 tárolót alkot összeillesztett állapotban. A tömített zárás módja a 12 alaptest és a 14 fedél között a technika állásából ismertek szerint változhat. Ez a tömített zárás lehet viszonylag gyenge, hogy csak nagyobb méretű anyag keresztülhatolását gátolja meg, de lehet víztömör, vagy lehet gáztömör. A legelőnyösebb kiviteli alak gáztömör záródást biztosít.

A fent említett megoldás jól ismert a technika állásából, bármely fajta minőségi élelmiszer-tároló edény esetében. A jelen találmány újdonsága a szelektív szellőzés biztosításában van, amely a 12 alaptesten keresztül történik. Pontosabban szólva, a 12 alaptest legalább egy, de inkább két 24 szellőzőnyílással rendelkezik a 18 oldalfalon keresztül. A 24 szellőzőnyílások a 16 fenéklap és a 20 felső perem között helyezkednek el, de inkább a 20 felső perem közelében, amint az az ábrákon látható. Ez biztosítja, hogy bármely, a 10 tárolóban levő folyadék (különösen a felgyülemlett kondenzátum) jóval alacsonyabban helyezkedjen el, mint a 24 szellőzőnyílások. Ez megakadályozza mind a 24 szellőzőnyílások folyadék általi elzáródását, mind pedig a folyadék kiszivárgását a 24 szellőzőnyílásokon keresztül.

Amint az az ábrákon is látható, a 24 szellőzőnyílások lehetővé teszik a gázok beáramlását a 10 tároló belsejébe és az abból való kiáramlást. Ahogy azonban fentebb is említettük, a találmány újdonsága a 12 alaptest szelektív szellőzésének biztosításában van. Ezért egy megfelelő eszközt kell biztosítani a 24 szellőzőnyílásoknak a használó kívánsága szerinti szelektív lezárására.

Ez a 24 szellőzőnyílást lezáró eszköz többféle formát ölthet. Például (nem ábrázolt) gáztömör fedőelemek szerelhetők a 12 alaptest külső vagy belső oldalára, hogy egyik helyzetükben elemelkedjenek a 24 szellőzőnyílástól, másik helyzetükben pedig lefedjék a 24 szellőzőnyílást. Ezt a mozgást a fedőelemek egyenes vonalú, illetve körkörös csúsztatásával lehet elérni. Bár ez a megoldás a 24 szellőzőnyílásokat nagymértékben lezárhatja, így nagyon nehéz víztömör, illetve gáztömör záródást biztosítani. Bár az előző is elfogadható, de az utóbbi az előnyösebb.

Ahhoz hogy biztosítsuk a 24 szellőzőnyílások megkívánt víz- és gáztömör záródását, egy 26 dugót használhatunk a 24 szellőzőnyílások mindegyikéhez. Mindegyik 26 dugó mérete egy kicsit nagyobb a hozzá tartozó 24 szellőzőnyílásnál, és enyhén rugalmas anyagból készül (mint például műanyagból), hogy szoros illeszkedést érjünk el. Hogy javuljon ez az illeszkedés, a 26 dugóknak megvastagított végei lehetnek, amelyek a 24 szellőzőnyílásokon található hornyokba illeszkedhetnek, ahogyan a 3. és 4. ábra is mutatja.

A 26 dugók lehetnek a 12 alaptesttől függetlenek, de annak érdekében, hogy megelőzzük az elvesztésüket, előnyösebb, ha hozzá vannak erősítve. Ezt különböző módon lehet elérni, például a dugó végét a 18 oldalfa3

HU 221 454 Β1 lakhoz lehet erősíteni ragasztóval, ultrahangos vagy hőhegesztéssel stb. Legelőnyösebb módon azonban a 26 dugók úgy vannak hozzáerősítve a 12 alaptesthez, hogy a 3. ábrán látható lezárt és a 4. ábrán bemutatott nyitott helyzet között mozogjanak. Ezt olyan módon érjük el, hogy mindegyik 26 dugó egy 28 billenő szellőzéskapcsoló nyúlványaként van kialakítva. Mindegyik 28 billenő szellőzéskapcsolónak van egy 30 külső oldala és egy 32 belső oldala, ahol a 26 dugó a 32 belső oldalról áll ki. Mindegyik 26 dugónak van egy 34 távtartó tömbje, amely a 32 belső oldalon található, a 26 dugótól bizonyos távolságra. Mindegyik 34 távtartó tömb szabad végén a 2. ábrán látható módon egy pár 36 csuklócsap van elrendezve, amely vízszintesen húzódik. Mindegyik 36 csuklócsap egy hozzárendelt 38 csapfészekbe van befogatva, amely célszerűen a 12 alaptest vele egy darabból készült folytatása. Minden egyes 38 csapfészek rendelkezik egy félhengeres üreggel, amely magába fogadja a 36 csuklócsapot, hogy az elfordulhasson benne, de megakadályozza a csuklócsap nem szándékolt kiemelését a 38 csapfészekből. Amint az látható, a 36 csuklócsap elforgatása, illetve billentése a 38 csapfészekben az egész 28 billenő szellőzéskapcsoló elbillentését eredményezi, amely viszont a hozzá tartozó 26 dugónak a 24 szellőzőnyílástól elfelé tartó, illetve feléje történő elmozdulását biztosítja. A 26 dugó ezáltal a zárt és a nyitott állapot között mozog, kívánság szerint.

Ahhoz, hogy elősegítsük a 26 dugó illeszkedését a 24 szellőzőnyílásba, előnyös a 24 szellőzőnyílásokat egyfajta meghosszabbításukat képező 40 csőtoldatokkal ellátni, amelyek a 18 oldalfalból nyúlnak ki, a 26 dugó felé. Ezenkívül annak megakadályozására, hogy a 28 billenő szellőzéskapcsoló kiálljon a 18 oldalfalból, és hogy ezáltal véletlenül működtessük a 28 billenő szellőzéskapcsolót, egy 42 bemélyedés lehet kialakítva a 28 billenő szellőzéskapcsolót körülvevő 18 oldalfalban. Ez a 42 bemélyedés olyan mélységű, hogy a 28 billenő szellőzéskapcsoló 30 külső oldala éppen az 18 oldalfal síkján belülre kerül, amikor a 28 billenő szellőzéskapcsoló a

3. ábra szerinti zárt állapotban van.

Ahhoz, hogy működtessük a 28 billenő szellőzéskapcsolókat, használatkor megnyomhatjuk a 30 külső oldalt a 26 dugó magasságában, ezzel a 26 dugót a 24 szellőzőnyílásba kényszerítjük, amivel megakadályozzuk a víz- és gázáteresztést a 24 szellőzőnyíláson keresztül. Ahhoz, hogy a 28 billenő szellőzéskapcsolót szellőző helyzetbe állítsuk, kézzel nyomást gyakorolhatunk a 32 belső oldalra (tehát meghúzhatjuk) a 26 dugóval szomszédosán, hogy a 26 dugót eltávolítsuk a 24 szellőzőnyílásból, egy másik lehetőség szerint pedig a 28 billenő szellőzéskapcsoló kiterjedhet a 34 távtartó tömb alá, amint ez az ábrán látható. Hogyha ez az eset áll fenn, akkor kézzel megnyomhatjuk a 30 külső oldalt a 34 távtartó tömb alatt, hogy ugyanazt a hatást éljük el.

Ez a fent említett megoldás a billenő szellőzéskapcsolóval hasonlít az US 5 762 228 szabadalmi leírásban bemutatottakhoz. A fő különbség a 24 szellőzőnyílás 12 alaptesten történő elhelyezésében van, szemben a 14 fedéllel, amint az a másik leírásban szerepel. Ez a különbség viszont lényeges. A korábbi megoldás a szellőzőnyílást zárt állapotban tartja a tárolás alatt, és csak a mikrohullámú újramelegítés alatt nyitja ki. A találmány szerinti 10 tárolónál viszont a 24 szellőzőnyílás nyitva hagyható a tárolás idejére is, hogy egy állandó gázcsereszintet tartsunk fenn. Ezt figyelembe véve megjegyezzük, hogy a hűtőszekrények általában maximálisan kihasználtak, és a tárolókat szokás egymás tetejére rakni, a jobb helykihasználás érdekében. A tárolók egymásra helyezése a fent említett leírás alapján a billenő szellőzéskapcsoló zárva tartását eredményezné, ezáltal elzárva a szellőzőnyílást, és meggátolva a légcserét a tárolás ideje alatt. A 24 szellőzőnyílás találmány szerinti, 18 oldalfalban való kialakításával ez nem okoz problémát. Emellett a jelen találmánynál a 42 bemélyedés alkalmazása (a 18 oldalfalak megfelelő kúposságával, a 20 felső perem megfelelő szélességével, és a 22 oldalperem megfelelő vastagságával együtt) meggátolhatja a 28 billenő szellőzéskapcsoló más tárolók általi véletlenszerű lezárását. Ily módon a 24 szellőzőnyílás 12 alaptestben való kialakítása kifejezetten elősegíti a tároló tárolás alatti szellőzését, szemben a technika állásából ismert eszközökkel. Megjegyezzük viszont, hogy a 26 dugó zárási tömítőképessége lehetővé teszi a 10 tárolónak az ismert eszközökhöz hasonló használatát, nemcsak zöldség- és gyümölcsfélék számára (amelyeknek szellőzniük kell), hanem más élelmiszereknél is, amelyeknek nincs szükségük szellőzésre.

Egy másik különbség a jelen találmány és a korábbról ismert eszközök között a megengedett szellőzés mértéke. Az US 5 762 228 lsz. leírás csak a felmelegítés közben felgyülemlő (és ezáltal nagynyomású) gázokkal foglalkozott, hogy meggátolja a nyomásemelkedést. A kibocsátott gázok mennyisége nem számít, amíg egy adott küszöbértéket meg nem halad. A jelen találmánynál a gázok áteresztésének mértéke is fontos.

Mint már korábban említettük, a friss termény továbbra is lélegzik a tárolás során. Emellett a különböző termények különböző mértékben lélegeznek. Ily módon a gázok áteresztésének mértéke előnyösen változó lehet. Klinikai tanulmányok alapján előnyös a két 24 szellőzőnyílás használata, ahol mindkettő átmérője 2,0 és 5,0 mm között van, legelőnyösebb a 3,5 mm-es átmérő alkalmazása. Ez lehetővé teszi a használónak, hogy 1) mindkét 28 billenő szellőzéskapcsolót zárt állapotban tartsa a gázcserét nem igénylő termény, illetve másmilyen élelmiszerek számára; 2) csak egy 28 billenő szellőzéskapcsolót tartson nyitva kismértékű gázcserét igénylő terményeknél, illetve 3) mindkét 28 billenő szellőzéskapcsolót nyitva hagyja a gyorsan lélegző termények részére. Bár adott esetben egyetlen nagy 24 szellőzőnyílást is lehetne alkalmazni, ami viszont nagyobb mértékű gázcserét biztosítana, mint amekkorát némely termény igényelne. Ez a termény beéréséhez szükséges optimális szint alá csökkentheti a kilélegzett gázok mennyiségét, és ezen felül növelheti a szagok kiáramlását a 10 tárolóból. Hasonlóan, három vagy több 24 szellőzőnyílást is lehetne használni, de a gázcsere mértékének fokozott szabályozása egyúttal növelné a használat bonyolultságát is. A két 24 szellőzőnyílás alkalmazása alkotja a legjobb kompromisszumot ezen tényezők között.

HU 221 454 Bl

Míg az eddigi leírás a technika állásának érdemi továbbfejlesztését jelenti a termények tárolásának területén, a jelen találmány egy másik aspektusa más szempontból javítja a terménytárolás minőségét. Itt egy egyedi rácsos alakzatról van szó, amely a 16 fenéklapban van kialakítva. Pontosabban szólva, a 16 fenéklap nem sima, hanem hullámos felületét 44 domborulatok és 46 árkok formázzák. Minden egyes 44 domborulat és 46 árok párhuzamosan fut egymás mellett. Ezt legjobban a 6. ábra mutatja meg. Egy ilyen elrendezés a 10 tárolón belül található összes kondenzátumot a 46 árkokba tereli, el a 44 domborulatokon elhelyezkedő terménytől. Ez a kondenzátumot külön tócsákba különíti el. Ily módon, ha az egyikben baktériumok kezdenek fejlődni, a 44 domborulatok mintegy határként lezárják az átterjedés útját.

Ezenkívül, bár ezek a 46 árkok lehetnek egyenes vonalúak a párhuzamos végek között, előnyösebb, ha homorú módon kanyarodnak lefelé, amelyet legjobban a 8. ábra szemléltet. Ez a kialakítás ezenfelül elkülöníti a szomszédos 44 domborulatok között kondenzálódott folyadékot, a párhuzamos végek felé terelve, ezáltal megosztva a kondenzátumot a szomszédos 44 domborulatok között. A 10 tároló súlyához hozzáadódik a kondenzálódott folyadék súlya is. Ez a súly viszont nem állandó, hiszen a 10 tároló és a kondenzátum súlypontja egyfolytában változik, és a kondenzátum a 10 tárolóban ide-oda folyik. Ez a súly változás megnehezítheti a 10 tároló megemelését és hordozását. A 46 árkokban levő görbület megakadályozza a kondenzátum mozgását a párhuzamos végek között, ezáltal lecsökkentve a súlypontbeli változásokat.

Végül pedig minden egyes 44 domborulat egy 48 központi bemélyedéssel rendelkezik a gerincén, a párhuzamos végektől befelé, amit legjobban az 5. és a 7. ábra összehasonlítása szemléltet. Ez a 48 központi bemélyedés tovább gátolja a kondenzátum mozgását a szomszédos 46 árkok között. Pontosabban szólva, bármilyen kondenzátum, amely felfolyik egy 44 domborulaton, a gerincre érve belefolyik az oda tartozó 48 központi bemélyedésbe, ahelyett, hogy egyszerűen lefolyna a 44 domborulat túlsó oldalán. Ez visszafogja a kondenzátum átfolyását a szomszédos 46 árkok között. Bár a 48 központi bemélyedést ki lehetne terjeszteni a párhuzamos végekig, de ez nem szükséges, ha a 46 árkok a fent említett módon homorú alakúak. Ez a görbület elmélyíti a 46 árkokat, ezáltal lecsökkenti a szomszédos 46 árkok közötti átfolyás lehetőségét. Mindez nyilvánvalóvá teszi a 46 árkok mélysége és a 46 árkok közötti átfolyás lehetőségének az összefüggését. Belátható, hogy minél mélyebbek a 46 árkok, annál kisebb ennek az átfolyásnak a valószínűsége. A 46 árkok mélységének növelése azonban nemcsak több anyagot igényel a 12 alaptest kialakításához, hanem egyúttal lecsökkenti a 10 tároló hasznosítható élelmiszer-tároló térfogatát is. Mint ilyen, a 16 fenéklap jelen kialakítása előnyt jelent a kondenzátum elkülönítésénél, egyidejűleg megnöveli a tárolóhelyet, kevesebb anyagot felhasználva.

Az előzőekből kitűnik, hogy a találmány jól felhasználható valamennyi kitűzött cél eléréséhez egyéb előnyök mellett, amelyek kézenfekvőek és eredendően következnek a szerkezeti felépítésből.

Belátható, hogy bizonyos jellemzők és alkombinációk hasznosak lehetnek, és alkalmazhatóak más jellemzőkre és alkombinációkra való hivatkozás nélkül is. Ezeket a megoldásokat is úgy tekintjük, mint amelyek az igénypontok oltalmi köre alá esnek.

Mivel számos kiviteli alak hozható létre a találmány oltalmi körén belül, nyilvánvaló, hogy a fentiekben ismertetett és csatolt rajzon bemutatott kiviteli alak csupán példaként értelmezhető és semmiképpen sem korlátozó értelemben.

Claims (4)

1. Szellőző élelmiszer-tároló főként zöldség- és gyümölcsfélék tárolására, amely tartalmaz egy alaptestet (12), amely egy külső szél által határolt fenéklapból (16) és legalább egy, a külső széltől felfelé egy felső peremig (20) terjedő oldalfalból (18) áll, valamint tartalmaz egy fedelet (14), amely a felső peremre (20) illeszkedő és az alaptestet (12) lezáró módon van kialakítva és elrendezve, behatárolva ezzel a tároló (10) belső terét, azzal jellemezve, hogy legalább egy szellőzőnyílás (24) van az alaptest (12) oldalfalán (18) keresztül, a felső perem (20) közelében kialakítva és ehhez a szellőzőnyíláshoz vagy szellőzőnyílásokhoz (24) lezáró eszközként egy, a szellőzőnyílásban (24) súrlódás által visszatarthatóan méretezett dugó (26) van hozzárendelve, amely dugó (26) egy billenő szellőzéskapcsoló (28) belső oldaláról (32) áll ki, ahol a billenő szellőzéskapcsoló (28) csuklósán van felszerelve a szellőzőnyílással (24) ellátott oldalfalra (18), mégpedig egy szellőztető helyzet és egy tömítetten lezáró helyzet között elbillenthetően, ahol szellőztető helyzetben a dugó (26) bizonyos távolságra van a szellőzőnyílástól (24), míg tömítetten lezáró helyzetben a dugó (26) szorosan illeszkedik a szellőzőnyílásba (24).

2. Az 1. igénypont szerinti élelmiszer-tároló, azzal jellemezve, hogy az oldalfal (18) egy, a billenő szellőzéskapcsolót (28) körülvevő és befogadó bemélyedéssel (42) van ellátva, amely bemélyedés (42) a billenő szellőzéskapcsoló (28) szándékolatlan működtetése elleni besüllyesztett elrendezését megengedő módon van kiképezve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti élelmiszer-tároló, azzal jellemezve, hogy két szellőzőnyílás (24) van jelen, és ezen szellőzőnyílások (24) mindegyike el van látva lezáró eszközökkel, amelyek egyik vagy mindkét szellőzőnyílás (24) szelektív tömített lezárását biztosító módon vannak a szellőzőnyílásokhoz (24) hozzárendelve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti élelmiszer-tároló, azzal jellemezve, hogy a fenéklap (16) oldalsó végekkel rendelkező domborulatok (44) és árkok (46) egymással váltakozó sorozatával van ellátva, ahol az árkok (46) lefelé homorüak az oldalsó végek között, emellett a fenéklap (16) központi bemélyedésekkel (48) rendelkezik, amelyek a domborulatok (44) mindegyikének hosszában húzódnak és az oldalsó végektől bizonyos távolságra befelé vannak elrendezve.