HU220641B1 - Keratinocita növekedési faktor alkalmazása - Google Patents

Keratinocita növekedési faktor alkalmazása Download PDF

Info

Publication number
HU220641B1
HU220641B1 HU9502800A HU9502800A HU220641B1 HU 220641 B1 HU220641 B1 HU 220641B1 HU 9502800 A HU9502800 A HU 9502800A HU 9502800 A HU9502800 A HU 9502800A HU 220641 B1 HU220641 B1 HU 220641B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
kgf
cells
liver
use according
treatment
Prior art date
Application number
HU9502800A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9502800D0 (en
HUT72711A (en
Inventor
Regina M. Housley
Charles F. Morris
Glenn F. Pierce
Original Assignee
Amgen Inc.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=21912689&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU220641(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Amgen Inc. filed Critical Amgen Inc.
Publication of HU9502800D0 publication Critical patent/HU9502800D0/hu
Publication of HUT72711A publication Critical patent/HUT72711A/hu
Publication of HU220641B1 publication Critical patent/HU220641B1/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00Medicinal preparations containing peptides
    • A61K38/16Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • A61K38/17Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • A61K38/18Growth factors; Growth regulators
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/475Growth factors; Growth regulators
    • C07K14/50Fibroblast growth factor [FGF]
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • A61K39/12Viral antigens
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P1/00Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P1/00Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system
    • A61P1/04Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system for ulcers, gastritis or reflux esophagitis, e.g. antacids, inhibitors of acid secretion, mucosal protectants
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P1/00Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system
    • A61P1/16Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system for liver or gallbladder disorders, e.g. hepatoprotective agents, cholagogues, litholytics
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P11/00Drugs for disorders of the respiratory system
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P17/00Drugs for dermatological disorders
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P17/00Drugs for dermatological disorders
    • A61P17/02Drugs for dermatological disorders for treating wounds, ulcers, burns, scars, keloids, or the like
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P17/00Drugs for dermatological disorders
    • A61P17/14Drugs for dermatological disorders for baldness or alopecia
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P43/00Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00Medicinal preparations containing peptides

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Dermatology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Pulmonology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)

Abstract

A jelen találmány tárgya a keratinocitanövekedési faktor (KGF)alkalmazása a keratinocitáktól eltérő sejtek szaporodásának,növekedésének és differenciálódásának serkentésére, valamint a KGFalkalmazása olyan betegeknél, akiknél ezek a biológiai hatásokhasznosak a sérült vagy megbetegedett sejtek és szövetekregenerálásában. ŕ

Description

A jelen találmány tárgya a keratinocitanövekedési faktor (KGF) alkalmazása a keratinocitáktól eltérő sejtek szaporodásának, növekedésének és differenciálódásának serkentésére, valamint a KGF alkalmazása olyan betegeknél, akiknél ezek a biológiai hatások hasznosak a sérült vagy megbetegedett sejtek és szövetek regenerálásában.
Az utóbbi években a biotechnológia fejlődése rekombináns polipeptidek kifejlesztéséhez vezetett, beleértve az eritropoietint és a granulocitastimuláló faktort is és ennek számos beteg élvezte az előnyét. Azóta egyre nagyobb számú más polipeptidet fedeztek fel, amelyek in vitro biológiai aktivitást mutatnak. Azonban lényeges, hogy jellemezzük ezeknek a faktoroknak a célsejtjeit és a faktorok in vivő biológiai hatásait, hogy be tudjuk határolni a potenciális alkalmazási lehetőségeiket emberekben.
A KGF egy ismert mitogén, amelyet korábban úgy azonosítottak, hogy az epiteliális sejtekre, főleg a keratinocitákra specifikus [Rubin és munkatársai: Proceedings of the National Academy of Sciences, USA 86, 802-806 (1989); Finch és munkatársai: Science 245, 752-755 (1989); Marchese és munkatársai: J. Cell. Phys. 144, 326-332 (1990)]. A KGF hírvivő RNSének expresszióját kimutatták számos sztromális fibroblaszt sejtvonalban, amelyek embrionális, újszülött és felnőtt humánforrásból származnak, valamint normális felnőttvesékből és gasztrointesztinális traktusokból származó RNS-kivonatokban is. Ilyen RNS-t nem mutattak ki gliasejtekből, tüdőből, agyból, valamint számos különböző epiteliális sejtvonalból, amelyek közé tartoznak a pikkelysejt-karcinómák, emlő epiteliális sejtek, immortalizált hörgő epiteliális sejtek, immortalizált keratinociták és primer keratinocitatenyészetek [Finch és munkatársai: Science 245, 752-755 (1989)]. A KGF azonban mitogenikusan aktív a folytonos egérsejtvonalban, a BALB/MK sejtekben [Weissman és Aaronson: Cell 32, 599 (1983); Rubin és munkatársai: Proceedings of the National Academy of Sciences, USA 86, 802-806 (1989); Finch és munkatársai: Science 245, 752-755 (1989)]. Ez a megfigyelés alátámasztja azokat a bizonyítékokat, amelyek a KGF-nek a bőrre gyakorolt parakrin hatását jelzik, azzal, hogy KGF termelődik a dermiszben (de nem termelődik az epidermiszben), és hatással van a keratinocitákra.
Emellett, a keratin- és filagringének expressziójának alkalmazásával kimutatták, hogy a KGF befolyásolja a keratinociták differenciálódását és érését [Marchese és munkatársai: J. Cell. Phys. 144, 326-332 (1990)].
Az előzőkben említett, a KGF biológiai aktivitására vonatkozó munkák legnagyobb részét rekombináns KGF-fel végezték, ami ennek a faktornak sokkal szélesebb körű tanulmányozását tette lehetővé. A publikált WO 90/08771 számú PCT szabadalmi bejelentésben leírják a KGF tisztítását humán embrionális fibroblaszt sejtvonal kondicionált tápközegéből, az izolált polipeptid aminosavszekvenciájának részleges meghatározását, a gén klónozását és bakteriális sejtekben (Escherichia coli) való expresszálását, biológiailag aktív rekombináns KGF előállítása céljából.
Miközben a KGF-nek a keratinociták in vitro stimuláló ágenseként játszott szerepét világosan tisztázták, sok minden maradt ismeretlen a KGF-nek mint növekedési faktornak a szerepét illetően, beleértve azokat a további sejttípusokat, amelyek megcélozhatok vele, és a KGF-nek az ilyen sejtekre gyakorolt in vivő hatását. Ez az információ létfontosságú a KGF mint terápiás ágens teljes potenciáljának megértéséhez.
A jelen találmány tárgyát képezik a KGF-nek a nem keratinocita epiteliális sejtekre gyakorolt serkentő hatásával kapcsolatos felfedezések. Még pontosabban, kiderült, hogy az in vivő használt KGF a normális függelékstruktúrákban, mint például a faggyúsejtekben, hajtüszősejtekben, májsejtekben, mint például hepatocitákban, és a légzőszervi nyálkás epitélium sejtjeiben, mint például a ΙΙ-es típusú pneumocitákban serkenti a szaporodást. Emellett arra is van bizonyíték, hogy a KGF serkenti a belső nyálka sejtjeinek szaporodását és növekedését, azaz például a mucintermelő falósejtekét a mirigyes gyomorban és vékonybélben, a vastagbél tüszősejtjeiben, valamint a bélrendszer egyéb epiteliális sejtjeiben.
Ezek a felfedezések, amelyek a jelen találmány alapját képezik, jelentős hatással vannak abból a szempontból, hogy lehetővé teszik a KGF alkalmazását olyan szövetekre, amelyeket ezeknek a sejttípusoknak a sérülése vagy hiányossága jellemez. Az alábbiakban azoknak a betegségeknek és orvosi állapotoknak a leírását adjuk meg, amelyeket a találmány szerint KGF-fel lehet kezelni.
A fuggelékstruktúrák, mint például a hajtüszők, izzadságmirigyek és faggyúmirigyek szaporodásának és differenciálódásának serkentése kritikus jelentőségű az epidermisz és dermisz regenerálódása szempontjából, olyan betegeknél, akik égési sérüléseket szenvedtek, valamint egyéb részleges vagy teljes mélységű sérüléseket. Jelenleg a felszíni sérülések heg képződésével és keratinocita felszínre kerülésével gyógyulnak; a bőr teljes regenerálása jelenleg nem lehetséges. A hajtüszők, izzadságmirigyek, faggyúmirigyek jelenleg nem képződnek újra teljes mélységű bőrsérülések, beleértve az égést is, esetében. A KGF alkalmazása lehetővé teheti ezt az újraképződést.
Az Epidermolysis bullosa egy olyan betegség, amely abban nyilvánul meg, hogy az epidermisz nem képes az alatta levő dermiszhez tapadni, ennek eredménye az, hogy gyakran nyitott, fájdalmas hólyagok keletkeznek, amelyek súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Ezeknek a lézióknak a felgyorsított reepitelizáció, azaz például a KGF-fel való kezelés, a fertőzés kisebb kockázatát, csökkent fájdalmat eredményezhet, valamint kevesebbet kell a sebet kezelni.
Kemoterápiával indukált hajhullás akkor jön létre, ha betegeket rákos megbetegedések esetén kemoterápiás kezeléseknek vetnek alá. Jelenleg nincsenek olyan gyógyszerek, amelyek képesek megakadályozni a szőrtüszők pusztulását, ami az ideiglenes hajvesztést okozza. A KGF-fel ezt meg lehet akadályozni.
A férfias típusú kopaszodás elterjedt és lényegében kezelhetetlen. A férfiak és nők progresszív hajvesztése
HU 220 641 Β1 súlyos kozmetikai probléma. Ezt az állapotot KGF-fel lehet kezelni, akár szisztémásán, akár topikálisan alkalmazva, ha a gyógyszer alkalmazható és felszívódik a fejbőrön keresztül, vagy a fejbőrbe való permetinjekcióval, légpisztolyt vagy hasonló technológiát alkalmazva.
A gyomorfekélyek, jóllehet H2 antagonistákkal kezelhetők, jelentős számú megbetegedést okoznak, gyakran újra felbukkannak, és a gyógyulás során a nyálkahártyán var képződik. Az a képesség, hogy a mirigyes nyálka gyorsabban gyógyul, jelentős terápiás fejlődést jelent a gyomorfekélyek gyógyulásában.
A nyombélfekélyek, csakúgy mint a gyomorfekélyek, kezelhetők, de jelentős előrelépést jelentene egy olyan terápiás hatóanyag kifejlesztése, amely elősegíti a nyombél nyálkahártyájának teljesebb és gyorsabb regenerálódását. Emellett előnyös lenne egy olyan gyógyászati hatóanyag, amely regenerálva gyógyítja ezeket a fekélyeket és csökkenti előfordulásuk gyakoriságát. A KGF rendelkezik ezzel a potenciállal.
A gyulladásos bélpanaszok, azaz például a Crohnféle betegség (amely elsődlegesen a vékonybelet érinti) és a fekélyes kolítisz (amely elsődlegesen a vastagbelet érinti), ismeretlen eredetű krónikus megbetegedések, amelyek a nyálkás felület roncsolódását, gyulladást, sebhely (var) és tapadás kialakulását eredményezik a helyreállítódás során, valamint gyakori megbetegedést okoz az érintett egyedeknek. Egy olyan hatóanyag, mint például a KGF, amely serkenti a nyálkás felület újrakialakulását, előnyös lehet a betegség előrehaladásának gátlásában.
A béltoxicitás az egyik fő korlátozó tényező a besugárzásos és kemoterápiás kezelések során. A KGF-fel való előkezelésnek lehet citoprotektív hatása a vékonybél nyálkahártyájára, ezáltal lehetővé teszi, hogy az ilyen terápiákból nagyobb dózisokat alkalmazzunk, miközben csökkentjük a béltoxicitás potenciális fatális hatásait.
A KGF kezelésnek megdöbbentő hatása a nyálka termelődésére az emésztőrendszerben. Ez a tulajdonság jól használható lehet arra, hogy megvédjük a bél nyálkáját a lenyelt ártalmas anyagoktól, vagy korlátozzuk a sérülés kiteijedését az olyan megbetegedésekben, mint például a gyulladásos bélmegbetegedések.
Az újszülöttek hialin membrán megbetegedése azt eredményezi, hogy tüdőből hiányzik a ΙΙ-es típusú pneumociták által termelt felületaktív anyag, és ennek az a következménye, hogy a léghólyagok összeesnek. Jóllehet a kortikoszteroidok nagymértékben képesek felgyorsítani a huszonnyolc hetes és annál idősebb magzatokban az érést és a szekréciót, jelenleg nem létezik kezelési mód a fiatalabb magzatokra, aminek jelentős számú megbetegedés és haláleset a következménye ebben a populációban. Egy terápiás ágens, mint például a KGF, amely indukálja a ΙΙ-es típusú pneumociták szaporodását és differenciálódását, komoly előrelépést jelentene ennek a betegségnek a kezelésében.
A füst belégzése jelentős oka a megbetegedésnek és a halálnak az égési sérülést követő héten, a hörgőkben és a léghólyagokban fellépő nekrózis következtében. Egy növekedési faktor, mint például a KGF, amely képes serkenteni ezeknek a struktúráknak a szaporodását és differenciálódását, indukálja a helyreállítódásukat és regenerálódásukat, előnyös lehet belégzéses megbetegedések gyógyításában.
Az emfizéma a léghólyagok progresszív elvesztéséből származik. Egy növekedési faktor, mint például a KGF, amely képes serkenteni az újranövést, illetve a megmaradt léghólyagokra citoprotektív hatással rendelkezik, terápiás előnyökkel rendelkezne. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre hatékony kezelés.
A hepatikus cirrózis a virális hepatitis és krónikus alkoholfogyasztás után a legjelentősebb oka a megbetegedéseknek és a haláleseteknek. A hepatociták citoprotekciója, szaporodása és differenciálódása például a KGF hatására, ami a máj működését serkenti, előnyös lehet a cirrózis kifejlődésének lelassításában vagy megakadályozásában .
A heveny májelégtelenség egy életveszélyes állapot, amely végső állapotú cirrózisnál fordul elő. Egy hatóanyag, mint például a KGF, amely képes a megmaradt hepatociták szaporodását beindítani, használható lehet ennek a betegségnek a kezelésében, amit jelenleg egyébként csak májátültetéssel lehet kezelni.
Az akut virális hepatitis gyakran szubklinikus és önmagát korlátozó. Azonban a betegek kisebb részében a súlyos májkárosodás több hét alatt állhat be. Egy citoprotektív hatóanyag, mint például a KGF, jól használható lehet a hepatocelluláris degeneráció megelőzésében.
Az acetaminofen, halotán, szén-tetraklorid és más toxinok által a májnak okozott toxikus károsodások enyhíthetők egy növekedési faktorral (KGF), amelynek citoprotektív hatása van a hepatocitákra.
Ennek megfelelően a találmány tárgyát képezi a KGF alkalmazása (illetve ahol lehetséges, megelőző alkalmazása) az előzőkben említett állapotok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítása, amelyek a KGF-et megfelelő, gyógyászatilag hatásos mennyiségben tartalmazzák.
Az alábbiakban röviden ismertetjük a mellékelt ábrákat.
Az 1. ábrán egy szintetikus oligonukleotid DNS-nukleotidszekvenciája látható, amelyet az alábbiakban ismertetett in vivő kísérletekben használt KGF készítésében alkalmazott expressziós rendszerben használtunk.
A 2. ábrán a nyúlful részleges vastagságú bőrsebmodell látható, amelyet úgy módosítottunk, hogy sebet hozzon létre a porcban, az új szövet növekedésének jobb mérhetősége érdekében.
3. A 3. ábrán a módosított nyúlful részleges vastagságú bőrsebmodellből származó, KGF-fel kezelt és kontrolisebek reepitelizációja látható. A bal oldalon a KGF kezelés utáni regenerálódó epitélium összterülete látható, a jobb oldalon a sebek reepitelizációjának százaléka látható.
A 4. ábrán a bazális és szuprabazális keratinociták szaporodása látható a sebek szélén, öt nappal a KGF kezelés után, a nyúlsebmodellt használva.
Az 5. ábrán a bróm-dezoxi-uridinnal (BrdU) kezelt hajtüszők hisztológiai elemzése látható, KGF-fel kezelt és kontrollsebekből, a módosított nyúlmodellben a sejtszaporodás bemutatására.
HU 220 641 Bl
A 6. ábrán ugyanebből a nyúlmodellből származó, KGF-fel kezelt és kontrolisebek faggyúmirigyeinek olajvörös-0 festési eredményei láthatók.
A 7. és 8. ábrán az alveoláris szeptális epiteliális sejtek mikropapilláris túlnövekedése látható egészséges 5 patkányok tüdejében, amelyeket intratracheálisan KGF-fel kezeltek.
A 9. és 10. ábrán az epiteliális sejtek kuboidális növekedése látható a tüdő nagy szegmentjei léghólyagjaiban, ugyanazon egészséges patkány intratracheális KGF kezelése után.
A 11. és 12. ábrán az látható, hogy a hiperplasztikus alveoláris epiteliális sejtek, amelyek az ilyen kezelt patkányok alveoláris szeptumait tartalmazzák, különböző méretű és alakú lamelláris inklúziókat tartalmaznak.
A 13a. ábrán A KGF kezelés hiperplasztikus hatásai láthatók a hörgőepitéliumban, egészséges patkányok intratracheális kezelése után.
A 13b. ábrán egy egészséges kontroll patkánycsoportból származó hörgő epitélium látható (csak hordozóanyagot kaptak), amely megfelel a 13a. ábra tesztcsoportjának.
A 14. ábrán a KGF receptor (KGFR) RNáz protekciós vizsgálatát láthatjuk felnőtt patkány tüdejében.
A 15. ábrán az emésztőrendszer és a máj dózisfug- 25 gő súlynövekedése látható, négynapos KGF kezelést követően.
A 16. ábrán patkánymájban zajló fehérjeszintézis dózisfüggő fokozódása látható négynapos KGF kezelést követően.
A 17. ábrán a hepatociták fokozott szaporodása látható olyan állatok májában, amelyeket egy-hét napig kezeltünk KGF-fel, a szaporodás mértékét BrdU jelzés alapján (A) vagy mitotikus számlálás alapján (B) megbecsülve.
A 18. és 19. ábrán a májtömeg helyreállítódása látszik KGF kezelést követően, részleges májirtáson átesett állatokban.
A 20. és 21. ábrán az emésztőmirigyek hosszának és a nyálkaképződés mennyiségének fokozódása látható egy-hét napig KGF-fel kezelt patkányok mirigygyomrában.
A 22. ábrán a patkóbél tüszőüreg-meghosszabbodása és a nyálkatermelés fokozódása látható egy-hét napig KGF-fel kezelt patkányok vékonybelében.
A 23. ábrán a hiperplasztikus tüszőüregek fokozódása látható egy-hét napig KGF-fel kezelt patkányok vas10 tagbelében.
A 24. ábrán a vastagbél tüszőüreg-mélységének növekedése látható egy-hét napig KGF-fel kezelt patkányok vastagbelében.
Ahhoz, hogy az epiteliális sejtek olyan speciális típu15 sait azonosítsuk, amelyekben a KGF szignifikáns biológiai hatást fejt ki, jelezve a potenciális terápiás értéket, kiteijedt vizsgálatokat végeztünk élő állatok és in vivő KGF beadás alkalmazásával, az eredményeket megfigyelve és elemezve. Rekombináns KGF-et használtunk 20 mindegyik alábbi kísérletben, amelyet az alábbiak szerint állítottunk elő:
A rekombináns KGF-gént humán előbőrfibroblaszt (AG1523) RNS-ből izoláltuk PCR módszerrel, majd a kapott DNS-t egy pCFM156 expressziós vektorba ligáltuk az Ndel és BamHI restrikciós hasítási helyek közé. A pCFM1156 plazmid a pCFM836 plazmidból származtatható, amelyet a 4,710,473 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetnek (a továbbiakban referenciának tekintjük ezt a leírást), 30 oly módon, hogy a két belső Ndel hasítási helyet elroncsoljuk T4 polimeráz enzimmel feltöltve a végeiket, majd tompavégligálást végzünk és az egyedi Clal és KpnI restrikciós hasítási helyek közötti kis DNS-szekvenciát az alábbi duplex oligonukleotiddal helyettesít35 jük, amely az 1. számú szekvenciát és a 2. számú szekvenciát tartalmazza:
Clal KpnI ’ CGATTTGATTCTAGAAGGAGGAATAACATATGGTTAACGCGTTGGAATTCGGTAC 3 ’ TAAACTAAGATCTTCCTCCTTATTGTATACCAATTGCGCAACCTTAAGC
A pCFM1156KGF plazmidot azután FM5 gazdasejtekbe (ATCC#53911) klónozzuk, standard elektroporációs transzformációs eljárás alkalmazásával (BioRad Gene Pulser). A megfigyelt belső transzlációs iniciáció csökkentésére a KGF génben a KpnI és EcoRI hasítási helyek közötti DNS-szekvenciát egy olyan szintetikus oligonukleotid DNS-sel helyettesítjük, amelyet úgy terveztünk meg, hogy csökkentse egy belső riboszomális kötőhely felhasználását (1. ábra). Ligálást, valamint FM5 sejtekbe (ATCC#53911) való elektroporációt követően egy kiónt szelektáltunk, amely a pCFM1156KGFdsd-t tartalmazza. A KGF gént kódoló DNS-szekvenciáját szekvenálással igazoljuk. A sejteket azután 30 °Con tenyésztjük tízliteres fermentorokban, standard tápközegben, amely lehetővé teszi, hogy a sejtek exponenciálisan növekedjenek glükózkorlátozás mellett, hogy ezzel megelőzzük a toxikus melléktermékek felhalmozódását.
Az exponenciális fázis közepének megfelelő sejtsűrűségnél a hőmérsékletet rövid időre 42 °C-ra növeljük, hogy ezzel a KGF gén transzkripcióját indukáljuk, majd hozzávetőlegesen 37 °C-on tartjuk a fermentáció KGF indukciós fázisa hátralevő idejére. Kinyerjük a sejttömeget majd lefagyasztva tároljuk. A biológiailag aktív KGF-et mechanikus módszerrel lizált sejttömegből tisztítjuk standard kromatográfiás módszerekkel, amelyek a fehéqe magas izoelektromos pontját (S-Sepharose Fást Flow, Pharmacia) és méretét (Superdex 75, Pharmacia) használják ki. A tisztított rekombináns KGF-fehéqének megmérjük az endotoxin-tartalmát és biológiai aktivitását a Rubin és munkatársai által ismertetett mitogén vizsgálatban [Rubin és munkatársai: Proceedings of the National Academy of Sciences, USA 86, 802-806 (1989)].
HU 220 641 Bl
1. példa
Függelékstruktúrák KGF-fel serkentett szaporodása és differenciálódása in vivő sebgyógyulási modellben
Ebben a példában egy módosított nyúlful részleges vastagságú bőrsebmodellt használunk. A Mustoe és munkatársai által ismertetett nyúl-bőrfekélymodellt [Mustoe és munkatársai: J. Clin. Invest. 87, 694-703 (1991)] úgy módosítottuk, hogy a porcon keresztül nyúló seb jöjjön létre a fül hátsó részének dermiszéig, egy 6 mm-es koponyafúrót használva. Ennek eredményeképpen a seb úgy gyógyul, hogy az epiteliális elemek a porc alá saq adnak, és az összehúzódás nem egy változó faktor a sebgyógyulás során, ezáltal lehetővé teszi az új szövetek mennyiségének meghatározását (lásd 2. ábra). Az előzőkben leírt módon előállított rekombináns KGF-et használtunk terápiás sebgyógyító hatóanyagként. Anyagok és módszerek
KGF-et vagy csak foszfáttal puffereit sóoldatot alkalmaztunk egyszer, az operáció napján, majd a sebeket (0,25 cm2) Tegaderm zárókötéssel láttuk el (gyártja a 3M Company, St. Paul, MN). Az állatok leölése előtt mindegyik állat 50 mg/testsúlykilogramm mennyiségben intravénás BrdU injekciót kapott (Aldrich Chemical Company, Milwaukee, WI).A BrdU-t azért adtuk be, hogy jobban meg tudjuk állapítani a bazális keratinociták szaporodását, valamint a bazális sejtvándorlás kinetikáját a bőr tüskés rétege és zárórétege irányába. Az állatok leölése után mindegyik sebet kettévágjuk, az egyik felét egy optimális hűtési hőmérsékletű közegben lefagyasztjuk (OCT, Miles Inc., Elkhart, IN), majd a második részt Omnifixben fixáljuk (Al-Con, Genetics, Inc. Melville, NY), és rutin hisztológiai módszerekkel feldolgozzuk. Masson Trichrome, olajvörös-0 és immunhisztokémiai (IHC) festékeket alkalmazunk minden egyes seb 3 pm vastag szekcióira.
A reepitelizáciö mérése
A teljes seblyukat és az epiteliális lyukat minden egyes sebnél megmértük, kalibrált mikrométert alkalmazva. Az egyes sebeknél a reepitelizáciö százalékát úgy számítjuk ki, hogy vesszük a különbséget a teljes lyuk és az epiteliális lyuk között, majd elosztjuk minden egyes sebnél a teljes lyuk méretével. A sebek két szekciójából származó adatokat átlagoljuk. Az epiteliális lyukmérések és a százalékos reepitelizáciö közötti különbségeket egyfarkú, páratlan Student-féle t-teszttel vizsgáljuk.
A kezelt és kezeletlen sebek epitéliuma közötti különbségeket minden egyes dóziscsoportnál kiszámoljuk. Egy egyutas ANOVA és Dunnett-féle t-tesztet futtatunk minden egyes dózisra a kontrollcsoporttal szemben.
Az epiteliális sejtek szaporodásának és differenciálódásának mérése
Paraffinba ágyazott 3 pm-es szövetszekciókat festünk anti-BrdU-val (Dako Corp. Carpinteria, CA), Avidin-Biotin-komplexszel (Vector Laboratories, Inc., Burlingame, CA), valamint diamino-benzidin-szubsztráttal (DAB, Sigma Chemical Co., St. Louis, MO). A szekciókat 0,1%-os proteázoldattal emésztjük, majd 1 mol/1 koncentrációjú sósavval kezeljük. Az endogén peroxidázt 3%-os hidrogén-peroxid-oldattal érintkeztetve kioltjuk. A lemezeket normál lószérum foszfáttal puffereit sóoldatban (PBS) készített 10%-os oldatával blokkoljuk, majd anti-BrdU-val inkubáljuk, amit 1:400 arányban hígítottunk 1%-os szarvasmarha-szérumalbuminban. A mosást követően a szekciókat 20 percig inkubáljuk peroxidázhoz kapcsolt Avidin-Biotin-komplexszel, amit 1%-os BSA-ban 1:100 arányban hígítottunk. A lemezeket azután DAB szubsztráttal (10 mg DAB, 20 ml PBS, 20 pl 30%-os hidrogén-peroxid) hozzuk érintkezésbe 10 percre. A szekciókat hematoxilinnel ellenfestjük. BrdU-val kezelt szőrtüszők hisztológiai elemzése
A BrdU beépülését és az IHC festést követően a sebágyankénti tüszők össz-számát meghatározzuk és a Kruskall-Wallis-féle többszörös összehasonlítási tesztben vizsgáljuk. A további elemzés magában foglal egy Chi-négyzet-tesztet a sebek azon százalékára, amelyek minden egyes kezelési csoportban tíz vagy több szaporodó sejtet tartalmazó tüszőkkel rendelkeznek. Emellett minden egyes olyan tüszőben meghatározzuk a BrdU pozitívan festődő sejteket, amelyekben ötnél több szaporodó sejt található.
Olajvörös-O-val festődő faggyúmirigyek
Az olajvörös-O-t, egy semleges lipidekre specifikus festéket használtunk a szebociták és a faggyúmirigyek azonosítására. Az eljárást lefagyasztott metszeteken végezzük, az F. L. Garson által ismertetett eljárást használva [Histotechnology: A Self-Instructional Text; ASCP Press, Chicago (1990)]. Röviden, 7 pm-es lefagyasztott metszeteket levegőn megszárítunk, majd tíz percre cink-formaimban fixáljuk. A lemezeket 0,3 tömeg/térfogat%-os olajvörös-O-ba merítjük (Sigma Chemical Co., St. Louis, MO), majd szobahőmérsékleten 30 percig 60%-os izopropanolban tartjuk, utána 60%os izopropanollal színtelenítjük, és Leamer-féle hematoxilinnel ellenfestjük. Megbecsüljük a faggyúmirigyek méretét és a mirigyenkénti sejtek számát. Eredmények és megbeszélés
A 4-40 pg/cm2 KGF-fel kezelt sebeknél felgyorsult reepitelizáciö és fokozott vastagodás volt megfigyelhető. A kezelés utáni ötödik napon a sebek jelentősen megnövekedett reepitelizációt mutattak, a kontrolihoz viszonyítva (76,7% 52,5%-kal szemben, 1 pg KGF).Az új epitélium vastagsága dózisfüggő módon nő a kezelés utáni ötödik és hetedik napon, a kontroliseb epitéliuma területének közel kétszeresére, 10 pg KGF per seb dózisban (3. ábra).A hisztológiai elemzés azt sugallja, hogy az epiteliális regeneráció főleg úgy jön létre, hogy a dermiszen belüli függelékes elemekből, azaz például a faggyúmirigyekből, izzadságmirigyekből és hajtüszőkből sarjad ki.
A bazáliskeratinocita-szaporodás és a bazális sejtek vándorlásának elemzésével növekvő számú szaporodó bazális keratinocita figyelhető meg a sebek szélénél, a KGF-kezelés első napja után (4. ábra). A KGF-kezelés második napján az epidermisz szuprabazális rétegében levő növekvő számú szaporodó keratinocita azt sugallja, hogy a szaporodó sejtek tranzitideje felgyorsul a stratum spinosum felé. A kezelés ötödik napján a sebek kisebb mértékű szaporodást mutatnak a bazális rétegben, jelezve az epiteliális repair és differenciálódás önkorlátozó felgyorsulását (4. ábra). A keratinociták látha5
HU 220 641 Bl tóan normál érési folyamaton esnek át, amint felfelé vándorolnak, a bőr záróréteg létrehozására.
Váratlanul fokozódó szebocitaszaporodás és differenciálódás, valamint fokozódó szőrtüsző-szaporodás is megfigyelhető. Mind a szőrtüszők mind a faggyúmirigyek nagyobbaknak és számosabbnak tűnnek a KGFfel kezelt sebekben, a kontrolisebekkel összehasonlítva (5. és 6. ábra). Azok a hisztológiai metszetek, amelyeket olajvörös-O-val festettünk, hogy szelektíven azonosítani tudjuk a faggyúmirigyeket, jelentősen megnőtt számú ilyen mirigyet mutatnak, amelyek emellett még jelentősen megnőttek, jelezve a szebociták fokozott szaporodását és differenciálódását faggyútermelő sejtekké. Emellett a szaporodó sejtek számának dózisfuggő növekedése is megfigyelhető KGF-fel kezelt sebekben.
Korábban az epidermális növekedési faktort (EGF) és a bázikusfihroblaszt-növekedési faktort (FGF) is vizsgálták a nyúlfulmodellen [Mustoe és munkatársai: J. Clin. Invest. 87, 694-703 (1991); Pierce és munkatársai: Amer. J. Pathol. 140, 1375-1388 (1992)]. Jóllehet mindkét említett növekedési faktorról ismert, hogy serkenti a reepitelizációt, sem az EGF sem a bázikus FGF nem befolyásolja a fuggelékes struktúrák, azaz a faggyúmirigyek és szőrtüszők szaporodását vagy differenciálódását. A KGF-nek az a képessége, hogy serkenti több különböző epiteliális sejttípus szaporodását és differenciálódását a bőrben, azzal együtt, hogy eredetileg fibroblasztból izolálták, azt sugallja, hogy a KGF egy potens parakrin serkentője a bőr regenerációs folyamatának.
2. példa
In vivő ΙΙ-es típusú pneumociták KGF-fel serkentett szaporodása és differenciálódása
Ezt a példát azért mutatjuk be, hogy értékeljük a KGF-adagolás hatását egészséges patkányok légzőrendszerének epiteliális sejtjeire.
Anyagok és módszerek
200-250 g-os hím Lewis-patkányok egy, különböző dózisú KGF-injekciót kapnak intratekálisan, sóoldatban vagy foszfáttal puffereit sóoldatban, az Ulrich és munkatársai által ismertetett leírás szerint [Amer. J. Pathol. 138, 1485-1496 (1991)]. A KGF-et 0,1,1,0, 5,0 és 10,0 mg/kg dózisban injekciózzuk. A kontrollpatkányok a hordozóból kapnak intratekális injekciót. A KGF-injekció után hat órával, illetve egy, kettő, három, négy, öt és hat nappal a patkányokat levágjuk, a tüdőket feltöltjük Boiun-féle fixatívval egy intratekális katéterrel, a tüdő szagittális metszeteit paraffinba ágyazzuk, majd a hisztológiai szekciókat hematoxilinnel és eozinnal festjük. Eredmények és megbeszélés
0,1 mg/kg dózisú KGF nem okozott hisztológiailag megfigyelhető alveoláris epiteliális sejthiperpláziát. 1,0 mg/kg dózisú KGF gyenge, de meghatározott növekedést okozott az alveoláris epiteliális sejtekben. Fokozódó alveoláris epiteliális sejthiperplázia volt megfigyelhető 5,0 és 10,0 mg/kg dózisban. A KGF nem okozott hisztológiailag megfigyelhető növekedést az alveoláris epiteliális sejtekben hat órával vagy egy nappal az intratekális injekció után. Két nap után az alveoláris szeptális epiteliális sejtek dudoros mikropapilláris túlnövekedése figyelhető meg KGF-fel kezelt patkányok tüdejében (7, és 8, ábra). Három nap elteltével az alveoláris epiteliális sejtek alacsony köbös vagy köbös növekedése figyelhető meg, amely teljes leghólyagokat beborít a tüdő nagy szegmentjeiben (9. és 10. ábra). A tüdő bizonyos területei azonban megtartják a normális hisztológiájukat. A hiperplasztikus alveoláris epitélium hisztológiai megjelenése a patkányban három nap elteltével lényegében ugyanaz, mint a reaktív ΙΙ-es típusú pneumocita hiperplázia megjelenése humán tüdőkben. A hiperplasztikus alveoláris epitélium felismerhető volt, csökkenő mennyiségben, a KGF-fel kezelt patkányok tüdejében az intratekális injekció utáni negyedik és ötödik napon. A hatodik napon a KGF-fel kezelt és kontrollpatkányok tüdeje nem különböztethető meg.
A KGF-fel kezelt patkány tüdejét ultrastrukturálisan vizsgáljuk három nappal az intratekális injekció után. Az alveoláris szeptumokat borító hiperplasztikus alveoláris sejtek majdnem mind tartalmaznak egy vagy több, különböző méretű és formájú lamelláris inklúziót (11. és 12. ábra). A KGF-fel kezelt patkányok hörgőepitéliuma hiperplasztikus volt a harmadik napon, de a hiperplázia nem volt azonnal olyan szembeötlő mint az alveoláris sejthiperplázia. A hiperpláziát úgy lehet felfogni, mint a kisebb disztális hörgők epiteliális borításának pszeudorétegződését, amelyeket normális körülmények között egyetlen epitéliumréteg borít, a hörgőepitélium csomósodásával vagy mikropapilláris növekedésével, és a mitotikus figurák növekedésével a hörgőepitéliumon belül (13a. és 13b. ábrák).
Az intratekálisan adagolt KGF az alveoláris epiteliális sejtek szembeszökő hiperpláziáját okozza. A lamelláris citoplazmatikus inklúziók jelenléte a sejtekben ultrastrukturális szinten konzisztens azzal a feltételezéssel, hogy a hiperplasztikus sejtek ΙΙ-es típusú pneumociták. A lamelláris inklúziók nem tűnnek olyan számosnak vagy olyan ozmofilnek mint azok, amelyeket néhány esetben bemutatnak a ΙΙ-es típusú pneumociták kísérleti hiperpláziája esetében, de nagyon hasonlóak a normál patkánytüdőben bemutatott lamelláris inklúziókhoz. Amellett, hogy alveoláris sejthiperpláziát okoz, a KGF hörgő epiteliális sejthiperpláziát is okoz. Lehetséges, hogy a hiperplasztikus alveoláris epitélium a hörgőepitéliumnak a terminális kishörgőkből való lenövését jelenti a léghólyag parenchymájába. Az azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a KGF közvetlenül a ΙΙ-es típusú pneumocitákra hat, a pneumocitáknak az alveoláris szeptumokon mutatott multifokális mikropapilláris saqadzó növekedési mintázata miatt, két nappal a KGF injekció után, ami egy olyan növekedési mintázat, amely megelőzi a léghólyagok köbös sejtekkel való egybefüggő benövését a harmadik napon. Emellett, a ΙΙ-es típusú pneumocitákról azt gondolják, hogy egy mitotikusan reagálni képes alveoláris epiteliális sejtpopuláció, és várható, hogy az az alveoláris sejttípus, amely reagál az alveoláris sejtnövekedés egy potenciális endogén mediátorára, mint például a KGF-re. Végezetül, a lemezes inklúziók azonosítása a hiperplasztikus sejtekben nemcsak azt sugallja, hogy differenciálódnak ΙΙ-es típusú pneumocitákká, hanem azt is, hogy ΙΙ-es típusú pneumocitákból származnak.
HU 220 641 Β1 a kísérletben a KGF receptor hírvivő RNS-szinteket módosított Ambion RNáz protekciós vizsgálattal mutatjuk ki (RPA II, No. 1410).
Az ebben a vizsgálatban használt „antiszensz” RNSpróba szekvenciája az alábbi (3. számú szekvencia):
A KGF-nek a Π-es típusú pneumocitákra gyakorolt serkentő hatása összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy a KGF receptor hírvivő RNS mennyisége a tüdőben, össz-RNS ekvivalens mintájára számítva, kétszerese vagy háromszorosa annak a szintnek, amit fia- 5 tál felnőtt patkányok egyéb szerveiben találtunk. Ebben ’ GAAUACGAAUUCCUUGCUGUUUGGGCAGGACAGUGA GCCAGGCAGACUGGUUGGCCUGCCCUAUAUAAUUGG AGACCUUACAUAUAUAUUCCCCAGCAUCCAUCUCCG UCACAUUGAACAGAGCCAGCACUUCUGCAUUGGAGC
UAUUUAUCCCCGAGUGGAUC
Az antiszensz próbát egy Promega Riboprobe Gemini II kittel (#P2020) készítjük egy linearizált templát DNS-ről, amely az alábbiakban ismertetett, megfelelő 15 DNS-szekvenciát kódolja. Az RNS-próbát egy karbamid-poliakrilamid-gélből tisztítjuk, a megfelelő méretű ’
sávot kivágva és az RNS-próbát Ambion F oldattal eluáljuk.
Az „értelmes” RNS-standard, amely az „antiszensz” próba RNS-szekvenciáját kódolja, az alábbi szekvenciájával rendelkezik (4. számú szekvencia):
’ GGGAGACAAGCUUGCAUGCCUGCAGGUCGACUCUAG AGGAUCCACUCGGGGAUAAAUAGCUCCAAUGCAGAA GUGCUGGCUCUGUUCAAUGUGACGGAGAUGGAUGCU GGGGAAUAUAUAUGUAAGGUCUCCAAUUAUAUAGGG CAGGCCAACCAGUCUGCCUGGCUCACUGUCCUGCCCA AAC AGC AAGG 3’
Az értelmes standardot hidegen készítjük el (radioaktív jelzés nélkül), a Promega Riboprobe Gemini II kitet használva (#P2020), majd G50 Sephadex Quick spin oszlopon tisztítjuk.
A standard Ambion (RPA II #1410) protokollt követve, 50 pg össz-RNS-t inkubálunk 105 cpm próbával, először négy percig 95 °C-on, majd 12-18 óráig 45 °Con. RNázt (1:500 Ambion R oldat) inkubálunk a hibridizációs oldattal 37 °C-on negyven percig, majd inakti váló/kicsapó reagenst adunk hozzá (Dx oldat).
Az RNáz-tól védett fragmenseket azután méret alapján elválasztjuk, karbamid-poliakrilamid gélelektroforézissel, majd a teljes gélt phosphorimager erősítőfóliára visszük. A sávok mennyiségét azután egy Molecular Dynamics Phosphorimager-rel határozzuk meg. Az eredményeket a 14. ábrán mutatjuk be.
A KGF-nek mint a ΙΙ-es típusú pneumociták növekedési faktorának az azonosítása felveti annak a lehetőségét, hogy a KGF terápiás potenciálja hasonló lesz a glükokortikoidokéhoz, a magzati tüdőérés stimulátoraként. A KGF klinikailag hasznos lehet a bronchoalveoláris repair serkentésében, felnőttek tüdősérülése után. A KGF-nek a ΙΙ-es típusú pneumocitákra gyakorolt szaporodási hatása azt sugallja, hogy a KGF fontos szerepet játszhat a felületaktív anyagok szintézisének és szekréciójának szabályozásában.
3. példa
Hepatociták KGF-fel serkentett szaporodása és differenciálódása
A szisztémásán adott KGF-nek a máj epiteliális szöveteire gyakorolt hatását értékeljük.
Anyagok és módszerek
Hím patkányok igény szerint kaptak vizet és élelmet. Mindegyik állat vagy KGF-et vagy PBS-t kapott intraperitonális injekció formájában, naponta, egy, négy vagy hét napig. Mindegyik kísérletben csoportonként legalább öt állatot vizsgálunk.
Mindegyik állatot CO2-vel altatunk el, majd közvetlenül a halál beállta után szívpunkcióval vért veszünk vérkémiai vizsgálatokhoz, és a vizsgálatig lefagyasztva tároljuk. A szérumot standard szérumkémia szerint és az elektrolitok szerint elemezzük. A májat blindelve mérjük, majd a súlyokat 100 gramm testsúlyra számítva adjuk meg grammban (százalékos testsúly). A szövetmintákat 10%-os puffereit formaiinba tesszük, rutin hisztológiai feldolgozás céljából.
A májmetszeteket hematoxilinnel és eozinnal festjük (H és E). A levágás előtt egy órával a patkányok 50 mg/kg BrdU-t kapnak intraperitoneális injekció formájában. Az anti-BrdU immunhisztokémiát úgy hajtjuk végre, hogy láthatóvá tegyük a BrdU beépülését a replikálódó sejtek DNS-ébe.
A máj jelzési indexét (LI) kalibrált objektív rács alkalmazásával határozzuk meg. Állatonként átlagosan tíz mezőt határoztunk meg és átlagoltunk. Megszámoltuk az egységnyi területre jutó összes sejtmagot és jelzett sejtmagot. Azért, hogy standardizáljuk a megszámlált mezőket, mint amelyek a hepatikus parenchyma hasonló területeit képviselik, mindegyik megszámlált mező szomszédos a portális triáddal.
Minden adatot páratlan kétfarkú Student féle Tteszttel vagy egyutas Anova-val vizsgálunk a többszörös csoport-összehasonlításhoz.
Eredmények és megbeszélés
Dózis-hatás vizsgálatot végeztünk a KGF hatékony dózisának azonosítására. A KGF-et naponta injekcióztuk, négy napig, majd a szerveket begyűjtöttük. A máj, a testsúly százalékában kifejezve, csak a legmagasabb dózisban (5 mg/kg) tért el lényegesen a kontrolitól, az
HU 220 641 Bl
ANOVA-val összehasonlítva (15. ábra). Meg kell jegyeznünk, hogy a szérumfehéijék, a koleszterol és a trigliceridek, a máj által szintetizált vegyület mennyisége lényegesen magasabb volt, ha a kontrollal hasonlítjuk össze, mind az 1 mind az 5 mg/kg KGF dózisnál (16. ábra).
Az állatokat egy-, négy- vagy hétnapos, napi 5 mg/kg KGF kezelés után elemezzük. Teljes boncolási vizsgálatoknál a máj lényegesen nagyobb volt a hétnapos időpontban. A máj súlya minden vizsgálati időpontban lényegesen nagyobb volt a KGF-fel kezelt patkányok esetében (hetedik nap, KGF 4,08 ±0,08%, a kontroll pedig 3,49±0,06%, p=0,0003).
A BrdU-pozitív magok mennyiségi vizsgálata három-négyszeres növekedést mutatott a KGF-fel kezelt patkányoknál egynapos kezelésnél, a kontrollokhoz viszonyítva (17. ábra). A mitotikus index, amit a mitotikus figurák per nagy nagyítású mező formájában fejeztünk ki, lényegesen nagyobb volt mint a kontrolloknál egynapos kezelés után, ami összhangban van a BrdU számokkal.
Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a KGF-nek erős mitogén és differenciálódási hatása van a májra. A májsúly gyors növekedése egynapos KGF-kezelés után, ami kapcsolódik egy nagyobb mitotikus indexhez és BrdU-pozitív frakcióhoz, igazolja a KGF gyors és erős hatását erre a főleg epiteliális szövetre. Jóllehet a KGF mitotikus hatásai gyorsan eltűnnek, a testsúly százalékában kifejezett májsúly tovább fokozódott a vizsgálat során. A megnövekedett súly főleg a sejtek növekedésének következménye, ami hisztológiailag már az első napon megfigyelhető volt, és megmaradt a kezelés negyedik és hetedik napján is. Mivel a máj tömege a máj regenerálódása során két hétnél rövidebb idő alatt képes több mint a kétszeresére nőni, ezért nem meglepő, hogy jelentős különbség figyelhető meg egynapos kezelés után.
Az albumin megnövekedett szintje nem kapcsolódik semmi egyéb ismert betegséghez, csak a dehidrációhoz. A KGF valószínűleg az albumin (és más fehérjék) nagyobb szérumszintjét okozza, a jelen levő hepatociták nagyobb száma miatt. A KGF által indukált fokozott fehérjeszintézisnek rendkívül előnyös, életmentő hatása lehet olyan betegeknél, akik végállapotú májbetegségben vagy cirrózisban szenvednek.
4. példa
A májsejtek KGF-fel serkentett szaporodása és regenerálódása in vivő, részleges hepatektómiát követően
Ebben a kísérletben hím Sprague-Dawley-patkányokat használunk (300-340 gramm tömegűek) vizsgálati alanyként.
Anyagok és módszerek
Mindegyik patkányt kétharmados, részleges hepatektómiának vetjük alá, Higgins és Anderson módszerét alkalmazva [Higgins és Anderson: Archives of Pathology 12, 186 (1931)]. Az operáció után nyolc órával kezdve, majd utána naponta egyszer a patkányokat szubkután injekciózzuk vagy PBS-sel (kontrollcsoport) vagy KGF-fel 1 mg/kg dózisban. Az operáció után négy, hét, tíz vagy tizennégy nappal a kontroll- és KGF-fel kezelt patkányok súlyát megmérjük, és a patkányokat leöljük.
A megmaradt májakat eltávolítjuk és lemérjük.
Eredmények és megbeszélés
Kiderítettük, hogy a részlegesen hepatektomizált patkányok KGF-fel való kezelése a májtömeg regenerálódásának jelentős felgyorsulását eredményezi, mind abszolút, mind relatív alapon, amint az a 18. és 19. ábrán látható. A KGF-fel kezelt csoport májsúlya hét napon belül visszatért az operáció előtti értékre. Ezzel szemben a kontroll- (KGF-fel nem kezelt) csoportnak sem abszolút sem relatív mértékkel mérve nem regenerálódott a májtömege még tizennégy nap elteltével sem.
5. példa
A KGF enyhítő hatása kémiailag indukált májtoxicitásra
300-340 grammos hím Sprague-Dawley-patkányokat vizsgáltunk azzal a céllal, hogy kiértékeljük a KGF terápiás hatását a májra, egy kémiai toxin bejuttatása után.
Beadás
Tizenkét hím Sprague-Dawley-patkányból álló csoportoknak vagy 1 ml/kg vagy 2 ml/kg szén-tetrakloridot (CC14) adunk kukoricaolaj-hordozóban a nulladik napon. Mindegyik dóziscsoportot két, hat-hat patkányból álló alcsoportra osztjuk. A CC14 beadás után három órával, majd utána folyamatosan naponta, mindegyik alcsoportnak szubkután vagy PBS-t vagy 1 mg/kg/nap KGF-et adunk be. A CC14 beadás után 22, 72, valamint 124 óra elteltével mindegyik patkányból vérmintát veszünk, és a szérum glutamát-oxál-acetát-transzamináz (SGOT) szintjét meghatározzuk.
Eredmények és megbeszélés
Amint az a 20. ábrán látható, a CC14 orális beadása után a KGF szubkután injekciózása jelentősen csökkenti az SGOT enzim vérszérumszintjét, ami a májkárosodás ismert indikátora. A hatás kifejezetten erős 2 ml/kg esetében, a beadás utáni első napon.
6. példa
A bélnyálka epiteliális sejtjeinek KGF-fel serkentett szaporodása és differenciálódása
Ebben a példában a KGF-nek egészséges patkányok bélnyálkájára gyakorolt hatását vizsgáljuk.
Anyagok és módszerek
A hím patkányok tetszés szerinti mennyiségben fogyasztanak vizet és élelmiszert. Mindegyik állat vagy KGF vagy PBS intraperitoneális injekciót kap az első, negyedik vagy hetedik napon. Mindegyik kísérletben legalább öt állatot vizsgálunk csoportonként.
Mindegyik állatot kíméletesen leöljük, CO2 atmoszférában. A fő szerveket leméijük (blindelve) és a súlyokat grammban adjuk meg, 100 gramm testsúlyra számítva (testsúlyszázalék). A belet felosztjuk mirigy nélküli előgyomorra, mirigygyomorra, vékonybélre és vastagbélre. A szövetmintákat 10%-os puffereit formaiinba tesszük a rutin hisztológiai feldolgozáshoz.
Az összes begyűjtött szervből metszetet készítünk, majd hematoxilinnel és eozinnal (H és E) festjük. A le8
HU 220 641 Bl ölés előtt egy órával a patkányoknak 50 mg/kg BrdU-t adunk be intraperitoneális injekció formájában. Az anti-BrdU immunhisztokémiát standard módszerekkel végezzük, hogy láthatóvá tegyük a BrdU beépülését a replikálódó sejtek DNS-ébe. A kiválasztott szöveteket perjód-sav-schiff-el (PÁS), Alcian-kékkel (pH=2,5) és Masson-Trichrome-mal festjük.
Kalibrált mikroszkópszemlencsét használunk a gyomomyálka vastagságának és a gyomomyálka PÁS festődése mélységének mérésére. Hasonlóképpen megméijük a bolyhok hosszát, a béltüszőüregek mélységét a patkóbélben, és a vastagbél-tüszőüregek mélységét a vastagbélben. Ahhoz, hogy mennyiségileg értékeljük a nyálsejtek termelődésében beállt változásokat, a PASpozitív nyálsejteket megszámláljuk a patkóbélvillusok bázisánál kezdve, 10 pm hosszúságban. A bélrendszer minden területén méréseket végeztünk, csak azokon a mirigyeken és a villusokon, amelyek merőlegesek az alattuk levő izmokra. Az eredményeket mikronban rögzítjük, illetve a vékonybélnyálsejtek esetében átlagszám per területegységben. Emellett meghatároztuk a vastagbél egy meghatározott hosszát elfoglaló tüszőüregek számát és a hiperplasztikus (kétágú vagy háromágú) tüszőüregek számát. Állatonként öt-tíz ismételt mérést végzünk, majd átlagoljuk. Minden adatot páratlan kétfarkú Student-féle t-teszttel vagy egyutas ANOVA-val elemeztünk, a többcsoportos összehasonlításhoz (Statview II, Abacus Concepts, Berkeley, CA).
Eredmények és megbeszélés
Dózis-hatás vizsgálatot végeztünk, először azért, hogy a KGF egy hatásos dózisát meghatározzuk. A KGF-et naponta adtuk be, négy napig, majd a szerveket összegyűjtöttük. Kifejezett dózisválaszt a mirigygyomorban, a vékonybélben és a vastagbélben figyeltünk meg (15. ábra).
Az állatokat egy, négy és hétnapos, napi 5 mg/kg dózisú KGF-fel való kezelés után elemeztük. A teljes boncolási vizsgálat szerint az előbél erősen megvastagodott, gyűrődéssel a nyálkánál, négy- és hétnapos kezelésnél. Az előbél, a mirigygyomor, a patkóbél és a vastagbél szignifikánsan megvastagodott négy és hét nap elteltével, de egy nap elteltével nem. Hét nap után a mirigygyomor súlya 0,65±0,01 g volt a KGF-fel kezelt állatokban, és 0,48±0,02 g volt a kontrollállatokban (p=0,0001).
A nem mirigyes előbél súlya szignifikánsan megnövekedett négy- és hétnapos kezelés hatására. Hisztológiailag a nem mirigyes előgyomor pikkelyes epitéliuma enyhén (negyedik nap) - jelentősen (hetedik nap) hiperplasztikus volt a KGF-fel kezelt állatokban. A szaporodó epitélium hirtelen megváltozott az ereknél, a nyelőcső normálpikkelyes epitéliumából a kezelt előbél szaporodó epitéliumává. Egynapos kezelés után a mirigyes gyomomyálka hisztológiailag normálisnak tűnt. A negyedik és hetedik napon megnövekedett számú nyálsejt vált láthatóvá hisztológiailag, olyan sejtek formájában, amelyek tiszta nyitott citoplazmával rendelkeznek. A négy vagy hét napig KGF-fel kezelt állatokban a nyálka vastagsága enyhén megnövekedett (21. ábra). A hetedik napon a nyálka nyaksejtrétege kiszélesedett, és a sávos felszín felé teqeszkedett. A negyedik és hetedik napon végzett PAS-festés meglepő változásokat mutatott a PAS-pozitív (mucintermelő) nyálsejtek számában és méretében. A BrdU-val festett szekciók továbbazonosították ezt a réteget, a mirigygyomorban levő osztódó sejtrétegként, és azt is mutatták, hogy a kezeléssel a szaporodó sejtek száma megnőtt. A gyomomyálka belső felszínén a PAS-pozitív sejtek száma is jelentősen megnőtt, négy- és hétnapos KGFkezelés hatására (21. ábra).
A vizsgált időpontokban a vékonybél nagyjából normális volt. A PAS-festéssel nagyobb számú nyáltermelő nyálsejtet lehetett kimutatni. Ez a különbség jelentős volt a negyedik és hetedik napon (22. ábra). A villusok magassága nem volt különböző egyik időpontban sem, de a tüszőüreg mélysége lényegesen nagyobb volt egy és hét nap elteltével (22. ábra).
A hétnapos kezelési csoportban a vastagbél nyálkája redőkbe fodrozódott, ami jelentősen megnövelte az teljes felszín méretét. A hiperplázia, a kétágú és háromágú vastagbél-tüszőüreg indikátorai megfigyelhetők voltak mindegyik csoportban, beleértve a kontrollokat is, de a legnagyobb számúak és legkifejezettebbek a rövid kezelést kapott csoportokban voltak, azaz az egyés négynapos kezelést követően, és a hiperplasztikus tüszőüregek száma a kezelés hosszának növekedésével csökkent (23. ábra). Ennek megfelelően a vastagbél-tüszőüregek mélysége nőtt a kezeléssel (24. ábra).
A PÁS- és Alcian-kék-festés azt mutatta, hogy a nyálkában a nyálkatermelő nyálsejtek száma megnőtt a vastagbélben, a KGF-kezelést követően. Emellett a belső felszínen az Alcian-kék nyálsejtek száma megnőtt a hetedik napra, mindegyik kezelt állatban. A kezelt állatokban már a negyedik napon jelentősen megnőtt a PAS-pozitív sejtek száma a vastagbél-tüszőüregek felső felében és egyharmadában.
Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a KGF-nek jelentős mitogén és differenciáló hatása van az emésztőrendszer epiteliális szöveteiben. Az nyilvánvaló a BrdUjelzésből, hogy a KGF iniciálja a sejtek szaporodását a gyomomyálka nyálnyakrétegében. Ezek a sejtek képezik a mirigygyomor őssejtjeit. Az osztódást követően az ebből a rétegből származó sejtek vagy felfelé vándorolnak, a bélüreg felé, hogy felszíni sejteket hozzanak létre, vagy lefelé, a savós felszín felé, hogy olyan sejtekké váljanak, amelyek elfoglalják a gyomormirigyeket [Toner és munkatársai: Gastrointestinal and Esophageal Pathology, Churchill Livingstone, New York, NY, 13-28 (1989)].A KGF emellett elősegíti a nyálka nyaksejtjeinek szelektív differenciálódását, amelyek felfelé mozognak és nyálsejtekké válnak. A gyomomyálka teljes vastagsága megnő a kezelés negyedik és hetedik napján. Hasonló hatások figyelhetők meg a vékony- és a vastagbélben is. A KGF elősegítette a fokozott sejtszaporodást, aminek az eredménye meghosszabbodott tüszőüregek, az őssejtek serkentése révén. A KGF emellett indukálja az osztódó tüszőüregsejtek differenciálódását, amit a fokozott nyálkatermelés és a nyálsejtek megnőtt száma jellemez a villusokban vagy a tüszőüregekben.
HU 220 641 Bl
Jóllehet a jelen találmányt a specifikus megvalósítási módok és példák segítségével írjuk le, az nyilvánvaló, hogy ezzel a leírással nem szándékozunk korlátozni a találmány oltalmi körét. Tehát például a KGF-nek minden olyan formája, amely lényegében ugyanazok- 5 kai biológiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a természetben előforduló KGF, az ismertetett leírásban alkalmazható. Az ilyen formák közé tartozik a tisztított természetes eredetű KGF, a kémiai módszerekkel szintetizált KGF, és a rekombináns eredetű KGF, amelyet az ismertetettől eltérő expressziós rendszerrel állítunk elő, valamint az analógok variánsok, kimérák stb., amelyek a természetes eredetű aminosavszekvencián alapulnak. Minden ilyen formát fel lehet használni a jelen találmány gyakorlatában.
Amint azt a szakterületen jártas szakemberek el kell hogy ismeijék, számos különböző gazdavektorrendszer használható a KGF-fehéqét kódoló szekvencia expreszszálására. Ezek közé tartoznak, anélkül, hogy ezekre korlátoznánk magunkat, a vírussal (azaz például vakcíniaví- 20 russal, adenovírussal stb.) fertőzött emlőssejtrendszerek; a vírussal (azaz például bakulovírussal) fertőzött rovarsejtrendszerek; a mikroorganizmusok, úgymint az élesztővektort tartalmazó élesztősejtek, vagy baktériumok az Escherichia coli mellett, amelyeket bakteriofág DNS-sel, 25 plazmid DNS-sel vagy kozmid DNS-sel fertőztünk. Ezeknek a vektoroknak az expressziós elemei változó erősségűek és specifitásúak. A használt gazdavektorrendszertől függően a számos megfelelő transzkripciós és transzlációs elem közül bármelyik használható.
Ha egyszer a KGF cDNS expresszió fehérjetermékét izoláltuk, tisztítottuk és vizsgáltuk a KGF aktivitását, az ebben a leírásban ismertetett módszerek, vagy egyéb, a szakterületen jártas szakember számára ismert módszerek alkalmazásával, akkor számos különböző készítményként formulázhatjuk. Tipikus esetekben az ilyen készítmények tartalmaznak egy megfelelő, általában kémiailag definiált hordozót vagy töltőanyagot a terápiás ágenshez (KGF), és a beadás szándékolt módjá10 tói függően más adalék anyagokat is. A készítmény tartalmazhat vizes hordozóanyagokat, vagy lehet szilárd fázisú készítmény, amelyekben a KGF-et nemvizes hordozóba visszük be, azaz például kollagénbe, hialuronsavba és különböző polimerekbe. A készítményt megfe15 lelően formulázhatjuk, hogy számos különböző módon be lehessen adni, beleértve az injekciót, az orális, topikális, intranazális és pulmonáris beadást.
A képzett gyakorló orvos számára nyilvánvaló, a KGF dózisa változhat, a kezelendő betegség és a beadás módjától függően, de hatásos lehet például a 0,01-500 mg/testsúlykilogramm tartományban. Használhatjuk egyszer, de használhatjuk ismételten is, a beteg betegségétől és állapotától függően. Használható egyéb kezelésekkel együtt is, beleértve, anélkül, hogy ezekre korlátoznánk magunkat, más citokineket és növekedési faktorokat, és más gyógyászati készítményeket, amelyeket a bőr, tüdő, máj és emésztőrendszer kezelésére alkalmaznak.
Szekvenciák jegyzéke
1. számú szekvenciavázlat (i) A szekvencia jellemzői:
(A) Hosszúság: 55 bázispár (B) Típus: nukleinsav (C) Száltípus: egyszálú (D) Topológia: lineáris (xi) A szekvencia leírása: 1. számú szekvencia CGATTTGATTCTAGAAGGAGGAATAACATATGGTTAACGCGTTGGAATTCGGTAC
2. számú szekvenciavázlat (i) A szekvencia jellemzői:
(A) Hosszúság: 49 bázispár (B) Típus: nukleinsav (C) Száltípus: egyszálú (D) Topológia: lineáris (xi) A szekvencia leírása: 2. számú szekvencia CGAATTCCAA CGCGTTACC ATATGTTATT CCTCCTTCTA GAATCAAAT
5. számú szekvenciavázlat (i) A szekvencia jellemzői:
(A) Hosszúság: 164 bázispár (B) Típus: nukleinsav (C) Száltípus: egyszálú (D) Topológia: lineáris (xi) A szekvencia leírása: 3. számú szekvencia GAAUACGAAUUCCUUGCUGUUUGGGCAGGACAGUGA GCCAGGCAGACUGGUUGGCCUGCCCUAUAUAAUUGG AGACCUUACAUAUAUAUUCCCCAGCAUCCAUCUCCG
HU 220 641 BI
UCACAUUGAACAGAGCCAGCACUUCUGCAUUGGAGC
UAUUUAUCCCCGAGUGGAUC
4. számú szekvenciavázlat (i) A szekvencia jellemzői:
(A) Hosszúság: 191 bázispár (B) Típus: nukleinsav (C) Száltípus: egyszálú (D) Topológia: lineáris (xi) A szekvencia leírása: 4. számú szekvencia GGGAGACAAGCUUGCAUGCCUGCAGGUCGACUCUAG AGGAUCCACUCGGGGAUAAAUAGCUCCAAUGCAGAA GUGCUGGCUCUGUUCAAUGUGACGGAGAUGGAUGCU GGGGAAUAUAUAUGUAAGGUCUCCAAUUAUAUAGGG CAGGCCAACCAGUCUGCCUGGCUCACUGUCCUGCCCA AACAGCAAGG

Claims (9)

1. Keratinocitanövekedési faktor (KGF) alkalmazása epiteliális sejtek, így hepatociták, ΙΙ-es típusú pneu- 25 mociták, nyálkatermelő nyálsejtek, valamint egyéb epiteliális sejtek és a bőrben, tüdőben, májban, emésztőrendszerben levő őssejtjeik proliferációját vagy differenciálódását elősegítő terápiás vagy preventív hatású gyógyszerkészítmények előállítására.
2. KGF alkalmazása
a) kemoterápiával indukált szőrhullás,
b) gyomorfekélyek,
c) patkóbélfekély,
d) a gyomor és a nyelőcső erózióinak, előnyösen erozív gasztritisz, ezofagitisz vagy nyelőcsőreflux,
e) gyulladásos bélmegbetegedések,
f) sugárzással vagy kemoterápiával indukált béltoxicitás,
g) hialin membrán betegség,
h) légzőszervi epitélium füst belégzésével okozott nekrózisának,
i) emfízéma,
j) tüdőgyulladás és fibrózis,
k) májcirrózis, 45
m) heveny májelégtelenség,
n) akut vírusos hepatitis vagy
o) a máj toxikus behatásainak kezelésére vagy megelőzésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alkalmazás nemvizes hordozóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására.
4. A 3. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a nemvizes hordozóanyag kollagén, hialuronsav vagy karboxi-metil-cellulóz.
30
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, ahol a használt KGF természetben előforduló, kémiai úton szintetizált vagy rekombináns KGF.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti alkal35 mazás, ahol a rekombináns úton előállított KGF a természetben előforduló humán KGF aminosavszekvenciájával rendelkezik.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a rekombináns úton előállított KGF az
40 1. ábra szerinti aminosavszekvenciával rendelkezik.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a rekombináns úton előállított KGF baktériumsejtekben, előnyösen E. coliban előállított rekombináns KGF.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a gyógyászati készítmény injekció, orális, topikális, intranazális vagy pulmonális adagolásra alkalmas.
HU9502800A 1993-03-26 1994-03-24 Keratinocita növekedési faktor alkalmazása HU220641B1 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US4074293A 1993-03-26 1993-03-26
PCT/US1994/003208 WO1994023032A1 (en) 1993-03-26 1994-03-24 Therapeutic uses of keratinocyte growth factor

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9502800D0 HU9502800D0 (en) 1995-12-28
HUT72711A HUT72711A (en) 1996-05-28
HU220641B1 true HU220641B1 (hu) 2002-03-28

Family

ID=21912689

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9502800A HU220641B1 (hu) 1993-03-26 1994-03-24 Keratinocita növekedési faktor alkalmazása

Country Status (23)

Country Link
EP (1) EP0619370B1 (hu)
JP (1) JP3578761B2 (hu)
KR (1) KR100390340B1 (hu)
CN (1) CN1064710C (hu)
AT (1) ATE183233T1 (hu)
AU (1) AU707340B2 (hu)
CA (1) CA2159109C (hu)
CZ (1) CZ285996B6 (hu)
DE (1) DE69419958T2 (hu)
DK (1) DK0619370T3 (hu)
ES (1) ES2136673T3 (hu)
FI (1) FI954541A (hu)
GR (1) GR3031509T3 (hu)
HU (1) HU220641B1 (hu)
IL (4) IL137581A (hu)
NO (1) NO953781L (hu)
NZ (1) NZ263967A (hu)
RU (1) RU2146148C1 (hu)
SG (1) SG49841A1 (hu)
SI (1) SI0619370T1 (hu)
SK (1) SK281674B6 (hu)
UA (1) UA46706C2 (hu)
WO (1) WO1994023032A1 (hu)

Families Citing this family (27)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AUPN271295A0 (en) * 1995-05-02 1995-05-25 Gropep Pty Ltd Method of treatment
WO1996011949A2 (en) * 1994-10-13 1996-04-25 Amgen Inc. Analogs of keratinocyte growth factor
US7232667B2 (en) 1995-02-14 2007-06-19 Human Genome Sciences, Inc. Keratinocyte growth factor-2 polynucleotides
US6693077B1 (en) 1995-02-14 2004-02-17 Human Genome Sciences, Inc. Keratinocyte growth factor-2
EP0815115B1 (en) * 1995-02-14 2003-05-28 Human Genome Sciences, Inc. Keratinocyte growth factor-2
US6077692A (en) 1995-02-14 2000-06-20 Human Genome Sciences, Inc. Keratinocyte growth factor-2
ES2224178T3 (es) * 1995-10-11 2005-03-01 Chiron Corporation Cobinacion de pdgf, kgf,igf e igfbp para la cicatrizacion de heridas.
GB9619660D0 (en) * 1996-09-20 1996-11-06 Scient Hospital Suppl Int Ltd Prevention of gastrointestinal damage
US6743422B1 (en) 1996-10-15 2004-06-01 Amgen, Inc. Keratinocyte growth factor-2 products
AU725509B2 (en) * 1996-10-15 2000-10-12 Biovitrum Ab (Publ) Uses of keratinocyte growth factor-2
SI0941110T1 (en) * 1996-10-15 2004-06-30 Amgen Inc. Uses of keratinocyte growth factor-2
US20010006939A1 (en) * 1997-10-03 2001-07-05 Ralph W. Niven Secretory leukocyte protease inhibitor dry powder pharmaceutical compositions
US6228839B1 (en) * 1997-12-19 2001-05-08 Emory University Use of keratinocyte growth factor to improve oxidative status
US6238888B1 (en) 1997-12-22 2001-05-29 Human Genone Sciences, Inc. Keratinocyte growth factor-2 formulations
US6869927B1 (en) 1997-12-22 2005-03-22 Human Genome Sciences, Inc. Keratinocyte growth factor-2 formulations
EP1054900A4 (en) 1998-02-13 2004-12-22 Human Genome Sciences Inc THERAPEUTIC USE OF THE KERATINOCTENT GROWTH FACTOR-2
US6335317B1 (en) 1998-04-10 2002-01-01 Emory University Use of gut-trophic growth factors to improve oxidative status
ES2240430T3 (es) * 2000-03-20 2005-10-16 Pfizer Products Inc. Tratamiento combinado con factor de crecimiento de queratinocitos e inhibidor del factor de crecimiento epidermico.
CA2437270A1 (en) * 2001-02-06 2002-08-15 Merck Patent Gesellschaft Mit Beschraenkter Haftung Modified keratinocyte growth factor (kgf) with reduced immunogenicity
US7202066B2 (en) 2002-01-29 2007-04-10 Carrington Laboratories, Inc. Combination of a growth factor and a protease enzyme
CA2580107A1 (en) * 2004-09-13 2006-03-23 University Of Southampton Growth factor treatment for asthma
CN101822821B (zh) * 2010-04-27 2013-01-23 复旦大学附属中山医院 角质细胞生长因子-2在制备防治肺损伤的药物中的应用
CN104707164B (zh) * 2015-03-31 2017-01-18 中国人民解放军军事医学科学院基础医学研究所 一种复合壳聚糖水凝胶敷料及其制备方法和应用
CN106226511B (zh) * 2016-07-28 2018-04-06 苏州金盟生物技术有限公司 一种重组人角质细胞生长因子生物学活性检测方法
CN107753932A (zh) * 2016-08-22 2018-03-06 中国辐射防护研究院 Kgf在制备治疗或预防放射性肠炎药物中的用途
WO2020111047A1 (ja) 2018-11-27 2020-06-04 株式会社海月研究所 頭皮頭髪用組成物
KR20210114646A (ko) * 2020-03-11 2021-09-24 (주)메디코스바이오텍 성장인자를 함유하는 탈모 치료 또는 모발 성장 촉진용 조성물

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP1016716A3 (en) * 1989-01-31 2000-07-12 RUBIN, Jeffrey S Dna encoding a growth factor specific for epithelial cells
JPH04224522A (ja) * 1990-04-27 1992-08-13 Merck & Co Inc 繊維芽細胞増殖因子含有組成物による禿頭症の治療又は予防方法
WO1992014480A1 (en) * 1991-02-22 1992-09-03 Amgen Inc. Use of gm-csf and g-csf to promote accelerated wound healing

Also Published As

Publication number Publication date
FI954541A0 (fi) 1995-09-25
SI0619370T1 (en) 1999-10-31
IL137581A (en) 2009-09-01
DE69419958D1 (de) 1999-09-16
HU9502800D0 (en) 1995-12-28
EP0619370B1 (en) 1999-08-11
HUT72711A (en) 1996-05-28
CN1064710C (zh) 2001-04-18
ES2136673T3 (es) 1999-12-01
AU6524394A (en) 1994-10-24
KR960701204A (ko) 1996-02-24
CZ248295A3 (en) 1996-12-11
AU707340B2 (en) 1999-07-08
NO953781L (no) 1995-11-27
CA2159109A1 (en) 1994-10-13
IL137581A0 (en) 2001-07-24
IL109122A0 (en) 1994-06-24
KR100390340B1 (ko) 2003-09-26
DE69419958T2 (de) 2000-04-20
JP2002526026A (ja) 2002-08-13
CA2159109C (en) 2004-11-16
NO953781D0 (no) 1995-09-25
SG49841A1 (en) 1998-06-15
WO1994023032A1 (en) 1994-10-13
FI954541A (fi) 1995-11-23
EP0619370A1 (en) 1994-10-12
GR3031509T3 (en) 2000-01-31
CZ285996B6 (cs) 1999-12-15
NZ263967A (en) 2005-02-25
RU2146148C1 (ru) 2000-03-10
UA46706C2 (uk) 2002-06-17
CN1217022A (zh) 1999-05-19
DK0619370T3 (da) 2000-02-28
SK118595A3 (en) 1996-11-06
IL109122A (en) 2004-07-25
ATE183233T1 (de) 1999-08-15
SK281674B6 (sk) 2001-06-11
IL161568A0 (en) 2004-09-27
JP3578761B2 (ja) 2004-10-20

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU220641B1 (hu) Keratinocita növekedési faktor alkalmazása
US5965530A (en) Therapeutic uses of keratinocyte growth factor
JP5736397B2 (ja) コネキシンに対するアンチセンスヌクレオチドを含む配合物
EP0492614B1 (en) Epitheliocyte growth accelerator
JPS63502985A (ja) 角膜基質創傷の治療のための組成物
JP2001526239A (ja) 角質細胞増殖因子−2製剤
JP2003532742A (ja) 神経損傷の修復
CN111050785A (zh) 局部皮肤营养不良状况的治疗
US9060977B2 (en) Heparin binding epidermal growth factor (HB-EGF) for use in methods of treating and preventing intestinal injury related to hemorrhagic shock and resuscitation
BR112021003820A2 (pt) agente para tratamento de distúrbios dermatológicos
PT1506295E (pt) Muteínas do factor de crescimento placentário do tipo 1, processo de preparação e sua aplicação
AU703793B2 (en) Recombinant adenoviruses coding for brain-derived neurotrophic factor (BDNF)
US20230220026A1 (en) Nucleic acid carrier for producing the single-chain vegf fusion protein with high physiological stability and dimeric efficiency, preparation method thereof, and use thereof
US5883071A (en) Mammalian growth factor
TW202328443A (zh) 一種生產具高生理穩定性與高效能二聚體之單鏈vegf融合蛋白的核酸載體及其製備方法和用途
CN111592599A (zh) 一种促进不孕妇女瘢痕子宫内膜重建的靶向生长因子及其应用
WO1996016669A1 (en) Use of human recombinant epidermal growth factor in the manufacture of a medicament for treating acne
WO2005005476A1 (en) Modified epidermal growth factors

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: BIOVITRUM AB (PUBL), SE

Free format text: FORMER OWNER(S): AMGEN INC., US

FH91 Appointment of a representative

Free format text: FORMER REPRESENTATIVE(S): IFJ. SZENTPETERI ADAM, S.B.G. & K. BUDAPESTI NEMZETKOEZI SZABADALMI IRODA, HU

Representative=s name: S.B.G. & K. SZABADALMI ES UEGYVEDI IRODAK, HU