HU219650B

HU219650B - Készítmény és eljárás halogénezett szerves szennyezőanyagok dehalogénezésére és elbontására

Info

Publication number: HU219650B
Application number: HU9302746A
Authority: HU
Inventors: James Ewart Cairns; Igor Jiri Marvan; Alan George Seech
Original assignee: W.R.Grace And Co. Of Canada Ltd
Priority date: 1992-09-28
Filing date: 1993-09-28
Publication date: 2001-06-28
Also published as: PL300518A1; DE69309845D1; PL174147B1; CO4750714A1; CA2079282C; US5411664A; DE69309845T2; US5480579A; CA2079282A1; HUT71453A; MX9305726A; CZ287711B6; BR9303902A; CZ197693A3; EP0595441B1; DK0595441T3; US6083394A; ES2099899T3; ATE151652T1; EP0595441A1

Abstract

A találmány tárgya eljárás víz, üledék, talaj halogénezett szerveskémiai szennyezéseinek dehalogénezésére és/vagy lebontására oly módon,hogy vízbe, üledékbe vagy talajba egy baktériumos vagy gombásnövekedés hordozására alkalmas rostos szerves anyag és valamely többvegyértékű fémrészecske kombinációját adagolják a halogénezett szervesvegyületek reduktív halogénezésének gyorsítására alkalmasmennyiségben. ŕ

Description

A találmány tárgya készítmény és eljárás halogénezett szerves szennyező anyagok dehalogénezésére és lebontására. Találmányunk halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok eltávolítására vonatkozik talajból, vízből vagy üledékből reduktív dehalogénezés elősegítése révén, ami által a dehalogénezett szennyező anyagokat a mikroorganizmusok könnyebben le tudják bontani. Közelebbről találmányunk rostos szerves anyagok és bizonyos többértékű fémrészecskék együttes alkalmazására vonatkozik. Ha ezeket a dehalogénezett szerves kémiai szennyező anyagokat tartalmazó talajba vagy vízbe adjuk, akkor ott anaerob reduktív környezet keletkezik, amely gyorsítja a halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezését és ezáltal elősegíti a kémiai szennyező anyagok lebontását.

Ismeretes, hogy számos dehalogénezett szerves kémiai szennyező anyag, amely a környezetben jelen van, nagymértékben ellenáll a lebontásnak. Kutatásaink kimutatták, hogy ez az ellenállás a környezetben legyőzhető, ha ezeket a szennyező anyagokat előzetesen dehalogénezési reakcióknak vetjük alá. A szerves szennyező anyagok dehalogénezés után már általában könnyen lebomlanak, általában a lebomlás aerob baktériumos folyamatokkal megy végbe.

A szerves szennyező anyagok dehalogénezése a baktériumos környezetben végbemehet enzimes és nem enzimes mechanizmussal is. A DDT [l,l,l-triklór-2,2bisz(p-klór-fenil)-etán] reduktív deklórozása jó példa a nem enzimes mechanizmus bemutatására. Itt vas-porfirin redoxirendszerrel történik a dehalogénezés oly módon, hogy a DDT-t redukált vas-porfirinnel, például hematinnal reagáltatják. Az enzimes reakciók legnagyobb részénél teljes mikrobasejtek, például baktérium-, gomba- vagy algasejtek vesznek részt. Az enzimes reakciók általában inkább specifikusak, mint a nem enzimes reakciók, de aktivitásukat nagymértékben rontják a szélsőséges körülmények, például magas hőmérséklet.

A mikroba aktivitása a szerves szennyező anyagok dehalogénezését vagy közvetlen enzimképződés révén vagy közvetett úton, a környezeti redukálókörülmények fenntartásával és ezáltal a szervetlen és biokémiai mechanizmusok erősítésével segítheti elő.

Találmányunk célja eljárás kidolgozása a környezetben lévő halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezésére és lebontására.

Találmányunk további célja olyan új készítmény kidolgozása, amely a környezetben lévő halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezésére és lebontására használható.

Találmányunk tárgya új eljárás a vízben, üledékben vagy talajban lévő halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezésére és lebontására oly módon, hogy a vízhez, illetve az üledékhez vagy talajhoz egy baktériumos vagy gombás növekedés hordozójának alkalmas rostos szerves anyagot és bizonyos többértékű fémrészecskéket adunk olyan mennyiségben, amely elegendő negatív redoxipotenciál létrehozására, és ez olyan körülményeket eredményez, amelyek gyorsítják a halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok reduktív dehalogénezését és lebontását.

Találmányunk tárgya továbbá új készítmények, amelyek halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezésére és lebontására használhatók, és amelyek egy baktériumos vagy gombás növekedés hordozójának alkalmas rostos szerves anyag és valamely többértékű fémrészecske keverékét tartalmazzák, ahol a fém:szerves anyag tömegaránya 1:1 és 1:500 000 közötti.

Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy ha halogénezett szerves vegyi anyagokkal szennyezett talajba, vízbe vagy üledékbe egy baktériumos vagy gombás növekedést hordozni képes rostos szerves anyag és valamely többértékű fémrészecske kombinációját adagoljuk, akkor olyan környezetet hozunk létre, amelynek stabil negatív redoxipotenciálja van, vagyis redukálókömyezetet, amelynek következménye a halogénezett szerves szennyező anyagok reduktív dehalogénezése és ezt követő fokozott lebomlása.

Találmányunk elvével összhangban kidolgoztunk egy eljárást a talajban, vízben vagy üledékben lévő halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezésére, ily módon elősegítve a szennyező anyagok elbomlását vagy megsemmisítését. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy rostos szerves anyagot valamely több vegyértékű fémrészecskével együtt a szennyezéstől megtisztítandó talajba, vízbe vagy üledékbe keverünk. A keveréket azután megfelelő olyan hőmérsékleten és nedvességtartalomnál inkubáljuk, amely anaerob mikrobiológiai növekedéshez vezet. Ez általában 0 és 60 °C, előnyösen 10-40 °C, különösen előnyösen 25-37 °C hőmérsékleten és talaj- vagy üledékminták esetén általában >50% nedvességtartalomnál, előnyösen a talaj vagy üledék víztartó kapacitásának 100%-ánál érhető el.

A keverékben mikroorganizmusoknak kell jelen lenniük. Ez általában mind a szerves anyag, mind a kezelendő szennyezett talajvíz vagy üledék velejárója.

Úgy is eljárhatunk, hogy kiegészítő mikroorganizmusokat adunk adott esetben a szennyezett talajba, vízbe vagy üledékbe, mielőtt a szerves anyagot hozzáadjuk, vagy az azt követő inkubációs időtartam előtt, alatt vagy után. Az inkubálás alatt a szerves anyag és a többértékű fémrészecske kombinációja fokozott redukálókömyezetet hoz létre, amelyben a halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok reduktív dehalogénezést szenvednek, és így olyan nem halogénezett szerves vegyületek keletkeznek, amelyeket a talajban, vízben vagy üledékben természetesen jelen lévő mikroorganizmusok könnyen degradálnak vagy elbontanak.

Magyarázatként anélkül, hogy ezzel találmányunkat korlátoznánk, azt gondoljuk, hogy a rostos nedves anyag tápanyagot jelent az aerob és fakultatív anaerob mikroorganizmusok számára. Ezen mikroorganizmusok növekedése oxigént fogyaszt, ezáltal anaerob körülmények jönnek létre, amelyek a környezet redoxipotenciálját csökkentik. A redoxipotenciált csökkenthetik a szerves anyagban esetleg jelen lévő redukálóanyagok, például kéntartalmú aminosavak és hasonló vegyületek is, továbbá a több vegyértékű fémrészecskék redukálóképessége is. Ez a környezet elősegíti azon anaerob

HU 219 650 Β mikroorganizmusok növekedését, amelyeknek aktivitása csökken, és egy erős negatív redoxipotenciált, vagyis olyan erősen redukáló körülményeket hoznak létre, amelyek a reduktív dehalogénező reakciókat kiváltják. A kapott rendszer különféle szervetlen biokémiai és enzimes redoxirendszereket tartalmaz, ezek közül néhány vagy valamennyi elősegíti a halogénezett szerves szennyező anyagak reduktív dehalogénezését. Dehalogénezés után a szerves szennyező anyagok sokkal könnyebben degradálhatok, és így gyorsan lebomlanak a környezetben végbemenő természetes folyamatok által, különösen ha azt követően aerob körülményeket tartunk fenn.

Találmányunk általánosan alkalmazható bármilyenfajta rostos szerves anyaggal, feltéve természetesen, hogy az rostos, hogy könnyen összekeverhető a szennyezett talajjal, üledékkel vagy vízzel, és hogy képes baktériumos bomlás növekedésének hordozására. Találmányunk egyik lényeges jellemzője tehát, hogy a szerves anyag rostos legyen. Felismertük, hogy rostos szerves anyagok alkalmazása lehetővé teszi a halogénezett szerves kémiai szennyező anyagoknak a rostos szerkezetbe történő abszorpcióját, és ez elősegíti a szennyezők eltávolítását a környezetből. Az alkalmas rostos szerves anyagok általában növényi eredetűek, például termények, terménymaradékok, bokrokból vagy fákból származó anyagok, beleértve a melléktermékeiket is, például a furészport, ffifélékből, gyomokból vagy algákból származó anyagokat. Attól függően, hogy mekkora a biohasznosuló tápanyagtartalom, vagyis az oldható cukor-, szénhidrát- és/vagy aminosavtartalom, hogy milyen a szerves anyag fizikai szerkezete, vagyis a felületének a mérete, részecskemérete és/vagy a kémiai tulajdonságai (vagy a szén:nitrogén arány, amely általában <50:1, előnyösen >25:1, legelőnyösebben körülbelül 10:1), előnyös lehet különböző növényi eredetű anyagokat összekeverni. Különösen előnyösek azok a növényi eredetű anyagok, amelyeknek nagy a nitrogéntartalmuk, ilyenek például a hüvelyes növények. Úgy is eljárhatunk, hogy a növényi anyagot nitrogéntartalmú anyaggal, például aminokkal, nitrátokkal és hasonlókkal kiegészítjük, például de nem kizárólag ammónium-nitráttal, karbamiddal, kalcium-nitráttal vagy hasonló anyagokkal, vagy ezek keverékével elegyítjük. A növényi eredetű anyagot kiegészíthetjük egyéb rostos vagy nem rostos szerves anyaggal, például egyszerű szénforrással, például szénhidráttal, így cukrokkal vagy szerves savakkal, például tejsavakkal, vagy hasonló anyagokkal vagy ezek keverékével. Keverhetjük a növényi anyagot továbbá komplex szerves anyagokkal, például szennyvíziszappal, burgonyafeldolgozási hulladékkal, melasszal, szeszgyári gabonatörköllyel vagy használt őrölt kávéval és hasonló anyagokkal vagy ezek keverékeivel. A rostos szerves anyagok előnyösen kis részecskékké vágjuk vagy őröljük annak érdekében, hogy megnöveljük a fajlagos felületüket, és ezáltal elősegítsük ezen anyagok és a talaj összetevői érintkezését, valamint a halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok abszorpcióját. A rostos szerves anyag részecskemérete önmagában nem kritikus a találmányunk szempontjából, feltéve természetesen, hogy könnyen összekeverhető a szennyezett talajjal, és vastagsága általában 0,001-25 mm közötti. A rostos növényi eredetű anyagrészecskéket a szennyezett környezetbe 0,5-50 tömeg% dózisban alkalmazzuk a száraz talajra, száraz üledékre vagy vízre vonatkoztatva.

A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazható több vegyértékű fémrészecskék közül megemlítjük azokat a több vegyértékű fémeket, amelyek normál környezeti körülmények között oxidálhatok vagy visszaredukálhatók többször egymás után, és amelyek átlagos részecskeátmérője 0,001-5 mm közötti. A legelőnyösebb fémek a vas, a magnézium és ezek keveréke, mivel ezek viszonylag kevéssé toxikusak és megfelelő redukálóhatásúak. Ezeket a fémeket 50-5000 mg/kg víz vagy kg száraz talaj vagy üledék tömeg dózisban, előnyösen 250 mg-2500 mg/víz vagy száraz talaj vagy üledék dózisban alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárásban használhatunk egyéb többértékű fémeket is, például cinket, rezet, kobaltot, nikkelt vagy ezek keverékét. Ezen fémek viszonylag magas toxicitása miatt azonban ezeket általában kisebb dózisban adagoljuk, mint a vasat, a magnéziumot, ezeket a fémeket általában 1 -1000 mg/kg víz vagy száraz talaj vagy üledék tömeg, előnyösen 10-100 mg/kg víz vagy száraz talaj vagy üledék tömeg dózisban használjuk.

Fémek keverékét is előnyösen alkalmazhatjuk a találmányunk szerint. Például bizonyos redoxirendszerek, például a porfirinalapú redoxirendszerek vassal képeznek komplexet, míg mások, például a kormok kobalttal alkotnak komplexet. Bizonyos szennyezett környezeteket tehát előnyös lehet többértékű fémek kombinációjával, például vas és kobalt keverékével kezelni.

A degradációs reakciók elősegítésére adott esetben adagolhatunk olyan mikroorganizmusokat, amelyekről ismert, hogy halogénezett szerves kémiai szennyező anyagokat és azok melléktermékeit deklórozzák és/vagy lebontják. Az ilyen organizmusok hatékony koncentrációja 10²-10⁹ sejt/kg víz vagy kg száraz talaj vagy üledék tömeg.

Találmányunk másik megvalósítási módja szerint egy szerves anyagból és fémrészecskékből, valamint kívánt esetben mikroorganizmusokból álló keveréket előinkubálunk annak érdekében, hogy a keverék kezdeti redukálóképességét növeljük és nagyobb mikrobatartalmat érjünk el, majd ezt a keveréket adagoljuk a szennyezett környezetbe. Ez a megvalósítási mód különösen olyan szennyezett környezet kezelésére előnyös, ahol a szennyezések toxikusak a mikroorganizmusokra, mivel így a kívánt mikrobafajta-koncentrációt az előtt tudjuk növelni, mielőtt azt a szennyezett környezetbe visszük.

A szennyezett vizet, üledéket vagy talajt előnyös lehet baktériumos- vagy gombásnövekedés-hordozónak alkalmas rostos szerves anyag és valamely több vegyértékű fémrészecske keverékével kezelni. Találmányunk tárgya tehát továbbá olyan készítmények, amelyek vízben, talajban vagy üledékben lévő halogénezett szerves kémiai szennyező anyagok dehalogénezésére és/vagy lebontására használhatók, amely készítmények egy baktériumos vagy gombás növekedés hordozójának alkal3

HU 219 650 Β más rostos szerves anyag és egy többértékű fémrészecske keverékéből állnak, ahol a fémrészecske és a szerves anyag tömegaránya 1:1 és 1:500 000 közötti. Amikor a több vegyértékű fémrészecske vas, magnézium vagy a kettő keveréke, akkor a fémrészecske tömegaránya a szerves anyaghoz előnyösen 1:1 és 1:10 000 között, amikor pedig a több vegyértékű fémrészecske cink, réz, kobalt, nikkel vagy ezek keveréke, akkor a fémrészecske és a szerves anyagok tömegaránya előnyösen 1:10 és 1:500 000 közötti.

Találmányunkat a következőkben példákkal is illusztráljuk, de nem kívánjuk azokra korlátozni. A példákban a részek és százalékok tömegrészeket, illetve tömeg%-okat jelentenek, ha másként nem definiáljuk ezeket.

1. példa

Mind a mikrobák, mind a biokémiai reduktív dehalogénezési eljárás redukálókömyezet létrehozását igényli. Kísérletet végeztünk annak megállapítására, hogy a különböző talajkezelések milyen mértékig tudnak nega- 20 tív redoxipotenciált kialakítani. A talajkezelő anyagokat gondosan elkevertük a szárított szitált talajjal, amelyet azután 100%-os víztartó képességéig vízzel kevertünk. Az 1. táblázatban feltüntetett adatokból látható, hogy a vas és szerves anyag kombináció alacsonyabb negatív redoxipotenciált képes fenntartani hosszabb ideig, mint akár a vas, akár a szerves anyag önmagában.

A kombináció azt is lehetővé teszi, hogy kisebb mennyiségű kezelőanyagot használjuk.

1. táblázat

Rostos szerves anyag és több vegyértékű fém hatékonysága redukálókömyezet kialakítására és fenntartására talajban
Kezelés	Redoxipotenciál (mV)
1 napos inkubálás 25 °C-on	62 napos inkubálás 25 °C-on
Nincs	333	393
vas (2,5 g/kg talaj)	414	263

Rostos szerves anyag és több vegyértékű fém hatékonysága redukálókömyezet kialakítására és fenntartására talajban
Kezelés	Redoxipotenciál (mV)
1 napos inkubálás 25 °C-on	62 napos inkubálás 25 °C-on
NLA (100 g/kg talaj)	-464	108
NLA+vas (50 g/kg+0,25 g/kg)	-488	-58
NLA+vas (50 g/kg+2,5 g/kg)	-545	-135
NLA+vas (100 g/kg+0,25 g/kg)	-494	-102
NLA+vas (100 g/kg+2,5 g/kg)	-517	-87
LA (50 g/kg talaj)	-395	-223
LA+vas (25 g/kg+0,25 g/kg)	-512	-540
LA+vas (25 g/kg+2,5 g/kg)	-520	-339
LA+vas (50 g/kg+0,25 g/kg)	-484	-371
LA+vas (50 g/kg+2,5 g/kg)	-521	-272

NLA=nem hüvelyes adalék (búzaszár); LA=hüvelyes adalék (lucerna).

2. példa

Megvizsgáltuk különböző kezelések hatását a klórozott peszticid hatóanyagokkal szennyezett talajminták dehalogénezésére és degradálására. A kezelőanyagokat gondosan elkevertük a szárított szitált talajmintákkal, majd azokat kapacitásuk 100%-áig vízzel összekevertük. A 2. táblázatban tüntetjük fel a körülbelül 1 hónapig tartó laboratóriumi szobahőmérsékleten végzett inkubálás után kapott eredményeket.

2. táblázat

Egy hónapos kezelés után visszamaradó peszticidhatóanyag-mennyiség (%-ban)
Klórozott peszticid	Összehasonlító	Csak vas	Csak LA	LA+vas	Csak NLA	NLA+vas
Dieldrin	100	75	48	34	48	33
Endrin	100	100	64	51	73	28

Összehasonlító=kezelés nélkül.

LA=hüvelyes növénye adalék (lucerna), amelyet 5 tömeg%-ban adagolunk száraz talajra vonatkoztatva. NLA=nem hüvelyes növényi adalék (búzaszár), amelyet 10 tömeg%-ban adagolunk száraz talajra vonatkoztatva.

HU 219 650 Β

A vasat 2,5 g/kg talajkoncentrációban adagoltuk NLA esetén és 0,25 g/kg talajkoncentrációban LA alkalmazása esetén. A Dieldrin kezdeti koncentrációja 11,6 ppm volt, az Endrin kezdeti koncentrációja pedig 7,69 ppm.

A kezelt szilárd anyag negatív redoxipotenciált mértünk, ez anaerob körülményeket és redukálókömyezetet jelez. Anaerob körülmények között a degradáció első lépése általában egy reduktív deklórozás. Mivel a peszticidtartalom csökkenése nem tulajdonítható a teljes mineralizációnak (a ¹⁴C-vel jelzett peszticid hatóanyagokkal végzett kísérletek eredménye szerint), az eredeti peszticid hatóanyagok valószínűleg lebomlottak.

3. példa

Az 1. példában leírt eljárást ismételjük meg azzal az eltéréssel, hogy a talajmintát másik helyről vesszük, és az DDT-t tartalmaz. 10 tömeg% NLA hozzáadása 61%-os DDT-csökkenést eredményez, míg további 2,5 g vas/kg talaj hozzáadása 86%-os DDT-tartalomcsökkenést eredményez.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás víz, üledék, talaj halogénezett szerves kémiai szennyezéseinek dehalogénezésére és/vagy lebontására, azzal jellemezve, hogy vízbe, üledékbe vagy talajba egy baktériumos vagy gombás növekedés hordozására alkalmas rostos szerves anyag és valamely több vegyértékű fémrészecske kombinációját adagoljuk, a halogénezett szerves vegyületek reduktív halogénezésének gyorsítására alkalmas mennyiségben.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fémként vasat, magnéziumot vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 50 mg-5000 mg/kg víz vagy talaj, vagy üledék száraz tömeg dózisban adagoljuk.
4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 250-2500 mg/kg víz vagy száraz talaj, vagy üledék tömeg dózisban adagoljuk.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fémként cinket, rezet, kobaltot, nikkelt vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 1-1000 mg/kg víz vagy száraz talaj, vagy üledék tömeg dózisban adagoljuk.
7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 10-100 mg/kg víz vagy száraz talaj, vagy üledék tömeg dózisban adagoljuk.
8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizet, üledéket vagy talajt egy rostos szerves anyag és valamely több vegyértékű fémrészecske keverékéből álló készítménnyel kezeljük, amely készítményben a fém: szerves anyag tömegaránya 1:1 és 1:500 000 közötti.
9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan fémrészecskéket alkalmazunk, amelyek mérete 0,001 és 5 mm közötti.
10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy rostos szerves anyagként növényi eredetű anyagot, mezőgazdasági terményt, terménymaradékot, bokrot, fát, füvet, gyomot, algát vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot 0,5-50 tömeg% közötti dózisban adagoljuk a talajra, üledékre vagy vízre vonatkoztatva.
12. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot 0,001-25 mm vastagságú részecskékké őröljük vagy aprítjuk.
13. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy növényi anyagként keveréket alkalmazunk, amelyben az egyedi komponensek koncentrációja 0,1-99,9 tömeg%.
14. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot szerves kiegészítőkkel, előnyösen szénhidrátokkal, szerves savakkal, szennyvíziszappal, burgonyafeldolgozási hulladékkal, szeszgyári gabonatörköllyel vagy használt őrölt kávéval, vagy nitrogéntartalmú anyaggal, előnyösen aminnal, nitráttal vagy ezek keverékével kiegészítjük.
15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,1-49 tömeg% szerves kiegészítőt alkalmazunk a szerves elegy összes tömegére vonatkoztatva.
16. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talajt, vizet vagy üledéket további kiegészítő mikroorganizmusokkal kezeljük, amelyek a halogénezett szerves vegyületek deklórozására és/vagy lebontására képesek.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő organizmust ΙΟ²—10⁹ sejt/kg víz- vagy száraztalaj- vagy üledékkoncentrációban alkalmazzuk.
18. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves anyagot és a több vegyértékű fémet a szennyezett talajhoz, vízhez vagy üledékhez való hozzáadás előtt összekeverjük és inkubáljuk.
19. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves szennyezések lebontására és/vagy deklórozására képes kiegészítő mikroorganizmusokat a szerves anyaggal és a több vegyértékű fémmel összekeverjük és inkubáljuk a szennyezett talajba, vízbe vagy üledékbe történő adagolás előtt.
20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő mikroorganizmusokat ΙΟ²—10⁹sejt/kg víz- vagy száraztalaj- vagy üledékkoncentrációban alkalmazzuk.
21. Víz, üledékben vagy talajban lévő hatóanyag szerves vegyületek dehalogénezésére és/vagy lebontására alkalmas készítmény, azzaljellemezve, hogy egy baktériumos vagy gombás növekedés hordozójának alkalmas rostos szerves anyag és valamely többértékű fémrészecske keverékét tartalmazza, ahol a fém:szerves anyag tömegaránya 1:1 és 1:500 000 közötti.
22. A 21. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy fémként vasat, magnéziumot vagy ezek keverékét tartalmazza.
23. A 22. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy benne a fém:szerves anyag tömegaránya 1:1 és 1:10 000 közötti.

HU 219 650 Β
24. A 21. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy fémként cinket, rezet, kobaltot, nikkelt vagy ezek keverékét tartalmazza.
25. A 24. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket és a szerves anyagot 1:10 és 1:500 000 közötti tömegarányban tartalmazza.
26. A 21. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy olyan fémrészecskéket tartalmaz, amelyek mérete 0,001-5 mm közötti.
27. A 21. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy rostos szerves anyagként növényi anyagot, előnyösen mezőgazdasági terményt, terménymaradékot, bokrot, fát, füvet, gyomot, algát vagy ezek keverékét tartalmazza.
28. A 21. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,001-25 mm vastagságú részecskékké őrölt vagy aprított növényi anyagot tartalmaz.
29. A 27. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy növényi anyagként keveréket tartalmaz, amely keverékben az egyedi komponensek koncentrációja 0,1-99,9 tömeg%.
30. A 27. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot egy szerves kiegészítővel, így szénhidráttal, szerves savval, szennyvíziszappal, burgonyafeldolgozási hulladékkal, szeszgyári gabonatörköllyel vagy használt őrölt kávéval vagy nitrogéntartalmú anyaggal, így aminnal, nitráttal vagy azok keverékével kiegészítve tartalmazza.
31. A 30. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,1-99 tömeg% szerves kiegészítőt tartalmaz a szerves elegy összes tömegére vonatkoztatva.
32. Eljárás vizet, üledéket vagy talajt tartalmazó környezetből szerves szennyező anyagok eltávolításának megkönnyítésére, azzal jellemezve, hogy a környezet valamelyikébe egy (a) baktériumos vagy gombás növekedés hordozására alkalmas rostos szerves anyag és (b) valamely több vegyértékű fémrészecske kombinációját adagoljuk oly módon és olyan körülmények között, amelyek alkalmasak az adott környezet redoxipotenciáljának csökkentésére a benne lévő (a) és (b) komponens hiányára vonatkozóan.
33. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fémként vasat, magnéziumot vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
34. A 33. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 50 mg-5000 mg/kg víz vagy talaj vagy üledék száraz tömeg dózisban adagoljuk.
35. A 33. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fémként cinket, rezet, kobaltot, nikkelt vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
36. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 250-2500 mg/kg víz vagy száraz talaj vagy üledék dózisban adagoljuk.
37. A 36. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 1-1000 mg/kg víz vagy talaj vagy üledék (száraz tömeg) dózisban adagoljuk.
38. A 36. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémrészecskéket 10-100 mg/kg víz vagy talaj vagy üledék (száraz tömeg) dózisban adagoljuk.
39. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a környezetet egy rostos szerves anyag és valamely több vegyértékű fémrészecske keverékéből álló készítménnyel kezeljük, amely készítményben a fém/szerves anyag tömegarány 1:1 és 1:500 000 közötti.
40. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan fémrészecskéket alkalmazunk, amelyek mérete 0,001 mm és 5 mm közötti.
41. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy rostos szerves anyagként növényi eredetű anyagot, ezen belül mezőgazdasági terményt, terménymaradékot, bokrot, fát, füvet, gyomot, algát vagy ezek keverékét alkalmazzuk.
42. A 41. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot 0,5 és 50 tömeg% közötti dózisban adagoljuk a talajra, üledékre vagy vízre vonatkoztatva.
43. A 41. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot 0,001-25 mm közötti vastagságú részecskékké őröljük vagy aprítjuk.
44. A 41. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy növényi anyagként keveréket alkalmazunk, amelyben az egyes komponensek koncentrációja 0,1 és 99,9 tömeg% közötti.
45. A 41. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a növényi anyagot szerves kiegészítőkkel, így szénhidáttal, szerves savval, szennyvíziszappal, burgonyafeldolgozási hulladékkal, szeszgyári gabonatörköllyel vagy használt őrölt kávéval vagy nitrogéntartalmú anyaggal, így aminnal, nitráttal vagy ezek keverékével kiegészítjük.
46. A 45. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves elegy összes tömegére vonatkoztatva 0,1-49 tömeg% szerves kiegészítőt alkalmazunk.
47. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a talajt, vizet vagy üledéket további kiegészítő mikroorganizmusokkal kezeljük.
48. A 47. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiegészítő mikroorganizmust ΙΟ²—10⁹ sejt/kg víz vagy talaj vagy üledék (száraz tömeg) koncentrációban alkalmazzuk.
49. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves anyagot és a több vegyértékű fémet a környezethez való hozzáadás előtt összekeveqük és inkubáljuk.