HU218626B

HU218626B - Rögzítőkészülékkel ellátott tetőablak

Info

Publication number: HU218626B
Application number: HU9502115A
Authority: HU
Inventors: Harald Tomanek
Original assignee: Roto Frank Ag.
Priority date: 1994-07-13
Filing date: 1995-07-12
Publication date: 2000-10-28
Also published as: DE59502227D1; US5615522A; DE9411278U1; HU9502115D0; DK0692597T3; EP0692597B1; PL309164A1; ATE166417T1; PL177697B1; HUT72115A; EP0692597A1

Abstract

A találmány tárgya rögzítőkészülékkel ellátott tetőablak, amelynekkitámasztóeszköze van; a kitámasztóeszközt rugókar képezi, amelylegalább a tetőablak zárt állapotában a béléstokhoz képesthegyesszögben helyezkedik el, és kitámasztott állapotban azablakszárnyat a béléstokon megtámasztja, és a rugókar (2) abéléstokkal (3) és az ablakszárnnyal (4) forgócsapágyon (5, 6) át vanmegvezetve, és az egyik forgócsapágy egy rugóval (10) terhelt ésvezetékben (7) eltolható csúszkán (8) fekszik fel. A találmányszerinti tetőablakot az jellemzi, hogy a csúszka (8) egy fogantyúval(9, 9’) működtetett, a tetőablakot nyitási helyzetében stabilizálórögzítőkészülékkel (1) van ellátva. ŕ

Description

A találmány tárgya rögzítőkészülékkel ellátott tetőablak. A rögzítőkészülék a tetőablakot nyitási helyzetekben rögzíti. A rögzítőkészülék tartalmaz egy kitámasztóeszközt. A kitámasztóeszközt rugókar képezi, ami legalább a tetőablak zárt állapotában a béléstokhoz képest hegyesszögben helyezkedik el, és kitámasztott állapotban az ablakszámyat a béléstokon megtámasztja.

A tetőablakokat nyitott helyzetben tartani kell, hogy súlyuk vagy szél hatására ne álljanak vissza zárt helyzetbe és ne is nyíljanak tovább. Ennek a problémának a megoldására eddig beakasztható vagy rögzíthető rudakat, valamint szándékosan beépített nehéz mozgást javasoltak. Ezek a - tetőnyílásokhoz kifejlesztett - megoldások azonban lakótéri tetőablakban történő alkalmazásra nem felelnek meg.

A DE-OS 2 422 328 számú német közzétételi irat ezért két támasztókar elrendezését javasolja, amik a nyitott ablakot rugóerővel tartják nyitott helyzetében. Ezek a rugókkal ellátott támasztókarok az ablakszámyon vannak elhelyezve, és görgőkkel a gerébtokon lévő vezetősínekben járnak. Az ablak tartására egy kívánt helyzetben reteszküszöbök szolgálnak. Ennek az ablaknak a tartása azonban, különösen erős szél esetén, nem biztos. A tartási helyzet a reteszekre van korlátozva, és a reteszek az ablak nyitásakor és csukásakor rángató mozgásokat idéznek elő.

Ismeretes a HU 208 448 számú szabadalmi leírás, amelyből egy olyan tetőablak ismerhető meg, ahol az ablakemelő kar az ablakszámy és a keret között van elrendezve és egyrészt az ablakszámyhoz, másrészt egy csúszópapucshoz csap közvetítésével van kapcsolva. A csúszópapucs egy rugóval van összekapcsolva, és a csúszópapucs és a rugó között egymással összekapcsolódó állítóelemek vannak és a csúszópapucs pályáján ütköző van. Ez a kialakítás az ablakszámy és az ablaktok összeszerelését biztosítja.

Találmányunk célja olyan rögzítőkészülék kialakítása a bevezetőleg leírt jellegű tetőablakhoz, amely minden nyitási helyzetben szavatolja az ablakszámy biztos tartását.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a rugókar mind a béléstokkal, mind az ablakszárnnyal forgócsapágyon át van működési kapcsolatban. Az egyik forgócsapágy egy rugóval terhelt és egy vezetékben eltolható csúszkán fekszik, amely fogantyúval működtetett rögzítőkészülékkel van rögzítve.

A találmány szerinti rögzítőkészülék egyik előnye a nagyon kényelmes kezelés. Az ablak könnyen nyitható és csukható, és ezt nem befolyásolják a nehéz járás vagy a rángató mozgások. Emellett az ablakot a fogantyúval minden helyzetben biztosan lehet rögzíteni. A szerkezet védve van az időjárási hatásoktól és érzéketlen a szennyeződésre. Csak kevés alkatrész látható, úgyhogy nem rontja az ablak küllemét.

A rögzítőkészülék elhelyezhető a tetőablaknak csak az egyik oldalán, például nagyon kis ablakok esetében, vagy elhelyezhető mindkét oldalán, ami nagyobb stabilitást eredményez.

A csúszka elrendezésének különböző kiviteli alakjai lehetségesek. A béléstok egyik vagy mindkét oldaltartójában lehetnek vezetékek és csúszkák. A csúszkákat tartalmazó vezetékek elhelyezhetők azonban az ablakszámy egy vagy két oldaltartójában is, vagy pedig elhelyezhetők azokban a karokban, amik az ablakszárnyat hordozzák. Magától értetődőleg lehetséges az is, hogy az ablakszámyat karok hordozzák, és a rugókarok csuklósán ezekhez csatlakoznak és a csúszkák a béléstok oldaltartóiban vannak.

A reteszelés szorítóerői előnyös módon úgy vannak korlátozva, hogy a rögzítés még azelőtt oldódik, hogy az ablakszámyra ható erők roncsolást okozhatnának.

A rögzítőkészülék egyszerű kiviteli alakját excenter képezi, aminek révén egy fogantyúval a csúszka a vezetékben reteszelhető.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában a rögzítőkészüléket egy ék képezi, amivel a csúszka a vezetékben beszorítható. A csúszka és az ék között előnyös módon van egy közbetét. A közbetét úgy van kialakítva, hogy hosszirányban a vezetéken mindkét oldalon túlnyúlik, a vezeték egyik végén van rögzítve és a másik végén alányúlik az ék. Az ék hosszirányú eltolásakor a közbetét előre adott fékerővel rögzíti a csúszkát. Ebben a kiviteli alakban az ék a csúszkát a vezetéken belül számos lehetséges helyzetben rögzítheti. Ez azt jelenti, hogy az ablak minden nyitási helyzetben reteszelhető. Emellett ebben a kiviteli alakban viszonylag egyszerű módon lehet a reteszelés erejét előre meghatározni.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában az éket ferde síkon el lehet tolni. Az ék hossza legalább a vezeték hosszával egyenlő, és a ferde sík emelkedésének, valamint az ék ellenirányú emelkedésének az emelkedési szöge azonos, úgyhogy a szorítófelületként szolgáló ékfelület az ék hosszirányú eltolása útján magassági irányban párhuzamosan átállítható. Az ék és a ferde sík együtt működése révén tetszőleges hosszon biztosítható a szorítófelület abszolút párhuzamos átállítása és ugyanakkor a szorítóerő a csúszka helyzetétől függetlenül pontosan beállítható.

A szorítóerőket valamennyi kiviteli alakban úgy lehet növelni, hogy a vezetéknek legalább az egyik oldalán műanyag bevonat van.

A rögzítőkészülék egy még további előnyös kiviteli alakjában a csúszka egy fogaslécet hordoz, amibe egy tartóelem legalább egy foggal bekapcsolódhat, és aminek ez a kapcsolódása megszüntethető. A tartóelem előnyös módon egy tolórúdon van elhelyezve. Ha a vezeték egy csőben van, akkor a csőben - ha a tolórúd kívül helyezkedik el - van egy lyuk, amin át a tartóelem a tolórúd működtetésekor beléphet, majd kiléphet, hogy a fogaslécbe kapcsolódjon. Ha a tolórúd rugózó tolórúd, akkor egy tartóval a kapcsolódási helyzet felé nyomható. Ennél a kialakításnál a tartóelemnek a nyílásból való kilépése végett a tartóelemen van egy lejtő, ami előnyös módon együtt működik a nyílás élletörésével. Ebben a kiviteli alakban a csúszka a fogasléc teljes hosszában reteszelhető. így az ablak nagy állítási tartományában van reteszelési lehetőség. A szorítóerők előnyös módon úgy korlátozhatók, hogy a fog oldalszöge viszonylag lapos.

HU 218 626 Β

Különösen kényelmessé teszi a kezelést, hogy előnyös módon egy fogantyúval működtethető legalább egy rögzítőkészülék, valamint nyitható és csukható az ablakszámy. Kedvező az olyan elrendezés, amiben a fogantyú az ablakszámy alsó kereszttartóján van. Az erőátvitel ekkor sarokirány váltó szerkezeteken és tolórudakon át történik, amik a záródarabokat működtetik, és amik legalább egy rögzítőkészülékkel működési kapcsolatban vannak. Az ablak könnyű kezelhetősége végett a rögzítőkészülék az ablakszámyat előnyös módon úgy reteszeli, hogy a fogantyút az ablakszámy nyitott helyzetében csapóhelyzeti pozícióból záróhelyzeti pozícióba állítjuk.

A találmány következő továbbfejlesztéseit olyan tetőablakokban lehet előnyös módon alkalmazni, amik a csapómozgáson kívül elforduló mozgást is tudnak végezni. Ennek során az ablak a felfüggesztés körül két kitámasztott karon elfordulhat. Evégett a béléstok felső végén elforgatható módon felfüggesztett karokon két rugókar van rögzítve. A karok az ablakszámyat forgatható módon tartják és az ablakszámy a karokkal választás szerint összeköthető. A karokat a rugókarokon át a rögzítőkészülékkel lehet reteszelni. Az ablakszámyat egyidejűleg két tengelycsappal vezetni lehet a béléstok hornyaiban, hogy az ablakszámy biztosan legyen vezetve és tartva.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a tetőablak úgy van kialakítva, hogy a reteszelést a billentési helyzetben nem, hanem csak csapóhelyzetben lehet kapcsolódásba hozni. Ez a továbbfejlesztés abból ered, az ablakszámy csapónyitási helyzeteiben az ablakszámy jóval érzékenyebb a reá ható erőkre, mint billentési helyzetben, amelyben a hornyokban lévő tengely csapok járulékosan stabilizálják az ablakszámyat és rögzítőkészülékre nem minden esetben van szükség. Olyan tetőablakban, ami karokon elforgatható módon van felfüggesztve és választás szerint csapónyitási helyzetbe vagy billentési helyzetbe állítható, működési összeköttetést kell létrehozni a fogantyú és a rögzítőkészülékek vagy rögzítőkészülék között. Az egy karon vagy egy karban elhelyezett rögzítőkészülék működtetéséhez a fogantyú és a rögzítőkészülék között előnyös módon van egy kapcsolótag, ami elforgatási helyzetben ki van kapcsolva. A kapcsolótag átviteli elemként van kialakítva, amiben van egy U alakú bemetszés. Ebbe az U alakú bemetszésbe egy, a tolórúddal összekötött csap akkor nyúlik be, ha az ablakszámy a karokkal össze van kötve. Ha az ablakszámy billentési helyzetbe van állítva, akkor a csap kilép az átviteli elem U alakú bemetszéséből és a működési összeköttetés megszűnik.

Billentési helyzetben a béléstok hornyaiban két tengelycsappal vezetett ablakszámy esetében a fent említett csapok azonosak lehetnek a tengelycsapokkal. A tengelycsapok és hornyok ekkor úgy vannak elrendezve, hogy a tengelycsapok csapóhelyzetben egy köríven vannak, ami a hornyok egy felső nyílása felett halad. A tengelycsapok állításukkor billentési helyzetben benyúlnak a hornyokba. Az ablakszámynak ebben a helyzetben történő nyitásakor a működési összeköttetés, ahogyan ezt fentebb leírtuk, kikapcsolódik. Az ablakszámy zárt helyzetében és csapóhelyzetében az ablakszámy a karokkal össze van kötve, és a működési összeköttetés a fogantyú és a rögzítőkészülék között létrejön.

A találmány egyik előnyös továbbfejlesztése szerint annak érdekében, hogy ebben a kiviteli alakban biztosítva legyen, hogy az ablakszámynak a billentési helyzetből kifelé való mozgatásakor a tengelycsapok mindig bekapcsolódjanak az átviteli elem U alakú bemetszéseibe, a fogantyúra egy retesz hat, ami a fogantyút elforgatási helyzetben nyitott ablakszámy esetén reteszeli. Az ablakszámy csukása esetén ez a reteszelés megszűnik és a fogantyút csak az ablakszámy zárt helyzetében lehet billentéshelyzeti pozíciójából csapóhelyzeti pozíciójába vagy zárási pozíciójába állítani.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány elve egy rögzítőkészülék első, egyszerű kiviteli alakjának példáján, a

2. ábra és 2a. ábra a rögzítőkészülék második kiviteli alakjával ellátott tetőablak résznézete, a

2b. ábra kivágás a rögzítőkészülék harmadik kiviteli alakjának megfelelő résznézetéből, a

3. ábra a rögzítőkészülék negyedik kiviteli alakja, a

4. ábra egy rögzítőkészülék lehetséges működési összefüggése az ablak további funkcionális elemeivel, az

5. és 6. ábra egy további lehetséges működési összefüggés, a

7., 9., 10., 12., 13. és 15. ábra egy retesz a fogantyú különböző működési helyzeteiben hibás kezelések megakadályozása végett, és a

8., 11., 14. és 16. ábra egy tetőablak elvi vázlatai funkcionális elemekkel, amiknek a helyzetei a fent említett ábrák fogantyújának funkcionális helyzeteihez vannak hozzárendelve.

Az 1. ábrán látható a tetőablak oldalnézete, részben metszetben. A találmány elvét a rögzítőkészülék ezen első, egyszerű kiviteli alakjának alapján mutatjuk be.

A tetőablak a 3 béléstokból áll, ami egy nem ábrázolt tetőfelületbe van beépítve és aminek a felső végéhez csuklósán, elforgatható módon csatlakozik a 4 ablakszámy. A csuklós csatlakozás lehet közvetlen, vagy létrejöhet 31 karokon át, amik az elülső végükön hordozzák a 4 ablakszámy 32 csapágyazását. Az utóbbi esetben a 4 ablakszámy a csapómozgáson kívül el is fordulhat a 32 csapágyazás körül. (Ez a tetőablak billenőhelyzete.) A 31 karok alkalmazása esetén a 4 ablakszámy az ábrázolt csapóhelyzetben mereven össze van kötve a 31 karokkal. A kitámasztóeszközt egy vagy két 2 rugókar képezi, a 4 ablakszámyra nyitási irányban erőt fejt ki. Evégett a 2 rugókar végein 5 és 6 forgócsapágy van. Az 5 forgócsapágy a 4 ablakszámyon vagy a 31 karon van, a másik, 6 forgócsapágy a 8 csúszkán fekszik. A 2 rugókar a két, 5 és 6 forgócsapágyban elforduló mozgást végezhet. A 8 csúszka a 7 vezetékben eltolható és a 10 rugó erőt fejt ki a 8 csúszkára, ami nyitóerőként hat a 4 ablakszámyra. A 7 vezeték a 8 csúszkával és a 10 rugóval a 3 béléstok 11 oldaltartójában van elhelyezve. Előnyös módon a 4 ablakszámy mindkét olda3

HU 218 626 Β

Ián a 2 rugókarok vannak elhelyezve. Az 1 rögzítőkészülékkel legalább az egyik 8 csúszka a 7 vezetékében egy 9’ fogantyú működtetése útján reteszelhető. Az

1. ábra szerinti kiviteli alakban az 1 rögzítőkészülék excenterként van kialakítva, ami a 3 béléstok 11 oldaltartójában van rögzítve, és a 9’ fogantyú nyílirányú mozgatásakor a 8 csúszkát a 7 vezetékben rögzíti.

Az 1. ábrán látható kiviteli alaktól eltérően a 2 rugókar magától értetődőleg úgy is elrendezhető, hogy a 8 csúszkát a 10 rugóval együtt a 4 ablakszámyban helyezzük el, és a 2 rugókar egyszerű 5, 6 forgócsapágyát a 3 béléstokon rendezzük el. Lényeges, hogy a 2 rugókar az ablaknak legalább a zárt állapotában hegyesszögben helyezkedjen el a 3 béléstokhoz képest, és így a 8 csúszka eltolása útján - ennek a szöghelyzetnek a megváltoztatása révén - a 4 ablakszámyra nyitási irányban erőt lehessen kifejteni. A 2 rugókamak a 3 béléstokkal bezárt szöge csak a 4 ablakszámy teljesen nyitott állapotában éri el megközelítően a derékszöget.

Az 1 rögzítőkészülék szorítóerői célszerű módon úgy vannak korlátozva, hogy a rögzítés oldódik és a 8 csúszkát szabaddá teszi még mielőtt az ablakszámyra ható erők roncsolást okozhatnának. Ez vonatkozik mind a fentebb leírt 1 rögzítőkészülékre és annak további lehetséges kiviteli alakjaira.

A 2. és 2a. ábrán látható az 1 rögzítőkészülék második kiviteli alakjával ellátott tetőablak résznézete. A 2. ábra metszet a 31 kar hosszában és 2a. ábra a

2. ábra A-B vonala szerinti metszet. Az 1 rögzítőkészüléknek ebben a kiviteli alakjában a 8 csúszkát a ék révén lehet a 7 vezetékben beszorítani. A 7 vezeték a 25 csőben van, amely a 31 kar lényeges alkotórészét képezi. A 2 rugókar az 57 résen átnyúlik a 25 csőbe és ott a 6 forgócsapágy köti össze a 8 csúszkával. A 6 forgócsapágy a 8 csúszka kimart 58 hornyában van, amibe a 2 rugókar benyúlik. A 8 csúszkára rá van akasztva a 10 rugó, ami a 8 csúszkára a 4 ablakszámy nyitását támogató erőt fejt ki. Egy 14 közbetét szolgál arra, hogy a 8 csúszkát a 7 vezetékben viszonylag nagy állítási úton belül be lehessen szorítani. A 14 közbetét mindkét oldalon túlnyúlik a 7 vezetéken, és az egyik végén - előnyös módon a 25 cső végénél - a 27 rögzítőelem köti össze a 25 csővel. A 14 közbetét másik vége alá benyúlik a 13 ék. A 14 közbetétben lévő résen átnyúlik a 2 rugókar. A 8 csúszkát a 14 közbetét a 13 ék által elfoglalt helyzetnek megfelelő rögzítőerővel a cső falához nyomja. Ez hozza létre a reteszelést. A csőfalat nagyobb tartóerők elérése végett 26 műanyag réteggel lehet bevonni.

A 2a. ábra a 2. ábra A-B vonala szerinti metszet. Ezeken az ábrákon látható a 13 ék elhelyezése a 25 csőben, és az miként nyomja a 13 ék balra irányuló mozgáskor a 14 közbetétet a 8 csúszkához, amint az a csőfalhoz szórni. Jobbra irányuló mozgáskor a 14 közbetétnek ez az erőkifejtése csökken vagy megszűnik. A 13 ék eltolására egy 19 tolórúd szolgál, ami a 9 fogantyúval van működési kapcsolatban, és a 25 cső résén átnyúlva a 13 ékkel össze van kötve.

A 2. és 2a. ábra szerinti kiviteli alaknak az az előnye, hogy a 8 csúszkán lehetséges helyzeteinek széles tartományában előre meghatározható szorítóerőt lehet kifejteni, és ezáltal a 4 ablakszámyat különböző nyitási pozíciókban biztonságosan lehet rögzíteni.

A 2b. ábrán egy harmadik rögzítőkészülék látható, amelynek a 2. ábrával megegyező részletét ábrázoltuk. A harmadik rögzítőkészülék csak ebben a részben különbözik a másodiktól. A 13 ék hossza legalább egyenlő a 7 vezeték hosszával. A 13 ék ferde, 63 síkon van rögzítve, ahol a lejtők egy 64 szorítófelülethez képest kölcsönösen kiegyenlítik egymást. A lejtők emelkedése tehát azonos szögű és ellenkező irányú. Ennek révén a 13 ék hosszirányú eltolása útján a 64 szorítófelület magassági irányban párhuzamosan állítható. Ily módon az egész 7 vezeték tartományában a 13 ék előre meghatározott hosszirányú eltolása útján elérhető a 8 csúszkának egy meghatározott, a 8 csúszkának a 7 vezetékben elfoglalt helyzetétől független szorítóerővel való rögzítése.

A 3. ábrán a rögzítőkészülék egy következő kiviteli alakja látható. A 8 csúszka egy 16 fogaslécet hordoz, amibe az ugyancsak 18 fogakkal ellátott 17 tartóelem bekapcsolódhat s abból kikapcsolódhat. A 17 tartóelem össze van kötve a 19 tolórúddal, amely a 9 fogantyú révén van működtetve. A 17 tartóelem kapcsolódásának létrehozása és megszüntetése végett a 25 csőben egy 22 nyílás van, amibe a 17 tartóelem az egyik helyzetben benyúlik és egy másik helyzetben abból kicsúszik. A második helyzetet pontvonallal ábrázoltuk. Ennek a működési módnak a megvalósíthatósága végett a 19 tolórúdnak legalább a 17 tartóelemmel határos része rugózó módon van kialakítva és a 20 rögzítőelemmel van tartva. A 20 rögzítőelem lehet például a 19 tolórúdban lévő 21 hosszlyukban vezetett szegecs vagy csavar. A 17 tartóelem 23 lejtővel van ellátva, és a 22 nyílásban egy, a 23 lejtővel együtt működő 24 élletörés van, hogy a 17 tartóelem kicsúszhasson a 22 nyílásból. A 16 fogasléc és a 17 tartóelem 18 fogai olyan laposak, hogy a 17 tartóelem egy meghatározott értéket meghaladó erő fellépésekor kifelé nyomódik, és ezáltal a 8 csúszka mozoghat. A többi alkatrész megegyezik a 2. ábra kapcsán leírtakkal. A 2 rugókaron látható egy metszésfelület, mivel a 3. ábra szerinti rögzítőkészülék alulnézetben van ábrázolva. Ebben az irányban alulról látható a 8 csúszka kimart 58 hornya is, amibe a 2 rugókar benyúlik.

A 4. ábrán olyan tetőablak látható, amin ábrázoltuk az 1 rögzítőkészülék lehetséges működési kapcsolatát az ablak további funkcionális elemeivel. A 4 ablakszárnyat egy 33 felfüggesztés elforgatható módon összeköti a 3 béléstokkal. A 2 rugókar - rendszerint a két oldalon elhelyezett két 2 rugókar - az 1. ábrától eltérő módon fordítva van elhelyezve. A 2 rugókarokat 5 forgócsapágyak elforgatható módon kötik össze a 3 béléstokkal; a 3 béléstokkal felfelé hegyesszöget képeznek, és 6 forgócsapágyakkal vannak elforgatható módon a 8 csúszkákon rögzítve. A 8 csúszkák el vannak tolva a 7 vezetékekben, amelyek a 4 ablakszámy 15 oldaltartóiban vannak. A 8 csúszkákra a 10 rugók erőt fejtenek ki, ami a 4 ablakszámyat nyitási irányban nyomja. Az 1 rögzítőkészülékek megegyeznek a 2. és 2a. ábra kapcsán leírt rögzítőkészülékekkel.

HU 218 626 Β

A 4 ablakszámy 15 oldaltartói mentén 19 tolórudak helyezkednek el, amiket 28 tolórúdvezetékek vezetnek. A 19 tolórudak elülső részén 29 zárónyelvek vannak, amik az ablak csukása végett a 3 béléstokon elhelyezett záróelemekkel működnek együtt. A 15 oldaltartók elülső végén részletesebben nem ábrázolt 59 sarokirányváltó szerkezetek vannak, amik a 19 tolórudakat összekötik a 9 fogantyúval. A 9 fogantyún van egy terpesztőhajtás, ami biztosítja, hogy a leírt alkatrészek a két 15 oldaltartón egyidejűleg legyenek működtetve. Ha ezt az ablakot nyírni kell, akkor a 9 fogantyút nyitási helyzetbe állítva a 29 zárónyelv kilép a 30 záróelemekből, egyidejűleg a 13 ékek szabaddá teszik a csúszkákat, úgyhogy azokat el lehet tolni a 7 vezetékekben.

Az ablak nyitott helyzetének reteszelése végett a fogantyút ismét zárási helyzetbe állítjuk. Ennek hatására a 13 ékek a 14 közbetéteket felfelé nyomják és ezzel a 8 csúszkákat a 7 vezetékekben rögzítik. Ezáltal a 4 ablakszámy a kívánt helyzetben biztosan reteszelve van. Magától értetődik, hogy ezt a kialakítást az 1 rögzítőkészülék további kiviteli alakjaiban is alkalmazni lehet.

Az 5. és a 6. ábrán látható az 1 rögzítőkészülék további lehetséges működési kapcsolata a mind csapóhelyzetben, mind billentési helyzetben nyitható ablak funkcionális elemeivel. A 4. ábra kapcsán leírt ablaktól eltérő módon a billentési helyzetbe állítható ablaknak van két, 34 tengelycsapja. A 34 tengelycsapok a 4 ablakszámy 15 oldaltartóin vannak elhelyezve. Ezek a 34 tengelycsapok billentési helyzetben a 35 hornyokba nyúlnak be, amik a 3 béléstokon vannak, és amiknek a felső végén 39 nyílások vannak. A szükséges elforgató mozgás megvalósításához még az is szükséges, hogy a 4 ablakszámy a 3 béléstokhoz csuklósán kapcsolódó karokon fel legyen függesztve. Erre a 31 karok elülső végein lévő 32 csapágyazások szolgálnak. Van ezenkívül két 55 retesz (lásd all., 14. és 16. ábrát), amik a 4 ablakszámyat a 31 karokkal mereven összekötik, ha az ablakot csapóhelyzetben kell nyitni. Az 55 reteszek célszerű módon az ablak felső végén vannak elhelyezve, és a 9 fogantyú révén ugyancsak a 19 tolórudakon át lehet kapcsolódásukat létrehozni és megszüntetni.

A 34 tengelycsapok az ábrázolt ablakon úgy vannak elhelyezve, hogy az ablak zárt állapotában, amikor a 9 fogantyú csapóhelyzetbe van állítva, akkor a 35 hornyok felső, 39 nyílásai felett vannak. Az ablak billentési helyzetbe való állítása végett a 34 tengelycsapokat a 9 fogantyúval olyan helyzetbe állítjuk, hogy azok belépnek a 35 hornyok felső, 39 nyílásaiba. Evégett a 34 tengelycsapok a 19 tolórudakkal össze vannak kötve.

A 34 tengelycsapok a leírt kiviteli alakban ugyanakkor arra is szolgálnak, hogy az 1 rögzítőkészüléket működtessék. Ilyen 1 rögzítőkészülékre példa a 3. ábrán látható, de magától értetődik, hogy a 2. ábra, a 2b. ábra szerinti rögzítőkészüléket, vagy annak más kiviteli alakját is lehet alkalmazni. Az ablak zárt állapotában vagy csapóhelyzetében, amit az 5. ábrán ábrázoltunk, a 34 tengelycsapok a 37 átviteli elemek U alakú 38 bemetszéseibe nyúlnak be. A 37 átviteli elemek 40 vezetékekben eltolható módon vannak a 25 csövek külső oldalán rögzítve. Lényegében a 25 csövek képezik a 31 karokat, amik a 4 ablakszámyat hordozzák.

Az 5. és 6. ábrán ábrázolt kiviteli alak funkciói a következők: ha a 9 fogantyú a 4 ablakszámy zárt állapotában záró helyzetben van, akkor a 29 zárónyelvek bekapcsolódnak a 30 záróelemekbe, ahogyan ezt már a

4. ábra kapcsán taglaltuk. (A megfelelő alkatrészek az

5. és 6. ábrán nem láthatók.) Amikor a 4 ablakszámy az 5. ábrán ábrázolt csapóhelyzetbe mozog, akkor a 9 fogantyút csapóhelyzetbe (10. ábra) állítva a 29 zárónyelveket kimozdítjuk a 30 záróelemekből, és a 4 ablakszámy felcsapható. A 4 ablakszámyat a már említett 55 reteszek összekötik a 31 karokkal. Ha a 9 fogantyút az 5. ábrán ábrázolt csapóhelyzetben a zárási helyzetbe mozgatjuk (13. ábra), akkor a 34 tengelycsapok ezt a mozgást a 37 átviteli elemek révén átviszik az 1 rögzítőkészülékekre, amelyek a 3. és 4. ábra kapcsán már leírt módon a 8 csúszkákat rögzítve a 4 ablakszámyat rögzítik.

A 4 ablakszámyat billentési helyzetbe való állítása végett zárni kell, és a 9 fogantyút billentési helyzetbe kell állítani (9. ábra). Ennek következtében a 34 tengelycsapok benyúlnak a 35 hornyok felső, 39 nyílásaiba. Az 55 reteszek ugyanakkor szabaddá teszik a 4 ablakszámy és a 31 karok közötti összeköttetést, és így a 4 ablakszámy a 32 csapágyazások körül elforgathatóvá válik. Amikor a 4 ablakszámyat nyitjuk, akkor elfordul a 32 csapágyazás körül és ugyanakkor a 34 tengelycsapok a 35 hornyokban lefelé csúsznak. A 34 tengelycsapok rögtön ennek a folyamatnak az elején kilépnek a 37 átviteli elemek U alakú 38 bemetszéseiből (6. és 8. ábra). így az 1 rögzítőkészüléket a billentőmozgásban a 9 fogantyúval már nem lehet működtetni. Annak érdekében, hogy az ablak zárásakor biztosítva legyen a 34 tengelycsapok belépése az U alakú 38 bemetszésekbe, célszerű módon egy 43 zárnyelvet alkalmazunk, ami a 9 fogantyúra úgy hat, hogy a 9 fogantyút, a billentési helyzetbe nyitott ablak esetén már nem lehet működtetni.

A 7., 9., 10., 12., 13. és 15. ábrán látható a hibás kezelés megakadályozására szolgáló 43 zárnyelv a 9 fogantyú különböző működési helyzeteiben, valamint a 4 ablakszámy különböző helyzeteiben. A fogantyú helyzeteinek a tetőablak funkcionális elemeinek a 8.,

11., 14. és 16. ábrán ábrázolt helyzetei felelnek meg. Ezeken az ábrákon elvi vázlatok láthatók.

A 7. ábrán a 4 ablakszámy alsó, 41 kereszttartójának egy részlete, valamint a 3 béléstok alsó, 42 kereszttartójának ezzel szemben lévő részlete látható. A 4 ablakszámy alsó, 41 kereszttartóján van a 9 fogantyú a 46 terpesztőhajtással. A 46 terpesztőhajtást képezheti egy fogaskerék, ami további, 44 és 45 tolórúd fogasléceihez kapcsolódik. Ezek a további, 44 és 45 tolórudak a 4 ablakszámy elülső sarkaihoz vezetnek, és ott 59 sarokirányváltó szerkezetekkel vannak összekötve, amik az állítómozgásokat a 4 ablakszámy két oldalán lévő 19 tolórudakra továbbadják. Az egyik további, 44 és 45 tolórúdnak van egy 47 rúdvége, ami túlnyúlik a 46 terpesztőhajtáson, és ott a 48 bevágás révén 54 horgot képez, amibe

HU 218 626 Β a 43 zárnyelv helyzetétől függően benyúlik az 53 kilincs. A 7. ábra szerint a 4 ablakszámy zárva van, és így a 4 ablakszámy alsó, 41 kereszttartója a 3 béléstok alsó, 42 kereszttartóján fekszik. Ebben a helyzetben a 43 zárnyelv nincs kapcsolódásban, mivel az alsó, 42 kereszttartó egy 49 záróelem 52 görbületét egy 50 rugó ereje ellenében felfelé nyomja. Az 50 rugó 51 tartóorra támaszkodik, ami a 4 ablakszámy alsó, 41 kereszttartóján van elhelyezve. Az ábrázolt helyzet zárt 4 ablakszámynak felel meg, miközben a 9 fogantyú abban a helyzetben van, amelybe a 4 ablakszámy a billentési helyzetben való nyitáskor mozog, ahogyan ez a 6. ábrán látható.

A 8. ábrán az ablak elvi vázlata oldalnézetben látható. A 9 fogantyú és a 4 ablakszámy helyzete megegyezik a 7. ábra szerintivel. Ebben a helyzetben a 19 tolórudakkal összeköttetésben álló 29 zárónyelvek a 30 záróelemeken kívül vannak, úgyhogy a 4 ablakszámy nyitható. A 9 fogantyút a 7. ábrán látható billentési helyzetbe állítva az 55 reteszek kihúzódnak az 56 zárólemezekből, és a 4 ablakszámy két oldalán a 34 tengelycsapok belépnek a 35 hornyok felső, 39 nyílásaiba. Az ablak zárt helyzetében a 34 tengelycsapok még a 37 átviteli elemek U alakú 38 bemetszéseiben vannak. A 17 tartóelemet egy 18 foggal jelképesen ábrázoltuk annak bemutatására, amint a 16 fogasléctől el van távolodva, és ezért a 8 csúszkák nincsenek rögzítve. Ha ebben a helyzetben az ablakot nyitjuk, ahogyan ez a 6. ábrán látható, akkor a 34 tengelycsapok kilépnek a 37 átviteli elemek U alakú 38 bemetszéseiből, vagyis nincsenek kapcsolódásban, és a 9 fogantyú állításával már nem tolhatok el, mivel különben a 4 ablakszámy újbóli zárásakor nem lépnének be a 37 átviteli elemek U alakú 38 bemetszéseibe. Az ilyen hibás kezelésnek az lenne a következménye, hogy az 1 rögzítőkészüléket nem lehet kezelni. Emiatt a 4 ablakszámy nyitásakor a 43 zárnyelv benyúlik és így reteszeli a 9 fogantyút, ahogyan ez a 9. ábrán látható. Ez úgy megy végbe, hogy az 50 rugó az ablak nyitása révén a 49 záróelemet lefelé nyomja, ennek következtében az 53 kilincs bekapcsolódik a 48 bevágásba, és ezáltal rögzíti a 44 tolórudat. A 46 terpesztőhajtáson át ezáltal a másik, további 45 tolórúd is reteszelve van.

A 10. ábrán a 9 fogantyú abban a helyzetben látható, amelyben a 4 ablakszámy nyitáskor csapóhelyzetet foglal el. A 44 tolórúdnak a 46 terpesztőhajtáson túlnyúló 47 rúdvége olyan helyzetben van, hogy a 43 zárnyelv már nem tudja megfogni az 54 horgot, amikor a 4 ablakszárnyat nyitjuk. Ennek a helyzetnek az ablak 11. ábra szerinti oldalnézete felel meg, ahol a 29 zárónyelvek a 30 záróelemekkel szemben, kapcsolódáson kívül vannak. A 34 tengelycsapok a 35 hornyokon kívül vannak, és az 55 reteszek benyúltak az 56 zárólemezekbe, úgyhogy a 4 ablakszámy össze van kötve a 31 karokkal. A 34 tengelycsapok a 37 átviteli elemek U alakú 38 bemetszéseiben vannak, és eközben a 17 tartóelemek olyan helyzetet foglalnak el, amelyben nincsenek kapcsolódásban aló fogaslécekkel. így a 8 csúszkák szabadon mozoghatnak, ami szükséges a 4 ablakszámy nyitásához. A nyitómozgást elősegíti, hogy a 10 rugók erőt fejtenek ki a 8 csúszkákra, és ezáltal a 2 rugókarok a 4 ablakszámyat felfelé nyomják. Amikor a funkcionális elemeknek, ebből all. ábra szerinti helyzetéből következik be a 4 ablakszámy nyitása, akkor a 43 zárnyelvnél a 12. ábrán látható helyzet következik be.

A 12. ábrán a 41 és 42 kereszttartó 10. ábrának megfelelő része látható a 4 ablakszámy nyitásakor. Ennek a nyitásnak a következtében az 50 rugó a 49 záróelemet megint lefelé mozgatja, úgyhogy az 53 kilincs közvetlenül az 54 horog előtt fekszik. Ez lehetővé teszi a 9 fogantyú állítását. Ezáltal a további, 44 és 45 tolórúd ugyancsak elmozdítható. Ez az állítás megfelel a 9 fogantyú csapóhelyzetből (12. ábra) záróhelyzetbe (13. ábra) történő átállításának. A 9 fogantyút azonban nem lehet billenési helyzetbe (9. ábra) elmozdítani, mivel ezt az átállítást reteszeli az 54 horog a 43 zárnyelv 53 kilincsébe való ütközésével.

A 13. ábrán látható a 9 fogantyú említett átállítása záróhelyzetbe, a nyitott 4 ablakszámy esetében. A 9 fogantyúnak ez az átállítása aktiválja az 1 rögzítőkészülékeket, amit a 14. ábra kapcsán taglalunk. A 4 ablakszámy nyitásakor először a 8 csúszka eltolódik a 17 tartóelemek irányában (60 nyíl). Amikor a 4 ablakszámy nyitott állapotában a 9 fogantyút záróhelyzetébe állítjuk, akkor a 19 tolórúdon át eltolódnak a 34 tengelycsapok. Ekkor bekövetkezik a 37 átviteli elemek és a 17 tartóelemek menesztése a 8 csúszka irányában, ahogyan ezt a 61 nyíl jelzi. A 17 tartóelemek belépnek a 22 nyílásokba (3. ábra), valamint a 17 tartóelemek 18 fogai bekapcsolódnak a 8 csúszkák 16 fogasléceibe. Ezzel a 4 ablakszámy reteszelve van. Ez a reteszelés úgy szüntethető meg, hogy a 9 fogantyút visszaállítjuk csapóhelyzetébe. Ezzel a 17 tartóelemek kikapcsolódnak a 22 nyílásokból, és ezzel a 8 csúszkák 16 fogasléceiből is.

A 15. és 16. ábrán a zárt 4 ablakszámy látható. Ebben a helyzetben a 29 zárónyelvek a 30 záróelemekbe kapcsolódnak. Nem játszik szerepet az, hogy ebben a helyzetben a 17 tartóelemek hozzákapcsolódnak-e a 16 fogaslécekhez vagy nem. Ez az adott konstrukciótól függ.

A találmánynak a 7. ábra kapcsán adott ismertetéséhez és bemutatásához az 1 rögzítőkészüléknek a 3. ábra szerinti kiviteli alakját választottuk. Magától értetődik, hogy ezek a kialakítások az 1 rögzítőkészülék más kiviteli alakjaiban is lehetségesek, így például a 2. és 2a. vagy a 2b. ábrán ábrázolt kiviteli alakban. Ezeknek a kiviteli alakoknak az az előnyük a 3. ábra szerinti kiviteli alakhoz képest, hogy a 8 csúszkáknak a túl nagy erőhatás által okozott kioldódása nem idézi elő az ablak rángató mozgását, mivel ezek a csúszkák az ilyen erőhatás következtében folytonosan mozognak a vezetékekben.

Az ábrákon szereplő kiviteli alakok csak példaképpeni jellegűek. Lehetségesek más kiviteli alakok és különösen lehetségesek az egyes elemek más kombinációi is.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Rögzítőkészülékkel ellátott tetőablak, amelynek kitámasztóeszköze van; a kitámasztóeszközt rugókar képezi, amely legalább a tetőablak zárt állapotában a béléstokhoz képest hegyesszögben helyezkedik el, és kitámasztott állapotban az ablakszámyat a béléstokon meg6

HU 218 626 Β támasztja, és a rugókar (2) a béléstokkal (3) és az ablakszárnnyal (4) forgócsapágyon (5, 6) át van megvezetve, és az egyik forgócsapágy egy rugóval (10) terhelt és vezetékben (7) eltolható csúszkán (8) fekszik fel, azzaljellemezve, hogy a csúszka (8) egy fogantyúval (9, 9’) működtetett, a tetőablakot nyitási helyzetében stabilizáló rögzítőkészülékkel (1) van ellátva.
2. Az 1. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a vezeték (7) a csúszkával (8) együtt a béléstok (3) oldaltartóinak (11) legalább egyikében van.
3. Az 1. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a vezeték (7) a csúszkával (8) együtt az ablakszárny (4) legalább egyik oldaltartójában (15) van.
4. Az 1. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy az ablakszámyat (4) nyitott helyzetben hordozó egy-egy vezeték (7) a csúszkával (8) együtt két karban (31) van elhelyezve.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a rögzítőkészülék szorítóerői az ablakszámy (4) roncsolását megakadályozó módon vannak korlátozva.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a rögzítőkészüléket (1) excenter (12) képezi.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a rögzítőkészüléket (1) a csúszkát (8) a vezetékbe (7) beszorító ék (13) képezi.
8. A 7. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a csúszka (8) és az ék (13) közé közbetét (14) van beiktatva.
9. A 8. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a közbetét (14) hosszirányban a vezetéken (7) mindkét oldalon túlnyúlik, és a vezeték (7) egyik végén van rögzítve, és a másik végén alányúlik az ék (13), amely ék (13) hosszirányú eltolásakor a közbetéttel (14) van rögzítve a csúszka (8).
10. A 7. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy az ék (13) ferde síkon (63) van eltolva, és az ék (13) hossza legalább a vezeték (7) hosszával egyenlő, és a ferde sík (63) emelkedésének, valamint az ék (13) ellenirányú emelkedésének az emelkedési szöge azonos, és egy szorítófelületként (64) szolgáló ékfelület az ék (13) hosszirányú eltolása útján magassági irányban párhuzamos átállításra alkalmasan van kialakítva.
11. A 8., 9. vagy 10. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a vezetéknek (7) legalább az egyik oldalán műanyag bevonat (26) van.
12. Az 1-4. igénypontok szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a csúszka (8) fogaslécet (16) hordoz, amely egy tartóelemmel (17) való, legalább egy foggal (18) történő kapcsolódására és oldására alkalmasan van kialakítva.
13. A 12. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a tartóelem (17) egy tolórúdon (19) van elhelyezve; és a vezetéket (7) tartalmazó csőben (25) - a tartóelem (17) tolórúdon (19) való működtetésekor annak belépésére és kilépésére alkalmas - nyílás (22) van kialakítva.
14. A 13. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a tartóelemhez (17) erőt kifejtő rugózó tolórúd (19) és egy, a tolórudat (19) vezető rögzítőelem (20) van hozzárendelve, és a tartóelemnek (17) a nyílásból (22) való kilépéséhez a nyíláson (22) egy élletörés (24) van képezve, amely a tartóelem (17) lejtőjével (23) együtt működőén van kialakítva.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy egy fogantyú (9) működteti legalább az egyik rögzítőkészüléket (1) és zárja vagy nyitja az ablakszámyat (4).
16. A 15. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a fogantyú (9) az ablakszámy (4) alsó kereszttartóján van elhelyezve, és sarokirányváltó szerkezeteken (59) és tolórudakon (19) át záróelemekkel (30) és legalább egy rögzítőkészülékkel (1) van megvezetve.
17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik rögzítőkészülékkel (1) van reteszelve az ablakszámy (4), a fogantyú (9) záróhelyzetbe állításával, a csapóhelyzetben nyitott ablakszámy (4) esetében, amikor karokkal (31) van összekötve.
18. Az 1. és 4-17. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy az ablakszámyat (4) a karok (31) elforgatható módon tartják, amelyekkel adott esetben össze van kötve.
19. A 18. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a billentési helyzetben lévő, azaz a karokhoz (31) képest csapágyazásokban (32) elforgatott ablakszámy (4) egyidejűleg két tengelycsappal (34) van vezetve a béléstok (3) hornyaiban (35).
20. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy két rugókar (2) a béléstok (3) felső végén elforgatható módon felfüggesztett karokon (31) van rögzítve; az ablakszámyat (4) a karok (31) elforgatható módon tartják, és ezekkel adott esetben össze vannak kötve; az ablakszámy (4) billentési helyzetben egyidejűleg két tengelycsappal (34) van vezetve a béléstok (3) hornyaiban (35); továbbá a fogantyú (9) és a rögzítőkészülék (1) közötti működési kapcsolat - billentési helyzetben - egy kapcsolótaggal (36) van megszakítva.
21. A 20. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a legalább egy rögzítőkészülék (1) egy átviteli elemen (37) át működési kapcsolatban van a tolórúddal (19), és a kapcsolótagot (36) az átviteli elem (37) U alakú bemetszése (38) képezi, és egy, a tolórúddal (19) összekötött csapja van, az ablakszámy (4) karokkal (31) összekötött helyzetében a bemetszésbe (38) benyúló és az ablakszámy (4) billentési helyzetében onnan kilépő módon kialakítva.
22. A 21. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy az U alakú bemetszésbe (38) kapcsolódó csap egy tengelycsap (34), a fogantyúval (9) van átállítva, egyidejűleg az ablakszámy (4) zárt állapotában és a csapóhelyzetben a horony (35) felső nyílása (39) felett köríven van elhelyezve, és a tengelycsap (34) billentési helyzetben benyúlik a horonyba (35).
23. A 20. vagy 22. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy billentési helyzetben nyitott ablakszámy (4) esetén a fogantyú (9) zárnyelv (43) útján van reteszelve.