HU218625B

HU218625B - Eljárás és berendezés mozgó anyagrétegek egymáshoz történő kötésére, valamint abszorbens termék

Info

Publication number: HU218625B
Application number: HU9501044A
Authority: HU
Inventors: Verner E. Andersen
Original assignee: Mölnlycke AB
Priority date: 1992-10-12
Filing date: 1993-10-11
Publication date: 2000-10-28
Also published as: PL308305A1; GB9320572D0; GB2271315B; SE9202993D0; NZ256933A; ATE171109T1; CA2146876A1; HU9501044D0; DE69321138D1; SE501785C2; CZ90795A3; AU675674B2; ES2125352T3; ZA937384B; EP0673314A1; WO1994008789A1; AU5289693A; PL175001B1; DE69321138T2; TNSN93110A1

Abstract

A találmány tárgya eljárás legalább két, mozgó folyamatos anyagréteg(1, 5) rétegelt anyaggá (12) történő összekötésére, ahol legalább azegyik anyagréteg hullámosra van kiképezve. Az eljárás lényege abbanvan, hogy az első anyagréteget (1) egy első tárolóhelyről elsősebességgel (V1) továbbítják, a második anyagréteget (5) egy másodiktárolóhelyről egy, az elsőnél kisebb, második sebességgel (V2)továbbítják. A két anyagréteget (1, 5) rétegelt anyaggá (12) képezikaz anyagösszekötő állomáson (4) úgy, hogy az első anyagréteg (1) azanyagösszekötő állomásra (4) belépve hullámos felületűvé válikazáltal, hogy az első anyagréteg (1) nagyobb sebességű (V1), mint amásodik anyagréteg (5), és a rétegelt anyagot (12) az anyagösszekötőállomásról (4) a második alacsonyabb sebességgel (V2) vezetik el. Atalálmány tárgya továbbá az eljárást megvalósító berendezés, amelytartalmaz egy első anyagréteget (1) egy első tárolóhelyről elsősebességgel (V1) továbbító elemet, egy második anyagréteget (5) egymásodik tárolóhelyről második sebességgel (V2) továbbító elemet, ésegy anyagösszekötő állomást (4), amely az első sebesség (V1) ésmásodik sebesség (V2) közötti különbséget fenntartva a létrehozottanyagréteget (12) a második sebességgel (V2) vagy ennél kisebbsebességgel továbbítja. A találmány tárgya továbbá egyszer használatosabszorbens termék, amely külső folyadék-átnemeresztő réteg és külsőfolyadékbefogadó réteg (20) közé elhelyezett abszorbens betételemet(18) tartalmaz, és a külső folyadékbefogadó réteg (20) egymáshozkötött legalább két folyadékáteresztő rétegből (22) áll, ahol az elsőfolyadékáteresztő réteg hullámosra van kiképezve, és legalább egymásodik folyadékáteresztő réteg (22) sima. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés legalább két, folyamatosan mozgó anyagréteg egymáshoz történő kötésére, valamint az eljárással és berendezéssel készített abszorbens termék. Az abszorbens tennék lehet például eldobható, egyszer használatos pelenka, egészségügyi betét, inkontinenciabetét vagy más abszorbens termék, amelyek mindegyike tartalmaz legalább egy abszorbens betételemet, amelynek egyik oldalán külső folyadék-átnemeresztő réteg, a másik oldalán pedig egy külső folyadékáteresztő, folyadékbefogadó réteg van elhelyezve. A külső folyadékbefogadó réteg legalább két, egymáshoz csatlakoztatott, folyadékáteresztő rétegből van kialakítva.

Két vagy több mozgó anyagrétegből azok egymáshoz történő kötésével kialakított rétegelt anyagot többféle módon lehet előállítani. Az egyik ismert eljárás során az anyagrétegeket hővel kötik egymáshoz, azaz hő hatására történik a ragasztás két előmelegített forgó henger között. Egy másik ismert eljárás szerint legalább az egyik anyagrétegre ragasztóanyagot helyeznek, majd ezt követően az anyagrétegeket egymáshoz ragasztják például úgy, hogy két henger között vezetik át az anyagokat. Egy további ismert eljárás során két anyagrétegből képezett rétegelt anyagot ultrahangos hegesztéssel hoznak létre. Mind a hővel történő ragasztás, mind pedig az ultrahangos hegesztés esetén legalább az egyik szövetrétegnek vagy anyagrétegnek hegeszthető anyagból kell lennie. Ebben az esetben az anyagok lehetnek például polietilénből, polipropilénből, poliészterből. Ilyen anyagoknál egy másik szóba jöhető terület a hőre lágyuló filmek alkalmazása.

Az EP-A-0 409 315 számú szabadalmi leírás olyan rétegelt anyag előállítására szolgáló eljárást ismertet, ahol a rétegelt anyag legalább egy hullámosított réteget tartalmaz. A két réteget azonos sebességgel mozgatják és vezetik át két henger között, és az egyik réteg azáltal lesz hullámos, hogy a továbbító egyik henger felülete az anyag mozgatásának irányában olyan hullámosra van kiképezve, amilyen hullámosságot az anyagban meg kívánunk valósítani. A hullámok közötti részen a két réteg egymáshoz van kötve a két henger felülete mentén. Ezen eljárás során igen fontos, hogy a hullámok ne tolódjanak el oldalirányba, azaz megfelelően helyezkedjenek el a hengerek közötti hornyok mentén. Előfordulhat ugyanis, hogy gyűrődések képződnek a rétegben, ami nem engedhető meg.

Egy további ismert eljárás az úgynevezett Micrexeljárás, amelyet a Micrex cég javasolt, és amelynek segítségével mikrokreppanyag állítható elő. Ilyen mikrokreppanyag például lehet nemszövött szövetből. Ezen eljárás során azonban nincs szükség két anyagréteg összekötésére. A mikrokreppesítési eljárást egyetlen rétegen végzik, vagy rétegelt anyagon, például nemszövött szövedékből készült anyagon. A mikrokreppesítési eljárás mikroszkopikus gyűrődéseket hoz létre az anyagban a mozgás irányára merőlegesen. Az ilyen szövetben a gyűrődéseknek a tartóssága az eljárás további lépései során meglehetősen bizonytalan. Pelenkagyártási eljárás során például a szövedék jelentős feszítőerőnek van kitéve a pelenkagyártó gépekben. Mivel a gyűrődések nincsenek állandóra beállítva, így igen komoly veszélye van annak, hogy a gyűrődések kisimulnak akkor, amikor a rétegelt anyag hosszirányban előre mozog. Ezen túlmenően pedig, amikor az eljárás végén a mikrokreppanyagot feltekerik a különböző feszítőkeretekre, és itt tartják mindaddig, amíg a pelenkagyártáshoz nincsen rá szükség, a gyűrődések kedvezőtlenül változnak, adott esetben kisimulhatnak vagy akár el is tűnhetnek.

Az EP 295 957 számú szabadalmi leírás olyan rétegelt anyag előállítására szolgáló eljárást ismertet, ahol a két réteget azonos sebességgel mozgatva vezetik egymás felé, de a vezetőhengerek kerületi sebessége között van különbség. Ez a megoldás is lényegében az előbb említett hiányosságokkal rendelkezik.

A találmány célja olyan eljárás és berendezés kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy mozgó anyagrétegeket úgy kössünk gyorsan és egyszerűen egymáshoz, hogy legalább az egyik anyagréteg állandó jelleggel megbízhatóan és reprodukálhatóan hullámos, míg a másik lényegében sima marad.

A találmány felismerése az, hogy legalább egy anyagrétegben úgy hozzuk létre a hajtásokat, illetve a hullámos felületet, hogy azok az anyag ragasztása és/vagy kötése pillanatában jöjjenek létre. Az ily módon létrehozott redők ugyanis állandó jelleggel megmaradnak, mivel a szövetek úgy vannak egymáshoz rögzítve, hogy sima szövet van a hullámos részek vagy a redősödés által képezett mélypontok között. Ily módon tehát, ha a rétegelt anyagra húzóerőt fejtünk ki hosszirányban, nem tudjuk a redőket vagy hullámos felületet kisimítani. Az, hogy a hullámos felületet nem lehet kisimítani, annak köszönhető, hogy van egy sima szövetréteg is, és a hullámos anyagnak ezzel a szövetréteggel adott pontokon állandó és rögzített kapcsolata van.

A találmány tárgya továbbá olyan abszorbens termék létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a folyadék gyorsan áthaladjon rajta, és ugyanakkor nagyon kicsi legyen az újranedvesedési képessége is. Ezt azáltal érjük el, hogy legalább két folyadékáteresztő réteget alkalmazunk, ahol az egyik folyadékáteresztő réteg hullámosra vagy redősre van kiképezve, míg a másik folyadékáteresztő réteg lényegében sima. Az így rétegelt anyag képes arra, hogy nagy mennyiségű folyadékot nyeljen el, mivel a hullámos folyadékáteresztő réteg nagyszámú olyan vályúval rendelkezik, hogy jelentős mennyiségű és jelentős térfogatú folyadékot tud elnyelni, összehasonlítva az egyébként teljesen sima folyadékbefogadó rétegekkel.

A találmány tehát eljárás legalább két mozgó folyamatos anyagrétegnek legalább egy hullámosított réteget tartalmazó rétegelt anyaggá történő összekötésére egy anyagösszekötő állomáson.

Az eljárás lényege, hogy az első anyagréteget egy első tárolóhelyről első sebességgel, a második anyagréteget egy másik tárolóhelyről egy második sebességgel, amely második sebesség kisebb, mint az első sebesség, továbbítjuk az anyagösszekötő állomás felé, és az anyagösszekötő állomáson az első anyagréteget és a második anyagréteget rétegelt anyaggá képezzük ki úgy, hogy a

HU 218 625 Β nagyobb sebességű első anyagréteg az anyagösszekötő állomásra belépve hullámos felületűvé válik azáltal, hogy az első anyagréteg nagyobb sebességű, mint a második anyagréteg, az anyagösszekötés pillanatában, a második anyagréteg pedig sima marad, majd az anyagösszekötő állomáson összekapcsolt anyagrétegekből képezett rétegelt anyagot az anyagösszekötő állomásról a második kisebb sebességgel vezetjük el.

Előnyös, ha az első és a második sebesség közötti különbséget nagyobbra választjuk, mint az első anyagréteg összehúzódási sebessége, célszerűen pedig az első sebességet legalább 40%-kal nagyobbra választjuk, mint a második sebesség, még előnyösebb, ha az első sebesség kétszerese a második sebességnek.

Előnyös, ha az anyagösszekötő állomáson történő áthaladáskor az első anyagréteget legalább az első sebességgel rendelkező kerületi sebességű forgó hengerre fektetjük.

Az anyagrétegeket ultrahangkötési eljárással kapcsolhatjuk össze.

Előnyös, ha az anyagrétegeket mángorlón keresztülvezetve kapcsoljuk össze, ahol az első forgó henger kerületi sebességét az első anyagréteg sebességével megegyezőre, míg a második forgó henger kerületi sebességét a második anyagréteg sebességével megegyezőre választjuk.

A találmány tárgya továbbá berendezés legalább két mozgó anyagréteg rétegelt anyaggá történő összekötésére egy anyagösszekötő állomáson, ahol a rétegelt anyag legalább egyik anyagrétege hullámos felületű.

A berendezés lényege, hogy a berendezés tartalmaz egy, az első anyagréteget egy első tárolóhelyről első sebességgel továbbító elemet, egy, a második anyagréteget egy második tárolóhelyről, az első sebességnél kisebb második sebességgel továbbító elemet, továbbá az első anyagréteget és második anyagréteget egymással összekapcsoló anyagösszekötő állomás az első sebesség és második sebesség közötti különbséget fenntartóan van kiképezve, tartalmaz továbbá a berendezés a létrehozott rétegelt anyagot a második sebességgel vagy ennél alacsonyabb sebességgel továbbító elemet.

Az anyagösszekötő állomás előnyösen tartalmaz egy olyan hengert, amelynek a kerületi sebessége az első sebességnek felel meg, és amely hengeren az első anyagréteg az anyagösszekötő állomáson áthaladva felfekszik.

Az anyagösszekötő állomás adott esetben tartalmaz egy ultrahangforrást, a forgó henger ellennyomást kifejtő hengerként van elrendezve, amelynek külső felületén kiálló elemek vannak, előre megválasztott minta szerint elhelyezve és helyi hegesztési pontokat képezve, amely hegesztési pontok az anyagréteg első anyagrétegének és második anyagrétegének összekapcsolási pontjai.

A hengeren kiálló elemek diszkrét csúcsok, amelyek nem folytonos mintázat szerint vannak a külső felület legalább egy részén elhelyezve, vagy több, egymástól leválasztott hosszirányú bordák, amelyek a külső felület legalább egy részén vannak elhelyezve.

A találmány tárgya továbbá eldobható, egyszer használatos abszorbens termék, például pelenka, egészségügyi betét, inkontinenciabetét vagy más abszorbens termék, amely abszorbens termék egy külső folyadék-átnemeresztő réteg és külső folyadékbefogadó réteg közé elhelyezett abszorbens betételemet tartalmaz, és a folyadékbefogadó réteg egymáshoz kötött legalább két folyadékáteresztő rétegből áll.

Az abszorbens termék lényege, hogy az első folyadékáteresztő réteg hullámosra van kiképezve, és legalább egy második folyadékáteresztő réteg sima.

Célszerű, ha legalább az egyik folyadékáteresztő réteg hegeszthető anyagból van, és a folyadékáteresztő rétegek diszkrét hegesztési pontokon és/vagy előre megadott összekötési tartományok mentén vannak egymással összekapcsolva, és adott esetben legalább az egyik folyadékáteresztő réteg nemszövött termék, amely célszerűen hőkötéssel és/vagy sodrással összekapcsolt szálakból áll.

A hullámosított folyadékáteresztő réteg vagy rétegek kisebb méretűre is kiképezhetők, mint a sima folyadékáteresztő réteg, és a folyadékbefogadó réteg folyadékelnyelő tartományokkal van ellátva, egy-egy hullámosított részként kiképezve, amelyek felülete kisebb, mint a folyadékbefogadó réteg teljes felülete.

Előnyös, ha folyadékelnyelő tartomány az abszorbens termék lépésbetétrészében van elrendezve.

Ugyancsak előnyös, ha egynél több hullámosított folyadékáteresztő réteg esetében azok a sima folyadékáteresztő réteg ugyanazon oldalán vannak elhelyezve, és oldalirányban vannak egymáshoz képest, a folyadékbefogadó rétegen egynél több hullámosított részt képezve, eltolva.

A hullámosított folyadékáteresztő réteg vagy rétegek a folyadékbefogadó réteg teljes felületén helyezhetők el, vagy a hullámosított folyadékáteresztő réteg vagy rétegek a sima folyadékáteresztő réteg azon oldalán van(nak) elhelyezve, amely a felhasználója felé esik a termék viselése során.

Célszerű az is, ha a hullámosított folyadékáteresztő réteg vagy rétegek a sima folyadékáteresztő réteg azon oldalán van(nak) elhelyezve, amely használat közben a felhasználójától távolabb esik.

A gyűrődések vagy hajtások célszerűen a termék hosszirányában vannak elrendezve, vagy a hajtások a termék keresztirányában vannak elrendezve.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható vázlatosan a találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módját megvalósító berendezés vázlatos rajza a, a 2. ábrán hosszmetszetben látható az 1. ábrán bemutatott eljárással készített rétegelt szerkezet, a 3. ábrán egy inkontinenciabetétként kialakított kiviteli alak látható, amely a találmány szerinti abszorbens termék egy példakénti kiviteli alakja, a 4. ábrán a 3. ábrán bemutatott inkontinenciabetét metszete látható.

Visszatérve az 1. ábrára, megfigyelhetünk egy első 1 anyagréteget, amely valamilyen első tárolóhelyről

HU 218 625 Β van a berendezéshez vezetve, ahol azután két forgó 2 és 3 henger között van tovább vezetve. A két forgó 2 és 3 henger kerületi Vj sebessége egymással egyenlő. Az első 1 anyagréteg ezzel a V) sebességgel van 9a és 9b görgőkön keresztül egy 4 anyagösszekötő állomásra elvezetve. Ezzel egyidejűleg egy második 5 anyagréteget is bevezetünk az elrendezésbe, ezt az 5 anyagréteget V₂sebességgel vezetjük, amely V₂ sebesség két forgó 6 és 7 henger kerületi sebessége, amelyek között van a második 5 anyagréteg bevezetve. A második 5 anyagréteg egy 9c görgőn keresztül van a 4 anyagösszekötő állomásra elvezetve. Az első Vj sebesség nagyobbra van megválasztva, mint a V₂ sebesség, tehát az első 1 anyagréteg V j sebessége nagyobb lesz, mint a második 5 anyagréteg V₂ sebessége, amikor az 1 és 5 anyagrétegek a 4 anyagösszekötő állomáson áthaladnak. A 4 anyagösszekötő állomás 8 ultrahangforrással van ellátva, és el van látva még egy forgó, ellennyomást kifejtő 9 hengerrel is, amelynek kerületi sebessége az első Vj sebességgel egyezik meg. A 8 ultrahangforrás és a 9 henger között egy 11 érintkezési vonal vagy tartomány van kijelölve, amelyen keresztül az első 1 anyagréteg és második 5 anyagréteg áthalad. A második 5 anyagréteg a 8 ultrahangforrás és az első 1 anyagréteg között halad át, az első 1 anyagréteg pedig felfekszik a forgó és ellennyomást kifejtő 9 hengeren akkor, amikor az első 1 és a második 5 anyagréteg 12 rétegelt anyagot képezendő egymáshoz van kötve és/vagy rögzítve. A 8 ultrahangforrás adott frekvencián, például 20 kHz vagy a fölötti frekvencián oszcillál, és a 9 hengeren megfelelő nyomással támaszkodik meg. A 9 henger 10 külső felületén kiálló elemek vannak kiképezve, ezeknek a magassága azonban olyan kicsi, hogy azt az ábrán nem tudtuk feltüntetni. Ezek a kiálló elemek önmagukban ismert módon elhelyezhetők, különálló elemekként vagy megfelelően mintázatot képezve. Lehetnek hosszúkás gumidarabok, amelyek lényegében a 9 hengeren tengelyirányban vannak elhelyezve, vagy adott esetben más, önmagukban ismert elemek is képezhetik ezeket a kiálló részeket. A kiálló részek által megvalósított mintázat lehet szabályos vagy szabálytalan, az egész 10 külső felület mentén elhelyezhető, vagy csak annak egy részén. A kifelé nyúló elemek mint helyi csapok vagy nyúlványok működnek, és ezek segítségével lehet létrehozni a hegesztett rétegelt részeket, amikor az első 1 anyagréteg és a második 5 anyagréteg a 8 ultrahangforrás és a 9 henger közötti 11 érintkezési vonalon áthalad. Az egymáshoz hegesztett első 1 és második 5 anyagréteg ily módon a 4 anyagösszekötő állomást mint 12 rétegelt anyag hagyja el, amely azután két további forgó 13 és 14 henger között halad át, amelyeknek kerületi sebessége a második V₂ sebességgel egyenlő.

Amikor az első 1 anyagréteg all érintkezési vonalon a V₂ sebességnél nagyobb V, sebességgel a 4 anyagösszekötő állomásra jut, és ott áthalad, az első 1 anyagréteg egy adott hosszúságban összehullámosodik vagy összeráncolódik, mivel a nagyobb V j sebességről hirtelen kell átmennie a hegesztés vagy kötés pillanatában a kisebb V₂ sebességre. Más szavakkal: az 1 és 5 anyagréteg egymáshoz történő rögzítésekor az első 1 anyagrétegben hirtelen sebességcsökkenés következik be a 11 érintkezési vonal mentén anélkül, hogy az első 1 anyagrétegnek all érintkezési vonalat még el nem ért részei ugyanilyen sebességcsökkenést szenvednének. Ez egy járulékos előre irányuló mozgást eredményez az első 1 anyagrétegben a második 5 anyagréteghez képest, amely végig az egész eljárás alatt a V₂ sebességgel mozog, és ez eredményezi azt, hogy az első 1 anyagrétegben keresztirányban 15 hajtások alakulnak ki. Ez a 2. ábrán jól megfigyelhető. Ezek a 15 hajtások a 12 rétegelt anyag 16 összekötési tartományai közé esnek. Ez szintén jól megfigyelhető a 2. ábrán. A Vj sebesség és a V₂ sebesség közötti különbség annak alapján van megválasztva, hogy milyen méretű 15 hajtásokat kívánunk létrehozni, azaz mekkora az az anyaghosszúság, amely az első 1 anyagrétegből egyszerre betáplálásra kerül. Egy másik tényező, amely a Vj és V₂sebességek közötti különbséget befolyásolja, a 10 külső felületen elhelyezett, kifelé nyúló nyúlványok mérete, azaz ezeknek a hossza, továbbá az alkalmazott anyagok összehúzódási sebessége. Ha a V! és V₂ sebességek közötti különbség kicsi, úgy az anyag csak igen kis mértékben fog 15 hajtásokat képezni, és a gyorsabban mozgó 1 anyagréteg lényegében a síkjában egy kicsit deformálódni fog. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző anyagoknak különböző a deformációval szembeni ellenálló képessége. A 12 rétegelt anyag V₂ sebességgel hagyja el a 4 anyagösszekötő állomást. Összefoglalva megállapíthatjuk azonban, hogy a Vi-V₂ sebességkülönbségnek nagyobbnak kell lenni, mint az alkalmazott anyagok összehúzási sebessége, így lehet ugyanis csak az adott anyagban hajtásokat létrehozni. Megfelelő viszonyok érhetők el akkor, ha a Vj sebesség legalább 40%-kal nagyobb, mint a V₂ sebesség, ekkor ugyanis minden feltétel teljesül ahhoz, hogy megfelelő hullámos anyag jöjjön létre. A Vj sebesség lehet akár kétszerese is a V₂ sebességnek, de a sebességkülönbség lehet 150%, 200% vagy még nagyobb is. Bizonyos esetekben az ellennyomást kifejtő 9 henger kerületi sebessége is lehet nagyobb, mint a V j sebesség.

Az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alaknál az első 1 anyagréteg és a második 5 anyagréteg szélessége egyenlő, de lehet az első 1 anyagréteg keskenyebb is abban az esetben, ha olyan 12 rétegelt anyagot kell létrehozni, amelynél a szélességének csak egy részén vannak a 15 hajtások. Ha az első 1 anyagréteg keskenyebb, mint a második 5 anyagréteg, akkor az első 1 anyagréteg egy hosszirányú képzelt szimmetriatengely mentén van elhelyezve, amely szimmetriatengely a második 5 anyagrétegnek a szimmetriatengelye, de kialakítható olyan elrendezés is, amikor az első 1 anyagréteg képzeletbeli szimmetriatengelye valamelyik oldalirányba van eltolva a második 5 anyagréteg szimmetriatengelyéhez képest. Ez utóbbi esetben egy harmadik anyagréteget is felhasználhatunk, amelyet az első 1 anyagréteg oldala mentén vezetünk, kissé oldalirányba attól eltolva, a 4 anyagösszekötő állomáshoz. Ebben az esetben ugyanis az első 1 anyagréteg és a harmadik

HU 218 625 Β anyagréteg teljes szélessége kisebb lesz, mint a második 5 anyagréteg szélessége, amely második 5 anyagréteg teljesen sima. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az egymással összekapcsolt szövetrétegek oldalirányú leválasztott részein is hajtásokat képezzünk ki. Természetesen olyan megoldás is elképzelhető, hogy kettőnél több keskeny anyagot kapcsolunk össze a sima 5 anyagréteggel. Előállítható olyan 12 rétegelt anyag is, amely sávokban tartalmaz keskeny hullámosított vagy visszahajtott rétegeket. Természetesen mindegyik olyan 1 és 5 anyagréteg, amely a 12 rétegelt anyag részét képezi, önmaga is kialakítható többrétegű anyagból, nem szükségszerű, hogy egyetlen rétegből álljon.

Anyagrétegként - amelyek a találmány szerinti megoldással összekapcsolhatók - felhasználhatók nemszövött szálasanyagok, például hurkolt termékek vagy hőkötéssel egymáshoz kapcsolt szálak. Egyéb más hegeszthető anyagok szintén felhasználhatók, ily módon használható hőre lágyuló film, amely adott esetben perforálva van. Az alkalmazásuk feltétele, hogy legalább az egyik anyagréteg hegeszthető anyagból legyen. A másik anyagréteg vagy adott esetben több anyagréteg lehet például valamilyen szövet vagy szövedék.

A találmány szerinti eljárás az 1. ábrán bemutatott berendezéstől eltérő elrendezéssel, például mángorló alkalmazásával is megvalósítható. A mángorló két, egymással szemben forgó fütött hengert vagy görgőt tartalmaz, amelyek között az áthaladó 1 és 5 anyagrétegeket egymással össze lehet kapcsolni. Az egyik henger az első V, sebességgel forog, mint kerületi sebességgel, a másik henger kerületi sebessége pedig a második V₂ sebesség, amely kisebb, mint a V] sebesség. Az egymással összekapcsolt 1 és 5 anyagrétegekből kialakított 12 rétegelt anyag a mángorlóból az alacsonyabb V₂ sebességgel van elvezetve. Ha az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak figyelembevételével próbáljuk a mángorló működését megmagyarázni, akkor az első 1 anyagrétegnek azok a részei lesznek hullámosítva vagy visszahajtva, amely az egymással szemben lévő érintkezési vonalak mentén felfelé helyezkednek el. Az 1 anyagréteg sebessége a görgők között áthaladva ugyanis lecsökken. A második 5 anyagréteg sima marad, hasonlóan az

1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál alkalmazott második 5 anyagréteghez. A 9 henger szerepét a mángorló egyik hengere veszi át, és ez van nem folytonos mintázott felülettel kialakítva.

A találmány szerinti rétegelt tennék igen jól használható eldobható abszorbens termékek, például pelenka, inkontinenciabetét vagy más abszorbens termék folyadékbefogadó külső rétegeként. A találmány szerinti eljárással és elrendezéssel kialakított abszorbens terméket 17 inkontinenciabetétként mutatjuk be a 3. és 4. ábrán.

A 17 inkontinenciabetét tartalmaz egy külső 19 folyadék-átnemeresztő réteget és egy külső 20 folyadékbefogadó réteget, amelyek között egy 18 abszorbens betételem van elhelyezve. A termék viselése során a 20 folyadékbefogadó réteg van a viselő felé elhelyezve. A 20 folyadékbefogadó réteg hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteget tartalmaz, és egy lényegében sima, második 22 folyadékáteresztő réteget. A sima második 22 folyadékáteresztő réteg helyezkedik el közelebb a 18 abszorbens betételemhez, míg a hullámosított folyadékáteresztő réteg a második 22 folyadékáteresztő rétegnek azon az oldalán helyezkedik el, amely távolabb van a 18 abszorbens betételemtől. A hullámositott első 21 folyadékáteresztő réteg számos 15 hajtással és gyűrődéssel van ellátva, amelyek a 17 inkontinenciabetétben hosszirányban helyezkednek el. A hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteg a második sima folyadékáteresztő réteghez számos 16 összekötési tartomány mentén van összekapcsolva, amelyek lehetnek diszkrét, például ponthegesztéssel létrehozott pontok. Az első 21 folyadékáteresztő réteg és a második 22 folyadékáteresztő réteg hegeszthető anyagból készült. Ilyen anyagok lehetnek például nemszövött hőkötéssel létrehozott szálasanyagok és/vagy egyéb sodrott vagy tekercselt anyagok. A két 21 és 22 folyadékáteresztő réteg különböző nemszövött anyagból is kialakítható, de kialakíthatók azonos vagy ugyanolyan típusú nemszövött termékből, feltételezve természetesen azt, hogy hő hatására vagy hegesztéssel ezek a rétegek egymáshoz kapcsolhatók. Az első 21 folyadékáteresztő réteg lehet például tekercselt nemszövött tennék, amelynek a tömege 15 g/m², a második 22 folyadékáteresztő réteg, amely sima felületű, pedig lehet olyan szövött, feltekercselt és font, nemszövött tennék, amelynek felülettömege 20 g/m². Adott esetben a sima 22 folyadékáteresztő réteg helyett, amely fonott, sodrott, nemszövött szálakból van, használható kártolt termikus kötéssel összekapcsolt nemszövött szálasanyag, amelynek felülettömege 17 g/m². Előnyös, ha a fonott, sodrott, nemszövött szálas anyagot mint hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteget használjuk, mivel a sodrott, nemszövött anyag kis felülettömeggel valósítható meg, ugyanakkor a használat során nagyon kellemes, lágy érzetet biztosít. A nemszövött termékek általában nem rugalmasak, amely előnyös, mert ellene hat annak, hogy a 15 hajtások vagy hullámos részek kisimuljanak, amely akkor következhet be, ha rugalmas sima második 22 folyadékáteresztő réteget használnánk. A nemszövött anyag lehet például polipropilénszál, poliészterszál, viszkózszál vagy ezek keveréke. Kétkomponensű szálak adott esetben szintén használhatók.

A 20 folyadékbefogadó rétegen képzett 15 hajtások által létrehozott csúcsok és völgyek speciális folyadékbefogadó tulajdonsággal rendelkeznek, lényegesen több folyadékot tudnak ugyanis befogadni, mint a hagyományos folyadékáteresztő rétegek, amelyeknek lényegében sima folyadékbefogadó felülete van, és ily módon viszonylag kevés az a folyadéktérfogat, amelyet el tudnak nyelni. Az elrendezés lehetővé teszi, hogy a folyadék igen gyorsan áthaladjon a folyadékbefogadó rétegen, és eljusson a 18 abszorbens betételembe. A 20 folyadékbefogadó rétegnek igen alacsony az újranedvesedési paramétere, ily módon tehát megakadályozzuk azt, hogy a 18 abszorbens betételemből a folyadék a külső 21 folyadékáteresztő rétegbe visszajusson és itt a viselőjével érintkezzen.

A 18 abszorbens betételem anyaga bármilyen cellulózpehely lehet. Az abszorbens anyag adott esetben fo5

HU 218 625 Β lyadékelnyelő hidrogéleket, úgynevezett szuperabszorbenseket is tartalmazhat, amelyek olyan polimerek, amelyek a saját tömegüknél lényegesen nagyobb mennyiségű folyadékot tudnak elnyelni. Ezek a hidrogélanyagok egyenletesen vannak a cellulózpehelybe keverve, de adott esetben ilyen hidrogélréteg is elhelyezhető a 18 abszorbens betételemen belül. A 18 abszorbens betételem kialakítása a találmány szempontjából nem kritikus, feltéve azt, hogy a 18 abszorbens betételem azzal a képességgel rendelkezik, hogy azt a folyadékot, amely a 20 folyadékbefogadó rétegen keresztül behatol, igen gyorsan elnyeli és szétteríti.

A 19 folyadék-átnemeresztő réteg lényegében folyadékgátat képez, és megakadályozza azt, hogy a 18 abszorbens betételem által elnyelt folyadék elszivárogjon. Ez a 19 folyadék-átnemeresztő réteg lehet például polietilénfilm.

A hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteg a 3. ábrán bemutatott kiviteli alaknál akkora felülettel van kiképezve, amely kisebb, mint a 20 folyadékbefogadó réteg teljes területe. A 20 folyadékbefogadó réteg ezen megmaradó részei kizárólag a sima második 22 folyadékáteresztő réteget tartalmazzák. A hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteg a 20 folyadékbefogadó réteg felületének közel harmadát teszi ki, és a 17 inkontinenciabetét 23 lépésbetétrészében van elhelyezve. Lényegében tehát a viselője fehémeműlépésbetét-részével körülbelül azonos nagyságú. A 23 lépésbetétrész mindkét oldalán 24, 25 végelemek vannak elhelyezve, amelyek a viselőjének elülső, illetve hátsó oldalán helyezkednek el. A 3. ábrán bemutatott 17 inkontinenciabetét 23 lépésbetétrészét tekintve teljesen szimmetrikus, szimmetrikusan vannak a 24 és 25 végelemek is elhelyezve, tehát nincs külön elülső és hátsó része a 17 inkontinenciabetétnek. Ez azonban nem mindig a legmegfelelőbb kialakítás. A pelenkák, egészségügyi betétek vagy 17 inkontinenciabetétek éppen azok a termékek, amelyek elülső és hátsó részét megfelelően kell kialakítani ahhoz, hogy a legjobban illeszkedjen a viselőjéhez. A 23 lépésbetétrész előre vagy hátra tolható el a terméken belül, attól függően, hogy mire használjuk. Mivel a 23 lépésbetétrész a termék azon része, amely a viselője által kibocsátott testfolyadékot elnyeli, az első 21 folyadékáteresztő réteg egy adott 26 folyadékelnyelő tartománnyal rendelkezik a 23 lépésbetétrészben. Bizonyos esetekben ez a folyadékelnyelő, illetőleg -befogadó tartomány a 23 lépésbetétrészen kívül is elhelyezhető, például akkor, ha a pelenka férfiak számára készül, ekkor az elülső részében helyezkedik el, hiszen a pelenka itt fogja felfogni a testfolyadékot. Ilyen esetekben a hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteg természetesen ezekben az elülső tartományokban fog szintén elhelyezkedni. Olyan esetek is elképzelhetők, amikor a teljes 20 folyadékbefogadó réteg képes arra, hogy a folyadékot - amilyen gyorsan csak lehet - továbbítsa, ebben az esetben a hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteg az egész felületét befedi a második 22 folyadékáteresztő rétegnek, amely teljesen sima. Egy másik kiviteli alak kialakítható úgy is, hogy anyagtakarékosság céljából az első 21 folyadékáteresztő réteg nincs teljes egészében hullámosított felülettel kialakítva, hanem két vagy több hullámosított rész alkalmazható, amelyek együttesen fedik be a felületet, amely befedett felület azonban összességében kisebb, mint a 20 folyadékbefogadó réteg teljes felülete, és egymástól többé-kevésbé leválasztott részeken van hullámosított rétegként kiképezve. Kialakítható úgy is az elrendezés, hogy keresztirányú csíkokat helyeznek el a 17 inkontinenciabetéten.

A 3. ábrán megfigyelhető 15 hajtások a 17 inkontinenciabetéten lényegében hosszirányban helyezkednek el, a hullámosított 21 folyadékáteresztő réteg kialakítható azonban úgy is, hogy a 15 hajtások keresztirányban helyezkedjenek el a 17 inkontinenciabetéten. Mivel a 15 hajtások csúcsai körülbelül azonosak, és megakadályozzák azt, hogy a 15 hajtásokon keresztirányban áramoljon a folyadék vagy a folyadéknövekmény, a 15 hajtások irányának a 17 inkontinenciabetéten belül van némi jelentősége. Kialakítható a 17 inkontinenciabetét úgy is, hogy a 15 hajtások a 23 lépésbetétrészben a 17 inkontinenciabetét hosszirányában helyezkednek el. Mivel ebben az esetben az a folyadék, amely a 20 folyadékbefogadó rétegben a 17 inkontinenciabetét pereménél áramlik, nehezen tudna a 17 inkontinenciabetét peremén átfolyni, még akkor is, ha a folyadék a 20 folyadékbefogadó rétegen keresztül nem fog gyorsan a 18 abszorbens betételembe jutni. Előnyös lehet, hogyha a 15 hajtásokat a 24 és 25 végelemeken legalább a végperemek közelében a 17 inkontinenciabetétnél keresztirányban helyezzük el.

Azt tapasztaltuk, hogy olyan kiviteli alak is alkalmazható, amikor a hullámosított első 21 folyadékáteresztő réteg fordítva van elhelyezve, azaz a hullámosított rész esik a 18 abszorbens betételem felé. Ennél a kiviteli alaknál azt tapasztaltuk, hogy lényegében nem csökkenti azt a rövid folyadékáthatolási időt. Ez a kiviteli alak akkor lehet előnyös, amikor például esztétikai okokból bizonyos termékeknél nemkívánatos, hogy a 20 folyadékbefogadó réteg hullámos, gyűrt külső felülettel rendelkezzen.

A találmányt példakénti kiviteli alakjai segítségével ismertettük, a találmány értelmében azonban számos egyéb, a bemutatottaktól eltérő kiviteli alak is megvalósítható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás legalább két mozgó, folyamatos anyagrétegnek (1,5) legalább egy hullámosított réteget tartalmazó rétegelt anyaggá (12) történő összekötésére egy anyagösszekötő állomáson (4), azzal jellemezve, hogy az első anyagréteget (1) egy első tárolóhelyről első sebességgel (V,), a második anyagréteget (5) egy másik tárolóhelyről egy második sebességgel (V₂), amely második sebesség (V₂) kisebb, mint az első sebesség (VJ, továbbítjuk az anyagösszekötő állomás (4) felé, és az anyagösszekötő állomáson (4) az első anyagréteget (1) és a második anyagréteget (5) rétegelt anyaggá (12) kapcsoljuk össze úgy, hogy a nagyobb sebességű (V J első anyagréteg (1) az anyagösszekötő állomásra (4) be6

HU 218 625 Β lépve hullámos felületűvé válik azáltal, hogy az első anyagréteg (1) nagyobb sebességű (V,), mint a második anyagréteg (5) az anyagösszekötés pillanatában, a második anyagréteg (5) pedig sima marad, majd az anyagösszekötő állomáson (4) összekapcsolt anyagrétegekből képezett rétegelt anyagot (12) az anyagösszekötő állomásról (4) a második, kisebb sebességgel (V₂) vezetjük el.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és a második sebesség közötti különbséget (ν,-ν₂) nagyobbra választjuk, mint az első anyagréteg összehúzódási sebessége.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első sebességet (VJ legalább 40%-kal nagyobbra választjuk, mint a második sebesség (V₂), célszerűen pedig az első sebesség (V,) kétszerese a második sebességnek (V₂).
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anyagösszekötő állomáson (4) történő áthaladáskor az első anyagréteget (1) legalább az első sebességgel (VJ rendelkező kerületi sebességű forgó hengerre (9) fektetjük.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anyagrétegeket (1,5) ultrahangkötési eljárással kapcsoljuk össze.
6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anyagrétegeket (1, 5) mángorlón keresztülvezetve kapcsoljuk össze, ahol az első forgó henger kerületi sebességét az első anyagréteg (1) sebességével (VJ megegyezőre, míg a második forgó henger kerületi sebességét a második anyagréteg (5) sebességével (V₂) megegyezőre választjuk.
7. Berendezés legalább két mozgó, folytonos anyagréteg (1, 5) rétegelt anyaggá (12) történő összekötésére egy anyagösszekötő állomáson (4), ahol a rétegelt anyag (12) legalább egyik anyagrétege hullámos felületű, azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz egy első anyagréteget (1) egy első tárolóhelyről első sebességgel (V,) továbbító elemet, egy második anyagréteget (5) egy második tárolóhelyről, az első sebességnél (VJ kisebb második sebességgel (V₂) továbbító elemet, továbbá az első anyagréteget (1) és második anyagréteget (5) egymással összekapcsoló anyagösszekötő állomás (4) az első sebesség (VJ és második sebesség (V₂) közötti különbséget fenntartóan van kiképezve, továbbá a berendezés tartalmaz a létrehozott rétegelt anyagot (12) a második sebességgel (V₂) vagy ennél alacsonyabb sebességgel elvezető elemet.
8. A 7. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az anyagösszekötő állomás (4) tartalmaz egy olyan hengert (9), amelynek a kerületi sebessége az első sebességnek (VJ felel meg, és amely hengeren (9) az első anyagréteg (1) az anyagösszekötő állomáson (4) áthaladva felfekszik.
9. A 8. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az anyagösszekötő állomás (4) tartalmaz egy ultrahangforrást (8), a forgó henger (9) ellennyomást kifejtő hengerként van elrendezve, amelynek külső felületén (10) kiálló elemek vannak előre megválasztott minta szerint elhelyezve, és helyi hegesztési pontokat képezve, amely hegesztési pontok az anyagréteg (12) első anyagrétegének (1) és második anyagrétegének (5) összekapcsolási pontjai.
10. A 8. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hengeren (9) kiálló elemek diszkrét csúcsok, amelyek nem folytonos mintázat szerint vannak a külső felület (10) legalább egy részén elhelyezve, vagy több, egymástól leválasztott hosszirányú bordák, amelyek a külső felület (10) legalább egy részén vannak elhelyezve.
11. Eldobható, egyszer használatos abszorbens termék, például pelenka, egészségügyi betét, inkontinenciabetét (17) vagy más abszorbens termék, amely abszorbens termék egy külső folyadék-átnemeresztő réteg (19) és külső folyadékbefogadó réteg (20) közé elhelyezett abszorbens betételemet (18) tartalmaz, és a folyadékbefogadó réteg (20) egymáshoz kötött legalább két folyadékáteresztő rétegből (21, 22) áll, azzal jellemezve, hogy az első folyadékáteresztő réteg (21) hullámosra van kiképezve, és legalább egy második folyadékáteresztő réteg (22) sima.
12. All. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik folyadékáteresztő réteg (21, 22) hegeszthető anyagból van, és a folyadékáteresztő rétegek (21, 22) diszkrét hegesztési pontokon és/vagy előre megadott összekötési tartományok (16) mentén vannak egymással összekapcsolva.
13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik folyadékáteresztő réteg (21,22) nemszövött termék.
14. A 13. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a nemszövött termék hőkötéssel és/vagy sodrással összekapcsolt szálakból áll.
15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a hullámosított folyadékáteresztő réteg (21) vagy rétegek kisebb méretűre vannak kiképezve, mint a sima folyadékáteresztő réteg (22), és a folyadékbefogadó réteg (20) folyadékelnyelő tartományokkal (26) van ellátva, egy-egy hullámosított részként kiképezve, amelyek felülete kisebb, mint a folyadékbefogadó réteg (20) teljes felülete.
16. A 15. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a folyadékelnyelő tartomány (26) az abszorbens termék lépésbetétrészében (23) van elrendezve.
17. A 15. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy egynél több hullámosított folyadékáteresztő réteg (21) esetében a folyadékáteresztő rétegek (21) a sima folyadékáteresztő réteg (22) ugyanazon oldalán vannak elhelyezve, és oldalirányban vannak egymáshoz képest, a folyadékbefogadó rétegen (20) egynél több hullámosított részt képezve, eltolva.
18. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a hullámosított folyadékáteresztő réteg (21) vagy rétegek a folyadékbefogadó réteg (20) teljes felületén vannak elhelyezve.
19. A 11-18. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a hullámosított folyadékáteresztő réteg (21) vagy rétegek a sima folyadékáteresztő réteg (22) azon oldalán van(nak) elhe7

HU 218 625 Β lyezve, amely a felhasználója felé esik a termék viselése során.
20. A 11-18. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a hullámosított folyadékáteresztő réteg (21) vagy rétegek a sima folyadék- 5 áteresztő réteg (22) azon oldalán van(nak) elhelyezve, amely használat közben a felhasználójától távolabb esik.
21. A 11-20. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a gyűrődések vagy hajtások (15) a termék hosszirányában vannak elrendezve.
22. All -20. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a hajtások (15) a termék keresztirányában vannak elrendezve.