HU218244B - Eljárás és berendezés kerámia építőelem előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás kerámia építőelem előállítására, amely együreget körülvevő vályútesttel rendelkezik, amelynek végeithomlokfelületek határolják, továbbá két vagy több, hossziránybanegymás mögött és üregeikkel egy vonalban elrendezett építőelemből állóés betonnak vagy habarcsnak az üregekbe való bevitelével kialakítotttartóelemnek mint áthidalónak az előállítására szolgál, és amelyépítőelem legalább egyik végén egy, az építőelem hosszirányábanelőrenyúló szegéllyel rendelkezik, amely a homlokfelület kerületementén a külső oldalon helyezkedik el, és a homlokfelület e szegélytőlkiindulva a vályútestnek az üreget határoló belső oldaláig azépítőelem hosszirányában, az építőelem belső része felé dőlten vankialakítva – ahol az építőelemet megszilárdítás, előnyösen kiégetéselőtt legalább az egyik végén egy huzalszorítók között kifeszítettvágóhuzallal elvágják, ahol a vágóhuzalt (29) legalább egy, ahuzalszorítók (28) között elrendezett huzaltámaszon (32) kitámasztják,és a huzaltámaszt (32) a vágási folyamatnak megfelelően a vágás sorána vágóhuzalnak (29) a huzaltámaszon (32) történő meghajlítása közben avágóhuzal (29) vágási irányára (30) keresztirányban állítják be. Ezeneljárás megvalósítására szolgáló berendezés megvezetések (31) menténmozgatható huzalszorítók (28) között kifeszített vágóhuzallal (29),valamint a vágóhuzalt kitámasztó huzaltámasszal (32) rendelkezik, ahola huzalszorítók (28) között legalább egy, a vágóhuzalt (29) kitámasztóhuzaltámasz (32) van a vágóhuzalt (29) meghajlító irányba ésvisszafelé mozgathatóan elrendezve. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás kerámia építőelem előállítására, amely egy üreget körülvevő vályútesttel rendelkezik, amelynek végeit homlokfelületek határolják, továbbá két vagy több, hosszirányban egymás mögött és üregeikkel egy vonalban elrendezett építőelemből álló és betonnak vagy habarcsnak az üregekbe való bevitelével kialakított tartóelemnek mint áthidalónak az előállítására szolgál, és amely építőelem legalább egyik végén egy, az építőelem hosszirányában előrenyúló szegéllyel rendelkezik, amely a homlokfelület kerülete mentén a külső oldalon helyezkedik el, és a homlokfelület e szegélytől kiindulva a vályútestnek az üreget határoló belső oldaláig az építőelem hosszirányában, az építőelem belső része felé dőlten van kialakítva - ahol az építőelemet megszilárdítás, előnyösen kiégetés előtt legalább az egyik végén egy huzalszorítók között kifeszített vágóhuzallal elvágják, ahol a vágóhuzalt (29) legalább egy, a huzalszorítók (28) között elrendezett huzaltámaszon (32) kitámasztják, és a huzaltámaszt (32) a vágási folyamatnak megfelelően a vágás során a vágóhuzalnak (29) a huzaltámaszon (32) történő meghajlítása közben a vágóhuzal (29) vágási irányára (30) keresztirányban állítják be. Ezen eljárás megvalósítására szolgáló berendezés megvezetések (31) mentén mozgatható huzalszorítók (28) között kifeszített vágóhuzallal (29), valamint a vágóhuzalt kitámasztó huzaltámasszal (32) rendelkezik, ahol a huzalszorítók (28) között legalább egy, a vágóhuzalt (29) kitámasztó huzaltámasz (32) van a vágóhuzalt (29) meghajlító irányba és visszafelé mozgathatóan elrendezve.

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 218 244 B

HU 218 244 Β

A találmány tárgya eljárás kerámia építőelem előállítására, amely egy üreget körülvevő vályútesttel rendelkezik, amelynek végeit homlokfelületek határolják, továbbá két vagy több, hosszirányban egymás mögött és üregeikkel egy vonalban elrendezett építőelemből álló és betonnak vagy habarcsnak az üregekbe való bevitelével kialakított tartóelemnek mint áthidalónak előállítására szolgál, és amely építőelem legalább egyik végén egy, az építőelem hosszirányában előrenyúló szegéllyel rendelkezik, amely a homlokfelület kerülete mentén a külső oldalon helyezkedik el, és a homlokfelület e szegélytől kiindulva a vályútestnek az üreget határoló belső oldaláig az építőelem hosszirányában, az építőelem belső része felé dőlten van kialakítva, ahol az építőelemet megszilárdítás, előnyösen kiégetés előtt legalább az egyik végén egy huzalszorítók között kifeszített vágóhuzallal elvágjuk

A találmány tárgya továbbá berendezés az eljárás megvalósítására, amely megvezetések mentén mozgatható huzalszorítók között kifeszitett vágóhuzallal, valamint a vágóhuzalt kitámasztó huzaltámasszal rendelkezik.

Tartóelemek előállításánál, különösen előfeszített tartóelemeknél, amelyek egymás mellé helyezett elemekből állanak, és üregeiket betonnal vagy habarccsal töltik ki, statikai okokból a téglatestek csatlakozási helyén merev kapcsolatra van szükség, hogy a nyomóerők téglatestről téglatestre közvetlenül átszármaztathatók legyenek.

Habarccsal kitöltött téglatesteket ismertet a DE-B-1 145 338 irat. Ez a téglatest azonban egészen más alakú, és a különböző, nem egy vonalba eső, ferde falai miatt nem állítható elő a találmányunk szerinti eljárással.

Ismeretes, hogy téglatestek egy strangból vágóhuzal segítségével leválaszthatók a strang hosszirányára merőlegesen vezetett vágással. A téglatesteket kiégetés után távolságtartó résekkel rendelkező tartóelemek kialakítása céljából egymás mögé egy asztalra helyezik, és az üregeket betonnal vagy habarccsal kiöntik, ahol a beton, illetve a habarcs a távolságtartó hézagokba behatol és a téglatesteket összeköti. Hogy a betonnak, illetve habarcsnak a téglatestek közötti távolságtartó hézagokból való kiömlését megakadályozzák, oldalsó zsaluzásokról kell gondoskodni, amelyek a beton, illetve habarcs megszilárdulása után csak külön munkaráfordítással távolíthatók el.

A tartóelemek ezen típusa további hátrányának tekinthető, hogy két téglatest között, az illesztési helyeken nincs betonburkolat, ezáltal itt semmiféle vagy csak csekély korrózióvédelem biztosítható.

A DE-C-801 654 iratból ismeretes egy üreges téglatest acél-tégla födémek előállítására, amelynek kialakítása során több, üreges téglatest egymást követő elhelyezése a téglatestek között ék alakú fugákhoz vezet és - ellentétben a találmány szerinti megoldással- a külső homloklap pereme a homloklaphoz képest süllyesztetten van kialakítva.

Ismeretes téglatestek végeinek egy ferde sík mentén való levágása is, miáltal a szomszédos téglatestek között egy V alakú rés alakítható ki. Ez esetben is számolnunk kell a szükséges zsaluzások hátrányaival. A DE-C-639 024 irat ismertet például egy vágóberendezést, amelynél egy vágóhuzalt kés alakú tartórudak térítenek ki ék alakúan kivágott, üreges homloktéglák előállításához. Ez a berendezés azonban a strang felfekvő felületére vonatkoztatva csak merőleges síkok kialakítására alkalmas.

A HU 192 702 szabadalmi leírás egy falazóblokkot ismertet egy- és kétszintes létesítmények hő- és hangszigetelésének tökéletesítésére. Ezen blokk homlokfelületei a hosszfelületekre merőlegesen vannak kiképezve. Az üregekbe hőszigetelő anyagokat helyeznek el a találmány feladatának megvalósítása céljából.

A HU 197 057B szabadalmi leírás egy válaszfalelemet ismertet, amely nagy méretpontossága következtében kevés habarccsal gyorsan falazható. Az ismertetett találmányok hő- és hangszigetelő falazatok, illetve válaszfalak kialakítására szolgálnak, így azokkal - találmányunktól eltérő kialakításukból kifolyólag - egy találmányunk szerinti tartóelem, mint például egy födémtartó nem állítható elő.

A találmány feladata az előzőekben ismertetett hátrányok és nehézségek kiküszöbölése és egy olyan kerámia építőelem létrehozása, amely egyszerű módon állíthaió elő és amelyekből zsaluzás nélkül egy tartóelem mint egy áthidaló vagy például egy födémtartó alakítható ki. Egy ilyen tartóelem esetében a téglatest oldalain kívülről betonnak nem szabad látszania, és ennek ellenére folyamatos betonkötésnek kell jelen lennie a hézagtartományban.

A feladat találmány szerinti megoldása eljárás kerámia építőelem előállítására, amely egy üreget körülvevő vályútesttel rendelkezik, amelynek végeit homlokfelületek határolják, továbbá két vagy több, hosszirányban egymás mögött és üregeikkel egy vonalban elrendezett építőelemből álló és betonnak vagy habarcsnak az üregekbe való bevitelével kialakított tartóelemnek mint áthidalónak az előállítására szolgál, és amely építőelem legalább egyik végén egy, az építőelem hosszirányában előrenyúló szegéllyel rendelkezik, amely a homlokfelület kerülete mentén a külső oldalon helyezkedik el, és a homlokfelület e szegélytől kiindulva a vályútestnek az üreget határoló belső oldaláig az építőelem hosszirányában, az építőelem belső része felé dőlten van kialakítva, ahol az építőelemet megszilárdítás, előnyösen kiégetés előtt legalább az egyik végén egy huzalszorítók között kifeszített vágóhuzallal elvágjuk, ahol a vágóhuzalt legalább egy, a huzalszorítók között elrendezett huzaltámaszon ki támasztjuk, és a huzaltámaszt a vágási folyamatnak megfelelően a vágás során a vágóhuzalnak a huzaltámaszon történő meghajlítása közben a vágóhuzal vágási irányára keresztirányban állítjuk be.

Ezzel az eljárással előállított téglatest kinyúló szegélyszakaszai egy síkban fekszenek, ahol is a szegély síkja célszerűen az építőelem hosszirányára merőlegesen helyezkedik el.

A huzaltámasz beállítását célszerűen pályavezérléssel, görgők és idomdarabok segítségével eszközöljük.

Egy előnyös kivitel szerint a huzalszorítókat a vágási folyamattól függően a vágás során a huzaltámaszok

HU 218 244 Β elmozdulásával ellentétes irányban, előnyösen pályavezérlésű megvezetések segítségével mozgatjuk, miáltal az építőelemek minden oldalfalánál egy egyenes vonalú szegélyt állítunk elő.

Egy célszerű eljárás azzal jellemezhető, hogy két építőelemet egy közös üreget képezve tükörképszerűen egymással szemben állva állítunk elő, és az építőelemeket egyik végüknél együtt vágjuk el, ahol is a vágóhuzal a vágás megkezdésekor egyenesen hatol be a felső építőelembe, majd a huzaltámaszok és a megfelelő helyzetben a huzalszorítók elmozdulásával a vágóhuzalt meghajlítjuk, majd végül a vágási folyamat befejezésekor a vágóhuzalt a huzaltámaszok, illetve a huzalszorítók visszaállítása révén ismét egyenesen kifeszítjük.

Az építőelemek közötti tömítés különleges követelményei miatt célszerűen, ha a szegély egy tömítőfelülettel rendelkezik, amely előnyösen az építőelem hosszirányára merőleges, és amely előnyösen 2-4 mm szélességgel rendelkezik.

A szegély tömítő felülettel való ellátása céljából a meghajlított huzallal való vágás elvégzése után célszerűen egy utóvágást eszközlünk egyenesen kifeszített vágóhuzallal. Az építőelem így egy olyan homlokfelülettel rendelkezik, amelyet egy-egy síkban fekvő és az építőelem hosszirányára előnyösen merőleges felületrész, valamint egy, az építőelem hosszirányához képest megdöntött felület vagy felületrészek képeznek.

Előnyös módon a találmány szerinti berendezés a megvezetések mentén mozgatható huzalszorítók között kifeszített vágóhuzallal, valamint a vágóhuzalt kitámasztó huzaltámasszal rendelkezik, úgy, hogy a huzalszorítók között legalább egy, a vágóhuzalt kitámasztó huzaltámasz van a vágóhuzalt meghajlító irányba és visszafelé mozgathatóan elrendezve.

Az eddigiekben ismertetett, kerámia építőelemekből kialakított tartóelem esetében két vagy több építőelem, amelyek egy üreggel rendelkező vályútestből állnak, hosszirányban egy vonalban, egymás mögött vannak elrendezve, és az üreg, valamint egy, a szomszédos építőelemek homlokfelületei közötti tér betonnal vagy habarccsal van kitöltve. Az építőelemek szorosan egymás mellett fekszenek, ahol egy, az építőelemek hosszirányába kinyúló és a téglatest homloklapja körül a külső oldalon kialakított szegély a szomszédos építőelemnek vagy a homloklapjával, vagy egy kinyúló szegélyével érintkezik, és a szomszédos építőelemek homloklapjai között ily módon kialakult térközbe beton vagy habarcs van bejuttatva.

Különösen jó kötés adódik a hézagszakaszban, ha a szomszédos építőelemek homloklapjai között kialakított és betonnal vagy habarccsal kitöltött rés szélessége legalább 3 mm.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy építőelem perspektivikusan ábrázolva, a

2-3. ábra több, az 1. ábrán bemutatott építőelemből összeállított tartóelem felül- és elölnézetben, a

4. ábra felfogóasztalon egymás mellett elrendezett több építőelem betonnal való kiöntés előtt, az

5-6. ábra egy 1. ábra szerinti építőelem előállítására szolgáló berendezés vázlatosan ábrázolva elölnézetben, valamint az 5. ábrán bemutatott VI-VI. sík menti metszetben, a

7. ábra egy építőelem másik kiviteli alakja, a 8-9. ábra felülnézet, valamint metszet a 8. ábrán szemléltetett IX-IX. sík mentén.

Az 1. ábrán bemutatott kerámia 1 építőelem egy hornyokkal rendelkező, vályú alakú tégla egy 2 vályútesttel, amely egy 3 fenékkel és a test két oldalán kiképzett 4, 5 oldalfalakkal rendelkezik. A 2 vályútest által közrezárt 6 üregen belül, az oldalfalak között két 7, 8 horony kialakítása céljából egy 9 borda van elrendezve. A 3 feneket, a 4, 5 oldalfalakat és a 9 bordát egy 10 homlokfelület határolja, amely a találmány szerint különleges kiképzéssel rendelkezik.

Amint az 1. ábrából látható, a 10 homlokfelület az 1 építőelem 11 hosszirányára vonatkoztatva dőlten elrendezett 12, 13, 14 felületrészekből tevődik össze, ahol is mindegyik 12, 13, 14 felületrész a 2 vályútest 15, 16, 17 külső felületeinek egyikével egy-egy metszésvonalat képez, amelyek az 1 építőelem 11 hosszirányába előrenyúló 18, 19, 20 szegélyt alkotnak. A 12, 13, 14 felületrészek ettől a 18, 19, 20 szegélytől kiindulva a 2 vályútest belső része felé kiterjedve a 6 üreg irányába befelé dőlnek, így a homlokfelület konkáv alakot vesz fel. A 2 vályútest 18, 19, 20 pereme pedig az 1 építőelem 11 hosszirányára merőleges síkban fekszik.

A 2. és 3. ábrák egy 21 tartóelemnek mint egy áthidaló- vagy egy födémtartó részét mutatják, amelynél az áttekinthetőség kedvéért a beton, illetve a habarcs nincs szemléltetve, és amely tartóelem az 1. ábrán bemutatott 1 építőelemekből van összeállítva, melyek mindkét végükön azonos módon vannak kialakítva. Az 1 építőelemek az egymással szemben fekvő 10 homlokfelületek 18, 19, 20 peremeinek érintkezését biztosító módon vannak kialakítva. A 10 homlokfelületek között egy 2?. szabad tér van, melynek maximális szélessége előnyösen körülbelül 3 mm, amely a 6 üregnek 23 betonnal vagy habarccsal való kiöntésénél ugyancsak kitöltődik, és így az egyes 1 építőelemek között a hézagtartományban jó kötést állít elő.

A 2. és 3. ábrákból felismerhető, hogy a 18, 19, 20 szegély a 6 üreget annyira lezárja, hogy a 23 betonnal vagy habarccsal való kiöntésnél nincs szükség zsaluzásra, úgyhogy egy 24 felfogóasztalon kiöntött 21 tartóelem több 1 építőelemei egymás mellett elrendezhetők.

Egy 1 építőelem előállítása előnyösen a következők szerint történik.

A kerámiamasszából először egy strangot sajtolnak ki, melynek keresztmetszete megfelel egy 1 építőelem keresztmetszetének. Ekkor két 25 rész fekszik tükörképszerűen egymáson, úgyhogy egy közös üreget képeznek. Ezután a 25 részek leválasztásra kerülnek a strangról, amelynek hosszúsága valamivel nagyobb, mint a kész építő3

HU 218 244 Β elem hosszúsága. A 25 rész 26 végeinek levágása együttesen történik egy 27 huzalos vágókészülékkel.

Ez a 27 huzalos vágókészülék egy 28 huzalszorítók között kifeszített 29 vágóhuzallal rendelkezik, ahol is a huzalszorítók a 30 vágási irányban a vázlatosan ábrázolt pályavezérlésű 31 megvezetések mentén vannak vezetve. A 28 huzalszorítók között két, a 29 vágóhuzalt kitámasztó 32 huzaltámasz van elrendezve, amelyek a vágási folyamat alatt a 30 vágási irányra keresztirányban a 29 vágóhuzal ellenében, ennek a 32 huzaltámaszokon való meghajlítása közben befelé, valamint visszafelé mozgathatók. A 32 huzaltámaszok erre a célra pálya vezérléssel 33 görgők segítségével rögzített 34 idomdarabokon vannak megvezetve.

Abból a célból, hogy a 32 huzaltámaszoknak a vágóhuzal ellenében való mozgatása közben is egyenes 19, 20 peremet nyerjünk a vágásnál az 1 építőelem 4 és 5 oldalfalain, a 28 huzalszorítók szintén mozgathatók a 30 vágási irányra keresztirányban, éspedig oly módon, hogy a 4, 5 oldalfalak 16, 17 külső felületei mentén mozgó 29 vágóhuzal az 1 építőelem 11 hosszirányára merőleges 35 síkban van megvezetve. A 28 huzalszorítók keresztirányú mozgása így a 32 huzaltámaszok keresztirányú mozgása következtében, a 29 vágóhuzal hajlításából adódó ferde beeresztést - amelynek nagysága a 28 huzalszorítóknak a 4, 5 oldalfalak 16, 17 külső felületeitől mért 36 távolságától, valamint a 32 huzaltámaszoknak a 4, 5 oldalfalak 16, 17 külső felületeitől való 37 távolságától és a 29 vágóhuzal keresztirányú mozgásának a 38 mélységétől is függ - kiegyenlíti.

A vágás megkezdésekor, vagyis a 29 vágóhuzalnak a felső 25 részbe való behatolásakor a 29 vágóhuzal egyenesen van kifeszítve. Azután a 34 idomdarab és a 31 megvezetés profiljainak megfelelően - amelyek a kívánt 10 homlokfelület alakjának megfelelően vannak kialakítva - a 29 vágóhuzal meghajlításra kerül, amint az a 6. ábrán bemutatást nyer. Az alsó 25 részből való kilépéskor a 29 vágóhuzal ismét egyenesen van kifeszítve, ezáltal az 1 építőelem 3 fenekének 15 külső felülete egy egyenes 18 peremet kap.

A vágási folyamat után, amely az 1 építőelem mindkét végénél vagy csak az egyik végénél kerül kivitelezésre, szokásos módon következik az 1 építőelem megszilárdítása, mint például kiégetés útján.

Egy 1 építőelemnek a 7-9. ábrákon bemutatott kiviteli alakjai szerint az előrenyúló, peremszerű 18, 19, 20 szegély az építőelem 11 hosszirányára merőleges síkban fekszik és mint 39 tömítőfelület van kiképezve, amelyet például egy, az előbbiekben leírt vágást követő, egyenesen megfeszített 29 vágóhuzallal történő vágással lehet kialakítani. A 39 tömítőfelület 40 szélessége előnyösen 2 és 4 mm között van.

Claims (9)

1. Eljárás kerámia építőelem előállítására, amely egy üreget körülvevő vályútesttel rendelkezik, amelynek végeit homlokfelületek határolják, továbbá két vagy több, hosszirányban egymás mögött és üregeikkel egy vonalban elrendezett építőelemből álló és betonnak vagy habarcsnak az üregekbe való bevitelével kialakított tartóelemnek mint áthidalónak az előállítására szolgál, és amely építőelem legalább egyik végén egy, az építőelem hosszirányában előrenyúló szegéllyel rendelkezik, amely a homlokfelület kerülete mentén a külső oldalon helyezkedik el, és a homlokfelület e szegélytől kiindulva a vályútestnek az üreget határoló belső oldaláig az építőelem hosszirányában, az építőelem belső része felé dőlten van kialakítva, ahol az építőelemet megszilárdítás, előnyösen kiégetés előtt legalább az egyik végén egy huzalszorítók között kifeszített vágóhuzallal elvágjuk, azzal jellemezve, hogy a vágóhuzalt (29) legalább egy, a huzalszorítók (28) között elrendezett huzaltáinaszon (32) kitámasztjuk, és a huzaltámaszt (32) a vágási folyamatnak megfelelően a vágás során a vágóhuzalnak (29) a huzaltámaszon (32) történő meghajlítása közben a vágóhuzal (29) vágási irányára (30) keresztirányban állítjuk be.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a huzaltámaszok (32) állítását pályavezérléssel, görgők (33) és idomdarabok (34) segítségével eszközöljük.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a huzalszorítókat (28) a vágási folyamattól függően, a vágás során a huzaltámasz (32) beállításával ellentétes irányban, előnyösen pálya vezérlésű megvezetések (31) segítségével mozgatjuk.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két építőelemet (1, 1’) egy közös üreget (6) képezve, tükörképszerűen egymással szemben állva állítunk elő, és az építőelemeket (1, 1’) egyik végüknél együtt vágjuk el, ahol is a vágóhuzalt (29) a vágás megkezdésekor egyenesen nyomjuk be a felső építőelembe (1, 1’), majd a huzaltámaszok (32) és adott esetben a huzalszorítók (28) elmozdításával a vágóhuzalt (29) meghajlítjuk, majd végül a vágási folyamat befejezésekor azt a huzaltámaszok (32), illetve a huzalszorítók (28) visszaállításával ismét egyenesen fesztjük ki.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a huzaltámasz (32) elállítása útján a vágóhuzal (29) segítségével a vályútest (2) hossztengelyéhez képest az építőelem (1, 1’) homlokfelületén (10, 10’) ferde felületrészeket (12, 13, 14) állítunk elő, ahol egy azonos síkban fekvő szegélyt (18, 19, 20) a ferde felületrészek (12, 13, 14) és a vályútest (2) hosszirányú, külső felületeinek (15, 16, 17) metszésvonalaiként alakítunk ki.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a meghajlított vágóhuzallal (29) való vágás elvégzése után egy utóvágást eszközlünk egyenesen kifeszített vágóhuzallal (29).

7. Berendezés az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, amely megvezetések (31) mentén mozgatható huzalszorítók (28) között kifeszített vágóhuzallal (29), valamint a vágóhuzalt kitámasztó huzaltámasszal (32) rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a huzalszorítók (28) között legalább egy, a vágóhuzalt (29) kitámasztó huzaltámasz (32) van a vágóhu4

HU 218 244 Β zalt (29) meghajlító irányba és visszafelé mozgathatóan elrendezve.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a huzaltámasz (32) egy, a huzalszorítók (28) megvezetésével (31) párhuzamosan elrendezett pályavezérlésű idomdarabon (34) van vezetve.

9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a huzalszorítók (28) megvezetései (31) a huzaltámaszokat (32) mozgató idomdarabokhoz (34) képest ellentétesen mozgató megvezetésekként (31)

5 vannak kiképezve.