HU217878B - Abszorbens termék - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya abszorbens termék, amelynek elülső része (12),hátsó része (14) és ezek között elhelyezkedő lépésbetétrésze (13) van,és pelenkaként, inkontinenciabetétként vagy hasonlóként alkalmazható,tartalmaz továbbá egy abszorbens betételemet (1), az abszorbensbetételemhez (1) csatlakoztatott folyadék-átnemeresztő anyagbólkészült alsó, külső burkolólapot (7) és egy olyan fedőlapot (9), amelyaz abszorbens betételem (1) fölött helyezkedik el, anélkül azonban,hogy azzal a felülete nagy részén összekapcsolódna, és amely ahasználat során viselőjéhez legközelebb helyezkedik el, a fedőlap (9)egy olyan hátsó nyílást (15) tartalmaz, amely a pelenka hátsó része(14) felől a lépésbetétrész (13) felé nyúlóan van kiképezve, éstartalmaz olyan rugalmas elemeket (24, 25), amelyek előfeszítettállapotban vannak a fedőlaphoz (9) rögzítve, és amely a kifeszítettállapotból összehúzottba a fedőlap (9) azon részeit, amelyek nincsenekaz abszorbens betételemhez (1) csatlakoztatva, összehúzza, és így azabszorbens betételemtől (1) adott távolságra tartja. A találmányszerinti abszorbens termék lényege abban van, hogy a fedőlap (9) egytovábbi elülső nyílást (16) tartalmaz, amely a pelenka elülső részétől(12) a lépésbetétrészhez (3) tartóan van kiképezve, és rugalmasanyagból keresztirányban az abszorbens betételem (1) és a fedőlap (9)között egy olyan tartományban (17), amely két előbb említett nyílás(15, 16) között van, egy hengeres elem (26) van elhelyezve, és ez arugalmas anyagból készült hengeres elem (26) az abszorbensbetételemhez (1) és a fedőlaphoz (9) van rögzítve. ŕ

Description

A találmány tárgya olyan abszorbens termék, amelynek van egy elülső része, egy hátsó része és egy ezek között elhelyezkedő lépésbetétrésze, és amely abszorbens termék pelenkaként, inkontinenciabetétként vagy hasonlóként alkalmazható, van egy abszorbens betételeme is, ennek van egy alsó burkolólapja, amely folyadék-átnemeresztő anyagból van, és amely az abszorbens betéthez van csatlakoztatva, és van egy fedőlapja, amely a felületének nagy része fölött van úgy elhelyezve, hogy magával az abszorbens elemmel nincs összekapcsolva, azaz a kettő között semmilyen kapcsolat nincs, és amikor a termék viselésre kerül, ez a fedőlap kerül legközelebb a viselőjének a testéhez, maga a fedőlap hosszúkás nyílással van kialakítva, amely a termék hátsó részétől a lépésbetétrészig tart, és a fedőlaphoz kifeszített állapotban rugalmas elemek vannak csatlakoztatva, amelyek - ha összehúzódnak a kifeszített állapotukból - akkor a fedőlap, amely nincs az abszorbens betéthez csatlakoztatva, az abszorbens betéttől adott távolságra fog elhelyezkedni.

Olyan pelenkák, amelyek a fedőlapon az előbb említett nyílással vannak ellátva, ismeretesek az AU-A-45217/85, az EP-A2-0,357,298 és az EP-A2-0,486,006 számú leírásból, amely megoldások mindegyikének az volt a célja, hogy elkerüljék a bőr irritációját, amikor az ürülék a bőrrel érintkezésbe lép. Ezen fentiekben említett nyilvánosságra hozott anyagok szerint ezt ezáltal érik el, hogy maga az abszorbens betét egy teknőalakzatot vesz fel akkor, amikor a rugalmas elemek a fedőlapot összehúzzák, és ezen összehúzással egyidejűleg a fedőlap a teknő aljától adott távolságra mintegy a teknő fedelét vagy fedőlapját képezi, amelyen az előbb említett nyílás helyezkedik el. Az ilyen típusú pelenkáknál az a probléma, hogy annak a nyílásnak, amely a fedőlapon ki van alakítva, elegendően nagynak kell lenni, és mindenképpen úgy kell elhelyezkednie, hogy biztosítva legyen az, hogy az ürülék nagy biztonsággal az abszorbens betételemre essen, amikor azt használják. Minden olyan ürülék azonban, amely a fedőlapon helyezkedik el, szivárgást okozhat, továbbá a bőr irritációját okozhatja. Tapasztalatok azt mutatták, hogy a bőr sokkal érzékenyebb akkor, ha a vizelet és a széklet keverékével érintkezik, ennek következtében tehát rendkívül fontos, hogy minimálissá tegyük annak a kockázatát, hogy a vizeletből és székletből álló keverék a viselője bőréhez érjen. Amikor a vizelet és a széklet keveredik, ammónia keletkezik, amely megnöveli a pH-értéket, és ily módon a székletben lévő enzimek aktivitása megnő.

A találmánnyal célul tűztük ki olyan megoldás kidolgozását, amelynek segítségével a vizelet és a szélet úgy fog nagy biztonsággal az abszorbens betétre esni, hogy egyúttal megakadályozzuk azt is, hogy a kiürített vizelet és széklet úgy kerüljön az abszorbens betétre, hogy egymással összekeveredjen.

A találmány tehát abszorbens termék, amelynek elülső része, hátsó része és ezek között elhelyezkedő lépésbetétrésze van, és pelenkaként, inkontinenciabetétként vagy hasonlóként alkalmazható, tartalmaz továbbá egy abszorbens betételemet, az abszorbens betételemhez csatlakoztatott folyadék-átnemeresztő anyagból készült alsó, külső burkolólapot és egy olyan fedőlapot, amely az abszorbens betételem fölött helyezkedik el. anélkül azonban, hogy azzal a felülete nagy részén összekapcsolódna, és amely a használat során viselőjéhez legközelebb helyezkedik el, a fedőlap egy olyan nyílást tartalmaz, amely a pelenka hátsó része felől a lépésbetétrész felé nyúlóan van kiképezve, és tartalmaz olyan rugalmas elemeket, amelyek előfeszített állapotban vannak a fedőlaphoz rögzítve, és amelyek a kifeszített állapotból összehúzott állapotba hozzák a fedőlap azon részeit, amelyek nincsenek az abszorbens betételemhez csatlakoztatva, és így azt az abszorbens betételemtől adott távolságra tartják.

A találmány szerinti abszorbens termék lényege abban van, hogy a fedőlap egy további nyílást tartalmaz, amely a pelenka elülső részétől a lépésbetétrészhez tartóan van kiképezve, az abszorbens betételem és a fedőlap között egy olyan tartományban, amely a két előbb említett nyílás között van, egy elem van elhelyezve, és ez a rugalmas anyagból készült elem az abszorbens betételemhez és a fedőlaphoz van rögzítve.

Azáltal, hogy egy elülső nyílást képezünk ki a fedőlapban, biztosítva van az, hogy a viselő által kiürített vizelet az abszorbens betétre fog esni, ugyanakkor az anyagból képezett rugalmas elem lényegében egy olyan gátat képez, amely megakadályozza azt, hogy a vizelet az abszorbens betételem azon részeibe folyjon át, amelybe a széklet kiürítésre kerül, ily módon megakadályozzuk azt, hogy az a széklet, amely az abszorbens betételemre esik, a kiürített vizelettel érintkezésbe tudjon lépni. Ezen túlmenően pedig megakadályozzuk azt is természetesen, hogy a vizelet és a széklet összekeveredjen, illetve azt, hogy a széklet a viselőjének a nemi szerveivel érintkezésbe lépjen.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, hogy az abszorbens betételem folyadékáteresztő belső burkolólapot tartalmaz azon oldalán, amely az alsó külső burkolólaptól adott távolságra helyezkedik el, továbbá a fedőlapnyílások közötti tartománya a nedvesedés! pont és a székletürítési pont között helyezkedik el.

Ugyancsak előnyös a találmány akkor, ha a fedőlapban lévő nyílások oldalszegélyei úgy vannak elrendezve, hogy a nyílások közötti fedőlaptartománytól a peremek felé széttartóan helyezkednek el.

Előnyös a találmány akkor, ha a fedőlapban lévő rugalmas elemek a nyílások oldalszegélyei mentén vannak elhelyezve.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha a fedőlapban lévő nyílások között elhelyezett anyagdarab a fedőlap és az abszorbens betételem belső burkolólapja között merőlegesen van rögzítve, és hengeres elemként van kialakítva, és amely a belső burkolólaphoz és a fedőlaphoz egy vékony tartomány mentén van csatlakoztatva.

Előnyös a találmány akkor is, ha a gátként kialakított anyag a fedőlap nyílásai között a fedőlapra merőlegesen a fedőlaphoz és az abszorbens betételem belső burkolólapjához van rögzítve, és lapszerű alakzatú.

Ugyancsak előnyös a találmány, ha az az anyagdarab, amely a fedőlap nyílásai között keresztirányban

HU 217 878 Β van a fedőlap és az abszorbens betételem belső burkolólapja közé rögzítve, a fedőlappal egy egységet képezően van kialakítva.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha zártként kiképezett anyag a fedőlap nyílásai között keresztirány- 5 bán a fedőlap és a belső burkolólap között van elhelyezve, és a belső burkolólappal egy egységet képez.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. 10

Az 1. ábrán a találmány egy példakénti kiviteli alakja látható térbeli rajza segítségével úgy, mintha felülről átlátszó lenne, a 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott pelenka látható abban az állapotban, amikor sík állapot- 15 ra ki van feszítve, a 3. ábrán az 1. ábrán bemutatott pelenka keresztmetszete látható, a 4. ábrán a 2. ábrán bemutatotthoz hasonló elrendezés látható, csak alulnézetben, és 20 megfigyelhető az abszorbens betételem, az 5. ábrán a 2. ábra V-V sík mentén vett metszete látható, a 6. ábrán a 3. ábrán bemutatotthoz hasonló met- 25 szét látható a találmány egy további második példakénti kiviteli alakjára, a 7-10. ábrákon pedig a találmány szerinti pelenkánál használatos anyagdarab elhelyezkedése és kialakítása látható. 30

A 1-5. ábrákon látható példakénti kiviteli alak tartalmaz egy 1 abszorbens betétet, amely tartalmaz egy lényegében óraüveg alakú 2 főelemet és kettő 3 és 4 oldalsó elemet. A 2 főelem két 5 és 6 burkolólapból áll.

A 5 felső burkolólap és a 3 és 4 oldalsó elemek levegőn 35 fektetett cellulózpehelyből vannak. A 6 alsó burkolólap előnyösen levegőn fektetett cellulózszálakból van, és előnyösen jobban össze van nyomva, mint a 5 felső burkolólap. Előnyös továbbá az is, ha a 6 alsó burkolólap olyan abszorbens hengerelt anyagból van, amely az SE 40 92 03445-3 számú leírásban van ismertetve, amely olyan szárazon formázott lap, amely 5-100% cellulózszálat tartalmaz, sűrűsége pedig 0,2-1,0 g/cm³, felülettömege 30-2000 g/m², és amelyet úgy hoznak létre, hogy a cellulózszálakat tartalmazó szövedéket szálakra 45 bontásnak és pehelyképzésnek nem vetik alá. A tekercselt anyag ebben a leírásban megfelelően tanulmányozható. A 4. ábrán jól megfigyelhető, hogy a 6 alsó burkolólap négyzet alakú, és az 5 felső burkolólap alatt csak annak egy részét átfedően van elhelyezve. 50

Az 1 abszorbens betét egy 7 külső vagy alsó burkolólap és egy 8 belső vagy felső burkolólap között van elhelyezve, a 7 külső burkolólap folyadék-átnemeresztő anyagból, például polietilén műanyagból van, míg a 8 belső burkolólap előnyösen nemszövött anyagból van 55 kialakítva. A 8 belső burkolólap célszerűen hasonló a 7 külső burkolólaphoz, és a 7 külső és 8 belső burkolólapok azokon a részeken, amelyek az 1 abszorbens betételemen kívül esnek, egymáshoz vannak csatlakoztatva. A 4 ábrán látható a legjobban, hogy a 3 és 4 oldal- 60 só elemek kissé oldalirányban helyezkednek el a 2 főelemhez képest, és a 7 külső és 8 belső burkolólapok azon rései mentén vannak egymással összekapcsolva, amelyek a 2 főelem és a 3 és 4 oldalsó elemek között vannak.

A pelenka tartalmaz még egy 9 fedőlapot, amely hasonló a 7 külső és 8 belső burkolólaphoz, és azokhoz a pelenka peremei mentén van rögzítve úgy, hogy a 9 fedőlap lényegében mentes minden kapcsolattól az 1 abszorbens betételemhez, azaz ahhoz nincs csatlakoztatva. A 9 fedőlap bőrbarát anyagból van készítve, lehet folyadék-átnemeresztő vagy folyadékáteresztő. Az 1. és a 2. ábrán látható, hogy a pelenka el van látva a lábkivágásnál elhelyezkedő és azt rugalmassá tevő elemekkel, ezt 10 és 11 rugalmas elemek képezik, amelyek a lépésbetétrész pereme mentén vannak elhelyezve, valamint a pelenka 12 elülső részének egy részén és a hátsó részének egy részén. A példaként kiviteli alaknál a 10 és 11 rugalmas elemek négy-négy rugalmas szálból vannak, amelyek előfeszített állapotban vannak az alsó 7 külső burkolólaphoz és a 8 belső burkolólaphoz rögzítve. Természetesen a rugalmas szálakból alkalmazható négynél több vagy négynél kevesebb, szálak helyett a 10 és 11 rugalmas elemek lehetnek egyéb megfelelő rugalmassági paraméterekkel rendelkező, és erre a célra felhasználható elemek, így rugalmas szalagok vagy filmcsíkok. A 10 és 11 rugalmas elemek a 9 fedőlap és a 8 belső burkolólap között is elhelyezhetők.

A 9 fedőlap két szimmetrikusan elhelyezett 15 hátsó nyílást és 16 elülső nyílást tartalmaz, amelyek hosszúkás alakzatúak, és a pelenka hosszirányában vannak elhelyezve. A 9 fedőlapnak az a 17 tartománya, amely a hátsó és a 16 elülső nyílás között helyezkedik el a pelenka hosszirányában, lényegében a nedvesedési pont és a székletürítési pont között fog elhelyezkedni. A nedvesedési pont alatt azt a pontot értjük, ahol a vizelet kiürítési tartománya várható akkor, ha a pelenkát megfelelően helyezzük el a viselőjének a testén, míg a székletürítési pont az a tartomány, ahol a szélet kiürítése várható, természetesen megfelelően elhelyezett pelenka esetében, és ezek a tartományok lényegében a húgycső nyílásával és a végbélnyílással szemben helyezkednek el, figyelembe véve mindenkor azonban a viselőjük anatómiai különbségeit, illetve mindenkor azokat a mérettartományokat kell megvalósítani, akik számára a pelenkát javasolják. A 15 hátsó nyílás 18 és 19 oldalszegélyei egy tartománytól hátrafelé széttartóan vannak kiképezve, míg a 16 elülső nyílás 20 és 21 oldalszegélyei ugyanettől a 17 tartománytól - amely lényegében a 9 fedőlapban van kiképezve - széttartóan vannak kialakítva.

A 9 fedőlaphoz kifeszített állapotban két 24 és 25 rugalmas elem van csatlakoztatva, amely célszerűen szálakból áll, a pelenka 12 elülső részétől a pelenka 14 hátsó részéig tart. A 24 és 25 rugalmas elemek szintén konvergálóan vannak elhelyezve a pelenka 12 elülső részétől a 9 fedőlapon lévő 17 tartományáig, és a 16 elülső nyílás 20 és 21 oldalszegélyei mentén, és széttartóan vannak kialakítva a 17 tartománytól a 15 hátsó nyílás és 19 oldalszegélyei mentén vezetve. A példakénti kiviteli alaknál a 24 és 25 rugalmas elemeket képező

HU 217 878 Β szálak a 9 fedőlap és egy keskeny nemszövött csík - ezt az ábrán külön nem jelöltük - közé vannak elhelyezve, amely a szálakhoz és a 9 fedőlaphoz ragasztással vagy hasonló módon van rögzítve. A példakénti kiviteli alaknál ezek a csíkok a szálak teljes hossza mentén vannak elhelyezve, a szálak közöttük vannak, és teljes hosszuk mentén vannak a 9 fedőlaphoz rögzítve. Ez nem feltétlenül szükséges, azonban a kívánt funkció a szálak 9 fedőlaphoz a 17 tartomány megfelelő végeinél történő rögzítésénél kedvezőbben valósul meg.

Egy további kiviteli alaknál az előbb említett nemszövött csíkok a 9 fedőlaphoz vannak, annak peremei mentén rögzítve úgy, hogy egy rugalmas szálvezetőjáratot képeznek. Ebben az esetben elegendő, ha a 24 és 25 rugalmas elemeket képező szálakat a járat végeinél rögzítjük csak a 9 fedőlaphoz. Ily módon tehát a nemszövött csík a szálak teljes hossza mentén van elhelyezve, elegendő azonban a szálak végét a 9 fedőlaphoz rögzíteni. A szálak ebben a vezetőjáratban szabadon tudnak elmozdulni. A vezetőjáratot kialakíthatjuk úgy is, hogy a 9 fedőlapot a 15 hátsó és 16 elülső nyílások kivágásával egyidejűleg úgy alakítjuk ki, hogy azt vissza lehessen a 15 hátsó és 16 elülső nyílások mentén hajtani, és ily módon a nemszövött csík lényegében a 9 fedőlappal egy egységet képez.

A 24 és 25 rugalmas elemeket képező szálak közvetlenül a 9 fedőlaphoz is rögzíthetők, erre találhatunk kitanítást a 9304232-3 svéd bejelentésben, amely 1993. december 21-én került benyújtásra. Ez a bejelentés arra vonatkozóan ad kitanítást, hogy rugalmas elemeket hogy lehet egy alattuk lévő réteghez csatlakoztatni hőre lágyuló komponensek segítségével, amelyek a rugalmas elemekhez mechanikai vagy vegyi rögzítéssel vannak csatlakoztatva, és amelyek azután az alsó réteghez vannak rögzítve, például ultrahanghegesztéssel. Az előbb említett svéd bejelentés részletes ismertetést tartalmaz ebben a vonatkozásban.

A 2. ábrán jól látható az is, hogy a 16 elülső nyílást két egymástól előre irányban széttartó 20 és 21 oldalszegély, valamint a végénél elhelyezkedő keresztirányú szegély képezi, míg a másik 15 hátsó nyílást hátrafelé széttartó 18 és 19 oldalszegélyek és a végénél elhelyezkedő keresztirányú 22 szegély képezi.

Sík állapotban a 9 fedőlap 17 tartományába a 9 fedőlap és az 1 abszorbens betét közé egy 26 hengeres elem van illesztve, amely keresztirányban azok között a pontok között helyezkedik el, ahol a 9 fedőlap a 7 külső és 8 belső burkolólapokhoz van rögzítve. A 26 hengeres elem felső és alsó oldala egyrészt a 9 fedőlaphoz, másrészt pedig a 8 belső burkolólaphoz úgy van rögzítve, hogy hosszirányban csak kicsi helyet vesz igénybe a rögzítés, és maga a 26 hengeres elem hosszirányban kis helyet foglal el. A rögzítés történhet például ragasztóval.

A 2. ábrán a pelenka sík állapotban látható, ez az állapot az, amelyet a pelenka gyártása során egyik lépésben felvesz, és ekkor a pelenka azon rugóerő ellenében van kifeszítve, amelyet a 24 és 25, illetve 10 és 11 rugalmas elemek fejtenek ki. Kész állapotában a 10, 11, és 25 rugalmas elemek összehúzódnak egy teljesen nyugalmi állapotig, és ekkor kapja meg a pelenka az 1.

és 3. ábrán látható formáját.

A 9 fedőlap meghajlik és lerövidül a 24 és 25 rugalmas elemek összehúzódása következtében. A 9 fedőlap lerövidülése azt eredményezi, hogy azzal egyidejűleg az 1 abszorbens betételem 2 főeleme szintén elhajlik, a 3 és 4 oldalsó elemek pedig megfelelő, lényegében csuklópontjainál felfelé fognak elmozdulni, a csuklópontot az a rés képezi, amely mentén a 7 külső és 8 belső burkolólapokat egymással összekapcsoltuk, és amelyek a 2 főelem és a 3 és 4 oldalsó elemek között helyezkednek el. A 9 fedőlap ily módon adott távolságra fog elhelyezkedni az 1 abszorbens betételemtől, mégpedig a 24 és 25 rugalmas elemek hatására.

A 26 hengeres elemnek a felső oldala és az alsó oldala egy-egy 27, illetve 28 csík mentén van rögzítve a 9 fedőlaphoz és a 8 belső burkolólaphoz. A 26 hengeres elemnek az előbb említett részei egymástól adott távolságra fognak elhelyezkedni, előre megadott mintázat szerint. Ez azt jelenti, hogy a 26 hengeres elem a 2. ábrán látható kiviteli alaknál nincs visszahajtva, és egyszerűen kiemelkedik a sík állapotából. Maga a 26 hengeres elem ennél a kiviteli alaknál úgy van méretezve, hogy amikor a pelenka az 1. és 3. ábrán látható helyzetet felveszi, a 26 hengeres elem úgy fog felemelkedni, hogy a pelenka hosszirányú szimmetriasíkjára merőlegesen egy lényegében ellaposodott helyzetet vesz fel, ahogyan ez a 3. ábrán látható. Az 5. ábra bal oldalán egy olyan keresztmetszetű helyzet látható, amikor a pelenkára nem fejtünk ki terhelést. A jobb oldali ábrán látható az, amikor a 26 hengeres elem lapos helyzetéből kiemelkedik úgy, hogy ez a kiemelkedés fokozatosan csökken a pelenka pereme felé. Maga a 26 hengeres elem ennél a példakénti kiviteli alaknál úgy van hajtásokkal ellátva, hogy a pelenka peremei felé növekszik. Egy további kiviteli alak kialakítható úgy is, hogy a 26 hengeres elem adott kerülettel van kiképezve, amely fokozatosan csökken a pelenka pereme felé egy olyan központi résztől, ahol a 24 és 25 rugalmas elemek vannak elhelyezve.

Az 1. ábrán a pelenka azon helyzetében látható, amikor nincs semmiféle terhelés kifejtve. A pelenka alakja természetesen a viselés során függ a viselője anatómiai felépítésétől, mindenképpen úgy kell tehát méretezni, hogy a 24 és 25 rugalmas elemek kissé még megfeszített állapotban maradjanak, amikor a pelenkát felveszik. A pelenka hossza úgy van megválasztva, hogy a visszahajtás, illetve az összehúzódás nagy része a 9 fedőlapban megmaradjon azt követően is, hogy a pelenkát felvették, azaz az 1 abszorbens betételem továbbra is adott távolságra helyezkedjen el a 9 fedőlaptól, mégpedig a lehető legnagyobb részében akkor is, amikor a pelenkát viselik. Ily módon tehát a pelenka viselése során az 1 abszorbens betételem és a 9 fedőlap között egy olyan térrész van, amelyben a vizelet és a széklet úgy tartható meg, hogy nem érintkeznek a viselő bőrével. A 15 hátsó nyílás elhelyezkedésének és méretének igen nagy a jelentősége, mert itt kell biztosítani azt, hogy a kiürített széklet valóban ebbe a 15 hátsó nyílásba érkezzen meg, és ne a 9 fedőlapra, különösen azon a részen,

HU 217 878 Β ahol a székletürítési pont van. Azt tapasztaltuk, hogy a hátsó nyílás szélessége a székletürítési pontnál legalább 3 cm legyen, és a 15 hátsó nyílás elülső pereme székletürítési pont előtt legalább 1 cm-re, de célszerűen cm-re kell legyen, és ennek az elülső peremnek a hossza legalább 2 cm legyen. Mivel a 24 és 25 rugalmas elemek mind hosszirányban, mind keresztirányban rugóerőt fejtenek ki, így a 15 hátsó nyílás 18 és 19 oldalszegélyei, valamint az elülső pereme a pelenka viselése során kissé megfeszített állapotban marad, és ily módon biztosítható, hogy az előbb említett távolság meg is maradjon. A megfelelően nagy feszítőhatás érdekében célszerű, ha a 24 és 5 rugalmas elemek oldalirányban az 1 abszorbens betételemek oldalperemei magasságában helyezkednek el. A 9 fedőlapban lévő elülső nyílás biztosítja azt, hogy a viselője által kiürített vizelet közvetlenül az 1 abszorbens betételemre fog folyni, és ily módon az azonnal elnyelődik.

A 26 hengeres elem lényegében egy gátat képez, amely a 16 elülső nyílást és a 15 hátsó nyílást egymástól elválasztja. Ez a 26 hengeres elem tehát megakadályozza azt, hogy a vizelet és a széklet egymással összekeveredjen, ha ugyanis összekeverednének, akkor a székletben lévő enzimek szétterjednének a vizeletben is és ammónia keletkezne. Az ammónia keletkezése a pH-értéket növeli, amely a székletben lévő proteáz- és lipázenzimek aktivitását fokozza, és ily módon a bőr nagyobb fokú irritációját eredményezi, ha a széklet valamilyen formában a bőrrel érintkezik. Ez az elrendezés tehát biztosítja azt, hogy a széklet nem tud abba a 16 elülső nyílásba esni, amelybe a vizelet jut, és ily módon nem tud a viselőjének a nemi szerveivel sem érintkezésbe lépni.

A 9 fedőlap összeugrásának hatására a 20 és 21 oldalszegélyek -, amelyek a viselőjének a teste mentén fognak elhelyezkedni és ott felfeküdni - megfelelő tömítőhatást is kifejtenek. Ez nagymértékben csökkenti annak a kockázatát, hogy különösen a férfiak által kiürített vizelet a 9 fedőlapon maradjon, majd annak a mentén folyjon tovább, ahelyett, hogy az elülső 16 nyíláson hatolna keresztül. Mivel a 16 elülső és a 15 hátsó nyílás megfelelő 18-21 oldalszegélyei mentén vannak a 24, 25 rugalmas elemek elhelyezve, annak a kockázata, hogy a 15 hátsó és 16 elülső nyílások helyzete a pelenkára kifejtett terhelés hatására - például viselőjének a mozgása következtében - megváltozik, ugyancsak lecsökken. Egy további előny, hogy ha az 1 abszorbens betételemet egy külső terhelőerő a viselőjének a testéhez nyomja, sokkal nehezebbé válik akár a vizelet, akár a széklet számára, hogy a 15 hátsó, illetve 16 elülső nyílások szegélyein túlcsorduljanak, és a 9 fedőlapra jussanak vissza, és egymással összekeveredjenek. Azt tapasztaltuk, hogy ha a megfelelő tömítőhatást akarjuk elérni, úgy a távolság a 15 hátsó nyílás 18 és 19 oldalszegélyei között a székletürítési pontnál célszerűen ne legyen nagyobb, mint 6 cm, előnyösen pedig jobb, ha kisebb, mint 5 cm. A 15 hátsó nyílás elülső peremének falszélessége pedig ne lépje túl a 4 cm-t.

Az abszorpciós szempontokat figyelembe véve a és 4 oldalsó elemek az 1 abszorbens elem fennmaradó részeihez nincsenek csatlakoztatva, és ily módon olyan biztonsági elemet képeznek, amely elnyeli azt a folyadékot, amely például akkor marad, amikor az 1 abszorbens elem telítetté válik, vagy valamilyen egyéb ok miatt képtelen a folyékony közeg elnyelésére. Ezen túlmenően pedig a 3 és 4 oldalsó elemek stabilitást növelő szerepet is játszanak, mivel annak a teknő alakú elemnek a stabilitását növelik, amely a 9 fedőlap összehúzódása következtében létrejön, és megakadályozzák azt, hogy a 2 főelem a viselőjének a bőréhez nyomódjon akkor, amikor a pelenkára külső terhelőerő fejti ki hatását.

Maga a 26 hengeres elem folyadék-átnemeresztő anyagból készülhet vagy folyadékáteresztő anyagból, használható ugyanaz az anyag a készítéséhez, amelyből a 7 külső burkolólap van kialakítva, vagy a 8 belső burkolólap vagy éppen a 9 fedőlap.

A 26 hengeres elem helyett, amely lényegében egy kettős fallal kialakított gátként jellemezhető - ahogy az a 3. ábrán látható -, a 15 hátsó és 16 elülső nyílások közé olyan gátat is elhelyezhetünk, amely rugalmas anyagból készült egyetlen falat tartalmaz, amely a 9 fedőlap és a 8 belső burkolólap közé összehajtott állapotban, vagy egymásra helyezett részekből állóan van elhelyezve, például harmonikaszerű állapotban, és hasonló módon van a 9 fedőlaphoz, illetve a 8 belső burkolólaphoz rögzítve, mint a 26 hengeres elem.

Ilyen egyfalú, lapszerű 29 gát a 6. ábrán látható, ahol keresztmetszetben mutatjuk be ugyanazt az állapotot, amely a 3. ábrán is látható. A 6. ábrán látható pelenka tartalmaz egy 30 abszorbens betételemet, amely egy 31 külső, illetve alsó burkolólap és egy 32 belső burkolólap közé van elhelyezve, a 33 fedőlap két 34 elülső és 35 hátsó nyílással van ellátva, amelyek hosszirányban a 33 fedőlapon kiképezett 36 tartománnyal vannak elválasztva. A 29 gát lényegében négyszögletes alakú, lehet folyadék-átnemeresztő anyagból vagy folyadékáteresztő anyagból, és a 33 fedőlap és a 32 belső burkolólap között van elhelyezve egyetlen hajtásként úgy, ahogyan az előbbiekben a 26 hengeres elem is. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a 29 gátat képező anyag felemelkedése, illetve a kihajlása annak a következménye, hogy a 33 fedőlap a 30 abszorbens betételem peremei mentén össze van húzva, a 33 fedőlap helyzete a nem kiemelt állapotban a folytonos vonallal van jelölve, míg a kiemelt állapotban szaggatott vonallal.

Lehetőség van arra is, hogy a 29 gátat a 33 fedőlap és a 32 belső burkolólap között más módon is megvalósítsuk, erre mutatunk be példát a 7—10. ábrákon, amely a 6. ábrán bemutatott pelenkának azt a hosszirányú, és hosszirányban középtájon elhelyezkedő metszetét mutatja, ahol a 29 gát is el volt helyezve.

A 7. ábrán a belső burkolat két 37 és 38 lapból áll, ahol a belső 37 lap van visszahajtva, és az alsó 38 laphoz legalább két keresztirányú 39 és 40 csatlakozási vonal mentén van rögzítve, amelyek vagy folyamatos, vagy szakaszos ragasztási vagy hegesztési pontokból áll, amelyek adott távolságra vannak hosszirányban elhelyezve. A 7. ábrán látható, hogy a felső 37 lapot összehúzzuk, és ez a 37 lap a 39 és 40 csatlakozási vo5

HU 217 878 Β nalak között U alakot vesz fel, és két 41 és 42 oldalfala és egy 43 felső fala van, amely 43 felső fal a 37 lapban kiképezett két nyílás között van elhelyezve, és ahhoz van rögzítve, például ragasztással.

A 8. ábrán egy olyan 44 gát látható 46 fedőlap és 45 belső burkolólap között, amely a 7. ábrán bemutatott kiviteli alakból abban különbözik, hogy a 45 belső burkolólap úgy van visszahajtva, hogy egyetlen csatlakozási vonalat képez, tehát a korábbi 26 hengeres elem itt egy háromszög keresztmetszetű elemként van megvalósítva, és a 45 belső burkolólap azon a részén van összehúzva, ahol ennek a háromszög alakú hajtásnak a vízszintes alapja helyezkedik el.

A 9. és 10. ábrákon a 8. ábrának olyan továbbfejlesztet változata látható, ahol a 47 gát 48 és 49 falakkal van ellátva, amelyek egymáshoz vannak ragasztva. A 9. ábrán az a helyzet látható, amelyet a pelenka gyártása során felvesz, tehát egymásra vannak hajtva a gátelemek, míg a 10. ábrán az a helyzet látható, amely a fedőlap összehúzását követően bekövetkezik. A 48 és 49 falakból képezett hajtást azon a részen ragasztottuk a 50 fedőlaphoz, amely lényegében a fedőlapon lévő két nyílás közötti tartományban helyezkedik el. Maga a 44 gát kialakítható úgy is, hogy a belső burkolólap helyett a fedőlapból van kialakítva hasonlóan a 8-10. ábrákon bemutatott kiviteli alakhoz. A találmányt példakénti kiviteli alakjai segítségével ismertettük, a találmány értelmében azonban hasonló olyan megoldások valósíthatók meg, amelyek az oltalmi körbe esnek. A fedőlapban lévő nyílások alakja és mérete változhat, különösen a nyílások egymással szemben lévő végeinél, a találmány olyan pelenkáknál is használható, amelyeknek a bemutatottól eltérő alakjuk és szerkezetük van, például a négyszögletes abszorbens betételem egy vagy több abszorbens rétegből van kialakítva. A találmány elsődlegesen nadrágpelenka vagy nadrág, vagy inkontinenciabetétként alkalmazható.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Abszorbens termék, amelynek elülső része (12), hátsó része (14) és ezek között elhelyezkedő lépésbetétrésze (13) van, és pelenkaként, ínkontinenciabetétként vagy hasonlóként alkalmazható, tartalmaz továbbá egy abszorbens betételemet (1), az abszorbens betételemhez (1) csatlakoztatott folyadék-átnemeresztő anyagból készült alsó, külső burkolólapot (7) és egy olyan fedőlapot (9), amely az abszorbens betételem (1) fölött helyezkedik el, anélkül azonban, hogy azzal a felülete nagy részén összekapcsolódna, és amely a használat során viselőjéhez legközelebb helyezkedik el, a fedőlap (9) egy olyan hátsó nyílást (15) tartalmaz, amely a pelenka hátsó része (14) felől a lépésbetétrész (13) felé nyúlóan van kiképezve, és tartalmaz olyan rugalmas elemeket (24, 25), amelyek előfeszített állapotban vannak a fedőlaphoz (9) rögzítve, és amelyek a kifeszített állapotból összehúzott állapotba hozzák a fedőlap (9) azon részeit, amelyek nincsenek az abszorbens betételemhez (1) csatlakoztatva, és így azt az abszorbens betételemtől (1) adott távolságra tartják, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (9) egy további elülső nyílást (16) tartalmaz, amely a pelenka elülső részétől (12) a lépésbetétrészhez (3) tartóan van kiképezve, és rugalmas anyagból keresztirányban az abszorbens betételem (1) és a fedőlap (9) között egy olyan tartományban (17), amely a két előbb említett nyílás (15, 16) között van, egy hengeres elem (26) van elhelyezve, és ez a rugalmas anyagból készült hengeres elem (26) az abszorbens betételemhez (1) és a fedőlaphoz (9) van rögzítve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens tennék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens betételem (1) folyadékáteresztő belső burkolólapot (8) tartalmaz azon oldalán, amely az alsó külső burkolólaptól (7) adott távolságra helyezkedik el.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (9) nyílások (15, 16) közötti tartománya (17) a nedvesedési pont és a székletürítési pont között helyezkedik el.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a fedőlapban (9) lévő nyílások (15, 16) oldalszegélyei (18, 19, 20, 21) úgy vannak elrendezve, hogy a nyílások (15, 16) közötti fedőlaptartománytól (17) a peremek felé széttartóan helyezkednek el.
5. 5. A 4. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a fedőlapban (9) lévő rugalmas elemek (24,25) a nyílások (15, 16) oldalszegélyei (18-21) mentén vannak elhelyezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a fedőlapban (9) lévő nyílások (15, 16) között elhelyezett anyagdarab a fedőlap (9,40,46) és az abszorbens betételem (1) belső burkolólapja (8, 37, 38,45) között merőlegesen van rögzítve, és hengeres elemként (26, 41-43, 44) van kialakítva, és amely a belső burkolólaphoz (8, 37, 38, 45) és a fedőlaphoz (9, 40, 46) egy vékony tartomány mentén van csatlakoztatva.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a gátként (29, 47) kialakított anyag a fedőlap nyílásai (34, 35) között a fedőlapra (33) merőlegesen a fedőlaphoz (33) és az abszorbens betételem (30) belső burkolólapjához (32) van rögzítve, és lapszerű alakzatú.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy az az anyagdarab, amely a fedőlap (46) nyílásai között keresztirányban van a fedőlap (46) és az abszorbens betételem (1) belső burkolólapja (45) közé rögzítve, a fedőlappal (46) egy egységet képezően van kialakítva.
9. 9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a zártként kiképezett anyag a fedőlap (46) nyílásai között keresztirányban a fedőlap (46) és a belső burkolólap (45) között van elhelyezve, és a belső burkolólappal (45) egy egységet képez.