HU215015B

HU215015B - Pelenka

Info

Publication number: HU215015B
Application number: HU9601625A
Authority: HU
Inventors: Anna Svernlöv; Urban Widlund
Original assignee: Mölnlycke AB
Priority date: 1993-12-13
Filing date: 1994-12-08
Publication date: 1998-08-28
Also published as: GB2284550B; EP0734240B1; TR28818A; WO1995016418A1; GB9423543D0; GB2284550A; AU682237B2; JPH09506527A; CZ169296A3; TNSN94128A1; NZ277579A; HUT76931A; EP0734240A1; SK74096A3; CA2179054A1; PL314952A1; DK0734240T3; AU1285895A; GR3027752T3; SE9304131L

Description

A találmány tárgya pelenka, amelynek van egy elülső része, egy hátsó része és egy közbenső lépésbetét része, amely abszorbens elem egységet tartalmaz, amely folyadék-átnemeresztő alsó burkolólappal (7) és folyadékáteresztő fedőlappal (9) van ellátva, amely utóbbi használat közben a viselőjéhez esik közel, és amelyen egy nyílás (15) van kiképezve a hátsó részben és a lépésbetét részben, tartalmaz továbbá a pelenka rugalmas elemeket (1), amelyek legalább a nyílás (15) tartományában nincsenek az abszorbens elem egységhez csatlakoztatva, maga az abszorbens elem egység egy fő elemből - amely lábkivágásokkal vagy megfelelő oldalakkal van kiképezve - és két oldalsó elemből (3) - amelyek a fő elem mellett oldalirányban - kívül helyezkednek el, és a megfelelő lábkivágásoknál vannak elhelyezve.

A találmány szerinti pelenka lényege abban van, hogy az abszorbens elem egység az alsó burkolólap (7) és egy folyadékáteresztő anyagból készült felső burkolólap (8) között van elhelyezve, amelyek azokon a részeken, amelyek az abszorbens elem egységen kívül esnek, egymáshoz vannak csatlakoztatva, és előfeszítetten behelyezett rugalmas elemekkel vannak ellátva a megfelelő oldalsó peremeik mentén legalább a pelenka középső tartományában, mindegyik oldalsó elem (3) szöget bezáró peremmel van azon a részen kialakítva, amely a fő elemben a megfelelő lábkivágások közelébe esik, továbbá az oldalsó elemek (3) adott távolságra vannak a fő elemtől elhelyezve, és a felső burkolólap (8) az alsó burkolólaphoz (7) azokban a résekben van csatlakoztatva, amely a fő elem és az oldalsó elemek (3) között a lábkivágásnál ki van alakítva.

1. ÁBRA

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 215 015 B

HU 215 015 Β

A találmány tárgya olyan pelenka, amelynek van egy elülső része, egy hátsó része, valamint egy közbenső lépésbetét része, amely abszorbens elemet tartalmaz, és amely egy folyadék-átnemeresztő alsó laphoz és egy folyadékáteresztő felső laphoz van csatlakoztatva, ahol a folyadékáteresztő felső lap helyezkedik el használat közben a viselőjéhez közelebb, tartalmaz ezenkívül még a pelenka egy nyílást, amely a hátsó részen és a lépésbetét részen van kialakítva előfeszített állapotban behelyezett rugalmas elemként, és a felső lap az abszorbens elemhez legalább a nyílástartományában hozzá van csatlakoztatva, maga az abszorbens elem egy fő részből áll, amely lábkivágásokkal van ellátva a megfelelő oldalain, továbbá két oldalelemből, amelyek a fő elem oldala mentén kívül vannak elhelyezve a megfelelő lábkivágásokban.

Egy ilyen jellegű pelenka az EP-A2-0,486,006 számú szabadalmi leírásban van ismertetve. Ennek a megoldásnak a célja az, hogy a viselője bőrének az esetleges irritációját el lehessen kerülni, ami fellép, ha vizelet vagy széklet érintkezik a bőrrel. Ezen leírás szerint ezt azáltal érik el, hogy az abszorbens elemet teknő alakú formára deformálják, mivel a felső lapon elhelyezett rugalmas elemek összehúzódnak, és ezzel egyidejűleg a felső lap úgy deformálódik, hogy adott távolságra fog elhelyezkedni a teknő aljától, és lényegében egy nyílással ellátott teknő fedelet vagy záróelemet képez. Az ilyen jellegű pelenkáknál problémát jelenthet az, hogy a nyílás nagyságának a felső lapon olyannak kell lennie és úgy kell elhelyezve lennie, hogy biztosítva legyen az, hogy a viselője által kiürített ürülék az abszorbens betételemre esik le. Ha az ürülék a felső lapon helyezkedik el, úgy komoly lesz a kockázata annak, hogy szivárgás lép fel, illetve hogy a bőrt irritálja. További problémát jelent az ilyen jellegű pelenkák kialakításánál az, hogy a pelenka úgy fog deformálódni, hogy a felső lap a rugalmas elemek összehúzódása következtében lerövidül, és ezáltal akadályozza meg, hogy az abszorbens betételem teljes egészében érintkezésbe lépjen a felső lappal a pelenka használata során.

A találmánnyal célul tűztük ki a fent leírt problémának a nagymértékű csökkentését, és kedvezőbb külső alakzattal rendelkező és ugyanakkor kényelmes pelenka kialakítását.

A találmány tárgya tehát pelenka, amelynek van egy elülső része, egy hátsó része és egy közbenső lépésbetét része, amely abszorbens elem egységet tartalmaz, amely abszorbens elem egység egy folyadék-átnemeresztő anyagból készült alsó burkolólap és egy folyadékáteresztő anyagból készült felső burkolólap között van elhelyezve, amelyek azokon a részeken, amelyek az abszorbens elem egységen kívül esnek, egymáshoz vannak csatlakoztatva, és előfeszítetten behelyezett rugalmas elemekkel vannak ellátva a megfelelő oldalsó peremeik mentén, a felső burkolólap egy folyadékáteresztő fedőlappal van ellátva, amely utóbbi használat közben a viselőjéhez legközelebb esik, és amelyen egy nyílás van kiképezve a hátsó részben és a lépésbetét részben, tartalmaz továbbá a pelenka rugalmas elemeket, amelyek a nyílás tartományán kívül vannak az abszorbens elem egységhez csatlakoztatva, maga az abszorbens elem egység egy lábkivágásokkal vagy megfelelő oldalakkal kiképezett fő elemből és két, a fő elem mellett oldalirányban kívül elhelyezett oldalsó elemből áll.

A pelenka lényege, hogy mindegyik oldalsó elem ívelt alakú peremmel van azon a részen kialakítva, amely a fő elemben a megfelelő lábkivágások közelébe esik, továbbá az oldalsó elemek adott távolságra vannak a fő elemtől elhelyezve, és a felső burkolólap az alsó burkolólaphoz a fő elem és az oldalsó elemek között a lábkivágásnál kialakított résekben van csatlakoztatva.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol az abszorbens elem egység fő eleme egy, a fedőlaphoz közelebb eső felső rétegből és egy alsó rétegből áll, amely hosszirányban van legalább a fő elem lábkivágás részénél elhelyezve, és amelynek a merevsége nagyobb, mint a felső réteg merevsége.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha az oldalsó elemek azon belső részei, amely, a fő elemben kiképezett lábkivágástól távolabb esnek, szintén íveltebbre vannak kialakítva.

Előnyös még a találmány akkor, ha az oldalsó elemek deformálható anyagból vannak kialakítva.

Előnyös a találmány akkor, ha a pelenka a rugalmas elemekkel síkban van megtartva, míg a további rugalmas elemek megfelelően elő vannak feszítve, és az oldalsó elemek a fő elemtől távolabbi felső részei egyenesre vannak kialakítva.

Ugyancsak előnyös a találmány akkor, ha az oldalsó elemek egy sor, lényegében háromszög alakú kivágással vannak ellátva, azon a felső részen, amely a fő elemtől távolabb esik.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha a pelenkánál - amikor rugalmas elemekkel síkban van tartva, és a további rugalmas elemek elő vannak feszítve - az oldalsó elemek félhold alakúak, és ezeknek az oldalsó elemeknek alsó részei és felső részei, amelyek tehát a fő elemhez közelebb és távolabb vannak, szintén íveltek.

Előnyös még a találmány akkor, ha az oldalsó elemek abszorbens anyagból vannak.

Végül előnyös még a találmány akkor, ha az oldalsó elem a fő elemhez abszorbens anyagból készült összekötősávval van csatlakoztatva.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható a találmány első kiviteli alakja térbeli rajza segítségével, amikor felülről nézzük, és átlátszó, a 2. ábrán az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alak látható, amikor az 1. ábrán bemutatott pelenkát felülről nézzük, és sík állapotban van, a 3. ábrán az 1. ábra szerinti pelenka keresztmetszete látható, a 4. ábrán a 2. ábrán bemutatott pelenka látható most már alulnézetből, az 5. ábrán a 2. ábrán bemutatott pelenka egy további kiviteli alakja látható,

HU 215 015 Β a 6. és 7. ábrán a találmány szerinti pelenkánál alkalmazott oldalelemek különböző kiviteli alakjai láthatók metszetben, a 8. ábrán egy, a 4. ábrához hasonló további kiviteli alak látható, amikor az abszorbens elem a 6. ábrán bemutatott oldalelemekkel van ellátva.

A találmány egyik példakénti kiviteli alakja látható az 1-4. ábrákon, a pelenka tartalmaz egy 1 abszorbens elem egységet, amely egy 2 fő elemből áll, amely óraüveg alakúra van kiképezve, és két 3 és 4 oldalsó elemből. A 2 fő elem 5 és 6 rétegekből áll, ahol az 5 réteg a felső és a 3 és 4 oldalsó elemek pedig levegőn fektetett cellulózpehelyből vannak kialakítva, az alsó 6 réteg, amely abszorbens tekercselt anyagból van kialakítva, amilyen például a 9203445-3 számú svéd szabadalmi bejelentésben van ismertetve, és amely olyan szárazon formázott lap, amely 5-100 százalék cellulóz szálat tartalmaz, amelynek a tömegsűrűsége 0,2-1,0 g/cm³, a felülettömege pedig 30-2000 g/m², és amelyet úgy hoznak létre, hogy cellulóz szálakat tartalmazó szövetet préselnek anélkül, hogy ezt követően szálakra bontanák és pelyheket formáznának belőle. Az előbb említett bejelentésben részletesebben találhatunk utalást erre az anyagra. A 4. ábrán látható, hogy az alsó 6 réteg négyszögletes alakú, és a felső 5 rétegnek csak egy része alatt helyezkedik el. Nyilvánvaló természetesen az, hogy az alsó 6 réteg más alakú is lehet, például óraüveg alakú, lehet T alakú stb., amely azonban mindenképpen illeszkedik a felső 5 réteghez. Adott esetben más alakzattá is lehet, hosszirányban nagyobb kiterjedésű, de lehet olyan alakú és formájú, mint a felső 5 réteg. Az alsó rétegnek nem kell feltétlenül abszorbens anyagból lennie, előnyös azonban, ha abból van, de adott esetben az alsó 6 réteg akár el is hagyható, ha az 1 abszorbens elem egységnek kellő merevsége van.

Az 1 abszorbens elem egység egy hátlap vagy külső burkolólap és egy 8 burkolólap között van elhelyezve, ahol a külső 7 burkolólap folyadék-átnemeresztő anyagból van, például polietilén műanyagból, míg a belső 8 burkolólap folyadékáteresztő anyagból és előnyösen nem szövött anyagból van kialakítva. A belső burkolólap és a külső 7 burkolólap előnyösen azonos alakú, és azokon a részeiken, amelyek az 1 abszorbens elem egységen kívül esnek, egymáshoz vannak csatlakoztatva. A 3. ábrán jól megfigyelhető, hogy a 3 és 4 oldalsó elemek oldalirányban kissé kijjebb vannak elhelyezve, mint a 2 fő elem, és a 7 és 8 burkolólapok úgy vannak egymáshoz csatlakoztatva, hogy azon a helyen vannak összefogva, amely a 2 fő elem és 4 oldalsó elemek közötti rést képezi.

A pelenka tartalmaz még ezenkívül egy 9 fedőlapot, amelynek alakja megegyezik a 7 és 8 burkolólapok alakjával, és a 7 és 8 burkolólapokhoz a pelenka pereme mentén van rögzítve úgy, hogy a 9 fedőlap gyakorlatilag nincs rögzítve az 1 abszorbens elem egységhez, és általában semmilyen formában nincs hozzá csatlakoztatva. Az 1. és a 2. ábrán jól látható, hogy a pelenka tartalmaz még rugalmas láb kivágást, amelyet 10 és 11 rugalmas elemekből alakítottunk ki, amelyek a pelenka 13 lépésbetét részének, valamint a pelenka 12 elülső része és 14 hátsó része pereme mentén vannak végigvezetve. A példakénti kiviteli alaknál a 10 és 11 rugalmas elemek négy-négy rugalmas szálból állnak, amelyek előfeszített állapotban vannak a 9 fedőlap és a 8 burkolólap közé behelyezve és ezekhez rögzítve. Természetesen a rugalmas szálak száma más is lehet, lehet kevesebb vagy több mint négy, és a 10 és 11 rugalmas elemek más formában is kialakíthatók, például rugalmas szalagból, csíkból vagy filmanyagból, aminek megfelelően rugalmas paraméterei vannak. Nyilvánvaló az is, hogy a 10 rugalmas elemek az alsó 7 burkolólap és a belső 8 burkolólap közé is elhelyezhetők.

A 9 fedőlapban van egy 15 nyílás kiképezve, amely a pelenka hosszirányára szimmetrikus alakzatú. A 15 nyílás 16 elülső szegélye a nedvesedés! pont és a székletürítési pont között helyezkedik el. Nedvesedést pont alatt azt a tartományt értjük a pelenkánál, ahova a vizelet ürül ki, amikor a pelenkát megfelelően elhelyezzük a felhasználójára, és az elhelyezés jó is, a kiürítési pont alatt pedig azt a tartományt értjük, ahova a megfelelően elhelyezett pelenka esetében az ürülék fog kiürülni, a tartományok tehát a külső húgycsőnyílással és a végbélnyílással szemben fognak elhelyezkedni. Figyelembe kell venni természetesen azt is, hogy azok az emberek, akik használják a pelenkát, anatómiai felépítésüket tekintve változó méretekkel rendelkeznek. A 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélye egymástól széttartóan van kiképezve a pelenka 14 hátsó része felé, és a nyílás 19 hátsó szegélye pedig ívelten van kialakítva, és a pelenka 14 hátsó részénél az 1 abszorbens elem egység hátsó végétől kissé beljebb helyezkedik el.

Két 20 és 21 rugalmas elem van előfeszített állapotban a 9 fedőlaphoz rögzítve, és a pelenka 12 elülső részétől egészen a 14 hátsó részig tartóan van elhelyezve. A 20 és 21 rugalmas elemek lehetnek rugalmas szálak, amelyek a pelenka 12 elülső részétől a 15 nyílás elülső szegélyéig tartóan konvertálóan vannak kiképezve, és a 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélyei mentén végül is azt követően vannak elhelyezve, és egészen a 15 nyílás 19 pereméig tartóan vannak kialakítva. A példakénti kiviteli alaknál a 20 és 21 rugalmas elemek a 9 fedőlap és nem szövött anyagból készült vékony csíkok - ezt az ábrán nem mutatjuk — közé vannak elhelyezve, amelyek a szálakhoz vannak rögzítve, és rögzítve vannak a 9 fedőlaphoz is ragasztással vagy egyéb önmagában ismert módon. A példakénti kiviteli alaknál az előbb említett keskeny csíkok a szálak teljes hossza mentén vannak elhelyezve, és a 9 fedőlaphoz, annak teljes hossza mentén vannak rögzítve. Ez nem feltétlenül szükséges, azonban a kívánt működés igen jó hatásfokkal valósul meg akkor, ha a szálak a 9 fedőlaphoz vannak rögzítve a megfelelő végeknél, az oldalainál és az elülső szegélyénél.

Egy további kiviteli alaknál a nem szövött csíkok a 9 fedőlaphoz a megfelelő peremeinél vannak rögzítve, és tulajdonképpen egy vezető hornyot képeznek a 20 és 21 rugalmas elemek, például rugalmas szálak számára, amelyek ezen keresztül vannak vezetve. Ennél a példakénti kiviteli alaknál elegendő a szálakat a 9 fedő3 laphoz úgy rögzíteni, hogy csak a csíkokból képezett járatok végeinél vannak rögzítve. Ha például a nem szövött csík a rugalmas szálak teljes hossza mentén van elhelyezve, úgy elegendő, ha a szálak végeit a 9 fedőlaphoz rögzítjük csak. Előnyös lehet az is, ha a szálak szabadon tudnak elmozdulni a vezetősávban, legalábbis a 15 nyílás szegélye mentén. Abban az esetben, ha a 9 fedőlapon nincsenek az előbb említett vezetősávok a 15 nyílás mentén, a nem szövött csíkok a 9 fedőlappal egy egységet képezően is elhelyezhetők úgy, hogy a 9 fedőlapot a 15 nyílás kivágása mentén visszahajtjuk. Ebben az esetben a külön nem szövött csíkok a 15 nyílás előtt elhagyhatók, és a szálak tulajdonképpen szabadon fognak elhelyezkedni az elülső 9 fedőlaphoz rögzített pontjaik és a 15 nyílás elülső szegélyénél lévő járatvégek között. További lehetőség az, hogy a szálakat a 9 fedőlaphoz úgy rögzítjük, hogy annak a teljes hossza mentén rögzítjük, amely végül is a 15 nyílás mellett helyezkedik el. Ebben az esetben például egy külön nem szövött csíkkal tudjuk rögzíteni a szálakat.

A 2. ábrán a találmány szerinti pelenkát sík állapotban látjuk, azaz egy olyan helyzetben, amelyet a pelenka a gyártás során vesz fel, és amikor a pelenkát kifeszítjük a 10, 11 illetve 20, 21 rugalmas elemek által kifejtett rugóerő ellenében. A kész pelenkánál a kifeszített helyzetből a pelenkát elengedjük, és a 10, 11, 20 és 21 rugalmas elemek összehúzódnak egy feszültségmentes, azaz nyugalmi állapotba, és ily módon kapjuk meg a pelenkának azt az alakját, amely az 1. és a 3. ábrán látható.

A 20 és 21 rugalmas elemek összehúzódása azt eredményezi, hogy a 9 fedőlap összehúzódik, és ezáltal meg is rövidül. Annak érdekében, hogy a 9 fedőlapnak ez a megrövidülése létrejöjjön, az 1 abszorbens elem egység 2 fő eleme meghajlik, és ezzel egyidejűleg a és 4 oldalsó elemek azon csuklópont körül, amelyet a 7 és 8 burkolólapok hoznak létre, felfelé fognak elmozdulni, ez annak köszönhető ugyanis, hogy a 3 és oldalsó elemek megfelelő réssel vannak a 2 fő elemhez csatlakoztatva. Ily módon tehát a 20 és 21 rugalmas elemek olyan eszköz szerepét töltik be, amely a 9 fedőlapot adott távolságra tartja az 1 abszorbens elem egységhez képest. Az alsó 6 réteg, amely merevebb, mint a felső 5 réteg, biztosítja azt, hogy a 2 fő elem nem fog összegyűrődni, illetve meghajolni, amikor a 9 fedőlap összeugrik, hanem egy megfelelő görbült alakzatot vesz csak fel.

Az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál a pelenkára nincs terhelés kifejtve, és ily módon ez az állapot nem azt mutatja, amikor a pelenkát viselik. Értelemszerű azonban, hogy a pelenka használat közben a viselője anatómiai felépítésétől függően változtatja meg alakját, és maga a pelenka úgy van méretezve, hogy a 20 és 21 rugalmas elemek kissé megfeszülnek, amikor a pelenka a megfelelő helyzetben tud elhelyezkedni. A pelenka hosszát azonban mindenképpen úgy kell megállapítani, hogy a kissé meghajlott és összehúzott 9 fedőlap azt követően is így maradjon, miután a pelenkát a viselője testén elhelyezték, azaz az 1 abszorbens elem egység adott távolságra fog a méretének nagy részében a 9 fedőlaptól elhelyezkedni, még akkor is, ha a pelenkát felvették.

Mivel az 1 abszorbens elem egység és a 9 fedőlap között egy adott távolság van, ebben a térben elhelyezkedhet a kiürített testnedv, például az ürülék, és úgy tud elhelyezkedni, hogy a bőrrel nem érintkezik. Biztosítani kell azonban azt, hogy az ürülék csak ebben a részben helyezkedjen el és ne maradjon meg a 9 fedőlapon, azaz a 15 nyílás méretének és helyzetének döntő fontossága van, különösen ami az ürülékbevezetési pontot illeti. Azt tapasztaltuk, hogy a 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélyei közötti részen a távolság legalább 3 cm kell legyen a székletürítési pontnál, a 15 nyílás elülső szegélyénél legalább 1 cm, de előnyösen 2 cm kell legyen aló elülső szegélytől számítva, és a 16 elülső szegély maga is legalább 2 cm szélességű kell legyen. Mivel a 20 és 21 rugalmas elemek a pelenkának mind hosszirányában, mind keresztirányában rugóerőt fejtenek ki, amikor a pelenka viselésre kerül, a 15 nyílás 16 elülső szegélye, valamint a 17 és 18 oldalszegélye kifelé fog nyúlni, és ily módon az előbb említett távolság a pelenka használata közben is megmarad. Ahhoz, hogy még nagyobb kifelé ható feszítőerőt érjünk el, a 20 és 21 rugalmas elemek célszerűen ugyanazon a szinten helyezkednek el, mint az 1 abszorbens elem egység oldalperemei, azaz lényegében oldalirányban.

Azon túlmenően, hogy a 9 fedőlapot megfelelően összehúzzák, a 20 és 21 rugalmas elemeknek még egy tömítő és szigetelő funkciót is be kell tölteniük azáltal, hogy a pelenka viselése közben megfelelő tömítő hatást kifejtve illeszkednek a viselője testéhez. Ebben az esetben igen nagy mértékben csökken annak a kockázata, hogy a kiürített vizelet a 9 fedőlap felületén végigszalad, ahelyett, hogy a megfelelő lapokon keresztül az 1 abszorbens elem egységben elnyelődne. Azáltal, hogy a 20 és 21 rugalmas elemek a 15 nyílás 17, 18 oldalszegélyei mentén vannak elhelyezve, nagymértékben csökken annak a kockázata, hogy a 15 nyílás helyzete megváltozik, és ennek eredményeképpen egy külső erőkifejtés történik a pelenkára, például akkor, amikor a viselője mozog. Egy további előny, hogy ha az 1 abszorbens elem egység külső terhelésnek van kitéve, és ezt követően a viselője testéhez nyomódik, sokkal nehezebb az ürülék számára az, hogy a 15 nyílás peremei fölé jusson a 9 fedőlapra. Annak érdekében, hogy a tömítési funkció megfelelően működjön, azt tapasztaltuk, hogy a 15 nyílás 17 és 18 oldalszegélyei között a távolság az ürítési pont közepénél nem kell nagyobb legyen, előnyös pedig, ha kisebb, mint 5 cm. A 15 nyílás 16 elülső szegélye pedig előnyösen nem kell nagyobb legyen, mint 4 cm.

Az abszorpció szempontját figyelembe véve a 3 és 4 oldalsó elemek nincsenek csatlakoztatva és rögzítve az 1 abszorbens elem egységhez, és lényegében olyan biztonsági elemeket képeznek, amelyek elnyelik a fluid közeget, ha a 2 fő elem telítetté válik, vagy képtelen arra, hogy a kiürített folyadékot valamilyen ok miatt elnyelje. Ezen a funkción kívül a 3 és 4 oldalsó elemek stabilitási feladatot is ellátnak, mert annak a teknőszerű alakzatnak a stabilitását növelik, amely akkor alakul

HU 215 015 Β ki, amikor a 9 fedőlap összeugrik, és megakadályozza ily módon azt, hogy a 2 fő elem a pelenka viselője testével érintkezzen akkor, ha a pelenkára valamilyen külső erő fejti ki hatását, ahogyan erről még a továbbiakban írunk is.

Az 5. ábrán egy olyan példakénti kiviteli alak látható, amely a találmány egy további megvalósítása, amely lényegében a 2. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz hasonló. A pelenka elemei ugyanazok, mint a 2. ábrán láthatók. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a 20’ és 21 ’ rugalmas elemek egymást keresztezik a 15’ nyílás előtt a 9’ fedőlapban, és a 15’ nyílás röviddel ezen pont előtt ér véget. A 15’ nyílás ily módon egy pont formájú elülső szegéllyel van kialakítva, azaz a szegély egy ponttá zsugorodik. A pelenka többi része olyan, amilyent az 1-4. ábrákon mutattunk be.

Különlegesen jó tömítési funkció valósítható meg a 9’ fedőlappal, amely az egymást keresztező 20’ és 21’ rugalmas szálak következménye. A 20’ és 21’ rugalmas szálak metszési pontja a vizeletkiürítési nedvesedési pont és a székletkiürítési pont között helyezkedik el, és lényegében a távolságokra vonatkozóan ugyanazok az adatok érvényesek, mint az 1—4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, tehát a 15 nyílás oldalperemei illetve a 15 nyílás helyzetére vonatkozóan. A 20’ és 21’ rugalmas elemek metszéspontja viszonylag közel esik a nedvesedési ponthoz, ami azt jelenti, hogy ez a példakénti kiviteli alak nem alkalmas arra, hogy férfiak viseljék, mivel a 20’ és 21’ rugalmas elemek között egyébként kellene hely legyen ahhoz, hogy a herezacskó el tudjon helyezkedni. Természetesen a találmány szerinti megoldásnál a 20 és 21, illetve a 20’ és 21 ’ rugalmas elemeknek a hossza az általuk átfogott tartomány, valamint az egyén méretei úgy is kialakíthatók, hogy megfelelő hely legyen a herezacskó számára is.

A pelenka viselése során az 1 abszorbens elem egység olyan alakú lesz, mint egy lapos fenekű csónak vagy ladik, ahol a 2 fő elem képezi a ladik fenekét, míg a 3 és 4 oldalsó elemek a ladik oldalait. Ily módon tehát a pelenka viselése során a 3 és 4 oldalsó elemek oldala - amely a 2 fő elemhez közelebb esik -, vagy más szavakkal, a 22 alsó rész egy olyan görbületet fog leírni, amely megfelel annak a görbült alaknak, amelyet a 2 fő elem vesz fel annak érdekében, hogy a megfelelő térrész kialakuljon az abszorbens betét és a 9 fedőlap között, amely - amikor a pelenka viselésre kerül - illeszkedik a viselője testéhez. A 3 és 4 oldalsó elemek 23 felső része tehát kisebb ívet fog felvenni, mint a 22 alsó része, a 23 felső rész illeszkedik a viselője anatómiai felépítéséhez.

A 3 és 4 oldalsó elemek a fenti követelményt akkor tudják teljesíteni, ha a 3 és 4 oldalsó elemek 22 alsó része egy megfelelő kezdeti görbült formaként van kialakítva a gyártás során, ugyanakkor azonban a 3 és 4 oldalsó elemek viszonylag lágy és deformálható anyagból vannak. Amikor az 1^4. ábrán látható kiviteli alaknál a 20, 21, illetve 10, 11 rugalmas elemek kifeszített állapotból összehúzódnak, az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakhoz jutunk. Látható, hogy a 10 és 11 rugalmas elemek összehúzódása azt eredményezi, hogy a és 4 oldalsó elemek, mintegy csuklópont körül, felfelé fognak fordulni, ahol a csuklópontot a 7 és 8 burkolólapoknak az a része képezi, ahol azok a 2 fő elemhez vannak csatlakoztatva, továbbá szintén deformálódik a 3 és 4 oldalsó elemek 23 felső része egy ívelt alakzat mentén. A 20 és 21 rugalmas elemek összehúzódása a 9 fedőlapban a 3 és 4 oldalsó elemekre nincs különösebben nagy hatással, azt eredményezi csupán, hogy a 2 fő elem is ívelt alakot vegyen fel. Ily módon tehát a találmány szerinti megoldás nem csupán a 9 fedőlapra korlátozódik, amely a 2. és 5. ábrán bemutatott mintázat szerint tartalmazza a 20, 21, illetve 10,11 rugalmas elemeket - de tulajdonképpen minden olyan pelenkára vonatkoztatható, amely el van látva rugalmas elemekkel, és ezen rugalmas elemek szerepe az, hogy a fedőlapban hajtást vagy összehúzódást hozzanak létre, aminek következtében a fedőlap az abszorbens betéttől adott távolságra fog elhelyezkedni.

A pelenka használata során a 3 és 4 oldalsó elemek megakadályozzák azt, hogy a pelenkára külső terhelő erő fejtse ki hatását, legalábbis a lépésbetét részben, és ily módon megakadályozzák azt, hogy a 2 fő elem érintkezésbe lépjen a 9 fedőlapban, ezáltal biztosítva van az is, hogy egy adott tároló tér mindig marad. Mivel a 3 és 4 oldalsó elemek 122, 222 alsó oldala lényegében követi a 2 fő elem ívelt alakzatát, a 3 és 4 oldalsó elemek 123, 23 felső része pedig a viselője alakját követi, ha külső terhelő erő fejti ki hatását a pelenkára, például ha a pelenka viselője leül, az lényegében csak azt eredményezi, hogy a 3 és 4 oldalsó elemek kissé összenyomódnak, és/vagy befelé mozdulnak el, és megváltozik a 2 fő elem. A fent leírt elrendezés következménye az is, hogy a 3 és 4 oldalsó elemek kialakításának hatásaként a nyomás hatására a 3 és 4 oldalsó elemeknél az a rész, amely a viselője testéhez illeszkedik, egyenletesen fog eloszlani, és ez igaz akkor is, amikor a pelenkára nem fejtünk ki külső hatást, és igaz akkor is, amikor külső erő fejti ki a hatását, ily módon tehát a pelenka viselése rendkívül komfortos érzetet kelt, és csökken annak a kockázata, hogy a pelenka viselőjének a bőréhez ér az oldalsó elemek tartományán belül.

A 6. ábrán egy olyan példakénti kiviteli alak látható, amely egy 103 oldalsó elemet ismertet csupán, amely lényegében hasonlatos a 3 és 4 oldalsó elemekhez, azzal az eltéréssel, hogy félhold alakúra van kiképezve, a 122 alsó rész görbülete ugyanúgy követi a 2 fő elem görbületét, mint a korábbi megoldásoknál, a 123 felső rész pedig egy megfelelő belső görbülettel van kiképezve.

A 7. ábrán egy olyan kiviteli alak látható, ahol a 203 oldalsó elem 222 alsó része hasonló módon van kiképezve, mint a korábbi kiviteli alakoknál, a 223 felső része azonban lényegében háromszög alakú 224 kivágásokkal van ellátva, és amikor az 1-4. ábrákon látható rugalmas elemek összehúzódnak, akkor a 223 felső rész az ábrán szaggatott vonallal bejelölt alakzatot veszi fel.

A 8. ábrán egy 4. ábra által bemutatott kiviteli alakhoz hasonló kiviteli alak látható, ez a találmány harmadik példakénti kiviteli alakja. Ez a kiviteli alak a koráb5 biaktól elsődlegesen a félhold alakú 103 és 104 oldalsó elemek kialakításában különbözik, amelynek a 123 felső része is ívelt, nem úgy, mint a 4. ábrán látható kiviteli alaknál, ahol a 3 és 4 oldalsó elemek felső külső oldala egyenes volt. A 103 és 104 oldalsó elemek 122 alsó részének is nagyobb a görbülete, mint a 102 fő elem görbülete, azaz a görbületi sugár kisebb, mint a 102 fő elem kivágásának a görbületi sugara; ez azt jelenti, hogy a 102 fő elem és a 103 és 104 oldalsó elemek között a résnek a szélessége változó. Látható az is, hogy a pelenka fedőlapja teknőszerűen deformálódik, a teknő alját a 102 fő elem képezi, az oldalait pedig a 103 és 104 oldalsó elemek, ezzel a kialakítással egy lényegében mélyebb teknő alakzatot tudunk kialakítani, mint az

1. ábrán. Ennek a teknő alakzatnak a mélysége attól függően változik, hogy hogyan változtatjuk a 103 és 104 oldalsó elemek íveltségét.

A 8. ábrán látható 104 oldalsó elem úgy van a 102 fő elemhez csatlakoztatva, hogy négy rövid 125 összekötősáv van kiképezve abszorbens anyagból, amelyen keresztül a folyadék a 102 fő elemből adott esetben fel tud szívódni a 104 oldalsó elembe akkor, ha a 102 fő elem a lépésbetét rész legérzékenyebb részében telítődött.

A találmány szerinti leírásban a pelenka kifejezés lényegében úgynevezett nadrág típusú pelenkákra, inkontinencia betétekre és hasonlókra vonatkozik, és elsősorban olyan emberek számára alkalmas, akik kettős inkontinenciában szenvednek.

Megjegyezzük még, hogy a bemutatott és leírt példakénti kiviteli alakok a találmány oltalmi körének figyelembevételével természetesen másképp is kialakíthatók. A 3,4; 103, 104 oldalsó elemek készíthetők merevebb anyagból, adott esetben ugyanolyan anyagból, mint az alsó 6 réteg, és a 3, 4; 103, 104 oldalsó elemek 123; 223 felső része célszerűbb, ha a 6. és 7. ábrákon bemutatott kiviteli alak szerint van kialakítva, mint az eredetileg bemutatott egyenes 123 felső résszel. Nem kell feltétlenül abszorbens anyagból készülnie az oldalsó elemeknek, jóllehet előnyös. Természetesen a 3, 4; 103, 104 oldalsó elemek 123; 223 felső része lágyabb anyagból is kialakítható, mint az alsó rész. Ugyancsak nem szükséges, hogy a 3,4; 103,104 oldalsó elemek a 2; 102 fő elem kerületén kívül nyúljanak, a 3, 4; 103, 104 oldalsó elemek külső pereme azonban célszerű, ha a 2; 102 fő elemmel egy vonalban helyezkedik el, vagy túlnyúlhatnak, vagy egy rövid részben végződhetnek.

Claims

1. Pelenka, amelynek van egy elülső része (12), egy hátsó része (14) és egy közbenső lépésbetét része (13), amely abszorbens elem egységet (1) tartalmaz, amely abszorbens elem egység (1) egy folyadék-átnemeresztő anyagból készült alsó burkolólap (7) és egy folyadékáteresztő anyagból készült felső burkolólap (8) között van elhelyezve, amelyek azokon a részeken, amelyek az abszorbens elem egységen (1) kívül esnek, egymáshoz vannak csatlakoztatva, és előfeszítetten behelyezett rugalmas elemekkel (10, 11) vannak ellátva a megfelelő oldalsó peremeik mentén, a felső burkolólap (8) egy folyadékáteresztő fedőlappal (9) van ellátva, amely utóbbi használat közben a viselőjéhez legközelebb esik, és amelyen egy nyílás (15) van kiképezve a hátsó részben (14) és a lépésbetét részben (13), tartalmaz továbbá a pelenka rugalmas elemeket (20, 21), amelyek a nyílás (15) tartományán kívül vannak az abszorbens elem egységhez (1) csatlakoztatva, maga az abszorbens elem egység (1) egy lábkivágásokkal vagy megfelelő oldalakkal kiképezett fő elemből (2) és két, a fő elem (2) mellett oldalirányban kívül elhelyezett oldalsó elemből (3, 4) áll, azzal jellemezve, hogy mindegyik oldalsó elem (3, 4) ívelt alakú peremmel van azon a részen (22) kialakítva, amely a fő elemben (2) a megfelelő lábkivágások közelébe esik, továbbá az oldalsó elemek (3, 4) adott távolságra vannak a fő elemtől (2) elhelyezve, és a felső burkolólap (8) az alsó burkolólaphoz (7) a fő elem (2) és az oldalsó elemek (3, 4) között a lábkivágásnál kialakított résekben van csatlakoztatva.

2. Az 1. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az abszorbens elem egység (1) fő eleme (2) egy, a fedőlaphoz (9) közelebb eső felső rétegből (5) és egy alsó rétegből (6) áll, amely hosszirányban van legalább a fő elem (2) lábkivágás részénél elhelyezve, és amelynek a merevsége nagyobb, mint a felső réteg (6) merevsége.

3. A 2. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az oldalsó elemek (3,4; 103, 104; 203) azon belső részei (23; 123; 223), amely a fő elemben (2; 102) kiképezett lábkivágástól távolabb esnek, szintén íveltebbre vannak kialakítva.

4. A 3. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az oldalsó elemek (3, 4; 103, 104; 203) deformálható anyagból vannak kialakítva.

5. A 4. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a pelenka a rugalmas elemekkel (20, 21) síkban van megtartva, míg a további rugalmas elemek (10,11) megfelelően elő vannak feszítve, és az oldalsó elemek (3, 4) a fő elemtől (2) távolabbi felső részei egyenesre vannak kialakítva.

6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az oldalsó elemek (203) egy sor, lényegében háromszög alakú kivágással (224) vannak ellátva, azon a felső részen (223), amely a fő elemtől (2) távolabb esik.

7. A 4. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy a pelenkánál - amikor rugalmas elemekkel (20, 21) síkban van tartva, és a további rugalmas elemek (10, 11) elő vannak feszítve - az oldalsó elemek (103, 104) félhold alakúak, és ezeknek az oldalsó elemeknek (103, 104) alsó részei (122) és felső részei (123), amelyek tehát a fő elemhez (2) közelebb és távolabb vannak, szintén íveltek.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az oldalsó elemek (3, 4; 103, 104; 203) abszorbens anyagból vannak.

9. A 8. igénypont szerinti pelenka, azzal jellemezve, hogy az oldalsó elem (104) a fő elemhez (102) abszorbens anyagból készült összekötősávval (125) van csatlakoztatva.

HU 215 015 Β Int. Cl.⁶: A 61 F 13/15

1. ÁBRA

HU 215 015 Β Int. Cl.⁶: A 61 F 13/15

2. ÁBRA

3. ABRA

4. ABRA