HU216612B

HU216612B - Egyszer használatos folyadékelnyelő termék

Info

Publication number: HU216612B
Application number: HU9603129A
Authority: HU
Inventors: Fredrik Boberg; Carina Hedlund
Original assignee: SCA Mölnlycke AB
Priority date: 1994-05-16
Filing date: 1995-05-15
Publication date: 1999-07-28
Also published as: SK148096A3; CA2190498A1; CO4600669A1; SE9401680D0; GB9509785D0; ZA953704B; DK0760643T3; WO1995031162A1; DE69512400T2; TNSN95054A1; ES2139207T3; FI964601A0; SK281552B6; CZ334196A3; NO964869L; HK1005770A1; IL113654A0; FI964601A; NZ285882A; GB2289419B

Abstract

A találmány tárgya egyszer használatős főlyadékelnyelő termék, amelypéldáűl pelenkaként (10), egészségügyi kendőként vagy hasőnlóként vankialakítva, és amelynek lényegében hősszúkás alak a van, és tartalmazegy abszőrbens betételemet, amelynek van egy belső őldala, amelyhasználat közben a felhasználója felé esően van elhelyezve, és van egykülső őldala, amely használat közben a vise őjétől távőlabbhelyezkedik el, el van látva egy őlyan bűrkőlattal, amely azabszőrbens betételem befőgadására van kiképezve, és amely bűrkőlatnakvan egy, az abszőrbens betételem belső őldalánál elh lyezett belsőrétege (17) főlyadékáteresztő anyagból, és van egy, az abszőrbensbetételem külső őldalánál elhelyezkedő külső rétege, és legalább azegyik réteghez (17) csatlakőztatva a termék használ ti helyzetétbiztősító összehúzó rűgalmas elemei (23) vannak. A találmány lényegeabban van, hőgy a bűrkőlatnak legalább az a része, ahől a rűgalmaselemek (23) vannak elhelyezve, az abszőrbens betételem megfelelő belsőőldaláhőz vagy külső őldal hőz van kapcsőlva, és a rűgalmas elemek(23) lényegében főlytőnős ívelt részeket (24, 25) képezően vannakelrendezve az abszőrbens betételem legalább egy részén, és a rűgalmaselemek (23) legalább az egyik réteggel (17) érintkezve összehúzóhatást kifejtően, űgyanakkőr az adőtt rétegre (17) a rűgalmas elemek(23) ívközpőntja irányában feszítőerőt is kifejtően vannak elrendezve,tővábbá úgy vannak kialakítva, hőgy ez az erő az abszőrbensbetételemre tővábbjűt, és őtt elnyelődik, maga az abszőrbens betételemhajlítható, de az ívelt rűgalmas elemek (24, 25) ívközpőntjávalszemben ható feszítőerő nyőmóhatásának ellenállóan vannak kiképezveúgy, hőgy a rűgalmas elemek (23) őlyan előfeszítéssel vannakelhelyezve, hőgy az előfeszítés által létrehőzőtt feszültség és azíveltségnek megfelelően meg álasztőtt ívsűgár a termék adőttdefőrmációját eredményezi egy adőtt síkhőz képest, amelynekkövetkeztében az ívelt rűgalmas elemek mentén merőleges falak (39',39") alakűlnak ki akkőr, amikőr a felh sználó a terméket használatihelyzetre hajtja. ŕ

Description

A találmány tárgya egyszer használatos folyadékelnyelő termék, amely lehet például pelenka, amely megfelelő rugalmas elemekkel van ellátva, annak érdekében, hogy a termék használati helyzetében megtartsa az alakját. Ilyen jellegű termékek önmagukban ismertek. Ezeknek a termékeknek a legfőbb célja a rugalmas elemek alkalmazásának vonatkozásában, hogy a lépésbetétrésznél olyan kiemelkedő peremet képezzenek, amely megfelelő tömítést biztosít a viselőjének a lábszár mellett. Az ismert megoldások abban a vonatkozásban, hogy nagy mennyiségű, például vizeletet vagy székletet gyűjtsenek össze, meglehetősen korlátozott kapacitással rendelkeznek.

Az US 3,860,003 számú szabadalmi leírás egy olyan pelenkát ismertet, ahol a lábkivágásnál lévő rugalmas elemek úgy vannak kialakítva, hogy a lábkivágást a teljes kerület mentén veszik körül. A termék kiterített helyzetében a rugalmas elemek egyenes vonal mentén helyezkednek el, és az abszorbens betételem oldala mentén végig elnyúlóan vannak elhelyezve annak érdekében, hogy használati helyzetben megfelelő tömítést biztosítsanak a pelenka pereménél a lábszárakhoz képest.

Az US 4,050,462 számú szabadalmi leírás olyan rugalmas elemekkel ellátott pelenkát ismertet, ahol a rugalmas elemek a pelenka sík állapotában egyenes vonalúak, és azt a célt szolgálják, hogy a pelenka lépésbetétrészét megfelelően összehúzzák, és a redőzés pedig az abszorbens betételem egy hosszegységre vonatkozó térfogatát és a felületet növeli meg úgy, hogy a pelenka nagyobb abszorpciós hatással rendelkezzen.

A WO 88/00010 számú nemzetközi bejelentésben egy olyan pelenka van ismertetve, amelynek lényegében egyenes vonalú rugalmas elemei vannak, amelyek V alakot képeznek. A rugalmas elemek a pelenka abszorbens betételeme fölött vannak elhelyezve, és egy olyan területet határolnak körül, amelynek az alakja megváltozik akkor, ha a rugalmas elemek összehúzó hatása érvényesül. Ha a rugalmas elemeket az egyenes vonalakkal határolt tartományban összehúzzuk, a termékben egy olyan redőzet alakul ki, amely egészében azt eredményezi, hogy a rugalmas elemek a termék teljes hosszát csökkenteni fogják.

Az US 4,801,345 számú szabadalmi leírás pelenkák gyártására szolgáló eljárást ismertet. Az eljárás lépései közé tartozik rugalmas elemek elhelyezése a pelenka lépésbetétrészében. A rugalmas elemek ennél a megoldásnál a pelenka hosszirányú peremei mentén kifelé konkáv alakot képezöen vannak elhelyezve, és az abszorbens betételem oldala mentén találhatók. A rugalmas elemeknek itt elsődlegesen az a célja, hogy megfelelő tömítést és zárást biztosítsanak a pelenka pereme és a viselőjének a lábszára között. Egy további hatás természetesen egy bizonyos összehúzódás és redőzetképzés az abszorbens betételemnél a lépésbetétrészben.

Az EP 0 219 326 számú leírás olyan pelenkát ismertet, amelynek olyan rugalmas elemei vannak, amelyek teljes egészében egyenes vonallal határolt tartományt képeznek a pelenka sík állapotában, és az abszorbens betételem oldalai mentén, azt teljes egészében körülvevően vannak elhelyezve. Rugalmas elemek vannak részben elhelyezve a pelenka külső pereménél is a lépésbetétrész mindkét oldalán, és részben az abszorbens betételem mindegyik oldalának a zárópereménél is. Annak érdekében, hogy egy kissé felfelé álló tömítőperem alakuljon ki a peremsávok alkalmazásával, a rugalmas elemek az abszorbens betételemet kissé redőzik és összehúzzák.

A GB 2234157 számú szabadalmi leírás olyan pelenkára vonatkozik, amely nadrágszerűen van kiképezve, és rugalmas elemek vannak a derékvonal mentén kialakítva, továbbá rugalmas elemek vannak a lépésbetétrésznél, a lábkivágásoknál és a lépésbetétrészen keresztirányban is. Azok a rugalmas elemek, amelyek a lábrésznél helyezkednek el, csökkentik a szivárgás kockázatát, míg a lépésbetétrészen keresztül vezetett rugalmas elemnek csupán az a feladata, hogy a folytonos rugalmas elem racionális és ésszerű alkalmazását tegye lehetővé.

Ez az eljárás és az anyag elsődlegesen nadrágpelenkákra vonatkozik.

A találmánnyal célul tűztük ki olyan folyadékelnyelő abszorbens termék létrehozását, amely használati helyzetében igen jó folyadék-összegyűjtő hatásfokkal rendelkező alakzatot vesz fel.

Az US 3,860,003 számú szabadalmi leírás is olyan pelenkát ismertet, amelynek a lábrésznél rugalmas elemei vannak, és amely pelenka a hetvenes évek során igen elteijedten került alkalmazásra, továbbá számos egyéb szabadalmi bejelentést is tettek a pelenka rugalmas elemeire vonatkozóan. A rugalmas elemeket a pelenkán hosszirányban és/vagy keresztirányban helyezték el annak érdekében, hogy egy háromdimenziós alakzatot vagy egy megfelelő szivárgást megakadályozó gátat lehessen kialakítani.

Rugalmas elemeket alkalmaztak ezenkívül ívelt alakban az abszorbens betételem oldalsó peremein kívül a burkolólap peremterületeinél. Az ívelt rész íveltsége úgy volt megválasztva, hogy az eddigieknél jobban illeszkedjen a felhasználó testének alakjához.

A találmány szerinti megoldás teljes egészében új, rugalmas hatást kifejtően van kialakítva, amely tovább növeli a találmány előnyeit.

A találmány tehát egyszer használatos folyadékelnyelő termék, amely például pelenkaként, egészségügyi kendőként vagy hasonlóként van kialakítva, és amelynek lényegében hosszúkás alakja van, és tartalmaz egy abszorbens betételemet, amelynek van egy belső oldala, amely használat közben a felhasználója felé esően van elhelyezve, és van egy külső oldala, amely használat közben a viselőjétől távolabb helyezkedik el, el van látva egy olyan burkolattal, amely az abszorbens betételem befogadására van kiképezve, és amely burkolatnak van egy, az abszorbens betételem belső oldalánál elhelyezett belső rétege folyadékáteresztő anyagból, és van egy, az abszorbens betételem külső oldalánál elhelyezkedő külső rétege, továbbá legalább az egyik réteggel a termék használati helyzetét biztosító összehúzó rugalmas elemek vannak elhelyezve.

A találmány szerinti egyszer használatos folyadékelnyelő termék lényege abban van, hogy a burkolat leg2

HU 216 612 Β alább azon része, ahol a rugalmas elemek vannak elhelyezve, az abszorbens betételem megfelelő belső oldalához és külső oldalához van kapcsolva, és a rugalmas elemek lényegében folytonos ívelt részeket képezően vannak elrendezve az abszorbens betételem legalább egy részén, és a rugalmas elemek a legalább egyik réteggel érintkezve összehúzó hatást kifejtően, ugyanakkor az adott rétegre a rugalmas elemek ívközpontja irányában feszítőerőt is kifejtően vannak elrendezve, továbbá úgy vannak kialakítva, hogy ez az erő az abszorbens betételemre továbbjut, és ott elnyelődik, maga az abszorbens betételem könnyen hajlítható, ugyanakkor azonban az ívelt rugalmas elemek ívközpontjával szemben ható feszítőerő nyomóhatásának nagymértékben ellenállóan vannak kiképezve úgy, hogy a rugalmas elemek olyan előfeszítéssel vannak elhelyezve, hogy az előfeszítés által létrehozott feszültség és az íveltségnek megfelelően megválasztott ívsugár a termék adott deformációját eredményezi egy adott síkhoz képest, amelynek következtében az ívelt rugalmas elemek mentén merőleges falak alakulnak ki akkor, amikor a felhasználó a terméket használati helyzetre hajtja.

Előnyös a találmány azon kiviteli alakja, ahol a rugalmas elemek ívelt részei a hosszirányú peremek között terjedően vannak kialakítva.

Előnyös a találmány akkor, ha a rugalmas elemek zárt kerületű teknőszerű elemet képezően vannak elrendezve.

Előnyös továbbá a találmány akkor, ha a zárt kerületű részt két ívelt rész képezi, amelyek olyan rugalmas elemekbe folytatódóan vannak kialakítva, amelyek a termék lépésbetétrészének hosszirányú peremei mentén vannak elhelyezve.

Előnyös még a találmány akkor, ha az abszorbens betételem a lépésbetétrészben szűkülő keresztmetszettel van kiképezve, és a burkolat a lépésbetétrésznél és a hosszirányú peremeknél egy kiemelkedő peremrészt képezően van elrendezve, amely használati helyzetében kiemelkedik, és lényegében teknőszerű alakzatot képez.

Előnyös továbbá a találmány akkor is, ha az abszorbens betételem cellulóz pehelyszerű anyagból van kialakítva, ahol az anyagrészecskék és -szálak közé úgynevezett szuperabszorbens anyagok vannak elhelyezve.

Előnyös a találmány akkor, ha az abszorbens betételem szintetikus szálakból és szuperabszorbens anyagból van kialakítva.

Előnyös továbbá a találmány akkor is, ha az abszorbens betételem habanyagból van kialakítva.

Előnyös még akkor is a találmány, ha a terméknek van egy elülső része, egy hátsó része, egy lépésbetétrésze, és rugalmas elemekkel van ellátva, és az elülső rész egy első zárt térrésszel van kialakítva, amely a vizelet felfogására van kiképezve, és a hátsó rész szintén egy zárt térrésszel van kialakítva, amely a széklet befogadására van kiképezve.

Végül előnyös még a találmány akkor, ha a termék keresztirányú rugalmas elemekkel van ellátva a termék síkjára merőleges gátfalakat képezően.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részlete-

sebben. Az
1. ábrán	a találmány szerint kialakított pelenka első kiviteli alakjánál felülnézete látható, amikor pelenkaként van kialakítva, a
2. ábrán	az 1. ábrán bemutatott pelenka térbeli rajza segítségével látható használati helyzetében, a
3. ábrán	a találmány egy további példakénti kiviteli alakjának térbeli rajza látható használati helyzetében, a
4. ábrán	a 2. ábra V-V vonal mentén vett metszete látható, az
5. ábrán	a 2. ábra hosszmetszete látható használati helyzetében, az V-V vonal mentén vett metszetben, a
6. ábrán	a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak VI—VI vonal mentén vett metszete látható használati helyzetben, a
7-9. ábrákon	pedig a találmány szerinti pelenka egy további példakénti kiviteli alakja látható.

A találmánynak azt a példakénti kiviteli alakját mutatjuk be, amely leginkább jellemző, és amely folyadék vagy széklet összegyűjtésére van kiképezve, és olyan pelenkaként van kialakítva, amely az úgynevezett súlyos inkontinenciában szenvedő, nem gyerek, hanem felnőtt személyek számára készült, akik vagy betegség, vagy az öregkor miatt igen komoly inkontinenciaproblémákkal küszködnek.

Az 1., 2. és 4. ábrákon megfigyelhetők az első kiviteli alak elemei, amely tartalmaz egy 11 burkolatot, amely egy magot foglal magában, amely lényegében egy 12 abszorbens betételem alakjában van megtestesítve. A 4. ábrán sík kiterített helyzetben látható, hogy a mag egy viszonylag sík főalakzatból áll, amelynek két főfelülete egymástól adott távolságra helyezkedik el, az egyik felület a 13 belső oldala, amely használat közben a felhasználó felé helyezkedik el, és a másik a 14 külső oldal, amely használat közben a használójától távolabb helyezkedik el. A 12 abszorbens betételem kerülete mentén lekerekített 15 perem van kialakítva, amely a 12 abszorbens betételemnek egy olyan külső formát kölcsönöz, amely illeszkedik a viselője testének anatómiai felépítéséhez. A 12 abszorbens betételem lényegében teljes tartományában azonos vastagságú, a gyakorlatban azonban előnyösnek bizonyult, ha van egy olyan 16 központi része, ahol a vastagsága a többi résznél egy kicsivel nagyobb, erre kiviteli alakot nem mutatunk be.

A példakénti kiviteli alaknál látható 11 burkolatot két 17 és 18 réteg képezi, amelyek közül az egyik a 12 abszorbens betételem 13 belső oldal felé esik, a másik pedig a 12 abszorbens betételem 14 külső oldala felé esik, és a 12 abszorbens betételemet azáltal tömíti le, hogy mindkét 17, 18 réteg a 12 abszorbens betételem 15 peremén kívüli részén egymással össze van kapcsolva, és lényegében egy kerület mentén elhelyezkedő peremszerű 19 peremrészt képez a pelenka egészére vonatkozóan. Mindkét 17 és 18 réteg a 19 perem3

HU 216 612 Β résznél egymással érintkezik, és egymáshoz ragasztóval van csatlakoztatva.

Ahhoz, hogy a pelenkát kialakítsuk, minden olyan önmagában ismert komponens felhasználható, amelyet az adott területen általánosságban használnak. A 17 réteg, amely tehát a 13 belső oldalon van, bármilyen lágy, rugalmas, folyadékáteresztő anyagból lehet, így készíthető pamutszálakból, nemszövött pamutszálakból vagy lágy, perforált műanyag filmből, amely utóbbi polietilénből vagy hasonlóból van. A 18 réteg, amely a 14 külső oldalon van folyadék-átnemeresztő anyagból, például vékony - adott esetben 20 μ vastagságú - műanyag polietilénfilmből, polipropilénfilmből, poli(vinilklorid)- vagy hasonló filmből készülhet. A 12 abszorbens betételem cellulóz szálasanyagból, vagy bármilyen olyan anyagból készülhet, amelyet levegőn préseltek össze, és adott esetben különféle szuperabszorbenseket is magában foglalhat.

Ahogyan ez az 1. ábrán jól látható, a példakénti kiviteli alak olyan pelenkaként van kialakítva, amelynek aszimmetrikus óraüveg alakja vagy kókuszhéj alakja van, és van egy 20 lépésbetétrésze, amely egyik irányban egy 21 hátsó rész felé terjedően, másik irányban egy 22 elülső rész felé terjedően van kiképezve, és a 21 hátsó rész és a 22 elülső rész használat közben a viselője megfelelő oldalának, azaz az elülső és hátsó oldalának megfelelő helyzetet jelenti. A 12 abszorbens betételem nagyobbra van kiképezve a 10 pelenka külső peremének azon részénél, amelyik a 19 peremrészt jelenti a 20 lépésbetétrészben. Az ábrán tehát jól látható, hogy a 12 abszorbens betételem nagyobb mértékben elkeskenyedőre van kiképezve, mint a 10 pelenka külső pereme, és ez azt jelenti, hogy a 10 pelenka 19 peremrésze a 20 lépésbetétrészben nagyobb szélességű, mint a 12 abszorbens betételem.

Annak érdekében, hogy a 10 pelenka megfelelő alakú legyen használati helyzetében, a 10 pelenka el van látva 23 rugalmas elemekkel, és ezek a 23 rugalmas elemek a találmány szerint teljesen egyedülálló helyzetben és elrendezésben vannak kialakítva. A 10 pelenkának az a várható alakja, amely lehetővé teszi, hogy használati helyzetében nagy mennyiségű testfolyadékot tudjon elnyelni, azaz folyékony és szilárd kiválasztási terméket, legyen az vizelet, vér vagy egyéb testfolyadék vagy széklet. Ennek érdekében a 23 rugalmas elemek legalább részben 24 és 25 ívelt részekből állnak, amelyek a 12 abszorbens betételem mentén vannak elhelyezve. A példakénti kiviteli alaknál a 24 és 25 ívelt részek folyamatos ívként vannak kiképezve, amelyek lényegében peremelemeket képeznek, és két 26 és 27 kereszteződési ponton találkozik a 24 és 25 ívelt részek vége a 10 pelenka hosszirányú 28 és 29 peremével.

A 23 rugalmas elemek a 11 burkolathoz tartozó 17 vagy 18 réteg legalább egyikéhez csatlakoztatva vannak, az első példakénti kiviteli alaknál a folyadékáteresztő 17 réteghez vannak csatlakoztatva. Ahogy az ábrán jól látható, a 23 rugalmas elemek a 17 réteg belső oldalán vannak elhelyezve, azaz a 12 abszorbens betételem és a 17 réteg között, de természetesen a folyadékáteresztő 17 réteg külső oldalára is elhelyezhetők egy további változatot képezve. A 23 rugalmas elemek, amelyek például szalag, csík alakú magot alkotnak igen nagy rugalmasságú anyagból, ilyen anyag lehet például gumi, amely körül van tekerve egy szál körül, és amely különféle ragasztóanyaggal is rögzíthető, és ily módon maga a rugalmas anyag olyan rugalmas magot képez, amely a 10 pelenka folyadékáteresztő 17 rétegénél van elhelyezve. Egyidejűleg ez a rugalmas mag lehetővé teszi a megfelelő rugalmas elmozdulást is. Mivel a 23 rugalmas elemek mindig összehúzásra törekednek, ily módon tehát a 23 rugalmas elemként alkalmazott rugalmas szalagok vagy csíkok megfelelően elő vannak feszítve, azaz bizonyos fokig elő vannak feszítve, mielőtt a 10 pelenka folyadékáteresztő 17 rétegében rögzítenénk őket. A rögzítés történhet például 30 ragasztóval, amelyet a 23 rugalmas elemek hossza mentén bizonyos területeken helyezünk el, de adott esetben a 23 rugalmas elem a teljes hossza mentén ragasztható. A 24 és 25 ívelt részek a példakénti kiviteli alaknál két-két egymással párhuzamos 30, 31, illetve 32, 33 rugalmas elemből vannak kialakítva, és az egyik 33 rugalmas elem a 25 ívelt résznél úgy van kialakítva, hogy a 34 és 35 rugalmas elemekben folytatódik, amelyek a 10 pelenka 28 és 29 hosszirányú peremeit képezik, és egészen a 26 és 27 kereszteződésig tartanak, ahol a másik - a 24 ívelt részt képező - 30 és 31 rugalmas elemekkel csatlakoznak. A példakénti kiviteli alaknál látható, hogy a 34 és 35 rugalmas elemek lényegében egyenes vonal mentén vannak elhelyezve, de adott esetben ezeknek is lehet egy kissé ívelt, de sokkal kevésbé ívelt alakjuk, mint a 24 és 25 ív alakú részeknek.

Az 1. ábrán látható 10 pelenka lényegében felülnézetben síkban, kiterített állapotban látható, de olyan állapotban, hogy a 23 rugalmas elemek összehúzó hatása azért látható.

A 2. ábrán használati helyzetében látható a találmány szerinti 10 pelenka. Ez az alak, amelyet rögtön a használat után felvesz, és amelyet az alábbiakban részletesen meg is magyarázunk. Mindaddig, amíg a 10 pelenka sík, semmiféle alakváltozás nincs rajta, eltekintve attól, hogy a 12 abszorbens betételem kissé össze van préselve. A kívánt alakzat felvételére akkor kényszerül a 10 pelenka, amikor a 10 pelenkát kihajtjuk, és a 23 rugalmas elemek közötti 38 területrészt kézzel lefelé nyomjuk, és a 10 pelenkát használatra kész helyzetbe hozzuk. A 24 és 25 ívelt részek hatására - amelyek összehúzódnak, és amelyek all burkolat 17 rétegébe vannak rögzítve megfelelő kötésekkel a 17 réteg és a 12 abszorbens betételem között - a 11 burkolat és a 12 abszorbens betételem deformációját úgy hozzák létre, hogy lényegében függőleges 39’ falak alakulnak ki a termék sík belső oldalához képest. A 10 pelenka 20 lépésbetétrészében a 12 abszorbens betételem oldalperemein kívüli burkolórészek képezik egy teknőszerű elem további 39” falait, amelyek a 39’ falakkal együtt egy lényegében teknőszerű üreget határolnak.

A 3. ábrán a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak egy további változatának a térbeli rajza látható, ahol láthatjuk a 23’ rugalmas elemeket, amelyeknek az alakja megegyezik a 2. ábrán bemutatott első kiviteli alak

HU 216 612 Β rugalmas elemeinek az alakjával, a 23’ rugalmas elemek azonban a 11 burkolat külső 18 rétegéhez, tehát a folyadék-átnemeresztő 18 réteghez vannak rögzítve. Ebben az esetben is a 23’ rugalmas elemek lehetnek rugalmas szalagok, csíkok, amelyeket azután a folyadék-átnemeresztő 18 réteg belső oldalához ragasztanak. Ezt azután a 12 abszorbens betételemhez a belsején keresztül lehet csak csatlakoztatni. Egy megfelelő, lényegében teknő alak ennél a példakénti kiviteli alaknál is megvalósul. Ennél a példakénti kiviteli alaknál különösen nagy jelentősége van annak, hogy azok az erők, amelyek a 10 pelenkára az ívelt alakú rugalmas vonalak mentén kifejtik hatásukat, külső erők által még külön meg vannak erősítve, mielőtt a 23’ rugalmas elemek a 10 pelenka kívánt és előírt deformációját létrehoznák annak érdekében, hogy a függőleges teknőfalak kialakuljanak.

Mindkét példakénti kiviteli alaknál a 19 peremrésznek az a szélesebb tartománya közvetlenül a 20 lépésbetétrész előtt helyezkedik el, a 23’ rugalmas elemek hatására kiemelkedik, összehúzódik, amikor a 23 rugalmas elemek összehúzódnak, azaz lényegében a 20 lépésbetétrész hosszát csökkentik. A kiemelkedett 36 és 37 hosszirányú peremek pedig a használati állapotban arra törekednek, hogy viselőjének a testével érintkezzenek, azaz a gyakorlatban a láb belső oldalára felfeküdjenek, és ily módon egy igen nagy fokú folyadék-átnemeresztő és folyadékzáró tömítést képeznek a testhez képest. Különösen az első példakénti kiviteli alaknál a

2. ábrán figyelhető meg, hogy mennyire függőlegesen helyezkednek el a teknőszerű elemként kialakuló pelenka 39’ falai a rugalmas 24 és 25 ívelt rész belsejében. Ezen túlmenően pedig a 17 vagy 18 rétegben lévő 23 rugalmas elemek összehúzó hatásának az eredményeként redőzet alakul ki oldalirányban is. Az ívelt teknőszerű elem 39 és 39’ falai lényegében merőlegesen helyezkednek el a teknőszerű elem lényegében sík alját képező síkhoz képest. Az ívelt teknőszerű elem 39 és 39’ falai a 23 rugalmas elemek megfelelő előfeszítésének a megválasztásával, valamint a 12 abszorbens betételem deformációs készségének a figyelembevételével a teknőszerű elem alját képező kerület vonalához képest akár hegyesszöget, akár pedig tompaszöget zárhatnak be. Abban az esetben, ha hegyesszöget zárnak be, úgy egy zsebszerű üreg is kialakul a rugalmas elemekhez legközelebb eső részen. A kerület mentén elhelyezkedő 23 rugalmas elemek ily módon a teknőszerű elem 39’ falának a felső peremét képezik, ezen túlmenően pedig mintegy befogadórészt képeznek a test által kibocsátott anyagcseretermékek számára, amely különösen értékes azokban a legsúlyosabb esetekben, amikor súlyos inkontinenciában szenvedő betegről van szó, és ahol az ürített folyadék viszonylag nagyon nagy mennyiségű lehet. A széklet is adott esetben ebben az üregben tud úgy elhelyezkedni, hogy nincs annak kockázata, hogy a 10 pelenkának megfelelően külön zárt területén túljusson. A 12 abszorbens betételem, különösen pedig az a része, amely a 23 rugalmas elemeken belül helyezkedik el, azt a célt szolgálja, hogy a folyadékot elnyelje, míg a teknőszerű elem 39’ falai azt a célt is szolgálják, hogy megakadályozzák azt, hogy a folyadék a 10 pelenkán kívülre jusson, mielőtt a 12 abszorbens betételemnek elegendő ideje lenne arra, hogy a teljes mennyiségű folyadékot teljes egészében elnyelje. A kiemelkedő 19 peremrészek szintén tartalmaznak folyadékot, amelyet a 12 abszorbens betételem nem nyelt el azonnal, például a 10 pelenka nem megfelelő elhelyezése miatt, például akkor, amikor viselője oldalirányban fekszik. Amint azonban a viselője a testhelyzetét megváltoztatja, a folyadékot már el tudja nyelni a 12 abszorbens betételem.

A 4. és 5. ábrákon hosszirányú metszetben, a 6. ábrán pedig keresztirányú metszetben látható a 30, illetve 35 rugalmas elemek alakformázó hatása, amelyet az alábbiakban részletesen is bemutatunk. A 30, illetve 35 rugalmas elemek alakformázó hatását azáltal érjük el, hogy a 30, illetve 35 rugalmas elemek összehúzódnak, azaz mindenképpen arra törekszik a rugalmas erő, hogy a 30, illetve 35 rugalmas elemek hosszát csökkentse. Mivel a 30 rugalmas elem a 11 burkolatban rögzítve vannak, all burkolat a 30 rugalmas elemek hatására szintén összehúzódik. All burkolat azonban hozzá van csatlakoztatva a 12 abszorbens betételemhez is adott terülteken, és ily módon azok az erők, amelyek a 11 burkolat síkjában ébrednek, továbbjutnak a 12 abszorbens betételemhez is. Mivel a 23 rugalmas elemek a 12 abszorbens betételem legnagyobb részén ívelt részként vannak kialakítva, a 30 és 31 rugalmas elemeknek az összehúzó hatása azt eredményezi, hogy a 30 rugalmas elemek a 24 és 25 ívelt részek minden egyes pontján az

1. és 4. ábrákon látható 40 és 41 erőkomponensekkel rendelkeznek, amelyek a 24 és 25 ívelt részek minden egyes pontjánál egy ívközéppont felé irányulnak. Abban az esetben, ha az ívelt részek különféle sugár mentén vannak kiképezve, különféle ívközéppontok alakulnak ki minden egyes ívelt részhez és minden ponthoz viszonyítva. A 10 pelenka 12 abszorbens betételemének van bizonyos fokú ellenálló képessége az összenyomással szemben, ahogyan ez a 4. ábrán látható. A 4. ábrán látható 42 és 43 erőkomponensek - amelyek a 12 abszorbens betételem belsejében alakulnak ki - ellene hatnak a 30 rugalmas elemek 40 és 41 összehúzó erejének. A példakénti kiviteli alaknál ez az ellenállás az összenyomással szemben nagyobb, mint a 12 abszorbens betételem 44 szimmetriasíkján keresztül érzékelhető deformációs ellenállás, azaz a 42 és 43 erőkomponensek iránya a papír síkjának keresztirányában hat. Maga a 12 abszorbens betételem előnyösen úgynevezett pehelyszerű anyagokból áll, amely elsősorban cellulózpelyhekből van kialakítva, és ily módon könnyen hajtható össze a 11 burkolattal együtt, ugyanakkor azonban bizonyos összenyomási ellenállással is rendelkezik. Mindezek a paraméterek azt eredményezik, hogy a 41, 43 és 40 és 42 erőkomponensek akció, reakció hatása következtében nyomatékok alakulnak ki, amely nyomatékok a terméknek egy bizonyos fokú deformációját eredményezik azokban a tartományokban, ahol a rugalmas elemek 24 és 25 ívelt részei vannak kiképezve, és ezt a deformációt kör alakú 40,41,50, 51 vonalak segítségével mutatjuk be, amely deformáció a hajtásnak vagy redőzetnek

HU 216 612 Β mindenkor az éppen aktuális helyi irányát mutatja be. A rugalmas elemeknek a 44 szimmetriasíkon kívüli elhelyezésével a 12 abszorbens betételemre kifejtett hajtási nyomaték növekszik még sík állapotban is. Maga a termék azonban bizonyos fokú merevséggel is rendelkezik, amely sík állapotban nem hoz létre deformációt, a deformáció tehát akkor fog először kialakulni, amikor a terméket valamilyen formában kézbe vesszük.

Az 5. ábrán látható a teknőszerű alakzat, amelyet a 30, 31 és 34, 35 rugalmas elemek hatására felvett a termék, és amely lényegében merőleges 39’ falakkal rendelkezik az ívelt alakú 30, 31 rugalmas elemek mentén, és 39” falak pedig azon a részen alakulnak ki, amelyek all burkolat azon részeit foglalják magukban, amelyek a 12 abszorbens betételemen kívül fognak elhelyezkedni. Ezek a részek a 34, 35 rugalmas elemek hatására a ív alakú 30 és 31 rugalmas elemekkel együtt fognak kiemelkedni.

A 6. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alaknál látható, hogy a teknőszerű kialakításnál ez a teknő viszonylag mély, és ily módon igen nagy mennyiségű kiürített testfolyadékot tudnak befogadni.

Az 1-6. ábrákon tehát olyan kiviteli alak látható, ahol a 30-35 rugalmas elemek együttesen egy zárt hurkot képeznek mindegyik 10 pelenkánál.

A 7. ábrán vázlatosan mutatjuk be a 10 pelenkának egy olyan példakénti kiviteli alakját, ahol a rugalmas elemek a 20 lépésbetétrésznél úgy vannak elhelyezve, hogy van egy 60 ívelt részük, amelyek segítségével egy lényegében függőleges 61 falat képeznek ki. Ebben az esetben a 21 hátsó rész és a 22 elülső rész között a pelenkánál egy osztóvonal alakul ki, és ily módon a nagy mennyiségben ürített széklet és vizelet számára külön-külön térrész van kialakítva.

A 8. ábrán egy olyan példakénti kiviteli alak látható, ahol mind a 21 hátsó részen, mind pedig a 22 elülső részen egy-egy teknő alakú 66, 67 térrész van kiképezve, mindkettőt ívelt 62, 63, illetve 64 és 65 rugalmas elemek határolják, és mindegyiknél ki vannak alakítva a lényegében függőleges 68, 69, illetve 70, 71 falak, amelyek merőlegesen helyezkednek el.

A 9. ábrán egy olyan példakénti kiviteli alak látható, ahol a pelenka sík állapotban lényegében négyszögletes. Az óraüveg alakú, és leszűkülően kialakított 20 lépésbetétrészt úgy hozzuk létre, hogy a rugalmas elemek megfelelő összehúzó hatása alakítja ki ezt az óraüveg alakzatot. Itt is megfigyelhetők a 72, 73 falak, amelyek merőlegesek, és amelyek lényegében a szivárgást megakadályozó gátat képeznek.

A találmányt csupán példakénti kiviteli alakjai segítségével mutattuk be, az oltalmi kört az igénypontokban határozzuk meg. Természetesen egyéb olyan kiviteli alakok is megvalósíthatók, amelyek a találmány oltalmi körébe esnek, és amelyeket ábrán külön nem mutattunk be. A zárt hurkot képező rugalmas elemek helyettesíthetők például különálló ívelt, rugalmas részekből.

Ezek a különálló ívelt, rugalmas részek különböző helyzetűek lehetnek, például elhelyezhetők keresztbe is a 20 lépésbetétrészen, azért, hogy a székletet és a vizeletet egymástól le lehessen választani. Kialakítható a termék úgy is, hogy súlyos inkontinenciában szenvedő beteg tudják használni, de kialakítható gyermekpelenkaként, egészségügyi betétként vagy hasonlóként. A lényegében folyamatos ívet képező rész alatt elsődlegesen azt értjük, hogy van legalább egy ívelt vagy ív alakú rész, de adott esetben ez az ívelt vagy ív alakú rész egyenes vonalakból is összeállítható, gyakorlatilag tehát egy félkörívet például legalább három egyenes vonalú résszel is helyettesíteni lehet.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Egyszer használatos folyadékelnyelő termék, amely például pelenkaként (10), egészségügyi kendőként vagy hasonlóként van kialakítva, és amelynek lényegében hosszúkás alakja van, és tartalmaz egy abszorbens betételemet (12), amelynek van egy belső oldala (13), amely használat közben a felhasználója felé esően van elhelyezve, és van egy külső oldala (14), amely használat közben a viselőjétől távolabb helyezkedik el, el van látva egy olyan burkolattal (11), amely az abszorbens betételem (12) befogadására van kiképezve, és amely burkolatnak (11) van egy, az abszorbens betételem (12) belső oldalánál (13) elhelyezett belső rétege (17) folyadékáteresztő anyagból, és van egy, az abszorbens betételem (12) külső oldalánál (14) elhelyezkedő külső rétege (18), és legalább az egyik réteghez (17,18) csatlakoztatva a termék használati helyzetét biztosító összehúzó rugalmas elemei (23) vannak, azzal jellemezve, hogy a burkolatnak (11) legalább az a része, ahol a rugalmas elemek (23) vannak elhelyezve, az abszorbens betételem (12) megfelelő belső oldalához (13) vagy külső oldalához (14) van kapcsolva, és a rugalmas elemek (23) lényegében folytonos ívelt részeket (24, 25) képezően vannak elrendezve az abszorbens betételem (12) legalább egy részén, és a rugalmas elemek (23) legalább az egyik réteggel (17, 18) érintkezve összehúzó hatást kifejtően, ugyanakkor az adott rétegre (17, 18) a rugalmas elemek (23) ívközpontja irányában feszítőerőt is kifejtően vannak elrendezve, továbbá úgy vannak kialakítva, hogy ez az erő az abszorbens betételemre (12) továbbjut, ott elnyelődik, maga az abszorbens betételem (12) hajlítható, de az ívelt, rugalmas elemek (24, 25) ívközpontjával szemben ható feszítőerő nyomóhatásának ellenállóan van kiképezve, a rugalmas elemek (23) olyan előfeszítéssel vannak elhelyezve, hogy az előfeszítés által létrehozott feszültség és a megfelelően megválasztott ívsugár a termék adott deformációját eredményezi egy adott síkhoz képest, amelynek következtében az ívelt rugalmas elemek mentén merőleges falak (39’, 39”) alakulnak ki akkor, amikor a felhasználó a terméket használati helyzetre hajtja.
2. Az 1. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek (23) ívelt részei (24, 25) a hosszirányú peremek (28, 29) között vannak kialakítva.
3. Az 1. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elemek (23) zárt kerületű, teknőszerű elemet képezően vannak elrendezve.
4. A 3. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a zárt kerületű részt két ívelt rész (24, 25) képezi, amelyek olyan rugalmas elemekbe (34, 35) folytatódóan vannak kialakítva, amelyek a termék lépésbetétrészének (20) hosszirányú peremei (28, 29) mentén vannak elhelyezve.
5. A 4. igénypont szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens betételem (12) a lépésbetétrészben (20) szűkülő keresztmetszettel van kiképezve, és a burkolat (11) a lépésbetétrésznél (20) és a hosszirányú peremeknél (28, 29) egy kiemelkedő peremrészt (19) képezően van elrendezve, amely használati helyzetében kiemelkedik lényegében teknőszerű alakzatot képezve.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens betételem (12) cellulóz pehelyszerű anyagból van kialakítva, ahol az anyagrészecskék és -szálak közé úgynevezett szuperabszorbens anyagok vannak elhelyezve.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens betételem szintetikus szálakból és szuperabszorbens anyagból van kialakítva.

5
8. Az 1 -7. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens betételem (12) habanyagból van kialakítva.
9. Az 1 - 8. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a terméknek van egy elülső ré10 sze (22), egy hátsó része (21), egy lépésbetétrésze (20), és rugalmas elemekkel (23) van ellátva, és az elülső rész (22) egy első zárt térrésszel van kialakítva, amely a vizelet felfogására van kiképezve, és a hátsó rész (21) szintén egy zárt térrésszel van kialakítva, amely a szék15 let befogadására van kiképezve.
10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti termék, azzal jellemezve, hogy a termék keresztirányú rugalmas elemekkel (62-65) van ellátva a termék síkjára merőleges gátfalakat képezően.