HU217181B - Eljárás olefinek gázfázisú polimerizálására - Google Patents

Eljárás olefinek gázfázisú polimerizálására Download PDF

Info

Publication number
HU217181B
HU217181B HU9300717A HU9300717A HU217181B HU 217181 B HU217181 B HU 217181B HU 9300717 A HU9300717 A HU 9300717A HU 9300717 A HU9300717 A HU 9300717A HU 217181 B HU217181 B HU 217181B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
ethylene
catalyst
reactor
olefin
gas phase
Prior art date
Application number
HU9300717A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9300717D0 (en
HUT64089A (en
Inventor
Massimo Covezzi
Paolo Galli
Gabriele Govoni
Roberto Rinaldi
Original Assignee
Montell Technology Company B.V.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Montell Technology Company B.V. filed Critical Montell Technology Company B.V.
Publication of HU9300717D0 publication Critical patent/HU9300717D0/hu
Publication of HUT64089A publication Critical patent/HUT64089A/hu
Publication of HU217181B publication Critical patent/HU217181B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F2/00Processes of polymerisation
    • C08F2/34Polymerisation in gaseous state
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F10/00Homopolymers and copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond
    • C08F10/02Ethene
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S526/00Synthetic resins or natural rubbers -- part of the class 520 series
    • Y10S526/901Monomer polymerized in vapor state in presence of transition metal containing catalyst

Abstract

A találmány tárgya eljárás őlefinek gázfázisú pőlimerizálására. Atalálmány szerinti eljárással egy vagy több, flűid ággyal vagymechanikűsan kevert ággyal rendelkező reaktőrban, igen aktívkatalizátőr jelenlétében pőlimerizálnak etilént vagy etilént és őlyana-őlefineket tartalmazó elegyeket, amely a-őlefinek CH2=CHR általánősképletében R jelentése alkil- csőpőrt, ciklőalkilcsőpőrt vagyarilcsőpőrt azzal a megszőrítással, hőgy ezekben a csőpőrtőkban aszénatőmők száma legfeljebb 12. Az alkalmazőtt katalizátőr aktívmagnéziűm-dihalőgenidre felvitt állapőtban egy őlyan titánvegyületettartalmaz, amelyben legalább egy titán-halőgén kötés van. Ezeket akatalizátőrők a következő kőmpőnensek reagáltatásával állíthatók elő:(A) valamilyen, 30–150 mm részecskeméretű szilárd kőmpőnens, amelymagában főglal aktív magnéziűm-halőgenid hőrdőzóra felvive egylegalább egy titán-halőgenid kötést tartalmazó titánvegyületet; és (B)valamilyen alkil-alűmíniűm-vegyület. A találmány szerinti eljárást úgyvalósítják meg, hőgy a) a katalizátőr kőmpőnenseit pőlimerizálhatóőlefin távőllétében vagy – adőtt esetben – a szilárdkatalizátőrkőmpőnens tömegének hússzőrősát meg nem haladó mennyiségűpőlimerizálható őlefin jelenlétében érintkeztetik egymással; b) azetilént vagy az etilént és a-őlefint tartalmazó elegyetelőpőlimerizálják az a) szerint előállítőtt katalizátőr segítségével;és c) az etilént vagy az etilént és a-őlefint tartalmazó elegyetgázfázisban pőlimerizálják a b) művelet sőrán előállítőttelőpőlimer/katalizátőr elegy jelenlétében egy vagy két őlyanreaktőrban, amelyben flűid ágy vagy mechanikűsan kevert ágy van,miközben a reaktőr(ők)őn 3–5 szénatőmős alkánt áramőltatnak át őlyanmennyiségben, hőgy az alkán kőncentrációja a teljes gázmennyiségrevőnatkőztatva 20– 90 mől%. Az eljárással nehézség nélkül előállíthatókgömbszerű részecskékből álló, jó főlyóképességű és nagytérfőgatsűrűségű etilénpőlimerek és -kőpőlimerek, költségesszemcsésítési eljárás nélkül is. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás olefinek gázfázisú polimerizálására. A találmány szerinti eljárással egy vagy több, fluid ágyas vagy mechanikusan kevert ágyas reaktorban, igen aktív katalizátor jelenlétében polimerizálunk etilént vagy olyan elegyeket, amelyek etilén mellett olyan aolefineket tartalmaznak, amelyeknek CH2=CHR általános képletében R alkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy arilcsoport, azzal a megszorítással, hogy ezekben a csoportokban a szénatomok száma legfeljebb 12. Az alkalmazott katalizátor aktív magnézium-dihalogenidre felvitt állapotban egy olyan titánvegyületet tartalmaz, amelyben van legalább egy titán-halogén kötés.
Ismeretesek olyan eljárások, amelyekkel folyamatosan lehet gázfázisban polimerizálni egy vagy több olefint - például etilént vagy propilént - fluid ágyas vagy mechanikusan kevert ágyas reaktorban a periódusos rendszer IV., V. vagy VI. csoportjában (oszlopában) levő átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó katalizátorok, elsősorban Ziegler-Natta-katalizátorok vagy króm-oxid-alapú katalizátorok jelenlétében.
Az olefin(eke)t tartalmazó, gázfázisú reakcióelegyben a polimer részecskék fluidizált és/vagy kevert állapotban vannak. A katalizátort folyamatosan vagy szakaszosan táplálják be a reaktorba, miközben a fluid ágyat vagy a mechanikusan kevert ágyat alkotó polimert ugyancsak folyamatosan vagy szakaszosan távolítják el a reaktorból.
A polimerizációs reakció során felszabaduló hőmennyiség túlnyomó részét a gázfázisú reakcióelegy viszi magával, amelyet átvezetnek egy hőcserélő berendezésen, mielőtt visszavezetnék a reaktorba. Ezen túlmenően folyadékáramot is be lehet vezetni a reaktorba, a hőelvonás fokozása céljából.
Abban az esetben, ha az α-olefinek gázfázisú polimerizálását igen aktív katalizátorok jelenlétében valósítják meg, a hőelvonással kapcsolatos nehézségek megnövekednek, tekintettel a gázfázis kismértékű hőcserélő képességére. Ez a helyzet például abban az esetben, ha katalizátorként valamilyen alkil-alumínium és valamilyen, aktív magnézium-dikloridra felvitt titánvegyület reakciótermékét használják.
A megfigyelések szerint már azok a kisebb eltérések is, amelyek a polimerizáció során például a katalizátor vagy az olefm(ek) mérsékelt minőségingadozásából származnak, befolyásolhatják a polimer részecskék viselkedését és a katalizátorhatást, és ennélfogva rendkívül károsak lehetnek a gázfázisú polimerizációs folyamatra. Ezek a kis eltérések váratlanul valóban megnövelhetik a reakció lejátszódásakor keletkező hőmennyiséget, amelyet az ágyon keresztülhaladó, gázfázisú reakcióelegy nem képes elég gyorsan eltávolítani. Ennek eredményeként magas hőmérsékletű részek alakulhatnak ki az ágyban, és így a megolvadt polimer agglomerálódhat.
Ha már megjelentek a „melegpontok” az ágyban, általában nem lehet megakadályozni az agglomerátumok képződését. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy amennyiben a reakciókörülmények korrekciója időben megtörténik - például a polimerizálás során alkalmazott hőmérséklet vagy nyomás csökkentésével vagy a reaktorba juttatott katalizátor betáplálási sebességének mérséklésével - a váratlan túlaktiválás káros hatásainak megelőzése céljából bizonyos mértékig csökkenteni lehet az említett agglomerátumok mennyiségét és méretét. A reakciókörülmények megváltoztatásának időszakában azonban nem lehet megakadályozni a polimerképződés sebességének csökkenését és a keletkező polimer minőségének romlását.
Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölése érdekében rendszerint olyan biztonsági „tartalék”-kal állapítják meg a polimerizálás általános paramétereit, hogy melegpontok és agglomerátumok ne jöhessenek létre: például csökkentett aktivitású katalizátort alkalmaznak. Ezeknek a megoldásoknak azonban az a hátrányuk, hogy jelentős mértékben csökken a polimertermelés, illetve romlik a polimer minősége.
A 359444 számú európai közrebocsátási irat szerint úgy próbálják elkerülni ezeket a következményeket, hogy az olefinek polimerizációs sebességének csökkentésére valamilyen késleltető adalékot - például polimerizációs inhibitort vagy katalizátormérget - vezetnek be a reaktorba. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a késleltető adalékok alkalmazása hátrányosan befolyásolja a polimer minőségét és tulajdonságait - például az olvadási indexet, a folyási mutatószámot és/vagy a sztereoregularitást -, és csökkenti a polimertermelést.
Az ismertetett hátrányokon kívül azzal is kell számolni, hogy gázfázisú polimerizálás esetén elektrosztatikus töltések keletkeznek, és az elektrosztatikus erők működésének következtében a katalizátor és a műanyag részecskék igyekeznek a reaktorfalra tapadni. Abban az esetben, ha a polimerek elég hosszú időt töltenek reaktív környezetben, a hőmérséklet túlzott mértékű megnövekedése a részecskék megolvadásához vezethet, és így a szemcsés termékben vékony, olvadt agglomerátumokból álló lapok vagy rétegek képződhetnek.
Az elektrosztatikus töltések létrejöttének számos oka lehet: például különböző fajta anyagok közötti súrlódás, korlátozott sztatikus töltésszóródás, elektrosztatikus feltöltődést elősegítő anyag igen kis mennyiségének bejutása a folyamatba, túlzott mértékű katalizátoraktivitás stb.
Szoros összefüggés áll fenn a bevonatképződés és az - akár negatív, akár pozitív - elektrosztatikus töltésfelesleg fennállása között. Ez nyilvánvalóan következik abból, hogy amennyiben az elektrosztatikus feltöltődés szintjében hirtelen változás következik be, a reaktorfalnál azonnal kimutatható hőmérséklet-eltérés. Ez a hőmérséklet-eltérés azzal hozható összefüggésbe, hogy a reaktorfalra műanyag részecskék tapadnak fel, amelyek szigetelő hatást gyakorolnak, és csökkentik a hőátadást. Ennek az a következménye, a fluidizálást illetően általában csökken a hatásfok és a homogenitás, megszakadhat a katalizátor betáplálása, és eltömődhet a termékürítésre szolgáló szerkezet.
A 4532311 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban különböző, a technika állásához tartozó megoldásokat ismertetnek az elektrosztatikus feltöltődés csökkentésére vagy kiküszöbölésére. A fluid
HU217 181 Β ágyakban például a következő megoldások alkalmazhatók:
1. adalékok alkalmazása a részecskék vezetőképességének megnövelése céljából, hogy ilyen módon áramkörjöhessen létre az elektromos kisüléshez;
2. őrlőszerkezetek elhelyezése a fluid ágyakban;
3. a gáz vagy a részecskék ionizálása elektromos kisülésekkel, hogy olyan ionokat hozzanak létre, amelyek semlegesítik az adott részecskéken levő elektrosztatikus töltéseket; és
4. radioaktív sugárforrások alkalmazása olyan sugárzás létrehozása céljából, amely képes a részecskéken levő elektrosztatikus töltések semlegesítésére alkalmas ionok létrehozására.
A felsorolt megoldásokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy alkalmazásuk fluid ágyas ipari reaktorokban általában nem valósítható meg könnyen, és nem is célszerű.
A 4803 251 számú amerikai egyesült államokbeli leírásban a vegyipari termékeknek egy olyan csoportját ismertetik, amely pozitív vagy negatív töltéseket képes adalékként alkalmazva létrehozni a reaktorban. Ezeket az adalékokat a monomerekre vonatkoztatva néhány ppm mennyiségben táplálják be a reaktorba, hogy meggátolják a nemkívánatos pozitív vagy negatív töltések létrejöttét. Ezek az adalékok lehetnek például alkoholok és ketonok, valamint megfelelő adalék lehet az oxigén és a nitrogén(II)-oxid is. Ezeknek az adalékoknak az alkalmazása esetén romlik a polimer minősége és csökken a katalizátor aktivitása.
Az előzőekben említett hátrányok súlyosbodnak abban az esetben, ha rendkívül aktív katalizátor jelenlétében valósítják meg a gázfázisú polimerizációt, mert értékes morfológiai tulajdonságokkal rendelkező - vagyis nagy térfogat-sűrűségű, jó folyóképességű és nagy mechanikai szilárdságú -, gömbszerű részecskékből álló polimereket kívánnak előállítani. Ebben az esetben ugyanis csak a polimerizációs folyamat gyakorlatilag teljes szabályozásával lehet olyan polimer részecskéket előállítani, amelyek rendelkeznek az ismertetett előnyös tulajdonságokkal. Ez különösen így van abban az esetben, ha etilénpolimereket állítanak elő gázfázisú polimerizálással, mert az etilén fokozott polimerizációs kinetikája súlyosbítja a nehézségeket.
A 416 379 számú európai közrebocsátási iratban olyan eljárást ismertetnek hőre lágyuló olefinpolimerek előállítására, amely szerint a polimerizálást legalább két reaktorban, aktív magnézium-kloridra felvitt titánhalogenid-alapú katalizátor jelenlétében valósítják meg. Ebben a közrebocsátási iratban utalás található arra, hogy lehetőség van az előformált katalizátor és a kis mennyiségű olefin érintkeztetésére a polimerizálási művelet előtt, amelyet cseppfolyós vagy gázfázisban hajtanak végre.
Azt tapasztaltuk, hogy van lehetőség a gázfázisú polimerizálás zavartalan és reprodukálható megvalósítására, az előzőekben ismertetett nehézségek legyőzésére vagy jelentős mértékű csökkentésére anélkül, hogy le kellene mondanunk a katalizátor „termelőképességéről” és/vagy a polimer jó minőségéről.
Közelebbről meghatározva, tapasztalataink azt mutatják, hogy igen nagy termelékenységgel elő lehet állítani gömbszerű részecskékből álló, jó folyóképességű és nagy térfogat-sűrűségű polimereket. (A termelékenységet annak alapján állapítjuk meg, hogy 1 g szilárd katalizátorral óránként hány gramm polimert állítunk elő; „gömbszerű részecskék”-ről beszélünk a közel gömb alakú vagy gömb alakú részecskék esetében.)
A találmány szerinti eljárással az előbbiek szerint lehetővé válik értékes morfológiai tulajdonságokkal rendelkező, gömb alakú részecskékből álló polimerek előállítása elsősorban olyan, szuperaktív katalizátorok alkalmazásával összefüggésben, amelyek 30-150 pmes részecskékből állnak. Ezeket a gömb alakú részecskékből álló polimereket előzetes szemcsésítés nélkül is fel lehet használni, és ez nagy előnyt jelent, mert - mint ismeretes - a szemcsésítési művelet nagyon költséges a nagy energiafelhasználás miatt.
Ezen túlmenően - mivel nagy fajlagos termelékenységgel lehet végrehajtani a gázfázisú polimerizálást - figyelemre méltó mértékben csökkenteni lehet a reaktortérfogatot.
A találmány szerinti eljárás alkalmazásából származó másik előny arra a tényre vezethető vissza, hogy induláskor a gázfázisú reaktorban nem szükséges fluidizált állapotba vagy diszpergált fázisba juttatni a műanyag ágyat, mint ahogy erre az eddig ismert gázfázisú eljárások alkalmazása esetén általában szükség van.
A találmány szerinti folyamatos eljárás a következő műveletekből áll:
a) a katalizátor komponenseinek érintkeztetése egymással a polimerizálandó olefinek távollétében vagy
- adott esetben - a szilárd katalizátorkomponens tömegének mintegy hússzorosát meg nem haladó mennyiségű polimerizálandó olefin jelenlétében;
b) az etilén vagy az etilént és az etilén mennyiségére vonatkoztatva legfeljebb 20 mol%-ban CH2=CHR általános képletű α-olefineket tartalmazó elegy előpolimerizálása az a) művelet során előállított katalizátor segítségével, hogy a szilárd katalizátorkomponensek tömegére vonatkoztatva 30-1000-szeres tömegű polimert állítsunk elő (a CH2 = CHR általános képletben R jelentése alkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy arilcsoport, azzal a megszorítással, hogy ezek a csoportok legfeljebb 12 szénatomot tartalmaznak); és
c) az etilén, illetve az etilént és legalább egy a-olefint tartalmazó elegy gázfázisú polimerizálása a b) művelet során előállított prepolimer (előpolimer)/katalizátor elegy jelenlétében egy vagy két olyan reaktorban, amelyben fluid ágy vagy mechanikusan kevert ágy van, miközben a reaktor(ok)on keresztül 3-5 szénatomos alkánt cirkuláltatunk olyan mennyiségben, hogy a gázfázisban levő alkán koncentrációja 20-90 mol% legyen a teljes gázmennyiségre vonatkoztatva.
Meglepő és váratlan módon azt tapasztaltuk, hogy ha előformáljuk a katalizátort, a katalizátorral előpolimerizálási műveletet hajtunk végre, és a gázfázisban
- a megadott mólkoncentrációban - alkán van jelen, anélkül válik lehetővé a gázfázisú polimerizációs folyamat könnyű szabályozása, hogy számolnunk kellene az
HU217 181 Β eddig ismert eljárásoknál jellemző módon jelentkező nehézségekkel.
Példák a CH2 = CHR általános képletű α-olefinekre: butén-1, pentén-1, hexén-1,4-metil-pentén-1 és oktén-1.
Az a) művelet során a katalizátort alkotó komponenseket 60 °C alatti hőmérsékleten - célszerűen 0-30 °C-on - mintegy 0,1-60 percig érintkeztetjük valamilyen inért cseppfolyós szénhidrogén oldószerrel, például propánnal, n-hexánnal vagy n-heptánnal.
A találmány szerinti eljárás megvalósításához felhasznált katalizátor a következő komponensek reakcióterméke :
(A) szilárd komponens, amely magában foglal aktív magnézium-halogenid hordozóra felvive egy legalább egy titán-halogén kötést tartalmazó titánvegyületet és - adott esetben, például ha különösen szűk molekulatömeg-eloszlási tartományú, lineáris, nagynyomású polietilén előállítása a cél - valamilyen elektrondonor vegyületet (belső donort);
(B) valamilyen alkil-alumínium, elsősorban trialkilalumínium; és (C) adott esetben - például ha különösen szűk molekulatömeg-eloszlási tartományú, lineáris, nagynyomású polietilén előállítása a cél - valamilyen elektrondonor vegyület (külső donor), amely azonos lehet az (A) szerinti belső donorral, de különbözhet is attól.
Az a) művelettel előállított katalizátort folyamatosan vagy szakaszosan tápláljuk be a b) művelethez.
A b) műveletet - amely gázfázisban és cseppfolyós fázisban egyaránt végrehajtható - célszerű valamilyen szénhidrogén oldószer - például n-hexán, n-heptán, ciklohexán vagy a b) művelet paraméterei mellett cseppfolyós állapotban tartható alacsony forráspontú alkán, így propán vagy bután - alkalmazásával cseppfolyós fázisban megvalósítani.
A b) művelet során az etilén előpolimerizálását -30 °C és +50 °C - előnyösen -30 °C és +30 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A keletkező előpolimer mennyisége 1 g szilárd katalizátorkomponensre vonatkoztatva 30 g és 1000 g között van, célszerűen 100-400 g. A katalizátorral összesen előállítható polimer fajlagos mennyiségét a katalizátormaradékok elemzésével lehet meghatározni, például a titántartalomból és/vagy a magnéziumtartalomból vagy az anyagmérlegből.
A c) művelet szerint a gázfázisú polimerizálást ismert módon lehet végrehajtani egy vagy több fluid ágyas vagy mechanikusan kevert ágyas reaktorban, a polimer részecskék szintereződési hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékleten. A c) műveletnél alkalmazott hőmérséklet általában 50-120 °C, célszerűen 70-100 °C.
Az össznyomás értéke 1,5 és 3 MPa között van. Amint ezt már korábban említettük, a reaktor(ok)ban levő gázfázis a gázok teljes mennyiségére vonatkoztatva 20-90 mol%-ban tartalmaz 3-5 szénatomos inért alkánt, mégpedig propánt, butánt, izobutánt, n-pentánt, izopentánt, ciklopropánt vagy ciklobutánt, célszerűen propánt.
Az alkánt a monomerrel együtt vagy külön vezetjük be a reaktorba, és recirkuláltatjuk a folyamatba visszavezetett gázzal, vagyis az ágyban reakcióba nem lépett, a polimerizációs zónából eltávolított gázárammal, amelyet célszerűen átvezetünk egy, az ágy felett elhelyezett sebességcsökkentő zónán, ahonnan a gázáram által magával ragadott részecskék visszahullhatnak az ágyba. A recirkuláltatott gázt ezt követően komprimáljuk, majd egy hőcserélőn vezetjük át, mielőtt visszajutna az ágyba. A gázfázisú reaktorokkal és eljárásokkal kapcsolatban hivatkozunk a 3 298792 számú és a 4518 750 számú amerikai egyesült államokbeli leírásokban foglaltakra.
Tekintettel arra, hogy az etilén vagy az etilént és (X-olefm(eke)t tartalmazó gázelegyek polimerizálásakor a nitrogénhez hasonló inért gázok hatástalanok, meglepő és teljes mértékben váratlan volt, hogy a találmány szerinti eljárás megvalósításakor alkalmazott alkánok hatásosaknak bizonyultak, és el lehetett segítségükkel érni a már ismertetett, előnyös eredményeket. Nitrogén alkalmazásával ugyanis nem lehet megakadályozni a nagyméretű aggregátumok (darabos tömbök) keletkezését, és ennek egyenes következménye a kényszerű üzemszünet.
A találmány szerinti eljárás egyik célszerű megvalósítási módja értelmében legalább két, sorba kapcsolt reaktorban hajtjuk végre a polimerizálást. Az első reaktorban - ahol megkezdődik a polimerizáció - nagyobb alkánkoncentrációt biztosítunk, mint a második reaktorban (vagy a további reaktorokban). Az összes polimernek mintegy 5-60%-a keletkezik az első reaktorban.
A reaktorokban a fluidizációt a recirkuláltatott gázzal tartjuk fenn, amelyet nagy sebességgel vezetünk az ágyak felé és az ágyakon keresztül. A recirkuláltatott gáz térfogatárama általában mintegy ötvenszerese a gázpótlás térfogatáramának. A gázpótlást a polimer részecskék elvezetésének ütemében (azonos mennyiségben) tápláljuk be az ágyba.
A recirkuláltatott gázt és - amennyiben szükséges - a gázpótlást (vagy annak egy részét) az ágy alatt vezetjük be a reaktorba a fluidizáció teljessé tétele céljából. A bevezetési pont felett elhelyezünk egy gázelosztó lemezt, amelynek nemcsak az a funkciója, hogy megfelelően elossza a gázt, hanem az is, hogy alátámassza a gázáramlás szüneteltetése közben a műanyag részecskékből álló ágyat.
A polimer molekulatömegének szabályozása céljából hidrogént is lehet láncátadó szerként alkalmazni a reaktorban.
A mellékelt 1. ábrán egyszerűsített folyamatábrát mutatunk be a találmány szerinti eljárásra. A katalizátorrendszert az 1 berendezésben aktiváljuk, az előpolimerizálást pedig a 2 hurokreaktorban hajtjuk végre. A gázfázisú polimerizálást a 4 és a 6 reaktorban valósítjuk meg, a szilárd anyagokat a 3, az 5 és a 7 szeparátorokban különítjük el a gázfázistól.
A katalizátorkomponenseket és a hígítógázt (a propánt) az A nyilak irányában tápláljuk be az 1 aktiváló reaktorba. Az aktivált katalizátort a B nyíl által megjelölt helyen vezetjük be a 2 hurokreaktorba, ahova a propilén az E nyíllal jelölt irányban jut be. Az előállított katalizátor-előpolimer elegyet betápláljuk a gázfázisú
HU217 181 Β polimerizálásra használt 4 reaktorba, illetve - abban az esetben, ha a keletkezett szilárd anyagot el kell választani a fluidizációs komponensektől - a 3 szeparátorba, ahonnan ezt követően az elegy a gázfázisú polimerizálásra szolgáló 4 reaktorba kerül, ahova a recirkuláltatott gázokat - a monomert, a hidrogént és a propánt - a C nyíllal jelzett helyen tápláljuk be. A 4 reaktort elhagyó polimert - miután áthaladt az 5 szeparátoron - a 6 reaktorba tápláljuk be, ahova a monomer, a hidrogén és a propán a D nyíllal megjelölt helyen jut be. A gömbszerű granulátumokból álló polimert a 6 reaktorból a 7 szeparátorba ürítjük. Abban az esetben, ha a gázfázisú polimerizálást egyetlen műveleti lépésben valósítjuk meg, az előállított polimert az 5 szeparátor kimeneténél gyűjtjük össze.
A találmány szerinti eljáráshoz felhasznált szilárd katalizátorkomponensek olyan, aktivált magnéziumhalogenidre felvitt titánvegyületek, amelyeknek Ti(ORr)nXy n általános képletében y a titán vegyértéke, 0<n<(y-l), X jelentése halogénatom - célszerűen klóratom - R1 jelentése pedig alkilcsoport, cikloalkil-csoport vagy arilcsoport, azzal a megszorítással, hogy bennük a szénatomok száma legfeljebb 12, illetve -COR általános képletű csoport. Különösen hatásosak azok a vegyületek, amelyeknek Ti(OR')nXy_n általános képletében y jelentése 4, n jelentése 1 vagy 2, X klóratom és R1 n-butil-csoport, izobutil-csoport, 2-etil-hexil-csoport, n-oktil-csoport vagy fenilcsoport.
A szabadalmi szakirodalom alaposan ismerteti a Ziegler-Natta-katalizátorok hordozóiként alkalmazható aktív magnézium-dihalogenideket. Először a 4298 718 számú és a 4495 338 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban számoltak be ezeknek a hordozóknak az alkalmazásáról.
A találmány szerinti eljáráshoz felhasznált katalizátorkomponensek hordozóját képező magnézium-halogenideket röntgendifff akciós spektrumukkal lehet jellemezni, amelyben már nem látható a nem aktív halogenidre jellemző, legnagyobb intenzitású vonal - vagy ha látható is, már csak kiszélesedett formában -, ezt a vonalat egy olyan, maximális intenzitású halogénvonal helyettesíti, amely a legintenzívebb vonalhoz rendelhető szöghöz képest a kisebb szögek irányába tolódott el.
Az említett magnézium-dihalogenid előnyös esetben magnézium-klorid.
A szilárd katalizátorkomponensek előállításához alkalmas titánvegyületek közé tartoznak a titán-halogenidek - például a leggyakrabban alkalmazott titántetraklorid -, valamint a titán-triklór-alkoholátok, például a triklór-butoxi-titán és a triklór-fenoxi-titán. Ha hasonló vegyületeket alkalmazunk, a titánvegyületet adott esetben redukálni lehet a titán vegyértékét négynél kisebbre csökkenteni képes redukálószerek felhasználásával.
A megfelelő redukálószerek közül megemlítjük a trialkil-alumínium-vegyületeket és a szilíciumvegyületeket, például a polihidrogeno-sziloxánt.
A titánvegyületeket is elő lehet állítani in situ, például olyan módon, hogy titán-tetraalkoholátokat halogénezőszerekkel - például szilícium-tetrakloriddal, titán-tetrakloriddal, halogén-szilánokkal, alumíniumkloriddal vagy alkil-alumínium-halogenidekkel - reagáltatunk. Az utóbbi esetben - minthogy az alkil-alumínium-halogenideknek nemcsak halogénező képességük, hanem redukáló hatásuk is van - olyan termék keletkezik, amelyben a titán vagy annak legalábbis egy része 4-nél kisebb vegyértékű.
A találmány szerinti eljárás megvalósításához felhasználhatók mindazok a szilárd katalizátorkomponensek, amelyeket a 4218 339 számú és a 4472 520 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetnek, amelyeknek a vonatkozó részét referenciaanyagként beépítjük a leírásunkba. A szilárd katalizátorkomponensek előállíthatok a 4 748 221 számú és a 4803251 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett módszerek alkalmazásával.
A találmány szerinti eljárás megvalósításához különösen olyan katalizátorkomponenseket célszerű alkalmazni, amelyek morfológiai szempontból szabályosak, például gömb alakúak vagy gömbszerűek.
Ilyen katalizátorkomponenseket ismertetnek a MI-92-A-000194 számú és a MI-92-A-000195 számú olasz közrebocsátási iratokban. Ezeknek a katalizátorkomponenseknek a felhasználásával morfológiai szempontból értékes tulajdonságokkal rendelkező, nagy térfogat-sűrűségű polimereket lehet előállítani.
A titánvegyületet más átmeneti fémek - például vanádium, cirkónium és hafnium - vegyületeivel alkotott elegyek formájában lehet felhasználni.
A hordozóanyagon jelen levő titánfém mennyisége elérheti például a 20 m%-ot is, de célszerűen 1-16 m%.
A megfelelő belső elektrondonodorok lehetnek például éterek, észterek, aminok, ketonok és olyan diéterek, amelyeknek
R CH2ORIV \ /
C / \
Rin CH2ORv általános képletében R11 és R!n jelentése - egymástól függetlenül - alkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy arilcsoport azzal a megszorítással, hogy ezekben a csoportokban a szénatomok száma legfeljebb 18; RIV és Rv jelentése pedig - egymástól függetlenül - 1-4 szénatomos alkilcsoport.
Ezekre a vegyületekre példaként megemlítjük a di(n-butil)-ftalátot, a diizobutil-ftalátot, a di(n-oktil)ftalátot, a 2-metil-2-izopropil-l,3-dimetoxi-propánt, a 2-metil-2-izobutil-l,3-dimetoxi-propánt, a 2,2-diizobutil-l,3-dimetoxi-propánt és a 2-izopropil-2-izopentil1,3-dimetoxi-propánt.
A magnéziumra vonatkoztatva a belső donor általában legfeljebb 1:2- célszerűen (1:8)-(1:12) - mólarányban van jelen.
A katalizátor-előállítás a) műveletében társkatalizátorként használt alkil-alumínium-vegyület célszerűen valamilyen trialkil-alumínium-vegyület, például trietilalumínium, triizobutil-alumínium, tri(n-butil)-alumínium vagy tri(n-oktil)-alumínium. A trialkil-alumínium5
HU217 181 Β vegyületeket fel lehet használni alkil-alumíniumhalogenidekkel vagy alkil-alumínium-szeszkvihalogenidekkel - például AlEt2Cl-dal vagy Al2Et3Cl3-dal alkotott elegyek formájában is. Az a) művelet során keletkezett katalizátorban az Al:Ti arány egynél nagyobb, célszerűen 20 és 800 között van.
A külső donor megegyezhet a belső donorral, de lehet attól különböző elektrondonor vegyület is.
Abban az esetben, ha a belső donor valamilyen políkarbonsav-észter, előnyösen alkalmazhatók külső donorként azok a szilánok, amelyeknek RiR2Si(OR)2 általános képletében R, és R2 jelentése alkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy arilcsoport azzal a megszorítással, hogy ezek a csoportok legfeljebb 18 szénatomot tartalmaznak, mint például a metil-ciklohexil-dimetoxi-szilán, a difenil-dimetoxi-szilán és a metil-(tercier-butil)dimetoxi-szilán.
Amint korábban már említettük, a találmány szerinti eljárás különösen alkalmas olyan etilénpolimerek előállítására, amelyeknél az etilén polimerizációs kinetikája megköveteli a gázfázisú folyamat szigorú szabályozását annak érdekében, hogy elkerüljük az eddig ismert gázfázisú eljárások alkalmazásakor jelentkező tipikus nehézségeket, amelyekkel különösen abban az esetben lehet számolni, ha nagyon speciális termékeket kívánunk előállítani, így például
- olyan kisnyomású polietiléneket (HDPE), amelyeknek a fajlagos sűrűsége nagyobb, mint 0,940 g/cm3, beleértve az etilén homopolimerein kívül az etilén 3-12 szénatomos α-olefinekkel képezett heteropolimereit is;
- olyan lineáris, nagynyomású polietiléneket (LLDPE), amelyeknek a fajlagos sűrűsége kisebb, mint 0,940 g/cm3;
- olyan nagyon kis sűrűségű és ultra kis sűrűségű (vagyis 0,920 g/cm3-nél, illetve 0,880 g/cm3-nél kisebb fajlagos sűrűségű) lineáris polietiléneket (VLDPE, illetve ULDPE), amelyek etilénből és legalább egy 3-12 szénatomos α-olefinből felépülő kopolimerek legalább 80 m% etilénegység-tartalommal; és
- olyan, etilénből, propilénből és diénekből felépülő elasztomer terpolimereket, illetve etilénből és propilénből felépülő kopolimereket, amelyekben az etilénegység-tartalom mintegy 30-70 m%.
A következő példák a találmány részletesebb ismertetésére szolgálnak azzal a megjegyzéssel, hogy az ismertetett eljárásváltozatokon kívül más eljárásváltozatokat is meg lehet valósítani a találmány keretein belül.
Szilárd katalizátorkomponens előállítása
Inért atmoszféra alá helyezett, keverővei ellátott reakcióedénybe bemértünk 28,4 g magnézium-kloridot, 49,5 g vízmentes etanolt, 10 cm3 ROL OB/30 vazelinolajat és 100 cm3 mennyiségű, 3,5 χ 10 4 m2/s viszkozitású szilikonolajat. A bemért elegyet 120 °C-ra melegítettük, és ezen a hőmérsékleten tartottuk addig, amíg a magnézium-klorid fel nem oldódott. A forró reakcióelegyet ezután áttöltöttük egy 1,5 literes, Ultra Turrax T-45 N keverővei ellátott edénybe, amely 150 ml vazelinolajat és 150 ml szilikonolajat tartalmazott. Az elegyet 120 °C-on tartottuk, miközben 2000 fordulat/perc fordulatszámmal 3 percen át kevertettük. Az elegyet ezután beleengedtük egy kétliteres, keverővei ellátott, 1 1 mennyiségű, 0 °C-ra lehűtött, vízmentes n-heptánt tartalmazó edénybe, és mintegy 20 percig kevertettük 6 m/s sebességgel, miközben a hőmérsékletet 0 °C-on tartottuk. A keletkezett szilárd anyagrészecskéket n-hexánnal mostuk, és nitrogénáramban 50-150 °C hőmérsékleten addig hőkezeltük, amíg mintegy 35 m% maradékalkohol-tartalmú, gömbszerű részecskék nem alakultak ki. A keletkezett termékből 300 g-ot 300 cm3 vízmentes hexánnal szuszpendáltunk, majd a szuszpenziót áttöltöttük egy 5000 cm3-es reaktorba, ahol az elegyhez keverés közben a környezet hőmérsékletén lassan hozzáadtunk - hexánban feloldva - 130 g trietil-alumíniumot (TEAL). A reakcióelegyet 60 percen át 60 °C-on tartottuk, majd a reakcióelegyet - a keverés abbahagyása után - ülepedni hagytuk. Ezt követően a tiszta felülúszó fázist elválasztottuk. A trietil-alumíniumos kezelést még kétszer megismételtük a már említett körülmények között, majd a keletkezett szilárd terméket hexánnal kétszer mostuk, és 50 °C-on megszárítottuk. Az így kapott hordozóból 260 g-ot 3 1 vízmentes hexánnal együtt beadagoltunk egy reaktorba, amelybe a környezet hőmérsékletén, keverés közben ezután betápláltuk 242 g Ti(OBu)4-t. Az így kapott reakcióelegyet 30 percen át kevertettük, majd a környezet hőmérsékletén 30 perc alatt hozzáadtunk 250 cm3 hexánnal felhígított, 350 g mennyiségű szilíciumtetrakloridot. A hőmérsékletet 65 °C-ra emeltük, és a keverést további 3 óra hosszat folytattuk. Ülepítés után a cseppfolyós fázist csövön keresztül leszívtuk, majd a kapott szilárd anyagot hexánnal hétszer mostuk, és a mosott terméket 50 °C-on vákuumban megszárítottuk.
I. példa
Kisnyomású polietilént állítottunk elő az 1. ábrán bemutatott felépítésű kísérleti üzemben. A szilárd katalizátorkomponenst az általában szokásos eljárással készítettük el. Az aktiválási műveletet n-hexános trietilalumínium (TEAL) betáplálásával végeztük, majd a keletkezett termékkel zagyban hajtottuk végre az etilén előpolimerizálását. A szuszpenzió cseppfolyós fázisát propán alkotta. A prepolimert tartalmazó propános zagyot az előpolimerizáló egységből folyamatosan vezettük el az első gázfázisú reaktorba. A preopolimer molekulatömegének szabályozása céljából az előpolimerizáló egységbe betápláltunk hidrogént is. Az első és a második gázfázisú reaktorba propánt tápláltunk be, hogy jobban kézben tarthassuk a reakcióképességet.
Fontosabb műveleti paraméterek
Aktiválási művelet
- hőmérséklet 10 °C
- tartózkodási idő 2,9 perc
- TEAL/Ti mólarány 40
Előpolimerizálási művelet
- hőmérséklet 20 °C
- előpolimerizációs arány (g katalizátor/g előpolimer) 1/300
Első gázfázisú reaktor
- hőmérséklet 85 °C
HU217 181 Β
- nyomás - etilénkoncentráció - hidrogénkoncentráció - propánkoncentráció - polimerizálási % 25x105 Pa 16,7 mol% (+) 12,3 mol%(+) 69,9 mol%(+) - polimerizálási % az 1. lépésben 25 Második gázfázisú reaktor
5 - hőmérséklet - nyomás - etilénkoncentráció 80 °C 20x105 Pa 33,3 mol% (+)
az 1. lépésben 32 - 1-butén-koncentráció 10,2 mol% (+)
Második gázfázisú reaktor - hidrogénkoncentráció 6,9 mol% (+)
- hőmérséklet 85 °C - propánkoncentráció 47,6 mol% (+)
- nyomás 22x 105 pa A végtermék tulajdonságai
- etilénkoncentráció 27,2 mol% (+) 10 - a katalizátor végteljesítménye
- hidrogénkoncentráció 20,1 mol%(+) (kg polietilén/g szilárd
- propánkoncentráció 51,8 mol%(+) katalizátorkomponens) 14,5
A végtermék tulajdonságai - tényleges sűrűség 0,918 kg/1
- a katalizátor végteljesítménye - „E” melt index 0,97 g/10 perc
(kg polietilén/g szilárd 15 - térfogatsűrűség ömlesztett
katalizátorkomponens) 113 állapotban 0,364 kg/1
- tényleges sűrűség 0,961 kg/1 - részecskeméret: 0 >2000 pm 55,0 m%
- „E” melt index 7,1 g/10 perc 0 >1000 pm 43,3 m%
- térfogatsűrűség ömlesztett 0 >500 pm 1,5 m%
állapotban 0,414 kg/1 20 0 <500 pm 0,1
- részecskeméret: 0 >2000 pm 40,4 m% Megjegyzés: (+) a 100%-hoz szükséges mennyi-
0 > 1000 pm 55,8 m% ségben egyéb inért komponensek (etán, bután stb.) van-
0 >500 pm 3,0 m% nak jelen a monomereket tartalmazó tápáramban.
0 <500 pm 0,8 m%
Megjegyzés: (+) a 100%-hoz szükséges mennyi- 25 3. példa
ségben egyéb inért komponensek (etán, bután stb.) vannak jelen a monomereket tartalmazó tápáramban.
2. példa
Lineáris, nagynyomású polietilént állítottunk elő az ábrán bemutatott felépítésű kísérleti üzemben. A szilárd katalizátorkomponenst az általában szokásos eljárással készítettük el. Az aktiválási műveletet n-hexános trietil-alumínium (TEAL) betáplálásával végeztük, majd a keletkezett termékkel zagyban hajtottuk végre az etilén előpolimerizálását. A szuszpenzió cseppfolyós fázisát propán alkotta. A preopolimert tartalmazó propános zagyot az előpolimerizáló egységből folyamatosan vezettük el az első gázfázisú reaktorba. A prepolimer molekulatömegének szabályozása céljából az előpolimerizáló egységbe betápláltunk hidrogént is. Az első és a második gázfázisú reaktorba propánt tápláltunk be, hogy jobban kézben tarthassuk a reakcióképességet.
Fontosabb műveleti paraméterek
Aktiválási művelet
- hőmérséklet 2,8 °C
- tartózkodási idő 2,9 perc
- TEAL/Ti mólarány 40
Előpolimerizálási művelet
- hőmérséklet 20 °C
- előpolimerizációs arány (g katalizátor/g előpolimer) 1/250
Első gázfázisú reaktor
- hőmérséklet 65 °C
-nyomás 22xlO5Pa
- etilénkoncentráció 9,7 mol% (+)
- 1-butén-koncentráció 3,2mol%(+)
- hidrogénkoncentráció 2,1 mol% (+)
-propánkoncentráció 85,0mol%( + )
Lineáris, nagynyomású polietilént állítottunk elő az
1. ábrán bemutatott felépítésű kísérleti üzemben, de csak egy gázfázisú polimerizációs lépést alkalmaztunk, és a keletkezett polimert azután nyertük ki, hogy a
4 reaktorból az 5 szeparátorba ürítettük. Az előkezelést és az előpolimerizálást teljesen úgy végeztük, ahogy az 1. és a 2. példában ismertettük. A gázfázisú reaktorba propánt tápláltunk be, hogy jobban kézben tarthassuk a reakcióképességet.
35 Fontosabb műveleti paraméterek Aktiválási művelet - hőmérséklet - tartózkodási idő - TEAL/Ti mólarány 16 °C 20 perc 45
40 Előpolimerizálási művelet
- hőmérséklet - előpolimerizációs arány 30 °C
(g katalizátor/g előpolimer) Gázfázisú polimerizációs művelet 1/350
45 - hőmérséklet 80 °C
- nyomás 20x 105 Pa
- etilénkoncentráció 13,9 mol%(+)
- 1-butén-koncentráció 4,8 mol% (+)
- hidrogénkoncentráció 2,4 mol% (+)
50 - propánkoncentráció A végtermék tulajdonságai - a katalizátor végteljesítménye (kg polietilén/g szilárd 78,1 mol%(+)
katalizátorkomponens) 11,0
55 - tényleges sűrűség 0,9197 kg/1
- „E” melt index - térfogatsűrűség ömlesztett 1,04 g/10 perc
állapotban 0,35 kg/1
- részecskeméret: 0 >2000 pm 31,2 m%
60 0 > 1000 pm 62,2 m%
HU217 181 Β >500 μπι 5,3 m% <500 pm 1,3 m%
Megjegyzés: (+) a 100%-hoz szükséges mennyiségben egyéb inért komponensek (etán, bután stb.) vannak jelen a monomereket tartalmazó tápáramban.

Claims (12)

1. Folyamatos eljárás etilén vagy etilént és olyan α-olefineket tartalmazó elegyek gázfázisú polimerizálására, amelyeknek CH2=CHR általános képletében R jelentése alkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy arilcsoport azzal a megszorítással, hogy ezekben a csoportokban a szénatomok száma legfeljebb 12; olyan katalizátorok jelenlétében, amelyek a következő komponensek reakciótermékei:
(A) valamilyen szilárd komponens, amely magában foglal aktív magnézium-halogenid hordozóra felvive egy legalább egy titán-halogenid kötést tartalmazó titánvegyületet; és (B) valamilyen alkil-alumínium-vegyület, azzal jellemezve, hogy
a) a katalizátor komponenseit polimerizálható olefin távollétében vagy - adott esetben - a szilárd katalizátorkomponens (A) tömegének hússzorosát meg nem haladó mennyiségű polimerizálható olefin jelenlétében érintkeztetjük egymással;
b) az etilén vagy az etilént és legfeljebb 20 mol% mennyiségben egy vagy több tárgyi kör szerinti aolefint tartalmazó elegyet előpolimerizáljuk az a) műveletnél leírt módon előállított katalizátor segítségével a szilárd katalizátorkomponens tömegére vonatkoztatva 30-1000-szeres mennyiségű polimer keletkezéséig; és
c) az etilént vagy az etilént és legalább egy CH2=CHR általános képletű a-olefint tartalmazó elegyet gázfázisban polimerizáljuk a b) művelettel előállított előpolimer/katalizátor elegy jelenlétében egy vagy két olyan reaktorban, amelyben fluid ágy vagy mechanikusan kevert ágy van, miközben a reaktor(ok)on keresztül 3-5 szénatomos alkánt áramoltatunk át olyan mennyiségben, hogy az alkán koncentrációja 20-90 mol% legyen a teljes gázmennyiségre vonatkoztatva és a katalizátor (A) komponensének részecskemérete 30-150 pm tartományban van.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a titánvegyületben legalább egy Ti-halogén kötés és legalább egy Ti-OR1 kötés van, ahol R> jelentése alkilcsoport, cikloalkilcsoport vagy arilcsoport azzal a megszorítással, hogy a felsorolt csoportok legfeljebb 12 szénatomosak; vagy valamilyen -COR általános képletű csoport.
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (A) komponensben jelen van egy belső elektrondonor.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a katalizátorban jelen van valamilyen külső donorvegyület (C).
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) művelet során a szilárd katalizátorkomponens tömegére vonatkoztatva 100-400-szoros mennyiségben állítunk elő előpolimert.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizálást két reaktorban hajtjuk végre olyan módon, hogy az első reaktorban a teljes polimermennyiség 5-60 m%-át állítjuk elő, és az alkánkoncentrációt az első reaktorban magasabb értéken tartjuk, mint a második reaktorban.
7. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy CH2=CHR általános képletű a-olefinként butén-l-et, pentén-l-et, hexén-l-et, 4-metil-pentén-l-et vagy oktén-l-et alkalmazunk.
8. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkil-alumínium-vegyületként valamilyen trialkil-alumínium-vegyületet alkalmazunk.
9. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy belső elektrondonorként valamilyen étert, diétert, észtert, amint vagy ketont alkalmazunk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy belső elektrondonorként valamilyen aromás karbonsav észterét használjuk.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkánként propánt alkalmazunk.
12. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy gömb alakú (A) komponenst alkalmazunk.
HU9300717A 1992-03-13 1993-03-12 Eljárás olefinek gázfázisú polimerizálására HU217181B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
ITMI920589A IT1254279B (it) 1992-03-13 1992-03-13 Procedimento per la polimerizzazione in fase gas delle olefine

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9300717D0 HU9300717D0 (en) 1993-05-28
HUT64089A HUT64089A (en) 1993-11-29
HU217181B true HU217181B (hu) 1999-12-28

Family

ID=11362420

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9300717A HU217181B (hu) 1992-03-13 1993-03-12 Eljárás olefinek gázfázisú polimerizálására

Country Status (24)

Country Link
US (1) US5733987A (hu)
EP (1) EP0560312B1 (hu)
JP (1) JP3910219B2 (hu)
KR (1) KR100268119B1 (hu)
CN (1) CN1087306C (hu)
AT (1) ATE182159T1 (hu)
AU (1) AU658055B2 (hu)
BR (1) BR9301145A (hu)
CA (1) CA2087289C (hu)
CZ (1) CZ288458B6 (hu)
DE (1) DE69325603T2 (hu)
ES (1) ES2134225T3 (hu)
FI (1) FI112664B (hu)
GR (1) GR3031273T3 (hu)
HU (1) HU217181B (hu)
IL (1) IL105024A (hu)
IT (1) IT1254279B (hu)
MX (1) MX9301347A (hu)
MY (1) MY110349A (hu)
NO (1) NO300219B1 (hu)
PL (1) PL176101B1 (hu)
RU (1) RU2116318C1 (hu)
TW (1) TW230210B (hu)
ZA (1) ZA931726B (hu)

Families Citing this family (55)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4872047A (en) * 1986-11-07 1989-10-03 Olin Corporation Semiconductor die attach system
IT1274016B (it) * 1994-02-21 1997-07-14 Spherilene Srl Processo per la polimerizzazione in fase gas delle a-olefine
US5677375A (en) * 1995-07-21 1997-10-14 Union Carbide Chemicals & Plastics Technology Corporation Process for producing an in situ polyethylene blend
US6066701A (en) 1996-12-31 2000-05-23 Exxon Chemical Patents Inc. Multistage method for manufacturing polyolefins
EP1059309A3 (en) * 1996-12-31 2001-09-05 ExxonMobil Chemical Patents Inc. Multistage method for preparing polyolefins
FI111846B (fi) 1997-06-24 2003-09-30 Borealis Tech Oy Menetelmä ja laitteisto polypropeeniseosten valmistamiseksi
FI111848B (fi) 1997-06-24 2003-09-30 Borealis Tech Oy Menetelmä ja laitteisto propeenin homo- ja kopolymeerien valmistamiseksi
BR0006832B1 (pt) 1999-06-18 2009-08-11 componentes catalìticos para a polimerização de olefinas, processo para a preparação de componentes catalìticos e catalisadores resultantes.
BR0013951A (pt) 1999-09-10 2002-07-16 Basell Technology Co Bv Catalisadores para a polimerização de olefinas ch2 = chr
EP1277804B1 (en) * 2000-02-08 2011-08-17 Kaneka Corporation Curable compositions
US6593506B1 (en) 2000-10-12 2003-07-15 Exxonmobil Chemical Patents Inc. Olefin recovery in a polyolefin production process
US6495609B1 (en) 2000-11-03 2002-12-17 Exxonmobil Chemical Patents Inc. Carbon dioxide recovery in an ethylene to ethylene oxide production process
WO2002074818A1 (en) * 2001-03-15 2002-09-26 Basell Poliolefine Italia S.P.A. Process for the (co)polymerization of ethylene
US6541578B2 (en) * 2001-03-22 2003-04-01 Nova Chemicals (International) S.A. Increased space-time yield in gas phase polymerization
ATE434629T1 (de) * 2001-06-26 2009-07-15 Basell Poliolefine Srl Verfahren zur herstellung von katalysator- komponenten für die olefinpolymerisation
MY136330A (en) * 2001-12-12 2008-09-30 Basell Poliolefine Spa Process for the polymerization of olefins
EP1458772A1 (en) * 2001-12-24 2004-09-22 Basell Poliolefine Italia S.P.A. Ziegler natta catalyst for the polymerization of olefins
WO2003106514A2 (en) * 2002-06-13 2003-12-24 Basell Poliolefine Italia S.P.A. Process for the preparation of ethylene copolymers
DE60314629T2 (de) * 2002-06-13 2008-06-05 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Ziegler natta katalysator für die polymerisation von olefinen
RU2322457C2 (ru) * 2002-12-18 2008-04-20 Базелль Полиолефин Италия С.П.А. Каталитические компоненты для полимеризации олефинов
EP1626996B1 (en) * 2003-05-29 2017-04-26 Basell Poliolefine Italia S.r.l. Process for the preparation of a catalyst component and components therefrom obtained
CA2549891C (en) * 2003-12-19 2012-01-31 Basell Polyolefine Gmbh Process for the (co)polymerization of ethylene
US20050182207A1 (en) * 2003-12-23 2005-08-18 Diwaker Singh Gas-phase process
US20050137364A1 (en) * 2003-12-23 2005-06-23 Univation Technologies, Llc Condensing mode operation of gas-phase polymerization reactor
EP1799725B1 (en) * 2004-10-14 2010-03-17 Basell Poliolefine Italia S.r.l. Process for the gas-phase polymerization of olefins
ES2309445T3 (es) 2004-12-17 2008-12-16 Borealis Technology Oy Proceso para la polimerizacion de olefinas en presencia de un catalizador de polimerizacion de las mismas.
ATE538142T1 (de) * 2005-03-30 2012-01-15 Basell Poliolefine Srl Katalysatorkomponenten für die polymerisation von olefinen
EP1863856B1 (en) * 2005-03-30 2013-09-18 Basell Poliolefine Italia S.r.l. Process for preparing crystalline ethylene (co)polymers
JP2008534723A (ja) * 2005-03-30 2008-08-28 バーゼル・ポリオレフィン・イタリア・ソチエタ・ア・レスポンサビリタ・リミタータ オレフィン重合用触媒成分
US20070060724A1 (en) * 2005-09-13 2007-03-15 Nova Chemicals Corporation And Innovene Europe Ltd. Enhanced catalyst productivity
US20090156758A1 (en) * 2005-09-19 2009-06-18 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Gas-Phase Process for the Poymerization of Olefins
JP2010500460A (ja) * 2006-08-15 2010-01-07 バーゼル・ポリオレフィン・イタリア・ソチエタ・ア・レスポンサビリタ・リミタータ オレフィン類の重合用触媒成分の製造方法
EP2094737A1 (en) * 2006-11-21 2009-09-02 Basell Poliolefine Italia S.r.l. Catalyst component for the polymerization of olefins
WO2008077770A1 (en) 2006-12-22 2008-07-03 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Catalyst components for the polymerization of olefins and catalysts therefrom obtained
CA2588352A1 (en) * 2007-05-11 2008-11-11 Nova Chemicals Corporation Method to estimate pent values
CN101638448B (zh) * 2008-08-01 2011-06-15 中国石油化工股份有限公司 烯烃气相连续聚合方法
US8497328B2 (en) * 2008-08-20 2013-07-30 Basell Poliolefine Italia, s.r.l. Catalyst components for the polymerization of olefins and catalysts therefrom obtained
US9266979B2 (en) 2009-06-18 2016-02-23 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Catalyst components for the polymerization of olefins and catalysts therefrom obtained
EP2330135B1 (en) * 2009-12-02 2012-11-07 Borealis AG Process for producing polyolefins
US10138310B2 (en) 2010-08-24 2018-11-27 Equistar Chemicals, Lp Preparation of LLDPE resins and films having low gels
US10155825B2 (en) 2010-08-24 2018-12-18 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Catalyst components for the polymerization of olefins
US20140148564A1 (en) 2011-04-01 2014-05-29 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Catalyst components for the polymerization of olefins and catalysts therefrom obtained
EP2518090A1 (en) 2011-04-28 2012-10-31 Basell Poliolefine Italia S.r.l. Catalyst components for the polymerization of olefins and catalysts therefrom obtained
EP2803676A1 (en) 2013-05-16 2014-11-19 Basell Polyolefine GmbH Process for the gas-phase polymerization of ethylene or ethylene mixtures
CA2857456C (en) 2014-07-22 2022-05-03 Nova Chemicals Corporation Improved control over particulate feed
WO2016150996A1 (en) * 2015-03-25 2016-09-29 Basell Polyolefine Gmbh Continuous gas-phase polymerization processes
EP3109261B1 (en) 2015-06-23 2018-12-26 Borealis AG Process for producing lldpe resins
EP3241611B1 (en) 2016-05-02 2020-03-04 Borealis AG A process for feeding a polymerisation catalyst
WO2018011156A1 (en) * 2016-07-12 2018-01-18 Total Raffinage Chimie Catalytic process for diene dimerization
CN109415460A (zh) 2016-07-15 2019-03-01 巴塞尔聚烯烃意大利有限公司 烯烃聚合用催化剂
KR102109306B1 (ko) * 2016-11-17 2020-05-12 바젤 폴리올레핀 게엠베하 높은 스웰비를 갖는 폴리에틸렌 조성물
WO2018114453A1 (en) 2016-12-19 2018-06-28 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Catalyst components for the polymerization of olefins and catalysts therefrom obtained
EP3483189A1 (en) 2017-11-14 2019-05-15 Borealis AG Automated method for terminating an olefin polymerization reaction under emergency conditions
US20220403059A1 (en) 2019-11-20 2022-12-22 Basell Poliolefine Italia S.R.L. Process for the preparation of a catalyst component and components therefrom obtained
CA3200063A1 (en) 2020-11-27 2022-06-02 Klaus Nyfors Catalyst feed system

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3954909A (en) * 1970-06-09 1976-05-04 Naphtachimie Method of producing solid polymers
JPS6020405B2 (ja) * 1976-04-06 1985-05-22 三井東圧化学株式会社 低密度ポリエチレンの製造方法
NL7703570A (en) * 1977-04-01 1978-10-03 Applied Photophysics Ltd Identification system for bodies containing luminous material - uses intensity-wavelength distribution in emission spectrum for testing
JPS603324B2 (ja) * 1978-12-28 1985-01-28 三井化学株式会社 エチレン共重合体の製造方法
JPS5634709A (en) * 1979-08-31 1981-04-07 Mitsui Petrochem Ind Ltd Gas phase polymerization or copolymerization of olefin
JPS5767612A (en) * 1980-10-15 1982-04-24 Mitsui Petrochem Ind Ltd Preparation of ethylene copolymer
FR2651234B1 (fr) * 1989-08-29 1993-03-12 Bp Chem Int Ltd Procede de fabrication en phase gazeuse de copolymeres du propylene a l'aide d'un systeme catalytique de haute activite.
FR2659338B1 (fr) * 1990-03-09 1993-05-07 Bp Chemicals Snc Procedes et dispositifs de polymerisation catalytique d'alpha-olefines en phase gazeuse.
IT1246614B (it) * 1991-06-03 1994-11-24 Himont Inc Procedimento per la polimerizzazione in fase gas delle olefine
EP0528523B1 (en) * 1991-07-24 2001-10-10 Mobil Oil Corporation Improved ethylene polymer film resins
IT1262934B (it) * 1992-01-31 1996-07-22 Montecatini Tecnologie Srl Componenti e catalizzatori per la polimerizzazione di olefine
IT1262935B (it) * 1992-01-31 1996-07-22 Montecatini Tecnologie Srl Componenti e catalizzatori per la polimerizzazione di olefine

Also Published As

Publication number Publication date
ITMI920589A1 (it) 1993-09-13
FI931107A0 (fi) 1993-03-12
MY110349A (en) 1998-04-30
CA2087289A1 (en) 1993-09-14
CN1078971A (zh) 1993-12-01
KR100268119B1 (ko) 2000-10-16
ITMI920589A0 (it) 1992-03-13
JPH0641234A (ja) 1994-02-15
DE69325603D1 (de) 1999-08-19
NO300219B1 (no) 1997-04-28
MX9301347A (es) 1994-03-31
PL176101B1 (pl) 1999-04-30
US5733987A (en) 1998-03-31
ZA931726B (en) 1993-09-27
EP0560312B1 (en) 1999-07-14
JP3910219B2 (ja) 2007-04-25
CZ40393A3 (en) 1994-01-19
EP0560312A1 (en) 1993-09-15
ES2134225T3 (es) 1999-10-01
TW230210B (hu) 1994-09-11
RU2116318C1 (ru) 1998-07-27
HU9300717D0 (en) 1993-05-28
HUT64089A (en) 1993-11-29
CZ288458B6 (en) 2001-06-13
CN1087306C (zh) 2002-07-10
AU3518993A (en) 1993-09-16
IL105024A (en) 1996-06-18
PL298042A1 (en) 1993-12-13
FI112664B (fi) 2003-12-31
BR9301145A (pt) 1993-09-21
NO930910L (no) 1993-09-14
AU658055B2 (en) 1995-03-30
CA2087289C (en) 2007-05-22
DE69325603T2 (de) 1999-12-30
KR930019703A (ko) 1993-10-18
NO930910D0 (no) 1993-03-12
GR3031273T3 (en) 1999-12-31
IT1254279B (it) 1995-09-14
ATE182159T1 (de) 1999-07-15
FI931107A (fi) 1993-09-14

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU217181B (hu) Eljárás olefinek gázfázisú polimerizálására
EP0541760B1 (en) Process for the gas-phase polymerization of olefins
RU2374265C2 (ru) Способ газофазной полимеризации олефинов
US5410002A (en) Process for the gas-phase polymerization of alpha-olefins
JP3313170B2 (ja) アルファオレフィンの気相重合法
KR100199686B1 (ko) 기체상 올레핀 중합법
KR100337049B1 (ko) 알파-올레핀의기상중합방법
US6645901B2 (en) Prepolymerization catalyst for use in gas phase polymerization of olefins and process for producing the same
JPS63225613A (ja) プロピレンブロツク共重合体の製造方法
JPH0841120A (ja) エチレン−α−オレフィン共重合体の製造法

Legal Events

Date Code Title Description
DGB9 Succession in title of applicant

Owner name: MONTELL TECHNOLOGY COMPANY B.V., NL

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee