HU216756B - Lángcsöves kazán - Google Patents

Abstract

Lángcsöves kazán, amely pőr alakú, haműtartalmú tüzelőanyagőkkal valóüzemeltetésre alkalmas, és üzem közben önmagát tisztítja, és amelyneka kazándőbőt (1) egy főrdítókamrától elválasztó vá aszfalban lévőfüstcsöveinek (9) bemeneti nyílása trőmbitaszerűen kiszélesedik. Alángcső úgy van méretezve, hőgy a kazán teljesítményére figyelemmel, afüstgázők a lángcső (2) kimenetén biztőnság al a mindenkőritüzelőanyag haműjának lágyűlási pőntja alá hűlnek. A füstcsövek (9)száma és belső átmérője úgy van méretezve, hőgy a bemenetikeresztmetszet-váltőzás mögötti helyen fellépő tőrlónyőm s ne legyen40 Pa alatt. A főrdítókamrába egy fúvócső (13) van behelyezve, amelymegközelítően érintőlegesen a válaszfal fölé fúj annak érdekében, hőgya bemeneti nyílásők a haműlerakódásőktól szabad n maradjanak. ŕ

Description

A találmány tárgya lángcsöves kazán, amelynek egy kazándobban legalább egy, fekvő elrendezésű lángcsöve van, a lángcső egyik végén egy égő csatlakoztatására alkalmas csonkja van, a lángcső másik vége egy fordítókamrába torkollik, továbbá több füstcsöve van, amelyek a fordítókamrától kiindulva a lángcső alatt vezetnek a kazándobon keresztül, a füstcsöveknek bemeneti nyílásuk van, amelyek belső átmérőjükről a fordítókamra irányában, amelybe torkollanak, r görbületi sugárral kitágulnak, ahol r/R >0,3.

Az ilyen, például a CH 355 554 számú szabadalmi leírásból ismert lángcsöves kazánoknak egyik végén égő csatlakoztatására szolgáló, karimával ellátott fekvő elrendezésű, legalább egy lángcsövet tartalmazó kazándobja van. A csatlakozókarima fölötti dobtartományban van elrendezve egy fordítókamra, amelyből a lángcső fölött vezetett füstcsövek indulnak ki. A füstcsövek bemeneti nyílásai meghatározott görbületi sugár szerint változó, szűkülő keresztmetszetűek. Az égő füstgázai a lángcsőégővel ellentétes végénél visszafordulva a fordítókamrába áramlanak, amelyben irányukat változtatva, mintegy 700 °C és 1000 °C közötti hőmérsékleten lépnek be a füstcsövekbe.

Az ilyen ismert olaj- vagy gáztüzelésű kazánok általában gőz, meleg víz stb. előállítására szolgálnak, és az említett tüzelőanyagokkal kielégítően működnek. Por alakú, hamutartalmú szilárd tüzelőanyagokkal táplált lángcsöves kazánokhoz az ismert megoldás azonban nem bizonyult megfelelőnek, mivel lángcsöves kazánoknál por alakú, szilárd, hamutartalmú tüzelőanyagokkal történő tüzelés esetén a kazán elszennyeződése miatt jelentős nehézségek lépnek fel. A tüzelés folyamán ugyanis, különösen a nagyobb tüzelőanyag-részecskék hosszabb ideig lágyult állapotban vannak, és a hideg fallal érintkezésbe lépve arra ráragadnak, ott megdermednek, és salaklerakódásokat hoznak létre, amelyek eltávolítása jelentős nehézséggel jár. Ehhez rendszerint le kell ereszteni a tápvizet a kazánból annak érdekében, hogy a kazán gyorsabban lehűljön, ez viszont jelentős tápvízveszteséggel, és hosszabb kényszerű üzemszünetekkel jár.

A találmány elé célul tűztük ki egy, a bevezetőben körülírt, ismert jegyekkel rendelkező lángcsöves kazán kialakítását, amelynél a fentebb említett gyakori elszennyeződés veszélye por alakú, szilárd, hamutartalmú tüzelőanyagokkal történő tüzelés esetén sem áll fenn.

Felismertük, hogy a füstcsövek bemeneti tartománya különösen kritikus az égő, még lágy állapotban levő hamurészek lerakódása szempontjából. Ezek a hamurészek a füstcsőbe történő beáramláskor egy nagyon éles kanyarodás következtében túlságosan kis görbületi sugarat nem tudnak teljesen követni, és ezért a füstcső bemenete körül gallérszerű lerakódások képződnek, amelyek a vízzel hűtött falak hűtőhatása következtében megmerevednek, és nagyon kemény kérget alkotnak. Ezeket a lecsapódásokat úgy lehet elkerülni, hogy a találmány szerint a füstcsőbemeneti nyílás keresztmetszet-változásának r görbületi sugara és a füstcső hengeres szakaszának belső R sugara r/R arányát 0,30-nál nagyobbra, előnyösen 0,50-0,80 közé választjuk meg.

Ez az intézkedés önmagában még nem elegendő a fustcső bemeneti nyílásának tisztán tartásához. Túlságosan kis gázsebességeknél a füstcsövekben hamu rakódik le, amely a füstcsövek fenekét befedi, és azon, rövid idő múlva, dűneszerű képződmények alakulnak ki. A dűnék taraja üzem közben mintegy 1 m/s sebességgel, vagyis lényegesen lassabban vándorol, mint a füstcsöveken keresztül áramló füstgázok áramlási sebessége. A füstcső kilépő-keresztmetszetének elérésekor minden egyes dűnetaraj egy nyomáslökést hoz létre, amelynek következtében a fiistcsőben rövid ideig nagy gázsebesség lép fel, majd ezután a füstgázok áramlási sebessége a következő dűne tarajképződése által ismét lecsökken. A füstcsövekben a füstgázsebességeknek ez a szabálytalan, lüktető váltakozása jelentősen hozzájárul a füstcsövek bemeneti nyílásának tartományában a kéregszerű hamulerakódások kialakulásához. Ezt a találmány szerint azzal kerülhetjük el, hogy a füstcsövek számát és keresztmetszetét úgy méretezzük, hogy a füstgázsebesség azon keresztmetszetnél, ahol a füstcsövek hengeres tartománya kezdődik, úgy legyen beállítva, hogy az itt kialakuló torlónyomás mindig nagyobb legyen, mint 40 Pa, és ettől a határtól egy biztonsági nyomástávolságot kell betartani. Azt tapasztaltuk, hogy a torlónyomásnak előnyösen 80-200 Pa tartományban kell lennie. Ennél nagyobb torlónyomások a füstcsövekben levő füstgáz tömegében dinamikus hatásokat (impulzusokat) hozhatnak létre a lángcső forró gázainak energia-hozzávezetésével és rugalmasságával kölcsönhatásban. Ez azt jelenti, hogy a füstgáz átáramoltatásának szabályozásához a 40-200 Pa torlónyomás-tartomány áll rendelkezésre. Mivel a torlónyomás a sebességgel négyzetesen változik, ebből adódik, hogy a füstgázátáramlás szabályozási tartománya mintegy 1:2,5. A 200 Pa nagyságú felső érték is tartalmaz felülről egy biztonsági sávot.

A kitűzött célt a bevezető bekezdésben felsorolt, ismert jellemzők szerint felépített, olyan lángcsöves kazánok kialakításával és alkalmazásával éljük el, amelyekben a lángcső méretei - figyelemmel a kazán teljesítményére, valamint a kazánvíz névleges hőmérsékletére úgy vannak megválasztva, hogy üzem közben a füstgázok hőmérséklete a lángcső kilépővégénél a mindenkori tüzelőanyag hamujának lágyulási hőmérséklete alatt legyen, és a füstcsövek száma, valamint belső átmérője úgy van méretezve, hogy a torlónyomás a füstcsövekben közvetlenül a bemeneti nyílás keresztmetszet-változása mögötti helyen nagyobb legyen, mint 40 Pa.

A találmány szerinti Iángcsöves kazán előnyös kiviteli alakjai esetében a lángcsőnek egy, az égő csatlakoztatására szolgáló csonkja alatt a lángcsőbe torkolló, legalább egy füvócsöve is van. Előnyösnek bizonyult, ha a fordítókamrának legalább az egyik oldalfalán legalább egy fuvócső nyúlik keresztül, amelynek füvási iránya párhuzamos a füstcsövek bemeneti nyílását tartalmazó válaszfallal, amely a fordítókamrát a kazándobtól elválasztja, és amelynek füvási sugárkeresztmetszete valamennyi füstcső bemeneti nyílását lefedi. Célszerűnek bizonyult megoldás szerint a legalább egy fuvócső egy szelepen keresztül egy sűrített gázt tartalmazó gáztartályhoz csatlakozik. A fordítókamrának előnyösen egy,

HU 216 756 Β annak alsó tartományában kialakított hamukivezetése is van. A találmány szerinti lángcsöves kazán előnyös és célszerű kiviteli alakjai esetében tehát a fordítókamra egyik oldalfalán egy fúvócső nyúlik keresztül, amelynek füvási iránya legalább részben párhuzamos a füstcső bemeneti nyílásait tartalmazó válaszfallal, amely a fordítókamrát a kazándobtól elválasztja, és amelynek a Alvási sugárkeresztmetszete valamennyi füstcső bemeneti nyílását lefedi; ez a fustcső egy szelepen keresztül egy nagynyomású gáztartályhoz csatlakozik, a fordítókamrának ferde fenékfala van, amely a füvócsövet tartalmazó oldalfaltól kezdődően ferdén lefelé húzódik, és a fenékfal alsó végén a fordítókamra középsíkjára aszimmetrikusan egy hamukivezetés van kialakítva. A füstcsövek kimenete célszerűen egy füstgázgyűjtő térbe torkollik, amelynek egy, a fustcsövek belsejének megfigyelésére alkalmas ajtaja is van.

A találmány szerinti megoldással elért eredmény három fő jellemző csoportra osztható:

a) a füstcsövek bemeneti nyílásai meghatározott módon, trombitaszerűen vannak kialakítva annak érdekében, hogy megfelelő, kedvező áramlási viszonyokat érjünk el, és az örvényképződést messzemenően elkerülhessük;

b) a lángcső méretei úgy vannak megválasztva, hogy a lángcső kimenetén a füstgázok megfelelő mértékű biztonsággal a hamu lágyulási pontja alá hűljenek le; és

c) a füstcsövek száma és keresztmetszete úgy van méretezve, hogy a csövek bemenetén már a hengeres rész belépő-keresztmetszetében a szükséges, kellően nagy torlónyomás lépjen fel annak érdekében, hogy a füstcsövekben a hamulerakódást elkerüljük.

A lángcső szükséges méretei olyanok, hogy bekövetkezzen a füstgázok említett mértékű lehűlése a hamu lágyulási pontja alá, ami a sugárzással és hővezetéssel létrejövő hőátadásból méretezhető, figyelemmel a falhőmérsékletre és az áramlástani törvényszerűségekre. Ezzel kapcsolatban utalunk a „VDI Wármeatlas” című kézikönyvre, (VDI Verlag, Düsseldorf, 6. kiadás, 1991.), amelyből a megfelelő adatok kivehetők. Meghatározott kazánteljesítménynél a csövek száma és keresztmetszete meghatározza az áramlási sebességet és ezzel együtt a füstgázoknak a füstcsövekben fellépő torlónyomását. A kazán teljesítményéből ugyanis a tüzelőanyagmennyiség és a légfelesleg ismeretében meghatározható az égőbe bevezetendő azon teljes levegőmennyiség, amely szükséges a mindenkori törvényelőírások szerinti megengedhető légszennyező károsanyagtartalom-határértékek betartásához, és a teljes levegőmennyiségből kiszámítható a füstgáz mennyisége, amely viszont meghatározza a füstcsövek szükséges, torlónyomáshoz tartozó számát és keresztmetszetét. A szükséges torlónyomás így minden egyes kazánnál különböző.

A találmány szerinti kazán elszennyeződés elleni biztonsága, amely elszennyeződés a hamurészeknek a különösen veszélyeztetett füstcső-bemenőnyílásoknál keletkező ráégésekben jelentkezik, tovább javítható, ha ezeket a bemenőnyílásokat többé-kevésbé szabályszerű távolságokban nagynyomású léglökésekkel átfuvatjuk. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál ezért a fordítókamra legalább egyik falán legalább egy fúvócső nyúlik keresztül, amelynek füvási iránya legalább megközelítően párhuzamos a füstcső bemeneti nyílását tartalmazó válaszfallal, amely a fordítókamrát a kazándobtól elválasztja, és amelynek füvási sugárkeresztmetszete az összes füstcső bemeneti nyílását lefedi. Ez a fúvócső előnyösen egy szelepen keresztül, egy nagynyomású gáztartályhoz csatlakozik, amely csak viszonylag kis térfogatú kell, hogy legyen, és például 6-8 bar nyomású levegőt tárol. Ezzel a nagynyomású levegővel 0,5-4 óránként mintegy 0,1 s időtartamú nyomáslökést hozunk létre, amely hangsebességgel terjed, és a füstcsövek bemeneti nyílásának teljes felületét átfedi.

Előnyös továbbá, ha a füstcsövek bemeneti nyílása a fordítókamra szemben levő homlokfalában levő fuvócsövekkel szemben van, amelyek segítségével a bemeneti nyílások tartományában a lerakódásokat le lehet fuvatni. Ugyancsak előnyös továbbá, ha a lángcső égő felőli homlokfalában egy vagy több füvóka van elhelyezve, amelyen keresztül gőz vagy nagynyomású levegő folyamatosan vagy lökésszerűen a lángcsőbe befüvatható annak érdekében, hogy a lángcső faláról a hamulerakódásokat eltávolítsuk.

Az alábbiakban a találmány szerinti megoldást a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti kazán elvi felépítésének hosszmetszete (égő nélkül), a

2. ábra a fordítókamra egy keresztmetszete, a

3. ábra egy füstcső bemeneti nyílásának tartománya felnagyítva, a

4. ábra egy kazán hátsó tartományának metszete két lángcsővel, a homlokoldal felől nézve, és az

5. ábra a 4. ábra szerinti kazán hátsó tartományának metszete felülről nézve.

A lángcsöves kazánnak egy 1 kazándobja és ebben elrendezett egy vagy több hengeres 2 lángcsöve van. Az

1. és 2. ábrákon bemutatott kiviteli példában csak egyetlen 2 lángcső van. Ennek egyik végén egy 3 csonk van kialakítva az égő csatlakoztatására, amely a bemutatott kiviteli példában nincs ábrázolva. Ez a 3 csonk a 2 lángcső tengelyében vagy ezen kívül helyezhető el, és a 3 csonk tengelye a 2 lángcső tengelyével párhuzamos, vagy ezzel szöget bezáró lehet. Abban az esetben, ha az égő 3 csonkja - amint az az 1. ábrán látható - a 2 lángcső tengelye felett van, és ezzel szöget bezáróan helyezkedik el úgy, hogy az égő ferdén lefelé fuj, akkor az égő gázok impulzusa a 2 lángcső aljáról a hamulerakódásokat elfüjja.

A 2 lángcső másik vége egy 4 fordítókamrába torkollik, amely 4 fordítókamrát egy felső 5 vízgyűjtő, két alsó 6’ és 6” vízgyűjtő (2. ábra), valamint 7 oldalfalak, egy 23 fenékfal, és egy hátsó 8 homlokfal alkot. Ezek a falak előnyösen vízhűtéses membránfalakként vannak kialakítva.

A második huzam egy füstelvezető, amely számos, egymással párhuzamos 9 füstcsőből áll, az 1 kazándobon keresztül nyúlik a 2 lángcső alatt. Ezeknek a 9 füstcsöveknek egy 16 válaszfalban 15 bemeneti nyílásuk van, amely 16 válaszfal az 1 kazándobot a 4 fordító3

HU 216 756 Β kamrától elhatárolja. A másik végükön a 9 füstcsövek egy 18 füstgázgyűjtő térbe torkollanak.

A 4 fordítókamra alatt a két alsó 6’, 6” vízgyűjtők között egy nyílás van, amelyen keresztül a hamu és más hulladékrészek a 4 fordítókamrából alul ki tudnak hullani. A nyílás egy 24 vályúba torkollik, amelyben egy szállítócsiga van, amelynek segítségével a hamu egy kidobónyílásba kerülhet.

Az égő 3 csonkja alatt a 2 lángcsőbe egy vagy több füvócső torkollik, amelyeken keresztül folyamatosan vagy nyomáslökésekben nagynyomású gáz, például gőz vagy levegő hivatható be a 2 lángcső fala fölött annak érdekében, hogy onnan a hamulerakódásokat a 4 fordítókamra irányába lefújjuk.

Egy további 13 fuvócső is be van építve, amely a 4 fordítókamra egyik 7 oldalfalán keresztül nyúlik be, és ezen keresztül nagynyomású léglökéseket hívatunk be a 16 válaszfal feletti tartományba érintőlegesen vagy kis szög alatt, ahol a 9 fustcsövek 15 bemeneti nyílása van elrendezve. A 13 fúvócső a 4. és 5. ábra szerint egy 20 szelepen keresztül egy nagynyomású 21 gáztartállyal van összekötve, amelyet egy 22 szivattyú tölt fel a megfelelő nyomásra. A 20 szelep, amely egy mágnesszelep lehet, a 21 gáztartály és a 22 szivattyú a 4. ábrán vázlatosan van ábrázolva.

A 12 füvócsövön keresztül az égéshez szükséges levegőnek egy része behívatható, ami előnyös a minimális CO- és NO_x-tartalom szempontjából. Ezen túlmenően, ezek a füvócsövek folyamatosan vagy lökésszerűen gőzt, vagy nagynyomású levegőt vezethetnek be.

A 9 fustcsövek 15 bemeneti nyílásainak tisztán tartásához elegendő, ha a 13 füvócsövön keresztül 0,5-4 óránként nyomáslökéseket vezetünk be. Egy lehetséges változat szerint azonban lehetőség van arra is, hogy a 13 füvócsövön keresztül folyamatosan levegőt hívassunk be annak érdekében, hogy a füstgáz összetételét befolyásoljuk.

A 2. ábrán, amely az 1. ábrán bejelölt A-A sík mentén vett metszet, látható a 4 fordítókamra a 2 lángcsővel és a 9 fíistcsövekkel. Az alsó 6’ és 6” vízgyűjtők excentrikus elrendezésűek a 2 lángcsőhöz képest, és lehetővé teszik, hogy a 13 fuvócső kilépősugara a 9 fustcsövek 15 bemeneti nyílásának mindegyikét lefedje, és onnan a lerakódásokat, amelyek a 16 válaszfalon képződhetnek, lefújja. Emiatt a 4 fordítókamra 23 fenékfala célszerűen ferdén van kialakítva, és az alsó 6’ 6” vízgyűjtők közötti, már említett 11 kidobónyíláshoz vezet a már említett 24 vályú irányában.

A 3. ábra egy 9 füstcsőnek a 16 válaszfalban kialakított bemeneti tartományát mutatja metszetben, amely 16 válaszfal az 1 kazándobot a 4 fordítókamrától elválasztja. A 9 füstcsőnek egy belső R sugara van, és beáramlási vége r görbületi sugárral trombitaszerűen le van kerekítve. A lekerekítés tengelyirányú hossza nagyjából megegyezik az r görbületi sugárral.

A CO- és NO_x-értékek optimalizálására a 4 fordítókamrában további 17 füvócsövek vannak alkalmazva, amelyek különösen akkor, amikor a 2 lángcső kilépőkeresztmetszetének tartományában a 4 fordítókamrában még égő, nagyobb szemcsék vannak jelen, akkor ez a további oxigén ezek elégetését biztosítja. Ezek a 17 füvócsövek célszerűen úgy lehetnek elrendezve, hogy a 9 fustcsövek valamennyi B belépő-keresztmetszetén azonos oxigéntartalom legyen.

A 4 fordítókamra hátsó 8 homlokfalán 14 homlokfalajtók vannak elrendezve, amelyeken keresztül a 9 fustcsövek 15 bemeneti nyílása és a 2 lángcső alsó tartománya hozzáférhető.

A 4. ábrán a találmány szerinti lángcsöves kazán egy olyan kiviteli alakja látható, amelynél egy 1 kazándobban két 2 lángcső van elrendezve, amelyekből a 4. ábrán, a jobb áttekinthetőség érdekében, csak egy van ábrázolva. A másik lángcső a hozzá tartozó fordítókamrával és további alkatrészeivel tükörképszerűen van elrendezve. A 4. ábrán levett 14 homlokfalajtónál látható a 9 fustcsövek belépőnyílásának mezeje, valamint a 13 füvócső a 20 szeleppel és a nagynyomású 21 gáztartállyal. A 13 füvócső füvókeresztmetszete pont-vonallal van ábrázolva, és, amint látható, ez befedi a 9 füstcsövek 15 bemeneti nyílásának teljes mezejét. A 13 füvócső áramlási iránya lényegében ferdén lefelé irányul annak érdekében, hogy a lefújt hamulerakódások az alsó 6’ és 6” vízgyűjtők közötti kilépőnyílásokba legyenek kifüvatva. A 4. ábrán látható a 4 fordítókamra ferde 23 fenékfala alatt egy 25 bevezetőcső járulékos levegő bevezetésére, amely a 4 fordítókamrába torkollik, és szaggatott vonallal, vázlatosan van jelölve.

Az 5. ábrán a 4. ábra elrendezése látható felülről, ahol is két 4 fordítókamra ismerhető fel, amelyek az 1 kazándob közepének két oldalán ikerelrendezésben vannak. A bemutatott kiviteli példában a jobb áttekinthetőség érdekében csak egyetlen 13 füvócső és a hozzá tartozó 21 gáztartály van ábrázolva, és ez az ábra lényegében azt kívánja bemutatni, hogy a 13 füvócső hozzávetőlegesen érintőirányban fúj a 16 válaszfal felett, amely az 1 kazándobot a 4 fordítókamrától elválasztja.

A bemutatott kazánfelépítés alkalmas folyékony, kéntartalmú tüzelőanyagok égetésére is, amikor is a forró, égő gázok a lángban vagy röviddel a láng után egy mésztartalmú elnyelőre, például mészhidrátra vannak vezetve. Ilyen por alakú adalékok hasonlóképpen viselkednek, mint a hamu a hamutartalmú, por alakú tüzelőanyagoknál.

Ugyanez érvényes kén- és hamutartalmú tüzelőanyagoknál, amelyeknél a kén alacsony hőmérsékletű kéntelenítés által a hamuban kötődik meg. Ez különösen jól sikerül akkor, amikor a hamu mésztartalmú, vagy hasonló aktív összetevőket tartalmaz, vagy ha a tüzelőanyaghoz egy mésztartalmú elnyelőanyagot adagolunk. Ilyen tüzelőanyagoknak a találmány szerinti lángcsöves kazánban történő égetésénél egy különösen felületaktív hamu, illetve a mésztartalmú összetevő különleges aktiválódása jön létre, így a füstgázok 10-15 °C-kal a füstgázoknak a mindenkori tényleges olvadási pontja fölé történő lehűlésekor a kén tökéletesen beköt a hamuba vagy a mésztartalmú összetevőbe.

A találmány szerinti lángcsöves kazánnal a 2 lángcső kimeneti keresztmetszetén a 4 fordítókamrában olyan gázhőmérséklet van, amely kisebb, mint a kiégett hamurészek lágyulási hőmérséklete. Szokásos méretű kazá4

HU 216 756 Β nokban a lángcsőben 0,2-0,3 mm nagyságú szemcseméret égethető el. Nagyobb részecskék égő, lágy állapotban kerülnek a 4 fordítókamrába és a 9 füstcsövekbe. A különböző szénporfajták kiégett hamujának lágyulási hőmérséklete szokásosan 950 és 1250 °C hőmérséklet között van. A kazán az ilyen hamurészek ráégésének elkerülése érdekében úgy van kialakítva, hogy a füstgázok a 2 lángcső kilépő-keresztmetszeténél olyan hőmérsékletűek legyenek, hogy azok biztonsággal az említett hamu lágyulási hőmérséklete alatt legyenek.

A 9 füstcsövek kilépővégén, az égő 3 csonkja alatt egy 18 füstgázgyűjtő tér van a lehűlt füstgázok kivezetésére. Ennek egy 19 ajtaja van, amelyen keresztül a 9 füstcsövek belseje megfigyelhető, és zavar esetén szokásos módon, hosszú rúd keresztüldugásával kitisztítható, amely esetben a kilökött lerakódások a 24 árokba esnek, ahonnan a 10 csigával elszállíthatok.

Claims (13)

1. Lángcsöves kazán, amelynek egy kazándobban legalább egy, fekvő elrendezésű lángcsöve van, a lángcső egyik végén egy égő csatlakoztatására alkalmas csonkja van, a lángcső másik vége egy fordítókamrába torkollik, továbbá több füstcsöve van, amelyek a fordítókamrától kiindulva a lángcső alatt vezetnek a kazándobon keresztül, a füstcsöveknek bemeneti nyílásuk van, amelyek belső átmérőjükről a fordítókamra irányában, amelybe torkollanak, r görbületi sugárral kitágulnak, ahol r/R>0,3, azzal jellemezve, hogy a lángcső (2) méretei - figyelemmel a kazán teljesítményére, valamint a kazánvíz névleges hőmérsékletére - úgy vannak megválasztva, hogy üzem közben a füstgázok hőmérséklete a lángcső (2) kilépővégénél a mindenkori tüzelőanyag hamujának lágyulási hőmérséklete alatt legyen, és a füstcsövek száma, valamint belső átmérője (2R) úgy van méretezve, hogy a torlónyomás a füstcsövekben (9) közvetlenül a bemeneti nyílás (15) keresztmetszet-változása mögötti helyen (B) nagyobb legyen, mint 40 Pa.

2. Az 1. igénypont szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy 0,8>r/R>0,5.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a füstcsövek (9) száma és belső átmérője (2R) úgy van méretezve, hogy a torlónyomás a füstcsövekben (9) közvetlenül a bemeneti nyílás (15) keresztmetszet-változása mögötti helyen (B) 80 és 200 Pa között legyen.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a lángcsőnek (2) az égő csatlakoztatására szolgáló csonkja (3) alatt legalább egy, a lángcsőbe (2) torkolló fúvócsöve (12) van.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a fordítókamrának (4) több fűvócsöve (17) van, amelyek a füstcsövek (9) bemeneti nyílásával (15) szemben lévő falba torkollanak bele.

6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a fordítókamrának (4) legalább az egyik oldalfalán (7) legalább egy füvócső nyúlik keresztül, amelynek füvási iránya párhuzamos a füstcsövek (9) bemeneti nyílását (15) tartalmazó válaszfallal (16), amely a fordítókamrát (4) a kazándobtól (1) elválasztja, és amelynek a füvási sugárkeresztmetszete valamennyi füstcső (9) bemeneti nyílását (15) lefedi.

7. A 6. igénypont szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy legalább egy füvócső (13) egy szelepen (20) keresztül egy sűrített gázt tartalmazó gáztartályhoz (21) csatlakozik.

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy legalább egy füvócső (13) sugáriránya a válaszfallal (16) 10^Q-os szöget zár be.

9. Az 1 -8. igénypontok bármelyike szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a fordítókamrának (4) az alsó tartományában egy hamukivezetése (24,10) van.

10. A 9. igénypont szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a fordítókamrának (4) ferdén lefelé húzódó fenékfala (23) van, és a hamukivezetés (24, 10) a fordítókamra (4) középsíkjához képest aszimmetrikusan a fenékfal (23) alsó végén van.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a fordítókamra (4) alsó részébe egy füvócső (17) torkollik, amelynek füvási iránya a hamukivezetés (24, 10) felé van irányítva.

12. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a fordítókamra (4) egyik oldalfalán (7) egy füvócső (13) nyúlik keresztül, amelynek füvási iránya legalább részben párhuzamos a füstcső (9) bemeneti nyílásait (15) tartalmazó válaszfallal (16), amely a fordítókamrát (4) a kazándobtól (1) elválasztja, és amelynek a füvási sugárkeresztmetszete valamennyi füstcső (9) bemeneti nyílását (15) lefedi, ez a füstcső (13) egy szelepen (20) keresztül egy nagynyomású gáztartályhoz (21) csatlakozik, a fordítókamrának (4) ferde fenékfala (23) van, amely a fúvócsövet (13) tartalmazó oldalfaltól (7) kezdődően ferdén lefelé húzódik, és a fenékfal (23) alsó végén a fordítókamra (4) középsíkjára aszimmetrikusan egy hamukivezetés (24, 10) van kialakítva.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti lángcsöves kazán, azzal jellemezve, hogy a füstcsövek (9) kimenete egy füstgázgyűjtő térbe (18) torkollik, amelynek a füstcsövek (9) belsejének megfigyelésére alkalmas ajtaja (19) van.