HU216752B - Toldat gyors csőkötéshez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya tőldat győrs csőkötéshez, amely lehetővé teszi egymerev cső (1) tömített csatlakőztatását, a tőldatnak első, belső üléke(3a) van, amelybe tömítőgyűrű (6) van behelyezve, tővábbá egy másődikbelső üléke (3a) van reteszelőgyűrű (4) befőgadására, amelyneklényegében hősszúkás alakja van és sűgárirányban rűgalmasandefőrmálható, és a reteszelőgyűrűnek legalább egy őlyan zakasza van,amely sűgárirányban kiáll a tőldat külső felületéből az abbankialakítőtt nyílásőn keresztül. A találmány lényege, hőgy areteszelőgyűrű (4) vékőny fémszalagból áll, és a reteszelőgyűrűnek (4)a tőldat (2) felületéből sűgárirányban kiálló szakasza egy kengyel(4c), amelynek főrdítőtt U alakja van, és amelynek alapja képezi atőldat főrészének (3) felületéből sűgárirányban kiálló részt. ŕ

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 8 lap ábra)

HU 216 752 Β

A találmány tárgya toldat gyors csőkötéshez, amely lehetővé teszi egy merev cső tömített csatlakoztatását.

Ismeretesek különböző típusú gyors csőkötések, amelyeknél egy merev csövet egy toldatba lehet beilleszteni, hogy abban tengelyirányban reteszeljék, és ily módon biztosítsák a tömített csőkötést két folyadékot szállító csővezeték között, amely folyadékok néha nagy hőmérsékletűek. Ilyen megoldásokat ismertetnek az FR 2.576.771, FR 2.614.084, FR 2.617.943 számú és az EP 440.654, EP 511.891 és EP 605.801 számú szabadalmi leírások, valamint az FR 9 305 558 számú szabadalmi bejelentés.

A nagy sorozatban gyártott és gyakran alkalmazott csőkötések toldata, különösen, amelyet az autóiparban használnak, a toldat belépőnyílásától kiindulva lényegében a következő elemeket tartalmazza: reteszelőgyűrűt, amely sugárirányban rugalmasan deformálható és a toldat ülékében van elhelyezve és tengelyirányú ütközőt tud képezni a cső külső felületéből sugárirányban kiálló karima számára, továbbá tömítőelemet, amely általában legalább egy tömítőgyűrűből áll, és ez ugyancsak a toldat ülékében van elhelyezve és kapcsolódni tud a merev cső külső felületével, miután azt beillesztették.

Ez a fajta csőkötés lehetővé teszi a cső automatikus reteszelését, annak a toldatba való beillesztése során, mert a reteszelőgyűrű sugárirányban rugalmasan deformálódik a cső karimáján való áthaladás során. A reteszelőgyűrű egy speciális szakasza emellett sugárirányban kiáll a toldat felületéből, annak falában kialakított nyíláson keresztül úgy, hogy erre a speciális szakaszra kifejtett nyomás ismét sugárirányban deformálja a gyűrűt, így lehetővé teszi a csőkötés szétszerelését.

Általában a karima oldalának alakját a felhasználók nem határozzák meg, de néhányan közülük egyre inkább megkívánják, különösen biztonsági okokból, hogy a cserélhetőség megkönnyítése érdekében a karima oldala támaszkodófelületet képezzen a reteszelőgyűrű számára, és ezért lényegében sugárirányú síkban helyezkedjen el a cső tengelyéhez viszonyítva. Ez a kívánság különböző problémákat okoz a csőkötés megtervezésénél és megvalósításánál.

Másrészt a felhasználók néha bizonyos felhasználási helyeken más kívánságokkal állnak elő, amelyek időnként ellentmondóak.

így például gyakran igénylik, hogy a csőkötés első felszerelésekor egy jelző tudassa a jó reteszelést, amely a toldatról leszakítható, de amely a könnyű ellenőrzést lehetővé teszi. Ugyanakkor igénylik, hogy egy jól látható reteszelésjelzőt alkalmazzanak, amely lehetővé teszi az ellenőrzést a csőkötés leszerelése után.

Ugyancsak gyakori kívánalom, hogy a leszerelés kézzel elvégezhető legyen, előnyösen minden szerszám nélkül, vagy ezzel éppen ellentétben, azt kívánják, hogy a leszerelést ne lehessen elvégezni, csak egy speciális szerszámmal, ami nem teszi lehetővé a leszerelést olyan személyek számára, akik nem rendelkeznek ezzel a szerszámmal.

A találmány feladata tehát, hogy tökéletesítse a gyors csőkötések toldatának ismert szerkezetét, amely kielégíti a szokásos feladatokat a cső csatlakoztatása esetében és amelynél a karimának sugárirányú oldala van, és erre tud támaszkodni a reteszelőgyűrű. Ezt a szerkezetet kívánja a találmány tökéletesíteni oly módon, hogy a toldat lényeges változtatás nélkül megfelelő kiegészítőelemeket tudjon befogadni, amelyek kielégítik részben vagy egészben a felhasználók által támasztott követelményeket, még akkor is, ha azok úgy tűnnek, hogy ellentmondóak, vagy egyszerűen nem alkalmazhatók ugyanazon csőkötésen.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy egy toldatot létesítünk gyors csőkötéshez, amely lehetővé teszi egy merev cső tömített csatlakoztatását, amely csövön, a toldat belépőnyílásába beillesztendő szabad végétől bizonyos távolságban, a cső külső felületéből sugárirányban kiálló karima van, és ez lényegében sugárirányú oldalt képez az említett véggel szemben, és a toldatnak első, belső üléke van, amelybe tömítőgyűrű van behelyezve, és ez a cső külső felületével tud érintkezni a cső szabad vége és a karima között, továbbá egy második belső üléke van reteszelőgyűrű befogadására, amelynek lényegében hosszúkás alakja van és sugárirányban rugalmasan deformálható, és a reteszelőgyűrűnek legalább egy olyan szakasza van, amely sugárirányban kiáll a toldat külső felületéből az abban kialakított nyíláson keresztül, és ez a sugárirányban a toldat felületéből kiálló szakasz a hosszúkás alak nagy átmérőjének egyik végénél helyezkedik el, míg a reteszelőgyűrű középső szakasza lényegében hengeres részekből áll, amelyeknek átmérője szabad állapotban legalább egyenlő a cső átmérőjével.

A találmány értelmében a reteszelőgyűrű vékony fémszalagból áll, és a reteszelőgyűrűnek a toldat felületéből sugárirányban kiálló szakasza egy kengyel, amelynek fordított U alakja van, és amelynek alapja képezi a toldat főrészének külseje felületéből sugárirányban kiálló részt.

Ennek a kialakításnak a segítségével, különösen a reteszelőgyűrű ilyen kialakításával a gyors csőkötés toldata csak korlátozott számú, vékony fémből lévő elemet tartalmaz, amelyek általában egymásba vannak illesztve és egymásba vannak beperemezve. Ily módon a csőkötés helyigénye korlátozott, ami rendkívül előnyös, ha a csővezetékek csatlakoztatását szűk helyen kell megoldani. Azonkívül, mivel a csőkötés lényeges eleme fémből van, kevésbé érzékeny a hőmérséklet-változásra, és a csőkötés kezelése is lényegesen egyszerűbbé válik az ismert megoldásokhoz képest. Végül, amint később látni fogjuk, a csőkötés alapszerkezete felszerelhető lényeges módosítás nélkül olyan kiegészítő elemekkel, amelyek a felhasználók által igényelt másodlagos szerepeket is betöltik.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti toldat példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a találmány szerinti gyors csőkötés különböző elemei láthatók perspektivikusan, szétszedett állapotban.

A 2. ábrán az 1. ábra szerinti csőkötés tengelyirányú hosszmetszete látható a cső rögzítése előtt.

HU 216 752 Β

A 3. ábra	a 2. ábrához hasonló nézet a cső rögzítése után.
A 4. ábra	a reteszelőgyűrű elölnézete a 2. ábra F nyila irányából nézve.
Az 5. ábrán	a 4. ábrán látható reteszelőgyűrű oldalnézete látható.
A 6. ábra	az 5. ábra VI-VI vonala mentén vett metszet.
A 7. ábra	a 4. ábrához hasonló nézet, amelyen a reteszelőgyűrű egy más kivitele látható.
A 8. ábra	a 2. ábrához hasonló nézet, egy más változat esetében.
A 9. ábra	a 3. ábrához hasonló nézet, egy más változat esetében.
A 10. ábra	a 8. ábrán látható reteszelésjelzőt mutatja perspektivikusan.
All. ábra	a 9. ábrához hasonló metszet, egy más változat esetében.
A 12. ábra	all. ábra XII-XII vonala mentén vett metszet.
A 13. ábra	a 9. és 11. ábrákhoz hasonló metszet, egy másik kivitel esetében.
A 14. ábra	a 13. ábra XIV-XIV vonala mentén vett metszet.
A 15. ábra	a 13. ábrához hasonló metszet, egy más változatnál.
A 16. ábra	a 15. ábra XVI-XVI vonala mentén vett metszet.
A 17. ábra	a 4. ábrához hasonló részlet, metszetben, egy más kivitelnél.
A 18. ábra	az 5. ábrához hasonló metszet részlete, egy más kivitelnél.
A 19. ábra	a 17. ábrához hasonló részlet metszetben, egy más kivitelnél.
A 20. ábra	a 8. ábrához hasonló részlet metszetben, egy más kivitelnél.
A 21. ábra	a 9. ábrához hasonló részlet metszetben, egy más kivitelnél.
A 22. ábrán	a leszakítható gyűrű látható elölnézetben a 20. ábra F’ nyila irányából nézve.
Az 1., 2.	és 3. ábrákon csőkötés látható, amely egy-

részt merev anyagból, mint például fémből vagy félmerev anyagból, mint például műanyagból készült 1 csőből, másrészt az egészében a 2 hivatkozási számmal jelölt toldatból áll. Ez utóbbinak a hátsó része, amely az ábrán jobboldalt található, gumiból vagy hasonló anyagból készült, hajlékony A tömlőhöz van tömítetten csatlakoztatva. A 2 toldatot 3 főrész, 4 reteszelőgyűrű, gyűrű alakú, sugárirányú 5 fal, 6 tömítőgyűrű és 7 persely képezi. Egy külső 8 karmantyú rögzíti a hajlékony A tömlőt, amelyet előzőleg húztunk fel a 7 perselyre.

így, amint tudjuk, különösen az EP 440.564 számú szabadalomból, a 7 persely egy első, gyűrű alakú üléket képez a 6 tömítőgyűrű számára, amelyet a sugárirányú 5 fal zár le. A 7 perselyt és az 5 falat a 2 toldat 3 főrészén a kerületük beperemezésével egyesítjük. Azonkívül, miután a hajlékony A tömlőt ráhúztuk a 7 persely hátsó részére, a külső 8 karmantyú befedi az A tömlő szabad végét, és beperemezéssel biztosítja annak rögzítését. A külső 8 karmantyú kerületének ráhajlítása a 3 főrészre a csőkötés kialakítását befejezi.

A 2 toldat egy második gyűrű alakú 3a üléket is tartalmaz, amely a 3 főrészben van kialakítva. Ebben a 3a ülékben helyezkedik el a 4 reteszelőgyűrű, amelynek elülső szélei, amelyek az ábrákon balra helyezkednek el, rátámaszkodhatnak, legalábbis bizonyos szakaszokban, amelyeket később fogunk pontosan ismertetni, az ülék sugárirányú belső 3b felületére, amely a 3 főrész belépése felé eső oldalon fekszik. A 3b felület képezi a 2 toldat 2a belépőnyílását, amely befogadja az 1 csövet.

Az 1 cső hengeres és la karimája van, amely szabad lb végétől d távolságban helyezkedik el és külső felületéből sugárirányban kiáll. Az la karimát le rézsű képezi a szabad lb vége felé eső oldalon, de az lb véggel ellentétes ld oldala sugárirányú. Tudjuk, hogy ez a sugárirányú ld oldal támaszkodófelületet képez a 4 reteszelőgyűrűn, miután az 1 csövet beillesztettük a 2 toldatba.

Az 1 csövön előnyösen második kiugró le karima is van, amely kissé hátrább helyezkedik el, az első szabad lb véghez képest, és ennek a második le karimának a külső átmérője legalább egyenlő az első la karima sugárirányú ld oldalának külső átmérőjével.

Az 1 cső szabad lb vége, valamint a 2 toldat 2a belépőnyílása előnyösen le van sarkítva, és a 2a belépőnyílás belső átmérője lényegében egyenlő az le karima külső átmérőjével, míg a 7 persely belső átmérője lényegében egyenlő az 1 cső külső átmérőjével.

A 4 reteszelőgyűrű, amely jól látható a 4., 5. és 6. ábrákon, a csőkötés lényeges elemét képezi. Vékony fémszalagból van kialakítva, amely önmagára van visszahajtva, és amely, amint a 4. ábrán jól látható, lényegében hosszúkás, zárt profilt képez. Ennek a profilnak a kis átmérője szabad állapotban lényegében egyenlő az 1 cső külső átmérőjével, és minden esetben kisebb, mint az la karima átmérője.

A 4 reteszelőgyűrű középső részében két, hengeres 4a és 4b rész van, míg a profil nagy átmérőjének végeinél elhelyezkedő tartományokban a 4 reteszelőgyűrűt képező fémszalagok fordított U alakú 4c és 4d kengyelt képeznek, ahol is az U alapja a profil nagy átmérőjének végét határozza meg.

A hengeres 4a és 4b részek elülső 4e és 4f szélei, azaz azok, amelyek a 2a belépőnyílás oldalán helyezkednek el, ki vannak bővítve, mint ahogyan az jól látható a 6. ábrán. Ez, amint később majd látható, megkönnyíti az 1 cső beillesztését a 2 toldatba. Előnyösen a kibővített 4e, 4f szélek külső átmérője kissé kisebb, mint a 2 toldat 2a belépőnyílásának belső átmérője. Másrészt ugyanezen hengeres 4a, 4b részek hátulsó 4g és 4h szélei a 4 reteszelőgyűrű hátulsó 4g, 4h széleinek többi részéhez képest tengelyirányban kiugranak, amint az az 5. ábrán látható.

A 4c kengyel tartománya képezi a gyűrűt képező szalag két végének csatlakozószakaszát. Ez a két vég egymást fedi, például az U alak alapjánál és egymáshoz rögzíthető bármilyen megfelelő eszközzel, mint például szegecseléssel vagy ponthegesztéssel (lásd 4. ábra). Mindenesetre olyan okokból, amelyeket később fogunk ismertetni, előnyös lehet, hogy a szalag ezen két vége

HU 216 752 Β közötti mechanikai kapcsolat ne legyen merev, különösen nyomás alatti. A 7. ábrán csuklós kapcsolatot ábrázoltunk, amelyet a szalag egyik végének egyszerű 4’c visszahajtásával valósítunk meg. A 4’c visszahajtás egyszerűen bekapcsolódik a másik végben kialakított kis 4”c nyílásba. így a 4 reteszelőgyűrű deformálhatóságát valamilyen helyi merevedés, ami káros lehetne, nem befolyásolja.

A 4 reteszelőgyűrű a hengeres 4a és 4b részek és a 4c, 4d kengyelek között előnyösen 4j fülekkel van ellátva, amelyek a gyűrű hosszúkás profiljából sugárirányban kiállnak. Amint a 4. és 7. ábrákon látható, a 4j fülekből előnyösen négy darab van, amelyek a 4 reteszelőgyűrű középvonalára szimmetrikusan helyezkednek el. A 4 reteszelőgyűrű hosszúkás alakja és a 4j fülek sugárirányú kiugrása következtében ez utóbbiak hatásos támaszkodófelületet képeznek a 4 reteszelőgyűrű elülső 4e, 4f szélei számára a 3a ülék sugárirányú belső 3b felületén, anélkül, hogy a hengeres 4a, 4b részek 4e és 4f szélei maguk érintkeznének ezzel a belső 3b felülettel.

Meg kell még jegyezni, hogy a 3a ülék tartományában a 3 főrésznek legalább egy nyílása van, amelynek méretei elegendőek ahhoz, hogy a 4 reteszelőgyűrűnek egy része, amely a 3 főrész felületéből sugárirányban kiáll, abba behatoljon. Előnyösen, és amint az 1-3. ábrákon látható, két 3c és 3d nyílást létesítünk a 3 főrészben, és ezek sugárirányban egymással szemben helyezkednek el és alakjuk megfelel a 4c és 4d kengyelek alapja alakjának. Megjegyezzük, hogy a 4 reteszelőgyűrű hosszúkás profiljának nagy átmérője, ennek szabad állapotában kissé nagyobb, mint a 3a ülék belső átmérője. így, amint jól látható a 2. ábrán, amikor a 4 reteszelőgyűrűt a 3a ülékben a helyére tettük, a 4c, 4d kengyelek egyrészt a 3c, 3d nyílásokba kapcsolódnak, amelyekben tengelyirányba rögzítődnek, ugyanakkor a szereléshez minden szükséges játék megvan, másrészt alapjukkal kissé kiállnak a 3 főrész külső felületéből.

Amint már az előzőekben említettük, létezhet csak egyetlen 3c nyílás is, ekkor a 4d kengyel elmarad, vagy a 3a ülék belső felületére támaszkodik. Később visszatérünk erre a kialakításra.

A 4 reteszelőgyűrűt magától értetődően a 3 főrész 3a ülékébe helyezzük be, mielőtt ez utóbbit beperemeznénk a sugárirányú 5 fal és a 7 persely külső kerületébe, a fent elmondott feltételek mellett. Megemlítjük, hogy a 7 persely hátulsó végén 7a ütköző van, és hogy ennek a 7a ütközőnek a tengelyirányú távolsága a 4 reteszelőgyűrű hengeres 4a, 4b részeinek hátulsó 4g, 4h széleitől egyenlő, de előnyösen kissé nagyobb, mint az előzőekben meghatározott d távolság.

A találmány szerinti csőcsatlakozás működése a szakember számára kétséget kizáróan ismert, ezért csak a lényeges pontokat fogjuk kiemelni, különösen a 2. és

3. ábrával kapcsolatban.

Az 1 cső lb vége kapcsolódik a 2 toldat 2a belépőnyílásával és behatol a 7 perselybe. Az 1 cső külső felülete ekkor először a 6 tömítőgyűrűvel, majd a 7 persely belső felületével kerül érintkezésbe. Az 1 cső beillesztését egészen addig folytatjuk, amíg az lb vég a 7 persely 7a ütközőjére nem támaszkodik.

Ezen mozgás során az la karima le rézsűje találkozik a 4 reteszelőgyűrű hengeres 4a, 4b részeinek kibővülő 4e, 4f széleivel, amelyek ily módon egy kissé sugárirányban rugalmasan deformálódnak. Amikor az le rézsű elhagyta a 4 reteszelőgyűrű hátulsó 4g, 4h széleit, a 4 reteszelőgyűrű rugalmasan összehúzódik és hengeres 4a, 4b részei az 1 cső külső felületével érintkezésbe kerülnek az la és le karimák között, míg a hátulsó 4g, 4h szélek támaszkodófelületet képeznek az la karima ld oldala számára. Az 1 cső ekkor tengelyirányban reteszelve van a 2 toldatban, mivel a 4 reteszelőgyűrű 4j fülei rá tudnak támaszkodni a 3 főrészben lévő 3 a ülék belső 3b felületére (lásd 3. ábra). Megjegyezzük, hogy a reteszelésnél maradnak tengelyirányú játékok, amelyek akkor szűnnek meg, ha egy nyomás alatti közeg áramlik be a csővezetéken keresztül, amelyre a csőkötést ráhelyeztük.

Végül megjegyezzük, hogy a másik le, karima, amely a 3 főrész 3b belső felületével érintkezik a 2 toldat 2a belépőnyílásának tartományában, megkönnyíti az 1 cső vezetését betolásának végső szakaszában és kiküszöböli a 7 persellyel együttműködve az 1 cső sugárirányú rezgését a 2 toldatban.

A csőkötés leszerelése könnyen elvégezhető. A 4c, 4d kengyelek közül legalább az egyik kiáll a 2 toldat külső felületéből a 3c nyíláson keresztül, így elegendő, ha azokat sugárirányban egymás felé közelítjük kézzel, vagy egy megfelelő szerszám segítségével, hogy ily módon a 4 reteszelőgyűrű rugalmas deformációját idézzük elő. Ennek hosszúkás alakja következtében a középső, hengeres 4a, 4b részének átmérője megnő, és ily módon megszünteti az la karima ld oldalának támaszkodását a 4 reteszelőgyűrű 4g, 4h széleire, ami lehetővé teszi az 1 cső kihúzását a 2 toldatból az F nyíl irányában (lásd 2. ábra).

Megjegyezzük, hogy a 4 reteszelőgyűrűt képező szalag végeinek mechanikai visszahajtásából képződő kapcsolat, amint azt a 7. ábrán ábrázoltuk, megkönnyíti ez utóbbinak a deformációját, és rendkívül előnyös akkor, ha a csőkötésnek kis átmérője van.

Bár a fentiekben egy olyan csőkötést ismertettünk, amelynél a 4 reteszelőgyűrű hosszúkás profiljának két vége U alakú kengyelként van kialakítva, ismételten hangsúlyozzuk, hogy elegendő, ha csak az egyik vége van ilyen különleges alakúra kiképezve.

A 11. és 12. ábrákon látható megoldás, amelyeket most fogunk ismertetni, kis átmérőjű csőkötéseknél alkalmazható, mint például olyan csőkötéseknél, amelyeket gépjárművek karburátorainak vezetékeinél alkalmazunk.

All. ábrán az 1., 2. és 3. ábrákon ábrázolt kivitelhez hasonló megoldás látható. Az azonos elemeket azonos hivatkozási számmal jelöltük, 10-zel megnövelve.

All csövön egyetlen 11a karima van, amely a 11 csőnek a 12 toldatba beillesztendő szabad 1 lb végétől d’ távolságban helyezkedik el. A 12 toldatot 13 főrész képezi, amelynek hátsó, az ábrán a jobb oldalon lévő 17 része jól ismert „fenyőfa” vagy „olajfa” alakú. Erre illesztjük rá erővel a rugalmas anyagból, gumiból vagy műanyagból lévő csövet, és bármilyen megfelelő módon rögzítjük azt. A 12 toldat hátulsó 17 része és

HU 216 752 Β belépőnyílása között egy váll van, amely két 16 és 16’ tömítőgyűrű számára gyűrű alakú üléket képez. Az üléket 15 alátétgyűrű zárja le, amely erővel van beillesztve. A 16, 16’ tömítőgyűrűk üléke után, a belépőnyílás felé, a 13 főrészen egy másik váll van kialakítva, amely egy második gyűrű alakú 13a üléket képez, és amelyet ugyancsak egy 12a alátétgyűrű zár le, amely a 12 toldat belépőnyílását képezi.

A gyűrű alakú 13a ülékben vékony és rugalmas fémszalagból lévő, nyitott 14 reteszelőgyűrű van elhelyezve, amely hosszúkás bilincs alakra van meghajlítva. A bilincsnek így két középső 14a, 14b része van, amely hengeres és a csúcsán fordított U alakú 14c kengyel van. A két szabad 14d, 14’d vég arra való, hogy a 13a ülék falához legyen erősítve a későbbiekben ismertetett módon.

A 13a ülékben legalább egy 13c nyílás van, amely általában egy széles rés, és ez a 12 toldat belépővége felé nyitott és sugárirányban a 12a alátétgyűrű záqa le, annak beillesztése után.

A 13 főrész falának egy szakaszában, sugárirányban a 13c nyílással szemben, két, lényegében tengelyirányú 13d, 13 ’d rés van kialakítva, amelyek szintén tengelyirányban le vannak zárva a 12a alátétgyűrű beperemezése után.

így tehát, amint jól látható az ábrákon, a 14c kengyel csúszó módon a 13c nyílással kapcsolódik, míg a 14 kengyel 14d, 14’d végeinél lévő nyelvek bevezetődnek a 13d, 13’d résekbe, mielőtt a 13a ülék falának külső felületére vissza lennének hajtva, ami biztosítja a 14 kengyel 14d, 14’d végeinek rögzítését az említett falhoz.

Szabad állapotban a 14 kengyel kisebbik átmérője legalábbis egyenlő a 11 cső átmérőjével. A középső 14a és 14b részek előnyösen egy enyhén csonka kúp alakot mutatnak a 12 toldat belépőnyílásától kezdve úgy, hogy az elülső szélek kibővülnek a hátulsó szélekhez képest anélkül, hogy e célból különleges intézkedéseket kellene tenni.

A nyitott 14 reteszelőgyűrű felszerelése és a 12a alátétgyűrű beperemezése után a 12 toldat kész arra, hogy fogadja a 11 csövet és biztosítsa annak reteszelését az 1., 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban leírt körülmények között. A csőkötés leszerelése ugyancsak az előzőekben leírt módon történik, a 14 reteszelőgyűrűnek a 14c kengyelre kifejtett nyomás hatására bekövetkező sugárirányú deformációja által.

A csőkötés, amelyet a következőkben ismertetünk, egyik vagy másik kivitelben könnyen kiegészíthető kiegészítőelemekkel, vagy pedig azokon kisebb változtatások is eszközölhetők, amire néha, a felhasználó igényeinek megfelelően, szükség van. így például néhány felhasználó kívánja annak állandó jelzését, hogy a toldatban a cső jó reteszelése létrejött-e. A találmány lehetőséget ad ennek a kívánságnak a teljesítésére a már ismertetett változatok egyikénél vagy másikánál.

A 8. és 9. ábrák hasonlóak a 2. és 3. ábrákon ábrázolt megoldáshoz, de a toldat el van látva reteszelésjelzővel, amely jól látható a 10. ábrán.

A reteszelésjelző, amelyet egészében a 9 hivatkozási számmal jelöltünk, 9a gyűrűből áll, amely általában fémből készül és belső átmérője egyenlő az 1 cső külső átmérőjével, külső átmérője pedig legalább a 3a ülék belső átmérőjével egyenlő. A 9a gyűrű belső pereme tengelyirányban meg van hosszabbítva a 9b hüvellyel, a külső peremére pedig két 9c, 9d nyelv van rögzítve, amelyek tengelyirányban ugyanabba az irányba mutatnak, mint a 9b hüvely. A 9c és 9d nyelvek egy átmérő mentén, egymással szemközt vannak elhelyezve és d, hosszukat a későbbiekben fogjuk meghatározni.

Amint a 8. ábrán jól látható, a 9 reteszelésjelző a 3a ülékben van elhelyezve, és 9b hüvelye, valamint 9c és 9d nyelvei a 2 toldat 2a belépőnyílása felé mutatva a 4 reteszelőgyűrű 4c és 4d kengyelein keresztül nyúlnak ki.

Az 1 cső beillesztése előtt a 9c és 9d nyelvek áthatolnak a 3c és 3d nyílásokon, rugalmasságuk következtében, és jól láthatók a 2 toldat külsején a 4c és 4d kengyeleken túl. Másrészt a 9b hüvely a 4 reteszelőgyűrű középső részével kapcsolódik. így az 1 cső, beillesztése folyamán a 8. ábrán ábrázolt helyzetbe, gyakorlatilag semmilyen más ellenállásba nem ütközik, mint amely szükséges ahhoz, hogy áthaladjon a 6 tömítőgyűrűn.

Amennyiben a beillesztőfolyamat folytatódik, az le rézsű a 9 reteszelésjelző 9b hüvelyét visszanyomja, és az a 8. ábra jobb oldala felé csúszik a 3a ülékben. Egyidejűleg a 9c és 9d nyelvek a 4c és 4d kengyelek alatt csúsznak. Amikor a 9b hüvely elhagyja a 4 reteszelőgyűrű hengeres 4a, 4b részeit, ezek az le rézsűre támaszkodnak, és az 1 cső tengelyirányú reteszelése létrejön az előzőekben leírt módon, mihelyt a 4 reteszelőgyűrű 4g és 4h szélei támaszt tudnak képezni az 1 cső 1 a karimájának 1 d oldala számára. Ebben a helyzetben, amely a 9. ábrán látható, a hajlékony 9c és 9d nyelveket a 4c és 4d kengyelek alapja gyakorlatilag teljesen elrejti. Ez jelzi, hogy az 1 cső a 2 toldatban jól reteszelve van. Elegendő ebből a célból, ha a 9c, 9d nyelvek d[ hossza közel egyenlő azzal a tengelyirányú távolsággal, amely a sugárirányú 5 fal és a 3a ülék belső 3b felülete között van.

Hasonlóképpen, ha most megint a 11. és 12. ábrákra hivatkozunk, ott 19 reteszelésjelző látható, amely hasonló ahhoz, mint amit az előzőekben ismertettünk, azonban csak egyetlen hajlékony 19c nyelve van, amely az egyetlen 14c kengyel alatt csúszik. Ez a jelző is rendelkezhetne egy második, a rajzon nem ábrázolt nyelvvel, amely a 19 nyelvvel szemben helyezkedhetne el.

A 19c nyelv eltüntetése a 14c kengyel alá a 11 csőnek a 12 toldatba való beillesztése során ugyanúgy megy végbe, mint ahogyan azt az előzőekben leírtuk.

Megjegyezzük, hogy a reteszelésjelzők eltüntetése fokozatosan megy végbe, mert ezek követik a cső beillesztésének mozgását. Fordított esetben, azaz a cső kihúzásakor a toldatból a reteszelésjelző nyelvek rugalmassága lehetővé teszi, hogy a toldat belépőnyílása felé vigyük azokat vissza, abba a helyzetbe, amely hasonló a 8. ábrán láthatóhoz, ahol mindegyik nyelv jól látható a reteszelőgyűrű kengyele fölött. A reteszelőgyűrű ülőkének falában kialakított nyílások alakját a kengyelek áthaladása szempontjából tanulmányoztuk, hogy megkönnyítsük a nyelvek külső felületének támaszkodását.

HU 216 752 Β

Ebben a tekintetben a 11. ábrán látható megoldás a legelőnyösebb.

Ha most a 13. és 14. ábrákra hivatkozunk, akkor ezeken egy olyan változat látható, ahol a reteszelésjelző műanyagból készül. A 13. és 14. ábrán bemutatott szerkezeti elemeket ugyanazon hivatkozási számmal jelöltük, mint a 11. és 12. ábrán láthatókat, csak 10-zel növelve, azaz a 8. és 9. ábrákon látható szerkezeti elemekhez képest 20-szal növelve. A 22 toldatnak hasonló szerkezete van, mint a 11. ábrán ábrázoltnak, 24 reteszelőgyűrűje pedig egyetlen bilincsből áll, amelyen egyetlen 24c kengyel van.

Magától értetődik, hogy a gyűrű lehetne zárt is, két, egymással sugárirányban szemben fekvő kengyellel, mint ahogyan azt a 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban leírtuk.

A 29 reteszelésjelző egy műanyagból lévő gyűrűből áll, amely a 22 toldat 23a ülékébe van csúszóan beszerelve. A 29 reteszelésjelzőnek a 22 toldat 22a belépőnyílásával ellentétes felületén több, rugalmas 29f lamellája van, amely a 23a ülék gyűrű alakú fenekére támaszkodik. A 29 reteszelésjelző belső kerületén több 29g bütyök van, amelyek kizárólag a cső karimájának rézsűjével kapcsolódhatnak, a cső beillesztése folyamán.

A 22 toldat 22a belépőnyílásának oldalán a 29 reteszelésjelzőnek legalább egy, tengelyirányú 29c nyelve van, amely a 22a belépőnyílásban kialakított 22b résben és a 22 toldat megfelelő ráhajlításában tud csúszni.

A 29 reteszelésjelző működése teljesen hasonló az előzőekben ismertetett 9 és 19 reteszelésjelzőkéhez. A 29 reteszelésjelzőt képező gyűrűt a - rajzon nem ábrázolt - cső rézsűje visszatolja a 23a ülék feneke felé, a rugalmas 29f lamellák hatása ellenében. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a műanyagot könnyen lehet színezni annak érdekében, hogy mielőtt fokozatosan eltűnne a 23a ülékben, a 29c nyelv jól látható legyen a 22 toldat külsején, mint ahogyan ez látható a 13. ábrán. Ennek a kialakításnak egy másik előnye, hogy a 29c nyelv szabad vége teljesen veszélytelen a cső reteszelése előtti állapotban. A csőkötés szétszerelése folyamán a 29f lamellák visszanyomják a 29 reteszelésjelzőt a 22 toldat belépőnyílása felé, és ismét láthatóvá teszik a 29c nyelvet.

Amint már említettük, a 9, 19 vagy 29 reteszelésjelző helyre tevése fokozatosan történik. Bizonyos felhasználók azonban olyan jelzőt szeretnének alkalmazni, amelynek helyre tevése hirtelen megy végbe, és amelyet, ha lehet, zaj követ, és ez jelzi a reteszelés létrejöttét.

A fentiekben ismertetett toldatok valamelyikének szerkezetét megtartva a találmány lehetőséget ad ennek a különleges kívánságnak a teljesítésére is.

Ha most a 15. és 16. ábrákat vesszük figyelembe, láthatjuk a 32 toldatot, amely hasonló a 13. ábrán bemutatotthoz. Azonos szerkezeti elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltünk, csak 10-zel megnövelve.

A 33a ülékbe, csúsztathatóan, fogazott 40 alátétgyűrű van beszerelve, amelynek külső átmérője közel egyenlő a 33a ülék átmérőjével, belső átmérője pedig egyenlő a - rajzon nem ábrázolt - cső átmérőjével, de kisebb, mint a cső reteszelőkarimájának átmérője. Egy megfelelő átmérőn, amely legalább egyenlő a cső karimájának átmérőjével, a fogak közül néhány le van hajlítva, és így ezek tengelyirányban nyúló 40a nyelveket képeznek.

A 32 toldat beszerelésekor, a tömítőgyűrűk elhelyezése után, a fogazott 40 alátétgyűrűt bevezetjük a 33a ülékbe úgy, hogy a 40a nyelvek végei a 32 toldat 32a belépőnyílása felé mutassanak. A 34 reteszelőgyűrű ekkor a 40a nyelvek köré van helyezve, míg a 34c kengyel abba a 33c nyílásba kapcsolódik, amelyet ebből a célból alakítunk ki a 33a ülék falában. A 34 reteszelőgyűrű szabad végei a 32 toldathoz vannak rögzítve olyan körülmények között, mint ahogyan azt az előzőekben már ismertettük. A 32a belépőnyílásban lévő alátétgyűrűt végül beperemezzük.

így, amint jól látható a 16. ábrán, a 34 reteszelőgyűrű hengeres 34a és 34b részei, amelyek a 40a nyelvek külső felületén nyugszanak, a 32 toldat felszerelése után tengelyirányú járatot képeznek, amelynek átmérője nagyobb, mint a toldatba beillesztendő cső karimájának átmérője. Ez a 34 reteszelőgyűrű sugárirányú, rugalmas deformációjából következik, aminek az a következménye, hogy 34c kengyel a 33a ülék külső falára fekszik fel, amint azt az ábrákon folyamatos vonallal ábrázoltuk.

Ezzel ellentétben a 40 alátétgyűrű belső pereme tengelyirányú akadályt képez a hengeres 34a és 34b részek által képzett járatban, amelynek hasznosságát a későbbiekben fogjuk ismertetni.

Amikor bevezetjük a reteszelendő csövet a 32 toldatba, akkor karimája semmilyen akadályba nem ütközik, amíg rézsűje el nem éri a 40 alátétgyűrűt. Ezt a cső, beillesztése folyamán, visszatolja a 15. ábrán szaggatott vonallal ábrázolt helyzetig.

A 34 reteszelőgyűrű, miután a 40a nyelvek már nem tartják, hirtelen rá tud támaszkodni a cső falára, és biztosítani tudja annak reteszelését olyan körülmények között, amelyeket az előzőekben ismertettünk. Egyidejűleg egy fémes, bepattanó zajt lehet hallani, mialatt a 34c kengyel a 33a ülék külső falából kiugrik, és a 15. és 16. ábrákon szaggatott vonallal ábrázolt helyzetet veszi fel. A 34c kengyelnek ez a kiálló része képezi a jól látható jelzést arra, hogy a cső a toldatban jól reteszelve van.

Az előzőekben említettük, hogy a csőcsatlakozás szétszerelése kézzel történhet a 4, 14, 24, 34 reteszelőgyűrű deformálása által. Bizonyos esetekben azonban a felhasználók kérik, hogy a kézi szétszerelés lehetetlen legyen, sőt ezzel ellentétben csak egy speciális szerszám alkalmazásával lehessen a csőkötést szétszerelni.

A találmány lehetőséget ad ennek a kívánságnak a figyelembevételére is, és e célból javasolja a 17. és 18. ábrákon látható megoldást. Ezeken az ismert szerkezeti elemeket azonos hivatkozási számmal jelöltük, csak 40nel megnövelve.

A 17. és 18. ábrákat tekintve látható, hogy a 43a ülék falában kialakított 43c nyílás oldalsó széleinek mindegyikében egy sugárirányú 43’c hajtás van, amely előnyösen a szabad végénél egy becsavarásban végződik. Ily módon a kezelőszemély, aki a csőkötést le akarja szerelni, nem tudja ujjaival elérni a 44c kengyelt, hanem egy csipesszerű szerszámot kell alkalmaznia, amelynek fogói speciális alakúak, hogy be tudjanak hatolni a 43’c hajtások közé. Ily módon a csőkötés na6

HU 216 752 Β gyobb biztonsága valósítható meg, ami minden avatatlan szétszerelést lehetetlenné tesz.

Egy második változat, amellyel ugyanez a biztonság érhető el, látható a 19. ábrán, ahol az 1-7. ábrákon már szereplő elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük, de 40-nel megnövelve.

A 44c kengyel kinyúlik a 43 a ülék falában kialakított 43c nyíláson keresztül, amikor a 44 reteszelőgyűrű biztosítja a - rajzon nem ábrázolt - cső tengelyirányú rögzítését a 43 toldatban.

Megjegyezzük, hogy a 44c kengyelt képező U alaknak legalább az egyik szárában van egy 44’c hajtás, amely a 43a ülék külseje felé mutat, amikor a 44 reteszelőgyűrű reteszelőhelyzetben van. Amint a 19. ábrán látható, a 44c kengyel mindegyik szárán van előnyösen egy-egy 44’c hajtás, amelyek így felületi érdességet képeznek, és ezek a 43a ülék falának külső felületére támaszkodnak a 43c nyílás tartományában. Magától értetődő, hogy ezeket a felületi érdességeket bármilyen megfelelő módon ki lehet alakítani, mint például kidomborítással vagy másképpen.

Ennél a megoldásnál sem elegendő egy egyszerű, sugárirányú, kézzel kifejtett nyomás a 44c kengyelre ahhoz, hogy a csőkötés szétszerelését elvégezzük. Sőt ellenkezőleg, egy megfelelő, speciális szerszámmal a 44c kengyel szárait meg kell fogni, hogy megszüntessük az érdességek rátámaszkodását a 43c nyílás széleire, mielőtt a 44c kengyelre azt a sugárirányú erőt ki tudnánk fejteni, ami a csőkötés szétszerelését lehetővé teszi.

Magától értetődik, hogy minden olyan eszközt, amely a kézi szétszerelést megakadályozza, a szakember könnyen tudja alkalmazni, az előzőekben ismertetett toldat különböző kiviteleinél.

A 8-10. ábrákon látható kivitelnél egy állandó reteszelésjelző van beépítve. A felhasználók néha kiegészítő reteszelésjelzőre tartanak igényt, amely a reteszelés után a csőkötésről leszakítható. Ez a helyzet, amikor a csőkötést nagy sorozatban gyártják, különösen a gépjárműiparban.

A találmány lehetővé teszi ebben az esetben is ennek a problémának az egyszerű megoldását, és ebből a célból javasolja a 20-22. ábrákon látható megoldást. Ezeknél az azonos szerkezeti elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük 50-nel megnövelve.

A 20-22. ábrákon látható az állandó 59 reteszelésjelző egyik 59c nyelvének szabad vége, sugárarányú 59e hajtással van ellátva a toldat külseje felé. A 60 kiegészítő reteszelésjelzőt egy gyűrű képezi, amely előnyösen műanyagból készül és C keresztmetszete van. A C külső szára 60a mélyedést képez, amely be tudja fogadni az 59c nyelv sugárirányú 59e hajtását, valamint a rajzon nem ábrázolt alsó nyelv hajtását. Előnyösen, és amint a 22. ábrán látható, a 60 kiegészítő reteszelésjelzőt képező gyűrű lényegében a körívnek csak a háromnegyed részéig terjed.

Az 51 cső betolása során (amit a 8., és 9. ábrákkal kapcsolatban ismertettünk) az állandó 59 reteszelésjelző 59c nyelvei a 20. ábrán jobb oldal felé csúsznak az 54 reteszelőgyűrű megfelelő kengyelei alatt, és így magukkal viszik a 60 kiegészítő reteszelésjelzőt a jobb oldal felé. A 60 kiegészítő reteszelésjelző ilyen mozgását azonban a C keresztmetszet alsó szára határolja, amely az 54 reteszelőgyűrű 53a ülékének sugárirányban külső 53’b felületére támaszkodik. Az 51 cső reteszelése még ekkor nem jött létre, a kezelőszemély folytatja a cső mozgatását jobb felé a 21. ábrán ábrázolt helyzetig, amely a teljes reteszelésnek felel meg.

Az 59c nyelv sugárirányú 59e hajtása, valamint a rajzon nem ábrázolt nyelv hajtása ekkor elhagyja a 60 kiegészítő reteszelésjelzőnek a 60a mélyedését, az 59c nyelvek rugalmas deformációja következtében. A 60 kiegészítő reteszelésjelző ekkor körülveszi a toldat belépőnyílását, de ha szükséges, sugárirányban visszahúzható a toldatból, a 60 kiegészítő reteszelésjelző deformálása vagy szükség esetén széttörése útján. Magától értetődik, hogy a 60 kiegészítő reteszelésjelző minden zavar okozása nélkül a helyén is maradhat a toldat körül, különösen akkor, ha teljes körív mentén helyezkedik el.

Ha a csőkötést leszereltük, lehetőség van arra, hogy a cső teljes reteszelését egy új beillesztés után megállapítsuk, az állandóan jelen lévő 59 reteszelésjelző jelenléte révén, amely a megfelelő kengyelek alatt teljes egészében eltűnik.

Magától értetődik, hogy a leszakítható reteszelésjelzőt a szakember az előzőekben leírt bármelyik toldat esetében is alkalmazni tudja.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Toldat gyors csőkötéshez, amely lehetővé teszi egy merev cső (1) tömített csatlakoztatását, amely csövön (1), a toldat belépőnyílásába (2a) beillesztendő szabad végétől (lb) bizonyos távolságban, a cső külső felületéből sugárirányban kiálló karima (la) van, és ez lényegében sugárirányú oldalt (ld) képez az említett véggel szemben, és a toldatnak első, belső üléke van, amelybe tömítőgyűrű (6) van behelyezve, és ez a cső külső felületével tud érintkezni a cső szabad vége és a karima között, továbbá egy második belső üléke (3a) van reteszelőgyűrű (4) befogadására, amelynek lényegében hosszúkás alakja van és sugárirányban rugalmasan deformálható, és a reteszelőgyűrőnek legalább egy olyan szakasza van, amely sugárirányban kiáll a toldat külső felületéből az abban kialakított nyíláson keresztül, és ez a sugárirányban a toldat felületéből kiálló szakasz a hosszúkás alak nagy átmérőjének egyik végénél helyezkedik el, míg a reteszelőgyűrű középső szakasza lényegében hengeres részekből (4a, 4b) áll, amelyeknek átmérője szabad állapotban legalább egyenlő a cső (1) átmérőjével, azzal jellemezve, hogy a reteszelőgyűrű (4) vékony fémszalagból áll, és a reteszelőgyűrűnek (4) a toldat (2) felületéből sugárirányban kiálló szakasza egy kengyel (4c), amelynek fordított U alakja van, és amelynek alapja képezi a toldat (2) főrészének (3) felületéből sugárirányban kiálló részt.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a reteszelőgyűrű (4) zárt profil.
3. 3. A 2. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a reteszelőgyűrűnek (4) két, a toldat felületéből

   HU 216 752 Β sugárirányban kiálló szakasza, előnyösen kengyele (4c, 4d) van, amelyek a reteszelőgyűrű (4) nagy átmérőjének egy-egy végénél helyezkednek el.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a reteszelőgyűrű (14) nyitott és a két szabad vége (14d, 14’d) rögzítve van, például a toldat (12) falára való korcolással.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a reteszelőgyűrű (4) elülső szélei (4e, 4f) legalább a hengeres részek (4a, 4b) tartományában ki vannak bővítve.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy csúsztathatóan felszerelt állandó reteszelésjelzője (9) van, amelyet merev gyűrű (9a) képez, amelynek belső átmérője legalább egyenlő a cső (1) külső átmérőjével, de kisebb a reteszelőgyűrűre (4) támaszkodó oldalának (ld) külső átmérőjénél, és a gyűrűnek (9a) a külső peremén legalább egy, tengelyirányban nyúló és a toldatban (2) kialakított nyíláson (3c) keresztül a kengyel (4c) alapja alá kapcsolódó nyelv (9c) van, amelynek tengelyirányú hossza olyan, hogy szabad vége a kengyelen (4c) túl látható, amikor a cső (1) nincsen reteszelve a csőkötésben, de eltűnik, amikor a cső (1) reteszelve van.
7. 7. A 6. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a reteszelésjelzőnek (59) két nyelve (59c) van, amelyek egymással sugárirányban szembe vannak elhelyezve, és mindegyik nyelven (59c) sugárirányú hajtás (59e) van.
8. 8. A 7. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy leszakítható kiegészítő reteszelésjelzője (60) van, amelyet ugyancsak egy gyűrű képez, amelynek C keresztmetszete van, és ez a nyelv (59c) sugárirányú hajtását (59e) befogadó mélyedést (60a) képez.
9. 9. A 6. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy reteszelésjelző (9, 19, 29) a toldatra (2, 12, 22) támaszkodó, a reteszelésjelzőt állandóan a toldat (2, 12, 22) belépőnyílása (2a, 22a) felé nyomó rugalmas elemekkel, előnyösen nyelvekkel (9c, 19c, 29c) van ellátva.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy alátétgyűrűje (40) van, amely a toldat (32) belépőnyílásához (32a) viszonyítva a reteszelőgyűrű (34) mögött van elhelyezve, és egy aktív és egy inaktív helyzet között csúsztathatóan van a toldatba (32) beszerelve, és az alátétgyűrűnek (40) a reteszelőgyűrű hengeres részei (34a, 34b) számára legalább két támaszkodószakasza, előnyösen nyelve (40a) van sugárirányban egymással szemben elhelyezve, és az ezeket a nyelveket (40a) elválasztó átmérő legalább egyenlő a toldatba (32) beillesztendő cső karimájának átmérőjével, míg az alátétgyűrű (40) belső átmérője kisebb, mint ennek a karimának az átmérője.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a toldatban (43) lévő, a reteszelőgyűrű (44) kengyeleinek (44c) áthaladását biztosító nyílásoknak (43c) sugárirányban kiálló hajtásai (43’c) vannak, hogy megakadályozzák a kézi beavatkozást a kengyel alapjára.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti toldat, azzal jellemezve, hogy a reteszelőgyűrűn (44), legalább az egyik kengyelnek (44c) a toldat (43) felületéből kiálló szakaszán, a reteszelőgyűrű (44) reteszelőhelyzetében a toldat (43) falának külső felületére támaszkodó hajtás (44’c) vagy hasonló van.