HU216641B - Eljárás dinitrilvegyületek teljes vagy részleges szelektív hidrogénezésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás dinitrilvegyületeknek valamely, aperiódűsős rendszer 8. csőpőrtjába tartőzó fémet tartalmazókatalizátőr jelenlétében történő teljes vagy részleges szelektív hirőgénezésére, mely katalizátőr valamely 0,3–0,7 nm pórűsátmérőjűzeőlitőt tartalmaz. A zeőlit szerkezete előnyösen a következőstrűktúrák valamelyikének felel meg: ABW, AEI, AFT, ANA, ATN, ATV,ATT, WW, BIK, CAS, CHA, DDR, EAB, EDI, ERI, GIS, JBW, KFI, LEV, LTA,MER, NAT, PHI, RHO, THO, YUG. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás dinitrilvegyületeknek katalizátor jelenlétében történő teljes vagy részleges szelektív hidrogénezésére, mely katalizátor valamely, a periódusos rendszer 8. csoportjába tartozó fémet tartalmaz. „Periódusos rendszer” alatt a Handbook of Chemistry and Physics című kézikönyv borítójának belsejében lévő táblázatot értjük (58^th Ed., CRC Press, 1977-1978).

Dinitrilvegyületek szelektív hidrogénezésével iparilag alkalmazható vegyületek állíthatók elő egyszerű módon. így például a szukcino-nitril teljes hidrogénezésével diamino-butánt, részleges hidrogénezésével aminobutiro-nitrilt nyerhetünk; az adipo-nitril teljes hidrogénezése hexametilén-diamínhoz, részleges hidrogénezése ε-amino-kapronitrilhez vezet. A találmány mind teljes, mind részleges szelektív hidrogénezési reakciókra vonatkozik, s ezeket rendszerint egy olyan katalizátor jelenlétében folytatjuk le, mely valamely, a periódusos rendszer 8. csoportjába tartozó fémet tartalmaz. Dinitrilek parciális hidrogénezésére alkalmas módszert F. Mares, J. E. Gallé, S. E. Diamond és F. J. Regina ismertet [J. of Catalysis 112, 145-156 (1988)]. Eszerint valamely alkán-dinitril, például α,ω-bután-dinitril (szukcino-nitril) hidrogénezése magnézium-oxid hordozón finoman eloszlatott ródium-halogenid katalizátor jelenlétében történhet. A katalizátort nátrium-hidroxiddal kezelték, s ekkor fém ródium képződött a magnézium-oxid hordozón. A hidrogénezési reakció során a dinitrilhez képest fölöslegben ammóniát (NH₃) alkalmaztak. A szukcino-nitril hidrogénezését 100 °C hőmérsékleten, 5 MPa nyomáson 5,5 órán át folytatva 89,4%-os konverziót és - amino-butiro-nitril vonatkozásában - 87,3%os szelektivitást értek el. Bár a konverzió és a szelektivitás is nagyfokú, a szukcino-nitril 11,9%-a dimerekké és oligomerekké alakul át. Dinitrilek szelektív hidrogénezésénél a dimerek, oligomerek és kátrányszerű termékek nem kívánt mellékterméknek minősülnek, melyek ráadásul a katalizátor aktivitását is csökkentik.

Az EP-A-445 589 számú szabadalmi leírás dinitrilek teljes hidrogénezését ismerteti a periódusos rendszer 8. csoportjába tartozó fémet tartalmazó katalizátor jelenlétében. Az EP-A-445 589 számú szabadalmi leírás szerint katalizátorként kobalt-oxid és különböző fémoxidok keverékét alkalmazzák, és a diamint 97%-ot meghaladó kitermeléssel kapják. A reakció során a dinitrilre vonatkoztatva 1:1 és 100:1 molarányban ammóniát alkalmaznak. Bár a diaminok nagy kitermeléssel keletkeznek, az EP-A-445 589 számú szabadalmi leírásban közölt eljárás hátránya, hogy a reakciót nagy nyomáson, nevezetesen 30 MPa nyomáson és emiatt speciális reaktorban kell lefolytatni, s minthogy a reakció során ammóniát adagolnak, nem kívánt dimerek, oligomerek és kátrányszerű termékek is képződnek.

A jelen találmány célja, hogy dinitrilek hidrogénezését oly módon oldja meg, hogy az alkalmazott eljárás egyszerű, a reakciósebesség és a kívánt termékek kitermelése nagy legyen, mimellett a nem kívánt melléktermékek képződése behatárolt maradjon.

Ezt a célt a jelen találmány 0,3-0,7 nm pórusátmérőjű zeolitokat tartalmazó katalizátorok alkalmazásával érte el. „Pórusátmérő”-nek a zeolitban lévő legnagyobb csatornák legkisebb átmérőjét tekintjük. Csatornaátmérőként azokat az értékeket vettük alapul, melyeket az Atlas of Zeolite Structure Types, 3^rd revised edition, Ed. Butterworth-Heinemann (1992) ismertet.

A találmány értelmében a kívánt termékek, így diaminok, amino-alkán-nitrilek nagy kitermeléssel állíthatók elő. Ezenkívül a találmány szerinti eljárásban nincs szükség ammónia vagy más bázis adagolására. Továbbá, a találmány szerinti eljárással egy katalizátor segítségével szelektíven állíthatók elő mind a parciálisán, mind a teljesen hidrogénezett termékek a reakciókörülmények megfelelő megválasztásával.

A találmány értelmében előnyösen olyan zeolitot tartalmazó katalizátort használunk, melynek szerkezetét a következő jelölések valamelyike alapján azonosíthatjuk: ABW, AEI, AFT, ANA, ATN, ATV, ATT, AWW, BIK, CAS, CHA, DDR, EAB, EDI, ERI, GIS, JBW, KFI, LEV, LTA, MER, NAT, PHI, RHO, THO, YUG. Az adott szerkezetazonosítókat a már említett Atlas of Zeolite Structure Types definiálja.

Közelebbről megjelölve, a találmány értelmében 0,3-0,5 nm pórusátmérőjű zeolitot alkalmazunk. Az ilyen katalizátor nagyfokú szelektivitást eredményez és tág hőmérséklethatárok között használható.

A találmány szerinti dinitrilek hidrogénezése valószínűleg lényegében a zeolit pórusaiban megy végbe. Éppen ezért előnyösen olyan zeolitot alkalmazunk, amelyek belső felülete nagy. „Belső felület’’-nek azt a felületet tekintjük, mely 1 gramm katalizátorban hidrogénadszorpció szempontjából hozzáférhető. Ezt a felületet H₂hőmérséklet programozott deszorpció (H₂-TPD) alapján J. A. Schwarz és J. R. Falconer módszerével (Catalysis Today, 7/1, 27-30) határoztuk meg. A katalizátor belső felülete célszerűen legalább 10 m²/g, előnyösen legalább 20 m²/g. 50 m²-nél nagyobb belső (fajlagos) felületet nehéz kialakítani.

Minthogy a hidrogénezés során a reaktánsok nemcsak a katalizátor pórusaiban, hanem a katalizátorrészecskék felületén is adszorbeálódnak, a reakció a katalizátorrészecskék külső felületén is lejátszódhat. Ezek, a katalizátorrészecskék külső felületén végbemenő reakciók okozhatják a nemkívánt melléktermékek képződését. Emiatt a találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan katalizátort használunk, melynek külső felületét inerssé tettük. „Inerssé tett külső felület” alatt olyan felületet értünk, melyen a reaktánsok és a reakciótermékek gyakorlatilag nem adszorbeálódnak.

A külső felületet ismert módszerekkel tehetjük inerssé. Ilyen módszert ismertetnek például R. J. Davis, J. A. Rossin és Μ. E. Davis [J. of Catalysis 98, 477-486 (1986)]. A cikk szerint zeolitkatalizátor külső felületének szelektív mérgezését ciklohexil-merkaptános kezeléssel oldják meg. Egy másik módszer szerint a periódusos rendszer 8. csoportjába tartozó azon fématomokat visszük komplexbe, melyek a külső felületen helyezkednek el. Ezt egy olyan komplexképző anyag alkalmazásával érhetjük el, mely nagyságánál fogva nem tud behatolni a zeolit pórusaiba. Ilyen komplexképző anyag például az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA).

HU 216 641 Β

A találmány szerinti eljárás olyan dinitrilek hidrogénezésére alkalmas, amelyek a reakció hőmérsékletén beférnek a zeolit pórusaiba. Általában ezek olyan dinitrilvegyületek, melyek legnagyobb átmérője nem haladja meg a 0,7 nm-t.

A találmány szerinti átalakításra főként α,ω-alkándinitrilek alkalmazhatók. Ezek általános képlete NC(CH₂)_n-CN, ahol n 0 és 12 közötti, előnyösen 1 és 6 közötti egész szám. Példaként említhetjük a malono-nitrilt (n=l), szukcino-nitrilt (n=2), adipo-nitrilt (n=4) és glutaro-nitrilt (n=5). A találmány szerinti eljárás különösen szukcino-nitril és adipo-nitril hidrogénezésére alkalmas. Az α,ω-alkán-dinitrilek hidrogénezését az (1) és (2) reakcióegyenlet szemlélteti.

NC-(CH₂)_n-CN-> H₂N-CH₂-(CH₂)_n-CN (1)

H₂N-CH₂-(CH₂)_n-CN-> H₂N-CH₂-(CH₂)_n-CH₂-NH₂ (2)

Mind az (1), mind a (2) reakcióegyenlet terméke előállítani kívánt termék. Az (1) reakcióban képződő ωamino-alkán-nitril hidrogén hatására továbbreagál diaminná a (2) egyenlet szerint, k! és k₂ az (1) és (2) reakció sebességi állandóit jelentik. Ha ω-amino-alkánnitrilt állítunk elő szelektív hidrogénezéssel, akkor a k]/k₂ arány nagy. Ha diamint kívánunk előállítani, akkor a reakció körülményeit úgy választjuk meg, hogy a k|/k₂ arány kicsi legyen. A reakcióhőmérséklet erősen befolyásolja a k^k? arányt.

A találmány szerinti eljárásban a reakcióhőmérséklet általában 70 °C és 200 °C között van. 200 °C fölött a melléktermékek képződése számottevően fokozódhat, 70 °C alatt viszont az átalakulás túl lassú. Magasabb hőmérsékleten a k_t/k₂ arány csökken. Az alkalmazott katalizátortól függően például 70-110 °C hőmérsékleten főleg amino-alkán-nitrilek keletkeznek, 110-140 °C hőmérsékleten előtérbe kerül a diaminképződés. Magasabb hőmérsékleten ezenkívül a gyűrűs termékek (például pirrolidin) képződése is fokozódik.

A különböző reakciótermékek egyszerű, ismert módszerekkel, például desztillációval választhatók el egymástól.

A hidrogénezést alkalmas oldószerben végezzük. Célszerű olyan oldószert választani, amely mind a kiindulási anyagokat, mind a termékeket oldja. Alkalmas oldószerek például a tetrahidrofurán, dioxán, az alkán(di)aminok, alkoholok és éterek. Különösen alkalmas oldószerek az 1-10 szénatomos α,ω-alkán-diaminok vagy alkoholok, mint amilyen a diamino-etán, diaminobután, diamino-hexán, metanol, etanol, n-propanol, ipropanol és az n-butanol.

A hidrogénezést általában hidrogéngázzal (H₂) végezzük. A hidrogén gázfázisban van jelen, mely a dinitrilt tartalmazó oldószerrel érintkezik, illetve egy kis része az oldószerben oldódik. A hidrogén parciális nyomása legalább 0,1 MPa, rendszerint azonban 0,5-50 MPa, célszerűen 3-10 MPa hidrogénnyomással dolgozunk. Ez és az összes többi nyomásérték abszolút nyomásként van megadva. A reakció során más gáz is jelen lehet, ennek mennyisége azonban rendszerint kicsi.

A reakció során a hidrogén előnyösen olyan mennyiségben van jelen, hogy a H₂: dinitril mólarány legalább

1. A reakcióban elhasznált hidrogént a reakció folyamán pótoljuk és a hidrogénnyomást a teljes reakcióidő alatt többé-kevésbé konstans értéken tartjuk.

A hidrogénezés során alkalmazott katalizátor mennyi15 sége a reaktor típusától és a reakció körülményeitől függően változhat. Szakember számára nem jelent problémát, hogy egy adott reaktorhoz a megfelelő katalizátormennyiséget meghatározza. Általában a katalizátor mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a 8. csoportba tartozó fém

0,001 -10 mol%-ban legyen j elen a dinitril mennyiségére vonatkoztatva.

A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket a vegyipar és a gyógyszeripar széles körben alkalmazza kiindulási anyagként. A parciálisán hidrogéne25 zett termékek egy példája az amino-butironitril, melyet a H₂N-(CH₂)₃-CONH₂-HC1 képletű γ-amino-butiramid (gabamide) kiindulási anyagaként használnak, s melyből különböző antidepresszánsokat állítanak elő. Az amino-butiro-nitrilből elszappanosítás és gyűrűzá30 rás útján pirrolidon is készíthető. Az ω-amino-alkánnitrilek ezenkívül a nylongyártás alapanyagai. Például az ε-amino-kapronitril a kaprolaktám kiindulási anyaga, s ebből készül ezután a nylon-6. Ez a reakciósor például a következő lehet: 1,4-diciano-bután-ból (adi35 po-nitrilből) a találmány szerinti szelektív hidrogénezéssel ε-amino-kapronitrilt készítünk, majd ezt elszappanosítva 6-amino-hexánsavat (ε-amino-kapronsavat) kapunk, melyből vízkilépés közben lezajló gyűrűzárási reakció útján állítjuk elő a kaprolaktámot.

A találmány szerint teljesen hidrogénezett termékek ipari alkalmazására is számos lehetőség van. így például a diamino-bután a nylon 4.6, az 1,6-diamino-hexán (hexametilén-diamin) a nylon 6.6 gyártás kiindulási anyaga.

A találmány szerint előállítható gyűrűs termékek szintén felhasználhatók kiindulási anyagként a vegyiparban és gyógyszeriparban. A pirrolidin például fényképészeti vegyszerek, poliuretán katalizátorok, gumigyártási adalékanyagok, lágyítók és festékek kiindulási anyaga lehet. A pirrolidin ezenkívül számos gyógyszer-hatóanyag szintézisénél is alkalmazható {buflomodil, bepridil, endralazine, rolitetraciklin, fluoximesteron, clemisole, vinkamin, fendosan, tripolidine, piromidinsav, (5,8dihidro-8-etil-5-oxo-2-pirrolidino-pirido[2,3-d]pirimi55 din-6-karbonsav), rocyclidine és rifampicine}.

A találmányt közelebbről példákkal és összehasonlító kísérletekkel szemléltetjük, anélkül, hogy igényünket ezekre korlátoznánk.

A termékeket Hewlett Packard HP5890® típusú gázkromatográfiái elemeztük, melynek CP WAX 51 tí3

HU 216 641 Β pusú oszlopát poli(etilén-glikol)-lal töltöttük fel, és vivőgázként hidrogént alkalmaztunk. A szukcino-nitril elemzése Chrompack® 428 A típusú gázkromatográffal történt, melynek oszlopa 5 t% fenil- és 95 t% metilpolisziloxánnal (CP SIL 8 CB) volt töltve. Az alkalmazott vivőgáz nitrogén.

1. példa

NÍ-ZSM34 katalizátor előállítása

A ZSM34 zeolitot Inui módszerével állítottuk elő [Journal of Catalysis 79, 176-184 (1983)]. Gélt készítettünk, melynek mólarányban kifejezett összetétele a következő: Si/Al=9,5; Na/Al=5,8; K/A1=1,2. Szerves templátként tetrametil-ammónium-hidroxidot alkalmaztunk. A gélt 750 ml-es autoklávban 190 °C-ra hevítettük. Hűtés után a csapadékot szűréssel izoláltuk, majd vízzel mostuk. A csapadékot 2M-os ammóniumnitrát oldattal 180 °C-on, 0,6 M-os nikkel-nitrát oldattal 80 °C-on érintkeztettük, majd 540 °C-on levegőn 3,5 órán át kalcináltuk. 15,5 g NÍ-ZSM34 katalizátort kaptunk, melyet 10 tömeg% hidrogént tartalmazó nitrogénatmoszférában 800 °C hőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson 1,5 órán át előzetes redukciónak vetettünk alá. H₂-TDP alapján a katalizátor 22 m²/g felületűnek bizonyult, és nikkeltartalma 6,6 tömeg%.

Szukcino-nitril hidrogénezése

Reaktorként 160 ml-es, Parr típusú autoklávot használtunk, melyet zárható leeresztővei (melyben egy szűrő biztosítja a katalizátorrészecskék visszatartását) és 50 ml-es adagolótartállyal láttunk el. Az adagolótartályt szeleppel ellátott adagolócsövön át csatlakoztattuk az autoklávhoz. Mind a reaktor, mind az adagolótartály szabályozható fűtéssel és nyomásszabályozóval volt felszerelve.

Az autoklávba 90 g diamino-etán és 5 g katalizátor heterogén keverékét tettük, majd az autoklávot 7 MPa hidrogénnyomás alá helyeztük és a keveréket keverés közben (1800 fordulat/perc) 100 °C-ra fűtöttük. Az adagolótartályba 5 g szukcino-nitril 10 g diamino-etánnal készült oldatát töltöttük, majd onnan az adagolószelep megnyitásával keverés közben (1800 fordulat/perc) az autoklávba juttattuk.

óra elteltével a reakcióelegyet - a katalizátor kivételével - a leeresztőszelepen át lefolyattuk és a terméket gázkromatográfiás módszerrel megelemeztük. A szukcino-nitril konverziós foka 40%-os, és a termék 96 mol% amino-butiro-nitrilt és 4 mol% diamino-butánt tartalmaz. Pirrolidin vagy kátrányszerű reakciótermék nem volt kimutatható. Az eredményt az alábbi 1. táblázatban is feltüntettük.

1. táblázat

Szukcino-nitril hidrogénezése Ni-ZSM-34 katalizátor jelenlétében az I—III. példák szerint

Példa	I	II	III
Hőmérséklet (°C)	100	110	140
Nyomás (MPa)	7	8	8

Példa	I	II	III
Katalizátormennyiség (g)	5	0,5	1
Reakcióidő (óra)	6	23	3
Konverziós fok (%)	40	67	61
Szelektivitás (mol%)
amino-butiro-nitrilre	96	73	60
diamino-butánra	4	16	29
pirrolidinre	0	11	7
egyéb (nehéz) termékre	0	0	4

II. példa

Szukcino-nitrilt hidrogéneztünk az I. példában leírt módon, azzal az eltéréssel, hogy a reakció-hőmérséklet 110 °C, a nyomás 8 MPa és a reakcióidő 23 óra volt. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja.

III. példa

Szukcino-nitrilt hidrogéneztünk az I. példában leírt módon, azzal az eltéréssel, hogy a reakció-hőmérséklet 140 °C, a nyomás 8 MPa és a reakcióidő 3 óra volt. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja.

IV. példa

Az I. példában ismertetett kísérleti körülmények között adipo-nitrilt hidrogéneztünk 140 °C-os reakció-hőmérsékleten, 7 MPa nyomáson, 1 órás reakcióidővel. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja.

2. táblázat

Adipo-nitril hidrogénezése Ni-ZSM-34 katalizátor jelenlétében, a IV. és V. példák szerint

Példa	IV	V
Hőmérséklet (°C)	140	120
Nyomás (MPa)	7	8
Katalizátormennyiség (g)	5	3,7
Reakcióidő (óra)	1	5
Konverziós fok (%)	65	67
Szelektivitás (mol%)
ε-amino-kapronitrilre	40	100
diamino-hexánra	60	0
egyéb (nehéz) termékre	0	0

V. példa

A IV. példához hasonlóan adipo-nitrilt hidrogénezünk 120 °C-os reakció-hőmérsékleten, 8 MPa nyomáson, 5 órás reakcióidővel. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja.

VI. példa

Ni-SAPO-34 katalizátor előállítása

Ni-SAPO-34 katalizátort állítottunk elő Inui szerint [Appl. Cat. 58, 155-163 (1990)]. Az előállított gél összetétele a következő:

Sió. 1 s Al, ₀P1 oTE A i .o₃Ni_o [ 5H2O39

HU 216 641 Β

A kapott SAPO-34 gélt kalcináltuk és az I. példában leírt módon előzetes redukciónak vetettük alá. H₂-TDP alapján a katalizátor felülete 19 m²/g-nek bizonyult, nikkeltartalma pedig 2,9 tömeg% volt.

Szukcino-nitril hidrogénezése

A szukcino-nitrilt az I. példában leírt módon hidrogéneztük 120 °C-os reakció-hőmérsékleten, 7 MPa nyomáson, 3 óra reakcióidővel. A konverzió 17%-os, és 74 mol% amino-butiro-nitril mellett 19 mol% diamino-bután és 6 mol% pirrolidin képződött. Nagy molekulatömegű termék nem volt kimutatható.

VII. példa

A VI. példában leírt módon előállított Ni-SAPO-34 katalizátor jelenlétében az I. példában leirt módszerrel adipo-nitrilt hidrogéneztünk 110 °C-os reakció-hőmérsékleten, 7 MPa nyomáson, 2 órás reakcióidővel. Az eredményt a 3. táblázatban adjuk meg.

3. táblázat

Adipo-nitril hidrogénezése Ni-SAPO-34 katalizátor jelenlétében a VII-X. példák szerint

Példa	VII	VIII	IX	X
Hőmérséklet (°C)	110	110	125	125
Nyomás (MPa)	7	7	8	8
Katalizátormennyiség (g)	4,5	4,5	0,5	0,5
Reakcióidő (óra)	2	19	3	10
Konverziós fok (%)	11	25	32	75
Szelektivitás (mol%)
ε-amino-kapronitrilre	100	71	79	62
hexametilén-diaminra	0	29	21	38
egyéb (nehéz) termékre	0	0	0	0

VIII. példa

Az. adipo-nitrilt a VII. példában leírt módon hidrogéneztük, azzal az eltéréssel, hogy a reakcióidő 19 óra volt. Az eredményt a 3. táblázatban adtuk meg.

IX. példa

A VI. példában leírt módon előállított Ni-SAPO-34 katalizátor jelenlétében az I. példában leírt módszerrel adipo-nitrilt hidrogéneztünk 125 °C reakció-hőmérsékleten, 8 MPa nyomáson, 3 órás reakcióidővel. Az eredményt a 3. táblázatban adtuk meg.

X. példa

Az adipo-nitrilt a VII. példában leírt módon hidrogéneztük, azzal az eltéréssel, hogy a reakcióidő 10 óra volt. Az eredményt a 3. táblázatban adtuk meg.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás dinitrilek teljes vagy részleges szelektív hidrogénezésére a periódusos rendszer 8. csoportjába tartozó fémet tartalmazó katalizátor jelenlétében, azzal jellemezve, hogy 0,3-0,7 nm pórusátmérőjű zeolitot tartalmazó katalizátort használunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort használunk, melyben a zeolit szerkezete a következő struktúrák valamelyikének felel meg: ABW, AEI, AFT, ANA, ATN, ATV, ATT, AWW, BIK, CAS, CHA, DDR, EAB, EDI, ERI, GIS, JBW, KFI, LEV, LTA, MER, NAT, PHI, RHO, THO, YUG.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort használunk, melyben a zeolit 0,3-0,5 nm pórusátmérőjű.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort használunk, melynek belső felülete legalább 10 m²/g.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort használunk, melynek belső felülete legalább 20 m²/g.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan katalizátort használunk, melyben a részecskék külső felületéhez sem a reagensek, sem a reakciótermékek nem, vagy gyakorlatilag nem adszorbeálódnak.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezést hidrogén jelenlétében, 70-200 °C hőmérsékleten, 3-10 MPa parciális hidrogénnyomáson végezzük.