HU212876B

HU212876B - Composite tire inner-liners inner tubes, and tyre

Info

Publication number: HU212876B
Application number: HU9502912A
Authority: HU
Inventors: Edward Nathan Kresge; David John Lohse
Original assignee: Exxon Chemical Patents Inc
Priority date: 1993-04-05
Filing date: 1994-04-05
Publication date: 1996-12-30
Also published as: DE69411161T2; JPH08510421A; CN1043327C; JP3240057B2; CA2159897A1; DE69411161D1; WO1994022680A1; CN1122586A; HU9502912D0; RU2124534C1; EP0695239A1; CZ257895A3; CZ291645B6; KR960702389A; US5665183A; TW260639B; EP0695239B1; HUT72811A; BR9405852A; ES2120031T3

Description

(57) KIVONAT

A találmány tárgya kompozit köpenybélés, belsőtömlő és gumiabroncs, amely szilárd gumival van kiképezve, és lényege, hogy a szilárd gumi pozitív töltésű csoportot és egyenletes eloszlásban diszpergált rétegelt szilikátot tartalmazó reaktív gumit alkotó komplexként van kiképezve, ahol a rétegelt szilikát rétegei közötti távolság legalább 1,2 nm és a reaktív gumi a szilárd gumiban oldható vagy vele térhálósítható anyagként van kiképezve.

A leírás terjedelme: 10 oldal

HU 212 876 B

HU 212 876 Β

A találmány tárgya kompozit köpenybélés, belső tömlő és gumiabroncs, amelyek alapanyagát gumi jelenti. Újszerű kompozíciókat javasolunk gépkocsiknál használatos felfújható gumiabroncs belső bélésének, illetve belső tömlőjének létrehozásához, valamint a gumiabroncs készítéséhez. A belső bélés kialakítására szolgáló kompozíciók különböző fajtájú gumikat tartalmaznak, amelyekhez javaslatunk szerint lemezkés felépítésű szilikátagyagot adagolunk. Ezeknek a lemezkéknek a hozzáadása olyan újszerű szerkezetet eredményez, amelyre a levegővel szembeni kis áteresztőképesség jellemző és ezért a szerkezet különösen hasznos gépkocsira kerülő gumiabroncsok belső béléseinek és belső tömlőinek létrehozására.

A gumiipar gyakorlatából jól ismert, hogy a gépkocsik felfújható gumiabroncsaiban kialakított belső bélést olyan anyagból kell elkészíteni, amely a levegőt nem vagy csak nagyon kis mértékben engedi át, de egyúttal nyomás alatt, üzem közben rugalmasságát, hajlékonyságát megőrzi. Az erre a célra használt anyagokat a gumik jelentik, mégpedig általában a butilgumik, és közöttük is a halogénezett butil alapú gumik. Mind ez idáig csak ezek a polimerek mutatták azokat a tulajdonságokat, amelyekre a gumiabroncsok belső béléseinek és belső tömlőinek kialakításánál szükség volt.

A gépkocsikra kerülő felfújható gumiabroncsok belső béléseinek készítéséhez a PCT/US91/04896 számon iktatott nemzetközi bejelentés az izo-monoolefin/paraalkil-sztirol kopolimerek alkalmazását javasolja. Az ezekből a kopolimerekből kialakított belső bélésekre a nagyon jó légzáró képesség jellemző.

A butil alapú gumikkal és az említett bejelentésben nemrégen javasolt új kopolimerekkel kapcsolatban az a probléma merült fel, hogy a szokásos piaci felhasználásnál elfogadotthoz képest áruk igen magas. Az általános rendeltetésű gumiknál viszont a kívánt szintű légzáró képesség nem figyelhető meg. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy igény van olyan újszerű gumi alapú kompozíciók kialakítására, amelyek viszonylag olcsó alapanyagból nem költséges módszerrel gyárthatók és egyúttal a gépkocsiknál szükséges légzáró képességet mutató gumiabroncsok kialakítására alkalmasak.

Célunknak ezért olyan gumiabroncs, ebbe kerülő belső bélés, illetve belső tömlő kialakítását tekintjük, amely az ismert termékekhez képest árszintjét tekintve kedvezően gyártható és a levegőt megfelelő mértékben át nem eresztő, a belső nyomást jól megtartó szerkezetet alkot.

Az USA-A 4 889 885 lsz. US szabadalmi leírásban bemutatott és így közismertté vált felismerés, hogy a gumi agyaggal egészíthetők ki. Mindeddig, és erre utal az említett szabadalmi leírás is, a gumikat szilárdságuk növelése céljából egészítették ki agyaggal. így az ismertté vált eljárásban rétegelt szilikátot adagolnak gumihoz és ezzel kompozit anyagot nyernek, amely kiváló mechanikai jellemzőket mutat. Ezek a jellemzők azonban a gépkocsiipar szempontjából nem elfogadhatók, mivel a kompozit szerkezet viszonylag merev, gépkocsi abroncsának belső bélését vagy belső tömlőjét belőle létrehozni nem lehet. Ezt a felismerést alapul véve fejlesztettük ki találmányunkat, és ebben arra a megállapításunkra támaszkodtunk, hogy a rétegelt szilikátot egyenletes diszperzióban úgy kell bevinni, hogy lemezkéi között egy minimális átlagos távolságot tarthassunk fenn.

Feladatunk tehát olyan gumiabroncs, illetve ebbe kerülő belső bélés és belső tömlő létrehozása, amely a piac által elfogadható árszinten állítható elő és emellett nyomás alá helyezés után a levegő nyomásának hosszú idejű megtartására alkalmas.

A kitűzött feladat megoldására gumiabroncs létrehozásához szükséges kompozit köpenybélést, belső bélést és tömlőt dolgoztunk ki. Mindegyikre jellemző, hogy szilárd gumival van kiképezve, és a találmány értelmében a szilárd gumi pozitív töltésű csoportot és egyenletes eloszlásban diszpergált rétegelt szilikátot tartalmazó reaktív gumit alkotó komplexként van kiképezve, ahol a rétegelt szilikát rétegei közötti távolság legalább 1,2 nm és a reaktív gumi a szilárd gumiban oldható vagy vele térhálósítható anyagként van kiképezve.

Igen célszerű a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, amelynél a reaktív gumi legalább 450 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

A mechanikai tulajdonságok beállíthatóságát javítja a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a célszerű kiviteli alakja, amelynél a rétegelt szilikát a reaktív gumiban annak 100 tömegrészéhez viszonyítva 1 és 50 tömegrész közötti mennyiségben van jelen.

A használati jellemzők megválasztása szempontjából különösen előnyös a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, ahol a szilárd gumi anyaga természetes, mesterséges gumi, hőre lágyuló elasztomer vagy az előzőek keveréke.

Ugyanebből a szempontból célszerű a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, ahol a szilárd gumi anyaga polibutadién.

Általában előnyös, ha a találmány szerinti kompozit köpenybélést, belső bélést és tömlőt úgy hozzuk létre, hogy a szilárd gumi legalább 10 000 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

Szintén a mechanikai tulajdonságok beállítása szempontjából előnyös a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, amelynél a szilárd gumi 100 tömegrészéhez viszonyítva a komplex legalább 2 és legfeljebb 50 tömegrész.

Ugyancsak előnyös a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, amelynek keveréke adalékként gázkorommal van kiegészítve.

A gyakorlat alapján igen célszerű a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, ahol a reaktív gumi polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akril-nitrilt tartalmazó butadién kopolimer, poli-izobutilén, butadiént, izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimerrel ki2

HU 212 876 Β alakított izobutilén, polikloroprén, etilén-propilén-dién-kopolimerek, poliizoprén, izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akril-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket, természetes gumi közül legalább egy gumit vagy egy ilyen alapú módosított gumit tartalmaz, továbbá a reaktív gumi legalább egy óniumsót tartalmaz vagy óniumsó prekurzorával van kiképezve. Különösen előnyös, ha a találmány szerinti kompozit köpenybélésben, belső bélésben és tömlőben az óniumsó [M‘R^lR²R³R⁴]⁺A- vagy [M²R*R²R³]⁺A- vagy [M²R*]⁺A^_ általános képletű, míg az óniumsó prekurzora [Μ'Ρ'Η^³] vagy [M²R’R²] vagy [M³’] általános képletű vegyület, ahol M¹ jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, M² jelentése kén¹¹, M³ jelentése 1-piridil-csoport, M³ jelentése piridin, és A~ jelentése anioncsoport, továbbá R¹, R², R³ és R⁴ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkil-, aril- vagy allilcsoport.

Egy további előnyös megvalósítását jelenti a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, amelynél a reaktív gumi amin végződésű gumiként van kiképezve. Ugyancsak célszerű, ha a reaktív gumi amin végződésű butadién-akrilnitril gumiként van kiképezve.

A szilikátok kedvező tulajdonságainak felhasználása szempontjából igen előnyös a találmány szerinti kompozit köpenybélésnek, belső bélésnek és tömlőnek az a kiviteli alakja, amelynél a rétegelt szilikátok fílloszilikátot tartalmaznak, vagy azok smektitagyagból, verikulitból vagy halloysitból, esetleg a montmorillonitok közé tartozó agyagból vannak kialakítva.

A találmány értelmében tehát réteges szilikátot alkalmazunk, amely agyaglemezkék formájában van jelen a gumikompozícióban. A lemezkék méreteit, távolságát és irányítottságát szabályozzuk, ezzel érjük el, hogy a gumiköpeny, a belső bélés, illetve a belső tömlő felfúvás után a levegőt nem vagy csak nagyon lassú ütemben engedi át. A légáteresztés szintjének csökkentése mellett ezzel a megoldással sikerül a gumiabronccsal szemben állított rugalmassági követelményeket is teljesíteni. Mindezek eredményeként lehetővé válik általános rendeltetésű gumiból olyan kis költségszintű gumiabroncs, illetve belső bélés és belső tömlő gyártása, amelynek használati jellemzői nem maradnak el a jóval költségesebb halogénezett butil vegyületekből készült termékek mögött. A belső bélés kialakításához az általános rendeltetésű gumik felhasználásának lehetősége azt az előnyt is nyújtja, hogy a belső bélés és a gumitömlő váza közötti tapadás az eddigieknél erősebb lesz, vagyis az általános rendeltetésű gumik az abroncs egyéb gumi alapú összetevőivel az eddigieknél jobban összeillő jellemzőket mutatnak.

A szilikát alapú lemezkéket butil alapú gumira jellemző mátrixban lehet elrendezni, eloszlatni. Ezzel igen kis légáteresztő képességű szerkezet alakul ki, amely a gumiabroncs belső béléseként és belső tömlőjeként hasznosítható és ezzel a gépkocsikon belső nyomásukat rendkívül hosszú ideig megőrző abroncsszerkezetek hozhatók létre.

A találmány szerinti termékek kialakítása során a szilikát alapú agyagot a gumi anyagú kompozícióban

0,7 nm és 1,2 nm közötti vastagságú lemezkék formájában oszlatjuk el. A lemezkéket tartalmazó rétegek közötti távolság célszerűen legalább 1,2 nm. A találmány megvalósítása során a lemezkéket úgy kell egy vonal mentén elrendezni, hogy többségük lapjával a levegő (gáz) áthatolási irányára merőlegesen helyezkedjen el. Ezzel a lemezkék gátló szerkezetet képeznek, amelynek segítségével a levegőnek a belső bélés, illetve a tömlő gumi anyagán való diffúziója lassítható, esetleg megelőzhető.

A találmány tárgyát a továbbiakban a példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesen.

A gázzal megfelelő nyomásra feltöltött állapotban felhasználandó gumiabroncsokat úgy készítjük el, hogy bennük valamilyen gátló eszköz, réteg van, amely biztosítja, hogy a gumiabroncs a betöltött gáz, különösen levegő nyomását hosszú ideig megőrizze. A gátló eszköz lehet belső tömlő, belső bélés, vagy a gumiabroncs vázának egy-egy alkotóeleme vagy egésze. A gátló eszköz a gumiabroncs használati értékét és biztonsági jellemzőit tekintve alapvető jelentőségű. Ha ugyanis a gumiabroncs szerkezetén át a levegő diffúziója csak lassú folyamatban tud lezajlani, a feltöltéssel elért nyomás hosszú ideig fenntartható, míg ha a nyomás gyorsan lecsökken, a gumiabroncs károsodásának veszélye növekszik, a vele kiszolgált jármű vagy más szerkezet komoly meghibásodása, akár katasztrófa következhet be.

A gumiabroncson belül uralkodó belső nyomás, amely az abroncs alkotóelemeire hat, a gumi anyagának oxidatív lepusztulási folyamatait segíti elő, hasonló módon hozzájárul a gumiabroncs szerkezeti erősítésére szolgáló szálak meggyengüléséhez és következménye a gumiabroncs használata során a belső repedések fokozatos növekedése.

A találmány értelmében olyan összetételű anyagot javasolunk, amely a gumiabroncsba töltött levegő vagy más gáz hatásos megtartását teszi lehetővé, mégpedig úgy, hogy segítségével a gumiabroncs szerkezetét, adott esetben a belső tömlőt vagy a belső tömlő helyett használt belső bélést alakítjuk ki.

A találmány szerinti intézkedések a gumiabroncs törzsében is megvalósíthatók. Mivel azonban célszerű, hogy a gumiabroncs szerkezetét erősítő elemek környezetében a nyomás a lehető legkisebb legyen, a legkisebb diffúziójú alkotóelemet a gumiabroncsban a nagy nyomású oldalon kell létrehozni.

A találmány értelmében olyan gátló anyagot javasolunk, amely a belső tömlőbe, a belső bélésbe vagy a gumiabroncs szerkezetébe kerül. Ennek az anyagnak az alapját a gumiabroncs, illetve a belső tömlő alapját jelentő gumiba kevert réteges szilikát jelenti. A gumiban a réteges szilikát részarányát annak 100 tömegegységére viszonyítva mintegy 1 és mintegy 50 tömegrész közötti tartományba állítjuk be. Tapasztalat szerint ha a szilikátok részaránya 0,5 tömegrész alatt marad, az anyag légáteresztőképességét nem tudjuk megfelelő mértékben csökkenteni. Egy másik megfigyelés azt mutatja, hogy az 50-nél több tömegrész szilikáttal kialakított kompozícióknál a gumiabroncs szerkezete, il3

HU 212 876 Β letve a belső bélés vagy a belső tömlő szerkezete elfogadhatatlanul nagy mereveségű lesz. A legjobb eredményeket akkor értük el, amikor a szilikátok részarányát 2 és 30 tömegrész közötti értékre állítottuk be.

A rétegelt szilikát a kompozíción belül a levegő diffúzióját akadályozó gátló elemet képez. A diffúziós folyamatot ez az anyag lelassítja és ezzel a levegőnek a szerkezeten való áthatolását korlátozza. A szilikát általában olyan rétegelt filloszilikát komponens, amely magnézium-szilikát vagy alumínium-szilikát összetevővel épül fel, rétegei 0,7 és 1,2 nm közötti vastagságúak. Ez a rétegelt agyagszerű anyag negatív töltést kap, mégpedig izomorf ioncsere következtében. A negatív töltés sűrűségét és eloszlását alapul véve különböző agyagok alakíthatók ki. A találmány értelmében különösen célszerűnek tekintjük azokat a rétegelt szilikátokat, amelyben a negatív töltés a réteg felületén 0,025 és 2 nm² közötti felületet foglal el.

A találmány szerinti termékek megvalósításánál alkalmazható szilikátok számos lehetőség szerint választhatók meg. Különösen célszerűnek találtuk a smektitagyagok, az agyagszerű ásványok (mint a montmorillonitok, szaponitok, beidellitek, montronitok, hektoritok és stevensitek), a vermikulit és a halloysit alkalmazását. Ezek az agyagok nyerhetők természetes forrásból, vagy szintetizálhatók és mindenekelőtt a montmorillonitok alkalmazását javasoljuk.

A találmány értelmében a belső bélés anyagát alkotó kompozíciót célszerűen komplex és szilárd gumiból készítjük el. A komplex gumi az, amely a rétegelt szilikátot hordozza, mégpedig pozitív töltésű csoportokat tartalmazó reaktív gumiban való egyenletes eloszlatás után és a rétegek közötti távolságok nagyobbak, mint 1,2 nm. A komplex guminak olyan struktúrával kell rendelkeznie, hogy benne a reaktív gumi a szilárd gumiban feloldódhasson. Ez az a struktúra, ami végül is a kiváló mechanikai jellemzőkkel bíró összetett anyagszerkezet kialakításához hozzájárul és biztosítja a levegővel szembeni igen alacsony áteresztőképességet. Az ehhez az eredményhez vezető mechanizmusokat a következőkben látjuk:

A rétegelt szilikát a gumi összetevőben egyenletesen oszlik el, mivel a rétegelt szilikát a pozitív töltésű csoportokkal kialakított reaktív gumi csoportjaihoz ionkötés révén közvetlenül kapcsolódik és a reaktív gumi a szilárd gumiban igen jól eloszlatható, benne feloldódhat, illete részeivel reakcióba léphet. A vulkanizált gumi esetén a rétegelt szilikát a gumi szerkezetét alkotó hálós lánchoz közvetlenül kapcsolódik, ezt a gumi összetevői alkotják és ezért a rétegelt szilikát a gumit alkotó hálózat és láncolatok részelemeinek molekuláris mozgását jelentős mértékben lecsökkenti, különösen az átmeneti felületek tartományában.

Az a tény, hogy a rétegelt szilikát a gumi összetevőben egyenletesen oszlik el és a réteges elemek lapjai a nyomásdifferenciál irányára merőlegesen helyezkednek el, végül is a jó nyomástartás, a levegővel szembeni kis áteresztőképesség biztosításához járul hozzá.

A szilárd gumi és a komplex gumi kompatibilitása, tehát a szilárd gumi és a rétegelt szilikát, valamint a reaktív gumi jó együttműködése biztosítja, hogy a találmány szerinti termékek előállítására szolgáló keverékekre a kis viszkozitás és a jó feldolgozhatóság jellemző. Ez komoly előnyt jelent az egyéb kompozíciókkal szemben, amelyeknél megfigyelhető a viszkozitásnak a megmunkálás folyamatában bekövetkező megnövekedése. A reaktív gumival közvetlenül kapcsolódó rétegelt szilikát jó mozgékonyságú összetevő, ezért eloszlathatósága kiváló lehet. A belső bélés összetétele olyan, hogy a rétegelt szilikát a gumi összetevőben egyenletesen oszlik el. Ezt a struktúrát a rétegelt szilikátnak molekuláris formában történő eloszlatásával biztosítjuk, mégpedig a reaktív gumiban, amelyet aztán a komplex gumi létrehozása érdekében szilárd gumiban feloldunk. A rétegelt szilikátot közvetlenül egyenletesen szilárd gumiban eloszlatni nemigen lehet, mivel a két komponens egymással nehezen keverhető. Ezért az előbbiekben bemutatott szerkezetet a javasolt módtól eltérően egyszerűen nem lehet előállítani.

A reaktív gumit a találmány szerinti termékek megvalósítása során pozitív töltésű csoportokat tartalmazó anyagként választjuk. A pozitív töltésű csoport a reaktív gumit alkotó alapláncban vagy annak elágazásaiban a lánc végén vagy a láncon belül helyezkedhet el. A reaktív gumiban a pozitív töltésű csoport akár egyetlen molekulán belül is létrehozható. A reaktív gumi alapanyagai között alkalmazhatjuk a polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akriUnitrilt tartalmazó butadién kopolimer, poli-izobutilén, butadiént, izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimerrel kialakított izobutilén, polikloroprén, etilén-propilén-dién-kopolimerek, poliizoprén, izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akrinil-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket, a természetes gumik közül legalább egy gumit vagy egy ilyen alapú, fő láncában vagy annak egy részében módosított gumit, ahol a reaktív gumi legalább egy óniumsót tartalmaz vagy óniumsó prekurzorával van kiképezve. Különösen előnyös, ha az óniumsót az [M'R’R²^^]^^- vagy [M²R’R²R³]⁺A^- vagy [M²R*]⁺A^_ általános képletű, míg az óniumsó prekurzorát az [Μ'ΚΈ^³] vagy [M²R*R²] vagy [M³’] általános képletű vegyületek közül választjuk, ahol M¹ jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, M² jelentése kén¹¹, M³ jelentése 1-piridilcsoport, M³’ jelentése piridin, és A^- jelentése anioncsoport, továbbá R', R², R³ és R⁴ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkil-, aril- vagy allilcsoport. Egy másik lehetőség szerint az óniumsó prekurzorai közül választunk alapanyagot, ahol a prekurzorraaz [M’R'R^³] vagy [M²R*R²] vagy [M³’] általános képlet jellemző, itt M¹ és M² jelentése az előzőekben megadottakkal azonos, míg M³’ jelentése piridin, továbbá R¹, R² és R³ azonosan vagy különbözően hidrogén, alkil-, aril- vagy allilcsoport.

A találmány szerinti tennék megvalósításához egy vagy több reaktív gumit lehet használni, ahol a reaktív gumi és a szilárd gumi kovulkanizálását a reaktív gumi molekulatömegétől függő módon, a térhálósító helyek típusait és koncentrációját figyelembe vévő paraméterekkel hajtjuk végre. A kovulkanizálás megfelelő ered4

HU 212 876 Β ményeit igazán akkor érhetjük el, ha a reaktív gumi molekulatömege legalább 450, ezért célszerűen legalább ekkora molekulatömegű anyagot választunk.

A reaktív gumiból és a benne eloszlatott rétegelt szilikátból álló komplex gumi felépítésére különösen jellemző az, hogy a rétegelt szilikát a reaktív gumiban egyenletesen van szétoszlatva. A rétegelt szilikát diszperziója molekuláris jellegű, ezért a folyékony gumi és a rétegelt szilikát közötti reakciók eredményeként ionos jellegű molekulák keletkeznek. Az ionos kötés az, amely végül is a reaktív gumi térhálós struktúráját biztosítja. Más szavakkal a szilikátban levő egyedi rétegeket egymástól olyan erők választják el, amelyek nagyobbak, mint a rétegek közötti reakcióerők, így a van dér Waals erők vagy az elektrosztatikus vonzóerők. A szilikáton levő negatív töltés az óniumsó ionjának pozitív töltésével kapcsolódik, így a reaktív gumiban ionos kötés jön létre vagy az összetevők ionos asszociációkat képeznek.

A rétegelt szilikátnak a komplexben levő anyagából egy jelentős részre a legalább 1,2 nm nagyságú rétegek közötti távolságnak kell jellemzőnek lennie. A jellemző távolság 1,2 nm alatti értéke mellett a komplex gumi nem képes a szilárd gumiban egyenletesen eloszlatott összetevőt alkotni.

A szilárd gumit célszerűen legalább 10 000 molekulatömegű összetevőként választjuk, amely ezért ömlesztett állapotban jól vulkanizálható vagy térhálósítható. A találmány szerinti termékek megvalósításánál előnyösen alkalmazott szilárd gumik között találjuk a polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akril-nitrilt tartalmazó butadién kopolimer, a poli-izobutilént, butadién izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimerrel kialakított izobutilén, polikloroprén, etilén-propilén-dién-kopolimerek, poliizoprén, izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akril-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket, illetve természetes gumit. A rétegelt szilikáttal és a reaktív gumival létrehozott komplex gumit a szilárd gumival egybedolgozzuk, mégpedig úgy hogy az utóbbi 100 tömegegységére az előzőből legalább 1 és legfeljebb 100 tömegegységet adagolunk. Ha a komplex gumi részaránya 1 tömeg%-nál kisebb, a rétegelt szilikát a szilárd gumiból és reaktív gumiból álló gumi anyagú fázis tulajdonságait alig befolyásolja. Ha viszont részaránya 100 tömegrész fölött van, a gumi anyagú fázisban a reaktív gumi részaránya olyan nagy, hogy ez a szilárd gumi jellemzőit előnytelenül befolyásolja.

A gumi anyagú kompozíciót szükség szerint gázkorommal egészíthetjük ki, amely szerkezeti szilárdságának növeléséhez járul hozzá és ismert módon egyéb tulajdonságait is kedvező módon befolyásolhatja. A gázkorom alkalmazható típusai között említhetjük az SAF (Nll), ISAF (N220), HAF (N330), FEF (N550), GPF (N660) és SRF (N770) jelű anyagokat, ahol zárójelben az ASTM szabvány szerinti jelöléseket adtuk meg. A gázkormot a szilárd gumihoz annak 100 tömegegységére vonatkozóan legfeljebb 100 tömegegységnyi mennyiségben adagoljuk, célszerű, ha ez a mennyiség legfeljebb 70 tömegegységnyi. Az előzőekből következően az alsó határt a 0 tömegegység jelöli ki. Ha

100 tömegegységnél nagyobb mennyiségű gázkormot adagolunk a gumikeverékhez, ennek eredményeként a kompozíció nagy viszkozitású lesz, így a komplex gumi feldolgozási feltételei romlanak.

A gumi alapú kompozíciókat a szakmában ismert alapelvek szerint Teológiai és fizikai jellemzők befolyásolására alkalmas egyéb összetevőkkel is kiegészíthetjük. Ezek közé soroljuk a szerkezeti szilárdságot nem befolyásoló töltőanyagokat, mint a képlékenységet javító adalékokat, például a szénhidrogénes olajokat, a kis molekulatömegű szénhidrogéngyantákat és az alkil-ftalátokat.

A találmány szerinti belső bélésben a rétegelt szilikátokat célszerűen legalább 2 tömegrész és legfeljebb 50 tömegrész mennyiségben használjuk fel a teljes gumi 100 tömegrésznyi mennyiségéhez. Ha a kiválasztott mennyiség 1 tömegrész alatt marad, a rétegelt szilikát nem képes a levegővel szembeni áteresztőképességre gyakorolt kívánt pozitív hatást kifejteni, a belső bélés a levegő visszatartására nem a kívánt mértékben alkalmas. Ha viszont a rétegelt szilikát mennyisége 50 tömegrésznél nagyobb, a kapott belső bélés merev lesz és ez a megfelelő rugalmasságú gumiabroncs létrehozását teszi kérdésessé.

A találmány szerinti termékeknél a gumi alapú kompozíció jellemzői szempontjából alapvető az a tény, hogy a reaktív gumi, amely a komplex gumi alkotórésze, a szilárd gumiban oldható, vagy azzal reakcióba vihető. Ez annyit jelent, hogy a komplex gumi reaktív összetevője a szilárd gumival jól keverhető, vele adott esetben együttesen térhálósítható. A szilárd gumi alapját olyan elasztomer kompozíciók jelentik, amelyeknek üvegesedési átmeneti hőmérséklete legfeljebb mintegy -25 °C. Az ilyen szilárd gumik között említhetjük a polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akril-nitrilt tartalmazó butadién kopolimert, a poli-izobutilént, a butadiént, az izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimereel kialakított izobutilént, a polikloroprént, az etilén-propilén-dién-kopolimereket, a poliizoprént, az izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akrinil-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket és a természetes gumit. A hőre lágyuló elasztomerek a szilárd gumi összetevő kialakításánál is szóba jöhetnek a találmány szerinti termékeknél.

A gumi alapú kompozícióhoz az előzőekben említett gázkormon kívül egyéb adalékok is adhatók, így például a savmegkötő vagy antioxidáns adalékok vagy egyéb, a szakirodalomból ismert anyagok. Az ilyen gumi alapú kompozíciókat kénnel, peroxiddal vagy más ismert anyaggal vulkanizálhatjuk és ebben a folyamatban a szilárd gumik feldolgozásánál ismert szokásos vulkanizálási gyorsító adalékok ugyancsak felhasználhatók. A vulkanizálást szükség szerint egyidejű öntési folyamat mellett hajthatjuk végre.

A találmány szerinti belső bélést például a következő módon készíthetjük el:

Első lépésként rétegelt szilikátból álló agyagásványt vízben egyenletesen eloszlatunk, a szuszpenzióban az ásvány részaránya legfeljebb 5 tömeg%. Külön lépésben reaktív gumit, amely pozitív töltésű zárócsoporttal van

HU 212 876 Β kialakítva, oldószerben eloszlatunk, mégpedig legfeljebb 50 tömeg% koncentráció mellett. A két folyadékot egymással összekeverjük, gondosan homogenizáljuk, amíg a keverék homogenitása ki nem alakul. A rétegelt szilikátot és a reaktív gumit szárazanyagra számítva célszerűen legalább 1 : 0,1 és legfeljebb 1 : 0,5 tömegarányban keveijük össze. így kapjuk a rétegelt szilikátból és a reaktív gumiból álló komplexet, amely a vizet tartalmazó kevert oldószerben diszperzióként van jelen és ezt vákuumos szűréssel vagy nyomás alatti szűréssel előzetes, levegőn 50 ’C és 100 °C közötti hőmérsékleten végzett szárítás, majd 80 ”C és 150 ’C közötti hőmérsékleten vákuumban végzett szárítás után összegyűjtjük. A komplex gumiban lévő reaktív guminak a szilárd gumiban történő feloldását úgy hajtjuk végre, hogy a komplex gumit a szilárd gumival összekeverjük, vagy az előbbit a szilárd gumiból kialakított emulzióba vagy latexba adagoljuk. A keverési folyamatot kihasználhatjuk a gázkorom vagy más adalékanyag bevitelére. így azt az összetett szerkezetű anyagot kapjuk, amelynek alapját gumi jelenti.

A találmány szerinti termékeknél alkalmazott gumi anyagú kompozícióból a gumiabroncs belső bélését vagy a gumiabroncsba kerülő belső tömlőt szokásos eljárási lépésekkel készíthetjük el. Énre a célra ismert a kalanderezés, vagy a gumiabroncs elemeinek összeépítése és fröccsöntése után az extrudálás.

Megállapításunk szerint a találmány szerinti termékek alapját jelentő kompozíciű előkészítése során a ridegedési hőmérséklet legfeljebb -20 ’C, a levegő diffúziója a sztirol-butadién gumihoz képest legfeljebb 50%-os szintű és a keverék kémiai kezelő adalékokkal térhálósítható.

Amikor a találmány szerinti belső bélés alapját jelentő kompozíciót összeállítjuk, arra kell figyelni, hogy a lemezkék vastagságuknál legalább 25-ször hosszabbak és ugyanennyiszer szélesebbek legyenek, elrendezésüknél pedig arra kell ügyelni, hogy legalább 40%uk homlokfelületével a gáz diffúziójára jellemző áramlási útra merőlegesen, vagyis a nyomásgradiensre merőlegesen helyezkedjenek el.

A lemezkék elrendezésének biztosítása céljából több különböző lehetőséget vehetünk figyelembe. Ha a térhálósítást megelőzően extrudálunk, nyújtunk vagy nyírunk, a lemezkék a folyási irányba állnak be. Ha méretük kicsi és töltésük felületükre koncentrálódik, ez az automatikus beállást segíti elő, vagyis külső intézkedés nélkül a diffúziós folyamatokat lassító morfológia alakul ki. Az önbeálló képesség kihasználása különösen akkor hasznos, ha az összetevőket a viszkozitást csökkentő oldószer jelenlétében állítjuk össze. Ebben az esetben a belső bélés anyagát filmként önthetjük a gumiabroncs kívánt felületére és szokásos módon hasznosíthatjuk, a vulkanizált gumiabroncsot ezzel bevonhatjuk.

A találmány tárgyát a továbbiakban példák kapcsán ismertejük még részletesebben.

1. PÉLDA

Réteges szerkezetű szilikátot, mégpedig montmorillonit agyagot vízben eloszlattunk úgy, hogy 100 tömegrész vízbe 1 tömegrész agyagot adagoltunk és a zagyot a benne levő szennyezések eltávolítása céljából centrifugáltuk. Az agyagos folyadékot ezután feleslegben levő mennyiségű ioncserélő gyantával hoztuk kapcsolatba. Az ioncserélő gyantát savas kémhatásra állítottuk be és ezzel az agyagot savanyúvá tettük. A savas agyag vizes zagyát ezután Waring típusú keverőben 5 tömeg%-ot tartalmazó toluolos oldattal kevertük össze, amely reaktív gumit, mégpedig a B. F. Goodrich Co. cég által gyártott Hycar 1300 jelű, mintegy 1300 molekulatömegű gumit (amin végződésű butadién-akril-nitril oligomert) tartalmazott. A keverőben végrehajtott műveletek eredményeként a viszkozitás igen jelentős mértékben növekedett. Ezután az anyagot mikrofluidizáló egységben kevertük tovább és desztillálással belőle a vizet és a toluolt eltávolítottuk. Az így kapott keverék 25 tömegrész agyagot és 75 tömegrész reaktív polimert tartalmazott. Az anyag világosbarna tiszta színű keveréket alkotott. Az agyag rétegei közötti távolságot röntgensugaras elemzéssel állapítottuk meg, és az 1,4 nm-nek adódott. Az üvegesedési hőmérsékletet dinamikus mechanikai termikus analízissel mértük és azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb veszteséggel jellemzett csúcs (vagyis a tg δ tényező maximumára jellemző hőmérséklet) -37 ’C volt. A Hycar 1300 jelű anyagnál, ha az agyagot nem tartalmaz, ugyanehhez a maximális veszteséggel jellemzett csúcshoz -41 ’C hőmérséklet tartozott.

A polimerből és ágyából álló kompozíciót ezután mintegy 0,45 mm vastag filmréteggé alakítottuk át, mégpedig 125 ’C hőmérsékletű présben és ezzel áttetsző, rugalmas vékonyréteget kaptunk. A vékonyréteg gázáteresztését megmértük, mégpedig Oxtran 2/20 jelű diffúziós készüléken, amit a Mocon cég (Minneapolis, MN) gyártott. A kísérleteket 30 ’C hőmérsékleten és 0%-os relatív páratartalmú környezetben végeztük el. A diffúzió ellenőrzéséhez gázként oxigént használtunk és azt tapasztaltuk, hogy a kapott vékonyréteg polimerből és agyagból álló anyag m²-enként és 1000 naponként 4,2 cm³ oxigént (4.2 cm³-mil/m² nap 10³) engedett át. Ugyanilyen feltételek mellett vizsgált és a gumiabroncsok gyártásában szokásosan alkalmazott sztirol-butadién kopolimerből (SBR-1500 jelű anyagból) álló vékonyrétegre az oxigénnel szembeni áteresztőképesség 91,2 cm³-re (91,2 cm³-mil/m² nap 1O³) adódott, ami az előző érték mintegy 22-szerese.

2. PÉLDA

Az 1. példa szerinti, polimerből és agyagból álló kompozíciót személygépkocsira szánt gumiabroncs belső felületére vittük fel mintegy 0,4 mm vastagságú rétegként. A réteg felvitele előtt azt tapasztaltuk, hogy' a 225 kPa körüli nyomásra feltöltött nem kezelt gumiabroncs nyomása 30 ’C hőmérsékleten havonta mintegy 10 kPa értékkel csökkent. A polimerből és agyagból álló kompozíciót rétegként a belső felületén tartalmazó gumiabroncsnál ugyanilyen feltételek mellett a nyomás csökkenése havonta mintegy 1,5 kPa volt.

3. PÉLDA

Az 1. példa szerinti eljárást követve polimerből és agyagból álló kompozíciót készítettünk, amelyben az agyag összetevőt 4,8 tömegrész montmorillonit alkot6

HU 212 876 Β ta, míg a polimert 19 tömegrész amin végződésű butadién-akrilnitril oligomerből (Hycar 1300) mint reaktív polimerből és 76 tömegrész sztirol-butadién kopolimerből (SBR-1500) állt. Itt is savas kémhatású anyagot használtunk fel. Először a reaktív polimert és az agyagot kevertük össze, majd emulzióban az SBR-1500 jelű kopolimert adtuk hozzá és a keverést mikrofluidizáló egységben fejeztük be. A toluolt és a vizet desztillációval távolítottuk el, a szárítást vákuumban végeztük. A polimerből és ágyából álló kompozíciót préseléssel 0,55 mm vastag vékonyréteggé alakítottuk, mégpedig 125 °C hőmérsékletű elrendezéssel.

A kapott vékonyréteg anyagára a puhaság és rugalmasság volt szobahőmérsékleten jellemző, ridegedési hőmérséklete 45 °C alatt volt. Az oxigénnel szembeni diffúziós ütemet az 1. példa szerinti módon és körülmények között mértük, arra 42,5 cm³-es jellemző érték adódott (42,5 cm³-mil/m² nap l⁰³). Ez tisztán az SBR1500 jelű kopolimerből készült anyagra jellemző értéknek kevesebb, mint a fele.

4. PÉLDA

A 3. példa szerint elkészített, polimerből és ágyából álló kompozícióhoz kéthengeres malomban a gumi tömegéhez viszonyítva 2 tömeg% sztearinsavat, 5 tömeg% cink-oxidot, 2 tömeg% ként és 1,5 tömeg% benzo-tiazil-diszulfidot (Altax nevű készítmény) adtunk és a keveréket öntőedényben 20 perces időtartamú mintegy 153 °C hőmérsékletű hevítéssel vulkanizáltuk, mivel mintegy 0,5 mm vastag lapot nyertünk. Ez a kompozíció toluolban oldhatatlan volt, vagyis vulkanizálása a megfelelő szintű volt és oxigén diffúziójával szemben ugyanakkora ellenállást mutatott, mint a vulkanizálatlan anyagú minta.

A vulkanizáló összetevőket tartalmazó kompozíciót a kéthengeres malomban lemezekké alakítottuk és vulkanizálatlan anyagból mintegy 0,8 mm vastag lapot készítettünk. Az SBR-1500 jelű kopolimert az előbb említett vulkanizáló összetevőkkel kikevertük és a kéthengeres malom felhasználásával belőle szintén lapokat készítettünk, amelyek vastagsága mintegy 0,75 mm volt. A lapokat edényben egymáshoz préseltük és nyomás alatt 20 perces időtartammal 153 °C hőmérsékleten vulkanizáltuk. Ezt követően a lapokat egymástól nem lehetett szétválasztani.

Claims

1. Kompozit köpenybélés gumiabroncshoz, amely szilárd gumival van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi pozitív töltésű csoportot és egyenletes eloszlásban diszpergált rétegelt szilikátot tartalmazó reaktív gumit alkotó komplexként van kiképezve, ahol a rétegelt szilikát rétegei közötti távolság legalább 1,2 nm és a reaktív gumi a szilárd gumiban oldható vagy vele térhálósítható anyagként van kiképezve.

2. Az 1. igénypont szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi legalább 450 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát a reaktív gumiban annak 100 tömegrészéhez viszonyítva 1 és 50 tömegrész közötti mennyiségben van jelen.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi anyaga természetes, mesterséges gumi, hőre lágyuló elasztomer vagy az előzőek keveréke.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi anyaga polibutadién.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpeny bélés, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi legalább 10 000 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi legalább 100 tömegrészéhez viszonyítva a komplex részaránya legalább 2 és legfeljebb 50 tömegrész.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy gázkorommal van kialakítva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akril-nitrilt tartalmazó butadién kopolimer, poli-izobutilén, butadiént, izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimerrel kialakított izobutilén, polikloroprén, etilén-propilén-dién-kopolimerek, poliizoprén, izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akril-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket, természetes gumi közül legalább egy gumit vagy egy ilyen alapú módosított gumit tartalmaz, továbbá a reaktív gumi legalább egy óniumsót tartalmaz vagy óniumsó prekurzorával van kiképezve.

10. A 9. igénypont szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy az óniumsó [M¹RⁱR²R³R⁴]⁺A“ általános képletű vegyület, ahol M¹ jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, vagy [M²RⁱR²R³]⁺A^- általános képletű vegyület, ahol M² jelentése kén¹¹, vagy [M³Rⁱ]⁺A~ általános képletű vegyület, ahol M³ jelentése 1-piridil-csoport, és A'jelentése anioncsoport, továbbá R¹, R², R³ és R⁴ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkilcsoport, arilcsoport vagy allilcsoport.

11. A 9. igénypont szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy az óniumsó prekurzora [M'R'R²R³] általános képletű vegyület, ahol M¹jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, vagy [M²R'R²] általános képletű vegyület, ahol M² jelentése kén¹¹, vagy [M³ ] általános képletű vegyület, ahol M³ jelentése piridin, továbbá R¹, R², R³ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkilcsoport, arilcsoport vagy allilcsoport.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi amin végződésű gumiként van kiképezve.

HU 212 876 Β

13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi amin végződésű butadién-akrilnitril gumiként van kiképezve.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikátok filloszilikátot tartalmaznak.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát smektitagyágból, vermikulitból vagy halloysitból van kialakítva.

16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti kompozit köpenybélés, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát montmorillonitok közé tartozó agyagból van kialakítva.

17. Gumiabroncs, amely belső béléssel van kiképezve és a belső bélés gumi anyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a belső bélés az 1. igénypont szerinti szilárd gumiból, valamint pozitív töltésű csoportot és egyenletes elosztásban rétegelt szilikátot tartalmazó reaktív gumival kiképzett komplexből van kialakítva.

18. A 17. igénypont szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumiban oldható reaktív gumival van kiképezve.

19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát a reaktív gumiban annak 100 tömegrészéhez viszonyítva 1 és 50 tömegrész közötti mennyiségben van jelen.

20. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi anyaga természetes, mesterséges gumi, hőre lágyuló elasztomer vagy az előzőek keveréke.

21. A 17-20. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi anyaga polibutadién.

22. A 17-21. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi legalább 10 000 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

23. A 17-22. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi 100 tömegrészéhez viszonyítva a komplex részaránya legalább 2 és legfeljebb 50 tömegrész.

24. A 17-23. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy gázkorommal van kialakítva.

25. A 17-24. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akril-nitrilt tartalmazó butadién kopolimer, poli-izobutilén, butadiént, izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimerrel kialakított izobutilén, polikloroprén, etilén-propilén-dién-kopolimerek, poliizoprén, izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akril-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket, természetes gumi közül legalább egy gumit vagy egy ilyen alapú módosított gumit tartalmaz, továbbá a reaktív gumi legalább egy óniumsót tartalmaz vagy óniumsó prekurzorával van kiképezve.

26. A 25. igénypont szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a óniumsó [M'R'R^R^+A^- általános képletű vegyület, ahol M¹ jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, vagy [M²R¹R²R³]⁺A^_ általános képletű vegyület, ahol M² jelentése kén¹¹, vagy [M’R’PA^- általános képletű vegyület, ahol M³ jelentése 1-piridil-csoport, és A jelentése anioncsoport, továbbá R¹, R², R³ és R⁴ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkilcsoport, arilcsoport vagy allilcsoport.

27. A 25. igénypont szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy az óniumsó prekurzora [M’R'R^³] általános képletű vegyület, ahol M¹jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, vagy [M²RⁱR²] általános képletű vegyület, ahol M² jelentése kén^D, vagy [M³ ] általános képletű vegyület, ahol M³ jelentése piridin, továbbá R¹, R², és R³ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkilcsoport, arilcsoport vagy allilcsoport.

28. A 17-27. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi amin végződésű gumiként van kiképezve.

29. A 17-27. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi amin végződésű butadién-akrilnitril gumiként van kiképezve.

30. A 17-29. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikátok filloszilikátot tartalmaznak.

31. A 17-30. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát smektitagyagból, vermikulitból vagy halloysitból van kialakítva.

32. A 17-31. igénypontok bármelyike szerinti gumiabroncs, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát montmorillonitok közé tartozó agyagból van kialakítva.

33. Belső tömlő gumiabroncshoz, amely szilárd gumival van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi pozitív töltésű csoportot és egyenletes eloszlásban diszpergált rétegelt szilikátot tartalmazó reaktív gumit alkotó komplexként van kiképezve, ahol a rétegelt szilikát rétegei közötti távolság legalább 1,2 nm és a reaktív gumi a szilárd gumiban oldható vagy vele térhálősítható anyagként van kiképezve.

34. A 33. igénypont szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi 450 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

35. A 33. vagy 34. igénypont szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát a reaktív gumiban annak 100 tömegrészéhez viszonyítva 1 és 50 tömegrész közötti mennyiségben van jelen.

36. A 33-35. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi anyaga természetes, mesterséges gumi, hőre lágyuló elasztomer vagy az előzőek keveréke.

37. A 33-38. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi anyaga polibutadién.

HU 212 876 Β

38. A 33-37. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi legalább 10 000 molekulatömegű anyagként van kiképezve.

39. A 33-38. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a szilárd gumi legalább 100 tömegrészéhez viszonyítva a komplex részaránya legalább 2 és legfeljebb 50 tömegrész.

40. A 33-39. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy gázkorommal van kialakítva.

41. A 33-40. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi polibutadiént, sztirolt, izoprént vagy akril-nitrilt tartalmazó butadién kopolimer, poli-izobutilén, butadiént, izoprént, sztirolt, parametil-sztirolt tartalmazó kopolimerrel kialakított izobutilén, polikloroprén, etilén-propilén-dién-kopolimerek, poliizoprén, izobutilént, butadiént, sztirolt vagy akrinil-nitrilt tartalmazó izoprén kopolimereket, természetes gumi közül legalább egy gumit vagy egy ilyen alapú módosított gumit tartalmaz, továbbá a reaktív gumi legalább egy óniumsót tartalmaz vagy óniumsó prekurzorával van kiképezve.

42. A 41. igénypont szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy az óniumsó [M'R’R²R³R⁴]⁺A^- általános képletű vegyület, ahol M¹ jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, vagy [M²R’R²R³]⁺A^_ általános képletű vegyület, ahol M² jelentése kén¹¹, vagy [M³R’]⁺A^_ általános képletű vegyület, ahol M³ jelentése 1-piridil-csoport, és A jelentése anioncsoport, továbbá

R¹, R², R³ és R⁴ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkilcsoport, arilcsoport vagy allilcsoport.

43. A 41. igénypont szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy az óniumsó prekurzora [M’R'R²R³] általános képletű vegyület, ahol M¹jelentése nitrogén¹¹¹, vagy foszfor¹¹¹, vagy [M²R^!R²] általános képletű vegyület, ahol M² jelentése kén¹¹, vagy [M³ ] általános képletű vegyület, ahol M³ jelentése piridin, továbbá R¹, R², és R³ jelentése azonosan vagy különbözően hidrogén, alkilcsoport, arilcsoport vagy allilcsoport.

44. A 33-43. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi amin végződésű gumiként van kiképezve.

45. A 33—43. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a reaktív gumi amin végződésű butadién-akrilnitril gumiként van kiképezve.

46. A33-45. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikátok filloszilikátot tartalmaznak.

47. A 33—46. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát smektitagyagból, vermikulitból vagy halloysitból van kialakítva.

48. A 33-47. igénypontok bármelyike szerinti belső tömlő, azzal jellemezve, hogy a rétegelt szilikát montmorillonitok közé tartozó agyagból van kialakítva.